Képzési programok bővíthetősége mikrovállalkozásoknak - Nemzeti ...

oszk.hu

Képzési programok bővíthetősége mikrovállalkozásoknak - Nemzeti ...

Dr. Kalmár Sándor, Dr. Alpár György, Dr. Keszi Andrea,Ábrahám-Bajsz Brigitta, Szabó GáborKépzési programok bővíthetősége mikrovállalkozásoknakKutatási zárótanulmányBudapest, 2006


Sorozatszerkesztő: Lada LászlóSzerkesztette: Dr. Benke MagdolnaKiadja: Nemzeti Felnőttképzési IntézetFelelős kiadó: Zachár László igazgatóA kutatást a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium támogattaa Munkaerő-piaci Alap felnőttképzési célú keretéből


TartalomjegyzékKutatási összefoglaló .............................................................................................5Bevezetés ............................................................................................................. 17I. A kutatás bemutatása ...................................................................................19I.1. A kutatás céljai és feladatai ....................................................................19I.2. A kutatás folyamata ...............................................................................19II. Irodalmi áttekintés .......................................................................................25II.1. A kis- és középvállalkozások jellemzői ...................................................25II.2. A mikrovállalkozás fogalmi meghatározása ............................................26II.3. A felnőttképzés hazai szabályozása ........................................................29II.4. Felnőttképzés, továbbképzés .................................................................30II.4.1. A képzés, mint stratégiai eszköz ...............................................32II.4.2. Vállalkozó-képzés .....................................................................33II.5. A szakképzettség helyzete a foglalkoztatásban .......................................34II.6. Az agrárvállalkozások helye, szerepe .....................................................35II.6.1. Mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban ...........................35II.6.2. A képzés, fejlesztés jelentősége az agráriumban .........................36III. Eredmények .................................................................................................45III.1. Az aktuális pályázatok rövid értékelése ..................................................45III.2. A mikrovállalkozásokat segítő képzési programok értékelése ..................54III.3. A vállalkozói mélyinterjúk értékelése .....................................................68III.4. A mikrovállalkozások képzési bővíthetőségének elemzése .....................73III.5. A kamarai mélyinterjúk elemzése ..........................................................83IV. Javaslatok .....................................................................................................97Irodalomjegyzék ................................................................................................101Mellékletek ........................................................................................................1033


Felnőttképzési Kutatási Füzetek4


Felnőttképzési Kutatási FüzetekKutatási összefoglalóA „Képzési programok bővíthetősége mikrovállalkozásoknak” c. kutatás részleteseredményei a következőkben foglalhatók össze.A pályázatokrólMagyarországon a lakosság iskolázottsága folyamatosan nő, de a társadalom tudásszintje,tudásbázisa, a munkaerő alkalmazkodóképessége elmarad a változó gazdaságikörülmények által támasztott követelményektől. Az iskolarendszerű képzés nembiztosítja kielégítően az alapkészségek, a kulcskompetenciák elsajátítását. A jelenlegioktatás és képzés rendszere nem igazodik kellőképpen a gazdaság igényeihez.A képzésekkel kapcsolatos támogatásokról (pályázati források) a visszajelzésekszomorú képet mutatnak. Az elmúlt öt évben a mikrovállalkozások döntő többségben(78,3%) nem vettek igénybe pályázati forrást a képzésekhez. A mezőgazdaságbanaz arány hasonló (74,5%).A pályázatokkal elnyert pénzösszegek a vállalkozások pénzügyi mérlegében nem játszanakmeghatározó szerepet, a képzésekben való jelentőségük viszont figyelemreméltó. A megfigyelt mikrovállalkozói körben 15,4 MFt saját forrással, 28,5 MFt pályázatiösszeghez jutottak a vállalkozók, vagyis gyakorlatilag minden forint önrész kettőforint pályázati összeget eredményezett!A jelenlegi pályázati rendszert a vállalkozók legnagyobb arányban (40,0%, a mezőgazdaságban34,2%) közepesnek ítélik. Ennél szomorúbb az a tény, hogy a közepesmellett az elégséges minősítés a második leggyakrabban minősítésre kerülő osztályzat(24,9%, ill. 25%), és nem a négyes.A képzési programokra nem pályázók az okok között első helyen (43,8%) említikaz olyan támogatott képzéseket, amelyre nem volt szükségük, vagy egyáltalánnem érzik szükségét a képzésnek. Második helyen szerepel a pályázattal kapcsolatoselégtelen információ (30,4%), míg a vállalkozók 18,8%-a a teljesíthetetlen kritériumokatemlítette. Fentiek alapján talán túlzás nélkül lehet állítani, hogy a pályázatirendszer lényegi változtatásokat igényel a képzések körét, az információkat és afeltételeket illően.A képzési pályázatokról a mikrovállalkozások számára legtöbbször a kamarai tájékoztatók(54,6%) nyújtanak megbízható információkat, ezt követik a helyi sajtó(29,2%), az ingyenes tájékozató füzetek (26,3%) és a TV hirdetések (22,9%) általközölt információk. Meglepő, de tény, hogy a kiíró szervek honlapjait mindössze5


Felnőttképzési Kutatási Füzeteka válaszadók 15,4%-a jelölte meg információszerzési bázisként. A pályázatfigyelőcégek alacsony értékei (7,5%, ill. a mezőgazdaságban 3,3%) erősen megkérdőjelezikezen cégek információszolgáltató szerepét, jelentőségét.A vállalkozók a hazai pályáztatási rendszert bonyolultnak, bürokratikusnak, átláthatatlannakés zavarosnak látják, sok esetben nagy az információhiány, és a kiírtpályázatok többsége inkább a nagyobb vállalkozásokat célozza meg.Sajnos az eddigiekről az állapítható meg, hogy alacsony azon pályázatok száma,melyek révén a vállalkozások és kiemelten a mikrovállalkozások olyan forráshozjutnak, melyből képzéseiket megvalósíthatják, illetve képzéseken vehetnek részt.A támogatások kifizetése elhúzódó, ugyanakkor sok pályázati forrás kihasználatlanmarad. A pályázatok zömében a képzés szervezésére adnak támogatást és nemközvetlenül az érdekelteket támogatják. Célszerűbb lenne az oktatásban résztvevők,a vállalkozások közvetlen támogatása.A mikrovállalkozások véleményeA felmérésben részt vevő mikrovállalkozások zöme (67,6%) 1990-1999 között alakult,mely egyúttal azt is jelzi, hogy a felmért körben a mikrovállalkozások képzése éstámogatási igénye, képzési tapasztalata viszonylag rövid időre (10-15 év) tekintvissza. A vállalkozási formák tekintetében közel megegyező arány állapítható megaz egyéni (50,4%) és a társas (49,6%) vállalkozások között. A kapott eredmények alapjánaz az eredmény prognosztizálható, hogy az alkalmazottak képzése viszonylagkisebb szerepet fog játszani, mivel az egyéni vállalkozó önmagában vezető és végrehajtóis, alkalmazottat ritkán vagy időlegesen vesz fel.A mezőgazdasági társas vállalkozásokról nehéz pontos képet adni, mivel csakkisebb részük (40%) képvisel egyetlen vállalkozási formát, a többség (60%) egyszerremagángazda, Bt és Kft, esetleg szövetkezeti tag is egyben. Minderre a jog lehetőségetteremt, amellyel a vállalkozók élnek is az eltérő adózási feltételek, a földvásárlássalkapcsolatos megkötések (max. 300 hektár) miatt.Országos viszonylatban megállapíthatjuk, hogy a vállalkozások száma nem csökken,hanem nő. A 2005. októberi adatok szerint mintegy 1,2 millió vállalkozást regisztráltakországosan, melyek legnagyobb hányada (36,8%) ingatlanügyekkel, gazdaságitanácsadással foglalkozik. Ezt követi a kereskedelem, javító szolgáltatás (18,1%), azépítőipar (8%), ipar (7,2%), feldolgozóipar (7,1%), szálláshely szolgáltatás (6,3%).A mezőgazdaság 4,6%-os részaránya mintegy 55 ezer regisztrált vállalkozást ésvállalkozót takar, amit mintegy további 150 ezer, a mezőgazdaságból főfoglalkozáskéntélő – egyéni gazda, őstermelő, alkalmazott – potenciálisan oktatásra alkalmas,esetleg azt igénylő személy egészít ki.6


Felnőttképzési Kutatási FüzetekTermészetesen tisztában vagyunk azzal, hogy nem minden regisztrált vállalkozásműködik, a számok mégis azt tükrözik, hogy országos szinten mintegy 0,5-1,0 milliófelnőtt oktatásáról kell gondoskodni a mikrovállalkozásokhoz kötődően.A vizsgált mikrovállalkozói körben a rendszerváltással visszakapott erőforrások (föld,épületek, eszközök) kedvező hasznosítási lehetőségei (24,6%), valamint a jövedelemkiegészítés (24,1%) szerepelnek a fő motivációs tényezők között. Elgondolkodtató,hogy a családi hagyományok folytatása a válaszadók mindössze 18,3%-át, a szakma, atevékenység iránti érdeklődés pedig 17,1%-át késztette vállalkozás indítására. A válaszadókzöme (74,4%) kényszerhelyzet miatt indította vállalkozását!A mezőgazdasági mikrovállalkozásokban is az összevont vállalkozói adatokból felállítottsorrendhez hasonló eredményt lehet megállapítani. A várakozásoknak megfelelőena családi hagyományok ápolása (30,0%) nagyobb súllyal szerepel a mezőgazdaságbana kiváltó okok között, viszont kisebb a különös érdeklődést tanúsítóktábora (15%).A vállalkozások működtetéséhez szükséges ismereteket a válaszadók differenciáltanés mértéktartóan értékelték. 0-s választ, tehát az ismeret teljes hiányát a válaszadókalig 1-2%-a jelölte meg. Legtöbben (29,6%) a gazdálkodás gyakorlati fogásaibanérzik magukat kitűnően felkészültnek (5-ös), ezt követik a piaci ismeretek (7,5%),míg legkevesebben (4,2%) a jogból vallották magukat kitűnőnek.A mikrovállalkozások vezetőit arról is megkérdeztük, hogy tapasztalataik, véleményükszerint az ismeretségi körükben, vagyis a többi vállalkozó számára mit tartanakfontosnak. A két vállalkozói kör, valamint az önmaga ismereteiről adott véleményekalapján megállapítható, hogy a jövőben a mikrovállalkozások ismeretei bővítésébenkiemelten kell kezelni a támogatásokkal, pénzgazdálkodással és adózással, piaccal,technológiai fejlesztésekkel kapcsolatos oktatásokat.A képzéseken való részvétel okai közül a mikrovállalkozók 60,8%-a jelölte megaz „érdekes témát”, 32,5% „a tevékenység feltételét”, és 24,6% „a felkészüléstegy profilváltásra”. Érdekes módon a „hasznos téma” mindössze a megkérdezettek12,9%-át ösztönözte képzésen való részvételre. A mezőgazdasági vállalkozókat sokkalnagyobb arányban (55,8%-ban) ösztönözte a téma hasznossága, míg 43,3%-ban a tevékenység feltétele, 28,3%-ban a téma iránti érdeklődés volt a képzésen valórészvétel indítéka.A képzés színvonalára a válaszadók zömében jó érdemjegyekkel válaszoltak.A szakmai színvonalat még jobbra értékelték a válaszadók (47,1% 4-es, 27,9% 5-ösérdemjegy). Az oktatási segédanyagokkal való ellátottság már kívánnivalót hagymaga után, míg legalacsonyabbra a képzésre fordított idő és pénz, valamint a megszerzetttudás arányát minősítették.7


Felnőttképzési Kutatási FüzetekA megvalósult képzések rendkívül széles skálán mozognak, ami azt jelenti, hogy aleendő képzési irányokat, típusokat ugyancsak célszerű a vállalkozások adottságaihoz,igényeihez rugalmasan alakítani.Az oktatással való elégedettség és elégedetlenség okai sok esetben azonos tényezőkrevezethetők vissza, vagyis nem egy-egy tényező megléte vagy hiánya vált kielégedettséget, hanem, hogy az milyen színvonalon van jelen az oktatásban? Ezenösszefüggés törvényszerűen előidézi és előtérbe helyezi az elégedettséget kiváltó jómódszerek, oktatók, intézmények felszínre, előtérbe kerülését a többiek rovására. Ezviszont a képzési lehetőségek, megbízások piacán vált ki fokozódó, az oktatottakszámára remélhetőleg előnyös versenyt.A szakmai ismeretek bővítési lehetőségeiben teljesen más igényt fogalmaztak mega mikrovállalkozások annak függvényében, hogy az ingyenesen vagy reális, megfizethetőáron kerülne a birtokukba. Az ingyenes szolgáltatások között első helyrekerültek (52,9%) a rendszeresen megjelenő tájékoztató füzetek, második helyre azinternet (37,9%), harmadikra a szaktanácsadás (35,4%). A reális áron megfizethetőszakmai ismeretbővítésben a válaszadók első helyen értékelték a szakkönyveket(44,6%), a szervezett tanfolyamokat (31,6%) és a szaktanácsadást (28,3%).A jövőre vonatkozóan a szakmai képzéseknél első helyen szerepelnek az adózással,pénzüggyel, joggal kapcsolatos ismeretek, határozott igény mutatkozik a pályázattalkapcsolatos ismeretek bővítésére, valamint a szakmaspecifikus előadásokiránt is.A képesítést adó szaktanfolyamok belül az adószakértő, adótanácsadó, könyvvizsgáló,vezetői adminisztráció, gazdálkodással kapcsolatos, valamint a mezőgazdaságbanaz arany- és ezüstkalászos gazdatanfolyamok iránt jelentkezett nagyobbigény, de a biogazdálkodás témaköre is említésre került.Azon kérdésre, hogy a vállalkozások vezetői milyen képzést ajánlanak alkalmazottaikszámára, csak egy területen volt azonosság – a rövid szakmai továbbképzésekelsőbbségében (34,2%).Mindkét vállalkozói kör – általános és mezőgazdasági – teljesen azonos nézetetvall a tekintetben, hogy alkalmazottai számára a felsőoktatást, a konferenciát nemajánlja, tevékenységükhöz nem tartotja szükségesnek. Fenti vélemények sajnos igazoljákazon kezdeti hipotézisünk egyikét, hogy a vezetők nem mindig érdekeltekabban, hogy alkalmazottaik magas szinten legyenek képzettek, sőt e témábaninkább ellenérdekeltek.A már megszerzett ismerettípusok fontosságáról eltérő vélemények találhatók attólfüggően, hogy a vállalkozó mit tart fontosnak önmaga, ill. alkalmazottai számára.8


Felnőttképzési Kutatási FüzetekA mikrovállalkozások vezetői – az összes és a mezőgazdaságiak is – egyértelműen a gazdálkodásiismereteket (61,3, ill. 71,7%) tartották a legfontosabbnak önmaguk számára.Az alkalmazottak számára fontosnak tartott ismeretekből a termeléstechnikai(13,8%, ill. 11,7%) és az alapismereteket (fizika, kémia, biológia, 12,5 ill. 10,8%) tartottáka legfontosabbnak.A mikrovállalkozások vezetőinek iskolai végzettség szerinti megoszlása tökéletesenmutatja a képzettség szintje és a vállalkozásban betöltött hely szerepét. Mindaz összes, mind a mezőgazdasági vállalkozói (vezetői) kör zöme a főiskolát vagyegyetemet végzettek közül kerül ki (44,2 ill. 37,5%). A fenti tények birtokában a mikrovállalkozásokfelnőttképzési programjai, támogatásai nyugodtan nevezhetők gazdaságilagmegalapozottnak, indokoltnak.Vállalkozói mélyinterjúkA mikrovállalkozók többsége egyedül, vagy csak néhány emberrel dolgozik, míg anagyobb, 4-8 fős vállalkozások száma viszonylag ritkább. A megkérdezettek zömea technológiai fejlesztésben látja a jövő kulcsát, míg vállalkozásuk méretét sokkalkevesebben kívánják növelni.A megvizsgált területen a vállalkozók csupán 22 %-ának van továbbképzési rendszere.A szakmai továbbképzések iránti igényt egyetlen megkérdezett sem jelezte!A továbbképzés formájára vonatkozóan igen sokféle igény merült fel a vállalkozók oldaláról,de a válaszadók 1/3-a mégis a tréning típusú továbbképzésekre tart igényt.A megkérdezett vállalkozók 72,6 %-a támogatja alkalmazottai továbbképzésekenvaló részvételét. A vállalkozók jelentős része leginkább fizetett szabadnappal, munkaidőkedvezménnyel, valamint anyagi elismeréssel, prémiummal jutalmazza aszakképzéseken résztvevő alkalmazottaikat.Sajnálatos módon a válaszadók 78 %-a nem tudott olyan kiemelkedően jó hatásútovábbképzést megemlíteni, amellyel teljesen elégedett volt, és azt a szakmabelieknekszívesen ajánlaná! A megkérdezettek igen kis része, csupán 6 fő (10%) pályázott ameghirdetett képzési programok valamelyikére, ugyanakkor a benyújtott pályázatok78,6 %-a sikeres volt.Fontos tényezőnek tekintik a képzésre jelentkezők az elméleti ismeretek mellett agyakorlati ismeretek bővítését is (10%). A vállalkozók többsége (79,7 %) egyetértazzal a megállapítással, miszerint a több tudás, ismeret valóban segíti a vállalkozástaz eredményes működésben.Összességében megállapítható, hogy a vezetői interjúk zömében megerősítették,illetve árnyaltabbá tették a vállalkozói kérdőívek válaszait. Gyökeresen ellentétes véle-9


Felnőttképzési Kutatási Füzetekmények nem fogalmazódtak meg, kisebb ellentmondások (a szakmai képzés fontosságánakeltérő értelmezése) előfordultak.Az alkalmazottak véleményeAz értékelés szempontjából figyelemre méltó, hogy az alkalmazottak 81,6%-aa 20-40 éves korosztályba tartozik. A megkérdezettek közel háromnegyedénekközép- vagy felsőfokú végzettsége van, és minden alkalmazott valamilyen szakképzettséggelrendelkezik. Az agrárvállalkozásban dolgozók jellemzően szakmunkásvégzettségűek (55,6%), viszont a többi nemzetgazdasági ághoz hasonlóan jelentős afelsőfokú diplomával (44,4%) rendelkezők aránya.A felelősségteljes munkavégzéshez az alkalmazottak saját véleménye szerint elsősorbana gazdálkodás gyakorlati fogásaival (57,9%), piaccal (59,7%), az új módszerekkel,eljárásokkal kapcsolatos ismeretekre (47,3%) van szükség. Az agrárvállalkozásokbanszintén az előbbi ismereteket tartják szükségesnek az alkalmazottak, azzala különbséggel, hogy szerintük hangsúlyozottan szükséges a gazdálkodás gyakorlatifogásainak ismerete (88,9%).Fentiek alapján megfogalmazható, hogy az iskolarendszerű és a tanfolyam jellegűfelnőttképzésnél arra kell hangsúlyt fektetni, hogy a munkavállalók szakmájukban,az adott végzettségi szinten legyenek a legjobbak, ott rendelkezzenek speciálistudással. A vezetők abban nem érdekeltek, hogy alkalmazottaik magasabb iskolaivégzettséget szerezzenek.A részvételt motiváló tényezőkről elmondható, hogy az esetek többségében (66%)a vezető hatása érvényesült, és kisebb részt képviselt (34%) az alkalmazottak belsőmotivációja. Az agrárjellegű mikrovállalkozások alkalmazottainak véleményejelentősen eltér az átlagos választól, őket a képzésekben való részvételre az ösztönöztejellemzően, hogy alkalom adtán kiléphessenek a jelen munkakörnyezetből!A vállalkozások egy bizonyos körében (gyógyszertárak, könyvelőirodák) a vezetőkés alkalmazottak képzéséről kötelezően előírt pontrendszer szerint kell gondoskodni.A megvalósult képzésekkel kapcsolatban általánosan előfordul, hogy a munkanapokraszervezett képzések miatt a vezető és az alkalmazott között konfliktusokalakulhatnak ki. A konfliktusok alapja a vezető részéről a kiesett munkaidő, és a veleegyütt járó csökkent napi feladatvégzés. Az alkalmazotti képzések esetén a jövőbennagy hangsúlyt kell fektetni a képzési időpontok kiválasztására, a rugalmas képzésiformák elterjesztésére.Felmérésünkből megállapíthattuk, hogy a különböző tanfolyamok, képzések úgyindulnak, hogy a potenciális résztvevőket nem kérdezik meg (77,2%) a tartalmi10


Felnőttképzési Kutatási Füzetekkérdések tekintetében. A válaszadók csupán 17,5%-a találkozott ilyen jellegű felméréssel.Tehát nem a „fogyasztói igényekhez” igazított képzésekről, hanem a képzőintézetek teoretikus elképzeléséről, illetve ajánlattételéről beszélhetünk. A képzésekbefejeztével a résztvevőknek csak 33,3%-át kérdezték meg a képzés hatékonyságáról,49,1%-át pedig egyáltalán nem kérdezték meg. Fentiekből következik, hogya támogatási rendszert igazítani kell a képzés eredményességéhez.Annak ellenére, hogy vezetői elvárásként az iskolai végzettség (71,9%),a szakképzettség(86%) határozottan megfogalmazódik az alkalmazottakkal szemben, avezetők nagy része nem támogatja sem erkölcsileg, sem anyagilag az alapképzésekenvaló részvételt. Az eredményes munkavégzéshez feltétlenül szükségeshumán képességek (rugalmasság, alkalmazkodó képesség, a kis munkacsapatban valóegyüttműködési készség) az alkalmazottak szerint kiemelten fontosak a jövőben. Ezegyúttal előrevetíti ezen képzési irányok fokozott támogatási arányát is.Kamarai mélyinterjúkA három megye konkrét adatain túlmenően talán fontosabb azon ténynek a rögzítése,hogy a mikrovállalkozások kötődése a kamarákhoz megyénként széles határokközött változik, jelentősen szóródik még egy régión belül is. Ez egyúttal azt isjelenti, hogy a kamarák nem egységesen töltik be szerepüket a mikro- és általában avállalkozások életében. Az adott jogi lehetőségeket más és más tartalommal töltik ki!A kamarák aktivitása és az adott megye gazdasági fejlettsége között viszont szoros,pozitív korreláció mutatkozik.A szak- és felnőttképzés területén – a kamarák szerint – folyamatos igényfigyelhető meg a mikrovállalkozók körében. A legnépszerűbb képzések kétcsoportra bonthatók képzési forma tekintetében. Az egyik legnagyobb érdeklődésreszámot tartott képzési forma a mesterképzés, (víz-gáz-központifűtés szerelő,kőműves, autószerelő, ács, épületgépész stb.), másik kedvelt és látogatottképzés a tréning.A képzésekre való jelentkezésnél nem elsődleges szempont az olcsóság, sokkalinkább a téma, a kapott információ hasznosíthatósága a meghatározó. Avállalkozók ezen kívül akkor jelentkeznek képzésekre, ha rá vannak kényszerítve,törvényi előírás működésük feltételeként kötelezi őket. A kamarai vezetők véleményeszerint a kamarák képzésekben betöltött szerepe jelenleg öszvérhelyzetreutal, mivel a szervezésben, oktatásban, irányításban és az ellenőrzésbenegyaránt részt vesznek, sőt a mesterképzések területén monopolhelyzetük van.Ez a kialakult rendszer nem egészséges, a fentiek miatt a kamarák ereje szétforgácsolódik.Hatékonyabb megoldás lenne a későbbiekben, ha a kamarákszerepe az ellenőrzésre koncentrálódna, míg az oktatást átadnák az akkreditáltiskoláknak.11


Felnőttképzési Kutatási FüzetekA jelenlegi oktatási rendszerek előnyei között a kamarai vezetők a magyar oktatásmagas színvonalát, többféle oktatási rendszerét, valamint az oktatásba valókönnyű bekerülés lehetőségét emelték ki. További előnyös vonásként említették amodern oktatástechnológiai eszközök széleskörű megjelenését. A hátrányok között aképző cégek „pénzéhségét”, a gyakorlati ismeretek, gyakorlati képzés relatív hiányát,a nem piacorientált képzéseket, néhány esetben a képzés alacsony színvonalátemlítették.Közös kamarai vélemény, hogy nem minden esetben a kor követelményeinek megfelelőa képzés, és hiányosak a gyakorlati ismeretek.A kamarai vezetők egybehangzó vélemény az volt, hogy a jelenlegi pályáztatásirendszer agyonbürokratizált, körülményes, aránytalanul sok munkát és adminisztrációtigényel, ugyanakkor nem juttatja megfelelő információhoz a célszemélyeket.Még olyan vélemény is megfogalmazódott, hogy az „ostoba”, senkineknem kellő képzések is támogatáshoz jutottak megfelelő adminisztráció és háttérinformációmellett.A kamarai képzésekhez az oktatókat több szempont alapján választják. A kiválasztáselsősorban szakmához, szakterülethez kötött, másodsorban meghatározzó azoktató személye és képességei. A megyei kamarák elsősorban az adott megyébenműködő szakközépiskolák oktatóira támaszkodnak képzéseik szervezésénél. A képzésekidőpontjának megtervezésére minden kamara különösen nagy hangsúlyt fektet.A kereskedelmi és iparkamarák mindegyikénél kétféle ellenőrzés történik. Azegyik ellenőrzés a képzés során személyesen, a másik pedig – a képzésben részt vevőkelégedettségére vonatkozóan – a képzések végén, 3 oldalas kérdőíves megkérdezésformájában zajlik. Valószínű, hogy ezen képzési elégedettség lesz a későbbi képzési,pályázati rendszer kulcseleme.Az ingyenes, a támogatott és az önköltséges képzések hatékonyságának vizsgálataalapján elmondható, hogy kifejezetten az ár-érték alapján döntenek a képzésenvaló részvételt illetően. Az ingyenes tanfolyamok nem mindig ösztönzőek, sőt atanfolyami részvétel, a felkészültség sokkal rosszabb, ezért bizonyos önrészt mindenesetben szükségesnek tartanak a kamarai vezetők is.Az oktatási formák jövőjét tekintve a kamarák egyetértenek azzal, hogy alkalmazkodnikell a képzésekre jelentkezők igényeihez. Továbbra is a délutáni, késő délutáni,esti, illetve a korlátok közötti (október – március 15. közötti) képzéseket kell előnybenrészesíteni. Figyelembe kell venni a képzés időtartamát is, hiszen a túl rövidnek nincssok értelme, a túl hosszúra nincs se türelmük, se idejük, tehát a köztes megoldással,max. 60 órás képzésekkel kell kalkulálni. Egyre inkább előtérbe kell helyezni a technikaadta lehetőségeket is, ki kell használni a távoktatás előnyeit.12


Felnőttképzési Kutatási FüzetekAz oktatási témákat illetően a kamarai vezetők két irányvonal megvalósítását látjákszükségesnek. Elsőként a most is meglévő szakképzések, tréningek (pl. adóügyi,számviteli) fenntartását továbbra is helyesnek és szükségszerűnek tartják, mivelezekre eddig is volt igény. Másodsorban minden kamara megemlíti a vállalati ismeretek,a közgazdasági, jogi és marketing ismeretek témakörében induló képzéseket,valamint a gyakorlati képzések fontosságát. A kamarai vezetők meglátása szerintaz oktatási intézmények egy részét „be kellene zárni”, csak azokat az intézményeketkell megbízni képzések indításával, akik ehhez megfelelő tapasztalattal, a szükségesfeltételekkel rendelkeznek.Megegyeztek a vélemények a tekintetben is, hogy az oktatási intézmények jelenlegistruktúrája (egyetem, szakiskola) megfelelő, és képes a mikrovállalkozásokilyen irányú igényeinek kielégítésére. Egyedüli javaslat és elvárás, hogy ezek az oktatásiintézmények gyakorlatorientált képzést kínáljanak, szervezzék meg a praktikusismeretelsajátítás lehetőségét.A kamarai vélemények egyöntetűek a jövőbeli pályázatokra vonatkozóan is. Szükségvan pályázatokra, akárcsak a képzésekre, de a pályázatokat olyan képzések megvalósításáraírják ki, amire szükség van, piacképes, hasznosítható tudást biztosít,és nem csak a képzést szervező intézmények, illetve oktatók járnak jól vele. A támogatássalinduló képzések esetén a kamarák elengedhetetlennek tartják az önrészt,amely nem a képzés nyereségessége szempontjából fontos, hanem a képzésen résztvevőkelkötelezettségéhez, ösztönzéséhez nélkülözhetetlen.Javaslatok a mikrovállalkozások (külön az agrárvállalkozások) részére indítottképzési pályázati programok, támogatások számára1. A mikrovállalkozások képzési támogatása kettős célt szolgál: egyrészt a képzettmunkaerő teljesítménye nő, vagyis közvetlen mérhető gazdasági eredménye van,másrészt a foglalkoztatáspolitikai szerepe emelendő ki. Ez annyit jelent, hogyMagyarországon az 1,2 millió regisztrált vállalkozás mintegy 0,5-1 milliós aktív személy– vállalkozó és alkalmazott – oktatásának forrásait egyrészt a gazdaságból,másrészt a szociális szférából kell előteremteni. A fejlett országok gyakorlata ugyaneztmutatja.2. Az agrárvállalkozások az összes csekély hányadát (4,6%) képviselik, és az összes agrártermelésbenérdekelt személyből (0,8-1 millió) mintegy 200 000 aktív szereplővel -vállalkozóés alkalmazott – kell számolni. Tényként kell elkönyvelni, hogy az agrárvállalkozóelsősorban vállalkozó, és csak másodsorban agráros. Mindebből következik, hogy a képzésekkel,azok támogatásaival kapcsolatban az általános vállalkozói nézeteket vallják,alapvető tendenciáik, sorrendjeik, törekvéseik azonosak. Az agrárvállalkozások képzésévelkapcsolatban a következő sajátosságokkal kell számolni:◦ a képzési célok között kiemelt helyen szerepelnek az élenjáró eljárások, technológiákelsajátítására irányulók;13


Felnőttképzési Kutatási Füzetek◦ a képzés jellegében előtérbe kell helyezni a gyakorlatot, a konkrét gazdáknál,telepeken folyó gyakorlati képzést;◦ a kívánatos képzési idők (őszi és tavaszi munkacsúcsok) és helyek (területilegszétszórt, vidékhez, falvakhoz köthető) speciálisak;◦ a továbbképzésre jelentkezők egy része pályaelhagyó lesz egy perspektivikusabbgazdasági ágba (szolgáltatás);◦ az agrár mikrovállalkozások vezetőinek (37,5%) és alkalmazottaiknak (44,4%)jelentős hányada egyetemet, főiskolát végzett, tapasztalt szakember, akik nem aképzendők, hanem a képzők táborát (már jelenleg is vagy potenciálisan a jövőben)növelik.3. A mikrovállalkozások zömét (74,4%) közvetlenül vagy közvetetten a kényszerszülte, így a képzésre jelentkezés indítékai között is többször szerepel a kényszer(jogszabályi előírás, a vállalkozás sikeres működtetése), mint az egyéni érdeklődés.4. A képzési célok tekintetében két irányzat körvonalazható. A vezetők számárakiemelten fontosak a támogatásokkal, pénzgazdálkodással, adózással, piaccal,technológiai fejlesztésekkel kapcsolatos ismeretek. Az alkalmazottak számára akorszerű technikai, szakmai, számítástechnikai, készségfejlesztő, nyelvi ismeretekkerültek az érdeklődés homlokterébe. Mindkét érdekelt kör – vállalkozó és alkalmazott– kívánatosnak tartotta a jövő szempontjából a humán jellegű (csoportszellem,konfliktuskezelés, karrierépítés, stb.) képzések indítását, szélesítését.5. A képzések jellegét tekintve általános igényként merült fel, hogy lehetőleg időtakarékos(rövid), a képzésben résztvevők elfoglaltságához, igényeihez igazodó,korszerű ismereteket nyújtó, gyakorlatorientált legyen. A felsorolt tényezők mindegyikealapfeltétele a sikeres képzésnek.6. A megvalósult képzésekkel (szervezés, színvonal, előadók) a résztvevők általábanelégedettek voltak. Az oktatási segédanyagokkal való ellátottság már kívánnivalóthagy maga után, míg legalacsonyabbra minősítették a képzésre fordított idő éspénz, valamint a megszerzett tudás arányát, vagyis a képzés hatékonyságát.7. A képzésekkel való elégedettség és elégedetlenség zömében azonos tényezőkrevezethető vissza, vagyis nem egy-egy tényező megléte vagy hiánya vált ki elégedettséget,hanem, hogy az milyen színvonalon van jelen az oktatásban. Ezenösszefüggés törvényszerűen előidézi az elégedettséget kiváltó jó módszerek,oktatók, intézmények előtérbe kerülését a többiek rovására. A képzési versenyerősödni fog, remélhetőleg a hallgatók javára8. A jövőbeni képzések sikerének záloga – vezetők, alkalmazottak, kamarák egybehangzóvéleménye alapján – az elégedettség lesz. A képzés ára nem döntőtényező, a lényeg a korszerű, hasznos információkon van. A jövőbeni támogatásoknálaz elégedettséget mindenképpen kell mérni, esetleg a támogatás mértékétehhez lehet kötni!9. A képzésekkel kapcsolatos támogatásokról (pályázati források) a visszajelzések szomorúképet mutatnak. Az elmúlt öt évben a vizsgált mikrovállalkozások döntő többségben(78,3%) nem vettek igénybe pályázati forrást a képzéshez. A nem pályázás okai között14


Felnőttképzési Kutatási Füzetekelső helyen szerepel az érdektelen téma (43,8%), második helyen az elégtelen információ(30,4%), míg harmadik helyen a teljesíthetetlen kritériumok (18,8%) szerepelnek.10. A képzési támogatásokkal kapcsolatos hasznos információk közül a kamarai tájékoztatók(54,6%) állnak az első helyen, ezt követik a helyi sajtó (29,2%), az ingyenestájékoztató füzetek (26,3%), a TV hirdetések (22,9%). A kiíró szervek honlapjaitmindössze a válaszadók 14,5%-a jelölte információszerzési bázisként. A pályázatfigyelőcégek alacsony értékei (7,5 ill. a mg-ban 3,3%) erősen megkérdőjelezikezen cégek információs szerepét. Mindenképpen ajánlott egy az ország egészérekiterjedő internet alapú információs rendszer kidolgozása, felállítása.11. A munkaerő igénnyel és képzéssel kapcsolatos információs rendszer már formálódikMagyarországon, hisz 2004-ben az MKIK Gazdasági és VállalkozáselemzésiIntézete elkezdte az Integrált Szakképzési Internet-alapú Információs Rendszer(ISZIIR) kifejlesztését. E rendszer lehetővé tenné a pályázatkiíró cégek, az érdekeltvállalkozások és a képző intézmények közötti koordinációt, egymásra találást. Erendszerben véleményünk szerint kiemelt szerepet kapnak a kamarák (vélemények,igények és lehetőségek gyűjtése, transzmissziója) és a Nemzeti FelnőttképzésiIntézet (koordinátor). Az ISZIIR vagy egy hasonló rendszer tenné lehetővé a jelenlegifő oktatáspolitikai hiányosságok kiküszöbölését, nevezetesen a végzettek és amunkaerőpiac igényei, a deformált szakmaszerkezet és a munkaerőpiaci igényekés kínálatok közötti földrajzi anomáliák megszüntetését.12. Az oktatásra fordított pénzek hatékonysága két szinten mérhető. Vizsgálatunk szerintminden oktatásra fordított saját részre a vállalkozások kétszeres (1,85-szeres)támogatást nyertek el, tehát már közvetlenül is gazdaságos a vállalkozás számára.A közvetett gazdasági hatás ennél jóval nagyobb, hisz az emberi tudás az egyedülihordozója a hozzáadott értéknek. A felméréseink szerint a mikrovállalkozásokvezetőinek döntő hányada (44,2, ill. a mg-ban 37,5%) a főiskolát vagy egyetemetvégzettek közül kerül ki.13. A fenti összefüggések garanciák arra, hogy a Humánerőforrás Fejlesztési OperatívProgram megvalósítására rendelkezésre álló (2004-2006.) 190 milliárd forint (75%uniós forrás, 25% hazai társfinanszírozás) támogatás, valamint a 100 milliárdosvállalati képzési forrás jól hasznosul. Előző tények és a logika is azt sugallja, hogya képzések finanszírozásában ajánlható az egyharmad önrész kikötése a kétharmadostámogatás mellett. A képzés támogatottjai pedig a vállalkozások legyenekés ne a képző intézmények (általában). A megrendelő (vállalkozó) így törvényszerűenmegkeresi az igényeinek legjobban megfelelő képző intézményt, személyt,formát, vagyis kiszűrődnek az „önmagukért oktatók”.14. Összehangolt kormányzati intézkedések nélkül a leglogikusabb teória is megbukik.E téren kedvezőnek ítélhető meg a Kormány 1069/2004. (VII.9) sz. határozataa felnőttképzés fejlesztésének irányelveiről és cselekvési programjáról, valamintaz 1057/2005. (V.31) határozata a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásáhozszükséges intézkedésekről. A Miniszterelnök 2005. december 9-ei TV híradóbantett nyilatkozata – a vállalkozási adó 15%-nak oktatási célú átcsoportosítása, apályázati pénzek kifizetési idejének felezése, az elektronikus pályázati rendszer,15


Felnőttképzési Kutatási Füzeteka kis- és középvállalkozók pályázati rendszerének egyszerűsítése – szintén azonmeggyőződésünket támasztja alá, hogy a mikrovállalkozások képzési támogatásagazdaságos, ezért szükséges, és a pénzügyi és jogi lehetőségek is rendelkezésreállnak. Tanulmányunk remélhetőleg szolgálja, segíti ezen kívánatostendenciákat.16


Felnőttképzési Kutatási FüzetekBevezetésMagyarországon a lakosság iskolázottsága folyamatosan nő, de a társadalom tudásszintje,tudásbázisa, a munkaerő alkalmazkodóképessége elmarad a változó gazdaságikörülmények által támasztott követelményektől. Az iskolarendszerű képzés nembiztosítja kielégítően az alapkészségek, a kulcskompetenciák elsajátítását. A jelenlegioktatás és képzés rendszere nem igazodik kellőképpen a gazdaság igényeihez.A munkaerőpiacon határozott anomáliák vannak a kínálat (egyetemi végzettségűekdominanciája) és a kereslet (jó szakmunkások) között, az egyes szakmákon belül, sőtaz egyes földrajzi tájegységek kereslete és kínálata között is. Ez azt jelenti, hogy egyszerrevan jelen a többlet és a hiány is, ami végső soron a munkaerővel történő pazarláshoz,a gazdaság teljesítményének csökkenéséhez, a munkaadók és munkavállalókközötti feszültséghez, ellentéthez vezet.A problémák egy része érthető, hisz a piacgazdaság megjelenése, térhódítása viszonylagrövid időre (15 év) tekint vissza, a munkaerő iránti igények gyors változását azoktatás nem tudta követni.A munkaerő képzésére fordított milliárdos támogatások sok esetben célt tévesztenekvagy nem a megfelelő helyre kerülnek. A tanulmány készítésében egy alapvető axiómavezérelt bennünket „a képzett munkaerő a leghatékonyabb termelőerő”. E tételbőlkiindulóan próbáltuk felmérni a mikrovállalkozások oktatási, képzési, támogatásitapasztalatait, előnyeit, hiányosságait, majd ezek alapján javaslatot tenni a képzések,támogatások jobbítására, a hatékonyság növelésére.17


