Összefoglaló tanulmány a mezei nyúl gazdálkodás aktuális ...

Összefoglaló tanulmány a mezei nyúlgazdálkodás aktuális helyzetéről és aszükséges fejlesztésrőlKészítette: Szemethy László, Biró Zsolt, KelemenJózsefGödöllő2004

I. BevezetésHazánk apróvad-gazdálkodásának talán a legfontosabb tényezője a mezei nyúl. Azelmúlt évtizedben több kutatás és tanulmány foglalkozott gazdálkodásának ökológiai illetveökonómiai problémáival anélkül, hogy egyes vadgazdálkodási egységtől eltekintvekomolyabb foganatja lenne a kidolgozott jó és hatékony módszerek gyakorlati bevezetésének.A különböző tájegységeken megrendezett konferenciák szakmai tájékoztatók nemhozták meg a várható eredményeket és jelen pillanatban nyugodtan kijelenthető, hogy ezenvadfajjal teljes mértékben vakon gazdálkodunk.Legalapvetőbb problémák:• A mezei nyúl állomány Magyarországon csökken az elmúlt 30 évben és az előrevetítettszámítások további erőteljes csökkenést jósolnak.• A folyamatos csökkenést a mezei nyúl populáció-nagyságának ciklikus változásai elfedik,ezért a vadgazdálkodók sokszor úgy gondolják, hogy csak ideiglenes volt a csökkenés.• Többszörös élőhelyvesztést figyelhetünk meg: az intenzív mezőgazdasági művelés, anagykiterjedésű erdősítések, a nagyvadfajok terjeszkedése (apróvadas területekcsökkenése – áttérés nagyvadgazdálkodásra a korábbi apróvadas területeken, Csányi1999b).• A ragadozók, az elsősorban lényeges róka létszáma folymatosan nő, de növekszik a borz,az aranysakál létszáma is (Heltai 2004b).• A tenyésztés és kibocsátás nem megoldott és nem járható út. Természetes állományokkalkell gazdálkodni.• Tavaszi állománybecslése alapján történő állományhasznosítás még akkor sem tervezhetőnagy biztonsággal, ha az elfogadott és jónak ítélt sávos reflektoros becsléssel végzi elprecízen a vadgazdálkodó / sokszor a pénzt és az időt sajnálják, holott a költsége 3értékesített mezei nyúl árából fedezhető /• A vadgazdálkodási és az államigazgatási gyakorlat is sokszor merev, elavult, ökológiailagnem alátámasztott szemléletű (állandó hasznosítási ráta, alkalmazkodó hasznosítás helyett,februári tervezés, szeptemberi helyett).2

• A gazdálkodók tudják az élőhelyfejlesztés, a takarmányozás, ragadozó gyérítésszükségességét, de hanyagságból – nemtörődömségből vagy rosszul értelmezetttakarékosságból nem veszik tudomásul ezeket az alapvető ökológiai tényezőket, melyet amezei nyúl mint indikátor az egy éven belüli növekedési rátájával jelez.• Az előzőek figyelembe nem vétele sokszor túlhasznosítást vagy jobb esetbenalulhasznosítást eredményez. Gazdasági szempontból mindkettő egyformán károstényezőnek minősíthető.• Relatív túlhasznosítás. Az élve történő befogással történő hasznosítás több kockázatitényezőt foglal magában. Januárban már tulajdonképpen a már áttelelt, szaporodási cikluselőtti törzsállományt hasznosítjuk. Komoly kockázati tényező, ha januári befogásokonderül ki a tularémia fertőzöttség magas aránya. Rossz gyakorlat a befogáskori előszűrés, afertőzött egyedek visszaeresztése a vadászterületre.• A hasznosításban benne foglaltatik a bérvadászatokon sokszor 10-20%-ot meghaladómagas sebzési arány, melyet figyelmen kívül hagynak. Egy vadászterületrészt többször islevadásznak stb.Ugyanakkor:• A mezei nyúl r stratégista, tehát gyorsan reagál az élőhely-fejlesztésre (ld. Moson projekt,Magyar Fogolyvédelmi Program);• kis beavatkozással nagy hasznot hajt, hisz kismértékű élőhely-fejlesztéssel és tudatosragadozó gazdálkodással hatalmas állománynövekedést lehet elérni;• csekély vadkárt okoz;• nagy vadászati érdeklődés van a faj iránt, mind külföldről, mind Magyarországról, hisz azegyik olyan vadfajunk, amit minden magyar vadász meglőhet;• természetvédelmi jelentősége is fontos, hisz egyrészt zsákmányfaj sok ragadozó számára,másrészt szabályozó szerepet tölthet be egyes növénytársulásokban (ld. Bugac);• sok kutatási eredmény, tapasztalat és gazdálkodási javaslat halmozódott már fel a fajjalkapcsolatban.3

A felsorolt problémák az adott gazdálkodási feltételek mellett állandónak tekinthetők,de a vadászatra jogosultak hajlamosak mindig az élőhelyi környezetben keresni a problémákokait, holott a megoldás kulcsa nagy részben a kezükben van.II. Az állomány helyzeteA mezei nyúl országos helyzete folyamatosan romlik az 1970-es évektől kezdve (1.ábra, Csányi 1996, 1999a, 2000, 2001, 2002, 2003).darab16000001400000120000010000008000006000004000002000000y = -9.0201x 3 + 915.4x 2 - 32843x + 579096R 2 = 0.8732y = 1E+06e -0.0216xR 2 = 0.8581196019631966196919721975197819811984198719901993199619992002ÉvBecslés Teríték becslés trend teríték trend1. ábra: A mezei nyúl országos állományának és terítékének alakulása 1960-2003. között.A jelenlegi trend mellett 2030-ra az országos állomány eléri a 4 egyed/100 ha-osküszöbértéket. Ezen érték alatt nem lehet mezei nyúlra vadászni. A Dunántúlon a jelenlegiállományhasznosítása alig éri el az elmúlt évtized elején történő hasznosításnak a felét, azországos hasznosításnak, pedig az 5 %-át (1. táblázat). A hasznosítás csaknem teljesen akilövésre korlátozódik, az élve történő értékesítés minimális, szükségességemegkérdőjelezhető. Az állomány fenntartása és bölcs hasznosítása azonban szükséges akkoris, ha a gazdálkodók alapvetően a nagyvaddal foglalkoznak. Az 1. táblázat számoszlopaitáttekintve megállapítható, hogy a Dunántúl összességének mezei nyúl állománya összeomlott.4

Az alacsony hasznosítási % mellett is csökkent a törzsállománynagyság és ennek megfelelőena teríték is.Lehetséges okok:- a nagyvadállomány / elsősorban a vaddisznó / rohamos terjeszkedésével jelentősen megnőttaz éves mezei nyúl szaporulat mortalitása;- róka, borz és más ragadozók állománynövekedése, mely szintén elsősorban az évesszaporulat mortalitását növeli;- a vadgazdálkodók többsége elsősorban a nagyvaddal gazdálkodik és a mezei nyúlfokozatosan, mint gazdasági tényező indifferensé vált;- rossz állománybecslési módszerek, vagy csak „hasraütés” alapján történő tavasziállománybecslés, mely túlhasznosítást eredményezett.1. táblázat: A Dunántúl mezei nyúl gazdálkodása 1990-2003. között. (forrás: OrszágosVadgazdálkodási Adattár)Becslés /db Hasznosítás összesen /db %-os arányÉv1990 109398 17699 161991 101614 17417 171992 93778 17088 181993 90955 14973 161994 78390 14680 191995 84532 13733 161996 82933 9673 121997 65752 9377 141998 61896 7796 131999 60970 7074 122000 62515 6388 102001 59979 6507 112002 66772 8111 122003 758185

