letöltése

onkorkep.hu
  • No tags were found...

letöltése

2 0 0 64 . s z á mÖNK O RK É PÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRATÁra: 507 Ft• tizenhatodik évfolyam, 148. számIlyenek voltunk 7Államreform kéne régen…! 25…de azért a víz az úr 40Indul az e-bevallás 32…a gyermekszegénység ellen 43áprilisi voksok IGEN! IGEN!Áradat


Kedves Olvasó!A nők egészségének megőrzése nemcsak önmaguk, hanemcsaládjaik számára is a legfontosabb. Ehhez kíván segítségetnyújtani a Magyar Posta által üzemeltetett, a legkorszerűbborvosi technikával felszerelt nőgyógyászati szűrőkamion, amelyMagyarország több településére is hamarosan eljut. A méhnyakrákszűrés mindössze egy néhány perces vizsgálat!Kérjük a polgármesterek és védőnők támogasát, hogy településükönminél több nő vegyen részt a programban!A szűrés helye és ideje:Május 2 -12. Csongrád megyeMájus 15 - 26. Fejér megyeMájus 29 - június 9. Borsod-Abaúj-Zemplén megyeJúnius 12 - 23. Baranya megyeA pontos helyszínekről és időpontokról a lakosok hivatalos tájékoztatást kapnak, illetvemegtekinthető a www.posta.hu és a www.onkornet.hu honlapokon.Fogadja bizalommal segítségünket, várjuk Önt is! A közös ismerős


ÁPRILISIlyenek voltunkAz alábbi összeállításunk a rendszerváltás kezdeténalakult civil szervezetek lelkesedését mutatja be háromeset alapján. Az írásokból kiderül, mindegyikszerző, nyilatkozó a rendszerváltás előtt más-más területenkomoly szakmai sikereket ért el. De már akkoris volt valami közös bennük, jövőjüket figyelve: mindhárman hittek abban,hogy saját településükön maguknak kell kézbe venniük a sorsunkat.Hittek abban, hogy a civil szervezeteknek van jövőjük…MérlegelveAz 1990. évi költségvetés már az új pénzügyi szabályozásjegyében készült, de akkor még a tanácsokszámára. Az 1990. év őszén lezajlott helyhatóságiválasztások után a korábbi 1634 tanács helyetttöbb, mint háromezer helyi önkormányzat –ezek megközelítően 50 százaléka új – kezdte meg működését. Az alábbiírás annak áttekintésére vállalkozott, hogy az önkormányzatok1990–1994 között milyen pénzügyi keretek között működtek. 9Államreform kéne régen…!Az Ön-Kor-Kép 2006. évi 1-2. számábanZongor Gábor felkiáltójellel jelezte véleményét,miszerint „Államreform kéne régen!”,azóta – a szerkesztő jóvoltából –kérdőjeles formában tűnt fel a következőszámban, amikor e témához két hozzászólóvéleményét is közölték. Ehhez a vitáhozszeretnék kapcsolódni a gondolataimmal – Bibó Istvánmottóban idézett sorainak szellemében – annak érdekében,hogy e körben szakmai felelősségtudattal továbbtöprengjünk egy politikai kísérlet (államreform) megvalósításánakszükségességén és lehetőségén. Elöljáróban leszögezem,hogy én is felkiáltójellel államreformért kiáltok, deanélkül, hogy „gyermeteg, önelégült elbizakodás” fogna el,s ezért tartom szükségesnek e fórum keretében isa közös gondolkodást, mert a „hogyan” és a „mikor” kérdéseis foglalkoztat. Igen, államreform kéne régen, mert a mairendszer megváltoztatása nélkül joggal gúnyolhatnak minketa világban „Abszurdisztánként”, vagy éppen ennek sikeresmegvalósítása esetén mi magunk is büszkélkedhetünktöbb mint tizenöt évvel a rendszerváltoztatástkövetően egy25„Csodaországgal”.15 éve áprilisban jelentmeg először az Ön-Kor-Kép.Jubileumi számunkmegjelenését támogatták: Crew Nyomdaipari Kft.7Szerif Kiadói Kft.TARTALOM PARLAMENT – VISSZAPILLANTÓBokros teendôk 2 ILYENEK VOLTUNKKilátástalanul 7Ki ellen akarja védeni a várost az elvtárs? 7Kapolcsi sutaságok 8 KÖLTSÉGVETÉS 1990–1998Mérlegelve 9A helyi adók alakulása 13Az erô forrásai 15Növekvô népszerûség 22„Ezt a kormánynak nem szabadna csinálnia...!” 23Leltár 1992 (karikatúrák) 36Leltár 1994 (karikatúrák) 38 ÖNKORMÁNYZATI–KORSZAK–KÉPÁllamreform kéne régen…! 25 WWW.APEH.HUIndul az e-bevallás 32 KÓR–KÉP„Kertész leszek, fát nevelek…” 31 HÍREK…de azért a víz az úr 40 ESÉLYEK ÉS LEHETÔSÉGEKProgram a gyerekszegénység ellen– Szükség van a segítô véleményre 43Ezüstkor – Idôsbarát önkormányzat 47Jubileumi összeállításunkat Csiky Ildikó, Darázs Imréné, Fehérvári István,Jankó Ágnes, Keményné Koncz Ildikó, Nagy Bandó András és Ráday Mihály írásaiból,valamint Dallos Jenő és Fábry János karikatúráiból válogattuk.polgárok, önkormányzatok információs hírmagazinja • www.onkornet.huAlapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó • Szerkesztő: Németh Erika, Sörös Erzsébet• Munkatárs: Kolin Péter, Móri Gergely • Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt • Címlapfotó:Otsu Fukutaro • A szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II.1. • Telefon: (06-1) 329-2302 • Fax: (06-1) 320-7600 • E-mail: onkorkep@chello.huWeb: www.onkorkep.huLapzárta: 2006. április 25.Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. • Telefon: (06-1) 329-2302 • Fax: (06-1)320-7600 • A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban• A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője • ISSN 1215-038X •Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. • Nyomda: Crew NyomdaipariKft. • A folyóirat a kiadóban megrendelhető.2006. április ÖN • KOR • KÉP1


PARLAMENT – VISSZAPILLANTÓMozgalmas évek, fontos döntésekBokros teendőkA rendszerváltozás utáni demokratikus átalakulás – mindenki által elismert– alappillérei, az önkormányzatok válaszúthoz érkeztek. A működésénektizenhatodik évébe lépő rendszer átfogó reformra szorul, azért, merta korszakos jelentőségű, kétharmados jogszabályt megalkotó politikusok– akarva-akaratlanul – már a második évben megkezdték a rendszer „kvázi” lebontását. Az önkormányzatoknakbiztosított teljes gazdasági önállóság legfontosabb elemét, a személyi jövedelemadó helyben maradó száz százalékátévről-évre vonták el. Mára alig maradt eszköz a kezükben, amellyel a helyi gondokon segíthetnének. Ha viszszapillantunka rendszer elmúlt 15 évén – ahogy azt most mi hónapról-hónapra megkíséreljük –, tisztán nyomonkövethetjük, milyen szerteágazó negatív következményekkel járt minden területen ez a központosítás. Előző számunkbanaz 1990–1994-es időszakot tekintettük át, most a következő négy év eseményeit vesszük sorra. Teljességigénye nélkül szemlézünk, olyan pillanatokat idézünk fel, amelyek hatásai nem múltak el nyomtalanul, az önkormányzatirendszerre ma is befolyással vannak, s tanulságul szolgálhatnak a jövőre nézve…Új parlament, új kormány, újönkormányzati törvényA választásokon győztes MSZP elnökét,Horn Gyulát kérte fel GönczÁrpád köztársasági elnök a parlamentalakuló ülésén – 1994. június28-án – a kormányalakításra. Aszocialista pártelnök elfogadta afelkérést, így július közepén szocialista–szabaddemokratakoalícióskormánya lett az országnak. A kétkoalíciós párt megállapodásábankülön fejezetet szentelt az önkormányzatoknak.Az újonnan megalakult parlamentülését június 28-án Göncz Árpád köztársaságielnök nyitotta meg.Gál Zoltán köszöntő szavai után BorossPéter miniszterelnök bejelentette a kormánymegbízatásának megszűntét.Beszédében hangsúlyozta: a jövő igazolnifogja a kárpótlással kapcsolatos törekvéseiket,amely az új polgárság kialakulásátsegíti elő. Az ügyvezető kormány azúj kormány megalakulásáig marad hivatalban.A parlament első rendes ülésénmódosította a polgármesteri tisztség ellátásánakegyes kérdéseiről szóló törvényt.A módosítást Horn Gyula és Kuncze Gábor(SZDSZ), kezdeményezte…Mikor legyenekaz önkormányzati választások?Az MSZP–SZDSZ koalíciós megállapodásszerint az önkormányzativálasztásokat még ebben az évbenmeg kell tartani, lehetőleg novemberben…máskéntgondolták azellenzéki pártok képviselői:Kövér László (FIDESZ): Figyelembevéve azt, hogy az önkormányzatitörvény jelentős módosítása várható,elgondolkodtató, hogy leheteősszel önkormányzati választásokattartani…Torgyán József (FKgP):…korrekt időpont jövő év tavaszalehetne. ...Füzessy Tibor (KDNP):Nem tartjuk igazán szerencsésnek anovemberi választást, de azt hiszem,hogy a kormánytöbbség döntésébenem tudunk beleszólni. Pető Iván(SZDSZ): A novemberi időpont pontosabbmeghatározása attól függ,hogy mikor tudjuk módosítani azönkormányzati törvényt. De alapfeltételaz önkormányzatok választásárólszóló törvény módosítása is.Az időpont kijelölésnél figyelembekell venni az önkormányzatok mandátumánaklejártát. Kónya Imre (MDF)ügyvezető belügyminiszter: Annakérdekében, hogy valóban kiderülhessen:a jelenlegi koalíció a kampánybannem egy megalapozatlan ígéretettett, az önkormányzati választásokatlegalább tavaszra kellene elhalasztani...Polgármester is lehet képviselőAz Országgyűlés sürgősséggel tűzöttnapirendre két – Horn Gyula és KunczeGábor által szignált – előterjesztést,amelyekben a minisztériumok felsorolásárólés a polgármesteri tisztség ellátásánakegyes kérdéseiről szóló törvényekmódosítását kezdeményezték.A polgármesteri tisztség ellátásánakegyes kérdéseiről szóló törvény módosításánaklényege, amelyet végül a rendesülés második napján, július 5-én fogadtakel – 215 igen, 50 nem szavazat és20 tartózkodás mellett –, hogy ezentúlpolgármesterek, alpolgármesterek,megyei közgyűléselnökök is lehetnekországgyűlési képviselők, és viszont. AFidesz kezdeményezésére a többség azta módosító indítványt is elfogadta, hogya polgármesterek ezentúl párttisztségetis vállalhatnak.Az MDFaz Alkotmánybírósághoz fordultA módosítást az MDF és az FKgP ellenezte.A többi párt – amelyeknek voltakpolgármester képviselői – támogattaa módosítást. Az ellenzők fő érve azvolt, hogy a koalíció visszamenőlegesenmódosította a törvényt, amely jogbizonytalanságotteremt. Ezért az MDF azAlkotmánybírósághoz fordult. Továbbáúgy vélték, hogy a polgármester-képviselőknekle kellett volna mondaniuka polgármesterségről, s úgy indulni aválasztásokon. …A kormánykoalícióképviselői úgy vélték, hogy a visszamenőlegesszabályozás csak akkor alkotmányellenes,ha az utólagosan kötelezettségetállapít meg, vagy jogosultságotkorlátoz. Ebben az esetben azonbanépp egy korlátozást oldottak fel. Rámutattakarra is, hogy a választópolgárokaz őszi önkormányzati választásokondönthetnek arról: polgármester-képviselőjükalkalmas-e arra, hogy mindkéttisztséget maradéktalanul ellássa.Érvként hozták föl azt is, hogy a polgármestereka szakértelmet „hozzák be” aparlamentbe, hiszen közvetlenül találkoznaka polgárokkal…Napirenden az önkormányzatitörvény módosításaAz új kormány szeptemberbenbenyújtotta az önkormányzati törvénycsomagmódosításának elképzelését.A módosítás érinti az 1990.évi törvényt az önkormányzatokról,a helyi önkormányzati képviselők éspolgármesterek választásáról, valaminta polgármesteri tisztség ellátásánakegyes kérdéseiről és az önkormányzatiképviselők tiszteletdíjárólszóló törvényeket.Az MSZP–SZDSZ koalíciós kormánytervei szerint még szeptemberbenmódosítani kell a törvényeket, ugyaniscsak így képzelhető el a decemberiönkormányzati választás. Az ellenzéktiltakozott az ellen, hogy a kormány kétlépcsőben módosítja az önkormányzatitörvénycsomagot…Ugyanis a kormány úgy döntött,hogy az első lépcsőben nem foglalkozikaz államháztartás reformjával és apolgármesterek hatáskörével összefüggőmódosításokkal. A kormány csupánazoknak a kérdéseknek a rendezéséttekintette időszerűnek, amelyekaz önkormányzati rendszer négyévesműködése alatt sürgős problémakéntjelentkeztek. A legfontosabb változásaz volt, hogy az önkormányzati képviselő-testülettagjait és minden településpolgármesterét közvetlenül választják,a választás egyfordulós, részvételiküszöb nélkül. A javaslat szerint a kép-2ÖN • KOR • KÉP 2006. április


PARLAMENT – VISSZAPILLANTÓviselő-testület feloszlathatja önmagát,megszűnik a köztársasági megbízottiintézmény, erősítik a polgármester szerepétaz önkormányzatokban, 1994.december 11-én megtartják a másodikönkormányzati választást.Megszorító intézkedésekA kormány (1995 májusában)benyújtja a stabilizációs intézkedésekrőlszóló törvényjavaslatát, a kormányprogrammegvalósítása érdekébenkilenc új törvényjavaslat elfogadásáttervezték.Már májusban a stabilizációs programvégrehajtását szolgáló javaslatként többekközött a pótköltségvetés, az önkormányzatokfizetőképességének helyreállításáról,valamint adósságuk rendezéséről szólótörvényjavaslat került napirendre…Wekler Ferenc és Szentkuti Károly szabaddemokratahonatyák ekkor nyújtottákbe azt az indítványukat, miszerintaz önhibájukon kívül hátrányos helyzetbekerült önkormányzatok kiegészítőtámogatásának feltételrendszerébőlmaradjon ki az a passzus, hogycsak akkor pályázhassanak, ha a térségifeladatokat ellátó intézményeiketátadják a megyéknek.…Kuncze Gábor belügyminiszterés Bokros Lajos pénzügyminiszteregyüttes erővel próbálta eloszlatnia települések körében kialakultfélelmet, amelyet az a fajta elképzelésváltott ki, miszerint a kormányaz éves színtű támogatás 20 százalékáigidőlegesen visszatarthatja azállami támogatást.Ekkor ismertették az önkormányzatiérdekszövetségek képviselőivel azt amunkaanyagot, amely az önkormányzatirendszer korszerűsítésén belül elsősorbana finanszírozás új lehetőségeivelfoglalkozott. A vitaanyagot készítőszakértők tagadták, hogy ahazai önkormányzatokp r o b l é -mái kizárólag a finanszírozási gondokralennének visszavezethetőek.Alapvető strukturális hibának tartjákpéldául, hogy a szétaprózott önkormányzatirendszer, a felemás középszinttelkeresztezi a takarékossági éshatékonysági szempontokat. Ugyancsaksérti a gazdasági racionalitást azállam és az önkormányzatok, illetve azegyes önkormányzati szintek közöttijelenlegi feladatelhatárolás és feladattelepítés.Mert egyszer szembe kellnéznünk azzal a ténnyel…Kuncze Gábor belügyminiszter bejelentette,csődbe került önkormányzatokszáma tíz alatt van, csődközeli helyzetbenennél jóval többen vannak. Aminiszter hangsúlyozta, hogy a kormánynem a fejlesztési célú hitelekhezjutást akarja korlátozni, csupán azt szeretnékelérni, hogy az önkormányzatokvisszafizetési garanciák nélkül ne vehessenekfel hiteleket. Hiszen az államháztartásszempontjából az önkormányzatokáltal felvett hitelek is a költségvetésihiányt növelő tényezőnek számítanak.Bokros Lajos pénzügyminiszternyomatékosan hangsúlyozta, hogy azállami támogatások 20 százalékánakidőleges visszatartására csak rendkívülihelyzetben kerülhetne sor. Ezzela lépéssel éppen egy nagyobb, országosméretű összeomlást lehetne adottesetben elkerülni.A belügyminiszter arról beszélt:„Nem arról van szó, hogy a kormányaz önkormányzatoknak nyújtotttámogatást 20 százalékkal csökkenteniakarja. Eredeti formájábanúgy szól az előterjesztés, hogy azéves előirányzatot változatlanulhagyva, évközben, ha a költségvetésproblémái indokolják,az államitámogatás20 százalékosmértékig viszszafogható.At e r v e z e t tintézkedésm ö g ö t taz húzódikmeg,hogy az államnak finanszírozásiproblémái lehetnek, mert a bevételeknem olyan rendszerességgeljönnek, mint ahogy az állami támogatástaz önkormányzatok kapják…egyszer szembe kell néznünk azzala ténnyel, hogy meg kell fizetnünkazokat a bizonyos évtizedeket és gazdaságikövetkezményeit, amely azelmúlt éveket jellemezte…”1995-ben a Belügyminisztériumból,illetve az irányítása alá tartózóintézményekből több mint 700 embertküldtek el. A kormányhatározat 15 százalékoskarcsúsítást írt elő, ez a rendőrség,a tűzoltóság, a határőrség ésa polgári védelem apparátusát nemérintette. ...Ebben az évben az önkormányzatokköltségvetése nominálértékbenjelentősen csökkent, ám feladataiknövekedtek. A Bokros-programrólmár világossá vált: a kormányés a parlament döntéseinek következményeitnapi munka során csak a helyihatalom viseli.A kedélyeket még jobban felborzoltaa második Bokros-csomag, amely a személyijövedelemadó mértékét a korábbi35 százalékról 15 százalékra faragnále… Ez a javaslat soha nem látott egységbeforrasztotta az országos önkormányzatiérdekszövetségeket, elindulta számháború (a szövetségek tiltakozólevelét l. 1995. szept. 11. old.), az eredményismert. A stabilizációs csomagtervelfogadásával megkezdődik az egészségügyiszolgáltatások finanszírozásánakradikális csökkentése…Újra Göncz Árpáda köztársasági elnök(1995. június 19.)A koalíció jelöltje Göncz Árpád volt,az ellenzéké Mádl Ferenc. A megválasztáshoz258 szavazatra volt szükség. 386képviselőből végül 349-en voksoltak.Ebből 335 volt érvényes és 14 érvénytelen.Göncz Árpád 259 szavazatot kapott,Egészségügy hozott anyagbólMádl Ferencnek 76 támogatója volt. Akisgazdák nem szavaztak, így tiltakoztaka köztársasági elnök nép által történőmegválasztására tett kezdeményezésükelutasítása miatt.Sikerült kidolgozni a megegyezésalapjait az önkormányzatoknak és akormánynak az energiaszektor privatizációjasorán kialakult tulajdonjogivitában. A kompromisszumos javaslatszerint az önkormányzatok természetbenkapnák meg az általuk követeltvezetékek tulajdonjogát, ám a villamosvezetékeket35 évre, a gázvezetékeketpedig 20 évre a privatizálandó társaságokingyenes használatába adnák.Ezért cserébe 40, illetve 25 százalékosrészvénypaketthez jutnának. Minderreazért került sor, mert az Országgyűlés aprivatizációs törvényben nem rendezteaz önkormányzatok tulajdon igényét azenergiaszektorra vonatkozóan.Elfogadták a területfejlesztésiés területrendezési törvénytA törvényt 1996. március 19-én,299 igen szavazattal, 30 ellenében28 tartózkodás mellett fogadtákel a képviselők. A törvénynek nemvolt sima útja, a koalíciós partnerekközött sem volt teljes egyetértés,de a képviselők is több mint 400módosító indítványt nyújtottak bea javaslathoz!A részletes vitát Balsay István (Fidesz)és Baráth Etele (MSZP) váltakozófelszólalásai jellemezték. A fideszeshonatya arra próbálta felhívni afigyelmet, hogy a területrendezési tervelkészítésénél a települési önkormányzatfüggő helyzetbe kerülhet a megyeiönkormányzattól, amit az önkormányzatitörvény kizár. A képviselő szerettevolna elérni azt is, hogy a jogszabály főcímzettje és célpontja a régió és a kistérséglegyen.Baráth Etele azt taglalta, hogy arégió kategóriáját a törvény értelmezé-2006. április ÖN • KOR • KÉP3


PARLAMENT – VISSZAPILLANTÓsében kétféleképpen szeretnék alkalmazni.Az egyik lenne az úgynevezetttervezési, statisztikai régió, amelymegyeközi funkciókat látna el, közigazgatásihatárokon belül. A másik, rendkívülfontos, új kategória a fejlesztésirégió, amely megyei jelentőséggel bírótelepülések halmaza lenne. Ilyen példáula Balaton térsége, avagy a budapestiagglomeráció.OTT: második kormány?Az Országos Területfejlesztési Tanács(OTT) döntési jogkörének kibővítése mellettkardoskodott Baráth Etele, mondván,hogy csak így alakítható ki jelentősegyüttműködés a kormányzati szervek,az önkormányzatok és a gazdaságiszereplők között. Balsay István ezzelszemben aggályosnak tartotta, hogy eza tanács a végrehajtó hatalom csúcsa –a kormány – helyett rendelkezzen többmilliárd forint felett…ezen az sem változtat– vélte –, ha a tanácsnak más szereplőiis lesznek: a kamarák, az önkormányzatok,a megyei jogú városok. Aképviselők egyetértettek abban, hogy amegyei fejlesztési tanácsnak saját soraibólkellene vezetőt választania.Újfajta regionális politikaBaja Ferenc környezetvédelmi ésterületfejlesztési miniszter szerint atörvény elfogadása a magyar regionálispolitikában új fejezetet jelent abban azértelemben, hogy megteremti középszintenaz önkormányzatok, a vállalkozók,a kamarák kapcsolatrendszerét.Világosan látszik, hogy az elkövetkezendőidőszakban a területfejlesztés finanszírozásirendszere átalakul. A szavazásnála koalíciós pártok, a kisgazdák és afideszesek többsége igennel, a kereszténydemokratáknemmel szavaztak, azMDF képviselői tartózkodtak.Sikerült elhárítani a módosító javaslatokés az alkotmányügyi bizottságjavaslatai során azt, hogy egy olyanárnyékkormány jöjjön létre a kormánytagjaiból és külső szakértőkből, amelymintegy 210 milliárd forint fölött rendelkezik– állapította meg elégedettenBalsay István. De nem tudtuk elérni –szólt a negatívumokról is –, hogy a térségiönkormányzatok, az önkormányzatitársulások legyenek e törvény címzettjei,és ne alakuljon ki egy hierarchikusönkormányzati rendszer…Baráth Etele szerint a törvénykomoly decentralizációt eredményez.Az állami eszközök jelentős hányadafölött több mint 50 százalékban amegalakuló megyei fejlesztési tanácsokfognak rendelkezni. Az országostanács, amely a további 50 százalékfölötti tanácsadási, javaslattételi jogosultsággalbír, összetételét tekintveis kisebbségben állami, többségbenönkormányzati és társadalmi szervezeteketképvisel. A szabaddemokratákálláspontját ismertető SzentkutiKároly úgy vélte: sokan csodát vártakettől a törvénytől, de „csak” egy megfelelőszínvonalú törvényt fogadott elaz Országgyűlés.A jogszabály megalkotása és elfogadásarégóta esedékes volt. Az Antall- ésa Boross-kormány sok bírálatot kapotta jelenlegi két kormánypárt képviselőitőlazért, mert képtelennek mutatkozottegy átfogó területpolitika kidolgozására…Olcsóbb és hatékonyabbközigazgatástA központi és a területi közigazgatásreformjára, valamint a köztisztviselőiállomány minőségének fejlesztéséretett javaslatot a közigazgatás-korszerűsítésikormánybiztos. A VerebélyiImre által jegyzett előterjesztésről ’96május végén tárgyat a kormány.A rendszerváltozást követően kialakítottkormányzati és helyi önkormányzatirendszer képes volt ugyan a demokratikus,független jogállam és a piacgazdaságalapjainak kiépítésére, ám felszínrekerültek bizonyos ellentmondásokés hiányosságok. Így például az államiés az önkormányzati feladatok közöttátfedés van, háttérbe szorult az igazgatásegyszerűsítése és hatékonyságánakjavítása. Ugyanakkor bizonyos területekenkifejezetten romlott a munka színvonala,elsősorban a jó szakemberekelvándorlása miatt. A kormányzás ésa közigazgatás reformjáról szóló vitaanyag21 pontban rögzítette, hogy azegyes területeken milyen változásokralenne szükség…A helyi önkormányzatokAz önkormányzati rendszer alapértékeinekmegőrzése mellett mindenlehetséges módon ösztönözni kell aközségek egymás közötti és a környezővárosokkal kialakítandó társulásait.A vitaanyag szerint ezer lakosnál kisebbtelepülések számára kötelezővé kelltenni az igazgatási társulást, vagyis akörjegyzőség létrehozását. Az államháztartásireform keretén belül pedigmég ebben az esztendőben meg kellvizsgálni azt is, hogy az önkormányzatokönkéntes együttműködésénekközjogi és magánjogi formáit milyenpénzügyi-gazdasági technikákkal lehetösztönözni. Ugyanakkor a kisközségek,illetve a községek és a városok közöttikapcsolatok terén – külön törvényben– elő lehetne írni azt is, hogy egyes közszolgáltatásifeladatok ellátásra kötelezőtársulást kell létrehozni.A települési önkormányzatok feladat-és hatásköreinek felülvizsgálatasorán figyelemmel kell lenni az eltérőtípusú települések teljesítőképességére,vagyis a városok – figyelemmela gazdaságossági követelményekre –több kötelező feladatot látnának el. Akisközségek polgárainak mindez aztjelentené, hogy választási lehetőségetkaphatnak: bizonyos alapszolgáltatásokathol vesznek igénybe. Ha a közeli ésszámukra jól megközelíthető nagyközségetvagy várost választják, akkor azállami támogatást utóbb ehhez lehetneigazítani, tehát a feladat ellátása gazdaságosabbáválhat. A körzeti intézményeknekviszont a másutt lakóknakkell megfelelő védelmet biztosítaniuk,például azzal, hogy a kisebb település ishelyet kap a vezető testületben, illetvea fenntartó önkormányzat az illetékesbizottságában. A megyei önkormányzatnak– amely ma gyakorlatilag kizárólagintézményfenntartóként működik– a jelenleginél nagyobb szerepetkell biztosítani az egyes településekentúlmutató térségi ügyekben… ki kelldolgozni azokat az ágazati törvényeket,amelyek hosszabb távra egyértelművéteszik, hogy melyek a megye kötelezőfeladatai. Ilyen lehet a középfokú oktatás,valamint a kórházi ellátás, amelyeta nagyvárosok kivételével szinte mindenütta településhatáron kívül lakók isnagy számban vesznek igénybe, miközbenaz intézmények fenntartása egyikmásiktelepülés számára súlyos gondotjelent… A megye ugyanakkor bizonyosállami hatásköröket is átvehet, figyelemmelarra, hogy nem juthat újraelosztószerephez - kivéve saját forrásaifelhasználását a területfejlesztésben -, s nem kerülhet hierarchikus viszonybaa települési önkormányzatokkal. Ahelyi önkormányzatoknak előírt kötelezőés szabadon választható feladatokközötti arányt – nem kis részben finanszírozásiokokból is – meg kell változtatni…ezazt is jelentené, hogy a szolgáltatásokmértéke a település teherbíróképességének megfelelően alakulna,miközben az államnak továbbra iskiegyenlítő szerepet kell vállalnia, azelviselhetetlenül nagy különbségeketkompenzálandó.4ÖN • KOR • KÉP 2006. április


