13.07.2015 Views

AvarostervezéseII091..

AvarostervezéseII091..

AvarostervezéseII091..

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

2009.12.01.Települési építési szabályzat• az építkezés minden érintettre vonatkozó szabályai(anyagi és eljárásjog)• egész településre (mozaik is lehet)• a szabályozási tervvel szoros összefüggésben• rendeletbenA szabályozási terv• az építési jogok és kötelezettségek részletes, telekreértelmezhető megadása• adott helyzetekben kötelező (területfelhasználás változása,belterületbe vonás, rehabilitáció)• egész településre vagy minimum egy tömbre• 1: 1000 (1:500)• szoros összefüggésben a települési építési szabályzattal• rendeletben (építési jogokat eredeztet!)A város tervezéseSzabó Julianna 2008A településrendezési eszközök:a települési építési szabályzat és a szabályozási tervA szabályozás eszközei a szabályozási tervben:A város tervezéseSzabó Julianna 2008A településrendezési eszközök:a települési építési szabályzat és a szabályozási tervA szabályozás eszközei a szabályozási tervben:Városépítészet I.BME Urbanisztika Tsz.•A szabályozási vonal•Az építési vonal és az építési hely•Az építési övezetekAz építészeti-esztétikai hagyomány településrendezésbenVárosépítészet I.BME Urbanisztika Tsz.•A szabályozási vonal•Az építési vonal és az építési hely•Az építési övezetekAz építészeti-esztétikai hagyomány településrendezésbenA szabályozási terv tartalmazza• a szerkezeti terv elemein kívül• az (építési) övezetek lehatárolását és szabályait• védő, védett és védelemre javasolt területekhatárát (országos szintű tervekből vagy szakági jogszabályokból pl. atermészetvédelem különböző területei, a műemléki területek, a védettrégészeti területek vagy nagy teljesítményű infrastrukturális hálózatokvédőövezetei, a légi közlekedés csatornái vagy helyi döntésekből, pl. atermészeti és épített környezet helyi jelentőségű területei ésobjektumai, a tájkép- és látványvédelem területei)• a sajátos jogintézmények alkalmazásának területeitA szabályozás eszközei• szabályozási vonal közterületet választja el amagánterülettől, sajátos jogintézmények alapja• építési hely és az építési vonal (a telken belül azt aterületet jelöli, amelyen beépítés elhelyezhető)• övezetek OTÉKon belül megadott határértékekkel +saját szabályozássalA város tervezéseSzabó Julianna 2008A településrendezési eszközök:a települési építési szabályzat és a szabályozási tervA szabályozás eszközei a szabályozási tervben:A város tervezéseSzabó Julianna 2008A településrendezési eszközök:a települési építési szabályzat és a szabályozási tervA szabályozás eszközei a szabályozási tervben:Városépítészet I.BME Urbanisztika Tsz.•A szabályozási vonal•Az építési vonal és az építési hely•Az építési övezetekAz építészeti-esztétikai hagyomány településrendezésbenVárosépítészet I.BME Urbanisztika Tsz.•A szabályozási vonal•Az építési vonal és az építési hely•Az építési övezetekAz építészeti-esztétikai hagyomány településrendezésbenA szabályozás eszközei• szabályozási vonal a közterületet választja el amagánterülettől, sajátos jogintézmények alapjaA szabályozás eszközei• építési hely és az építési vonal(a telken belül azt a területet jelöli,amelyen beépítés elhelyezhető)A város tervezéseSzabó Julianna 2008A településrendezési eszközök:a települési építési szabályzat és a szabályozási tervA szabályozás eszközei a szabályozási tervben:A város tervezéseSzabó Julianna 2008A településrendezési eszközök:a települési építési szabályzat és a szabályozási tervA szabályozás eszközei a szabályozási tervben:Városépítészet I.BME Urbanisztika Tsz.•A szabályozási vonal•Az építési vonal és az építési hely•Az építési övezetekAz építészeti-esztétikai hagyomány településrendezésbenVárosépítészet I.BME Urbanisztika Tsz.•A szabályozási vonal•Az építési vonal és az építési hely•Az építési övezetekAz építészeti-esztétikai hagyomány településrendezésben2


