Amerikai utazásom - MEK

mek.sk

Amerikai utazásom - MEK

Digitized by the Internet Archivein 2013http://archive.org/details/amerikaiutazsomOOnend


AMERIKAI UTAZÁSOM,ELS KOTKT


A Dacota Észak-Amerikai Industorzs fnökei a


AMERIKAIUTAZÁSOM.Dr.Nendtvich Károly által.Egy földabroszszal es három körajzzal.ELS KÖTET.Washingtoni Capitol.PEST, 1858.Kiadja H e c k e 4 s$jTi\ Gusztáv,


Pest, X8í>S. Nyomatott Landerei éfl Heckeau


TEKINTETESRÍRASZ IMRE és CSERNOVICS ARSEflíTOAKNAX,ILLETLEG NEMESLELKÜÚTITÁRSAINAKA SZERZ,


ELSZÓ.Valamely ország különböz okokból ébreszthet bennünkérdeket. A legközönségesebb okok, melyekrészvétünket igénybe veszik következk :1. Valamely országnak különböz természetijelleme attól, melyet mi életünk nagyobb részén,vagy hogy ugy mondjam : gyermekségünktl fogvamindig szemünk eltt láttunk. Ilyen a foldfelszinénekkülönböz alkotása, a hegyek, völgyek, folyamok,tavak, végre a tenyészet és állatország jelleme,melyleglényegesebb befolyást gyakorol valamely országküls alakzatára.2. Valamely nemzet jelleme, miveldési foka,társalmi, vallási vagy politikai intézményei, a menynyibenezek az emberiség összes szellemi és anyagifejldése,és haladására behatnak, vagy annak akadályozólag,feltartóztatólag állanak utába*3. Valamely országnak természeti gazdagsága,több vagy kevésbé összehalmozott mkincsei. Az


VIIIelsk, fleg kereskedést z nemzeteknek sokféle alkalmatnyújtanak idegen országok meglátogatására;azokkali sokoldalú összeköttetésbei lépésre, s hazaivagy mterményük kicserélésére.Gyakran csak azon czélból kelnek útra, hogy azunalmat, mely némely urakat saját hazájukban meglep,elzzék ; és miután otthon minden gyönyört kimerítettek,s azzal torkig laktak, más finomítottnemzetek élvezeteiberésztvehessenek.Eszakamerika egyesült államai az északkeletirészen sem oly érdekes természeti jellemet nem tüntetnekföl,hogy a miatt 3zámos kéjutazót oda csábithatnának: mint például Svajcz , Felsausztria , s másországok, melyek hegyeik csoportosulásában nagyváltozékosságot fejtenek ki, s nagyszer természetijellemet mutatnak ; sem különösen a tengélet ésállatország nem annyira különböz a miénktl,hogyezek elegend vonzó ervel bírnának az utazók nagyrészére. Csupán a valódi természetvizsgáló talál azegyesült államokban elég érdekes tárgyakat , hogyazt a leggondosabb átbuvárkodásra méltóztassa.Az északamerikai egyesült államokban legérdekesebb, legnevezetesebb az ember és annak intézményei,melyek kedves tanulmányul szolgálhatnak apolitikusnak, államgazdásznak, psychologusnak, különösenagondolkozó emberbarátnak. Az északamerikaiegyesült államok e tekintetben annyi változékosságotnyújtanak, s közben közben annyi ellentétetmutatnak fel, miként mély tanulmányozás kívántatik,hogy ezen az amerikai jellem, szokás, viszonyok


közti ellentétek,juthassunk.IXés sokféle ellenmondások alapokáraEurópában átalában azon nézetben vannak, hogyaz amerikaiak vastag materialisták, kik csak testijólétet, pénzt és gazdagságot hajhásznak, és a szellemiélet nemesebb s finomabb élvei iránt legkisebbrokonszenvvel sem viseltetnek. Annyi igaz, hogy azamerikaiak végetlenül szorgalmas és munkás nemzet,mely mind arról, mi a közönséges s mindennapi életszükségekkielégítését illeti,mindenek eltt gondoskodik.Földmivelés , kereskedés , ipar és mesterségképezik nálok az államélet legelsd alapjait ; ezeknektermészetes és szabad fejldéséért minden kigondolhatóáldozatra készek, és semmi ezeknek útjábanálló akadály nem látszik oly nagynak, miszerint mindenkitelhet erejöket annak legyzésére ne forditanák.Innen van, hogy az államélet és valamely nemzetjóllétének e ftényezi az kifej ldésökben olytetpontra jutottak s oly óriás tért foglaltak el, mintmég a világ semmi nemzete sem képes felmutatni.Más oldalról pedig azon vád, melvlyel az amerikaiakellen elállnak, hogy t. i. k a szellemi, különösena szépizlési képzést elhanyagolják, igaztalan.A világon seholsem tesznek annyit a nép oktatása ésfelvilágosítására, mint épen ott ; az egyes államakjövedelmének legnagyobb része e czélra fordittatik,és a népiskolák sehol sem léteznek oly nagy számban,mint az északamerikai egyesült államokban. Igazugyan, hogy az úgynevezett tudományos intézetekazon terjedtség és magasságra nem jutottak még,


mint Európában, de ellenben a nép oktatására nagyobbgond fordittatik mint Európa bármelyik államában.Az amerikai, Washington elve szerint, a kimiveltés a maga érdekeirl tökéletesen f'elvilágosittatottnépet tartja az államépület legszilárdabb alaposzlopának.Azonban a magasabb és exact tudományokranézve sem tagadhatunk meg minden részvétet azamerikaiaktól. Az amerikaiak nagy számú tudományosiskolákkal birnak,melyekben a classicai irodalom,mathesis, történet, természettan, és a természettudományokminden egyéb ága nagy buzgósággaltaníttatik és tanultatik. Amerikának kitn történetirói,mathematicusai, természettudósai, csillagászai,ásvány- és fóldtanászai vannak, kik Európában istekintélyekl ismertettek el. Egy Owen, egy Dananeve Európában is nem csak ismert, st a tudósszakférfiakkal egy fokon állanak. Hogy mennyit tesznekAmerikában a csillagászatért, egy oly tudományért,mely a többiek eltt leginkább azabstracttudományokhoz tartozik, arról kitn bizonyságotnyújtanak azon jeles czikkek, melyek legközelebbAllgemeine Augsburger Zeitung melléklapjábanaz amerikai csillagászatról Európa egyik legnevezetesebbcsillagásza által közöltettek. A mi nagy smondhatni terjelmes mvek megjelennek Európában,azok Amerika minden könyvtárában feltalálhatók, ésAmerika könyvkereskedései oly tartalmasságot mutatnakel, mint Európának igen kevés városábantalálhatni.az


Igaz ugyan,ideig még keveset tettek,XIhogy a nép szépiziési képzéséért ezés hogy az amerikai szabadállamok nem azon hely, hol a mvészetet virágzó állapotbantalálhatná az ember: de ennek ketts oka van.1. Ez már a nemzetnek általában kevésbé mvészifogékonyságában rejlik, mint ezt más nemzeteknél,p. o. görögök, francziák, és olaszoknál tapasztaljuk.Ok e tekintetben sem tagadhatják meg azangoloktóli származásukat; és habár az angoloktólnem lehet is a ^zép iránti hajlamot elvitatni, de azértmeg kell vallanunk, hogy hiányzik benne a plasticaimvészet, zene és ének mezejéni azon termékenység,melyet a görögökben annyira bámulunk és a jelenkornemzetei,p. o. a francziák és olaszuk közt mindenekfelett kifejldve találunk. Ha bár az angolok egyMiltonra,Shakespearere, Byronra stb. büszkeséggelmutathatnak is, ha bár az rézmetszetjeik a világlegszebb és legkelemesb mvei is , de egy Rafaelt,Canovát, Angeló Mihályt, Correggiot, egy Beethoventnem képesek felmutatni.2. Az amerikai egy fiatal magát most felküzdnemzet, mely államéletének anyagi megalapításávalvan még most tökéletesen elfoglalva. Mindazon érdekek,melyek ezen czéltól még távol állanak, mintkönnyen felfogható, most még kevés részvétre találnak.De azért e tekintetben is élénk s buzgó küzdelemtapasztalható, mi szerint a világ többi mveltnemzeteitl nem akarnak egészen hátra maradni.Amerikában évenkint roppant Összegek adatnak kifényzés és szépmvészet tárgyaiért, és minden ifjabb


XIIezen irányban felmerül tehetségek erélyes gyámo—litást találnak Amerikában. Róma is századokig fenállottmár mint hatalmas s befolyásos állam, ésmégis szép izlési fejldésében jóval hátrább állottGörögországnál.Igaztalanság volna tehát részünkrl az amerikaiaktólazt követelni , hogy mvészeti és tudományostekintetben a világ legkitnbb nemzeteivel már isegyenl fokon álljanak, holott a tudományok gyakorlatihasználatára nézve már is többnyire mind feljülmulják.Ellenben a mi az emberiségi intézeteket illeti,Amerika e tekintetben a világ minden államainakpéldaként állítható fel. A mi Amerikában az emberigyarlóságok mind erkölcsi, mind anyagi tekintetbenienyhítésére nézve történik, az Európának egyetlenállamában sem található. Azon összegek, melyek eczélra évenkint kiadatnak, óriás mennyiségre mennek,és mig Olaszországban, abban, a természettlmegáldott országban, koldusok és nyomorékok légiójávaltalálkozik az ember, az északamerikai szabadállamok megmérhetlen teréni vándorlása alatt egylélekkel sem találkozik, ki könyörületességet igénybevenné. Es ha kivételképen itt vagy ott egy is találkozik,meg lehetünk gyzdve, hogy az európai.Én a következ lapokon h rajzát próbáltamadni a mit az egyesit államokbanmagam láttam éstapasztaltam. Mind azt, a mi politicai, társadalmi,vallási, tudományos, államgazdászati szempontbóláltalános érdek, oly szabadon megirva találja abban


XIIIa figyelmes olvasó, a mint csak valakinek saját meggyzdésébl,és tapasztalatából kifolyhatik. A mit'fiak egy figyelmes vizsgálódó oly rövid id és olygyors utazás alatt felfogni képes, mind azt felfogniigyekeztem, és vizsgálódásra kész szememet semmi elnem kerülte, a mi csak képes volt érdeket gerjeszteni.Semmisem tetszett nekem, a mi szokásainktól s életmódunktóleltér,oly csekélységnek, hogy azt hallgatássalmellzném, mert meg valék gyzdve, hogyegy nemzetnek szokása, életmódja, különösen mindentársadalmi és nyilvános viszonyairól csak igy leheth képet rajzolni. Ha bár az én rajzom sok szerzkeladásától eltér is, ennek okát abban kell keresni,hogy ezen urak annak eladásában a mit láttak, ésmagok tapasztaltak, egyoldalúak valának. Ellenbensaját megnyugtatásomra és igazolásomra ugy találtam,hogy az én rajzom azoknak eladás módjával,kik elítélet nélkül fogtak a munkához, és ítéletirészrehaj latlanság , s alaposság tekintetében egészSokféle elfoglaltatásom , és a megkívántató idhiánya különösen oka annak, hogy ezen útiEurópa eltt jó hírben állanak, nagy részben megegyezik.tapasztalataimkésbben közöltetnek a közönséggel, mintkívántam, vagy reményltem volna ezt tehetni.kevés órátCsakszentelhettem ezen irat fogalmazására, ésgyakran hetekig, st hónapokig is akadályozva valékmegkezdett munkámban tovább haladhatni. Miótaén eztmegírtam azóta a rabszolga kérdése újra sznyegrehozatott Amerikában, s mindakét párt szén-


XIVvedélyét tetpontig csigázta. Az Egyesület ellenségeikaczajt ütöttek már, s kárörömükben jósolgatták azEgyesület közel felbomlását. Azonban reményükbencsalódtak, s hihetleg még igen gyakran fognak csalódni.Mindakét párt, dél ugy mint észak, jobbanmegfontolja azt, minthogy törésre engedné menni,mert mindakét fél nagyon jól tudja, hogy mi forogkérdésben, és mit tesznek koczkára. A mint már olysokszor, hihetleg még igen gyakran fognak egycompromisshoz folyamodni, mig az id és viszonyokezen kérdést önmagoktól megoldják. Es ez okból azonnézeteimet, melyeket a rabszolga-kérdés érdekébenleirtam, változatlanul hagytam.Legyen szives tehát a t. olvasó közönség a népesországisme e csekély pótlékát jó indulattal fogadni,és forró részvéte által nekem azon vigaszt nyújtani,hogy fáradozásaim nem hiába történtek , és eladásombanörömét találta.Pest, augustus 1857.Neudtvíeh károly.


AMERIKAI UTAZÁSOM.


I.Bevezetésül.Különös véletlen vezérelt engem az atlanti világtengernyugoti partjaira , azon világrész bensejébe,melyet az európai rajoskodás közönségesen kigondolhatóezerféle varázs szinekkel szeret festeni; az vittengem azon nép közé, melyrl oly egymással homlokegyenestellenkez véleményeket hallani, s melynémelyek szerintmagasztos tulajdonai miatt világuralomralátszik hivatottnak lenni ; mások szerint pedigminden aljasság, s gonosz szenvedély sárfertjelenne. Egy ily országot, egy ily népet saját szemünkkelnézhetni; saját érzésünk, s érzeményeink mérlegénfontolhatni meg; saját mködése, s hatásábanszemlélhetni, azon tulajdonait, azon intézményeit kitanulhatni,melyek által hivatva van nagy s hatalmassálenni : valóban, ha az emberi erény s nagyságiránt minden vonzalom ki nem hamvadt keblünkbl,a legnagyobb mértékben kell érdekelni.Azonban eleve is figyelmeztetnem kell olvasómat,miszerint nevárja tlem Amerika részletes lei-Nendtvich. I. 1


ását, az amerikai szokások, kezelés, az amerikai jellempontos rajzolását : mert ottani tartózkodásom rövidebbs utazásom gyorsabb volt, mint hogy azt tehetném.Egy oly országot, melyben minden máskép áll, mintnálunk, egy oly népet, mely szokásai, háztartása, hajlama,nézete, intézményei, st meggyzdéseiben olylényegesen különbözik tolunk, két havi tartózkodásalatt lehetlen kiismerni, s kitanulni. De a mire elfogulatlankebellel, s azon ers határozattal, hogy kipuhatolokmindent a mit a véletlen élmbe hozott,vagy a mit szándékosan felkeresek, ügyelnem lehetett;arra szigorúan ügyeltem; minden benyomást,melyet az európaiakétól oly különböz viszonyok fogékonylelkemre tettek, sóvár vágyódással fogadtam,s mködésem oda vala irányozva, hogy minden, mégoly jelentéktelennek látszó tünemény okát is kifürkésszem.Igyekeztem saját Ítéletemet ,valamint elre formáltvéleményemtl ,ugy idegen Ítélettl szabaddá sfüggetlenné tenni; s mint valamely valódi természetbúvárazon voltam, hogy a tüneményeket, ugy a mintlelkem elé tolakodnak , világos szemmel nézzem , sítéljem meg.Jelen rajzot csak azonkép gyanánt tekintse tehátolvasóm, mely lelkembe visszatükrözdik. H- e,szabatos e ezen kép , azok Ítéljék meg , kiknek alkalmukvolt az amerikai viszonyokat, s állapotot huzamosbideig elfogulatlan szemmel vizsgálhatni.


,,A mit az ember ifjúságában kivan, agg korábanbviben van annak" aztmondja a példabeszéd.Habár ezen állítás átalános érvényessége ellen, jelesülrészemrl , sokat lehetne is felhozni : de legalább ifjúkorom azon álma, vajha Amerikát láthatnám , beteljesedett,mit egy rendkívüli s különös véletlennekköszönhetek.ur lelkében azon hsies határozatkelt, hogy nvérét, ki férjével a Mississippi melletttelepedett meg, felkeresi. Ezen ur kért fel engem, lennékhosszú utában kisérje. Rövid gondolkozási idtkívántam, s elhatározásom csakhamar megszületett.Ha indulásunk egyedül tlünk függ vala , néhánynap alatt utón vagyunk : de nagyon sokról kellégondoskodnunk. Nekem mehetési engedély , hozzámég útlevél is vala szükséges , nem ugyan Amerikakedviért, mert ott útlevél nélkül utazik az ember,hanem Európa számára. Ez utóbbi ügy tovább húzódottvonódott, mint gyanítottuk; ugy hogy . . . . urtürelmét vesztve, idhatárt tzött ki, melyen túl nemvár ; hanem az utazásról tökéletesen lemondva , viszszavonulotthonos pusztáira, a nyarat boldog nyugalombanotttöltend. Azonban szerencsénkre útlevelema kitzött határid eltt megérkezett, sigy június16-án délután útra kelhettünk.Gondolni lehet, hogy az útlevelem megérkeztéiglefolyt hat hetet nem szalasztám el henye tétlenségben: de st uti elkészületek, s az Amerikábankövetend utazási rend meghatározására használámfel.1*


II.Európán át.Európáni átvonulásunk csak egy lebbenés volt.Miután csupán négy havi idköz engedtetett, melyalatt egész utazásunkat végeznünk kellé : nem maradtegyéb , mint Európán csak átszállnunk , hogyannál több idt nyerjünk Amerika megtekintésére.Németország néhány nap alatt hátunk mögött maradt.Láttam a szép Kasselt azon választófejedelememlékoszlopával, ki alattvalóit az amerikai szabadságháborúideje alatt Angliának eladta. Láttam FrankfurtotGöthe a legnagyobb, de hideg német költszobrával. Mainztól Kölnig viharos id, s átrázó hidegbentettük meg a szép rajnai utat. Megvallom,hogy az annyiszor megénekelt Rajnapartot, nem találtamoly szépnek, mint hire után képzelem. A túlcsigázottbortenyésztés a partok csaknem mindentermészetadta kellemeit elrablá. Gyakran mértföldekethalad a vándor, s egyetlen fa, tenyérnyi zöld pázsitsem fedi szeme eltt a kopár, s párhuzamos vonaloktólátszeldelt halmokat. Azon természeti bájt,melyet a rétek üde zöldje,a lombfedte halmok kölcsönöznekvalamely folyam partjainak, s melyet aporlékony várromok,mint a múlt id szomorú jósképei teljességgel nem képesek pótolni, hasztalan kereseda Rajna partjának legnagyobb részén. Meglehet,hogy ez regényes ábrándosságom hiányának tu-


lajdonítható :de ugy találom, hogy a fels Duna ugyAusztriában , mint Bajorországban több kellem , éstöbb természeti szépséggel kínálkozik, mint a Rajna,bár amaz kevesebb regényes várromot, s s regét képesis felmutatni.Kölnben vasárnap, s azon kivül bucsu volt. Talponvolt az egész város, s az utczákon rendkivüli számúnéptömeg hullámzott fel s alá. Az egyházhoz vezethosszú utcza legszebb ünnepi ruhájában díszelgett.Minden ablakból egy-egy zászló lengett ki, melyekannál jobban sürüdtek, minél inkább közeledtekaz egyházhoz. Legfeltnbb volt elttem, hogy mindegyiklobogó különbözött a másiktól, s midn egyvalakit megkérdezek, váljon a lobogók különbözségejelent e valamit , azt feleié , hogy ez nem egyéb minta kölniek saját észszüleménye. Boltok, és korcsmáktárva állottak, s mindenütt tivornya hangzott. Különösenmeglepett azon tapasztalat, hogy Köln, és környékelakosságában még a régirómai szármozás világosjelei felfedezhetk. A fekete haj, komoly arczulat,sötéten árnyalt fekete szem, hajtott orr kétségbevonhatlanul római eredetre mutatnak.A kölni fegyház, minden bizonnyal a létezlegszebb góth épület, minden egyes részeiben feltalálhatócsudás egységével mindig nagyszer, és kedvesbenyomást gyakorol az idegenre. Ha nem ringatomis magamat azon jámbor hitben, hogy ezen egyházfelépittetése egykor be fog végeztetni : de aztmegvallom miként meglepett azon erfeszités, melyannak további építtetésére kifejtetett, s azt merem


mondani, hogy az ujabb mvek nemcsak hogy nemállnak a régiekután, st Ítéletem szerint jóval félj ülhaladják a kivitel szépsége, és szabatosságára nézve.Hozzá még, hogy ezek homokkbl készittetnek, melyekaz id viszontagságait jobban kiállják, mint arégiek által használt k , mely tetemes javítástigényel.A kölni fegyház szemléleténél önkénytelenülfelmerült lelkemben a régiség bálványozói által annyiszorismételt szemrehányás , hogy az ujabb kor,anyagi mködéseiben semmi valódilag szép , és magasztosiránti hajlamot nem tüntet el, és hogy semszükségességét nem érzi, sem képességgel nem bir,hogy oly egyházakat, s épületeket emeljen, mint arégi góthok, és germánok. Hogy ezt nem képestenni, tagadom, de hogy a jelenkor törekvése, s szükségeiegészen más czélpont fele irányozvák, megvallom.Korunk nemzetgazdászati viszonyai nem engedik,hogy egy egész nép munkaereje , s egész ország,s kerületek pénzeszközei egy egyház épitésére fordíttassanak.Egy ily épület létrehozatalában egész idkor,s milliónyi ember ereje, kincse, s összes mvészihatalma stehetsége központosult. Egy egész századkivántatott meg arra, hogy a hbériség igája alattgörnyedezett Európa széles,s nagy részben elpusztulttéréin egy ily épület emeltessék, és még az sem fejeztetettbe. Korunkban, az igaz, hogy a pénztkék nagyobbrésze vasút, gzgépek, s nagyszer miparivállalatok létesitésére fordittatik, melyek a közjólétetsegitik el, s az élet kényelmét s kellemeit szaporít-


jákj korunk nem épit csuda nagyszerüségü egyházakat,st minden er megfeszítés daczára a kölni f-egyházat sem képes bevégezni : de a helyett uj városok,egyes polgároknak uj palotái emelkednek szemünkeltt, és bárki hasonlitsa össze azon sötét,penészlepte , egésségtelen , kellemetlen lyukakkal,melyekben az s kornak még tehetsebb polgárai islaktak. Azon kor rajoskodói, kik annak vesztét nemképesek elnyögni, ám vessenek egy pillantást annaktörténetébe, tekintsék csak közelebbrl annak társalmiviszonyait : meg vagyok gyzdve ,miként fellengzámulatuk nagyon meg fog lohadni , s korunkszámos fogyatkozásai daczára is nem köszönnék meg,ha azon annyira magasztalt és dicsitett korba helyeztetnénekvissza. Régi tapasztalás, hogy a multat mindigmagasztosabb, szebb és rózsaszínbb alakbanszemléljük , mint a jelent. De csak felületes vizsgálódásalkalmával, mialatt az egyes vonalmak eltnnekszemünk eltt. Azonban ám búvárkodjék valaki kissémélyebben a múlt tengerében, s a fényoldal mellettaz árnyoldalt is vegye szemügyre, merem állitani,hogy hamar más meggyzdésre fog térni.A szép Belgaországot gyárdús városai sgyáraival villám-gyorsasággal futottuk át,számosa nélkül,hogy bárhol is megállapodtunk volna. Bécstl Ostendéigszakadatlanul hideg, viharos, ess id zött. Ostendénélláttam életemben elször tengert : de megkell vallanom, hogy távolról sem gyakorolt reám olybenyomást, mint nagyszerre fogékony kedélyre kellenegyakorolnia. Nem tudom mi okozta, váljon a


8kormos fellegekkel egész a láthatárig sürün fedett, saszürkés vizszinrl felszálló sötét köddel összefolyt ég,mely látkörömet szk korlátok közé szoritá ; vagy atengert övez búsongó, unalmas partok? elég azhozzá, hogy én nem éreztem azt, a mit egy nagy, határtalanvizfelület els megpillantásánál kellett volnaéreznem.Egyébiránt meg nem foghatom ,hogy Ostende,mint fürdhely , mi tulajdonainak köszönheti hirétnevét? A legtöbb fürdk idvel unalmasok lesznek :de oly mulatóhelyet, mely sem kellemmel, sem kényelemmelnem bir, soha életemben nem láttam. Képzeljenolvasóm! unalmas , egészen terméketlen partokat,a szem láthatáráig terjed homoktengert, melyenegyetlen fszál nem tenyészik: s tökéletes képét bírjaa fényz világ fürdjének. Nagyon meg kellett annakaz unalmat szoknia, ki itt mulatságot talál.Végre következ nap kiderült az ég, a nap fényesarcza egész dicsségében ragyogott el, s csudaszerülegtükrözte magát az alig észrevehetleg hintálózótenger sötétkék felületén.Június 26-án este átkeltünk a csatornán Doverbe.Ez volt els tengeri utazásom. Felhtlen, holdvilágitottaég borult a tenger ezüsttükrére. A mindigmesszebb távozó partok csak sötét korrajzban tntekfel utóbb, s az éj hallgatag csendét csupán szelidenhintálózó gzösünk evez lapátainak lobicskolása zavartameg.Kevés ideig tartó kirándulás alkalmával kevesettördik a társaság egyik tagja a másikkal. En gond-


talán ábrándba valék merülve, melybl csak néha ébredtemöntudatra ,s lelkem akkor is messze szárnyalttúl az óceánon, az igéretföklére, melyet testi szemeimmelmeglátandó valék.Öt órai utazás után ,9éjfél tájban Doverbe érvénegy szállodában töltöttük az éjt, mely pompa, szépség-és fényzésre nézve minden eddig láttam fogadótfelülmúlt.Következ nap reggeléna legels postavonattalelindultunk Doverbl a nagy Albion szép, bujazöld smosolygó tájképein keresztül, annak méltóságos f-városába, azon megmérhetlen óriásba, melybe a világgazdagsága bámulatos tömegekben van összehalmozva.Itt tartózkodásunk is csak rövid ideig tartó volt, sfigyelmemet csak a roppant forgalom snéhány intézetmegtekintésére szentelem , melyeknek ismeretekülönösen érdekelt engem. Tervem korlátain messzetúlragadna, ha mindazon sajátságok leirásába bocsátkoznám,melyek az európai világüzlet és míveltség központjátEurópa többi fvárosától megkülönböztetik.Az angoloknak nemcsak nyilvános élete , hanem magánviszonyas nyilvános tudományos intézeteik jellemeisesett,tökéletesen különbözik a többi európaiakétól.Londonbani mulatásunk épen azon vasárnapramelyen London „féktelen" népe amaz „illetlenséget"követte el,és lord Grosvenornak a parliamenteleibe terjesztett, s a vasárnap megünneplésétillet törvényjavaslata ellen a Hyde-Parkban amarakonczátlannak hiresztelt tiltakozást merényiette.Mi ezen nap Richmondba rándultunk ki,


10hol engem a nagyszer cserfák s festi czedrusok egészenelbájoltak, s csak következ nap hallottuk amegtörtént illetlenlátványságot. E már mégis páratlanféktelenség bizonysága, miként a nép itt a parliamentmködésébe avatkozik! — de a vasárnap megünneplésetörténetesen mélyebben vágott a munkás osztály,mint lord Grosvenor érdekébe! A munkás, kikora reggeltl kés estig, egész héten át nehéz munkájánakkénytelen mintegy neki fekünni; csupán vasárnapdéleltt szakaszthat annyi idt, hogy a következhétre szükséges élelmi szereket bevásárolhassa.— már most ha ezen nap bezárják eltte a boltokat, snem vásárolhat eleséget, kérdés, mit míveljen?Londonban egy harmadik uti társ is csatlakozotthozzánk, ki elhatározá, hogy amerikai utazásunkbanh kisérnk lévén, annak minden szenvedését s örömétszivesen megosztandja velünk. Megvallom szívemblörültem ezen szövetkezésnek, mert : elszöregy ert nyertünk , mi oly nagyszer utazásnál , holannyi viszontagságnak van az ember kitéve, megbecsülhetlenkincs; másodszor, Cs.ur élénk fiatalember,ki az utazásban élvet talál, ki nemes vágyat érezmagában a világot látni, lakóit ismerni tanulni, és kisem az emberektl , sem a képzelt veszélyektl visszanem iszonyodik.Londonból a liverpooli kikötbe siettünk. A Canadanev tengeri gzösre már Londonból mindegyikünk30 font sterlingért helyet biztosított magának.


11A gzös elindulása július 7-re tüzetett ki, azért már6-ára siettünk Liverpoolba jutni. Utunkat Birminghamés Manchester, Angolország két legkitnbbgyárvárosa fele vettük, hogy az angol gyáripart azokbanszinrl szinre láthassuk.Megvallom, hogy egy ország sem tett rám oly kedvesbenyomást ,mint Anglia. Nemcsak azért, hogy amezgazdaság itt a tökély legmagasabb fokán áll; hanemazért is, hogy a föld megmunkálása- és elkészítéséblannyi természeti szépségek iránti mvészi izléstnik ki, hogy egész Angolország egy óriás angol m-kerthez hasonlit. A szántóföldeknek más országokbanfeltn ama fárasztó egyformaságát, hol a korlátlanszem alig talál egy nyugpontot, itt a rétek bájolónzöld sznyege, kitnen szép s izmos fák elszórt csoportozatja,buja ligetek, a szántóföldek s réteket mindenüttkörit eleven sövények, kellemes változatosságbaringatják. A szabad, nyilt mezség barátságoss jótékony benyomást gyakorol az utas szemére. Mára városokról nem lehet ezt mondani. Angolországbanlegtöbb város gyárváros, s a gyármhelyek néhol szakadatlanlánczolatban vonulnak egyik várostól a másikig.A megszámlálhatlan kémény, mely mecsettoronykéntmerészen és sudarasan emelkedik a légbe,éjjel és nappal szakadatlanul vastag füst, és fojtó gzoszlopotlökdös ki magából, s messze távolban sürüködfátyolba burkolja a vidéket , mely a legforróbbnyári napokban iselhomályosítja a nap kedves arczulatát.Lehetlen egy mélyen megható érzést elfojtanunk,azon gondolatra, hogy ezernyi ezer ember van


12kárhoztatva ezen vastag kszéngzben élni,tengni éslélekzeni , kik közül soknak alig van fogalma a mindentéltet nap tiszta és zavartalan világáról.Londonban kapott néhány ajánlólevelünk bemeneteteszközölt Birmingham és Manchester több nevezetesebbgyárába. Az els kitn aczél, bronz- ésüvegkészitményeirl , de különösen rövid áruiról(Quincaillerie); ez utóbbi óriás gyapot-gyárairól hirhedt.Birminghamban egy nagy aczéltoll-gyárt látogattunkmeg, melyben a munka legczélszerübb felosztásátvolt alkalmunk bámulhatni. Csaknem raegfoghatlan,hogy egy ily tárgy, melynek annyi kézen kellátmenni , mig eladhatóvá válik , hogyan lehet oly olcsó.Igen kedves benyomást tett ránk a gyár tisztasága,azabban foglalkozó leánykák és gyermekek jóés csinos külseje, kik nemcsak tisztán, hanem tetszetsen,mondhatni, ízletesen valának öltözve. Xem láthatniitt a nyomor, lever szükség, vagy szellemiképzettség elhanyagolásának legparányibb nyomát,st mind vidám, derült, finom és értelmes arczulatuak.Egy másik általunk meglátogatott gyár ElkingtonMason et Comp. galvánutoni aranyozóés ezüstöz gyára volt, mely egyszersmind nagyszerbronzöntdével van összekötve. Ezen gyár készítményei egész Angolországban eltérj ed vék , s nemcsakÍzletes és tökéletes alakjuk, hanem az aranyozás sezüstözés tartóssága által is jóval feljülhaladják amás ilynem gyárak készítményeit, mint például azúgynevezett chinaezüstöt és alpakkát. Az ezüstözést


13sok helyen oly vastagnak találtam, hogy bizonyos körülményekközt levélként lehete hántani. Ezen tartósságnaktulaj donitható , hogy Elkington gyártmányaiegész nagy Brittanniában csaknem minden háztartásbólkiszorították a tiszta ezüstöt. Még Angolországlegpompásabb szállodáiban iscsak Elkington gyártmányaihasználtatnak. Ezen gyár bronzmveibl néhányszobrot a párisimkiállitáson, és Peel Róbertnekegy munkában lév óriás szobrát láttam. A legkitnbbudvarisággal hordoztak meg minket a gyárkülönböz helyiségeiben, hol a gyártás minden aprólékosrészleteivel volt szerencsénk megismerkedhetni;de leginkább megragadta figyelmünket a gyár rendelkezéséreálló minták roppant gazdagsága; s kitnenérdekelt azon terjedelmes terem , melyben a galván.utoni aranyozás- ésezüstözéshez megkivántató óriáskészületek tartatnak. Ezen terem falait karzat futjakörül, melyrl a látogatók annak minden részleteitkényelemmel áttekinthetik, a nélkül, hogy a munkásokkalérintkezésbe jönnének, vagy a gyártás mtételétközelrl megtekinthetnék :de azért nem csináltakbelle titkot, s néhány kisérletet tettek szemünk eltt,hogy a tárgyak megaranyozásának és ezüstözésénekgyorsaságát megmutassák.Pompás bronzmvei által tnik ki R.V.Winfieldgyára is. Ezek közt van egy bölcs, mely a londonimkiállitásban , mind alakja izletessége , mind kiállításagazdagsága által, különösen a hölgyek figyelmétnagy mértékben magára vonta. Ezen bölcs ára 1000font sterling, s azon híres bölcst, melyben az egy-


14kori római király,késbb Reichstadti herczeg, jelenlegmásodik Napóleon ringattatott , alakja izletességelehet hozzá hasonlitani,s mvészi tisztaságára nem isámbár meglehet, hogy a kiállítás gazdagságára nézveaz ezt feljülhaladja. Pompája és szépsége által kitntmég több ágy is, mely áttört szép czifrázatát tekintvetiszta aranyból készitettnek látszott. A teremszerraktár boltozatáról lecsüng csillárok és lámpák roppantmennyisége is vetekedett egymással a szépségés gazdagságban.Egyébiránt épen a minden fél év után tartatniszokott hat naposszünid volt a gyárban, s igy mi agazdag raktárakat igen , de a gyártás helyiségét smódját nem láthattuk.F. és C. Osler ur gyára jegeczüveg csillárai éskargyertyatartóiról nevezetes. Ez utóbbiakból egypompás óriás m több év eltt Ibrahim basa számárakészittetett Egyiptomba, de ennek csak a rajzát láthattuka gyárban, hanem egy ahhoz hasonló példányekkor a párisi mkiállitáson díszelgett.Harris és fia üveggyára leginkább váj üvegetkészit, (poharakat, palaczkokat stb.) olyan alakbanmint csaknem egész Angliában s egy részben Amerikábanis elterjedve találhatni. Ez nem egyéb, mintegykis ólomkeverékkel elegyitett szürkésbe játszójegeczüveg. Különösen érdekelt a kemenczék alkotása,melyek kszénnel ftetnek, s ugy vannak szerkesztve,hogy a hség sokkal kevésbbé van terhükrea munkásoknak, mint a mi s legtöbb csehgyárbanszokott történni.


15Mieltt Birminghamot elhagynám , egy ottanrajtunk esett furcsa történetet emlitek meg, mely nagyonh világban tünteti ki a birminghami munkásifjúság világpolgáriszellemét. Birminghamba érkeztünknapján történt, hogy este fele elhatározánk, mikénta város külalakja megtekintése végett egy sétátteszünk annak legnépesebb utczáin. Szerencsénk vagyszerencsétlenségünkre, — mert nekem ugyan mulatságomraszolgált — a gyárakból kibocsátott ifjúságépen akkor az utczákon csoportosulván, fel s alá tolakodvahullámzott , a nap fáradalmaiért kárpótlástszerzend. Különös figyelmet gerjesztett bennük azutczán bolygó idegen alakunk,de leginkább feltntnekik bajuszunk, melyet még ugy látszik emberi ajakonsoha nem láttak, ezért valami különös emberfajnaktartván, mindenütt mint csudaállatokat bámultakminket, hangos kaczajra fakadva kiabálták egymásnak„nézd csak, mind a háromnak szakálavan a szájafölött." A birminghami gyári ifjúság világpolgári ismerethiánya annyira kivette sodrából egyik útitársamat,miként arra erltetett minket, hogy térjünkvissza szállodánkba s a tér rögtöni odahagyása általmeneküljünk ezen szemtelen s míveletlen ifjúság lehetrakonczátlansága ell! — Igen természetes, hogysürget kívánságának engedtünk; s biztosságba helyezvén,ketten bolyongtunk tovább az utczákon, bármindenütt istentelengyerkczek rajongtak körül, desenki nem bántott.Egy napi ott múlatás után július 4-kén délutánelhagytuk Birminghamot, s rövid utazás után még az


16nap este Manchesterbe értünk. Utunkat mindenüttgyárak és apró gyárvárosok prémezték, melyeknekszámtalan kéményébl felszálló füst az eget, a menynyirecsak elláttunk, sr fátyolba burkolá. Azonbana szántóföldek gondos mívelésének módja s a mezgazdászatjelleme mindenfelé ugyanaz.Manchester Angolország egyik legnagyobb slegiparüzbb városa. Maga a város hemzseg a palotaszerüépületektl, de a melyek nagyrészint gyárak,vagy rakhelyek, mert a gyármunkások a város legkülszélén laknak, mig a gazdag gyártulajdonosok éskereskedk,távol a város gzös légkörétl falukon ütikfel tanyájukat. A mint e roppant gyárvároshoz közelgeta vándor, már nagy távolból ezernyi sugár, csaknemfelhkig nyúló kémény mered föl eltte, melyeknekhömpölyg füstjeManchestert évrl évre mintegyködfátyolba boritja, s a nap tiszta arczulata ellelfedi. Július 5-ke volt a legszebb s legtisztább nap,melyet Manchester valaha látott; de ezen napon isoly sürü ködfátyol borította a nap tányérját , mikénta szem erltetés nélkül belenézhetett annak homályosfényébe.Meglátogattuk Birley és Comp. ur gyapotgyárát,mely Angolország egyik legnagyszerbb gyára. v )*) Jelenleg gyakran nehézséggel van összekötve, s néhakülönös ajánlólevél nélkül teljes lehetlen Anglia gvapotíonodáibabejuthatni. Mióta Németországban jobban kezd emelkednia gyapot kézmüvészet , óvatosabbak az angolok s nemengedik meg, hogy gyárászatuk titkait oly könnyedén ellesséka németek.


17Midn tökéletes mködésben van , 2000 embertfoglalkoztat , kik a nyers gyapotat kezdettl fogvaa kész szövetig elkészítik. Hogy ezen gyár nagyszerségérlkell fogalmat szerezzen olvasóm, eléglegyen annyit mondanom , hogy egyetlen nagy teremben860 szövszék fog helyet, melyek gépek általszakadatlan mozgásra indíttatván, hihetlen gyorsasággaldolgoznak; mibl oly kiállhatlan csörömpöl zajszármazik, hogy meglehets távolra az utczán mintvalamely nagy vízesés ,például a gasteini zuhogása,hangzik. Csak akkor foghatja meg az ember ezengyártmány meseszer olcsóságát,ha azon könnydségetlátja,mely ly el a gyártás eddig emberi kéz általvégzett mtételei s ágai, most bonyolult ugyan , debámulatos alkotásuknál fogva hihetlen gyorsasággalforgatható gépek által hajtatnak végre. Az ebben dolgozóleánykák és gyermekek nyomorú , egésségtelentekintetitek, mivel foglalkozásuk oly nem, hogy nemlehetnek oly tiszták és csinosak, mint a Birminghambanlátott gyárakban; mert itt kénytelenek vagy nedvesés meleg, vagy nagyon poros légkörben dolgozni.Másik gyár, melyet Manchesterben szemügyrevettünk, Sharp, Steward és Comp. gépgyára.Ebben is csaknem kétezer ember foglalkozik. Leginkábbmozdonyokat készít, minden lehet egyes alkatrészeivel.Több más gép mellett hetenként % mozdonytkészit el, s meglepen bámulatos azon l/2könynyüdség,melylyel a legóriásibb vas tömegeket kezelis feldolgozza, mintha a vas minden tulajdonit elvesztette,s vajszerü anyaggá változott volna.Nenrltvich. I. 9


18Egy ehhez közel es ruggyanta (kautschuck)gyárba, melyet nagy kedvünk lettvolna megtekinteni,nem bocsáttattunk be. Igen nagy titokban tartjákennek gyártását, s csak azok nyernek bebocsáttatást,kik nyomatékos és tekintélyes ajánlóleveleketképesek elmutatni.Miután a gyárak meglátogatása csak délutánhárom órára engedtetett meg, a közbenes idt egynyilvános, nemileg nép mkert meglátogatására használtuk,mely vasárnapot kivéve a hét minden napjánnyitva áll a közönség használatára. Ezen kertben agyermekek mulatságára különféle testgyakorlati készületés a közönség számára egy múzeum áll,melygazdag ásványi, állati, és földészeti, egy kép, és rézmetszetgyüjteménynyel, végre a bel- és külföld, különösena tengertúli országok készitményei halmazával.E gyjtemény csupán egyesek bkezségének köszönhetigazdagságát; és ámbár tudományos becsetartalmasságát tekintve európaiegyik nagyobbszerügyüjteménynyel sem hasonlítható; de gyakorlatihasznát tekintve ez ennél sokkal nagyobb, mint sokterjedelmesebb, gazdagabb és fényesebb gyjteménynél.E gyjtemény a nép közoktatására van szentelve, a honnan annak bejárása egészen korlátlan,és pedig oly kert közepén , melybe a nép mulatnijár.Peel Róbertnek a múzeum bejárásánál álló márványszobra,Angolország szegényebb osztályának jótevjéreemlékeztetinek az olcsóbb kenyerét köszönheti.Peel Róbert Manchesternek kedvencze, miért is


19annak nyilvános helyein mindenütt e nagy államférfiképmásával találkozhatni.Igen szép vonása az az angol nemzetnek, hogyazon férfiak emlékét, kik az állam s haza iránt érdemetvívtak ki, oly nagy tiszteletben tartja. Egyházakban, nyilvános tereken , mindenütt azon nagyférfiak emléke szemlélhet , kik Angolországot azangol nép segitségével nagygyá tették s hazájokranézve magoknak hírt nevet örökítettek. A nép mindenüttszeme eltt látja ket, s tetteik mindig frisemlékezetben élnek, s int példa gyanánt állnak a jelenés jöv nemzedék eltt.Július 6-ikánreggeli 8 órakor hagytuk el Manchesterts egy óra alatt Liverpoolba, az utolsó s legszélsállomásra jutottunk, melyet európábani utazásunkalatt értünk. Angolország ezen legnagyobbtekintélyes keresked városa kikötjében, mely mindennemzet s a világ minden része hajóitól hemzseg,horgonyzott az angol gzös Canada,mely minket aIII.Búcsú Európától.Július 7-kén déli tizenkett volt, midn Európaezen szegényes, öreg, kiélt nyegle szz karjaiból,világtengeren túl az uj világ partjaira vala szállítandó.kinekrégen elvirágzott szépsége bájait sem az angolékszer, sem a franczia kencs vissza nem varázsolhatja,kiszakadtunk, hogy ifjú, gyors virágzásnak2*


20indult, általa irigyelt s gylölt, de gyermekeitl rajoskodvaimádott vetélytársnéja ölébe vitorlázzunk. Sajátszerérzemények zajgatják az emberi kebelt,midn egy ingatag járm hátán a megmérhetlen világtengerhullámainak martalékul vetve elször hagyjael azon világrészt, melyhez ezer emlék s számtalankötelék fzi , hogy azon uj világrészbe vitorlázzonmely felé milliók szeme epedve sóvárog. Egyújonnan ébred nap, mely sugarait a földgömb mindenrésze fölé terjengetni kezdi.Canada gzös a parttól mintegy három mérföldnyitávolban horgonyozott a liverpooli kikötbenugy, hogy az utasokat málháikkal együtt egy máskisebb gzösnek, a Satellitnek kellett a hajó fedezetéreszállitani. Számos barát és rokon kisérte azoczeánra ereszkedket a Canada fedezetére, melyegész nagysága sméltóságában csak akkor tnt felelttünk, midn közvetlen közelébe jutottunk. Bárersen meg vala terhelve , mégis néhány öllel magasabbranyúlt a Satellit párkányzatánál, holott az sema kisebb hajók közé tartozott.Sietett mindenki a hajó fedezetén , mely naphosszategész világkörünket alkotandó vala, tértnyerni s néhány pillanat alatt oly zrzavar, oly tevékenységfejldött ki a hajón, miként pillanatra min-idenki feledte, hogy a honi földtl elszakadván,egy;hullámzó világtenger ingatag szeszélyének vettetikjátékul.Minden málnánk ahajó fedezetére szállíttatváns indulás jeléül a hajóharang meghúzatván, mindenki


21bucsút vett övéitl, kik .visszasiettek a Satellitre, melyazonnal ellökdött, és a mint a hullámokon továbbtovább rengett, háromszoros hurrát, és leng zsebkendkvitték meg a vég bucsúcsókokat a mindig meszszebbtávozó hajónak.Majd a Canada horgonyai is felszedettek s nagylassan megmozdult végre. És mig hattyúként csöndesensimult a hullámok hátán, távolról látánk egy g-zöst sebesen vitorlázni felénk. A postagzös volt az,mely a postamálhával együtt néhány hátramaradtutast szállitott hozzánk. Minden megállapodás nélkülvette fel Canada a tengertúli világrész számára rendeltpostatáskákat, s midn e hajó is megvált tlünk,az utósó bürü isszétromboltatott, mely a honi világrészszelkapcsolatban tartott.Mig gzösünk mindig tovább tovább nyomult apartoktól,volt idnk azt, valamint számmal ellátottfekhelyünket közelebbrl szemügyre venni.A Canada gzös sem nem a legnagyobb , semnem a legpompásabb azon hajók közt, melyek a tengertúlipostaszolgálatot végzik Angolország és Amerikaközt. Az angol-északamerikai gzhajó-társulattulajdona , melynek 9 hajója egymást váltva a Liverpool,és Halifax és Uj-York közti postaszolgálatot teljesiti.Minden szombaton déli 12 órakor indul el Liverpoolbólegy hajó, s azon vonal, melyet követnekCunardvonalnak neveztetik.Gépezete 800 lóerejü, s a naponként felemésztettkszén 70— 80 tonnára, az az 1400—1600 mázsáramegy. Az elsrangú étterem oly nagy, hogy két


22hosszú asztalon mintegy 150 utast vendégelhet meg.Hölgyek számára egy külön pompásan butorzott teremáll. Minden zárka (Cajüte) két egymás fölé helyzettágygyal van ellátva, s a fels oly magasan áll,hogy csak nagy ügygyei bajjal lehet belejutni, s megnem foghatom , hogy nehézkes vagy tag merevedésbensinl mikép képes abba felmászni. A zárka beltereoly szk, hogy két ember egyszerre nem vetkzhetikésöltözhetik, hanem egyik a másra várakozni kénytelen.A hajó azonban alakja- s szerkezetére nézve nagyonhasonlit Dunagzöseinkhez, azon különbséggel,hogy a társalgási terem (State-room) tulaj donkép afedezeten van, ugy hogy körüle egy sétatér van,melyre nyilnak a terem ablakai. *) A hajó párkányzatánfélj ül emelked ezen terem fölött van a tulajdonképenifedezet, mely szép idvel legkeresettebbgyülhelye az utasoknak.Mindenütt példátlan tisztaság uralgott, különösena zárkákban szükséges légváltozásról van gondoskodva,hogy az utasoknak üde és egésséges levegjüklegyen.Az utazó társaság igentarka volt. Angol, amerikai,franczia, német, magyar, olasz, még egy oroszis; azonkivül számos n, s néhány gyermek. Azonbancsak az els osztályú utasokról szólok, mert a másodosztályúak oly szorosan el valának szigetelve az elsktl,hogy velk legparányibb érintkezésbe semjöhettünk.*) Az ujabb Dunagzösök szinte e szerint vannak nagyobbáraalkotva.