PARLAMENT – VISSZAPILLANTÓA területi államigazgatás…a jelenlegi harminc helyett 22dekoncentrált szerv működik majd…Változatlanul a közigazgatási hivatalokvezetőinek hatáskörébe tartozik ahelyi önkormányzatok törvényességiellenőrzése, az önkormányzatok jegyzőiáltal hozott államigazgatási határozatokelleni jogorvoslat, valamint néhányelső fokú államigazgatási jogkör gyakorlása.Új feladat a hivatalokhoz kerülő,ám szakmai önállóságukat megőrző,szakigazgatási szervek, illetve a hozzájukcsatolt dekoncentrált szervek tevékenységénekkoordinálása, tevékenységükjogszerűségének, a gazdálkodásrendjének figyelemmel kisérése, munkájukelemzése és értékelése.A köztisztviselői kar…A köztisztviselői kar minőségénekjavításához tökéletesíteni szükségesa kiválasztás módszereit. Ennekérdekében általánossá kellene tenni apályáztatást, amely ma általában csaka lehetőség szintjén létezik. Ugyanakkora törvény meg sem említi a külföldönjól ismert versenyvizsgát, amelylehetővé tenné a legkiválóbb jelentkezőkiválasztását. Ez a vezetők esetébenis jobb eredményt hozna, összekapcsolvapéldául a határozott időtartamúkinevezéssel, amely szintén jobbteljesítményre ösztönözne…Módosultaz önkormányzati törvényAz Alkotmánybíróság megállapította,hogy a parlamentet az önkormányzatitörvény módosításával kapcsolatbanalkotmányos mulasztás terheli.Ugyanis a könyvvizsgálat jogintézményénekbevezetésekor nem alkotottrendelkezést arra az esetre, ha a könyvvizsgálóa megállapított határidőre nemterjeszti elő a véleményét. 1996. áprilisvégén benyújtott belügyminisztériumielőterjesztés ezt a mulasztást kívántamegszüntetni. Eszerint, ha a könyvvizsgálófeladatát nem tudja teljesíteni, azta határidő lejárta előtt legalább 30 nappal– akadályoztatás esetén 3 munkanaponbelül – jelentenie kell az önkormányzatnak.A testület pedig vagy újhatáridőt szab, vagy új könyvvizsgálótbíz meg. A bejelentés elmulasztásakoraz önkormányzat kártérítést követelheta könyvvizsgálótól és kezdeményezhetia névjegyzékből a vizsgáló „költségvetési”minősítésének törlését. Ha ennekeleget tesznek, az esetleges késedelemmiatt nem éri őket joghátrány a normatívhozzájárulások folyósításánál.Alkotmányozási kudarcAz Országgyűlés ’96 júniusábankezdte meg az alkotmány szabályozásielveit tartalmazó határozatijavaslat vitáját. A tervezet 7. fejezete– amelyhez több módosító indítványis érkezett – foglalkozott azönkormányzatokkal, az önkormányzatisággal.A hatályos alaptörvény szerint a község,város, a főváros és kerületei, valaminta megye alakíthat helyi önkormányzatot.Az új elképzelés a községés a város ezen jogát fenn kívánta tartani.Az anyag készítői szerint azonbana főváros és kerületei, valamint a középszintönkormányzat-alakítási jogát újrakellett volna gondolni….Az alkotmánybankülönbséget kell tenni a kötelezőés az önként vállalt feladatok között.A jelenlegi koncepció szerint a kötelezőfeladatok tekintetében a következőelvek érvényesülnek: törvény írhatjaelő, de az ezekhez kapcsolódó végrehajtásiszabályokat kormányrendeletis tartalmazhatja, meghatározásávalegyidejűleg biztosítani kell az ezekhezszükséges pénzügyi feltételeket,törvény előírhatja a kötelező feladatéshatáskör önkormányzati társulásbanvaló ellátását.A helyi közügyek ellátására általábanaz állampolgárokhoz legközelebbálló helyi önkormányzatot kell kötelezni.A feladat csak akkor adható átmás szervnek, ha ezt az ügy természete,az eredményesség és a gazdaságosságkövetelménye indokolja. Ebben azesetben is biztosítani kell a pénzügyifeltételeket. Az önkormányzat alapjogaia következők lennének: meghatározzaszervezeti és működési rendjét,gyakorolja a tulajdonosi jogokat,vagyonával vállalkozik, meghatározzaköltségvetését és azzal önállóan gazdálkodik,rendeleteket és határozatokathoz a hatáskörrel rendelkező szervtőltájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhetés véleményt nyilváníthat,jelképeket alkothat, kitüntetéseket alapíthat.Az alkotmánynak garantálniakell, hogy a hatáskörök és jogosítványokbírói védelemben részesüljenek.A törvényességi ellenőrzés a kormányfeladata, a pénzügyi pedig az ÁllamiSzámvevőszéké.A szabaddemokraták véleményéttolmácsoló Wekler Ferenc kijelentette:nehezen tudná támogatni a kötelezőtársulás alkotmányban történőmegjelenítését. Csak részben igaz aza megállapítás – mondta –, hogy azönkormányzati hatékonyság egyik akadálya,hogy túl sok önkormányzat vanMagyarországon, amely pazarlóan ésnem szakszerűen működik. Véleményeszerint az önállóság óriási energiátszabadított fel, elsősorban a kistelepüléseken,ami átbillenti a mérlegserpenyőjét. Emellett úgy vélte, hogyaz önkormányzatok egyre inkább felismerikaz önkéntes társulások szükségszerűségét.Azt javasolta, hogy a társuláslétrehozásának jogi feltételeit törvénybenfogalmazzák meg. Az állampedig csak kétharmados törvénnyeladhasson le új feladatokat az önkormányzatoknak.(Ezzel a szocialistákvezérszónoka is egyetértett.) A jövőbennem kell fenntartani azt a szabályozást,hogy a megyéknek kötelezőenát kell vállalniuk feladatot. Ez legyenalku kérdése, amelybe beletartozik avagyon mozgása is. Az alkotmánynakki kell mondania – jelentette ki Wekler–, hogy az önkormányzatokat megilletikaz átengedett állami bevételek,támogatások, de foglalkozni kellene ahátrányos helyzetű települések kiegészítőjuttatásaival is. A középszinttelkapcsolatban a képviselő kifejtette: amegyekérdést az idő fogja megoldani,az európai fejlődés tendenciája viszonta regionalizmusnak kedvez, ami viszonthiányzik a koncepcióból. A szocialistákvezérszónoka, Lamperth Mónika a fővárosés a megye önkormányzatalakításijogának újragondolásával kapcsolatbanmegjegyezte: az újragondoláscsak azt jelenti, hogy a hátralévő időbenmeg kell vitatni ezt a kérdést. Ezta kitételt azonban ki lehet venni a koncepcióból,hiszen nincs mit újragondolniaddig, amíg nem lesz lehetőség egyúj területi igazgatási rendszer kialakítására.Az pedig teljeséggel elképzelhetetlen,hogy középszinten önkormányzatranincs szükség. A kötelezőtársulásokról úgy vélekedett, hogy –törvényi garanciákkal – az alkotmánynyissa meg a lehetőséget a kötelezőtársulások létrehozása előtt. Az ÁllamiSzámvevőszék pénzügyi ellenőrzésijogosítványának alkotmányi megfogalmazásaellen nemcsak a szocialistavezérszónok állt ki. KépviselőtársaBaráth Etele is megjegyezte: a gyakorlatbannincs realitása annak, hogy azÁSZ hatékony ellenőrzést végezhessen,mert most is csak ötévenként tud eljutniegy-egy önkormányzathoz. A kérdésaz, hogy létre kell-e hozni erre a feladatraegy új szervezetet. Balsay István(Fidesz) beszédében a városkörnyékiönkormányzati középszint fejlesztéséttartotta fontosnak, a megyeiközépszint megőrzése mellett. Helytelennekminősítette viszont a helyiönkormányzati közügyek – mint példáulaz oktatás – városoktól történt„elvételét”.... A szavazás megtörtént, a javaslatváratlanul megbukott, ami kisebbvihart kavart a politikai berkekben.Az elméletileg ötpárti támogatástélvező módosító csomag elfogadásáta szükséges 66,7 százalék helyettcsak a képviselők 65 százaléka támogatta.Pontosan 5 szavazat hiányzottahhoz, hogy folytatódhassonaz alkotmányozás. A kudarc oka azvolt, hogy a szocialista képviselőkegy része nem értett egyet a javaslattal.Pontosabban hiányolták belőlea baloldali értékek megjelenését,védelmét: az államfő közvetlenválasztását, az érdekegyeztetés rögzítésétvagy például az egészségeskörnyezethez való jog elismerését.De vita volt a határon túli magyarokválasztójogának ügyében is.Botrány és a miniszterAz évtized botránya, csak azértnem kerülhet az évszázad botrányaiközé, mert ennél nagyobb visz-2006. április ÖN • KOR • KÉP5


PARLAMENT – VISSZAPILLANTÓ„Tocsik”-tojásszaélések is vannak – jelentette kiaz Országgyűlés szeptember 24-eiülésén Balsay István (Fidesz-MPP),amikor felelősségre vonta az illetékesminisztert.Suchman Tamás először arra hívtafel a figyelmet, hogy legalább hatfélekötelezettsége volt az ÁPV Rt.-nek, amelyet sem az előző kormány,sem a jelenlegi ciklus időszakábansenki nem teljesített. A kötelezettségeknagy része az önkormányzatokatillette. Ezért még tavaly felkértea vagyonkezelő munkatársait,hogy vegyék számba ezeket akötelezettségeket. Kiderült, hogy azérték 100–150 milliárd forint közöttvan. Ekkor azonban már több százper folyt az állam ellen. „A következőálláspontot alakítottam ki: megkell kezdeni az egyeztetéseket azokkalaz önkormányzatokkal, amelyekmég nem pereltek, s felhívtam atöbbieket a per felfüggesztésére, amegegyezés érdekében – mondta aminiszter. Ebbe a folyamatba kerültbe az a 47 milliárdos, részvényekbenátadandó tulajdonrész, amely agáz- és áramszolgáltató vállalatokprivatizációjával függött össze. Akét dolog sok helyen összecsúszott,több ezer ügy indult el, és négyszázbanperrel fenyegetett a megegyezéshiánya. Az ÁPV Rt. ezenkívülmég több mint hatszáz bíróságiügy szenvedő alanya. Mindezeknyomán a vagyonkezelőnek az azérdeke, hogy olyan megegyezéseketkössön, hogy a belterületi földellenértékénél minél kisebb összegetkelljen az államnak fizetni. Ajogtanácsossal kötött megállapodáspedig ennek az eredményességétpremizálja. (Állítólag800 millió forintrólvan szó – a szerk.)Én ezt nem neveznémzsarolásnak – közöltea miniszter –, tekintettelarra, hogy az önkormányzatoknakis tudomásulkell venni, hogy –bár követeléseiket elismerjük– a költségvetéslehetőségei végesek”.Horn vizsgálatot ígértAz ügyben szeptember 30-ánmegszólaló Horn Gyula miniszterelnökbejelentette: a Kormányzati EllenőrzésiIrodát bízta meg az ügy kivizsgálásával,október 3-ai határidővel,hogy a kormány 4-én megtárgyalhassaa kérdést és dönthessen az ügyben.A vizsgálatot az ÁPV Rt. igazgatótanácsais segíti, és a szerződésekvégrehajtását felfüggesztik. Addigpedig a képviselők türelmét kérte aminiszterelnök.A szabaddemokraták részéről WeklerFerenc üdvözölte a vizsgálatot, éshozzátette: az eredménytől függően,ha az szükséges, támogatják egy parlamentivizsgálóbizottság felállításátis. A kisgazdák első embere azttette főként szóvá, miért volt szükségegy külső jogtanácsos megbízására,amikor az ÁPV Rt.-nek 28 főállásújogtanácsosa van, akik kb. 750ezer forint havi fizetést kapnak. Ezentúlmég 17 ügyvéd dolgozik havi 300ezer forint átalánydíjért. A kereszténydemokratákfrakcióvezetője, IsépyTamás úgy vélte, hogy a vizsgálatotinkább egy parlamenti bizottságnakkellene lefolytatni. Deutsh Tamás (Fidesz-MPP)pedig Suchman lemondásátkérte. Emellett kezdeményezte,hogy a vagyonkezelő igazgatótanácsaoktóber 15-éig számoljon be aparlamentnek a vagyonátadás egészfolyamatáról.Viszontválaszában a miniszterelnökfelhívta a figyelmet arra, hogy azügyletnél a szerződéskötéssel kapcsolatbana hatpárti felügyelőbizottságnem emelt kifogást. Közölte aztis, hogy – ha a vizsgálat következtetéseiarra mutatnak – áttekinthetika közbeszerzési törvény alkalmazásáta privatizációs területen is.Végül leszögezte: részéről változatlanulmegvan a bizalom Suchmaniránt, amelyet eddigi tevékenységévelkiérdemelt.A miniszterelnök álláspontja október6-án megváltozott, és kezdeményeztea privatizációért felelősminiszter felmentését. Horn Gyulaazonban hangsúlyozta: Suchmanérdeme a sikeres privatizációbanmegkérdőjelezhetetlen.Újra módosultaz önkormányzati törvényAz olcsóbb és hatékonyabb közigazgatásmegvalósítása érdekébena kormány kezdeményezte azönkormányzati törvény módosítását.Ennek lényege, hogy ezentúla kormány állapíthatja meg aközigazgatási hivatalok államigazgatásifeladatait, hatáskörétés hatósági jogosítványait. 1997.január 1-jétől pedig 30 helyettcsak 19 területi államigazgatásiszerv működik. A hivatalokat akormány a belügyminiszter útjánirányítja. A hivatalvezetőt pedigpályázat alapján – a miniszterjavaslatára – a kormányfő bízzameg. A törvényt az Országgyűlésszeptember 30-ai ülésén 201 igen,65 ellenszavazattal 1 tartózkodásmellett elfogadta.Az 1996. évhez viszonyítva 1997-ben megszűnik a közalkalmazottitörvény kapcsán az 1994. évi végrehajtásrafelvett hitelek kamattámogatása;a közoktatási létszámcsökkenéstámogatása; a közoktatásitartalék; a fővárosi tömegközeledéstámogatása, valamint a bérpolitikaiintézkedések előirányzata.A bérpolitikai intézkedések címénkiemelt előirányzat megszüntetésétaz indokolja, hogy 1997-ben akülön keret helyett az átlagkeresetemelése a normatív forrásszabályozásonkeresztül történik. Ez azt jelenti,hogy törvény szabályozza az átlagkeresetemelésének mértékét. A béremelésrevonatkozó konkrét döntésekhelyben születnek meg. A forrástehhez túlnyomórészt a központi forrásallokáció,kisebb részben pedig ahelyi források (saját bevételek, létszámleépítésstb.) teremtik meg.A körjegyzőség támogatásaA társulások elterjedésének ösztönzésétszolgálja a támogatás keretösszegéneka ’96. évi 210 millióról1997-ben 600 millióra emelése, valamintaz elosztás rendszerének differenciálttátétele. A differenciálttámogatás rendjére vonatkozó rendeleteta Belügyminisztérium készítetteel, 3,5 milliárd forint egyszerihozzájárulást biztosított a központiköltségvetés a helyi önkormányzatoknakarra az esetre, ha feladataikracionálisabb ellátása érdekébenlétszámcsökkenést hajtanak végre.A 3,5 milliárdból a létszámcsökkenésseljáró kötelezettségek teljesítésétfedezték.Az Országgyűlés négyéveszárómérlege 1994–1998A rendszerváltozás második szabadonválasztott Országgyűlése 1994.június 28-ától 1998. március 16-áig 346napon át ülésezett. Az ülések időtartama2839 óra 29 perc volt, ebből a képviselőkközel 260 órát pihentek a szünetekben.A T. Ház legtöbbször – 98-szor – 1996-ban ülésezett. A tárgyalásiidő több mint tíz százaléka a napirendelőtti ügyek megbeszélésével telt el,közel 70 százalék a napirendi pontoktárgyalásával, 15 százalék pedig interpellációkkalés kérdésekkel. A fennmaradóidőben politikai vitát folytattakvagy ünnepi üléseken vettek részta honatyák…A jogalkotási munkárólAz Országgyűlés, alakuló üléseóta, összesen 957 döntést hozott.Ebből 264 új törvényt, 235 törvénymódosítást,455 országgyűlési határozatotés 3 politikai nyilatkozatotalkottak.Szerkesztette: Csiky IldikóÖsszeállításunkat a következő számbanfolytatjuk6ÖN • KOR • KÉP 2006. április


KOR – KÉPVISSZAPILLANTÓ….Aki járt már valaha isOrfűn, az tudja, aki nem,azoknak most mondom el,hogy ez a kiemelt üdülőterület– honnan?, mihez képest?öt kis falucskából, öt településbőláll, összlakossága 630fő. És persze ezen felül vannakaz üdülőterületek, azoksem egy kupacban.Ami sajátossá teszi Orfűgondjait az az, hogy az öt kistelepülésnek öt templomátkell(ene!) rendbe tenni, öttemetőjét kell(ene!) gondozni,rendben tartani, öt ravatalozótkell(ene!) tatarozni, illetvemegépíteni,s természetesenöt helységbekell eljuttatni az ivóvizet,az áramot, onnan pedigelvezetni a szennyvizet, szóvalötszörös gondözön, s ugyanannyipénz, mintha egyetlenközségben élne a lakosság.Senki nem számol a pénzosztásnálazzal, hogy mekkorahátrányt kellene behozni egyilyen adottságú településen.(Eleve idegesítő, hogy támogatáskéntadják vissza azt apénzt, amit a helyi lakosokjövedelemadójából elvéveosztanak vissza, mintegy kifejezveaz állam jószáradékátvelünk szemben.)Az alábbi összeállításunk a rendszerváltás kezdetén alakult civil szervezeteklelkesedését mutatja be három eset alapján. Az írásokból kiderül, mindegyikszerző, nyilatkozó a rendszerváltás előtt más-más területen komolyszakmai sikereket ért el. De már akkor is volt valami közös bennük, jövőjüketfigyelve: mindhárman hittek abban, hogy saját településükön maguknakkell kézbe venniük a sorsunkat. Hittek abban, hogy a civil szervezeteknekvan jövőjük…KilátástalanulOrfű lakosságának jelentőshányada idős, illetve nyugdíjas,s nem ritka a munkanélküliés a szociális gondozásraszoruló polgár sem. Mecsekrákos– a település itt alakítottaki a falucentrumot! – lakosságaa középkorúak közülkerült ki, itt települtek le azOrfűért rajongó, s Budapestrőlvagy más városból érkezőbevándorlók.Mióta polgármesterréválasztottak, többszörfutott már át az agyamon,vajon sikerül-e teljesíteni aválasztáskor ígérteket? ... Mamár jól látom,hogy a falunakjuttatottpénz semmire sem elég.Illetve az alapvető ellátásokatmég úgy-ahogy fedezi,de aztán tessék elfelejtenipolgármester úr, hogymi mindent szeretett volnamég csinálni! Nincs tovább,vége! Na jó, apró-cseprő sikerekmég érhetik az embert, dea nagy vágyak beteljesületlenekmaradnak…Egyébkéntpedig Orfű gyönyörű…, de afelszín alatt alapvető gondoksorjáznak, s egyelőre bámulunka tájra kilátástalanul.Nagy Bandó András(1991. május)Ki ellen akarja védenia várost az elvtárs?– kérdezte a FővárosiTanács illetékes elnökhelyettese1982 őszén,amikor bejelentettük,hogy meg akarjuk alapí t a n i a B u d a p e s t iVárosvédő Egyesületet.Fél évbe került, amígengedélyezték a megalakulást...1982 teléntizenkét egyesület voltaz országban, ma közelháromszáz. Tanácsi ésállami vezetők jöttekmentek,a város-, faluvédőés -szépítő egyesületekpedig maradta k , s z a p o r o d t a k é se r ő s ö d t e k . 1 9 8 6 ó t aszövetségbe tömörülnek.A z o k , a k i k a ’ 8 0 - a sévekben részt vettek az1949–50-ben megszüntetettp o l g á r i s zer ve -ződések újjáélesztésé -ben… a város-, (község-) védő, -szépítő egyesületekéletre hívásában,vezetésében, irányításában– hiteles emberekkéváltak településükön,s a rendszer váltásbanis fontos szerepet kaptak.Az önkormányzativálasztásokon sok faluvagyvárosvédő lett az újhelyi képviselő-testülettagja, kapott ott funkciót.Büszkék vagyunk polgármesterré,alpolgármesterré,önkormányzati képviselővéválasztott tagtársainkra.És reménykedünk,bízunk abban, hogynem lesz terhükre ezutánsaját egyesületük... Talánezután is elismerik majdaz „alulról” kezdeményezettpolgári szervezeteks z ü k s é g e s s é g é t , m i u -tán ők maguk már „fönt”vannak, részesei a hatalomnak.Reménykedjünk,hogy ők lesznek azok, akikpartnerre találnak a pártsemlegespolgári szervezetekben,köztük a város,faluvédő egyesületekben.Felismerik, hogy szükségükvan támogatásra éskritikára egyaránt….Sokan vannak, akik többegyesületben, polgári kör-2006. április ÖN • KOR • KÉP7


KOR – KÉPVISSZAPILLANTÓben tagok egyidejűleg. Ezis természetes, hiszen alegaktívabb lokálpatrióták,a legjobb szervezők kezdtékel a munkát mindenütt,illetve őket keresték megelőször a kezdeményezők...Lesz munka bőven…Pénztelenség,ügyeskedés, lobbyzás,lerobbant épületektömege, környezetszenynyezés,új kiskirályok feltűnése– van miért, vagymi ellen küzdeni. Együtt ahelyi vezetőkkel vagy ellenük…Remélhetőleg mindigfelülemelkedve a személyesellentéteken, a falu,a város, illetve az országérdekeit szem előtt tartva,a hagyományok megőrzésén,a múlt értékeinekmegóvásán és új – maradandó– értékek létrehozásánmunkálkodnak majd.Minden önkormányzatitestület, minden polgármesterlétérdeke, hogyaz őt, őket megválasztólakosság bizalmát megőrizze…Nemkell azonbanmindenütt „felfedeznia spanyolviaszt” újbólés újból. A már meglévőjó és rossz tapasztalatoktovábbadása, az „információáramlás”… különbözőlehetőségei nyílnakmeg naponta. Helyi újságok,kábeltévék alakulnak,s a sokévi hallgatásután egyre jobban hallania „kisdobos” hangját, segyre több van belőlük.A „fordulat éve” előtt kisvárosainkbanis 2-3 napilapjelent meg, s el tudtákmaguk at tar tani…megtalálták a lehetőségetarra, hogy fenntartsanakegy-egy országosújságot, folyóiratot – fórumot,amelyben híreiket,tapasztalataikat egymástudtára adhatják.Egy ilyen fórumot indítunkmost útjára. Segíteni szeretnénk,s lehetőséget adni elapokon, hogy önök egymástsegíthessék …Ráday Mihály(a folyóirat szerkesztőbizottságitagja, 1991. április)„... stratégiai hibákat követtünk el”Kapolcsi sutaságokMesevilágot idéző vidék Kapolcs. Hatszáznegyvenlelket számláló falu Veszprém megyében.A kapolcsi Kulturális és TermészetvédelmiEgylet 1989-ben alakult. Mártha Istvánés barátai hozták létre. Terveik és eredményeikmodellértékűek. Tapasztalataikategyre több dunántúli falu veszi alapul. Eredményeik:Művészeti Napok, színházi előadásokés kiállítások. Nyugdíjas Klub, színjátszókörés testvérfalu-kapcsolat. Terveik: nyugdíjasháznapközivel, újságindítás pályázatonelnyert pénzből.Mint a mesében... mondhatnánk,de az önkormányzativálasztások óta ez aközös akarat, ami mindenkinekcsak a jobbulásáraszolgált, mintha csorbátszenvedett volna. Azindulatok, a hatalomvágy,a hiúság csomókat hurkola falu és az egyesület eddigibékés közösségének szálaira.• Mi történt Kapolcson?–…Megalapítottuk aKapolcsi Kulturális és TermészetvédelmiEgyletet –jelenleg is 100–110 tagja van–, hogy közösen próbáljunkvalamit csinálni. Mindenféléngondolkodtunk, miközbenmegvolt a Kapolcsi Nyár,testvérfalunk lett az erdélyiMákófalva és egy osztrákfalu, színkör, nyugdíjasok ésígy tovább.Csináltuk, ameddig csináltuk,aztán jöttek a választások.A faluban még párt semvolt. Vállaltuk az emberektájékoztatását és a jelöltekindítását. Itt már stratégiaihibákat követtünk el. Engemakartak polgármesternek,de nem vállaltam. Anélkülis megteszem amit kell, deegy falut nem lehet Pestrőlvezetni. A falu ellenem fordult…• Ki lett a polgármester?–A volt pár ttitkár azalpolgármester, a sors fintorapedig, hogy a polgármestera mi jelöltünk. Mégketten kerültek be tőlünk.Abban a pillanatban gyakorlatilagmegtagadtakminket, és nem akartakutána szóba állni az egyesülettel.• Megtörtént a két pártraszakadás?– Szerintem luxus egyekkora faluban veszekedni.Konszenzust kötöttünka polgármesteri hivatallal,s jelen pillanatban tisztességesegyüttműködés vanközöttünk. Mindenki teszia dolgát. Sajnálatos, hogynem támaszkodnak ránk,miközben nagyobbak alehetőségeink, és többettudunk segíteni. Föl akartamadni az egyesületet, elkeseredtem.Néhányan – a mellettemállók közül – mondták,hogy most kell igazándolgozni. Igazuk volt. Újranekiláttam… Írom a pályázatokat…lehet pénzt szerezni,csak menedzselni kella falut. Nagy nyeremény afiatal doktor is, aki szinténpályázaton nyert egy EKGvizsgálót.Nagyon jó, hogy afalusiak és az a néhány fiatalépítész, akik ingyen készítika terveket, erős támaszaim.Nélkülük nem tudnám eztaz egészet csinálni. Megindulta filmklub, megalakulta FIDESZ.Egy faluban sok a pletyka.Megindítjuk a KapolcsiKrónikát, abban mindentel lehet mondani. Nyomdavan Kapolcson, már készaz első szám. Saját pénzemenszép sárga papírt vettemhozzá… (a helyi önkormányzata Kapolcsi Krónikakiadásához nem járulthozzá)Jankó Ágnes(1991. május)8ÖN • KOR • KÉP 2006. április


KOR – KÉP KÖLTSÉGVETÉS 1990–1994MérlegelveAz 1990. évi költségvetés már az új pénzügyiszabályozás jegyében készült, de akkor még atanácsok számára. Az 1990. év őszén lezajlotthelyhatósági választások után a korábbi 1634tanács helyett több, mint háromezer helyi önkormányzat– ezek megközelítően 50 százalékaúj – kezdte meg működését. Az alábbiírás annak áttekintésére vállalkozott, hogyaz önkormányzatok 1990–1994 között milyenpénzügyi keretek között működtek.A kiadásokra épülő szabályozástfelváltotta az ún.bevételorientált rendszer,ami nagyon leegyszerűsítveazt jelenti, hogy a rendelkezésreálló bevételekhatározzák meg az önkormányzatköltségvetését.Annyi pénzt lehet elköltenia kiadások finanszírozására,amennyi képződik.A változás lényege azvolt, hogy az állami támogatáselosztási rendszerealakult át gyökeresen.A támogatás egyik részenormatív módon (bizonyosnépesség- és korcsoportokhoz,valamint intézménytípusokhozkötődve), másikrésze a fejlesztési feladatokhozrendelt cél- és címzetttámogatásokon, harmadikrésze bizonyos központiadók (személyi jövedelemadó,illeték) átengedéseútján jutott el az önkormányzatokhoz.Megemlítendőmég a saját bevételekarányának növekedése,amely részben saját tevékenységből,bérbeadásokról,valamint más szervezetektőlátvett pénzeszközkéntkerült az önkormányzatokhoz.A cél- és címzett támogatásirendszer 1990-ben mégnem működött, mivel a szabályozórendszer olyan gyökeresenalakult át, hogy azátmenet zökkenőmentessététele érdekében a céléscímzett támogatásra rendelkezésreálló összeget afolyamatban lévő beruházásokbefejezésére, valamint aműködőképesség megőrzésérefordították.Nagyon lényeges bevételvolt a személyi jövedelemadó,amely 1990-ben még 100%-ig önkormányzatiforrást jelentett.A tényleges finanszírozása megyei/fővárosi önkormányzatokútján történt.Az 1991. év több lényegesváltozást hozott. A bevételorientáltszabályozást félreértve,s mögötte feladatfinanszírozástlátva óriási nyomásnehezedett a Pénzügyminisztériumra,hogy a meglévőnormatív hozzájárulási jogcímeket(14 féle volt) bővítséka lehető legszélesebb mértékben.Mivel annak nemvolt értelme, hogy ugyanakkoraösszegű állami támogatást„szabdaljanak” tovább, saz állami költségvetés helyzetetöbb támogatásra nemadott módot, az önkormányzatipénzek között kerestekforrást.Ilyen előzmények után történtmeg, hogy a személyijövedelemadó 100%-osmértékét 50%-ra csökkentették,ezzel megteremtvea fedezetét a (25 féle) normatívállami hozzájárulástöbbletének.Az 1990. év végén döntöttaz Országgyűlés a helyi adókbevezetéséről, mely az önkormányzatokszámára új, sajátbevételi forrást jelentett. Megindulta cél- és címzett támogatásirendszer is, amely elsősorbanaz egészséges ivóvízellátásbiztosítását tűzte ki támogatásicélul, összhangban azönkormányzati törvény azonelvárásával, hogy 4 év alattteremtődjék meg az országbanaz egészséges ivóvízellátáslehetősége. Az ország infrastrukturáliselmaradottságának,valamint az új képviselőtestületekszabad döntésénekkövetkeztében – a céltámogatásaz Ötv. szerint alanyi jogonjár – támogatási kérelmek áradataindult a Belügyminisztérium– mint a cél- és címzetttámogatási rendszer kezelője– felé. A meghírdetett feltételeknekmegfelelő önkormányzatokszámára a támogatástbiztosították.2006. április ÖN • KOR • KÉP9


KOR – KÉP KÖLTSÉGVETÉS 1990–19941. sz. táblázatBevételek1990. éviteljesítés*1991. éviteljesítés1992. éviteljesítés1993. éviteljesítés1994. évitervIntézményi tevékenység bevételei 29.357 34.592 41.091 54.202 48.000Kamat bevételek 2.359 9.353 15.588 9.076 15.000Intézmények saját folyó bevételei 31.716 43.945 56.679 63.278 63.000Helyi adók 2.761 9.478 17.221 27.100 25.000Illetékek 7.132 8.522 9.283 10.534 10.000Környezetvédelmi bírság - 205 262 211 300Egyéb különféle bevételek 3.891 5.230 7.585 4.854 7.500Sajátos folyó bevételek 13.784 23.435 34.351 42.699 42.800Saját folyó és sajátos bevételek összesen 45.500 67.380 91.030 105.977 105.800Személyi jövedelemadó 70.894 47.019 62.986 48.953 58.600Gépjárműadó - - 2.331 2.480 2.600Átengedett bevételek összesen 70.894 47.019 65.317 51.433 61.200Saját folyó, átengedett és sajátos folyó bevételek összesen 116.394 114.399 156.347 157.410 167.000Tárgyi eszközök, föld és immateriális javak értékesítése 9.626 9.356 17.243 25.387 21.000Értékpapírok értékesítése 492 834 2.973 900Privatizációból, vállalat értékesítéséből származó bevételek 1.047 3.548 4.392 3.500Államháztartáson belüli felhalmozási bevételek 5.489 2.450 2.529 6.514 3.000Államháztartáson kivüli felhalmozási bevételek 6.904 2.242 4.304 9.679 4.000Felhalmozási és tőke jellegű bevételek 22.019 15.587 28.458 48.945 32.400Normatív állami hozzájárulások 89.085 148.528 169.787 207.545 209.870Színházi támogatások - - 2.041 2.286 2.336Címzett- és céltámogatások 9.300 17.340 22.647 18.343 33.000SZJA kiegészítés 3.636 6.931 7.340 6.480 6.480Önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatása - 5.000 3.110 1.586 1.500Egyéb támogatások (központosított előirányzatok) 8.322 5.447 9.416 13.097 19.140Bérpolitikai intézkedés 7.426 3.437 5.347 9.150Egyéb átcsoportosított pénzeszközök 1.131 1.674 1.898 -Állami hozzájárulások és támogatások összesen 111.474 190.672 219.452 256.582 281.476Társadalombiztosítástól átvett pénzeszközök 50.587 67.087 80.765 91.625 91.863Központi (fejezettől) költségvetési szervtől átvett pénzeszközök 602 2.240 4.757 2.500Elkülönített pénzalapoktól átvett pénzeszközök 237 714 2.375 700Államháztartáson belüli átutalások összesen 50.587 67.926 83.719 98.757 95.063Államháztartáson kivülről származó pénzeszközök 1.777 8.839 6.110 5.000Költségvetési kiegészítések, visszatérítések 796 11.053 9.887 5.000Egyéb elszámolások 523 529 10.595 10.000Folyó tőkebevételek, támogatások és átutalások összesen 391.680 508.397 588.286 585.939Hitel bevételek 5.113 4.843 7.494 25.279 12.500Tárgyévi bevételek összesen 305.587 396.523 515.891 613.565 598.439Előző évi maradvány, eredmény igénybevétele 5.103 20.379 35.084 49.535Címzett- és céltámogatási előirányzat maradvány 4.541 13.947Bevételek mindösszesen 310.690 416.902 555.516 677.047 598.43910ÖN • KOR • KÉP 2006. április