Felnőttképzési Kutatási Füzetek18


Felnőttképzési Kutatási FüzetekI.A kutatás bemutatásaI.1. A kutatás céljai és feladataiA kutatás céljaA kutatás célja volt egyrészt, hogy részletesen elemezze (tényadatok alapján) amikrovállalkozások (külön az agrárvállalkozások) részére indított és megvalósultképzési pályázati programokat (cél, jelleg, forrás, elégedettség, eredményesség,akadályozó tényezők, vélemények stb.), másrészt a mikrovállalkozások (külön azagrárvállalkozások) részéről felmerülő igények alapján konkrét javaslattételek aképzési programok, szolgáltatások hatékonyságának javítására, a differenciált,célorientált támogatásokra.A vizsgált problémák, témakörökA kutatás megvalósítása során a következő problémák, feladatok megoldására törekedtünk:a) az eddig indított és megvalósult programok felmérése (a képzések száma, irányultsága,időtartama, jellege, forrásai);b) a lehetséges és a ténylegesen igénybevett képzési lehetőségek száma, aránya;c) a képzésben résztvevők elégedettsége (témakörök, előadók felkészültsége, a képzésidőtartama, -időpontja, -helye);d) a képzést igénybe nem vevők (elutasítók) indokai;e) a képzéssel kapcsolatos szolgáltatások köre, jellege, célszerűsége, bővítése ill.megváltoztatása;f) a képzési programokon való részvételt segítő ill. gátló érdekeltségi, finanszírozási,jogszabályi kérdések elemzése;g) a vállalkozások részéről felmerülő (tulajdonosi és alkalmazotti) képzési, szolgáltatásiés információs igények felmérése;h) javaslatok a mikrovállalkozások (külön az agrárvállalkozások) képzési programjai,a nyújtandó szolgáltatások eredményességének, hatékonyságának fokozására(képzés jellege, ideje, szintje, irányultsága, forrása, stb.), a differenciált, célorientálttámogatásokra.I.2. A kutatás folyamataKutatásunk 5 fázisból épült fel, a szakmai teljesítési ütemtervnek megfelelően. A kidolgozottkutatási pályázat és módszertan ütemezése alapján a kutatás az alábbi, egymásraépülő fázisokból tevődik össze:19


Felnőttképzési Kutatási Füzetek1. fázis1. irodalmi feldolgozás2. szekunder adatgyjtés2. fázis1. kérdívszerkesztés összeállítás2. kérdív tesztelése3. kérdív véglegesítése4. adatgyjtésben résztvevkkel a feladatokismertetése3. fázis1. primer adatgyjtés4. fázis1. az adatok rögzítése számítógépen2. elemzés, értékelés5. fázis1. következtetések levonása2. javaslatok megfogalmazása3. végs konklúziók, javaslatok megfogalmazása1. ábraA kutatás felépítéseForrás: saját adatgyűjtés1. fázisA kutatás két forrásból kiindulva egyrészről a szekunder, másrészről a primer adatokösszegyűjtését, feldolgozását és értékelését jelentette. A kutatás empirikus részét akapcsolódó hazai és nemzetközi szakirodalom feldolgozása alapozta meg.(a felhasználtirodalmak jegyzékét a Zárótanulmány tartalmazza). A szekunder adatgyűjtés akérdőívek összeállítása, tesztelése és a primer adatok összegyűjtése követte.2. fázisA szekunder adatforrások segítségével, azok iránymutatásait követve kerültek a kérdőívekösszeállításra, a mélyinterjú kérdések megfogalmazásra. Az elkészült kérdőíveketelső körben ismerős mikrovállalkozókon teszteltük. A felmerült problémákat, hibákatjavítottuk, a tanácsolt kérdésekkel, választási módokkal bővítettük a kérdőíveket, hogy20


Felnőttképzési Kutatási Füzetekmindinkább a képzési sajátosságokra helyeződjön a hangsúly és kitűnjenek az egyedivélemények is. Ez a fázis a kérdőívek sokszorosításával, a kérdezőbiztosos kijelölésévelés felkészítésével végződött3. fázis3.1. Mikrovállalkozók megkérdezéseA primer adatok összegyűjtése három részből tevődik össze. Az első és legfontosabbrész a vállalkozókat célozza meg. Az adatgyűjtés két bázisra épült, a kérdőívre és amélyinterjúra.Mikrovállalkozói kérdőívekKutatásunk középpontjában a mikrovállalkozások álltak. Lehetőségeinket figyelembevéve, a felmérés alapját szolgáló mikrovállalkozások a Dél-dunántúli régió alábbi szervezeteinekadatbázisaiból származnak:••••••Somogy Megyei Agrárkamara,Tolna Megyei Agrárkamara,Baranya Megyei Agrárkamara,Somogy Megyei Kereskedelmi- és Iparkamara,Tolna Megyei Ipari és Kereskedelmi Kamara,Pécs-Baranya Ipari és Kereskedelmi Kamara.A vizsgálatba vont mikrovállalkozások a régióban működő hat kamara adatbázisaibóla véletlen kiválasztás módszerével kerültek összegyűjtésre.A vizsgálatba vont mikrovállalkozók kiválasztása két lépcsőben történt. Első lépéskénta kamarai adatbázisokból kellett kiszűrni a mikrovállalkozásnak minősülőket az összeskamarai tag közül, majd második lépcsőben Cseh-Szombati et. al. (1971) iránymutatásaialapján, - mechanikus (szisztematikus) mintavétellel – véletlenszerű kiválasztásmódszerével határoztuk meg a mintasokaságot.A kiválasztást és a kérdőívek kipostázását is a régió kamarái végezték, melynek oka akövetkező: a vizsgálatban részt vett vállalkozások elérhetőségei „A személyes adatokvédelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény” értelmébennem publikusak, azok harmadik fél számára nem adhatók át.A kamarák által kiküldött kérdőívek 60 %-a (900 db) a kereskedelmi és iparkamaratagjait, 40%-a (600 db, 1/3-1/3-1/3 arányban) a régió agrárkamaráinál nyilvántartott(tagok) mezőgazdasági vállalkozásokat célozta meg. A kérdőív 29 kérdésből tevődikössze, melyek nyitott és zárt kérdéseket egyaránt tartalmaznak (1. melléklet). A zártkérdéseknél megadtuk azokat a tényezőket is, amelyek megkönnyítik a válaszadási21


Felnőttképzési Kutatási Füzeteklehetőséget. A kitöltésben résztvevők nullától-ötig terjedő skálán minősíthették azadott tényezőket, természetesen minden kérdéscsoport nyitott kérdésekkel is kibővült.Az agráriummal kapcsolatos kérdőívek további három kérdéskört tartalmaztak.A kiküldött 1500 kérdőívből 261 érkezett vissza, mely az összes 17,4%-a. Hasonló eljárásoknál10-20%-os visszaérkezési arány a jellemző, tehát a 17,4%-os arány valamivelátlag feletti értéket mutat. Huszonegy kérdőív az adatok kiértékelését követően (dec.1-e után) érkezett, így a mikrovállalkozásokat segítő programokat 240 viss zaküldöttés értékelhető kérdőív válaszai alapján elemeztük. Az értékelhető (240) kérdőívekpontosan fele-fele arányban oszlanak meg, vagyis 120 mikrovállalkozói adat a mezőgazdaságból,120 pedig a többi nemzetgazdasági ágból (ipar, kereskedelem, szolgáltatásstb.) származik. Az azonos nagyságrend (120-120) ugyanakkor eltérő visszaérkezésiarányokat rejt (mezőgazdaságból 20%, a többi ágazatból 13%).Mikrovállalkozói mélyinterjúkAz előre szerkesztett kérdőívek mellett több vezető személyes megkeresése, véleményénekmélyinterjú formában történő kikérése a valós kép további mélyítését tettelehetővé. A mélyinterjú-kérdések összeállításakor célunk volt, hogy a kérdőíves adatokbankapott válaszokon felül kiegészítő információkhoz, lényegre törő véleményekhezjussunk a kérdéses pontokban, valamint hogy teljes mértékben feltérképezzük amikrovállalkozók képzéssel kapcsolatos tapasztalataikat, összegyűjtsük véleményeiket.A mélyinterjú során 59 Dél-dunántúli mikrovállalkozót kérdeztünk meg, a kérdőívbenmegkérdezett vállalkozók 24,6%-át. A vállalkozói mélyinterjú 29 kérdést tartalmazott,melyből négy háttérváltozó volt. A mélyinterjú kérdéseit a 2. melléklet tartalmazza.3.2. Alkalmazotti kérdőívek és mélyinterjúkA mikrovállalkozások alkalmazottainak megkérdezése is célja volt pályázatunknak,az ő véleményükre a kérdőív és a mélyinterjú módszerével került sor. A régióbanműködő, véletlenszerűen gyűjtött mikrovállalkozások alkalmazottainak megkérdezéserészben személyes elbeszélgetések alkalmazásával, részben postai úton kiküldött kérdőívekkeltörtént. Az alkalmazotti kérdőív 33 kérdést tartalmaz (5 háttérváltozóval)(3. melléklet), míg az alkalmazotti mélyinterjú 21 kérdése alapján tárja fel az alkalmazottmunkahellyel, vállalkozás vezetőjével való kapcsolatát (4. melléklet). Az összesen300 megszólított interjú alanyból számunkra 57 értékelhető választ tudtunk feldolgozni,ez az összes megkérdezett 19%-a. Az értékelhető alkalmazotti kérdőívek16%-a agrár vállalkozásra vonatkozik.3.3. Kamarai mélyinterjúkHat kamara vezetőjének megkeresése, tapasztalataik, véleményük megkérdezéseszintén mélyinterjú formájában történt. A kamarai vezetőkkel készített mélyinterjúkjelentősége több tényezőn alapult. Egyrészről a kamarák – mint a vállalkozók képviselői– ismerik leginkább a vállalkozók problémáit, képzési igényeit. Másrészről a kama-22


Felnőttképzési Kutatási Füzetekrák képzések szervezésével is foglalkoznak, amiből adódóan hasznos tapasztalatokkaltudták segíteni a tanulmány elkészültét. Harmadrészről pedig, mint a vizsgákon résztvevőkamarai felügyelők (biztosok), a képzések színvonaláról is értékes információkattudtak szolgáltatni.A kamarai mélyinterjú 25 kérdésből áll (5. melléklet), melyben a múltra, jelenre vonatkozótapasztalatok, vélemények felmérése mellett a jövőre vonatkozó tanácsok, meglátásokis megfogalmazódtak.4. fázisA visszaérkező kérdőívek, valamint a mélyinterjúk elemzése statisztikai programcsomag(SPSS 9.0) segítségével történt, a kapott eredményeket Word és Excel formátumbanábrázoltuk, értékeltük.A kérdőíves adatok alkalmazása során főként egyszerű statisztikai módszerek használatárakerült sor.5. fázisA kapott adatok alapján került sor a tanulmány megírására és a következtetések, javaslatokmegfogalmazására.•••••A kutatásban részt vevő személyek:Dr. Kalmár Sándor egyetemi tanár, kutatásvezetőDr. Alpár György egyetemi docens, kutatóDr. Keszi Andrea egyetemi tanársegéd, kutatóÁbrahám Brigitta kutató, asszisztensSzabó Gábor Ph.D. hallgató, kutatóA fent megnevezett személyek végezték a szekunder és a primer adatgyűjtést, a kérdőívekés mélyinterjúk szerkesztését, tesztelését, az interjúk lebonyolítását, az adatokrögzítését és feldolgozását, a kapott eredmények értékelését és a kutatási dokumentumokösszeállítását (kutatási beszámoló, zárótanulmány, kutatási összefoglaló).A primer adatgyűjtés első fázisában a régióban működő agrárkamarák, kereskedelmiés iparkamarák vezetői és 1-1 alkalmazottja vett részt.23


Felnőttképzési Kutatási Füzetek24


Felnőttképzési Kutatási FüzetekII.Irodalmi áttekintésII.1. A kis- és középvállalkozások jellemzőiA vállalkozások sokféle szempont alapján csoportosíthatóak (tevékenységi kör, társaságiforma, méret, stb.), ami azt jelenti, hogy vannak általános és speciális jellemzőik.A gyakorlatban leginkább ismert és használt a méret szerinti csoportosítás.A kis- és közepes méretű vállalkozások jelentős része az alapanyagok, félkész- és késztermékek,áruk felhasználása, átvétele révén kapcsolatban van, ill. függ a nagyobbcégektől. Természetesen a nagy cégek sem teljesen függetlenek, hisz a kisebb vállalkozásokrészint beszállítói, részint elosztói, részint szolgáltatói tevékenységet végeznekszámukra.A kisvállalkozások általános jellemzői:••••gazdasági tevékenységük sokszínű, kis méretek mellett is folytatható,vállalkozásaik nagyfokú rugalmasságot mutatnak,nagy szerepet kap az egyéni alkotóképesség,önmagukban nem képesek piacvezető pozíció betöltésére.Leegyszerűsítve a kisvállalkozások azok a jogilag önálló termelő-, vagy szolgáltatóegységek, melyek különböző erőforrásokat alakítanak át tevékenységük során piacképestermékké vagy szolgáltatássá.A meghatározás a középvállalkozásokra is alkalmazható. Az USA-ban, illetveKanadában használt fogalom szerint a kisvállalkozás az a vállalkozás, mely a következő4 tulajdonsággal rendelkezik:1. a cégvezetés független, a vezetők általában a cégtulajdonosok;2. a szükséges tőke előteremtője általában egy személy, vagy kisebb csoport;3. a dolgozók és a tulajdonosok is általában az adott környéken laknak, a cég helybenfolytatja tevékenységét;4. a vállalat mérete kicsi.A kisvállalkozások jelentős része a piaci részekért, szegmensekért versenyez. Akisvállalatok bizonyos esetekben előnyben vannak a nagyvállalatokkal szemben(szoros kapcsolat az alkalmazottakkal, ha a fogyasztói igényekre a változékonysága jellemző, ha a cég romlandó anyagokkal kereskedik stb.).25


Felnőttképzési Kutatási FüzetekA kis cégek az előnyök kihasználásával eredményesek lehetnek, de a tartós jövedelmezőségelérése megfelelő, felkészült irányítást feltételez. A kis- és közepes vállalatokgyengeségei, hátrányai döntően a vezetési hiányosságokból, gondos üzletitervek nélküli ténykedésekből, rossz tevékenységi terület megválasztásából adódnak.••••26Működési sajátosságok:vállalati célrendszer megfogalmazása, aktualizálása, terv készítése,kereskedelmi és marketing tevékenység,termelési megfontolások,pénzgazdálkodás, likviditás (várható bevételek, kiadások pontos nyomon követése),előrejelzések elemzése,fejlesztési tevékenység (műszaki fejlesztés).•A kisvállalkozások fejlesztésében jelentős állami szerepvállalás figyelhető meg a fejlettországokban.•••••••••Az OECD támogatási ajánlásai a kormányoknak például a következők:kisvállalkozások piacra jutásának támogatása,pénzügyi szektor ösztönzése, hatékony finanszírozása,vezetést segítő oktatási, továbbképzési fejlesztések támogatása.Magyarországon javasolt támogatások:tanácsadási munka,üzleti információs központok létrehozása,hitelhez jutás segítése,állami központi segítség,vállalkozásfejlesztési programok,egyszerű, áttekinthető adószabályok kialakítása.II.2. A mikrovállalkozás fogalmi meghatározásaAz Európai Unió 16,4 millió vállalkozásából 1995-ben 15,2 millió volt a 10 főnél kisebbmikrovállalkozás; 1 millió a 100 fősnél kisebb kisvállalkozás, 160 ezer az 500 fősnélkisebb középvállalkozás és 35 ezer a nagyvállalat (The European Observatory for SMEs1996). Ha az egy vagy néhány főt foglalkoztató mikrovállalkozások mindegyikeegyetlen további munkahelyet teremtene, az azonnal elviselhető szintre apasztanáaz Unió 18 milliós munkanélküliségét. 1 Magyarországon a rendszerváltást követőena mikrovállalkozások száma megsokszorozódott, s nőtt a foglalkoztatás is, szemben anagyvállalatokkal, ahol csökkent a foglalkoztatottak száma.1 Laky T. (1998): A kisvállalkozások növekedésének korlátai. http://kvtr.elte.hu/mszt/19981/laky.htm


Felnőttképzési Kutatási FüzetekA többségében hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások GDP-ből való részesedése45%, és a magángazdaságban foglalkoztatottak 60%-ának, azaz több mint 1,5 millióembernek biztosít munkahelyet. A KKV-k GDP-ből való részesedése csaknem 10 százalékponttalaz európai uniós átlag alatt van. 2Nincs egyértelmű megállapodás az Unióban arról, hogy egy-egy országban mekkoravállalkozásokat tekintenek mikro-, kis- és középvállalkozásnak, viszont általánosságbanelfogadott a mikrovállalkozás meghatározása: a legfeljebb 10 főt foglalkoztatócégeket sorolják ide. 3 Hazánkban a statisztika az alábbi méreteket határozza meg: 11fősnél kisebb; 11-20 fő; 21-50 fő; 51-300 fő; 300 főnél több.A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvénya kis- és középvállalkozások három kategóriáját különbözteti meg:•••kis- és középvállalkozás,kisvállalkozás,mikrovállalkozás,Kis- és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelyben az összes foglalkoztatottlétszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 4000millió Ft, vagy mérleg-főösszege legfeljebb 2700 millió Ft. Továbbá egy vállalkozásakkor minősül kis- és középvállalkozásnak, ha abban az állam, az önkormányzat vagya vállalkozáson kívül eső vállalkozások tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati jogalapján - külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25%-ot.Kisvállalkozásnak minősül az olyan vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatottlétszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millió Ft, vagymérleg-főösszege legfeljebb 500 millió Ft.Mikrovállalkozásnak minősül az olyan vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatottlétszáma 10 főnél kevesebb, és az éves nettó árbevétele legfeljebb 700 millióFt, vagy mérleg-főösszege legfeljebb 500 millió Ft.Az egyes irodalmi források, szakemberek nem azonosan kategorizálják a vállalkozásokat,így például: Hajós (2001) 4 a mezőgazdasági kisüzem (mikrovállalkozás) meghatározásáranem a törvény szerint megállapított kategóriákat alkalmazza.2 Közösségi Támogatási Keret 2004-20063 Laky T. (1998): A kisvállalkozások növekedésének korlátai. http://kvtr.elte.hu/mszt/19981/laky.htm4 Hajós L. (2001): Präventionsstrategie, Sicherheits und Gasundheitschutz in land- und forswirtschaftlichenKleinbetrieben. Probleme und Lösungsansätze. IVSS-Sektion Landwirtschaft, Kasel.27


Felnőttképzési Kutatási FüzetekA szerző a következő kategóriákat ajánlja:•••paraszti családi gazdaságok idegen munkaerő nélkül,csak egy vagy két állandó munkavállalót alkalmazó gazdaságok,csak szezonmunkásokat foglalkoztató gazdaságok.Jelen tanulmány készítése során a 1999. évi XCV. törvény meghatározása az irányadó.Goss (1989) 5 szerint egy világ választja el azokat a vállalkozásokat, ahol a vezető/tulajdonos„szinte kétkezi” munkásként vesz részt a termelésben azoktól a vállalkozásoktól,ahol egy szakmai stáb segíti minden döntését. A szakmai tapasztalatok alapján ezt azerős különbséget a mikrovállalkozásokra és a középvállalkozásokra is érvényesnek kelltekinteni.Culkin és Smith (2000) 6 szerzőpáros a kis- és nagyvállalkozások közti különbséget alapvetőennem a bizonytalanság mértékében látja, hanem a különbség alapja az, hogyaz alacsonyabb létszámmal működő vállalkozások vezetőinél a család és a vállalkozásátfedésben van, ellentétben a nagyvállalkozásokkal. A családi- illetve kisvállalkozásokszemélyiségvezéreltek.Általános jelenség, hogy a mikrovállalkozások száma folyamatosan növekszik. Az ilyennagyarányú növekedés ugyanakkor– ld. 1. táblázat - már problémákat vet fel, példáulaz OECD úgy vélekedik, hogy „a kisvállalkozások magas aránya, nem gazdasági fejlettségetvonz magával, hanem annak éppen az éretlenségét”. A megállapítás figyelmetérdemel.Év 0-9 fő 10-19 fő 20-49 fő 50-249 fő250 fő ésnagyobb2001 809.283 10.064 9.198 4.959 1.0712002 827.806 16.836 9.541 4.798 1.0412003 849.529 17.295 9.802 4.898 9791. táblázatMagyarországon működő vállalkozások száma létszám kategóriák szerint 2001-2003 közöttForrás: KSH Évkönyv 2001,2002,2003Az egy fős vállalkozások és önfoglalkoztató egyéni vállalkozók túlnyomórészt a személyiszolgáltatásokhoz tartozó - mint pl. a fodrász vagy a kozmetikus -szakmákat képviselik,arányuk 69,6 %. A 10 fő alatti mikro-vállalkozások 19,8 %-a személyi, 40,8 %-a nem sze-5 Goss, D.M. (1989): Management development and small business education: the implication of diversity.Management education and development. Vol. 20. No. 1.6 Culkin, N. - Smith, D. (2000): An emotional business. A guide to understanding the motivations of smallbusiness decision takers. Qualitative Market Research. Vol. 3. Num. 3.28


Felnőttképzési Kutatási Füzetekmélyi szolgáltatásokat nyújt, továbbá egynegyedük (24,1%) az építőiparban, 15,3 %-uk afeldolgozóiparban tevékenykedik. A 10-19 és a 20-49 fővel rendelkező vállalkozások legnagyobbarányban a nem személyi szolgáltatások gazdasági ágban vannak jelen, arányukrendre 67,6 % és 57,3 %. A 10-19 fős cégek 16,4 %-a képviseli az építőipart, a 20–49 főscégek közel egyötöde (17,9 %) a feldolgozóipart és egyötöde (20,8 %) az építőipart. Az50 fő feletti létszámú vállalatok elenyésző része, mindössze 2,1 %-a végez személyi szolgáltatásokat,18,5 %-a az építőiparban tevékenykedik, és legnagyobb arányban a nemszemélyi szolgáltatások gazdasági ágban, vagyis a vendéglátásban, kereskedelemben ésa szállításban vesznek részt (48,7 %), feldolgozóipari arányuk pedig 30,8 %. 7II.3. A felnőttképzés hazai szabályozása 8Magyarországon a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvényt az Országgyűlés 2001.december 18-ai ülésnapján fogadta el. A felnőttképzési törvény egy kerettörvény, amelya maga tartalmi és sajátos szabályozási szempontjainak megfelelően a felnőttképzésrevonatkozó általános keretet ad. Ennek megfelelően: A Magyar Köztársaság alkotmányamindenki számára deklarálja a művelődéshez való jogot. Ezt – többek között – a közművelődéskiterjesztésével, az oktatás elérhetőségével, hozzáférhetőségével biztosítja.A felnőttképzésről szóló törvény a felnőttképzésnek elsősorban azokat a területeitigyekszik szabályozni, amelyekhez állami támogatás kapcsolódik. Ez a fogyasztóvédelemgaranciáinak megjelenítésével az állampolgárok alkotmányos jogainak kiteljesedésétteszi lehetővé. A minőségi elvárás egyaránt követelmény, akár államilagtámogatott, vagy nem támogatott a képzés, mert végzettséget ad.A törvény hatálya a felnőttképzésben részt vevő felnőttekre terjed ki, továbbá azokra,akik a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatást igénybe veszik. A törvény hatályanem terjed ki közoktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló felnőttre.A jogszabályok elnevezései alapjában véve ráirányítják a figyelmet a szabályozás céljára,irányultságára. Az európai országok közül Magyarországon felnőttképzésről szólótörvényt fogadott el az országgyűlés, felnőttoktatásról szóló törvényt fogadott el aparlament Észtországban, Szlovéniában és Thüringiában. Európa legészakibb államaiban– pl.: Svédországban – a kormány a népoktatást támogatja, míg Finnországban afelnőttek szakképzését szabályozza.A dán felnőttoktatási törvény célja a betanított és szakképzett dolgozók számára olyanszakképzést biztosítani, amely szakképzettségüket a technológiai fejlődés és a munkaerőpiacigényeivel összhangban tartja fenn.7 A kis-és közepes vállalkozások foglalkoztatási, üzleti helyzete és kilátásai. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara,Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet. ( MKIK GVI Kutatási Füzetek-2005/1) Budapest, 2005.június8 Váradi L. (2003): A hazai felnőttképzés szabályozásának összehasonlítása néhány külföldi felnőttoktatási,felnőttképzési törvénnyel. Humánpolitikai Szemle 14. évf. 3.sz29


Felnőttképzési Kutatási FüzetekAz észt felnőttoktatási törvény a felnőttoktatás alatt megkülönbözteti az általánosoktatást (bizonyítványt vagy diplomát adó alap-, közép- vagy felsőfokú ismeretekoktatása), munkával kapcsolatos oktatást (szakmai, foglalkozási, illetve szakterületismereteinek megszerzése, és az átképzés) és a népoktatást (kreativitás, felelősségérzetfejlesztése, illetve az élethez szükséges ismeret fejlesztése).Megállapítható, hogy a 25 uniós tagország egyikében sem teljesen azonos a felnőttképzésdefiníciója. Ez a hagyományokra, az eltérő finanszírozásra és érdekekrevezethető vissza, írja elemzésében a Világgazdaság. Mindazonáltal valamennyi tagországelismeri ennek a képzési formának a kiemelt jelentőségét az elöregedőEurópában. Az EU azonban nem kíván a „kultúrák olvasztótégelye” lenni, így a felnőttképzéstis meghagyja nemzeti kompetenciában. Ugyanez a helyzet a köz- és felsőoktatássalis, s ez ad magyarázatot az EU-n belüli képzés sokféleségére. A törvényiszabályozás a legtöbb helyen részben a köz-, részben a felsőoktatási törvény részekéntkezeli a felnőttképzést, de folyamatosan nő azon országok száma, ahol az országgyűlésönálló oktatási formát hagy jóvá. Figyelembe véve a jelenlegi jelölt országokat is,körülbelül 10 államban van hatályos különálló felnőttképzési törvény. Ezen a területena német duális gyakorlati képzést, a francia finanszírozást, valamint az angolszász tanügyiösszefüggéseket tekinti mérvadónak az unió. A felnőttképzés szintjét és eredményeittekintve Magyarország a középmezőny elején található, de a folyamatban lévőés várható fejlesztések révén előbbre léphet. 9II.4. Felnőttképzés, továbbképzésHazánk csatlakozni kíván a kis- és középvállalati kör fejlesztését célzó EU-programokhoz.Az Európai Bizottság és a magyar kormányzat szándéka nem véletlenülesik egybe ennek a szférának a fejlesztése érdekében. Az Európai Unió ajelenleginél lényegesen nagyobb szerepet szán a kis- és középvállalatoknak atársadalmi össztermék előállításában és az egyéb terhek viselésében (példáula foglalkoztatásban, az adók és járulékok vállalásában). Ez a törekvés csakakkor lehet sikeres, ha a megerősödéshez támogatást kapnak. A megerősítés, a„képessé tétel” egyik módja a vállalkozók képzése és fejlesztése. Ezen a területenaz EU prioritásokat fogalmazott meg: „A vállalkozói szellem, a vállalkozói kultúraés az egyes vállalkozói célcsoportok fejlesztése ... a női és a fiatal vállalkozók,valamint a kisebbségekhez tartozó vállalkozók sikeresebb működésének elősegítése.”Az általános elvi célok megvalósítását többek között a következő programoksegítik elő, amelyek 1998. december 1-jétől nyitva állnak Magyarországszámára is. A „Craft & Small Enterprise” program a kézműves szektor és a kisiparfejlesztését szolgálja. Az „IBEX” program célja nemzetközi beszállítói munkakapcsolatokkialakulásának elősegítése. Az „EIC” program célja a kis- és középvállalatikör felkészítése az egységes európai piac körülményeire, követelményeire.9 http://www.mfor.hu/30


Felnőttképzési Kutatási FüzetekA magyar kormány mikro-, kis- és középvállalkozásokat segítő stratégiájában az EUcéljaival összhangban határozza meg a célokat és az eszközöket. A szakismeretet előtérbehelyező vállalkozói kultúra általánossá válása központi kérdés. 10A felnőtt szakképzés és a munkaerő-piaci átképzés kialakuló rendszere a hatékony,költség- és időkímélő képzések lebonyolítására törekedett. A felnőttképzésbena munkaerőpiaci átképző központokban, illetve az oktatási magánvállalkozásokbanszakmákra képzett hallgatók kerültek többségbe mind létszámukat,mind a képzés finanszírozásának forrásait tekintve. Ez az extenzív képzési formamintegy háromezer olyan magánvállalkozást hozott létre, amely képzéssel foglalkozik.A felnőttképzés eredményei ellenére még mindig csak a „tűzoltás” állapotábanvan. Csak a munkaerőre fordítja figyelmét, közvetlen, gyorsan megvalósíthatócélokat tűz maga elé és nem a művelt, tájékozott polgár képzését. Nemigentalálhatók olyan hosszú távú, periodikusan ismétlődő programok, amelyek azáltalános műveltség korszerűsítésével alapoznák meg a rugalmasan továbbfejleszthetőszakmai képzéseket, s amelyek így az egész életen át tartó tanulás alapjailehetnének. Megjelentek költség- és időkímélő képzési törekvések – nyitott éstávoktatás, számítógéppel segített tanulás-, de ezek is csak azok számára kínálnaklehetőséget, akik az általános műveltség korszerű képességeivel – tájékozódási,-kommunikációs, -információ feldolgozási, -idegennyelvi képességekkel rendelkeznek.Csak nekik nyílik meg az élethosszig tartó tanulás lehetősége. 11A felnőttképzés alatt az iskolarendszerű, az iskolarendszeren kívüli, tanfolyamszerűképzéseket, valamint a szabadabb ismeretnyújtásokat, továbbá a kötetlen formájúelsajátítást szokás érteni. Színtere az iskolán és a különböző képző szervezeteken kívüla munkahely, a közművelődés, a szórakozás és az otthon egyaránt lehet. A felnőttképzéshelyett a 90-es évek közepétől, végétől az élethosszig tartó tanulás (lifelonglearning, lifelong education) fogalma nyert teret. Az életen át tartó oktatás/tanulástöbb, és más mint a hagyományos értelemben tekintett felnőttképzés, ennek célrendszere– leegyszerűsítve – részint a felnövekvő nemzedék iskolázottságának növelését,részint a lakosság képzettségének emelését, továbbá a foglalkoztatottak széleskörűszakmai továbbképzését foglalja magába.Az élethosszig tartó oktatás/tanulás alapvető szervező tényezői az akkreditáció ésakkreditálhatóság, tehát az, hogy a különböző formális és informális úton szerzettismeretek, képességek, gyakorlati tapasztalatok hogyan építhetők össze kompetenciákká,s ezek hogyan ismertethetők el, hogyan dokumentálhatók a munkapiacszámára. 1210 Szűcs I.(2001): Áttörés a vállalkozók képzésében. Új pedagógiai szemle (51. évf.) 6. sz.11 Lada L. (1998): Gondolatok a felnőttképzés ezredévi funkcióiról. Új Pedagógiai Szemle 7-8.sz.12 Barizsné H. E. - Polónyi I. (2004): Felnőttképzés, vállalati képzés. Debreceni Egyetem – KözgazdaságtudományiKar. Competitio könyvek31


Felnőttképzési Kutatási FüzetekA képzések makro- és mikrogazdasági szinten, valamint az egyéni életpályák alakításábanegyaránt fontos szerepet töltenek be, mert az átképzés, továbbképzés hathatóssegítséget nyújt a munkanélküliség megelőzésében és kezelésében. 13II.4.1. A képzés, mint stratégiai eszközSzemes et. al (2001) 14 szerint tudás alatt az információk, a készségek, a mozgások,a cselekvések, az attitűdök, a magatartás, az érdeklődés, a szokások, a kialakultvilágkép és világnézet értendő. Az emberi erőforrás köztudottan a szervezet legnagyobbtőkéje, és ha azt akarjuk, hogy kiváló hozadéka legyen, akkor fejlesztenikell. Korábban az ilyen jellegű fejlesztési tevékenységeket oktatásnak, képzésnek,átképzésnek, továbbképzésnek, nevelésnek, művelődésnek, valamint felnőttképzésneknevezték.•••••••Napjainkban:emberi erőforrás - fejlesztésnek,munkaerő – fejlesztésnek,tréningnek,személyzet – fejlesztésnek,humántőke – fejlesztésnek,emberi képesség – fejlesztésnek,humán, stb. fejlesztésnek nevezik.Piros (2002) 15 szerint a képzésnek olyannak kell lennie, hogy a vállalkozót képessétegye az adott feladat önálló elvégzésére. A költséghatékonyság kiemelten fontostényező, hogy a „túlélésért” küzdő vállalkozás terhei ne növekedjenek. Továbbiszempont az interaktivitás, hogy az adott területet minél több gyakorlati szempontbólláthassák és tanulják (learning by doing). A tanácsadásnak, képzésnekiparág specifikusnak kell lennie.A képzés célja: 16 az átalakult tulajdonviszonyokhoz, a megváltozott célokhoz és szükségletekhezképest a képzést, annak rendszerét hozzá kell illeszteni. A teljesítményeknövelésének egyik legfontosabb feltétele az emberi erőforrás minőségének javítása, aszakértelem és a tudás fejlesztése, színvonalának emelése.13 Janák K. (2002): A munkahelyi képzések főbb adatai. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest14 Szemes L. – Világi R. (2001): Személyügyi feladatok rendszere. Pécsi Tudományegyetem, TermészettudományiKar, Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet, Pécs 2001.15 Piros M. (2002): Humánerőforrás fejlesztési lehetőségek vizsgálata a mezőgazdaságban. Doktori értekezés,Debrecen16 Szemes L. – Világi R.(2001): Személyügyi feladatok rendszere. Pécsi Tudományegyetem, Felnőttképzési ésEmberi Erőforrás Fejlesztési Intézet, Pécs32


Felnőttképzési Kutatási Füzetek•••••••A képzés iránti igény megjelenése:a munkavégzés során összegyűlt tapasztalatok alapján,pontosan és naprakészen vezetett képzési terv alapján,technológiaváltás, termék-, vagy termékszerkezet váltás következtében,betanító képzés és tájékoztatás a munkahelyi szocializáció ideje alatt,teljesítményértékelés rendszeréből származó információkból,karriertervezés rendszerében keletkezett képzési igények alapján,stratégiai személyzetfejlesztés elvei alapján.Piros (2002) 17 szerint a vállalkozások a kezdeti időszakban általában nem fogékonyaka képzésekre, a „túlélésért” való küzdelemben számtalan sürgető napi probléma tereliel figyelmüket. Általános tapasztalat, hogy ebben a szakaszban erős állami támogatásravan szükség, hogy a képességek és készségek hiányát kompenzálják. Azoka képzések-fejlesztések lehetnek hasznosak, amelyek építenek ezen kisvállalkozásoksajátosságaira.Carson (1985) 18 kutatásai szerint, a mikrovállalkozásoknál tipikus probléma a vezetőkgyenge menedzsment képessége. Skóciában az induló kisvállalkozások fele neméri meg a negyedik évet. A bukott vállalkozások kisebb-nagyobb adóságot hagynakmaguk után.II.4.2. Vállalkozó-képzésAz 1990-es években lezajló rendszerváltás hatására egy új, az előzőtől eltérő gazdaságiszerkezetű társadalmi rendszer alakult ki Magyarországon, mellyel párhuzamosanúj társadalmi cselekvési tér formálódott. Ez a társadalmi rendszerváltás az értékek, atulajdonhoz való viszony, az emberi kapcsolatok területén is korszakváltást hozott.A rendszerváltó folyamat meghatározó szereplője a „vállalkozó” volt. Az elmúlt időszaksorán azonban ehhez a fogalomhoz egyre több negatív felhang is tapadt. Így, akima saját erejéből, ügyességéből vállalkozóként próbál megélni, annak nem csupán atársadalmi-gazdasági környezettel, hanem egyfajta előítélettel is meg kell küzdenie. 19A kormány átfogó vállalkozástámogató koncepciója - a Széchenyi VállalkozásfejlesztésiProgram - prioritásként kezelte a vállalkozások alkalmazkodóképességét fokozó EUintegrációsfelkészítést. Az üzleti szféra informáltságát bővítő felkészítési programokés projektek széles skálájának támogatásával az esélyegyenlőség megteremtését tűztékki célul azon kis- és középvállalkozói réteg számára, amelyre az EU-csatlakozás17 Piros M. (2002): Humánerőforrás fejlesztési lehetőségek vizsgálata a mezőgazdaságban. Doktori értekezés,Debrecen18 Carson, D. (1985): The evolution of marketing in small firms. European journal of marketing. Vol. 19. No. 5.19 Bauer B. (1998): A vállalkozásoktatás és a vállalkozói tanácsadás hatékonysága. Új Pedagógiai Szemle 7-8.sz.33


Felnőttképzési Kutatási Füzetekaránytalanul nagyobb terheket rótt, mint a nagyvállalatokra, jóllehet az elvárások és akövetelmények azonosak, nem tesznek különbséget a vállalatok mérete szerint. 20Bauer 21 szerint a vállalkozók jellemzőiről a következő megállapítások tehetők:• A vállalkozói ismeretekkel rendelkezők többsége a kereskedelemben, illetve a szolgáltatásiágazatban kíván működtetni ill. működtet vállalkozást• Az 1968 után születetteknél nagyobb a hajlandóság a speciális vállalkozói ismeretekmegszerzésére.• A már működő vállalkozásoknál a szolgáltatásoknál a legmagasabb a szakmai végzettségaránya, míg a kereskedelemben a legalacsonyabb.• A kereskedelem és a szolgáltatás területén vállalkozók a szakmai végzettség melletta vállalkozói ismeretek elsajátítását is elengedhetetlennek tartják.• A vállalkozást működtetők körében a főállásban vállalkozók vannak jelentős többségben.• A vállalkozások jogi formáját tekintve az egyéni vállalkozást működtetők vannaktöbbségben.Az üzleti vezetési képességek gyengék, a szükséges műszaki tudás gyakran nem párosulvezetői know-how-val, továbbá sok esetben hiányoznak a megfelelő marketing ismeretek.Általánosságban véve a vállalkozói képességek sem felelnek meg a kívánalmaknak,mivel a közoktatásban általában nincs lehetőség az üzleti ismeretek elsajátítására. 22II.5. A szakképzettség helyzete a foglalkoztatásbanA Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet által végzett országos felmérésben a vállalkozások9 %-a számolt be arról, hogy az összes foglalkoztatottjának kevesebb, mintfele szakképzett. A cégek 4,8 %-ában a foglalkoztatottak fele szakképzett, 33,5%-ottesz ki azon cégek aránya, melyek 50-99 %-os szakképzettségi aránnyal rendelkeznek.A cégek több mint felének 52,3 %-ának az összes foglalkoztatottja szakképzett.A vállalatoknál foglalkoztatott fizikai munkaerő szakképzettségének a fizikai foglalkozásúaklétszámával súlyozott átlagos aránya 70,3 % (N=3038). A fizikai foglalkoztatottakaránya Csongrád megyében a legnagyobb (88 %), míg Heves megyében (74 %) alegalacsonyabb. 232001-ben a magyar vállalkozások megközelítőleg kétharmada (64,3%) alkalmazottaknélkül működött (ez az arány az EU-ban 52%), és további 32% legfeljebb10 főt foglalkoztatott. Ennek az oka legfőképpen az, hogy sok kisvállalkozásolyan „kényszervállalkozás”, amely a nagy állami tulajdonú társaságok20 Gérnyi G. (2004): A mikro-, kis- és középvállalkozások EU - felkészítő programja. Európai Tükör (IX. évf.) 3.sz.21 Bauer B. (1998): A vállalkozásoktatás és a vállalkozói tanácsadás hatékonysága. Új Pedagógiai Szemle 7-8.sz.22 Közösségi Támogatási Keret 2004 - 200623 A kis-és közepes vállalkozások foglalkoztatási, üzleti helyzete és kilátásai. Gazdaság- és VállalkozáselemzőIntézet. ( MKIK GVI Kutatási Füzetek-2005/1), Budapest, 2005. június34