Az adatokból kiragadva el lehet mondani, hogy Tolna és Győr- Moson-Sopron megyemezei nyúl állománya illetve hasznosítása adja jelenleg a tájegység 80 %-át. Aleglátványosabb visszaesés, pedig Fejér megyében tapasztalható (1990-ben hasznosított 3205pld. 2002-ben hasznosított 563 pld.). A hasznosítás csaknem teljesen a kilövésre korlátozódik,az élve történő értékesítés minimális, szükségessége megkérdőjelezhető (2. táblázat).2. táblázat: Dunántúl mezei nyúl hasznosításának megoszlása 1990-2002. között. (forrás:Országos Vadgazdálkodási Adattár)Elejtés Befogás %-os arányÉv1990 16873 826 51991 17101 316 21992 16829 259 21993 14407 566 41994 14322 651 51995 14219 461 31996 13419 314 21997 9255 122 11998 7758 38 0,51999 6807 267 42000 6302 86 12001 6300 207 32002 7965 146 2A 3. táblázat adatsorai összesítve már egy elfogadhatóbb szintű hasznosításiszázalékot mutatnak a Dunától keletre eső régióban. Ugyanakkor láttuk, hogy ez az állandó 30%-os hasznosítási arány nem alkalmazkodik az állomány változásához. A grafikon jólszemlélteti a „sok illetve kevés” meghatározást mivel a hasznosítás csak bizonyosfáziskéséssel követi a becsült létszám alakulását (ld. 1998). Az ország mezei nyúlhasznosításának 95%-a erre a régióra esik.6

3. táblázat: A Dunától keletre eső országrész mezei nyúl gazdálkodása 1990-2002. között.(forrás: Országos Vadgazdálkodási Adattár)Év Becslés /db Hasznosítás összesen / db %-os arány1990 486961 158712 331991 543634 144947 271992 490762 162510 331993 492796 150408 311994 460344 171265 371995 498805 176141 351996 515667 130613 251997 404618 129126 321998 454174 102409 231999 402300 122675 302000 452250 126528 282001 461825 164325 362002 515684 167277 322003 554976III. ÉlőhelyA többszörös élőhelyvesztés egyik tényezője az erdősítések. Az elkövetkező évtizedekerdősítéseit a mellékletben közölt 3-4. térkép részletezi. Az új erdőállomány nagy része azapróvadas területeken jelenik majd meg, ami másfajta mezei nyúl gazdálkodást kíván meg,mint a korábbi mezőgazdasági területen folytatott gyakorlat. Továbbá várható a nagyvadtérhódítása ezeken a területeken és a gazdálkodók áttérhetnek a nagyvadgazdálkodásra(Csányi 1999b), amivel elhanyagolhatják a mezei nyúl állományukat (ld. Dunántúl).A másik tényező az intenzív mezőgazdaság. A vegyszerek használata, a gépesítés, anagytáblák mind negatívan hatnak a mezei nyulak túlélésére (Edwards és mtsai. 2000, Panekés Kamieniarz 1999, Farkas 1980, Istvánffy 2002, Magyar 1981, Fodor 1976, Jakabházy1976, Barkóczi és Hagymási 1982, Saly 1976, Farkas 1977, Nikodémusz 1978). Emellett agyors aratás miatt a tápláléknövények szinte egyszerre tűnnek el nyáron a területről, amielsősorban a kisnyulak elhullási arányát növeli (Heltay 1980).7

A nagytáblák nem használhatók a mezei nyúl szempontjából. Igazából nem jelentenekvalós élőhelyet számukra (Farkas 1978a, Waliczky 1981, Barkóczi és Hagymási 1982,Lehoczki 1999). Ezek közül is elsősorban a kukorica és a napraforgó táblák csökkentik amezei nyúl élőhelyének nagyságát, ahogy azt élőhely-preferencia és táblaszegély-használatvizsgálatok kimutatták (2. ábra, Buka 2003, Szrnka 2003, Pap 2003, Farkas 2002).Átlagos ürülék bogyószám (db)605040302010010 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 140 150Távolság a táblaszegélytől (m)Búzatarló Gyep Lucerna Kukorica Napraforgó Olajtök2. ábra: A mezei nyúl ürülékek eloszlása különböző növénykultúrákban a tábla szegélyétől atábla belseje felé haladva a geszti Toldi Miklós Vt területén.A táplálkozás vizsgálatok is azt mutatták, hogy a mezei nyúl számára a kukorica és anapraforgó nem jelent táplálékot (3. ábra, Demeter és Mátrai 1988, Brüll 1976, Steineck 1978,Kammerer 1981, Frylestam 1986).8

100%90%80%70%60%50%40%30%20%10%0%200020012002Táplálékalkotó aránya (db)2000200120022000200120022002Kompolt Kompolt Kompolt Csongrád Csongrád Csongrád Apaj Apaj Abádszalók TőserdőTarackbúza Repce Rozsnok PásztortáskaSás Kakaslábfű Zörgõfű CsillagpázsitEgyéb egyszikű Keskenylevelű ezüstfa Csenkesz GledicsiaEgyéb kétszikű Egyéb mag Lucerna Fásodó részekFenyő Kökény Szeder BodzaVadrozs Búza Búzamag3. ábra: A mezei nyúl őszi-téli táplálékösszetétele öt különböző vizsgálati területen 2000-2002. között.Mindezeket figyelembe véve, ha az abádszalóki Hubertus Vadásztársaság 18.172 haosnettó vadászterületén, ahol jó mezei nyúl állomány talalható kiszámítjuk, hogy mekkora anapraforgó és a kukorica vetésterülete (4166 ha, Farkas 2002), akkor a maradék, mezei nyulakszámára használható area csak 14.006 ha lesz.IV. RagadozókA mezei nyúl szempontjából fontos ragadozó emlősök populáció-sűrűsége az utóbbiévtizedben folyamatosan nőtt. Mind a róka, mind a borz, mind az aranysakál elterjedése éspopulációnagysága meredeken nőtt (Heltai 2004a, b). A ragadozó madarak állománya is nő avédelemnek köszönhetően. E fajok hasonló arányban fogyaszthatnak mezei nyulat, mint aróka (Tóth 2003). Bár a mezei nyúl aránya nem nagy a ragadozók táplálékában, de ez csak aztjelenti, hogy ezeknek a ragadozóknak a mezei nyúl nem jelentős táplálék-összetevő. Azonbana mezei nyúl számára ezek a ragadozók jelentős hatásúak lehetnek.9