KOR – KÉP KÖLTSÉGVETÉS 1990–19942. sz. táblázatKiadások1990. éviteljesítés*1991. éviteljesítés1992. éviteljesítés1993. éviteljesítés1994. évitervBéralap 110.736 133.831 166.293 174.410Bérjellegű kiadások 8.718 12.675 15.536 13.500Készletek beszerzése 41.699 52.397 58.367 57.000Szolgáltatások 62.883 74.081 85.306 76.100Társadalombiztosítási járulék 47.352 59.288 74.780 79.850Különféle egyéb kiadások és befizetések 18.378 29.870 42.692 24.400Működési kiadások összesen 246.780 289.766 362.142 442.974 425.260Kamatfizetések 2.217 2.177 2.771 3.600Folyókiadások összesen 246.780 291.983 364.319 445.745 428.860Tárgyi eszközök föld és immaterális javak felhalmozása 55.778 40.286 66.782 77.522 82.000Értékpapírok vásárlása 2.716 1.323 3.226 1.300Államháztartáson belüli felhalmozás célú átutalások 2.259 1.804 1.549 2.100Államháztartáson kivüli felhalmozás célú átutalások 9.806 14.539 17.769 10.000Nagyértékű tárgyi eszközök felújítása 3.880 8.393 12.493 11.433 12.700Felhalmozási és tőke jellegű kiadások összesen 59.658 63.460 96.941 111.499 108.100Vállalkozások folyó támogatása 1.012 2.567 5.036 6.797 3.000Lakossági pénzbeli juttatások 12.635 18.338 27.953 34.000Egyéb elszámolások 2.844 13.275 19.802 5.000Támogatások, elvonások és egyéb folyó átutalások összesen 18.046 36.649 54.552 42.000Folyó, felhalmozási és tőke jellegű kiadások,támogatások,elvonások és egyéb folyó átutalások összesen373.489 497.909 611.796 578.960Hitel-visszafizetés 3.240 5.073 7.337 10.577 9.000Általános és céltartalék 4.252 0 0 0 10.479Tárgyévi kiadások összesen 310.690 378.562 505.246 622.376 598.439Maradvány, eredmény 38.340 45.729 43.662Címzett- és céltámogatás maradvány 4.541 11.012Kiadások mindösszesen 310.690 416.902 555.516 677.047 598.439* Az 1990. évi adatok más szerkezete miatt csak összefoglaló mérlegadatok szerepelnek.Az ez idáig megyei (fővárosi)önkormányzati bevételtjelentő illetékbevétel megosztásrakerült a megyeszékhelyivárosok és a megyeiönkormányzatok között,oly módon, hogy a megyeszékhelyváros illetékességiterületén beszedett illetéka megyeszékhelyet, a többipedig a megyét illette meg.Egy nagyon lényeges kérdéstkell még érinteni. Ahelyi önkormányzatok1991. január 1-jétől közvetlenűl– közbenső szervekbekapcsolása nélkül –kapják a támogatást sajátbankszámlájukra,amivel a korábbi finanszírozásigyakorlat (19 megye ésa főváros útján jutottak pénzükhöz)teljesen megszűnt, sa közel 3200 önkormányzatpénzügyi helyzete függetlennévált finanszírozási, pénzellátásiszempontból.Az 1992. évi állami költségvetéssem hagyta érintetlenülaz önkormányzatipénzügyi szabályozó rendszert.A normatív állami hozzájárulásjogcímei közül a színházaktámogatása megszűntés külön módszert dolgoztakki a színházi finanszírozásra,amely változás pozitívan hatotta kultúra e fontos területére.Új adóként megjelent agépjárműadó, amely bevétel50%-a illette meg azönkormányzatokat.Az illetékebevétel elosztásábantovábbi változásoktörténtek. A megyeszékhelyvárosok mellett a megyeijogú városok is megkaptáksaját illetékbevételüket, míga megyei önkormányzatokközel arányosan részesedtekaz ország többi részénképződő illetékbevételből. Aszemélyi jövedelemadó mértékeváltozatlan maradt.A cél- és címzett támogatásokfeltételrendszerérőlkülön törvény született,amely – ma már láthatóan– túlzott mértékbenbővítette a céltámo-2006. április ÖN • KOR • KÉP11


KOR – KÉP KÖLTSÉGVETÉS 1990–1994gatások körét, és rendkívülimértékben determináltaa következő évi költségvetést.Az 1993. évi költségvetésiszabályozás a helyiönkormányzatok számáraaz átengedett adóbevételekdrasztikus csökkenéséteredményezte. A személyijövedelemadó 50%-os részesedése 30%-ra mérséklődött.A cél- és címzett támogatásirendszerben a korábbielkötelezettségek – folyamatbanlévő beruházásoktámogatási igénye – a rendelkezésreálló éves keretmintegy 70%-át lekötötték,s ez behatárolta az új indulóberuházások lehetőségeit.Ezen túlmenően megváltozotta finanszírozás formájais. Az Állami Fejlesztési Intézetközvetítésével történikaz állami támogatás folyósítása.Az 1994. évi költségvetéselőkészítése és parlamentivitája talán mindeneddiginél felfokozottabbhangulatban zajlott.Az önkormányzatok számáratörvényben előirt feladatokjelentős költségvetésitöbblettámogatást igényeltekvolna, az állami költségvetéshelyzete azonban csakminimális összegű támogatásnövelésrenyújtott lehetőséget.Az önkormányzatokegy részének pénzügyihelyzetében súlyos gondokatokoz ez évben.A korábbiakban már említettcéltámogatási rendszerbelidetermináció atámogatási célok csökkentésétvonta maga után, s újinduló beruházásokra csaka községek ivóvízellátási,az életveszélyes iskolákkiváltási és az egészségügyiintézmények gép-,műszer beszerzési céljainálvolt mód.Az új pénzügyi szabályozórendszer az általánosfeltételek mellett bizonyoskiegészítő mechanizmusokatis alkalmazott 1990-től. Ezek közül a leglényegesebbek a személyi jövedelmadóbólországos átlag alattrészesedő önkormányzatokkiegészítő támogatásbanrészesültek; a támogatási rendszeralapelemei mellett működötta központosított előirányzatokrendszere, melyneklényege, hogy különbözőfeladatokra, évközbenkülön támogatást igényelhettekaz önkormányzatok; az önhibájukon kívülhátrányos helyzetben lévőhelyi önkormányzatok éventepályázat alapján kiegészítőtámogatásban részesülhettek.Hasonlóan működik a vismaior események következtébennehéz pénzügyi helyzetbekerült önkormányzatoktámogatására szolgálókülön keretis.A helyi önkormányzatokpénzügyi helyzetének alakulását1990–1994. közötti adatokjól szemléltetik. (1. számútáblázat)A bevételek közel megduplázódtakaz elmúlt 4év alatt. Legjelentősebbenaz állami támogatás nőtt abevételek között 252,5%-ra.A saját és átengedett források43,5%-kal emelkedtek. Abelső megoszlás nagyon változatosképet mutat. Folyamatosannövekvő (közelháromszorosára nőtt) ahelyi adóbevétel, valaminta kamatbevételek. A személyijövedelemadó a többszöricsökkentése (100-50-30%-ra) miatt az összehasonlításnaknincs különösebb jelentőségeaz évek között.A cél- és címzett támogatások9,3 Md forintról 33,0Md forintra történt emelkedésejól mutatja az önkormányzatiberuházások fokozatosbővülését.Egyre kimagaslóbb a központosítottelőirányzatbanszereplő támogatási összeg,amely a szabályozó rendszerműködésének átalakításátcélozná, hiszen itt olyantámogatási összegek szerepelnek,amelyeket az általánosszabályozás nem tudkezelni.A kiadások (2.sz. táblázat)között a bérésbérjellegűtételek emelke d é s e a zösszkiadásoknövekedésénis túlmutat. Aberuházásokrafordított kiadások viszonylagegyenletesen emelkednek,ugyanakkor – még nominálértéken is – egyre kevesebbetköltöttek az önkormányzatokfelújítási célokra, amiaz intézményhálózat állagánakfolyamatos romlásáhozvezet.A lakosság egyre nagyobbmértékben járult hozzá(1994-ben már 34 Md forinttal)környezete infrastruktúrájának– különösen a víz-,csatorna-, gáz-, telefonhálózatbővítésének – megteremtéséhez.Az összkiadásokhoz viszonyítvaa hitel összege az1990. évi 1,6%-ról, 3,7%-ra nőtt az 1993. év végére.Ez nem jelenti összességébenaz önkormányzatokeladósodását, de egyegyhelyi önkormányzatlehetőségeihez képesttúlzott mértékű hitelfelvételtvállalt.Ha figyelembe vesszük,hogy a helyi önkormányzatoknakmilyen gazdaságikörnyezetben kellett gazdálkodniuk(teljes átalakulógazdaság, infláció, államiköltségvetés fokozódóhiánya) elmondható, hogyeredményesen látták el feladatukat.Remélhető, hogy a gazdaságfellendülésévelpárhuzamosan a helyiönkormányzatok számárais több lehetőség nyílikmajd. Az önkormányzatiszabályozásnak is meg kellújulnia, párhuzamosan azállamháztartással.Keményné Koncz Ildikó(1994. június)12ÖN • KOR • KÉP 2006. április


KOR – KÉP KÖLTSÉGVETÉS 1991–1994A helyi adók alakulásaA helyi adók bevezetésétnagyban befolyásolta (befolyásolja)a nemzetgazdaságállapotának alakulása, ezzelösszefüggésben az életkörülményekváltozása. Nemmindegy, hogy a gazdaságfelszálló ágában, az életszínvonalnövekedésénekkörülményei mellett, vagyrecessziós állapotok (termelésvisszaesése, munkanélküliségnövekedése, infláció)közepette vezetik-e beaz új adókat.A helyi adók bevezetéséreés működtetésére egyolyan folyamat keretébenkerült sor, amelyet alapvetőenaz önkormányzatokgazdasági helyzete, valaminta helyi adópolitikagyakorlásának lehetőségeés ennek birtokábanannak felelőssége befolyásol.Működési tapasztalatokAz önkormányzatok ahelyi sajátosságok, a vállalkozókés a lakosság teherbíróképességéhez igazodóansaját területükön helyi adókat(építményadó, telekadó,kommunális adó, idegenforgalmiadó és iparűzési adó)vezethetnek be.1991-től az önkormányzatok élhetnek az alkotmánybanbiztosított adómegállapítási jogukkal.Közismert, hogy ennek törvényi kereteita helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényteremtette meg. Ennek alapján az önkormányzatokmegalkották a helyi adórendeleteket.A helyi adók bevezetésénekfolyamatában alapvetőenkét szakasz különböztethetőmeg. Az első szakasz az1991 végéig tartó időszak.Az indulási helyzetbőlkövetkezően (a törvény elfogadására1990. december28-án került sor) az 1991-esév a helyi adók bevezetéseszempontjából átmenetiévnek minősült. Az 1991.december 31-i állapot szerint304 önkormányzat élt a helyiadók bevezetésének lehetőségével.A szóban forgóévben a helyi adókból származóösszes bevétel kb. 4milliárd Ft volt. Ezen túlmenően5,5 milliárd Ft származotta még hatályban tartottmás adókból.A helyi adóztatásban amásodik szakaszt 1992-től lehet számítani. Ettől azévtől kezdődően lényegesmennyiségi változás következettbe, amikor az évvégi állapotnak megfelelőenmár 1461 önkormányzat– az összes önkormányzatkb. 47%-a – működtetetta területén helyi adókat,1993-ban a számuk meghaladtaaz 1500-at.Az önkormányzatok helyiadókat bevezető munkáját(rendeletek előkészítése,elemzések, hatásvizsgálatok,tanácsadás stb.) jelentősmértékben segítették amegyei TÁKISZ-ok.A helyi adókat bevezetőönkormányzatok számaés aránya 1994-ben 1993.évhez képest lényegesennem változott, számuk öszszességében1578-ra, arányukpedig 50%-ra növekedett.A helyi adókat bevezetőönkormányzatok számánakés arányának területialakulását a melléklet tartalmazza.Tőlem nem szednek be helyi adótA „legnépszerűbb”a kommunális adóA legnagyobb számbanmegállapított adónem amagánszemélyek kommunálisadója, amelyet 834önkormányzat vezetett be.E körben az adó az építményvagy a belterületi beépítetlentelek után állapíthatómeg.A helyi adót bevezetőönkormányzatoknak többmint fele élt ezzel a lehetőséggel.A magas bevezetési arányalapvetően annak tudhatóbe, hogy az adó megállapítása,adminisztrációja viszonylagkevés ráfordítással jár, akisebb településeken ezt azadónemet könnyebben ellehetett a lakossággal fogadtatni.Vállalkozók kommunálisadóját 587, iparűzési adót592, napi átalánydíj alapjániparűzési adót 247, építményadót648 (nem lakáscéljára szolgáló építményekután 495, lakás után 153),idegenforgalmi adót tartózkodásiidő után 232, építményután 132 és telekadót316 önkormányzat állapítottmeg. Az iparűzési adót,a magánszemélyek és a vállalkozókkommunális adójánakmértékét az önkor-


KOR – KÉP KÖLTSÉGVETÉS 1991–1994Helyi adót bevezető önkormányzatok számánakés arányának alakulása 1994. január 1-jei állapot szerintMegyékÖnkormányzatokszáma (db)mányzatoknak kb. 40%-a azadómaximumban határoztameg. Az építményadónálés a telekadónál az adótételeketigen tág határokközött (1–100 Ft/nm) állapítottákmeg az önkormányzatok.Az 1992. évi központilagtervezett önkormányzatiadóbevételi előirányzata helyi adókból 25 milliárdFt, az önkormányzatokáltal „visszatervezett” összegpedig 14 milliárd Ft volt.Helyi adót bevezetőönkormányzatokszáma (db)Helyi adót bevezetőönkormányzatokaránya az összesönkorm. %-ában (%)Bararanya 302 128 42,38Bács-Kiskun 117 59 50,43Békés 75 48 64,00Borsod-Abaúj-Zemplén 352 131 37,22Csongrád 59 26 44,07Fejér 105 69 65,71Győr-Moson-Sopron 173 75 43,35Hajdú-Bihar 82 50 60,98Heves 118 71 60,17Jász-Nagykun-Szolnok 77 49 63,64Komárom-Esztergom 73 57 78,08Nógrád 126 68 53,97Pest 182 126 69,23Somogy 240 146 60,83Szabolcs-Szatmár-Bereg 228 103 45,18Tolna 108 51 47,22Vas 216 89 41,20Veszprém 223 110 49,33Zala 257 104 40,47Megyék összesen 3113 1560 50,11Budapest 23 18 78,26Mindösszesen 3136 1578 50,32Az 1992. évi előirányzatbólténylegesen 17,2 milliárdFt realizálódott.Az 1993. évi önkormányzatiadóbevételi előirányzata helyi adókból 20,2milliárd Ft, a tényleges teljesítés27 milliárd Ft. Legjelentősebbbevételi forrásta helyi iparűzési adó képviseli21,7 milliárd Ft bevétellel.Ebből 12,5 milliárd Ft afővárosi önkormányzatnálrealizálódott ( a fővárosi ésa kerületi önkormányzatokközötti megosztási szabályokértelmében az említettösszegből 52, illetve 48%-os arányban részesedett afőváros, illetve a kerületek ).A többi helyi adóból összesen5,4 milliárd Ft bevétel(építményadó 2,3 milliárdFt, kommunális adó 1,7 milliárdFt, tartózkodás utániidegenforgalmi adó 510 millióFt, telekadó 474 millió Ftés építmény utáni idegenforgalmiadó 407 millió Ft)keletkezett.A bevételek területi megoszlásáraaz a jellemző, hogyannak kb. 60%-a a fővárosbanés Pest megye területénrealizálódott. Ennekellenpontjaként ugyanakkormegemlítendő, hogyaz önkormányzatok 93%-át kitevő nagyközségi, községiönkormányzatok ahelyi adóbevételeknek nemegészen 9%-ához jutottakhozzá.Mindez jól szemlélteti azta fontos körülményt, hogy azönkormányzatok lehetőségeia helyi adók megállapításaés a bevételek realizálásaterén eltérő attól függően,hogy a településstruktúrábanhol helyezkednek el.Következtetések Az elmúlt években erősödöttaz önkormányzatoknaka helyi bevételek növeléséreirányuló törekvése.Egyre több önkormányzatismerte fel ennek jelentőségét,illetve gazdaságilehetőségek mérlegelésealapján az arányos helyiközteherviselés szükségességét. A magyar településstruktúrátfigyelembe véve(az önkormányzatoknak kb.52%-a 1000 fős, vagy annálkisebb lélekszámmal, kb.30%-a pedig 500 fő alattilélekszámmal rendelkezik)a helyi adókat működtetőönkormányzatok számaés aránya számottevőennem változhat. Ez tükröződika helyi adókat bevezetőönkormányzatok számánakalakulásában. Az 1994.január 1-jei állapot szerint1993-hoz képest csupán60-nal növekedett a számuk. A jelenlegi helyi adórendszerműködése soránszámolni kell azzal, hogy ahelyi adók saját és összesbevételeket differenciálóhatása fokozódhat. Erreutal az a körülmény, hogyaz 1993. I. félévi tényadatokszerint a helyi adókaránya a saját bevételekenbelül 40 önkormányzatesetében meghaladjaaz 50%-ot. Ezt nagyobbrészben az iparűzési adónaka helyi adókon belülidomináns szerepe idézielő. Az előbbiek ellenpontjakéntemlítendő,hogy 325 önkormányzatnálaz említett arány 1%-nál kisebb. Az önkormányzatokgazdasági helyzetének erősítéseaz államháztartási rendszerreformjának keretébenazt igényli, hogy a költségvetésükbennövekedjen a sajátbevételek, ezen belül a helyiadók aránya.Fehérvári István(1994. június)14ÖN • KOR • KÉP 2006. április


KOR – KÉP KÖLTSÉGVETÉS 1994–1998Az erő forrásaiAz önkormányzatok számáracsak törvények adhatnakfeladatot. 1994–1998között – az államháztartásireform folyamatában – pontosabbankörvonalazódottaz önkormányzatok feladataa közszolgáltatások többterületén (pl. közoktatás,egészségügy, szociális ellátás,tűzvédelem). Az önkormányzatitörvény 1994-benpontosította – többek között– a megyei önkormányzatokkötelező feladatait.A helyi önkormányzatokgazdálkodásbéli önállósága– törvényi keretek között– továbbra is széles körű. Ezazt is jelenti, hogy a felelősségis a döntést hozó önkormányzatotterheli. Az eddigigazdálkodási tapasztalatokazt mutatják, hogy azönkormányzatok pénzügyi,gazdasági ellenőrzése, illetvea kiegyensúlyozott gazdálkodástelősegítő felelősségteljeskötelezettségvállalásrendje nincs megnyugtatóanszabályozva.A helyi önkormányzatok megalakulása óta márközel nyolc év telt el. Az alábbi elemzésünkbőlkiderül, hogy ez az időszak az önkormányzatoknakgazdálkodás szempontjából súlyosterheket jelentett. Saját döntései következtébennéhány önkormányzat tartós fizetésképtelenségállapotába került. A kialakult helyzetkezelésére szolgált a helyi önkormányzatokadósságrendezési eljárásáról szóló törvényés az ennek végrehajtására kiadott kormányrendelet…Ezért vált szükségesséaz önkormányzati törvényés az államháztartási törvénymódosítása. Ezáltal azönkormányzatisághoz valójogok nem csorbulnak, deezek az intézkedések elősegítika racionálisabb gazdaságidöntések meghozatalát,a hatékonyabb eszközfelhasználást.A jogszabályi változtatásokról: A módosítás szerint azönkormányzatoknak jogszabálybanmeghatározottképesítésű ellenőr útján kellgondoskodniuk gazdálkodásukbelső ellenőrzéséről.Az önkormányzatok pénzügyibizottságának feladatéshatásköre is pontosabbávált az ellenőrzés terén. A jelentősebb teljesítőképességű,illetve hitellel gazdálkodóönkormányzatoknála képviselő-testület köteleskönyvvizsgálót alkalmazni. Az önkormányzati törvényaz önkormányzatokhitelfelvételi és kötvénykibocsátásiszándékainakmegalapozottabbá tétele, akörültekintőbb döntéshozás,valamint a közpénzek védelmeérdekében korlátozza,pontosítja ezek fedezetéülszolgáló források körét… Saját döntései következtébennéhány önkormányzattartós fizetésképtelenségállapotába került.A kialakult helyzet kezeléséreszolgált a helyi önkormányzatokadósságrendezésieljárásáról szóló törvényés az ennek végrehajtásárakiadott kormányrendelet…Lehetőségek az önállóságra.Gazdálkodási önállóságazt jelenti, hogy azönkormányzatok szabadondönthetnek a feladatellátásmódját illetően. Közülükmost csak az önkormányzatikörben maradó feladatellátásmódozatait tekintsük át!Az intézményalapítás –megszüntetés esetében azáltalános tendencia az, hogyaz önkormányzatok általműködtetett intézményekszáma, mérsékelt ütembenugyan, de tovább csökken.A társulások sokféle formájaterjedt már el (pl. hatóságiigazgatási, intézményfenntartótársulások, körjegyzőségek),de ezt a lehetőségetmég nem merítették ki.Az önkormányzatok társulásihajlandóságának ösztönzésérea társulásokról szólótörvény, a társulási formákszéles körét tárja az önkormányzatokelé.…A vizsgált időszakbanis több önkormányzat váltés válik szét. 1997. október1-jéig a helyi önkormányzatokszáma már 3172. A folyamatmérséklését szolgálja azönkormányzati törvény azonintézkedése, amely megszigorítjaegy új község alapításánakfeltételeit (a lakosságszámalsó korlátja, a szétválóönkormányzatok a működőképességükfenntartásáhoznem igényelhetnek kiegészítőtámogatást). A privatizációs folyamatkeretében ebben az időszakbana helyi önkormányzatokvagyona tovább gyarapodott.A helyi önkormányzatokgazdálkodásának pénzügyiszabályozórendszeretovábbra is a bevételekáltal meghatározott és anormatív elosztási rendszerenalapul. A szabályozórendszerbena központiforrások alapvetőennormatív elosztási rendjea kiegészítő rendszerekkelegyütt alkot egységesegészet.2006. április ÖN • KOR • KÉP15


KOR – KÉP KÖLTSÉGVETÉS 1994–1998Az önkormányzatok kötelezőfeladatainak ellátásáhozaz anyagi feltételeket azOrszággyűlés biztosítja.Az előző kormányzati ciklusbankialakult arányokhozképest – ha nagyon mérsékeltütemben is, de – növekszika súlya a saját bevételeknek,amelyek legdinamikusabbeleme a helyi adóbevétel.Ennek részarányaaz előző ciklus arányaihozviszonyítva az összbevételbenmegduplázódott. 1995–1998 között az arány hatrólkilenc százalékra növekedett.Az államháztartási reformfolyamatrészeként továbbfolytatódik a döntési hatáskörökdecentralizációja. Aterületfejlesztésről és területrendezésrőlszóló törvényalapján 1996-ban megalakultaka megyei területfejlesztésitanácsok. Ettől az évtőlkezdve a területi kiegyenlítéstszolgáló fejlesztési célútámogatásokat, 1998-tólpedig a céljellegű decentralizálttámogatásokat kormányrendeletbenosztják föla területfejlesztési tanácsokközött. A támogatási keretbőla tanács döntése alapjánrészesedhetnek az önkormányzatokelsősorban fejlesztésicélból.A z á l l a m h á z t a r t á s ireformfolyamat keretében,az Államkincstár létrehozásávalegyidejűleg1996-ban került bevezetésrea nettó finanszírozás.Ez több önkormányzatnálkomoly likviditási gondotidézett elő. A likviditásihelyzet javítása érdekébentöbb támogatási formánál(pl: gyermeknevelésitámogatás, MunkaerőpiaciAlapból történő támogatás,az önhibájukon kívülhátrányos helyzetben lévőönkormányzatok támogatása)– egy éven belüli utólagoselszámolási kötelezettségmellett – 1997-tőlelőleg felvételére nyílt lehetőség.Tekintsük át ezek után ahelyi önkormányzatok gazdálkodásánakpénzügyi szabályozórendszerét, gazdálkodásifeltételeket jellemzőfő vonásokat 1995-től 1998-ig évenként!Az önkormányzatok gazdálkodásánakpénzügyilehetőségeit csak a nemzetgazdaságáltalános helyzetének,a gazdaságpolitika főcéljainak, az államháztartásszerepe változásának ismeretébenlehet és kell minősíteni.A helyi önkormányzatokGDP-ből való részesedése14–15%-ról 12–13%-ra mérséklődik.Tö b b l e t f e l a d a t o k ,már 1995-ben! Mint ismert,a magyar gazdaságot 1995-ben súlyos strukturális gondokjellemezték. Ezért az általánosgazdaságpolitika célultűzte ki a központi költségvetésegyensúlyának megteremtését,az államháztartástúlfogyasztás növekedésénekmegfékezését, a gazdaságstabilizálását. Ez természetesenmeghatározta ahelyi önkormányzatok 1995.évi gazdálkodásának feltételeit,szigorította azokat.1995 főbb jellemzői:– A pénzügyi szabályozásaz önkormányzatok többletfeladatainakfinanszírozásáhozszükséges pénzügyi fedezetmegteremtésére és feladatarányoselosztására irányult. Elsőízben került sor arra, hogy azönkormányzatokat együttesenmegillető személyi jövedelemadó-bevételegy része újraelosztásrakerült, elsősorban akistelepülések, az átlagos jövedelemviszonyoknálkedvezőtlenebbhelyzetben lévő önkormányzatokjavára.Feladathoz kapcsolódóankiemelt támogatást nyújtotta központi költségvetés: a köztisztviselők előmeneteléhezés illetményrendszerénekteljes körű bevezetéséhez90%-os mértékig, a közalkalmazotti törvényvégrehajtása miatt felvetthitel kiváltására, az illetménykategóriaemelése miattitöbbletköltség fedezetére, az energiaár-emeléslakossági és intézményi részlegeskompenzációjára, az áfa-visszaigénylésmegszűnése miatt a lakásgazdálkodástöbbletköltségeinekfinanszírozásához, év közben a hivatásosönkormányzati tűzoltóságokkalkapcsolatos feladatéshatáskör átvétele miattiműködési kiadásokra.1995-ben a helyi önkormányzatokszámára 33,6 milliárdforint állt rendelkezésrecímzett- és céltámogatásra,ami jelentősen hozzájárulta társadalmilag kiemeltfontosságú infrastrukturálisberuházások megvalósításához.Az önhibáján kívül hátrányoshelyzetben lévő (forráshiányos)önkormányzatokkiegészítő támogatásából azév során összesen több mint800 önkormányzat részesedettközel 6,4 milliárd forintösszegű támogatásból, biztosítvaezen önkormányzatikörben a működőképességfenntartását.A gazdasági stabilizációtszolgáló 1995. évi kiigazítóintézkedések és a pótköltségvetéskövetkezményeképpkerült sor a helyi önkormányzatokkötelezettségvállalásafelső határának szabályozására.Az önkormányzatokmeghatározott körébenhatályba lépett a gazdálkodásellenőrzésének javításáraa könyvvizsgálói jogintézmény.Az intézkedések másikköre – az államháztartásireform részeként – azönkormányzati szférábanmeghatározó nagy elosztásirendszerek (pl: közoktatás)működésének áttekintésétés a korszerűsítési javaslatokkidolgozását szorgalmazta. Apótköltségvetés plusz támogatástbiztosított az önkormányzatokszámára a szociálisellátó rendszerek tervezettátalakításából adódótöbbletköltségek finanszírozásához.A pénzügyi lehetőségekalakulása arra kényszerítetteaz önkormányzatokat,16ÖN • KOR • KÉP 2006. április


KOR – KÉP KÖLTSÉGVETÉS 1994–1998hogy a működtetésre fordítsákbevételeiket. A nagy ellátórendszerek(egészségügy,közoktatás, szociális ellátás)a folyó működési kiadásokközel 67%-át tették ki. A felhalmozásiés tőke jellegűkiadásokra az 1994. évhezképest mintegy 26 milliárdforinttal kevesebbet fordíthattakaz önkormányzatok.A helyi önkormányzatokgazdálkodásának feltételei1996-ban alapvetőennem változtak.A pénzügyi lehetőségeketez évben is behatároltaa nemzetgazdaság ismerthelyzete. A gazdaságpolitikatovábbra is az egyensúlymegteremtésére, a túlfogyasztásfékezésére irányult.Mindezek alapján ahelyi önkormányzatok 1996.évi gazdálkodása pénzügyiszabályozásának, pénzügyilehetőségeinek főbb jellemzőia következők voltak: 1995-ről 1996-ra nemnövekedtek a központi költségvetésikapcsolatokbólszármazó bevételek. Új közoktatási finanszírozásirendszer lépett életbe. Új szabályozó elemkéntkerült bevezetésre a területikiegyenlítést szolgáló fejlesztésicélú támogatás. A személyi jövedelemadóátengedés mértéke az1995. évi 35%-ról 1996-ban36%-ra módosult. Az elosztásmódja változott, mivel a36%-ból 25% maradt helyben,a 11%-kot pedig újraelosztották. Az elosztás főszempontjai a szolidaritás ésa biztonságos feladatellátáselve voltak, a jövedelemkülönbségekmérséklése, a közoktatásfinanszírozási rendszerénekátalakítása miattiforrásátrendeződés kezelésemellett. Változott a gépjárműadókonstrukciója az adóminimális mértéke a kétszereséreemelkedett. 1996-tólteremtődött meg továbbáannak a jogszabályi lehetősége,hogy ha az önkormányzataz alsó adótételnélmagasabb adómértéket állapítmeg, úgy a különbözetbőlszármazó bevétel 100%-ban az önkormányzatot illetimeg. A személyi jövedelemadó-és a gépjárműadó- bevételnövekedésével párhuzamosan– a központi költségvetésikapcsolatokból származóbevételek részeként– az állami támogatások éshozzájárulások összege mérsékeltebbennövekedett. Lényeges változásrakerült sor a munkanélküliekjövedelempótló támogatásánakforrásainál. 1996-tólugyanis a támogatás 50%-átmár nem a központi költségvetés,hanem a MunkaerőpiaciAlap finanszírozta. A normatív állami hozzájárulásokjogcímeinekszáma az 1995. évi 28 jogcímről1996-ban a felérecsökkent. A megmaradókhozazonban – a közoktatásifeladatokhoz igazodóan– nagyszámú differenciáltszorzószám kapcsolódott. A közoktatás finanszírozásánakúj rendszere kiemeltjelentőségét jelzi az is, hogy1996-ban – az 1995. évi öszszeghezképest – az egyesközoktatási feladatok támogatásáraközel hatszoros öszszegállt az önkormányzatokrendelkezésére a központosítottelőirányzatok között. Fennmaradt a központosítottelőirányzatok közöttönálló támogatási jogcímkénta bérpolitikai intézkedés. Címzett- és céltámogatásokra34 milliárd forint voltaz előirányzat. A támogathatócélok közül a költségvetésitörvény alapján kiemelthangsúlyt kapott a környezetvédelmetszolgáló beruházásoktámogatása. Hatályba lépett a nettófinanszírozási rendszer. Hét önkormányzatnálkezdődött meg és volt folyamatbanadósságrendezésieljárás a szabályozás hatálybalépésétkövetően. Az önkormányzati gazdálkodásműködőképességénekbiztonsága érdekében1996-ban 740 önkormányzatrészesült 4,4 milliárdforint kiegészítő támogatásban. Az önkormányzatok afolyó működési kiadásaikraaz összes kiadás 71%-át fordították,továbbra is alapvetőena közoktatási, az egészségügyiés a szociális ellátásifeladataik finanszírozására. 1996-ban – 1995-hözviszonyítva – minimálisan,mintegy 8 milliárd forinttaltöbbet fordítottak az önkormányzatokfelhalmozási éstőkejellegű kiadásokra. Anominálérték növekedése6%! Ezen kiadáson belül atárgyi eszközök beszerzésegyakorlatilag az 1995. évinominális szinten teljesülhetett1996-ban. A beruházásoknáltehát 1995-ben és1996-ban erőteljes restrikcióérvényesült a gazdaságpolitikaiprogram hatására.A feladatellátáshoz1997-ben is pénz kell. Ahelyi önkormányzatok gazdálkodásánakpénzügyiszabályozó rendszerében1997-ben is az alapvető cél,hogy elsősorban a kötelezőfeladatokhoz igazodóanteremtse meg a megfelelőjövedelemviszonyokat, aforrásszabályozáson alapulónormatív elosztási rendés a kiegészítő rendszerekegyüttesében.A pénzügyi szabályozás,a pénzügyi lehetőségek és agazdálkodás főbb jellemzői1997-ben a következők:2006. április ÖN • KOR • KÉP17


