PDF 7697 kbyte - MEK

munkahelyen elsősorban besenyőtelkieket alkalmaz majd. (Az üzemet 1995 januárjábanmegnyitották.)Hogy addig mi lesz? Csepp a tengerben, hogy az önkormányzat tizenegy közmunkástfoglalkoztat – mezőőrnek, falugondnoknak, karbantartónak.A csődörös is az önkormányzat közmunkása: két állami mént hozattak a faluba; 1994-benhatvannyolc kancát fedeztettek. Meglepően magas szám, hisz a faluban ma sincsen több ötvenlónál, és nem is lesz, bárhogy szaporodna a magánbirtok. A besenyőtelkiek mostanábannemes, tiszta vérvonalú lovak tenyésztéséről álmodoznak; nem a „borozdában” vagy afuvaroskocsikkal poroszkáló lovak tartása a divat. 1994-ben négy-öt fogattal jelentek meg a„Kömlői lovasnapok” rendezvényein, egy tenyésztő lovat indított a díjhajtóversenyen. Eköltséges passzió azt is jelzi, hogy Besenyőtelken nőnek a társadalmi különbségek. százhatvanvállalkozó van, kis híján annyi, mint munkanélküli. Az utóbbi négy évben a földműves réteggyarapodott a legjobban: 1994-ben 280 család él a földből, de közülük százhúsznak egyébtevékenységre szóló vállalkozási igazolványa is van. Kezd visszatérni a földművelés régirangja: a leggazdagabb vállalkozó 1994-ben a legnagyobb földbirtokos. (A két „leg” perszecsak feltételezés, mert máig sincs hiteles föld- és vagyonnyilvántartás, és egy-egyrokonságban és a bérlők közt vándorolnak a földek.)Az önkormányzat a kilencvenes évek első felében még nem nyerte el a földművelők bizalmát.A földárverések előtt a polgármester azt javasolta, hogy mint a közbirtokosság idején, legyena közlegelő köztulajdon, az önkormányzat gondoskodna karbantartásáról és jogszerűhasználatáról. A gazdák tiltakoztak, és a hivatal határkörén kívül két önálló legelőtársulatotalakítottak. Egy évvel később a polgármester úgy látta, hogy a legeltető gazdák elégedetlenek amagántársulattal.Az, hogy az önkormányzat kedvében akar járni a falujának, bocsánatos bűn, és a javátszolgálhatja mindenkinek. Például bizonyosan a gazdák hasznára van, hogy a kisgazdapártalelnökének a fia az önkormányzat közmunkás-csődöröse. És nem kiváltságképpen, hiszenképzett a fiú, iskolában tanulta a lovasszakmát.A munkanélküliek gardírozása, a „vállalkozásbarát” önkormányzati politika, a parisztokráciatámogatása a falusi vezetés elfogulatlanságát bizonyítja. Más nézőpontból talán éppen azelfogultságát. Akármi lenne egy közvélemény-kutatás eredménye, nem a helyi elit tehet arról,hogy nincs béke az egyes társadalmi rétegek között – ingatag a közhangulat.A bajnak csak egyik forrása, hogy bizonytalan a jövő; az emberek bizalmatlanok egymással.A bizalmatlanság oka, hogy a különböző rétegek eltérő munkaviszonyokhoz,követelményekhez, viselkedéshez szoktak az államszocializmusban, s most a föld újraosztásaegyüttműködésre kényszeríti valamennyit. Az ellentéteket tetézi, hogy a kapitalizálódásfeltámasztja a háború előtti falusi hierarchiát és egyben annak szocialista kritikáját is; csupána társadalmi jólneveltség gátolja meg a „prolizás” és a „kulákozás” elszabadulását.A földhasználat új formáinak megjelenése és a szűkülő munkapiac felborította a megszokottszereposztást. 280 besenyőtelki családból százan téesztagként foglalkoznak földműveléssel, scsak alkalmanként vannak ügyleteik az újgazdákkal. A szövetkezet tartózkodó és közömbös,az újgazdák csoportja pedig bizalmatlan, ezért a nagybirtok gépparkja, kapcsolatai, szakmaitudása nem hasznosul a falu egészének mezőgazdasági termelésében. A száznyolcvan újföldtulajdonosból az eltökéltség vagy a kényszer csinált földművelőt. Viszonyukat az ahiedelem kuszálja össze, hogy Besenyőtelken mindenki ért a földhöz.1. Nagyobb gazdaságot „gründol”, aki ennek előtte törpebirtokból próbált megélni – avállalkozó szellemű fiatalabb gazda és a régi technikákban otthonos idősebb gazdálkodó.210