V. HasznosításAz állandó hasznosítási arány problémát jelent egy r stratégista faj esetében, ahol azállomány létszáma évről-évre nagymértékben változhat. A populáció nagyságát követőhasznosítási modell alkalmasabb lenne mind a bevételek miatt, mind az állományszempontjából, így ugyanis biztosan nem lesz túlhasznosítás és az alulhasznosítás is kisebbmértékű lehet.A hasznosítás során problémát jelent jelenleg a kései vadászat (december), mivelekkor már a fiatalok nem különíthetők el biztonságosan az öregektől a Stoh-jegy alapján.Továbbá a fiatalok egy része már elhullhatott természetes okok miatt.Szintén problémát jelenthet például a Kovács-Heltay modell alkalmazásaszempontjából a próbavadászat válogató jellege (csak nagy nyulakat lőnek), vagy az, hogyalacsony a mintaszám (kevés nyulat lőnek egy-egy vadászaton). Emiatt torzul a fiatal-öregarány becslése, ami akár negatív hasznosítható mennyiséget is eredményezhet.A téli élőnyúlbefogás pedig mindenképpen káros, ugyanis ez már a törzsállománytveszélyezteti (relatív túlhasznosítás).VI. ÁllategészségügyA tularémia mint a mezei nyúl exportot befolyásoló legfontosabb betegségelterjedésének és mértékének vizsgálata alapvető fontosságú. A tularémia fertőzöttséget nemkendőzni, hanem kutatni kell. A felmérésekkel kapcsolatos adatokat hozzáférhetővé kelltenni. A Bárány (2003) által közölt adatok teljes mértékben megkérdőjelezik az élőbefogássaltörténő hasznosítás létjogosultságát. Humán veszélyessége sem elhanyagolható:A hazai aktuális zoonózis járványügyi helyzet jellemzésére, a kötelező bejelentés aláeső betegségek vonatkozásában az Országos Közegészségügyi Intézet adatai állnakrendelkezésünkre. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az állami állategészségügyiszolgálat, illetve az állategészségügyi intézetek és laboratóriumok nem készítenek különstatisztikát a zoonózis betegségekről, kivéve a veszettség és a szarvasmarha gümőkórelőfordulásának nyilvántartását. A bejelentési kötelezettség alá nem tartozó zoonózisokról azállami állategészségügyi szolgálatnak bizonytalan, mondhatni hiányos információi vannak(salmonellosis, campylobacteriosis, yersiniosis, Q-láz, chlamydiosis, tularémia, leptospirosis10

és Lyme-kór), pedig ezek közül számos betegség közegészségügyi jelentősége meghaladjaegyes bejelentendő betegségek súlyát. (Forrás: Dr. Nagy Attila és Dr. Mikola István – ÁllamiNépegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Fővárosi Intézete: A környezet szerepe azoonózisok megelőzésében az Európai Unióhoz történő csatlakozás időszakában.)Hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozása után várható, hogy a tularémiaszerepelni fog a bejelentési kötelezettség alá tartozó zoonózisok között.VII. Gazdasági értékelésAz elejtési árakat a vadászatközvetítő irodák vadászati évre vonatkozó árjegyzékükútján közlik a bérvadászokkal illetve a vadászatra jogosultakkal. A kezdeti időszakban anémet márkában majd mivel az apróvadvadászatok nagy részét olasz vendégvadászokvásárolták meg itáliai lírában közölték az értékesítési árakat. 2002-től az Európai Unióhivatalos pénzneme az Euro. Forrásként a Pegazus Rt. adatai vannak megjelölve, de másirodák által alkalmazott árak sem térnek el jelentősen pozitív vagy negatív irányban az általukalkalmazott ártól. Lényeges szempont, hogy külön van választva az elejtési ár, illetve azelejtett állatok elvitele (4. táblázat). A forintra kiszámított összeg alapját az illető valuta évesközép árfolyama adja.11

4. táblázat: A lelőtt mezei nyúl értékesítési árának alakulása 1989-2003. között. (Forrás PegazusRt.).Vadászati év. Mezei nyúl elejtési árakElejtés/db Elvitel/db összesen valutanem Forint /db összesen1989/90 60 10 70 DM 22031990/91 60 10 70 DM 27401991/92 60 10 70 DM 31631992/93 60 10 70 DM 35421993/94 60 10 70 DM 38941994/95 60 10 70 DM 45531995/96 50 20 70 DM 61491996/97 49000 16000 65000 ITL 64311997/98 48000 16000 64000 ITL 70161998/99 48000 16000 64000 ITL 79201999/00 50000 20000 70000 ITL 91392000/01 50000 20000 70000 ITL 94012001/02 50000 20000 70000 ITL 92802002/03 31 2 33 EUR 80182003/04 31 2 33 EUR 8250Természetesen egységes valuta és a forint inflációs rátájának hányában az értékesítésiárak nehezen értelmezhetők. Az 5. táblázatból kitűnik, hogy az értékesítési ár euro / ecuértékre átszámítva az elmúlt évtizedben alig-alig változott és kijelenthetjük, hogy napjainkbansokkal kevesebb forintot kapunk értékben egy elejtett és exportált mezei nyúlért, mint 10évvel ezelőtt.Az inflációs ráta alapját az 1994-es év képezi, mint 100 %-os érték. 1995-től mindenév januárjának a maginflációs értéke került a táblázatba (az infláció mértéke már 1995.januárjában 3 %). Azért a januári inflációs mérték a mérvadó mivel a mezei nyúl vadászatokzömmel november és december hónapban kerülnek megrendezésre és az elszámolások utánlegkorábban január hónapban jutnak pénzükhöz a gazdálkodók.12

5. táblázat: A lőtt mezei nyúl inflációval korrigált export értékének alakulása 1989-2003.között. (Forrás Pegazus Rt. MNB., KSH).Vadászati Elejtés +Eredeti ÉrtékkövetésÉv Elvitel/dbEuro/ECU Forint /dbmaginfláció1989/90 70 DM 34 2203 -- --1990/91 70 DM 34 2740 -- --1991/92 70 DM 34 3163 -- --1992/93 70 DM 35 3542 -- --1993/94 70 DM 36 3894 -- --1994/95 70 DM 36 4553 103 46901995/96 70 DM 38 6149 130,1 59231996/97 65000 ITL 34 6431 153,7 69981997/98 64000 ITL 33 7016 177,5 80821998/99 64000 ITL 33 7920 196,1 89281999/00 70000 ITL 36 9139 212,2 96612000/01 70000 ITL 36 9401 232,3 105772001/02 70000 ITL 36 9280 248,8 113282002/03 33 EUR 33 8018 262,0 119292003/04 33 EUR 33 8250A gazdálkodó minden évben döntés előtt áll, hogy állományát bérvadászattal vagy élőbefogással hasznosítsa. A 6. táblázatból kitűnik, hogy az exportra történő elejtés díjtétele márelérte az élő befogási ár 84 %-át, a tularémia veszélyt és a relatív túlhasznosítást is figyelembevéve el kell gondolkodnunk azon, hogy érdemes-e élő befogást végezni. Az 1995-96-osvadászati idényben az elejtési ár csaknem elérte az élőnyúl felvásárlási árát, habelegondolunk, hogy a 90-es évek elején még 20%-os export bizományosi jutalékot is vontakle egyes felvásárló cégek mindjárt látható az élő befogás megkérdőjelezhetősége. Viszontazon is el kell gondolkodni, hogy a vadászattal történő értékesítés piaca a továbbiakbannövelhető-e?Dávid (2001) ismerteti az idő előrehaladtával a hasznosítható mennyiség csökkenését.Eszerint egy október eleji vadászat során négyszer annyi mezei nyulat ejthetnek el avadászok, mint amennyit élve befoghatnának január elején. Ha a 6. táblázat 2002/2003-asadataival számolunk, akkor egy januárban befogott nyúlért 10.500 Ft-ot kaphat a13

vadgazdálkodó s ezt a pénzt majd csak az állatok értékesítése után kapja meg, s már azinflációs rátával csökkent az értéke. Az október elején ehelyett lelőtt 4 db nyúlért4*8018=32.072 Ft-ot kap azonnal kézhez a gazdálkodó s még azévi értéken. Ha ennyiért nemtud elegendő (akár magyar) vadászt találni októberben, akkor csökkenthető a lelőtt nyúl áraakár 4000 Ft-ra darabonként. Még ekkor is 16.000 Ft-ot kap kézhez a gazdálkodó azonnaloktóberben, ami még mindig több mint az élő nyúlért kapott januári vagy februári összeg.14