KOR – KÉP KÖLTSÉGVETÉS 1994–1998Gúzsba kötve A nettó átlagkeresetekreálértékét az önkormányzatiszférában is meg kell őrizni 4%-os létszámcsökkenés mellett. 1996-hoz képest a központiköltségvetési kapcsolatokbólszármazó bevételek1997-re már érzékletesenemelkedtek. A személyi jövedelemadóés a normatív állami hozzájárulásokelosztásának szabályozásasorán olyan módszertkellett kialakítani, amilehetővé tette a személyijuttatások 17%-os mértékűemelését és érzékelhetősegítséget nyújtott a gyengejövedelmi háttérrel bíróönkományzatoknak. Az önkormányzatokbevételeinek alakulása márjelezte azt a tendenciát,amely szerint az összbevételenbelül növekszik a sajátforrás aránya, főként a helyiadóbevételek (ezen belüljellemzően a helyi iparűzésiadó) dinamikus növekedéserévén. A központi költségvetésikapcsolatokból származójövedelmek elosztásánakszabályozásánál tehát(modellszámításokkal megalapozva)1997-ben is befolyásolótényező volt az iparűzésiadóból származó bevételönkormányzatok közöttimegoszlása. A személyi jövedelemadóbólaz önkormányzatokategyüttesen 38% illettemeg, amiből 22% maradthelyben, 16% pedig a személyijövedelemadó-kiegészítésére,a népességszámhozkapcsolódó globális normatívákés a községenkénti2 millió forint támogatásfedezetére szolgált. A normatív állami hozzájárulásokmég inkább eltolódtaka feladatarányos finanszírozásirányába. Ezt jól jelziaz, hogy 1996-hoz képest1997-re a szociális intézményiés a közoktatási normatívákaránya 64%-ról 75%-ra emelkedett, valamint az,hogy 1997-ben ismét növekedetta normatíva-jogcímekszáma (20-ra) és továbbra isszáz fölötti a közoktatási normatívákhozkapcsolódó differenciálóelem. Az új közoktatási törvénymegvalósítása érdekében– kötött felhasználással– kiegészítő normatív államihozzájárulást igényelhettekaz önkormányzatok a nemzeti,etnikai kisebségekheztartozó óvodai, iskolai neveléshez,oktatáshoz, a két tannyelvűközépiskolai oktatáshoz,továbbá a központosítottelőirányzatok között márhat jogcímen nyílt támogatásralehetőség (pl: pedagógusszakkönyvvásárlás,pedagógus szakképzés, térségifeladatok ellátása). Új feladatot jelentett azönkormányzatok számára azegészségügyi hozzájárulásrendszerének bevezetése. Azúj feladat többletkiadásainakfedezetét részben a szociálisnormatíva, részben a központosítottelőirányzatok közöttnevesített közgyógyellátástámogatása biztosította. A gyermekek védelmérőlés a gyámügyi igazgatásrólszóló törvényből adódóúj önkormányzati feladatokfinanszírozására – a törvényhatálybalépését követően – aszociális normatíva összegéneknövelése volt hivatott. 1997-ben megszűnt abérpolitikai intézkedésekreelkülönített állami támogatásijogcím. A külön kerethelyett az átlagkereset emelésheza központi forrást anormatív forrásszabályozásjuttatta el az önkormányzatokhoz. 1997-ben a munkanélkülijövedelempótló támogatásnakmár 75%-át fedeztea Munkaerőpiaci Alap, atámogatás 25%-a a szociálisnormatíva része. A címzett- és céltámogatásielőirányzat 1997-ben39 milliárd forintra emelkedett.1996-ról 1997-re atámogatható célok köre ésrangsora nem változott. Változástjelent viszont a támogatásirendszerben az, hogya címzett- és céltámogatásokból1997. június 30-áiglemondással felszabadulóelőirányzat visszaforgathatólett azokra az 1997. évi új céltámogatásiigényekre, amelyekaz első körben – pénzhiánymiatt – már nem voltakkielégíthetők. Az önhibáján kívül hátrányoshelyzetben lévő (forráshiányos)önkormányzatokkiegészítő támogatásikeretéből 840 önkormányzatrészesült mintegy 6 milliárdforint támogatásban. A kiadási struktúrát áttekintveaz állapítható meg,hogy döntően a bérmegállapításokteljesítése miatt a személyijuttatásokra és azok járulékairakellett az önkormányzatoknaknagyobb összegetfordítani 1997-ben 1996-hozképest. Ehhez a forrást, a dologikiadások 1996. évi szintentartásamellett, a felhalmozásiés tőkejellegű kiadások terhérelehetett megteremteni.A dologi kiadásoknak nominálisanaz 1996. évi szintentartása – 17–18%-os inflációmellett – jelentős reálértékvesztéstjelentett.Egyensúly-javulás 1998-ban. 1998-ban a stabilizációsintézkedések hatása, azegyensúly javulása, a gazdaságinövekedés alakulása reálisesélyt teremt arra, hogy anemzetgazdaság növekedésipályára álljon. A gazdaságinövekedés mellett is azonbantovább folytatódik az államháztartásjövedelemcentralizációjánakés újraelosztó18ÖN • KOR • KÉP 2006. április


KOR – KÉP KÖLTSÉGVETÉS 1994–1998A helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetési mérlegeBevételek1995.éviteljesítés1996.éviteljesítés1997. évvárhatómillió Ft-ban1998. év ogy-ielőir.Intézményi tevékenységek bevételei 68647 81001 88000 98000Kamatbevételek 10935 16749 6000 6000Illetékek 11463 15509 17200 20000Helyi adók 46383 80813 93000 110000Környezetvédelmi bírság 258 364 600 700Egyéb sajátos bevételek 8587 11779 9500 10000Saját folyó bevételek összesen 146273 206215 214300 244700Személyi jövedelemadó 93631 101274 135652 179090Gépjárműadó 2472 7056 8000 8500Termőföld bérbeadásából származó adó - - - 1000Átengedett bevételek összesen 96103 108330 143652 188590Tárgyi eszközök, föld és immateriális javak értékesítése 43699 42968 50000 45000Részvények értékesítése (értékpapírok) 19757 27332 13000 13000Vállalat értékesítéséből származó bevételek 5938 20064 2000 2000Államháztartáson belüli felhalmozási bevételek 7392 11820 10000 9000Államháztartáson kívüli felhalmozási bevételek 14141 16582 14000 12000Felhalmozási és tőke jellegű bevételek összesen 90927 118766 89000 81000Normatív állami hozzájárulások 232650 231702 255893 271044Színházi támogatások 2574 3462 4338 4770Címzett- és céltámogatások 24179 23413 39000 42800Működésképtelenné vált önkormányzatok tám. 7020 5368 6000 7200Központosított előirányzatok és egyéb tám. 32592 52882 36565 52759Önkormányzati tűzoltóságok támogatása 2561 7283 8768 11600Kiegészítő támogatás egyes közoktatási feladatokhoz - - 3247 6483Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú tám. - 571 8000 9000Céljellegű decentralizált támogatás - - - 4300Közalkalmazotti bér, minimálbér, tb. járulék 6285 - - -Egyéb átcsoportosított bevételek 3880 2169 - -Állami hozzájárulások és támogatások összesen 311741 326850 361811 409956Egészségbiztosítási Alapból átvett pénzeszközök 127055 148417 169000 190900Elkülönített állami pénzalapoktól átvett pénzeszk 3388 12703 15000 19000Központi (fejezettől), költségvetési szervtől átvett pénz 6044 7213 8000 8000Költségvetési kiegészítések, visszatérítések 1202 1292 1500 1000Államháztartáson belüli átutalások összesen 137689 169625 193500 218900Államháztartáson kívülről származó pénzeszk. 7376 10651 9000 9000GFS rendszerű bevételek összesen 790109 940437 1011263 1152146Hitelből bevételek 19690 14305 31400 25000Értékpapírértékesítésből bevétel (hosszú lejáratú) 3528 8473 6000 8000Tárgyévi bevételek összesen 813327 963215 1048663 11851462006. április ÖN • KOR • KÉP19


KOR – KÉP KÖLTSÉGVETÉS 1994–1998A helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetési mérlegeBevételek1995.éviteljesítés1996.éviteljesítés1997. évvárhatómillió Ft-ban1998. év ogy-ielőir.Rendszeres személyi juttatások 188774 212321 264500 303430Nem rendszeres személyi juttatások 48590 54895 50100 57100Külső személyi juttatások 11336 12253 13000 15000Személyi juttatások összesen 248700 279469 327600 375530Társ. biz.-i és munkaadói járulék, eü hozzájár. 104197 122335 153293 175300Dologi kiadások összesen 225274 267192 268770 287600Folyó (működési) kiadások összesen 578171 668996 749663 838430Tárgyi eszközök, föld és immateriális javak felhalm. 77900 78807 93400 112400Államházt-on belüli felhalmozási célú átutalások 418 645 2000 3000Államházt-on kivüli felhalmozási célú átutalások 28679 29437 27000 29000Nagyértékű tárgyi eszközök felújítása 10766 15056 13000 18000Felhalmozások áfa egyenlege 18350 19713 19800 21000Felhalm-i és tőke jellegű kiadások összesen 136113 143658 155200 183400Működési célú pénzeszköz átadás államházt-on kivülre (vállalkozások) 15584 22330 22400 25946Működési célú pénzeszközök átadása államházt-on belülre 748 1337 2000 2200Társadalom- és szociálpolitikai juttatások 48830 53862 69500 90370Ellátottak pénzbeni juttatása 2121 2292 2500 3000Támogatások, elvonások és egyéb folyó átutalások összesen 67283 79821 96400 121516Folyó, felhalmozási kiadások, átutalások összesen 781567 892475 1001263 1143346Általános és céltartalék - - - 8000GFS rendszerű kiadások összesen 781567 892475 1001263 1151346Éven belüli lejáratú értékpapír vásárlás-elszámolás egyenlege 11641 13788 16000 6300Hitel visszafizetése 18215 21614 20000 21000Hosszú lejáratú értékpapírok vásárlása 5967 12349 11400 6500Tárgyévi kiadások összesen 817390 940226 1048663 1185146szerepének mérséklődése.A központi költségvetésbe– a szűkülő bevételi lehetőségekmellett – differenciálttámogatáspolitika valósulhatcsak meg.A helyi önkormányzatokgazdálkodásának pénzügyiszabályozását, pénzügyilehetőségeit és gazdálkodását1998-ban a következőkjellemzik: Az átlagkereset az önkormányzatoknál16%-kal növekszik.Kivétel a helyi önkormányzatokhivatásos tűzoltósága,ahol a szolgálati törvénybőladódóan kell az keresetemeléstvégrehajtani. A keresetemelkedésátlagosan 2%-os létszámfogyássalérhető el az önkormányzatokösszességében.Kivételt képeznek a tűzoltóságok,a szociális intézményekés a kistelepülések. A központi költségvetésikapcsolatokból származóbevételek jelentősége, súlya– az előző évekkel ellentétben– ha kis mértékben is, denövekszik az önkormányzatokösszbevételében. 1998-ban a személyijövedelemadó 40%-a illetimeg összességében azönkormányzatokat. Ebből20% marad helyben, a másik20% újraelosztásra kerül. Azújraelosztás fő célja a szolidaritáselvén alapulva aterületi fejlettségben meglévőkülönbségek mérséklése,a kedvezőtlen jövedelmiháttérrel rendelkező önkormányzatokjövedelemviszonyainakjavítása. A 20% újraeloszthatórészből lehetővéválik a szociális és gyermekjólétinormatíva nagy részénekfinanszírozása. A személyijövedelemadó megosztásaösszességében az önkormányzatokfeladat- és forráseloszlásánakösszhangjátjavítja. A szociális ellátórendszerekátalakítása miattbővül az önkormányzatokszociális feladata, amit igyek-20ÖN • KOR • KÉP 2006. április


KOR – KÉP KÖLTSÉGVETÉS 1994–1998szik követni a forrásszabályozása differenciáltabb normatívarendszerrel,valamint aközpontosított előirányzatokközött megjelenő új támogatásijogcímmel. A közoktatás finanszírozásának1997-ben átalakítottrendszerét 1998-ban egyszerűsítésítették.Ennek eredményekénta normatíva-jogcímekszáma csökkent, valaminta központosított előirányzatokbólkiemelték azokataz összegeket, amelyeknem önkormányzati intézményekfinanszírozásáraszolgáltak.Továbbra is külön ösztönzőhozzájárulás illeti meg atársulás formájában közoktatásifeladatokat ellátó önkormányzatokat.Új típusú támogatási jogcím1998-ban a pedagógusokminőségi munkavégzésértjáró kereset-kiegészítése.A támogatás igénybevételifeltételeit a Művelődésiés KözoktatásiMinisztérium jelentetimeg 1998. március 31-ig. A törvényi szabályozás az1998. évi költségvetési törvénybentalálható meg. Az 1998-ban hatálybalépő kulturális szaktörvényszerinti önkormányzati feladatokfinanszírozásáhoznormatív állami hozzájárulásilleti meg az önkormányzatokat. Új normatíva jogcímkéntjelenik meg a körzetiigazgatási feladatok normatívállami hozzájárulásaa gyámügyi és az építésügyiigazgatási feladatokkal arányosan. A létszámfogyás költségeihezrendelkezésre áll –pályázati úton – állami hozzájárulás.A feltételek mármegjelentek a Magyar Közlöny1998. január 30-ai számában. A helyi önkormányzatokszámára 1998-ban 42,8milliárd forint a címzettéscéltámogatási előirányzat.A támogatásicélok és rangsoruknem változik1997-hez képest.Lehetőség van a címzett-és céltámogatások1998 június 30-áiglemondással felszabadulóelőirányzatának viszszaforgatásárais, a jogszabályifeltételeknek megfelelt,de az első ütemben kinem elégített céltámogatásiigényekre. A címzett- és céltámogatás,valamint a területikiegyenlítést szolgálófejlesztési célú támogatásmellett 1998-ban az önkormányzatokberuházásainakfinanszírozását újabb támogatásiforma is segíti. Ez a céljellegűdecentralizált támogatás. Az önhibájukon kívülhátrányos helyzetben lévő(forráshiányos) önkormányzatoktámogatására 6,7 milliárdforint áll rendelkezésre.A támogatás elosztási rendszere– a normatívitás erősítéseérdekében – változik.Az önkormányzat által számítottforráshiány – és így azigényelt támogatás – összegeannak figyelembevételévelcsökkenthető vagy növelhető,hogy az önkormányzat fajlagosműködési kiadása milyenirányban tér el az országos,településkategóriánkénti fajlagoskiadásoktól. A felhalmozási és tőkejellegűkiadások – a vizsgáltnégy év alatt első ízben –1998-ban 18%-kal - ezen belüla tárgyi eszközök beszerzése20%-kal – növekedhetnek afejlesztési célú támogatásokkörének bővülésével, előirányzatuknövekedésével,továbbá a saját források fokozottabbbevonásával. A dologi és egyéb kiadásokegyüttes növekedése –ugyancsak a saját bevételekbevonásával – 7% körülilehet, ami ugyan mintegyfele a tervezett 13–14%-os inflációnak, de a korábbiévek erőteljes kiadásviszszafogásáhozképest, mégisegyfajta pozitív elmozduláslehetőségét jelzi.Költségtakarékosabb,hatékonyabb önkormányzatokat.Összességében ahelyi önkormányzatok az1995–1998. évek közötti gazdálkodásifeltételeinek, gazdálkodásánakfőbb jellemzőitáttekintve fejlődés tapasztalható,amely szoros összefüggésbenvan a nemzetgazdaságteljesítményével, a gazdaságpolitikafő céljaival, azállamháztartás, a központiköltségvetés szerepének éssúlyának alakulásával.A vizsgált időszak áttekintésébőlmegállapítható,hogy a kormánynak, azOrszággyűlésnek folyamatosantörekednie kell azönkormányzati gazdálkodásfinanszírozási rendszerénekjavítására a költségtakarékosabb,hatékonyabbfeladatellátásért, a kötelezőfeladatok ellátási színvonalánakbiztosításáért. Ehhezszükség van az önkormányzatoktársadalmi és a helyitartalékainak feltárására, aracionálisabb gazdálkodásra.Ezért át kellene tekintenia feladataikat, meg kellenevizsgálniuk az intézményistruktúrát, a feladatellátásmódozatait, a vagyongazdálkodásilehetőségeket.Hiszen csak a makró ésa helyi erőforrások összehangolásávallehet a lakosságéletminőségét érzékelhetőenjavítani.Darázs Imréné(1998. március)polgárok, önkormányzatok információs hírmagazinja • www.onkornet.hu2006. április ÖN • KOR • KÉP21


KOR – KÉP HELYI ADÓK 1994–1998Növekvő népszerűségAz elmúlt négy évben a helyi adók jogi szabályozása, eszközrendszere alapvetőennem változott, időközben néhány, a rendszer egészét nem érintőkorrekcióra a gyakorlati végrehajtás során szerzett tapasztalatok alapjánazonban sor került. A helyi adók a magyar adórendszer szerves részévé váltak,az önkormányzati költségvetésen belül a saját bevételek egyre növekvőhányadát teszik ki. Jelen összeállítás a helyi adóknak az önkormányzatiszférában betöltött szerepét, súlyát, az adóbevételek alakulásának legfontosabbtendenciáit vázolja fel.A helyi adót működtetőönkormányzatok száma 1994óta jelentősen emelkedett.1997-ben 2537 önkormányzat– az összes önkormányzat81%-a – élt az adók bevezetéséneklehetőségével. Ez 977-tel több mint 1994-ben.A legnagyobb számbanmegállapított adónem változatlanula magánszemélyekkommunális adója, amelyet1470 önkormányzat működtet.A helyi adót bevezető önkormányzatoknaktöbb mint afele élt ezzel a lehetőséggel.A magas arány annak tudhatóbe, hogy az adó megállapítása,adminisztrációja viszonylagkevés ráfordítással jár. A kisebbtelepüléseken ezt az adónemetkönnyebben el lehet alakossággal fogadtatni, és nemokoz komolyabb anyagi megterheléstszámukra. A magánszemélyekkommunális adójánakmértékét az önkormányzatokéves szinten általában1000–2000 Ft közötti értékbenhatározták meg, kivételPest megye, ahol többségében3000–4000 forintos adómértékeketállapítottak meg. Az adómaximumot(12000 Ft/adótárgy/év)kb. 20 önkormányzatalkalmazta.Az önkormányzatok által amásik leggyakrabban működtetettadónem az iparűzésiadó, amelyet 1437 helyenvezettek be, ez 315-tel többönkormányzatot jelent az1996. évhez képest. Az iparűzésiadót bevezető önkormányzatok70%-a 0,8% és1,2% között állapította megaz adómértéket, a fővárosbanmaradt az 1,2%-os mérték.A helyi adóbevételek irántifokozódó igényt jelzi az, hogya maximális adómértéket 368önkormányzat alkalmazta. Aziparűzési adó megkülönböztetettjelentőségét az adja, hogyaz összes helyi adóbevételenbelüli aránya évek óta kb. 83%.Az ideiglenes iparűzési adóátalányt646 önkormányzat vezettebe területén.A vállalkozók kommunálisadóját 846, építményadót841 (nem lakás céljára szolgálóépítmények után 628,lakás után 213), idegenforgalmiadót 468 (tartózkodásiidő után 288, szállásdíj után10, építmény után 170), telekadót394 önkormányzat állapítottmeg.Az idegenforgalmi adótbevezető önkormányzatoktúlnyomó többségeaz eltöltött vendégéjszakákután 100–200 Ft-os tételesadót alkalmazott.A vállalkozók kommunálisadójának mértékét az önkormányzatoknakkb. a fele azadómaximumban (2000 Ft/foglalkoztatott, létszám/év)határozta meg. Az építményadónálés a telekadónál a tételekettág határok között (20–300 Ft/m 2 ) állapították meg.Amíg, pl. az elmúlt években atelekadónál nem volt ritka a 10Ft/m2 alatti adómérték, addigma már csak elvétve találhatóilyen alacsony tétel. Ugyanakkoraz építményadónál a maximálisadótétellel (900 Ft/m 2 /év) alig lehet találkozni.Gyarapodó adóterhekMegállapítható, hogy azönkormányzatok a vártnálnagyobb arányban éltek azelmúlt években helyi adókbevezetésének lehetőségével.A maximálisan alkalmazhatófelső adómérték az iparűzésiadó esetében jelentősenemelkedett, mivel a bevezetéskori0,3%-kal szemben kétütemben, az adóalap csökkentésévelegyidejűleg, először0,8%-ra, majd 1,2%-ramódosult,ugyanakkor a magánszemélyekkommunális adójánál, azépítmény- és a telekadónálmérsékelt emelkedés figyelhetőmeg. Ez utóbbiaknál azadóbevétel növekedéséhezaz ilyen adónemet bevezetőönkormányzatok számánakbővülése is hozzájárult.Érvényesül az a korábbi tendenciais, hogy az önkormányzatokváltozatlanul a vállalkozóiszféra adóztatására törekednek.Az építményadónáltovábbra is csak kis számbanélnek a lakások utániadómegállapításlehetőségével.Inkább anem lakáscéljáraszol-22ÖN • KOR • KÉP 2006. április


KOR – KÉP HELYI ADÓK 1994–1998Megnevezésgáló építményekre vezetnekbe helyi adót, azon belül is aműhelyekre, iroda- és üzlethelyiségekre,garázsokra terjesztikki ezt a kötelezettséget.1997-től már a fővárosvalamennyi kerülete élt ahelyi adók bevezetésének alehetőségével, főleg a nemlakás céljára szolgáló építményeketés a telkeket adóztatják.Ezen belül jelentős volumentképvisel a szállodaépületekutáni építményadóbevétel.Ugyanakkor mindössze4 önkormányzat vezettebe területén a magánszemélyekkommunális adóját. Aszállásdíj után megállapíthatóidegenforgalmi adó és aziparűzési adó a főváros egészterületén egységesen funkcionál.Az idegenforgalmi adómértéke a szállásdíj 3%-a.Alultervezett bevételekHelyi adóbevételek alakulása 1994-19971994199519961997millió Ft1994 = 100,0%Építményadó 3.255 4.145 8.313 11.120 341,6Telekadó 710 813 1296 1.727 243,2Kommunális adó 1.716 1.822 2.666 3.184 185,5a./ vállalkozók 1.200 1.075 1.174 1.178 98,2b./ magánszemélyek 516 747 1.492 2.006 388,7Iparűzési adó 27.257 38.472 66.572 93.375 342,6Idegenforgalmi adó 1.054 1.131 1.966 1.888 179,1a./ tartózkodás után 745 768 1.505 1.342 180,1b./ építmény után 309 363 461 546 176,7Összesen 33.992 46.383 80.813 111.294 327,4A helyi adóbevételek önkormányzatokáltal tervezett 1997.évi előirányzata 94,8 milliárdFt volt. Előzetes adatok szerintezzel szemben a bevétel 111milliárd Ft-ot tett ki. A mintegy16 milliárd Ft-os túlteljesüléstöbb tényező együttes hatásáraalakult ki. Bővült az iparűzésiadót bevezető önkormányzatokszáma, emelkedett az adómérték.További bevételt növelőtényező, hogy nemcsak azárszínvonal növekedése miattemelkedik az adóalap (nettóárbevétel), hanem a gazdaságinövekedés miatt a reálteljesítményis emelkedett.Az elmúlt négy évben részbena helyi adókat bevezető önkormányzatokszámának növekedése,részben a helyi adókról szóló1990. évi C. törvényben módosítottfelső adómértékek következtébena helyi adókból származóbevétel több mint háromszorosáranövekedett.1994-ben az önkormányzatokáltal realizált helyi adóbevétel34 milliárd Ft-ot, 1997-ben pedig mint már említettük111 milliárd Ft-ot tett ki.Az adóbevételek területilegis jelentős differenciáltságotmutatnak. Ezt jól tükrözi az,hogy 1997-ben az összes helyiadóbevétel 48,5%-a a fővárosés Pest megye területén realizálódott.Ugyanakkor az elmúltévekben tendenciaként jelentkezett,hogy az országos bevételhezképest csökkent a fővárosbanrealizált iparűzési adóbevétel.1995-ben a fővárosiparűzési adóbevétele az országoshozviszonyítva még 48%,1996-ban 45% volt, 1997-re azarány 39%-ra csökkent. Ez aztjelenti, hogy a többi településenaz iparűzési adó volumenejobban növekedett mint afővárosban. Ezzel az iparűzésiadóbevételen belül csökkentBudapest „túlsúlyossága”.A helyi adóbevételeknek azönkormányzati költségvetésbenbetöltött növekvő szerepétjól mutatja, hogy a szóbanforgó bevételek aránya 1997-ben várhatóan eléri a 10%-ot,az 1994. évi 4,2%-os aránnyalszemben. Amennyiben a helyiadóbevételek arányát a sajátbevételekhez viszonyítjuk, azarányeltolódás még plasztikusabb.1994-ben az adóbevételekneka saját bevételekenbelüli aránya 26,9% volt,1997-ben várhatóan meghaladjaa 40%-ot.Fehérvári István(1998. március)Érték a mérték„Ezt a kormánynaknem szabadna csinálnia...!”…különös találkozóra került sor Pécsett, a Baranya megyeiközgyűlés dísztermében. A KÖSZ Baranya megyei tagozata találkozotta TÖOSZ képviselőivel. A tanácskozásra meghívástkaptak a megye többi településének polgármesterei is. Dr. KékesFerenc, a megyei közgyűlés elnöke üdvözölte ezt a szokatlannakugyan nem mondható, de mégis meghatározó jelentésselbíró találkozót. Úgy értékelte, hogy új típusú, egymásterősítő együttműködésről van szó, ahol a két meghatározó erő– a KÖSZ és a TÖOSZ –, feloldhatja azokat a görcsöket, amelyeka szövetségek közötti együttműködést jellemzik.Dr. Zongor Gábor – a TÖOSZfőtitkára – szerint ideje felismernia valós helyzetet, az önkormányzatoknakel kell dönteniük,hogy mit képviselnek. Csaka célok felismerése, azok pontosmeghatározása után lehetkijelölni a feladatokat és a partnereket.Ahhoz, hogy az önkormányzatokösszefogjanak, azonoscélok kellenek. A cél: a településekautonómiájának megőrzése,és a működési feltételekbiztosítása. Ma sajnos mindkettőveszélyben van.A polgármesterek előtt kétút van: az egyik a börtön, amásik a járhatatlan. Vészhelyzetalakult ki, a közéletreegyre sötétebb árnyékvetül, holott a polgármesterektöbbsége üvegzsebű,tisztességes, amit cselekszik,azt a települése érdekébenteszi, még akkor is,ha a jogszabályok közöttügyeskedik.Sajnos tetteiket bizalmatlanságés gyanúsítgatás kíséri,fejük felett ott lebeg a börtönlehetősége.A másik út azért járhatatlan,mert az állam nem biztosítja aműködés feltételeit, sem megfelelőforráselosztásról, semönkormányzatbarát jogszabályalkotásrólnem beszélhetünk.Az autonómia erősítésé-2006. április ÖN • KOR • KÉP23


