PDF 7697 kbyte - MEK

Tuza Jánosnak hét gyermeke született, a legkisebb fiát, Pétert egy helybéli kerékgyártómesterhezadta inasnak. Az inasévek után Péter egy karcagi kocsiüzembe ment segédnek.1945-ben az egyik régi segédtársával Besenyőtelken bérelt kerékgyártó műhelyt, majd 1946-tól önállóan dolgozott. 1949 és 1952 között ácsállványozó volt az északi iparvidéken, eztánegy egri ipari szövetkezetben helyezkedett el. Apja földjét időközben leadták az államnak,mert a termésből nem futotta adóra, beadásra és a művelésre fogadott munkás bérére. TuzaPéter 1954-ben beállt az egyik termelőszövetkezet kerékgyártó műhelyébe dolgozni.Még útlevél kellett a malacoknak a megyék közt, amikor Tuza Péter sertéshizlalásba fogott.Útlevelet nem váltott, ezért 1952-ben a Hajdúságból csak úttalan utakon hozhatta haza azt anyolc malacot, amivel elindította a több évtizedes hizlalómunkát. Hogy téesztag lett,fölszaporodott az állomány. Az első esztendőkben munkaegységre malacot osztottak atagoknak, és az osztáskor Tuza Péter azonnal és készpénzért megvette az inkább pénzt, mintmalacot igénylő tagok jószágait. Az ötvenes években évente negyven hízott disznót adott leaz állatforgalmi vállalatnak. Ugyanekkor a nyolcszáz holdas Honfoglalás Tsz-nek huszonöt„közös” malaca volt. A téesztagoknak nem tetszett Tuza Péter „nagyratörése”, még az iselhangzott egy közgyűlésen, hogy be kell az ő kis kondáját vinni a közösbe, és szétosztani.A hizlalás bevételéből 1965-ben vettek egy Trabantot, ez volt a negyedik autó a faluban. Acsomagtartójába tíz kismalac fért. A hizlalni való „gyönyörű, kisportolt” malacokat eztán aJászságból tudta összeválogatni. Hogy megszűnt a közös falusi disznónyáj, és megnövekedett agépkocsiforgalom, az ólakat vezetékes vízzel és önetetővel látták el. Nyolc-kilenc éven át atíz-tizenöt saját anyakoca szaporulatát is hizlalásra fogták.A hizlalás harminc esztendejében Tuza Péternek a táp és a takarmány minősége és beszerzésilehetőségei miatt sok vitája, összetűzése volt a terményforgalmi vállalattal és a helyitermelőszövetkezettel. Mint kiváló sertéshizlaló, miniszteri kitüntetést kapott.Aktív téesztag 1976-ig volt, ekkor megromlott egészségi állapota miatt leszázalékolták. 1981-ben 3400 forint nyugdíjat kapott. Feleségének semmiféle pénz nem járt, s a butikottulajdonképpen azért nyitották, hogy az asszonynak összegyűjtsék a nyugdíjalaphozszükséges éveket. 1982-ben a községi tanács egy új utca nyitása miatt kisajátította Tuzáéktágas portájának közel egynegyedét. Ellenszolgáltatásképp a község főutcáján, abuszmegállóban kaptak egy akkora telket, amire új butikot építhettek. Az új üzlet még 1983-ban megnyílt, s a következő esztendőkben egyre bővült a választék, s egyre elegánsabbanöltözködött a butikos házaspár. Szívesen betértek ide kaszinózni a főutcán jövő-menőfalubeliek. A butik háta mögött egy elhagyatott közlekedési park árválkodott.A nyolcvanas évek végén Tuzáék elköltöztek Besenyőtelekről. Azt beszélték a faluban, hogyegyik fiuk Pest megyei lakóhelyén nyitnak majd új üzletet. A kilencvenes évekre a butik iseltűnt. A polgármesteri hivatal egyik első ténykedéseként a közlekedési park és Tuzáékbutikja helyén tágas bevásárlóudvart alakított ki. Egységes tervek alapján húzták fel apavilonokat, s valamennyit helyi vállalkozóknak adták ki, bérleti szerződéssel.*Tuza Péter megelőzte a kortársait azzal, hogy már az ötvenes években visszamerészkedett afaluba – munkát vállalni. A korabeli iparpolitika nem vette volna jó néven, ha önálló műhelytnyit. Ha valami csoda folytán mégis kap iparengedélyt, aligha tudott volna megélnikerékgyártásból, hiszen a téesztag egy tehenet vagy fias kocát tarthatott, lovat egyet sem. Ésló nélkül vajon kinek kellett volna kocsi s a kocsihoz kerékgyártó? Tuza Péter apja jólokoskodott, amikor fiát kerékgyártónak adta, hiszen a negyvenes években Besenyőtelken 1270lóféle volt, s ez a lóállomány kilenc kerékgyártómesternek adott munkát. Ki merte volnafeltételezni, hogy tíz év múlva egyetlen lova sem lehet a gazdáknak? A hetvenes-nyolcvanas153