23A kapitány egy éltes, emberséges, tisztes, bizalomgerjesztangol volt.V.A tengeri ut.Huzamosb tengeri utazás mindig több vagy kevesebbunalommal van kapcsolatban. Egy hajó szkterületén sokkal kevesebb a változatosság, mint hogyhelyzete megváltozása után ne sóvárogjon az ember.Az utasok nagyobb részének még a megmérhetlenóceán sem nyújt annyi változatosságot, hogy rendszerintunalom ne legyen kisérjükké hosszas tengeriutjokon, és épen ez teszimegfoghatóvá, hogy a legfanyarabb,élettelenebb mulatság is élvet ad , s a napnagyobb részét evéssel töltik.A különböz nemzetek különböz jelleme igenélénken tnik itt ki. Mig az angol hölgyek magaviseletevisszavonult és zárkózott, s csak öveik szkkörében mulatoztak; a franczia hölgyek kevés idalatt Canada egész népességével ismeretséget fzteks igen hangosan s vidoran társalogtak. A nevetés,zajgás, vihogásnak végehossza nem volt, s ez az utasoknagyobb része méltó boszuságára gyakran késéjjelig tartott.Mihelyt a hajón megfészkeli magát az ember,legels gondja az asztalnál egy alkalmas helyet választani.Ezt eljegyzi utij egyével , s egész utazásaidejére biztosította magának. Mi, kik mint ujon-


24czok nem tudtuk ezt a szokást , késn jártunk. Máraz asztal nagyobb része le volt foglalva, s csak afels yégén volt még nebány elfoglalatlan bely, s mi-Vei az nagyon alkalmasnak látszott, siettünk eljegyzeni.Hanem már másnap szomorúan tapasztaltuk,hogy miért nem voltak ezen kényelmes helyek elfoglalva.A hajó mozgása ugyanis annál érezhetbb, minéltávolabb esik valamely hely a középponttól; a mihelyünk pedig szerencsétlenségünkre a hajó legvégébenvolt, s igy, ha a tenger jobban hullámzott, képzelhetiolvasóm ! mily gyönyör lehetett 2 — 3 ölnyimagasra fel s alá hintáltatni?A véletlenség közvetlen azon hajónkon lévegyetlen orosz mellé sodort minket az asztal mellett.Alig ültünk le, azonnal tányérunkra tette jegyét.Különösen feltnt élénksége, az egész világgal ismerkednivágyódása, s heves vitatkozása által. volt amegtestesült tagadás, ki mindig faggatózott , csakazért, hogy ellent mondhasson. Alacsony, összenyomott,csontos alkatú ,de különösen feltnt széles sárgafeketearcza, apró szemei, türemlett ajaka és ritkaszakála által. Elismerhetlen volt rajta a baskirszármazás.Azt gondolta, hogy egyik útitársamat különöskitüntetésben részesiti azáltal , hogy azt a baskirokegyenes ivadékánaknyilatkoztatta. Néhány politikaiiratairól eléggé ismeretes orosz menekült volt , ésámbár hazájából számzetett, nagy rokonszenvet mutatottOroszország ügyei iránt ; és ámbár Anglia részérlvendégszeretettel fogadtatott is, nem tudta azangolok iránti gylöletét eltitkolni. Jóslói bizonyos-


sággal állitotta,25hogy Szebasztopol sohasem eshetikel, és hogy a szövetségesek mindeddig csak az oroszclcsapattal küzdöttek, s a derék had nem is bocsátkozottcsatába.Közvetlen szomszédságunkban két szabatos arczvonásufiatal ember ült , kik testvérek valának, s túlságos,arczukon viselt alázatosságuk s szenteskedésük,tehát épen ellentétes tulajdonaik által, melyek azoroszt szenvedhetlenné tették, tntek föl. Ezek folytonosanvagy Bibliát,vagy Kempis Tamás vallásosértekezéseit, sat., olvasták, s hozzá még oly siralmasképet vágtak, mintha a más világra elkészítettékvolna magukat. Utójára is az sült ki, hogy methodistahittanászok, s hihetleg a jövend missióra készültek.Ellentétes tulajdonaik miatt épen oly kellemetlenekvalának, mint az orosz.Különös egyénisége miatt épen ugy feltntegyhozzánk nem messze ül fiatal ember. Magas nyúlánk,de csontos test alkata, szke, vörösbe men haja,s kék szemei elárulták a németet , ha szólásra nemnyitotta volna is ajakát. Fekete, úgynevezett Heckerkalapfedte fejét, társalgása élénk, szellemdús , tudományosismerete sokoldalú , alapelvei tisztán kimértekés szilárdok valának. Késbb tudtuk meg- hogveurópai hirt-nevet szerzett magának Kinkéinek aporosz tömlöczbli megszabadítása által,miért mostegész Németországból! számzetésével kellett lakolnia.Részint Illinois, részint Visconsinban vett magánakbirtokot, s váltva hol Amerikában, hol Angolországbanél, de Németországot nem feledhette, s


26mély sóhajok szakadtak keblébl, valahányszor arrólbeszélt.Szembeszök volt kövesedéit alkata, és sötétszerüvörös haja miatt egy írföldi, ki fáradatlan szorgalmas szakadatlan munkássága által nagy vagyontgyjtvén, legnagyobb üzlettel bir Dublinban. Miután,lehet mondani, irószobáját egész életében sohanem hagyta el, s talán soha semminem élvezetbensem részesült, arra határozd magát, hogy agg napjairaegy kéjutazást tesz. Ezen kéjutazásra Eszakamerikátválasztotta , a mi ugyan politikus, nemzetgazdász, és lélektanászra nézve érdekkel birhat , decsupa kéjutazásra minden polgárisodottlegkevésbbé alkalmas.ország köztTengeri utazásunk egyhangúságát néha néhamegszakasztó mindennapi tünemény volt , mely azutasok nagy része figyelmét szokott mulatságáról mástárgyra vitte , a delfinek gyakran feltünedez játékavala. Ivalakulag hajtott hátuk, töviseshátuszonyukkal,hozzá még rövid vastag testük némüleg hasonlóváteszi a sertéshez, a honnan angol nyelven Porkfishnek, disznóhalnak neveztetnek. Egyik a másután rendkivüli sebességgel emelkedik a tenger felszinefölé, s rövid ívet rajzolvánismét visszazuhannaka hullámokba. Ezt oly nagy gyorsaság és sebességgelvégzik, miként ugy tetszik,mintha egymástüldöznék. Ilyen jelenet mindig némi vidorságot szokotta társaságba önteni. Ezen hal uszonyai oly rövideks alkata oly otromba, miként alig lehet megfogni,hogy mikép emelkedik a viz szinére?


27Vizsgálódni szeret utazóra nézve sokkal nagyobbérdekkel bir a tenger világitása, a mi ugyanmelegöv alattitengereken sokkal fénylbb; de tisztanyáriéjjeleken itt is elég szép arra, hogy még az avatlanember figyelmét is felgerjessze. A világitás csakzajgatott hullámban tnik fel, azért legszembeszökbba hajó kerekei közelében, hol a tajtékzó hullám folytonosanhalvány, leginkább sárga szinben tündöklik.Ezen halvány fényvonalon szüntelen kisebb és nagyobbfénypontok támadnak, melyek mint csillagoka téj-ut halvány világán igézleg ragyognak.Ezen világitás oka soká foglalkoztatta a legkitnbbtermészetbúvárokat, s hoszas ideig semmit semtudtak kipuhatolni. A tudatlanok mindjárt a villanyossággalállnak el, s azt hiszik, hogy azzal tökéletesfelvilágosítást adtak, ha azt mondják, hogy aznem egyéb , mint a tenger villanyos világitása. Malegtöbb természetvizsgáló egyhangúlag abban állapodikmeg, hogy ezen világitásoka a tenger vizébenlakó megszámlálhatlan mennyiség legalsóbb fajúállatocskákban rejlik. Különösen a Medúzák vagyakaléfek azok, melyek pillanatnyi fényt idéznek elmegzajgatott vizben : hanem szörny nehéz ezen csupánátlátszó kocsonyából álló parányi állatokat pusztaszemmel észrevenni. Habár egy ilyen világitó pontotkihalász is az ember, már néhány óra múlva semmijelét sem látja ezen állatoknak a tengervizben , merttökéletesen felolvadnak abban , a nélkül , hogy a tengerviztermészeti vagy vegytani tulajdonságaibanlegkisebb változást szenvedne.


28A tenger annyiszor bámult kék színe is gyakranvolt már vizsgálódás s egymással ellenkez nézetektárgya. Fényl napvilágbanlátsziksötétkék indigószinüneka tenger, holott vize üvegbe meritetvén természetesvilágos és szintelen. Ezen szint különféleokból akarák származtatni, és még legújabban isakarta azt egy igen alapos természetbúvár a bennetükröz ég kékjébl magyarázni ki. Véleményem szerintezen kék szin oka épen oly egyszer, mint természetes.Nem egyéb az,mint a minden tökéletesentiszta vizzel eredetileg sajátságos szin, melyet vékonyrétegekben épen ugy nem lehet észrevenni, mint aieveg kék vagy egy átlátszó ablaktábla zöld szinét,hanem már mélyebb rétegben valósággal feltnik,mint az ablaktábla zöldes szine, ha többet rakunkegymásra. Hogy ez igy van , már abból világos , miszerintnemcsak a tenger vize, hanem minden tökéletesentiszta viz ezen kékes szint játsza, mégpedigminél tisztább és világosabb , annál feltnbb ezenkékség. Ez látható minden hegyi tóban, s mindentiszta hegyi patak mélyebb helyein, ha az fenékig átlátszó.Ezt láthatjuk minden folyónkban, ezt téli idbena Dunánkban, ha jégleple alatt megtisztul, s amellékfolyamok s esviz semmi iszapot nem hordbele: ezt látjuk a havasok jegében , valamint mindenmás jégben, ha azon viz, melybl dermedt, elég tisztavolt. Az igaz, hogy ezen szin igen gyakran, zöldes ésnem kékesnek tetszik. Véleményem szerint ez onnanvan ,hogy csekély mennyiség feliszapolt sárgásagyag keverzött hozzá, mely addig tökéletesen nem


20üllcpedhetett le. Tökéletes tiszta víznek kék szinevan. Errl különösen a gasteini vizén gyzdtem meg,mely talán a legvilágosabb viz, melyet valaha láttam.A gasteini fürdviz különös sajátságául emlegettékelttem azon körülményt, hogy az emberi test abbanfakó holtszint kap. Csak egy pillantást vetvén a mélyfürdkádba, azonnal megtudtam magamnak magyarázniennek okát. Felfogtam egy ottálló egészen fehérporczelláncsészét , s azt a fürdkád fenekéresülyesztettem, és ime a hószin csésze kék szint játszotta kristály-tiszta vizén keresztül, már pedig ezenfördkád fölé nem borult kékes égöböl, st nagyon issötét deszkafal.Egyébiránt hogy az égöböl állapotajelentékenyváltoztató befolyást gyakorol a tenger tükrének kékesszinére , minden kétségen kivül van , mert hiszenha az ég borongós, felhs, a tenger tükre önszin,mihelyt azonban tisztafehér fenék tükrözik a vizénkeresztül, azonnal feltnik a szép kék szín. így azonszéles tajtékzó utón, melyet a tenger felszinén egésza látkör határáig hagy maga után a hajó, a hab mindigszép kékes , tisztán tengerkszinben ragyog át arajta hánykódó hullámokon.Egy tengeri vihar gyönyörségében is volt alkalmunkrészesülni. Utazásunk elsbb napjai, különösena legels, mig t. i. a György-csatornán úsztunk, nyugodtans békében folytak le. A csatorna hullámai olycsekélyek, oly szelídek valának, hogy a hajó mozgásateljességgel jelentéktelen volt , és az egész társaságoly jó kedvvel mulatott annak fedezetén, mintha egy


30kedélyes kirándulást tett volna a Rajnán MainztólKoblenzig, vagy épen éjizene mellett Veleneze csatornáinandalogna. De ezen vig s kedélyes hangulatkövetkez nap,mihelyt a György-csatornából a világtengernyilt tükrére értünk, sok utazónál siralmass levertté borult el. A nyilt tengeren izgékonyabbvolt a viz szine, a hullámok magasabbra hágtak, és ahajótáncza nagy mértékben nevekedett. Ama kellemetlenvendég, a tengeri kór jelei nagy mértékbenmutatkoztak , különösen a hölgyeken , kik néhányatkivéve zárkáikba vonultak, st a közös asztalnál semjelentek meg. Július 8-dikán egész nap Irföld partjaimellett haladtunk, melyek az elhagyatottság s kopárságszintelen képeivel kínálkoztak. Itt s ott tnt felegy kis zöldes, s mivelt tér, de egyetlen ház sem valalátható a hosszú parton. Egy magános, a széles óceánközepébl kiemelkedett sziklacsúcs, mely nem voltszélesebb, mint hogy egy szép sa kék hullámokbólmerészen felnyúlt világitó-tornyot birt el hátán , kölcsönzöttnémi festi diszt az elhagyatott vidéknek.Következ napra a társaság nagyobb része hozzá szokotta hintáló mozgáshoz, s miután a vidor nap stiszta meleg napfény társas mulatságra a fedezetrecsalt, a félénkek is bátorkodtnk rejtek helyükbl elbúvni,s közös mulatságunkban részt venni.Július 10-kén a szabad nyilt tengerre jutottunk,hol egy talpalatnyi száraz földet sem láttunk magunkkörül. A látkör szembetünleg elvált a tengertl,melynek kékes tükre igézleg terült el szemünk eltt*de nem költötte föl bennem a végetlenség érzetét, st


31ellenben a tenger látkore, összehasonlítható tárgyakhiány a miatt sokkal kisebb, sokkal korlátoltabbvolt,mint mikor az ember széles szemlekÖrü hegy ormán áll.Mennyivel nagyobb, szélesebb s magasztosabb alakbantnik fel a tárgyak változatosságával gazdag láthatárAusztriában a Schafbergen, vagy Sáros és Szepesmegyehatárán a Braniszkón? Kedvünk volna örömünkbenfelrivallni azon pompásan meglep látványra, s szinteérezzük a mint keblünk dagad a szemünk eltt elterülkép szépsége és korlátlansága bájos érzetétl.Mind ebbl egy parányit sem éreztem az óceán kopár,széles, és korlátolt felületén , st némi fulasztóérzetet költött bennem az , hogy e széles sikságonegy ide s tova hintálódó hajó szk körére vagyokszoritva.Egyébiránt hajónk nyugodtan , habár hintálvaúszott tovább a zajgó hullámok fölött, és a derült fellegtelen,ég melynek kékje versenyzett a tenger színével,azon reményre jogosított, hogy csöndes tengeriutazásunk lesz. — Azonban dél felé elborult az ég skönny köd ereszkedett a tenger felszinére. Alig történtez,azonnal eddig soha nem tapasztalt tevékenységetvettünk észre a hajólegénység közt. Vizsgáltáka ment csónakok csigáit, csavaróit, melyekblhajónk minden oldalán három csüngött; az árboezotbevonták sat. Délután, kivált este felé az id jobbanelborult, a szél dühösebb ln, és a hullámok magasabbraemelkedtek : azonban még minden meglehetsnyugodtan maradt ,s ha mindjárt kissé dobogó szívvelis, álomra hajtotta fejét. Reggel felé a hajó t|£ves


32hintálása s borzasztó csikorgása vert fel , ugy hogyazt gondoltam, miként eresztékei bomlanak szerte ;ugyanakkor ismételve hallottam, hogy egyes hullámzúdul a fedezetre, s legközelebbi szomszédomban néhányútitársamon az ersen hánykódó tenger okoztakór csalhatlan jeleit vettem észre. Szegények a legnagyobbmértékben szenvedtek a tengeri kór következtében!Azonnal a fedezetre siettem. Vastag ködfellegborult a tenger szinére, ésa felbszült hullámok olyerszakosan ingatták hajónkat, hogy csak ügygyeibajjallehete talpon maradni. A vihar perczrl perezrenevekedett, sdél felé oly magas pontra hágott, miszerintegyetlen lépést sem lehete tenni, hacsak kinem akarta az ember magát azon veszélynek tenni,hogy a hajó egyik oldaláról a másikra sodortassék.Most oly mélyen merült hajónk hátulsó vége a bszülthullámba, hogy az ölmagasságra csapott össze fölötte,majd felemelkedett , s oly nagyott szökött ég felé,mintha ormányával a hullámzó tenger feneketlen örvényébeakarná magát fúrni.Mig lehet volt , s a vihar és esáradat engedte,a fedezeten maradtam , hogy nézhessem a felzúdulttenger bsz játékát. A hullámok szélesek, de nemigen magasok valának. Csak néha zúdult egy-egy b-szült ervel hajónk oldalának, s azt félre lökvén magasanszökött meghajoltpárkányzatára. Az étterembengondoskodva volt, hogy minden egyes tárgy, tányér,tál leersitessék, mégis minden egymásra volt hányvavetve, mi sok furcsa jelenetre szolgáltatott alkalmat.


33A társaság nagyobb része sem reggelire, sem ebédrenem jelent meg, különösen a hölgyek, hármat kivéve,kik közül egy a másod kapitány neje volt, zárkáikbanmaradtak. En is , kinek eddig sejtelmem sem volt atengeri kórról, oly különösenéreztem magam, hogysemmi ételt sem tudtam megkóstolni. A hajóslegényekazt álliták,hogy ez nagyon lanyha vihar, mertnekik kevés dolgot ad. Vihar és bszült hullámokdaczára hajónk fenakadás nélkül folytatta útját, ugyhogy az nap is 224 tengeri mérfölddel közelitettükmeg Amerika partjait. Csak este felé lett a tengernyugodtabb, és a következ nap reggele tiszta fénylvilágát derülten terjeszté a tenger lelohadt tükrére.Mily egészen más a haj óni élet borongós vihardultanapok után egy szép derült napos ég alatt!Mindenki vig, nyugodt arczczal gyülöngött a hajófedezetén ; a társalgás élénk volt , s kettztetett léptekkeljárdáit mindenki fel s alá. Még a hölgyek iselbújtak rejtekhelyükbl, s jó kedvvel vettek részt aközös társalgásban. Ugy tetszett mintha uj élet költözöttvolna a Canadára, s a tegnapi nap kinjaiörökre elfeledve lnek. Az átalános derültség nevelésérenagy befolyással volt egy csapat repül nemhal, mely egészen hajónk mellett zte enyelg játékát.Ily módon egy tengeri vihar veszélyébl szerencsésenmegmenekültünk volna, de más oldalról egysokkal nagyobb fenyegetett. Július 13-ikán NewFoundland zátonyaihoz közeledtünk , melyektl afolytonosan rajtuk borongó ködfelleg miatt nagyonKendtvich. 1. . d


34fél a hajós nép. Miután minden hajónak, mely EurópábólHalifax, Boston vagy Uj-Yorkba, vagy onnanvissza Európába megy, ezen vonalon kellelhaladni,ezáltal mindig ki van az ember téve azon veszélynek,hogy ködös idben az ezen utón átmen sok hajó közülvalamelyikkel összeütközik. Sok hajót talált máre helyen végveszély; igy kevéssel ezeltt a pompásArctic gzös, melynek egy kisvas gzös a bókonyaittördelte be. Azért e helyen ködös idben, kivált éjidején örökös, csontot-velt átjáró sípolás és harangozásharsog a hajókon, hogy a szemközt jöv hajókkölcsönös közeledésükre figyelmesekké tétessenek.Ezen utonmódon ki lehet kerülni egy másik hajóvali összeütközés veszélyét, de nem lehet eltávolítaniegy más sokkal nagyobb, s ködös idben, mondhatni,elkerülhetlen veszedelmet. Ez a jégbérczekheziütközés veszélye. Jelesül meleg nyári hónapokbaniszonyú jéghalmok szoktak elválni az északi sarktól,melyek a tenger folyását követve június, július ésaugustus hónapokban dél felé az Uj-Foundlandi szigetekmellett szoktak elvándorolni. Már most ha valamelyikhajó szerencsétlenségéreegy ily úszó óriássaltalálkozik, s azzal véletlen összeütközésbe jön, végevan neki, mert menthetlenül, mondhatni, azon pillanatbana tenger mélyére sülyed. Azt hiszik ,hogy apompás Praesident gzös egy ily jégbérczczeli összeütközésnekköszönheti sühedését, mert soha semmihirt sem lehete felle hallani, semmi nyom.'tnem lehetefelfedezni.Egy ily veszélyes szomszéd közeledését bizonyos


jéghidegség szokta elárulni, mely nem csak a levegt35eltölti, hanem a tenger felszínét is bevonja. Július14. éjjele is oly cliderget hideg volt, hogy ágybelinkkétsoros gyapjútakaró] a sem volt képes az ellen tökéletesenmegvédni. Ebbl azt gyanitánk, hogy egy ilyveszélyes jégbércz közelében vagyunk, de másnapraviradva semmi ilyest nem láttunk. Csak néhány napmúlva, midn már az amerikai partok feltntek, nyilatkoztattaki egy amerikaiCanadán utazott,hajókapitány, ki szinte ahogy a 14-iki jéghideg éjjelen egyborzasztó jégbérczhez oly közel haladtunk el,mikénta fedezetrl csaknem puszta kézzel ellehete érni : deszerencsésen elcsúsztunk mellette, s igy a fenyegetveszélybl sértetlenülmenekültünk. Képzelhetni teliát,hogy ily körülmények közt, mily borzasztók ahajón töltött éjszakák, midn asíp örök visitása, ésa harang folytonos zúgása a szünetlenül fenyegetveszélyre szakadatlanul emlékeztet.Július 15-dike volt a második vasárnap,melyethajón tölténk. Ezt a napot a hajólegénység, és jelenlévangolok, mindig a legnagyobb vallásos buzgalommalülik meg. A hajólegénység ünnepi ruhájábanszokott a hajó teremében megjelenni, hol az utasokkalegyütt asztal mellé telepedik. A lelkészi kötelességeta hajókapitány teljesiti, nálunk egy igen tisztes,és bizalmat gerjeszt 50— 60 közti férfiú. Az istenitisztelet abból áll,hogy a gyülekezet eltt egy imát,egyházi beszédet, Móses öt könyvébl néhány fejezetet,az uj szövetségbl egy evangyeliomot, és letenyéíolvas fel.


két fényüerd vei37bentt halomsor közt szemünk elébukkant.Ha már egy távol világrészen es ország legelsmegpillantása oly hatályos benyomást gyakorol a fogékonykebel-, az emberi képzeletre :mennyivel hatályosabbnakkell lenni azon benyomásnak ,ha egészkiterjedésében szeme eltt látja azon nagy és gazdagvilágrészt,mely az emberi nem reményeit és jövjétzord kebelében viseli? Azon feszült hangulat, melv azembert megszállja, elevenebb szinek-, s érdekkel rajzolmindent lelkünk elé ,minden benyomást vágyódássalfogadunk, s annyira meghonosul képzetünkbenazon eszme , hogy ujat látunk , miszerint hisszük,hogy hegy, völgy, város, emberek, az egész állat ésnövényországnak más alakkal, és más természettelkell birnia.V.Az uj világ. Ilalifax. Bostoni uí.Halifax, Nova-Skótia, angol Amerika egy részénekfvárosa kellemes és kies tájékban fekszik. A kikötpartja hosszában nyúlik el , s háta mögött mintvalamely térkely emelkedik egy erdvel bentt halomlánczolat.Kikötje nagy és biztos, s bejárását egykis sziget két részre osztja. Ers vár uralg fölötte,mely egy a parttól fél angol mérföldre emelkedett.halóin tetején büszkélkedik.A Halifax alatt kiköt gzösöknek rendszerintnéhány óráig a kikötben kell maradniok, részint


38hogy az angol Amerika számára rendelt levélcsomagokat,s kormányrendeleteket átadják; részint hogya Boston felé való tovább utazáshoz szükséges élelmiszereket , kszent , és fris vizet bevegyék. A gzösmegérkezése, valamint a rajta lév utazók neve HalifaxbólUj -Yorkba azonnal táviratoztatik, honnan ehir néhány óra alatt az összes egyesült államokbaelterjesztetik.E szerint az amerikai partokra július 18-kán 11óra eltt 20 perczczel, s igyLiverpoolbóli elindulásunkután 11 napra értünk, miután ez id alatt 2,394 tengerimérföldet, azaz naponkint 217 mérföldet hátunkmögött hagytunk. De mivel elindulásunk HalifaxbólBostonba csak délutáni egy órára vala kitzve,örömmel ragadám meg az alkalmat, hogy Amerikaföldét illethessem, s ezen kis idközt a város és vármegtekintésére használám.Egy gyermekkormányozta kocsi röpitett a várostöbb utczáján keresztül a várba. Halifax utczái egyenesek, s meglehets szélesek , de épen nincs kedvestekintetök. Nem igen tiszták, kövezetlenek, aházak fából épitvék, kívülrl tetalakuan deszkávalboritvák, s amerikai szokás szerint nagyrészint fehérolajszinre mázolvák. Egyébiránt mind 1—2— 3 emeletüek,s amerikai modorban épitettek. A kereskedboltok kevés kivétellel szatócsbódé szerüek, melyekbenösszevissza keverve a legellentétesebb tárgyak áruitatnak.Ámbár Halifax Uj-Skottföld fvárosa , s akormány székhelye : mégis nagyon nyugodt, s csöndesbenne az élet, s e tekintetben sokat különbözik


39az amerikai egyesült államok testvérvárosaitól. Emelkedés,gyors haladás sehol sem tapasztalható , mintezt az amerikai szabad államok ujvárosaiban észrevehetni,hol az alig alapított városok mesés gyorsasággalnevekesznek , és a kereskedés , mvészet , ésmesterségben óriás elmenetelt tesznek.Igen felötl tünemény, hogy Amerika angol városai,bár a nagy amerikai egyesület tszomszédságábanfeküsznek, s azzal' határosok : mégis azon hatalmasemelkedést, s minden tagaiban lüktet üzletetnem képesek elérni, melyet az amerikai városokbanoly képzelethaladó mértékben találunk, és bámulunk.Ha ennek oka után kutatunk, nem találunk egyebet,mint hogy az amerikai intézmények mindent éltetszelleme hiányzik bellük, s egy telepitvény soha nememelkedhetik oly magasra ,mint egy szabad függetlenország. Mert ám tegyék csak ma azon egyesülettagjává, s holnap már észrevehet lesz rajta az egyesüléseredménye , s meglássa bárki , hogy uj élet , ujtevékenység szivárog annak minden részébe ,léptekkel fog haladni többi testvérei után.s gyorsFeketék, és vegyenczek már itt is nagy számmaltalálhatók. Találtunk egy indiancsaládot is, mely kétn, egy 15— 16 éves leány, és egy körülbell egyéves gyermekbl állott. Ezek nemcsak arczszinökkel,hanem foglalkozásuk, s állhatlan vándor életükkel isa mi czigányainkra emlékeztetnek. Mint ezek , azokis hontalanok, bujdosók, koldulnak, s ni kézmunkákkaltápláljákmagukat, melyeket városokban azeurópaiaknak eladnak, vagy más aprólékért a keres-


40kedknél becserélnek, kik azután boltjaikbandrágapénzért árulják az idegen utazóknak. Ilyen általukkészitett tárgyak a szalma kosárkák, és szivartárczák,melyekre festettnéhány egyházgyapjúból tarka alakokat hímeznek*Halifax legjelentékenyebb épületemellett az Uj-Skottföldi kormány épülete. Ez afóutczán áll, eltte fákkal beültetett udvar terül el,melyet az utczától magas vasrácsozat választ el.A halifaxi várhoz érkezvén , több útitársunkattaláltuk az eltt összegyülekezve : de az r megtagadtaaz abbai bebocsátatást. Mig azon tanácskoztunkmit teendk legyünk , ott termett a vár-parancsnok,ki egész udvariassággal szólitott fel a bemenetelre. Anégyszeggránitból épitettfalak mintegy 6— 8 öl széles,és három öl mély árok által vannak elválasztva.A bástyák, melyek azon halomról , melyen a vár fekszik,a vidék fölött uralgnak, 18—24 fontos öntöttvaságyukkal vannak fegyverezve, melyeknek ágyutalpaiszinte kitn öntött vasból készitvék. A vár épületeszinte tömör négyszeg gránitból bombamentesen vanépitve, s mindenütt példátlan rend, és tisztaság.Igen kies kilátás kinálkozik a vár magasáról.Egyik oldalról a halifaxi kiköt tnik föl, mely végetlenbevesz el ; más fell a jól mivelt , és munkáltszántóföld terül el hullámzatos görbületeivel , mig arétek üde zöldje egymást váltja a fenyüerd homályosárnyaival.12 óra után már ismét a hajó fedezetén valánk,hol átalános sürgésíbrgás uralkodott. Kszenet , frisvizet, jeget, friss élelmi szereket hordtak be. melye-


41ket a legközelebbi ebédnél már igénybe vettünk. Különösenfelüdített a fris viz , és a pompás kristálytisztajég, melyet egész tengeri utazásunk alattigentakarékos és parányi adagokban kaptunk.A hség épen ellentétben állt azon hideggel,melyet az utóbbi napban kénytelenittettünk kiállani,csaknem kiállhatlan volt, s mintegy eleve megizelittettevelünk az egyesült államokban ránk várakozóhséget.Két óra felé felszedettek a horgonyok, s elszakadtunkismét a szárazföldtl, hogy utunkat továbbfolytassuk Boston felé. A legforróbb ég terült fölénk,midn Halifaxot elhagytuk , és a nap kiállhatlanulégetett : de alig haladtunk 12— 15 mérföldet a tengeren,már éreztük a tengeri lég hsit hatását, és azég elveszte derült fényét. Este felé érezhet hideglett,isés miután naphosszat legkönnyebb nyári ruhánkterhünkre volt, már ekkor legmelegebb téli öltözetünketkerestük el. Az egész utazásunk alatt hivenkövet köd is leereszkedett, és a kapitány kénytelenittetetta hajósipot szakadatlanul fúvatni.Július 19-én reggel találkoztunk azon postagzössel,mely az eltti napon vitorlázott el Bostonból,s Halifax felé sietett, hogy onnan Európába folytassaútját. Mily eleven érdekkel kiséri az ember egy olyhajó futását, mely oly nagy távolból a honi világrészbesiet, nem lehet rajzolni. Ugy tetszett mintharégi jó barátunkkal találkoztunk volna, legjobb jókivánásunkkisérte hosszas pályáján, s ugy éreztük,mintha rá akartunk volna kiáltani, hogy a távol hon-


42ban hagyott kedveseinket üdvözölje. Ránk nézve ehajó csakugyan ketts érdekkel birt.Ugyanis ennekkellett azon leveleket, melyeket tengeri utazásunkvég napjaiban irtunk, s Halifaxban feladtunk, Európábaszállítani, tehát a nyugoti világ partjairól legelsköszöntésünket, s oda való szerencsés megérkezésünkörömhirét megvinni.A nap derült, a tenger csudaszép kékes szinü, sa társaság hangulata, magasra fokozva Amerika szárazföldéreleend szerencsés megérkezés közel reményeáltal, a legvidorabb volt. Ebéd vége felé egy azutazók közül divatozó pohár-köszöntéssel üdvözöltea hajóskapitányt, ki szokásban lév modorban megköszönte,s biztositotta , hogy a jelenlév társaságeltte a legbecsesebb, melyet annyi sok utazása közbenszállitott. Ez azonban meglehet, hogy szólásforma, melyet minden utazása alkalmával ismételniszokott.Este felé oly közel jutottunk az amerikai parthoz,hogy a bostoni világitó tornyot sugárzó fényévelcsekély távolban látánk magunk eltt ragyogni. Akapitány felbocsátott röppenty által tudatta a hajókalauzzal, miként a kikötbei mehetés segélyétigényli, s egy óra múlva már hajónkon termett az éjés köd daczára egy kis csónakon oda úsztatva, de amindig srsöd köd, bár kalauzunk volt is,gátoltakiköthetésünket, s Bostonnal szemközt kénytelenitteténkhorgonyt vetni, s nyilt tengeren várni be a következnap ébredtét.Július 20-ikán két ágyúdörgés riasztott fel kora


43álmunkból. Azon nyugalom, melyet az éjen élvezénk,mig hajónk horgonyozott, annyi nyugtalanság után,oly jól esett, hogy egész társaságunk elaludta a korareggelt. A két lövésre mindenki kiugrott ágyából ,sietve futott a fedezetre, s oda jutva örömmel látánk,hogy Boston kikötjében épen a vámház mellett horgonyoztunk,így azon élvezettl, melyet a kikötjébemenéskor Boston nyújt, megfosztva valánk.A mily gyorsan füz az ember ismeretségi viszonytoly pillanatig tartó szálláson, mint egy hajó,oly gyorsan bomlik is az fel. A kiszállás pillanatábanoly sietve kapkod az ember, hogy alig marad idejebajtársainak „Isten hozzád"-ot rebegni.A vámháznál egyetlen vámhivatalnok várt reánk,kinek 150 utazó holmijét kellett volna kikutatni.Gondolni lehet mily felületesen, mily elnézleg végziaz kötelességét. Csak egy pillanatot vetettésfelnyitottútitáskánkba, s azzal megtörtént a vizsgálat. Ugy látszikmintha az amerikai vámhivatalnok azon elvblindulna ki, miként egy utazótáska, mely alig képes aszükséges ruhákat , és uti holmikét befogadni , nemelégséges arra, hogy annyi portékát csempésszen be,minek kedviértméltó lenne nagyobb számú tisztviselségetfizetni; és hogy az utazókat egypár ujcsizma,vagy néhány pár elviseletlen keztyü miatt a szorgoskutatás kellemetlenségének kellene alávetni. Acsempészet más utón módon, s nem útitáska segélyévelzetik, és bár az európai nagyon szereti az amerikaitzordonsággal vádolni , még sincs rá eset , hogyaz utazó zsebje kikutattatnék , mint ez az európai


44vámoknál oly gyakran megesik, azért hogy azutazóidegen földrl semmi emléket ne vihessen barátjának,miért a vámdijt meg nem fizette.Ezután omnibusba ültünk, melybe kilencz személyvala zsúfolva, s hosszas várakozás után ,melyeurópai türelmetlenségünket ers próbára tette, Bostonlegelkelbb szállodájába a Reverhousebe kocsiztunk.VI.Amerikai szállodák.Könny elgondolni , hogy egj oly országban,hol a lakosság tized része, mondhatni ,örökös utazás,és bujdosásban él, hol az üzérkedés ffeltéte az államiéletnek; a szállodák igen czélszerüen rendezvék , s azutazók igényeinek a legnagyobb mértékben megfelelk.Az amerikai szállodák Amerika legkitnbb,legnagyszerbb intézményei közé tartoznak. A magoknemében oly tökéletesek, hogy jobbat, czélszerübbetmég csak kigondolni sem lehetne. Annyirakülönböznek elrendezésükre nézve Európa mindenszállodájától, hogy ezekhez foghatót, s hasonlót seholsem találhatni.Amerika a próba, és kisérlet hazája. Nem csüngez oktalan makacssággal a régin , az sin. Mihelytkitnik , hogy ez vagy amaz hiányzik , mindaddigkisértik s próbálják annak kitalálását, mig azamerikai ösztönszer tapintatát követve arra nézve a


legjobbat, legczélszerübbet fel45nem fedezte, a mi csudásgyorsasággal terjed el az egész országban, s válikközönség tulajdonává. Miután Amerika átalábanmunkás er hiányában szenved, és a kéz drága, mindigfigyelemmel vannak arra, hogy az er legcsekélyebbpazarlása mellett hogyan lehessen minél nagyobbatvégrehajtani.Ezen elvet alkalmazták a szállodák rendezésénélis. Amerika szállodái , mint az egyesült államokbanminden, egy alak, egy példány után szervezvék, saránytalanul csekély személyzet tartása mellett ispéldátlan rend, és tisztaság uralg azokban.Rendesen egy nagyszer s oszlopokon nyugvótérkely alakú kapuzaton lép be az ember, s azonnalegy nagy elcsarnokba jut. (A nálunk szokásban levpiszkos bejárások Amerikában teljességgel nem láthatók).Ebben van a szálloda hivatala, s egy iró állványmögött a ház könyv- s ügyvezetje, rendesenegy csinos, s udvarias férfi. Ez fogadja a hullámkéntlóduló vendégeket, s eleibök tesziaz idegenek nagykönyvét, melybe minden utazó a nevét, s a számárakimutatott szoba számát beirja. Ha a vendég mindenhölgy kiséret nélkül van ,rendesen a legfels emeletenigen kicsiny, s csak a legszükségesebb bútorzattalellátott szobákba vezettetik. Az amerikai csak hálószobáulhasználja ezen szobákat. Ha pedig a vendéggelhölgy is van,a hálószoba mellett egy ugy nevezettelfogadó terem (parlour) is nyittatik , mely alehet legnagyobb kényelemmel van ellátva, s a legizletesebbenbútorozva. Ezen magán fogadó-teremen


46kivül, melyet minden vendég igényelhet, van mindenszállodában közös társalgó-terem is,egy a hölgyek, segy a férfi urak számára. Ezekben tükrözi ki magát aszálloda egész gazdagsága, s fénye. Különösen ahölgy-társalgó-teremek fényzésre nézve felülmúlnakmindent, a mit Európában ilyes helyen látni szoktunk.Legfinomabb angol sznyegek boritják a padozatot,a ragyogó kárpitokkal bevont falakon legfinomabb,s legkeresettebb Ízléssel készitett aranyrámákbafoglalt angoltükrök csüngnek. Pompás alakúfranczia vagy angol bronzcsillárok, s hasonló gyertyatartókemelik a bársonynyal , vagy legnehezebbhimzett selyemszövettel bevont tágas teremet, melybenezen kivül két pompás alakú zongora is áll azutazók mulatsága-, és gyönyörségére. A hölgy-társalgó-terembecsak olyan férfiaknak engedtetik mega bejárás , kiket hölgyek vezettek be , minden egyébeltt zárvák. Itt szokott az utazó társaság naphosszat,vagy este összegyülekezni, és a teremben elszórtpamlagokon elkülönzött csoportokban , a férfiak valaminta hölgyek is mindig diszes, ha bár nem mindigízletes öltözékben is társalogni.A férfiak társalgó-termeik nincsenek oly pompásan, de igényeikhez képest igen czélszerüen rendezve,többnyire egy olvasó-teremmel állanak összeköttetésben,melyben az olvasás-szomjas amerikainakszámlálhatlan hirlap kinálkozik. Ezen terembe szabadonminden idegen beléphet, épen ugy, mint a mikávéházainkba, azon különbséggel, hogy ebben órákigis mulathat, a nélkül, hogy a pinezér kellemetlen-


47„mit parancsol nagysád' '-dal, szünet nélkül illetné azembert. Itt végzik az utazók egymássali üzletüket, ésgondoskodnak szükséges levelezéseikrl.Ezen teremekbl ritkán hiányzik Washington,Jefferson, Webster Dániel, Clay Henrik, s egyébhazájukért érdemet vivott amerikaiak életnagyságúképe, valamint az egyesült államok átalános, s az egyesállamok különös térképe, ugy szinte azon város rajza,melyben illet szálloda áll.Rendkívüli meglep benyomást gyakorol idegenreaz étterem, mely csaknem minden szállodábankett van, egy a hölgyek, és egy a férfiak számára.Mindkett pompásan, és fényzéssel diszitett, s a társalgóterem mellett a szálloda fénypontját képezi.A nagyobb városokban, mint Uj-York, Philadelphia,Boston, Baltimore, Washington, Cincinnati,St.-Louis sat. mindig diszruhában felöltözve jelennekmeg az asztalnál. A hölgyeket férjeik karöltve vezetikaz asztal fels végéhez , s miután helyet vettek , aférfiak csak akkor foglalják el az üresen maradt helyeket.Ezen étteremben , csekély megsznéssel naphosszatfolytonosan esznek. Hat órakor kezddik areggelizés, és tart kilenczig; 11 órakor kezddik azugy nevezett Lunch, és folyik egyig; három órakorvan az els ebéd, 5 órakor a második, 8 órakor kezddika theázás, és tart éjfélig.A konyha Amerika nagyobb részeiben hasonlóaz angolhoz, s a mennyire lehet még nyersebb , ésemészthetlenebb mint az. Félig sült, s nagy részint


48nyers marha és ürühús játsza itt is a fszerepet elegendbors, és más fszerrel. Csak kelet nagyobb városaiban,jelesül Uj-York, Philadelphia, Boston,J3altimoreban sat., st nyugot népes városaiban is,mint Cincinnati, St.-Louis sat., hol az Európa, és azegyesület déli részéveli Összeköttetés szorosabb , ésélénkebb, közelit a kitnbb szállodák konyhája azeurópaihoz. Emlékezem egy ebédünkre , melyet Uj-Yorkban az Astorhouseben költöttünk el. A legfinomabbfranczia modorban volt ez készitve , ugy hogyParis legelkelbb ebédli, mint ,,trois fréres provenceaux",„maison d'orée", vagy ,,Café de Paris",mellé bizton oda lehetett volna állitani.Az ételek fedett chinaezüst edényekben hordatnakfel, melyek alatt borszesz lámpa áll, hogy folytonosanegyenl melegségben tartassanak. Az amerikaiembernek legkedvesebb, s leggyakoribb eledele valamia georgina gyökeréhez hasonlitó gyökgumó,melyet sweet potates (édes krumplinak) neveznek;továbbá nyers paradicsomalma, mely szeletekre metéltetvénmegsavanyittatik, ugy szinte a zeller nyerslevélszárai, melyeket vizzel megtöltött üvegekbenszoktak az asztalra tenni.Legkedvesebb, s legszokottabb tésztásételük apies vagy pástétom,mely nem egyéb mint valaminehéz vajas tésztából készített, s különböz gyümölcscselmegtöltött torta féle sütemény, a honnanvan Apple pies (almás), Peach pies (baraczk), Gooseberrypies (egres) torta sat.Az északi államok legnemesebb gyümölcs-fajai


49közé tartozik a sárga, és görög dinnye, ez utóbbihosszúkás, ugorkaszerü alakjával különbözik a miénktl;továbbá nagy számú baraczk, alma, körte, de aszilva a ritkább gyümölcsfajok közé tartozik.Legközönségesebb italuk a viz, s asztalnál rendszerint ezt szoktak inni. De ha mégis bort akar azember inni, mely hosszú sorral, s gazdag választékkalkinálkozik a nyomott étlapon, egy jegyet kér, melyrea hó napját, saját nevét, lakszobája számát, és a kívántborfajt feljegyzi. Ezen jegyre elhozza a Steward(pinczér) a kivánt bort , s jegye mint számolási bizonyítványtartatik vissza. Egyik különösség, a mintegész Amerikában az italokat, még a vizet isélvezik,a jégnek átalánosan elterjedt használata. Ez kristály-tisztasággalbir , s belle néhány darabot a vendégpoharába tesznek, és az arra önti italát.Az amerikai kevés idt veszteget az evésre. Habár gyakran, és sokat eszik is, de mindig gyorsanvégzi. Mihelyt a kanalat letette kezébl, azonnal felkélaz asztaltól is. Az ebéd utáni kényelmeskedéstnem ismeri, s európai szármozásunknak azáltal is adtukszembetn jelét, hogy mindig legutósók voltunkaz asztalnál, scsakUj-York, és Philadelphiában voltaktársaink.Az asztalnáli szolgálatot rendesen nagy számúpinczérek végzik, kiket Steward, gondviselknak neveznek.Ezek vagy írföldiek, és németek, vagy színesbenszületett amerikaiak. Öltözetük igen tiszta,és czélszerü. Valódi amerikait nem talál az emberköztök.Nendtvich. I. 4


50Adott jelre mindegyik sorba megy egy kezébenlev tállal, ekkor megállapodnak a vendégek hátamögött, s a fpinczér vezényletére asztalra helyezimindegyik a kezében tartott tált. Még a kinek nincsis kezében tál, meg kell kezével tennie azt a mozdulatot,melyet a többi tett. Ez, mint könny elképzelni,oly különös jelenet,hogy alig képes az ember nevetésétvisszafojtani.Az árdij Amerika csaknem minden els rendszállodájában egyenl. Egy személy egész napra fizet2 dollárt, melyért étel, szállás, és szolgálattal elláttatikminden személykülönbség nélkül. Borravaló semmiszin alatt sem divatozik, s ha néha megesik is, hogyazért megszólitanak, a megszólító bizonyosan fekete,vagy európai, ki emberi méltóságáról annyira megfeledkezett,hogy nem szégyenl koldulni. Az amerikaimegkivánja a mi t illeti, s a mihez joga van, de sohanem jut eszébe jogos illetségén felül még valamitkövetelni, s én azt tapasztaltam, hogy mindig különösnektalálja, s gyanús arczczal tekint az adóra, valahányszoraz tartozásán felül jutalmat adott.Gyakran halljuk azon állítást , hogy a szolgálatAmerikában rósz. Ez csak akkor igaz , ha európaiszempontból tekintjük, s összehasonlitjuk azon szolgálattal,melyhez az európai szállodákban szoktunk.Az amerikai nincs ahhoz szokva, hogy magát szolgáltassa,de nem is igényli. Míg a háztól távol van azember, azalatt kitisztogatják szobáját, s egész napegyetlen szolgálattev lelket sem láthatni. Látatlankezek végzik a szolgálatot. A csizmák este a szoba