ÉRDEKKÉPVISELET – VISSZAPILLANTÓre volna szükség, pl. arra, hogyne a törvény mondja azt ki,hogy az 500 fő alatti településekennem lehet főfoglalkozásúpolgármester. Ezt döntsékel ott helyben, amennyiben aszükséges feltételek adottak,és a helyi közszolgáltatás eztindokolttá teszi.Nádor Rudolfné, Hosszúheténypolgármestere (a KÖSZelnöke 2002. decemberig –szerk.) szerint fejtől bűzlik ahal. Visszaemlékszik arra, hogya szövetségek már 1992-benfoglalkoztak az összefogásgondolatával, akkor tagozatokkialakítására gondoltak, dea tárgyalások különböző szakmaiés személyes ellentétekmiatt mindig elsorvadtak. Ő1995-től a szövetség elnöke,azóta szorgalmazza maga isa szövetségek közötti együttműködést,de, mint ahogymondta, sajnos nem sok eredménnyel.Látszateredményekugyan voltak, sok-sok vitával,de igazi egységes fellépésrőlnem beszélhetnek. Visszaidézvea történéseket, sem az 1998-ig létező ÖSZT – a hét szövetségtársulása –, sem az utánalétrejött „ötök” nem váltottákbe a reményeket…„Ott ülnek a polgármestereinka parlamentben, és mégsincs érdekképviseletünk.Layer József, a MÖSZT elnöke,Endre Sándor, a MÖOSZelnöke, és ott ül az országgyűlésbena Magyar ÖnkormányzatokSzövetségénekelnöke, Gémesi György is!” –hangsúlyozza a KÖSZ elnöke.„Ott ülnek a Parlamentben,és szavaznak! Meghatározottkörben ülnek, kettősszerepben vannak, pártjukat,szövetségüket képviselik.Micsoda erős jellem kell amegfelelő döntéshez...! Úgylátszik, a jövőjüket nem azönkormányzatok határozzákmeg, hanem a pártjuk...!”„Én már többet nem hazudok!A gyanakvás szörnyű dolog,lehetnek tiszták a szándékok,de azokat megmérgezi a bizalmatlanság,legalább a községekközött legyen párbeszéd.Akár lesz kormányváltás, akárnem, többé nem fordulhat elő,hogy ilyen gyalázatos költségvetéskészüljön. Egy út van, aközös gondolkodás, egyéniambíciók háttérbe szorításával.Nélkülünk nem lehet dönteni,községek nélkül nincsMagyarország. ...”„A központi akarat nem egyezika miénkkel,ezért nem tudunk előrejutni...!”Grünwald Géza 68 éves,megfontolt, tapasztalt ember,Görcsöny polgármestere.Nem ez az első ciklusa, de ezlesz az utolsó, nem mintha fizikailagvagy szellemileg nembírná, csak hát ennyi elég volt.Sorolja a település adottságaités a gondokat. Szerinte ünnepelniakkor kell, ha a gondokmegszűntek! – majd folytatjaaz ehhez hasonló gondolatokat.Nem másról van szó,mint a külsőségekről, a tűzijátékokról,meg ilyesmi. Mitkezdjen annak a kistelepülésneka polgármestere az effélecifraságokkal, akivel napontacsak a hétköznapok jönnekszembe – kérdezi, majdpéldát mond: – Géza bácsi!Holnap kórházba megyek, denincs pizsamám...! Géza bácsiazt is mondja, hogy Németországbana polgármester 4000márka tiszteletdíjat kap, denem támogatják a külföldieket.Megtudjuk azt is, hogyaz önkormányzat három ciklusalatt összesen 1,2 millióforintot nyert pályázatokkal,többre nem futotta, mertnincs „önerejük”, igaz, kultúrházuksincs...Dr. Szekeres János, Magyartelekpolgármestere azt mondja,hogy a forráshiányos polgármestereknek„szerencséjükvan”, őket nem fenyegeti az aveszély, hogy börtönbe jussanak.Egyszerűen azért, mert őkolyan feladatról, hogy csatornázás,álmodni sem mernek...Más: ugyanez a polgármestera szubszidiaritás elvét is vitatja,az személyi jövedelemadóhelyben maradó részét illetően.Szerinte a kistelepülésekitt is hátrányt szenvednek.Javasolja, hogy az 500 fő alattitelepüléseknek legyen különfórumuk.„Ne csak mi húzzuk mega nadrágszíjat!”„A ló közepén próbálokülni” – mondja a KÖSZ elnöke,majd számol. LegutóbbHosszúheténynek 19 milliótkellett hitelként beállítani aköltségvetésbe. Soha sem volttiszteletdíja a képviselőknek,mégis, ma már a vagyonát élifel az önkormányzat. „Most isegy ingatlanunkat – öreg iskolánkat– adtuk el, hogy a feladatokatel tudjuk látni. Ezta kormánynak nem szabadnacsinálnia ..., hogy a településekilyen lépésre kényszerüljenek....Hová lesz az, amia személyi jövedelemadóbóltőlünk elkerül? Tudjunk róla,hogy amit elvesznek tőlünk,az hova kerül! Ne csak mi húzzukmeg a nadrágszíjat! Viszszakell állítani az önkormányzatokautonómiáját, meg kellerősíteni az önkormányzatokat!Megzsarolt önkormányzatokEgyházaskozár „jó üzletet”kötött. A DÉDÁSZ-szal szerződvea falu korszerű közvilágításratett szert. A megtakarításjelentős, 2,5 millió forinthelyett csak 600 ezer a rezsi,de sajnos a tulajdonjogtólmeg kellett válnia az önkormányzatnak.A polgármester szerintmegzsarolták őket. Kiszolgáltatottak,mert nem volt választásuk,csak az, hogy vagy elfogadjáka tízszázalékos kedvezményt– és a tulajdonjogotátadják a DÉDÁSZ-nak –, vagya szolgáltató az elavult lámpatesteketkönyvszerinti értékbenszámítja meg az önkormányzatnak,ami nyolcszázötvenezerforintot jelentettvolna. Így most ingyen leszerelték...Devan más problémais, csak az már a gázról szól.Itt sem jobb a helyzet, itt is aszolgáltató a „nyerő”… A történetmindennapos. Egy idős,nyolcvanéves néni megkéri apolgármestert, hogy segítsenneki abban, hogy a nehezenösszegyűjtött 90 ezer forintjáértvezessék be hozzá is agázt. Néhány évvel korábbannem volt erre pénze, de mostmár van. A csonk a háza előttvan, csak 2,5 m-es csővezetékrőlvan szó, meg a belsőszerelésről.A polgármester németnyelven intézi az ezzel kapcsolatositthoni ügyeket, desajna, nem sok sikerrel. Nema nyelvi nehézségek akadályozzák,hanem az árak, amelyekaz utóbbi években elszaladtak.Azt mondta a (szolgáltató)tulajdonosmagyarországiképviselője, hogy azakkori annyi, ma már ennyi,vagyis 147 ezer forint. Ugyanisa szabály az úgy szól, hogyaki később csatlakozik, az mártöbbet fizet a kevesebb szakaszért...„Miért teremtettek ilyenhelyzetet, miért kiszolgáltatottakaz önkormányzatok?”– kérdezte Weisz Péter, Egyházaskozárpolgármestere…Csiky Ildikó(2002. január)24ÖN • KOR • KÉP 2006. április


ÖNKORMÁNYZATI - KORSZAK-KÉP„Én megmondtam már ezerszer,Hogy hibás a mai rendszer,Államreform kéne régen,Persze nem hitték. Na tessék!Adó, lakbér…nem csekélység!Öt gyermekem van, kérem!”Hibás a mai rendszerrégen…!Államreform kéneWeörös Sándor:Az éjszaka csodái (1940)Az Ön-Kor-Kép 2006. évi 1-2. számában Zongor Gáborfelkiáltójellel jelezte véleményét, miszerint „Államreformkéne régen!”, azóta – a szerkesztő jóvoltából– kérdőjeles formában tűnt fel a következő számban,amikor e témához két hozzászóló véleményét is közölték.Ehhez a vitához szeretnék kapcsolódni a gondolataimmal– Bibó István mottóban idézett sorainak szellemében– annak érdekében, hogy e körben szakmaifelelősségtudattal tovább töprengjünk egy politikaikísérlet (államreform) megvalósításának szükségességénés lehetőségén. Elöljáróban leszögezem, hogyén is felkiáltójellel államreformért kiáltok, de anélkül,hogy „gyermeteg, önelégült elbizakodás” fogna el,s ezért tartom szükségesnek e fórum keretében isa közös gondolkodást, mert a „hogyan” és a „mikor” kérdéseis foglalkoztat. Igen, államreform kéne régen, merta mai rendszer megváltoztatása nélkül joggal gúnyolhatnakminket a világban „Abszurdisztánként”, vagyéppen ennek sikeres megvalósítása esetén mi magunkis büszkélkedhetünk több mint tizenöt évvel a rendszerváltoztatástkövetően egy „Csodaországgal”.tika történetében, és ez felértékelte aterületfejlesztési, a regionális-politikajelentőségét és a közigazgatás-politikávalvaló összefüggését, különösenaz európai uniós csatlakozással öszszefüggésben,valamint világossá tetteegy túlságosan gyors decentralizációsfolyamat eredményeként létrejött „településorientált”rendszer működőképességénekhatárait. Talán érdemeselmélkedni azon, hogy az elmúlt többmint 15 évben vajon miért nem jöhetettlétre egy olyan korszerű térszerveződésirendszer, amely a rendszerváltásután valamennyi kormány általmegfogalmazott közigazgatási reformprogramokbanegyébként mindvégigmegfogalmazódott.Valamennyi kormányprogram, s azezek alapján született közigazgatásikorszerűsítési kormányhatározatok akenteni az egzisztenciális okokból feltámadóellenérzéseket és konfliktusokat,ezekben nem árt a politikai óvatosság.Mindebből következik, hogy aválasztások után megalakuló kormányis csak olyan feladatokat tűzhet reálisanmaga elé, amelynek a megvalósításáhoza következő választási ciklusbankonszenzust tud elérni a parlamentipártokkal és az érintett érdekcsoportokkal.Ebben a folyamatban jó lenne elkerülni,hogy az alkotmányozási és jogalkotásifolyamat résztvevői a mindenkoripolitikai erőviszonyok alakításátóltegyék függővé a rájuk vonatkozószabályok érvényesítését. Ebbőlkövetkezik a reformfolyamat fokozatossága,amely azt feltételezi, hogy areformot ne egyetlen választási ciklusbankívánja megvalósítani a kormányzatitöbbséggel rendelkező politikai cso-célokat és a szükséges teendőket azonosmódon fogták össze, és ezzel megalapoztáka kormányzati döntéseket, választási ciklusban sikerrel elfogadtatport.Ésszerű lenne a most következőÁllamreform hogyan és mikor?„A politika a maga összes művészi, szuggesztív, intuitív elemeivel együtt lehet és kell is, de fontos eleme volt a feladatok pontosni azokat az alapvető normákat, ame-meghatározásának az is, hogy az lyek valamennyi jelenlegi parlamentihogy nagyon nyugodt legyen; lehet nagyon ésszerű, nagyon mérlegelő, nagyon racionális is,de ugyanakkor mégis tudnia kell azt, hogy azok a kísérletek, amikre az emberiséget buzdítja,átfogó közigazgatási szerkezeti változtatásoknagyrészt alkotmányos és 2/3- az intézményrendszer felállítására éspárt konszenzusát igénylik, miközbenemberek tömegeinek a bőrére mennek… S mivel az emberek bőrére mennek, tehát fokozottfelelősséggel kell hogy történjenek. Éppen ezért nincs nagyobb ellensége egy ilyen felfokozottfelelősségnek, mint az a bizonyos gyermeteg, önelégült elbizakodás abban, hogy valakivagy valakik tudományosan egzakt politikai program birtokában vannak, és ezt gondolkodás,os törvényi szabályozást is igényelnek.Tekintettel arra, hogy ezek a változá-az új szabályok hatályba léptetésérecsak hosszabb távon, egy következőfelelősségtudat és töprengés nélkül az emberiség boldogítására fordíthatják, és erre sok átalakítanák a politikai hatalmi választási ciklusban (esetleg 2010-től)nekik valamiféle kulcsuk van.” (Bibó István) 1 súlypontokat, amire a jelenlegi parlamentikerülne sor. (Megfontolható, hogy – apártok sincsenek még szerkeze-TÖOSZ által is felvetett javaslat szerintAlapfeltételMechanizmus keretében már körvonalazódott,de a „regionalizáció” jegyétilegfelkészülve, valamint involválnák a jövőben – esetleg 2012-től áttérjünka közmegegyezéses demokráciafeltételeinek kialakításaben a regionális tervezési struktúra a választási rendszer megváltoztatását az önkormányzati választásoknál is aAnélkül, hogy az államreform régótameglévő szükségességéről alaposelemzést végeznénk e helyütt, talánérdemes aláhúzni azt, hogy a társadalomirányításátalakítása ekkor még nem kapcsolódottössze a közigazgatás reformjávalés valódi helyi hatalom híján a „regionalizmus”(decentralizáció) kérdésé-is, s összességében a feladatok végrehajtásáhoznövelni kellene a változásokszakmai elfogadottságát és csök-„felezős választási időszakra”. Ugyanakkora fenti elvből következően eztnem az eredeti javaslatnak megfele-rendszerének átalakívelsem. 2 1Az elmúlt évtized azonban újBibó István: Az európai társadalomfejlődés értelme. in.: Válogatott tanulmányok. Harmadik kötet 1971–1979. Magvető Kiadó. Bp. 1986. 9.o.2tása Magyarországon az Új Gazdasági változásokat hozott a magyar közpoli-Vö. Szegvári Péter: Magyarország és a régiók. Területi Statisztika 2005. július2006. április ÖN • KOR • KÉP25


ÖNKORMÁNYZATI - KORSZAK-KÉPlően, a jelenlegi önkormányzati testületekmandátumának meghosszabbításávalkellene összekapcsolni, hanema 2006-ban megválasztandó új önkormányzatitestületek tagjainak és a polgármestereknek,megyei közgyűlésielnököknek a mandátum-meghoszszabbításával.)3Ez a megoldás kellő alapot adnaarra, hogy a végső célokban a politikaipártok egyetértsenek, kellően neutralizáljáka kérdéseket a jelenlegi politikai-hatalmihelyzettől, kölcsönös bizalomalakuljon ki egymás iránt a politikaicsoportokban, és felkészüljenekstrukturálisan is a hatalmi szerkezetbőladódó változásokra. Ugyanakkorez arra is lehetőséget biztosítana, hogya kormányzati kompetenciába tartozóvagy feles törvényekkel is meghatározhatószabályozással (pl. területfejlesztésitörvény módosítása, finanszírozásirendszer átalakítása, államigazgatásirendszer regionalizálása ésegyszerűsítése) a távolabbi cél irányábafokozatosan jussunk el. Koherenciátés folyamatosságot lehetne biztosítaniezzel a megoldással az egyes döntések,valamint a kormány és a parlamentipártok, önkormányzati szövetségekáltal közösen elfogadott – éspolitikai-társadalmi támogatottságotélvező – végső célok elérése között,csökkentve az ezzel járó politikai-társadalmifeszültségeket.Ezt a magam számára úgy fordítomle, hogy Lipjhardt rendszerezésealapján a politikai kormányzás jövőbenimegvalósításában a „többségi elvűdemokráciát” egyre inkább fel kell váltania „közmegegyezésen alapuló demokrácia”modelljével. 4 A konszenzusraépített kormányzást ennek megfelelőenolyan hatalomgyakorlási technikánaktekinthetjük, amely nem akizárásra, hanem a befogadásra alapozódik,ahol a „többség” nemcsak akormányzati támogatottság minimálismértékével elégedett, hanem a lehetőlegszélesebb kiterjesztésére törekszik.A közmegegyezésen alapuló kormányzása hatalom teljes vagy viszonylagoskoncentrálása helyett alkotmányosanis a többségi uralom korlátozását feltételezi.A konszenzusos kormányzásalkotmányjogi megfelelője egy olyanrendszer, amely előírja és ösztönzi ahatalom megosztását és korlátozását.Ennek megfelelően a „bizalomra”/„bizalmatlanságra”hivatkozóknakóhatatlanul szembe kell nézniükazzal, hogy e rendszerben kiegyensúlyozottságnakkell érvényesülni abbanaz értelemben, hogy nemcsak a hatalmiágak elválasztását, hanem versengőkiegyensúlyozottságát is lehetővé kelltenni, beleértve a hatalom széles értelembenvett decentralizálását.Mire irányuljon a reform?3Forrás: www.toosz.hu4Vö. Arendt Lipjhardt: Democracies Forms of Majoritan and Consensual Government in 21 Countries. YaleUniversity Press. New Haven and London. 1984., valamint Szegvári Péter: Többségi és (vagy) konszenzusosdemokrácia. Társadalmi Szemle 1994. 2. sz.A XXI. századi közigazgatás a célkitűzéseinekmegvalósítása érdekébentöbb problémafelvetésre kell adekvátmegoldást találni, s ezek egyike a közigazgatásiműködés belső koherenciájánaka biztosítása. Gyakori probléma,hogy a közhatóságok csak felületesenreagálnak a környezetükben tapasztalhatóegymást követő változásokra, ésnehéz a különböző hatóságok fellépésénekáltalános koherenciáját biztosítani.A közhatóságok reakcióját egyreinkább külső tényezők és más szervekhatározzák meg, vagy befolyásolják. Amegoldandó problémák egyre inkábbtöbbszektorúvá válnak, és a közigazgatásráhatása a dolgokra így kevésbéközvetlen. A központi hatóságoknakegyütt kell működniük más szereplőkkelfőként más különböző szintűhatóságokkal, önkormányzatokkal,a megállapodások, a meggyőzés és azegyüttműködés módszereit alkalmazvaa „partnerség elve” alapul vételével.A felmerült problémák komplexitásánaktényéből kiindulva a közhatóságoknakszámba kell venniük a nemzetközihatásokat is, melyek másodlagosnaktűnnek, de hosszú távra meghatározhatjáka társadalom- és gazdaságpolitikát.A keresett megoldások egy központiproblémája a közszektor teljesítőképességéneknövelhetősége. A szakmaitudás és értékek alapvető fontosságúaka közszolgálaton belül, melyeklehetővé teszik azt, hogy a kormányokadekvát módon válaszoljanak a nagytársadalmi és gazdasági kihívásokra.Ez a szükséges tudás azonban csakhosszú éveken keresztül tartó céltudatosbefektetés eredményeképpenalakulhat ki. A fő kihívás ezen a térenaz, hogy miképpen tartható meg ésjavítható a szükséges emberi erőforrása közszektorban.További szempont az is, hogymiképpen növelhető a közigazgatásdöntéshozatali mechanizmusának azeredményessége. A közigazgatási szervekdöntéseinek hatékony megvalósításama nehezebb dolog, mint korábban.A társadalom komplexitása, a szolgáltatásokteljesítésének sokszínűsége,az érdekvédő csoportok fellépéseés az előre nem látható körülményekkockázata erőteljes ellenérzéstválthat ki egyes politikai rétegekbenvagy a közvéleményben. A közigazgatásiszervek adaptációs készségének ésképességének hiányosságai veszélyeztethetika közszolgáltatások nyújtásánakfolyamatosságát.Ugyancsak fontos kérdés az, hogyanlehet az átláthatóságot és a felelősségetérvényesíteni a közigazgatásban.Az átláthatóság hozzájárul a jó igazgatáshoza közügyek ellátása során,lehetővé teszi, hogy a közvéleményellenőrzést gyakoroljon a közhatóságokdöntéshozatali eljárása felett, éshogy a polgárok kiköveteljék a végzettmunkáról szóló elszámolást. Az említettcélok eléréséhez fontos, hogy aközigazgatás és a civil társadalom közterősebb kapcsolat alakuljon ki. A kormányoknakszükségük van a polgároktámogatására, ahhoz, hogy a közpolitikájukathatékonyabban tudják megvalósítani.A közigazgatás és a polgárokközti kapcsolat ugyanakkor egyreösszetettebbé válik, mivel a közigazgatásidöntéseket több szinten hozzák;egyre több problémát a globalizáltvilág által meghatározott nemzetközifeltételek mellett kell megoldani.Ez az országok közti kölcsönös függőséga különböző közigazgatási szintekközti együttműködés és megállapodáskényszerét is jelenti. Az érdekek sokszínűségeszükségessé teszi azt, hogya politikai döntéshozók nemzetköziméretekben gondolkodjanak a nemzetiés a helyi, területi közigazgatásnagy ügyeiben is. Ebben a helyzetbena polgárok nagyobb demokráciát sürgetneka közügyek intézésében, átláthatóés felelős közigazgatás működtetésével.A közigazgatás fejlesztésének arrakell törekednie, hogy a nemzetközi piacviszonylatában optimalizálja a közpolitikákhatékonyságát. A fejlett országokállami cselekvésének alapvető célja apiac által indukált növekedés államitámogatása oly módon, hogy a klasszikusirányító és intervenciós eszközöketmás támogatási modellek váltsák fel.Több fejlett országban az államreformcélja a piac újraélesztése a gazdaságiliberalizáció és a nyitott piac eszközévela hagyományos vállalati ellenőrzésiformák feladásával, a piacra jutás és azonnan való kivezetés jogi szabályozásaés az árszabályozás terén. A piac ésaz állam közti kapcsolatok nem egyirányúak,és nem jelentik csupán a piacállami költségen történő fejlesztését,26ÖN • KOR • KÉP 2006. április


ÖNKORMÁNYZATI - KORSZAK-KÉP5Lásd bővebben: Szegvári Péter: Közigazgatás és a helyi önkormányzatok: intézményrendszer, trendek, elképzelések.In.: A helyi önkormányzatok és pénzügyeik. Bp. Consulting. 2004.6Vö.: Regulatory Reform in Hungary. Paris, OECD, 2000. és Territorial Reviews: Hungary. Paris, OECD, 2001.7Vö.: Sárközy Tamás: Államszervezetünk potenciazavarai. HVG-Orac. 2006.ennél sokkal összetettebb folyamatrólvan szó. A határtalan deregulációsintézményekben való hit a szabadverseny jegyében soha nem bizonyultvalósnak, és igen nagy károkat okozotta piac működésében, fogyasztóellenesvolt, és meggyengítette a társadalmikohéziót. Az államnak és azönkormányzatoknak fontos szerepevan a közpolitikák jó néhány területén,a piaccal kapcsolatban például amunkaerő árának befolyásolásával amegújulni kényszerülő ágazatokban,csakúgy, mint a munkaerő minősége ésa munkabiztonság garantálása terén.Hasonló a közigazgatási szerepkör akörnyezetvédelem és a jövedelmekújraelosztása terén. A legitim közérdekekvédelme céljából fel kell adni a„kisebb közigazgatás” hamisnak bizonyultideológiáját, és a közpolitikák ésa dereguláció átértékelésével egy pozitívabbés dinamikusabb közszektor víziójátkell kialakítani.A kormányok a civil társadalommalegyüttműködve törekednek a közpolitikákáltal kitűzött célok oly módontörténő megvalósítására, hogy eközbenlegtöbb hasznot hozzák a világpiaciversenyből. Ennek érdekébenolyan intézményeket kell létrehozni,melyek a legjobb minőségű szabályozássalképesek elősegíteni a célokmegvalósítását. Olyan elemző és információsbázissal kell rendelkezni, melyképes a döntéshozatali eljárás során ésa megfelelő eszközök alkalmazásávala piaci mechanizmusok és a közhatalmibeavatkozás hatásainak folyamatosértékelésére. Ki kell egyensúlyozni a közhatalmibeavatkozás és a piaci mechanizmusokhatását, ehhez rugalmas közigazgatásieszközrendszerre van szükség,olyanra mely képes a piaci hatásokés a közigazgatási fellépés komparatívelőnyeinek kihasználására. Ajogi szabályozás tiszteletét, a hatályosjogszabályok érvényesülését a közigazgatásnakis biztosítani kell ahhoz, hogya jogszabályok megfelelő hatásukat kitudják fejteni.A közpolitikák érvényesítéséhez ésa megfelelő állami szerepkör kialakításáhoztöbbet kell foglalkozni a törvényhozóés a végrehajtó hatalom közti,valamint a nemzeten belüli és a nemzetköziszintű interaktív kapcsolatokkal. Apiaci szabályozás, valamint a közszolgáltatásokbiztosításának szabályozásajelenleg is nagy változásokon megykeresztül. A hagyományos közszektortellenőrző parlamenti és más ellenőrzőintézmények nem mindig tudnak alkalmazkodnia változó körülményekhez,lassúvá és erőtlenné váltak. A hagyományosparlamenti ellenőrzési eszközöknem tudtak alkalmazkodni a modernközigazgatás egyre komplettebb követelményeihez,így különösen a decentralizációhoz,dekoncentrációhoz. Mindezpéldául a parlamentek gyakorlatábangátolja a megfelelően harmonizált jogiszabályozás kialakítását és az érvényesülésellenőrzését.A világ fejlett országaiban tapasztalhatónemzetközi tendenciákból, öszszegezve,az alábbi következtetésekvonhatók le. 5 Mindenekelőtt rögzíthetőaz a tény, hogy a közszektor szerepvállalásaa társadalmi-gazdaságifolyamatokban nem csökken, és az aztmegvalósító közigazgatás jelentőségeis növekvőben van. Az alternatív közigazgatásés a dereguláció társadalmi-gazdaságihatásossága megkérdőjelezhető,érvényesülési köre mindenképpenkorlátozott. A globalizációhatására a nemzeti és területi/helyi közigazgatásiszintek és ágazatok koherensebbfellépésére van szükség. Felértékelődika közigazgatás stratégiai elemzőés orientáló szerepköre, ezt segítikaz új technológiák és az információstechnológia egyaránt. A közigazgatásfejlesztéséhez befektetésekre vanszükség, az emberi tényező szerepe aminőségi tudás igényén keresztül felértékelődik,csak a magas szinten képzettés a munkaerőpiacon elismert közszolgálatialkalmazott képes megvalósítaniaz új kihívásokra adandó válaszokat. Aközigazgatás működésében új eszközöketkell alkalmazni. Az együttműködésiés megállapodásos mechanizmusokazonban csak akkor képesek kedvezőhatásukat kifejteni, ha a hagyományosjogalkalmazó tevékenység ésszervezet megfelelően elismert és erős.A közigazgatás alkalmazkodó képességét,dinamikáját biztosító új típusúműködést elősegítő társadalmi és gazdaságibefektetéseket a társadalommalcsak akkor lehet elfogadtatni, ha a civilszférával együtt kerülnek kialakításra astratégiai döntések, a polgárok részeseilehetnek a döntéseknek, ellenőrizhetika közszektor működését, átlátjáka közszektor egészét.A magyar közigazgatás a rendszerváltozássalösszhangban a rendszerkereteketmegváltoztató átalakulásonment át. Ez az egy évtizede tartó folyamatalapvetően sikeres volt és méltánváltott ki elismerést nemzetközi körökbenis. Az „Európai Közigazgatási Tér”felé a legnagyobb utat az Európai Unióhozcsatlakozni kívánó országok közülMagyarország tette meg, de hasonlóantekintenek rá az OECD-n belül is. 6Mindez persze nem azt jelenti, hogyaz átalakulási folyamat végére értünkvolna, de a magyar közigazgatás képesaz előzőekben vázolt új kihívásokra megfelelőszinten válaszolni. A közigazgatásjelentős szerepet játszott a rendszerváltoztatásban,kezdeményező módonvett részt az etatizált rendszer lebontásábanés a demokratikus önkormányzatirendszer kialakításában.A nemzetközi összehasonlításbanmég mindig túlsúlyos közszektorunkraaz állami feladatok átalakulásával kapcsolatbantovábbra is jelentős feladatokvárnak. 7 Éppen ezért sürgető feladataz egész közszektor teljes és komplexigényű áttekintése és a továbbfejlesztésstratégiai feladatainak meghatározása.A közszektor egyes elemeiugyanis csak együttesen képesek feladataikmegfelelő hatékonyságú ellátására.Nem lehet csak egyetlen elemet,nevezetesen a közigazgatást kiemelni,hiszen az a közszektor csak egyik éskisebbik eleme, arról nem is beszélve,hogy a közigazgatási szervek körét ésa közigazgatási feladatokat ma jogilagigen nehéz behatárolni, közigazgatásifeladatot pedig nem csak közigazgatásiszervek látnak el. Az államifeladatok és a közigazgatási feladatoktehát nem keverendők össze, de amagyar közigazgatás előtt álló felada-2006. április ÖN • KOR • KÉP27


