agrarium_2011_01.pdf

4KamaraDániában mindenki jól járBeszélgetés Dr. Zöld Sándor kamarai biztossalAz Országgyûlés döntése értelmében 2010 decemberében Fazekas Sándorvidékfejlesztési miniszter agrárkamarai biztosnak nevezte ki Dr. Zöld Sándormérnök-közgazdászt, akinek a többi között feladta lesz az agrárkamarai törvényelôkészítése, a társadalmi vita lefolytatása, továbbá a kamarai alapszabálytervezetének összeállítása és a vagyonjogi jogutódlás tisztaságának biztosítása.Dr. Zöld Sándort ezen feladatairól és az új Magyar Vidékfejlesztési, Agrár- ésÉlelmiszergazdasági Kamara várható felállásáról kérdeztük.– Kérem, röviden mutatkozzon be azAgrárium olvasóinak!– 1950-ben születtem Vértesacsán,az iskoláimat Budapesten és Drezdábanvégeztem. 1972-ben közlekedésmérnökidiplomát szereztem Drezdában,1975-ben pedig mérnökközgazdászvégzettséget Budapesten. 1976-ban doktoráltam közgazdaságtanból,külkereskedelembôl, 1987-ben a közgazdaságtankandidátusa címet értemel vállalattervezés, termelésszervezéstémában. Lényegében az egész pályafutásomatkülönféle vállaltoknál,gazdálkodó egységeknél töltöttem.Jellemzôen a gazdasági szakoktatásés a vállalatszervezés terültén dolgoztamkülönbözô vezetôi beosztásokban.Most pedig a vidékfejlesztési miniszterúrtól egy nagy rendszermegôrzésére, kialakítására, szervezéséreés elindítására kaptam nagyontiszteletre méltó felkérést, amire nehézlett volna nemet mondani. Eznagy kihívás és nagyon érdekes feladatis egyben, amit örömmel vállaltam.– Az, hogy ez egy az agrárágazatbatartozó szervezettel kapcsolatos feladat,jelent-e valamilyen nehézséget?– Valamelyest érzelmileg is érintettvagyok az ügyben, mivel édesanyámés nagyapám is állatorvos volt, és énmagam is vidéken nôttem fel. Ugyanakkornyilvánvalóan kiváló agrárszakemberekvannak a szóban forgó területeken,tehát én sohasem fogok növénytermesztésivagy állattenyésztésiügyekben nyilatkozni. Az én feladatomkimondottan gazdaságtervezésifeladat, egyfajta moderátor szerep,hogy a régi kamarákat, ami több minthuszonegy jogi személyiségû szervezetetés kapcsolt vállalkozásainkat jelenti,átvigyük egy új kamarai rendszerbe.Mindezt fél év alatt, úgy, hogyközben minden mûködjön, mindenkitegye a dolgát, mindenki kapjon bért,kifizessék a közmûszámlákat, és aszaktanácsadói szolgáltatás is zökkenômentesensegítse például a földalapútámogatások idôbeni beadását, amiaz egész agráriumot érintô legsürgôsebbkötelezettség – ez több mint szépfeladat. Közben a másik vonalon elôkészíteniaz új kamarai törvényt, amipedig egy törvényalkotási folyamat.A kinevezésem lehetôvé teszi, hogysokkal nyugodtabban, higgadtabban,az érintettek bevonásával meg lehessenvitatni az új törvényt. Már csakazért is, mert elementáris érdekek, tulajdonképpena vidék sorsa fûzôdikhozzá. Így ebben az átmeneti periódusbanle lehet folytatni a szakmai vitákat,ki lehet adni a tervezetet nyilvánosvitára. Mindennek az elôkészítéseés persze az összegzése az én feladatom,de dönteni végül természetesenaz Országgyûlés fog. A cél, hogy egyolyan kamarai törvény szülessen, amiidôtálló és biztosítja az agrárium hoszszútávú fejlôdését.Ebben a munkában folyamatosan támaszkodomaz agrárszakemberek véleményére,beleértve a jelenlegi agrárkamaraivezetôket, tagokat és szakértôketis. Példaként említeném, hogy apénzügyi tervezést az egyik kamaraititkár dolgozta ki, és én hagytam jóvá.Maga a pénzügyi tervezet így ráépül ameglevô tudásra.– Kik lesznek, lehetnek majd az újkamara tagjai?– Az egyik elképzelhetô létszám10–11 ezer, a másik minimum 180ezer fôs, ami ugye nagyságrendi eltérés.De még csak nem is ennyit várunk,hanem a jövôbeli kamarai vízióaz, hogy az MVH-regisztrációs számmalrendelkezôkön túl belépnek azélelmiszeripar szereplôi, az élelmiszer-feldolgozók,az élelmiszer-kereskedôkis. Plusz azok a kistermelôk,akik talán nem is annyira kicsik, demég nem érik el az MVH-regisztrációsküszöböt, ám akik óriási potenciált jelentenek,amennyiben piacképesenagrárium2011. január