Felnőttképzési Kutatási Füzetekfelbomlása, illetve a tevékenységek kiszervezése révén jött létre. Ezek a „kényszervállalkozások”jelentősen felduzzasztják a KKV-k számát, illetve az összesüzleti vállalkozásban képviselt arányát. 24II.6. Az agrárvállalkozások helye, szerepeII.6.1. Mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságbanAz 1990-es évektől a mezőgazdaság szerepének folyamatos csökkenése tapasztalható.A mezőgazdaság részesedése a GDP termeléséből évről évre csökkent (1999-ben 4,2%volt). A mezőgazdasági termékek termelésének volumene az évtized második felébenegynegyedével csökkent az 1990. évi szinthez képest. A mezőgazdaság részesedése aberuházásokból még GDP-ből való részesedésénél is alacsonyabb (2000-ben 2,9%).A KSH munkaerő-felmérésének adatai szerint a mező- és erdőgazdálkodási ágazatokbanfoglalkoztatottak száma 251,7 ezer volt 2000-ben, amely az összes foglalkoztatott6,5%-át tette ki. 25Gazdasági ág 1996 1997 1998 1999 2000Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás,halászat302,4 287,9 278,8 270,4 251,7EbbőlFérfi 229,1 216,5 211,6 204,5 190,3Nő 73,3 71,4 67,2 65,9 61,42. táblázatA foglalkoztatottak száma gazdasági ág szerint (ezer fő)Forrás: ÁMÖ 2000Az 1950-es évek 52%-os mezőgazdasági foglalkoztatási aránya a teljes kollektivizálásidőszakában 30-35%-ra apadt, s folyamatosan csökkent a rendszerváltásig,mintegy 12%-ra. Ebben az időben azonban a nagyüzemekben 5-6%-nyi, nem amezőgazdasági termelésben dolgozó munkaerőt is foglalkoztattak. A csökkenésazonban nem volt területileg kiegyenlített; Közép-Magyarországon 2% alatti, aDél-Dunántúlon 10% körüli, az Alföldön 15% a mezőgazdaságban foglalkoztatottakaránya. A mezőgazdaságból élő, főfoglalkozású alkalmazottak keresete jóval,mintegy 30%-kal a társadalmi átlag alatt marad. Az egyéni termelők becsült jövedelmeennél is jóval kisebb. 2624 Közösségi Támogatási Keret 2004-200625 Az egyéni gazdaságok munkaerő – felhasználása 200026 Varga Gy. (2004): A magyar mezőgazdaság az idők sodrásában. Stratégiai füzetek 17., Budapest35


Felnőttképzési Kutatási FüzetekA foglalkoztatottak száma 1989-1998 között több mint másfél millió fővel (1519 ezerfő) csökkent. A mezőgazdaság részesedése országosan a felére ( 17,4%-ról 7,8%-ra)esett vissza, az ipar részaránya egyharmad alá (31,4%) csökkent, a szolgáltatásoképedig 60%-ra növekedett. 27A mező- és erdőgazdaság foglalkoztatási részesedése 1999-ben az évtized elsőévéhez képest kevesebb, mint felére (17,5%-ról 7,4%-ra) esett vissza, szemben aszolgáltató ágazatokkal, ahol a foglalkoztatás szerepe 1990-1995 között bővült.Az Unió országaiban a mezőgazdaság átlagos foglalkoztatási részesedése 1998-ban 4,8%, 1999-ben 4,4% volt. A mezőgazdaságban dolgozók „derékhadát” 61%-os részesedéssel a középkorú és idősödő korosztályok alkotják. Mindez az ágazatalacsony eltartó és jövedelemtermelő képességével magyarázható és ezért nemvonzó a fiatalok körében. Az ÁMÖ 2000 is alátámasztja ezt a tényt, az egyénigazdálkodást folytató férfiak átlagéletkora 53 év, a nőké pedig 60 év. 28II.6.2. A képzés, fejlesztés jelentősége az agráriumbanAz agrárágazati szakképzés fogalma 29Az agrárágazat magába foglalja a mezőgazdasági termelést, az erdőgazdálkodást,a vadgazdálkodást, az elsődleges faipart, a földmérést és térképészetet, az élelmiszerfeldolgozásvalamennyi területét. Az európai tendenciák egyértelműen aztjelzik, hogy a korábbi általános képzés specializálódik. Sok országban külön jegyzékektalálhatók egy-egy termelési körzetben, egy-egy nagy ipari objektumban,a szakmai alapfokú képzéseket, a szakirányú továbbképzéseket nem az országosjegyzékekben tartják nyilván.A szakmai képzés valamennyi nemzetgazdasági területen, de különösen azagrárágazatban rendkívül komoly manuális felkészítést igényel. Az agrárterületrendkívül balesetveszélyes, és egy-egy rosszul elvégzett, hibás műveletnagyon sok ember, vagy az élőlények nagyobb csoportjának károsodását is okozhatja.A veszélyességre való tekintettel a szakmai követelményekből nem lehetengedni, sőt inkább szigorítani kell. Különös jelentősége van ma a felnőtt- ésátképzésnek, amikor az országban megváltozik a termelő feladata, munkája ahagyományos paraszti tevékenység mellett sok kiegészítő tevékenységgel bővül,folyamatosan új igények jelentkeznek: minőségi piac, feldolgozottsági foknövelése, nemzetközi kapcsolatok, pénzügyi ismeretek, beruházási lehetőségek,pályázatok, stb.27 Tóth E.(2000): Az átalakult mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodásának főbb jellemzői (1989-1998).Agrárgazdasági Tanulmányok. 11.sz. Budapest28 Hamza E. – Miskó K. – Tóth E.(2001): Az agrárfoglalkoztatás jellemzői, különös tekintettel a nők munkaerőpiacihelyzetére 2. sz. Budapest29 Wallendums Á. A csatlakozás előkészítésének néhány humán és képzési vonatkozása.http://omgk.hu/tavoktat/agrrend/wallen.html36


Felnőttképzési Kutatási FüzetekAz emberi erőforrás-gazdálkodás feladata, szerves része a vezetők és alkalmazottak fejlesztése,képzése, annak elősegítése, hogy a vállalkozás munkaerő-állománya rendelkezzéka munkafeladatok elvégzéséhez szükséges ismerettel, képzettséggel, szakértelemmel ésképességekkel, továbbá lépést tartson a kor kívánalmainak megfelelő követelményekkel.Az agrárvállalkozások körében végzett felmérés alapján a megkérdezett vezetők ismereteinekbővítésére a rendszeresen megjelenő tájékoztató füzetek iránt mutatkozik alegjelentősebb igény. Figyelemreméltó, hogy ez az igény az iskolai végzettség növekedésévelpárhuzamosan emelkedik. Ennél kisebb azok aránya, akik fizetett szaktanácsadástvennének igénybe. A szervezett tanfolyamokon történő részvétel lehetőségévelelsősorban ugyancsak az iskolázottabb, magasabb képzettségű válaszadók élnének.Figyelemreméltó azonban, hogy az érettségizettek és az egyetemi, főiskolai végzettséggelrendelkezők a korszerű információhordozók alkalmazásának lehetőségét ésjelentőségét azonosnak ítélték meg a szervezett tanfolyammal. A bemutatott összefüggésekarra hívják fel a figyelmet, hogy a vállalkozók szakmai ismereteinek bővítésesorán az információ hordozók kiválasztásakor célszerű messzemenően figyelembevenni a megcélzott közönség végzettségét és igényeit. 30Az agrárvállalkozások körében azok a képzések kapnak elsősorban prioritást, azok fontosak,melyeknek a célja új gép, új ismeret vagy új eljárás megtanítása. Azok a képzések,programok, amelyek célja belső attitűd megváltoztatása, az egyéni hatékonyság növelése,vagy a céghez való kötődés erősítése, háttérbe szorultak fontosságukat tekintve. 31Az emberi erőforrás képzésének és fejlesztésének az a célja, hogy javítsa a munkaerőállományképességeit, tudását. Manapság a különböző szinten megvalósuló szakmaialapképzés, továbbképzés és munkaerő-piaci átképzés további korszerűsítése, a piaciigényekhez való tökéletesebb igazítása komoly lehetőséget kínál a szükséges munkaerőmennyiségi és minőségi kínálatának alakításában. 32A mezőgazdasági szervezetek 28%-a rendelkezik formális irányelvvel a továbbképzésekkelés a tanulással kapcsolatban. Nem rendelkezik semmilyen képzési irányelvvel 66,3%. 33Az agráriumban az iskolai rendszeren kívüli felnőttképzés adatai stabilizálódtak, tulajdonképpena képzések támogatásának mértékétől függenek. A tanfolyamos OKJ-sképzésben részt vettek létszáma 2004-ben eléri vagy meg is haladja az elmúlt évi17.300 fős beiskolázási létszámot. Az egy életen át tartó tanulás igényét, a felnőttkép-30 Lakner Z. – Kocsondi J. (1996): A mezőgazdasági kis- és középvállalkozások helyzete, szerepe, lehetőségeiés korlátai a magyar gazdasági-társadalmi modernizációban. Kutatási zárójelentés. Budapest - Keszthely31 Piros M. (2002): Humánerőforrás fejlesztési lehetőségek vizsgálata a mezőgazdaságban. Doktori értekezés.Debrecen32 Hajós L. (2001): Präventionsstrategie, Sicherheits und Gasundheitschutz in land- und forswirtschaftlichenKleinbetrieben. Probleme und Lösungsansätze. IVSS-Sektion Landwirtschaft, Kasel.33 Piros M. (2002): Humánerőforrás fejlesztési lehetőségek vizsgálata a mezőgazdaságban. Doktori értekezés.Debrecen37


Felnőttképzési Kutatási Füzetekzés expanzióját jelzi az 1. diagram is. Az egyéb ismeretterjesztő, gazdálkodás eredményességétsegítő nem OKJ-s tanfolyamokról nincsenek adatok.Az élelmiszer-ipari ágazat átalakulása, fejlesztése miatt jelentős a szakképzett munkaerőiránti igény ezen a területen, amelyet az iskolarendszerű képzés, illetve a gazdálkodó szervezetsaját dolgozói részére szervezett iskolarendszeren kívüli szakképzés elégít ki. Azokbana munkakörökben, ahol hatóságilag előírt a szakirányú szakképesítés (pl. nemzetközi élőállat-fuvarozó,állatvédelmi szakképesítések) nagyobb az elhelyezkedési esély.Az 1990-es évtől folyamatosan történik az agrár-szakképzés tárgyi és személyi feltételeinekjavítása. 2004-ben az agráriumban dolgozókkal szemben új elvárások fogalmazódtak megaz Európai Uniós csatlakozás miatt. Az egyes munkafázisok több tudományterület általialapozást igényelnek: a biológiai, a kémiai, a közgazdasági, a műszaki, a szociológiai tanulmányokegyaránt szükségesek. Kiemelt szerepet kap a környezetgazdálkodás kérdésköre,amelynek egyik lényeges eleme a természetmegőrző-fenntartó szerep. Az igényekhez igazodvaúj szakképesítések jelentek meg, pl. az agrárkörnyezet-gazda, ökológiai gazdálkodó.2. ábraIskolarendszeren kívüli képzésben résztvevők számának alakulása1990-2004 között (Forrás: http://www.pointernet.pds.hu)38


Felnőttképzési Kutatási FüzetekAz agrárágazati iskolákban az alapvető képességek és készségek kialakításáhoznélkülözhetetlenek a tangazdaságok, tanüzemek, amelyek fejlesztése folyamatos.A tangazdaságok bemutató üzemi funkciót látnak el, így az egyetemek és a szakközépiskolákszaktanácsadó központjaiként működhetnek. A nemzetgazdasági támogatásáltal kialakított tárgyi feltételrendszer egyaránt szolgálja az ifjúsági oktatást, a felnőttképzéstés a szaktanácsadást. Szoros együttműködés, összehangolt fejlesztés vankialakulóban - hasonlóan az Európai Uniós országok agrárrendszeréhez - az oktatáskutatás-szaktanácsadásterületén. Egyes agrárképzést folytató oktatási intézményekaz adott térségnek szellemi központjai.A társadalmi, gazdasági változások, a határok megszüntetése, a tudományos technikaifejlődés megnövelte az egész életen át tartó képzés iránti igényt. Ennek érdekében aszakképző iskolákban újra előtérbe került és felértékelődött a felnőttképzés, a szakképesítéshezjuttatás, az át- és továbbképzés szerepe. 34Az agrárágazati oktatás területei 35Az agrárágazat oktatással szembeni igényét három külön területen lehet vizsgálni:•••általános műveltségi oktatás,szakmai tájékoztató oktatás,állami érvényű bizonyítványt adó szakképzés.A három terület eltérő követelményeket, eltérő feltételrendszert támaszt, de az egymásraépülést biztosítani kell. A magyar agrárgazdasági szakképzésben nem vált el afelnőttképzés az iskolarendszerű oktatástól szervezeti formájában, hanem a gyakorlatiháttér célszerű kihasználása érdekében elsősorban az ifjúsági képzésben érintettszakoktatási intézmények vállalták fel a felnőttképzés feladatait is. Európa, és a világvalamennyi mezőgazdaságilag fejlett területén szintén ez a jellemző.Az Európai Unió agrárrendszerével, a szükséges vállalkozási ismeretekkel, a mezőgazdaságitermeléshez szükséges biológiai, műszaki, kémiai, stb. ismeretekkel csakazokat lehet felvértezni, akiknél kialakult az igény egy magasabb életszínvonal elérésére,egy magasabb műveltségi tartalom elsajátítására. Az általános iskola 8. osztályátel nem végzettek jelentős része falun, a mezőgazdasági környezetben él és dolgozik.Számukra helyben kell a műveltség pótlásáról gondoskodni, amely lehet iskolai oktatás,de ide kell sorolni minden olyan helyi kezdeményezést, amely a jó értelembevett falusi polgárosodást szolgálja, felkészíti a fiatal és az idősebb lakosságot a változókörülmények befogadására.34 Az agrárszakképzés helyzete 2004-ben: http://pointernet.pds.hu/ujsagok/agraragazat/2004-ev/12/agrarag-06.html35 Wallendums Á.: A csatlakozás előkészítésének néhány humán és képzési vonatkozása.http://omgk.hu/tavoktat/agrrend/wallen.html39


Felnőttképzési Kutatási FüzetekA képesítési rendszerAz agrárágazat területén szükséges valamennyi szakképesítési szint megjelenítése,mert más feltételeket kell teljesíteni az egyéni vállalkozásra készülő gazdának, és másismereteket kell szerezni az alkalmazottként dolgozó szakembernek. Az európai integrációfolyamatában a mezőgazdasági munkaerő minőségének fejlesztése erősíti pozícióinkatgazdasági területen és csökkenti a foglalkoztatásban meglévő feszültségeket.A szakképesítések szintjeinek meghatározása a nemzetközileg elfogadott “ISCED”rendszer alapján történik.A fejlesztés néhány kérdéseAz agrárágazat várható feladatait tekintve kiemelten kell kezelni az intézményesoktatás kiterjesztését azokra a rétegekre, amelyek jelenleg kényszerből, sok esetbenszakmai felkészülés nélkül kezdtek mezőgazdasági termelést, mivel életterük- a falusi környezet - másra nem ad lehetőséget. Biztosítani kell a korrekciósfunkciókat és a munkanélküliséggel fenyegetett csoportok felkészítését a mezőgazdaságiismeretekkel együtt a lakóhelyük környékén történő munkavállaláslehetőségére. Az ágazat területén rendkívül nagy figyelmet fordítanak az iskoláka kapcsolódó képzésekre.Az oktatás kérdését a gazdasági igények oldaláról és a társadalompolitikai megközelítésbőlegyaránt vizsgálni kell. Az alkalmazásban állók, vagy a kisvállalkozásba kezdőkcsak akkor tudják megőrizni vagy fejleszteni pozíciójukat, ha szakmai ismereteiket aváltozó körülményekhez igazítják. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériuma szakmai követelményekért felelős, de a mezőgazdasági termelés, az élelmiszer feldolgozáshelyszínének tagoltsága miatt minden olyan képzést, felkészítést támogat,amely a falusi környezetben élők számára az új feladatok eredményes ellátása miattszükséges. A termelő önmagában nem képes feldolgozni a rázúduló változásokat, nemnélkülözheti a falun élő agrárértelmiség, a pedagógus társadalom és a többi értelmiségicsoport az ismeretek széleskörű tudását. Ezen a területen minden oktatási intézményneknagy szerepe van, mivel a helyi közösségek ujjászerveződését a pedagógustársadalom hatékonyan tudja segíteni.Az Európai Bizottság fehér könyve (tanítani és tanulni) kiemeli az egész életen áttartó oktatás fontosságát és jelzi, hogy az információs társadalom létrejötte nem csaka munka konkrét formájának, a tudományos eredmények gyakorlatba vitelének lehetőségétteremti meg, hanem a termelés szervezésének átalakítását is igényli. Sokkalváltozatosabb munkatevékenységre kell felkészülni, és így a humán erőforrásnak, azemberi tényezőnek a szerepe a termelésen belül növekszik. A tudományos ismeretektermelési folyamatban történő alkalmazásának kényszerűségére fel kell készülni, afelkészületlen társadalom számára ez civilizációs sokkot okozhat.40


Felnőttképzési Kutatási FüzetekAz alkalmazkodás igényeAz ifjúsági és felnőttoktatási területnek egyaránt alkalmazkodnia kell a hazai előírásokmellett a nemzetközi elvárásokhoz. A mezőgazdaság és élelmiszer feldolgozásterületén ez a ma már tudományos kutatással is alátámasztott művelődési jelenségóriási veszélyeket rejt. A mai mezőgazdasági technológiák alkalmazása során jelentősrétegek az alapismertek birtokában vannak ugyan, de nem képesek a technológiaiismeretanyag befogadására, és nincs elegendő alapjuk a személyes fejlődés előmozdítására.Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy az újabb és újabb kutatási eredményekrendkívül gyorsan megjelennek a mezőgazdasági területen.A továbblépés érdekében rendkívül szoros együttműködésre, a különböző szervezetek,intézmények közös tevékenységére van szükség. A területi koordinációfeltétlen szükséges, hiszen nem csak felesleges, hanem a magyar társadalom ellenibűn is, ha egymás melletti intézményekben ugyanazokat a gyakorlati feltételeket alakítjákki. Ezt nálunk sokkal gazdagabb országok sem tehetik, és nem is tették meg. Azagrárterületen a felnőttoktatási rendszereknek rehabilitáló feladatuk is van, fejlesztőtevékenységükkel gyors beavatkozási lehetőséget kínálnak.Az utóbbi években az iskolákból a tanulók közül is sokan jutnak már el külföldi gyakorlatra.Legyünk erre büszkék, mert sok Nyugat-Európai gazda szívesen alkalmaz gyakorlatonlévő magyar fiatalt, mert felkészültek, és szakmai munkájuk, a termelő tevékenységgelkapcsolatos ismereteik, emberi magatartásuk megfelel az elvárásoknak. Amezőgazdasági termelő tevékenység szempontjából sok országban az agrárképzés azadott ország rendszerén belül jelentős helyet foglal el, és az agrárképzés bizonyos eltérésilehetőséget kap. Ennek oka az, hogy a termelés döntő részben szabadtéri tevékenység,amelyet az időjárás alapvetően befolyásol, másrészt pedig, hogy a tevékenységvégzése biológiai kötöttségekkel jár, hiszen a munka tárgya élő anyag, a biológiai ciklussok esetben a tudomány eredményeivel módosítható, de meg nem változtatható.Nem kell, és nem szabad a magyar képzési rendszerbe meggondolatlanul beépítenia hazai hagyományoktól idegen formát, de meg kell találnunk minden eredményespedagógiai rendszer adaptálásának lehetőségét. A közgazdasági, kereskedelmi, vállalkozóitevékenységre felkészítő ismeretanyag beépítése a jelen egyik legfontosabbkövetelménye. A termelésre felkészülni ma már nem elég, a megtermelt áru értékesítésével,kikészítésével, eladásával foglalkozni kell, amihez természetes igénykéntcsatlakozik a pénzügyi rendszerek, eljárások, szabályok oktatása.Az agrároktatás intézményei anyagilag rendkívül nehéz helyzetbe kerültek, a gyakorlatiképzés, a fejlesztés sok helyen nem biztosított. Az agrárgazdasági képzés rendkívüldrága oktatás, hiszen az alapozás időszakában több irányú természettudományosismeret megszerzése szükséges. A társadalomnak el kell fogadnia, hogy nem lehetugyanolyan mércével mérni, és ugyanolyan anyagi támogatást nyújtani annak a kép-41


Felnőttképzési Kutatási Füzetekzésnek, amely nem függ az időjárás viszontagságaitól, amely nem függ az ember kapcsolatteremtőképességétől, amely bármely időszakban reprodukálható.Képzési költségekkel kapcsolatos összefüggésegek 36A mezőgazdasági vállalkozók körében végzett - Magyarország teljes területére vonatkozó- kutatásban azt vizsgálták, hogy azoknál a szervezeteknél, ahol a tanulási,továbbképzési költség átlaga munkatársanként meghaladta a 10.000 Ft-ot, milyenösszefüggés volt a képzési költség, az árbevétel, az alkalmazotti létszám, és egyéb, aszervezetet jellemző tulajdonságok között. Az 3. táblázatból – az egy alkalmazottrajutó költségek alapján – az látható, hogy a részvénytársasági formában dolgozó szervezetektöbbet költenek képzésre. Az árbevétel és az összes képzési költség aránya azegyes cégeknél 0,05% és 2,6% között változik. A cégek 75%-a árbevételének kevesebb,mint 0,05%-át költi képzésre.SorszámEgy alkalma-zottraeső képzési költség(E Ft/fő)A cég alkalma-zottainaklétszáma (fő)Árbevétel(Ft)Árbevétel Ft/főÖsszes képzésiköltség(E Ft)Működési formaAlapítás éveÁrbevétel és összesképzési költségaránya%-ban1. 16,0 22 493 000 000 22 409 090 352 Szövetkezet1968/19930,072. 154,3 7 40 943 000 5 849 000 1 080 Szövetkezet 1992 2,603. 15,0 78 1 905 471 000 24 429 115 1 170 Rt. 1990 0,064. 73,0 33 187 259 000 5 674 515 2 409 Rt. 1993 1,305. 20,0 58 300 000 000 5 172 413 1 160 Szövetkezet 1961 0,396. 30,0 123 385 000 000 3 130 081 3 690 Rt. 1999 0,967. 22,5 62 308 746 000 4 979 774 1 395 Szövetkezet 1969 0,458. 120,0 23 302 010 000 13 130 869 2 760 Rt. 1993 0,919. 45,0 221 1 173 177 000 5 308 493 9 945 Szövetkezet 1948 0,8510. 2,0 1 40 000 000 40 000 000 20 Kft. 1993 0,0511. 22,0 150 480 000 000 3 200 000 3 300 Kft. 1999 0,6912. 71,4 166 1 696 064 000 10 217 253 11 852 Rt. 1993 0,7013. 14,2 77 1 991 155 000 25 859 155 1 093 Kft. 1991 0,052.táblázatKépzési költségekkel kapcsolatos összefüggésekForrás: Piros, 200236 Piros M. (2002): Humánerőforrás fejlesztési lehetőségek vizsgálata a mezőgazdaságban. Doktori értekezés.Debrecen42


Felnőttképzési Kutatási FüzetekAlkalmazottak és vezetők különböző típusú képzésekkel való elégedettsége 37A vezetői képzéssel kapcsolatban Magyarországon a vizsgált szervezetek elsőszámúvezetői a jelenlegi gyakorlatban az üzemlátogatást, az önálló tanulást, a konzultációtés az egyéni módszereket tartják eredményesnek, a tapasztalati tanulásthelyezik előtérbe. A jövőben az elsőszámú vezetők az önálló, egyéni tanulást várjákel a közvetlen vezetőiktől. Egyértelműen látható, hogy ezt a célt részben az elektronikusinformációhordozókon keresztül lehet megvalósítani. Az elvárás, hogy gyors éshatékony legyen az információszerzés, új és hatékony képzési módszerek kidolgozásátteszi szükségessé. A mikroszervezetek elsősorban az egyéni módszereket kívánjákalkalmazni a jövőben. A 39 év alatti vezetők az elektronikus tanulási módszereket,az 50 év feletti vezetők a hagyományos egyéni, önálló tanulást és a csoportos (tréning)módszerrel történő képzést preferálják.A beosztottak esetén a képzések fontosságát, eredményességét a cégek elsőszámúvezetői a jelenlegi gyakorlat alapján alacsonynak ítélték meg. Elsősorbana betanítást, az üzemlátogatást, a csoportos tanulást, a bemutatást és a tanfolyamioktatást helyezték előtérbe. A jövőre vonatkozóan magasabb pontszámmalítélték meg a képzéseket a vezetők az egyes képzési formáknál, de nincshangsúlyeltolódás.A vezetők és a beosztottak képzéseinek összehasonlítása során az tapasztalható, hogya jelenlegi gyakorlat az eddigi tapasztalatokra alapoz, és figyelembe veszi, hogy a gazdálkodássorán az eddigi gyakorlatban mi volt eredményes, s ennek megfelelően alkalmazzákaz egyes módszereket. A jövőre vonatkozóan mindkét célcsoportnál (vezető,beosztott) két módszer jelenik meg, az önálló és egyéni tanulás módszere, illetve azelektronikus úton történő képzés, információ átadás.A szervezeten kívüli képzési formákat vizsgálva megállapítható, hogy a vezetők közepeseredményességűnek ítélik őket. Elsősorban a szakmai rendezvényeket, konferenciákat,a szakképzettségeket adó képzéseket és a szaktanácsadók által szervezett képzésekettartják fontosnak. A külső képzések várhatóan nagyobb jelentőséget kapnaka jövőben. A dolgozók képzését, továbbfejlesztését nem lehet azonos módon végeznia különböző méretű szervezetekben. Szignifikánsan igazolható, hogy különbség vanaz egyes korcsoportba tartozó vezetők szemlélete között.A szervezeten kívüli képzési formákat beosztottak esetében a vezetők közepes fontosságúnakítélik. Legeredményesebbnek a szakképzettséget adó képzéseket tartják, legkevésbépreferálják a szaktanácsadók, a felvásárlók által tartott képzéseket. A vezetőka jövőben nagyobb szerepet szánnak a képzéseknek. Az a megállapítás, mely szerinta mikroszervezetek eltérő képzési igényeket fogalmaznak meg a nagyobb szerveze-37 Piros M. (2002): Humánerőforrás fejlesztési lehetőségek vizsgálata a mezőgazdaságban. Doktori értekezés.Debrecen43


Felnőttképzési Kutatási Füzetektekétől, a beosztottak esetében is igazolódott. A felsőfokú végzettséggel rendelkezővezetők a jövőben a beosztottaknál is előnyben részesítik a külső cégek által tartottképzéseket.Hogy az emberek miért vesznek részt képzéseken? Erre a kérdésre egy kutatás eredményeiadnak választ Az eredmények azt mutatják, hogy az információcsere, annaka lehetősége, hogy más szakemberekkel találkozhatnak és gondolatokat cserélhetnek,továbbá az anyagi jellegű motiváción belül a premizálás alkalmazása hat ösztönzőlega vezetőkre. A jövőben egyre inkább az anyagi érdekeltség ösztönző erejét emelték ki.A vezetők körében a képzési ösztönzők a jövőben nagyobb szerepet kapnak. A mikroszervezetekeredményei eltérést mutatnak a nagyobb szervezetekétől. Esetükben azanyagi ösztönzés mellett az egzisztenciális kérdések és a munkahelyi légkör javulásaerősödött meg. 38A beosztott dolgozók képzési ösztönzői közül a jelenlegi gyakorlatban az anyagiösztönzők működtetése eredményesebb. Várhatóan a jövőben sem változik ez avélemény, tovább erősödnek a minőségi munkavégzéshez kötött elvárások, melynekelérése esetén magasabb jövedelemre tehet szert a dolgozó. A teljesítménytőlfüggetlen időbérek alkalmazását teljesen elvetették a vezetők. A mikroszervezetekesetében a továbbképzés a szervezet működőképességének és fenntartásának azalapja. A vezetők és a beosztottak képzési ösztönzői között jelentős eltérés nincs,az anyagi ösztönzés a meghatározó.38 Piros M. (2002): Humánerőforrás fejlesztési lehetőségek vizsgálata a mezőgazdaságban. Doktori értekezés.Debrecen44


Felnőttképzési Kutatási FüzetekIII.EredményekIII.1. Az aktuális pályázatok rövid értékeléseA vállalkozói ismeretek fejlesztéseA vállalkozói ismeretek fejlesztésére a felnőttképzés, az ÁFSZ által megvalósított munkaerő-piaciképzések és az iskolarendszerű oktatás keretében egyaránt lehetőség van.A szakképzésben 1996 óta valamennyi szakmai és vizsgakövetelménybe beépítésrekerült a gazdálkodási és vállalatvezetési ismeretek oktatása.2001-ben indult a Vállalkozói készségek fejlesztése a középfokú és felsőoktatásbancímű PHARE program, amely három kelet-magyarországi régió közoktatási és felsőoktatásiintézményeinek nyújtott támogatást a vállalkozói ismeretek és készségekfejlesztéséhez szükséges tananyagok kidolgozására és bevezetésére. A felsőoktatásiintézmények kínálatába beépülő, valamint az akkreditált tanárképző és felnőttképzésiprogramok fenntarthatósága biztosított.A KKV-k versenyképességének erősítése és a munkahelyteremtő beruházásokösztönzéseA középtávú gazdaságfejlesztési stratégia az exportvezérelt gazdasági növekedést, atőkebefektetések ösztönzését és a versenyképesség javítását helyezi a középpontba.A Kormány egyrészt pályázati rendszeren keresztül nyújtott támogatásokkal és a kedvezményeshitelkonstrukciókkal segíti a vállalati beruházásokat, és ezáltal több és jobbmunkahely létrehozását. Másrészt állami infrastrukturális beruházásokkal (pl. közlekedésiinfrastruktúra fejlesztése), az üzleti szolgáltatások fejlesztésének támogatásávalbiztosítja a vállalkozások működésének és fejlesztésének feltételeit.2004 első felében a Gazdasági Versenyképességi Operatív Program keretében meghirdetettpályázatok (a Strukturális Alapok támogatásával), az alábbi tevékenységeket támogatják:• Beruházás-ösztönzés: vállalatok termelési kapacitásainak modernizációja, magasszintű gazdasági infrastruktúra kialakítása (innovációs- és technológiai transzferközpontokfejlesztése, ipari parkok minőségi szolgáltatásainak komplex megvalósításátszolgáló beruházások, logisztikai központok fejlesztése), valamint a pro-aktív befektetés-ösztönzésiszolgáltatások, tanácsadás. A támogatások célja a magas hozzáadott-értékűtevékenységek letelepítésének elősegítése.• KKV-k fejlesztése: a műszaki és technológiai fejlesztésekhez kapcsolódó beruházások,minőségbiztosítási rendszerek fejlesztése, üzleti tanácsadás, KKV-k közöttiegyüttműködés.45


Felnőttképzési Kutatási FüzetekA mezőgazdasági beruházásokat, valamint a fiatal gazdák indulását az Agrár- ésVidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) támogatja az EMOGA társfinanszírozásával.E támogatások hozzájárulnak a mezőgazdaság modernizációjához és a szerkezetváltáshoz.Az infrastrukturális beruházások mellett a pályázati programok támogatjáka humánerőforrás-fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységeket is.Az ERFA és az ESZA támogatásai közötti szinergiára építve olyan pályázati programokindultak, amelyek biztosítják, hogy a munkahelyteremtéshez kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztésösszekapcsolódhasson az új munkahelyek igényeinek megfelelő képzésiprogramokkal.A Kormány 2003-ban elindította a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programot. A programprioritásai a következők:46a versenyképesség növelése, modernizáció, a növekedésorientált kis- és középvállalkozásokfejlődésének segítése,a kis- és középvállalkozások EU integrációs felkészítése, a vállalkozások növekedéséhezszükséges ismeretek elterjesztése,a vállalkozások közötti együttműködések létrehozása és erősítése,az erőforrásokhoz való hozzáférés, a hátrányos helyzetű területek, társadalmi csoportokesélyegyenlőségének javítása,az EU kis- és középvállalkozás támogatási forrásainak igénybevételéhez szükségesfeltételek megteremtése.•••••A vállalkozói és vállalatvezetési ismeretek fejlesztéseA vállalkozóvá válás segítése, illetve a meglévő vállalkozások versenyképességének javításaérdekében a Kormány 2004-től. a Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Programkeretében, pályázaton keresztül támogatja a vállalkozói és menedzsment készségekfejlesztését szolgáló képzéseket. A vállalkozók és a munkavállalók uniós ismereteinekfejlesztésére irányuló képzések szintén támogatásban részesülnek, elősegítve ezáltala megváltozott piaci környezethez való alkalmazkodást. Az információs társadalomlehetőségeinek jobb kihasználását az információs technológiai eszközök alkalmazásáhozés az elektronikus gazdaságban való részvételhez szükséges ismereteket nyújtóképzések támogatása segíti. A vállalkozási ismeretek iskolarendszerű oktatását szolgálóintegrált felsőoktatási intézményhálózat keretében a felsőoktatási intézményekgazdasági-üzleti karai vállalkozással kapcsolatos tárgyakat, szakirányokat kínálnak anem gazdasági karokon tanulók számára is.EU-s támogatások mikro-, kis- és középvállalkozásoknakMagyarország 2004. május 1-én az Európai Unió teljes jogú tagállama lett. A csatlakozássalMagyarország számára is elérhetővé váltak az Unió pénzügyi forrásai. A


Felnőttképzési Kutatási Füzetekforrások alapdokumentuma a Közösségi Támogatási Keret (KTK), mely a StrukturálisAlapok 1. célkitűzése szerinti intézkedések stratégiáját és prioritásait tartalmazó dokumentum.A Közösségi Támogatási Keretet az Európai Bizottság a magyar hatóságokkalegyetértésben alakította ki, a Strukturális Alapok 1. célkitűzésének hatálya alá tartozórégiók 2004–2006. évi fejlesztési tervének (Nemzeti Fejlesztési Terv) értékelését követően.A Közösségi Támogatási Keret többszintű stratégia – 3. ábra, mely tartalmazza azáltalános célkitűzést, specifikusÁltalánoscélkitzésA társadalmi-gazdasági fejldés közelítése az EU szintjéhezSpecifikuscélkitzésVersenyképesebbgazdaságA humán erforrásokjobb kihasználásaJobb minségkörnyezet ésalapinfrastruk-túraKiegyensúlyo-zottabbterületfejlesztésPrioritásokA termelágazatversenyképességé-nekjavításaA foglalkoztatás növelése ésa humán erforrásokfejlesztéseA közlekedési infrastruktúrajavítása és környezetvédelemA kedvezbb regionális éshelyi lehetségek biztosításaOperatívProgramokGazdaságiVersenyképességOperatívOPAgrár- ésVidékfejlesztésOPHumánerforrásfejlesztésiOPKörnyezetvédelmiés Infrastruktúrafejlesztési OPRegionálisFejlesztési OP3. ábraA KTK célkitűzéseiForrás: Közösségi Támogatási KeretAz Operatív Programok jelentik a vállalkozások számára megpályázható programokat,pénzügyi forrásokat.A jelenleg érvényes tervezési időszakban (2004-2006) a következő Operatív Programokvannak érvényben:1. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program2. Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program3. Környezetvédelmi és Infrastruktúrafejlesztési Operatív Program4. Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program5. Regionális Fejlesztési Operatív Program47


Felnőttképzési Kutatási FüzetekHa tanulmányunk célcsoportjára és témájára koncentrálunk, akkor az OperatívProgramok közül a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) és aHumánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP) vonható vizsgálat alá. A megnevezettprogramok tartalmazzák a kis- és középvállalkozások (KKV), különös tekintettela mikrovállalkozások számára a humánerőforrás fejlesztési és képzési forrásokat.A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) céljai:•••A tudásalapú gazdagság és az innovációs kapacitások fejlesztése.A technológia-intenzív iparágakra és szolgáltatásokra alapozott gazdaság kiépítése.A gazdaság duális jellegének oldása a kis- és középvállalatok fejlesztésével.A GVOP céljai az alábbi négy prioritáson keresztül valósulnak meg:1. Befektetés-ösztönzés2. KKV-k fejlesztése3. Kutatás-fejlesztés és innováció4. Információs társadalom- és gazdaság fejlesztéseA második, azaz a KKV-k fejlesztése prioritásban fogalmazódik meg a GVOP 2.2.Vállalkozói kultúra és ismeretek fejlesztése intézkedés, melynek célja a KKV-k ismereténekbővítése. Vállalkozói körben is népszerűnek számító, mivel összesen 1133 dbpályázat érkezett be rá, ez az összes beérkezett pályázat 3,8%-a.A pályázat részleteit a 3. táblázat mutatja be. Fejlesztendő terület az alapvető működéshezszükséges vállalkozói ismeretek széleskörű elterjesztése, az üzletmenethatékony megszervezéséhez szükséges szakmai ismeretek mennyiségének, minőségéneknövelése és ezek hozzáférhetőségének biztosítása a vállalkozások számára.Ez teremti meg a lehetőségét annak, hogy a KKV-k vezetői felismerjék és a sajátjavukra fordítsák a piaci lehetőségeket. A pályázati lehetőségekbe való bekapcsolódásesélyeinek növelése érdekében tanácsadással kell segíteni a kis- és középvállalkozásokat.”(KTK)48


Felnőttképzési Kutatási FüzetekBeérkezettpályázatokIgényelt támogatásIH általtámogatottMegítélttámogatásGVOP 2.2.1 Alapszintű tanácsadásGVOP 2.2.2-05/1. Kis- és középvállalkozásokrészére emeltszintűszakmaspecifikus tanácsadásnyújtásaGVOP 2.2.2 Kis- és középvállalkozásokrészére emeltszintűszakmaspecifikus tanácsadásnyújtása20 db 2 035 300 003 Ft 20 db 478 700 000 Ft664 db 377 293 269 Ft 123 db 121 973 989 Ft469 db 470 843 637 Ft 219 216 492 202 Ft3. táblázatA GVOP pályázatok értékelése támogatási szempontbólForrás: EMIRA projektek megvalósítása folyamatban van, így azok eredményéről még nincspontos adat.A Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program céljai:• a foglalkoztatási szint emelése,• a munkaerő versenyképességének javítása,• a társadalmi beilleszkedés elősegítése.Magyarországon a lakosság iskolázottsága folyamatosan nő, de a társadalom tudásszintje,tudásbázisa, a munkaerő alkalmazkodóképessége elmarad a változó gazdaságikörülmények által támasztott követelményektől. Az iskolarendszerű képzés nembiztosítja kielégítően az alapkészségek, a kulcskompetenciák elsajátítását. A jelenlegioktatás és képzés rendszere nem igazodik kellőképpen a gazdaság igényeihez. Aprogram átfogó célja a piac igényeinek megfelelő képzettségek és készségek megszerzésénektámogatása.Az OP céljai öt prioritáson keresztül valósulnak meg, melyek közül kiemelendőa kutatási témát illetően az „Alkalmazkodóképesség és vállalkozói készségekfejlesztése” elnevezésű prioritás. A prioritás a foglalkoztatottak, s különösena KKV-k munkavállalóinak alkalmazkodóképességét az egész életen át tartótanulás lehetőségének biztosításával, valamint a gazdaság igényeihez igazodóképzés-kínálat kialakításával kíván segíteni a versenyképes tudás megszerzésében.A mikro-, kis- és középvállalkozások jelentős foglalkoztatási potenciáljamiatt különösen fontos a vállalkozói készségek fejlesztése és a változó gazdaságikörnyezethez való igazodás elősegítése.49


Felnőttképzési Kutatási FüzetekA prioritás a humánerőforrás-fejlesztés eszközeivel és a beruházásokhoz kapcsolódóképzési programok támogatásával hozzájárul a munkahelyteremtéshez.Mindennek előfeltétele a gazdaság folyamatosan változó igényeihez igazodó,megfelelő tartalmú képzési kínálatot biztosító és megfelelő infrastruktúrával rendelkezőképzési rendszer. A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességénekfejlesztésében fontos szerepet töltenek be a beruházásokhoz kapcsolódó és aKKV-k versenyképességének javítását szolgáló képzési programok. A HumánerőforrásfejlesztésOperatív Programnak a munkaerő alkalmazkodó- és versenyképességénekjavítását szolgáló intézkedéseit a Regionális Operatív Program intézkedései is kiegészítik,a munkavállalók és a vállalkozók ágazat-specifikus képzési programjainak támogatásával(NFT).A Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program 4. táblázatban megnevezett intézkedéseireösszesen 946 db pályázat érkezett be, az összes pályázat 3,1%-a.BeérkezettpályáztokIgényelttámogatásIH általtámogatottMegítélttámogatásHEFOP 3.4.1-P A GVOPkeretében megpályázottberuházásokhoz és egyébfejlesztésekhez kapcsolódóképzések támogatásaHEFOP 3.4.1/05/1 A vállalkozóikészségek ésmunkavállalók31db 279 191 277 Ft 18 db 128 491 482 Ft525 db 5 812 323 440 Ft 60 db 639 624 802 FtHEFOP 3.4.2/P/1 A vállalkozóikészségek fejlesztésétcélzó képzések támogatása111 db 950 045 924 Ft 73 db 609 625 007 Ft504. táblázatA GVOP pályázatok értékelése támogatási szempontbólForrás: EMIRAz Operatív Programok közül még az AVOP 1.5.1 Szakmai továbbképzés és átképzés,valamint a ROP 3.4.2 Szakképzési és szakmai továbbképzési programok lebonyolításacímű intézkedések fontosak témánk szempontjából. Pályázás szempontjábóla mikrovállalkozások közvetetten tartoznak a kedvezményezettek körébe. Ebbenaz esetben kedvezményes képzéseken vehetnek részt. A programok lebonyolításafolyamatban van.