ÖNKORMÁNYZATI - KORSZAK-KÉPtokat csak az összes állami feladattalösszefüggésben lehet értelmezni. Ezegyébként más, fejlettebb országokbanis így van, ahol pedig a közigazgatásiszerv fogalmát szélesebben értelmezik,mint Magyarországon.A közigazgatás működésének átalakításában,a közigazgatásról alkotottfelfogásunk megváltoztatásában sokkaltöbb a hátralévő feladat, ha a fejlettországok közigazgatásának folyamataitnézzük. A magánszektorban alkalmazottmódszerek és eljárások közigazgatásiadaptációjának több évtizedes múltja vana fejlett országok közigazgatási gyakorlatában,annak összes kedvező és hátrányostapasztalatával együtt. A magyarközigazgatás még nagyon az elején járennek az adaptációnak, de ez nem feltétlenülbaj. A piaci módszerek (kisszerződések,teljesítményértékelés, minőségbiztosítás,felelősség- és eszközdecentralizáció,megállapodásos igazgatás,„boríték rendszerű” vezetői illetménystb.) ugyanis a tapasztalatok alapján ottvoltak igazán hatásosak, ahol a közigazgatásklasszikus szervezeti formája ésműködési rendje stabil hátteret biztosította kísérletezéshez. A magyar közigazgatásbanazonban még ilyen háttérrőlnem beszélhetünk, sok az előttünk állófeladat (pl. a közigazgatási szankciórendszermegújítása, feladat- és hatáskörifelülvizsgálat, közszolgálati pályaútátalakítása). A megfelelő hatékonyságúalkalmazásokhoz szintén megfelelőtársadalmi, gazdasági és piaci környezetszükséges. A magyar közigazgatás fejlődésifolyamatában már jelen vannakazok az elemek (pl. a MiniszterelnökiHivatal új típusú közpolitikai koordinációsszerepköre, szervezeti és személyiteljesítményértékelés több közigazgatásiszervnél, ISO 9001 minőségbiztosításieljárások beindítása, a teleházprogramstb.), melyek a modern közigazgatásiműködésre jellemző magyaradaptációk. Ezeket a jövőben is támogatnikell, de a tapasztalatokat kellő kritikávalkell értékelni.A közszolgálat humán erőforrásánakfejlesztése – a korábban jelzetteknekmegfelelően – kiemelt feladat a nemzetközitapasztalatok alapján mindenütta világban. Miközben ezen a térenis büszkék lehetünk arra, hogy a kilencvenesévek elején sikerült lerakni a klaszszikuskarrier rendszerű közszolgálat alapjait;mára zavar mutatkozik a továbbilépéseket illetően. A zárt rendszerű, karriertípusú közszektor kialakítása a XX.század nagy vívmánya, a közszolgálatprofesszionalizálása útján. Mára az egyközpontból irányított, az éppen betöltöttállástól független, szakmai érdemekreépülő élethivatásszerűen végzett közszolgálatotegyes fejlett országokbankikezdte a hagyományos közigazgatásiszervezet és működés piaci módszerekalkalmazása által gerjesztett eróziója.Miközben a közszolgálat törzsére változatlanula klasszikus karrier szabályokvonatkoznak a felső vezetői körreegyre inkább az „állásrendszer” egyedifeltételeit kénytelenek alkalmazni,azért mert csak így lehetséges megfelelőképességű vezetőket a közszolgálatbanmegtartani vagy oda rekrutálni.Vannak olyan – zömében a gazdaságiélethez közvetlenül kapcsolódó – alternatívformában működő szervezeti közigazgatásiszervezetek (pl. pénzügyi felügyeletek,versenyhivatal, fogyasztóvédelem,energiahivatal), melyek alkalmazottaiis eltérő státust igényelnek, olyatmely komparatív az általuk a magánszférábanfelügyelt/ellenőrzött területendolgozókkal.Egyre inkább látható, hogy amagánszféra közszféránál jobb keresetiarányait (9–13% az EU-országokban)a közszféra egyéb juttatásai,8 Lásd a 2198/2003. (IX. 01.) kormányhatározatot a közigazgatási rendszer korszerűsítésével kapcsolatosfeladatokról, valamint a 1113/2003. (XI. 11.) kormányhatározatot a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítésiprogramjáról.valamint a foglalkoztatás biztonságanehezen, vagy egyáltalán nem egyenlítiki. Ma már ugyanis nincs szükségolyan speciális nyugdíj-, egészségügyiellátási, lakás- vagy üdültetési rendszerműködtetésére, mint amilyeneka XX. század elején, közepén voltak,mert a társadalombiztosítási rendszeráltalánossá vált, a kínálati piaconpedig pénzért minden megkapható. Azönkormányzati közigazgatási rendszermegerősödésével, önállósága kiterjesztésévelilluzórikussá vált élethossziglanikarriert ígérni az ott tevékenykedőköztisztviselőknek. A szervezetükben,működésükben, személyzetükbenönálló önkormányzatok közt nemlehet kötelezően mozgatni a feleslegessévált munkaerőt. Ezért és ehhezhasonló okok miatt egyre több helyentör be a munkajogi jellegű szabályozása közszolgálatba, és ezt a magyarreformtörekvéseknél is figyelembekell venni. Ellentmondásosnak tűnika helyzet, hogy még be sem fejeztüka következetes karrierrendszerű közszolgálatunkkiépítését és a globalizálódóvilág hatására máris új, alternatívmegoldásokat kell alkalmazni,újra kell gondolni a személyi, szerviés funkcionális hatályt. Miközben aközszolgálati életpálya kiépítéséről ésa másutt már régóta ismert és alkalmazottágazatközi mobil főtisztviselőikar létrehozásáról már megszülettek atörvényi szintű szabályozások, addiga magyar közszolgálat minőségi vezetőihiánnyal küszködik, egyre nehezebbaz utánpótlás biztosítása. A hatások ésellenhatások tehát a magyar közigazgatásban– a világtendenciák nyomán–éppúgy jelen vannak, mint másutt. Amegfelelő nemzeti válaszok megadásáhoza hazai körülményeinek számbavételemellett egyre fontosabb a nemzetköziszervezetekben folyó munkákfigyelemmel kísérése is, hogy tanulhassunk– mások eredményeiből éskudarcaiból is.Az eddigiekben vázolt folyamatoktudatos, tervszerű kormányzati tevékenységeredményeként valósultakmeg Magyarországon, ami biztosítottatechnikai értelemben a közigazgatásirendszer korszerűsítésének folyamatosságát.Az első átfogó komplex fejlesztésiprogramot 1992-ben fogadta el azakkori kormány, amelynek a fő rendeltetéseaz önkormányzat-centrikus közigazgatásirendszer átalakítása volt. Eztkövette a középtávú reformirányokatmeghatározó program 1996-ban, valamintaz európai integrációs feladatokatmeghatározó 1999-es és 2001-esfejlesztési program. Ezekhez a tudatoskormányzati programokhoz szervesenilleszkedik a 2003-ban elfogadott közigazgatásiközszolgáltatások korszerűsítéséneka programja. 8Hogyan továbbönkormányzatok?Az önkormányzati rendszer alapjaibankiállta az elmúlt évtized próbáját.Ugyanakkor a felmerült szervezetiés működési problémákra adottválaszok nem alkotnak koherens egészet,ami tovább fokozta a születésétőlmeglévő gondokat. Az önkormányzatirendszer egészét érintő hiányosságokegyik legfontosabb eleme a közigazgatásirendszer széttagoltsága és koordinálatlansága.Az önkormányzati rendszer egyikalapvető problémája, hogy hiányzik arendszer kohézióját biztosítani képesközépszint. Ennek gyökerei az 1990-es rendszerváltásig nyúlnak vissza. A28ÖN • KOR • KÉP 2006. április


ÖNKORMÁNYZATI - KORSZAK-KÉPpártállami időszakban a megyék általgyakorolt túlzottnak tartott hatalommiatt a jogalkotó szándékosan a településeketjelölte meg a magyar önkormányzatirendszer alappilléreiként,miközben nem ruházott valós hatásköröketa területi önkormányzatkéntkialakított megyei önkormányzatokra.Így a történelmi hagyományok következtébenés a választási rendszerbőleredően erős politikai legitimitássalrendelkező megyei önkormányzattevékenysége a térségi feladatokatellátó intézmények fenntartásáraszorítkozik, nem rendelkezik forrásallokációsjogkörrel, s térségi, koordinációsszervezési feladatai, hatásköreisúlytalanok.A területi szolgáltatások végzésetelepülési önkormányzat döntése alapjánhelyi szintre vihető, ezzel mind azellátásban, mind a fejlesztésben elvész aterületi szintű tervezés, melynek következményekéntfölösleges kapacitásokjöttek létre, más területeken pedig ellátásihiányosságok alakultak ki. Mindezekhatására pazarlások mutathatók ki a rendelkezésreálló források felhasználásában,s nem megfelelő a szolgáltatásokszínvonala. A települési önkormányzatokkapták és folyamatosan kapják a feladatokat,voltaképpen tényleges teljesítőképességüktőlfüggetlenül.A korábban a megyei tanácsokáltal ellátott feladatok túlnyomótöbbségét „visszaállamosították”,azokat az Országgyűlés, vagy a kormányzatiszervek látják el. Ez abbana tekintetben természetes folyamatnaktekinthető, hogy a kérdéses feladatokellátásához egyfajta területiségszükséges, így az önkormányzatiszint gyengesége miatt óhatatlanula központi állami szervek jöhettekszóba a feladatok címzettjeként.Ezért a demokratizálódás folyamataegy szükségszerű központosítással,illetve a decentralizáció helyettdekoncentrációval párosult.A területi koordináció hiányátmutatja, hogy a fejlesztési feladatokmegoszlanak az Országgyűlés(címzett- és céltámogatások) és azegyes minisztériumok között. A fejlesztésiprioritások központból történőmeghatározása gyakran nemtalálkozik a valós helyi szükséglettel,illetve pénzügyi lehetőségekkel.Ennek következtében rendkívül rossz afejlesztések hatékonysága, mint azt azÁllami Számvevőszék több jelentésébenkimutatta. A centralizált minisztériumidöntéshozatal miatt hiányzika fejlesztési prioritások területi és ágazatokközötti összhangja. Ugyanakkorvoltak törekvések e hiányosságokkiküszöbölésére: ezt mutatja a megyeiés regionális területfejlesztési tanácsok,a megyei közoktatási közalapítványok(megyei közoktatási fejlesztésitervek), a regionális idegenforgalmibizottságok, a munkaügyi tanácsokés egyéb térségi szervezetek példája.Ezek azonban nem küszöbölték kimagát a probléma magvát: a döntésijogkör átadását a helyi polgároknak,felelős szervezeteknek. A megyei területfejlesztésitanácsok intézményesítésepéldául nem jelentette a hatáskörökdecentralizációját, illetve érdemi forrásallokációsfunkciót sem tölthetettbe tekintettel arra, hogy a rendelkezésükrebocsátott forrás nagyságrendekkelelmaradt a központi egyéb fejlesztésicélú források mögött.A közigazgatás megye alatti szintjénekformálódása az elmúlt évtizedbensok esetlegességgel volt terhelt.A települések között – a kormányzatközponti pénzügyi ösztönzésével– egészséges együttműködés vettekezdetét, mely érinti a közigazgatást,9Lásd a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvényt.10Németh Jenő (szerk.): Kistérségi közigazgatási modellek és fejlődési minták. A 2003-2004. évi modellkísérletekösszegző tanulmányai. BM IDEA programja, MKI. Budapest. 2004.közszolgáltatást, a térségi fejlesztéseket(telefon, gáz, ivóvíz, csatornázás,szennyvíztisztítás, kommunális hulladékelhelyezése stb.). Az államigazgatáskörzeti feladatainak ellátásábanis születtek eredmények (pl. tűzoltóság,okmányirodák, építésigazgatásiügyek), mindezek azonban csakrészleges előrelépést hoztak. Ténylegesáttörés a kistérségi ellátás átfogómegszervezésében nem következett be,annak ellenére, hogy e téren már létrejötteka többcélú kistérségi társulások.9 A gazdaság fejlődése, a felmerülőigények rugalmas kiszolgálásaugyancsak igényli a helyi viszonyokatismerő, a gazdaságfejlesztés megfelelőterületi kiterjedését elérő, valamintkellő forrással rendelkező területiszint kialakítását.Az önkormányzati feladatok differenciálatlantelepítése ugyancsaknövelte a településorientált önkormányzatirendszer ellentmondásait.A megyei szint kiüresedése magávalhozta, hogy a települések sokszoraz erejüket meghaladó feladatokellátására jogosultak, illetve kötelesek.Ehhez járul, hogy a településekközött nem csupán lakosságszámbanvan különbség, hanem gazdasági éstársadalmi adottságaikban, illetveaz ebből eredő teljesítőképességükbenis. Ezt érzékelve, a szabályozásbanmegjelentek ugyan előre mutatóelemek, de a megtett intézkedések (pl.a városi feladatok meghatározása aszociális ellátásban, a városkörnyékiigazgatási feladatok létrehozása,az adóerő-képesség meghatározása)nem komplex keretekbe illeszkedvelettek meghatározva, így ezekis inkább fokozták az önkormányzatirendszer belső ellentmondásait.Maguk a települési önkormányzatokis érzékelték e problémákat, semiatt is az egymás közötti együttműködésfelerősödött, amit a központiszabályozók is ösztönöztek:megszaporodtak a legkülönbözőbbcéllal létrejötttársulások. A társulásokrendszere igen változatos.Ez egyfelől örvendetes,mert a helyi kezdeményezésekmeglétét, erejét mutatja, másfelőlviszont nem alkalmas az önkormányzatifeladatok egységes, jó színvonalúellátására. A szakszerűség, gazdaságosságés hatékonyság követelményeinekérvényesítéséhez szükségesaz együttműködés koordináltabbátétele, a helyi feladatok telepítésenem mindig vette figyelembe a településekeltérő teljesítőképességét, snem vizsgálta annak a lehetőségét,hogy a települési önkormányzatokáltal ellátott feladatokat célszerű-ea kistérségekre telepíteni. 10A helyzetértékelés alapján a magyarközigazgatási rendszer középtávú célkitűzései,kitörési pontjai, a következő kormányzaticiklus államreform programjánakelemei lehetnek a következők: az érdemi feladatokat ellátóközépszint megteremtése, ezen belülintézményes keretek biztosítása kistérségiszinten az átfogó településköziegyüttműködéshez, valamint a regionálisönkormányzatok megteremtésea kormányzati feladatok széles körűdecentralizációjával; a feladatok teljesítőképességszerinti differenciált telepítése a településekre,illetve a kistérségekre; a központi közigazgatás tehermentesítésea végrehajtási jellegű feladatoktólannak érdekében, hogy astratégiaalkotásra és a szabályozásratudjanak összpontosítani; a szolgáltatási színvonal emeléseés bővítése az esélyegyenlőségjegyében; a költségtakarékosan működőközigazgatás megteremtése; az EU-tagállamként való hatékonyműködést szolgáló közszolgáltatásirendszer elérése.2006. április ÖN • KOR • KÉP29


ÖNKORMÁNYZATI - KORSZAK-KÉPA korszerűsítés irányaiként a következőközigazgatási kormányprogramnak– összhangban a nemzetközi trendekkel– a hatékony, eredményes, minőségiközigazgatás és a demokratikuskormányzás megvalósítását célszerűmegjelölni. A fenti célkitűzések eléréseérdekében középtávon szükségesfeladatként megjelölhető: az államszervezeti szintek súlypontjainakátalakítása, elsősorban akistérségi és a regionális szintek megerősítésévelés az ésszerű decentralizáció,valamint a helyi önkormányzati autonómiafeltételeinek javításával; az OECD átlagához mérten is „felduzzadt”közszektor szerepének és funkcióinaka korszerű követelmények szerintiésszerűsítése, főként a feladatok és kompetenciákfelülvizsgálatával, s ehhezkapcsolódva a közszektorra fordíthatókiadások optimális meghatározása; a közigazgatási közszolgáltatásokeredményességének, hatékonyságánakés minőségének javítása és hosszú távontörténő biztosítása, elsősorban a polgárbarátközszektor személyi és tárgyi feltételeinekkialakításával, a közigazgatásegységes szabályozási és értékelési rendszerénekkialakításával, a közigazgatásieljárások egyszerűsítésével; a korszerű közszolgáltatások mindenkiszámára egyenlő eséllyel való hozzáférhetőségénekbiztosítása, főként azeurópai korszerű módszerek alkalmazásával,az elektronikus-kormányzás eszközrendszerénekkifejlesztésével.A fenti célkitűzések megvalósításávalMagyarország a jövőben valóraválthatja európai integrációs esélyeités lehetőségeit, hogy jó hagyományokkalrendelkező közigazgatásirendszere az Európai KözigazgatásiTér része legyen, megfelelően valósítsameg a regionális demokráciávalösszefüggő közös európai értékeketés köz-politikai célkitűzéseket,hatékonyan és a nemzet felemelkedéséreeredményesen használhassafel az európai támogatásokat. A2007–2013 közötti időszak jelentősesélyt biztosít Magyarország számára,hogy ’nettó kedvezményezettje’legyen a csatlakozásnak, s jelentőseurópai uniós forrásokkal váltsa ki ahazai költségvetési fejlesztési forrásokat.Ehhez azonban át kell alakítani ajelenlegi regionális tervezés és programozásmetódusát, valamint meg kellerősíteni a regionális területfejlesztésiintézményrendszer pénzügyi és adminisztratívkapacitását, összhangbana regionális demokrácia kiépítésével,valamint a közigazgatási rendszerregionális átalakításával.Az elmúlt több mint 15 év tanulságakéntmindenképpen látható,hogy a „középszintű önkormányzatiság”kérdésének európai szellemiségűmegoldása, a regionálisdemokrácia alapelveinek érvényesítésenem járt sikerrel Magyarországon.Összhangban az önkormányzatiés államháztartási rendszer átfogófelülvizsgálatával, a regionálisdemokrácia továbbfejlesztése, bármelyikszint figyelembevételével istörténik, alkotmányos szabályozástigényel. Ameddig a regionális önkormányzatokmegalakítására nem kerülsor a NUTS 2 szintű tervezési-statisztikairégiókban, addig a területfejlesztésiirányítása kormányzati kézbenmarad, legfeljebb a regionálisterületfejlesztési intézményrendszerpartnerszerepet játszhat a regionálistervezésben, programozásbanés a regionális operatív programoklebonyolításában. Ebben az esetbena dekoncentrált igazgatás modelljeerősödhet fel, azzal a feltevéssel,hogy a regionálisan kialakított intézményrendszerés finanszírozási eszközökátadásra kerülnek az államtól a11Vö.: Szegvári Péter: Milyen legyen az önkormányzati közép-szint? Ön-Kor-Kép. 1994/5–6.regionális önkormányzatokhoz azokmegalakulását követően a regionálisdemokrácia jegyében.A fenti követelmények, illetvetörekvések figyelmeztetnek arra, hogya reform folyamata átfogóan kell, hogyérintse a teljes állami és önkormányzatiigazgatást, a hatásköröket, finanszírozást,mindezek alkotmányos alapjait.Ez a feladat lényegesen több ésmás, mint a területfejlesztési régiókmegerősítése, nem is oldható meg aregionális politika, mint közpolitikadimenzióján belül, hanem egészállami-politikai berendezkedésünketérinti. A régióépítés stratégiájánakmegalkotása előtt nem a földrajzilépték, hanem a tartalom kérdésébenkell döntést hozni. A megye, illetverégió közötti választás nem egyszerűenterületszervezési, területfejlesztési,igazgatás-szervezési, hanem alapvetőenpolitikai kérdés, a hatalom centralizációjának,decentralizációjánakkérdése, amely ebből a szempontbólalkotmányos szabályozás kérdése is.Azt azonban látni kell, hogy a regionálisközigazgatási és önkormányzatiszint létrehozása nem a jelenlegimegyei rendszerrel szemben jelentkihívást, hanem a centrális, bürokratikusközigazgatási irányítási modelldecentralizált, demokratikus alternatívájakéntfogható fel, amelyben azeltérő funkciójú városok (különösen amegyei jogú városok) térségi szerepköreis jobban felértékelődhet anélkül,hogy mellettük egy külön területiönkormányzatot (megye) tartanánkfenn feleslegesen.A fenti követelmények, illetvetörekvések figyelmeztetnek arra,hogy a reform folyamata átfogóankell, hogy érintse a teljes állami ésönkormányzati igazgatást, a hatásköröket,finanszírozást, mindezek alkotmányosalapjait. Ez a feladat lényegesentöbb és más, mint a területfejlesztésirégiók megerősítése, nem isoldható meg a regionális politika,mint közpolitika dimenzióján belül,hanem egész állami-politikai berendezkedésünketérinti. A régióépítésstratégiájának megalkotása előttnem a földrajzi lépték, hanem a tartalomkérdésében kell döntést hozni.A megye, illetve régió közötti választásnem egyszerűen területszervezési,területfejlesztési, igazgatás-szervezési,hanem alapvetően politikaikérdés, a hatalom centralizációjának,decentralizációjának kérdése,amely ebből a szempontból alkotmányosszabályozás kérdése is. Aztazonban látni kell, hogy a regionálisközigazgatási és önkormányzatiszint létrehozása nem a jelenlegimegyei rendszerrel szemben jelentkihívást, hanem a centrális, bürokratikusközigazgatási irányítási modelldecentralizált, demokratikus alternatívájakéntfogható fel, amelybenaz eltérő funkciójú városok (különösena megyei jogú városok) térségiszerepköre is jobban felértékelődhetanélkül, hogy mellettük egy különterületi önkormányzatot (megye)tartanánk fenn feleslegesen. 11Magyarország a közigazgatási rendszerévelkapcsolatban kétféle módon isjellemezhető: nevezhetjük csúfondárosan„Abszurdisztánnak”, vagy büszkén„Csodaországnak”. Amennyiben azállamreform nem valósul meg, továbbrais ellentmondásos lesz az önkormányzatokpolitikai, gazdasági és jogi autonómiája,s helyettük a centrális igazgatásdominanciája érvényesül. Viszonta csoda is bekövetkezhet, ha a szakmai,társadalmi és politikai konszenzusjegyében valódi államreformra kerülsor, akkor a települési és a területi önkormányzatoklesznek a főszereplői a szubszidiaritásjegyében a decentralizált,hatékony és jó közigazgatási rendszerünknek,legalább az újkori önkormányzatisághúszéves évfordulójára.Szegvári Péter30ÖN • KOR • KÉP 2006. április


KÓR–KÉP„Kertész leszek, fát nevelek…”A pihenni vágyók gyakran választanak olyanhelyet a kikapcsolódásra, ahol a természetmegőrizte érintetlenségét, harmóniában vankörnyezetével. Ha ilyen helyet találunk, megnyugszunk,élvezzük a csendet, szemléljük afákat és hallgatjuk a madarakat.Mint például Révfülöpön, amólónál..., ahol látszik a végtelen,ahol a pecások reménykedneka szerencsében, mabiztos meglesz a Moby Dick.A vendégek lángost, halat esznek,és hörpintgetik hozzá ahegy levét. Mindenki ráérősés jókedvű, figyelik a dagadóvitorlákat, várják a befutóhajókat, perzseli őket a nap…hűsölnek az ősfák alatt a mólónál,és kedvükre hallgatják amadarak énekét……de csak hallgatták! Mamár nincsenek fák és madaraka mólónál. A Madarak ésFák Napján az egykori ősfákalkotta fasorra csak a csonkokemlékeztetnek, ripszropsz,kivágták őket!Hogy miért? Csak találgatnilehet, de nézzük a révfülöpiönkormányzat honlapjántalálható beköszöntőt, amelyeta polgármester jegyez(www.revfulop.hu) :innen nyílik talán a világ egyiklegszebb tája… NagyközségünkÖnkormányzata tudatosfejlesztésekkel arra törekszik,hogy a Révfülöpre érkezővendégek a szónak a legnemesebbértelmében otthonérezzék magukat. Meggyőződésselvalljuk, hogy Révfülöpaz emberek pihenésére, gyönyörűségérevan teremtve…Mindez természetesen magasabbkövetelmények elé állítjaa dinamikusan fejlődő nagyközségönkormányzatát, melya városiasodás szolgáltatásielőnyeit a nyugodt, kényelmes,gazdag kultúrájú üdülésés kirándulás biztosításávalkívánja összekapcsolni.Révfülöp bizonyítani szeretné,hogy az urbanizáció és azönfeledt kikapcsolódás harmóniábahozható egymással,mert „filozófiájának” középpontjábana teljes ember áll,minden vágyával és szükségletével… Szeretettel várjukSzezonnyitó a révfülöpi mólónálés bízhat bennünk!”Hm. Nem vagyok nyugodt.Félek, hogy az önkormányzatnálfélreértették azta gondolatot, miszerint Révfülöpaz emberek pihenésére,gyönyörűségére vanteremtve. Ha tovább pusztítjáka természetet, nemmarad semmi gyönyörűség!Szívesen lemondtunk volnaa „városiasodás szolgáltatásielőnyeiről”, a mólón lévőősfák védelmében.Rossz hírem van: az ősfákkiirtásában nem lehet „azurbanizáció és az önfeledtkikapcsolódás harmóniájátfelfedezni”, attól tartok,hogy a „favágók” a bizalmatis elveszíthetik…(Csy-kó)Tisztelt Vendégünk!…Segítségére szeretnénklenni, hogy a Fülöp-hegy lábánálhúzódó, festői szépségűés közkedvelt üdülőhelyünketmegismerhesse. Bizonyáratapasztalni fogja, haegy túra keretében felkeresia Fülöp-hegyi kilátót, hogyA rovatfej képe és Révfülöp weblapja még őrzi a fák emlékét.2006. április ÖN • KOR • KÉP31


: 189Indul az2006. májustól mintegy Arra kell számítani, hogy52 ezer, 2007. januártól az adózók itt fognak találkoznielőször azokkalpedig mintegy 1,2 millióadózó elektronikus úton a hatósági ügyintézőkkel,teljesíti havi adó- és járulékbevallásikötelezettlatbankérdezni tudnak,akiktől a témával kapcsoségét.és minden bizonnyal fognakis. Ezért az APEH fon-Ahhoz, hogy az adózókezen kötelezettségüknekeleget tudjanak tenmányirodákérintett vezetosnaktarja, hogy az oknia www.magyarország. tői és munkatársai teljeshu kormányzati portálon egészében és mélységébenismerjék és átlássákszemélyes ügyfélkaputkell létesíteniük, melyhez ennek a nem mindennapifeladatnak a részlete-első lépésként okmányirodairegisztráció elvégzéseszükséges.felek e-bevallással kapit,segítve ezáltal az ügy-Az okmányirodákat tehát csolatos jobb eligazodását.az elkövetkezendő hetekben,hónapokban rendkívülnagy számú adózó, il-anyag közzététele ezt aA mostani tájékoztatóletve meghatalmazottja, célt szolgálja, segítve a felkészülést.vagy törvényes képviselőjefogja személyesen felkeresniregisztrálás céljából.EllenőrzésiAdó- és PénzügyiHivatalTájékoztató a havi adó- és járulékbevallás benyújtásárakötelezett adózók regisztrációjáról és adóbevallásaik,adatszolgáltatásaik benyújtási módjáról1. A havi adó- és járulékbevallásbenyújtására kötelezett adózóknak a bevallás beküldésétmegelőző teendőiről (regisztráció)Az APEH – törvényi felhatalmazás alapján – 2006 áprilisától meghatározottadózói kör számára bevezeti az egységes adóbevallási rendszert, amely azérintett adózók számára havonta teljesítendő adó- és járulékbevallási kötelezettségetjelent.1Tbj. 4. § b) pont2Tbj. 56/A. §32005. évi CLXIII. törvény4Art. 1. számú melléklet I/A/3. pont szerint5Art. 31. § (2)1.1. Kinek kell havi bevallást készíteni?Személyre lebontott adatok feltüntetésével, elektronikus úton havonta bevallástkell tennie az állami adóhatósághoz az adó- és társadalombiztosítási kötele--bevallászettséget eredményező magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkalösszefüggő valamennyi adóról, járulékról és egyéb adatokról a következőknek: minden kifizető és munkáltató (ideértve az egyéni vállalkozónak nemminősülő magánszemély munkáltatót is), megyei (fővárosi) munkaügyi központ,a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó1 , Magyarországon bejegyzett egyház, a szakképző iskolai tanulót tanulószerződésalapján foglalkoztató adózó, a Magyarországon be nem jegyzettfoglalkoztató képviselője vagy a foglalkoztató képviseletében eljáró foglalkoztatott2 . Ezen adókötelezettséget a 0608-as, illetve a 0658-as bevallásonkell teljesíteni.1.2. Mikor kell benyújtani az első havi bevallást?A vonatkozó jogszabály 3 az egyes adózói csoportok között differenciáltan szabályoztaaz első bevallás benyújtásának időpontját. E szerint az adózókat háromidőpont szerinti csoportba lehet sorolni. A havi adó- és járulékbevallás benyújtására 2006 májusától kötelezettek. Ide tartozik: a 2005. december 31-ei állapot szerinti 10 000 legnagyobb adóteljesítménnyelrendelkező adózó, az az adózó, amelynek (akinek) adóztatási feladataita Pest Megyei és Fővárosi Kiemelt Adózók Igazgatósága látja el, a – fő szabályszerint – havonta, illetőleg negyedévenként bevallásra kötelezett 4 adózó, ideértveminden esetben az előzőekben meghatározott naptári évtől eltérő üzletiévet választó adózót is, amennyiben a jogszabályban meghatározott adóalanyikörbe tartozik 5 A havi adó- és járulékbevallás benyújtását választók 2006 májusátólSaját döntése alapján választhatja minden olyan adózó, akinek 2007. január 1-től havi adó- és járulékbevallási, illetőleg adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesítenie.Ez alól kivétel az általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett adószámosmagánszemély, illetve a csak személyi jövedelemadó bevallás benyújtásárakötelezett magánszemély. A saját döntésen alapuló választás joga az adózókat2006. április 30-ig illeti meg, ezt követően csak 2007. január1-től lesz lehetőségeaz adó- és járulékbevallási, illetőleg adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére. Asaját döntésen alapuló választás során az adózó kötelezettségeinek kizárólag állandómeghatalmazottja útján tehet eleget.Fontos, hogy a havi adó- és járulékbevallás teljesítésére irányuló választás visszanem vonható, továbbá az adózónak 2006. május 1-jét követően valamennyi bevallásiés adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton kell teljesítenie. A 2007. évtől a havi adó- és járulékbevallás benyújtására kötelezettekAz az adózó, aki/amely kifizető és munkáltató (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülőmagánszemély munkáltatót is), megyei (fővárosi) munkaügyi központ, a kiegészítőtevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó 6 , Magyarországonbejegyzett egyház, a szakképző iskolai tanulót tanulószerződés alapján foglalkoztatóadózó, a Magyarországon be nem jegyzett foglalkoztató képviselőjevagy a foglalkoztató képviseletében eljáró foglalkoztatott 7 .32ÖN • KOR • KÉP 2006. április