6. táblázat: A lőtt és az élő mezei nyúl értékesítési árának alakulása 1989-2003. között.(élőnyúl felvásárlási árak forrás: MEDO KFT. )VadászatiévHónap Ft/ élőegyed/Nettó ár/Ft/ elejtettegyedElejtésiár%1989/90 DecemberJanuár 22031990/91 December 3.600Január 4.000 2740 68,51991/92 DecemberJanuár 31631992/93 December 5400 66Január 5700 3542 621993/94 December 4800 81Január 5400 3894 721994/95 December 6250 73Január 6750 4553 671995/96 December 6500 95Január 7300 6149 841996/97 December 7700 84Január 8700 6431 741997/98 December 10.000 70Január 11.500 7016 611998/99 December 12.320 64Január 14.000 7920 571999/00 December 12.000 76Január 13.500 9139 682000/01 December 11.000 85Január 12.000 9401 782001/02 December 11.000 84Január 12.000 9280 772002/03 December 9.500 84Január 10.500 8018 762003/04 DecemberJanuár 8250VIII. Nemzeti Agrár-környezetvédelmi ProgramMivel a Nemzeti Agrár-környezetvédemi Program valószínűleg éppen azokat azélőhelyeket érinti a legerősebben, ahol az apróvadas vadgazdálkodási egységek találhatók,ezért mindenképpen érdemes megvizsgálni a lehetséges hatásokat.15

Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program:/ kivonat /„Magyarországon a mezőgazdaság mindig is több volt, mint egyszerű árutermelő ágazat. azélelmiszerek és nyersanyagok előállításán túl egyéb feladatokat is ellátott, tájat, élővilágot,talajt, vizet, környezetet is “termelt”, és munkát, megélhetést, életcélokat és feladatokat adotta vidék embere és közösségei számára. Ez ma sincs másképpen. Néhány évtizedesagráriparosítási, termésmaximalizálási kitérő után ismét rá kellett jönnünk: amezőgazdaságnak a termelési feladatok mellett környezeti és társadalmi feladatokat is magárakell vállalnia. Ez utóbbiak olyan - az egész társadalom és a helyi közösségek számáraegyaránt fontos - ökoszociális szolgáltatások, amelyek helyben keletkeznek, nemimportálhatók, és amelyekért a mezőgazdaságot, a gazdálkodót fizetség illeti meg. Fizetségilleti meg tehát, ha olyan gazdálkodási rendszert alkalmaz, amely segít fenntartani természeti,környezeti értékeinket, az ember és környezete kapcsolatait, és biztosítja a tevékeny élet és abiztos megélhetés feltételeit a mezőgazdaságban dolgozók, az abból élők számára. „/ forrás : Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program. /A program szövegéből lényeges kiragadni azokat az alapelveket és célokat, melyekalátámasztják, hogy a vadgazdálkodás, mint gazdálkodási cél egyáltalán nem lehet idegen amegfogalmazott irányelvek szerint.• A programnak vannak olyan elemei melyek az apróvad-gazdálkodás számáraelfogadhatatlan elemeket tartalmaznak, ilyen például a talajvédő gazdálkodás vagy azintegrált növénytermesztési célprogramban megfogalmazott „Gondoskodik a terület,valamint a táblához tartozó szegély, árok és csatorna gyommentes, hulladékmentes ésrendezett állapotban való tartásáról” holott itt is alap célként van megjelölve abiodiverzitás megőrzése.„Az NAKP célprogramjai közül a természeti környezet fenntartása szempontjából az egyiklegfontosabb az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) rendszerének kiépítése. Ezek olyanmezőgazdasági művelés alatt álló területek, amelyeken különleges, illetve sérülékenytermészeti, környezeti értékek vannak jelen, és ezek megőrzése speciális gazdálkodásirendszer alkalmazását, rendszabályok, technológiai előírások betartását kívánja meg agazdálkodótól. Ha vállalja ezen előírások betartását, akkor ezért normatív, földalapú, visszanem térítendő támogatásban, gazdálkodása kedvező környezeti teljesítményeiért nyújtott16

kifizetésben részesül. A kifizetés nagysága arányos az előíráscsomag várható környezetihatásával, összetettségével, valamint a termelés gazdasági eredményét befolyásoló hatásával.”/ forrás : Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program. /Az ÉTT. rendszerének kialakítása illetve a hozzá rendelt anyagi támogatás apróvadgazdálkodásunkszempontjából rendkívül kedvező elemeket tartalmaz, de csak az ország kishányadán alkalmazható jelen előírások szerint. Az apróvad-gazdálkodást ezen fejezeten belülkülön programként lenne szükséges a jövőben megjelölni.A mellékletben közölt térképek (forrás: Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program) jóltükrözik a tervezett művelési ág változtatásokat, melyek új távlatokat nyithatnak meg a mezeinyúl gazdálkodás területén.Szántó művelés ág során a következő feltételek betartása kötelező:/ forrás : Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program. /• altalajjavítás, talajjavítás, melioráció és drénezés nem végezhető;• tarló és szalma égetése nem megengedett;• csak természetvédelmi szempontból kedvező kaszálási és az aratási módszerek éstechnológiák alkalmazhatók (kaszálás a tábla közepétől kifelé haladva, atáblaszegélyeket utoljára kell lekaszálni);• betakarítás során vadriasztó lánc használata szükséges;• a támogatás időtartama alatt a meglévő fasorok, erdősávok, idős fák megőrzése(telepítés esetén őshonos fa és cserjefajok használata);• a területhasználó köteles az általa használt területen az esetlegesen ott találhatószemetet saját költségén eltávolítani;• a növénytermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depónia(trágyaszarvas, bálakazal, szalmakazal, stb.) csak a művelt területen hozható létre;• ideiglenes és állandó létesítmények felállítása a Nemzeti Park Igazgatóságával történőkonzultáció alapján lehetséges;• telephelyek, kazlak tényleges tűzveszélyeztetése esetén az alábbi módon kell eljárni:• a körbeszántás távolsága a fentiektől maximálisan 50 m-re lehet,• a szántás szélessége maximálisan 5m,17

• a tűzveszély elmúlása után legkésőbb 24 órán belül (felázott talajesetében száradás után) a durva szántást fel kell tárcsázni, majdsimítózni;• a területhatár megjelölése csak természetes anyagokkal (faoszlopok) történhet,• a vonatkozó előírások alapján a területre természetvédelmi célú agrárkörnyezetvédelmiüzemi gazdálkodási terv készítése, amelyet a területileg illetékesNemzeti Park Igazgatóság hagy jóvá.Gyep művelés ág során a következő feltételek betartása kötelező:• a gazdálkodó vállalja a gyep rendeltetésszerű használatát;• altalajjavítás, talajjavítás, melioráció és drénezés nem végezhető;• növényvédő szer használata nem megengedett;• szárnyas és sertés legeltetése nem megengedett;• a lekaszált és bebálázott szénát a területről 1 hónapon belül le kell hordani;• minden gépi munka csak a talajfelszín károsítása nélkül végezhető;• égetés nem megengedett;• csak természetvédelmi szempontból kedvező kaszálási és az aratási módszerek éstechnológiák alkalmazhatók (kaszálás a tábla közepétől kifelé haladva, atáblaszegélyeket utoljára kell lekaszálni);• betakarítás során vadriasztó lánc használata szükséges;• a támogatás alatt a meglévő fasorok, erdősávok, idős fák megőrzés, pótlás csakőshonos fajokkal;• a területen található szemét eltávolítása;• a gyeptermesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depónia(trágyaszarvas, bálakazal, szalmakazal, stb.) csak a művelt területen hozható létre• ideiglenes és állandó létesítmények felállítása a Nemzeti Park Igazgatóságával történőkonzultáció alapján lehetséges;A mellékletben közöljük az ÉTT. támogatási rendszeréből a túzok védelme esetébenalkalmazott támogatási rendszert és feltételeit. Aláhúzással kiemeltük azokat az előírásokat,melyek az apróvad-gazdálkodás szempontjából pozitív jelentőségűek.18