51ajtaja elé állíttatnak, a ruha-tisztitást több fekete,vagy gyermek teljesiti a szálloda elcsarnokában,mely elé kilép az ember, s testén porolják, és kefélikki öltönyét. Egyéb tisztítási módszer nem létezik.Minden pohár vizet , minden csésze kávét , melyetszobánkba vitetünk, külön számítanak. A ki azérteurópai mód szerinti szolgálathoz van szokva , s aztnem is nélkülözheti; a ki kilencz óra felé is csibukjátágyban szopogatja, s kávéját naponként ágyban issza;ki felöltözéséhez segédkezet igényel, ki csak nagy kínnaltudja szobáját 12 óra eltt elhagyni : az maradjonEurópában , mert Amerikában igen kényelmetlenülfogja magát érezni ,és az amerikai állapotot szenvedhetlennektalálni.VII.Boston.Midn Bostonban a szálloda elé kocsiztunk, azoda siet szolgák málnánkat azonnal átvették , s mi arovátkolt oszlopokon nyugvó kapuzaton keresztül aszálloda elcsarnokába léptünk. A kapuzat Amerikacsaknem minden szállodájában némi térkelyt képez,mely az amerikai uracs világnak napi beszélgetésigyülhelyül szokott szolgálni. Az elcsarnokon keresztülháboritlanul a szálloda hivataláig mehettünk ,nélkül, hogy tolakodó pinczérek ismert kiáltozása,,mit parancsol nagysád?' 4alkalmatlankodott volna.A hivatalasztalhoz érvén élnkbe tolták az idegenekkönyvét, s méltó boszankodással tapasztaltuk, hogy4*a


52a tekintetes nemes nemzetes és vitézl nevek irántegy vonással sem mutattak több figyelmet, mint alegegyszerbb amerikai keresked iránt, st ellenbenazt kellé látnunk , hogy mindenkit elébb elláttakmint minket. Ezen figyelmetlenség annyira kivettesodrából egyik útitársamat, hogy kedve lett volnaazonnal visszatérni Európába, szerencsére azonbannem lehetett hamarjában hajót teremteni , mely Európafele vitorlázott; de meg nem is oly könny azatlantitengeren utazni, mint ha az ember TriesztblVelenczébe rándul. De csakhamar lelohadt boszonkodása, mihelyt egész nyájas készséggel három igencsinosan bútorzott szobát nyitottak számunkra.Átöltözvén egy kirándulást tettünk a városonkeresztül Cambridgebe ama hires amerikai egyetemivárosba , mely Bostontól néhány angol mértföldnyitávolban fekszik.Boston Massachusett fvárosa sajátságos amerikaiváros, mely a régi angolok puritán jellemét nagyrészben változatlanul megtartotta. Tojásdad félszigetetképez, s az 1850-diki összeirás szerint 138,788lakost számlál. A tenger szinefölött 110' emelkedikföl, mi által a tenger felöl jövkre hatályos benyomástgyakorol. Epitési modorban annyiban üt el atöbbi amerikai városoktól, hogy kevés széles,és egyenesutczája van. A magán házak nagy része fehérközvonalok által elválasztott sima vörös tésrlábólépitvék, melyek ablakjait világos zöld rednyek fedik.Azonban találhatni elég , kivált középületet , melydurván faragott gránit négyszegbl van épitve, és ez


53kizárólag bostoni izlés ,melyet egész Amerikában seholnem találtam. A f utczákon igen pompás, sgazdagonellátott keresked boltok, melyeknek kirakataioly diszesek, hogy fény, és gazdaságra nézve a legdíszesebbpárisi és londoni boltoknak nem engednek.Az utczákoni mozgalom mindenütt rendkivül élénk,ámbár minden nyugodtan, és csöndesen megy végbe.Hogy a bostoni forgalomról csak némi fogalmat szerezhessenolvasóm, elég legyen annyit említenem,hogy ezen városba egyremásra naponként 240—260vasúti vonat érkezik 10,500 utazóval. Kikötjébl3000 hajó indul ki, s ugyanannyi érkezik évenként, amintegy 10,000-re men part mellett járót ide nemszámítva, melyek az Amerika parti városai közti közlekedésteszközlik. A várost minden irányban szeldelomnibusok száma kimondhatlan , s mely igen czélszerü,s egész Amerikában egy minta szerint szervezvék.Boston az amerikai tudományosság székhelye,ezért neveztetik Amerika Athenejének. Valóban nagyis Bostonban a tudományos intézetek száma. Harvvardftanodája mellett Északamerika legnevezetesebb tudományosintézetei Bostonban léteznek. Van benne106 tudományos és jótékony intézet, 178 elemi iskola,az amerikai tudományos és mvészi akadémia , amassachusetti történeti társulat, a Boston-Atheneumkönyv- és pénztárral, Howard Atheneuma, a természettudományiegyesület múzeummal, a Lowell intézet,melyben az alapító rendelése szerint 1836- októbertlaprilig nyilvános eladásokat kell tartani a


54természeti és nyilatkoztatott vallás, a természet-,vegytan, sazoknak az iparra alkalmazása, földészet,fiivészet- és a természettudomány több ágairól.Már ebbl világosan belátható , hogy a tudományoséletnek Bostonban nagyon élénknek kell lenni.Ezt még inkább emeli azon számos hirlap, és folyóirat,mely ott megjelenik, s melynek száma 80 idszakilapra megy, ezekbl 36 újság, s a 36-ból 12naponként jelenik. Boston e szerint Massachusettneknemcsak politikai, hanem irodalmi középpontja is,mely jeles tanintézetei által lényeges befolyást gyakorolaz egész egyesült államokra. Itt, valamint Uj-Anglia legtöbb államában, igen jelesiskolai és nevelésügyitörvények léteznek. Ilyen azon törvény is,melyet erélylyel végre ishajtanak, hogy a mely helyen50 családmegtelepedett, ott kell egy iskolánaklenni, mely közköltségen tartatván fel, abban jó erkölcs,és tudományos tanitók által legalább esztendnát hat hónapig olvasás, irás, számolás, helyesirás,földleírás, angol nyelv, s erkölcstudomány tanittassék.Haamegtelepedett családok száma 100-ra megy,akkor egész évre kiterjesztetik a tanitás. Mihelyt acsaládok száma 500-ra szaporodott, a fentebb emiitetttantárgyakhoz még az egyesült államok története,betüszámtan, földmérés, skönyvvezetés tudományais járul. Oly helyen, hol a lakosság száma 5000-remegy, gymnaziumot kell emelni, melyben az elszámlálttantárgyakon kívül diák, görög nyelvet, történetet,ékesszólást , és logikát is kell tanitani. Ezen iskolákfentartására kivétel nélkül minden lakos tartozik bir-


55tok-aránylag adózni, akár van családja, akár nincs. Hapedig valamely polgár, vagy helység vonakodnék aziskola felállitása- és fentartására szükséges összegetmegadni, bizonyos büntetés által is kényszeríttetikarra. Azonban arra ne számítson ,hogy a köz államtankincstárbólkap segélyt, mely más tanintézetekfentartására van rendelve. Egyébiránt igen ritkánkell ilyen kényszerít módszerhez nyúlni, st ellenbenaz iskolák hasznos és szükséges voltáróli hit ésmeggyzdés oly nagy Amerikában, hogy gyakranegyesek istetemes hagyományozást tesznek iskolákemelése- és fentartására. így például görög nyelvtanszékállitására egy valaki 20,000 dollárt; ujabb nyelvektanszékére más valaki ugyanannyit; és AbbotSámuel egy gymnazium alapítására120,000 dollárthagyományozott.Az egyesült államok ujabb összeírása szerintvolt 1850-ben Massachusettben 6^ fiskola 85 tanitótóval,1043 tanitványnyal, s 107,901 dollár jövedelemmel;továbbá 3,679 nyilvános elemi iskola 4,443tanitóval, 176,475 tanitványnyal, s 1,006,795 dollárjövedelemmel; végre 403 akadémia, és magán-iskola521 tanitóval, 13,436 tanitványnyal, s 310,177 dollárévi jövedelemmel. E szerint a massachusetti iskolákszáma 190,924-re megy, minden 100 angol vagy 4 3 /4geogr. D mérföldre 5241 iskola esik.Egyébiránt minden tanitó törvény által van kötelezve,hogy tanitványai szivébeigazság iránti szeretetet,az igaznak s törvénynek szent tiszteletét, valódinemes honszerelmet, emberiséget, mértékletessé-


56get, munkásságot, szüzességet, szerénységet, s mindenmás erényt, mely az emberi társaság valódidisze, s minden köztársasági alkotmány egyetlen slegbiztosabb alapköve , becsepegtessen , és beolvasszon.VIII.Harwardféle collegium, Canibridgeben.Ama hires belvét természetvizsgáló Agassizhoz,ki a belvét jegesek természetének alapos vizsgálataáltal érdemelt világhírt szerzett magának, egylevelet vittem Európából. A mint tudva van, voltaz, ki a bolygó kszirtek (erratische Blöcke) és szirttorlaszok(Moranen) rejtélyét megoldván, ezáltal ujkorszakot nyitott a f oldészetben , s ama hires földészBucii Lipót átaiánosan elfogadott nézeteit tévelygkshibásoknak nyilvánítván, azon mai nap egyetlenföldésztl sem tagadott tant állította fel, hogy azemberi nemzet föllépte eltt a földgömbön jégidszakvala elterjedve.Miután Agassiz a maga tanának valódi igazságátnem csak hazája, hanem a bérezés Skott, Irföld, sAnglia jégbérczein is bebizonyította, átköltözött azoczeánon, hogy tudományát ííz atlanti tengerentúlivilágrészben is folytathassa. Soha sem jött többévissza. A minden európai nevezetességért hévvel lángolóamerikaiak tárt karokkal fogadák a hires természetbúvárt,s azonnal legels tudományos intézetükben,a cambridsrei Harward ftanodában a természet-


57tudományi tanársággal kínálták meg. Agassiz uj hazájaegyes részeiben tett sok alapos búvárkodásaáltal választását tökéletesen igazolta, hírnevét emelte,s magának uj honában nagy tekintélyt szerzett.Mihelyt azért Bostonba érkeztem, az volt legelsgondom, hogy t Cambridgeben felkeressem. Utam aváros északnyugati részén egy 6100' hosszú hidonvezetett át, mely Westboston Bridgenek neveztetik.Ez a Károly folyamon (Charles River) nyúlik keresztül,s mint Boston minden hidja czölöpökre épitve, soly ersen meg van murvázva, hogy valóságos országúihozhasonlít.Ámbár Harward ftanodája jó két angol mérföldBostontól , s a két város közti közlekedést czélszerüomnibusok eszközlik : mégis gyalog tettem meg azoda vezet utat. Boston volt az Egyesület els városa,melybe lábamat tettem : tehát várost, és környéketközelrl , s nagyobb figyelemmel akartamszemügyre venni.A Westboston Bridgerl egész kényelemmel eltekinthetnia Bostont minden oldalról környez városok-,és tengeröblökkel gazdag róna földön. Roxbury, Brookline, New (Uj) és Old (O) Cambridge,Charlestown (Károly vár), Chelsea, East (keleti) Boston,South (déli) Boston, Dorehester, mind a Bostontkörnyez szárazföldön és szigeteken feküsznek, s azzal7 hid, ugyanannyi gzkomp, s 9 vaspálya általösszeköttetvék. Ezek mind a Bostont övez csatornákésöblökön mennek át ,melyekbe számos folyam szakad.A hidak közt a Mill— Dam, vagy Western


58Avenue (ezer zsilipü, vagy nyugati bejárás) iy 2angolmérföld hosszú,mely Bostont Brooklinnel kötiössze.A város legtávolabb es részeibeni épületektöbbnyire fából vannak, ugy hogy azt kellenehinni,miként egy kiütend tüz itt iszonyú károkat tehet :pedig nincs rá eset.Amerika kitn tzoltó intézményeiminden tüzet, mondhatni támadása pillanatábanelfojtanak, ugy hogy az pusztitó hatalmát ritkán terjeszthetiki a szomszéd házra, st ellenben többnyireeloltatik , habár az ezen emészt elemtl megszálltház lobogva és: is.A hová fordultunk,pezsg munkásságot, gyárokkalborított vidéket, azok közt egj gépgyárt isláttunk, mely még mozdonyt is készit, s melyben különösena mködésben lév gépek , és szerszámoktisztasága , fénye , és szépsége ötlött szemünkbe. Amhelyek hasonlitanak magas boltozatuk-, s világosnagy ablakaikkal valamely nagyszer teremhez; ugyhogy azt képzelné az ember miként világos templombanvan, ha a számtalan gépezet szakadatlan mozgása,és az ezernyi kerék csikorgó zúgása a hely tulaj donképirendeltetésére nem emlékeztetné. Boston legkitnbb,s elterjedtebb iparága a br, s azzal összeköttetett roppantcsizma- és czipgyártás , melynek évi jövedelme18,635,000 dollárra megy, s készítményei az Egyesületminden részébe széthordatnak.Sajátságos benyomást tett rám, midn észrevettem,hogy a Cambridgebe vezet utón , és az ut mellettfekv réteken ugyanazon virágok, és növények


59díszlenek, melyeket nálunk hasonló helyeken találhatni.Ha az jut az ember eszébe, hogy 1000 mérföldnyitávolban van hazájától, azt hiszi, hogy ottminden, még a tenyészet is más : nem csuda tehát, hasajátbzerüleg lépetik meg, midn itt ismert alakokatlát, mik hazájára emlékeztetik, sazzal mintegy összekapcsolnilátszanak.Old Cambridge kisded szétszórva épített,díszkertek-s falusi lakokkal környezett városka. Maga atöbb, nagy részben egyformán épitett, és szétszórtanfekv épületekbl álló egyetem is egy üdezöld pázsittal,és méltóságos facsoportozatokkal díszelg kertalakutéren büszkélkedik. Lételét egy Harward Jánosnev bostoni polgár tetemes hagyományának köszönhetimég 1636-ról, de mely több más hagyomány általannyira szaporittatott , s neveltetett , hogy jelenlegfél millió dollár tkével bir.Igaz ugyan, hogy a 17-dikszázadban sok szükséggelkellett küzdenie ,de leginkább azon kor hittanászatiszenvedélyes vitatkozásai miatt szenvedett,melyek még a 18-ik században is folyton folytak, mivelaz volt a czél, hogy azon iskolára valamely hitfelekezetjellemét süssék. Mint minden idkorban, találkoztakakkor is emberek , kiknek czéljával nemegyezett meg a tudomány szabad fejldése , azért ellenségképakadályozák azt , nem pirulván azon elvetállítani fel, hogy a tudomány és szent lélek egymássalkölcsönös harczot vivnak, és hogy rendkívüliszent malaszt képes a tudományhiánytdúsan kipótolni.Szerencsére itt is értelmes , és mérsékelt néze-


60tek diadalmaskodtak, és az intézet évrl évre nyerttevékenység- és terjedtségben.9Ha bár ezen intézet távol áll is a tökély azonrókától , és sem tudományos terjedtség, sem mélységtekintetében jelesül a németországi kitnbb egyetemekkelössze sem hasonlítható : még: is annak tervezetenagymértékben tanusitja az amerikaiak gyakorlati,és a czélszerüre mindig fogékony szellemét. Azintézet fekvése, egy szigorú erkölcsössége- és tudományosságárólkitn város közelében, de egy kisdedszerény városka kebelében, egy terjedelmes kert közepette,midn szétszórt épületeit mindenütt a széptermészet veszi körül, csak jótékony befolyással leheta növendékek kedélye- és jellemére. Egyre-másra250 növendék szokott az egyetem épületében lakni,hol még élelmezéssel iselláttatnak. Taníttatik benneorvos-, törvény- és vallástan, van könyvtára, mely85,000 darab könyvet foglal magában, természettörténetimúzeuma, s vegytani mterme.Dél elmúlt már, midn Cambridgebe érkeztem.Az egyetem épületét zárva, s nagy csudálkozásomraa kertet oly pusztán s elhagyatottan találtam , hogyalig lehete néha egy-egy embert fel s alá menni látni.Hosszas ide s tova jövés menés után végre találtamvalakit, ki megmondá, hogy az egyetem két napeltt bezáratottt, és a tanárok, valamint növendékekaz ország minden részeibe elszéledtek.Ezután A^assiz tanár lakását kerestem fel.Mondhatom meglepett lakása szépsége, és kiessége.Nem messze az egyetem épületétl gyönyörséges


61virágkertek közepében áll néhány csinos, és ízletesfalusi lak, ezek a tanárok lakházai. E tekintetbenmeg kell hajolnom az amerikaiak Ízlése eltt. Ha bárnem nagyok és terjedelmesek is e lakok , de egycsalád számára elég tágasok, s már külsejükön annyiidomszer üség, s szép izlés nyilatkozik, hogy legtöbbfalusi lakunk ezek mellett mint nehézkes, s Ízléstelenkatonai laktanya tnnék fel. Az amerikai falusi lakokvagy a kellemes és ízletes schweizi falusi lakok modorában,vagyaz angol házak közönséges formájára épitvék.Sürü hálóként szép ésbuja kúszónövények fonjákbe az épület elfalát, mizléssel alkotott virágkertbetéved el az ablakon át kivillanó szem, és avirágcsoportozat üclit illattengert terjenget a kisdedlak körül. Gyöngeségemet meg kell vallanom,hogyezen lakást és életmódot egy tanárra nézve irigylendnektaláltam. Dúsan illatozó természet közepette,hivatásköre középpontjához közel, egy csöndes és szerényvároskában , az Egyesület egyik legnagyobb,irodalmi, politikai, és kereskedelmi tekintetben legelbbkelvárosa közelében, hivatásának háboritlanul, és tetszés szerint élhetni, Ízlésem szerint ez azanyagi lét eszményképe, mely után egy a tudománynakél ember törekedhetik.Kellemetlenül lépettem meg, midn több lépcsnfelhatolva, a földszint ajtaján belépve, egy hölgytl, kiaz oda nyiló s pompásan butorzott társalgó-terembenírással foglalkozott,meghallottam, hogy Agassiz tanáraz eltti nap hagyta el Cambridget, s távozottszünidre. Ezen meglepetés kétszeresen kellemetlen


62volt reám nézve, részint mert ezáltal ezen hires emberrelimegismerkedhetés alkalmától megfosztattam ;részint mert azon reményemben megcsalattam ,hogytle sok érdekest fogok meghallani a Harward ftanodanemcsak rendezése, szelleme, és tudományosálláspontja iránt, hanem átalában Amerika tudományosintézetei természete és szelleme fell. Ezen reményemrlle kellett mondanom, s mindazt, a mitezen hires Harward egyetemrl tapasztalhattam , néhánymegtekinthet intézete megismerésére szoritanom.Láttam a vegytani mtermet, s elálmélkodtamannak szegénységén, s nyomorú meszközein. Ugylátszik, hogy önálló kisérletre itt kevés alkalom van,mert a tankészület és eszköz-gyjtemény nagyon silány,és a mterem kézi könyvtárában néhány eredetiangol m melletttöbbnyire európai mvek fordítását, mint Regnaults Chemie , Fresenius analytischeChemie , L. Gmelius Handbuch der Chemiesat. láttam, de eredeti amerikai mvet egyetlen egyetsem vettem észre.A vegytanimtermen kivül csak a rajztermettekinthettem meg. Ez nagy számú, s mint a szervezésblkivehettem ,igen különböz életkorú tanítványokszámára van rendezve. A rajzolási példánylapokközt ott láthatók a terem falain azon kitn férfiakroszul festett arczképei is,kik bármi tekintetben hazájukranézve érdemet vivtak ki.Épen a terem söprése- és tisztogatásával foglalkoztak.Egy a padozatra vetett pillantás meggyzött,


63hogy Amerikában a fegyelemmel nagyon szken bánnak.Mindenfele narancs- és dióhéj hevert, s ugy tetszett,mintha a tanárt nem igen feszengtetné , ha ahuzamos munkában kifáradt növendékek testüket éslelküket egy kisjátékközzel felfrissítik. Nem lehetettszerencsém a természet és természet-történettani termetlátni , de a vegytani mteremben látottak utánítélve azt hiszem, nem bírhatnak valami nagy jelentékenységgel: de már a könyvtár igen számos s kitnmvet foglal magában.Délután három óra volt, midn egy hosszú starkára festett omnibus tetején visszaindultunk Bostonba.Midn a Rever-houseba értünk, épen akkorcsöngettek ebédre, s alkalmunk nyilt az amerikai életnekegy uj tüneményét megismerhetni.IX.Amerikai ebédlök. Bunker-If ill. Jégtárak. Bostonvárosháza. Coumioiipark. Fegyvertár.Egy szép folyosó,melyet a végén álló óriás tükörkét olyan hosszúnak rajzolt , vezetett az étterembe,mely meglep, pompás, óriás tükrök, s a legszebbfranczia bronzcsillárokkal ellátott, márvány- és aranyozássalékesitett , s a legfényüzbben van bútorozva.Ezen terem hosszában három hosszú asztalnyúlik végig , melyek közül mindegyik mellett 60vendég foglalhat helyet. Közönségesen csak kettfoglaltatik el,mig a harmadik késbb érkezhet ven-


64dégek számára tartatik fenn. A nk és férjük kedviértitt is külön étterem van, mely rendezési s butorzásifény- és pompára nézve a közönséges teremet sokkalfelülhaladja : de azért férjével együtt sok n foglalthelyet a közös asztalnál.Ha megszokott élelmeink soká tartó nélkülözéseután ismét oly asztalhoz jutunk , mely oly ételeketnyújt, melyek az elkényeztetett európai ínynek isjobban izlenek, mint a nyers, s nem angol által aligemészthet angol ételek : akkor ketts gyönyörrelülünk asztalhoz , s mindent kétszeres mohósággal falunk,így voltunk mi is,s gyomruoknak nagyon jólesett, midn az igen nyers s emészthetlen ételekután, melyeket a Canadán túlságos mennyiségben,mondhatni csömörlésigolyan konyháthordtak élnkbe, Bostonbantaláltunk, mely a francziához sok tekintetbenhasonlított. Nem kellett többé azon nyers,formátlan, kivül megégetett, ehetlen hustömegekkelküzdenünk, hanem változatos Ízletes, jól megpároltborju-gerinczet (cotelette) , vesepecsenyét (filét) , észsirlevesen megsütött baromfi-pecsenyét tettek élnkbe.A tésztás ételekben is jobban lehete válogatni, sazok is jobban az európai ínyhöz valának alkalmazva.Számos pinczér (lehetett mintegy 30) állott,mind egyenl öltönyben, a vendégek szolgálatára,mely páratlan gyorsaság- és példátlan renddel mentvégbe. Minden pinczérnek bizonyos számú vendég4— 5 van kimutatva, kiket szolgálnia, s ellátnia kell.Hire sincs itt zrzavar-, s eszeveszett kapkodás- és


lótásfutásnak. Minden a legszebb renddel, és csenddelteljesíttetik, ugy hogy ezen rend, ezen csöndesség,mely nemcsak Bostonban, vagy néhány nagyobbvárosban, hanem Amerika legtávolabb nyugati részeibenis uralg az ebéd ideje alatt , valósággal feltnt65nekem. Nem hallani itt azon zajt, kiabálást, czivódást,mely nálunk minden nyilvános étteremben boszantólagdivatozik , még els rangú casinóinkat semvéve ki,hol ugy látszik a jó Ízléshez tartozik a piuczértleszidni, s ezerféle parancsolgatás által olyanzavarba hozni, hogy fejét s tökéletes lélekéberségétel kellene vesztenie, ha hasonló jelenetekhez több évigyakorlat után teljesen hozzá nem szokott volna.Ilyen bánásmód egész Amerikában kivihetlen , skönnyen megesnék, hogy bolondok tornyába dugnákaz olyant, ki ezen nálunk divatozó dicséretesszokástAmerikában is érvényesíteni megkísértené. Az amerikai,legközönségesebb ember is igen csöndesen silledelmesen viseli magát az evésnél, igen keveset,akkor is csak ismerseivel beszél, s a legleikiismeretesebbenügyel az illem minden szabályára. *)*) ^gy tetszik ezen állítás kirívó ellentétben áll azon eseménynyel,mely szerint nem régiben bizonyos Herbert nevcaliforniai ember, ki neve után Ítélve nehezen tartozik az angolamerikaifajhoz, egy washingtoni szállodában, a pinczért,mivel neki ellentmondott , agyonltte. Ez azonban egyes eset,mely ellenében Olasz- és Spanyolországban évenként megesniszokott ezernyi orgyilkosságot lehetne felhordani. S az amerikailapok is ugy említik , mint a legaljasabb gonosztevt , ki alegelvetemedettebb gyülevész osztályhoz tartozik.Nendtvich. I.


Ebéd után egy sétát tettem Charlestown felé.Itt van az ugy nevezett Bunker-Hill (halom), melynevezetes egyszer gránitból faragott díszoszlopáról,mely egy ütközet emlékét rzi , melyben az amerikaiakAngolország elleni sz ab adságháboruj okban nemvívtak ugyan gyzelmet az ellenségen , de annaktetemes kárt okoztak. Szabad, a környékbl kiemelkedetthalom tetején áll , melyrl gyönyör kilátáskínálkozik a városra , és az azt környezsikságra.Ettl nem messze állanak Boston óriás jégrakodái,melyek e város kereskedése- és forgalmára olyjelentékeny befolyással vannak. Boston nevezetesennemcsak az Egyesület legnagyobb részét látja el alegszebb s kristálytiszta jéggel. Egész déli Amerika,Angol-, Spanyolország, keleti India, China sat. Bostonbólkapja jegét ,mely ezen kereskedelmi czikkremondhatni kizáró szabadalmat vivott ki magának. 18társulatfoglalkozik a jégkereskedéssel, és az évi kivitellegkevesebb 60,000 tonnára megy, mely Bostonnak4,000,000 dollár biztos jövedelmet hoz be. A jégrakodákiszonyú terjedelm épületek, a honnan Mammuthházaknakis neveztetnek. A fépületnek légközökáltal elválasztott hármas fala, s öt teteje van, magassága40', szélessége 178', és hosszúsága 199', s3\holdnyi tért foglal el , s öt különböz boltjában39,000 tonna jég fér cl.Igen sajátságos azon módszer,melylyel a jegetgyjtik, legkitnbb jeget ad a Cambridge mellettiFreschpond (fris tó), melynek igen szép tiszta vize


van. Miután a havat tisztán leseperték a munkások a67jégrl, kézi eke által barázdák huzatnak azon, melyekegyenes szöglet alatt metszik egymást. Ezen barázdákszerint egyenl nagyságú négyszög jéghasábokfrészeltetnek, vagy más kézmszerek által szedetnekki, melyek a közei-lev rakodákban (magazin) szorosanegymásra rakatnak. Két holdnyi jégterület kiadhat2000 tonna jeget, és 40 munkás 12 ló segítségévelképes naponként 400 tonnát szedni ki,s helyezniel a rakodákban.Három hét alatt az egész munka be van fejezve,ha ers hideg és derült napok járnak , mely id alattlegkevesebb 200,000 tonna jég tétetik félre. A jégrakodákugy vannak szervezve, hogy a jéghasábokat arakodák elöblibl emel csigák által közvetlen avasúti kocsikra lehet vinni. Ezen jég nagy része azamerikai szabad államokban használtatik fel. AzEgyesület legtávolabb es városaiban is nagymennyiségjeget találhatni, mert ez valóságos kereskedelmiczikk, melyet vásárokon ,piaczokon font számra isárulnak. Nem szabad ennek a legszegényebb amerikaiháztartásból sem hiányzani. Ennek, és az ez általmegóvni szokott enni valónak tartogatására,oly kisebbháztartások számára, melyek piaczról látják elszükségüket, igenczélszerüen alkalmazott jégtartókdivatoznak. Ezek négyszeg horgonypléhbl alkotottketts oldalú ladikok , melyeknek oldalközei igenrósz melegvezetkkel vannak betöltve. A jégnek átalánosanelterjedt használata által az ivóviz Amerikábansokkal kellemesebbé , s üditbbé tétetett, mint a


68nélkül, miután az Egyesület legtöbb városában nincsforrás viz , hanem vezetett vizet isznak , mely nyáronmeleg, és jég nélkül nem is volna enyliit.Azon nap estéjén a Howard Atheneumban egyballet eladásán voltam jelen. A mennyire kivehettemtánczosok és tánczosnk mind európaiak voltak , s aközépszerség alatt állottak; de sokkal jobban feltntaz egész szinház dísztelen s Ízléstelen rendezése,hozzá még a finomabbközönségbeni teljes fogyatkozás.Ezt tapasztaltam másutt is,ugy hogy önkénytelenülazon hit merül fel bennem, hogy az amerikai,különösen a szigorú erkölcs puritán szellemével ,elvével ellenkezik a színházba járás , és hogy Thaliamáig sem érezheti magát otthonosan a kereskedéstüz Jankeek között.Az amerikai városok legkitnbb épületei közétartozik mindenütt a városház (City-Hall), ha pediga városegyszersmind valamelyik állam fvárosais, akkor az úgynevezett Staathouse (államház) aváros legbüszkébb épülete. Építészeti Ízlésük mindenzamatja ezenépületben központosul, és ha bár a régibbekgyakran nem is Ízletes modorban , és szilárdanyagból épitvék, mégis örömmel látjuk az ilynemujabb épületeken, hogy építészeti Ízlésük naponkintfinomul, és semmi költséget nem kiméinek, hogy azta legszilárdabban s fényesebben emelhessék fel. Mertmig a régibb épületek , ámbár pompás modorban , detöbbnyire fából épitvék, ma már leginkább fejér márvány,vagy tömör gránitból építenek, nem kímélveaz anyag fényét és gazdagságát , milyent az embers


69csaka régi római fórumon, vagy az s Görögországépületein lát.Massachusett államháza még az ilynem régibbépületek közé tartozik. 1798-ban végeztetett be. Ezis, mint a többi, a Washingtoni Capitolium modorábanvan épitve, magas aranyozott kúppal, mely büszkénemelkedik ki a város többi épületeibl, ugy hogya tengeri utasok már igen nagy távolbólmegláthatják,smintegy iránytül szolgálván, mutatja nekik,hogy mely irányba vitorlázzanak.A bostoni városháznak igen szép, és kies fekvésevan. A Beacon (rtz) halom tetejére épitetvénuralg az egész környék fölött. Egy gyönyör ligetCommon-Park (nyilvános mulató liget) felé forditottpompás homlokzata szép rovátkolt oszlopokonnyugvó térkelyt képez, melyre számos lépcsnfelhatolván nagyszer kapuzaton juthatni az épületpompás csarnokába, mely fölött magas kúp formálboltivet, mig hátöblét Washingtonnak Chartreytólfaragott márványszobra diszesiti.Nem kevéssé lepett meg, látván hogy ezen szép,és különben pompás épület nagy részben fából vanépitve, a mit abból lehet kimagyarázni, hogy Amerikábanépitett ilynem házak közt ez volt a legelsépitmény , s mint emlitém 1798-ban már bevégeztetett.Ama dicséretes és szabad intézkedésekhez , melyekAmerikát , s minden nyilvános intézetét diszesitik, tartozik azon körülmény is , hogy ezek mindig,minden megszoritás nélkül nyitva állnak a közön-


70ségnek, s pénzvágyó kalauzok, milyenek Európa mindenvárosában lépten-nyomon rákötik magukat azutazóra , itt nem alkalmatlankodnak. Legcsekélyebbakadály nélkül az épület minden zögit-zugát megnézgelhettük,utójára még a kúpba is felhágtunk,honnan gyönyör kilátás nyilik a város és messzeterjedkörnyékére. A felügyel helyét egy irott táblapótolja, mely arra figyelmezteti a közönséget, hogy akúp megtekintésekor ne firkáljon annak falára. S kihinné? Az amerikai lakos oly nagy tisztelettel viseltetika nyilvános vagyon iránt ,hogy a kúpot egyetlenpontján sem találtuk valamely felírássalbemocskolva.Bostonnak legszebb díszei közé ez az épület homlokzataeltt elterült nyilvános báj kert (Common-Park)tartozik. Területe mintegy 75 hold, s abostoniak legfbb sétatéré. Százados fák, azok köztama hires szabadságfa, több nagy szökkút, és egytisztavizü tó adnak neki bájt, s teszik a bostoniaklegkedvesebb mulatóhelyévé , melyen ez amerikaiAthénének párisi fényzéssel vetélked magasabbköre magát fitogtatni szereti , mig a közönségesmunkás is szken jutott nyugóráit itt szokta eldzsölni.Bostonnak van ezen kivül államfegyvertára, shajógyára, melyben hadihajók készíttetnek. Ha bárnem tartozik is kedvencz idtöltéseim közé a fegyvertárok, azon mszerek rakodáinak látogatása,melyekkel az emberek egymást, és egymás mveitszétrombolják; és bár szivesebben látogatok meg egy


71gépgyárt, melyben a béke legnagyobb és leghatal masabbhódítói, a mozdonyok ,gz- és egyéb gépek készíttetnek,melyek korunkat nagygyá s minden máskor fölé emelik : mégis meglátó mattam különösenazon szempontból , hogy párhuzamot vonhassak azamerikai s európai fegyvergyárak közt. Elre láthatóvala, hogy Amerika, mint kizárólagosan iparos állam,melynekminden mködés? végetlen természeti kincseimszeres kifejtésére s terjesztésére van irányozva,fegyverhatalma általi véres hóditások, s idegen nemzetekleigázására nem czélozván ; fegyvergyárairanézve sokkal hátrább áll Európánál. Egy oly államfegyvergyár, melyet csak távolról is össze lehetnehasonlítani a Volwichival, az egész Egyesületbennem található. Amerikának nincsenek telepitvényei,melyeket Angolország módjára fegyverhatalommalkellene függésben tartani. Nincs sehol felerszakoltkereskedése, melyet csak sorhajó- és hadi készülettelvolna képes védelmezni. Kereskedelme saját terményei-s készítményeinek idegen nemzetekéveli szabadakaratú kicserélésén nyugszik. Ha Amerika az ujabbidben terjelmi tekintetben nevekedett, azt békés hódítás,s azon országok lakóinak akarata s határozataáltal nyerte. Amerikának nincs szüksége azért haderttartani, hogy Texast, Louisianát, Floridát stb.engedelmességbentartsa , mivel senkitl sem követelengedelmességet, hanem minden népnek szabadságárabizza, hogy az amerikai intézményekhez tetszése szerintcsatlakozzék. Amerika nevekszik mint egy izmosfa mszeresen, természetesen ágai s lombjai önálló


72fejldésben terjengnek mindenfele; s minden rész,melylyel nagysága, s terjelme nevekszik, kiegészítrészévé válik az egésznek, s azzal mszeres összeköttetésbeolvad. Ezen részek nem idegen törzsbe oltvák,melyen csak sínldve , hervadozva tengdhetnek. Azágak élete, tenyészte, s nedve ugyanazonos a törzséivel,ezer meg ezer titkoscsatornákon mind a közösanyaföldbl veszik táplálékukat , és egy törzs , egyegésséges és hatalmastörzs vezeti e tápot egyenllegmegosztva a legtávolabb fekv ágba is.Egyetlen egy r állt a fegyvergyár bejárásánál;hanem ugy tetszett, hogy ez is inkább az illem, mintvédelem végett állíttatott oda, mert mindenki egészháboritlanul járhatott ki s be. Különböz üregkörüágyuk s tarackok hevertek itt egymás mellett hosszúsorokban, de egynek sem volt targonczája. Nagymennyiség fris öntetü kész golyók is állottak ott pyramisalakban feltornyozva. Az ágyuk és tarackokszáma együtt véve alig volt több száznál, ellenben azelszórva fekv mhelyekben nagy tevékenység mutatkozott, a milyen talán más idben nem szokotttörténni. A tömör gránit négyszegbl épitett hajógyárbanis élénken folyt a munka. Néhány épitésalatt s több kijavításban lev óriás fregattot láttunk.A legfontosabbat csakhamar átnéztük, mire más intézethezfordultunk, melyben Amerika Európa többi országaifölött, jobban kitnik, mint fegyvergyárában.Ez Massacbusett állambörtöne volt, mely mint békeintézetaz elesett emberiség javítása- s nevelésére vanrendelve.


73X.Mass.ichusettállainbörtöne. Vámház. Lowell.Alig van valami, mibl valamely állam emberiségérzetét, s valamely kormány valódi bens lelkiképzettségét jobban, s csalhatlanabbul meglehetneÍtélni, mint azon ut s mód, melylyel azokkal szoktakbánni, kik a társaság, s annak törvényei ellen vétkeztek.Amerika állambörtöneibe vetett egyetlenpillanat elégséges arra, miszerint azon valódi meggyzdésszármazzék az emberben, hogy itt a legnemesebb,s legemberszeretbb indokok vezérelhettékezen valósággal javítóintézetek alapitóit. Azon boszunak,melyet az állam akarna venni a gonosztévn,legparányibb nyoma sem látszik; hire sincs olyanbüntetésnek, melyet szenvedélyességében szabott abnösre; s szó sem lehet valami szigorú embertelenfegyelemrl. Világosan látni lehet, miként az amerikaibörtönök szervezete az emberi természet legmélyebbismeretébl indult ki.Valóságos emberi javítóintézetek,melyek az elzárás, s emberi társaságtól!elszigetelés által nem a bnös büntetését, hanemcsak annak jobbítását czélozzák.Massachusett állambörtöne azauburnféle rendszerszerint van szerezve. E szerintnaphosszat a közösdolgozó házban foglalkoznak a fegyenczek, éscsak éjjelre, s ebéd ideje alatt vitetnek magános zárkáikba.A börtön kapujához érvén az ajtónállóa fogda


dolgozik.74irodájába utasítottminket, hol nevünk- s hazánknakaz idegenek könyvébei beírására szólittatánk fel,melynek megtörténtével egy vezett kaptunk, kia fegyenczek mhelyeibe vezetett. Ezek nagy négyszegformára épitvék, mely a nagy terjedelm udvartkörülövezi. Minden épületben, mely a négyszegegyik oldalát képezi, több elkülönzött mhely áll,melyekben 30— 50 fegyencz .Egy korlátválasztott azon tértl, melyben k dolgoztak. Öltözetökkét különböz szinü posztóbólkészült, melynekfele sötétkék, másik fele vörösbarnás, ilyen aa fvegük is. Azt hiszem, hogy ezen ketts-szinüöltönynek némi lélektani alapja van, az t. i. hogy afegyenczet minden perczben arra emlékeztesse, mikéntfegyencz, ki az emberi társaságból, melylyel mégközös ruhát sem viselhet, kitaszittatott. Békók vagymás emberiséget lealacsonyító kényszereknek nyomátsem lehete itt látni. A fegyenczek kfaragók, asztalosok,nyergesek, kefekötk, csizmadiák, kézm- ésostorgyártók. Hogy a fegyenczeket a börtönben dolgoztatják,fczélja az, hogy folytonosan hasznos, sket szórakoztató foglalkozásban vannak, mert a henyeségcsak neveli, míg a czélszerü tevékenység kissebbitia gonosz hajlandóságot. Más czélja az, hogyazon esetre, ha vétkezésük oka az volt, hogy képtelenekvalának napi kenyerüket megkeresni, ezáltalmiként hasznos mesterséget tanulnak, oly helyzetbetétetnek, hogy kiállott büntetésük ideje után kézimunkáj okkal kereshetik élelmüket.A fegyenczeknek tiltva van egymással szót vál-


tani, és ámbár egymással közvetlen szomszédságban75élnek, ugy láttuk hogy ritkán hágják át ezen tilalmat.A mint észrevettük mind nagy buzgósággal dolgozott,és a munka hihetleg szokásuk, és szükségükkévált.Különösen feltnt nekem azon körülmény, hogy1— 2 felügyel képes volt 50—80 fegyenczet rendbenésféken tartani, és a házi törvénynek tekintélytszerezni. A dolgozó házakból azon épületbe vezettettünk,hol a magános zárkák állanak. Ez egy négyszegépület, melynek mind a négy oldalát egy folyosóveszi körül. Ez nagy ablakokkal van ellátva, melyekenkeresztül a világosság a folyosóra, onnan a zárkákbahat. A zárkák két-három egymás fölötti sorralköröskörül a folyosóra nyilnak. Minden zárka körülbell8—10 láb hosszú, 4 láb széles, benne egyszer,de igen czélirányos ágy, asztal, és vizes korsó sat.Mindegyikben a legnagyobb tisztaság, s szeny- vagyrendetlenség árnyéka sem látható. Több fegyencznéltaláltunk könyvet, mely a házi könyvtárból adatiknekik. Másoknál más hajlam mutatkozott ; egyik különbözképek, többnyire önkészitette rajzokkal diszesitette,másik kifestette zárkáját.Az amerikaiak minden vállalatában bizonyos feltn,id- és erveli gazdálkodás mutatkozik. Seholsem tudnak kevesebb ervel, s aránylag rövidebb idalatt oly sokat, s oly nagyot teremteni el, mintAmerikában. Ezen törekvés legparányibb mködésük,igy a börtönök rendezésében is látható. Csodálnilehet, hogy oly kevés ember van a fegyenczek


76felügyeletére rendelve; s ha még tekintetbe vesszükazt is,hogy a felügyelk semmi nem fegyverrel sincsenekellátva, s a fegyenczeken semminem békó,alig látszikhihetnek. A börtön ugy van rendezve,hogy egy felügyel, ha a négyszög egyik szögletére ál],a zárkák felét belátja, s a fegyenczek egyetlen lépéstsem tehetnek zárkájukból a nélkül, hogy a felügyelazonnal észre ne vegye. E szerint két felügyel teljesenelég a fegyenczek rizetére. A nagy boltozatosablakon beható napfény tökéletesen megvilágositja avasrácsajtóval ellátottzárkákat, ugy hogy naphoszszatkényelmesen lehet azokban olvasni. A ftés gzáltaleszközöltetik, mely a folyosó falaiban lév csövekáltal vezettetik be. A gzfzgépekkel ellátottkonyhában példátlan rend- és tisztaság uralgott. Akórház, melynek tszomszédjában van agyógyszertár,tágas, magas, világos és szells, 12 ágygyal ellátottterem. A kórház üresen állott, egyetlen betegsem volt a börtönben él 476 fegyencz közt, mi azttanusitja, hogy mily jól és czélszerüen bánnak velk.Tanteremé is van a fogháznak, melyben a fegyenczekvasárnaponként egy értelmes és felvilágosodott vallástanitóáltal az erényes és erkölcsi életmódra buzdittatnak,valamint egyéb hasznos ismeretekre oktattatnak.Csak azon mély megindulás, steljes meggyzdésselhagyhattuk el a fogházat, hogy ezen igen czélszerü,s mély psychologiai tanulmányokra alapitottbánásmód után minden fegyencz erkölcsileg tetemesenmegjavulva hagyja el ez intézetet, a mit a követ-


kezes világosan is tanúsít, a mennyiben a visszaesés77példái a ritkaságok közé tartoznak. Ilyen eredménytkevés európai fogház képes felmutatni; st ellenbenigen sok esettel lehet bebizonyitani, hogy különösena közösen összezárt fegyenczek kiállottbüntetésidejökután erkölcsi tekintetben rendszerint sokkal megromlottabbállapotban hagyják el a fogházat, mintvalának midn abba beléptek, s igy a büntetés czéljatökéletesen elhibáztatott.Látogatásunk idejekor a massachusetti állambörtönbezárt fegyenczek száma 476-ra ment, melyneknagyobb része, mint mondák, lopásért záratott be.Az egyesült államoknak 1851-iki utósó összeirásaszerint a massachusetti államfogházba 431 fegyenczvala bezárva, melybl minden 1000 lakosra3'223 hazai fehér, 7.640 idegen fehér, és 46.337 ezredrészfekete esik.Ezután a város néhány kitnbb utczáit és téréitkocsiztuk be. Mindenütt óriási portéka-rakodák hoszszusora,azok közt egy roppant terjedelm épület,mely egy egész hosszú tér homlokzatát foglalja el,mely mint bérkocsisunk monda az Orleánscsalád tulajdona.A nyilvános épületek közt különösen feltntaz uj vámház (Custom house), mely keresztalakratisztán doriai modorban tömör gránitból van épitve.Mind a két homlokzatát hat óriási rovátkolt doriaigránitoszlopon nyugvó diszcsarnok ékesiti.sMindenikoszlop 32' magas, s átmérje 5' 4". Mindenik egy darabgránitból faragott, s mintegy 5000 dollárba került.Sok utazó azt vetette az amerikaiak szemére,


78hogy k egy oly anyagi czélra rendeltetett épületet,mint például a bostoni vámház oly szép ódon modorbanépíttettek, s azon véleményben vannak, hogyezen modor csak egyházakat, színházakat sat. illetmeg. Véleményem szerint nem látom át miért nelehetne oly szép , s oly magasztos modorban épiteniegy kereskedelmi csarnokot, mint például egy fürdházat?st ellenkezleg azt kívánnám, hogy mindennyilvános épület épitészeti tökélye, s tekintély parancsolókülfénye által szembetünleg megkülönböztessemagát egyéb magán, különösen lakháztól. Európábana nyilvános épületek meglep küldiszérekevés ügyelet van, s még a tudomány- és mvészetnekszentelt épületeken is ama katonai laktanyaszerümodor ural*?.Bostontól 25 angol mérföldnyi távolra fekszikLovvell, uj Angol ország legjelentékenyebb gyár városa.Amerika Manchesterének szokták nevezni.Igen nagy kedvem volt ezen amerikai Manchestertmiután az angolországit láttam, meglátogatni. 1826-ban alapittatott, s mainap 33,000 ezer lakost számlál.Lowell legkitnbb gyárai gyapotgyárak, melyekközöl 1850-ben legkevesb 50, mintegy 13,210,000dollár befektetett tkével rendelkezett. Atalános nézetaz, hogy gyárvárosokban a gyármunkások szegény,nyomorú, szellemi és erkölcsi tekintetben szánandóteremtmények. Ezen fenyeget elszegényedéselhárítására különböz eszközöket ajánlottak a gyárvárosoknak,s korunk minden politikusa veszdött,ámbár hiába, ezen kérdés megoldásával. Amerika e


79tekintetben is megelzte Európát, s azt a legjobbsikerrel gyakorlatilag életbe léptette, a min Európalegels politikusai , s államgazdászai ragodnak. S anagy titok, (ez a valóságos Columbustojása) abban áll,hogy a gyármunkások nagy része részvényes a gyárban,s valamint a gyár nyereményében ugy annak kezelésébenis résztvesz. Amerikában megszntek a gyáraka munkásosztályra nézve iszonyodás tárgyai, snyomorgatás helye lenni. A gyárak tágas és egészségesmodorban épittetnek, s igen tisztán tartatnak. A hetimunkadíj ni munkáért 2, és férfi munkáért 4 dollárSOcentesime. A gyár igazgatóság különös gondot fordíta munkások anyagi és erkölcsi jólétére, s folytonosatyai gondoskodással van azok nevelése s szellemi miveldésére.A város egy 10,000 darabból álló könyvtártadott rendelkezésük alá. Azon munkásnk, kiknekrokonaik, szüleik nincsenek a városban, tisztes asszonyokfelügyelete alatt közös házban laknak, holszállás, és élelemmel elláttatnak. Ezen emberbarátiintézkedés nem maradhat üdvös eredmény nélkül.Mint megesett tényt hozzák fel, hogy 950 leányközül 5 Tg év leforgása alatt egyetlen-egy esett meg,és az is írn volt. Ebbl lehet aztán kimagyarázni,hogy miért állanak az egész országban legjobb hírbena lowelli gyármunkásnk? A falusi szülék szívesenküldik leányaikat agyárakba, melyekbeni tartózkodásukalatt nemcsak hasznos ismereteket szereznek,hanem rend- és munkás élethez szoknak, 2 — 3 éviott tartózkodásuk után rendszeres élet, s takarékosságmellett gyjtött szép kis tkével térnek vissza a


80szüléi házhoz, hol csakhamar fel is keresik ket rendszeret,s jó erkölcs házasodni vágyó ifjak, s hamarábbférjhez mennek, mintha soha nem dolgoztakvolna gyárakban.Lowellben tehát épen az ellenkezjét találjukannak, a mi valódi emberbarátot, azeurópai gyárakmegtekintésekor az iparválalat szánandó áldozatittekintve, mély fájdalom, s részvéttel tölt el. Mig agyármunkás Európában alig kap annyi bért, hogynyomorú életét szken eltengetheti : a lowelli munkásoknemcsak minden szükség ellen biztositva vannak,hanem helyzetökben okos háztartás mellett mégmeglehets tkét is rakhatnak össze. Mig az európaigyármunkások , különösen munkásnk szellemilegelhanyagolvák, s testileg elnyomorodottak; Lowellbenemberbarátilag gondoskodnak azok szellemi képeztetése-és testi jólétérl. Egy ismert és igen tisztelteurópai bizonysága szerint a lovelli leányokmind egészségesek s virágzó kinézésüek, s az általukkiadott nyomtatott folyóirat (the Lowell oíferings) aa miveltség oly magas fokáról tanúskodik, minrlaz európai gyáraknak fogalmuk sincs. Azt mondjatovábbá : hogy a lowelli kézmvesek s gépészek egyházat épitettek, abban egy olvasó-teremet, könyvtártrendeztek, mihez hasonlót Berlinben az irók s miveltemberek felállítani képesek nem valának.El levén határozva, hogy a különvonattal még aznap azaz július 31-én 4 órakor Bostonból Uj-Yorkbaelutazunk, visszasiettünk szállodánkba, hogy megebédelvénminél elébb a pályaudvarba érhessünk.