: 06 40 42 42 42és 2006 májustól nem kötelezett a havi adó- és járulékbevallás benyújtására,és nem is választotta azt, a 2007. évtől teljesíti ezen kötelezettségét.Ez alól kivétel: az általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett adószámosmagánszemély, illetve a csak személyi jövedelemadó bevallás benyújtásárakötelezett magánszemély.1.3. Az ügyfélkapu nyitáshoz szükséges regisztrációKözös szabályok valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségelektronikus úton történő teljesítésére kötelezett számára.Mindhárom csoport számára közös, hogy az elvégzendő feladatok okmányirodairegisztrációval indulnak. A regisztráció során létre kell hozni a személyesügyfélkaput.Az okmányirodai regisztrációt annak a magánszemélynek kell elvégeznie, akia bevallásokat el fogja küldeni az adóhatósághoz. Ez a személy lehet az adózóönmaga (adószámmal rendelkező magánszemély, egyéni vállalkozó esetén),az adózó törvényes képviselője (pl. egy kft.ügyvezetője), továbbá valamennyiadózó tekintetében annak meghatalmazottja, megbízottja (pl. könyvelő, adótanácsadóstb.) is.Az okmányirodák a regisztrációt előzetes időpontfoglalás alapján soron kívül,a teljes nyitvatartási időben végzik. Lehetőség van időpontot foglalni a KormányzatiPortálon keresztül.FELHASZNÁLÓI NÉV ÉS EGYSZER HASZNÁLATOS TITKOS KÓDA bevallást későbbiekben elküldő magánszemélynek tehát személyesenbármely okmányirodában, a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központiszervénél (BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és VálasztásiHivatal Központi Okmányirodájában) vagy az Ügyfélközpontban (Bővebbena www.ugyfelkozpont.hu weboldalon) regisztrálnia kell. A regisztrációsorán be kell mutatnia személyazonosító okmányát (pl. személyi igazolvány,útlevél, „új típusú” vezető engedély, valamint meg kell adnia egyérvényes e-mail címet és egy szabadon választható felhasználói nevet. Azügyintéző által előállított Regisztrációs Adatlap aláírását követően a megadotte-mail címre kap egy elektronikus levelet, mely az egyszer használatostitkos kódot (ideiglenes jelszó) tartalmazza.A felhasználói név szabadon választható, de amennyiben a választottnév már létezik az adatbázisban új azonosítót kell választani. A személyesügyfélkapu érvényességi ideje az aktiváláskor adott egyedi jelszó érvényességiidejével azonos, ez alapesetben 5 év, tehát nem kell minden adóbevallásbenyújtása előtt felkeresni az okmányirodát. A felhasználói név ésa jelszó személyre szóló, másra át nem ruházható, vagyis egy „elektronikusszemélyi igazolvány”.Kérjük, ne adja át jelszavát és azonosítóját senkinek!AKTIVÁLÁSAz azonosító és az ideiglenes kód segítségével a Kormányzati Portálon (www.magyarorszag.hu) található Ügyfélkapun aktiválni kell személyes ügyfélkapunkat.Az aktiválás során a felhasználó név és az egyszer használatos titkoskód (ideiglenes jelszó) megadását követően új jelszót kell választani.Az új jelszónak legalább nyolc karakternek kell lennie, nem lehet benne ékezetesbetű, „@” karakter, tartalmaznia kell legalább 2 számot, valamint kis- ésnagybetűt egyaránt. A jelszó nem lehet azonos a felhasználói névvel.6Tbj. 4. § b) pont7Tbj. 56/A. §8Art. 7. § (3) bekezdésKérjük, hogy az aktiválást végezze el az okmányirodai regisztrációt követő 5napon belül, különben az egyeszer használatos kódja az Ön biztonsága (!) érdekébentörlődik, amit az elfelejtett jelszó menüpontban újra kérhet.1.4. A havi adó- és járulékbevallás benyújtásárakötelezettek további teendői 2006 májusátólA havi adó- és járulékbevallási, illetőleg adatszolgáltatási kötelezettség benyújtására2006 májusától kötelezetteknek (törvényes képviselőiknek, állandó meghatalmazottjuknak)2006. január 1. és 2006. április 30. között kell az okmányirodánálteljesíteni a regisztrációtA regisztrációt követő 8 napon belül e kötelezettség teljesítéséről a 06180.számú Bejelentés és Regisztrációs Adatlap az elektronikus adóbevalláshozés adatszolgáltatáshoz az Art. 31.§ (2) bekezdése szerinti bevallásbenyújtására kötelezett adózó (törvényes képviselője), illetve meghatalmazottja,megbízottja részére elnevezésű nyomtatványon bejelentéstkell tenni az állami adóhatósághoz.A regisztrációs kötelezettség teljesítettnek minősül, ha az adózó állandómeghatalmazással vagy megbízással rendelkező 8 képviselővel rendelkezik,és a képviselő a saját regisztrációját, már regisztrált képviselő eseténaz adózó által adott állandó megbízás, meghatalmazás keletkezésétkövető 8 napon belül bejelenti (szintén a 06180. számú nyomtatványon)az állami adóhatósághoz az általa a képviselt adózó nevét, elnevezését ésadóazonosító számát.1.5. A havi adó- és járulékbevallás benyújtásátválasztók feladatai 2006 májusátólA havi adó- és járulékbevallás benyújtására 2006 májusától nem kötelezettadózók állandó meghatalmazottai/megbízottai 2006. január 1. és 2006. április 30.között regisztráltathatják magukat az okmányirodában annak érdekében, hogy ahavi adó- és járulék bevallási és adatszolgáltatási kötelezettséget önként választómegbízója nevében 2006 májusától elektronikus úton teljesíthessék.Az állandó meghatalmazással vagy megbízással rendelkező képviselőnek azokmányirodai regisztrációt követő 8 napon belül kell bejelentenie az állami adóhatósághoza választás tényét, továbbá az általa képviselt adózó nevét, elnevezésétés adóazonosító számát a 06180. számú nyomtatványon.Fontos tudni: a havi adó- és járulékbevallás teljesítésére irányuló választásnem vonható vissza.1.6. A 2007. évtől havi adó- és járulékbevallás benyújtásárakötelezettek feladatai a 2006. évbenAzok az adózók, akik/amelyek 2007. januárjától kötelezettek a havi adó és járulékbevallásbenyújtására, továbbá nem választották 2006. májusától az ilyen típusúbevallás-teljesítést 2006. negyedik hónapjától kezdődően regisztráltathatják magukataz okmányirodánál az állami adóhatóság értesítése alapján. A regisztrációt követőene kötelezettség teljesítéséről a regisztrációt követő 8 napon belül bejelentéstkell tenniük az állami adóhatósághoz a 06180. számú nyomtatványon.A regisztrációs kötelezettség teljesítettnek minősül, ha az adózó állandómeghatalmazással vagy megbízással rendelkező képviselővel 9 rendelkezik, ésa képviselő a saját regisztrációját, már regisztrált képviselő esetén az adózóáltal adott állandó megbízás, meghatalmazás keletkezését követő 8 naponbelül bejelenti az állami adóhatósághoz az általa a képviselt adózó nevét,elnevezését és adóazonosító számát. E bejelentést is a 06180. számú nyomtatványonlehet megtenni.2006. április ÖN • KOR • KÉP33


www.apeh.hu2. Egyéb szabályok2.1. Új adózókregisztrációjaA havi adó- és járulékbevallás,illetőleg adatszolgáltatásbenyújtásárakötelezett újonnan alakult(átalakult) adózó az adószámmegszerzését követően8 napon belül köteles azokmányirodánál regisztráltatnimagát. Erről a regisztrációtkövető 8 napon belülbejelentést kell tennie a06180. számú nyomtatványonaz állami adóhatósághoz.Ha az adózó állandó meghatalmazással vagy megbízással rendelkezőképviselője útján elektronikus úton teljesíti adóbevallási és adatszolgáltatásikötelezettségét, az állandó meghatalmazott vagy megbízott a megbízástkövető 8 napon belül köteles az adóhatósághoz bejelenteni a képviseltadózó nevét, elnevezését és adóazonosító számát a 06180. számúnyomtatványon.2.2. Akik a Regisztrációs Adatlapot korábban már benyújtottákAmennyiben az adózó képviselője (meghatalmazottja/megbízottja) korábbana Regisztrációs Adatlap elnevezésű nyomtatványt már benyújtotta (vagyisvalamely adózó nevében meghatalmazottként, megbízottként az elektronikusadóbevalláshoz, adatszolgáltatáshoz szükséges adóhatósági regisztrációjátteljesítette), és a korábbi bejelentéssel érintett adózó 2006. májusátóla havi adó- és járulékbevallás teljesítését választja (nem kötelezett!),úgy be kell nyújtania a 06180. számú adatlapot, függetlenül a korábbiregisztrációtól.2.3. Aki már regisztrált az okmányirodábanAbban az esetben is be kell nyújtani a 06180. számú nyomtatványt,amennyiben az adózó már korábban eleget tett okmányirodairegisztrációs kötelezettségének, azonban az adóhatósághoz RegisztrációsAdatlap nyomtatványt nem nyújtott be (mert pl. egyéni vállalkozókéntsaját maga küldte be elektronikus úton az adóbevallásokat,adatszolgáltatásokat).2.4. Mikor nem kell benyújtani a 06180. számú adatlapot?Amennyiben korábban a Regisztrációs Adatlap elnevezésű nyomtatványtaz adózó képviselője (meghatalmazottja, megbízottja) már benyújtotta(vagyis valamely adózó nevében törvényes képviselőként, meghatalmazottként,megbízottként az elektronikus adóbevalláshoz, adatszolgáltatáshozszükséges adóhatósági regisztrációját teljesítette), és az adózó,illetve a képviselő (meghatalmazott/megbízott) adataiban nem következettbe változás, továbbá az adózó 2006. májusától a havi adó- ésjárulékbevallás teljesítését nem választja, a 06180. számú adatlapotnem kell benyújtania.9Art. 7. § (3) bekezdés10A teljesítés módjának részletes szabályait a 2005. évi CLXIII. törvény 1. §-a tartalmazza.11Art. 31. § (2) bekezdés2.5. Mulasztókkal szembeni szankcióAmennyiben az adózók a regisztrációs kötelezettségüknek nem tesznek eleget,vagy azt késedelmesen teljesítik, úgy az állami adóhatóság 500 ezer forintigterjedő összegű mulasztási bírságot róhat ki.3. A 2006. évvel kapcsolatos adóbevallásokteljesítési módja 10A teljesítés módját alapvetően befolyásolja az a körülmény, hogy az adott adózókötelezett-e 2006. negyedik hónapjától a havi adó- és járulékbevallás benyújtására,illetőleg az adózó önkéntes választása alapján teljesíteni kívánja-e 2006. negyedikhónapjától a havi adó- és járulékbevallás kötelezettségét, vagy sem.3.1. 2006. negyedik hónapjától kötelezett adózó 2006-os bevallásaA havi adó- és járulékbevallás teljesítésére 2006. negyedik hónapjától kötelezett adózóesetében a 2006. évvel kapcsolatos bevallások teljesítésének módja a következő: 2006. április 30-át megelőzően a bevallást, az adatszolgáltatást– a benyújtás módját illetően – a 2005. december 31-én hatályos,rá vonatkozó szabályok szerint teljesíti az adózó. Amennyiben tehát azadózó 2005. december 31-én elektronikus úton volt kötelezett („chipkártyával”)a bevallását benyújtani, akkor 2006. április 30-ig is elektronikusúton teljesíti bevallásait, abban az esetben pedig, ha 2005.december 31-én papíron teljesítette bevallásait, akkor 2006. április30-ig is – fő szabály szerint – papíron teljesítheti azokat. 2006. május 1-jét követően valamennyi bevallási (pl. áfa-, társaságiadó-bevallás)és adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus útonteljesíti az adózó, függetlenül attól, hogy 2006. I-IV. hónapjában milyen módonteljesítette azt, továbbá, hogy az adóbevallás, az adatszolgáltatás melyik időszakravonatkozik. Ez a rendelkezés vonatkozik a 2005. évvel kapcsolatos, 2006.április 30. után teljesített bevallásokra, adatszolgáltatásokra is. A havi adó- és járulékbevallással nem érintett hónapokról (vagyis2006. I-III. hónapjáról) a jogszabályban meghatározott 11 adattartalommalelektronikus úton teljesíti az adózó az összesített adatszolgáltatást 2006.május 12-ig a 06081K, illetve a 06581K számú adatszolgáltatáson. Az említettidőpontig ugyancsak elektronikus úton teljesíti a jogszabály szerintiadattartalommal a 2006. április hónappal kapcsolatos bevallását (0608-as, illetve a 0658-as számú bevallás). Ezt követően minden hónap 12-igelektronikus úton teljesíti a jogszabály szerinti adattartalommal a magánszemélyeknekteljesített kifizetésekkel kapcsolatos adókról, járulékokról abevallást (a 0608-as, illetve a 0658-as bevalláson).3.2. A 2006. év közben történő teljesítésétönként választó adózók bevallásaA havi adó- és járulékbevallás 2006. év közben történő teljesítésétönként választó adózók tekintetében a bevallás teljesítésének módjaa következő: 2006. április 30-át megelőzően a bevallást, az adatszolgáltatást – abenyújtás módját illetően – a 2005. december 31-én hatályos, rá vonatkozószabályok szerint teljesíti az adózó. Amennyiben tehát az adózó 2005. december31-én papíron volt jogosult a bevallását benyújtani, akkor 2006. április 30-ig papíron, abban az esetben, ha 2005. december 31-én az elektronikus útontörténő teljesítést alkalmazta, akkor 2006. április 30-ig is így teljesíti bevallásait.Adatszolgáltatás 2006-ban sem teljesíthető papíron.34ÖN • KOR • KÉP 2006. április


: 06 40 42 42 42 2006. május 1-jét követően valamennyi bevallási (pl. áfa-, társaságiadó-bevallás)és adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikusúton teljesíti az adózó, függetlenül attól, hogy az említett időpontot megelőzőenmilyen módon teljesíthette azokat, továbbá, hogy melyik időszakravonatkozik. Ez a rendelkezés érvényes a 2005. évvel kapcsolatosan 2006. április30. után teljesített bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésénekmódjára is. A havi adó- és járulékbevallással nem érintett hónapokról (vagyis2006. I–III. hónapjáról) a jogszabályban meghatározott 12 adattartalommalelektronikus úton teljesíti az adózó az összesített adatszolgáltatást 2006.május 12-ig a 06081K, illetve a 06581K számú adatszolgáltatáson. Ugyancsakaz említett időpontig esedékes a 2006. I–III. hónapjával kapcsolatos,a jogszabály szerinti bevallás, amelyet havi bontásban, elektronikus útonkell teljesítenie a 06081, illetve a 06581 számú bevalláson. Az említett időpontigugyancsak elektronikus úton teljesíti a jogszabály szerinti adattartalommala 2006. április hónappal kapcsolatos bevallását (0608-as, illetvea 0658-as számú bevallás). Ezt követően minden hónap 12-ig elektronikusúton teljesíti a jogszabály szerinti adattartalommal a magánszemélyeknekteljesített kifizetésekkel kapcsolatos adókról, járulékokról a bevallást (a0608-as, illetve a 0658-as bevalláson).3.3. Az Art. 31.§ (2) bekezdése szerinti bevallásiés adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére kötelezett, azonbanezen kötelezettségét a 2006. évben még sem törvényi előírás,sem választás alapján nem teljesítő adózók bevallásánakbenyújtási, teljesítési módja A 2006. évről 2007. január 31-ig a jogszabályban 13 meghatározottadattartalommal elektronikus úton havi bontásban bevallást, valamint összesítettadatszolgáltatást teljesít az adózó a 06083-as, illetve a 06583-as számúbevalláson. A 2006. évben teljesítendő minden más bevallását (pl. áfa-bevallás)ide értve a 2005. évvel összefüggő, a 2006. évben teljesítendő bevallásokat(pl. társasági adóbevallás) is – a bevallás módját illetően – a 2005. december31-én hatályos, rá vonatkozó szabályok szerint teljesíti az adózó. Amennyibentehát 2005. december 31-én – választása alapján – elektronikus módon teljesített,akkor a 2006. évben is így tesz eleget bevallási kötelezettségének, abbanaz esetben, ha 2005. december 31-én a papíron történő teljesítést alkalmazta,akkor a 2006. év folyamán is így jár el. Kivételként említi a jogszabály 14 azt az esetet, amikor 2005. december31-én az adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét az Art.-benelőírt kötelezettsége alapján elektronikus úton teljesíti az adózó, és nemtartozik a 2006 májusától havi adó- és járulékbevallás benyújtására kötelezett,illetve azt választó adózói körbe. Esetükben úgy rendelkezik a törvény,hogy a 2006. évben a bevallási kötelezettséget papír alapú nyomtatványon,2005-ről 2006-ban az adatszolgáltatási kötelezettséget elektronikusúton teljesítik. Az említett adózóknál tehát a 2005. évvel összefüggésbena 2006. évben történő teljesítésnél eltérő szabályok vonatkoznak abevallásra és az adatszolgáltatásra.12Art. 31. § (2) bekezdés13Art. 31. § (2) bekezdés142005. évi CLXIII. törvény15Art. 31. § (2) bekezdés16Art. 1. számú melléklet I/B/2. pont 2007. január 1-től valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségételektronikus úton teljesíti az adózó függetlenül attól, hogy azokaz előző (2006) évvel, vagy a tárgyévvel (2007) kapcsolatosak.3.4. A tevékenységüket a 2006. évben megkezdő adózókbevallásteljesítésének módja A tevékenységüket 2006-ban megkezdő adózóra csak akkor vonatkozik2006 májusától a havi adó- és járulékbevallás benyújtási kötelezettség, haa tevékenység megkezdése 2006. május 1-je előtt történik és ezen időponttól ahavi adó- és járulékbevallás benyújtását választja. Amennyiben a havi adó- és járulékbevallás, illetőleg adatszolgáltatásbenyújtására kötelezett adózó a tevékenységét 2006. április 30.után kezdi meg, akkor a 2006. év folyamán nem vonatkozik rá az e típusúbevallási kötelezettség. Azonban a 2006. évvel összefüggésben 2007.január 31-ig a jogszabályban 15 meghatározott adattartalommal elektronikusúton havi bontásban bevallást, valamint összesített adatszolgáltatástteljesít az állami adóhatósághoz a 06083-as, illetve a 06583-as bevalláson.A 2006. év folyamán esedékes minden más bevallásukat papíronteljesítik, azonban az elektronikus úton történő teljesítésnek sincs jogszabályiakadálya. Amennyiben a tevékenységét év közben kezdő adózóra nem vonatkozika havi adó- és járulékbevallási kötelezettség, akkor is választhat, hogy 2006.év közben papíron, vagy elektronikus úton teljesíti az őt terhelő minden másbevallási kötelezettséget.Figyelem! A hatályos szabályok szerint 16 mindazon adózók, akik/amelyek a2006. év folyamán nem elektronikus úton teljesítik bevallási kötelezettségüket– a vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésérenem kötelezett magánszemély kivételével – a 2006. évvel kapcsolatosa 2007. évben teljesítendő bevallási kötelezettségüknek kizárólag elektronikusúton tehetnek eleget.Az említett rendelkezés alapján tehát pl. a garázs bérbeadásra áfakötelezettséget választó magánszemélyre is az elektronikus úton történőteljesítés vonatkozik a 2006. évvel összefüggő adókötelezettségekbevallásánál. Ugyancsak elektronikus úton teljesíti az adózó pl. a 2006.december hónappal, illetőleg 2006. IV. negyedévével kapcsolatos áfabevallását akkor is, ha a 2006. év folyamán papíron volt jogosult bevallásaitbenyújtani.Segítséget kérhet: Az okmányirodai regisztrációvalkapcsolatban a www.magyarorszag.hu/ugyfelkapu/segitseg, illetve a www.nyilvantarto.hués a www.ugyfelkozpont.huweboldalakon a 189-es ingyenes hívhatókormányzati zöld számon, az Adó- és PénzügyiE l l e n ő r z é s i H i v a t a l n á l a z a d ó h a t ó s á -gi regisztrációs kötelezettséggel, és az adókötelezettségekteljesítésével kapcsolatbana www.apeh.hu honlapon, valamintaz APEH központi tájékoztatási vonalán a06-40-42-42-42-es kék számon.Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal2006. április ÖN • KOR • KÉP35


LELTÁR 1992FebruárMárciusJanuárSzilveszter éjjelén elkészültaz ország költségvetése– BUÉK büdzsé!! 70 milliárd Ft költségvetésihiányt terveztem. (A jól végiggondolt és megalapozottegész éves hiányt a kormány májuselsejére teljesítette!)A társadalombiztosítás egy átmeneti szabályozáseredményeként végzi feladatátJúniusMájusMaradékelv alapján megszületika helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatásaA lakásügy össztársadalmi problémájáta kormány minden támogatás nélkülaz önkormányzatokra hárítaná– Ami pedig a lakbérplafont illeti, a határ acsillagos ég!SzeptemberOktóberFogy a centi!NovemberSzociálistörvény=kétkulcsosbólháromkulcsosSZJA-elvonás: 30:70%A polgármester mozgástereA kormány beszámolt az Országgyűlésnekkétéves munkájárólA miniszterelnök félórás beszédébenaz önkormányzatokról egy szót sem ejtett.


LELTÁR 1992ÁprilisA kormány elindítja és felpörgeti a címzettéscéltámogatásokról szóló törvényjavaslatotCsörte a körzetbenIndul a háziorvosi rendszer, kártyát gyűjtenek a dokik.JúliusAugusztus– ó… ó…, ció…, ció…, áció…, vakáció!!!– Komám, itt még az APEH sem fog kaszálni!A PARLAMENTI KOALÍCIÓ MUNKÁJÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA:Az év lényeges kérdései:1. Médiavita (tv, rádió).2. A Rádió és a Tv elnökének leváltása.3. Új alelnökök kinevezése a Rádió és a Tv élére.DecemberAz év lényegtelen kérdései:1. A magyar gazdaság helyzete.2. Munkanélküliség.3. Új lakáskoncepció elkészítése.4. Oktatás, kultúra, tudomány, művészetek.Az év leglényegtelenebb kérdése:Az önkorányzatok helyzete.


LELTÁR 1994JanuárEmelkedik a közgyógyellátottak számaMájusFebruárJúniusA jegyző a településközigazgatási kulcsembere legyenBefejezte munkáját a parlamentSzeptemberBudapest közigazgatási területéről és kerületibeosztásról szóló törvény eredménye: SoroksárOktóber


LELTÁR 1994MárciusÁprilisLakástörvény+spórkasszaA rendőrségi törvény hatékonyságaJúliusAugusztusAz MDF reagált!TeremtésA parlament módosította a polgármesteri tisztségellétásának egyes tisztségeinek egyes kérdéseitNovemberDecemberTámogatandó célokHelyhatósági választások csúcslétszámmal


HÍREKA gátak jól bírták a nyomást,de azért a víz aAz utóbbi hetekben aggodalommalfigyeltüka vészhelyzetet jelentőáradatot, és egy kis szárazságravágytunk…,az idei tavasz megintsok izgalommal járt.Akiknek otthonát fenyegetteaz ár- és a belvíz,akiknek a gátakonkellett helyt állniuk,akiknek gyorsan kellettjó döntéseket hozniuka kárhelyzetek enyhítésére,azoknak nembiztos, hogy az országgyűlésiválasztásokrairányuló kampány jelentettea sorsfordulót.Ők megint megtapasztalhatták:kampányok,ígéretek, jönnek, mennek,…azért a víz az úr!BudapestA Duna budapesti szakaszán– március utolsó napjaiban– 655 cm-es volt a vízállás.Tekintettel erre és azóránként 2-4 cm-es továbbiáradásra – Demszky Gábor,Budapest főpolgármestereelőször másodfokú árvízvédelmikészültséget rendelt el,azonban az előrejelzések aztmutatták, hogy a Duna vízállásanéhány napon belül elérhetia 804 cm-t is. (Négy évvelezelőtt, az elmúlt 100 év legnagyobbáradásánál a Dunavízszintje 848 cm volt.) A várhatótovábbi áradás miatt akésőbb a főpolgármester harmadfokúraemelte a készültségszintjét. Ez azt jelentette,hogy a gátőröknek folyamatosanfigyelniük kellett, hogy holszükséges a védvonal megerősítéseés az esetleges,azonnali beavatkozás. Pánikraazonban nem volt semmiok, az árvíz elleni védelemrea főváros felkészült. Több százandolgoztak a gátakon…A szakemberek és a polgárivédelem munkatársai máraz első napokban több mint70 000 homokzsákot helyeztekki a védendő területekre. Afővárosnak megfelelő menynyiségűhomokzsák állt a rendelkezésére,sehol nem fordultelő, hogy a védekezésta zsákok, vagy más eszközökhiánya akadályozza. A legveszélyeztetettebba Rómaiparthullámtéri területe és aMargitsziget volt. A RómaipartKirályok útja és Nánási útközötti terület Duna felé esőszakaszán kellett a lakóknakfelkészülniük arra, hogy esetlegki kell költözniük… Aztánlezárták a budai alsó rakpartérintett szakaszát, majd mindkétrakpartot… beázás miattnem közlekedett a Batthyánytéri metró és a 2-es villamos.A szakemberek védekeztek aDuna meg csak egyre áradt…úgy mint a Tisza.Árvízvédelmi helyzetRendkívüli készültségösszesen 793 km védvonalona Tisza folyó Kisköre ésa déli országhatár közöttiszakaszán, továbbá a Zagyva,és a Maros folyó torkolativédelmi szakaszain, a Hármas-Körösteljes szakaszánvan. Harmadfokú a készültséga Tiszán a Tokaj és Kisköreközött, a Taktán, a Beretytyóalsó és a Sebes-Körös torkolatiszakaszán, valamint aHortobágy-Berettyón öszszesen632 km védvonalon.Másodfokú készültséget 131km hosszon, elsőfokút pedig477 km hosszon tartanak.A Középső- és az Alsó-Tisza, valamint a Körösök töltéseinekmentén fokozódtakaz árvízi jelenségek, buzgárok,csurgások, felpuhulásoktapasztalhatók. A felázott töltéskoronána gépjárművekkelvaló közlekedés erősenkorlátozott, illetve lehetetlen.Előtérbe került a vízi éslégi (helikopteres) anyag- ésélelmiszerszállítás.A kormány által 2006.április 14-én kihirdetettveszélyhelyzet rendszabályaitovábbra is érvényesek.A Hármas-KörösönSzelevény térségében bekövetkezett2 töltésmegcsúszásés -repedés miatt Tiszasas,Csépa települések lakosságánakbiztonsága érdekébena Jász-Nagykun-SzolnokMegyei Védelmi BizottságElnöke Csépa és Tiszasas,valamint Szelevényen teljeskitelepítést rendelt el.A kijelölt befogadó helyekKunszentmárton és Cserkeszőlő,tartalékként Tiszaföldvártelepülés. A kimenekítésekkelegyidőben továbbfolyt a Hármas-Körösön atiszai torkolatától 500 m-re,illetve Szelevény térségébenlévő gátmegcsúszásoknaka védekezési munkálata. AHazánk területén 2006. április 24-én, 79 településenrendkívüli árvízvédelmi készültséget rendeltek el. AHármas-Körösön Szelevény térségében bekövetkezett 2töltésmegcsúszás és -repedés miatt Tiszasas, Csépa településeklakosságának biztonsága érdekében a Jász-Nagykun-SzolnokMegyei Védelmi Bizottság Elnöke – Csépa ésTiszasas részein részleges, Szelevényen teljes – kitelepítéstrendelt el. Az ár- és belvízi védekezést folytató településekszáma 350, ebből árvíz ellen 197, belvíz ellen 153település védekezik. Rendkívüli árvízvédelmi készültségben79 település van. Folyóink fővédvonalain összesen2033 km hosszon készültséget rendeltek el.40ÖN • KOR • KÉP 2006. április


HÍREKz úrhonvédség, a katasztrófavédelem,a tűzoltóság, a lakosságtovábbra is nagy erőkkelvett részt e munkákban a vízügyidolgozók mellett.A katasztrófavédelmiszerveknél 937, a rendőrségnélés a határőrségnél302, a honvédségnél 2804-re becsülhető védekezésbenrésztvevők száma. Polgárivédelmi kötelezettségalapján 2502 személy dolgozott.A védekezési munkálatokat895 közmunkásés 1723 lakos segítette.A védekezést szervezetszerűenfolytatók létszámaa vízügyi dolgozókkal– 13 589 fő – együtt22 752 fő.Az ár- és belvíz által veszélyeztetetttelepülések száma350, melyeken a veszélyeztetettlakosság létszáma200 890 fő, a veszélyeztetettépületek száma 70 185.Az ár- és belvízi védekezéssorán jelenleg 2428 helyilakos kitelepítésére történtintézkedés, ebből a Dunánlevonult árhullám következtében284 főt, a belvízmiatt 228 főt kellett kitelepíteni.A logisztikai biztosításés a szállítási kapacitásoktovábbra is elegendőnekbizonyultak, a védekezéshezszükséges készletek beszerzésétés elosztását a vízügyiszervek, az önkormányzatok,a katasztrófavédelmi szervekés a honvédség folyamatosanbiztosítják.A Tiszán és mellékfolyóina rendkívül magas vízállások,és egyre erősödő árvízi jelenségekellenére töltésszakadásnem történt. Jelenleg is kritikushelyeknek minősül a Hármas-Körösöna tiszai torkolattól500 m-re és a szelevényitérségnél lévő töltésmegcsúszás,és a Tiszán a Felgyőközség melletti padkamegcsúszáshelye.Szerkesztette: Csy-kóForrás: Katasztrofavedelem.huFotók: Otsu Fukutaro2006. április ÖN • KOR • KÉP41


ESÉLYEK ÉS LEHETÔSÉGEKProgram a gyerekszegénység ellenSzükség vana segítő véleményreFotó: Slezák IstvánFolyóiratunk márciusiszámában bemutattuka gyermekszegénységcsökkentéseérdekében készítettGyermekszegénységElleni Nemzeti Programrövidített, szerkesztettvitaanyagát.Ezúttal a tervezetetmegalkotó MTAProgramiroda kéréséreközzé teszünkegy, az önkormányzatiszakemberek,településpolitikusokvéleményének kifejtésérefelkérő leveletés kérdőívet, valamintemlékeztetőülközöljük programösszefoglalóját.A teljes körű véleménynyilvánítástsegítveazonban ajánljukolvasóinkfigyelmébe az előzőszámunk 18–23.oldalán megjelentSúlyponti kérdés címetviselő összeállítást,továbbá a GyermekszegénységElleniNemzeti Programteljes anyagáta www.gyerekszegenyseg.huoldalon.A program indokoltsága,mögöttes meggondolásaiMagyarországon 2005-ben 2,2 millió20 éven aluli eltartott gyermek élt.A gyermekes családok a többieknélszegényebbek. Az összlakosságból 12százalék, a gyerekek közül 19 százalék,420 ezer gyerek élt egy széles körbenelfogadott szegénységi küszöb alatt.(Ez a küszöb a fogyasztási egységreszámított, ún. ekvivalens jövedelemközépső értékének 60 százaléka alattiérték.) Ennél magasabb az egy főreszámított nyugdíjminimum, amelysegélyküszöbként működött. 2005-igezen szint alatt voltak jogosultak a gyerekekrendszeres nevelési támogatásra.Ebben az ellátásban 650 ezer gyerekrészesült. Ennél is magasabb a KSHáltal számított létminimum, amely aszegénység társadalmilag elfogadhatószintjét kívánja meghúzni. A létminimumalatt 2004-ben a lakosság 28százaléka, a gyerekek 40 százaléka,azaz 850 ezer gyermek élt.A családok szegénysége szorosanösszefügg a gyermekek számával. Azegy gyermeket nevelő családok szegénységiaránya nagyjából megegyezika gyermeket nem nevelőkével. A2 gyermekesek szegénység-arányaennek közel kétszerese, a 3 és többgyermekeseké három és félszerese. Anagycsaládosok 60 százaléka egybena létminimum alatt élt. A szegénységkülönösen sújtotta a tanulatlan szülők,a munkanélküliek gyerekeit, a kisfalvakban élőket, a romákat, a súlyosfogyatékos gyermeket nevelőket. Aszegénység kiemelt figyelmet érdemlőösszetevői mindemellett az erősödőintézményi, lakóhelyi, iskolai szegregáció;az ezzel is összefüggő etnikaimegkülönböztetés, a cigányokat sokterületen sújtó diszkrimináció; a jóintézményekhez és szolgáltatásokhozvaló egyenlőtlen hozzáférés.Mindez indokolja azt, hogy a társadalomés a kormányzat komolyan törekedjena szegénység csökkentésére. Aminiszterelnök kérésére valóban elkezdődött2005 őszén a gyermekszegénységetcsökkenteni kívánó program kidolgozása.A programot készítő kutatócsoportaz MTA keretében működik. A programalapgondolata az, hogy a kormányzattörekvésein belül különös hangsúlyt kellkapnia a gyermekszegénység csökkentésének.A lehető leggyorsabban enyhítenikell a gyermekek szűkölködés okoztaszenvedését, hátrányait, hiszen ők a társadalomlegvédtelenebb tagjai. Középéshosszú távon át kell alakítani azokat amechanizmusokat, amelyek folytonosanújratermelik a gyermekek szegénységét,alacsony képzettségét, mert csak így lehetbiztosítani a társadalom és a gazdaságfenntartható fejlődését.A mai helyzet javításához és a tendenciákmegfordításához jelentősközponti források szükségesek mégakkor is, ha nőnek a szegények, munkalehetőségei,és a gazdasági fejlődéseredményei egy részükhöz eljutnak.Ténylegesen a családi ellátások, közoktatásiintézmények, egészségügyiellátás, személyes szolgáltatások szintemindegyike jelentős színvonaljavításraszorul. Forrásigényesek a szükségesújítások és reformok is. Ennekellenére a szegénység csökkentésenem áll szemben a gazdasági növekedésiés versenyképességi célokkal, dea csökkenés nem következik be automatikusana gazdasági helyzet javulásával.Ehhez a jövedelmek, tudás,információk igazságosabb elosztása,az intézményes és személyes szociálisszolgálatok javítása, a jogok erősítéseszükséges.A gyermekszegénység csökkentéséhezszükség van széles politikaikonszenzusra, és e mellett mindenérintett intézmény, szakma és gyermekekkelfoglalkozó felnőtt együttműködésére.A program sikerének feltételetovábbá, hogy minden helyiközösség felismerje ennek életbevágófontosságát, kijelölje a maga feladatait.Az önkormányzatoknak, valaminta civil szerveződéseknek, ideértveaz egyháziakat is, ezen a szintenkiemelt jelentőségük van. Az államszintjén szervezetileg is biztosítanikell a feltételeket, például azzal, hogya gyermekszegénység ügye kiemeltmérlegelési szempont legyen mindenkormányzati döntés esetében,illetve a gyermekek jogvédelme többbiztosítékot kapjon (pl. gyermekombudsman).2006. április ÖN • KOR • KÉP43


