Hatékony tanulás - MEK

A tanulásról alkotottelképzelések1. reprodukció2. tudásalkotás, -átalakításAltípusok(a) A tudás növelése:(b) Memorizálás:(c) Felhasználás:(a) A tanultak megértése:(b) A valóság megértése:(c) Személyiségváltozás:(d) Alkalmazás:Jellemzőkminél több információmegszerzése.az információk minél pontosabbés részletesebb visszaadása.a megtanult tények, algoritmusokmechanikus alkalmazása.a megtanultak személyesmegértése.a valóság megértése, egyéniértelmezése.a tanulás révén a tanulószemélyiségében történőváltozás.a tanultak aktív, alkotó jellegűfelhasználása a gyakorlatban.1. táblázat: A tanulásról alkotott elképzelések típusai és jellemzői(Säljö, 1979; Vermunt, 1996, 1998; Nahalka, 2003 alapján)A kutatók ezeket az elképzeléseket a tanulás formális, iskolai szituációiban vizsgálták −lehetséges, hogy például a gyermeknevelés vagy a kertészkedés tanulása során máselképzelések is megjelennek. A felsőoktatásban tanulók körében viszont a fentitanuláselképzelések vannak jelen, függetlenül attól, hogy milyen felsőoktatási intézménybenés mit tanulnak. Ugyanakkor egyes kutatók szerint a hallgatók tanulásról alkotott elképzeléseiképzési- és tudományterületektől függnek, tehát nem lehet általában beszélni a tanulásfogalmáról, csak például a szociális munka, a tanárképzés, a jogászi pálya tanulásáhozkötötten. A területekhez kötött tanulás fogalmának vizsgálatában megjelennek az adottterülethez, tantárgyhoz kötődő hallgatói nézetek, a területhez kötődő kedvelt tanulásiszituációk és tanulási tevékenységek is (Bakx – Sanden – Vermetten, 2002). A tanulástudomány- és szakterülethez kötöttségét igyekezett igazolni Kolb, amerikai kutató is, aki ahallgatók tanulási jellemzői, stílusa és a választott egyetemi szakok és foglalkozások közttalált összefüggéseket (ld. részletesebben a Tanulási stratégia és tanulási stílus című fejezetet).2.1.2.2. A tudásról alkotott elképzelésekA tanulásról alkotott elképzeléseket kiegészítik, s egyúttal össze is függnek velük azok azelgondolások, amelyeket a tudás természetével, sajátosságaival kapcsolatban fogalmaznakmeg a tanulók. A tudásról alkotott elképzelések (vagy más kifejezéssel az ismeretelméletinézetek) szintén befolyásolják a tanulás módját, s ezáltal hatással vannak a tanuláseredményességére is. Egy korai kutatásban (Perry, 1970, idézi Kuh és Stage, 1992,1720−1721. p.) első- és másodéves amerikai hallgatók elképzeléseit elemezve négy jólelkülöníthető típust találtak. Az első, legkevésbé kidolgozott, reflektált dualisztikustudásfelfogás szerint a megszerzett tudás vagy jó, vagy rossz: a tudás bizonytalansága vagykétértelműsége elfogadhatatlan e tanulók számára. A hallgatók más kategóriák szerint nemtudják értelmezni tudásukat, ha tehát bármi kétely merül fel a tudás igazságtartalmával,megbízhatóságával kapcsolatban, akkor ezek a hallgatók a szakértőkhöz, azaz elsősorban azoktatóikhoz fordulnak, akik szerintük minden kétséget kizárólag helyesen meg tudjákválaszolni a kérdéseket. Egy reflektáltabb szinten már azt gondolják a hallgatók, hogy sokféletudásfelfogás létezhet attól függően, hogy a valóságot milyen nézőpontból szemléljük,értelmezzük: a megfogalmazott kérdésekre is többféle válasz adható. Ebben az esetben már eltudják képzelni azt, hogy nem minden válasszal kapcsolatban lehet eldönteni, hogy az jó-e44