81XI.Utazás Bostonból Uj-Yorkba. Amerikai vasutak.N. Havon. Yale-College. Cholera. üj-Yorkba érkezés. $z. Nicholas hotel.Amerika pályaudvarai épen nincsenek oly nagyok, oly fényesen készitvék, mint az európaiak,különösen az angolországiak :de azt az utazók gyorsés könny szállitása nagyon kipótolja. Egy utazásijegyet vált az ember,mely annyi részre van osztva,a mennyi állomáson áthalad, és ez hosszabb ideig isérvényes. A málhát minden méregetés nélkül veszikát, az utazók málnájának mennyisége sehol sincsmeghatározva, minden utazónak joga van akkoraútitáskát vinni , a mekkorát akar. Es én azt tapasztaltam, hogy ezen szabadsággal seholsem élnek viszsza,st ellenkezleg a sokat utazó amerikainak elve,hogy utazásában lehet legkevesebb málnával terheljemagát. Minden láda vagy útitáskára egy rézjegyfüggesztetik, melynek megfelel társát az utazókapja kezébe.A vaggonok kivétel nélkül egyformán rendezvék, ugy mint a déli , vagy magyarországi középpontivasút második osztálya. A padok egy középútáltal elválasztvák, s mintegy 40—50 utazóra vannakszámitva. Alig kell említenem , hogy Amerikábancsak egy osztályú vaggonok vannak, melyeken mindenkikülönbség nélkül utazhatik.Csak a nagy bevándorlásivonalokon vannak külön vaggonok,Nendtvich. 1. Ovagy


$2tulaj donképen különös bevándorlási vonalok, melyeksokkal nyomorúbban rendezvék; különben mindenvonalon egy a viteldíj. A többi utazóktóli elszigetelése szerint itt nem is képzelhet, s az Egyesület elnökeugyanazon vaggonban utazik a legszegényebbföldmivel vagy kszénbányászszal.Meg kell vallanom , hogy aggasztó érzéssel léptemaz els amerikai vaspályára. Annyit hallhatni solvashatni azon könnyelmségrl, melylyel az amerikaiakvaspályájukon utaznak, s azon sok szerencsétlenségrl,mely azokon történik , miként nem csuda,ha bizonj^os aggasztó érzést nem vagyunk képesekelnyomni. Az amerikai vasutak sokkal könnyebbenépitvék mint az európaiak,különösen a talaj készítéséreigen kevés gondot fordítanak. Sok helyen olygyéren van megersítve ,hogy a rajta átrohanó vaggonvonatterhe alatt meghajlik , s az hintáló rázassálzöttyenik át a síneken. Vaspályart seholsem láthatniAmerikában , s a hidak, emelt utak (viaduct) sincsenekoly szilárd alapra építve , mint Európában.Nagy részint fából épitvék, s csak annyi gerenda vanrájuk fektetve, a mennyi a sínek megersitésére mulhatlanulmegkívántató. Két oldaloni karfának híresincs,s jobbra balra egyenesen a vizbe vagy feneketlenörvénybe néz az ember a vaggonból.Mind ez hajmeresztarra nézve, ki nincs hozzászokva. Az amerikaifel sem veszi, mert ifjúsága óta nem ismer másutazási módot. Mind e mellett mégis csudálni lehet,hogy Amerikában nem történik több vasúti szerencsétlenség,s biz vast lehet állítani, hogy sokkal több


szerencsétlenség!83esemény adná el magát, ha Európábanépen oly hanyagul épített vaspályán azonkönnvelmüséffffel utaznának.Alig indult meg a vonat Bostonból ,azonnal ujélet pezsdült meg a vaggonokon. Az amerikai mindenvasutvonaton különböz tárgyakkalikereskedéstnyit. Elször is egy gyermek jelent meg mindennemújsággal, melyet csudálatos szaporabeszédüséggelajánlt, kinált az utazóközönségnek. Alig vándoroltez végig az egymással összeköttetésben állóvaggonokon , egy másik lépett be az ujabb irodalomtermékeivel , majd egy harmadik ezerféle hirdetéssel,végre több gyermek ennivalóval,mint gyümölcs, sütemény,kinálkozott. Jeges vizzel minden vaggonbaningyen szolgálnak. Es míg a vonat bszült sebességgelrohan, e gyermekek jönnek mennek a kocsik lánczolatán,s sokféle szórakozást nyújtanak a különbenhallgatag és csöndes utazóközönségnek.Azon vidék, melyen áthaladtunk, meglehetsterméketlen. A köves és kavicsos föld kevés reménytnyújt a földmivesnek eredménydús miveléshez. Mindenüttrészint levágott, részint álló erdk , és ámbáraz Egyesület egyik legmiveltebb részében utaztunk, avidéknek mégis vadon s mivelés által meg nem szeliditettarczulatja volt. Évadon, megmiveletlen vidékenrészint elszórt egyes,részint csoportokban egyesültfaházikók állanak, melyek fényes fehér olajszinrefestetve, olyan kinézés üek, mintha tegnap állittattakvolna oda. E házikók kedves s derült tekintetökkelaz egész vidéknek sajátságos kellemet kölcsönöznek.6*


84Mint letelepedett fehér galambok a béke olaj ágávalugy hevertek elszórva itt s ott a vidéken, s az elvágtatóbana falusi nyugalom és béke érzetét költék fel,mely ezen egyszer egyemeletes házikók lakói kebelébenhonolhat. Néha néha nagy városok mellett, stsokszor azokon keresztül röpitett a vaspálya. Vorcester,Springfield , Hartford, New-Hafen, Bridgeportvalának azon nevezetesebb városok, melyekmellett elhaladtunk. A vaspályaudvarokon mindenüttpezsg élet,állott az utazók tovább szállítására,számos omnibus, pompás uri fogatmindenütt különösenhirlap és könyvpiacz mutatkozik.Azon városok közül, melyek mellett elhaladtunk,különösen New-Hafen érdekelt engem. Nevezetesenitt van az Egyesület egyik legkitnbb f-tanodája és nevelintézete, az úgynevezett Yale-College. Ebben össze vannak kötve a gymnasiummalaz egyetem tanulmányai, s azon növendékek,kik hét évi tanfolyam alatt a gymnasiumot végezték,az egyetem egyes osztályaiba lépnek át. Van bennejelesül orvosi,törvény és hittani osztály. A ftanodanövendékei az intézet épületében laknak ,s igen szigorúfelügyelet alá vettetvék ,melyet hét gyám gyakorolfölöttük. Csak azon növendékeknek szabadelöljáróik engedelmével a városban szállásolniuk ,kika közös intézet épületében helyet nem kaphattak. Aziskolai törvények szigorúbbak, mint bármely általamismert európai intézetben. A növendékeknek szigorúantiltva van szinházba járni,valamely játékot játszani, s köteleztetvék a vasárnapot a legbuzgóbban


megünnepelni. A ki ezen napon szobáját elhagyja,vagy másik tanulótársát,vagy idegent magához bocsát,85azt szükségtelen foglalkozás vagy egyéb mulatságáltal megszentségteleniti , kihágásához aránylagfenyittetik. A mint látható mind ezen törvényekbl,még most is a régi mogorva puritánszellem kandikálki.Más részrl ezen intézet vezetiben oly józangondolkozás s oly helyes felfogás uralkodik egy közönségestanintézet fczélja iránt, hogy az egy részrliszabadelmüséget ,és más részrli korlátolt nézeteketalig képes az ember összeegyeztetni. A newhaveniftanoda igazgatóhatósága igy szól egy értesitvényében: „Intézetünknek nem az a czélja, hogyegyes tárgyakról egyoldalú oktatást nyújtson, denem is az , hogy minden dologról egy keveset felületesenoda vessen, vagy mindent egyenkint mint határozotthivatástant tanítson : hanem hogy mindentmagába foglaló nevelést és képzést kezdjen meg, sazt addig folytassa, míg a növendékek s tanulóknakaz intézetbeni tartózkodásuk ideje engedi.Czélunk atudomány és irodalom különböz ágai közt viszonyosságotállapítani meg, mely a jellembensajátságosösszhangzást s egyensúlyt idéz el. Hogy egyilyen életbevágó nevelést alapithassunk , szükségesaz ember minden képességét s tehetségét munkásságraébreszteni,mert ha ezek közül valamelyik túlmiveltetik,a tudományos jellem ferde irányt vesz.szellemerk nem fejldnek a legszebb arányban, hacsak nyelv vagy mértant, természet vagy államtudo-A


86mányt tanítunk. Intézetünk czélja nem az, hogy valamelybizonyos hivatásra megkívántató tanokat adjonel, hanem hogy annak alapját vesse meg ,a mimindennel közös s a mire a többit építeni kelljen. Atudomány és irodalom alapelvei adják az anyagot,eszközlik a lélek fegyelmét és felemelkedését,melyekazt minden egyes szakmány tanulmányaira legjobbanelkészítik.Ezen bár húsz év eltt kimondott alapelvek olyigazak és valódiak, hogy jelenleg is minden közönségestanintézet vezérelvéül tekintendk s elfogadandókvolnának.A ftanoda több tudományos nevezetes férfitszámit tanárai közé, ezek közt a hires ásványtanászDanát, ki uj ásványtan rendszere által európai nevetszerzett magának, s az ásványtanban uj korszakotnyitott.Egyébiránt Connecticut államnak , melybenNew-Haven fekszik, jelentékeny iskolai pénztkéivannak , melyek régi földvásárlásnak köszönhetikszármozásukat. Magas kamatra kiadott tkéi rámennek3,000,000 dollárra, mihez még egy évenkénti,közadózás utján összegylt jövedelem is számítandó.Connecticut 363,000 lakosához képest 1850-benbirt négy ftanodával, 1,656 nyilvános iskolával, 202akadémia és magántanodával, 430,826 dollár évi jövedelemmelés 79,000 növendékkel. E szerint minden100 angol vagy körülbell 5 geogr. négyszögmérföldreesik.39 — 84 iskola és 4— 6 lakosra egy iskolás


87Éji 12 órakor érkeztünk Uj -Yorkba, miután 23 C>angol mérföldnyi vonalt 8% óra alatt átfutottunk.szerint 6 geogr. mérföld esik minden órára. A vaggonokUj-York 22-ik utczájáról egy lovon attal a canalstreetbe(csatorna utcza) vontattattak , honnan egypompás és kényelmes bérkocsis szállított minket avilághír St. Nieholas (szent Miklós) szállodába.A kiszállásnál sehol sem kell az embernek podjászávalbíbeldni , mert mindenütt azon czélszerürendelkezés divatozik, hogy megérkezés eltt átadjaaz ember jegyét az úgynevezett málhamesternek. Ennekegy bádogszelenczéje van, mely mint a takarékszelenezéktöbb bevágásokkal van ellátva. Mindenbevágás fölött egy szálloda neve áll. Már most jegyeátadásakor megnevezi az utas azon fogadó nevét,melybe beszállani szándékozik, s a málhamester azonbevágáson veti be a jegyet , mely fölött a megnevezettszálloda neve áll. Az átvett jegy nyugtatójáulegy a jegy számával ellátottEpapirt ad az utas kezébe, s ezentúl semmi gondja az embernek uti málnájára,st alig ért a szállodába, már málnája is otttermett. Az is igaz, hogy ezen igen kényelmes intézkedéscsak ott állhat fenn, hol az utiholmik nincsenekörökös kutatás alá vetve.Megérkeztünk tehát a St. Nicholasba , de milysiralmas állapotban !Két útitársamat az uj-yorki útban, még New-Haven alatt , egyszerre s hirtelen acholera lepte meg, minden kellemetlen jelenségeivel.Váljon a jegesviznek Bostonban való mértéktelenhasználata, az uj-yorki utbani sok naranesevés vagy


88az utolsó napokban i hirtelen való légmérséklet változásokozta-e, nem lehet meghatározni. Meglehet,mind ezen okok összemüköcltek. Elég az hozzá, hogye két úron, mondhatni, ugyanazon perczben mutatkozotta legvalódibb cholera minden jele.Könnyelgondolni, mi lett volna ezen két ur sorsa, ha mindenamerikai vaggonon meg nincs azon igen szükségesés emberséges intézkedés , egy félrevaló zárka,mire az annyira emberi Európa (nem mondhatom miokból) mai napig sem tudta vinni.Ezen intézkedésnélkül a legcsle^els állomásnál ki kellett volna szállanunk,s e két ur szükséges segély hiánya miatt ekór áldozatául eshetett volna. így hát életüket azonnem ugyan aesthetikai, de igen emberséges intézkedésnekköszönhették.Ezen állapotban érkeztünk éjféltájban a St. Nieholasszállodába , oly országban , oly városban,olyan szállodába, hol egy lélek ismersünk nem volt,kihez fordulhattunk volna. De a legnagyobb szívességs kigondolható elzékenységgel fogadtak minket,azonnal szobát nyitottak, pillanat alatt mindent öszszeteremtetteka mi az ápoláshoz szükséges, s nemtelt bele félóra, már az orvos is ott termett, ki rögtöngyógyítás alá vette a szenvedket. A szállodaházi orvosa volt az, ki az épületben lakott, külsejérenézve érdemes és bizalmat gerjeszt férfiú,kin anyegleségnek csak árnyékát sem lehete észre venni,a mirl pedig az európai orvosok az amerikaiakatoly nagyon kikiáltották. Gyógyitásmódja is nagyonczélirányos s tökéletesen észszer vala , a mit a kö-


89vétkezés is bizonyítani látszott, ámbár az orvosi tudománybanlegkevésbé lehet a kedvez eredménybla felhasznált gyógyszerek czélszeriiségére következésthúzni. Elég az hozzá, a két beteg két óra felé márnyugodtan szendergett, s reggelre kelve, jelentékenygyomor- és bélgyöngeségen kivül a tegnapi kórnaksemmi jele sem vala észrevehet.Azon zavarodottság, melybe két útitársam betegségeejtett, s ennélfogva a kivülem es tárgyakiránti részvétlenség nem engedek,hogy a szállodábaérkeztünkkor csak egy pillantást is vessek környezetünkre.Csak másnap reggel, midn a szállodát elhagytam,vehettem szemügyre annak alakját s rendezését,mely az egész Egyesület, hihetleg az egészvilág legszebb, leggazdagabb és legpompásabb szállodája.Még csak két év eltt a Metropolitanszálloda volt Uj-York legnagyobb s legpompásabbszállodája, s azt hitte mindenki, hogy fény s pompáranézve nem lehet rajta túltenni. A mi azt illeti,a vállalkozók részérl meg is tétetett minden, mégpedig pazar mértékben, a mit Uj-York szépség, fényés gazdagság tekintetében felmutatni képes volt. Abroadway (f vagy széles ut) és a prince-street(fejedelemutcza) szögletén fekszik, a broadway fellihomlokzata 520 láb hosszú, 6 emeletes, s egyszerre700 vendégnek képes szállást adni. Csupán a telek,melyen áll, 300,000 dollárra becsültetik, s a felépitéss rendezés még egyszer annyiba került. Hogyazon pazarfényrl, melylyel e szálloda van diszesitve,némi fogalmat szerezhessen olvasóm, nem lesz ér-


90dektelen néhány adatot felhozni. Csupán kandallópárkányzat-, ablak- sajtóragasztókhoz szükséges márványra20,000, sznyegek, függönyök, fehérnemre50,000 s bútorzatra ugyanannyi dollár fordittatott.A fiatal házaspárok számára rendelt szobákban menyezeteságyak állanak, melyeknek darabja 1500 dollárbakerült. Minden els és második emeleti lakosztálylyal íordoszoba van összekötve ;vendégek szolgálatára,150 pinczér áll as a konyhában egy fszakácsigazgatósága alatt, ki egykor Wellington herczeg udvariszakácsa volt, 13 franczia szakács mködik. Aföld alatt egy óriás befalazott gzkatlan áll , melyalatt a tüz éjjel és nappal szünet nélkül lobog, smelybl a mozgató gz a roppant épület minden részébevezettetik. Minden gépet, mely az utazók málhájátés a szenet a fels emeletekbe felszállitja, azételeket a konyhából felviszi, a pecsenyesüt gépekethajtja, a mosdó és fördvizet a különböz emeletekbejuttatja, a mángorlókat mozgatja, ezen gzhajt.Ezen maga néniében bámulatos épületet azonbanujabb idben a St. Nicholas szálloda jóval felülhaladta.A broadway utcza felé néz homlokzata fehérmárványból van, s egy sorban 25 ablak áll rajta.Az épület hat emelet magas, s két fehér márvány kapuzatavan, egyik az urak, másik a hölgyek bejárásául.A kapuzaton át egy gyönyören diszesitettcsarnokba lép az ember, melybl balra egy tágas, finomsznyegekkel boritott , olajfestvények és bronzcsillárokbólékesitett terem nyilik,mely közös használatraszolgál. Ezen terembe bárki az utczán járta-


V2Ezen teremmel közvetlen összeköttetésben áll egy illattár.A folyosón végig haladva,tágas csarnokká szélesülaz, s hasonlit valamely pénzház csarnokához.Ez folyvást temérdek ember gyülhelye, hol, mintegykereskedelmi csarnokban, pezsg üzérkedésben töltikaz egész napot.Ezen csarnokban van :1. A ház hivatala, melyben az idegenek fogadtatnak,nevöket az idegenek közös könyvébe beírják,sa szálloda minden ügyei végeztetnek.2. Egy postahivatal, melyben az utazók érkezettleveleik elfogadtatnak, s az elküldendk felvétetnek.3. Az ujabb , s utazási irodalom termékeivelikönyvkereskedés.4. Egy hirlap kiadó-hivatal , melyben mindenUj -Yorkban megjelen újság s napilap 2 centértmegkapható.5. Egy távirda-hivatal, melybl az egyesületminden részébe táviratozni lehet.6. Egy frissit és nyalakodó terem. Mind ez feltalálhatóa St. Nicholas szálloda elcsarnokában,mely e mellett pompás bronzcsillárok,ílorenczi díszedényekkelvan diszesitve,míg boltozatát lombczifrák(arabesk) sszép festvények ékesítik.Ezen elcsarnokból szélesketts lépcszet vezeta szálloda emeleteibe. Nemcsak a szobák, hanem afolyosók, lépcsk is egész a negyedik emeletig a legfinomabbangol sznyegekkel fedvék.


93Az els és második emeleten a legpompásabbhölgyteremek állanak,melyek keleti fényzés és ízlésselvannak bútorozva s diszesitve. Hogy olvasómnémi fogalmat szerezhessen ezen kiállítás fénye sgazdagságáról, elég legyen annyit említenem, mikénta St.Nicholas szállodában van egy néhány szobábólálló osztály, melyet nászteremnek neveznek, ennekhatározott napi dija 300 dollár, azaz 600 peng forint.És van elég ember Amerikában, kinek nemesik terhére naponként ennyi szobabért fizetni;ritkább észak mint dél emberei közt,de ezkik rabszolgáikvéres verejtéke által gyjtött kincsük s gazdagságukatezen utón törekesznek feltnvé s értékessé tenni.Az els emeleten álló étteremek tökéletes öszhangzásbanvannak a szálloda egyéb fényz rendezésével.Óriás diszteremek azok, melyekben 3— 400vendég egyszerre ebédelhet. A konyhát inkább francziamint amerikainak lehet nevezni. Itt is, mintAmerika egyéb szállodáiban ,roppant választékú boráll a vendégek rendelkezésére. Mindennem rajnai,champagneai s más franczia , spanyol, portugáliai,st a mi minket legjobban meglepett, legjelesebbmagyarországi, mint somlai, neszmélyi, egri, budaistb. bor a legválasztékosabb mennyiségben található.Oly kitn magyar borokat kaphatni ott, minketPest legels szállodájában hiába keresnél. A hires,szegszárdi születés Schwarzer nev vagyonos bécsiborkeresked érdeme ez, ki oly kitn magyarborokat szállít át Amerikába, s ott nagy áldozattaljelentékeny rákodat tart, s a magyar bornak az által


94igyekszik hirt,nevet szerezni, hogy csak legkitnbbfajú és minség borokat árul.Az egyes utazók számára rendelt szobák elégtágasak, a legszükségesebb bútorzattal ellátvák, azágyak, mint egész Amerikában szokás, két olyanszélesek, mint nálunk divatos. A fehér márvány mosdóedényekfölött két cs van, melyek közül tetszésszerint, s minden perczben egyik meleg, másik hidegvizzel szolgál. Világitásra gáz használtatik , s nyáronlegnagyobb kényeimül szolgál az, hogy reggel éseste egy korsó jeges vizzel láttatik el minden vendég.XII.Uj-York.esett.Uj-Yorkbani mulatásunk els napja vasárnapraCsalódnék, a ki Amerikában a vasárnapról következéstakarna húzni a többi napokra. Mert míghétköznapokon zsibongó élet, szakadatlan munkásság,élénk forgalom , az üzérked tömeg sürgése-forgásalátható mindenütt : vasárnap és ünnepnapokona forgalom és munkásságra nézve valóságos halotticsend lép be egész Amerikában. Ha ezen szokás mindenszárazföldi európait már Angolországban meglep,Amerikában még szembeszökbben fog ez feltnni.Nemcsak hogy Amerika minden városábanvasárnaponként a forgalom tökéletesen megszakad,boltok, mhelyek, kávéházak, korcsmák egész napbezáratnak, minden nyilvános mulató hely, st azutczák és piaczok tökéletesen megnéptelenülnek : st


95a nagy forgalom is megsznik ez nap az egész országban.Minden vasúti menet fel van függesztve, mindenpostai közlekedés, újság, levélszállitás stb. vasárnaponkéntteljességgel meg van szüntetve; mindenhivatal zárva, st vannak gzhajók is, melyek avasárnapot megünneplik s horgonyon nyugosznak.Egész utazásunk alatt, ha szombaton délután vagyeste érkeztünk valamely helyre , boszonkodásunkrakénytelenek voltunk egész vasárnap, akartunk vagynem, ott vesztegelni. Mintha az egész ország ütereiátköttetnének, ugy sznik meg a más napokon olysebes, oly élénk lüktetés, s ugy tetszik, mintha azegész ország kábító álomba vagy tetszhalálba sülyedtvolna. St még a családkörökben is általános csöndességs hallgatagság áll be; minden zörg foglalkozás, bárminem mulatság kiküszöböltetik; de mégvannak házak, melyekben vasárnapon a fzés is illetlennek,st bnnek tartatik. Egyetlen megengedett, és a vasárnap szentségéhez ill foglalkozás abiblia, vallásos értekezések s épületes Írások olvasása,s igen illetlennek tartják vasárnap más czélból ut-mint ha templomba szándékozik menni.czára lépni,Ha vasárnap utczán bolygókat lát az ember, meg lehetgyzdve, hogy azok irföldiek vagy németek, általábanidegenek , de teljességgel nem amerikaiak.Csak egyik vagy másik német bor- vagy sörkorcsmábanvan vig és derült élet, mert a német hü maradrégi nemzeti szokásaihoz még Amerikában is, s a vasárnapot,legalább második felét, inkább tartja mulatságés öröm, mint lelki épülés napjának. Ott még


96zene és ének sem hiányzik, s az orthodox amerikaiakszörny botránykozására annyira viszik vallástalanságukat,hogy a vasárnapot még víg táncz által ismegszentségtelenítik.Áldott, igénytelen amerikaiak!Ök még nem voltak Európában. Csak néhány hónaprakellene ket Európába küldeni, hej be sokattanulnának,a mit még eddig nem tudtak.Ámde mily hullámzó a város tevékenysége a hétköz napjain. Egy, brodvvaynak nevezett, hosszú, szélesutcza nyúlik át az egész városon a kiköt partjaés batterieparktól egyenes vonalban. Ez a forgalomfutja, azon nagy, népes, virágzó város szive, melyblki s be szivárog minden élet és moi:gás a város ésország egyéb részébe. Ezer meg ezer kocsi, melyekközt az omnibusok fszerepet játszanak,, robog tarkavegyületben fel s alá, míg a két oldaloni járdán többezer gyalog zsibong erre s arra. Meglep fényes képetnyújt a nemcsak pompás , hanem nagyságuk sgazdagságuk által kitn boltok hosszú sora.Széles,utczára néz, tökéletesen átlátszó homlokzatukon átszabadon betekinthetni a gazdagság, kiállítás pompásságas szokatlan térj elem által nagyszer benyomástgyakorló boltok bensejébe. Vékony vasoszlopokáltal elkülÖnzött óriás tükör táblák képezik a boltokhomlokzatát, melyek mögött az eladásra szánt kelmékszép és ajánlatos csoportozatban olyan formánvannak kirakva, hogy azok között szabadon végig tekinthetnia ház egész hosszát elfoglalóboltok hosszúlánczolatán. Ezekhez hasonló, s szokatlan nagyságukáltal feltn boltokat sem Parisban sem Londonban


nem láttam.képest a97Az uj-yorki brodwayben lev boltokhozpárisiak kisszerk és parányképüeknek látszanak.S nem kell hinni , hogy csak néhány kivételilyen, oh nem! mind egyforma, s kirakatuk a legfinomabbpárisi vagy londoni izlés szerint fényes pompávalvan diszesitve. St még az Uj-Yorkban nagyszámmal lev gyógyszertárak is feltn fényzésselrendezvék, és egy egyszer csemegeboltnak , melybeeste beléptem,ezer gázlámpa által tündérileg kivilágítottbenseje rendkívül meglepett. Nem holmi sötét,bús, összenyomott zug, hanem elég tágas, széles, ízletes,és a nagyravágyó fényzés s finom kényelemminden kívánalmaival ellátott diszterem ez ,melybena frisit és nyalánk csemegéknek ezerféle nemévelszolgálnak a hemzseg vendégcsoportnak. Szélesmárványlépcszet vezetett a terem közepébl egymásik, szinte tündérileg diszesitett földalatti ét- éscsemegeterembe, mely az amerikai uracs és haspóknakaz öt égöv minden termékével, mely után sziveszája vágyódott, kedveskedni képes volt. Nyáron legközönségesebb,általában kedvelt üdit ital az úgynevezettclaretpunch. Ez rögtön készíttetik bourdeauxi(bordói) bor,czukor, narancslé és sok jégbl,s hihetleg azért, hogy rögtön hüsit hatását enyhítsék,vastag szalmaszálon át szörpölik.Egyébiránt nagyszer , szépségük s építészetimodoruk által meglep palotákat hiába keresnél abrodwayon. Brodway csak a forgalom és kereskedésnekvan szentelve,a legnagyobb, legterjedelmesebbépületek rajta a szállodák, a St. Nicholason kivül aNendtvich. I.7


98szinte nagy és pompás Metropolitan és Astorhousestb. a többi épület többnyire portékarakoda , melygyakran a legfels emeletig felnyúlik , de ezek köztis vannak meglep nagyságúak. Az ilynem épületekközt legkitnbb Steward ur portékarakodája. Ezegy fehér márványból épitett négyemeletes sarokház,melynek egyik homlokzata a broadwayra, másik azúgynevezett kéj ligetre néz. Egyenesen az utczárólegy magas kapuzaton keresztül a földszinti boltbajuthatni, mely az egész tizenkilencz ablak szélességhomlokzatot elfoglalja. Ebbl hátrafelé egy kúpon átvilágitott egyházalaku térkörbe jut az ember, melynekgobelinnel fedett falaimellett csigalépcszet vezetegy karzatra,honnan a fels emeletekbe nyilikut. Mindenik emeletben meghatározott nem gyártmányokáruitatnak. így például földszint csak selyemkelmék,az els emeletben csipkék s ezekhez hasonlók,a másodikban gyapjúszövetek és a harmadikbangyapotgyártmányok. Folytonosan 300 kereskedsegédfoglalkozik, s évi forgalma egyremásra8,000,000 dollárra megy, a mennyit, merem állítani,Pest váczi utczai minden kereskedése nem tesz.A brodway többi épülete nagy részint keskeny,s 4— 5 ablakkal néz az utczára,de mindemellett magasak,s közben-közben pompásan, ha nem is Ízletesenépitvék. Jelesül van igen sok fehér márványvagy veresbarna homokkbl emelt épület,mely habárnem is a legjobb Ízléssel, mégis meglehetsenvan diszesitve. A házak legnagyobb része azonbanveres téglából van épitve.


99Igen sok ház sajátságos tekintetet nyer földalattiüregei által , melyek szinte vagy lakhelyek ül vagymás czélra, például hivatalszobául, rakodául, borházul(barr-rooms) használtatnak. Ezen czélb©l a házaknakutczára néz homlokzata ki van ásva, a lakokablakai ezen vasrácscsal fedett térre nyílnak ,melyenkeresztül hat a világosság ezen földalatti térüregekbe, melyekben gyakran igen csinosan butorzottlakok találtatnak. Az ilyen házak leginkább a városazon részeiben állanak, melyek nincsenek a forgalomnakszentelve, s konyha s cselédlakásul szoktakhasználtatni.A város déli része a régibb, s nem igen szabályosanvan épitve. Itt még szk, s egymást ferdeszeglet alatt átmetsz utczák találtatnak, míg a városészaki részét széles , egymást egyenes szegletalatt vágó utczák képezik. Uj-York városa déli részénekutczái külön névvel vannak ellátva, míg azészaki részei csak számokkal j egyez vék. Ezek közöla délrl északra nyúló utczák avenue's (bejárások),az ezeket keletrl nyugatra egyenes szegletben metszutczák streets (utczáknak) neveztetnek. Elsnem, t. i. avenue van 15, melyek az East- (kelet) ésHudson-River (folyam) közti tért foglalják cl; utóbbinem, t. i. street, van jelenleg 35, melyek házakkalbeépitvék , míg a város tervképe 156-ot mutat fel.Uj-York ugyanis egy Manhatten-Island nev szigetenáll, melyet keletrl az East-River, nyugatról aHudson-River, északkeletre a Hudson-River egy ágahatároz. Térterjelme 22 angol ü mérföld, vagy7*


iz.A várost különösen diszesiti a sok square (tér),10014— 15,000 hold. Ezen területre terjeszkedhetik Uj-York, a nélkül, hogy természetszabta határait áthágná.Jelenleg emiitett területnek egy harmadátsem foglalja el.A brodway két oldalára nyilnak azon utczák,melyekben Uj-York sajátképeni forgalma nyüsg , s ajankeek pezsg munkássága seredeti gyülhelyéülszolgálnak. Ezekben állanak a világ legügyesebb &kikiáltottabb kereskedinek óriás rakodái,üzlettereméi;Uj-York számos pénztzsérjének váltóháza,,melyeknek ablakain betekintve,ott látja az ember apénzváltót roppant kincshalom eltt ülve, melyetmint sárkány a Hesperidák arany almáját,gondosanmelyek a város különböz részeiben elszórva állanak,s szép, bujazöld ligeteket képezvén, pompás ugrókutaiks hs sétatereikkel különös gyönyörségéreszolgálnak kivált a közel lakóknak. Közönségesenszép és drága vasrácscsal vannak körit ve, s igen különböznagyságúak. A legkitnbb, mely 10 holdnyiterületet foglal el, parknak neveztetik. Ez közvetlena broadwayon fekszik, gyönyör vizmedenczévelés ez ugrókuttal van ellátva. Ezen áll a fehérmárványból épitett városház (city-hall), Uj-Yorkegyik legkitnbb s tekintélyesebb épülete. — A"Washington square szinte 10 holdnyi terület.Az unión square (egyesülettér) a brodway északivégén,ugrókuttal stb.a bo wling-green (zöld tér vagy liget) nagy


101Uj-York tehetsebb polgárai a city üzérkedmozgalmától távol, a város kül részeiben ütötték feltanyájukat. Mint az angol, ugy az amerikai is szeretimagánylakát csöndes, nyugodt, a nap zaja és azidestova hullámzó tömeg által kevéssé zavart helyreépiteni. Ezen Uj-York pénzkirályai által elfoglaltvárosrészek közt legkitnbb az 5. avenue. Itt kétoldalon csinosan, Ízletesen épitett házak hosszú soranyúlik el, mely mindig kedves benyomást gyakorol.a szemlélre. Azonban nagyon csalódnék, ki azthinné, hogy a gazdag amerikai lakháza nagyság ésépitési modor kitnsége tekintetében hasonlít a mipénzembereink vagy gazdag uraink palotájához. Aleggazdagabb amerikai laka is igen szerény; homlokzatán3—4 ablakos házikó, mely csak kül disze, Ízletesalakja s belbutorzata pompája által különbözika legszegényebb polgár lakától. Az 5. avenue házaitöbbnyire veresesbarna homokkbl, ízletes építészetidiszitvénynyel ellátva, épitvék. Az amerikaiépületektl minden eredetiséget megszoktak tagadni,s azt állítják, hogy még az idegen építészeti modortsem képesek tisztán utánozni. Igaz lehet, de annyibizonyos, hogy az amerikai lakházak sokkal kedvesebb,barátságosabb és kellemetesebb benyomást tesznekaz utasra, mint az európai hosszú, kopasz ablaksorokbólálló, s ízléstelen, katonai laktanya modorbanépitett paloták. Ám tekintse meg jól valaki Európalegtöbb fvárosában az úgynevezett szép s ujépületek által megifjitott utczákat. Lehet-e valamiridegebb, egyformább, szemet s érzést fárasztóbbat


102képzelni, mint ama 3, 4, 5 Ízléstelen, nehézkes ablaksorralellátott, nyilt, mindig szemetes és szemetsértbejárásu hosszú, végetlen sorház? Mi jogon vádoljukmi az amerikaiakat eredetiséghiánynyal? Váljonnyilvános- és magánépületeink nagy részint nemrégi épitészimodor rósz utánzásai vagy össze nemill zagyvalékai? Mutasson nekem bárki egyetlenépületet Pesten , melyrl ellehetne mondani , hogyÍzletes modorban van épitve? Talán a museumra hivatkozik?vagy épen a három színházra, vagy talán amegye, városházra és a kereskedi épületre? Építészitekintetben alig; lehet valami Ízléstelenebbet s nehézkesébbetképzelni , mint ezen épületek. Ha a végetlenablaksorok kopasz hézagai közé néhány corinthiaivagy jóniai oszlopfejes czifraságot oda ragasztunk, azthisszük, hogy ez által az építészeti izlés kívánalmainaktökéletesen eleget tettünk. Azzal, hogy egy simárafésült s csinosan nyirt fre néhány haj fürtötakasztottunk, nem tettük még azt széppé.Megkísértem rövid rajzát adni egynek azon házakközül, melyek az 5. avenueben legszámosabbak.Mint már említem, nagy részint veresesbarnahomokkbl, mely Amerikában nagy mennyiségbentaláltatik, épitvék. Ez nemcsak házak , hanem különösentemplomok s egyéb nyilvános épületekre isszokott használtatni. Ugy látszik , hogy nagyon tartós,s az id viszontagságaival hatalmasan daczol, sazon homokkhez hasonlit, melybl a régiek nyugatiNémetországban legnagyobb egyházaikat építek.Amerikában mint minden , ugy a lakházak kül-


103tekintete is kisebb s nagyobb mértékben az ano-ollakházak h másolata, csakhogy az amerikaiak sokkalkedvesebbekül tnnek fel a szem eltt.Az utczáról 6—8 lépcszet vezet egy közönségesenkét oszlopon nyugvó kapuzaton keresztül a házigen csinos s nagy gondosan tisztán és fényesen tartottbejárásába, A többnyire zárt ajtón egy kis fényesérczlapra a ház lakója neve van jegyezve. Ezalattegy másik érczlap áll, melynek ily felirata :„Lettres" (levelek) hasadékán a házba tartozó levelekvettetnek be. Az ajtó két oldalán gyakran láthatókapró fülkék, melyekben csinos szobrok és díszedényekállanak.Egyébiránt teljes lehetlen a bejáráscsinossága és Ízletességérl tökéletes fogalmat adni,mivel nálunk ehhez hasonló valami nem is létezik.Hanem ugy látszik , hogy az amerikai a bejárás tisztaságaés igénytelen diszességével a ház bensejébenuralkodó rendet és csinosságot akarja tükrözni. Azáltal,hogy a bejárás lépcsi az utczába benyúlnak, alépcs mellett két oldalon némi tér képzdik , melycsinos vasrácscsal köritetvén ,a legkiesebb kisded virágoskertet alkotja. Képzelni lehet, hogy egy széles,mérföldnyire nyúló ekkép diszesitett utcza milykedves benyomást gyakorol. A bejárás két oldalánlegfeljebb két ablak nyilik. Ez a ház egész szélessége,mely azután a tulajdonos vagyoni állása vagy szükségeihezképest 2—3 emeletre emelkedik. Az ablak,átalában az egész ház külsejének diszesitése sohasempompás vagy túlzott, annyival kevésbé csundáros(bizarr), st igen sok esetben nagyon Ízletes és fleg


104kedvesnek találtam. Mindamellett, hogy csaknemminden lakház ezen épitési modor szerint van épitve,a küldiszesitésbe annyi változatosság áll el , hogyegy ilyen utcza mizléses irombályt (mozaik) ábrázol,melyen a szem édelegve tévelyeg, s nem érzi azember azon fárasztó egyformaságot, melyet európaivárosokban a kopár ablakok végetlen hosszú soraszül.A ház ajtaján keresztül egy elcsarnokba lép azember, melynek két oldalán nyilnak az elfogadásiszobák ajtajai.Ezekben központosul a ház gazdagságaés fénye, sparlournak neveztetnek. Legfinomabbsznyegek, melyeket nyáron csinos gyékények pótolnak,takarják a padozatot. Egyébiránt a padozatnaksznyeggeli boritása oly átalános szokás Amerikában,hogy azok a legszegényebb osztály szobáiban istalálhatók, a gazdagoknál pedig nemcsak a szobákpadozatja , hanem az elcsarnok s az emeletekbe vezetlépcsk is besznyegezvék. Mihelyt egy amerikaiházába lépett az ember,talpa soha nem érintkeziktöbbé a puszta földdel.Az amerikaiak parlourjai nemcsak gazdagon ésdrágán butorozvák, hanem szobrok, csillárok, karosgyertyatartók,pompás tükrök és igen csinos kandallókkalis diszesitvék. Amerikában igen drága, legfinomabbközépkori faragványokkal ékesitett bútorokatláttam, melyek Európában vásároltatván, tetemesköltséggel szállíttattak az Oczeánon keresztülAmerikába. Illatos virágokkal diszelg porczellánkorsók,elbbkel irók müveinek diszkiadásai , kü-


105lönböz csinos természeti tárgyak , mint csigák , ásványokstb. képezik közönségesen az amerikai polgárparlourjának soha nem hiányzó ékességét. Csaknemminden házban található egy csinos alakú s gazdagkiállítású zongora, ugy hogy teljes joggal állithatni,miként egész Európában nincs város, melyoly számos zongorát tudna felmutatni, mint magaUj-York, de nem is találtam sehol oly gazdag tartalmúzongorarakodákat , mint Uj-Yorkban.A ház többi emeleteiben állanak a háló- ,gyermek-,tanuló- vagy munkaszobák, valamint pipázóteremis.Ez utóbbi többnyire meglehets távolságban,s tökéletesen elszigetelve áll a többi szobáktól.Mert az teljességgel a jó szokás ellen van, amerikaiszempontból, a ház többi szobáját dohányfüsttel megfertztetnivagy egy hölgy jelenlétében pipázni.étterem rendesen földszintAza parlour közelében fekszik;konyha, cselédszobák pedig többnyire a földalatt, de azok is elég tágas, világos, szellsek s tisztáns kényelmesen butorozvák. A ház földalatti osztályábatöbbnyire az utczáról is vezet egy külön lejárás.Kocsiféhaj , istálló , szóval minden , a mi a háznála szemetet szaporítaná vagy annak tisztántartásátnehezítené , a lakháztól tökéletesen el van különözve,s azzal semmi összeköttetésben nem áll. Ezugyan némi kellemetlenséget okoz , de a tisztaságkedviért szívesen eltri ezt az amerikai.


106XIII.Uj-York. Folytatása. Omnihusok. Crotonvizvezetes.Tüzoltócsapat.Uj -Yorkban,mint az Egyesület minden városábana magánközlekedés omnibusok általeszközöltetik, melyek a város minden részét átszeldelik , s 3centiért egyik végétl a másikig kocsizhatni. A munkas erveli gazdálkodás , mely az amerikainak mindentettét s foglalkozását jellemzi, itt is mutatkozik. Azomnibusok nagyok és kényelmesek s mindig tiszták.Kivül bell tarka czifrázatok, képek- s arczképekkelékesitvék, snagy betkkel azon városrész van reájukirva, melyben a közlekedést eszközlik. Egy ilyen24— 30 lakóju vándorháznak egész kormányzatátegyetlen kocsis viszi,ki azért sohasem kénytelen ülésérlleszállni. A kocsi végén álló ajtó egy a kocsitetején egész a kocsisig nyúló szíjon csüng , s a kocsiskezére van csatolva , s az által tetszése szerintnyitja vagy zárja az ajtót. Adott jelre azonnal megállapodik,az ajtó felnyittatik s az utas beszáll. Havalaki leakar szállani, a szíjat rántja meg, még pediga szerint,a mint az utcza jobb- vagy baloldalánakar kiszállani, egyszer vagy kétszer. A kocsis egykis kerek nyilason át, mely a kocsi elején van, bedugjakezét, átveszi a 3 cent. s felnyitja az ajtót,mire az utas kiszáll s az omnibus tovább halad. Ilyenmódon 5-ször 6-szor is megtelik kocsija utazókkal,mire pályavégéhez ér,s mindig 3 cent. számit.