2009.12.01.A szabályozás eszközei• övezetekOTÉKon belül megadotthatárértékekkel+ saját szabályozássalAz övezetek jellemzői• szintterületi mutató• legnagyobb, esetenként a legkisebb telekméret (atelkek minimális mélysége és utcai szélessége)• legnagyobb beépítettség (beépítési százalék)• beépítés módja (a szabadonálló, az oldalhatáros, a zártsorúilletve hézagosan zártsorú beépítés)• minimális zöldfelület (többszintű növénytelepítés)A város tervezéseSzabó Julianna 2008A településrendezési eszközök:a települési építési szabályzat és a szabályozási tervA szabályozás eszközei a szabályozási tervben:A város tervezéseSzabó Julianna 2008A településrendezési eszközök:a települési építési szabályzat és a szabályozási tervA szabályozás eszközei a szabályozási tervben:Városépítészet I.BME Urbanisztika Tsz.•A szabályozási vonal•Az építési vonal és az építési hely•Az építési övezetekAz építészeti-esztétikai hagyomány településrendezésbenVárosépítészet I.BME Urbanisztika Tsz.•A szabályozási vonal•Az építési vonal és az építési hely•Az építési övezetekAz építészeti-esztétikai hagyomány településrendezésbenAz építési szabályzatban, szabályozási tervben az építési telekremeghatározandóMegengedett legnagyobbbeépítettség (%)Megengedett legkisebblegnagyobbépítménymagasság(m)nagyvárosias lakó 80 12,5< 10kisvárosias lakó 60


2009.12.01.Az övezetek jellemzői• szintterületi mutató• legnagyobb, esetenként a legkisebb telekméret (atelkek minimális mélysége és utcai szélessége)• legnagyobb beépítettség (beépítési százalék)• beépítés módja (a szabadonálló, az oldalhatáros, a zártsorúilletve hézagosan zártsorú beépítés)Az övezetek jellemzői• szintterületi mutató• legnagyobb, esetenként a legkisebb telekméret (atelkek minimális mélysége és utcai szélessége)• legnagyobb beépítettség (beépítési százalék)• beépítés módja (a szabadonálló, az oldalhatáros, a zártsorúilletve hézagosan zártsorú beépítés)• minimális zöldfelület (többszintű növénytelepítéssel)A város tervezéseSzabó Julianna 2008A város értelmezése és az urbanisztika fogalmaVárostervezés mint műszaki és/vagy társadalmi tervezésA várostervezés funkcióiA város tervezéseSzabó Julianna 2008A város értelmezése és az urbanisztika fogalmaVárostervezés mint műszaki és/vagy társadalmi tervezésA várostervezés funkcióiVárosépítészet I.BME Urbanisztika Tsz.A tervezési és szabályozási gondolkodás különbségeiA szabályozás fogalma, szerepei, jogi alapjaiA településrendezési eszközök: a szabályozási tervVárosépítészet I.BME Urbanisztika Tsz.A tervezési és szabályozási gondolkodás különbségeiA szabályozás fogalma, szerepei, jogi alapjaiA településrendezési eszközök: a szabályozási tervAz övezetek jellemzői• szintterületi mutató• legnagyobb, esetenként a legkisebb telekméret (atelkek minimális mélysége és utcai szélessége)• legnagyobb beépítettség (beépítési százalék)• beépítés módja (a szabadonálló, az oldalhatáros, a zártsorúilletve hézagosan zártsorú beépítés)• minimális zöldfelület (többszintű növénytelepítéssel)• megengedett legnagyobb építménymagasságAz övezetek jellemzőiA város tervezéseSzabó Julianna 2008Városépítészet I.BME Urbanisztika Tsz.A város értelmezése és az urbanisztika fogalmaVárostervezés mint műszaki és/vagy társadalmi tervezésA várostervezés funkcióiA tervezési és szabályozási gondolkodás különbségeiA szabályozás fogalma, szerepei, jogi alapjaiA településrendezési eszközök: a szabályozási tervA város tervezéseSzabó Julianna 2008Városépítészet I.BME Urbanisztika Tsz.A településrendezési eszközök:a települési építési szabályzat és a szabályozási tervA szabályozás eszközei a szabályozási tervben:•A szabályozási vonal•Az építési vonal és az építési hely•Az építési övezetekAz építészeti-esztétikai hagyomány településrendezésbenAz építészeti-esztétikai hagyománytelepülésrendezésben• A középkor, a reneszánsz és abarokk esztétikai öröksége• A városkép értelmezésea XIX. században• Esztétikum és percepció• A szabályozás és az esztétikum• Arány, ritmus, egységesség• Az összefüggések kereséseA város tervezéseSzabó Julianna 2009Az építészeti-esztétikai hagyomány településrendezésbenA középkor, a reneszánsz és a barokk esztétikai örökségeA városkép értelmezése a XIX. századtólA város tervezéseSzabó Julianna 2009Az építészeti-esztétikai hagyomány településrendezésbenA középkor, a reneszánsz és a barokk esztétikai örökségeA városkép értelmezése a XIX. SzázadbanVárosépítészet I.BME Urbanisztika Tsz.Városépítészet I.BME Urbanisztika Tsz.Esztétikum és percepcióA szabályozás és az esztétikumArány, ritmus, egységességAz összefüggések keresése4