Felnőttképzési Kutatási FüzetekKormányzati támogatások mikro-, kis- és középvállalkozásoknakAz előző fejezetben ismertettük az EU társfinanszírozásával elérhető támogatásokatés azok felhasználásának mértékét. E fejezet bemutatja, hogy az elmúlt időszakban ésjelen pillanatban, milyen nemzeti támogatási programok állnak rendelkezésre KKV-krészére, különös tekintettel az ismeretek, képzések bővíthetőségére.Nemzeti szinten a KKV-kat többféle eszközzel támogatják, ezek közül kiemelendőekaz adókedvezmények, külső finanszírozási forráshoz jutást segítő támogatásikonstrukciók, pályázati támogatások, EU felkészítő programok. A nemzeti támogatásiprogramokon keresztül összesen 13,4 Mrd Ft támogatáshoz jutnak a vállalkozások.Már csatlakozásunk előtt megkezdődött a KKV-k felkészítése az „EU-banvaló életre”. Ezt a célt szolgálta az EU felkészítő program, mely döntően a résztvevőkEU-s ismereteit bővítette. A program a következő elemekből állt:••••„Az EU házhoz jön” felkészítő program,Szakmaspecifikus oktatás,Vállalkozások pályázati felkészítése – Multiplikátor Képzési Program,EU szabványok magyar nyelvre fordítása.Fontos és meghatározó jelentőséggel bír a Multiplikátor Képzési Program. Kik amultiplikátorok? Multiplikátorok lehetnek kamarák, érdekképviseletek országos ésmegyei szervezetei, helyi vállalkozói központok munkatársai, akik a KKV-kat segítikpályázati tanácsadással. A multiplikátorok másik csoportja a pályázati tanácsadóitevékenységet folytató vállalkozások, magánszemélyek, akik a KKV-kat a pályázatelkészítésében segítik.A képzési programban pályázati úton lehetett részt venni, így csak a szakmailagmegalapozott szervezetek és szakemberek vehettek részt a programban. A képzésiprogram során két lépcsőben összesen 4000-5000 vállalkozás vett részt. A programfelkészítette a résztvevőket a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium KKV pályázatikonstrukcióira is, nevezetesen a:••GVOP EU - társfinanszírozású pályázataira,hazai finanszírozású GKM pályázatokra.Sajnos alacsony azon pályázatok száma, melyek révén a vállalkozások és kiemeltena mikrovállalkozások olyan forráshoz jutnak, melyből képzéseiket valósíthatjákmeg, illetve képzéseken vehetnek részt. Több információs csatornából gyűjtöttükössze a képzésekkel kapcsolatos pályázatokat. Azokat a pályázati lehetőségeket vettükfigyelembe, melyeknél a kedvezményezettek egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok(jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli), illetve felnőttképzést folytató intézmények.A következő hazai pályázati források voltak elérhetők:51


Felnőttképzési Kutatási Füzetek52A befogadó munkahelyekért, a fogyatékos emberekkel kapcsolatos munkáltatóiszemlélet kedvező irányú megváltoztatásáértA kábítószer-fogyasztókkal és kábítószer-prevencióval foglalkozó szakemberek képzésénekés továbbképzésének, illetve kortárssegítők, veszélyeztetett társadalmirétegek képzésének támogatásaPályázati felhívás a gazdálkodás eredményességét segítő ismeretátadás céljára igényelhetőtámogatásokra (2005)A gazdálkodás eredményességét segítő ismeretátadás és farmgyakornoki programok,külföldi tapasztalatszerzés megvalósítása céljára igényelhető támogatás (2004)Távmunkahelyek támogatása programVilág – Nyelv pályázati csomagFelnőttképzés normatív támogatásaA felnőttképzést népszerűsítő komplex program támogatása••••••••A rendelkezésre álló hazai pályázati programok tételes elemzése a képzési cél, azoktatás jellege és az elérhető forrás szempontjából:1. A befogadó munkahelyekért, a fogyatékos emberekkel kapcsolatos munkáltatóiszemlélet kedvező irányú megváltoztatásért című pályázati program célja a fogyatékosemberek munkaerőpiaci befogadásának növelése, melynek kedvezményezetteifelnőttképzési intézmények, gazdasági társaságok, non-profit szervezetek.A pályázat két pályázható komponensből áll:a) Preferált tevékenységi körbe tartozik olyan képzési anyagok és segédletek kifejlesztése,továbbfejlesztése és kipróbálása, külföldi jó gyakorlatok hazai adaptálása, amelyaz eddigi kevésbé elterjedt munkavégzési formák, az atipikus foglalkoztatási lehetőségek,az elektronikus gazdaságban való részvétel módjainak bemutatására irányul.b) Tudatformáló rendezvénysorozat megvalósítása. A pályázati forrás összege összesen67.550.000 Ft. A megpályázható összeg komponensenként eltérő:a.) komponens min. 5 millió Ft, max. 15 millió Ftb.) komponens min. 1 millió Ft, max. 5 millió FtA pályázat önerőt nem igényelt, de előnyt jelentett.A pályázat mikrovállalkozások szempontjából részben hátrányos, mert az egyéni vállalkozóikört kizárja a pályázási körből, viszont a b.) komponens esetében lehetőségevan ilyen jellegű rendezvényen részt venni.2. A kábítószer-fogyasztókkal és kábítószer-prevencióval foglalkozó szakemberekképzésének és továbbképzésének, illetve kortárssegítők, veszélyeztetett társadalmirétegek képzésének támogatása, melynek célja a területen dolgozók képzettségéneknövelése, EU-s módszerek megismertetése.


Felnőttképzési Kutatási FüzetekA pályázatnak három kategóriája van:a) kategória: Felsőfokú szakképesítéssel rendelkező szakemberek képzése,átképzése.b) kategória: A kábítószer-fogyasztás megelőzésével kapcsolatos kortársképzéstámogatása.c) kategória: Kizárólag a szociálisan hátrányos helyzetű társadalmi rétegek képzése,továbbképzése.A pályázati forrás összege összesen 56 400 000 Ft ( min. 100 000 Ft max. 5 000 000Ft).A pályázók köréből az egyéni vállalkozók szintén kimaradnak, de - mint magánszemélyek- a képzésben való részvételre pályázhatnak.3. Pályázati felhívás a gazdálkodás eredményességét segítő ismeretátadás céljábóligényelhető támogatásokra (2005). Célja a költségek részbeni átvállalásával azeredményes gazdálkodáshoz szükséges ismeretek közvetítése, ezzel elősegítveaz agrárvállalkozók működési feltételeinek javulását.4. Távmunkahelyek támogatása program célja a munkahelyteremtés. Ehhez nyújta pályázat kiegészítő bértámogatást és képzési támogatást a távmunkahelyeketlétesítőknek.A pályázat kedvezményezettei a távmunkahelyeket létesítő vállalkozások, belföldiszék helyű jogi személyek, gazdasági társaságok, egyesülések, valamint költségvetésiszervek.A program alapgondolata jó munkahelyteremtésen keresztüli képzési támogatás,hangsúlyt fektetve a foglalkoztatottak számának növelésére. A programban rendelkezésreálló összeg 548.000.000 Ft, munkahelyenként 488.400 Ft, amelyből csupán50.000Ft fordítható egyszeri képzési költségre.Milyen képzés fedezhető 50.000 Ft-ból? Olyan képzés, amely a munkavállaló biztostudását és képességeit fejleszti, biztosan nem.5. Világ – Nyelv pályázati csomag célja a hazai nyelvoktatás fejlesztése. A pályázatszinte minden célcsoport számára nyitott és lehetőség.A pályázat nyolc alprogramon keresztül kívánja fejleszteni a hazai nyelvoktatást,de a kedvezményezettek köréből kimarad az egyéni vállalkozói réteg.Az aktuális pályázatokról elmondható, hogy forrásuk több helyről származik,egy részük közvetlenül, másik része közvetetten, de szinte mindegyik kapcsolódika felnőttképzéshez, az abból származó előnyökhöz.53


Felnőttképzési Kutatási FüzetekA jelenlegi pályázatokról összességében elmondható, hogy elősegítik a vállalkozásokismereteinek bővítését, de hozzáférhetőség szempontjából közvetetten,mivel gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, őstermelők nem, vagykorlátozottan pályázhatnak. A pályázatok zömében a képzés szervezéséreadnak támogatást és nem közvetlenül az érdekelteket támogatják. Ha a képzőintézménynem megfelelően kommunikálja a célcsoport irányába a képzésilehetőséget, akkor elveszíti célját a támogatás. Célszerűbb lenne a résztvevőkközvetlen támogatása.III.2. A mikrovállalkozásokat segítő képzési programok értékeléseDél-Dunántúl három megyéjében – Somogy, Tolna, Baranya – 1500 darab részleteskérdőívet küldtünk ki az agrár-, valamint a kereskedelmi és iparkamaráksegítségével, hogy felmérjük a mikrovállalkozások képzésével kapcsolatos eredményeket.A kiküldött kérdőívek 60%-a (900 db) a kereskedelmi- és iparkamaratagjait, 40%-a (600 db) a régió agrárkamaráinál nyilvántartott (tagok) mezőgazdaságivállalkozásokat célozta meg. Az agrár vállalkozásoknak kiküldött kérdőíveka vállalkozásra vonatkozó adatok mellett további három, az ágazatra jellemzőkérdéskört tartalmazott. A felméréshez használt kérdőív formáját és tartalmát az1. sz. melléklet mutatja.A kiküldött 1500 kérdőívből 261 érkezett vissza, mely az összes 17,4%-a. Hasonlóeljárásoknál 10-20%-os visszaérkezési arány a jellemző, tehát a 17,4%-os arányvalamivel átlag feletti értéket mutat. Huszonegy kérdőív az adatok kiértékelésétkövetően (dec. 1-e után) érkezett, így a mikrovállalkozásokat segítő programokat240 visszaküldött és értékelhető kérdőív válaszai alapján elemeztük.Meglepő eredmény, hogy az értékelhető (240) kérdőívek pontosan fele-felearányban oszlanak meg, vagyis 120 mikrovállalkozói adat a mezőgazdaságból,120 pedig a többi nemzetgazdasági ágból (ipar, kereskedelem, szolgáltatás stb.)származik. Az azonos nagyságrend (120-120) ugyanakkor eltérő visszaérkezésiarányokat rejt (mezőgazdaságból 20%, a többi ágazatból 13%). A jelenségmögött meghúzódhat az agrárvállalkozók nagyobb affinitása a támogatások, vagya vállalkozásukat segítő ismeretek iránt, de származhat az Egyetemünk ismertségébőladódó szeretetből, tiszteletből is.54


Felnőttképzési Kutatási Füzetekarány (%)40353025201510503631,620,66,55,31989 eltt 1990-1994 1995-1999 2000-2003 2004-2005idszak (év)4. ábraA vizsgált vállalkozások alapítási idejének alakulásaForrás: saját adatgyűjtésFentiekből megállapítható, hogy a felmérésben részt vett mikrovállalkozások zöme(67,6%) 1990-1999 között alakult, mely egyúttal azt is jelzi, hogy a felmért körben amikrovállalkozások képzése és támogatási igénye, képzési tapasztalata viszonylagrövid időre (10-15 év) tekint vissza. A tények továbbá azt is mutatják, hogy a mikrovállalkozásoklétesítésének dinamikája az utóbbi években csökken (2000-2003között 20,6%, 2004-2005-ben 5,3%), vagyis a leendő képzések célterületei elsősorbana már évek óta meglévő, működő vállalkozások lesznek, és csak kisebb mértékbenaz újak. A mezőgazdasági mikrovállalkozások az alapítási idő és kedv tekintetébennem mutatnak eltérést az átlagtól.A vállalkozási formák tekintetében közel megegyező arány állapítható meg az egyéni(50,4%) és a társas (49,6%) vállalkozások között. A kapott eredmények alapján az prognosztizálható,hogy az alkalmazottak képzése viszonylag kisebb szerepet fog játszani,mivel az egyéni vállalkozó önmagában vezető és végrehajtó is, alkalmazottat ritkánvagy időlegesen vesz fel. A megkérdezett mezőgazdasági mikrovállalkozók zöme (71%)az egyéni vállalkozást választotta, vagyis körükben még inkább jellemző a vállalkozóiés alkalmazotti jelleg, érdek, érdekeltség összeolvadása.A társas vállalkozások több mint fele (53,4%) a Kft. formát választotta, ezt követi a Bt.(22,4%), majd az egyéb vállalkozási forma (17,2%). A mezőgazdasági társas vállalkozásokrólnehéz pontos képet adni, mivel csak kisebb részük (40%) képvisel egyetlenvállalkozási formát, a többség (60%) egyszerre magángazda, Bt. és Kft., esetlegszövetkezeti tag is egyben. Minderre a jog lehetőséget teremt, amellyel a vállalkozókélnek is az eltérő adózási feltételek, a földvásárlással kapcsolatos megkötések (max.300 hektár) miatt. Meglepő, de tény, hogy tiszta szövetkezeti formát egy mezőgazdaságivállalkozó sem jelölt meg, ami azt is jelenti, hogy a rendszerváltás előtti időszak– szövetkezeti és állami gazdasági vezetőkre és alkalmazottakra alapozott – teljesképzési bázisa és rendje összeomlott, új felállítása szükséges.55


Felnőttképzési Kutatási FüzetekA vállalkozások tevékenységi kör szerinti megoszlásáról már említettük, hogy avizsgált mikrovállalkozások fele mezőgazdasági tevékenységet folytat, a másik felepedig megoszlik a többi nemzetgazdasági ág között. A visszaérkezett erre vonatkozókérdőívek (120) alapján az első helyen van a kereskedelem (24%), ezt követik azegyéb tevékenységek (különféle szolgáltatások) (17%). Közel azonos súllyal szerepelaz építőipar (9,2%), a vendéglátás (8,3%), az ingatlan ügyek és szolgáltatások(8,3%), az oktatás (8,3%). A vegyipar (0,8%), gépipar (1,7%), fémfeldolgozás (2,5%),energiaipar (1,7%), egészségügy (0,8%) csekély arányai azt jelzik, hogy ezen tevékenységektovábbra is a közép- és nagyvállalatokra jellemzőek, a mikrovállalatok képzésirendszerében jelentéktelen szerepet kapnak.Országos viszonylatban értelemszerűen más kép bontakozik ki a tevékenységi körmegoszlása tekintetében (5. táblázat).A vállalkozások indító okának ismerete talán a leglényegesebb tényező a mikrovállalkozásokfejlődése, jövője szempontjából. A működő sikeres vállalkozásoktapasztalata alapján alapvetően két tényező sarkall egy embert vállalkozás indítására:a kényszer vagy a vágy. Rövidtávon szerencsés esetben mindkét indíttatás lehet sikeres,hosszabb távon azonban a szakértelem és a munka lép elő meghatározóvá.Időszak 2001. dec. 2002. dec. 2003. dec.2004.dec.2005. okt.Arány, 2005.okt. %Mező-gazdaság,vad-, erdő-, halgazdálkodás51631 54063 55931 56244 55359 4,6Bányászat 603 608 642 670 682 0,05Feldolgozóipar 95785 94084 90696 87999 85477 7,1Villamosenergia-, gáz-, gőz-,vízellátás656 686 747 811 864 0,07Ipar 97044 95378 92085 89480 87023 7,2Építőipar 83888 86619 91125 95194 96599 8,0Kereskedelem, javítás 239440 235764 228063 223400 218907 18,1Szálláshely-szolgáltatás 79788 79723 79419 78253 76228 6,3Szállítás, raktározás, posta, távközlés 51446 50822 49924 48916 47352 3,9Pénzügyi közvetítés 24746 26126 29731 32426 34799 2,9Ingatlanügyletek, gazdaságiszolgáltatás375301 395718 415492 433137 443944 36,8Oktatás 25726 28738 32084 35489 37974 3,1Egészségügyi, szociális ellátás 25167 26074 26040 26475 27286 2,3Egyéb közösségi, szociális ellátás 70030 72978 76854 79344 80845 6,7Egyéb tevékenységek 628 218 186 270 305 0,02Összesen 1 124 835 1 152 221 1 176 934 1 198 628 1 206 621 100,05. táblázatA regisztrált vállalkozások száma gazdasági ágak szerintForrás: KSH, 200556


Felnőttképzési Kutatási FüzetekA vizsgált mikrovállalkozói körben a rendszerváltással visszakapott erőforrások(föld, épületek, eszközök) kedvező hasznosítási lehetőségei (24,6%), valamint ajövedelem kiegészítés (24,1%) szerepelnek a fő motivációs tényezők között.Gyakorlatilag azonos súllyal szerepel a korábbi munkával (munkahellyel) kapcsolatoselégedetlenség (21,6%), a munkahely megszűnése (17,1%), annak bizonytalansága(17,1%), vagy munkalehetőség teremtése a család számára (17,9%). Elgondolkodtató,hogy a családi hagyományok folytatása a válaszadók mindössze 18,3%-át, aszakma, a tevékenység iránti érdeklődés pedig 17,1%-át késztette vállalkozásitevékenység indítására. A válaszadók 11,6 %-nál kényszerhelyzet idézte elő a vállalkozásmegalapítását, de a kényszer, mint alapvető rendező elve ugyanúgy felfedezhetőa jövedelem kiegészítés, munkával való elégedetlenség, a munkahelymegszűnése címszavakra kapott jelölések során is (összesen 74,4%). Egy vállalkozótöbb okból is indíthatott (jelölt meg) vállalkozást, ezért a kapott válaszok összegemeghaladja a 240 db-ot.Érdekes megjegyezni a vállalkozást kiváltó okokról készített korrelációvizsgálat eredményeit,ahol például a helyben történő munkavégzés (vállalkozás) és a bizonytalanmunkahelyi körülmények gyorsítják a vállalkozóvá válást (pozitív, szoros összefüggés).Ugyanez tapasztalható a lakhely és a visszakapott termelőeszköz (föld), vagy egy helybenértékesíthető termék (szolgáltatás) vonatkozásában (6. melléklet).A mezőgazdasági mikrovállalkozásokban is az összevont vállalkozói adatokból felállítottsorrendhez hasonló eredményt lehet megállapítani. Itt is a visszakapottföld, épületek, eszközök kedvező hasznosítási lehetőségei kerültek a fő motivációshelyre (49,2%), ezt követi a jövedelem-kiegészítés (31,7%), a munkalehetőség teremtése(23,3%), a korábbi munkahely megszűnése (16,7%) vagy bizonytalanná válása(13,3%), a vele való elégedetlenség (15%). A várakozásoknak megfelelően a családihagyományok ápolása (30,0%) nagyobb súllyal szerepel a mezőgazdaságban akiváltó okok között, viszont kisebb a különös érdeklődést tanúsítók tábora (15%),hiszen kevesebben szeretnének mezőgazdasággal foglalkozni azok közül, akiknem ebben nőttek fel. A vállalkozás indítását kiváltó okok egyúttal előrevetítik azokképzési igényeit és lehetőségeit is.A vállalkozások indításának fő okait követően megkérdeztük a válaszadókat, hogyanértékelik saját tudásukat a vállalkozás működéséhez szükséges ismereteket illetően. Aminősítéskor 0-5 pont közötti értékekkel minősíthettek.A vállalkozások működtetéséhez szükséges ismereteket a válaszadók differenciáltanés mértéktartóan értékelték. 0-s választ, tehát az ismeret teljes hiányát a vállalkozókalig 1-2%-a jelölte meg. Az értékelés során egyedül a munkaerővel kapcsolatosismeretekről jelezte a válaszadók 6,3%-a, hogy egyáltalán nincs információjuk ezen atéren. Kiváló minősítést (5-ös) is viszonylag kevesen (11-14%) adtak saját tudásuk minősítésesorán, három terület kivételével. Legtöbben (29,6%) a gazdálkodás gyakorlati57


Felnőttképzési Kutatási Füzetekfogásaiban érzik magukat kitűnően felkészültnek(5-ös), ezt követik a piaci ismeretek(7,5%), míg legkevesebben (4,2%) jogból vallották magukat kitűnőnek.A válaszadók döntő hányadban (30-45%) 4-es érdemjeggyel osztályozták ismereteiketa felsorolt területeken, kivéve a jogi, pénzgazdálkodási, környezetvédelmi éspiaci ismereteket, ahol gyengébb (közepes) érdemjeggyel értékelte saját tudását (45,8;37,9; 32,9; ill. 30,8%).A mezőgazdasági vállalkozók nagyobb arányban minősítették ismereteiket (25-36%)kitűnőnek, ami talán érthető is, hisz több vállalkozás élén tapasztalt agrármérnök áll.A kivételek hasonlóságot mutatnak a vállalkozások egészében tapasztaltakhoz, vagyisa jogi, pénzgazdálkodási és adózási, környezetvédelmi és piaci ismeretekben érziktöbben (37-54%) is úgy, hogy csak közepes (3-as) szinten állnak a lehetőségekhezképest.A mikrovállalkozások vezetőit arról is megkérdeztük, hogy tapasztalataik, véleményükszerint az ismeretségi körükben, vagyis a többi vállalkozó számára mittartanak fontosnak. A kapott válaszok alapján a 5. ábrán bemutatott sorrendállítható fel:arány (%)70605040302010059,6 63,349,648,345 45,8 42,5 40,839,2 41,7támogatásipénzgazd.ésadózásigyakorlati piaci új technológiákismeretekösszes mezgazdasági5. ábraAz összes és ebből a mezőgazdasági vállalkozások által fontosnak tartott ismeretekForrás: saját adatgyűjtésA mezőgazdasági vállalkozók gyakorlatilag azonos fontossági sorrendet állítottak felkörnyezetük számára, mint a többi tevékenységi ágban dolgozók. A két vállalkozóikör, valamint az önmaga ismereteiről adott vélemények alapján megállapítható, hogya jövőben a mikrovállalkozások ismeretei bővítésében kiemelten kell kezelni atámogatásokkal, pénzgazdálkodással és adózással, piaccal, technológiai fejlesztésekkelkapcsolatos oktatásokat. Érdekes megjegyezni, hogy amíg a vállalkozókönmaguk gyakorlati ismereteit zömében 4-re vagy 5-re értékelték, mások, illetve partnereikszámára mindkét vállalkozói kör harmadik helyen említi ezen ismeretek szükségességét.Az általunk felsorolt kategóriák mellett az egyéb kategória lehetőséget biztosítotttovábbi vélemények felsorolására. Az itt megnevezett ismeretek között szerepel58


Felnőttképzési Kutatási Füzeteknéhány érdekesség is, amelyekre a megkérdezetteknek szükségük lenne a működésüksorán, mint például: lobbizás, etikai ismeretek, túlélési technikák csődhelyzetben stb.A képzési típusokat tekintve - melyben a válaszadók az elmúlt 5 évben részt vettek- a következő 6. ábrán látható.605040képzési típus30201051,247,941,64031,60szakmaitovábbképzéskonferencia egyéb képzés gyár-, ill.% teleplátogatásszaktanfolyam6. ábraAz elmúlt 5 évben igénybe vett képzési típusokForrás: saját adatgyűjtésA mezőgazdasági vállalkozóknál hasonló sor- és nagyságrend állapítható meg. Azegyebek között speciális képzések (lelki tréning, EU tanulmányút, önképzés), valaminta mezőgazdaságban az arany- és ezüstkalászos, növényvédő tanfolyamok a jellemzőek.A felsőoktatású képzések viszonylag szerény arányt (17-19%) képviselnek,amelyen belül meghatározó a levelező oktatás (10,8%, ill. 12,5%).A képzéseken való részvétel okai közül a mikrovállalkozók 60,8%-a jelölte meg azérdekes témát, 32,5% a tevékenység feltételét, és 24,6% felkészülést egy profilváltásra.Érdekes módon a hasznos téma mindössze a megkérdezettek 12,9%-át ösztönözteképzésen való részvételre. A mezőgazdasági vállalkozókat sokkal nagyobbarányban (55,8%-ban) ösztönözte a téma hasznossága, míg 43,3%-ban a tevékenységfeltétele, 28,3%-ban a téma iránti érdeklődés volt a képzésen való részvétel indítéka.Ehhez hasonló nagyságrendű (27,5%) a pályázati lehetőségek kihasználása miattirészvétel a képzéseken. Az egyéb okok között az egyéni karrier építése, önfejlesztés,ismeretbővítés áll.A képzés színvonalára a válaszadók zömében jó érdemjegyekkel válaszoltak.A képzés jellegére jó (4-es) érdemjegyet adott a válaszadók 40%-a, míg az ötösre22,9%-ban érkeztek a szavazatok. A szakmai színvonalat még jobbra értékelték aválaszadók (47,1% 4-es, 27,9% 5-ös érdemjegy), hasonlóan az előadók rátermettségét(36,6% ill. 30,8%). Az oktatási segédanyagokkal való ellátottság már kívánnivalóthagy maga után, erre utal a megnövekedett gyengébb osztályzatok aránya is (2-es59


Felnőttképzési Kutatási Füzetek11,6%, 3-as 24,6%, 4-es 27,1%, 5-ös 20,4%). A megszerzett tudás hasznosíthatóságárólaz előbbivel megegyezően nyilatkoztak, míg legalacsonyabbra minősítették a képzésrefordított idő és pénz, valamint a megszerzett tudás arányát (0-s 1,3%, 1-es2,1%, 2-es 10,4%, 3-as 28,4%, 4-es 25,0%, 5-ös 17,9%).A mezőgazdasági vállalkozók gyakorlatilag az előzőekhez hasonlóan értékelték aképzések színvonalát két dolog kivételével. Az előadók rátermettségi vizsgálatábanaz 5-ös érdemjegyet adták a legtöbben (36-37%), és a ráfordított idő és pénz, valaminta hasznosságról is kedvezőbb (4-es 29,2%) volt a véleményük.A képzésekkel kapcsolatos támogatásokról (pályázati források) a visszajelzésekszomorú képet mutatnak. Az elmúlt öt évben a mikrovállalkozások döntő többségben(78,3%) nem vettek igénybe pályázati forrást a képzésekhez. A mezőgazdaságbanaz arány hasonló (74,5%). A támogatást igénybe vevő, igennel válaszolók akövetkező elnyert pályázati forrásokat jelölték meg:ÖsszesMg. váll.Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 6,2% 11,7%Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 2,5% 0,8%Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 1,6% --Nemzeti Felnőttképzési Intézet 1,2% 0,8%FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet 1,2% 2,5%Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1,6% 0,8%Tempus Közalapítvány 0,8% 0,8%Egyéb 3,8% 0,8%60


Felnőttképzési Kutatási FüzetekA pályázati források alapján elmondható, hogy az FVM jelentős szerepet vállal,továbbá említést érdemel a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium,míg a többi felsorolt szervezet szerepe elenyésző. Az egyéb pályázati források– Kereskedelmi és Iparkamarák, Oktatási Minisztérium, Országos FoglalkoztatásiKözalapítvány – szerepe (3,8%) nem nagy, de arányaiban megelőzi a legtöbbpályázati forrást.A pályázatokkal elnyert pénzösszegek a vállalkozások pénzügyi mérlegében nem játszanakmeghatározó szerepet, a képzésekben való jelentőségük viszont figyelemreméltó. Általánosságban megállapítható, hogy:• a pályázatok mintegy ötödében (20%) saját erő nélkül is sikerült pályázati összeghezjutni,• legtöbb esetben a saját forrással megegyező összegű pályázati forrásokhoz jutottaka vállalkozók,• a pályázatok egy részében (40%) a saját részt meghaladó pályázati összeghez jutottaka vállalkozók.• A megfigyelt mikrovállalkozói körben 15,4 MFt saját forrással, 28,5 MFt pályázatiösszeghez jutottak a vállalkozók, vagyis gyakorlatilag minden forint önrész kettőforint pályázati összeget eredményezett!A pályázati forrásból megvalósult képzések a következők:számítógépes, internetes tanfolyam; mérlegképes könyvelő; méhészeti konferencia;ISO szabvány bevezetése; marketing, szakmai, vállalkozásfejlesztés; könnyűgépkezelőiképzés; ezüstkalászos képzés; boltvezetői tanfolyam; OKJ; élelmiszerhigiénia és minőségbiztosítás;borász; falusi vendéglátó; növényvédő. Fentiek szerint a megvalósultképzések rendkívül széles skálán mozognak, ami azt jelenti, hogy a leendő képzésiirányokat, típusokat ugyancsak célszerű a vállalkozások adottságaihoz, igényeihezrugalmasan alakítani.A megvalósult képzéseket a résztvevők többségében (87,0%) eredményesnek tartják,a mezőgazdaságban még nagyobb (93,0%) a sikeres képzések aránya. A képzésszervezésével a válaszolók zöme elégedett volt (az összes résztvevő 85%, a mezőgazdaságban87%). Ez annyit jelent, hogy a közelmúlt képzési-szervezési módjaira, technikáiranyugodtan lehet alapozni. Az igenlő válaszok mögött a következő tartalomvolt: hasznos ismeretek transzformálása, oktatási idő jó kihasználása, igényes előadók,precíz szervezés, kényelmes, praktikus helyszín és ellátás, rugalmasság, magas színvonal,pontos és célratörő oktatás, jó kommunikációs készség, praktikus segédanyagok,hasznos, új információk, a kiírások, ígéretek korrekt betartása. Az elégedetlenség okaia következő tényezőkből fakadtak: kevésbé gyakorlatias ismeretek, kevés új ismeretanyagátadása, aránytalan ismerethalmaz, felkészületlen előadó, problémamegoldó61


Felnőttképzési Kutatási Füzetekválaszok hiánya, a munkahelyi elfoglaltsággal való összehangolatlanság, időpazarló, aképzett helyett a képző személyére terelődő oktatás.Az elégedettség és elégedetlenség okai sok esetben azonos tényezőkre vezethetőkvissza, vagyis nem egy-egy tényező megléte vagy hiánya vált ki elégedettséget,hanem, hogy az milyen színvonalon van jelen az oktatásban? Ezen összefüggéstörvényszerűen előidézi és előtérbe helyezi az elégedettséget kiváltó jó módszerek,oktatók, intézmények felszínre, előtérbe kerülését a többiek rovására. Ez viszont aképzési lehetőségek, megbízások piacán vált ki fokozódó, az oktatottak számáraremélhetőleg előnyös versenyt. A következő ábra a vállalkozók jelenlegi pályázatirendszerről alkotott véleményét mutatja.454035%3025201524,9254034,210505,415,817,111,31,32,516,75,81 2 3 4 5 nem válaszoltérdemjegyösszesmezgazdasági7. ábraA jelenlegi pályázati rendszer minősítéseForrás: saját adatgyűjtésAz érdemjegyek megoszlása azt tükrözi, hogy a vállalkozók legnagyobb arányban(40,0%, a mezőgazdaságban 34,2%) közepesnek ítélik a jelenlegi pályázatirendszert. Ennél szomorúbb az a tény, hogy a közepes mellett az elégségesminősítés a második leggyakrabban minősítésre kerülő osztályzat (24,9%, ill.25%), és nem a négyes.A képzési programokra nem pályázók az okok között első helyen (43,8%) említikaz olyan támogatott képzéseket, amelyre nem volt szüksége, vagy egyáltalánnem érzi szükségét a képzésnek. Második helyen szerepel a pályázattalkapcsolatos elégtelen információ (30,4%), míg a vállalkozók 18,8%-a a teljesíthetetlenkritériumokat említette. A mezőgazdasági vállalkozások a nem pályázásokai között első helyen (38,3%) az elégtelen információt említik, 37,5%-uknaknem volt szükségük a meghirdetett képzésekre, és 16,7%-uk teljesíthetetlennektartotta a pályázati kritériumokat. Fentiek alapján talán túlzás nélkül lehet állítani,hogy a pályázati rendszer lényegi változtatásokat igényel a képzések körét, azinformációkat és a feltételeket illően.62


Felnőttképzési Kutatási FüzetekA képzési pályázatok eredményességének első feltétele, hogy az érintettekkellő információhoz jussanak a lehetséges pályázatokkal kapcsolatosan. Aválaszadók szerint a mikrovállalkozások számára legtöbbször a kamarai tájékoztatók(54,6%) nyújtanak megbízható információkat, ezt követik a helyi sajtó(29,2%), az ingyenes tájékozató füzetek (26,3%) és a TV hirdetések (22,9%) általközölt információk. Meglepő, de tény, hogy a kiíró szervek honlapjait mindösszea válaszadók 15,4%-a jelölte meg információszerzési bázisként. A mezőgazdaságivállalkozásoknál a kialakult lényegi sorrend ugyanaz, csupán annyi azeltérés, hogy a kiíró szervek honlapjai az 5. helyről előre léptek a 4. helyre a TVhirdetések rovására. A pályázatfigyelő cégek alacsony értékei (7,5%, ill. a mgban3,3%) erősen megkérdőjelezik ezen cégek információszolgáltató szerepét,jelentőségét.Hogy milyen tényezők segítenék a mikrovállalkozásokat a képzési pályázatokban valófokozottabb részvételben, a következő sorrend alakult ki:Összes mikrovállalkozásEbből mezőgazdasági(%) (%)1. kamarai tájékoztatók 48,3 51,72. kiíró szerv honlap tartalmának bővítése 44,2 47,53. képzési programok honlapjai 36,7 32,54. ingyenes tájékoztató füzetek 35,8 45,05. szaklapok 29,2 32,5Fentiek alapján megállapítható, hogy a képzési pályázatok bővítésében, eredményesebbétételében a kamarákra, a kiíró szervek, valamint a képzési programokhonlapjaira hárul a vezető szerep. Az ingyenes tájékoztató füzetek, szaklapok szerepecsak a fentiek után következik. A helyi sajtó és a TV hirdetések jelentőségét(14-17%) szerénynek lehet nevezni.A szakmai ismeretek bővítési lehetőségeiben teljesen más igényt fogalmaztakmeg a mikrovállalkozások annak függvényében, hogy az ingyenesen vagy reális,63