107Az ó városnak a mérföldnyi hosszúságú avenuekvégéveli összeköttetéselóvaspályák által eszközöltetik,melyen az omnibusok szakadatlanul robognakfel s alá. Ezek rendesen összeköttetésben állanak avaspályavonalokkal, és a pályaudvarokról a városszivébe s a legellenkez végére isszállítják az utasokat.Egy ilyen lvonal húzódik a canalstreeten a tizedik,egy másik a nyolczadik, egy harmadik a hatodikavenuen keresztül,végre egy negyedik broadwaytóla boverystreeten keresztül a 4.avenuebe.Uj -Yorknak a szomszédos városokkal s szigetekkeliösszeköttetése, mint például : Brooklin, Jersey-City, Hoboken, Williamsburg, Staten-Island, Long-Island stb. gzkompok által eszközöltetik. Ezek többnyireazon utczák után neveztetnek el, melyekbl kiindulnak,vagy melyekbe azok benyúlnak. Mint Fulton-ferri,Crystopher-ferri stb.A város különböz részei közti sokkal nagyobbközlekedés, mint már emlitém, omnibusok által mozdíttatikel. Százanként jönnek s kelnek a broadwayon,s egyforma léptekkel mozognak fel s alá végtelensürgés-forgásban. A számtalan omnibus és teherhordókocsik közt igen számos pompás urifogat isrobog fel s alá a broadwayon. Ezek az szép, a legújabbpárisi divatképek szerint,ha nem oly Ízletesenis, de oly gazdagon, st gazdagabban öltözött s ékesítettterhüket viszik egy Steward vagy egy Lewisés társa rfösportéka- vagy piperekereskedésébe.A diszes amerikai kocsik sok tekintetben különböznekaz európaiaktól. Itt is láthatni czímerrel s


108formaruhás inassal ellátott kocsikat, de ezek nagyritkaság, s csak a nehezen elnyöghet európai emlékekvég maradványaiul tekintendk. Mellzve azonfényt s gazdagságot, melylyel az amerikai diszkocsikkiállitvák, nagyobb érdeket gerjesztenek alkotásuksajátszer alakja által. Ez oly gyönge , oly finom,miként alig képes az ember megfogni, hogy egy ilyenkocsi mikép állhatja ki a rósz kövezeteni sebes robogást,a nélkül, hogy darabokra zúznék. Alkatása olyfinom, hogy nálunk a legizletesebb kocsi is otrombánaks nehézkesnek tetszik a mellett.Különösen kedvelttek,s egész Amerikában elterjedtek az olynemükocsik, melyeket bugisnak neveznek. Ezek négykereken álló finom brrel fedett jármüvek, s olygyöngéd alkatúak, miként azt hinné az ember,hogy Illyés égi utazására, nem pedig az egyenetlen,kemény és köves földöni robogásra alkotvák. Különösenkerekei s azok külli oly finomak, hogy sebesforgásukban alig láthatók, s csaknem kísértetbe esikaz ember, azt hiszi, hogy talán a levegben lebeg akocsi. A kerék talpa gyakran alig egy hüvelyknyivastag, s ilyen a kocsi talpa is. Hogy tehát ily gyöngédenalkotott kocsi még sem zuzik darabokra, a kitncsontkemény fának tulajdonítják, mely ezen ko-Feltncsi készítésére használtatik. Ez ugyanis az úgynevezetthickory (amerikai diófa) mely egész Eszakamerikábannagy mennyiségben van elterjedve.még a kétkerek jármüvek egy neme, melynek tengelyénegy fedetlen ülés áll, minden karfa nélkül, saz ülés csak akkora, hogy épen egy ember fér el raj-


109ta. A lóra is nagyon sokat tartanak Amerikában, sszép fogatra sok pénzt szoktak fordítani.Legelterjedtebbaz angol nemes faj. Sajátságos az is, mitmás országban nem könny tapasztalni, miként azuralkodó népszellem nem engedi meg, hogy valamelymagánszemély négylovas fogaton járjon. Omnibusoksfuvarosoknak megengedtetik annyi lovat foghatnibe a mennyit tetszik,mert itt mindenki saját pénzeértvehet részt a kocsizásban. Magánszemélyek négyesfogatoni járását aristokrata szokásnak tartják,melytl a nép véleménye irtózik. Ellenben az omnibusoknakazon eljoguk van , hogy több lovat foghatnakel, mit k sokszor túlságosan is használnak,így a szállodák omnibusai elé, mely a nagyobb szállodákbanszámosan találtatik ,gyakran a legpompásabbpostafogat van befogva, télen pedig, szánut alkalmávalközönséges szokás Uj-Yorkban az omnibusokeleibe 6— 8, néha 12 különczösen czifrázott lovatfogni, s az utczákon fel s alá roppant zaj s csengésközt igyen száguldani. Minden kocsinak jelentékenypénzbüntetés terhe alatt szigorúan tiltva vana járdát csak megérinteni is, s nem is találkozik kocsis,ki ezen tilalmat át merné hágni.Legszebb,legjótékonyabb, egyszersmind legnagyobbszerüminden intézkedés közt, melyet Uj-Yorkfelmutathat,a Croton vizvezetés, mely a városts annak minden részét elegend jó ivóvizzel ellátja.Ez a Hudsonfolyamtól öt mérföldnyi távolságra kezddik,s 40 angol mérföldnyi területen nyúlik át. ACroton folyam kristály tiszta vize elször egy mester-


110séges, d a mranak neveztetett tóba vezettetik, mely250° hosszú s 400 holdnyi területen fekszik. Bele fér500,000,000 gallon (egy gall. = 3% pint) viz, s egészenk és kavicsból van épitve.Csak itt kezddik avizvezet , mely a Hudsonfolyam balpartján délrenyúlik , míg nem a Harlemfolyóhoz érvén , azon egy1,450' hosszú és 14 óriás oszlopon nyugvó hidon keresztül(high-bridge , magas hid) hatol át , hogy aManhatten szigethez jusson , s vizét ott három roppantvíztartóba öntse, melyek 35 holdnyi területenfeküsznek, s 150 millió gallon vizet fogadnak magukba.viz két,Ezekben megülepedve s megtisztulva megy aa városhoz közelebb fekv kisebb víztartóba,melyekbl azután minden városrészbe szétoszlik. Ezennagyszer m 13 millió dollárba került a városnak, éépitészeti nagyszerségét, szilárdságát tekintve, arégi Róma legbámulatgerjesztbb épitményei melléoda lehet állítani.Az igaz, hogy Uj-York az által tetemes adósságbadöntötte magát, de oly mért , melyért a késivadék is áldani fogja. Ily tettek irányában csak szegényesrágalmazási vágynak tekintend ,midn valakiaz amerikaiakat pénzszomj, fukarság s dollárbálványozássalvádolja. Az való, hogy a pénz becsétjobban tudja méltányolni , mint hogy haszontalan,szükségtelen csecsebecseért, czéltalan pompáért, éssaját torka- s hasára vesztegetné : de ha arról vanszó, hogy egy közhasznú müvet, egy valódilag emberi,t s még maradékit is boldogító intézménytkellene létrehozni :ott senki nem bkezbb mint az


amerikai,megtételére,111senki nem készebb a megkívántató áldozatmint . Egy, minden amerikai keblétlelkesit közérzület, közszellem az, mely t bámulatostettekre ösztönzi,mely eltt minden a közjó elmozdítása,nemzete fénye s híre-neve emelése tekintetébltett áldozat csekélynek tetszik.E mü készítése 1835-ben határoztatott el, s már1842-ben bevégeztetett, tehát sokkal rövidebb idalatt, mint Európa némely városában az arróli tanácskozástart, váljon a régi, rósz s gazdaságtalanolajjali világítás tartassék-e meg, vagy a minden tekintetbenczélszerübb , olcsóbb gázvilágítás hozassékbe.Ezen vizvezetéssel,mely Uj-York minden házáts annak minden emeleteit tiszta, egészséges vizzelellátja, egy másik megbecsülhetlen elny is van öszszekötve.Nevezetesen ha Uj-York utczáin bolyongaz ember, a járdán 15 — 20 lépésnyi távolságra kisdednégyszegeket vehet észre, melyek abba belevannak sülyesztve. Ha az ember ezen négyszegetfelemelinti , egy kis üregbe jut, melybe a vizvezetcs sárgaréz vége nyúlik. Ha ezen cs végéreegy töml (Schlauch) srófoltatván , a csap megnyittatik,ervel zúdul a víz a tömlbe, melyet azutántetszése szerint használhat az ember különbözczéiokra, mint például a járda öntözése és mosására,s az utczák felöntözésére. De legnagyobb jelentségannak haszna és használata tzi veszedelmeknél, melyeknekoltására Amerikában kitn rendezés intézkedésekléteznek. Amerika minden városában van


112egy úgynevezett tzoltó férfiak testülete (fire-mancorps),melyre a tzoltó szerek vannak bizva, smelynek szoros kötelességévé tétetett, a kirontotttüzet már támadása kezdetén elfojtani. A tzoltótestület tagjai vagy a város ifjabb s izmos férfiaibólválasztatnak két évre, vagy, mivel belátták, hogyezen változtatás sok hátramaradással van összekötve,több városban ezen becsületbeli hivataltállandó jólfizetett tzoltó társulattá alakitották, s amaz ellenségeselem romboló hatalma ellen most ezen társulatrabizatik a polgár vagyona és tulajdona. Es ezhivatásának nemcsak hogy legnagyobblelkiismeretességgel,de olyan bátorsággal felel meg, mirl nekünktökéletes fogalmat szereznünk lehetlen. Mindamellett, hogy néhol egész utczák könnyen éghetanyagból, t. i. fából épitvék, még sem igen harapózhatiktovább a pusztító elem,mert legtöbb esetbencsirájában elfojtatik. Láttam Bostonban egyegészen fából épitett házat, mely kivülrl egészenmeg volt szenesedve, és bár ablakaiból lobogva csapkodottki a láng, a tüz mégis eloltatott, s nemcsakhogy nem harapózott tovább, hanem a lángba borultháznak még le nem égett része mégis mentetett. Mihelytjelesül valahol tüz üt ki,azon perczben mindentzoltóállomással távírda utján tudatik, s mind tódula veszély helyére.E czélra nem négy kerek nehézkes,négy lótól vont fecskendezk, vagy roppant,egyik helyrl a másra ügygyei-bajjal mozdítható hordókhasználtatnak, hanem két kerek kézi kocsik,melyeknek tengelye körül közepitleg egy brtömló'


113van tekerve, alkotják az egész tzoltási készületet.Egy ilyen tömlnek a vége, mely minden vizvezetcsreráillik, annak sárgaréz végére srófoltatik, s mihelyta csap megnyittatik, azonnal túlságosan b skimerithetlen vizsugárral rendelkezhetni,mely a dühöngelemet kevés id alatt megzabolázza, az által,hogy az égésre valóságos özönvizet bocsát, mely alegborzasztóbb tüzet képes elfojtani. Azon utczán,melyen a tüz kiütött, patakmódra folyik az oltóviz, scsak annak folyása mellett kell haladni, ha a vész helyéreakar az ember jutni. Csak igy lehet felfogni,hogy a dühöng elem még a legkellemetlenebb körülményekközt sem harapózik tovább, és gyakran alegközelebbi szomszéd a buzgó tzoltók mindenhatóságábanbizva, teljes léleknyugalommal nézi lakásaablakából a dühöng elemnek fáradatlan ellenfelei ellenállhatlanbuzgalmávali küzdelmét.Innen magyarázható,hogy a tzoltó férfiak társulataaz egész Egyesületbennemcsak népszerséggelbir, hanem kitn tiszteletben is részesül. Sajátságosöltözetük által különböztetik meg magukat, sgyakran láthatni ket feltn öltözetükben a résztvevközönség számos kisérete mellett megismertetjeleikkel a városon keresztül csapatonként végig vonulni.Uj-Yorkban minden év júniusa 14-én,mint alapitásukévnapján ünnepélyes menetet szoktak tartania város legnépesebb utczáin. A résztvev lakosságezreitl kisértetve vonulnak áta hölgyektl elfoglalterkélyek örömrivalgása és lelkesit integetései köztNendtvich. I. O


114mert az ritkán zavartatik meg, mint inkább anaplopók és tolvajok fékezésére van rendelve.az ünnepiesen diszesitett városon, s igy aratják feláldozótevékenységükért a háládatos közönség megérdemeltelismerését.Uj-York még rendrséggel is bir. De ez itt igennépszer intézmény és nem annyira a rend íéntartására,Amerikábanminden egyes polgár gondoskodik arról,hogy a rend s nyilvános bátorság egyes rendzavarókáltal meg ne háboritassék, s ennyiben minden amerikaiegy rendrhivatalnok helyét pótolja. A tulaj donképirendrök száma egész Uj -Yorkban, oly városban,melynek lakossága 700,000 lélekre megy, csak1000-re terjed. Ezek semmi különös formaruha általsem különböztetnek meg a város többi lakóitól,nem viselnek fegyvert, s egyetlen megkülönböztetjel,melyly el szükség esetén megismertetik magukat,egy magukkal hordott kisded bádogczímer.ezt elmutatják,azonnal engedelmeskedik az amerikai,Mihelytmert minden rendrben a megtestesült törvényttekinti, s kétszeres bnnek tartaná ennek ellenszegülni.XIV.Uj-York. Folytatás. Nyilvános épületek.Uj -Yorkban számos hatályos nyilvános épületvan. Legkitnbb ezek közt a City-Hall, (városház)mely fehér márványból van épitve, 216 láb


115hosszú, és 105' széles, homlokzatán pompás oszlopokkal.A Parksquares, egy szép, három szegletes, aaBrodwayal határos, ugrókutakkal ékes diszkért közepénáll. Nagyszersége, és soliditása által különösenfeltn épület a pénzcsarnok is, (Merchants Exchange)mely tömörgránitból épittetett, homlokzatán18 óriás 38' magas joniai, oszlop diszeleg, inigkúpja 124'-ra nyúlik fel. Tökéletesen tzmentes, arégi pénzcsarnok helyén, mely 1835-ben tz általemésztetett meg. Epitése1,800,000 dollárba került.A vámház (Custom-house) az athenei pompás Parthenonmintájára fehér márványból van épitve, hoszszusága200', szélessége 90' magassága 80', két oldalánnyolcz 32' magas oszlopokkal diszesitve. A vámüzletrerendeltetett legnagyobb csarnok köralaku,melynek átmérje 60' s fölötte egy 30' magas 16korinthiai oszloptól emelt kup nyúlik fel. Kár hogyezen épület, valamint az eltte emiitett, bár nagyszerségüks épitési modoruk által az utazó szemét lebilincselik,egy aránylag szk utczán, a Broadwaybanyúló Wallstreeten állanak, mi által meglep hatásukbóligen sokat vesztenek. — Ha az emberek áhitatosságát,vallásos érzületét, s erényességét a templomokszáma után kellene megítélni , melyek valamelyvárosban léteznek ; ugy az uj-yorkiak a föld kerekségénlakók közt a legáhitatosabb, erényesebb és vallásosabbnép. Templomaik száma mintegy 250-re megy,az igaz hogy nagy része csekély terjedettség, sigenkevés bir nemi épitészeti becscsel. Olyan templomokat,mint Európában láthatni, melyek nemcsak meg-


116lep nagyszerségük, hanem építészeti értékük miattis egy nagy városnak, st egész népnek dísze, és büszkesége,egész Amerikában nem találhatni. Ez azonkörülménybl magyarázható, hogy Amerikában nemlevén ugy nevezett uralkodó vallás, s tökéletes vallásszabadságlétezvén, számos keresztyén vallásfelekezetvan, melyek a törvény által tökéletes vallásszabadsággalfelruházvák, maguknak templomokat, s iskolákatépíthetnek a mennyit, és a milyet akarnak : deközülök egyik sem számithat valamely államsegélyre,s viszont nem is félhet az állam részérl valamelymegszorítástól. Ezen az állam részérl gyakorolt vallásiközönösség mind arra, mind az egyes polgárranézve igen jótékony eredmény, mert valamint sokkellemetlenségtl meg kiméli azállamot; ugy egyikfélnek sem szolgáltat okot az egyik vagy másik felekezetnekrészrehajló kitüntetése miatti elégületlenség,és panaszra. A mint minden állampolgár egyenlenköteleztetik vagyonához aránylag az államterheiegy részének viselésére, ugy a többivel tökéletesenegyenl jogot élvez, mely sem az állam kormánya,sem akármely testület által nem csorbitathatik meg.És Amerika ezen tökéletes vallásszabadság követkéztében,s eljogos uralkodó vallás nem léte miatt azonborzasztó isten ostora, a pusztító vallásháborúk ellen,melyek Európa bensejében századokig dühöngtek,eddig biztosítva volt. Amerikában csak a tollharczbir teljes szabadsággal, a különböz pártfelek ezenküzdtéren kényük s kedvük szerint birkózhatnak,harczolhatnak míg erejük, s tehetségük engedi. A


117harcznak nagy, és hatalmas dönt birája a közvéleményhatározza el egyik vagy másik párt gyzelmét vagybukását. Vallási háborútól csak akkor lehetne Amerikábanfélni, ha ez vagy amaz vallásfelekezet kizárólagoselbizakodottságában annyira menne, hogy atöbbiek jogát és szabadságát korlátozni, vagy azamerikai államépület alapját önz czélból megrázniakarná. S ámbár ilyes aggodalomra némileg ok mutatkozikis Amerikában; még is az emberiség érdekébenreményijük és elvárjuk, hogy az ép gondolkozásúamerikai nép ilyes embereknek ellenséges, s keresztyéntelenerlködését még csirájában elfojtani, s hazájáte vallási háború csapásaitól megmenteni kötelességénekfogja tartani.Miután tehát Amerikában minden keresztyénvagy nem keresztyén vallásfelekezet teljes szabadsággalbir vallása gyakorlatában , a sok felekezet közül,melyre ott a keresztyén vallás szakadva van, mindeniktehetsége, és szükségéhez képest épititemplomát.Templom és iskola a legels épület, mely mindenujdon keletkez telepitvényben, egyfogamzó városébrényében emeltetik. Nagyobb városokban mintUj-York, Boston, Philadelphia gyakran megesik,hogy valamely templom épitése üzérkedési szempontbólrészvényekre kezdetik meg. Egy ily templomtulajdonosai, illetleg részvényesei, különböz vallásfelekezethezis tartozhatnak. Ok húzzák részvényeikkamatját, keveset gondolva azzal, ki használja atemplomot. A felekezetegyes tagjai fizetnek üléseikért,s ez alkotja a templom jövedelmét. E szerint ta-


118lálhatni több vagy kevesebb fénynyel vagy pompávalékesített templomokat, drága sznyegekkel bevonttalajt, drága vánkosokkal ellátott, s bársonynyal bevontüléseket sat. Különböz templomokban az ülésekfényes bútorzata képezi az árt , e szerint van azuj-yorki fényz keresked világnak, a kevésbé tehets,és egészen szegény osztálynak külön temploma.Egyébiránt Amerika minden protestáns egyháza kisebbnagyobb mértékben megtartotta a szigorú puritánjellemet, s a legpompásabb, s drágább kiállitásmellett is némi méltóságos egyszerség szemlélhet,minden túlságos csillogás szorosan kerülve, kép, vagyszobor nem diszesiti azon hajlékokat, melyek arrarendelvék,hogy az emberi teremtmény lelkét, az örök,testetlen, s lénytelen teremt néma imádására emelje.Legkitnbb temploma Uj-Yorknak a szentháromság temploma (Trinity-church) , mely szépgoth modorban vöröses homokkbl igen Ízletesenvan épitve. De ámbár büszkék szépségire az uj-yorkiak,még is csak árnykép Európa azon méltóságos egyházaihozképest,melyek az ódon goth építészet virágzásaidejében emeltettek. A templom hajójának hossza189' szélessége 84', s tornya magassága 264', melybesok idegen, és utazó felhág, mivel onnan a városra,és környékére gyönyör kilátás kínálkozik.


119XV.IJ-York szellemi e'Iete.Uj-York szellemi és anyagi fvárosa nemcsak ahasonnev államnak, hanem az összes Egyesületnek.Az amerikaiak szeretik az „Empire-Cyti" mellék nevetcsatolni hozzá, és már helyzete, s hatalmas befolyása,melyet kereskedelmi tekintetbenminden részére gyakorol, csakugyan azaz Egyesületegész Egyesületvalóságos fvárosává avatják. Magától értetik,hogy ezen tulnyomóság semmi tekintetben, és semminem politikai eljogokra nem vonatkozik : csupánerkölcsi, és anyagi befolyására, melyet gazdagsága,élénk szellemi, és kereskedelmi munkássága által gyakorolaz Egyesület minden egyéb részére. Uj-Yorkaz Egyesületnek nemcsak legnépesebb, hanem leggazdagabbvárosa is. O az Egyesületnek nemcsak kereskedése,s forgalma, hanem divatja, s értelme fölöttisuralkodik, habár tudományos tekintetben, különösena mi az intézetek alaposságát illeti, Bostonban,de kivált Philadelphiában hatalmas ésszerencsés vetélytársakatbir is.A tudomány os, és tanintézetek oly számosak Uj-Yorkban, mint Európa bármely legnagyobb, s leghatalmasabbországa fvárosában. Van benne 200 elemiiskola, melyek számára a városi hatóság 1851-ben221,770 dollárt, utalványozott; 5 orvosi tanintézet, amelyek tudományos terjedtség, és tudományos kiképzettségtekintetében sokkal hátrább állanak egyéb


120nagyszer orvosi tanintézeteknél, de azért megfelelnekczéljuknak, a mennyiben elég számos tudományos,és értelmes orvost képeznek az államnak; aColumbia ftanoda, Uj-York egyeteme, fehér márványbólépitett goth palota ; a püspöki vallásúak, valaminta presbiteriek papneveldéje sat.Épen oly számosak Uj -Yorkban a tudományostársulatok is; mint például a történeti társulatbecses könyvtár, s indiai régiség gyüjteménynyel ; azEthnologieal Society; továbbá számos könyvtár,melyek közt legkitnbb a Society Library (olvasóvagy könyvtáras társulat), mely 40,000 kötetkönyvvel, s olvasó-szobával, melyben G0 napi, és 70heti s havi folyóirat áll az olvasni vágyó rendelkezésére;s azonkívül egy rajzteremmel bir. E társaságnakvan 1500 tagja, kik beléptükkör 25, s azután évenkint6 dollárt tartoznak fizetni. A kereskedelmiolvasótársaság (mercantile library Association)fiatal kereskedk számára, s azok által van alapítva,s könyvtára a tudomány minden ágából 42,000 kötetetbir, gyakran a legbecsesebb, s legritkább müveket,melyeket közjóért lelkesült nemes érzelm férfiakajándékoztak a társaságnak. Ebben azon szabadelmüintézkedés uralkodik, hogy megengedtetik a társaságtagjainak egyes müveket, de csak szorosan meghatározottidre kikölcsönözni, s ezen kedvezménytannyira fel is használják, miként egyetlen egy évalatt több mint 100,000 kötet kereng a társulat tagjaiközt. Ezen tény világos tanúsága annak, hogy a könyvnem csupán mint szoba-ék díszeleg a tár üvege alatt.


121hanem a társaság tagjai által igen kivánatosan, ésértelmesen használtatik. Van ezen kivül több mintAtalános elismerést, s méltó dicséretet érdemel a100 amerikai, 60 angol, 11 franczia, és 8 német hírlapja.mereantile library Association azon intézkedése , miszerinttéli hónapokon különös szálláson közös érdektárgyak fölött oktatófelolvasásokat tartat, melyeketmindig nagy közönség hallgat, st gyakran nem társaságitagok is igénybe vesznek. Ezen felolvasások azévi alaptervezetnek állandó részét alkotják, s nem divattárgy,mely a kereskedelmi világ láthatárán légtünetkintmegvillan , csak azért hogy 2—3 év múlvaüres golyó gyanánt elpattanjon, vagy a feledtség éjjelébesülyedjen, miután azt hitte a társulat, hogy atudománynak, melynek védnökéül tolta fel magát,elegend áldozatot tett. Az amerikai ifjú kereskedkebben is dicséretes példával mennek az öreg európaikereskedk eltt, s fényes tanúságát adják, miként ka tudomány, s tudományos oktatás iránt sokkal többhasonszenvvel viseltetnek, mint Európában bizonyoskörök ; és hogy k nem oly bigott imádói a fényesdollárnak, mint Európában oly gyakran tartják ket;st ellenkezleg, hogy Európában azok száma, kik azegyiptomi kivándorlás ideje óta az arany borjut, mintegyetlen imádásra méltó bálványt még ma is áhítattalimádják, sokkal jelentékenyebb, talán túlnyomó is;és hogy nem volt képes az arany borjú imádásáraiegyütt született hajlamot kiirtani, vagy csak enyhíteniis még egy Mózes h buzgalma sem, a ki választott


122népének földhöz ragadt anyagisága miatti méltó haragjábana tiz parancsolat szent tábláit földhözsujtá.Ezen társulat helyisége csupán a szellemi mulatság,és tudományos társalgásnak van szentelve. Ittsem kártya, sem egyéb játéknak nincs helye, st méga dohánj^ozás vagy szivarozás sem engedtetik meg;valamint tiltatik a váltó vagy egyéb kereskedelmiüzérkedés, mely a börze, vagy más üzérkedési helyre,és nem a szellemi vagy társalgási súrlódásnak szenteltkörökbe tartozik. Ez ugyan Európában feltnnifog, és sok ember fogja fejét hihetetlenül csóválni,pedig ugy van. Az amerikaiakban csakugyan megvan azon „furcsaság," miként k a szellemnek szellemitápot kivannak nyújtani, s minden befolyást szigorúantávolitanak, mely ezen czélra gátlólag lenneképes hatni. Nálunk nehéz feladat lenne bizonyososztályokban egy oly társaság megalakítására elegendszámú részvényt összeteremteni, melynek alaptervezetekülönösen szellemi súrlódás, és tudományostársalgáson nyugszik.Mind azon elnyt, melyet amercantil libraryAssociation az iparkodó ifjú kereskednek nyújt, jelentéktelenkét dolláron megszerezheti magának. Tagjaiszáma körülbell 4,000-re megy.Ezen szervezését, s következményeit tekintve olyközhasznú két intézetet alapja nagyszerségére, s eszközeigazdagságára nézve jóval feljülhalad az Astorlibrary, egy az Egyesület leggazdagabb polgáraJ. J. Astor által nem régen alapított könyvtár, mely


egy pompás épületben 80,000 leghasznosabb, s123igenválogatott mvet foglal magába. Lehetlen, hogy mélytisztelet és bámulat ne hassa át az embert, midn olyhazaszeretetet, és a közjóért való buzgólkodást látunk,mely a tudomány, és polgártársai szellemi fejldéseiránti szeretetbl képes ily áldozatot tenni.Azonban ne hitessük el magunkkal, hogy ily példákcsak a legnagyobb ritkaságok közé tartoznak. Mégigen sok alkalmunk leend, midn számos ilypéldátidézhetünk fel. Egyesült államokban a közszellem határtalan,s gyakran van rá eset, hogy hasonló hagyományozásokatnemcsak oly emberek tesznek, kik gyermektelenek,hanem olyanok is,kiknek számos közelitermészetes örököseik vannak. Az amerikai embertermészete és nézeteivel ellenkezik az, hogy nagyonsok vagyont hagyjon gyermekeire, s az által mindentöbbre iparkodás gondjától mentesitse azokat. Azamerikai hasznos és szorgalmas állampolgárokat akarnevelni gyermekeibl, bevezeti ket valamely mesterség,vagy üzletbe, minden tekintetben segiti,de a henyeség,gondtalan, és tétlen csavargásra legparányibbkedvez alkalmat sem szolgáltat. O azon ers meggyzdéstlvan áthatva, miként az emberiség, és hazájánaksokkal nagyobb szolgálatottesz, ha munkássága,ésszorgalma gyümölcseit közhasznú intézetekalapítására forditja, mintha gyermekei kezében bizonytalansorsra bizva, kik gyakorta atyjok gazdagságatudatában tétlen henyeség, s gyalázatos munkátlanéletre vetemednek; s végre ha szüléik vagyonát kezükbekaphatják, s arról önállólag rendelkezhetnek,


124azt sem okosan nem tudják használni, sem megtartaninem képesek, ha saját tapasztalásukból nem tanultákmeg, hogyan lehet munka s gondosság által vagyontszerezni.Azonban szinte érdekes lesz tudni annak utjátmódját,mikép léptetnek életbe az ilyes köszhasznuhagyományozások. Itt ezen különös esetben többelkel tudósok bízattak meg a kül- és belföld legkitnbbmüveinek pompás kiadásbani megszerzésével,s kiszemelt tudósok e czélbl gyakran utazást is tesznekEurópában, hogy a tudomány határtalan mezejéna legkitnbb müvekben czélszerüen válogathassanak.Ily körülmények közt bizton lehet reményleni, mikéntegy intézet azon czélnak, melyre alapíttatott,tökéletesen megfelel.Ezen nagy, s szellemi képzdést, és hasznos ismereteketterjeszt intézeteken kivülvan még igenszámos apró olvasóegyelet és kör, melynek látogatása,s abbai felvétel bizonyos formaságokhoz vankötve. Mind ezekbe, mind amazokba megengedtetikidegeneknek a szabad bemenetel. E tekintetben egészAmerikában páratlan engedékenység uralkodik, s azilynem intézeteknek bizonyos határozott ideig valólátogatása minden korlátozás nélkül nyitva áJl. Nemcsaka napi lapok, hanem még a legritkább müvek iskiadatnak idegenek használatára egy tag jótállása mellett,s azt hinné az ember, hogy ilyen körülményekközt gyakran tévednek el egyes müvek, vagy azoknakkötetei : ellenkezleg, a közjó iránti tisztelet oly nagyaz amerikai emberben, miként ily esetek a ritkaságok


125közé tartoznak , s csonka müvek ritkán találhatók azilyen könyvtárakban.Uj-York államkormánya egyébiránt nemcsakfvárosának , hanem az egész állam szellemi kifejldésérl,nevezetesen a nép nevelése, s lelki felvilágosulásárólvalóban atyai módon gondoskodott, amennyiben azon|elvbl indult ki, melyet már Washingtonminden alkalommal oly hathatósan kötött polgártársaiszivére. így szól a congressushoz intézettels jelentésében : ,,Ugy hiszem önök velem együttmeg vannak gyzdve, miként semmi sem érdemlimeg annyira önök védelmét, s pártfogását, mint atudomány, és irodalom elmozditása. Minden országbanezek a közjó legbiztosabb alapjai, oly országbanpedig, mint a mienk, hol a kormány irányzatátközvetlenüla közvélemény mutatja ki,kétszeresen szükségesek."Búcsú beszédében hasonlókép igy szól :Mint legnagyobb fontosságú ügyet, pártoljanak önökminden ismeret és tudomány -terjeszt- intézetet.Minthogy kormányzatunk nagy befolyást enged aközvéleménynek, azon munkáljanak önök, hogy aközvélemény minél nagyobb mértékben felvilágositassék."is,Uj-Yorkban, mint az Egyesület egyéb államaibanigen czélszerü a nép müvelését, és iskolákat illettörvények léteznek. Az els lökést e czélraClintonhelytartó adta 1795-ben, ki igy nyilatkozik egy jelentésében: „En iskoláink rendszerét ugy tekintem, mintszabadságunk védpaizsát." Hasonló szellemben m-ködtek a következ helytartók is : 1805-ben egy tár-


126sulat alakult , mely a népnevelés emelését tztefeladatául; ugyanazon évben az állam törvényhozótestülete roppant földeket mutatott ki s rendelt a közoktatáselsegítésére, mely földbirtoknak még el nemadott része jelenleg is 40,000 holdat tesz. 1812-beniskolákat illet uj törvények hozattak,melyek azonban1838, és 1844-ben lényeges változtatáson mentekát.Minden nyilvános tanintézet vezetése egy államfelügyelrevan bizva , kinek szoros kötelességévététetett a nyilvános iskolai oktatás haladását éberszemmel kisérni, az iskolákat félévenkint a legnagyobbgond, s lelkiismeretességgel meglátogatni, sarról Uj-York központi kormányának kimerit jelentésttenni. Az alkalmazandó tanitók kinevezése, smegvizsgálása egy szakért egyénekbl alakított bizottmányravan bizva, melynek nem használhatóságesetében joga is van a tanítót elmozdítani.1850-ben 11, 580 nyilvános népiskola volt Uj-Yorkállamban, melyekben 13,965 tanító oktatott 675,221növendéket. Ezen iskolák fentartására 1,472,258 dollárfordíttatott. A ftan ódák, s egyetemek száma 18volt 2673 tanitványnyal , s 148,258 dollár évi kiadással.Yégre az akadémiák s magán nevel-intézetekszáma 887-re ment, melyekben 810,332 dollár kiadásmellett 49,328 növendék vett oktatást. E szerint3,048,325 lélek lakosság mellett a tanulók száma727,222-re megy, mibl látható, hogy minden 4-19lakosra 1 növendék esik, míg Szászországban, hola köznevelés Európa minden országa közt legjob-


127ban áll, 6,0 lakosra; Poroszországban ti, 2 lakosra;inig ellenben Portugalországban 817 lélekre jut egyiskolás.Gyakran hallhatni Európában azon észrevételt,hogy semmit sem kell annyira távoztatni, mint a népneksorsán felüli kimvelését, mert ez elégületlenségetszül, s azzal együtt mind azon bajokat, melyek az elégületlenségkövetkeztében felmerülni szoktak. Ugylátszik, hogy Amerikában ilyes bajtól teljességgel nemfélnek, mert tisztán nemes erkölcsi neveléssel összekötötthasznos ismeretek, és valódi felvilágosultság mindenrang, és állapotban csak áldást, nemesebb életélvetidézhet el, de meg Amerikában mindegyik polgár,bármely osztályhoz tartozzék is, ismeretei, tehetsége,s képzettségi fokozatához ill politikai, s társalmijelentékenységre szabadon, s akadálytalan felvergdhetik.Uj-York, és még néhány több államban nagykerületi könyvgyjte-fontossággal, s jelentékeny befolyással vannak a népnevelésreaz ugy nevezettmények, vagy községi könyvtárak. Mert Amerikában,elsben is Uj-Yorkban, dicsérettel emiitjük,bölcsen belátták, miként nincs még a nép iránti mindenkötelesség teljesitve azáltal, ha azt imigyamúgyolvasni, s irni megtanitják. Sokkal nyomatékosabb, sfontosabb kötelessége a hatóságnak, mely tartoziknép oktatásaés nevelésérül gondoskodni, abban fekszik,hogy arra ügyeljen, miként azon népnek, melyfáradság, id, és költség ráfordítással irni, és olvasnimegtanult, czélszerü, s viszonyaihoz alkalma-a


128zott olvasmánya legyen. Ámbár az egyesült államokbana hírlapok olvasása még a legalsóbb osztálybanis annyira el van terjedve, hogy azokból mindenkihazáját és saját viszonyait érdekl számos dologranézve kell ismeretet, s felvilágositást szerezhet, sazok által több szellemi képzdést nyerhet, mint Európában: de a csupa hírlapok olvasása még nemcsaknem elégséges, st a politikai színezet egy oldalú felfogásaután gyakran nem is kivánt eredmény ; hozzávéveazon korlátlan szabadságot ,sajtó élvez, néha oly tökéletlen is,melyet az amerikaihogy az, ki csupánhírlapok olvasására szorítkozik, ítéletében gyakortatévútra vezettetik. Ezen meggyzdés, s azon kénytelenség,hogy az egyoldalú újságolvasássalegy eredménydusellensúlyt állítsanak szembe, idézte el azoneszmét, hogy kerületi könyvgyjteményeket, vagyközségi könyvtárakat alakítsanak, E szerint Uj-Yorkállamban minden község köteleztetve van pénzerejéhezképest községi könyvtárt alakítani,mely nemesczélban az állam által is hathatósan gyámolittatik.Az ezen könyvtárba felveend könyveket elször ahelység, vagy község iskolai hatósága választja meg ;azonkívül az állam által nagyobb kerületekre választottiskolai hivatalnokoknak megvan aza joga, hogybelátások szerint kitörölhetik azon könyveket, melyekmeggyzdésük szerint ellenkeznek ezen intézet czéljávai.Ez ugyan nem gátolhatja a községet ilyen m-vek megszerzésében : de ha a kormány meghatalmazotttiltakozása ellenére ismegszerzi, a kormány részérlsemminem segélyre sem számithat. Egy igen


129bölcs szabály szerint kizáratnak ezen könyvgyjteményblmind azon politikai vagy vallásos tartalmúmvek, melyek pártvéleményt képviselnek, vagy valamelyvallásfelekezet ábrándosságának hódolnak.Épen ugy kizáratnak a regények is, valamint mindazon mvek, és iratok, melyeknek tárgya sem oktatás,sem képzés, vagy szellem finomításra nem czélozmíg hason tartalmú mvek Európa és Amerika városaibangyakran egy némely osztálynak, különösen aszépnemnek egyedüli olvasmányát képezik, s melyekkellegtöbb kölcsön könyvtár zsúfolva áll rmibl következtetveépen nem lehet csudálkoznunk, ha még magasabbszármazású emberekkel is igen gyakran találkozunk,kik egész ugy nevezett képzettségük, s tudományosismeretüket regények, vagy lovagtörténetekblmeritették, s kiket legyzhetlen undor, sunatkozás lep meg, valahányszor komoly irodalmi,vagy tudományos mvet olvasni erlködnek. A tizediklap olvasásánál egyenesen félrevetik az ilyen m-vet, s visszatérnek szokott olvasmányukhoz, melyekromlott Ízlésükkel legjobban megegyeznek, s eltompoltlelköket nemileg föléleszteni képesek.Szigorúan ügyelnek arra, hogy az egyesült államokközségi könyvtáraiba csak oly könyvek vétessenekfel, melyek hasznos ismeretet terjesztenek, és alélek erkölcsi képzését tzték czélul, mint például.fóldleirás, történet, földmivelés, vegytan, természettudomány,a gazdálkodás s ipar egyes ágairól irottmunkák, a régi és uj világ kitn férfiai életleirása,utazási leírások, az ó kor classikusainak fordításai sat,Nendtvich. I. 9


130a nép természeti viszonyai, s képzettsége fokozatáhozmérten eladva. Miután a tudomány minden egyeságába vágó munkák nem voltak, szakért férfiak, éstudósok bizattak meg ilyen czélzatu munkák Írásával.így jött létre Uj-York, és Bostonban a számos egyformánnyomtatott, igen olcsó munka, melyek az irodalome nemében még Európában is annyira érezhethézagokat betölteni valának rendeltetve.Az Uj-York államban 1850-ben létezett kerületikönyvtárak 1,388,729 kötet könyvet foglaltak magukba,s az állam mind ezekért egy év alatt 93,104dollárt adott ki.Hason intézkedések találtatnak Massachusett, saz amerikai Egyesület több államában is.így gondoskodik a Yankee, kit Európában nagyonszeretnek vastag anyagisággal vádolni, az életlegfbb vagyonáról, a szellem mivelése, erkölcsi felvilágosodottságárólmég a nép legalsó rétegében is.Nem fél , hogy a nép tévútra vezettetik, s rendeltetéseczéljátóleltántorittatikez által. Merta szellemiképzettséget, s erkölcsi felvilágosodottságot tartja azember földöni frendeltetésének, sél lelkében ,azon meggyzdéshogy csupán a szellemileg müveit, s erkölcsilegvilágosuk ember lehet valódilag erényes,mert csak azerénye önzés nélküli, s azon tiszta meggyzdésblfakadt, miként az erkölcsi törvény a társadalmirendnek s természetes fejldésének valódi segyetlen alapköve.Mind abból, a mit az egyesült államok irodalmiintézetei, s népnevelésérl eddig mondtam, kétség-


131telenül kiviláglik, s ezután még alaposabb meggyzdéstmeríthetünk, hogy az egyesült államokbannincs oly sok, s átalában annyi alapos tudós, mintEurópában, nevezetesen Németországban, és hogymagasabb tanintézeteik is azon terjedtség, azon alapossággalnem birnak, melyet az európai egyetemek, sfelsbb tanintézetekben ismerünk :de hogy épen annáltöbbet tesznek a nép oktatása, ésfelvilágosításáért,és hogy ezáltal isközt némi sulyegyen állitatott M, stársadalom különböz rétegeiazon örvény, melyEurópában a nép alsó osztályát a polgári társaságtöbbi osztályától elszakasztja, nagy részben betöltetett.Ugy nevezett paraszt osztály, mely Európábana polgári társaság szükséges, és soha nem hiányozhatóalkatrészét képezi, s legtöbb országban durvasága,tudatlansága, erkölcsi romlottsága, s vak bigottságáróltnik fel, nem létezik Amerikában. A földmivelszántóvet akár öltözetét, akár ismereteit, felvilágosodottságáttekintve, közelebb áll ott a városi lakosokhoz,mint Európában.Hatalmas befolyást gyakorol a nép szellemi minterkölcsi kifejtésére a szabad amerikai sajtó, a számospolitikai, vallásos, és tudományos tartalmú koronkintifolyóirat, mely Uj -Yorkban naponkint, hetenkint,s havonkint jelenik. Azt lehetne hinni, hogyazon korlátlanság, s féktelenség, melylyel az amerikaisajtó gyakran föllép, veszélyes befolyással lehet a néplelkületére, s erkölcsi fejldésére ; mert nemcsak hogysenki sincs az amerikai sajtó meggyalázó támadásaiellen biztositva, st gyakran a legszeploteleaebb


132jellemek, szeny telén hirnevü férfiak, önzéstelenségük,feláldozó tevékenységük által hazájuk iránt halhatlanérdemet vivott hazafiak vérlázító módon rágalmaztatnak,mindennel, a mit rósz akarat, irigység, s jellemtelenségkigondolhat, bepiszkoltatnak, bemocskoltatnak,nyilvános tények eltorzitatnak, tagadtatnak, sthihetlen arczátlans ággal épen ellenkezjük állíttatik.Azonban nem kell hinni, hogy Amerika jobbjairészvétlenek vagy közönyösök a rágalmazó, féktelen, serkölcstelen sajtó iránt. Igaz ugyan, hogy a sajtó féktelenségegyakran volt tanácskozmány tárgya azamerikai országgylésen, de azért soha sem nyilatkozotta sajtó megszorítása mellett egyetlen gylési tagis, ámbár mindig k valának annak leghevesebb megtámadásainakkitéve. Egy gylési tag következlegnyilatkozik azon vitáról, mely több képvisel közt etekintetben folyt :„Mindig sajnosán esik, valahányszor hírlapi czikkekitt komoly tanácskozás tárgyaivá válnak. Állásunknakjobb alapon kell nyugodnia. Ne hírlapi elménczkedés,neújságírói mérgeldés, hanem életünk, s tetteinklegyenek sí nórmérteke azon tisztéltetésnek,melyben részesülünk. Melyik nagy, s hálás emlékezetünkbenörökké élo ember ellen szóratott több hírlapigyalázat és rágalomnyil, mint Jeíferson ellen? és mégissoha nem felelt, s szenvedett-e általa tekintélye?"Egy másik igy nyilatkozott : ,,Huszonnyolcz év ótarágnak a nyilvános lapok, és szigorú próba, és meghányásután, épen ez volt azon eszköz, mely általpolgártársaim becsülétét kiérdemeltem." Egy hárma-


dik, Mitchell ur igy szól :133„Mihelyt a sajtószabadságés sajtóféktelenség közt határvonalt akarunk húzni,szabadságunk, s minden a mi elttünk becses, azonnalodalesz. Ha magunk viselete nyilt, és becsületes,a rósz akarat minden nyila megtompulvapattanik le rólunk."Mind ebbl az világlik ki, mintha az amerikaiaka lelkiismeretlen ujságszerkeztk gonosz , és rágalmazófecsegéseire semmi különös súlyt s nyomatékotnem helyeztetnének, hanem hivatkoznak a nép józangondolkozására, mely az embert tetteibl szokta megitélni,s nem engedi magát a sajtó szenvedélyességeáltal tévútra ragadtatni. Ennek az a haszna is van,hogy a nép Ítélete edzdik, s megtanul az emberekrósz nyelve, s rágalomdühérl tökéletesen függetlenvéleményt szerezni magának. Egy ily féktelenség els,és közvetlen eredménye mindig kellemetlen ugyan,de a hol a nép szine-java jó, lassankint megszilárdulannak jelleme. Ellenkez esetbenmindig merészkísérlet egy népet a korlátlan sajtó métely es befolyásánakoda vetni.Az Uj-Yorkban megjelen idszaki folyóiratokszáma 428-ra megy, melyek közül 51 naponkint, 308hetenkint jelenik meg, s évenkint 115,385,473 példánybankereng a nép közt. Ezek közül 101 szépirodalmilap, 263 politikai, 37 vallásos, 12 tudományostartalmú, és 15 közömbös s független.A naponkint megjelen politikai hírlapok rendesenóriásalakuak , s miud a mellett példátlan olcsók.így például a négy levelén megjelen roppant alakú


134Uj-Yorki Herald, az egyesült államok egyik legkitnbb,s elterjedtebb lapjának egyes száma csak kétCentsért árultatik, a mivel a papir sincs megfizetve.Azt kérdi tehát valaki, mi tartja fenn a lapot, s miblfedeztetik annak kiállitási költsége ? Amerikábanegy lap sem állhat fenn bizonyos meghatározottszámú hirdetmény nélkül. Nagyobb hírlapoknál azelfizetésbl bejöv összeg nagy részben tiszta nyereségnektekinthet. A lapot naponkint elárasztó roppanthirdetmény okozza a lap aránylagos olcsóságát.Vannak hirdetmények, melyek mint állandó czikkegész éven át jelennek, vannak, melyek minden másodikévnegyedben eljnek sat. Ily esetekben igen kevesetkell fizetni. De azért találkoznak válalkozók,kik éven kint roppant összeget adnak ki csupa hirdetményekért,snem ritka eset, hogy jelentékeny tkékáldoztatnak hirdetésekre, hogy egy dolog, egy portéka,egy válalat felkapatást nyerjen. Beszéltek nekemegy ilyen esetet, mely Morrisonnal, kitl az ismeretesgyógylapdacsok származnak, történt. O elkezdte üzletét,melyet, mint könny belátni, csak a nyegleséglegmagasabb foka, túlságos magasztalás, és az által,hogy folytonosan a közönség szeme elé tolatott, lehetettlábra kapatni. Már 80,000 dollárt adott ki hirdetésekért,s másik 80,000 rel adós volt az újság szerkesztknek,ugy hogy már felmondták neki a továbbihitelezést. Morrison elejbök terjesztette, hogy elvesztika már hitelezett 80,000 dollárt is, ha t bukásrakényszeritik; ellenkezleg ha még fél évig hiteleznek,miután a hirdetések hatását érezni már kezdi, arról


135biztosítja ket, hogy nem sokára olyan helyzetbe jut,miként minden adósságát letörlesztheti. A mint elrelátta, ugy történt; a megrendelések naponkint szaporodtak,sa Morrison lapdacsok világhirüségre jutottak.Morrison nevét jobban ismeri Európában isminden müveit, és mveletlen ember, mint egy Fultonegy Watt, egy Newton ,vagy egy Humboldt nevét,melyekrl az ugy nevezett müveit osztály század részeisigen keveset, vagy épen semmit sem tud.Morrisonnak jelenleg roppant mütelepje van Philadelphiában,melyben az egész müveit, és mveletlenvilág számára csak lapdacsok gyártatnak, saz általszerzett millióit a müveit és mveletlen közönségszellemi gyöngesége, s tudatlanságának köszönheti.Hanem, hiszen a nagy tömegre mindig nagyobburalmat gyakorol az ihletettséggel zött nyegleség,mint az alapos tudomány, s valódi ismeret. Morrisonlapdacsok, Revalenta, Goldbergerféle láncz, Magnetismus,Homöopathia, asztaltáncz sat. mind egy seregbetartoznak, s a legtöbb ember azon képtelenségébenalapul, mely szerint azok az okot a hatástól meg nemkülönböztethetik.Az amerikaiak kitn ügyességgel birnak az újságszerkeztésben. Hosszadalmas politikaivezérczikkek,vagy okoskodások, melyek egész hasábokat töltenénekbe, igen ritkán, s csak akkor közöltetnek, haa közönséget valamely fontos tárgyról fel kell világosítani.Állandó rovatok, s osztályzatok alá mindenegyebet oly jó tapintattal tudnak befzni, hogy az olvasóminden perezben azt találja, a mit tudni ohnjt.