IX. Ajánlások a mezenyúl gazdálkodás hatékonyabbá tételérea./ Kormányzati eszközök.Alternatív földhasznosítás:Hazánk Európai Uniós csatlakozása után várható, hogy a rossz adottságúmezőgazdaságilag művelt területek jelentős részét ki kell vonni a klasszikus értelemben vettmezőgazdasági művelés alól. Ezek a földterületek apróvad-gazdálkodás céljaira rendkívül jólhasznosíthatók.Ezeknek a létrehozásához ki kell dolgozni a megfelelő támogatási rendszert, mely aföldtulajdonosokra ösztönzőként hat. Sajnos az eddig ismertetett programok között avadgazdálkodás csupán csak széljegyzetként szerepel, holott a gazdasági súlya alapjánkomolyabb figyelmet érdemelne.Magyarország területének 57,7 %-a apróvadas jellegű, melyeknél az egyiklegjelentősebb bevételi forrást a mezei nyúl gazdálkodás adja.Elgondolkodtató, hogy a mezőgazdaságnak egy olyan ágazata, mely az országterületén több tízezer ember megélhetését adja, illetve adhatja milyen mostohán van kezelve –támogatva.Az Európai Unióhoz történő csatlakozás ezen ágazatnak új lendületet adhat, de afejlesztéseket csak komoly tőke bevonással lehet megvalósítani és ez első lépésként csak úgylehetséges, hogy előkelő helyen szerepeltetjük az alternatív földhasznosítási lehetőségekközött.Élőhely-fejlesztési támogatások:A vadgazdálkodási alap élőhely-fejlesztési támogatásainak keretein belül hosszú távracélirányosan legyenek meghatározva a tervezett élőhely-fejlesztési beruházások, és előíráslegyen, hogy hatékonyságuk mérése érdekében a korszerű létszámbecslés és az ezekbőlszármaztatott hasznosítás-tervezést alkalmazzák.Föld alapú agrártámogatások:19

Ebben a támogatási formában jelen viszonyok között a vadgazdálkodás mégszéljegyzetként sem szerepel. Az NAKP keretében bekövetkező művelési ág változtatásokviszont, különösen az alacsony termőképességű szántók esetében felvetik a lehetőségét annak,hogy erre a célfeladatra kidolgozott előírások szerint a gazdálkodó vadgazdálkodási célbólművelje meg a földjét és haszonvétele a vadászati hasznosításból származzék.b./ Hatósági eszközökA januári élő befogást törölni kell. Amennyiben a vadgazdálkodási egység teljesterületére vonatkoztatott mezei nyúl sűrűség nem éri el tavaszi becslésnél a 0,2 egyed/ha, azőszi becslésnél pedig a 0,4 egyed/ha sűrűséget, akkor a decemberi vadászatot is engedélyhezkell kötni, vagy meg kell tiltani, hogy ne csökkenjen a törzsállomány.Meg kell követelni az egységes becslési módszerek szerinti adatszolgáltatást. Mezeinyúl hasznosítás mennyiségének engedélyezését csak az őszi állománybecslési adatok közléseután lehessen véglegesíteni. A vadásztársaságoknál a vadászmesteri beosztásbanfoglalkoztatottak számára kötelező továbbképzéseket kell tartani, amelyek tananyagábólvizsgázni kell.A jelenleg folytatott állandó hasznosítási rátájú gyakorlattal szemben az állománylétszámváltozásait követő hasznosításra van szükség. A mezei nyúl esetében nem lehetmeghatározni februárban, hogy mennyit lehet hasznosítani októberben, ezért szükség van avégrehajtási rendelet módosítására úgy, hogy a hasznosítható mennyiséget a szeptember végilétszámbecslések alapján határozzák meg a gazdálkodók. Ha negatív eredmény jön ki ahasznosítható mennyiségre, akkor egyáltalán nem lehet hasznosítani abban az évben apopulációt.A mezei nyúl populáció létszámának nyomonkövetése fontos az OrszágosVadgazdálkodási Adattárban is. Lényeges lenne az Adattár elemző munkájának erősítése, ésha kell, akkor beleszólhasson a gazdálkodók éves vadgazdálkodási tervébe, a hasznosításba.Mivel a hasznosítható mennyiség meredeken csökken októbertől decemberig,szükséges lenne a januári befogások betiltása, és a decemberi befogásokat is engedélyhezkellene kötni. Ezen felül havi bontásban kellene megadniuk a gazdálkodóknak ahasznosítandó mennyiséget, amiből a legnagyobb résznek októberre kell esnie, amikor mégsok nyulat lehet kivenni az állományból és nincs relatív túlhasznosítás.20

Fontos a tudatos ragadozó gazdálkodás bevezetése (Szemethy és Heltai 2000).Becsülni kell és jelenteni a róka állomány-sűrűségét (kotorék térkép készítése a területrőlminden évben), és ez alapján meghatározott számú egyedet kell terítékre hozniuk avadásztársaságoknak.A gazdálkodók által végzett tularémia előszűrést meg kell szüntetni, hanem avadászati hatóság szorgalmazza, hogy a nagyterítékű első vadászaton vizsgálják meg a nyulakfertőzöttségét és vegyen is részt a hatóság ellenőrzésképpen a terítéken történő tularémiavizsgálatokon. Ezzel meg lehet állapítani, hogy a vadászterületen belül is, hol kell számolni atularémiával, mekkora mértékű fertőzöttség van az egyes helyeken. A vadászokat lehetfigyelmeztetni, hogy itt ekkora fertőzöttségi aránnyal számoljanak a vadászatokon.Mindenképpen szükséges a vadászok tájékoztatása a tularémiáról, mint betegségről és amegelőzés lehetőségeiről (gumikesztyű használata a nyúlbontásnál). Bejelentési kötelezettségalá eső zoonózissá kell nyilvánítani, valószínűleg az Európai Unióhoz való csatlakozás utánez be is fog következni.c./ Érdekképviseleti eszközökPályázati lehetőségek kidolgozása ajánlásként a kormányzat felé. Részvétel a pályázatikiírások kidolgozásában. Fórumok, továbbképzések szervezése a hivatásos vadászok és avadászmesterek részére. Kiadványok készítése, melyek közérthetően ismertetik a mezei nyúlgazdálkodás módszereit és eredményeit. Felvilágosító kiadvány a tularemiáról.d./ A vadgazdálkodó eszközeiMezei nyúl becslési, hasznosítási modell alkalmazása:Pontosan, jól elvégzett tavaszi-őszi létszámbecslések a leírt sávos, vagy vonaltranszekt módszerekkel. Nagyterítékű próbavadászat október elején, ahol koreloszlás-,szaporulatbecslést kell végezni az ismertetett módszerekkel. Ezután hasznosítás tervezésvalamely modell segítségével. Lehetőség szerint inkább az új modellt alkalmazzák, mivelezzel elkerülhetik a korbecslés hibáit, becsülhetik a túlélési rátákat és információt kapnak azállomány helyzetéről még a vadászatok megkezdése előtt. Hasznosítás koncentrálásaoktóberre, novemberre, esetleg engedéllyel decemberben is. Elhullás becslés, majd a21