Felnőttképzési Kutatási Füzetekmegfizethető áron kerülne a birtokukba. Az ingyenes szolgáltatások között elsőhelyre kerültek (52,9%) a rendszeresen megjelenő tájékoztató füzetek, másodikhelyre az internet (37,9%), harmadikra a szaktanácsadás (35,4%). A szervezetttanfolyamok (9,6%), videokazetták (10,4%), szakkönyvek (10,8%) szerepét etekintetben nem tekintették lényegesnek.A reális áron megfizethető szakmai ismeretbővítésben a válaszadók első helyenértékelték a szakkönyveket (44,6%), a szervezett tanfolyamokat (31,6%), és aszaktanácsadást (28,3%). A mezőgazdasági vállalkozások gyakorlatilag azonoselveket vallottak az átlagos vállalkozásokkal, csupán az ingyenes szaktanácsadás(48,3%) előzte meg az internet (25,0%) nyújtotta lehetőségeket.A képzés típusát illetően a következő sorrend alakult ki: legtöbb válaszadó (42,5%)a rövid szakmai továbbképzést részesíti előnyben, másodsorban a más cégekheztörténő gyár- vagy teleplátogatást (30,4%) érzik hasznos segítségnek. Harmadikhelyen szerepel a konferencián való részvétel (21,6%), majd ezt követi a valamilyenképesség fejlesztését szolgáló rövid tréning (20,0%), az OKJ képesítést adó szaktanfolyam(16,6%). Meglepően alacsony arányt képvisel a képzési típusok között a felsőoktatás(9,2%), és kevés az egyéb képzési formákat választók száma is.A mezőgazdasági vállalkozók az első három képzési formára ugyanolyan sorrendetállítottak fel, mint az összevont vállalkozások átlaga, viszont a főiskolaiés egyetemi továbbtanulásnak fontosabb szerepet tulajdonítanak (22,5%). Atréning jellegű képzés az ötödik helyre került, mint a mezőgazdaságban viszonylagritkábban előforduló képzési forma.Itt kell megemlíteni a mezőgazdasági vállalkozók továbbképzésével kapcsolatosazon bizonytalanságot, miszerint senki nincs tisztában az Uniós pályázatokigénybevételéhez kötött szakmai követelményekkel. Nem tudják milyen iskolaivégzettség, előírás szükséges a tevékenységük végzéséhez, a pályázatok elnyeréséhez,ezért többen is a mezőgazdasági főiskolai képzésekre jelentkeznek aszakmai tanfolyamok és OKJ-s képzések helyett.A jövőre vonatkozó képzési tervek mellett a válaszadó azt is megadta, hogy konkrétanmilyen képzéseken kíván részt venni. A tréning jellegű képzések közül a legnépszerűbbeka vezetői- és pályázatírással kapcsolatos tréningek, melyet a bankigyakorlattal, adó- és számvitellel, kommunikációs eszközökkel kapcsolatos tréningekkövetnek. Hatodik helyen szerepeltek az egyes tevékenységek egyedi tréningjei(kozmetikai, fodrászati, stresszoldó, konfliktuskezelő, stb.).A jövőre vonatkozóan a szakmai képzéseknél első helyen szerepelnek az adózással,pénzüggyel, joggal kapcsolatos ismeretek, igény mutatkozik a pályázattalkapcsolatos ismeretek bővítésére, valamint a szakmaspecifikus előadá-64


Felnőttképzési Kutatási Füzeteksok iránt is. Néhányan szükségét éreznék az új technológiák (termelés-specifikus),a minősítési rendszerek, az EU-val kapcsolatos ismereteik bővítésének, és ittkerült sor az egyedi igényeket felvonultató, rendkívül változatos, vállalkozásokhozkötődő szakmai képzési igények megjelenítésére is. Azok a válaszadók, akik afelsőfokú oktatásnak szükségét érzik, elsősorban a közgazdasági, gazdaságitípusú képzéseket emelték ki, de felmerült a jogi, valamint a speciális végzettségetadó képzések utáni igény is (pl. halászati szakmérnök, EU, energetikaiauditor).A képesítést adó szaktanfolyamokon belül az adószakértő, adótanácsadó,könyvvizsgáló, vezetői adminisztráció, gazdálkodással kapcsolatos, valaminta mezőgazdaságban az arany- és ezüstkalászos gazdatanfolyamok iránt jelentkezettnagyobb igény, de a biogazdálkodás témaköre is említésre került.A különféle konferenciák közül legtöbben a hazai és EU támogatásokkal, az alternatívmezőgazdasággal, az adózással, környezet- és biogazdálkodással foglalkozókatjelölték meg érdekesnek, kívánatosnak.A kapott válaszokból kitűnik az is, hogy a gyárlátogatás, tapasztalatcsere népszerűés hatékony képzési formának minősül, a vállalkozók szívesen vesznekrészt az élen járó üzemeknél, vállalkozásoknál szervezett tapasztalatcseréken.Általános tendenciáról azonban nem lehet beszélni, mert mindegyik igényszinte egyedi, szakma-specifikus tapasztalatcserét jelölt meg. Megfigyelhető voltaz is, hogy a lehetséges célterület sok esetben túllépi Magyarország határait, alényeg annyi, hogy új ismereteket nyújtson (hazai és külföldi). Az egyéb képzésiigények között legtöbben a nyelvi képzést említették meg, a többi nagy szóródástmutatott.Azon kérdésre, hogy a vállalkozások vezetői milyen képzést ajánlanak alkalmazottaikszámára, csak egy területen volt azonosság – a rövid szakmaitovábbképzések elsőbbségében (34,2%). Második helyen a képesítést adószaktanfolyamok szerepeltek (22,5%), míg a harmadik helyre a gyárlátogatás,tapasztalatcsere került (18,3%). A mezőgazdasági vállalkozók az első hely tekintetébenaz átlaggal megegyező képet mutattak (szakmai továbbképzés 40,4%),viszont második helyre a képességfejlesztő tréningeket tették (20,0%). Harmadikhelyen szerepel a szaktanfolyam, még negyedikre került a gyárlátogatás, tapasztalatcsere.Mindkét vállalkozói kör teljesen azonos nézetet vall a tekintetben,hogy alkalmazottai számára a felsőoktatást, a konferenciát, és egyebeket nemajánlja, tevékenységükhöz nem tartotta szükségesnek. Fenti vélemények sajnosigazolják azon kezdeti hipotézisünk egyikét, hogy a vezetők nem mindigérdekeltek abban, hogy alkalmazottaik magas szinten legyenek képzettek, sőte témában inkább ellenérdekeltek. A mikrovállalkozások körében ez teljesenérthető is, hisz a ranglétrán nem lehet (szabad) „a főnök” fölé kerülni. A maximum65


Felnőttképzési Kutatási Füzetek9 emberből egy a főnök, a többi a beosztott dolgozó. A közepes- és nagyvállalatoknála vállalati hierarchia (4-6 szint) lehetővé teszi az előbbre, feljebb jutást,a mikrovállalkozásoknál ez gyakorlatilag kizárt. Ennek viszont az a következménye,hogy a legkreatívabb, legértelmesebb alkalmazottak kénytelenek elhagyniaz induló munkahelyüket, és saját vállalkozást alapítani, vagy másik (nagyobb)vállalkozásnál kamatoztatják tudásukat.Az alkalmazottak számára a vállalkozások vezetői a képességfejlesztő tréningeknélaz ügyfelekkel való foglalkozást, a korszerű irodatechnikai eszközök használatát(számítógép), a kommunikációfejlesztést tartják elsősorban fontosnak. Aszakmai képzéseknél elsősorban az új technológiákkal, informatikával, könyveléssel,kereskedelemmel, marketinggel kapcsolatos ismeretek kerültek reflektorfénybe.A megjelölt csekély számú javasolt felsőoktatás szűk, szakmaspecifikus(minőségügy, növényvédelem, stb.) igényeire irányult. A szakmai tanfolyamok avezetői körnél leírtak szerint szakma-specifikusak, változatosak (pl. közbeszerzésireferens, ECDL számítógép-kezelés, méregraktár-kezelő, stb.). A javasolt konferenciákrólnem állapítható meg egyértelmű összefüggés, míg a gyárlátogatásoknál,tapasztalatcserék témakörében egyértelműen az élen járó technikákat bemutatóhasonló típusú üzemek vitték el a pálmát. Az egyéb képzésekre javasoltakközött nyelvtanulás, környezetvédelem, új műszerek megismerése szerepel.A már megszerzett ismerettípusok fontosságáról eltérő vélemények találhatókattól függően, hogy a vállalkozó mit tart fontosnak önmaga ill. alkalmazottaiszámára. A mikrovállalkozások vezetői – az összes és a mezőgazdaságiak is –egyértelműen a gazdálkodási ismereteket (61,3 ill. 71,7%) tartották a legfontosabbnakönmaguk számára. Ezt követték az adózási (55,8 ill. 58,3%), a számviteliés pénzügyi (46,3 ill. 51,7%), a szervezési (44,2 ill. 50,0%) és jogi ismeretek(45,0 ill. 41,7%). Az alapismeretek szerepét (10,0 ill. 15,8%) nem hangsúlyozták,a termeléstechnikai ismereteket a mezőgazdasági vállalkozók nagyobb részben(39,2%) tekintették fontosnak, mint az átlagos vállalkozók (22,9%).Az alkalmazottak számára fontosnak tartott ismeretekből az átlagos és a mezőgazdaságivállalkozók is a termeléstechnikai (13,8%, ill. 11,7%) és az alapismereteket(fizika, kémia, biológia, 12,5 ill. 10,8%) tartották a legfontosabbnak.Fentiekből következik, hogy a jövő képzési irányait is differenciáltan – különa vezetőkre, külön az alkalmazottakra – kell kijelölni, szervezni, kezelni, és aszükséges támogatásokat ennek alapján hozzárendelni.A mikrovállalkozások képzési sajátosságai mellett feltétlen szólni kell annak volumenéről.A képzés területén – mely egyben feladat és lehetőség is – a mikrovállalkozásokszerepe nagyobb, mint a termelésben elfoglalt helyük. A 2005.októberi statisztikai adatok szerint Magyarországon 1 206 621 regisztrált vállalkozásvan, ebből 47 352 a mező- és erdőgazdaságban, halászatban nyilvántartott.66


Felnőttképzési Kutatási FüzetekA mezőgazdaságban további 200 000-re tehető a főfoglalkozásúak száma, vagyisa mezőgazdaságban százezres, az országban milliós nagyságrendű azon emberekköre, akik érdekeltek a mikrovállalkozások képzési rendszerében.A közepes- és nagyvállalatok a termelésben betöltött dominanciájuk ellenére afelnőttképzésben kisebb szerepet játszanak, mivel létszámuk kisebb, és a szükségesképzéseket cégen belül, zömében saját oktatógárdával oldják meg.A vállalkozói tevékenység súlyáról, saját életében, jövedelemszerzésben betöltöttszerepéről a teljes és a mezőgazdasági vállalkozói kör nagyobb része úgynyilatkozott, hogy főállásban (71,6 ill. 59,2%) végzi tevékenységét, azonban amezőgazdaságban némi arányeltolódás figyelhető meg a mellékállások javára. Ejelenség tökéletesen megegyezik Nyugat Európa vállalkozói körével, ahol a mezőgazdaságitevékenységet mind többen másodállásban folytatják. A vállalkozói köréletkorát tekintve a 8. ábra szerint oszlik meg.2520%1510513,815,119,220,11010,914,314,321,317,621,422020-30 31-39 40-44 45-49 50-54 55 év felettéletkorösszes mezgazdasági8. ábraA vállalkozók életkor szerinti megoszlásaForrás: saját adatgyűjtésA tények szerint a mikrovállalkozások vezetői zömében 50 év felettiek (42,7 ill.49,6%) , de megfigyelhető egy ugrás a 31-39 év közöttieknél (19,2 ill. 20,1%) is.A vezetők életkor szerinti differenciáltsága valószínűsíti azok eltérő képzési igényétis. A fiatalabb korosztály számára valószínűleg a szakmai ismeretek, azidősebb korosztály számára pedig a menedzsmenttel kapcsolatos ismereteklesznek a döntőek, a kívánatosak. Mindezt alátámasztják korreláció és szignifikanciavizsgálataink, ahol az életkor és például a gazdálkodás gyakorlata közötthatározott és pozitív összefüggés van, míg gyenge, de negatív irányú összefüggéstapasztalható a jogi, a banki, az új technológiákkal kapcsolatos ismeretekkel (7.melléklet). Ugyancsak megállapítható, hogy az életkor előrehaladtával az oktatásitémákban a hasznosság kerül előtérbe a mezőgazdasági vállalkozóknál (8.melléklet).67


Felnőttképzési Kutatási FüzetekA mikrovállalkozások vezetőinek iskolai végzettség szerinti megoszlása tökéletesenmutatja a képzettség szintje és a vállalkozásban betöltött hely szerepét.Mind az összes, mind a mezőgazdasági vállalkozói (vezetői) kör zöme afőiskolát, vagy egyetemet végzettek közül kerül ki (44,2 ill. 37,5%). Ezt követika középiskolát (gimnázium vagy szakközépiskola) végzettek (36,6 ill. 29,2%),majd a szakmunkások (15,0 ill. 25,8%) és a sort az általános iskolát végzettek(3,3 ill. 6,7%) zárják. Az azonos tendencián belül azért meg kell jegyezni, hogy amezőgazdasági vállalkozásokban a felső- és középfokú végzettséggel rendelkezőkaránya elmarad az átlagos vállalkozói körétől, viszont vezetőik között arányaibantöbb a szakmunkás vagy a nyolc általánost végzett.Korreláció vizsgálataink azt mutatják, hogy a magasabb iskolai végzettségűekpéldául előbb, könnyebben vállalkoznak profilváltásra, míg az oktatási témáknálaz „érdekes és hasznos” negatív összefüggést mutat, vagyis ők maguk képesekeldönteni, hogy mi az, ami számukra érdekes vagy hasznos.A fenti tények birtokában – a mezőgazdasági vállalkozásoktól eltekintve – igazoltnakvehetjük azon kezdeti hipotézisünket, miszerint „az emberi tudás a leghatékonyabbtermelőerő”. A mikrovállalkozások felnőttképzési programjai, támogatásai tehát nyugodtannevezhetők gazdaságilag megalapozottnak, indokoltnak.III.3. A vállalkozói mélyinterjúk értékeléseA statisztikai- és gazdasági elemzések tapasztalatai azt mutatják, hogy a jelenségektényszerű rögzítése (kérdőívek) mellett mindig marad egy sor formáló, alakító tényező,mely a tényszerű kérdésekben, az arra adott válaszokban nem, vagy nehezen jelenikmeg. Ezt szolgálják a kevesebb személlyel folytatott mélyinterjúk, ahol a személyesmeglátások a hosszabb ideig tartó, irányított témájú, de kötetlen beszélgetések soránjobban felszínre kerülnek.A mélyinterjú-kérdések összeállításakor célunk volt, hogy a kérdőíves adatokbankapott válaszokon felül kiegészítő információkhoz, lényegretörőbb véleményekhezjussunk a kérdéses pontokban, valamint hogy teljes mértékben feltérképezzük a mikrovállalkozókképzéssel kapcsolatos tapasztalataikat, összegyűjtsük véleményeiket. Amélyinterjú során 59 Dél-dunántúli mikrovállalkozót kérdeztünk meg.A mélyinterjúk során vizsgált vállalkozások 54%-a társas vállalkozás, míg 46%-a egyénivállalkozó volt. A társas vállalkozások többsége (65,6%) betéti társasági formában végzitevékenységét, emellett jelentős arányt képviselnek a korlátolt felelősségű társaságokis (21,9%).A foglalkoztatottak számát tekintve a legtöbb vállalkozó egyedül (egyéni vállalkozás)végzi tevékenységét (30,5%), amely mellett még jelentős (44,1%) az 1-3 főt foglal-68


Felnőttképzési Kutatási Füzetekkoztatók aránya, míg a 4-8 főt foglalkoztatók csupán 25,4%-os arányt képviselnek.A kapott adatok alapján következtetni lehet arra, hogy a mikrovállalkozók többségeegyedül, vagy csak néhány emberrel dolgozik, míg a nagyobb, 4-8 fős vállalkozásokszáma viszonylag ritkább. Ennek magyarázata lehet a tevékenységi kör, mely sokesetben egyedül, vagy néhány fős vállalkozásként végezhető. Míg a tevékenységekmásik, kisebb része nagyobb létszámmal végezhető megfelelően, ebből kifolyólag a6-8 fős vállalkozások száma viszonylag alacsony.A megvizsgált területen a vállalkozók csupán 22%-a rendelkezik továbbképzésirendszerrel, azok is inkább könyveléssel, oktatással, egészségügyi képzésekkel kapcsolatosak.A szakmai továbbképzések iránti igényt egyetlen megkérdezett semjelezte. A kapott adatokból az is kitűnik, hogy a vállalkozók valamivel több, mintfele nem is rendelkezik ezeken a területeken továbbképzési rendszerrel. A vállalkozásokjelentős részénél nem is szükséges továbbképzés, a szakmai tapasztalat elegendő,míg néhány tevékenységi körnél a törvények teszik kötelezővé a továbbképzéseket.Itt kell megjegyezni azt is, hogy a kötelező továbbképzések meghirdetése folyamatos,a meghirdetettek közül bármelyiket választhatják a képzésre kötelezettek, a lényeg aképzettség megszerzése, esetleg a kreditpont begyűjtése.A továbbképzés formájára vonatkozóan igen sokféle igény merült fel a vállalkozókoldaláról, de a válaszadók 1/3-a mégis a tréning típusú továbbképzésekre tartigényt – ide sorolhatók a kötelező szakmai továbbképzések is –, emellett többen(16,6%) az esti vagy hétvégi oktatást tekinti elsődleges szempontnak a képzésekkiválasztásánál.A tréningek kiemelkedő jelentőségét mutatja a legolcsóbb és egyben leghatékonyabbtovábbképzési formára adott válasz is, melyből kitűnik, hogy a legtöbben ezt a képzésiformát említették (35,6%). Ennek a kiemelkedően magas aránynak magyarázatalehet, hogy a tréningek általában rövid időtartamúak (1-2 nap) és általában csütörtök- pénteki, vagy hétvégi időszakra esnek, ami könnyebbé teszi a részvételt (kevesebbidő esik ki a munkaidőből). Másik fontos szempont, hogy a tréningekre leginkább felkészült,nagy szakmai tapasztalattal, jó előadói képességekkel rendelkező, országosanelismert szakembereket hívnak meg, akiknek a neve garancia az új információkmegszerzésére. A tréningek sok esetben (ha országos igényről van szó) többhelyen és többféle időpontban kerülnek megrendezésre, a jelentkező döntheti el,hogy melyiket választja. A tréning mellett nagyobb számban kerültek megemlítésre akonferenciák (13,6%), az elméleti és gyakorlati oktatások együttese (13,6%), valamint akiscsoportos tanfolyamok is (8,5%), amelyek elsősorban a gyakorlati oktatás, valaminta nyelvoktatás során biztosítanak tanulási előnyt az oktatásban résztvevőknek.A megkérdezett vállalkozások közül 42 foglalkoztat alkalmazottat is, ezek közül 72,6 %támogatja alkalmazottai továbbképzéseken való részvételét, míg 27,4% saját bevallásaszerint nem támogatja, hogy alkalmazottai képezzék magukat. A nem támogatók visel-69


Felnőttképzési Kutatási Füzetekkedése származhat abból a megfontolásból, hogy amíg az alkalmazott képzésekre jár,addig nem dolgozik, munkáját mással kell elvégeztetni, vagy később kerül csak megoldásraa feladat, de előidézője lehet az alkalmazott „megtartása” is, azaz amíg az alkalmazottképzetlen(ebb), addig nem tud jobb körülményeket teremteni magának, nem keres másikmunkahelyet, vagy nem kell több fizetést fizetni, másik munkakört biztosítani számára.A vállalkozás vezetői a vállalati elképzeléseket általában megbeszélések formájábantudatják az alkalmazottakkal (69,0%), kikérik azok véleményét, tapasztalataitis az adott területre vonatkozóan. Viszonylag ritka – 4,8% - azon vállalkozók aránya,akik utasításos módszert alkalmaznak a foglalkoztatottak véleményét, érveit figyelmenkívül hagyva.A vállalkozók jelentős része leginkább fizetett szabadsággal, munkaidő kedvezménnyel(11,9%), valamint anyagi elismeréssel, prémiummal (16,7%) jutalmazza aszakképzéseken résztvevő alkalmazottait, kivéve, ahol ez az alkalmazás alapfeltétele.E kedvezményeket a vállalkozók leggyakrabban együtt alkalmazzák, hiszen amellett,hogy a képzésekre elengedik őket, sok esetben még a tandíj egy részét (vagyegészét) is kifizetik helyettük. Ezzel segítik alkalmazottaik tudásának gyarapítását, és– közvetve – természetesen saját vállalkozásukat.A mélyinterjúk kiértékelése után megállapítható, hogy a képzést követően a vállalkozások59,5%-ánál végeznek személyre szóló kiértékelést, míg 35,7%-ánálegyáltalán nem beszélik meg a kapott információkat. A kiértékelés a kapott adatokalapján - azon cégeknél gyakoribb, ahol szakmai típusú képzéseken vettek részt azalkalmazottak, illetve a jogszabályi változások értelmezése volt a képzés célja. Ezenmegbeszélések során a kapott információk átbeszélése, gyakorlatban való alkalmazásaa cél, valamint a képzéseken részt nem vevők tájékoztatása. A kiértékelés elmaradásánakoka és indoka is lehet, hogy az alkalmazott nem szakmájának megfelelőképzéseken vett részt.Sajnálatos módon a válaszadók 78%-a nem tudott olyan kiemelkedően jó hatásútovábbképzést megemlíteni, amellyel teljesen elégedett volt, és azt a szakmabelieknekszívesen ajánlaná! Ugyanakkor az elégedett vállalkozók válaszai szórtak, a képzésekteljes skálája felsorolásra került (szakmai tanfolyam, arany- és ezüstkalászos tanfolyam,tréning, konferencia), sőt még az önképzés is (2 db).A válaszadók többsége a Széchenyi kártyát (15,3%) és a munkanélküliek alkalmazását(10,2%), valamint az AVOP-ot (8,6%) tudta megemlíteni, mint pályázatiforrást, lehetőséget. Megemlítették még az internet kiépítésének támogatását,a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot, a SAPARD-ot, a gázolajvisszatérítést, a GVOP-t, az Életpálya Alapítványt, valamint a Földalapú támogatást.A megkérdezettek közül többen is azt vallották (18,6%), hogy nem hallottaka mikrovállalkozások részére igénybe vehető pályázati forrásokról. Néhányan70


Felnőttképzési Kutatási Füzetekvéleményként hozzátették, hogy ami van, azok közül semmi sem jó, illetve azegyik megkérdezett szerint a jelenlegi kormánynak nem érdeke a mikrovállalkozásoktámogatása.Az interjúk tanulsága szerint a megkérdezett vállalkozók 71,2%-a nem vett mégrészt az elmúlt időszakban más vállalkozásokkal együttműködésben valamilyenképzésen, míg a többiek (28,8%) konferenciákon, termékbemutatókon, értékesítési éscsoportépítési, tárgyalástechnikai tréningeken működtek együtt más vállalkozásokkal.A megkérdezettek igen kis része, csupán 6 fő (10%) pályázott a meghirdetett képzésiprogramok valamelyikére. A kapott válaszok alapján a benyújtott pályázatok 78,6%-avolt sikeres.A válaszadók közül 14 fő vallotta be, hogy az elnyert pályázat tevékenysége melyrészéhez kapcsolódott. A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy azelnyert pályázatok 35,7%-a műszaki, 21,4%-a technológiai fejlesztéshez kapcsolódik,továbbá sikerült pályázatot nyerni környezetvédelemhez, kereskedelemhez, épületkorszerűsítéshezés szaktanácsadáshoz is.A megvalósult képzések zömében hasznosnak minősültek (52%), míg többen (29,2%)csupán közepesre, kevésbé hasznosíthatóra értékelték a képzés során elsajátított tudást, akapott információt. A képzéseken részt vett vállalkozók – bevallásuk szerint – alkalmazottainakcsupán negyedére terjedtek ki a képzések, azaz a szükséges ismereteket leginkábbmaguk a vállalkozók sajátítják el és osztják meg alkalmazottaikkal. Ennek oka az lehet, hogya vállalkozónak is szükségük van a kapott információkra a vállalkozás tökéletes működtetéséhez,így ha választhatnak, inkább saját tandíjukat fizetik be (ha kell). Ez azt is jelenti, hogyamíg ők képzésen vannak, addig az alkalmazottak el tudják végezni a szükséges feladatokat,vagyis ez irányú döntésük logikus, praktikus.A vállalkozók a hazai pályáztatási rendszert bonyolultnak, bürokratikusnak,átláthatatlannak és zavarosnak látják, sok esetben nagy az információhiány,és a kiírt pályázatok többsége inkább a nagyobb vállalkozásokat célozza meg.A megkérdezettek 20,3%-a szerint az információhoz jutás nehézkes, sok esetbennem elegendő, míg többen (10 %) úgy vélik, ha van internet, akkor hozzáférhetőeka szükséges adatok. Ez lehet a magyarázata, hogy a válaszadók 6,8-6,8%-avéli úgy, hogy közepes vagy megfelelő minőségű az információhoz jutás a pályázatokkészítése során.A pályázatírás alatti segítségnyújtást is sok kifogás érte, a válaszadók 20,3%-a szerintrendkívül hiányos, illetve gyenge minőségű, míg 5 fő szerint egyáltalán nincs is, vagyha van, nem működik. A pályázatírás, illetve a segítségnyújtás mellett a szerződéskötésis hasonlóan rossz kritikát kapott, a megkérdezettek bonyolultnak és körülményesnektarják (18,6%), csak 4 fő (6,8%) szerint nincs gond a szerződéskötés körül. A szerződésteljesítésének feltételei összességében ugyancsak negatív kritikát kaptak. A vállalkozók71


Felnőttképzési Kutatási Füzetekszerint a szerződés teljesítésének feltételeivel gond van, nem korrekt, akadozik, sőt azis előfordul, hogy nem is tudják mire szerződnek, sőt két megkérdezettnél elhangzotta „katasztrofális” minősítés is.Fentiek szerint az információhiány mellett a pályázatírás, a szerződéskötés, valaminta szerződés feltételei is rendkívül bonyolultak, átláthatatlanok, így a pályázatírásterén a tapasztalatlan kisvállalkozások nehezen megvalósítható lehetőségekkeltalálják magukat szemben.Azon megkérdezettek, akik nem pályáztak képzési programokra, legtöbben azértnem vették igénybe a lehetőségeket, mert nem volt rá szükségük (a megkérdezettek40,1%-a). Akiknek szüksége lett volna továbbképzésre, azok egy része az információhiánytjelölte meg (11,9%), vagy nem volt számukra megfelelő képzés (10,2%),esetleg a magas önrész miatt nem volt érdemes igénybe venniük azt (10,2%). Akadtolyan vállalkozó is, aki – az adott szakma elismert szaktekintélyeként – maga tartotta,tartja a képzéseket. A pályázatok benyújtásának akadályozó tényezője volt néhányvállalkozó számára továbbá, hogy nem volt megfelelő pályázat, esetleg időhiány vagytőkehiány miatt nem tudott pályázni.A jövőbeni képzésekre irányuló kérdésre kapott válaszok alapján megállapítható,hogy a megkérdezett vállalkozók többsége a szakmai ismeretekben gazdag képzésekre,illetve továbbképzésekre jelentkezne (18,6%). Fontos tényezőnek tekintika képzésre jelentkezők az elméleti ismeretek mellett a gyakorlati ismeretek bővítésétis (10%). A továbbképzések mellett a termékbemutatóknak is fontos szerepettulajdonítanak néhányan, szerintük elégséges lenne az ilyen típusú információ megszerzéseis, és ezek alapján már el tudják dönteni, hogy melyik technológiát alkalmazzák,melyik a gazdaságosabb, a működés jellegéhez leginkább igazodó.A képzések típusára utaló válaszokból kitűnik, hogy a gazdálkodók a tevékenységükhözszükséges szakmai képzések mellett többen is szükségét érzik vállalkozásuk eredményességéhezelengedhetetlen adózási, számviteli, pénzügyi és jogi ismeretekmegszerzésének is (13,6%), továbbá a menedzsment és számítástechnikai ismeretekbőlis hiányt szenvednek néhányan. Van olyan vállalkozó, aki úgy gondolja, az eredményesvállalkozások tapasztalatainak felhasználása is segítséget, ötleteket adna atöbbi vállalkozás eredményes működéséhez.A vállalkozók többsége (79,7%) egyetért azzal a megállapítással, miszerint a többtudás, ismeret valóban segíti a vállalkozást az eredményes működésben, míg11,9%-uk csupán részben érzi ezt a megállapítást helytállónak. Szerintük az ismeretfolyamatos bővítése bizonyos téren befolyásolja az eredményességet, a sikert. Aválaszadók töredéke (8,4%) azonban nem ért egyet ezzel az állítással. Ők leginkábbfelsőfokú végzettségűek, akik a tevékenységükhöz szükséges ismeretek többségévelrendelkeznek, sok esetben ismeretük még több is, mint amennyit vállalkozásukhoz72


Felnőttképzési Kutatási Füzetekfel tudnak használni. Részükre új információt nehéz szolgáltatni. Ez a válaszadóikör tehát ezért érzi úgy, hogy a több információ nem feltétlenül befolyásoló tényezőjea sikeres működésnek.A válaszadók a hazai pályázati rendszert egyszerűbbé, átláthatóbbá és rugalmasabbátennék (16,9%), az információnyújtás (10,2%) és a segítségnyújtás (8,5%) mértékéneknövelésének is szükségét érzik, és az alacsonyabb önrész (3,4%), valamint atámogatások tervezhetősége is nagyban segítené vállalkozásuk működését. A mikrovállalkozásokszámára elérhető pályázatok iránti igény is megemlítésre került (5,1%),ugyanis több vállalkozás véleménye, hogy kisebb támogatási összegű pályázatra nemakarnak pályázni, mert felesleges, illetve nagyobb önrész szükséges hozzá.A képzésekre vonatkozóan elsősorban a gyakorlatorientált képzésekre tennék ahangsúlyt a vállalkozók (10,1%), amely főként a piaci igényekre alapozott (6,8%), ésaz előzőek mellett a színvonal emelése is szükséges lenne (3,4%). A válaszadók közülakadt, aki a regionális képző központok szerepét erősítené, míg más a megyeimunkaügyi központoktól venné el a képzési jogosítványt (és adná a régió jól működőszakképző intézményeinek a képzési lehetőséget).Összességében megállapítható, hogy a vezetői interjúk zömében megerősítették,illetve árnyaltabbá tették a vállalkozói kérdőívek válaszait. Gyökeresen ellentétes véleményeknem fogalmazódtak meg, kisebb ellentmondások (szakmai képzés fontosságánakeltérő értelmezése) előfordultak.III.4. A mikrovállalkozások képzési bővíthetőségének elemzéseAz alkalmazottak véleménye alapjánA „Mikrovállalkozások képzési bővíthetősége” kutatási program célkitűzéseinek megfelelőenkülön felmértük a célcsoport alkalmazottainak a korábbi képzésekkel kapcsolatoselégedettségét és igényeit a képzési programokkal kapcsolatban. A régióbanműködő, véletlenszerűen gyűjtött mikrovállalkozások alkalmazottainak megkérdezéserészben személyes elbeszélgetések alkalmazásával, részben postai úton kiküldött kérdőívekkeltörtént. Az összesen 300 megszólított interjú alanyból számunkra 57 értékelhetőválaszt tudtunk feldolgozni, ez az összes megkérdezettek 19%-a. Az értékelhetőalkalmazotti kérdőívek 16%-a mezőgazdasági vállalkozásra vonatkozik. A kérdőívformáját és tartalmát a 3. sz. melléklet tartalmazza.A válaszadó alkalmazottak döntően nők voltak (61,4%), a férfiak aránya 38,6% volt.A mértékadó válaszadók jellemzően a 20-30 éves korosztályba tartoztak, arányuk59,6%. Az alkalmazotti kört döntően a fiatal generáció adja, mely a későbbiekbenmeghatározza a számukra szükséges, és igényeikhez igazodó képzéseket. Az értékelésszempontjából figyelemre méltó, hogy az alkalmazottak 81,6%-a a 20-40 éveskorosztályba tartozik.73


Felnőttképzési Kutatási Füzetek40-44 év4%45-49 év7%31-39 év23%20-30 év66%9. ábraA válaszadók életkor szerinti megoszlásaForrás: saját adatgyűjtésAz alkalmazottak munkaköri beosztása széles skálán mozog. A vizsgált szervezetekbenmegtalálható a lakatos, targoncás, fogászati asszisztens, oktató stb., vagyisdöntően beosztott, végrehajtó szerepet töltenek be. A felmért alkalmazotti körazonban kisebb arányban (8,7%) vezetői beosztásban dolgozik, ami tovább szegmentáljaa mikrovállalkozások képzési rendszerét. Ez a képzést oly módon határozzameg, hogy ha alkalmazotti képzésről beszélünk, figyelembe kell venni,hogy a mikroszervezetekben is kialakult ill. alakul egyfajta szervezeti hierarchia.Eddigiekben a kisméretű szervezeteknél egy-, maximum két szintű szervezetistruktúráról beszélhettünk, de már kis mértékben megjelenik a feladatoktipizálása és ebből adódó bizonyos vezetési elemeket is tartalmazó alkalmazottifoglalkoztatás.„Az ország iskolázottsága folyamatosan nő” állapítja meg a Közösségi TámogatásiKeret, mely megállapítást felmérésünk is alátámasztja. A megkérdezettek közelháromnegyedének közép- vagy felsőfokú végzettsége van, és minden alkalmazottvalamilyen szakképzettséggel rendelkezik. Az agrárvállalkozásban dolgozókjellemzően szakmunkás végzettségűek (55,6%), viszont a többi nemzetgazdaságiághoz hasonlóan jelentős a felsőfokú diplomával (44,4%) rendelkezők száma.A nulla középiskolai végzettség országosan nem jellemző, a másik két csoport(szakmunkás és felsőfokú) rovására ebből a körből is kerülnek ki, de nem veszélyeztetikazok hegemóniáját.74


Felnőttképzési Kutatási Füzetek6050%40302010055,644,440,429,829,80 0 08 általános szakmunkás gimnázium és szakközép iskola, egyetemiskolai végzettségösszes mezgazdasági10. ábraAz alkalmazottak alapképzésének arányaForrás: saját adatgyűjtésA tömeges mikrovállalkozások hazánkban nem tekintenek vissza nagy múltra, amittükröz az alkalmazottak adott vállalkozásnál eltöltött éveinek száma is. A megkérdezettalkalmazottak közel 70%-a mindössze 1-5 éve van alkalmazásban az adottvállalkozásban.Évek 1-2 év 3-5 év 6-10 év 11-15 év 16-20 év 20 év felettArány (%) 38,6 29,6 19,3 8,8 0,0 1,86. táblázatAz alkalmazásban töltött évek száma és arányaForrás: saját adatgyűjtésFenti jelenség magyarázható a kisvállalkozások változó eredményeivel, a vállalkozásokviszonylag magas fluktuációjával, továbbá azzal, hogy a mikrovállalkozásoknál a vezetőielvárások szintje – a vezetők magas képzettsége miatt – átlag feletti. Tapasztalatainkszerint nem minden vállalkozásban kellő mértékű a vezetői információ, így az alkalmazottaksokszor bizonytalan státuszban érzik magukat, az elbocsátás lehetősége feszültségeketokoz. Az alkalmazottakkal folytatott személyes interjúk főleg előhozzák éshangsúlyozzák a bizonytalanság érzetét.A munkavégzés során különböző ismeretekre, készségekre van szükség, hogy azadott munkavállaló munkakörét körültekintően és a vezetői igényekhez igazodóanvégezze el. Kérdőívünkben a szükséges ismeretek felmérésére egy speciáliskérdéssort alkalmaztunk.75


Felnőttképzési Kutatási FüzetekA felelősségteljes munkavégzéshez az alkalmazottak saját véleménye szerint elsősorbana gazdálkodás gyakorlati fogásaival (57,9%), piaccal (59,7%), az új módszerekkel,eljárásokkal kapcsolatos ismeretekre (47,3%) van szükség. Az agrárvállalkozásokbanszintén az előbbi ismereteket tartják szükségesnek az alkalmazottak,azzal a különbséggel, hogy szerintük hangsúlyozottan szükséges a gazdálkodásgyakorlati fogásainak ismerete (88,9%). Ez a vélemény minden bizonnyal abból adódik,hogy az alkalmazottak munkájuk során sokirányú feladattal találkoznak, továbbáaz élő szervezetekkel való foglalkozás (növények, állatok) véleményük szerint is fokozottszakmai ismereteket igényel.Az alkalmazottak szerint kevésbé szükségesek számukra a banki hitelekkel (40,4%),támogatásokkal (43,9%) és a környezetvédelemmel (35,1%) kapcsolatos ismeretek. Akisméretű szervezetekben ezek a feladatok elsősorban vezetői kompetenciába tartoznak,nem érvényesül a feladatok tekintetében a munkamegosztás. Az alkalmazottakugyanakkor szükségesnek tartják a számítástechnikai, informatikai ismereteket,marketing ismereteket, és bizonyos vállalkozásokban felmerült az idegenforgalmiismeretek iránti igény is.A kapott adatok statisztikai módszerekkel történő elemzése során megállapítást nyertaz is, hogy a végzettség szignifikáns (P=0,0) korrelációs összefüggést mutat a jogiismeretekkel (r=0,308), pénzgazdálkodással és adózással (r=0,545), a támogatásokkal(r=0,649) és a piaci ismeretekkel (r=0,417) (9. melléklet).A mikrovállalkozások alkalmazottaira kiterjedő felmérésünk alapján megállapítottuk,hogy a felmérés időszakában nem jellemző az iskolarendszerű és iskolarendszerenkívüli szervezett képzés. Mind az iskolarendszerű (29,8%), mind a tanfolyam jellegűtanulmányok (22.8%) esetében alacsony a részvételi arány. Az iskolarendszerű képzésaz egyetemi, ill. kiegészítő diplomák megszerzésére koncentrálódik. A mélyinterjúkalapján rögzíthetjük, hogy az alkalmazottak részéről az olyan jellegű törekvés, hogydiplomákat halmozzanak fel, azt a reményüket táplálja, hogy több lehetőség lesz számukraa munkaerőpiacon, illetve jelenlegi státuszuk megerősödik.Fentiek alapján az fogalmazható meg, hogy az iskolarendszerű, és a tanfolyamjellegű felnőttképzésnél arra kell a hangsúlyt fektetni, hogy a munkavállalókszakmájukban, az adott végzettségi szinten legyenek a legjobbak, ott rendelkezzenekspeciális tudással. A vezetők nem érdekeltek abban, hogy alkalmazottaikmagasabb iskolai végzettséget szerezzenek.Az alkalmazottak tanfolyamjellegű képzései közül legtöbben (30,0%) az idegennyelvű kurzust jelölték meg.Az elmúlt 5 évben az alkalmazottak elsősorban szakmai továbbképzésen(40,4%), szakképesítést adó szaktanfolyamokon ( 28,1%) és a felsőoktatásban76


Felnőttképzési Kutatási Füzetek(24,6%) gyarapították tudásukat. Az agrárágazatban dolgozó válaszadók közülnagyobb arányban (44,4%) nyilatkoztak úgy, hogy a felsőoktatásban folytattaktanulmányokat. Ennek az az oka, hogy a válaszadók zömének iskolai végzettségefelsőszintű.A vizsgált időszakban az alkalmazottak különböző szakmai képzéseken vettek részt.A mezőgazdaságban a legjellemzőbbek az állattenyésztéssel kapcsolatos továbbképzések,így például az inszeminátor képzés, tejhigiéniai továbbképzés. A többi nemzetgazdaságiágban jellemzően pénzügyi – számviteli, könyvelői, minőségbiztosításitovábbképzéseken bővítették ismereteiket. A felsőoktatásban jellemzően két irányúképzésben vettek részt az alkalmazottak. A mezőgazdasági vállalkozások alkalmazottaitagrárjellegű felsőfokú továbbképzéseken, a többi nemzetgazdasági ágalkalmazottait humán területen képezték tovább.A szakmai képesítést adó (OKJ) tanfolyamok tekintetében népszerű szakmákközé tartoztak a marketing-és reklámmenedzser, idegenforgalmi menedzser,idegenforgalmi technikus, fogászati szakasszisztens, pénzügyi-számviteli képzések.A konferenciákról elmondható, hogy visszafogott képzési formának tekinthetőek(15,8%). A vállalkozások vezetői és alkalmazottai a profiljuknak, érdeklődésikörüknek megfelelő konferenciákon vettek részt.igénybe vevk aránya (%)45403530252015105019,340,424,6 28,115,815,8 12,3tréningszakmai továbbképzésszaktanfolyamképzési formakonferenciagyárlátogatás, tapasztalatcsereegyéb képzés11. ábraA különböző képzési formákon való részvétel arányaForrás: saját adatgyűjtés77