136És csak igy képzelhet, hogy az amerikai ember azonroppant mennyiség, s óriás alakú ujsághalmazt képesmegemészteni.A nagyobb lapok többnyire saját sajtóval birnak.Ezek nagy részint gzsajtók, a gépészet esudái, ésemberi szellem diadala. Volt alkalmam az uj-yorkiHerald gzsajtóját bámulhatni, s mondhatom, hogyezen szövevényes gép dics játéka szinte elragadott.Egy 3' 7" hosszúságú, és 2' 7" szélesség lapot mindkét oldalára oly hihetetlen gyorsasággal lenyomtat,hogy a lap mozdulatát a szem nem képes , hogy kövesse.Semmi segédkézre sincs szükség, mint gyorssajtóinknál,mely a nyomatlan lapot oda teszi, és anyomottat elszedi, ezt mind maga a gép teljesiti. Éjfélután 1 órától reggeli 8-ig, és igy 7 óra 50,000 laplenyomatik, összehajtogattatik és kiadatik.A város minden részébeni bolyongtom alatt alkalmamvolt a hajógyárt is láthatni. Epén egy roppant g-zsön dolgoztak, melynekjöv rendeltetése az Amerikaés Európa közti posta közlekedés eszközlése lett volna.Ha az ember egy ily óriást lát maga eltt gerinczétlpárkányáig, valóban meg nem foghatja, mikép lehetaz, hogy az oczeán hullámai egy ily roppant terhetlaptakint képesek ide stova hányni.A hajógyárral közvetlen szomszédságban állMorgan gép gyármühelye (Morgans Iron-works),melybl került ki a „Keresztel János" pompás gépezete,mely az amerikai hajóépitészetmintájára készítetvén,jelenleg a Duna, sváltva a Tisza habjait hasogatja.A gyárvezetk közül , a melyik engem ide s


lóitova vezetett, hozta Európába a Keresztel Jánosgépezetét, ki is a hajó tökéletes összeállításáig Pestentartózkodott. O itt tartózkodása alatt a német nyelvetis megtanulta, s örömmel emlékezett vissza azonboldog napok és órákra ,melyeket Pesten élvezett.Mieltt Uj-Yorkot elhagytam volna,Brooklintvilághirü temetjével (Greenwood Cemetery. Zöld


138hasonlít. Pompás f'acsoportozatok, melyek közül fehérmárványemlékek csillognak ki, fedik azon szendehalmokat, melyek az egyenes földön hullámzólagemelkednek, mig a tiszta ösvények kigyócsavarulattalkanyarognak közöttük. Mindenütt pompás, nagyszernagy részint fehérmárvány, itt s ott vöröses homokkemlékek tnnek föl a szemlél eltt, s hallgatagságraintleg ragyognak ki a liget sötét lombozataközül. Roma és Paris els mvészeitl teremtettnagyszer emlékeket láttam ott, melyek tetemes költséggelszállíttattak át az atlanti tengeren, hogy Amerikatemetit diszesitsék. Ritka mély érzület, s elhunytakiránti kegyelet rejlik ebben, mit más országban,s más nemzeteknél nem oly könny feltalálni.És ez nem csupán Uj-Yorkra szorítkozott szokás.Amerika minden városában a holtak iránti ugyanazontiszteletet, ugyanazon kegyeletet találhatni. Azigaz, hogy gyakran hallhatni európaiaktól azon észrevételt,miszerint az amerikaiak ezt csupa hiúságból mivelik,mvészet iránti szeretetet szenvelegvén , s gazdagságukatfitogtatván ezáltal is. Nem tagadom, hogynémelyeknél lehet ez az eset. így például mutattáknekem egy hajóskapitány fehérmárványbóli emlékét,mely t életnagyságban egy talapzatra állítva a hajózásminden jelségeivel ábrázolja. O még életébenállíttatta magának az emléket, s hetenkint egyszerkikocsiz , hogy annak szemléletében gyönyörködjék.De ily eset ritkán adja magát el, st ellenben igengyakran találhatni mély érzület, s elhunytak irántivalódi szeretet, és gyöngédség tagadhatlan tanú-


139bizonyságait. így találhatni igen gyakran oszlophelyett kisded kápolnát, melyben oltárszerü emelvényenszívélyes felirattal az elhunyt gyermek játékszereiriztetnek sat. A velünk lev bérkocsis egynagy, drága, ízletesen faragott fehérmárvány emlékrefigyelmeztetett, melyet egy amerikai tábornokegyetlen leánykájának emeltetett, ki születése napjánlovai megböszülése miatt veszté ártatlan ifjú életét.Ez emlék Parisban készíttetett, h roppant összegpénzbe kerülhetett. Egy másik három tört fehérmárványoszlopot ábrázol, melynek talapján az élet nemtjelefordított fáklyával gyászolva áll. Ezt az emléket,mély bánatba merült szülék vizbe íüladt háromfióknak emeltették. Egyik a híres Arctik gzösselveszett el az atlantitengeren, másik az Ohioni hajózásalkalmával vesztette életét; a harmadik pedigEszakamerika egyik nagy taván sülyedt el.Egyébiránt mindig vakmerség önmagukban nemesés tiszteletre méltó tettekre tisztátalan indokokattolni. Még saját egyes polgártársainkon is, kiket közelebbrlismerünk, vagy megismerhetni ezer alkalmunkvolt, tartózkodnunk kell igaztalanságot elkövetni, azáltalhogy nemes tetteik tiszta czélján kételkedünk,vagy ket gyanúsítjuk.Annyival inkább tartózkodnunkkell oly szép szokásról, mely egy nemzetnél átalábanelterjedt, s ugy látszik, hogy a bens természetblfakadt, igaztalan ítéletet nyilvánítani azáltal, hogyannak tisztátalan okft tulajdonítunk.Mindenesetre több dicséretet érdemel az amerikai,kit a dollár iránti legyzhetlen elszeretettel oly örö-


140mest vádolnak, ha dollárait szép emlékek, mvészet ésirodalom, közös képz- és nevel-intézetek, gyjtemények,nyilvános emberiségi intézményekre adja ki,mintha ezreit fényes ev ivó tivornyákra , vagy mégnemtelenebb czélokra pazarolná.XVI.Uj-Yorkból a Hudson folyón Albanyba, Uj-York állam fvárosába.Hogy július 26-án,tehát négy napi ott múlatásután Uj-Yorkot elhagyván, a Hudson hosszában Albanybautazunk, s onnan a hírneves gyógyhely Saratogafelé kirándulást csinálunk , mieltt a Niagaraesését megtekintenénk, ugy határoztuk magunkban.A pompás folyamot fel- s alá szeldel sok gzösközül egy, szárnyas sebességgel röpített a folyamhosszában Albany felé. Minden folyam közt, melyenAmerikában utaztam, a Hudson folyónak van legkiesebbpartja. Uj-York közelében még lapályos segyhangú, de minél messzebb távozik az ember ,annálhegyesebbé válik, s annál több változatossággalkinálkozik a szemnek.Kopasz, meren felnyúló sziklákváltogatják egymást meglep lánczolatban a bujaerdkkel prémezett hegyek és halmokkal: díszesenrendezett, újonnan alakitott s dús jóllétben virágzóvárosok élénkítik a természeti kellemeitol meg nemfosztot partot ; s mosolygó kertektl környezett.svaiczí modorban épített kedves falusi lakok, gyö-


141nyörködtetik az élénk folyamon sebesen vitorlázóvándor elámult szemét.A vidék fénypontjára Westpointnál, az Egyesült-Államokegyetlen katonai akadémiájánál, ér avándor. Itt valódi regényes alakot ölt a tájék, s azausztriai és bajorországi Fels-Duna legszebb vidékeinélnem áll hátrább: festi természeti szépségekbenpedig jóval felül múlja a Rajna partját, hol atúlzott mivelés a vidéket minden természeti kellemétlmegfosztá. Igaz ugyan, hogy a Hudson partjairólhiányzik az ódon, rombadölt lovagvárakból fzötték,melyeket az uj porosz birtokosok mohos romjaikbólújra építeni, s rég, fényök- és dicsségökbe viszszaállitaninagyon szeretnének : de hogy a Hudsonpartjairól ezen disz hiányzik, arra csak büszke lehetaz amerikai ,legalább mint intjelek nem emlékeztetikazon korra, midn az ököljog uralkodott, és ezenvárak hatalmas urai a szorgalmas polgártólfáradságés munka által szerzett vagyonát büntetlen elrabolhatták.Westpointnak nemcsak szép és kies fekvése van,hanem mint katonai iskola a legczélszerübben , azujabb kor igényeinek tökéletesen megfelelleg van6zervezve. Itt képeztetnek az amerikai hadsereg tisztjei,ha ugyan azon 10,000 emberbl álló rendes csapatot,melyet Amerika, ezen nagyságára nézve csaknemegész Európával mérkzhet ország határairizetéretart, hadseregnek lehet nevezni; itt taníttatnaka legalaposabban a mathematikai- s természettudományiismeretekre. Ezen tisztképz-intézet szerve-


142zési tervében szoros kötelességévé tétetett a tanítóknak,miszerint ezen intézet növendékeit ugy képezzék,hogy azok minden magasabb tudományhoz kedvets izlést nyerjenek, azokat elszeretettel folytassák,s nyugóráikat önképzésük s hasznos ismeretekgyjtésére fordítsák. Innen megmagyarázható az,hogy a legkitnbb meteorológiai észlelések, melyekaz Egyesület legtávolabbi részeiben tétetnek, s melyekgyakran sokkal pontosabbak,mint Európa polgárisodottországaié, Westpoint növendékeinek köszönhetk, mert miután Egyesült-Államokban a10,000 fbl álló hadsereg sem helyrségül, sem avárosi rend és nyugalom fentartására nem, hanemcsupán a határoknak azindiánok vad csapatai s mexicoirablóbandák elleni rizetére használtatik : tehátnyugóráikat idjárási- s egyéb tudományos vizsgálódásokrafordítják, s ezáltal nem csupán saját hazájukismeretét, hanem á tálában a tudományt is elsegítik.A westpointi növendékek száma mintegy 250-remegy, ami 10,000 fbl álló hadsereghez , európaifogalom szerint, nagyon soknak tetszik. A mi aztilleti , az amerikai hadseregnél, aránylag , nagyon issok tiszt van :de Amerikában azon elvbl indulnakki, hogy kitörend háború alkalmával a közlegénységhamar megszerezheti a hadviselési képességet, hanemképezetlen, s hadi tudományokra nem eléggébetanitott emberekbl néha merész vasgyurókat igen,de hivatásuknak megfelel tiszteket nem oly könnyteremteni.


143A folyam élénksége Uj-Yorktól Albany-ig valóterületén mindenütt rendkívüli.Száz meg száz hajóvaltalálkoztunk, melyek a folyamot fel- s alá szeldelték,s sok helyen ugy tetszett, mintha hajóvallett volna bevetve. Számtalan, többek közt igennagy és pompás gzhajó zúgott el mellettünk, melyekszokatlan épitésmódjuk által nagy mértékbenmagukra vonták figyelmünket.Nevezetesen az amerikaifolyamgzösök igen csekély vízmélységhez vannakalkalmazva , s azért igen laposan épitvék , ugy,hogy csaknem egész öblük a viz szine fölött van. Méga gépek is a viz fölött állanak, és ezen körülménynélfogva kénytelenek az amerikaiak minden folyamgzösüknélfelülnyomó gépet alkalmazni.Ezen gépezetfölé emelkedik a hajó két egymás fölött álló osztálya,mely utazók elfogadására van rendelve. Mindezekigen kényelmesen rendezvék, st néhány túlságospompával is van diszesitve. Ezen osztályok fölöttemelkedik ki a hajó közepébl négyszeglet, kis toronyalakulaga kormányos zárkája, ki a hajó közepébligazgatja azt. Magasan a levegben egyenmértékbenezeltt hintálózik fel s alá a hajó súlyegyenlítje,mint valamely óriás két kar.A mi a Hudsonnak sajátságos szint kölcsönöz,leginkább a különböz nagyságú vitorláshajók roppantszáma, melyek a fel- s alá sebesen üvölt számtalangzös mellett folyam irányában, hatyúkként,Még soha nem lát-nyugodt méltósággal úszkálnak.tam folyamon oly roppant számú vitorlás hajót, sazon kérdés támadt bennem,miért hogy nem járhat-


144nak más folyón is épen igy vitorláshajók, holott enneklehetsége a Huclson folyón oly szembeötl modorbanbe van bizonyítva? Meglehet azonban, hogya Hndsonnak sok helyen tengermódrai elterjedése,a folyamnak ezáltal okozott lassúsága, s északról délreiváltozatlan folyása igen elsegiti azt.Westpointot elhagyva, lapályossá válik a vidék,mígnem Albanynál, Uj-York állam fvárosánál isméthegyes alakot ölt magára. De a helyett számtalanszirtes,és a mellett buja növényzet sziget igennagy befolyással van a folyam kiesitése, és a vidékfesti alakja emelésére.Délután nagy hirtelenséggel iszonyú vihar lepettmeg minket. A tökéletesen tiszta s legszebb napfénynyelragyogó láthatárt egyszerre fekete fellegek sürüviharfátyola vonta be, melyekbl a szélvészszel jöttes patakként zuhogott alá. Ugy tetszett, minthamásodik özönvíz akarná a vidéket elborítani. De amily gyorsan jött , oly gyorsan el is vonult a vihar.Az ég egészen kiderült, s elbbi fényébén ragyogottfejünk fölött. Ugy látszott, mintha Iris istenn vonultvolna át a vidék fölött, s csordultig lev medenezéjétdöntötte volna ki.Délután 5 óra volt,midn Albanyba érkeztünk.Albany, Uj-York állam fvárosa, ha ugyan fvárosnakkell czimezni azon várost, melyben az állam törvényszékeis politikai hatóságai szállásolnak. AzEgyesült-Államokban ugyanis azon igen czélszerüintézkedés létezik , hogy az állam f törvényszékei spolitikai hatóságai nem annak legnagyobb, hanem azs


145állam középpontjához legközelebb fekv városábahelyezvék, hogy t. i. az egész országban lakó felekazt egyforma távolságra érhessék.Albany igézleg kies vidéken fekszik, melyet acapitol kúpjából egész kényelemmel beláthatni. Azigen élénk Hudson jobb partján terülvén el, mód nélkültermékeny és halmos táj környezi, melyen az erdvelbentt halmok, a buja zöld rétek és kalászkoszoruztaszántóföldekkel költileg váltogatván egymást,nagyon emelik a környék festi alakját.Délre emelkedik mellette a 2500 lábnyi magasCattskill, az Aleghany északrai legvégs nyúlványa.Az amerikaiak nagyon örömest nevezik amerikai Riginek,s azon véleményben vannak, hogy az errli kilátásigen kevésben áll a Rigirli kilátás mögött. Hanemelfogulatlan szemlél alig talál csak parányiösszehasonlítási kapaszkodó pontot is. Az igaz, hogya Cattskillrli messzelátás igen nagy, de nagy részintvégetlen lapályos síkság nyúlik el a szem eltt,melyetcsak itt-ott szakaszt meg egy-két halom, és azazokon elszórva fekv városok s uj telepek nyújtanaknémi változatosságot, míg roppant távolban Vermontzöld hegyei láthatók. De azért az amerikaitmégis elbájolja a Cattskillrli kilátás, s nyáron átezerenként zarándokolnak a Cattskillre, hogy ezentermészeti szépségben gyönyörködjenek, milyent Európábanszámtalan helyen találhatni. Az amerikainagyobb és magasztosabb természeti tüneményneknem létében, abban keres pótlékot, a mi önkénytkínálkozik, s mindent elkövet, hog}^ ezt minél jobb,Nendivich. 1. 10


146minél tetszetsebb színben állithassa el s tüntethesseki. Oly nagy természeti szépségekbeni fogyatkozásés szegénység mellett is, egyetlen országbansem tesznek annyit a meglev kevés, habár alárendelttermészeti szépség élvezésére, mint Amerikában.Igen jó és kényelmes utak vezetnek aCattskill csúcsára,s míg például az elhiresztelt Winterberg aszász Sveiczban csak egyetlen csekély terjedelmsveiczi házat mutathat néhány utazójabefogadására,a Cattskill csúcsán egy 140 lábnyi hosszú, négy emeletess minden kényelemmel ellátott szálloda büszkélkedik,melyben az elkényeztetett bostoni vagy ujyorkiúrhölgy, vagy a legtulzottabb fényzéshez szokottdélvidéki hölgyek is dús változatosságban találhatjákfel, a miután csak kényvágyuk s elpulyultszemök sóvárogni képes.Albany, mint Amerika több városa utczái szélesekés egyenesek , s nagy részint fával beültetvék.A középületek közül kitnnek : Uj-York állam fehérmárványoszlopokon nyugvó, bell nagy részben fábólépült capitoliuma, magas kúppal,melyen keresztüllövell a világosság az épület tágas elcsarnokába.A City-Hall (városháza) és State-House(államháza) mindkett magas kúppal ellátva, fehérmárványból épittetett. Az egyes hivatalosztályokigen czélirányosan, mondhatni fényüzleg rendezvéks páratlan tisztán tartvák. A hivatalokbai bejárásegészen szabad, s nyáron át az ajtók folyvásttárva állanak. A capitolium eltt, mint Amerikábancsaknem mindenütt juhar- és boglárfákkal beültetett


147kert díszeleg. Az albany-i akadémia fehér négyszegkövekbl épített tágas épület, mely 100,000 dollárbakerült. Tanít benne 8 tanár, és van benne természettaniés természettörténeti mterem ,melyek közül azels meglehets természettani mszer gyjtemény -nyel bvelkedik; míg a másodikban az ásvány- ésállatgyüjtemény egy közös teremben van egyesítve.Mindegyiket csak kezdeményül kell tekinteni, s kevésjelentékeny tárgy foglaltatik bennök. Az állatimteremben mint különös csudát mutattak egy sertést,melynek hossza 7 \/2 láb , magassága csaknem 4láb, 17 mázsát nyomott és Trenton szomszédságábanlövetett.Az épen vége felé járó iskolai évben a növendékekszáma 400-ra ment.Van még Albanyban egy csinos épületü nnevelintézet , mely igen jó hirben áll; továbbá egyállam-földész igazgatása alatt álló földtani gyjtemény, nagy vas- és üveggyárai, s több igen nagykönyvnyomdája, melyek közt csak maga a Benthuisené7 gzsajtóval dolgozik.Meglátogattuk a büntetházat is (Penitentiary) ?mely egészen a bostoni mintájára van szervezve.fegyenczek itt is kétszin ruhába öltöztetvék , s közösmunkatermeikben nádszékek s gombmunkák készítésévelfoglalkoznak. Zárkáik nagyon tiszták, de ágvés vizkorsón kivül egyéb bútor nincs bennök, még aképek is hiányzanak, melyekkel a bostoni fogház zárkáitöbbnyire mind ékesitvék. A kóroda elég tágas,világos és szells,Acsak hat ágy volt benne, de egyet-10*


USlen beteg sem. E mellett állott a gyógyszertár ésA nkegy kis könyvtár a fegyenczek használatára.munkateremé a ház els emeletében van, s engemkülönösen meglepett azon észrevétel, hogy a nkközül csak egyetlen egy sem vetette föl szemét amunkáról, hogy a korlátnál álló idegeneket láthassa.A szégyen érzete, még a nknél ply hatályos kíváncsiságérzetét is legyzte.Midn a fogházban valánk,épen akkor ütött azóra déli tizenkettt, a mikor a fegyenczeknek zárkáikbakellett vonulniok ebédjük elköltése végett. Egyterembe utasítottak minket, melynek ablakai a munkateremekajtajaira, s azon nagy udvarra nyiltak,melyen a fegyenczek zárt sorokban átlépdeltek. Hogya fegyenczek szeméremérzete meg ne sértessék,a jelenvolttisztviselk közül egy, az udvarra nyiló ablakfüggönyét annyira lebocsátotta,miként azok minketteljességgel nem láthattak. Mily szembeszök ellentétazon eljárással,melylyel nálunk még kevéssel ezelttis, a fegyenczekkel bántak. Még nagyon jól emlékezemazon korra, midn a fegyenczek hetivásárokalkalmával,, ad statuendum exemplum" (példaadás végett)az egész népség szemeláttára a piacz közepénbotoztattak meg. Hogy ilyen bánásmód mellett mindenbecsületérzés,a jobb érzelemnek még talán fenmaradtlegparányibb csirája is meggyilkoltatott, kétségetsem szenved. St még azon id sincs messze(és talán sok vidékre nézve még el sem múlt), midnbot és tanitás osztakoztak az iskolai órákon.Látánk tehát a mint a fesrvenczek zárt sorokban


149munkatermeik ajtaján kiléptek , a mikor mindegyikazjobb kezét az eltte haladónak jobb vállára tette.Ebbl egy jobbra s balra egyenl lejtéssel hullámzócsapat alakult. így lépdelt el mindegyik csapategy sor vizzel töltött csöbör mellett,egy vezényszóra egyszerre megállapodott ,másik vezényszórakancsóját fölvette,mely eltts ugy lépdeltek továbbzárkájukba, mely eltt ismét megállapodtak, és csakazután léptek be. Azon kérdésünkre : mire való ezenszabálykóros (pedant) szertartás , azt felelték , mikéntkevés felügyel segitségével csak igy lehet aszükséges rendet fentartani.Ezután az 5— 12 éves katholikus gyermekek árvaházátlátogattuk meg. Az épület fából van, az intézetfranczia alapítvány, s jezsuiták vezérlete alattáll. Minden gyermek egy közös teremben alszik, segy iskolában oktattatik. Összegyjtötték ket, segy vasárnapi éneket énekeltettek velk. A lelkiatyát,ki egy irföldi , tanitványira nézve nem lehetemint a tisztaság példányképét felmutatni. A bejárásnáljótékony adakozások elfogadására egyperzsely áll.A katholikus foegyház barnásvörös homokkblgóth Ízléssel épült szép uj épület. Benseje czifrasággaltulságig elárasztva, s az ablakain lev üvegfestésAngolországból való.Elhatároztuk ugyan , miként Albanyt 3 / 4ll-redéleltt elhagyjuk, de elmulasztván az órát, kénytelenitettünkaz Amerika szállodában egy legyektlhemzseg asztal mellett költeni el étvágyrontó ebédünket.A mint elttünk állították, Egyesült-Álla-


150mokban a legyek elkerülhetlen országos csapásgyanánttekinthetk,s mint Európában ebéd ideje alattkimondhatlan sereggel tolakodnak a vasúti állomásokéttereméibe,hol az amerikai íny csekély feltálaltcsemegéjét elég szemtelenek a vendéggel békés egyetértésbenmegosztani. Ugy látszik, hogy az amerikaiakezen ronda férget szükséges rósz gyanánt tekintik, legalább .annyira hozzá vannak szokva , hogynem is feszengeti ket.XVII.Saratoga, Északamerika leghíresebb gyógyforrása.Július 27-én délután 5 óra 3 -kor indultunk ki/4Albanyból Saratogába. Miután déleltt elmulasztottuka vasut-indulását, most tehát 1 ! /2órával elébboda siettünk , hogy másodszor is el ne késsünk , snagy mulatságunkra másfél óráig kellett málhánkmellett rködnünk.Végre nagy sokára 5 3 /4órakor megmozdult avasúti vonat, s elhaladván Troy, Waterford , Mechanickvilles Ballston-Spaa egy hires fördhely mellett, s átrobogván a Hudson és Mohavk folyamokhídjain, melyek közül egy 1600 lábnyi hosszú koszlopokonnyugszik, de fagerendákkal van berakva,esti nyolcz órakor ama hires gyógyforrás SaratogaSpringsbe érkeztünk. A vidéknek mindenütt vadon,mivelés által meg nem szeliditett szinezete volt.A déli serdk eredeti disze és méltóságával nem busz-


151kélked, de mivelés által vadonságuktól még megnem fosztott erdk tarkán váltogatták egymást a kukoricza-és burgonyaföldekkel. A még nagyon felületesenmivelt szántóföldeken mindenütt látszottakleégetett fák fekete törzsei, s igen kevés tiszta ,gondosanmegmivelt fold tnt felelttünk. Az Egyesületmég keleti részén is nagyon világosan látható itts ott, hogy a föld nem bir elegend értékkel, s azértkevés fáradságot s gondot forditanak annak megmivelésére.A vadon tenyész növények közt legszaporábbaka selyemfa (AsclepiasSyriacca),eczetfa (RhusTiphinum), a boglárfa, inkább bokor mint faalakban,melyek a vasutvonalak mellett korlátlan s mindenmegszorítás nélkül terjeszgetik hatalmukat.Az „United-State," Amerika egyik legnagyobbszerüszállodája eltt szállottunk ki, de mivel egészenel volt foglalva, a szomszéd házban mutattakszámunkra szállást. A szálloda nagy hosszúkás négyszeg, fákkal beültetett udvara, melyet buja zöld fntt be , kellemes játszóhelyül szolgál a vendégekgyermekeinek, míg a terjedelmes épület négy oldalánemelt oszlopzatos folyosók nyúlnak el, melyekebédutáni séta- és társalgóhelyül szolgálnak. Az épülethárom utczára szolgál,s egyik, a legnépesebb utczáranéz homlokzatán hosszú emelt tér áll, mely anap bármely részében, különösen zamangós s essidben kedves mulatóhelyül szolgál a vendégeknek.Ha már minden amerikai szállodában a közöstársalgó teremre különös figyelem fordittatik, elrefel lehete tenni, hogy egy fórdhelyen lev szállodaa


152társalgó teremé diszesitésére , mely kitünleg csak agyönyör- és élvezetnek van szentelve, ketts gondvan fordítva. A hölgyek társalgóteremé egy nagyszer,s a keleti ábrándosság egész fényzésével diszesitettterem.Este gázvilágítás tündökl fényébenlátánk azt, midn hemzsegett benne a finom öltözéküur- és hölgycsoport , melyek elkülönzött körökbenélénken mulatozának. Két szép zongora, mely igenemelte a terem bútorzata pompáját, kinálkozott atársalgásban óhajtott változatosságot idézni el.Azóriás éttermekben naponként több százan vettek részta gazdag étkezésben. Elég az hozzá, hogy a leggondosabbfigyelem fordíttatott itt mindenre, a mit alegfinomabb európai izlés követelhetett vagy csak kívánhatott.Az esténként ragyogólag kivilágított utczákpompás és gazdag kirakatu boltjai a fényzés mindentárgyát oly dús választékban kínálják, miképazt csak Európa legelkelbb fürdin találhatni,és atársadalmi élénkség s ni öltözékek srazdagsáo-áranézve Saratoga-Springs Európa legkikiáltottabb fürdinélsem áll hátrább , ha mindjárt ezen nyáron afürdszak szokottnál sokkal ridegebb s élénktelenebbvolt isa rabszolgaság kérdése miatt észak és dél köztokozott feszültség következtében.Dél gazdag ültetvényesei, kik fényüzésök s pazar költésük által aziparos északi államok lakóin sokkal túltesznek, ezennyáron nagy részben elmaradtak, s az északiak mulatságaikranézve csak önmagukra valának szorítkozva.


153'Azon este tánezvigalom volt. Uti öltözetünk,melyet megváltoztatni s tánczvigalmi öltözékbe búvnikényelemszeretetünk, ele még jobban fáradságunkmiatt nem nagy kedvünk volt, nem engedte, hogyabban résztvehessünk, alig engedtetett meg az is,hogy a nyitott terembe csak betekinthessünk. A nagys pompás teremben még sokkal több tánezos elfértvolna,de a jelenvolt vendégek sem tudták a tánezrakinálkozó jó alkalmat felhasználni. Elég ügyetlenüliregtek-forogtak, még pedig kevés kellemmel, kisebbkörökben, s a terem nagyobb részét használatlanulhagyták.Másnap reggel bizonyos feeskefaju, barnás szinüslefelé görbül hegyes csrü madarak rekedt csiszergéseriasztott fel álmámból. Az ablakhoz lépvén ,látám,miként nagy számmal egy kisded, számukra építettfaházikó körül csoportosodnak. Hasonlitott ezgalambduezainkhoz, mely magas oszlopra állítva, aház els emeletéig nyúlt, s bens ürege mindenegyes pár számára apróbb rekeszekre vala osztva,melyekbe külön bejárás vezetett.Hasonló fecskeházikókatAmerika más részeiben is találtam, mi arróltesz tanúságot,hogy ott különös elszeretettel viseltetnekezen állatocskák iránt,s meghazudtolja azonállítást, mintha az amerikaiak szokott érzéketlenségükbenrészvétlenek volnának minden állatfaj,a leveg dalnokai iránt is,mégmelyekhez pedig az érzékenyemberi kebel oly szívesen ragaszkodik.Reggel egy sétát tettünk a fürdhelyen, s felkerestüklegnevezetesebb forrását a congresskútat


154(Congress-Springs) és a Putnamfiirdt,melynek közelébenegy másik kút áll, de a mely jelentékenyvastartalma miatt nem igen használtatik, míg a congresskútgyönge égvényes , a balatonmelléki füredivizzel alkatrészei, és izére nézve körülbell összehasonlíthatósavanyúvíz. A gyógyhely kertje elég nagy,tisztán tartott, s a tenyészet üde és buja benne. Akigyócsavargással kanyargó utak fehér márványszobrokkalvannak diszesitve,továbbá a kéjelg urak éshölgyek mulatságára egy körvasút szolgál ,melyen amozgató ero maguk a rajta utazók; egyéb távoli sétahiányában mindenesetre kielégít testi mozgás, melykülönösen az amerikai nkre nézve, kik életük nagyrészét ülve s tétlenségben töltik, hathatós eredménylehet, és a gyakori máj bajok gyógyítására, bizonyosanvan annyi befolyással, mint a Congress-Spring hires vize.Hazamentünkben a véletlenségegy szivarkereskedésbevitt, melyben nagy álmélkodásunkra egyhonfitársunkra akadtunk. Épen ugy feltnt azon utczábanRutkayK. asszonyság jelczíme (Firma), ki mintcsipkekereskedn töltötte Saratogában a fürdszakot.Július 28-án elhagytuk Saratoga-Springset, s avilághires Niagara zuhataghoz siettünk. Saratogábanelvált tlünk Cs . . . . ur, hogy a szép GeorgeésChamplain tavon keresztül Montrealba, s onnan aLorenzo folyam hosszában Quebeckbe utazhassék,egyúttal az angol uralom alá hajtott Canada egy részétis láthassa. Megegyezvén, hogy augustus 10-éns


155a Mississippi mellett Davenportban újra találkozandunk,két hétre búcsút vettünk egymástól.A Saratogából Niagara felé viv vasúti vonal aMohawk folyam hosszában nyúlik el, egyenl iránybanaz Erie-csatornával, mely 364 angol mérföldnyihosszúságban a Hudson folyót az Erié tóval összeköti.Számos ifjú s virágzásnak indult városon vonultát ez, melyeken mint izmos s erteljes ifjún fiatal ers egészség nyomai látszottak. Mindenütt tapasztalható,a mint a vérteljes erekben hangos ütéssel lüktetaz élet, s minden a mit lát az ember, a jelen vidorés zavartalan élvezetében egy szebb s nagyszerjövért mködik.Ezen városok közül, melyek mellett elhaladtunk,igen sok a régi klassikus világból vette nevezetét ,az ódonkort az ifjúujabb korral furcsa vegyületbenlehet itt szemlélni* Utica, Eoma, Manlius, Syracus,Arcadia, Macedónia stb. ott állanak Amsterdam,Manheim, Lyon, Rochester, Albion, Medina, Lockport,Peking stb. mellett. Ezen Egyesült-Államokvalójában egy uj, megbvitett s megjavitott kiadásaaz ó világnak,mert alig van Európában egy jelentékenyváros , alig mutathat fel a történet egy hiresnevet, mely az Egyesült-Államokban megifjítva ujéletre ne költetett volna. Bécs, Berlin, Paris, Dresda, Frankfurt , Varsó , London , Palmira , Vaterlo,továbbá Columbus , Wellington, Hannibál, Cincinnati,Nimród, Lafayette stb. még pedig nem egyszer,hanem gyakran tarka vegyületben tnnek fölAmerika városai közt. Az igaz, hogy ezen városoks


156egy részeeurópai s- és deds apjukhoz hasonlítva,sajátságos külsvel bir, s legtöbb esetben igénytelen,hatalmas óriássá serdülend ébrények, melyek 1 — 2század múlva sem nagyság, sem gazdagság, sem kereskedelmiélénkség tekintetében nem fognak európaitestvéreiknél hátrább állani.Az Erie-csatorna, és Niagara felé vezet vaspályamellett fekv városok közülis jelentékenységre vergdött. ígynéhány már jelenlegpéldául Troy,Utica, Siracus és Rochester, melyeknek gyors felvirágzásátkereskedés és iparra alkalmas helyzetük nagyonelmozdítja.Mindezek kizárólagosan amerikaiízléssel épitvék, utczáik szélesek és egyenesek, a házakveresek, s mindenfelé számos bolt, gyár, malom,vasöntöde s timármhely látható.Syracus közelébenállanak a salinai gazdag sóbányák, és Utikában egyszép kilátással kinálkozó halmon az 550 beteget magábanfoglaló államtébolyda szemlélhet , melynekpompás épületét nagy részint a betegek által miveltetniszokott terjedelmes gazdasági kert veszi körül.Egész éjen át folytonosan utazván, vasárnapreggeli 4 órakor megérkeztünk Rochesterbe, de 8óráig kénytelenittettünk azon vonatra várakozni,mely kivételesen vasárnaponként is jár a Niagara zuhatagához.E néhány órát ezen iparos sgyorsan emelkedváros megtekintésére használám , mely 1812-bencsak 12 faházikóból állott,jelenleg pedig körül bell40,000 lakost számlál. A Genessee folyam két partjánfeküvén, roppant vizervel rendelkezik, mely szá-


157mos gyárát forgatja. Roehester évenként több mintegy millió hordó lisztet készít, és 1849-ben csupánaz Erie-csatornán 570,757 hordó liszt szállíttatott. Aváros tszomszédságában két gyönyör zuhanyt képeza Genessee , melyek megérdemlik , hogy a Niagaramintazuhanyaiul tekintessenek, de* a Niagaráhoziközelségük miatt jelentségük és érdekükbligen sokat vesztenek. Jelentékeny magasságuk s viztemérdekségükmiatt másutt bámulatot gerjesztenének,itt pedig alig vétetnek figyelembe.Kochesterben van jelenleg 36 templom, egy museum,két nevelde, két árvaház és egy ftanodai intézet.Reggeli 8 órakor csakugyanmegindult a vasútivonat, s tüzet prüszköl ménektl vonatva, a vas sínekenviharsebesen repültünk a világhires zuhataghoz,melyet látni oly rég epedve vágytam.XVIII.Niagara.Azon vidék , melyen Rochestertl a Niagaráigáthaladtunk, nagy részben lapályos, s csak itt s otttnik fel egy jelentéktelen halom, s a mennyire aszem ellát, mindenütt erdség boritja a földet. Láthatóugyan helylyel közel egy kis szabad, s a faragatlanamerikai földmives szorgalmas keze általmegtisztitott irtvány,de azért mindenütt ledöntögetettfák kiégetett feketetörzsei mint ö'vászoló siremlékekhevernek a szántóföldeken. Ezek között elszórva


158állanak a leend városok egészen parányi sjelentéktelencsirái, melyek hófehér házaik, s számos újonnan épitett,s tisztaság és szenytelenség tekintetében a házakkalveteked csinos templomaikkal a ragyogó napfényében kedves képet tüntetnek fel.világban hasztalanIly vidéken, ilykeresné a régiségbuvár vizsgálódásamezejét. Nincsenek itt omladékok, nincsenek ittelmúlt és elenyészett nemzedékeknek rég letnt századokbólvisszamaradt emlékei. Mily érdektelennektnik fel eltte egy ily ország, mely csak a jelen,csak a mostani világ magzata, és hol a múlt szárazcsontjain nem rágódhatik. De mint valamely vidor,és a jövbe teljes bizalommal tekint gyermek pirospozsgásarczulata :ugy mosolyognak elénk kéjtelveezen ifjú, a bölcsbl még egészen ki nem ntt, de karjaikata kékl jöv felé bizalommal terjeszt városok.A vasút itt legelször tömören épített khidakonát vitt, de a síneket tartó gerendáknak az oszlopokonkivül nem volt egyéb talapjuk ,s ezeken keresztülle lehetett látni azon mélységbe , mely folöt^a vonat elrobogott.Fél tizenkettre volt,midn Niagarába érkeztünk, de vasárnap lévén , a vasutvonatnak nem engedtetettmeg a pompás dróthidoni áthaladás, hogya canadai oldalra juthattunk volna,hol a fényzésselbutorzott szálloda (Clifton house) nemcsak teljes kényelemmelkínálkozik Európa bármely els rangú f-városa elkényeztetett világfiának : hanem a mi itt alegfbb, legszebb s legérdekesebb kilátást nyújt aNiagara zuhatagára.


159Kénytelenek valánk tehát Niagarában az „International"szállodában, egy nagy, pompásan rendezett,s minden kényelemmel ellátott épületben szállanimeg.Niagarába érvén, ha már magát a zuhatagotnem láthatám , legalább annak menydörgésszerü morajátszerettem volna hallani,mely sok utazó állitásaszerint több mérföldnyi távolságra elhallik : de bár azuhatag tszomszédságában valék, ezen morajból legkevesebbetsem hallottam. A szállodában ügyeimetnagy sietséggel rendbe hozván, ösztönszerleg azonirányban megindultam, merre a zuhatagot gyanitám.Ha Niagara vidékét szoros szemügyre vesszük , aztkell hinnünk, miként lehetlen, hogy itt valami nagyszertermészeti csuda létezzék, oly lapályos, olyegyhangú, oly minden változatosság nélküli a zuhatagkörnyéke. Alig öt perczbe kerül gyors lépdelés után aNiagara ugy nevezett amerikai ágának partjára jutottam.Itt kezddik a folyam dühe, sebessége (rapids),azaz futását meggy orsitja, mieltt hullámai az örvénybesuhognának, és a mint sekély vize kiálló sziklák ésnagy kdarabokon hömpölyög át,okozza a már meglehetstávolból hallható ers mormolást. Ha inneniNiagara 150 lábnyi mély partjára lép az ember, aktoraz amerikai zuhatag szélén áll, s mintegy angolnérföldnyi távolságra látja a másik, t.i. lópatkó zuhaagsmaragdzöld hullámait, a mint 150 lábnyi mélységnedrükben elragadó méltósággal lezuhognak. Ilylagy távolságból ugy tetszik,mintha a tejfehér tájékkáfeloszlott hullámok sr ködfátyol volnának,


160mely vonakodva s nyugodt odaengedéssel lebbennele az örvénybe.Azonban az araerikai part nem kedvez álláspontarra nézve, hogy a zuhatag hatását egész nagyságas méltóságában erezhessük; st els pillanatravárakozásomban csalatottnak éreztem magam, s többutazók e részbeni leírását túlzottnak gondolám.Niagarát a kis Goat sziget két ágra osztja, melyekközül egyik a sokkal kisebb amerikai, és a másiknagyobb s áradozóbb a canadai partot locsolja,innen az egyik zuhatagot amerikai, és a másikat alakjáróllópatkó (Horse-shoe) zuhatagnak nevezik. Mindkettugy áll egymás irányába, hogy átmetsz vonalaik90° szögletet képeznek.Ha már most az amerikai zuhatag szélén a vizszinével egyenl vonalban áll az ember, akkor csakoldalvást, tehát igen tökéletlenül és csak részben láthatja.Ugy látszik, mintha hatalmas zsilip volna, melysima hullámait a 150 lábnyi mély mederbe önti. Alópatkó, ama hasonlithatlanul szebb és nagyszerbbzuhatag pedig,mint mondám, már egy angol mérföldrllátható, s mivel jelen alakjában egy rövid szárúU-hoz hasonlit, tehát a távolróli szemlélés általsokat veszt szélességébl, s ennyi távolból, s ezennézpontból egész nagyságának csak harmadrésze kivehet.Éhez járul azon körülmény is, hogy ezenmagában is nagyszer természeti tünemény magasztosságát,sem a közel környékzet, sem semmi távoliháttér nem emeli. Elláthatlan, erdségboritotta síkságterül el a zuhatag körül, mely a szemnek legki-


161sebb változatosságot sem nyújt. — Egészen más alakbantnik fel mind a két zuhatag, ha a canadai oldalróltekintjük. Délután meglehets számos társaságbana folyamnak fenekérl felkavargó, s mélyéblfelszökdel hullámai fölött egy ingatag csónakoneveztem át az átalelleni partra. Az amerikai oldalonkétszáz lépcsn kell leereszkedni,mire a viz színéhezér , és az átelleni oldalon épen akkora magasságrakell felkapaszkodni, hogy a canadai partra juthassonaz ember.Ha már most az elindulás pontjától számitvavizhosszában felfelé néhány száz , körülbell annyilépést tesz az ember, hogy az amerikai és lópatkózuhatagközti partjára ér ,akkor mind a két zuhatagotszemközt látja : az amerikai ugy a mint közvetlen afolyam fölött, melynek szélessége felényi mint a Dunáéa pesti lánczhidnál, a lópatkót ellenben ugy amint smaragdszin vizével mintegy 100— 200 lépésnyitávolban szeme eltt fekszik. Még csak ekkor érzi emeglep természeti tünemény lélekható varázserejét;szinte látja és érzi, hogy e roppant viztömeg mily ellenállhatlanervel zuhog le menydörgésszerü morajközt a tajtékzó örvény mélyébe, melyet fenekestlfelkavar. E pontról tökéletesen láthatni a lópatkóhárom oldalát, s a mint annak szélére lépünk, függlegesirányban fenekéig tekinthetünk a zuhatag örvényének.A Niagarának is, mint minden nagyszer,természeti tüneménynek meg van az a tulajdona,hogy nagyszersége s méltósága nttön n, minéltovább és minél gyakrabban szemléljük; és ha meg-Nendtvich. I. 11


162szakasztás nélkül soká bele nézünk , oly hatályosanmegragadja lelkünket , miszerint kénytelenek vagyunkelfordulni, nehogy kábultság s szédelgésbeesvén, eszméletünket veszitsük. Ezen zuhatag partjahosszában mindenütt számos emelvényt állított a találékonyamerikai szellem. Mindenfelé tornyok s térkelyekemelkednek, melyekrl minden oldalról, mindenhelyzetben egész kényelemmel láthatni s szemlélhetniazt. Itt áll a szép s nagyszer Clifton-houseszálloda els emeletén lev térkelyével, s diszes kerttlkörnyezetten.Az európaiak igen gyakran azt vetik az amerikaiakszemére, hogy anyagi utáni sovárgásuk miatta természet szépsége s kellemei iránt egészen részvétleneks érzéketlenek. A mit Amerikában láttam éshallottam, mindaz meghazudtolja ezen állítást. Azigaz, hogy az amerikai nem tartozik azon ábrándosanfellengz lelkek közé, kik minden sziklaorom, mindenrombadölt váromladék s minden virágdús ligetekközt csergedez patak morajára rjöngésbe esnek; azigaz, hogy hasonszenvi adagok legkisebb hatást semgyakorolnak ers természetére :de azért a valódi természetiszépségek iránt nagyon is érzékeny.Evenként sok ezerénzarándokolnak a Niagarazuhatagához, hogy ezen csudás természeti tüneménytbámulhassák, s hol még 50 év eltt széltében hosszábansürü, áthatlan serdk boriták a vidéket, hol averes br indiánus a lakhatlan erdk fölötti háboritlanuralmát legfeljebb is az amerikai bivalJal és acanadai farkassal osztá meg : ott most nagy, szabá-


163lyozott városok emelkednek pompás s kényelmes szállodáikkal;mindenfelé vasúthálózat szeldeli a vidéket,melyen az év kies részeiben ezer meg ezer utazó vándorole zukataghoz , hogy az évezredek óta egyformaméltósággal zuhogó Niagara eséseiben gyönyörködtethesseszemét.Niagarában mindenrl gondoskodvavan, a mit csak a kényelem igényelhet, minden nézpontki van szemelve, melyrl a zuhatag más alakbantnhetik fel;különösen semmi sincs elmulasztva,hogy a zuhatagot minél szebb világban, minél nagyszerbbváltozatosságban lehessen szemlélni.A Niagarát két ágra szakasztó kis Goáth szigetreaz amerikai oldalról egy hid visz. Ez a szigetvalamely Porter nev orvos tulajdona,ki a zuhatagszélére, a parttól néhány ölnyi távolra egy tornyotépittetett, melyet a folyam smaragdszin hullámaicsapdosnak.Ezen toronyból nemcsak a lezuhogó folyamörvényébe beláthatni, hanem az egész vidéketellátja az ember, mely ugyan nem nagy változatossággalkinálkozik, s azonkívül a folyam nagy részét,mely,'mieltt az örvénybe zuhogna, tómódra terülelȦ szigetbe léptekor tartozik minden utazó 15cents díjt fizetni, a miért is joga van a még nagyonelhanyagolt, s nagy részint seredeti vadonságábanálló szigetben fel s alájárni, és a toronyba felmenni.Könny a szigetlátogató utazók számát kiszámitni,miután tudjuk', hogy annak tulajdonosa ezen dijbólévenként 20,000 doll.jövedelmet huz.E szerint 133,333utazó látogatja meg évenként a Goath szigetet.11*