ESÉLYEK ÉS LEHETÔSÉGEKA program célja,felépítése, eszközeiA gyermekszegénység legfájdalmasabbjelenségei sürgős beavatkozástigényelnek. Társadalmi léptékűeredmények folyamatos erőfeszítésekesetén is csak hosszú távonvárhatók. Ezért a programnak több,egymásra épülő eleme van. A hoszszútávú, vagy „generációs program”(2006-tól 2030-ig); az ezen belüli elsőévekre vonatkozó ún. Rövid Program(2006-2008); továbbá a két programonátívelő, középtávú nemzeti fejlesztésitervek. Ez utóbbiak tesziklehetővé az Európai Unió jelentősforrásainak felhasználását.A program célja az, hogy egy generációalatt (i) jelentősen, a jelenleginektöredékére csökkentse a gyermekek éscsaládjaik szegénységének arányát; (ii)felszámolja a gyermeki kirekesztés ésmély szegénység szélsőséges formáit; (iii)átalakítsa azokat a mechanizmusokat ésintézményeket, amelyek ma újratermelika szegénységet és kirekesztést, azazjavítsa az életfeltételeket, a környezetifeltételeket, az intézményeket.Az első három év, a rövid programalapvető célja ezen belül az, hogyérzékelhetően csökkentse a szegénységbenélő gyermekek számát és arányát,hogy jelentősen javítsa a mélyszegénységben élő, végzetesen kirekesztettgyermekek életkörülményeit,és hogy előkészítse a hosszabb időtigénylő változásokat.A program megvalósítását, eredményességétmérni, ellenőrizni kell.Ehhez ki kell dolgozni a módszereket,biztosítani kell az adatokat, ki kell dolgozniaz ösztönzés és szankcionáláseszközeit, a mutatók, indikátorok körét.A mutatók egy része (például a márelfogadott EU indikátorok) már rendelkezésreáll, más részüket a továbbiakbanszakemberek és szegénységbenélők – felnőttek és gyermekek –együtt fogják kidolgozni.A célokat a program három nagycsoportba sorolja. Általános cél agyermekek és családjaik szegénységénekés kirekesztettségének csökkentése,ideértve a szegénység mértékének,kiterjedtségének, továbbámélységének csökkentését. Vertikális,funkcionálisan értelmezhető, amai közigazgatási felelősségi rendszerhezkapcsolható célok, melyeka következők: a szülők foglalkoztatásánakjavítása; a jobb, egyenlőbbfeltételek biztosítása a készségek ésképességek kibontására, továbbá aszegregáció csökkentése; a gyerekekés családjaik számára nyújtottszemélyes szociális szolgálatok ésellátások színvonalának javítása; azegészségesebb gyermekkor biztosítása;valamint a lakáskörülményekés a lakhatás biztonságának javítása.Horizontális, minden funkcionálisterületet átmetsző cél az etnikai,területi egyenlőtlenségek és szegregációcsökkentése; a fogyatékossággalélő gyerekek helyzetének javítása;a jogok erősítése; a különböző szintűintézményi és szakmai együttműködésekjavítása; a civil világ aktívsegítségének keresése; az informáltságjavítása. Különös hangsúlyt kapa területi metszet, a rossz helyzetűtelepülések, térségek hátrányainak,kirekesztettségének enyhítése, merta területi lejtő meredekségének csökkentésekedvezően hathat számosmás problémára. Mindezek mellettfontosnak tekinti a program a gyermekeketis szolgáló „nagy” ellátórendszerek– iskola, egészségügy, szolgáltatások– infrastrukturális és emberifeltételeinek javítását.A nagy rendszerek fejlesztését azuniverzalizmus (például a skandinávországokban elért) jó tapasztalatai, ésa jövedelmi rászorultsági elv súlyosproblémái magyarázzák. Az univerzálishozzáféréshez azonban egyszerresoha nincs elég forrás. Ezért javasol aprogram két új elosztási módszert. Afokozatos univerzalizmus úgy értelmezendő,hogy valamilyen rendszer,amelynél kívánatos, hogy univerzálissáváljon, mint például a Biztos Kezdetprogram, először a legrosszabb helyzetűtelepüléseken (vagy legrosszabbhelyzetű iskolákban stb.) kerül bevezetésre.A tapasztalatok feldolgozásaután és a források bővülésével a rendszerfokozatosan kiteljesedik, követvea „minőségi lejtőt”. Differenciált univerzalizmusonazt értjük, hogy az univerzálisellátást bizonyos szinten mindenkimegkapja, de az állam többletellátást, figyelmet, forrást biztosít atartós ismérvek miatt legrosszabbhelyzetű csoportoknak. Ez a helyzetpl. a 3 és többgyermekes családokcsaládi pótléka esetében. Ebben azesetben nem cél a kiemelt csoportés a többiek családi pótléka közöttikülönbség csökkentése.A program minden általános ésvertikális célhoz konkrét lépéseket,tennivalókat javasol. Ezekből kibontakoznaka program súlypontjai, amelyekegyben kiemelten fontos eszközök.A Rövid Program súlypontjai (i)A családi pótlék emelése a 3 és többgyerekeseknél, egyedülálló szülőknél;(ii) A korai életkortól induló fejlesztések;(iii) A legrosszabb lakáskörülményekközött élők helyzeténekjavítása.A Generációs Programnál kétsúlypont rajzolódik ki: (i) Az iskolaiszegregáció csökkentése szemléletváltoztatással,a rossz iskolákfeltételeinek javításával; továbbáaz, hogy (ii) abszolút prioritást kelladni a közösségi és személyes segítőszolgáltatások kiemelt fejlesztésének,amelynek célja is, eredményeis egy jelentős szemléletváltozás,a gyermekközpontúbb éstoleránsabb társadalomszemléletelfogadása.MTA ProgramirodaTisztelt Polgármester,Tisztelt Településpolitikus!2006 márciusában elkészült aGyermekszegénység Elleni NemzetiProgram Rövid Programja,amely a 25 évre tervezettprogram első 3 évének feladataitrészletezi. A rövid összefoglalásaz előző lapokon olvasható.A teljes anyag a mellékletekkelmegtalálható az interneten,a www.gyerekszegenyseg.huoldalon.A program kidolgozásának folytatásáhozkérjük az Ön segítségét.Igaz, mindent megteszünk,hogy a program méltó helyen szerepeljenaz Új Magyarország(Nemzeti Fejlesztési) Tervben,ugyanakkor tudjuk, hogy az önkormányzatokegyüttműködése nélkülezek a tervek nem valósulhatnakmeg.Szeretnénk megismerni véleményét,bírálatát az eddig elkészültprogramról, továbbá javaslataita program folytatásához.Kérjük, hogy a mellékelt kérdőívkitöltésével segítse munkánkat.A kérdőív másolható, kitölthetőpapíron, vagy elektronikus úton.A letölthető, illetve elektronikusankitölthető változat megtalálható:www.onkornet.hu oldalon.A kérdőívet kérjük visszaküldeni:MTA GYEP Iroda, 1112Budaörsi út 43–45.; faxon: 06 (1)309-2620; elektronikus változatban:office@gyep.core.huTelefonon tájékoztatás kérhető:06/1/309-2627. illetve309-2620Ha érdeklik a program továbbimunkálatai, vagy szívesen lépnekapcsolatba a program készítőivel,részvevőivel, kérjük, jelezzeezt levélben vagy e-mailben afenti címek valamelyikén.Segítségét köszönjük!Dr. Ferge Zsuzsaakadémikus44ÖN • KOR • KÉP 2006. április


KÉRDŐÍV AZ ÖNKORMÁNYZATI VEZETŐKHÖZa Gyermekszegénység Elleni Nemzeti ProgramrólKérjük, ha a kérdés táblázatos, a válaszadáshoz a megfelelő téglalapba tegyen X-et.1. A továbbiak értelmezéséhez kérjük, jelölje be saját települése jellemzőit (a települését, amelynek önkormányzatában dolgozik): A megfelelő válasz bekarikázandóTelepülés nagysága A település város-e Van-e helyben 8 osztályos általános iskola? ?500 fő alatt Igen Nem Igen Nem ......................................................500–1000 fő között Igen Nem Igen Nem ......................................................1000–2000 fő között Igen Nem Igen Nem ......................................................2000–10 000 fő között Igen Nem Igen Nem ......................................................10 000 fő felett Igen Nem Igen Nem ......................................................2. Az Ön tapasztalata szerint valóban társadalmi alapkérdés-e a gyermekszegénység, és mennyire súlyos különböző színtereken?Mennyire súlyos probléma a gyermekek szegénysége?Nagyon súlyos Közepesen súlyos Nem súlyos Nem tudomOrszágosan Az Ön településén Az Ön települése körüli kistérségben Abban a régióban, amelyben az Ön települése van 3. Mennyire tartja jellemzőnek az Ön településén a gyermekszegénység különböző formáit, következményeit?Nagyon jellemző Közepesen jellemző Nem jellemző Nem tudom, bizonytalanSzülők munkanélkülisége szülők képzetlensége miatt Szülők munkanélkülisége elérhető munkahely hiánya miatt Családok túl alacsony jövedelme Családok cigánytelepen, szegénytelepen élnek Gyerekeknél hiányos a meleg ruha, téli cipő Családok lakáshelyzete rossz (zsúfolt, nincs komfort) A szülők nem fizetik be a gyerek iskolai étkezését Gyerekek nem jutnak számítógéphez Más probléma, kérjük, nevezze meg: ............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................4. Mi a véleménye a program fő céljairól, mennyire tartja ezeket indokoltnak, illetve megvalósíthatónak:INDOKOLTMEGVALÓSITHATÓNagyonKözepesenKevésséNem tudom,bizonytalanNagy valószínűséggelKis valószínűséggelNemNem tudom,bizonytalanCsaládi pótlék indexelése évente Családi pótlék növelése 3 és több gyerekeseknél Iskolák közötti szegregáció csökkentése Iskolákon belüli szegregáció csökkentése Iskolai étkezés javítása Iskolai étkezés fokozatos ingyenessé tétele Képességek fejlesztése korai életkorban (pl., Biztos Kezdet program) Napközik programjának javítása Több fejlesztő pedagógus Több szociális szolgáltatás gyerekeknek, családoknak Települési lejtő figyelembe vétele: korábbi, vagy több segítség a rosszabb helyzetű településeknek 5. Látja-e annak lehetőségét és szükségességét, hogy az Ön településén kezdeményezés történjen a programmal kapcsolatos teendők, a helyi alkalmazás lehetőségeinek átgondolsára?Ha igen, mit javasolna? Nyitott válasz – Ha szükséges, folytassa külön lapon.……………………………………..……………………………………..……………………………………..……………………………………..…………6. A válaszok értelmezése érdekében kérjük válaszoljon az alábbi személyesen Önre vonatkozó kérdésekre:Mekkora a település? ........................................................ Melyik régió? ..................................... Fő jellenzők? .................................................... Saját beosztás ................................................a) Az Ön neme: Férfi Nő b) Az Ön életkora: 30 év alatt 31-50 éves 50 év fölött KÖSZÖNJÜK A SEGÍTSÉGET!2006. április ÖN • KOR • KÉP 45


ESÉLYEK ÉS LEHETÕSÉGEKÁprilisi voksokIGEN, IGEN!Önkormányzatok szempontjábólis meglepetésekkeljárt az áprilisi országgyűlésiválasztás. Helyi településpolitikusokközül többen nemtudták megőrizni parlamentimandátumukat. Az alábbiakbanközölt – nem végleges– parlamenti listából mi most„csak” azokat emeltük ki, akikpolgármesterek. A listábólkiderül, hogy mind a kormánypártimind az ellenzéki oldalonvannak olyanok, akik korábbantöbb cikluson keresztül sikeresekvoltak, de mára a választásvesztesei… A kormánykoalícióoldalán ilyen például WeklerFerenc szabaddemokrataképviselő, az önkormányzatibizottság volt elnöke (1990–1994), az országgyűlés egykorialelnöke, akinek többekközött jelentős szerepe voltaz önkormányzati alaptörvényekvalamint a területfejlesztésitörvény megalkotásábanis. Pártja valószínű, hogy érzimajd a településpolitikus szakértelménekhiányát. Ellenzékioldalon dr. Gémesi Györgysúlyos taktikai hibákat elkövetvevesztette el a választók bizalmát.Ő is régóta volt az országgyűléstagja, pártja nehéz helyzetbekerült taktikázása miatt.Mindkét politikus országosönkormányzati érdekszövetségelnöke. A jövőben nehezebbdolguk lesz, kívülről kell„bekiabálni”. (Bár a KÖSZ egykorielnöke korábban is elégedetlenvolt Gémesi képviseletével(lásd 23. oldal).Mandátumot nyertek: BaloghJózsef ( FIDESZ, KDNP), Bács-Kiskun •Balogh József (MSZP), Győr-Moson-Sopron• Bedő Tamás (MSZP), Csongrád•Bencsik János (FIDESZ, KDNP), Komárom-Esztergom,• dr. Bóka István (FI-DESZ, KDNP), Veszprém • dr. Bóth JánosIstván (MSZP), Pest (részeredmény) •Botka Lajosné (MSZP), Jász-Nagykun-Szolnok (részeredmény) • dr. Botka László( MSZP, SZDSZ-A MAGYAR LIBERÁLISPÁRT), Csongrád • Érsek Zsolt (MSZP),Heves • Fetser János (MSZP), Békés (részeredmény)• dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ-A MAGYAR LIBERÁLIS PÁRT), Budapest(részeredmény)• dr. Gyimesi Endre (FI-DESZ, KDNP), Zala (részeredmény) • HadházySándor (FIDESZ, KDNP) • Pest (részeredmény)•Hajdu László (MSZP), Budapest• dr. Hargitai János (FIDESZ, KDNP),Baranya (részeredmény) • Horváth Csaba(MSZP), Budapest • dr. Ipkovich György(MSZP), Vas • Káli Sándor (MSZP), Borsod-Abaúj-Zemplén• dr. Kálmán András(MSZP), Fejér (részeredmény) • KósaLajos (FIDESZ, KDNP), Hajdú-Bihar • dr.Kovács Zoltán (FIDESZ, KDNP), Veszprém• Laboda Gábor (MSZP), Pest • dr.Lázár János (FIDESZ, KDNP), Csongrád(részeredmény) • Lengyel Zoltán (FI-DESZ, KDNP), Fejér (részeredmény) •Lombos István (MSZP), Nógrád • MegygyesTamás (FIDESZ, KDNP), Komárom-Esztergom • dr. Mester László (MSZP),Budapest • Mohácsi József (MSZP), Zala •Molnár Oszkár (FIDESZ, KDNP), Borsod-Abaúj-Zemplén • Molnár Gyula (MSZP),Budapest XI. ker. (részeredmény) •Móring József Attila (FIDESZ, KDNP),Somogy (részeredmény) • dr. NagyGábor Tamás (FIDESZ, KDNP), Budapest(részeredmény) • dr. Nagy Imre (MSZP),Heves (részeredmény) • Németh Zsolt(FIDESZ, KDNP), Vas • Nógrádi László (FI-DESZ, KDNP), Zala • Paizs József (MSZP),Baranya (részeredmény) • Papp József(MSZP), Győr-Moson-Sopron • Páva Zoltán(MSZP), Baranya • dr. Perjési Klára(MSZP), Békés (részeredmény) • PotápiÁrpád (FIDESZ, KDNP), Tolna • dr. SchvarczTibor (MSZP), Komárom-Esztergom • dr.Simon Miklós (FIDESZ, KDNP), Szabolcs-Szatmár-Bereg • dr. Steiner Pál (MSZP),Budapest • Szántó János (MSZP), Fejér• Tállai András (FIDESZ, KDNP), Borsod-Abaúj-Zemplén • Tasó László (FIDESZ,KDNP), Hajdú-Bihar (részeredmény) •dr. Tittmann János (MSZP), Komárom-Esztergom (részeredmény) • dr. TollerLászló (MSZP), Baranya • dr. Tóth József(MSZP), Budapest • Vécsi István (MSZP),Borsod-Abaúj-Zemplén • WarvasovszkyTihamér (MSZP), Fejér • Zatykó János(MSZP), Komárom-Esztergom (részeredmény).A mandátumot nyert polgármesterekszáma az előző ciklusban 59 voltmost ez a szám várhatóan 52-re csökken.A korábbi képviselők közül nyolcannem kaptak bizalmat.BUDAPEST SZERZŐDÉSGyurcsány Ferenc miniszterelnök ésDemszky Gábor főpolgármester – márciusvégén – megállapodást kötött Budapestfejlesztési programjáról, amely a PodmaniczkyProgramra épül, és több ciklusonkeresztül tart. A szerződés tartalmátolvasva csak drukkolhatunk, hogy mindezmegvalósuljon; ki ne örülne az élhetőés lakható európai városnak…!„Ismeretes, hogy az Orbán-kormány idejéna főváros költségvetéséből 100 milliárd forintotvont el az állam, felmondta a 4-es metrószerződést,leállította a rákospalotai hulladékhasznosítóés a központi szennyvíztisztító építését.Nem adott támogatást a fővárosi kórházak,iskolák, idősotthonok, az utak és a BKVjárművekfelújításához, nem támogatta a BKVműködését. Nem épült új Duna-híd, leállt azM0-ás körgyűrű építése… A jövőbeni együttműködésnekez az elfogadott Budapest-szerződésaz alapdokumentuma…”– olvashatóa szerződést ismertető kivonatban. A megállapodásértelmében:A főváros és a kormány harmonizálja fejlesztésiprogramját, és az uniós forrásokatmegmozgató NFT II-be beemeli a legfontosabbbudapesti fejlesztéseket. A következőciklusban közigazgatási reformot hajt végre,hogy a 2010-es választásokra már egy egységes,bürokráciától és politikai széthúzástólmentesebb önkormányzati szisztéma jöjjönlétre.Felgyorsítják az infrastruktúra-fejlesztést.Végigviszik, és határidőre befejezik a4-es metróépítést.Uniós források segítségével az állam befejeziaz M0-ás körgyűrűt, megépíti az Aquincumi-hidatés a kapcsolódó úthálózatot, fejlesztiaz elővárosi vasúthálózatot, magántőke bevonásávalkiépíti a ferihegyi gyorsvasutat. Ahhoz,hogy a város belül is átjárhatóbb legyen, közösenmegépítik a 4-es mellett az 5-ös metrót,meghosszabbítják az 1-es és a 3-as villamosvonalát. Budapest és az ország egészségét éskörnyezetének épségét a csepeli és dél-budaiszennyvíztisztító megépítése, a város teljeskörű csatornázása szolgálja. A főváros belsőmegújítását, kulturális és turisztikai fejlődésétaz óbudai Gázgyár és a Moszkva tér rehabilitációjával,a gyógyfürdők felújításával és egy5000 fős konferencia-központ megépítésévelakarják elősegíteni.Felgyorsítják a városrehabilitációt, a kormánybővíti a Panel Plusz programot és segítia társasházi felújításokat.46ÖN • KOR • KÉP 2006. április


ESÉLYEK ÉS LEHETÔSÉGEKEzüstkorIdősbarát önkormányzatAz ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségiminiszter és a belügyminiszterközös pályázatot hirdet önkormányzatokszámára az eddigi tevékenységük után azIdősbarát Önkormányzat Díj elnyerésére.Az ENSZ megfogalmazásábana XX. században következettbe a „hosszú élet forradalma”,amely jelentős változásokathozott az egyén és a társadalomszámára nemzeti és nemzetköziszinteken is. Magyarországon1900 és 2000 közöttszinte megduplázódott a születéskorvárható élettartam (várhatóélettartam: 1900-ban nők:38,2 év, férfiak: 36,6 év; 2000-ben nők: 75,6 év, férfiak 67,1év), s külön figyelemre méltó,hogy milyen nagy különbségvan a két nem elérhető életkorábana nők javára. Magyarországontovábbi kihívást jelent,hogy a hazai idősek sokkal roszszabbállapotban érik meg eztaz életszakaszt, mint európaiuniós kortársaik.Az 1991-ben megfogalmazottENSZ Idős EmberekkelFoglalkozó Alapelvekszerint olyan időspolitikáravan szükség, amely az egészélet során biztosítja a függetlenséget,a részvételt, a gondoskodást,az önmegvalósítástés a méltóságot. Ezenelvek mentén országos szintűidőspolitika határozza meg azidősek generációs hátrányainakleküzdését, teljes társadalmitagságuk megteremtésétés megőrzését. Helyiszinten az önkormányzatoktehetnek a legtöbbet az időslakosság társadalmi aktivitásának,fizikai és intellektuáliskapcsolódási lehetőségeiknekmegőrzéséért.Az ifjúsági, családügyi,szociális és esélyegyenlőségiminiszter és a belügyminiszteraz Idősbarát ÖnkormányzatDíj adományozásávalazt a célt tűzte ki, hogyaz önkormányzatok idősekértvállalt cselekvő felelősségételismerje, hozzájáruljona helyi szintű aktív időspolitikamegerősítéséhez,és a díjjal járó jutalommala helyi idősügyi tevékenységsegítéséhez.A díjazással és a díjátadáshozkapcsolódó önkormányzatikonferenciával kíván akét minisztérium hozzájárulniahhoz, hogy minél szélesebbkörben a helyi politikaformálókfigyelme az idősödésproblémái felé forduljon,és intézkedéseikkel, programjaikkalinnovatív módonsegítsék elő: az idősek közéletbenvaló részvételét, hátrányaikleküzdését, életminőségükjavítását, a bűnmegelőzésidősügyi feladatainaktársadalmasítását, az időseküdültetésének hozzáférhetővétételét, a fogyasztóvédelmirendelkezések széles körbentörténő megismertetését.Mindezeket az idősügyértvégzett önkormányzati tevékenységpéldamutatóan eredményesgyakorlatának felkutatásával,díjazásával és közzétételévelkívánják elérni adíj alapítói.Ezen célkitűzésen belülkülönösen fontos, hogy ne csupána különböző törvények ésjogszabályok által előírt, megfelelőszínvonalú ellátási kötelezettségeknektegyen elegeta helyi önkormányzat, hanema helyi közösségek életénekminőségét szintentartó, javító,az idősügyet szolgáló rendszereketkialakító kezdeményezésekkeléljen, illetve azokattámogassa. Ezek sokszor nemnagy befektetést igényelnek.Főként az odafigyelő, együttműködő,döntéshozói és hivatalimunka, valamint az önkormányzatiés támogatói erőforrásokegyüttesen kellő hátteretbiztosíthatnak az e területenvaló eredmények eléréséhez.Nélkülözhetetlen e tevékenységsorán az idős emberlakóhelyéhez, családi környezetéhezigazodó ügyei figyelembevétele,e sajátos közösségéletének szervezése, azidősek aktivitásának fenntartása,a közösségi ügyekbe valóbevonása.Különösen nagy hangsúlytkap a hatékony időspolitikakialakítása és támogatása,azokon a településeken,ahol a kedvezőtlen társadalmi,gazdasági folyamatok hatásáramár most a lakosság nagyhányada időskorú. Ezeken atelepüléseken az önkormányzatalapstratégiájának részévékell váljon az időseket érintőkérdésekkel való tudatos foglalkozás.A díjat pályázat útján azok ahelyi önkormányzatok nyerhetikel, amelyek a szociális gondoskodáskörébe tartozó kötelezőalapfeladataikon túl:a) aktív tevékenységükkel –különösen a pályázati lehetőségekkihasználásával – elősegítikaz idős korúak helyi szervezeteinekműködését, illetvehozzájárulnak szabadidősprogramjaik megszervezéséhez,b) példamutató együttműködéstalakítanak ki a kistérségükhelyi önkormányzataival,valamint a helyi kisebbségiönkormányzatokkal, illetvea civil szervezetekkel és alakosság önkéntes segítőivelaz időskorúak életvitelénekjavítása érdekében,c) a helyi közéletbe, illetveannak alakításába széleskörűenbevonják az időskorú polgárokat,illetve szervezeteiket,d) az a)-c) pontokban meghatározottakmegvalósításá-2006. április ÖN • KOR • KÉP47


PÁLYÁZATI FELHÍVÁS AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRAval kialakították a helyi idősbarátpolitika azon rendszerét,amely hosszú távon biztosítjae területen az eredményesműködést.A díjakról és a díjátadásról A hat legjobbnak ítéltpályaművet benyújtó önkormányzata 2006. év IdősbarátÖnkormányzata Díjat kapjaés mindegyik 1 000 000 forintjutalomban részesül. Az Idősek Világnapjaalkalmából rendezett konferencián,az Idősbarát ÖnkormányzatDíjban részesültönkormányzatok pályaműveimellett a bíráló bizottságáltal példaértékűnek minősítettpályamunkákat is bemutatják. A Települési ÖnkormányzatokOrszágos Szövetsége(TÖOSZ) egy TÖOSZ különdíjatajánl fel a Bíráló Bizottság általjavasolt kistelepülésnek.Ki és milyen módon pályázhat?Pályázók köre: Bármelyhelyi (települési, megyei, kerületi,fővárosi) önkormányzat,amennyiben eleget tesz mindazoknaka különböző jogszabályokbanelőírt ellátási kötelezettségeknek,amelyek azidős lakosságról való gondoskodástbiztosítják, illetvea helyi szükségletekhez igazodvaezeket az ellátásokatszakmailag elfogadható (innovatív)módon helyettesíti.Pályázat módja: Pályázniírásos pályaművek benyújtásávallehet, melyben a pályázóönkormányzat bemutatja,hogy milyen helyi rendszerétalakította ki az idősügyi önkormányzatitevékenységnek. Apályázati űrlapban megadottformátum szerint a pályázóönkormányzat idősügyi tevékenységének,az önkormányzássorán idősügyben meghatározóértékeknek, elveknek, azidősügyi fejlesztési elképeléseknek,és a már elért eredményeknek,hatásoknak az összefoglalásábólkibontakozó képbemutatása szükséges.Főbb értékelési szempontok:A pontos értékelésiszempontokról és az értékelésmenetéről az Értékelésiszempontsor című dokumentumbóltájékozódhat.Alapelv, hogy csak olyanpályázó jogosult díjazásra,amely jogszabályokban előírt(egészségügyi, szociális, közművelődésistb.) ellátási kötelezettségeinekeleget tesz.Ezen túlmenően azonbanaz innovatív, ötletes, a meglévőerőforrásokat kreatívmódon az idősek érdekébenfelhasználó intézkedések; alakossággal, lakossági csoportokkalpartneri viszonybanmegvalósított tevékenységekbemutatását is kéri apályáztató.Fontos, hogy a pályaműbőlmegismerhetővé váljon, hogymilyen önkormányzási elvek ésmilyen koncepció(k) áll(nak) ahelyi időspolitika hátterében,mi határozza meg az idősekéletét érintő döntéshozást ésa döntésvégrehajtását. Ugyanakkoraz értékelő bizottság azalapján hozza meg döntését,hogy az önkormányzat hol tartaz alapelvek megvalósításában,mit tett. Milyen kezdeményezésekkelélt, illetve milyenkezdeményezéseket támogatott?Az értékelés során figyelembeveszi majd az értékelőbizottság, hogy az egyes pályázóönkormányzatok a magukszintjén, településmérettől,rendelkezésre álló erőforrásoktólés demográfiai helyzetüktőlfüggően képesek alakítaniaz idősekre odafigyelő önkormányzatitevékenységüket.Annak bemutatása, hogy azönkormányzati tevékenységekvalóban pozitív hatással vannaka helyi idős lakosságra. Apályázó önkormányzat az időslakosok csoportjainak, illetve azőket képviselő szerveződések(pl. nyugdíjasklubok, egyesületek)véleményét is összegezhetia pályázatban. Ezt a véleménytjavasoljuk a pályázathozcsatolni írott ajánlás formájában,melyben a helyi lakosok,érdekképviseletek, civil szervezetekjavasolják az önkormányzatdíjazását, és megfogalmazzák,hogy milyen hatást gyakoroltaz önkormányzat tevékenységea saját életükre.A pályázat benyújtásánakmódja: A pályaműveketa pályázati űrlap kitöltésévelkészítsék el, melyetaz internetről a következőcímről tölthetnek le:http://www.icsszem.huA pályaművek maximum 8oldal terjedelmű – Times NewRoman 12-es betűmérettel ésszimpla sorközzel elkészített(plusz mellékletek) nyomtatott(vagy gépelt) anyagoklehetnek.A pályaművet az aláírásrajogosult személy (közgyűlésielnök, polgármester) aláírásával3 nyomtatott példánybankérjük benyújtani. A pályázatokattértivevénnyel postaiúton, a következő címre juttassákel:Ifjúsági, Családügyi, Szociálisés Esélyegyenlőségi Minisztérium,Idősbarát ÖnkormányzatDíj Bíráló Bizottság, 1054Budapest, Akadémia u. 3.Személyesen nem adhatóbe a pályázat!Kérjük a borítékon a„PÁLYÁZAT” szót feltűntetniszíveskedjenek.Amennyiben erre lehetőségvan, a későbbi feldolgozás érdekébenkérjük, hogy pályázatátelektronikusan is juttassa el azidosbarat@icsszem.hu címre.A pályázat határide -je: május 22. A pályázatokpostára adásának napja: Apályázati felhívás MagyarKözlönyben történő megjelenésétkövető 30. nap 24.órája.48ÖN • KOR • KÉP 2006. április

More magazines by this user
Similar magazines