meghatározott legrosszabb időszakra koncentrálni a kiegészítő takarmányozással, ideiglenesés rendes vadföld-gazdálkodással. Ehhez természetesen szükséges a februárban megállapítottkilövési számok aktuális megváltoztatása, illetve ennek engedélyezése.Hasznosítási forma:Vadászattal történő hasznosítás során ügyelni kell :• egy területrészt a hasznosítás eredményétől függetlenül csak évi egyszer vadásszunk meg;• a vadászatok során 3,5 mm – es / 8-as/ sörétet használjunk a sebzési arány csökkentésecéljából;• októberben, illetve november elején lehetőleg kevésbé fedett területeken rendezzük avadászatokat (alacsonyabb sebzési arány).Az élőbefogás több kockázatot is magában foglal:• magas tularémia fertőzöttség lehetősége fennáll – kobzás;• januárban már a törzsállomány hasznosítása történik és egy kedvezőtlen tél után eztúlhasznosításhoz vezethet;• egyre kisebb az árkülönbözet az export vadászat és az élőnyúl felvásárlási ára között;• bizonytalan piaci környezet;• az élőnyúl befogás arányának csökkentése, inkább kora októberi nagyterítékű és kevésvadászat.Élőhely-fejlesztés, -megőrzés, takarmányozás:• szoros és jó kapcsolat a földtulajdonossal;• hasonló irányelveket kell követni, mint a már említett érzékeny természeti területekesetében;• nyári táplálékhiányos időszakban is szükséges lédús takarmánnyal takarmányozni.22

Ragadozó gazdálkodás:Tervszerű ragadozó gyérítés tavasszal (fialáskor) a megbecsült kotorék-sűrűségalapján. Sűrűségfüggő gyérítési módszerek alkalmazása (csapdázás), illetve kotorékozás(kiásás, kotorék ebek alkalmazása).e./ KutatásKutatási támogatások:Az elmúlt évtizedben több mezei nyúl kutatással kapcsolatos projekt is megvalósult.Ezeknek köszönhetően alakult ki egy jól használható és elfogadott becslési – hasznosításimódszer.Ezek a kutatások viszont új és újabb összefüggések vizsgálatának indokoltságátvetették fel:1. Mezőgazdasági táblaszerkezet / táblanagyság,vetésszerkezet /agrotechnikahatásainak vizsgálata.A mezőgazdaság átalakulásával járó, sok helyen újra kialakuló kisparcellás termelésnem hozta meg azt az eredményt, hogy az apróvadállomány, köztük a mezei nyúl ennekhatására látványosan növekszik.Az alkalmazott agrotechnika változatlan maradt, a táblaszegélyek még inkábbeltüntek hiszen a gazdálkodó minden talpalatnyi földet meg kíván művelni.A szelektív gyomirtókat széles körben használják, ezzel összefüggésben, illetve atáblaszegélyek eltüntetésével a táplálékbázis minősége és mennyisége leszűkült.2. Az élőhelyek vízellátásának kérdése :A mezei nyúl gazdálkodás szempontjából egyaránt fontos az aszályos és a belvizesidőszakoknak és az ezzel érintett terület nagyságoknak az ismerete. Eddigi kutatásaink soránegyértelműen kiderül, hogy a területek vízellátottságának a talajtípusok vízmegőrzőképessége komoly hatással van a fenntartható törzsállomány nagyságára, illetve az éves23

szaporulat megmaradására. Tulajdonképpen ezek a dolgok vizsgálatok nélkül isegyértelműnek tűnnek, de a végrehajtott meliorizációk, a meliorizációs csatornákból a vízgyors elvezetése egyes területrészek mezei nyúl állományának teljes összeomlását okozzák.3. Állategészségügy:Lehetővé kell tenni a terítéken történő vizsgálatokat. Országos állategészségügyimonitoring a betegség előfordulásával kapcsolatban, megelőzés – védekezés módszereinekkidolgozása.Meg kell vizsgálni, hogy az általánosan alkalmazott teszt reagense csak a betegfertőzőegyedeknél mutat pozitivitást, vagy az ellenanyagot hordozó gyógyult nem fertőzőegyedeknél is.A vadgazdálkodókat - vadászokat tájékoztatni kell a betegség humánvonatkozásairól.Záró megjegyzésTisztában vagyunk azzal, hogy javaslataink kemények és mind az állami igazgatásra,mind az érdekvédelemre, mind a vadgazdálkodókra, mind a kutatókra komoly feladatokatrónak. Véleményünk szerint azonban a mezei nyúl állomány az elmúlt évtizedekbenfolyamatosan romló helyzete indokolja a javaslataink megtételét, elfogadását és agyakorlatban való alkalmazásának támogatását, kikényszerítését.24

IrodalomjegyzékBarkóczi, I. és Hagymási, L. (1982): Nyúlremények. Nimród, 102(2): 58-59.Barta, Z., Karsai, I. és Székely, T. (1995): Alapvető kutatástervezési, statisztikai ésprojectértékelési módszerek a szupraindividuális biológiában. Egyetemi jegyzet, KLTE,Debrecen.Bárány, P. (2003): A mezei nyúl tularémiája és az Alföld vadászterületeinek fertőzöttsége.Szakdolgozat, Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék,Gödöllő.Begala, A., Lanszky, J., Heltai, M. és Szemethy, L. (2000): Adatok néhány fontosabb hazairagadozó táplálkozásáról. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 1: 28-37.Begon, M., Harper, J. L. és Townsend, C. R. (1990): Ecology: Individuals, Populations andCommunities. Blackwell Scientific Publications, Cambridge, USA.Bertóti, I. (1975): A zárt rendszerű kukoricatermesztés hatása a mezei nyúl állományra. AVadgazdálkodás fejlesztése, 15:33-41.Brüll, U. (1976): Nahrungsbiologische Studien am Feldhasen in Schlesswig-Holstein. EinBeitrag zur Äsungsverbässerung. Pp. 16-35., Z. Pielowski and Z. Pucek (Eds.): Ecologyand Management of European Hare Populations. Polish Hunting Association, Warsaw.Buka, Sz. (2003): A mezei nyúl gazdálkodás vizsgálata a geszti Toldi Miklós Vt. területén.Szakdolgozat, SZIE, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék.Byers, C. R., Steinhorst, R. K. and Krausman, P. R. (1984): Clarification of a technique foranalysis of utilization-availability data. Journal of Wildlife Management, 48: 1050-1053.Csányi, S. (Szerk.) (1996): Vadgazdálkodási Adattár 1960-1995. Szt. István Egyetem,Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő.Csányi, S. (Szerk.) (1999a): Vadgazdálkodási Adattár 1994-1998. Szt. István Egyetem,Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő.Csányi, S. (1999b): Vadgazdálkodási tájak és körzetek kijelölése. Vadbiológia, 6: 1-12.Csányi, S. (Szerk.) (2000): Az 1999/2000. vadászati év vadgazdálkodási eredményei és a2000. tavaszi vadállomány becslési adatok. Szt. István Egyetem, Vadbiológiai ésVadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő.Csányi, S. (Szerk.) (2001): Vadgazdálkodási Adattár. 2000/2001. vadászati év. Szt. IstvánEgyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő.25