164Az amerikai parton egy fedezetes folyosón 200lépcs vezet lea folyam 160 lábnyi mély partjához.Innen csónakokon járnak az átelleni (canadai) partra,mely közben az amerikai zuhatagot feje fölöttlátja az ember leömleni. Itt köt ki továbbá mindenmásodik órában egy kis gzös (the Maid of the Mist,a köd szz leánya), mely a mintegy angol mérfölddelfeljebb fekv lánczliidtól indulván ki, különböz állomásokonutazókat szed fel, kik elég bátorsággalbirnak a zuhatag alá oly messzire behaladni, a menynyirecsak lehet, a nélkül, hogy magukad a legnagyobbéletveszélynek tennék ki.Számos amerikai urés hölgy társaságában én is megtettem ezt az utat, sazokkal együtt tettl talpig ruggyantába (kaucsuk)öltözvén,útra keltein a társasággal Poseidon vadonországába, hol az sidktl fogva vad morajjal zuhogóhullámok veszélv s halállal fenyegetnek mindenél lenjét,ki vigyázatlanul közelükbe hatolni vakmersködik.Szorosan az amerikai zuhatag mellett vittel utunk, melynek hullámai magasan zuhogtak aláfejünk fölött, ezután a lópatkó félkörébe, a tejfehér sfenekestl felkavargó tajtékhuilámok közepébe hatolván,megfürödtünk a Niagara zuhatagának sürü, ködszeresjében, s miután hajónk egy félkört irt le, sebesenmegfordulván , a canadai part hosszában ismétaz amerikai parton lev kikötbe vitorlázott. Ez azegész kirándulás legfeljebb félóráig tartott.Igen érdekes látvány azon függ hid is,mely akét zuhatagon mintegy másfél angol mérfölddel alábbaz itt nagyon összeszorult folyam két partját egybe-


165köti. Ez tulajdonkép nem is láncz- , hanem dróthid,mely 800' hosszú, 40' széles és 230' magasan lebega folyam szine fölött. Ennek közönséges kocsijárásafölött három ölnyi magasságban nyúlik áta szinvonal,melyen a gzkocsi Canadába , s onnan vissza azalatta járó kocsik és gyalogok feje fölött robogva jönsmegy.Mint mindenütt , a hol Amerikában valamit kilehet zsákmányolni, ugy itt is számos mindenféleiparlovag telepedett meg, kik az utazóközönség pénzét,nem ugyan koldulás vagy zsebmetszés, hanemmás úton-módon igyekeznek kizsebelni. így példáulvannak fényrajzolók (daguereotypeurök), kik 6 dollárérta legérdekesebb pontokról leveszik a zuhatagot,még pedig ugy, hogy a képen maga az ember is mintStaffage rajta szerepel. Továbbá camara obscura,museum, mindenféle indián müvekkel rakott boltok,melyeket az oda nem messze lakó Chippeva indianusokkészítenek és árulnak. Ok még, eredeti jellegüktlmeglehetsen eltért, s félig polgárisodott végmaradványiazon törzsöknek ,melyek egykor a Niagarakörnyékét lakták, jövedelmez vadászatukatzték,most pedig az amerikaiak polgárositó mindenható hatalmaell messze nyugat felé vonultak , hol jelenlegmég megszokott foglalkozásuk háboritlan gyakorlatábanélhetnek, míg a nyugtalan s mindig elretöramerikai,mint az erd vadait, itt is fel nem hajhászsza,s tovább nyugat felé nem szoritja ket.De miután a Niagara gyönyörködtet oldalátmegtekintettük, méltó lesz egy pillantást vetni azon


166fóldészeti vizsgálódás érdekes eredményére is, melyeta hires angol földész Lyell a Niagara nevezetes partjaina tudomány haszna és örömére felfedezett.A mint tudva lev dolog, a Niagara összeköti azErie-tavat, a melybl fakad, az Ontario val, a melybeaz Erié vizét dönti. A Niagara partjának természetitulajdonából, és az ezenfolyam eséseinél körülbelül40 év óta tett vizsgálatokbólazonban az világlikki,hogy a zuhanyok nem mindig azon helyen léteztek,hol jelenleg vannak, st tett tapasztalatoknyomán, évrl évre legalább egy lábnyira hátrábbcsúsznak. Lyell vizsgálódásából kétségtelenül kitnik,miként a Niagara esése eredetileg 1% angolmérfölddel lejebb az Ontario tó felé volt , s idjártávale helytl mindig feljebb nyomult, miközbenmedrét egyre másra 160'nyi mélységre ásta ki.Esésének eredeti oka ugyanis(Terrasse),egy mészktérfokmely széles ivezetben húzódik az Ontariokörül, s mely fölött kellett a Niagarának elzúgni,hogy az Erié vizét az Ontarioba önthesse. Ezen térfoknakkörülbell az a magassága, a mi a Niagarapartjának a térfoktól az esésig. Kétségkivüli tehát,hogy ezen 160'— 180' mély örvényt, mely e térfoktólegész az esésig a viz szine fölött függleges partokkalemelkedik , a Niagara vájta magának , minthasonló mködést ma is folytonosan gyakorol. Mertha megvizsgáljuk azon függirányos sziklafalat ,melyfölött a Niagara omlik, valamint a folyam partját,világosan látni lehet , miként az két egymás fölöttfekv rétegbl áll, melyek közül a fels ers és kö-


167rülbell90'vastagságnyi mészk; az alsó pedig porhanyó,töredékeny, s épen oly vastag agyagpala (Thonschiefer).Már most a mint a Niagara vize az ersmészk szélén lezuhog, az alatta fekv porhanyó agyagpalátfellágyitja s kimossa a kemény mészk rétegalól, mely e szerint talapját elvesztvén, idrl idretördelzik, s a zuhany mélyébe omlik. A 40 év ótatett észlelés most azt bizonyitja, hogy a zuhatag évrlévre egy lábnyival hátrább csúszik. Jelenleg körülbellaz Ontario és Erié középpontján áll,vagyispontosan véve, az elstl o 1^, és ez utóbbitól 3 8 /4geogr. mérföldnyi távolságra.Lyell ezenadatokat azon idköz kiszámításárahasználta, mely megkívántatott arra, hogy Niagaraesése a folyam medrét a mészktérfok szélétlkezdvea jelen szinhelyéig kivájja.Miután tehát ezen térfokszéle a zuhatag jelenlegi helyétl l 3 geogr. mér-/4földnyi távolságra van, és az esés, eddig tett tapasztalatokszerint évenként egy lábbal közeledik az Eriéhez: tehát egyszer ezámitás szerint 35,000 év kívántatottmeg arra , hogy a térfok szélétl jelenlegiállásáig jusson, és körülbell még 35,000 év kívántatikarra, hogy az Erietó nyugati fokát elérje.Ezen 35,000 év, mely alatt a Niagara mostaniágyát ásta,a földképzdés ujabb korszakához tartozik.Azóta a földkéreg felszine semmi jelentékenyváltozást nem szenvedett. Ebbl világosan kitnik,hogy mily végetlen s emberi ész által alig felfoghatóidköz kívántatott azon földrétegek képzdése és kifejldésére,melyek földtekénk különböz fóldészeti


168korszakait jellemzik. — Ha pedig a Niagara esése valahaaz Eriéhez jut, akkor egy hatalmas, talán egyszerrejöv catastropha álland be, mely Észak-Amerikanagy vizmedenczéi felszínén roppant változást fogelidézni. Mert mihelyt az utolsó 150'— 160' magas -ságnyi válaszfal, mely az esést az Erié vizétl elválasztaná, áttöretnék , annak vize ellenállhatlan rohammaltódulna a Niagara medrébe, s azt legfelsbbszéléig,tehát 150'— 160' magasságnyira tele töltené.Ezen viz, mihelyt a fentebb emiitett mészktérfok széléig,tehát a meddig a Niagara mély medre ér, jutna,az ezen térfok széle,és az Ontario közti lapályt anynyiraelöntené, a mennyire csak a tér engedné, s ebbloly roppant vizözön származnék, mely az Ontariomedrét tetemesen megnagyobbítaná, mig a Niagarafelett fekv tavak vize lassanként leiblydogálna,s felszinök 150'— 160' lábnyira lejebb szállna. Aszabatos tudomány éles szeme ily módon tekintbe amessze jövbe, s vet fényt a rég eltnt, s látszólagáthatlan homály boritotta múltra.XVIII.Niagarától Davenportig, a Mississippipartjáig.A Niagarától gyorsan utazásunk végczélja,vagyis annak legnyugotraesbb pontja, Jova államnaka Mississippi mellett es ifjú városa, Davenportfelé fordulánk.Július 30-án délután 2% órakor vettünk búcsút


169a Niagarától, s a Buftalo és Niagara vaspályán egyórával késbb Buffaloba jutottunk. En azon megnyugtatóérzéssel hagytam el a Niagarát, hogy azonnagyszer természetcsudát láttam, melynek hire azegész mivelt föld kerekségén elterjedt, s melyrl azegész világ,mint az eleusi rejtélyekrl, áhitatos tisztelettelszól. Más részrl azon gondolatra, mely önkénytelenültolakodott lelkembe, hogy ezen pompástermészeti tüneményt hihetleg sohasem látandomtöbbé , olyszerü fájdalmas érzés fogott el , mint midnkedves barátinktól hosszú idre válunk meg.Egész Tonawandáig a Niagara partján haladtunk,hol a vaspálya a folyamtól eltérvén, egyenesirányban Black-Rock mellett BuíFalo felé vonul. ANiagara folyam Black-Bock város alatt két ágra szakad*melyek egy nagy szigetet (grand Island) képeznekEgyébiránt partjai itt is lapályosak, erdvel benttek,a folyam meglehets széles, de különösen ott,hol a zuhataghoz közelit , s rohamatja képzdik, olysekély,hogy csak Schlosserig hajókázható.Buítalo az Erié legvégs csúcsán, közvetlen aNiagara kiomlásánál, és az Erié csatornának egy hasonnevfolyamba való szakadása mellett áll. Hameggondolja az ember, hogy Buffalo csak 1801-benalapíttatott, és 1813-ban az angolok elleni harczbanaz utolsó házig leégettetett, bámulnia kell azon nagyságés jelentség fölött , melyre oly kevés id alattvergdött. Sebes felvirágzása csak 1825-tl számitható, miután az Erié csatorna , mely Erié folyót aHudsonnal , és igy közvetlen Uj -Yorkkal összeköti,


170elkészült. Ebben az évben csak 2,412 lakosa voltBuffalonak, mig most a 60,000-et elérte, ha csak túlnem is haladta. Buffalo f vásárhelye azon zsibongókereskedelemnek , mely a nyugati tartományok terményeitkeletre,és a kelet, valamint a külföld gyártmányaitnyugatra szállitja. Azon roppant élénkségutánitélve, mely a város minden részében, különösennagy és biztos kikötjében zsibong,azt hinné azember, hogy egy tekintélyes tengeri város kikötjébenvan. Mert azmint Európa bármely legnagyobb1849-ben 3,560 hajó érkezett abba,vizi és szárazi forgalma oly nagy,tengeri kikötjéé.1,225,480 tonnateherrel, és 3660 indult ki 1,263,300 tonna tartalommal,1851-ben 67 millió dollár áru portéka vitetettki, mely leginkább gabona, liszt és érczekbl stb. állott.Mintegy 140 gzös , melyek közül soknál pompásabbatsohanem láttam, köti össze BufFalot anagy tavak kikötvárosaival , és miután a nyugatravezet fkereskedelmi ut Buffalon vonul át,csaknem minden Európából, Boston, és Uj-Yorkonkeresztül jöv bevándorolt megérinti, s igy kivált nyárihónapokban , már ez okból is roppant élénkség uralkodikbenne.Buffalo a legtöbb amerikai város modorában vanépitve. Széles és egyenes, rendesen roszul kövezettutczái, melyek mind egyenes szögleten metszik egymást;keskeny, veres, zöld rednyü házai, számospompás kirakatu boltjai. Gyakran nagy és pompásépületek közvetlen szomszédságában álló apró, jelentéktelengunyhók, mindenütt épületomladékok , le-


döntött vagy építésben lev házak.A kikötben, csatornapartján ,171valamint a futczától félrees mellékutczákonannyi szemét és tisztátalanság , miként apompás boltok, fényes lakok és nagyszer szállodákdaczára, melyekkel a futczák diszesitvék, világosanészrevehetni Buffalon , hogy még csak most kelt kiaz serdk rengetegébl.Van Buffaloban 32 templom, négy hitelintézet,egy szinház, egy árvaház, azonkívül számos és pompásszálloda.BufFalo lakóinak nagy része németekbl áll.Miután elhatároztuk, hogy az éjt Buffalobantöltjük, s még nagyon világos volt, egy sétát tettünkaz utczákon keresztül a kikötbe. Ez alkalommalmeglátogattunk egy Schmidt nev, váczi születésföldinket, ki még fiatal korában kivándorolt, s ittigen gazdag norinbergi árus boltot állított. Én akkormegismerkedtem vele, mikor a Niagara folyam canadaioldalára áteveztem. A véletlen egy csónakbanolyan társasággal vezérelt össze , mely több hölgy ésegy férfiból állott , kik mind németül beszéltek. Abeszélgetésbl az sült ki, hogy a férfi földim. BárBufraloból ilyen kirándulást számtalanszor tett aNiagarán,mégis mindannyiszor gyönyörrel teszi, valahányszorkedvez alkalom kínálkozik,megengedik,s foglalkozásaimert szép nyári hónapokban naponkéntszámos tudnivágyó természetbarátot hoz Buffaloból aNiagarához, és ismét szállít vissza a vaspálya. Meghívott,látogatnánk meg Buffaloban, mit már csupakiváncsiságból is szívesen megtettünk. Kevert árukbólálló rakodája nagyon tartalmas, s szinte megle-


172pett, hogy az átalánosan ismert berchtesgadeni gyermekjátéks hasontárgyakat találtuk nála.Elbeszélte,miként ezen üzletben eleinte csak mint segéd szolgált,késbb fnökével társaságba lépett, most pedigtársa nem régiben történt halála óta,az egész kereskedéstsaját kezére üzi. Igen csinos, mivelt férfiú,kinek szorgalma s ügyessége Amerikában is elismeréstnyert, ugy hogy tetemes vagyont szerzett, ésjelentékeny hatáskört vivott ki magának. De hogyszületett magyar, még árnyéka sem látszik rajta.A kikötbe mentünkkor egy csapat német kiköltözködötteltalálkoztunk,kik Schwartzwald vidékérljöttek,hogy itt ez idegen világrészben a Mississippipartján uj hazát alkossanak maguknak. Csakkeresztül utaztokban állapodtak meg Buffaloban, smindnyájan ünnepl ruhában igen jókedvek valának,s ugy látszott, hogy nem nagyon sóvárognakvissza régi , elhagyott hazájokba. Azon kérdésemre :miért hagyták el hazájokat, s habár nem csillogó, debiztos életmódjukat miért cserélték fel egy bizonytalanjöv fáradalmai s nélkülözéseivel ? egészen szárazhidegens oly közönösen, mintha arról lett volnaszó, hogy a szomszéd faluba búcsúra mennek, aztfelelték ;„most az egyszer másutt is szerencsét próbálnak."Csaknem megfghatlan, mily könnyelmen,mily meggondolatlanul hagyják elnéha ezen emberekrégi hazájokat, s idegen, egészen ismeretlen országokatkeresnek fel, a nélkül, hogy csak sejtelmükis volna azon veszély, nélkülözés s fáradalomról,melynek magukat kiteszik.


173A kikötbe ervén, az ott horgonyozó mindenféleAz ottnem roppant számú hajó lepett meg minket.lev számos gzös közül némelyik nagysága,bensszervezete, fénye s pompája által annyira hatott rám,miként szinte ellenállhatlanul vonattam néhánynakközelebbi megtekintés 're. Legkitnbb volt mindközött a két „Crescent-City" és ,,the WesternWorld" (neveked város és nyugati világ) nev g-zös. Bens bútorzatuk pompáját s fényzését alig képesaz ember elképzelni. A hova tekintettünk, mindenüttnehéz bársony, selyem, arany és legfinomabbsznyegek tntek fel oly pazar mennyiséggel, minthamindezek csak értéktelen tárgyak volnának. Mindketthárom emeletre van osztva, s 1200 utazónakképes helyet adni. A legalsó osztályban van a másodrendtársalgóterem és fülkék, A fülkék mind ateremre nyilnak, mely bár csak másod rend, de olyszépen és pompásan van bútorozva, hogy Dunagzöseinklegpompásabb tereméivel versenyezhet, pediga mi gzöseink legszebbek az európai folyamgzösökközt.E fölött áll az els rend hölgy társalgó-terem,melynek pompás bútorzatában mind az szemlélhet, amit európai mvészet teremthet, és amerikai pénzmegszerezhet. A hová csak lábát teszi az ember, mindenüttfinom angol sznyegek fedik a padlót , s gyönyörtükrök diszesitik a gazdagon aranyozott falakat.A hölgyek zárkái szinte a teremre nyilnak, s háló-Csarnok ( Alkofen) gyanánt nehéz selyemfüggönyökkelválasztvák attól. A hölgyterem fölött áll a férfiterem,mely egyszersmind az utazók közös étteremé is. Bu-


174torzata szinte drága és becses, legfinomabb bronzcsillárokcsüngenek alá a terem dúsan aranyozott menynyezetérl.Ennek közepébl egy kúp emelkedik ki,melynek tarkára festett üvegtábláin keresztül ezerféleszinben tolakodik be a napvilág, s bvös fénytterjenget a terem pompájára. Az ezen teremre nyilóférfizárkák elég tágasak, s ablakaik a karzatra nyilván, kényelmes, világos s szells szobákul tekinthetk,melyek rövid tengeri utazásra elegend kényelemmelkínálkoznak. De legjobban meglepett engemezen hajókon a gépek alkalmazása módja. Az Egyesült-Államoklegtöbb folyam- és tengeri gzösein t. i.többnyire felülnyomó (Hochdruck) gép van alkalmazva,óriáskarok gyanánt magasan a levegben felsalá hintálózó súlyegyenlitvel. E gép ezen gzösököna férfiteremmel egyenl magasságban áll, s attólcsak egy óriás tükörüveg által választatik el. Látnilehete a mint e mögött a legfinomabb óraszerszámkéntkidolgozott gép minden zörej nélkül egyenlszabatosságban páratlan könnyüdscg és pontossággalfel s alá billegett. A gép minden legparányibb részefinomul ki vala simitva, ugy hogy az egésznek megleptekintete volt, és ha ezen tükörkint ragyogóóriás vastömeg elkezdett mozogni , nem gyzte azember eléggé nézni. A hajókban is zsibongó életuralkodott, mert még az nap este való megindulásrakészültek.Midn a nap egészen leáldozóban volt,kirándulásttettünk a tavon egy 1600 lábnyi hosszúságú kikötgát mellett, melynek végénél egy világitó torony


áll.175Ezen utunkban egy csoport hazatér gyermekkeltalálkoztunk, kik, midn mellettük elhaladtunk, honszeretetüktúláradozó hevébenkalapjukat lebegtetve,,Hurrah Amerika" kiáltozták. Ily forró nyilatkozatáta szíves részvétnek mindenütt tapasztalhatni, holgyermekek vagy leányok gzhajót vagy mozdonytlátnak maguk mellett elzúgni. Kalapjukkal integetve,örömmel s bátorítólag kiáltoznak a haladók után, stegészen kis gyermekek ugrálás s kezök élénk mozgatásaáltal nyilvánítják örömüket, s ket mintegy sietségresarkantyúzni láttatnak. Mily nagy különbségazon néma s szájtartó bámészkodáshoz képest, melylyelnálunk a falusi ember vagy annak gyermekei azelüvölt mozdonyt vagy elzúgó gzhajót mint eltteismeretlenszerü tüneményt elnézdeli , st gyakranmint vele ellenséges elemet,részint,átkozza. Ez az oka nagyhogy miért nem kell Amerikában a vasutakés távirdákra oly szigorúan vigyázni. A polgárisodásezen hatalmas emeltyit minden amerikai ugy tekinti,mint meg annyi szentségeket , melyek ellen véteni,a legnagyobb bnnek tartja. Amerikában vaspályaelleni kihágások soha nem történnek, a honnannem is léteznek ez elleni törvények.Midn éj beálltával a part felé hajóztunk, egy,,propellor"ral találkoztunk,és a két szép gzös számosutazóival épen akkor indulván ki a kikötbl,mint két tengeri szörnyeteg,büszke méltósággal zuhogtakel mellettünk.Csónakbóli kiszálltunkkor K .. . ur egy dollártnyújtott a hajósnak, ki a dijon felüljárót visszaakarta


176adni, s midn tudtára adatott, hogy csak tartsa megmind, csudálkozva tekintett ránk, mintha kérdezniszerette volna: váljon eszén van-e uraságod , hogyjogosan illet pénzét nem akarja elfogadni?Oly kevéssévannak az emberek Amerikában ahhoz szokva,miként többet kapjanak illetségüknél, st találkozikelég , ki megsértetve érzi magát az által , mertmindent, a mi jogos követelésén felül adatik, nyújtottalamizsna gyanánt tekint.Reggeli 7 órakor hagytuk el Buffalot, s egy húzómban,a nélkül, hogy bárhol is hosszabb ideigmegállapodtunk volna, mint az egyes állomásoknálszükségeltetett, az Erié partján Hamburg, Dunkirk,Erié, Painesville, Clevelandon keresztül Toledóighaladtunk, mely az Erié nyugati csúcsánál fekszik, shová esteli 7 óra 40 perczkor érkeztünk. Ezen utunkbantöbb mint 43 város mellett robogtunk el. Az igaz,hogy ezek közül igen sok csak egy leend nagy városmost fakadó csirájául tekinthet. Most még alig néhányházból áll,melyek a jegeczesedési pontot képezik,de rövid idn egy vagy több templom, községiház, iskola, több közétház (Boardingshouse) ragadahhoz. Mert az amerikai azonnal hozzá lát, mihelytvalahol telepedésre alkalmas helyet talál, az erdkköröskörül kiirtatnak, az els házak felépitetnek, ezekután következnek mások,kivált ha a telep vaspályamellett esik, az épületek száma gyorsan szaporodikegymás után. Az ifjú község, mely tökéletesen magáravan hagyatva, és semmiféle gyámság alá sincsvettetve, azonnal saját szervezéséhez fog, községi há-


177zat épit , s mivel az amerikai eltt az oktatás mindennélfeljebb való , rendesen iskola az els nyilvánosépület,mely az ifjú község kebelében emeltetik.Iskola után következik a templom, s alig szaporodott1 — 2000 lélekre, azonnal készen áll a nyomda is, sa község hirlapot ad ki, mely által lételét tudatja avilággal , s azt mindenrl értesiti , a mi a csecsemváros kebelében történik, a mint fejldik, képzdik,s mik a készítményei? stb.Az Erié partján fekv városok között van néhány,mely kereskedelmi s ipari tekintetben rövid idalatt nagy jelentségre vergdött. Ezek közé tartozikmindenek fölött Cleveland, a hol ebédeltünk.Ez 1830-ban még csak 890 lelket számláló falu volt,jelenleg pedig 20,000 lélekre megy népessége, s birnégy hitelintézet, öt akadémia, egy lyceum, egy hasonszenvigyógytanoda és 24 templommal. Hol mégkevés év eltt posvány s vadonság borította a vidéket,ott most pompás házak, gazdag rakodák, óriásszállodákkal büszkélked utczák vonulnak;kereskedésés mesterség virágoznak, napról napra gyárak smhelyek emelkednek , s a forgalom oly roppant lökéstnyert, hogy az itt kiköt gzösök, valamint avaspályavonatok is naponként nagyszámú utazót éskereskedelmi czikket raknak le és vesznek fel.Egyébiránt azErie partja terméketlen, egyhangú,földje homokos és köves, nagy részint cser- és fenyfaerdborította, mely ugyan a városok tszomszédságábanki van irtva,de mindenütt szénné vált törzsökfedik a szántóföldek és réteket, s vadon és zor-Nendtvich. I.1"


178don szint kölcsönöznek azoknak. A vaspálya két oldalánkellemes virágokkal prémezvék az erdk szélei,mely virágok közt sok egészen ismeretlen voltelttem, s ugy tetszik, hogy csak azon világrész sajátjai.A virágokon roppant számú tarka pillangózsibongott, melyek közül sok eredeti amerikai jelleg,de csak sebes futtában láttam azokat magam mellettelreppenni, a nélkül, hogy egyet is fogtam vagyvirágokat gyjthettem volna.Mivel Davenportbani megérkezésünket augusztus1-sejére tztük ki,tehát kénytelenek valánk azéjt is utazásunk folytatására forditani. Esti 8 óra 45perczkor el is hagytuk Toledót, s utunkat egész éjenát szakadatlanul folytattuk, ugy hogy a 242 angolmérföldnyi Toledotól Chicagóig nyúló területet, melyaz Erietavat a Michigantól elválasztja, 11 óra alattmegfutottuk.Európai emberre nézve az amerikai vaspályániutazás sokféle kellemetlenséggel van összekötve. Elszöra vasúti kocsik távolrólsincsenek annyi kényelemmelellátva,mint például Európa kitnbb vaspályáina másod- vagy talán els osztályú kocsik. Továbbánem lehet arra számitani , hogy majd a kormányzótpénz vagy szép szóval megvesztegetjük,miszerint két vagy három utazó helyét egynek engedjeát,hogy aztán az egész kényelemmel nyújtózhassákazon. A helyek többnyire az utazók számáhozmérvek, s nagyobb gond van arra, hogy azok inkábbösszeszoruljanak,mint hogy sok hely üresen maradjon.Az amerikaiak e tekintetben felséges türelemmel


179bírnak, s igen természetesnek találják, hogy mindenkocsiba annyi utazót szorítnak be,van abban.a hány egyes helySenkinek sem jut ott eszébe a vasúti társulatirányában nagyobb követelésekkel állni el,mint Európában a posta és gyorskocsiknál szokás,hol minden ellenmondás ésmegadjuk magunkat sorsunknak,minden zúgolódás nélkülha még oly zsúfolvaülünk is azokban. Csak a vasúti kocsiktól megkívánjuk,miként ne csak tagjainkat nyújthassuk kikényünk kedvünk szerint , hanem hogy málnánknakgyakran nem jelentéktelen része is elférhessen mellettünk.Végre átalános szokás az amerikaiaknál, miszerintgyermekeiket mindig magukkal hordják mégutazásukban is. Gyakran 6 hónap és 3 év közti gyermekekkelvan a fél kocsi tele.Ezek, mint könny elgondolni, egész éjen át oly fülsért lármát visznekvéghez,miként elalvásról még csak szó sem lehet. Ésaz amerikai mindezt páratlan béketréssel szenvedi, smondhatom, hogy e miatti panaszt vagy legkisebbzugolódást soha egy amerikai szájából nem hallottam.Az amerikait e tekintetben minta gyanánt lehet felállitani.Atalában felebarátja iránt, fleg oly dolgokban,melyekben a kölcsönösség hasonjogokat és hasonköveteléseketfeltételez , annyi elnézéssel van,mennyit épen a legmveltebb nemzeteknél nem szoktunktalálni.Reggeli 7óra 40 perczkor érkeztünk Chicagóba.Ezen város a Michigan folyam mellett fekszik,s legjelentékenyebbkeresked város annak partján, melynekjelen nagyság s kereskedelmi jelentségrei fel-12*


180vergdése a mesék országába tartozik.Ott mulatásunkigen rövid ideig tartó volt, mert epedve sóvárogtunka Mississippi partjához, de azért késbbvisszatérendek ezen nevezetes városra, a mennyibenVisconsinbai kirándulásom alkalmával ismét megérintettem.Azért már reggeli 9 órakor elhagytuk Chicagót,s mindig befelé a termékeny Mississippi völgyön haladtunk.Itt kezd az ország termékenynyé változni,a fekete, televény föld részint kukoriczával és pompásbúzával termékeny elláthatlan sikság, a magyar alfölddústerm részére emlékeztetnek, itt ott posványosmég, hol zsibong a vizimadár, mely még oly gyanútlan,miként a vasút morajától sem retten meg, sttermészeti egyszerségében kinyújtott nyakkal bámészkodikutána. A vizimadarak közt bizonyos hoszszu,vékony, ell fehér s hátul fekete nyakú vadlúdfaj tnt ki, melynek halántékain fekete foltok valánakláthatók,s hegyes csóra kissé lefelé görbült, ugyszinte háta és szárnya fekete, melle, hasa pedig fehérvala. A virágok tarka változatossága, valamint aszinespillangók sokasága szemlátomást szaporodottitt, de csak a kocsiból sebes mentünkben láthatámazokat, mert mihelyt valamely állomáshoz jutottunk,azonnal eltntek mind. Figyelmemet különösen magáravonta egy biborpiros szinü bájolón szép virág,mely ugy látszik az Egyesület északiállamaiban rétekés erdségek vizenys kopolyáiban szokott tenyészni.Sok hasonlósága van a fényl zsályához(Salvia Splendens), s a két ajakuak családjához tartó-


181zik, s feltn csuda szépségeért „the Quine of theprairie"nek (rét királynéja) neveztetik, de füvészetinevét nem tudhattam ki,valamint lehetlen volt csakegyetlen példányt is szereznem belle, mert bár mindenüttfeltnt, hol a vasutvonattal elrobogtunk, demeglehets távolra mindig elfogyott, mihelyt valamelyállomáshoz közelitettünk.A föld termékenysége által csábitatva, a telepekitt már srbbek és terjedelmesebbek kezdenek lennia vaspálya közelében,ugy hogy minden talpalatnyitér el van foglalva , s csak elvétve láthatni itt s ottkerítetlen földet. Ugyanis ez az elfoglalt fold jele, sa keritetlen tér uratlan vagyonnak tekintetvén, bárkiáltal tartózkodás nélkül mindaddig használtathatik,mig törvényes tulajdonosa vissza nem követeli, és ahhoziigényeit be nem bizonyitja. Joliét, Morris, Ottava,Lasalle mellett összesen 30 állomáson áthaladván,augusztus elsején 5% órakor elértük a nagyMississippi partját,melynek balfelén Illinois állambanRock-Island nev, még most kicsiny de iparosés mesterségüz városka fekszik, s ezzel közvetlen átellenbenJowa államban,a Mississippi jobb partjánaz egészen ifjú, alig néhány év eltt alapitott, de ifjúihévvel virágzó , s igen kies vidékben fekv D a-venport városka áll.E szerint két nap s egy éjen 720 angol mérföldethaladtunk át sebes robogással, a nélkül, hogybárhol is megállapodtunk volna. Még néhány év eltttöbb heti id kívántatott meg azon vonal beutazására,melyet most néhány óra alatt hátunk mögött


182hagytunk. A szélesen elterjedt sivatagok és serdkönkeresztül vaspályák vezetnek most Amerikában,holott hetek kivántatnának beutazására , ha ugyakarna az ember utazni mint Német-, Franczia-,Angol- , Belgaországon kivül Európa nagyobb részébenutazni kénytelen; s alig nyertek meg a polgárisodásnakegy talpalatnyi földet, már annak szélei apolgárisult világgal azonnal összeköttetésbe tétetnek.A nyugalmat és pihenést nem ismer s nem kivánótüzet okádó szörnyeteg zúgása hallatszik mindenfeléaz erdk rengetegeiben, hol még kevés évek eltt azamerikai szarvast semmi zaj nem riasztá föl háboritlannyugalmából. Szakadatlanul s pihenés nélkül halad,nyomul nyugat félé , s a soha nem nyugvó Yankeeoly türelmetlenül üzi tovább-tovább, mintha agonosz szellem zaklatná hátulról , mely nyugalmatnem enged neki.Rockislandból egy gzkomp vitt minket az átelleniparton fekv Davenportba, honnan F . . . urnáka várostól egy angol mérföldnyi távolságra fekvfalusi lakába kocsiztunk, ott több napot töltendk,hogy az erltetett utazás tördéseitl kipihenhessükmagunkat.XX.Davenporta Mississippi jobb partján termékeny lapályonfekszik,s észak fell a hideg szelek ellen kellemes hegylánczolatáltal védve van. Ugy látszik, ni: ként mind


183kies helyzete, mind földje termékenysége által arravan hivatva, hogy mind kereskedelmi, mind iparostekintetben Jowa állam legjelentékenyebb városáváemelkedjék.Davenport város keletkezte csaknem egy idreesik Jovának állammá emeltetésével.Jowát (Ajowe)ugyanis még 1832-ben Sioux és Fox indusok birták,mely évben azt a köztársaság vétel utján az indusoktólmaga kezére játszotta. 1838-ban tartománynyáneveztetett,s az idben Visconsin tartomány egy részétképezé, s csak miután törvényes számú lakossággalbirt, emeltetett 1846-ban önálló állammá, sadott magának alkotmányt.Ugyanis, mihelyt az amerikai köztársaság valamelyúgynevezett „tartományá"ban (territórium) a lakosságszáma 60,000-re szaporodott,azonnal államjogokatnyer, melyek szerint alkotmánytervet készít,mely azonban törvényerejvé csak akkor válik,ha azt a Congressus, mint az átalános alkotmánynyalmegegyezt, megersíti, s azonnal szavazattal birókét képviselt küldhet a Congressusra. E szerint azuj állam alkotmányának bizonyos,az Egyesület átalánosalkotmánya által megállapított alapelvekkelmegegyeznek kell lennie. Ide tartozik, hogy az alkotmányköztársasági , még pedig népies szellemköztársasági legyen;az állam minden polgárának tökéletesenegyenl joga van az alkotmány általbiztosítottszabadsággal élni, azt ótalmazni; ereje és képességéhezképest korlátlanul s akadály nélkül vagyontszerezni, bírni s azt védelmezni. Nincs sehol,


184semminem mesterségmegszoritás, nincs rangkülönbség,a honnan nincs nemesség, nincs örökösödésivagy családi eljog, nincs kizáró szabadalom, egyedárusság,nincs könyvvizsgálat, állandó hadsereg,nincs beszállásolás, számzés, vagyonvesztés, nincsuralkodó vallás, egyházi adó, nincs semminem vallásiüldözés. Mindenki törvények szerint esküttszékáltal Ítéltetik. A népnek korlátlan joga van békésenÖsszegyülekezni, határozatokat hozni, s azokat a törvényhozóhatalom Ítélszéke eleibe terjeszteni, vanjoga fegyvert tartani stb., de a katonai hatalom mindigalá van rendelve a polgárinak, s csak annak szolgájáultekintetik, melynek feladata s kötelessége apolgári hatalomnak tekintélyt szerezni, s annak határozataitéletbe léptetni ott, hol akadályok gördülnekannak útjába, a mi ugyan ekkorig csak a külföldirányában mutatkozott szükségesnek, mert az egyesállamok kebelében mindig a nép akarata a legfbbfölebbezés, valamint minden kormány a nép akaratánakegyetlen kifolyása gyanánt tekintetik. Ez választjaa tanácsot, választja a képviselket, választjaaz elnököt.Azt kellene hinni, hogy a népnek ily korlátlanjogai mellett ezen államokban soha nem lehet állandónyugalom, s a nép izgékony hullámai folytonosan fels alá zajlanak, és féktelenség s korlátlanságnak kelluralkodnia, mely az olyan alkotmány alapját koránalá fogja ásni. Az igaz hogy ezen esetnek kellene beállania,ha Amerika népe politikailag oly kiskorúvolna, mint Európa népei nagyobb része : de az


185egyesült-államok népe ily eszmék közt nevelkedettfel, azokat megszokta, s mintegy magával ugyanazonosította.Szabadságával ritkán él vissza , merttapasztalásból igen jól tudja, hogy a szabadságosközjoggali visszaélés okvetlen a társadalom bukását,vagy legalább annak alapjábani veszélyes megrázkodásátvonja maga után. A pártok, ha még olythegyesen állanak is egymással szemközt , megelégszenekazzal , ha egymást kölcsönösen szóval , és szónoklattalmegvagdalták , de tetlegre ritka esetbenkerül a dolog, s legfeljebb is akkor, ha egyik vagymásik párt ferde vagy államveszélyeztet irányt vettmagának. Azonban nagyon tévedne, ki azt hinné,hogy az egyesült államokban sohanem történnek ugynevezett nép- kihágások. A durva, miveletlen népAmerikában épen oly hajlandó a kihágásra , mintEurópában, még pedig minél durvább, annál hajlandóbb: de épen azért mködik minden államintézményoly hatályosan a nép felvilágosi tására. Inkább feltn,hogy a népnek ily tökéletes szabadsága mellett, srendrség teljes hiányában még is oly ritkán, s átalábannem gyakrabban történik kihágás, mint Európában,hol sem rendrség, sem más a mveletlennépet fékez eszközök nem hiányzanak.Az egyesült államok azon birtoka, mely egyállam alkotására megkivántató népszámmal nem birmég, tartománynak (territórium) neveztetik. Akormányzói, fbirói állást, s minden nyilvános hivataltaz egyesült államok elnöke tölt be az ilyen tartományokban,s ezeknek lakói csak egy képviselt


186küldenek a congressusba, ki csak tanácsló , de nemegyszersmind dönt szavazattal is bir.Mihelyt valamely tartomány (territórium) valóságosállammá emeltetik, azonnal felméretik. Legelsbenis minden államot Countriekre (grófságok) osztanak,melyek mind különös nevet, közönségesenhires emberek nevét kapják. így például Davenporta Scott grófságban fekszik. Egy ilyen grófság határairendesen a délkörrel párhuzamban délrl északra,és keletrl nyugatra a földteke párhuzamos köreivelegy irányban húzódnak el. A grófságok Townshipekre(városterekre) osztatnak. Minden várostérszéltében hosszában 6 angol, és igy összesen 36Qangol mérföldet tesz, melyek 1 — 36 számokkal jegyezvék.Ezen 36 D mérföldbl állóvárostér mindenegyes, 640 holdat magában foglaló hasitvány (Section)ismét 8 egyenl 80 holdas részekre (lot) osztatik,melyek oszlopok, és táblák által jelölvék. Egy várostér36 hasitványából a 16-ik számú mindig népiskolákfentartására hagyatik fel, s nem jön eladás alá:holott a többi, mint ugy nevezett állambirtok,évenkintkétszer árverés utjáni eladás végett kihirdettetik,a mikor holdjától 1 */ 4dollár kikiáltott ár vétetik szabályszerint.A tapasztalás bebizonyitotta, hooy ezen birtokelosztásneme minden egyebek közt a legczélszerübb.Miután ugyanis felosztás alapjául a geog. délkörökvétettek, s ezektl kezdve számittatnak jobbra s balraa városhelytérek : tehát a határvillongások csaknemlehetlenné válnak, a minthogy az egyesült államok-


187ban ezek tettlegesen a legnagyobb ritkaságok közétartoznak.Ezen felosztás által egyszersmind atyailag vangondoskodva a közoktatásról is, a mennyiben ujabbállamokban azoknak 36-od részea nyilvános népiskoláksajátjául tekintend, miáltal azok számárakiapadhatlan, mondhatni becsben évrl évre nevekedalaptke van biztositva.Hogy mily jelentékeny ezen tke minden egyesállamban, könn) ü meghatározni ,mihelyt ezen intézkedéstaz ujabb államok közöl egyre különösen alkalmazzuk,így például Jowa állam 50, 9 14D mérföldnyiterületet foglal magába , melybl a nyilvánosnépoktatásra szentelt36-dik rész 141 4Q mérföldet,vagy 904,960 holdat tesz, mely a congressus általmegállapított V/ Adollárnyi áron eladatván 1,131,200dollárnyi összegre rug. Már most vegyük, hogy ezentelkek néhány év alatt 5 st 10 szeres árra emelkednek,miáltal a tke, s abból gyümölcsöz kamatoképen azon arányban növekednek.Jowa állam a Mississippi nyugati partján fekszik,mely is annak keleti határát képezi, s onnan délrlMissouri állam, északról Minesota tartomány által határozva,nyugat felé a Missouri folyóig, és Nebraskatartományig terjeszkedik. Földje termékenysége,Eszakamerika két legnagyobb folyama közti fekvése, sközép Európaihoz oly meglehetsen hasonlitóéghajlataokozza, hogy utóbbi 10 évben az európai kivándorlásczélja tul nyomólag csak oda vala irányozva.S mind a mellett is ez uj állam eddig még nagyon


188gyéren van benépesitve.Népessége száma 1840-bencsak 49,924-re, ellenben 1850-ben már 191,881-rerúgott, s azóta folytonosan szemlátomást szaporodik.Idáig még leginkább csak az állam keleti része, különösena Mississippi partja van benépesitve, mig anyugati nagy részben sivatag, és puszta.Davenport fekvése, éghajlata, de különösen kitntermékenysége, hazám több termékeny vidékeireemlékeztetett. Termékenység tekintetében a bánatlegáldottabb vidékeihez hasonlitható , st azt tul ishaladja. Azon gabonanemek, melyek itt buján tenyésznek,Davenportban is feltalálhatók, — a legszebb,s legjobb búza, az ittúgynevezett indiai rozs (törökbúza vagy kukoricza) páratlan bujasággalteremnekitt, és ez utóbbi F. . . . ur egy halmon fekv agyagostermészet birtokán, mely avidék nem igen termékenybirtokai közé taztozik, 11 — 12 lábnyi magasságranyúlt fel. Szinte nagy mennyiség, s ritka jóságúgörög és sárga dinnye is tenyészik itt. Nemszenved kétséget, miként a Mississippi völgye a világlegtermékenyebb vidékei közé tartozik. Mindenüttgazdag, s még illetetlen eredeti állapotjában levtelevényföld.Davenport a Mississippi partján, mely itt olyszéles lehet, mint a Duna Budapest közt,hosszábanterül el, mig befelé való terjedését a folyam partjávalpárhuzamosan nyúló hegylánczolat korlátozza.Ezena legszebb falusi lakokkal diszelg hegylánczolatrólnemcsak a városra, hanem az egész vidékre gyönyörkilátás kinálkozik, mely igen élénken rajzolta emlé-


189kémbe szülföldem Pécset, mely szinte délfelé, terjengtermékeny síkon fekszik, mig északra a mindenesetresokkal magasabb Mecsek hegyláncz általhatároztatik. A vidék festi alakja épen az, s tökéletesenhasonlitana Davenport vidékéhez, ha a Pécsmellett délfelé terjed síkságot pompás Dunánk szelnéát, a helyett hogy néhány órányira jelesül Mohácsmellett halad el.Davenportnak éghajlata is hasonlít minden viszontagságaivalegyütt Alsó-Magyarország éghajlatával,csakhogy a tél ott rendesen hidegebb szokottlenni, mint Magyarországon. Mind a mellett, hogyDavenport csaknem azongeogr. szélesség alatt fekszikmint Nápoly, még is oly kemény hideg van ott, hogya Mississippi minden évben rendesen már decemberben,még pedig a hideg beálltával rendesen 48 óraalatt befagy, s tavasz elközelgtéig oly ersen befagyvamarad, hogy súlyosan megterhelt kocsik i&biztosan járhatnak a jégtetején.A késn kezdd télrendesen áprilisig húzódik itt, s csak májusban áll bea lanyhább id. A búcsúzó télhideg napjairól a nyárforró napjaira többnyire rögtöni az átmenet itt is,mint Magyarország lapályos téréin, ugy hogy a tavaszkölti szaka csak kevés ideig tartó. A légmérsékletváltozása is gyakran oly hirtelen történik, hogymig nyáron napközben tikkasztó hség uralkodik,délután oly érezhet hidegség áll be, miszerint gyakrannyárközepén kénytelen az ember téli gúnyájátelszedni. Egyébiránt ez az átalánosan uralkodóéghajlat az egyesült államok legnagyobb részében.