2009.12.01.Pierro della Francesca :Ideális város(1470 körül)„A város utcái sokkal nemesebb megjelenésűek lesznek,ha a szép kövezésen és tisztaságon kívül mindkét oldalonegy vonalban állnak a házak, egyik sem emelkedik amásik fölé, a kapuik azonos minta után készülnek. Azutcák következő részeit kell főként díszessé tenni: ahidakat, kereszteződéseket és köztereket.”.„Urunk megkönnyíteni akarván azok útját, akiket az áhítatvagy a fogadalom vezérel, hogy újból és újbólmeglátogassák Róma városának legszentebb helyeit, ésfőleg a hét templomot, melyeket oly nagyon dicsérnekszépségükért és ereklyéikért, nagy számú igen tágas ésegyenes utcát nyittatott, sok helyen. Igy gyalog, lóval vagykocsival Róma bármelyik, tetszés szerinti helyéről indulvatulajdonképpen egyenesen folytathatjuk utunkat aleghíresebb szent helyek felé.”Carlo FontanaLeon Battista Alberti: De re aedificatoria libri X; VIII/6. fejezetA város tervezéseSzabó Julianna 2009Az építészeti-esztétikai hagyomány településrendezésbenA középkor, a reneszánsz és a barokk esztétikai örökségeA városkép értelmezése a XIX. SzázadbanA város tervezéseSzabó Julianna 2009Az építészeti-esztétikai hagyomány településrendezésbenA középkor, a reneszánsz és a barokk esztétikai örökségeA városkép értelmezése a XIX. SzázadbanVárosépítészet I.BME Urbanisztika Tsz.Esztétikum és percepcióA szabályozás és az esztétikumArány, ritmus, egységességAz összefüggések kereséseVárosépítészet I.BME Urbanisztika Tsz.Esztétikum és percepcióA szabályozás és az esztétikumArány, ritmus, egységességAz összefüggések keresése•barokk tengely•városi előtér•rezidenciavárosok„Az építészeket folyamatosankísérti, hogy a várostmegpróbálják visszatéríteniaz egységes mű, a befejezetttárgy irányába. Ez apróbálkozás általábanháromféle formát:a beépítési terv,a modellés a megastruktúraformáját öltheti”Christian DevillersA város tervezéseSzabó Julianna 2009Az építészeti-esztétikai hagyomány településrendezésbenA középkor, a reneszánsz és a barokk esztétikai örökségeA városkép értelmezése a XIX. SzázadbanA város tervezéseSzabó Julianna 2009Az építészeti-esztétikai hagyomány településrendezésbenA középkor, a reneszánsz és a barokk esztétikai örökségeA városkép értelmezése a XIX. SzázadbanVárosépítészet I.BME Urbanisztika Tsz.Esztétikum és percepcióA szabályozás és az esztétikumArány, ritmus, egységességAz összefüggések kereséseVárosépítészet I.BME Urbanisztika Tsz.Esztétikum és percepcióA szabályozás és az esztétikumArány, ritmus, egységességAz összefüggések keresése„Szemtanúk szerinta generalisszimusz egy alkalommalkönnyed mozdulattal kiemeltea Kreml makettjéből a hagymakupolásVaszilij Blazsennij székesegyházat,mert látni akarta,hogy nézne ki nélküle a város.”„művészileg csak az a fontos, ami áttekinthető,látható, vagyis az egyes utca, az egyes tér”Camillo SitteA város tervezéseSzabó Julianna 2009Az építészeti-esztétikai hagyomány településrendezésbenA középkor, a reneszánsz és a barokk esztétikai örökségeA városkép értelmezése a XIX. SzázadbanA város tervezéseSzabó Julianna 2009Az építészeti-esztétikai hagyomány településrendezésbenA középkor, a reneszánsz és a barokk esztétikai örökségeA városkép értelmezése a XIX. SzázadbanVárosépítészet I.BME Urbanisztika Tsz.Esztétikum és percepcióA szabályozás és az esztétikumArány, ritmus, egységességAz összefüggések kereséseVárosépítészet I.BME Urbanisztika Tsz.Esztétikum és percepcióA szabályozás és az esztétikumArány, ritmus, egységességAz összefüggések keresése5