Csányi, S. (Szerk.) (2002): Vadgazdálkodási Adattár. 2001/2002. vadászati év. Szt. IstvánEgyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő.Csányi, S. (Szerk.) (2003): Vadgazdálkodási Adattár. 2002/2003. vadászati év. Szt. IstvánEgyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő.Dávid, J. (2001): A Kovács-Heltay féle állomány hasznosítási modell vizsgálata abiharkeresztesi Petőfi Vadásztársaság területén. Szakdolgozat, SZIE Vadbiológiai ésVadgazdálkodási Tanszék.Demeter, E. és Mátrai, K. (1988): A mezei nyúl tápláléka intenzíven művelt alföldi területen,novemberben. Vadbiológia, 2: 85-90.Edwards, P. J., Fletcher, M. R. és Berny, P. (2000): Review of the factors affecting thedecline of the European brown hare, Lepus europaeus (Pallas, 1778) and the use ofwildlife incident data to evaluate the significance of paraquat. Agriculture Ecosystems &Environment, 79(2-3): 95-103.Erdei, M. (1977): A róka. Nimród, 2: 64-65.Erdei, P. (2000): Az abádszalóki Hubertus Vadásztársaság rókagazdálkodásának bemutatása.Szakdolgozat, SZIE, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék.Faragó, S. (1997): Élőhelyfejlesztés az apróvad-gazdálkodásban. A fenntartható apróvadgazdálkodáskörnyezeti alapjai. Mezőgazda Kiadó, Budapest.Farkas, D. (1977): A lucernabetakarítás hatása a mezei nyúlra és a fácánra. Nimród Fórum, 7:1-4.Farkas, D. (1978a): Az iparszerű kukoricatermesztés hatása az apróvadállományra. NimródFórum, 4: 30-32.Farkas, D. (1978b): Tarlóégetés vadkímélő módon. Nimród, 7: 324-325.Farkas, D. (1980): Tovább csökken a mezenyúl száma? Nimród, 100(10): 440-442.Farkas, D. (1983): A róka és az apróvad. Nimród, 103(5): 198-199.Farkas, S. (2002): A korszerű mezei nyúl-gazdálkodás alapjai. Diplomadolgozat, SZIEVadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék.Fodor, T. (1976): A növénytermelési rendszerek iránya és a vadgazdálodás. Nimród Fórum,6: 41-43.Frylestam, B. (1979): Structure, size and dynamics of three European hare populations inSouthern Sweden. Acta Theriologica, 24(33): 449-464.Frylestam, B. (1981): Estimating by spotlight the population density of the european hare.Acta Theriologica, 26: 419-423.26

Frylestam, B. (1986): Agricultural land use effects on the winter diet of Brown Hares (Lepuseuropeus Pallas) in southern Sweden. Mammal Review, 16(3/4): 157-161.Goszczynski, J., Rakowski, L. és Truszkowski J. (1976): The role of the european hare in thediet of predators in cultivated field systems. Pp. 127-134., Z. Pielowski and Z. Pucek(Eds.): Ecology and Management of European Hare Populations. Polish HuntingAssociation, Warsaw.Harder, J. D. és Kirkpatrick, R. L. (1994): Physiological methods in wildlife research. Pp.275-306., T. A. Bookhout (Ed.): Research and management techniques for wildlife andhabitats. Fifth ed. The Wildlife Society, Bethesda, Md.Hecsei, J. és Szappanos, I. (1978): Az időszerű mezőgazdasági munkák és a vadvédelemkérdései. Nimród, 5: 201-203.Heltai, M., Lanszky, J. és Szemethy, L. (2000): Adalékok a vörösróka táplálkozásához.Vadbiológia, 7: 72-82.Heltai, M. (Szerk.) (2004a): A vadgazdálkodás, vadászat szempontjából fontos emlősragadozók és ragadozó madarak hosszútávú, országos, kérdőíves adatgyűjtésen alapulómonitoringja. FVM jelentés, SZIE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék.Heltai, M. (Szerk.) (2004b): Az aranysakál visszatelepedésének és vadgazdálkodásihatásainak vizsgálata. FVM jelentés, SZIE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék.Heltay, I. (1980): A mezei nyúl helyzete Magyarországon. Nimród Fórum, 9: 27-29.Istvánffy, A. (2002): A mezei nyúl állományának vizsgálata és élőhelyének fejlesztése.Nimród, 90(3): 23-25.Ivlev, V. S. (1961): Experimental Ecology of the Feeding of Fishes. Yale University Press,New Haven.Jakabházy, M. (1976): A nagyüzemi batakarítás hatása mezei nyúl-állományunkra Komárommegyében. Nimród Fórum, 6: 44-46.Kammerer, E. (1981): Bestimmung der Quantität und Qualität der Aufgenommenen Äsungund Rückschluss auf die Grösse des Tages – aktivitätsraumes des Feldhasen – Lepuseuropeus Pallas – im Waldviertel (Raum Schrems). Ph. D. Dissertation,Veterinärmedizinische Universität, Wien.Katona, K. és Altbäcker, V. (2002): Diet estimation by faeces analysis: sampling optimisationfor the European hare. Folia Zoologica, 51: 11-15.Kovács, Gy. (1981): A mezei nyúl populációdinamikája és az állományhasznosítás tervezése.Szakdolgozat, GATE.27

Kovács, Gy. és Heltay, I. (1985): Mezei nyúl. Ökológia, gazdálkodás, vadászat.Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.Lehoczki, R. (1999): Földrajzi információs rendszerek alkalmazása az élőhelyfejlesztésben.Szakdolgozat, SZIE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék.Magurran, A. E. (1988): Ecological Diversity and its Measurement. Princeton Univ. Press,Princeton.Magyar, B. (1981): A vad által hasznosítható táplálékforrás helyzete a nagyüzemileg műveltmezőgazdasági területeken. Nimród Fórum, 9: 23-26.Mátrai, K. és Kabai, P. (1989): Winter plant selection by red and roe deer in a forest habitat inHungary. Acta Theriologica, 34:227-234.Möller, D. (1971): Beitrag zur Reproduktion des Feldhasen (Lepus europaeus Pallas) in derDeutschen Demokratischen Republik. Beitr. Zur Jagd- und Wildforschung VII. tag.-Ber. Akad. Landwirtsch. - Wiss., Berlin, Nr. 113: 191-202.Nikodémusz, E. (1978): Növényvédőszerek vadtoxikológiai vizsgálata. Nimród Fórum, 4: 7-8.Panek, P. and Kamieniarz, R. (1999): Relationships between density of brown hare Lepuseuropaeus and landscape structure in Poland in the years 1981-1995. Acta Theriologica,44(1): 67-75.Pap, I. T. (2003): Mezei nyúl gazdálkodási modellek értékelése a csanádapácai KittenbergerVt. területén. Diplomadolgozat, SZIE, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék.Pielowski, Z. (1976a): Number of young born and dynamics of the European hare population.in Ecology and Management of European hare population, eds. Pielowski and Pucek,Warszawa, 260-283.Pielowski, Z. (1976b): The role of foxes in the reduction of the European hare population. Pp.135-148., Z. Pielowski és Z. Pucek (Eds.): Ecology and Management of European HarePopulations. Polish Hunting Association, Warsaw.Pielowski, Z. (1981): Yearly balance of European hare population. Pp. 536-540., K. Myers ésC. D. MacInnes (Eds): Proceedings of the World Lagomorph Conference, Guelph,Ontario.Pielowski, Z. és Raczynski, J. (1976): Ecological conditions and rational management of harepopulations. in Z. Pielowski és Z. Pucek (Eds.): Ecology and management of Europeanhare populations. Polish Hunting Association, Warsaw.28