Felnőttképzési Kutatási FüzetekA részvételt motiváló tényezőkAz élet minden területén fontos tényező a motiváció. Egy szervezet sikeres működtetésesorán alapvető, hogy a vezető rendelkezzen motiváló készséggel és képességgel,alkalmazottai viszont rendelkezzenek befogadó készséggel, és belső motivációval. Haa két motivációs folyamat találkozik, akkor tudunk beszélni harmonikusan működőszervezetről. Kutatásunk során vizsgáltuk a motivációs tényezőket (belső és külsőmotiváció). Azt a részt vizsgáltuk meg részletesebben, hogy mi volt az indító oka, ill.az akadályozó tényezője a képzéseken való részvételnek.A válaszok alapján elmondható, hogy az esetek többségében (66%) a vezető hatásaérvényesült, és kisebb részt képvisel (34%) az alkalmazottak belső motivációja.Az utóbbiak nem minden esetben a munkakörüknek megfelelő képzést részesítettékelőnyben. Az agrárjellegű mikrovállalkozások alkalmazottainak véleménye jelentőseneltér az átlagos választól, őket a képzésekben való részvételre az ösztönöztejellemzően, hogy alkalom adtán kiléphessenek a jelen munkakörnyezetből. A válaszadók88,9%-a vallotta úgy, hogy többlet ismeretszerzésbe azért fektetett plusz energiát,hogy ezáltal a társadalmilag nem kellően elismert, jelenleg hátrányos gazdaságihelyzetben levő ágazatból kilépjen.A statisztikai elemzések kimutatták, hogy az anyagi ösztönzés az életkorral(r=0,384), valamint az adott vállalkozásnál eltöltött munkaidővel (r=0,308) szoroskorrelációs összefüggést mutat (P=0,014, ill. P=0,024). Ez alapján elmondható,hogy az életkor, illetve a munkában eltöltött idő előrehaladtával megnőaz anyagi ösztönzés szerepe. Az életkor és az önmegvalósítás (r=-0,379), valamintaz érdeklődés (r=-0,302) között negatív korrelációs összefüggést (P=0,04,ill. P=0,025) tapasztaltunk. Ebből következik, hogy minél idősebb az alkalmazott,annál kisebb szerepet játszik az önmegvalósítás és az érdeklődés a képzésrejelentkezés során (10. melléklet).A kérdőívek és mélyinterjúk alapján elmondható, hogy a mikrovállalkozásokvezetőinek gyenge az oktatás irányába mozgósító készsége, inkább elrendelnek.A vezetők csak azt a képzést támogatják, amely vállalkozásuk működéséhez,fennmaradásához nélkülözhetetlen. Ebben az esetben már nem motivációról,hanem érdekegyeztetésről beszélhetünk. Szerintük az alkalmazott azon a továbbképzésenvegyen részt, és azt a tanfolyamot végezze el, amely a vállalkozás eredményességétnövelheti.Az alkalmazottak belső értékrendje más. Mint alkalmazott, a szervezet céljait szemelőtt tartva „vállán cipeli” a vállalkozás jövőjét. Olyan irányba fejlesztené tudását, szakismeretét,amely munkakörének ellátásához szükséges, ezáltal versenyképes tudásbirtokába kerül, és hosszútávon a vállalkozás is profitál belőle. A vállalkozások egybizonyos körében (gyógyszertárak, könyvelőirodák) a vezetők és alkalmazottak kép-78


Felnőttképzési Kutatási Füzetekzéséről kötelezően előírt pontrendszer szerint kell gondoskodni. Ezekben a vállalkozásokbana vezetőknek is érdeke, hogy az alkalmazottak a szükséges minősítési pontokatmegszerezzék a meghirdetett képzéseken. A vállalkozások vezetői többnyirenem ismerik fel az alkalmazottaik tudásában rejlő tőkét, ezért a cégvezetőketérdekeltté kell tenni abban, hogy munkatársaik gyakorlati és elméleti képzéséttámogassák.Ahhoz, hogy a vállalkozások vezetői a saját- és alkalmazottaik képzését, továbbképzésétkellő érdekfelismeréssel preferálják, megítélésünk szerint a felnőttképzésszámára továbbra is központi támogatására van szükség. Az ösztönző jellegűtámogatási rendszert úgy kell kialakítani, hogy a vállalkozás képzési rendszerétkomplexen értelmezze, kölcsönös függőségi viszony kialakításával a vezető ésalkalmazott irányába is preferáljon.A megvalósult képzésekkel kapcsolatos véleményekA kérdőív következő részében részletesen felmértük a megvalósult képzések eredményességét(cél, jelleg, irányultság, igények). A vállalkozások alkalmazottainak képzéseitösszességében eredményesnek tekinthetjük. A válaszadók 71,9%-a elégedettvolt a képzések értesítési módjával, tartalmával. Válaszukat azzal indokolták, hogyfelkészült oktatók, színvonalas szervezés, hasznos és érdekes információszerzés jellemeztea képzéseket. A képzési helyszínek megfelelőségét (73,7%); a képzés időpontját(64,9%) és a képzés hosszát (68,4%) is nagyrészt elégedettség jellemezte. A képzésekidőpontjára vonatkozó mérsékelt elégedettség azzal magyarázható, hogy a képzések68,4%-a munkanapra esett, így a képzések időpontja sok esetben feszültséget indukálta munkahelyeken.Az alkalmazottakkal lefolytatott interjúkból kiderült az is, hogy a munkanapokraszervezett képzések miatt vezető és alkalmazott között konfliktusok alakulhatnakki. A konfliktusok alapja a vezető részéről a kiesett munkaidő, és a vele együtt járócsökkent napi feladatvégzés.Az alkalmazotti képzések esetén a jövőben nagy hangsúlyt kell fektetni a képzésiidőpontok kiválasztására, a rugalmas képzési formák elterjesztésére.Mind a hagyományos, mind a rugalmas képzési formák tekintetében az oktatássorán alkalmazandó segédanyagok tartalmi színvonalát – a képzésben résztvevők előtanulmányait figyelembe véve – javítani kell. A képzésben résztvevőkközel 30%-a nem kapott oktatási segédanyagot, ami egyértelműen mutatja, hogyezen javítani kell. Adatgyűjtésünk szerint (lásd alábbi táblázat) az agrárvállalkozásokbanoktatási segédanyagként a jegyzetekkel illetve munkafüzettel való ellátottságvolt a jellemző.79


Felnőttképzési Kutatási FüzetekA képzéseken alkalmazott oktatási segédanyagokMegnevezésösszes ebből mezőgazdaságialkalmazott (%)Könyv 33,3 11,1Fénymásolat 31,6 11,1Jegyzet 33,3 22,2Kidolgozott tételek 8,8 22,2Munkafüzet 0 33,3Egyéb 1,8 07. táblázatForrás: saját adatgyűjtésA jövőre nézve meghatározó azok véleménye, akik nem kaptak semmiféle oktatási anyagot.Ha bemegyünk egy könyvesboltba, a könyvek hada áraszt el minket. Jobbnál jobbszakkönyvek, amelyek különböző támogatásokból valósultak meg. Jók ezek a könyvek?Legtöbbször nem! A kérdésekre adott válaszok alapján szükség van az érthető, szakmailagmegalapozott szakkönyvekre. Egy kedves válaszadót idézve: „úgy kell fogalmazni,hogy a hétköznapi ember is megértse”. Igen, mert nekik íródik a könyv!A probléma abból adódik, hogy a tanfolyamokon kiadott anyagok, jegyzetek nem megfelelőszínvonalúak, sok esetben az adott szakmához nem is kapcsolódnak. A legtöbb válaszilyen volt: „kaptunk, de minek”, „kaptam segédanyagot, de hasznosíthatatlan volt”.A képzéseken alkalmazható jegyzeteket, oktatási anyagokat is szabályoznikell a jövőben. A képzéseken oktatható jegyzetekre minősítési rendszert kellalkalmazni. Véleményünk szerint a szakkönyvkiadásra vonatkozó jogszabályokatkell alkalmazni a tanfolyamokon kiadható, az oktató cégek által készítetttanfolyami jegyzetekre, oktatási segédanyagokra is.A megvalósult képzések zömében szolgálták (71,9%) a résztvevők fejlődését, amely előléptetésben(5,3%), anyagi elismerésben (22,8%), erkölcsi megbecsülésben (36,8%) nyilvánultmeg. A vizsgált mezőgazdasági vállalkozásokra nem volt jellemző az előléptetés.A képzések viszont hozzájárultak ahhoz, hogy a munkavállalóknak sikerélményük legyen,könnyebb fizikai munkát végezzenek, és szakmailag fejlődjenek.A képzések során az oktatók személyével zömében (71,9%) elégedettek voltak,mert szakmailag felkészültek, jó előadói képességgel rendelkeztek, tapasztaltak ésközvetlenek voltak. Azok, akik kevésbé voltak elégedettek (10,5%), a következőjellemző válaszokat adták: ellenszenves, szakmai ellentétek léptek fel oktató éshallgató között, elméleti síkon gondolkodtak, távol vannak a gyakorlattól.80


Felnőttképzési Kutatási FüzetekFelmérésünkből megállapíthattuk, hogy a különböző tanfolyamok, képzésekúgy indulnak, hogy a potenciális résztvevőket nem kérdezik meg (77,2%) atartalmi kérdések tekintetében. A válaszadók csupán 17,5%-a találkozott ilyenjellegű felméréssel. Tehát nem a „fogyasztói igényekhez” igazított képzésekről,hanem a képző intézetek teoretikus elképzeléséről illetve ajánlattételérőlbeszélhetünk. A válaszadók 59,6%-a már csak a képzésre való jelentkezés utánismerte meg, hogy mely ismereteit és készségeit fejleszti az adott képzés.A képzések befejeztével a résztvevőknek csak 33,3%-át kérdezték meg a képzéshatékonyságáról, 49,1%-át pedig egyáltalán nem kérdezték meg. Az agrárképzésbenrésztvevőknek viszont nagyobb aránya (44,4%) adta azt a választ, hogy aképzés végén a hatékonyságról kikérték véleményüket. Hasonló arány figyelhetőmeg a képzés célját illetően. A résztvevők 56,1%-nál nem mérték fel, hogy aképzés valóban elérte-e célját, ezt csak az esetek 28,1%-ánál tették meg.A résztvevők egyértelműen (79%) a szakképzettséget adó képzéseket tartjákeredményesnek. A szervezés eredményessége szempontjából - a dolgozó vagy avállalkozás szervezi a képzéseket - nincs eltérés.A kérdésekre adott válaszokból megállapíthatjuk, hogy ha az alkalmazott sajátkezdeményezésre kíván tanulni, azt a vállalkozás többnyire nem támogatja. Ezzelegyütt vannak vállalkozások (36,8%), ahol támogatják alkalmazottaik képzését.Ezek többségében azok a mikroszervezetek, ahol a működés alapfeltétele arendszeres továbbképzéseken való kötelező részvétel, meghatározott pontszámelérése. A támogatás tekintetében leggyakrabban alkalmazott módszer amunkaidő kedvezmény, távollét és a pénzügyi hozzájárulás.Fentiekből következik, hogy a támogatási rendszert igazítani kell a képzés eredményességéhez.Az előbbi számokból látható, hogy az oktatókat nem érdekli, hogy a képzéselérte-e célját. A tudásmérés hagyományos megoldásait a képzők maguk számára elfogadják(pl.: záró oklevél minősítése), elegendőnek tartják. Ezen feltétlen változtatni kell.A megkérdezett személyek hajlandóak lennének saját pénzt áldozni olyan képzésekre,amelyek a szakmájukhoz kapcsolódnak, tehát az egész életen át tartótanulási stratégiához alkalmazkodnak az emberek. Az ő céljuk nem a minél többés magasabb iskolai végzettség megszerzése, hanem a meglévő szakmájukhozkapcsolódó szakismeret további bővítése, tehát a horizontális tudásfejlesztés.A vállalkozások alkalmazottainak az ilyen irányú önképzése és mentalitása találkozika vállalkozás vezetőjének, tulajdonosának érdekeivel. Ezáltal az alkalmazottegyben munkahelyi pozícióját stabilizálja, szakterületére bedolgozza magáta munkaadó megelégedésére. Természetesen a „szakmaelhagyókkal” mindig számolnikell, ők más jellegű képzéseken, tanfolyamokon vesznek részt, hogy önállósodjanak,ezáltal önfoglalkoztatóvá váljanak.81


Felnőttképzési Kutatási FüzetekA jövőben az idegen nyelvi ismeretek jelentősen felértékelődnek, és erre aképzésre nagyobb összeget kell áldozni. Majdnem minden második megkérdezettaz idegen nyelvi képzést nevezte meg, mint olyan képzést, ahol akár atanfolyam árát is kifizetné. A mezőgazdasági alkalmazottak az állattenyésztési,takarmányozási, állatvédelmi továbbképzésekért fizetnének.Annak ellenére, hogy vezetői elvárásként az iskolai végzettség (71,9%), szakképzettség(86%) fogalmazódik meg az alkalmazottakkal szemben (lásd 10.ábra), a vezetők nagy része nem támogatja se erkölcsileg, se anyagilag az alapképzésekenvaló részvételt. Arányait tekintve a mikrovállalkozások alkalmazottaivalszemben is hasonló vezetői elvárások fogalmazódnak meg. Felmérésünk bizonyítja,hogy az alkalmazotti készségek, képességek, tulajdonságok tekintetébena mikrovállalkozások vezetői a kellő szakismeretű, gyakorlati tapasztalattal rendelkezőalkalmazottaktól az emberi tulajdonságoknak azokat az elemeit várjákel, amelyek az eredményes munkavégzéshez feltétlenül fontosak. Ezek közülkiemelkedik a rugalmasság, alkalmazkodó képesség, a kis munkacsapatbanvaló együttműködési készség. Tekintettel arra, hogy a válaszadók nagy részefiatal, minden bizonnyal az utóbbi személyes tulajdonságok különösen felértékelődnekaz alkalmazás feltételeként. Az ilyen képességek (humán) fejlesztésekiemelten fontos a jövőben.0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100gyakorlati tapasztalatszakképzettségrugalmasságalkalmazkodó képességegyüttmködkészség, csapatmunkaiskolai végzettségminségorientációállóképességlojalitás, elkötelezettségeredményorientációkreativitáselemz, döntképességértékesítési készségekszámítógépes ismereteknyelvtudásvezeti készség12. ábraVezetői elvárások mikrovállalkozások alkalmazottaival szembenForrás: Saját adatgyűjtés82


Felnőttképzési Kutatási FüzetekAlkalmazotti igények a jövőre vonatkozóanA kutatás során próbáltuk felmérni és megállapítani, hogy az alkalmazottak a jövőbenmilyen típusú képzéseken vennének részt. A válaszadók szerint a jövőben a munkavállalóknagyrészt (45,6%) szakmai továbbképzéseken, készség- és képességfejlesztőtréningeken (24,6%), esetleges más cégeknél üzemlátogatáson (22,8%)vennének részt (gyárakban, mezőgazdasági alkalmazottak esetén, vagy más fejletttechnológiát alkalmazó üzemnél). A jövőbeni tréningszerű képzéseknél határozottigény fogalmazódik meg munkahelyi közösségen belül a csapatépítésre, egyéniszinten a kommunikációs készség fejlesztésére és az önmenedzselésre. Érdekesvolt számunkra a mélyinterjú során, hogy például a festők részéről is igény merültfel a tréning iránt, mégpedig szakmájukhoz kapcsolódó új festéstechnikai módszerekelsajátítására.A megkérdezett mezőgazdasági alkalmazottak több mint fele (55,6%) a jövőbena szakmai továbbképzésre helyezné a hangsúlyt. A szakmai továbbképzés során amezőgazdaságban dolgozók igényei a modern, szakmájukhoz kapcsolódó ismeretek,például modern állattenyésztési eljárások irányába fogalmazódtak meg. A sok, szakmaspecifikuscélcsoportból példaként egyet emelnénk ki, mégpedig a fejő szakmunkásokat.Ők is ugyanúgy igénylik, hogy foglalkozzanak velük, és szakmájukban továbbképezzékőket, hogy ezáltal munkájukat magasabb hatékonysággal végezhessék. Az őmunkájuk eredményessége határozza meg egy tejtermeléssel foglalkozó mezőgazdaságivállalkozás üzleti eredményeit. A mélyinterjúk során az előbb említett célcsoport kifejezteazt az igényét, hogy szeretné a birtokában lévő gyakorlati tudást új módszerekkel,ismeretekkel továbbfejleszteni. Véleményükre alapozva kétféle ismeretszerzési lehetőségetpreferálnak: az elméleti, technológiai továbbképzést, és a más gazdaságokban szerzetttapasztalatcserét (hazai és külföldi). Ilyen jellegű kezdeményezésre már volt példa„A gazdálkodás eredményességét segítő ismeretátadás és farmgyakornoki programok,külföldi tapasztalatszerzés megvalósítása céljára igényelhető támogatás (2004)” címűkormányzati program keretében.Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szakképesítései közül – melyeken az alkalmazottakrészt vennének a jövőben – a pénzügyi-számviteli területre (gyakorlatorientált mérlegképeskönyvelő, TB ügyintéző, pénzügyi ügyintéző), továbbá autószerelő, hegesztő,fodrász, virágkötő, állategészségügy, pályázati ismeretek-, Európai Uniós ismeretekrevonatkoznak.III.5. A kamarai mélyinterjúk elemzéseA tanulmány elkészítésekor célul tűztük ki, hogy a Dél- Dunántúli Régió kamaráinakvezetőit, illetve a szakképzésekkel foglalkozó kollégák tapasztalatait is alapul vesszük avégső következtetések megfogalmazásakor, a javaslatok elkészítésekor. A kamarai vezetőkkelkészített mélyinterjúk jelentősége több tényezőn alapul. Egyrészről a kamarák83


Felnőttképzési Kutatási Füzetek– mint a vállalkozók képviselői – leginkább ismerik a vállalkozók problémáit, képzésiigényeit. Másrészről a kamarák képzések szervezésével is foglalkoznak, amiből adódóanhasznos tapasztalatokkal tudják segíteni a tanulmány elkészültét. Harmadrészről pedig,mint a vizsgákon résztvevő kamarai felügyelők (biztosok), a képzések színvonaláról isértékes információkat tudnak szolgáltatni.A 8. táblázat a Dél-dunántúli Régióban található mikrovállalkozások és a kamarai tagokszámát mutatja.AgrárkamaraKereskedelmi és IparkamaraMegnevezésSomogymegyeTolnamegyeBaranyamegyeSomogymegyeTolnamegyeBaranyamegyeMikrovállalkozásokszáma a megyében580 7.800 4.000 12.00010.000-15.00025.000ebből kamarai tag 270 235 400 4502.400– 2.5001.0008. táblázatA mikrovállalkozások és ebből kamarai tagok száma a Dél-dunántúli Régióban (becsült adatok)Forrás: kamarai szóbeli közlés, 2005. novemberA kamarák által közölt adatok alapján megállapítható, hogy a Dél-dunántúli RégióbanTolna megyében működik a legtöbb mezőgazdasági vállalkozás, és Somogyban találhatóa legkevesebb, ezzel szemben a kamarai tagok aránya Somogyban a legmagasabb– 46,6 % -, míg Tolnában ez az arány csak 3,%-ot tesz ki. A kereskedelmi és iparkamaráktekintetében másként alakul a vállalkozási kedv. Itt a legtöbb vállalkozás Baranyamegyében működik, míg Somogyban és Tolnában közel azonos számú vállalkozástalálható. A kamarai tagok aránya Tolnában 16,7%, Baranyában 4% és Somogyban3,75%. A kamarai tagság jól tükrözi az adott megyék működésének eredményességét,jelentőségét a tagok szemszögéből. Ezek alapján elmondható, hogy Somogyban találhatóa legtöbb agrárkamarai tag, míg Tolnában a legtöbb kereskedelmi és iparkamaraitag. A három megye konkrét adatain túlmenően talán fontosabb azon ténynek arögzítése, hogy a mikrovállalkozások kötődése a kamarákhoz megyénként széleshatárok között változik, jelentősen szóródik még egy régión belül is.A vizsgált kamarák többségénél (4-nél) a vállalkozói kedv folyamatosan csökkenő tendenciátmutat az elmúlt évek során (a kamarai interjúk alapján). Ez gyakorlatilag ellentétesa vállalkozások számával, mely országosan is növekvő tendenciát mutat. A vállalkozásokszáma és a vállalkozói kedv tehát nincs arányban egymással. A csökkenésegyik vélhető oka a koncentráció, az egyesülés, de előidézője lehet a kényszervállalkozásokrövid időn belüli megszűnése is. Az alkalmazottak egy részét foglalkoztatójuk„kényszeríti” vállalkozás létrehozására, hiszen számla ellenében történő szolgáltatások84


Felnőttképzési Kutatási Füzeteksorán nem kell adóterhet fizetni az alkalmazott után. Ennek ugyanakkor hátránya,hogy az alkalmazott után nem fizetik meg a TB-t, nyugdíjjárulékot, ezt tevékenységenyeresége után teszi meg a foglalkoztatott.Másfelől ösztönzi a vállalkozások alapítását a hazai adórendszer is, mivel így csaka megszerzett árbevétel költségekkel csökkentett része után kell adózni. Ezekkel avállalkozásokkal kamarai szempontból nem sok mindent lehet kezdeni, nem ösztönözhetőkképzésekre, hiszen céljuk a megélhetés, jövedelmük kiegészítése és nema termelés. Baranya megyében – feltételezések szerint – megközelítőleg a vállalkozások40-50 %-a ilyen céllal létrehozott vállalkozás. A Somogy megyei Kereskedelmiés Iparkamara megfigyelése szerint ott inkább stagnál a vállalkozások száma, nemjellemző a csökkenő tendencia.Az iparkamarákkal készített mélyinterjúkból az derül ki, hogy a kamarai vezetőkmindegyike azon a véleményen van, miszerint a mikrovállalkozóknak megközelítőlega felét kellene képezni, hiszen ők azok, akik vállalkozásukat jövedelemszerzéscéljából működtetik. A mikrovállalkozásokból szép számú közép- ésnagyvállalkozás nőtte ki magát, másfelől a mikrovállalkozások előnye, hogy könnyebbenés gyorsabban tudnak profilt váltani, sokkal rugalmasabban alkalmazkodnaka piaci igényekhez, emellett alkalmas a kis szériás termékkiszolgálásra,amit a nagyvállalkozások képtelenek a költségek vonatkozásában hatékonyanmegvalósítani.A foglalkoztatás szempontjából is nagy a mikrovállalkozások jelentősége, mivel sokkalkisebb összegből megoldható a foglalkoztatás. Ezért kezeli kiemelten az EU a mikrovállalkozásokat,hisz gazdasági szerepük mellett jelentős foglalkoztatáspolitikai szerepetis játszanak. Magyarország 1,2 milliós regisztrált vállalkozása – vállalkozásonkéntcsupán 0,5 fő felvételével – azonnal megoldaná a munkanélküliség kérdését.Az agrárkamarák is azon a véleményen vannak, hogy a mezőgazdasági mikrovállalkozásokfejleszthetőek, sőt fejlesztésük szükségszerű, mivel a meglévő földterületnagysága meghatározza tevékenységük eredményességét. Ez viszont fordítottan hat avállalkozások számára.A vállalkozások élettartama ciklikusságot mutat, 4-10 éves ciklusok figyelhetőkmeg. Ennek oka egyfelől a kényszer, mert a vállalkozó máshol nem tud elhelyezkedniés kénytelen valamilyen tevékenységbe belevágni, másfelől oka az is, hogy ajól működő vállalkozások ennyi idő alatt kinövik magukat, és nagyobb vállalkozásokkáalakulnak, egyesülnek. A ciklikusságot befolyásolja az időszak adózási, elszámolásirendszere is (melyik vállalkozási forma biztosít több kedvezményt), valamint a vállalkozáspiaci megítélése is (nagyobb, tőkeerősebb vállalkozás biztosabb piaci pozíciótsugall). Az életképesség tekintetében a legrosszabb arány az egyéni vállalkozásokkörében figyelhető meg. Ez az a vállalkozói réteg, akinek a legkevesebb feltételnek kell85


Felnőttképzési Kutatási Füzetekmegfelelnie alapításkor, a legolcsóbb vállalkozási forma, így arányaiban többen vágnakbele egyéni vállalkozás indításába.A vállalkozások indítása előtt ezért lenne célszerű egy ismertető, a vállalkozások következményeitis (bukás, csőd, felszámolás) bemutató képzés, ahol az érdeklődők megkapnákaz adózási, számviteli, jogi, piaci, marketing ismeretekkel kapcsolatos információkat.Aki még ezek után is kitart szándéka mellett, és képes is rá, az csinálja, akipedig visszariad, az alkalmatlan a feladatra, hogy vállalkozóként megéljen, felelősségetvállaljon tetteiért.Baranyában a mikrovállalkozások többsége megmarad, mivel nincs más választása,nem nagyon tud mással foglalkozni, máshol dolgozni. Tolnában is hasonló tendenciafigyelhető meg, az életképesek hosszú távra terveznek, az hullik csak ki, aki meggondolatlanul,szakmai felkészültség hiányában vágott neki a feladatnak. Előzőekkelellentétben Somogyban csökkenő tendencia érzékelhető, nem maradnak meg a mikrovállalkozások,egy részük tönkremegy, vagy bérbe adja földjét, míg másik részükegyesül, nagyobb vállalkozást hoz létre.A szak- és felnőttképzés területén folyamatos igény figyelhető meg a mikrovállalkozókkörében. A legnépszerűbb képzések két csoportra bonthatók képzési formatekintetében. Az egyik legnagyobb érdeklődésre számot tartott képzési forma aszakmunkások mesterképzése, (víz-gáz-központifűtés szerelő, kőműves, autószerelő,ács, épületgépész stb.), másik kedvelt és látogatott képzés a tréning, amelynek céljaa hatályos jogszabályok változásainak nyomon követése. A tréningek területén is óriásikülönbségek figyelhetők meg. Sok esetben az országos rendezvények nagyokugyan, de kevés információt szolgáltatnak, míg a regionális tréningek helyben vannak,hasznosabbak, emellett még az áruk is alacsonyabb.A képzésekre való jelentkezésnél nem elsődleges szempont az olcsóság, sokkalinkább a téma, a kapott információ hasznosíthatósága a meghatározó. A vállalkozókezen kívül akkor jelentkeznek képzésekre, ha rá vannak kényszerítve, törvényielőírás működésük feltételeként kötelezi őket. Emellett természetesen az ingyenesképzések is ösztönzőleg hatnak, de nem olyan nagy mértékben, mint az várhatólenne. A képzéseken való részvétel nehezen egyeztethető össze a mikrovállalkozásnapi teendőivel, így igen erős visszatartó hatása van.Összességében mondható, hogy (a korábbi években és) most is van igény a szakésfelnőttképzések iránt, melyek közül jól szervezettnek minősítették az agrárkamaráknálszervezett Arany- és Ezüstkalászos szaktanfolyamokat, ill. az OKJ-s képzéseket,amelyek szakképesítést adnak (gépkezelői, méregraktár kezelői, borász stb.). Az EUcsatlakozás előtt ill. kapcsán eredményes képzések voltak EU ismeretek témakörében.Általános vélemény az, hogy az idei évben visszaesett a képzések iránti igény,amelynek fő oka a kamarai vezetők véleménye szerint a képzések állami támogatá-86


Felnőttképzési Kutatási Füzeteksának szűkítése, megvonása, és van olyan vélemény is, hogy a működésnek nem feltételea szakirányú végzettség. Összességében megállapítható, hogy minden olyantéma, amiből a gazda, a tulajdonos gazdasági hasznot remélhet, még így is érdeklődésretart számot.A képzésekre való jelentkezést – ahogy azt már korábban említettük – két dologbefolyásolja erőteljesen. Egyfelől a speciális ismeretek megszerzése lehet vonzó avállalkozók számára, másfelől az ingyenes képzések is igen erősen ösztönző hatásúak.Mindkét esetben egyaránt visszatartó hatású lehet a képzési idő nem megfelelőenkialakított hossza. Olyan képzésekre kell helyezni a hangsúlyt, amelyek viszonylagrövid időtartamúak, maximum 60 órás képzések (12 hét, heti 2 óra), mivel gazdaságiokokból a jelentkezők számára ezek a legkedveltebbek.A kamarai vezetők véleménye szerint a kamarák képzésekben betöltött szerepejelenleg öszvérhelyzetre utal, mivel a szervezésben, oktatásban, irányításban és azellenőrzésben egyaránt részt vesznek, sőt a mesterképzések területén monopolhelyzetükvan. Ez a kialakult rendszer nem egészséges, a fentiek miatt a kamarák erejeszétforgácsolódik. Hatékonyabb megoldás lenne a későbbiekben, ha a kamarákszerepe az ellenőrzésre koncentrálódna, míg az oktatást átadnák az akkreditáltiskoláknak. Ezt a lépést indokolja az is, hogy ezen iskolák minden oktatási feltétellelrendelkeznek (képzett tanárok, jól felszerelt tantermek és gyakorlóhelyek), a feltételekmegteremtése nem igényel további beruházást. Ezzel megoldható lenne a párhuzamosképzések kikapcsolása, ami országos szinten figyelemre méltó, mivel mintegy4.000, képzéssel is foglalkozó cég, intézmény van bejegyezve, amelyből 1.200 az akkreditált.A kamarai vezetők véleménye szerint ez a helyzet nem logikus, nem tarthatófenn, az élet és a verseny mindenképpen kikényszeríti a kiemelkedők megmaradását,fejlődését, a többiek elhalását.A kamarák a jövőbeni helyüket ebben az oktatási folyamatban elsősorban mint szervezők,koordinálók, ill. képzésekkel kapcsolatos nyilvántartások, adminisztrációk végzőikéntlátják. Különösen fontosnak tartják, hogy a hiányszakmákra felhívják a vállalkozókfigyelmét, rendszeresen tájékoztassák tagjaikat a meghirdetett, ill. az OKJ-sbizonyítványt adó képzésekről. Saját lehetőségeik keretében a képzéssel kapcsolatosinformációk leghatékonyabb eljuttatását tartják szem előtt. Amennyiben sajátszervezésű oktatást indítanak, ehhez gyakorlati képzőhelyeket kutatnak fel, ezeket aképzőhelyeket kijelölik, ill. az oktatási folyamatba bevonják, a képzéshez megfelelőeszközöket biztosítják. Bizonyos képzési típusoknál a vizsgáztatásba bekapcsolódnak,és a szükséges adminisztrációt elvégzik.A jelenlegi oktatási rendszerek előnyei között a kamarai vezetők a magyaroktatás magas színvonalát, többféle oktatási rendszerét, valamint az oktatásbavaló könnyű bekerülés lehetőségét emelték ki. További előnyös vonáskéntemlítették a modern oktatástechnológiai eszközök széleskörű megjelenését.87


Felnőttképzési Kutatási FüzetekA hátrányok között a képző cégek „pénzéhségét”, a gyakorlati ismeretek, gyakorlatiképzés relatív hiányát, a nem piacorientált képzéseket, néhány esetbena képzés alacsony színvonalát (speciális korszerű technikák alkalmazása, pl.: varratnélküli hegesztés) említették.Az előtanulmányokat illetően a kamarai vélemények megegyeznek abban,hogy az elméleti képzés megfelelő, a fejkvóta rendszerből adódóan megfelelőaz érdeklődés a szakterület iránt. Ugyanakkor ebből adódik, hogy Somogybanpéldául megyén belül több az azonos végzettséget adó középfokú intézmény,ezekben az intézményekben specialistákat képeznek, amely a vállalkozások kiterjedésévelnem mindig szerencsés, jobb lenne, hogyha több irányú alapismerettelrendelkező gazdajelöltek a későbbiekben szereznék meg a vállalkozásukhoz,tevékenységükhöz szükséges mélyebb szakismeretet. Közös kamarai vélemény,hogy nem minden esetben a kor követelményeinek megfelelő a képzés. Fontosa gyakorlati ismeretek megszerzése. Tolna megyében különösen hangsúlyozták,hogy a tanüzemi gyakorlat nem elegendő, fontos lenne a középszintű szakképzésbenpéldául a gazdákhoz kihelyezni a gyakorlatokat, így a tanulók életszerűbbpraktikus ismeretekre tehetnének szert. Nagyon fontos lenne a működő, élőgazdaságokban a fiatalok szemléletformálása. A felnőttképzéssel kapcsolatosanstabil, évről évre nem változó támogatási rendszerrel lehetne a gazdák szakismeretétbővíteni, hiszen minden olyan képzés, amely támogatási forrással rendelkezik,sokkal színvonalasabban szervezhető, (új tananyag, eszközök, üzemeklátogatása).A kamarák által indított szakképzések közül első helyen állnak a különféle szakképesítéstadó (OKJ) oktatások, így többek között jellemző volt az asztalos, ács, villanyszerelő,kőműves, pék, gázszerelő, közbeszerzési referens stb. Az egyes kamarákközött az indított képzések számát tekintve lényeges különbségek tapasztalhatók,például a hat vizsgált kamaránál 1 és 18 között változott. Az indított pályázatok közülelenyésző volt a pályázati forrásból megvalósított, zömében önfinanszírozóak voltak.Ezzel együtt megemlítették, hogy tudomásuk szerint jelentős képzési források(HEFOP) maradtak felhasználatlanul a pályázati kiírások bonyolultsága, teljesíthetetlenségemiatt.Kamarai szakképzések önállóan alig indulnak (lásd támogatás), inkább befogadják aközpontilag ill. más oktatási intézményben indított oktatási képzéseket, ill. a képzéseketkiszervezik a szakirányú képzőhelyekhez (szakiskolák, egyetemek). Tolnában azidei évben élelmiszerbiztosító tanfolyamot szerveztek csupán, Somogyban ezüst- ésaranykalászos tanfolyamokat, vállalkozói, méhész, vadász mesterképzéseket, ez utóbbiaknálprobléma, hogy a mesterképzést az OKJ nem ismeri el.A kamarák által indított pályázatos képzések forrásai között a VÁTI, OFA és a különféleszakminisztériumok, valamint a Gazdasági Minisztérium szerepel. A régióban88


Felnőttképzési Kutatási Füzetekműködő agrárkamarák képzési forrásának fő szerve a Földművelési és VidékfejlesztésiMinisztérium. Ezen kívül még a munkaügyi központok azok, amelyek a munkaerőhözkapcsolódó támogatásban segítséget jelentenek, de hozzá kell tenni (somogyi vélemény),hogy a Dél-dunántúli Fejlesztési Központ szinte minden forrást elvisz. Tolnamegyében az Oktatási Minisztériumtól is kaptak támogatást.A kamarai vezetők egybehangzó vélemény az volt, hogy a jelenlegi pályáztatásirendszer agyonbürokratizált, körülményes, aránytalanul sok munkát és adminisztrációtigényel, ugyanakkor nem juttatja megfelelő információhoz a célszemélyeket.Még olyan vélemény is megfogalmazódott, hogy az „ostoba”, senkinek nemkellő képzések is támogatáshoz jutottak megfelelő adminisztráció és háttér-információmellett. A megkérdezettek szerint a pályázatírás alatti segítségnyújtás nem jellemző,a szerződéskötés során a kiírók nem segítik a pályázókat. A szerződés feltételeinekteljesítésében viszont kedvezőnek ítélik meg a befogadó intézmények rugalmasságát,korrektségét, a szakmailag indokolható és elfogadható változtatási hajlandóságot.A pályázatkészítés során akadályozó tényezőként említették a kamarai vezetők apályázatok bonyolultságát, erős adminisztrációs és információs igényét. Sajnálatosmódon nem veszik figyelembe a pályázók felkészültségét és műszaki hátterét sem. Akiadott információ nem egyértelmű, nem világos, emellett segítségnyújtás sem működik,mivel a felmerült kérdésekre nem kapnak választ, „a gépek mögött nem ül ember”, nemad választ a kérdésekre senki. Ha telefonon igyekeznek segítséget kérni, már a telefonközpontosnálelakad a pályázó. A mikrovállalkozások jelentős részében – pénzszűkemiatt – problémát látnak az utólagos finanszírozásban, a szükséges saját erő biztosításában.Hasonló akadályozó tényezőként említették, hogy az inter-regionális pályázatoknagy része kihasználatlan marad az egyes országok eltérő bürokráciája miatt.A kamarák vezetői a problémák általános okát a jelenlegi rendszer zűrzavarábanlátják. Meglátásuk szerint a minisztériumok leépítése következtében az elküldöttemberek pályázati irodákba mennek át. A megüresedett minisztériumi helyeket frissdiplomás, 25-30 éves feltörekvő fiatalokkal töltik fel, akik sem tapasztalattal, sem szakmaikapcsolatokkal nem rendelkeznek (szerencsére sok esetben azért jóindulatúak),de nincsenek tisztában az OKJ-s és a betanító képzések közötti különbségekkel sem. Aprobléma másik része a vevőközpontúságból adódik, vagyis annak fordítottságából.A kamarai vezetők szerint most jellemző – „fordítva ülünk a lovon” – hogy nema pályázó, a képzésben részt vevő a fontos, hanem a hivatali alkalmazott, akié ahatalom. Ezek az emberek rugalmatlan, a szabályokhoz mindenáron ragaszkodó hivatalnokok,ezért a képzések során - az előírások betartása és betartatása következtében– a gyakorlat és elmélet nem mindig esik egybe.Az agrárkamarák tapasztalata a pályáztatási rendszerrel kapcsolatban az, hogy azFVM közlönyből, általában a közlönyökből, sajtóból, illetve internetes honlapról megfelelőmódon információhoz lehet jutni. A pályázatírással kapcsolatos segítséget a89