2009.12.01.utakhatárvonalakövezetekcsomópontokjelzőpontokKevin LynchA város tervezéseSzabó Julianna 2009Az építészeti-esztétikai hagyomány településrendezésbenA középkor, a reneszánsz és a barokk esztétikai örökségeA városkép értelmezése a XIX. SzázadbanA város tervezéseSzabó Julianna 2009Az építészeti-esztétikai hagyomány településrendezésbenA középkor, a reneszánsz és a barokk esztétikai örökségeA városkép értelmezése a XIX. SzázadbanVárosépítészet I.BME Urbanisztika Tsz.Esztétikum és percepcióA szabályozás és az esztétikumArány, ritmus, egységességAz összefüggések kereséseVárosépítészet I.BME Urbanisztika Tsz.Esztétikum és percepcióA szabályozás és az esztétikumArány, ritmus, egységességAz összefüggések keresése„ Ekkor az esztétikumnakazonban sajátságos,eddig nem ismertcsinosító, szépítő,egységesítő, lényegébenráadás-, illetvekulisszaszerűértelmezése jelentkezik.”Granasztói PálA város tervezéseSzabó Julianna 2009Az építészeti-esztétikai hagyomány településrendezésbenA középkor, a reneszánsz és a barokk esztétikai örökségeA városkép értelmezése a XIX. SzázadbanA város tervezéseSzabó Julianna 2009Az építészeti-esztétikai hagyomány településrendezésbenA középkor, a reneszánsz és a barokk esztétikai örökségeA városkép értelmezése a XIX. SzázadbanVárosépítészet I.BME Urbanisztika Tsz.Esztétikum és percepcióA szabályozás és az esztétikumArány, ritmus, egységességAz összefüggések kereséseVárosépítészet I.BME Urbanisztika Tsz.Esztétikum és percepcióA szabályozás és az esztétikumArány, ritmus, egységességAz összefüggések kereséseritmusarányegységességA város tervezéseSzabó Julianna 2009Az építészeti-esztétikai hagyomány településrendezésbenA középkor, a reneszánsz és a barokk esztétikai örökségeA városkép értelmezése a XIX. SzázadbanA város tervezéseSzabó Julianna 2009Az építészeti-esztétikai hagyomány településrendezésbenA középkor, a reneszánsz és a barokk esztétikai örökségeA városkép értelmezése a XIX. SzázadbanVárosépítészet I.BME Urbanisztika Tsz.Esztétikum és percepcióA szabályozás és az esztétikumArány, ritmus, egységességAz összefüggések kereséseVárosépítészet I.BME Urbanisztika Tsz.Esztétikum és percepcióA szabályozás és az esztétikumArány, ritmus, egységességAz összefüggések keresése6


2009.12.01.A város tervezéseSzabó Julianna 2009Az építészeti-esztétikai hagyomány településrendezésbenA középkor, a reneszánsz és a barokk esztétikai örökségeA városkép értelmezése a XIX. SzázadbanA város tervezéseSzabó Julianna 2009Az építészeti-esztétikai hagyomány településrendezésbenA középkor, a reneszánsz és a barokk esztétikai örökségeA városkép értelmezése a XIX. SzázadbanVárosépítészet I.BME Urbanisztika Tsz.Esztétikum és percepcióA szabályozás és az esztétikumArány, ritmus, egységességAz összefüggések kereséseVárosépítészet I.BME Urbanisztika Tsz.Esztétikum és percepcióA szabályozás és az esztétikumArány, ritmus, egységességAz összefüggések keresése„Az ilyen együttesek belső egysége többnyire a felszínalatt rejlik. Ez nem az a nyilvánvaló vagy egyszerűegység, amelyet kevésbé ellentmondásoskompozíciókban a domináns kötőelemek sora vagy amotívumrend alkot, hanem a bonyolult egész összetettés csalóka rendjének egysége. Ez egy kiélezettkompozíció: ellenpontos kapcsolatokkal, egyenértékűkombinációkkal, inflektáló töredékekkel és tudatoskettősségekkel terhes. Ez az egység éppen csakmegtartja az ellentétes alkotórészek irányítását. ... Ahitelesen összetett épületen vagy városképben a szemnem kíván azonnal megelégedni azzal, hogy meglelteaz egységet az egészen belül.”Robert Venturi„A várostervezés mindeddig elsősorban az építészekfeladata volt, s túlnyomóan még ma is az. … Bár újabbanegyre több más szakember is társul e munkához, azépítészek azt még mindig elsősorban magukénak vallják,fontosságát leginkább ők ismerik fel. … A mérnökök,általában a szakemberek a kérdéseknek csak egyik részétvizsgálják és oldják meg: egyik másik konkrét feladatot,függetlenül az összefüggésektől, vagy pedig a feladatokegészének csak egyik, pl. közlekedési, közművesítési, stb.oldalát. Szemléletük tehát többnyire parciális ésmerőben gyakorlati.A város tervezéseSzabó Julianna 2009Városépítészet I.BME Urbanisztika Tsz.Az építészeti-esztétikai hagyomány településrendezésbenA középkor, a reneszánsz és a barokk esztétikai örökségeA városkép értelmezése a XIX. SzázadbanEsztétikum és percepcióA szabályozás és az esztétikumArány, ritmus, egységességAz összefüggések kereséseKöszönöm a figyelmet!„Az építész viszont,még ha csak családi házat épít is,az élet egészére tekint, az élet egészének teremt teret.”Granasztói Pál7

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!