PDF 7697 kbyte - MEK

magyarorszagfelfedezese.hu
  • No tags were found...

PDF 7697 kbyte - MEK

BEVEZETŐ„...az úr, ha a feje fáj, egész éjszaka sétál a sötét szobában és sóhajtozik, és ha már halálátérzi, eszik egy kis birsalmasajtot vagy befőttet. Amióta én emlékezem, így lett a befőzött és abirsalmasajt a falusi nehéz betegek leghatásosabb gyógyszere. Apám úri házába is jöttek síróparasztasszonyok befőttet kérni... kólika ellen éppúgy, mint a szülések alkalmából, fogfájásellen éppúgy, mint amikor folyt a fülük, vagy beleestek egy rozsdás kaszába... ha kilábaltakbetegségükből, minden dicsőség a birsalmasajtot és a befőttet illette, ha belepusztultak, atermészet rendje teljesedett...” Így kúrálta bajait a dormándi nép a század elején, írjaszülőfaluját megidéző könyvében Remenyik Zsigmond.Több mint ötven évvel e sorok megjelenése után a betegségeket doktor gyógyítja, nemunikum már a befőtt. Babonát ihlető vagy példát adó úr egy sem maradt a Heves megyeiDormándon, pedig most is elkelne valami segítség, hathatós orvosság a gazdaságinyavalyákra.A dormándiak a kilencvenes évek elején a tévét lesik, az újságokat bújják, hogy a magasságbanszónokló uraktól valami receptet kapjanak a boldogulásra. Az ezerlelkes kis falu lakói újéletmentő úri passzióról értesülhetnek mindennap: a mai birsalmasajt a vállalkozás.A vállalkozás, amely ír lehet munkanélküliségre, vállalati-szövetkezeti csődhelyzetre,váratlan privatizációra, újabb adónemekre és kamatadóra. A vállalkozás megmenekít aszegénységtől, mely egyre fenyegetőbben öleli körül a mindennapokat.Hogy mire vállalkozzon a dormándi? Lehet belőle iparos, kereskedő vagy, mondjuk, farmergazda.Ha netalán belepusztulna, Remenyik szavaival élve, „a természet rendje teljesedett”.És mivel a dormándi renddel mostanáig nem fért össze ez a receptúra, aligha várható, hogyegyhamar sikerre visz.„Mi hancsikok vagyunk” – így szól a falusi önjellemzés. A „hancsik” ezen a tájon másodrendű,a hatalomnak alávetett embert jelent. E képes kifejezés a földművesek szótárából való. Arra ahantcsíkra utal, amely a földszomszédokat elválasztó mezsgyét kíséri. Ez lenne hát apartvonal, amin a helybeliek szerint a dormándi ember mindig kívül marad.Hogy kik vannak a partvonalon belül? A gazdálkodósabb, az ügyesebb másfalusiak. Például abesenyőtelkiek. A Dormándról délre tartó kerékpárúton csak néhány percet kell taposni apedált, máris a nevezett szomszéd faluba érünk. A lakóházak nem puccosabbak, mint Dormándon,s a kerékpárosmez itt és ott egyformán kék munkásruha vagy otthonka. Csak éppennagyobb a sokadalom, hangoskodóbb és élénkebb a főutca. Az árokpartról és a házak homlokzatárólkereskedők, iparosok, kocsmárosok reklámtáblája harsog, a személyautók monotonsurrogásába innen is, onnan is belepöfögnek a traktorok. Mintha itt nem a „birsalmasajt”szerepét töltené be a vállalkozás.A két falu a Mátrától autóval alig negyedórára van, Heves megye délkeleti szögletében, azAlföld peremén.Pusztaság mindenfelé, ameddig a szem ellát. Lovas kocsival egy óra járásnyira a Tiszakanyarog. A dormándiak és a besenyőtelkiek nem haragosok egymással, mégis ritka közöttüka párbeszéd. Nincs min vitatkozzanak, nincs közös cél, amiért összefogjanak.A községek létfeltételeit megszabó hivatalos felfogás szerint a két falu évtizedeken át csupán afüzesabonyi járás egy-egy közigazgatási egysége volt. Az ezerlelkes Dormánd a városi státusúFüzesabony társközsége, a háromezer lelket számláló Besenyőtelek önálló tanácsa révén5

More magazines by this user
Similar magazines