Felnőttképzési Kutatási Füzetekkamarai tanácsadók és a falugazdászok megadják. Igyekeznek a gazdának mindenpályázati kérdésre teljes választ adni. Amennyiben kérdések merülnek fel, a pályázatkiírótól, ill. a pályázati szervtől nem minden esetben kapnak megnyugtató felvilágosítást.A tanácsadók nem egyformán felkészültek. Pályázataik ennek okán bizonyoshiánypótlásokra szorulnak, a szerződéskötés sok esetben elhúzódik, a bírálók „időhúzása”figyelhető meg. A szerződés feltételeinek teljesítésénél a tolnai vélemény szerintkettős mérce tapasztalható. Így a gazdáktól szóról-szóra kérik, ill. behajtják a követeléseket,ezek legtöbbször jogvesztő hatályúak, ugyanakkor másik oldalról az ellenszolgáltatás,a pénzkiutalás késik és nem teljesül időben. A pályáztatás során akadályozótényezőként szerepel, hogy az MVH mindennemű módosítás jogát fenntartja egészena pályázat befogadásáig, sok esetben „és” szó miatt visszadobják a pályázatot. Óriási abürokrácia a pályázatokkal kapcsolatban, a túlzott központosítás a legfontosabb akadályozótényező az eredményes forráselnyerés érdekében.A kamarák és mikrovállalkozók közötti kommunikáció két csoportra bontható.Egyrészről a modern technikának köszönhetően (internet) a kamarák napi frissítésűhonlapjaikon minden új információról, képzésről, pályázatról tájékoztatják az érdeklődőket,sőt sok esetben még kérdéseiket is feltehetik ilyen formában. Ezen az alapon működika Tolnai Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett „üzlet a hálón” rendszer is. Ahonlapok mellett elektronikus hírlevelek igénylésére is sor kerülhet az érdeklődő rövidregisztrációját követően. Ez a kommunikációs forma kiterjed a kamarai tagok mellett mindennem tagra is. A kommunikáció másik formája csak a kamarai tagokra terjed ki. Ilyeninformációs források a kamarai magazinok (havonta megjelenő), a papír alapú hírlevelek(dupla oldalasak), valamint a DM levelek, melyek célirányos tájékoztató levelek.A vállalkozók telefonon és személyesen is kérhetnek segítséget. A személyes segítségnyújtása megyei ügyfélszolgálati irodákban lehetséges. Abban az esetben, ha nemtudnak az ügyfélszolgálatok segíteni, akkor a szakterületi osztály nyújt segítséget, ezazonban csak a megyei központban található. A felsorolt kommunikációs területekmellett Baranya megyében még az Informatikai Kiállítás is a vállalkozók segítségétszolgálja, ide a kamarák olyan kiállítókat hívnak, akik a megyei vállalkozók érdeklődéséretarthatnak számot, vagy munkájukat segíthetik.A mikrovállalkozókkal az agrárkamarák rendszeres kommunikációt, információ cserétfolytatnak, ennek leghatékonyabb módja a kamarai tanácsadókon keresztül megvalósulószemélyes kontaktus. A tanácsadók rendszeresen tartják fogadóórájukat,illetve a gazdákat időről időre felkeresik. A kamarai hírlevél szintén a kommunikációegyik eszköze, emellett a sajtó, a helyi TV az az eszköz, amivel a kamarai hírekrőltájékoztatják a kamarai tagokat.A kamarai képzésekhez az oktatókat több szempont alapján választják. A kiválasztáselsősorban szakmához, szakterülethez kötött, másodsorban meghatározza azoktató személye és képességei. A nagy tudású, jó előadói képességekkel rendelkező,90


Felnőttképzési Kutatási Füzetekelismert szakembereket részesítik előnyben, mivel ezek az emberek már a nevükkelgarantálják a képzés színvonalát. Mesterképzések indításakor a szakmabeliségaz elvárás, egyetemről hívott oktatóknál a szakterület legjobbjait igyekeznek felkérni,míg a szakmai továbbképzéseknél, pl. adófórumnál az APEH vezetőit, vagya szakterület képviselőit kérik fel az előadások tartására. A képzés indításakorazért sem elhanyagolható tényező az előadó személye, mivel az oktató óradíját,a terem bérleti díját ki kell gazdálkodniuk a szervezőknek, s ez néhány fős előadásoksorán nem valósítható meg. Somogy megyében az oktatók kiválasztásánálmegemlítették, hogy elsősorban a kamarai tagok köréből választanak, mivel eztaz alapszabály előírja.A megyei kamarák elsősorban az adott megyében működő szakközépiskolákoktatóira támaszkodnak képzéseik szervezésénél. Somogyban a KaposváriEgyetem Továbbképzési Osztálya az egyik oktatói bázis, ezen kívül természetesena legjobb vállalkozókból, illetve gazdaságokból kialakított bemutató gazdasági köraz, ami a hatékony továbbképzést szolgálja. A kereskedelmi és iparkamarák válaszaibólkiderül, hogy a képzések leginkább megyeszékhelyekhez kötöttek, különösena néhány fős képzések esetén. Kihelyezett képzések is előfordulnak – főleg internetesképzések, ill. adófórumok – melyekre nagyobb érdeklődés jellemző. Ezeknek amegye nagyobb városai adnak otthont. Kisebb helyeken történő képzések viszonylagritkán fordulnak elő az alacsony részvételi arány miatt, de ha az indításhoz szükségeslétszám összegyűlik (és a képzés gyakorlati feltételei is megoldottak), akkorennek semmi akadálya.A képzési helyszínek Tolnában többnyire Szekszárdon, vagyis a megyeszékhelyenszerveződnek, de témától függően kistelepüléseken is bonyolítanak oktatási, képzésiprogramokat. Ahol 25 főt meghaladó létszám összejön, ott falunként is megoldható azoktatás. Rendszeres gyakorlat, hogy az oktató megy az oktatottakhoz.A képzések időpontjának megtervezésére minden kamara különösen nagy hangsúlytfektet. Nem hagyható figyelmen kívül az adott szakmára jellemző munkaidő,a munkacsúcsok, illetve szabadidő alakulása. A képzésekre jelentkezőket elsősorbanaz tartja vissza, ha nem tudnak részt venni a képzésen a rossz időpont miatt, vagya képzés elhúzódása miatt. A képzésekre jelentkezők általában a heti 2 délutános,leggyakrabban a 15-től 18-óráig tartó képzéseket kedvelik (15 előtt nem ér oda, 18után haza kell menniük), mivel így elég idő marad a vállalkozási teendők ellátására,valamint az esti órákban már a figyelmük sem az igazi, hatékony oktatás ilyenkor márnem lehetséges. A jövőbeni, hatékony felnőttképzés kialakításában mindenképpenszámolni kell az időtényező fontosságával.Az agrárkamarák különös fontosságot tulajdonítanak annak, hogy képzési programjaik nemunkacsúcsra szerveződjenek, a témától függően téli időszakban, ill. a megfelelő vegetációsidőszakban kerüljön rájuk sor. A helyszíneket is a célirányos programhoz igazítják.91


Felnőttképzési Kutatási FüzetekA kamarák szerepéről már említettük, hogy többféle formában kapcsolódnak a képzésekhez.A kereskedelmi és iparkamarák mindegyikénél kétféle ellenőrzés történik.Az egyik ellenőrzés a képzés során személyesen, a másik pedig – a képzésbenrészt vevők elégedettségére vonatkozóan – a képzések végén, 3 oldalas kérdőívesmegkérdezés formájában történik. Ez a fajta visszacsatolás két oldalról is fontos.Egyfelől a kérdőívekből kitűnik, hogy elégedettek voltak-e a képzésben résztvevők azelőadóval, a kapott ismeretanyaggal, a képzési helyszínnel és időponttal, a körülményekkel,melyek alapján a későbbiekben a problémás részletek javíthatóak. Másfelől akérdőívek kiértékelését követően az új ismeretanyag alkalmazását megkövetelik, vagyjó néven veszik a képzési pályázatok benyújtása során is. Az oktatás eredményességétrendszeresen ellenőrzik, a visszacsatolás mindenkor biztosított, a képzéseket értékelik,vagy írásos formában, vagy szóbeli visszajelzéseket kérnek. Valószínű, hogy ezen képzésielégedettség lesz a későbbi képzési, pályázati rendszer kulcseleme.A kamara legsikeresebb képzésre vonatkozó válaszai eltérőek a három megyében.Míg Somogyban az OFA pályázatokat tartják a legnagyobb sikernek (nyelvtanfolyam),addig Tolnában a jelenleg is zajló közbeszerzési referensi képzést könyvelik el annak.Baranya megyében a HACCP felvilágosítást célzó, illetve a közbeszerzési referens tanfolyamokörvendtek a legnagyobb népszerűségnek, melyeknek különösen a Kamaragyors reagálása és segítségnyújtása miatt volt nagy jelentősége. Gyorsan, a jogszabályiváltozások idején nyújtanak segítséget, hogy a vállalkozók időben fel tudjanak készülnia változásokra, döntésre képesek, képzettek legyenek.Az előzőekben felsoroltak mellett további sikerként könyvelik el Pécsett, hogy a mesterképzéseketlelkiismeretesen szervezik, a legjobb oktatók közreműködésével zajlanak,s az elégedettség a hallgatói köszönetekből egyértelműen kitűnik. A sikerek okaa fentiek szerint változó, közös bennük a naprakészség és a jó szervezés.Tanulni lehet a sikerekből, de a kudarcokból is, ezért erről is megkérdeztük a kamarákat.Minden megyében akadtak olyan képzések, amelyek nem örvendtek nagynépszerűségnek, sikertelenek voltak. Baranyában pályázati pénzből indult volna képzés,de 3-4 embert alig sikerült összevadászni, mivel a vállalkozókat nem érdekelte.Somogyban jó ötletnek tartották a borpincér képzés indítását, amely jeles pincészetekborait mutatta volna be. Sajnos a Balaton-parti éttermek vezetői nem érezték szükségéte képzésnek, a 20 fős gárdából csupán 2 fő jelentkező volt a Balaton partjáról.Tolnában a cipőfelsőrész készítő tanfolyam indítása azonos évben volt a Salamandercég bezárásával. Ez sajnos nagy ballépésnek minősül, még több embert képeztek át egytelített, keresetlen szakmára. Ők ezt érzik az utóbbi évek legnagyobb kudarcának.A három megyei agrárkamara közül a legsikeresebb, illetve a legsikertelenebb képzésrevonatkozó kérdésre többnyire a válasz az volt, hogy normálisak voltak a programokés azok rendben lezajlottak. Somogyban nagy sikernek könyvelték el, hogyaz elmúlt években 2.600 gazdálkodót tudtak bevonni a képzésbe. Ebben a megyében92


Felnőttképzési Kutatási Füzeteka képzési tevékenység kudarcának tekintik, hogy érdektelenség miatt a meghirdetettmesterképzésnél csak egy szakot tudtak indítani, illetve egy szaknál jött össze olyanlétszám, ami az elindítást lehetővé tette. Nagyon szeretnék, ha a későbbiekben többilyen irányú képzést tudnának megvalósítani.Az ingyenes, a támogatott és az önköltséges képzések hatékonyságának vizsgálataalapján elmondható, hogy 3 megyéből kettőben a fizetős, vagy önköltséges tanfolyamokattartják hatékonynak. Sőt, megállapítható, hogy kifejezetten az ár-értékalapján döntenek a képzésen való részvételt illetően. A pénznek (árnak) abban azesetben van döntő jelentősége, ha két vagy három azonos képzésnél árbeli eltérésekvannak. Ez esetben nem hajlandóak többet fizetni a képzésért. Ugyanakkor, ha aképzés árában az oktató személye okozza az árkülönbséget, már nem biztos, hogy azolcsóbb a jobb.Az ingyenes tanfolyamok nem mindig ösztönzők, sőt a tanfolyami részvétel, a felkészültségsokkal rosszabb. Nem ösztönzik az ingyenes tanfolyamok a hallgatókat, hogykomolyan vegyék azokat, megbecsüljék a kapott tudást, ezért bizonyos önrészt mindenesetben szükségesnek tartanak a kamarai vezetők is, ami a komolytalan jelentkezőketmáris visszatartja, nem pazarolva ezzel a pályázati (állami) pénzeket sem.A szervezett képzések az elmúlt években kisebb vagy nagyobb mértékben támogatottakvoltak az agrárkamara által, a támogatás fenntartását mindegyik szervezetfontosnak tartja, megjegyezve azt, hogy bizonyos önrész fenntartása mindenképpenindokolt. Ahhoz hogy eredményesnek lehessen minősíteni az adott képzést, azérdekeltség tekintetében kétféle csoport különböztethető meg. Aki saját elhatározásából,saját érdekből vett részt a képzésen, az jónak, eredményesnek tartotta a képzésiprogramot. Akit úgy küldtek, az nem tartotta annyira fontosnak azt. A képzésekkelkapcsolatos anyagi megfontolásnál az olcsóbb képzés felé ugyan van bizonyosérdeklődés növekedés, de a tolnai vélemény alapján rögzíthetjük, hogy e tekintetbennem az olcsóság a fontos. Ha végzettség kell a vállalkozónak, akkor teljesíti azelvárásokat, illetve elvégzi az adott oktatási programot, illetve ha szükségét érzi, akkorhajlandó saját forrást is mozgósítani, ill. drágább képzésben is részt venni.Az oktatási formák jövőjét tekintve a kamarák egyetértenek azzal, hogy alkalmazkodnikell a képzésekre jelentkezők igényeihez. Továbbra is a délutáni, késő délutáni,esti, illetve a korlátok közötti (október – március 15. közötti) képzéseket kell előnybenrészesíteni. Figyelembe kell venni a képzés időtartamát is, hiszen a túl rövidnek nincssok értelme, a túl hosszúra nincs se türelmük, se idejük, tehát a köztes megoldással,max. 60 órás képzésekkel kell kalkulálni. Egyre inkább előtérbe kell helyezni a technikaadta lehetőségeket is, ki kell használni a távoktatás előnyeit. Abban az esetben,ha nem szükséges gyakorlati háttér, valamint megvan a technikai feltétel (számítógép),ilyen formában is lehetőség nyílik a képzések folytatására. Ennek előnye, hogy nemkell folyamatosan a padban ülni, a résztvevő saját maga osztja be az idejét, és még93


Felnőttképzési Kutatási Füzeteka felkészüléshez szükséges tananyag is rendelkezésére áll. A személyes konzultációtermészetesen ekkor is kell, de az jóval kisebb időigényű. Ez egyfajta szükséglet kielégítéséneka lehetősége, de nem a többi képzés helyett, hanem a többi mellett elképzelhető,megvalósítható képzési forma. Semmiképp nem cél a távoktatásra való teljesáttérés, csupán azon tanulni vágyók esélyeinek a növelése, akik nem érnek rá órákattölteni előadások hallgatásával.Külön kérdéscsokorral felmértük az agrárkamarák jövőre vonatkozó javaslatait. Etekintetben megegyezett a megyék véleménye, miszerint a felnőttképzésben a középfokúképzés kiterjesztése lenne indokolt, a sokirányú szakmai ismeret átadása, melyegyben érettségi minősítéssel is járna. Ennek a képzésnek keretében gyakorlatiasabblegyen az alapképzés is és a felnőttképzés is. Fontos, hogy bármilyen oktatásban veszrészt a gazdajelölt, ill. a gazda, bizonyítvánnyal záruljon a képzés.Az oktatási témákat illetően a kamarai vezetők két irányvonal megvalósításátlátják szükségesnek. Elsőként a most is meglévő szakképzések, tréningek (pl.adóügyi, számviteli) fenntartását továbbra is helyesnek és szükségszerűnek tartják,mivel ezekre eddig is volt igény. Másodsorban minden kamara megemlíti avállalati ismeretek, a közgazdasági, jogi és marketing ismeretek témakörébeninduló képzéseket, valamint a gyakorlati képzések fontosságát. A vállalkozásvezetőkegy része még nem érzi hiányát a vállalkozási és vezetési ismereteknek,ez irányú érdeklődésük felkeltése elengedhetetlenül szükséges lenne a versenyhelyzethezvaló alkalmazkodás megkönnyítése céljából. A vállalkozó addig, amígkisvállalkozóként (néhány fő) végzi tevékenységét, átlátja a vállalkozás gondjait,megoldja a problémákat, kezében tartja az ügyeket. A cég bővülése következtébenazonban nem marad ideje, energiája minden ügy személyes elintézésére,de arra sem hajlandó, hogy kiadja kezéből az irányítást. Ezért alapvető fontosságúlenne a legfontosabb vezetési ismeretek megszerzése számukra. A témákatilletően olyan ajánlattal éltek a kamarák, hogy az ez irányú oktatási programokszervezői igyekezzenek feltérképezni az érdeklődést. Különösen fontos lehet aközeljövőben olyan témák feldolgozása, mint a pályáztatás rendszere, felkészülésa pályázatírásra, a gazdákat érintő EU jogszabályok, vagy egyáltalán szabályozásimegoldások közreadása.A kamarai vezetők meglátása szerint az oktatási intézmények felét be kellenezárni, csak azokat az intézményeket kellene megbízni képzések indításával,akik ehhez megfelelő tapasztalattal, a szükséges feltételekkel rendelkeznek.Komolyan kellene venni a felmerülő igényeket is, és nem lenne szabad elindítanifelesleges, érdektelen tanfolyamokat. A normatívákat súlyozva kellenefigyelembe venni, és évről évre felül kellene vizsgálni. E mellett felmerült olyanvélemény is, miszerint az Oktatási Minisztérium és a Nemzeti FelnőttképzésiIntézet intézményeiből egyet kellene létrehozni, amely ezeknek a feladatoknaka felelőse lenne?94


Felnőttképzési Kutatási FüzetekMegegyeztek a vélemények a tekintetben, hogy az oktatási intézmények jelenlegistruktúrája (egyetem, szakiskola) megfelelő, és képes a mikrovállalkozások ilyenirányú igényeinek kielégítésére. Egyedüli javaslat és elvárás, hogy ezek az oktatásiintézmények gyakorlatorientált képzést kínáljanak, illetve szervezzék meg a gazdákhozkihelyezett praktikus ismeretelsajátítás lehetőségét.A kamarai vélemények egyöntetűek a jövőbeli pályázatokra vonatkozóan is. Szükségvan pályázatokra, akárcsak a képzésekre, de a pályázatokat olyan képzések megvalósításáraírják ki, amire szükség van, piacképes, hasznosítható tudást biztosít, és nem csaka képzést szervező intézmények, illetve oktatók járnak jól vele. Ezért a pályázati összegekigénybe vételének szigorítása is elengedhetetlen lenne. A pályázatokkal kapcsolatban praktikuselvárások fogalmazódtak meg: időbeni meghirdetés, egyszerűsítés (adatlapok, érthetőbbkérdések, pontosabb megfogalmazások, irányított, logikus felépítés), gyors bírálat (ne36 kézen menjen át), és végül olyan forrás is legyen a pályázat mögött biztosítva, amelyeteredményes elnyerést követően a gazda igénybe vehet.Arra a kérdésre, hogy kik legyenek a támogatás célszemélyei, a kamarák többnyireazonos választ adtak; az oktató céget, az oktatás rendszergazdáját van értelme leginkábbtámogatni! Ez viszont ellentmond a vállalkozások elvárásainak, sőt még a kamarákazon véleményének is, hogy sok esetben a képzés öncélú, nem a vállalkozásokat,hanem a piac nélküli oktatást segíti. Véleményük szerint a cégek közül elsősorbana régóta működő, jó eredményeket felmutató képzési központokat kell támogatni,ugyanis az általuk indított képzés nagyobb garanciát biztosít. A résztvevő személyektámogatását nehezen megvalósíthatónak tartják, ugyanis ha az alkalmazott kapja aképzési támogatást, nem biztos, hogy a vezető elengedi, támogatja alkalmazottja részvételiszándékát.A támogatással induló képzések esetén a kamarák elengedhetetlennek tartják azönrészt, amely nem a képzés nyereségessége szempontjából fontos tényező, hanema képzésen résztvevők elkötelezettségéhez ösztönzéséhez nélkülözhetetlen. Addig,amíg valaki ingyen kap valamit, nem értékeli azt, és nem sajnálja, ha nem sikerül, vagyidő előtt abbahagyja a tanfolyamot. Ha viszont fizetni kell érte, akkor komolyan veszi,mivel a saját pénzét nem szívesen hagyja elveszni.95


Felnőttképzési Kutatási Füzetek96


Felnőttképzési Kutatási FüzetekIV.JavaslatokA mikrovállalkozások (külön az agrárvállalkozások) részéreindított képzési pályázati programok, támogatások számára1. A mikrovállalkozások képzési támogatása kettős célt szolgál: egyrészt a képzettmunkaerő teljesítménye nő, vagyis közvetlen mérhető gazdasági eredménye van,másrészt a foglalkoztatáspolitikai szerepe emelendő ki. Ez annyit jelent, hogyMagyarországon az 1,2 millió regisztrált vállalkozás mintegy 0,5-1 milliós aktívszemély – vállalkozó és alkalmazott – oktatásának forrásait egyrészt a gazdaságból,másrészt a szociális szférából kell előteremteni. A fejlett országok gyakorlataugyanezt mutatja.2. Az agrárvállalkozások az összes csekély hányadát (4,6%) képviselik, és az összesagrártermelésben érdekelt személyből (0,8-1 millió) mintegy 200 000 aktív szereplővel– vállalkozó és alkalmazott – kell számolni. Tényként kell elkönyvelni, hogyaz agrárvállalkozó elsősorban vállalkozó, és csak másodsorban agráros. Mindebbőlkövetkezik, hogy a képzésekkel, azok támogatásaival kapcsolatban az általános vállalkozóinézeteket vallják, alapvető tendenciáik, sorrendjeik, törekvéseik azonosak.Az agrárvállalkozások képzésével kapcsolatban a következő sajátosságokkal kell számolni:• a képzési célok között kiemelt helyen szerepelnek az élenjáró eljárások, technológiákelsajátítására irányulók;• a képzés jellegében előtérbe kell helyezni a gyakorlatot, a konkrét gazdáknál, telepekenfolyó gyakorlati képzést;• a kívánatos képzési idők (őszi és tavaszi munkacsúcsok) és helyek (területileg szétszórt,vidékhez, falvakhoz köthető) speciálisak;• a továbbképzésre jelentkezők egy része pályaelhagyó lesz egy perspektivikusabbgazdasági ágba (szolgáltatás);• az agrár mikrovállalkozások vezetőinek (37,5%) és alkalmazottaiknak (44,4%) jelentőshányada egyetemet, főiskolát végzett, tapasztalt szakember, akik nem a képzendők,hanem a képzők táborát (már jelenleg is vagy potenciálisan a jövőben)növelik.3. A mikrovállalkozások zömét (74,4%) közvetlenül vagy közvetetten a kényszer szülte,így a képzésre jelentkezés indítékai között is többször szerepel a kényszer (jogszabályielőírás, a vállalkozás sikeres működtetése), mint az egyéni érdeklődés.4. A képzési célok tekintetében két irányzat körvonalazható. A vezetők számárakiemelten fontosak a támogatásokkal, pénzgazdálkodással, adózással, piaccal,technológiai fejlesztésekkel kapcsolatos ismeretek. Az alkalmazottak számára akorszerű technikai, szakmai, számítástechnikai, készségfejlesztő, nyelvi ismeretek97


Felnőttképzési Kutatási Füzetekkerültek az érdeklődés homlokterébe. Mindkét érdekelt kör – vállalkozó és alkalmazott– kívánatosnak tartotta a jövő szempontjából a humán jellegű (csoportszellem,konfliktuskezelés, karrierépítés, stb.) képzések indítását, szélesítését.5. A képzések jellegét tekintve általános igényként merült fel, hogy lehetőleg időtakarékos(rövid), a képzésben résztvevők elfoglaltságához, igényeihez igazodó,korszerű ismereteket nyújtó, gyakorlatorientált legyen. A felsorolt tényezők mindegyikealapfeltétele a sikeres képzésnek.6. A megvalósult képzésekkel a résztvevők általában elégedettek (szervezés, színvonal,előadók) voltak. Az oktatási segédanyagokkal való ellátottság már kívánnivalóthagy maga után, míg legalacsonyabbra minősítették a képzésre fordított idő éspénz, valamint a megszerzett tudás arányát, vagyis a képzés hatékonyságát.7. A képzésekkel való elégedettség és elégedetlenség zömében azonos tényezőkrevezethető vissza, vagyis nem egy-egy tényező megléte vagy hiánya vált ki elégedettséget,hanem, hogy az milyen színvonalon van jelen az oktatásban? Ezenösszefüggés törvényszerűen előidézi és előtérbe helyezi az elégedettséget kiváltójó módszerek, oktatók, intézmények előtérbe kerülését a többiek rovására. A képzésiverseny erősödni fog, remélhetőleg az oktatottak javára8. A jövőbeni képzések sikerének záloga – vezetők, alkalmazottak, kamarák egybehangzóvéleménye alapján – az elégedettség lesz. A képzés ára nem döntőtényező, a lényeg a korszerű, hasznos információkon van. A jövőbeni támogatásoknálaz elégedettséget mindenképpen kell mérni, esetleg a támogatás mértékétehhez lehet kötni!9. A képzésekkel kapcsolatos támogatásokról (pályázati források) a visszajelzésekszomorú képet mutatnak. Az elmúlt öt évben a vizsgált mikrovállalkozások döntőtöbbségben (78,3%) nem vettek igénybe pályázati forrást a képzéshez. A nempályázás okai között első helyen szerepel az érdektelen téma (43,8%), másodikhelyen az elégtelen információ (30,4%), míg harmadik helyen a teljesíthetetlenkritériumok (18,8%) szerepelnek.10. A képzési támogatásokkal kapcsolatos hasznos információk közül a kamarai tájékoztatók(54,6%) állnak az első helyen, ezt követik a helyi sajtó (29,2%), az ingyenestájékoztató füzetek (26,3%), a TV hirdetések (22,9%). A kiíró szervek honlapjaitmindössze a válaszadók 14,5%-a jelölte információszerzési bázisként. A pályázatfigyelőcégek alacsony értékei (7,5%, illetve a mezőgazdaságban 3,3%) erősenmegkérdőjelezik ezen cégek információs szerepét. Mindenképpen ajánlott egy azország egészére kiterjedő internet alapú információs rendszer kidolgozása, felállítása.11. A munkaerő igénnyel és képzéssel kapcsolatos információs rendszer már formálódikMagyarországon, hisz 2004-ben az MKIK Gazdasági és VállalkozáselemzésiIntézete elkezdte az Integrált Szakképzési Internet-alapú Információs Rendszer(ISZIIR) kifejlesztését. E rendszer lehetővé tenné a pályázatkiíró cégek, az érdekeltvállalkozások és a képző intézmények közötti koordinációt, egymásra találást. Erendszerben véleményünk szerint kiemelt szerepet kapnak a kamarák (vélemények,igények és lehetőségek gyűjtése, transzmissziója) és a Nemzeti Felnőttképzési98


Felnőttképzési Kutatási FüzetekIntézet (koordinátor). Az ISZIIR vagy egy hasonló rendszer tenné lehetővé a jelenlegifő oktatáspolitikai hiányosságok kiküszöbölését, nevezetesen a végzettek és amunkaerőpiac igényei, a deformált szakmaszerkezet és a munkaerőpiaci igényekés kínálatok közötti földrajzi anomáliák megszüntetését.12. Az oktatásra fordított pénzek hatékonysága két szinten mérhető. A vizsgálatunkszerint minden oktatásra fordított saját részre a vállalkozások kétszeres (1,85-szeres)támogatást nyertek el, tehát már közvetlenül is gazdaságos a vállalkozás számára.A közvetett gazdasági hatás ennél jóval nagyobb, hisz az emberi tudás azegyedüli hordozója a hozzáadott értéknek. A felméréseink szerint a mikrovállalkozásokvezetőinek döntő hányada (44,2%, illetve a mezőgazdaságban 37,5%) afőiskolát vagy egyetemet végzettek közül kerül ki.13. A fenti összefüggések garanciák arra, hogy a Humánerőforrás Fejlesztési OperatívProgram megvalósítására rendelkezésre álló (2004-2006.) 190 milliárd forint (75%uniós forrás, 25% hazai társfinanszírozás) támogatás, valamint a 100 milliárdosvállalati képzési forrás jól hasznosul. Előző tények és a logika is azt sugallja, hogya képzések finanszírozásában ajánlható az egyharmad önrész kikötése a kétharmadostámogatás mellett. A képzés támogatottjai pedig a vállalkozások legyenekés ne a képző intézmények (általában). A megrendelő (vállalkozó) így törvényszerűenmegkeresi az igényeinek legjobban megfelelő képző intézményt, személyt,formát, vagyis kiszűrődnek az „önmagukért oktatók”.14. Összehangolt kormányzati intézkedések nélkül a leglogikusabb teória is megbukik.E téren kedvezőnek ítélhető meg a Kormány 1069/2004. (VII.9) sz. határozataa felnőttképzés fejlesztésének irányelveiről és cselekvési programjáról, valamintaz 1057/2005. (V.31) határozata a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásáhozszükséges intézkedésekről. A Miniszterelnök 2005. december 9-ei TV híradóbantett nyilatkozata – a vállalkozási adó 15%-nak oktatási célú átcsoportosítása, apályázati pénzek kifizetési idejének felezése, az elektronikus pályázati rendszer,a kis- és középvállalkozók pályázati rendszerének egyszerűsítése – szintén azonmeggyőződésünket támasztja alá, hogy a mikrovállalkozások képzési támogatásagazdaságos, ezért szükséges: a pénzügyi és jogi lehetőségek rendelkezésreállnak. Reményeink szerint tanulmányunk ezen kívánatos tendenciákatszolgálja és erősíti.99


Felnőttképzési Kutatási Füzetek100


IrodalomjegyzékIrodalomjegyzékA kis-és közepes vállalkozások foglalkoztatási, üzleti helyzete és kilátásai. MagyarKereskedelmi és Iparkamara, Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet. (MKIK GVI Kutatási Füzetek-2005/1) Budapest, 2005. júniusAz agrárszakképzés helyzete 2004-ben: http://pointernet.pds.hu/ujsagok/agraragazat/2004-ev/12/agrarag-06.htmlBarizsné H. E. - Polónyi I. (2004): Felnőttképzés, vállalati képzés. Debreceni Egyetem– Közgazdaságtudományi Kar. Competitio könyvekBauer B. (1998): A vállalkozásoktatás és a vállalkozói tanácsadás hatékonysága. ÚjPedagógiai Szemle 7-8.sz.Carson, D. (1985): The evolution of marketing in small firms. European journal of marketing.Vol. 19. No. 5.Culkin, N. - Smith, D. (2000): An emotional business. A guide to understanding themotivations of small business decision takers. Qualitative Market Research. Vol.3. Num. 3.Gérnyi G. (2004): A mikro-, kis- és középvállalkozások EU - felkészítő programja.Európai Tükör (IX. évf.) 3.sz.Goss, D.M. (1989): Management development and small business education: the implicationof diversity. Management education and development. Vol. 20. No. 1.Hajós L. (2001): Präventionsstrategie, Sicherheits und Gasundheitschutz in land- undforswirtschaftlichen Kleinbetrieben. Probleme und Lösungsansätze. IVSS-Sektion Landwirtschaft, Kasel.Hamza E. – Miskó K. – Tóth E.(2001): Az agrárfoglalkoztatás jellemzői, különös tekintettela nők munkaerő-piaci helyzetére 2. sz. BudapestJanák K. (2002): A munkahelyi képzések főbb adatai. Központi Statisztikai Hivatal.BudapestKalocsay K. (2005): A szakmunkáshiány a fejlődés gátja lehet. Üzleti 7, A MagyarKereskedelmi és Iparkamara Hetilapja. 2005. novemberi különszám101


IrodalomjegyzékLada L. (1998): Gondolatok a felnőttképzés ezredévi funkcióiról. Új PedagógiaiSzemle 7-8.sz.Lakner Z. – Kocsondi J. (1996): A mezőgazdasági kis- és középvállalkozások helyzete,szerepe, lehetőségei és korlátai a magyar gazdasági-társadalmi modernizációban.Kutatási zárójelentés. Budapest – KeszthelyLaky T. (1998): A kisvállalkozások növekedésének korlátai. http://kvtr.elte.hu/mszt/19981/laky.htmLosonczi L. (2005.): Integrált Szakképzési Intenetalapú Információs Rendszer, Lassanösszeállnak az adatbázisok. Üzleti 7, A Magyar Kereskedelmi és IparkamaraHetilapja. 2005. novemberi különszámPiros M. (2002): Humánerőforrás fejlesztési lehetőségek vizsgálata a mezőgazdaságban.Doktori értekezés. DebrecenSzemes L. – Világi R. (2001): Személyügyi feladatok rendszere. Pécsi Tudományegyetem,Természettudományi Kar, Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet,Pécs 2001.Szűcs I.(2001): Áttörés a vállalkozók képzésében. Új pedagógiai szemle (51. évf.) 6. sz.Tóth E.(2000): Az átalakult mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodásának főbb jellemzői(1989-1998). Agrárgazdasági Tanulmányok. 11.sz. BudapestVáradi L. (2003): A hazai felnőttképzés szabályozásának összehasonlítása néhány külföldifelnőttoktatási, felnőttképzési törvénnyel. Humánpolitikai Szemle 14. évf.3.sz.Varga Gy. (2004): A magyar mezőgazdaság az idők sodrásában. Stratégiai füzetek 17.,BudapestWallendums Á.: A csatlakozás előkészítésének néhány humán és képzési vonatkozása.102


MellékletekMellékletek103


Mellékletek1/a. mellékletKÉRDŐÍVA MIKROVÁLLALKOZÁSOKAT SEGÍTŐ KÉPZÉSI PROGRAMOKRÓLTisztelt Hölgyem/Uram!- vezetők részére -Felmérésünk célja, hogy elemezze a mikrovállalkozások részére indított és megvalósultképzési pályázati programokat (jelleg, forrás, elégedettség, eredményesség, akadályozótényezők, vélemények, stb.). Kérjük, segítse munkánkat azzal, hogy kitöltikérdőívünket!1. Vállalkozás alapításának éve: _____________2. Vállalkozási forma: □ egyéni vállalkozás □ társas vállalkozásHa társas: □ Kkt □ Bt. □ Kft. □ Kht. □ Szövetkezet □ Egyéb3. Melyik gazdasági ágba tartozik az Ön vállalkozása?□□□□□□□□□□□□□□□Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászatBányászatÉlelmiszer, ital, dohány gyártásaTextília gyártásaFa, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységVegyiparEgyéb nem fém ásványi termék gyártásaFémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártásaVillamos energia, gáz-, gőz-, vízellátásÉpítőiparKereskedelemSzálláshely szolgáltatás, vendéglátásSzállítás, raktározás, posta, távközlésPénzügyi tevékenységIngatlan ügyletek, gazdasági szolgáltatás104


Mellékletek4. Milyen tényezők indították arra, hogy vállalkozásba kezdjen?1. Korábbi munkahely megszűnése □2. A korábbi munkahely bizonytalanná válása □3. A korábbi munkahely anyagilag vagy szakmailag nem elégítette ki □4. Családi hagyományok folytatása □5. A visszakapott/örökölt föld, épületek és eszközök kedvező hasznosítási lehetősége □6. Az előállítani kívánt termék piaci helyzete □7. Különös érdeklődés adott tevékenység iránt □8. Jövedelem kiegészítés □9. Lakóhelyén dolgozhat □10. Jól kiegészítheti egyéb vállalkozásait □11. Munkalehetőség a család számára □12. Kényszerhelyzet □13. Egyéb ok , és pedig:5. Megítélése szerint Ön milyen mértékben van tisztában a vállalkozásműködtetéséhez szükséges ismeretekkel az alábbi területeken?Osztályozzon úgy, mint az iskolában 0-5-ig!1. A gazdálkodás gyakorlati fogásaival kapcsolatos ismeretek 0 1 2 3 4 52. Jogi ismeretek 0 1 2 3 4 53. Pénzgazdálkodási és adózási ismeretek 0 1 2 3 4 54. A banki hitelekkel kapcsolatos ismeretek 0 1 2 3 4 55. Támogatásokkal kapcsolatos ismeretek 0 1 2 3 4 56. A gazdálkodás környezetvédelmi problémáival kapcsolatos ismeretek 0 1 2 3 4 57. Piaci ismeretek 0 1 2 3 4 58. Új eljárások, technológiák, módszerek 0 1 2 3 4 59. Munkaerő alkalmazásával kapcsolatos ismeretek 0 1 2 3 4 510. Egyéb, nevezze meg:______________________________________105


Mellékletek6. Tapasztalatai szerint az ismeretségi körében lévő vállalkozóknak melyterületeken lenne szükség ismereteik bővítésére?(Jelölje be a három legfontosabbat!)1. A gazdálkodás gyakorlati fogásaival kapcsolatos ismeretek □2. Jogi ismeretek □3. Pénzgazdálkodási és adózási ismeretek □4. A banki hitelekkel kapcsolatos ismeretek □5. Támogatásokkal kapcsolatos ismeretek □6. A gazdálkodás környezetvédelmi problémáival kapcsolatos ismeretek □7. Piaci ismeretek □8. Új eljárások, technológiák, módszerek □9. Munkaerő alkalmazásával kapcsolatos ismeretek □10. Egyéb, nevezze meg:________________________________ □7. Milyen típusú képzéseken vett részt az elmúlt 5 évben tevékenységéhezkapcsolódóan?1. Tréning (képesség fejlesztés) □2. Szakmai továbbképzés □3. Felsőoktatás (főiskolán vagy egyetemen) □a.) nappalib.) levelezőc.) távoktatás4. Szaktanfolyam (Országos Képzési Jegyzékben szereplő,képesítést adó) □5. Konferencia □6. Gyárlátogatás, teleplátogatás, tapasztalatcsere más cégeknél □7. Egyéb, nevezze meg:________________________________________ □8. Miért vett részt a képzéseken?1. Tevékenység feltétele □2. Érdekes téma □3. Hasznos téma □4. Munkaköri előírás □5. Felkészülés egy profilváltásra □6. Pályázati lehetőség kihasználása □7. Egyéb, nevezze meg:_________________________________ □□□□106


Mellékletek9. Milyennek minősíti a képzés színvonalát?Osztályozzon úgy, mint az iskolában 0-5-ig!1. Képzés jellege 0 1 2 3 4 52. Szakmai ismeretek színvonala 0 1 2 3 4 53. Az előadók rátermettsége 0 1 2 3 4 54. Oktatási segédanyagokkal való ellátása 0 1 2 3 4 55. Megszerzett tudás hasznosíthatósága 0 1 2 3 4 56. A ráfordított idő és pénz arányos a megszerzett tudással 0 1 2 3 4 57. Egyéb, nevezze meg:__________________________________10. Vett-e igénybe az elmúlt 5 évben a képzésekhez pályázati forrást?(Ha nem, lépjen tovább a 14. kérdésre!)igennem11. Ha igen, mely szervezet volt a pályázat kiírója?1. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium □2. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium □3. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium □4. Nemzeti Felnőttképzési Intézet □5. FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet □6. Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány □7. Tempus Közalapítvány □7. Egyéb, nevezze meg:_________________________________12. Mekkora összeget vett igénybe?1. Pályázat: saját forrás …………. Ft pályázati forrás …………Ft2. Pályázat: saját forrás ………..... Ft pályázati forrás …………Ft3. Pályázat: saját forrás ………..... Ft pályázati forrás …………Ft13. Milyen típusú képzéseken vett részt pályázati forrásból? Kérem nevezze meg!107