Raczynski, J. (1974): Die Testalltung der Bestandgrösse der Hasenpopulation nach einemmehrjährigen Zyklus. XIth Int. Congress Game Biologists, Stockholm.Saly, G. (1976): Növényvédelem-vadvédelem. Nimród, 7:304-305.Steineck, T. (1978): Die Botanische Zusammensetzung des Magen – inhaltes bei Feldhasen(Lepus europeus P.). Ph. D. Dissertation, Veterinärmedizinische Universität, Wien.Szabari, Sz. (1999): A mezei nyúl hasznosítási modell tapasztalatai. Diplomadolgozat, GATE.Szemethy, L. és Heltai, M. (2000): Ragadozó-gazdálkodás: az elmélet összekapcsolása agyakorlattal. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 1: 81-88.Szemethy, L., Heltai, M., Biró, Zs., Klenk, B., Márton, Sz. és Szűcs, D. (2003): Emlősragadozók monitoringja. SZIE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, FMrészjelentés.Szrnka, P. (2003): A hódmezővásárhelyi Szakszervezeti Vt. mezei nyúl gazdálkodásánakelemzése. Diplomadolgozat, SZIE, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék.Tóth, L. (2003): A vadgazdálkodás, vadászat szempontjából fontos ragadozó madarak észsákmányállataik hosszútávú, terepi felvételezéseken alapuló monitorozása. SZIEVadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, FM részjelentés.Vaughan, N., Lucas, E. A., Harris, S. és White, P. C. L. (2003): Habitat associations ofEuropean hares Lepus europaeus in England and Wales: implications for farmlandmanagement. Journal of Applied Ecology, 40(1): 163-175.Waliczky, L. (1981): Nyúlgondjaink. Nimród, 101(11): 486-487.Zaják, Á. (1978): A vadkímélő növényvédelem. Nimród Fórum, 4: 1-6.29

MellékletBács –Kiskun megye tularémia fertőzöttségeVadászati év Beszállító vt. Beszállított Átlag szórás Minimum Maximummezeinyúl/db%% %1995/96 13 1255 1,86 3,4 0 11,631996/97 5 421 2,22 2,76 0 5,831997/98 13 739 1,14 2,47 0 6,981998/99 10 495 1,73 2,34 0 5,451999/00 9 453 5,01 10,12 0 31,582000/01 5 282 1,56 2,3 0 5,552001/02 3 160 1,76 1,67 0 3,33/ Forrás : Bárány Péter szakmérnöki diploma dolgozat 2003 /Békés megye tularémia fertőzöttségeVadászati év Beszállító vt. Beszállított Átlag szórás Minimum Maximummezeinyúl/db%% %1995/96 24 11.704 2,1 2,47 0 10,271996/97 5 989 3,16 2,02 0 5,481997/98 19 3899 7,11 8,76 0 28,481998/99 17 1892 4,36 4,76 0 16,921999/00 14 2746 4,83 5,14 0 17,312000/01 11 3268 5,56 3,09 0 11,812001/02 16 3716 6,95 3,60 0 14,14/ Forrás : Bárány Péter szakmérnöki diploma dolgozat 2003 /30

Hajdú-Bihar megye tularémia fertőzöttségeVadászati év Beszállító vt. Beszállított Átlag szórás Minimum Maximummezeinyúl/db%% %1995/96 14 3086 0,66 1,15 0 4,01996/97 7 534 1,23 1,32 0 3,011997/98 13 4057 7,5 11,48 0 33,331998/99 11 1071 2,14 3,25 0 10,621999/00 12 1494 9,9 15,74 0 45,972000/01 7 555 1,62 2,38 0 6,062001/02 7 1208 3,57 5,4 0 14,66/ Forrás : Bárány Péter szakmérnöki diploma dolgozat 2003 /Jász-Nagykun-Szolnok megye tularémia fertőzöttségeVadászati év Beszállító vt. Beszállított Átlag szórás Minimum Maximummezeinyúl/db%% %1995/96 17 4264 5,99 8,26 0 25,871996/97 12 1474 3,27 2,63 0 10,001997/98 15 2642 13,79 11,07 0 33,621998/99 16 1689 4,0 3,63 0 12,121999/00 21 5777 19,15 12,75 0 50,612000/01 16 4329 5,81 4,24 0 13,042001/02 7 1810 6,88 4,84 0 11,68/ Forrás : Bárány Péter szakmérnöki diploma dolgozat 2003 /31

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye tularémia fertőzöttségeVadászati év Beszállító vt. Beszállított Átlag szórás Minimum Maximummezeinyúl/db%% %1995/96 12 1607 0,38 0,91 0 2,4871996/97 7 1009 0,73 1,16 0 2,721997/98 13 1170 0,00 0,00 0 01998/99 10 505 0,24 0,76 0 2,411999/00 12 1057 0,33 1,15 0 4,002000/01 8 505 0,00 0,00 0 0,002001/02 8 403 0,00 0,00 0 0,00/ Forrás : Bárány Péter szakmérnöki diploma dolgozat 2003 /32

. 1. térkép (forrás : Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program.)2. térkép (forrás : Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program.)33

3. térkép (forrás : Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program.)4. térkép (forrás : Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program.)34

5. térkép (forrás : Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program.)6. térkép (forrás : Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program.)35

Választható gazdálkodási formák és azok előírásai: / forrás : Nemzeti AgrárkörnyezetvédelmiProgram. /Szántóföldi művelés, túzokvédelmi gazdálkodás Kifizetési összeg: 32 400 Ft/ha• a lucerna első kaszálását csak június 15-e után lehet elkezdeni;• a területen rotációs vetésforgót kell alkalmazni a következő - túzok számára kedvező -növények meghatározott arányú termesztésével: kalászos 20-25 %, lucerna 20-30 %,repce és egyéb növények (borsó, fénymag, köles, napra-forgó, kukorica, cirok) 25-30%, ugar 20-25 %;• a vegyszeres növényvédelem során csak gyomirtó és gombaölő szerek alkalmazhatók;• vegyszerfelhasználás esetén a következő hatóanyagok nem megengedettek:o gyomirtó szerek: 2,4-D, atra-zin, linuron, trifluralin, ciana-zin, alaklór,o gombaölő szerek: maneb, cineb, benomil, mankoceb, metiram, TMTD,triadimefon;o min. 6 méter széles vegyszerezetlen táblaszegélyeket kell hagyni.Lucernatermesztés túzokvédelem mellett Kifizetési összeg: 26 400 Ft/ha• kaszálásonként változó helyen 5% területarányban lucernasávokat kell meghagyni;• a lucerna első kaszálását el kell hagyni, és a kaszálást csak június 15-e után lehetelkezdeni.• a vegyszeres növényvédelem során csak gyomirtó szerek és gombaölő szerekhasználhatók;• vegyszerfelhasználás esetén a következő hatóanyagok nem megengedettek:o gyomirtó szerek: atrazin, linuron, trifluralin, cyanazin, alaklór,o gombaölő szerek: maneb, cineb, benomil, mankoceb, metiram, TMTD,triadimefon;36

Gyepterületek hasznosítása túzokvédelmi szempontból Kifizetési összeg: 21 600 Ft/ha• a gyepterület fenntartása során nem alkalmazható felülvetés, és nem használhatószerves- és műtrágya;• a gyep csak juh, szarvasmarha vagy ló legeltetésével vagy kaszálással hasznosítható,az állatlétszámot 0,5-1 számosállat/ha értékre kell beállítani;• a legeltetést csak június 15-e vagy a tavaszi felszáradás után lehet megkezdeni, és azőszi esőzések beálltával fel kell függeszteni (általában ápr. 24 - szept. 29);• a kaszálás megkezdését június 15-e utánra kell halasztani;• a kaszálókon éves váltásban 5 % területarányú kaszálatlan sávokat kell meghagyni.37