Mellékletek14. Eredményesnek tartja a megvalósult képzéseket?igennem15. Elégedett volt a képzés szervezésével? Igen NemMiért?______________________________________________________16. Értékelje a jelenlegi magyarországi pályázati rendszert!Osztályozzon úgy, mint az iskolában!1 2 3 4 517. Ha nem pályázott képzési programokra mi volt annak oka?1. Nem volt meg az önrészem □2. Olyan képzéseket támogatott, amelyre nem volt szükségem □3. Jogszabályi kizáró okok □4. Nem értelmezhető pályázati kiírás □5. Nem szolgáltat információt a kiíró szerv □6. Elégtelen információ □7. Teljesíthetetlen kritériumok vannak □8. Egyéb, nevezze meg:__________________________________ □18. Hogyan szerzi információit a képzési pályázatokról?1. A kiíró szervek honlapján □2. Ingyenes tájékoztató füzetek □3. Kamarai tájékoztatók □4. Helyi sajtó □5. TV, hirdetés □6. Pályázatfigyelő cég □8. Egyéb, nevezze meg:_________________________________ □19. Melyek azok a tényezők, amelyek segítenék az Ön pályázását képzésiprogramokra?1. A kiíró szervek információ szolgáltatásának növelése □2. Tájékoztató honlap, amely a képzési programokat tartalmazza □3. Ingyenes tájékoztató füzetek □108


Mellékletek4. Kamarai tájékoztatók □5. Helyi sajtó □6. TV, hirdetés □7. Szaklapok □8. Egyéb, nevezze meg:________________________________ □20. Szakmai ismereteinek bővítésére igénybe venné-e az alábbi szolgáltatásokat?ingyenesenreális ( megfizethető) áronRendszeresen megjelenő tájékoztató füzetek □ □Szaktanácsadás □ □Szervezett tanfolyam tanárral □ □Videokazettán terjesztett tananyag □ □Szakkönyv □ □Elektronikus oktatási anyag (E-Learning) □ □Internet □ □21. Milyen képzéseken venne részt a jövőben?1. Tréning (képesség fejlesztés) □Nevezze meg:______________________________________2. Szakmai továbbképzésNevezze meg:_______________________________________3. Felsőoktatás (főiskolán vagy egyetemen) □Nevezze meg:________________________________________4. Szaktanfolyam (Országos Képzési Jegyzékben szereplő,képesítést adó) □Nevezze meg:________________________________________5. Konferencia □Nevezze meg:________________________________________6. Gyárlátogatás, tapasztalatcsere más cégeknél □Nevezze meg:_______________________________________7. Egyéb:_________________________________ □□109


Mellékletek22. Milyen képzéseket ajánlana alkalmazottai számára?1. Tréning (képesség fejlesztés) □Nevezze meg:________________________________________2. Szakmai továbbképzésNevezze meg:____________________________________3. Felsőoktatás (főiskolán vagy egyetemen) □Nevezze meg:_____________________________________4. Szaktanfolyam (Országos Képzési Jegyzékben szereplő,képesítést adó) □Nevezze meg:_____________________________________5. Konferencia □Nevezze meg:__________________________________6. Gyárlátogatás, tapasztalatcsere más cégeknél □Nevezze meg:_______________________________________7. Egyéb:_________________________________________ □□23. Milyen jellegű ismereteket tart fontosnak?Önmaga számára,mint vezetőAlkalmazottai számáraAlapismeretek (fizika, kémia, biológia) □ □Termeléstechnikai ismeretek □ □Szervezési ismeretek □ □Gazdálkodási ismeretek □ □Jogi ismeretek □ □Számviteli és pénzügyi ismeretek □ □Adózási ismeretek □ □Végül engedjen meg néhány személyes kérdést!24. A vállalkozást fő állásban, vagy mellékállásban végzi-e?főállásbanmellékállásban□□25. Ha vállalkozását mellékállásban végzi , jövedelmének körülbelül mekkorahányada származik vállalkozásából ? %110


Mellékletek26. Az Ön életkora:20 - 30 év □31 - 39 év □40 - 44 év □45 - 49 év □50 – 54 év □55 év felett □27. Legmagasabb iskolai végzettsége:8 általános □SzakmunkásképzőGimnázium, vagy szakközépiskolaFőiskola, egyetem28. Mennyi alkalmazottat foglalkoztat vállalkozásában?□□□Teljes munkaidős alkalmazottak száma (fő)Részmunkaidőben alkalmaz dolgozót?2003. 2004. 2005.IgenIgen Nem Igen NemNem29. Mennyi az éves árbevétele?2003. 2004. 2005.Éves árbevétel: _____eFT ____eFT ___eFTKöszönjük kedvességét, hogy időt, energiát fordított kérdéseink megválaszolására!111


Mellékletek1/b. mellékletMEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÓKNAK KIEGÉSZÍTŐ KÉRDŐÍV1. Az Ön tudomása szerint a lakhelyén kik és milyen mértékben képviselik a mezőgazdaságivállalkozók érdekeit?(Osztályozzon úgy, mint az iskolában! Ha úgy gondolja, hogy egyáltalán nem képviselikaz érdekeket jelölje a „0”-t!)Agrárkamara 0 1 2 3 4 5Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 0 1 2 3 4 5Földművelésügyi Hivatal 0 1 2 3 4 5Földművelésügyi és vidékfejlesztési Minisztérium 0 1 2 3 4 5Agrármarketing Centrum 0 1 2 3 4 5FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet 0 1 2 3 4 5MAGOSZ 0 1 2 3 4 5Falugazdász hálózat 0 1 2 3 4 52. Melyik szervezet segíti Önt a pályázati információk területén?(Osztályozzon úgy, mint az iskolában 0-5-ig! Ha úgy gondolja, hogy egyáltalán nemképviselik az érdekeket jelölje a „0”-t!)Agrárkamara 0 1 2 3 4 5Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 0 1 2 3 4 5Földművelésügyi Hivatal 0 1 2 3 4 5Földművelésügyi és vidékfejlesztési Minisztérium 0 1 2 3 4 5Agrármarketing Centrum 0 1 2 3 4 5FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet 0 1 2 3 4 5MAGOSZ 0 1 2 3 4 5Falugazdász hálózat 0 1 2 3 4 53. Milyen csatornán keresztül jut el Önhöz az információ azaktuális pályázatokról?Mezőgazdasági szaklapokNapilapokRádió, televízióAz illetékes szervek honlapjaiOktatási intézményekkel együttműködés révénEgyéb, nevezze meg:____________________________□□□□□112


Mellékletek2. mellékletMÉLYINTERJÚ KÉRDÉSEK- vezetők részére -1. Milyen elindult, illetve folyamatban lévő fejlesztések vannak az Önök vállalkozásábana következő területeken?a.) műszakib.) technológiaic.) termékd.) szervezete.) munkaerő2. A fent megnevezett területeken vállalkozásának van kialakult továbbképzésirendszere?3. Igényelnek továbbképzést az 1. pontban megfogalmazott területeken?4. Ha igen, milyen formában tudná Ön elképzelni?5. Véleménye szerint, melyik képzési forma a legolcsóbb, leghatékonyabb?6. Támogatja az alkalmazottai továbbképzését?7. Hogyan és milyen módon ismerteti a vállalati elképzeléseket alkalmazottaival?8. Milyen ösztönzési formát alkalmaz dolgozói részére, hogy képzésekenvegyenek részt?9. Ha részt vesznek képzéseken, végeznek-e személyre szóló értékelést?10. Tudnak-e említeni kiemelkedően jó hatású továbbképzéseket az Ön cégénélvagy más cégnél?11. Milyen pályázati forrásokról, lehetőségekről hallott, melyek igénybe vehetőkmikrovállalkozások számára?113


Mellékletek12. Részt vettek–e az elmúlt években más vállalkozásokkal képzésekben való együttműködésekben?Ha igen, kérem sorolja fel!13. Milyen a Nemzeti Fejlesztési Tervhez köthető Operatív Programokról hallott,ismeri-e a prioritásokat? (Lásd külön lapon!)14. Milyen más pályázati forrást ismer? Kérem sorolja fel!15. Pályázott-e képzési programokra, ill. olyan programokra, amelyek képzéssel,továbbképzéssel összekapcsolható?16. A benyújtott pályázatok mennyire voltak sikeresek, milyen nagyságrendűtámogatásokat nyertek el?17. Az elnyert pályázat(ok) tevékenysége mely részéhez kapcsolódik?18. A megvalósult képzések mennyire adtak gyakorlati, használható tudást, szemléletet?19. A képzések a vállalkozás alkalmazottjaira is kiterjedtek?20. Hogyan tudná jellemezni az ország pályáztatási rendszerét?••••információhoz jutáspályázat írás alatti segítségnyújtásszerződéskötésszerződés teljesítésének feltételei21. Ha nem pályázott képzési programokra, meg tudja fogalmazni, hogy miért nem?22. Mi volt az akadályozó tényező a pályázásnál?23. Ön szerint, mint egy mikrovállalkozás vezetője, milyen képzési programoklennének hatékonyak a jövőbeni eredményes vállalkozáshoz?24. Ön, mint a vállalkozás vezetője hisz abban, hogy ha több a tudása, ismerete azvalóban segíti vállalkozása működését?25. Ön mit változtatna, javítana a jelenlegi rendszeren?114


Mellékletek3. mellékletMikrovállalkozások képzési bővíthetőségeAlkalmazottak képzéssel kapcsolatos elégedettsége1. Neme: férfi nő2. Beosztása:____________________________________3. Kora20 - 30 év □31 - 39 év □40 - 44 év □45 - 49 év □50 – 54 év □55 év felett □4. Végzettsége8 általános □Szakmunkásképző□Gimnázium, vagy szakközépiskola□Főiskola, egyetem□5. Mennyi ideje dolgozik Ön a vállalatnál?1-2 év □3-5 év □6 – 10 év □11 – 15 év □16 – 20 év □20 év felett □115


Mellékletek6. Munkakörének ellátásához szüksége van az alábbi ismeretekre?(Ha nincs szüksége az adott ismeretre jelölje 0-val)1. A gazdálkodás gyakorlati fogásaival kapcsolatos ismeretek 0 1 2 3 4 52. Jogi ismeretek 0 1 2 3 4 53. Pénzgazdálkodási és adózási ismeretek 0 1 2 3 4 54. A banki hitelekkel kapcsolatos ismeretek 0 1 2 3 4 55. Támogatásokkal kapcsolatos ismeretek 0 1 2 3 4 56. A gazdálkodás környezetvédelmi problémáival kapcsolatos0ismeretek1 2 3 4 57. Piaci ismeretek 0 1 2 3 4 58. Új eljárások, technológiák, módszerek 0 1 2 3 4 59. Munkaerő alkalmazásával kapcsolatos ismeretek 0 1 2 3 4 510. Egyéb, nevezze meg:____________________________________________7. Jelenleg folytat-e iskolarendszerű tanulmányokat?IgenNemHa igen, milyet?____________________________________________________________8. Jelenleg folytat-e valamilyen tanfolyam jellegű tanulmányt?IgenNemHa igen, milyet?_____________________________________________________________9. Milyen típusú szakmát/szakmákat tanulna szívesen?………………………………………………………………….………………………………………………………………….………………………………………………………………….116


Mellékletek10. Milyen képzéseken venne részt a jövőben:1. Tréning (képesség fejlesztés) □Nevezze meg:_____________________________________________2. Szakmai továbbképzésNevezze meg:_____________________________________________□3. Felsőoktatás (főiskolán vagy egyetemen) □Nevezze meg:_____________________________________________4. Szaktanfolyam (Országos Képzési Jegyzékben szereplő,képesítést adó) □Nevezze meg:_____________________________________________5. Konferencia □Nevezze meg:_____________________________________________6. Gyárlátogatás, tapasztalatcsere más cégeknél □Nevezze meg:_____________________________________________7. Egyéb:___________________________________________________ □11. Milyen képzéseken vett részt az elmúlt 5 évben:1. Tréning (képesség fejlesztés) □Nevezze meg: _____________________________________________2. Szakmai továbbképzés□Nevezze meg: _____________________________________________3. Felsőoktatás (főiskolán vagy egyetemen) □Nevezze meg: _____________________________________________4. Szaktanfolyam (Országos Képzési Jegyzékben szereplő,képesítést adó) □Nevezze meg: _____________________________________________5. Konferencia □Nevezze meg: _____________________________________________6. Gyárlátogatás, tapasztalatcsere más cégeknél □Nevezze meg: _____________________________________________7. Egyéb: ___________________________________________________ □12. Ki vagy mi volt a képzésen való részvétel indító oka?…………………………………………………………………………………………………13. Elégedett volt a képzés során az értesítés módjával, tartalmával?IgenNemMiért? __________________________________117


Mellékletek14. Elégedett volt a képzési helyszínnel? Igen Nem15. Megfelelő volt a képzés időpontja? Igen Nem16. Megfelelő volt a képzési idő hossza? Igen Nem17. Milyen időpontokra esett a képzés?MunkanapraSzabadnapraSzabadidőre□□□18. Kapott az oktatás során segédanyagokat, melyeket később is tudott hasznosítani?IgenNem19. Ha igen, milyen jellegűt?KönyvFénymásolatJegyzetKidolgozott tételekMunkafüzet□□□□□Egyéb, nevezze meg:………………………………20. Ha nem, mit gondol, mi lehetett ennek az oka, mit várt volna, lenne-e javaslata?…………………………………………………………………………………………………21. Szolgálták az Ön fejlődését a kapott képzések?IgenNem22. Ha igen, nevezze meg a fejlődés típusát!ElőléptetésAnyagi elismerésErkölcsi megbecsülésEgyéb, nevezze meg:………………………………□□□23. Elégedett volt az oktatók személyével?Elégedett voltamNem voltam elégedett118


MellékletekMiért?.................................................................................................................................24. Készítettek-e Önnel korábban felmérést, hogy milyen képzésen venne részt?IgenNem25. A képzések előtt megismerte, hogy milyen ismereteket ad az Ön számára, ésmilyen képességeit fejleszti az adott képzés?IgenNemMelyeket?........................................................................................................................26. A képzések után megkérdezték-e az Ön véleményét a képzés hatékonyságáról?IgenNemHogyan?............................................................................................................................27. A képzést követően felmérték-e, hogy a képzés elérte célját?IgenNem28. Mit gondol, milyen elvárások fogalmazódnak meg Önnel szemben?Iskolai végzettség Igen NemSzakképzettség Igen NemGyakorlati tapasztalat Igen NemSzámítógépes ismeretek Igen NemNyelvtudás Igen NemÉrtékesítési készségek Igen NemEredményorientáció Igen NemMinőségorientáció Igen NemEgyüttműködőkészség, csapatmunka Igen NemAlkalmazkodóképesség Igen NemRugalmasság Igen NemKreativitás Igen NemÁllóképesség Igen NemLojalitás, elkötelezettség Igen NemElemző, döntőképesség Igen NemVezetői készség Igen NemEgyéb: ___________________________________________119


Mellékletek29. Milyen tényezők ösztönzik Önt arra, hogy részt vegyen valamely képzésen?Anyagi ösztönzés Igen NemElőléptetés Igen NemMunkakörülmények javítása Igen NemÖnmegvalósítás Igen NemÉrdeklődés Igen NemEgzisztencia javulás Igen Nem„Kilépés a szokott környezetből” Igen NemTársasági / Munkahelyi légkör Igen NemInformációcsere Igen NemMunkaidő kedvezmény Igen Nem30. Milyen típusú képzésekért lenne hajlandó saját pénzt áldozni? Sorolja fel!…………………………………………………………………………………………………31. Az alábbi képzési formák közül, melyeket tartja eredményesnek? Osztályozzonúgy, mint az iskolában!Szakképzettséget adó képzések 1 2 3 4 5Külső oktató cégek által szervezett képzések 1 2 3 4 5A dolgozó egyéni tanulása 1 2 3 4 5A vállalat által szervezett beiskolázások 1 2 3 4 5Rendezvények, konferenciák 1 2 3 4 5Egyéb:………………………………………… 1 2 3 4 532. Bevonták-e Önt a képzési program elkészítésébe?IgenNem33. Támogatja-e a vállalat a saját kezdeményezésű képzéseket?IgenNemHogyan?..............................................................................................................................Köszönjük kedvességét, hogy időt, energiát fordított kérdéseink megválaszolására!120


Mellékletek4. mellékletMélyinterjú kérdések- alkalmazottak részére -1. Mennyire látja biztosítottnak munkahelyét?2. Milyen a munkatársakkal való kapcsolata?3. Megkap-e minden szükséges információt főnökeitől munkája elvégzéséhez?(Miben nyilvánul meg?4. Mennyire tartja felkészültnek főnökét a munka megszervezésében, az irányításban,a munkahelyi konfliktusok kezelésében?5. Ön szerint eleget beszélgetnek-e a főnökök a beosztottakkal?6. Felhasználják és elismerik ötleteit, javaslatait?7. Részt vett az elmúlt 5 évben képzéseken?8. Milyen képzéseken vett részt?9. A képzéseken való részvételt főnöke vagy Ön szorgalmazta?10. Volt olyan eset, hogy Ön szeretett volna egy képzésre elmenni, de ezt nemengedélyezték?11. Mely területeken tartja hiányosnak ismereteit munkaköréhez kapcsolódóan?12. Mennyire elégedett az oktatások tartalmával, lebonyolításával?13. Milyen képzéseken venne részt?14. Milyen módon támogatja a vállalkozás tulajdonosa/vezetője a képzéseken valórészvételt?15. Önnek előnnyel vagy hátránnyal jár a különböző képzéseken való részvétel?16. Vannak munkahelyi megbeszélések?121


Mellékletek17. Milyennek tartja a munkahelyi megbeszéléseket?18. Célra összpontosítanak ezek a megbeszélések?19. Honnan értesül a pályázati lehetőségekről?20. Értesíti Önt a vállalkozás tulajdonosa/vezetője az aktuális pályázati/képzésilehetőségekről?21. Mit gondol saját munkájáról?122


Mellékletek5. mellékletKamarai mélyinterjú kérdések1. Hány mikrovállalkozás tartozik a Kamarához a megyében?2. Ezek közül a vállalkozások közül mennyi a kamarai és mennyi a nem kamarai tag?3. Ön szerint milyen tendencia figyelhető meg a vállalkozási kedv alakulásában(növekvő, csökkenő)?4. Mi a véleménye a mikrovállalkozásokról általában? Érdemes őket fejleszteni,képezni vagy hosszú távon életképtelenek a jelenlegi gazdasági rendszerben?5. Milyen tendencia figyelhető meg a mikrovállalkozások élettartamára vonatkozóan(ha van)?(hosszú távon életképes vagy rövid idő alatt elsorvad)6. Tapasztalata szerint milyen érdeklődés tapasztalható a szakképzés és felnőttképzésterületén?7. Ön szerint milyen képzésekre jelentkeznek szívesebben a vállalkozók?8. Ön hogyan látja: mi a kamara helye, szerepe az oktatásban?(szervező, oktató, irányító, ellenőrző)9. Ön szerint milyen az oktatás jelenlegi formája? Mik az előnyei és a hátrányai?10. A Kamara milyen szakképzéseket indít?11. Az indított képzések közül mennyi indult pályázati forrásból és mennyi azönfinanszírozott?12. Milyen szerveknél pályáznak Önök képzési forrásokért?13. Hogyan tudná jellemezni a pályáztatási rendszert?a. Információhoz jutás?b. Pályázatírás alatti segítségnyújtás?c. Szerződéskötés?d. Szerződés feltételeinek teljesítése?123


Mellékletek14. Milyen akadályozó tényező(k) merültek fel a pályáztatás során?15. Mi lehet ennek az oka?16. Milyen formában történik a kommunikáció a mikrovállalkozókkal?17. Honnan szerzik az oktatókat a képzésekre? (egyetem, szakközépiskola, személyek)Van oktatói kiválasztás?18. Hol vannak a képzési helyszínek? (megyeszékhely, vagy nagyobb városok…)19. A képzés idejét igazítják a vállalkozás/tevékenységi jellegzetességekhez (munkacsúcsok,helyszínek…)?20. Történik az oktatás során ellenőrzés, visszacsatolás, értékelés?21. Mit tart a kamara legnagyobb képzési sikerének és mi volt az oka?22. Mit tart a kamara legnagyobb képzési kudarcának és mi volt az oka?23. Milyen az oktatás hatékonysága: ingyenes, támogatott, önköltséges?24. Van-e érdeklődés növekedés az olcsóbb képzések felé?25. Mit javasol a jövőre vonatkozóan:a. Oktatási formák tekintetébenb. Oktatási témákrac. Oktatási intézményekd. Pályázatoke. Támogatások.124


Mellékletek6. melléklet: Vállalkozás indításának oka és az életkor közötti összefüggésekCorrelationséletkorkorábbi mh megszûnésmh bizonytalanmh nem kielégítcsaládi hagyományokvisszakapott földtermék piaci helyzeteérdeklõdés a tev.irántjövedelemkieglakóhelyén dolgozhatjól kiegészítivállalkozásaitmunkahely a családnakkényszerhelyzet*.**.Pearson CorrelationSig. (2-tailed)NNNNNNNNNNNNNPearson CorrelationSig. (2-tailed)Pearson CorrelationSig. (2-tailed)Pearson CorrelationSig. (2-tailed)Pearson CorrelationSig. (2-tailed)Pearson CorrelationSig. (2-tailed)Pearson CorrelationSig. (2-tailed)Pearson CorrelationSig. (2-tailed)Pearson CorrelationSig. (2-tailed)Pearson CorrelationSig. (2-tailed)Pearson CorrelationSig. (2-tailed)Pearson CorrelationSig. (2-tailed)Pearson CorrelationSig. (2-tailed)életkorCorrelation is significant at the 0.05 level (2-tailed).Correlation is significant at the 0.01 level (2-tailed).korábbimhmegszûnésmhbizonytalanmh nemkielégítcsaládihagyományokvisszakapott földtermékpiacihelyzeteérdeklõdés atev.irántjövedelemkieglakóhelyéndolgozhat1,000 -,136* -,142* ,026 ,016 ,097 -,014 ,045 ,188** ,101 ,084 ,055 ,081, ,035 ,028 ,690 ,808 ,134 ,825 ,492 ,004 ,120 ,193 ,401 ,215239 239 239 239 239 239 239 239 239 239 239 239 239-,136* 1,000 -,147* -,131* -,158* -,131* -,011 -,013 -,205** -,106 ,010 ,019 -,029,035 , ,023 ,042 ,014 ,043 ,868 ,841 ,001 ,102 ,876 ,771 ,652239 240 240 240 240 240 240 240 240 240 240 240 240-,142* -,147* 1,000 -,131* -,043 -,105 ,038 -,128* -,179** ,124 ,019 -,010 -,003,028 ,023 , ,042 ,503 ,105 ,557 ,048 ,006 ,054 ,775 ,878 ,967239 240 240 240 240 240 240 240 240 240 240 240 240,026 -,131* -,131* 1,000 -,040 -,183** ,053 ,101 -,084 ,183** -,127* ,150* -,078,690 ,042 ,042 , ,537 ,004 ,415 ,120 ,193 ,004 ,049 ,020 ,230239 240 240 240 240 240 240 240 240 240 240 240 240,016 -,158* -,043 -,040 1,000 ,330** -,018 ,065 -,041 ,073 ,052 ,059 -,114,808 ,014 ,503 ,537 , ,000 ,779 ,317 ,526 ,257 ,426 ,359 ,078239 240 240 240 240 240 240 240 240 240 240 240 240,097 -,131* -,105 -,183** ,330** 1,000 ,034 ,013 ,085 -,014 ,035 ,112 -,044,134 ,043 ,105 ,004 ,000 , ,596 ,839 ,192 ,833 ,591 ,084 ,496239 240 240 240 240 240 240 240 240 240 240 240 240-,014 -,011 ,038 ,053 -,018 ,034 1,000 ,053 ,037 ,052 ,005 ,224** -,013,825 ,868 ,557 ,415 ,779 ,596 , ,418 ,569 ,426 ,935 ,000 ,838239 240 240 240 240 240 240 240 240 240 240 240 240,045 -,013 -,128* ,101 ,065 ,013 ,053 1,000 ,057 ,076 ,013 ,026 -,141*,492 ,841 ,048 ,120 ,317 ,839 ,418 , ,379 ,244 ,839 ,689 ,029239 240 240 240 240 240 240 240 240 240 240 240 240,188** -,205** -,179** -,084 -,041 ,085 ,037 ,057 1,000 ,057 ,057 -,035 ,075,004 ,001 ,006 ,193 ,526 ,192 ,569 ,379 , ,381 ,379 ,586 ,248239 240 240 240 240 240 240 240 240 240 240 240 240,101 -,106 ,124 ,183** ,073 -,014 ,052 ,076 ,057 1,000 ,018 ,228** ,132*,120 ,102 ,054 ,004 ,257 ,833 ,426 ,244 ,381 , ,781 ,000 ,041239 240 240 240 240 240 240 240 240 240 240 240 240,084 ,010 ,019 -,127* ,052 ,035 ,005 ,013 ,057 ,018 1,000 -,139* ,013,193 ,876 ,775 ,049 ,426 ,591 ,935 ,839 ,379 ,781 , ,032 ,842239 240 240 240 240 240 240 240 240 240 240 240 240,055 ,019 -,010 ,150* ,059 ,112 ,224** ,026 -,035 ,228** -,139* 1,000 ,018,401 ,771 ,878 ,020 ,359 ,084 ,000 ,689 ,586 ,000 ,032 , ,778239 240 240 240 240 240 240 240 240 240 240 240 240,081 -,029 -,003 -,078 -,114 -,044 -,013 -,141* ,075 ,132* ,013 ,018 1,000,215 ,652 ,967 ,230 ,078 ,496 ,838 ,029 ,248 ,041 ,842 ,778 ,239 240 240 240 240 240 240 240 240 240 240 240 240jólkiegészítivállalkozásaitmunkahelyacsaládnakkényszerhelyzet125


Mellékletek7. melléklet: Vállalkozói ismeretek és az életkor összefüggéseiCorrelationséletkorgazdálkodási gyakorlatjogi ismeretekpénzgazdálkodásbanki hitelektámogatásokkörnyezetvédelempiaci ismeretekúj technológiamunakerõ*.**.Pearson CorrelationSig. (2-tailed)NPearson CorrelationSig. (2-tailed)NPearson CorrelationSig. (2-tailed)NPearson CorrelationSig. (2-tailed)NPearson CorrelationSig. (2-tailed)NPearson CorrelationSig. (2-tailed)NPearson CorrelationSig. (2-tailed)NPearson CorrelationSig. (2-tailed)NPearson CorrelationSig. (2-tailed)NPearson CorrelationSig. (2-tailed)NCorrelation is significant at the 0.05 level (2-tailed).életkorCorrelation is significant at the 0.01 level (2-tailed).gazdálkodásigyakorlatjogiismeretekpénzgazdálkodásbankihitelektámogatásokkörnyezetvédelempiaciismeretekújtechnológia munakerõ1,000 ,036 -,045 -,055 -,152* -,103 -,080 -,134* -,204** -,142*, ,588 ,498 ,406 ,022 ,120 ,223 ,042 ,002 ,034239 235 230 231 227 227 231 232 228 225,036 1,000 ,446** ,297** ,359** ,104 ,220** ,358** ,358** ,353**,588 , ,000 ,000 ,000 ,118 ,001 ,000 ,000 ,000235 236 231 232 228 228 231 232 229 226-,045 ,446** 1,000 ,534** ,497** ,116 ,172** ,344** ,313** ,527**,498 ,000 , ,000 ,000 ,082 ,009 ,000 ,000 ,000230 231 231 231 228 227 229 231 227 226-,055 ,297** ,534** 1,000 ,614** ,117 ,108 ,299** ,241** ,466**,406 ,000 ,000 , ,000 ,078 ,103 ,000 ,000 ,000231 232 231 232 228 227 230 231 228 226-,152* ,359** ,497** ,614** 1,000 ,126 ,112 ,417** ,326** ,449**,022 ,000 ,000 ,000 , ,060 ,092 ,000 ,000 ,000227 228 228 228 228 225 226 228 225 224-,103 ,104 ,116 ,117 ,126 1,000 ,085 ,171** ,131 ,151*,120 ,118 ,082 ,078 ,060 , ,202 ,010 ,051 ,024227 228 227 227 225 228 226 228 224 223-,080 ,220** ,172** ,108 ,112 ,085 1,000 ,137* ,152* ,224**,223 ,001 ,009 ,103 ,092 ,202 , ,038 ,022 ,001231 231 229 230 226 226 232 230 226 224-,134* ,358** ,344** ,299** ,417** ,171** ,137* 1,000 ,485** ,487**,042 ,000 ,000 ,000 ,000 ,010 ,038 , ,000 ,000232 232 231 231 228 228 230 233 227 226-,204** ,358** ,313** ,241** ,326** ,131 ,152* ,485** 1,000 ,481**,002 ,000 ,000 ,000 ,000 ,051 ,022 ,000 , ,000228 229 227 228 225 224 226 227 229 224-,142* ,353** ,527** ,466** ,449** ,151* ,224** ,487** ,481** 1,000,034 ,000 ,000 ,000 ,000 ,024 ,001 ,000 ,000 ,225 226 226 226 224 223 224 226 224 226126


Mellékletek8. melléklet: Mezőgazdasági vállalkozók képzésre jelentkezése és az életkorközötti összefüggésCorrelationstevékenység feltételeérdekes témahasznos témamunkaköri elõírásprofilváltáspályázati lehetõségéletkor*.**.Pearson CorrelationSig. (2-tailed)NPearson CorrelationSig. (2-tailed)NPearson CorrelationSig. (2-tailed)NPearson CorrelationSig. (2-tailed)NPearson CorrelationSig. (2-tailed)NPearson CorrelationSig. (2-tailed)NPearson CorrelationSig. (2-tailed)Ntevékenység feltételeCorrelation is significant at the 0.05 level (2-tailed).Correlation is significant at the 0.01 level (2-tailed).érdekestémahasznostémamunkakörielõírás profilváltáspályázatilehetõség életkor1,000 -,145 -,009 ,149 -,124 ,211* ,102, ,117 ,919 ,105 ,180 ,021 ,274119 119 119 119 119 119 118-,145 1,000 ,220* -,140 ,101 ,024 ,071,117 , ,016 ,128 ,277 ,798 ,446119 119 119 119 119 119 118-,009 ,220* 1,000 ,099 -,132 ,054 ,221*,919 ,016 , ,285 ,151 ,562 ,016119 119 119 119 119 119 118,149 -,140 ,099 1,000 -,113 ,196* ,056,105 ,128 ,285 , ,222 ,033 ,547119 119 119 119 119 119 118-,124 ,101 -,132 -,113 1,000 ,178 ,155,180 ,277 ,151 ,222 , ,053 ,094119 119 119 119 119 119 118,211* ,024 ,054 ,196* ,178 1,000 ,300**,021 ,798 ,562 ,033 ,053 , ,001119 119 119 119 119 119 118,102 ,071 ,221* ,056 ,155 ,300** 1,000,274 ,446 ,016 ,547 ,094 ,001 ,118 118 118 118 118 118 119127


Mellékletek9.melléklet: Alkalmazottak végzettsége és munkakörükhöz szükséges ismeretekösszefüggésekCorrelationsvégzettséggazdálkodási gyakorlatjogi ismeretekpénzgazd és adózásbanki hitelektámogatásokkörnyezetvédelempiaci ismeretekúj technológiákmunakerõ alkalmazásiism**.*.Pearson CorrelationSig. (2-tailed)NPearson CorrelationSig. (2-tailed)NPearson CorrelationSig. (2-tailed)NPearson CorrelationSig. (2-tailed)NPearson CorrelationSig. (2-tailed)NPearson CorrelationSig. (2-tailed)NPearson CorrelationSig. (2-tailed)NPearson CorrelationSig. (2-tailed)NPearson CorrelationSig. (2-tailed)NPearson CorrelationSig. (2-tailed)NvégzettségCorrelation is significant at the 0.01 level (2-tailed).Correlation is significant at the 0.05 level (2-tailed).gazdálkodásigyakorlatjogiismeretekpénzgazdés adózásbankihitelektámogatásokkörnyezetvédelempiaciismeretekújtechnológiákmunakerõalkalmazási ism1,000 ,214 ,495** ,545** ,631** ,649** ,152 ,417** ,211 ,256, ,110 ,000 ,000 ,000 ,000 ,260 ,001 ,116 ,05557 57 57 57 57 57 57 57 57 57,214 1,000 ,308* ,214 ,186 ,305* ,337* ,309* ,406** ,618**,110 , ,020 ,109 ,165 ,021 ,010 ,019 ,002 ,00057 57 57 57 57 57 57 57 57 57,495** ,308* 1,000 ,528** ,475** ,560** ,411** ,268* ,229 ,489**,000 ,020 , ,000 ,000 ,000 ,001 ,044 ,087 ,00057 57 57 57 57 57 57 57 57 57,545** ,214 ,528** 1,000 ,661** ,455** ,102 ,344** ,112 ,311*,000 ,109 ,000 , ,000 ,000 ,450 ,009 ,406 ,01957 57 57 57 57 57 57 57 57 57,631** ,186 ,475** ,661** 1,000 ,634** ,280* ,380** ,190 ,283*,000 ,165 ,000 ,000 , ,000 ,035 ,004 ,158 ,03357 57 57 57 57 57 57 57 57 57,649** ,305* ,560** ,455** ,634** 1,000 ,358** ,326* ,333* ,332*,000 ,021 ,000 ,000 ,000 , ,006 ,013 ,011 ,01257 57 57 57 57 57 57 57 57 57,152 ,337* ,411** ,102 ,280* ,358** 1,000 ,434** ,506** ,382**,260 ,010 ,001 ,450 ,035 ,006 , ,001 ,000 ,00357 57 57 57 57 57 57 57 57 57,417** ,309* ,268* ,344** ,380** ,326* ,434** 1,000 ,431** ,250,001 ,019 ,044 ,009 ,004 ,013 ,001 , ,001 ,06157 57 57 57 57 57 57 57 57 57,211 ,406** ,229 ,112 ,190 ,333* ,506** ,431** 1,000 ,287*,116 ,002 ,087 ,406 ,158 ,011 ,000 ,001 , ,03057 57 57 57 57 57 57 57 57 57,256 ,618** ,489** ,311* ,283* ,332* ,382** ,250 ,287* 1,000,055 ,000 ,000 ,019 ,033 ,012 ,003 ,061 ,030 ,57 57 57 57 57 57 57 57 57 57128


Mellékletek10. melléklet: Alkalmazottak életkora és a képzésekre jelentkezés ösztönzőtényezői közötti összefüggésekCorrelationsneméletkorvégzettségmunkaidõgazdálkodási gyakorlatjogi ismeretekpénzgazd és adózásbanki hitelektámogatásokkörnyezetvédelempiaci ismeretekúj technológiákmunakerõ alkalmazásiism**.*.Pearson CorrelationSig. (2-tailed)NNNNNNNNNNNNNPearson CorrelationSig. (2-tailed)Pearson CorrelationSig. (2-tailed)Pearson CorrelationSig. (2-tailed)Pearson CorrelationSig. (2-tailed)Pearson CorrelationSig. (2-tailed)Pearson CorrelationSig. (2-tailed)Pearson CorrelationSig. (2-tailed)Pearson CorrelationSig. (2-tailed)Pearson CorrelationSig. (2-tailed)Pearson CorrelationSig. (2-tailed)Pearson CorrelationSig. (2-tailed)Pearson CorrelationSig. (2-tailed)Correlation is significant at the 0.01 level (2-tailed).Correlation is significant at the 0.05 level (2-tailed).nem életkor végzettség munkaidõgazdálkodásigyakorlatjogiismeretekpénzgazdés adózás1,000 ,198 ,047 ,138 -,140 -,032 ,194 -,063 -,115 -,251 -,033 -,117 -,211, ,139 ,730 ,311 ,298 ,813 ,149 ,642 ,396 ,060 ,809 ,388 ,11657 57 57 56 57 57 57 57 57 57 57 57 57,198 1,000 -,155 ,384** -,041 -,085 -,190 -,273* -,061 ,196 -,029 ,181 -,094,139 , ,250 ,003 ,763 ,530 ,157 ,040 ,651 ,145 ,831 ,179 ,48757 57 57 56 57 57 57 57 57 57 57 57 57,047 -,155 1,000 -,127 ,214 ,495** ,545** ,631** ,649** ,152 ,417** ,211 ,256,730 ,250 , ,351 ,110 ,000 ,000 ,000 ,000 ,260 ,001 ,116 ,05557 57 57 56 57 57 57 57 57 57 57 57 57,138 ,384** -,127 1,000 -,138 ,176 ,029 -,049 ,059 ,201 -,075 ,123 ,112,311 ,003 ,351 , ,310 ,195 ,831 ,719 ,665 ,137 ,583 ,368 ,41256 56 56 56 56 56 56 56 56 56 56 56 56-,140 -,041 ,214 -,138 1,000 ,308* ,214 ,186 ,305* ,337* ,309* ,406** ,618**,298 ,763 ,110 ,310 , ,020 ,109 ,165 ,021 ,010 ,019 ,002 ,00057 57 57 56 57 57 57 57 57 57 57 57 57-,032 -,085 ,495** ,176 ,308* 1,000 ,528** ,475** ,560** ,411** ,268* ,229 ,489**,813 ,530 ,000 ,195 ,020 , ,000 ,000 ,000 ,001 ,044 ,087 ,00057 57 57 56 57 57 57 57 57 57 57 57 57,194 -,190 ,545** ,029 ,214 ,528** 1,000 ,661** ,455** ,102 ,344** ,112 ,311*,149 ,157 ,000 ,831 ,109 ,000 , ,000 ,000 ,450 ,009 ,406 ,01957 57 57 56 57 57 57 57 57 57 57 57 57-,063 -,273* ,631** -,049 ,186 ,475** ,661** 1,000 ,634** ,280* ,380** ,190 ,283*,642 ,040 ,000 ,719 ,165 ,000 ,000 , ,000 ,035 ,004 ,158 ,03357 57 57 56 57 57 57 57 57 57 57 57 57-,115 -,061 ,649** ,059 ,305* ,560** ,455** ,634** 1,000 ,358** ,326* ,333* ,332*,396 ,651 ,000 ,665 ,021 ,000 ,000 ,000 , ,006 ,013 ,011 ,01257 57 57 56 57 57 57 57 57 57 57 57 57-,251 ,196 ,152 ,201 ,337* ,411** ,102 ,280* ,358** 1,000 ,434** ,506** ,382**,060 ,145 ,260 ,137 ,010 ,001 ,450 ,035 ,006 , ,001 ,000 ,00357 57 57 56 57 57 57 57 57 57 57 57 57-,033 -,029 ,417** -,075 ,309* ,268* ,344** ,380** ,326* ,434** 1,000 ,431** ,250,809 ,831 ,001 ,583 ,019 ,044 ,009 ,004 ,013 ,001 , ,001 ,06157 57 57 56 57 57 57 57 57 57 57 57 57-,117 ,181 ,211 ,123 ,406** ,229 ,112 ,190 ,333* ,506** ,431** 1,000 ,287*,388 ,179 ,116 ,368 ,002 ,087 ,406 ,158 ,011 ,000 ,001 , ,03057 57 57 56 57 57 57 57 57 57 57 57 57-,211 -,094 ,256 ,112 ,618** ,489** ,311* ,283* ,332* ,382** ,250 ,287* 1,000,116 ,487 ,055 ,412 ,000 ,000 ,019 ,033 ,012 ,003 ,061 ,030 ,57 57 57 56 57 57 57 57 57 57 57 57 57bankihitelektámogatásokkörnyezetvédelempiaciismeretekújtechnológiákmunakerõalkalmazási ism129

More magazines by this user
Similar magazines