190Ez azoka, hogy Davenport vidékén, valamint különösena Mississippi folytában ugyanazon uralkodónyavalyákat találjuk, melyek Magyarország lapályosvidékein, nevezetesen a Tisza mellett otthonosok,mint például a makacs váltóláz és vérhas, melyekegyformán veszélyesek a német bevándorlottakranézve. Ezen kórok a kolerával, és délen a sárga hideggelegyütt nyár közepén, valamint szön gyakranoly veszélyes hatást gyakorolnak a Mississippi délirészérl felhajókázó német bevándorlottakra, hogygyakran egy egész szállítmányból, mely Uj-Orleánsnálhajóra száll, alig egy-kett jut Jowába, vagyVisconsinba. így, azt beszélte nekem F. . . . ur, hogy64 német utazóból, kik derék nyárban Uj-Orleánsnálhajóra szállottak , Davenportba csak 16 érkezettéletben, a többi mind a sárga vagy váltóláz, vérhasés kolera martalékául esett rövid id alatt. Én magamis, bár a magyar éghajlat miatt hasonló befolyásokhozhozzá valék szokva, a Mississippi mellett tartózkodásomideje alatt csaknem szünetlenül hasbajokbanszenvedtem, és az angol életbiztosító intézetek egyetlenutazó életére sem fogadnak el biztosítást, ki azAlsó-Mississippi felé kél útra.Az 1855-iki nyár Davenportban , valamint azegyesült-államok nagyobb részében igen mérsékeltvolt. A légmérséklet Davenportban augustus 1-öjeeltt csak egyetlen egyszer emelkedett 100° Fahr.vagy 30,2° Reaum. , s ottani tartózkodásom idejealattnéhány nap déltájban 82° Fahr. vagy 22° R., saugustus 15-ke körül 92° F. vagy 26,6° R,


191Különben a Davenporttal átellenben Mississippiegy kis szigetén fekv Fort-Amstrongn tett 8 éviészlelésbl az sült ki, hogy a közép légmérsékletegész évre + 8° R. télen — 3,1; tavaszszal + 8,1;nyáron -f 18,5; és szön + 8,4°.XXI.Davenporf. Folytatás. Európai küiönczök.Amerikai jellemek. Indianusok.Ámbár Davenport még csak serdül város,azért jelenleg is közel 10,000 lakost számlál : lakosaiszáma évrl évre jelentékenyen szaporodik, a mennyibennemcsak a bevándorlók, hanem a keletrl nyugatrahúzódó amerikaiak is évenkint meglehetsmennyiséget toldanak ahhoz. Az ifjú város egészséges,és kies fekvése ,deaz azt környez termékeny föld,s azon nagy vízut, mely mellett fekszik, azon alaposreményre jogositanak, hogy az gyors felvirágzásanem ideiglenes, mint sok testvérié, a hová az amerikaiaküzérkedési dühe, s bizonyos elnyek túlzotteldicsérése a bevándorlás folyamát mintegy erszakkalirányoztatá.Davenportban is meglehets magas árra emelkedteka telkek, és a ki néhány év eltt ott bevásárolt,s a város közelében néhány száz hold földetszerzett, most az gazdag ember.Különösen felemelkedett nemcsak a város t-szomszédságában, hanem attól meglehets távolbanfekv telkek becse is azon pillanattól fogva, mióta


192elhatároztatott, hogy azon vaspályavonalnak, mely aMississippi inneni egyesült-államokat a távol nyugattal,és Kaliforniával összekötendi, Davenportbanlesz az indópontja. Még egy év eltt a Chicago ésKockisland közti vaspálya nem volt készen ,jelenlegpedig nem csak Rockislandig utazhattunk vasúton,hanem Davenportban tartózkodásunk ideje alatt aDavenportról Jowa Cityigvezetend vasútnak egyrésze is megnyittatott.A megnyitás itt is, mint nálunk szokás, nagyünnepélyességgel ment végbe, szabad menet engedtetett,nemcsak a meghivott vendégeknek, hanem mindenkinek,s a város minden polgárának, ki csak résztvenni kivánt. Természetes, hogy a város f és legfbbhivatalnokai , valamint legelkelbb polgárai semhiányzottak.Több, a vaspálya tszomszédságában lev telekbirtokosokfelhasználták a kinálkozó jó alkalmat, sezen megnyitással telkeik árverezését is összeköték,s a mit még néhány év eltt a fgyülés által meghatározottiy 4dollárnyi áron vettek, most holdját15 dollárral számítva adták el. De ez még naivonolcsó ár azon telkekéhez képest, melyek Davenportközvetlen környékén feküsznek, s melyek jelenlegholdankint 120— 200 dollárért adatnak el, mely ártfalusi , vagy kisvárosi telkeink árához képest túlságosnaklehet nevezni.Davenportban alkalmam volt több honosimmalösszejöhetni, kik részint régen kivándoroltak, részintaz 1848-iki viharok által zettek oda, de kik R . . .


193urat kivéve, ki szinte az utóbbi idkben telepedettmeg ott, az eltt is egészen ismeretlenek voltakelttem.R. . . . ur igen egyszer szerény életet élt itt, sugy látszott, bogy testileg nagyon össze van esve,habár lelke még mindig élénk, ésvigékony vala is.*)Különösen a Kaliforniába való utazás ártott meg nekiannyira, hogy azóta sohanem tudta magát összeszedni,s szembetünleg látszott rajta, hogy id eltt az aggkorfelé siet.Néhány honosomon különösen tnt fel, azonnemcsak a ruházatban, hanem a magaviseletben isszenvelgett sajátságos cynismus. Ok nemcsak mindenfinomabb társalgási modort leráztak magukról, hanemmég csak azon közönséges szabályokra semügyeltek, melyeket az illem minden csak némilegmvelt embertl is igények Olyan öltözetben, melyetnálunk a napszámos legrondább munkája körül veszfel, s feltett kalappal becsületes házba lépni, s szurtoskezöket a házi-asszonynakegész nyers bizalmassággaloda nyújtani, valódi köztársaságias szokásnaktartják, feledik azonban, hogy épen az amerikai alegnagyobb tiszteletet ,s legfinomabb figyelmet tüntetki mindig hölgyek irányában , s nk jelenlétébena világért sem tartaná fenn kalapját. Midn e fölöttimegjegyzésemet egy szellemdus európai hölgyneknyilvánitám, scsodálkozásomat kifejezem, azt felelte*) R. . . . ur azóta mellvizi betegségben meghalt Davenportban.Nesdlvich. I. 1 "


194nekem :„ezen urak azt hiszik, miként csak ugy állhatnakboszut mind azért ,a mi kinövés van Európábana társadalmon , ha k mind azon szabályokat,melyek minden mvelt ember, nem pedig itt-ott egyfeszes arisztokratia tulajdonai, lábbal tapodnak, s eszerint egyik tulságból a másikba esnek. A valódiköztársasági szellem embernek épen az által kellmagát kitntetni, hogy magaviseletét nem a rang különbözfokozatához alkalmazza, hanem mindenkivelbarátságosan bánik, szigorúan távolitva azon úrias,de sért leereszkedést, melylyel a magát magasabbnakképzel az alatta állóra, habár az képzettségi, s tudományostekintetben sokkal feljebb áll is, le szokottnézni.Igen elmés és találós feleletet adott ugyan-ehölgy ezen urak közül egynek. Épen vasárnap volt,midn ezen hölgy társalgó-teremébe lépett azon uriember, s annak asztalán egy széles karimájú kalapotlátván , mely neki nagyon megtetszeni látszott, ahölgyhöz ezen kérdést intézte :kegyed ide e kalapot? épen nekem való„számomra készitettelenne." Mirea n mosolyogva azt felelte : „Ha e kalappal, édesorvos uram, önt emberré tehetném, igen szivesen.De ha azt akarnám , önt a tettl talpig kellene ruháznom."Harmadik különczöt találtam egy bizonyos uriemberben , kirl azt beszélték nekem , hogy az , migEurópában lakott, igen sokat adott a finom kéz, divatosruhára sat., brét, haját, szakállát különös gonddalápolta : jelenleg pedig épen abban tart valami


195nagyot, hogy a legközönségesebb munkákat végzi, alegszurtosabb ruhát viseli , s egy alkalommal szörnynevetséget zött abból , hogy egyik útitársam tükrötkivánt, midn fésülködni akart, mert még képzelnisem tudja, hogy mire való lehet egy tükör ?Különösen érdekeltengem egy Szegedrl valóöreg kovács, ki aggott életpárjával 1851-ben csupaunalomból kivándorolt, s Davenportban telepedettmeg. Fegyverek kiigazításábanügyessége számos bizonyárost(Kundschaft) szerzett neki , miáltal rövidid alatt oly szép össíegett gyjtött, hogy gond nélkülmegélhetett volna : de sehogy sem tetszett nekiDavenportban. Valami hiányzott, a mit hite szerintnem nélkülözhetett, s ez a jó magyar borocska volt.Elhatározá azért, hogy melegebb vidékre húzódik, holbor is terem, jelesül Texasba. Hasztalan akarták lebeszélni,semmi sem használt, s Texasba költözött.De nyugtalan lelke itt sem hagyta soká vesztegelni.Texas igen forró sszáraz éghajlata még ugy sem tetszettneki, mint Davenport bortalan vidéke.pénze, s egészségeMiutánegy részével lakolt, ismét visszatértDavenportba, hol most aszkóros életpárjávalegyütt vesztett hazájárai éde3 visszaemlékezésbenélete vég napjait tengi.Davenporttól néhány napi járó földre aMissourihatáránál fekszik Uj-Buda. Ezt egy egészen sivatag,és a polgárisodott világtól teljesen elszigeteltvidéken U. . . . alapitotta. Mivel nem jelentékenyfolyam mellett , nem is oly vidéken fekszik , melyrlfel lehetne tenni , hogy jövben egyéb jelentékeny13*


196közlekedési eszközök, például vaspálya vonul át rajta,e szerint nem is lehet reményleni, hogy e kis városka,valaha jelentékenységre fog vergdni.*) U. . . . megvetettetapasztalt férfiak azon javaslatát, hogyDavenportközelében telepedjék le, hol még azon idben alegszebb telkeket igen olcsó árért meglehete vásárolni.Megvetette azért , mert nem akart néhányszáz hold birtokosa lenni, sinkább óhajtott terjedelmesföldekkel birni, melyen birtoka határait szemene láthassa be. Azonban mikor ezt tette, feledte egyszersmind,hogy Amerikában nincs béres, nincsenekjobbágyok, kik azon kötelezettséget, hogy urok földjétmegmiveljék, s apjuktól örökölték. Itt magánakis megkellett az eke szarvát fognia, s a szélesen terjedbirtokból csak annyit tudott megmivelni , amennyit sajátkeze által szánthatott , vetethetett sarathatott. Ez által U. . . . nemcsak, hogy magánaknagy kárt tett, hanem több földijét is példája követésére,s az ottani megtelepedésre csábított. Ezeknekaz els években iszonyú nélkülözésekkel kellett, vagytalán kell még ma is küzdeniök, s kevés alapos reményöklehet, hogy Uj-Budában ezen nyomasztó helyzetükblvalaha kivergdhetnek. Ha azok tanácsátkövették volna, kik azt javasolták, hogy Davenportbantelepedjenek meg, meglehet hogy most nemcsak*) Az Egyesületnek legújabb határozata következtében,Jowa államterületének tetemes része vasutak építésére vanszánva, s e szerint van reménység, hogy egy közölök Uj -Budánkeresztül is vonuland, miáltal jövendje biztosítva leend.


tehets emberek volnának,197hanem a mellett mivelttársaságban és polgárisé- dott világban is élhetnének.De U. . . . ra nézve csakhamar elviselhetlenné váltválasztása helye, s elválván bajtársaitól saját sorsukrahagyá ket Uj-Budában, maga pedig Texasba vonult, ott keresend azt, a mit választása els helyénnem talált.Davenportban több elkel amerikai férfit, és ntis volt szerencsém megismerni, kik a város legtekintélyesebbpolgárai közé tartoztak. Ezek között Mac-Clot asszonyságot, ki franczia szülktl származott,kik a franczia forradalom alatt kivándorolván, St.Domingóbanmegtelepedtek. A St. Domingóban kitörtszerecsen lázadás miatt másodszor is elvesztvén vagyonukat,ismét földön -futókká lettek, s Philadelphiábamenekültek, késbb Davenportban telepedtekmeg. Ez szüli anya nyelvét még nem feledte el, sigen boldognak érezte magát, valahányszor alkalmalehetett azon beszélni. Igen tisztes és érdemes, s m-velt társalgó asszonyság.Valódi amerikai eredetiséget találtam dr. Barrowsban,Davenport egyik legrégibb telepesében, kigyógyitásaáltaltetemes vagyont szerzett magának.Észrevévén, hogy én Davenportban füvészettel foglalkozom,azt az észrevételt tette, hogy erre nézvea legjobb idt választottam, különösen a lopvanszkrenézve. Azonban történetesen nem így állt adolog, mert valamint a növényvilágra nézve átalában,ugy különösen a lopvanszkre nézve a derék nyárépen nem a legkedvezbb évszak. Hanem mind ez


198nem igen feszengette az orvos urat, miután Amerikábanezen elvnek, ,semper audacter" nagyon hódolnak.Azon meghivásomra, hogy amerikábani látogatásomategy europábani kölcsönös látogatással viszonozza,azt felelte, miként az régi szándéka. Valószinübbazonban, hogy egész életében sohanem gondolt arra.Sargeant asszonyságot, egy gazdag bankár nejét,ki ifjú ugyan, de az európaisalonok magaviseletétnem birja.Sehol nincs annyi bankár mint Amerikában.Minden, még oly parányi városban is többtaláltatik. Amerikában ugyanis átalánosan bevettszokás semmi vagy igen kevés pénzt tartani a háznál.Minden készpénzt átszoktak adni a bankárnak, kiazért hatos százalékot fizet.Valahányszor valakinek,habár még oly csekély összegre van is szüksége, cselédétegy utalványnyal (Check) a bankárhoz küldi, stmég a napi piaczi költségre szükséges mennyiséget isattól hozatják. Ellenben a bankár a nála letett pénzt15—20 százalékra adja ki. Davenportban 15 száztólia legközönségesebb kamat, melyet kölcsöntkéértszokás fizetni, anélkül hogy az adós nyomasztónaktalálná azt, mert 30 st gyakran 50 száztolit forditazon. E szokás egyébiránt nemcsak Amerikában, hanemegész Angolhonban is honos. Es ha vesszük,hogy más országokban, hol e szokás nincs divatban,sok millió fekszik parlagon a szekrényben, melyekforgalomba hozva ,számtalan üzleteket elidéznének,akkor ez amerikai szokást igen gyakorlatinakés utánozásra méltónak kell tartanunk.Davenport legsajátságosabb embere bizonyosLe-


199Clair, egy apai részrl franczia, anyai részrl pedigindus származású férfiú, mely nagyon szembetünlegészrevehet rajta. maga is egy indus fnök leányátvette nül. Azon alkudozások alatt, melyek Jowánakaz egyesült államok kormánya számárai átengedésevégett ez, és az indusok közt folytak, vitte a közbenjárást,miért is az indusok tetemes darab földetengedtek átneki, mi a szerzdésben is különösen kiköttetett.Ennek következtében azon földnek, melyenDavenport fekszik, egy nagy részeLe-Clair tulajdona,ésDavenport leggazdagabb embere. És ezen ember,egy amerikai törvény következtében , mely szerintnemcsak valódi indus, hanem attól is származó egyférfi sem lehet amerikai polgár, semminem politikai,szavazási sat. joggal sem bir.Neje tartózkodásból,s attóli féltében, hogy t a köztársaság egyikvagy másik polgára lenézheti, egészen visszavonulvaél, s mondhatni, minden társas Összejövetelt szorgosankerül. Egyébiránt mindkett túlságos elhizottságaáltal feltn, s az indus jelleg annyira homlokukravan nyomva, miszerint indus származásukat még távolrólmeg lehet rajtuk ismerni.Az indusok mindazon európai iránt, ki az amerikaikormánynyal, alkudozásuk alattrészükön állt,vagy valamelyik fnökük leányát (squaw, indusn)vette nül, különös ragaszkodással viseltetnek. Százmérföldre terjed utazástól nem riadnak vissza, hogyrégi barátjuk, sjóltevjüket felkereshessék, s irántaihálás hajlamukat kimutathassák. Kevéssel azeltt,hogy Davenportba érkeztünk, mintegy harmincz


200egyénbl álló csapat tartózkodott ott, s már nagyonsoká mulattak, s mégsem lehetett ket elébb eluta-mig minden hazautazásra megkívántatózásra birni ,eszközökkel el nem láttattak. Ok Sioux indus törzséheztartoztak, s mint minden törzsrokonaik, k is alegnyersebb testiség által tntek ki , mely a szeszesitaloknak minden mértéket haladó használatában mutatkozik.Ha alkalmuk akad, különösen pálinkáhozférkzni , melyet tüzes víznek (íire water) neveznek,addig abban nem hagyják a dobzódást, mig eszméletüketvesztve, darabfaként el nem düledeznek. Azily részegit italok iránti szenvedélyes szeretetük olyhatártalan, s attóli tartózkodásuk, ha a miatti végromlásukatelre látják is,oly csekély, miként mindenvonakodás nélkül balé merülnek annak ivásába,ugy hogy mindennem engedményt ki lehet tlüknyerni egy kis tüzes vízért. Igen természetes, hogyezen ellenállhatlan szenvedélyt a lelkiismeretlen fehérekgyakran vérlázító módon kizsákmányolják, soly engedményeket csikarnak ki nyomorultaktól, melyeketeszükre térve siralmasan megbánnak. De máraz ember fájdalom ! olyan , hogy embertársa gyarlósága,és szenvedélyébl hasznot szeret húzni, a mveltépen ugy, mint a mveletlen, csakazon egy különbséggel,hogy az elsbb több illendséggel s móddal;mig a másik vadtermészetéhez képest tekintet nélkül,s gorombán viszi véghez.Az indusok, és amerikai kormány közt kötöttszerzdés következtében, amazok tartoztak azon e^észterületrl, mely jelenleg Jowa államot képezi , elköl-


201tözni, s távol nyugatra a Missouri mögé húzódni. ígylépésrl lépésre mindig több-több földet vesznek eltlük, s évrl évre szkebb térre szorítják ket : ugyhogy nem messze lehet azon idhatár, midn ezek azamerikai földnek slakói eltnnek arról, s sapáikörökséget a mindent elnyel európai fajnak kény telenittetnekátengedni.Európában gyakran szólalnak fel az amerikaiakezen barbár eljárása ellen, st sok utazó is egyesítiénekét a zugolódókéval.Azt mondják, hogy az amerikainaknincs joga ezen világrész slakóit örökséggyanánt bírt földükrl, jogos tulajdonukból kiszorítani.Ez annyit jelent,miként engedje az amerikai azindust s erdiben örökké háboritlan , korlátlanul tanyázni,s hogy minden további birtokterjesztéstltartózkodjék, s a polgárisodás szerzeményeit birtokahatárain tulne terjessze.Mily oktalan kifakadás egy európai szájából, kihogy évezredek óta épen az ellenkezt teszi, könnybebizonyítani , ha csak egyetlen tekintetet vetünktörténetünk bármelyik korszakába. Mert hiszen mi isegyéb Európa története, mint a különböz nemzetekés országoknak a furalomérti szakadatlan harczuk;mint arrai örök törekvés, hogy idegen országokat,idegen nemzetiségeket uralmunk alá keritsünk; idegenbirtokot, idegen országot minden csak trhet jogczimnélkül fegyveres kézzel meghódítsunk, a nélkülpedig, hogy ugyanekkor a nép akaratát, a nép kívánságátmegkérdeznénk? Mindez sokkal ismertebb dolog,minthogy bizonyitgatni kellene , és mégis bnül


202róvjuk fel az amerikainak , hogy a vad , a polgárisodástólteljes erejébl irtózó, s arra fogékonyt a-lan indust a legszelídebb módon birtokából kiszorítja,a mennyiben azzal békésen alkudozik, birtokaoda engedéseért egyesség által megállapított hasonértéketajánl, s t egyik vadász pagonyának egy másikkalifelcserélésére kényszeríti.A polgárisodás elidegenithetlen foglalásijoggal bir, s mind azt, a mi haladásiútjábanáll, félregrditeni jogosítva van : mert különbenAmerika els felfedezit, s meghóditóit gonoszabbaknakkellene tartanunk az utonállóknál ; Algir meghóditóittengeri rablókul, és a britteket, kik a polgárisodásáldásait az egész földgömbön terjesztik, kalandorokulkellene tekintenünk , kik minden természetijogból gúnyt znek.Hogy pedig az amerikai faj , vagy legalább annaktöbb törzse csakugyan képtelen , s fogékonytalana polgárisodásra , egy cseppet sem fog kételkedni, kiket látta, köztük élt s történetüket ismeri. Meglehet,hogy az úgynevezett philanthropok csupa elvbl makacsánfogják ezen állításomat tagadni :de ily kérdéseknélnem a philanthropok szava dönthet, hanem tapasztalás,s tudományos alapelveknek kell határozniok,már pedig ezek minden kétségkivülivé tették, mikéntminden emberi faj elegyitetlen állapotában , valamintminden emberilény csak bizonyos fokig képzdésrealkalmas , s azontúl a lehetlenség áll be. Az emberinem tovább képzdése, és fejldése tehát különbözfajok keverésétl feltételezhet, és csak attól várható.


203XXII.Davenport. Folytatás. Iparvállalatai. Szellemiés politikai mozgékonysága. Természettudományikirándulások. A nép mulatatásmódja.Davenport , ifjúkorát tekintve mind anyagi,mind szellemi tekintetben, rendkivül nagy elhaladásttett.Az ember nem gyz eléggé csodálkozni azonszámtalan gyár, és ipartelepen, mely az iparzés mindenágában oly kevés id alatt keletkezett ezen ifjúváros kebelében. Itt soha sem hiányzik a szükségestke, s mihelyt valamely dolog hasznos vagy szükségesvoltát elismerték, azonnal készen áll az életbeléptetésére megkívántató összeg.Egy napot szenteltem ezen ipartelepek megtekintésére,s oly roppant terjedettségüeknek tapasztaltam,miként Európa legnagyobb városainak becsületéreszolgálnának. Meglátogattam például egy gzmalmot,mely évenkint 250,000buschelt (2 buschel1 posonyi mér) röl, és lisztje nemcsak az Egyesületminden részébe, jelesül délre, és északra, hanem mégEurópába is szállíttatik. A liszt hordókba zárva küldetikszét, a honnan a malommal egyszersmind terjedelmespintérmhely is van összeköttetésben. Továbbámeglátogattam egy ekegyárt, melyben évenkint 2500jeles amerikai eke készíttetik, darabját 9— 11dollárralszámítva. Meglátogattam egy vasöntödét is, melybenleginkább fütkájhák, s takarék-tzhelyek gyár-


204tatnak; egy gépgyárt, mely egy vasöntdével állÖsszeköttetésben; több fürész malmot, melyekben a2— 2% láb átmérj fák részint körzetes (circular)részint függleges frészek által vékony, és padlódeszkákkáfrészeltetnek. Végre megnéztem egy tekintélyesasztalos mhelyt, melyben gépek segítségévelcsak ablakrámák, és ajtók készíttetnek. Csak itttudtam megfogni, hogy mikép képesek az amerikaiakoly roppant sebességgel építeni. Mint minden egyéb,ugy ablak, ajtó, valamint a ház többi alkatrészeiközönséges minták szerint gyárilag készíttetnek. EgészAmerikában három különböz nagyságú ajt©,és ablakvan, minden asztalos mhelyben csak ilyeneket készítenek,s minden árurakodában bséggel csak ilyenekettartanak. Csak a szükséges számot kell kijelenteni,s minden perczben annyi ablakrámát, s ajtót sat.kaphat, a mennyire csak szüksége van. Nem kénytelenitt az ember asztalos, lakatos, vagy más mesteremberrevárakozni, hanem a ház megkezdett építésétszakadatlanul folytathatja.Többnyire a bútoroknakis olyan alakjuk van, a mint a közczélnak legjobbanmegfelelnek. Székek, asztalok, pamlagok, szekrényekszinte nagy gyárakban ezer számra készíttetnek, skönnyük lévén a szállítási eszközök, az Egyesületlegtávolabb es részeibe is széthordatnak. Szépen éscsinosan dolgozvák, ersek, s mahagóni a legközönségesebbfa, melybl készíttetnek. A székek és pamlagoklegközönségesebben lószrszövettel huzvák be.Sok szépítesz azt a kifogást tehetné ez ellen, hogyaz ilyen egy formaság rendkívül untató lehet, és a


205lélek, s képzeletnek semmi tápanyagot sem nyújt.Meglehet, hogy ez igaz,de azt kérdem, jobban van-eez nálunk valahol? Ám keresse föl bárki falukon aparasztok, vagy mezvárosokon a szegényebb polgároklakát, s látni fogja, hogy a bútorok alakja, s azonanyag, melybl készít vék,szépizlési tekintetben sokkalalantabb áll a legszegényebb amerikai lakábanlev bútorzatnál. Igaz , hogy nincsenek itt tulipánosládák, melyekért egy Csokonay fellelkesülhet, de ahelyett nincs ház , melyben fénysikárolt mahagóniasztal, hason székek, és egy ingaszék ne volna. HaAmerikában valamely alakot, vagy összeállítást czélszerüülismertek el, már az akár edényt, akár bútort,akár mszert illet legyen, egyszerre elterjed az egészEgyesületben, saz összes nép közös-vagyonává válik.Feltn Amerikában az is , hogy a minden tekintetbeniegyensúlyra törekvés mennyire behat a nép mindenrétegébe, s minden viszonyt kiegyenlíteni, segyenl lábra állítani törekszik. A mi régi, ízléstelenbútor, s czélszerütlen eszköz találtatik Amerikában,azt az európai bevándorlottak csempészték be.Egyébiránt Davenport az utóbbi évek alatt nemcsakanyagi tekintetben tett gyors fejldést, hanema szellemiekben sem maradt hátra. Mert hiszen, hanem akarjuk is a valamely városban, vagy országbanmegjelen lapok számát a tudományos képzettség, ésszellemi fejldés mérvéül tekinteni : de minden esetrelelki izgékonyság tanúbizonysága, mely azt jelenti,hogy a népnek kedve van a nyilvános ügyek , s napieseményekrl felvilágosítást szerezni, a mi már ma-


206gában minden esetre nagy elny. Mindkett irántpáratlan érdek nyilvánul Amerikában, a honnan aföld kerekségén sehol sem jelenik meg annyi lap, snem olvasnak annyit mint ott, s ez az oka, hogy azamerikai mindenrl a mi t s hazáját közvetlen érdekli,a legjobban, s legpontosabban van értesülve.Épen oly kevéssé aggódik azon, a mi érdekén kivül,s tle távol esik. St Európáról is átalánosan igenkevéssé van értesülve, s gyakran ugy tetszik, minthanem is tartaná méltónak, ho^v azon világrészrl részletesebbismeretet szerezzen, mely t gondosan ápolta,midn még bölcsjében szendergett, s melynek nemcsupán képzettségét, s az érett tudományosság, s tapasztalásminden elnyeit, hanem kitn politikaiintézményeit isköszönheti, a mennyiben Európa hibáis fogyatkozásaiból, melyeket az egy rég múltidkorból a maiba átplántált, hasznot húzott, és azeldök keser tapasztalatait igen bölcsen saját javárafordította.Hanem hiszen hálátlansággal fizet a világ,s az öregeknek rendesen az a sorsuk, hogy a hálátlan,skötelességérl megfeledkezett fiatalság által mellztetnek,s mivel többé nem képesek azon gyorsasággalhaladni,melylyel a nyugtalan vér ifjúság, kinevettetnek,vagy talán ki is gunyoltatnak.Davenportban van jelenleg négy politikai hirlap,melyek közöl mindenik külön pártot képvisel.Igaz,ugyan, hogy az ilyen vidéki lapok nem nagy olvasóközönségre számithatnak, a mennyiben minden jelentékenyebbtelep már keletkezte els évében rendesenegy lapot ad ki : hanem eleinte azzal is megelégesz-


207nek, ha csak a nyomatási költségek fedezvék, nyereségrelegtöbb esetben nem számit a szerkeszt, ki alap kiadását rendesen mellékes dolognak tekinti.Ezen négy lap e szerint elegend élénkséget gerjesztDavenport politikai élete, és mködésében.A gyermekek szellemi nevelésérl nemcsak azállam , hanem Davenport polgárai is elegendképgondoskodtak. Azon körülmény, miszerint Jowa területének36-dik részét oktatási czélokra fordíthatja, lehetségesiti,hogy Davenportnak már jelenleg is3 fiu,és leány nyilvános iskolája van, melyekben a gyermekeka tudomány elemeire , mint olvasás , irás, számolás,földleírás s természettörténetre alaposan oktattatnak.Azonkívül bir Davenport egy fiskolával,mely a congregationalisták keresztyén gyülekezetekéregetése, és magán adakozásnak köszönheti keletkeztet,egy kies halmon álló csinos épületben, melyazonban akövetkez évben egy más, a szükségnekjobban megfelel, s alkalmasabb helyen fekv épülettelszándékoltatott felcseréltetni. Az anyai nyelvenkivül taníttatnak benne a német, és régi classicus nyelvek,betszámtan, földmérés, csillagászat, természet,vegytan, nyelvészet, állat, fvészet, s ásványtan, földészet,bölcsészet, s természeti hittan. 185 3 /4 -ben anövendékek száma 109-re ment.Az oktatók közt volt szerencsém D. S. Scheldonúrral a végy- és természettudomány tanárával, egyigen barátságos és kellemes emberrel megismerkedni.Midn meghallá , hogy én növényeket és pillangókatgyjtök, minden felszólítás nélkül azonnal Ígérkezett,


208hogy segíteni fog törekvésemben, s nemcsak azonbogarakat bocsátá szabad rendelkezésem alá , melyeketDavenportban mulatásom ideje alatt gyjtött,hanem azon feljl egy,Davenport környékén gyjtött,s szépen kiszárított növénygyjteményt isajándékozott.Ezen baráti ajándék annyival becsesebb voltelttem, mivel a Davenport vidékén kora tavaszszal,és kés szön virágzó növényfajokat tartalmazta,mig én csak az augustusban virágzókat gyjtögethettem.Emlitésre méltó ez uttrd az is, miként a tanár urnejének igen nagy része van férje növény-gyjteményében,a mennyiben kézi munkája, mint a növényekszáritása, s elrakása kizárólag az mve.Azon néhány estlen, derült napot, mely Davenportbantartózkodásom alatt tartott, részint a Mississippipartján lev lapályok, részint a várostól északraes prairikbe való kirándulásra használtam. Itt gyjtöttemazon néhány növényt és pillangót, melyetmegkeríthettem. Ezek, átalános jellemüket tekintetvedéli Magyarország növényei, s pillangóival nagyrészben megegyeznek , és nagyobb részt képviselvevannak hazánkban.A Mississippi partja átalános tenyészeti jellemeszinte hasonlít Dunánk vagy Tiszánk termékenypartjához Bácsmegyében, vagy a bánáti katonai határvidéken: valamint a prairik jelleme is a Magyarországlapályain lev terjedelmes legelkkel annyiramegegyez, miszerintvidéket saját hazájául tekintendi.minden oda vetdött magyar eAugustus 9-én egy mködésbe lev kaszáló, és


209cséplgép megtekintése végett a mezre kocsiztunk.Ez utóbbi naponként 350 buschel búzát csépel éstisztit meg, még pedig oly tökéletesen, hogy csakzsákot kell alátartani , s tiszta gabona folyik bele.Egy kerületi választás, azaz : boklogemlékezetümegyei tisztújítás látásában is részesülhettem Davenportban.Mint minden jelentékenyebb politikai eljárást,ugy ezt is nagy tzzel hévvel zték. Nem voltember az egész városban, ki részt ne vett volna abban.A hivatalnokoknak, habár csak három évrei választásais nagy fontosságú egy szabad polgár szemeeltt. Valamint egész Amerika polgárai, ugy Davenportlakói is egymással thegyesen szemközt állókét (demokrát és Know-Nothing) pártra oszoltak.Elsk, melyhez minden német és irföldi, fleg mindenbevándorolt tartozik, az úgynevezett Liqueur-Lawellen, azaz : azon törvény ellen vannak, mely a szeszesitalok árulását s használatát tiltja. Hasonlókép arabszolga felszabadítás ellen is mködik e párt. Hogymiért van a Liqueur-Law (szeszes italt tilalmazótörvény) ellen, könnyen megfogható. Már a németnem szívesen engedi oda az sörét, de hogy az emberiségelveiért rajoskodó német a rabszolgák felmentéseellen van, azt már nehezebb megfogni, miutánmi európaiak oly örömest hányjuk az amerikaiak szemére,hogy az emberiség e botrányos gyalázatát ekorig sem tudták eltörölni. Hanem ez az átalánosemberi jogokért buzgó émelygs rajoskodás csak ottnyilatkozik, hol arról van szó, hogy mást azért ledorongoljunk: de mihelyt ezen jog saját erszényünket,Nendtvich. I. 14


210mindennapi érdekeinket veszi igénybe, a rajoskodásazonnal kiábrándul. Azon német, ki Európából talánépen azon okból vándorolt ki ,mert politikai szabadsággalnem birt, jelenleg Amerikában a rabszolgafelszabadítása ellen szavaz, csupán azon okból, mertezáltal a munka, és napszám olcsóbb lenne, sa szabadnégerben versenytársat nyerne.A Know-Nothingok, kik a régi Whig (angolszabad elv párt) párttal kötötték össze magukat, aLiqueur-Law mellett vannak, mint mondják mértékletességitagok, és a rabszolgák felszabadítása mellettküzdenek, s olyan törvényen izgatnak, mely szerintminden bevándorolt csak 21 év lefolyása után nyerjenpolgárjogot, valamint a bennszülettek is csakhuszonegy éves korukban lesznek nagykorúakká, sélvezhetnek politikai jogokat. Hogy miért izgatnakk egy ilyen esztelen törvényért, annak oka különösenabban rejlik, mivel, bár alaptalanul, attól tartanak,hogy az európai bevándoroltaktól (németek, ésirföldiek) tulszárnyaltatnak, kik pedig rendesen tudatlanok,s politikailag kiskorúak levén, az Európábólátszivárgó befolyásnak, melyet az amerikai szivéblgylöl, vakon engedelmeskednek. Amerikában tartózkodásomideje alatt is igen elkeseredett, s szenvedélyesharcz folyt e miatt, mely sok véres fellépésre szolgáltatottürügyet. A Know-Nothingek mögött a methodistapapok sunnyognak, mig a katholikus papságezúttal a democrata párthoz csatlakozott ,jóllehet alelépett elnök választásánál befolyása egész hatályávala demokraták ellen lépett fel. Egyébiránt azt ki-


szem,211miként mindegyik pártnak sokkal természetellenibbalapja van, minthogy hosszas ideig fennállhatna.Ezúttal Davenportban a demokraták kij dltjeiknagyobb részét keresztül vitték. Lett is azután 7-éneste zene, hurrah, ujjongatás (cheer)ágyu és taraezkdurrogatás, a mi tzmvészeti békáinkhoz hasonlithatópattancssütögetés, szónoklat, macskazene annyi,hogy csak gyzte az ember hallgatni. Azért, ezt akis lármát kivéve , az egész nyugodtan, és rendesenment véghez, ugy hogy, a mi legcsudálatosabb, ezenkorlátlan szabadság mellett is egyetlen bevert f semvala látható. Az egész tisztujitás, ami nálunk aligképzelhet,egyetlen pohár bor, vagy pálinka nélkül, s anélkül, hogy bárki is leitta volna magát, ment véghez.Szerencsés valék láthatni azt is, hogy miképmulat nemcsak adavenporti, hanem különösen nyugatnépe. Alkalmat szolgáltatott erre egy angol lovagtársaság,mely nagy számmal létezik Amerikában.Ezek városról városra húzódnak, s a kisebb községekbenrendesen csak egy napig mulatnak, mely idalatt közönségesen két eladást tartanak, s azzal továbbköltöznek. Mint mindent, ugy ezen üzletet isnagyban viszi az amerikai vállalkozó szellem. Amerikábaérkezésem eltti évben egy ilyen társaságóriás gzösön a Mississippi hosszában utazott, s nemcsakaz egész társaság, s a kiállitáshoz megkivántatólovak, állatok, mszerek sat., hanem még a lovagkörisa hajótetején volt, ugy hogy csak ki kellett kötnie,s azonnal megkezdhette játékát.14*


212Egy ily társaság, óriás hirdetéseken, melyek azállatok, és embereket, valamint a mutatandó játéknagy részét is életnagyságban ábrázolják 12— 14nappal elbb széltében hosszában megismerteti magátaz igen tisztelt közönséggel. A hir messze mérföldekreelhat az ország bensejébe, s közel és távolról áradatkénttódul a nép , hogy azon már annyiszor látottcsudadolgokat újra meg újra láthassa.A társaság megérkezte eltt 14 nappal Davenportbanis Jehete látni, ezen enyelg életnagyságúpojáczával, vérszomjas tigrissel, melynek torkába honaljigdugja karját az állatszelidit, s több más csudadolgokkal csábító óriáshirdetményeket. Ezekhez hasonló,s nagy részben jól sikerült szinezett hirdetményeketéletemben soha nem láttam. Ha valami, akkorezek csakugyan képesek valának nagyszer hatástgyakorolni az együgy és mveletlen tömegre. Anyegleség különféle eszközei , melyek nálunk csakparányalakban használtatnak , itt óriás mértékbenvétetnek igénybe.Végre eljött az eladás napja. A Mississippiheznem messze egy szabad téren óriás sátor üttetett fel.Száz meg száz szülék ,gyermekek és rokonokkal rakottkocsi vonult a városon keresztül szakadatlansorban, kora reggeltl fogva az eladás órájáig a közelés távol tanyák és helységekbl, melyek mindenüttutczákon és piaczokon tanyát ütöttek. A városhemzsegett a bevonuló roppant néptömegtl, és mivelaz amerikai sehova sem megy a nélkül, hogy gyermekeitmagával ne vinné, a csecsemtl kezdve fel a


213serdlt ifjakig mindenféle nagyságú gyermektömegis vala látható, még pedig ünnepi öltözetben. De azöltözékben nem volt valami nagy különbség , mintnálunk szokás, mindenütt csak a közönséges európaiviselet, mely a nknél csak a rikitó szinek által valafeltn, s azok között a narancsszin a legközönségesebb,és mint látszott, az amerikai nk által legkedveltebb,vala látható.Midn az eladás kezdete eltt az óriás sátorbaléptem, az igen érdekes látványt nyújtott nekem. Atérfok alakulag egymás háta mögött felállított padokontöbb mint 5000 néz ült zsúfolttarka körökben.Szülék minden korú gyermekeikkel, anyák azszopósaikkaltarka vegyületben valának itt egymás mellettláthatók. Legmeglepbb látványt nyújtott mégazon megszámlálhatlan legyez egyforma mozgása,melylyel mindenki, férfi és n, a sátor alatt uralgónyomasztó hség miatt elvala látva, hogy egy kis üdelevegt lengessen magára.Az összesereglett közönség bámulatos nyugodtság,és türelemmel várta az eladás kezdetét, melyvégre egy elefánt mesterfogásaival nyittatott meg. Azülések oly roszul valának rendezve, hogy még a másodikés harmadik sorban ülk is kénytelenittettekfelállani, hogy kényelmesen láthassanak. A mintkönny elgondolni , ezáltal a hátulsobb sorokbanülk ell tökéletesen el lett fogva a nézhely, s ekkorfelállottak ezek is ülhelyökbl, mig végre az egészközönség padokra állva bámészkodott. Ezáltal mégjobban elzáratott a kilátás, mig utójára mindnyájan


214azt kiáltották, hogy „le kell ülni!" Igen természetes,,hogy senki sem akart addig leülni, mig az eltte levember állt, s igy telt az id a nagyok folytonos orditásaközt , melyhez még az ezernyi unatkozni kezdgyermek sivalkodása vegyült, mig az eladás elsjelenése elmúlt. Ennek végeztével eljött a rendez,egy izmos, termetes, és tekintélyes férfiú,s felszólítottaa közönséget, hogy üljön le.Könny vala errerábírni , miután nem volt semmi látni való : de mihelyta második jelenés kezddött, azonnal ismételtetettaz elbbi botrány, és ez igy tartott az eladásvégéig : de azért semmi egyéb rendetlenség nem történt,s egyetlen rágalomszó, vagy szóváltás sem valahallható. A jelenvolt nézk közül csupán egy vaskosifjú hintervaldira nézve, ki oly makacs volt, hogya rendez ismételt felszó litására sem akart leülni,kénytelenittetett az ezen szavakkal, „vessétek ki" aközönségre hivatkozni, minek aztán meg lett a sikere,sa makacs ifjú leült.Ezen társaságban egy 6 férfi , és két nbl állóindianus csapat is volt. Ezek eredeti indiai öltözékbenczudarul bemázolt arczczal saját nemzeti tánczukat,és a haditánczot adták el. Kifeszített lábak, s kiterjesztettkarokkal elkezdtek egy körben vadul pörögni,hozzá vad , csaknem tagolatlan hangokból állódalukat dalolván , mig közülök egyik fapadon lovagolvána mellett, hogy egy fejsze alakú fadarabbala tactust ütötte , mely itt a zene helyét elég nyers ésegyhangú modorban pótolá, mint elénekes saját,szinte nyers és vadénekét a többiekével vegyitette.


A mily vad és215heves volt tánczközben a férfiak mozgása,oly nyugodt és egyszer volt a két né, kikszinte körbeforogtak. Tánczuk tipeg, egész testüketmegrázó vala, s hasonlított ahhoz, a mint falusi népünka csárdást tánczolja.Táncz végével a csapat feje egybeszédet tartott a gyülekezethez , melyet karjainakbadar hányás-vetésével kisért.Meglehets állatcsoport is állott e társasággalösszeköttetésben. Bámulni lehetett azon merészség,és biztosságot, melylyel az állatcsoport tulajdonosaa vadállatok kalitkájába lépett, sazokkal mint szeliclházi kutyákkal játszott. Egy szép , nagy amerikaitigris (Jaguar) mint valamely pudli ugrált át egyeleibe tartott boton, felmászott urára, s mint valamelydoromboló házi macska annak vállára ült, s temérdekmulattató játékot üzÖtt vele , milyent gyakran macskáknáltapasztalhattunk, ugy hogy ezen játék utánÍtélve, a Jaguárt szelid indulatú, és igen barátságosállatnak tarthatnék.Az embereknek egy ilyen angol lovagtársaságjelenléte alkalmával még távol vidékrl is történniszokott összecsoportulását más apróbb válalkozókazonnal felhasználják, kik bódéik, s ritkaságaikkal idetódulván, az angol lovagtársaság tszomszédságábansátort ütnek. Ezek közt volt egy társaság is, melyaz Amerikában annyira kedvelt négertánczot állitottael. Ez, a láb sarkainak sajátságos összeverésébl áll,melyet egy rekedt (mandoline) mandora kiséretemellett nem négerek, hanem magukat eltorzítottamerikaiak tánczolnak. Engem az egész csuda ese-


216menynél leginkább a közönség magaviselete érdekelt,s mulattatott. Ez többnyire a földön ült, és valahányszortetszését nyilvánította, oly iszonyatos fütyülés,orditás, ujjongás keletkezett, miszerint csaknemazt hitte az ember, hogy Lützow szilaj vadászatárabukkant. ígyen fejezi ki tetszését az amerikai ember,de ha valami nem tetszik neki, akkor csöndesen, éshallgatag viselimagát.XXIII.Davenporthól Chicagón át Milwaukeebe.Midn aug. 13-ikán délután a városba kocsiztunk,azt azon czélból tettem , hogy egy , Wisconsinba,és az Anthony zuhataghozi kirándulásról értekezzem.Az évszak meglehetsen elrehaladt, s közelgett azonidpont , melyen hazaindulásunkra kell vala gondolnunk.Cs útitársunkra, ki Saratogában vált eltlünk, tovább nem várakozhattam volna, azonbanépen azon perczben, midn H ur boltjában azAnthony zuhataghozi kirándulásról beszélgettem,mintha parancsolták volna , betoppan Cs ur,s igy közösen végezhettünk eleve meghatározott kirándulásunkról.Még mieltt Európát elhagytuk, azthatároztuk volt, hogy september els napjaiban viszszaindulunkUj-Yorkból Európába , hogy a napéjegyeniviharok beállta eltt Európa partjára szállhassunk.Azonban csakhamar beláttuk, hogy ha mégsept. 20-ika eltt Európába akarunk jutni , Wisconsinba,és a Minnesota tartományban lev Anthonyzuhataghozi utazásunkról le kell mondanunk, s Uj-


217Yorkba azonnal visszaindulnunk, miután ezen utunkis legalább 14 napot igényel, a mennyiben az Egyesületnekutunkban es nevezetesebb, ésnagyobb városaitmegérinteni s tekinteni határozánk. Kénytelenekvalánk tehát amerikábani elre tervezett mulatásunkhozmég 14 napot toldani, s e szerint uj-yorkbólivisszautazásunkat sept. 19-ére tztük ki, melynapon az amerikai gzös ,, Atlantic" tengertuli útjáraEurópa féle vala megindulandó. Wisconsinba valóindulásunkat ellenben augustus 16-ára határoztuk.Wisconsin azon szempontból érdekelt különösen, mertezen ujállam a kivándorlottaknak 1840-beni áradozóoda tolakodása által szokatlan emelkedettséget nyertmint éjjel a gomba, oly szaporán bujt el a sok város,s a mvészet, és iparpéldátlan gyorsasággal fejledezettezekben.16-ikán reggel csakugyan útra indultunk, s aMississippin átkelvén Rockislandtól,Seheffield, Joliiét,s Lockport mellett Chicagóba robogtunk. Azonpálya, melyen elzúgtunk, sok helyütt az Illinoishosszában vonul, Peru és Morris közt pedig vizirányosfekvés 50—60 lábnyi magas sziklák emelkednekmellette, melyek, egész 00 lábnyi magasságraviz általsajátszerleg kimosva, és kivájva látszanak.Valószín, hogy ezen sziklák a Michigan régi partjátjelölik,mely ugy látszik, hajdan azon egész tértborította, melyen most Illinois folydogál, és egésza Mississippi völgyig lenyúlt. Az egész vidék termékeny,és lapály, részint erdk, részint szélesen terjedrétség borította, s igen hasonlít Magyarország lapá-


218lyos vidékeihez, helyivel közzel pedig mocsáros is.lombos erdk széleit , és kiirtott tisztás helyét szép,és gazdag virányzat takarja.Ehhez járul a virágok kelyhén hintálódó pillangóklenge tarka serege, melyet ajátszi tánczra deritenek.Anap arany sugaraiScheffieldben ebédeltünk. Valóban csupa örömnézni , hogy szolgálat , és gyors ellátás tekintetébenmily czélirányosan és mértleg vannak rendezvemég nyugat legvégs vasúti állomásai is. Szó sincsitt pinczérek bóditó lármája, eszeveszett lótás futásáról,az utazók kipkedés-kapkodásáról ; mint a mi vasútiállomásainkon szokott történni, a hol ebédelniszokás. Mihelyt a vasúti vonat megállapodik, minden,a ki enni akar, kiszáll, s a vasút tövébe épitett étterembelép, s a teritett asztal mellé telepedik. Mindenutazó megkapja a maga étlapját, melybl tetszéseszerint azt, és annyit választ, mint neki tetszik, s alegközelebbi perczben már minden eltte terem. Húszperez alatt minden zaj, minden rendetlenség, s mindenkapkodás nélkül elköltetik az ebéd. Ekkor a vendéglsaz étterem ajtajába áll , s minden kiléptlelveszi az ebédért járó egy, vagy a vacsoráért, és reggeliértjáró fél dollárt. Különösen feltnt nekem yhogy mindig csak egy asztal volt,és az utazók közülsenki sem vonta el magát attól, jóllehet egy dollártkellett fizetni egy teritékért. Még a szegényebb öltözetüekis asztalhoz ültek, s ugy megfizették dollárukat,mint bárki más. St azon észrevételt tettem,hogyha valahol egy másik vendégl is találkozott,


219mely olcsóbb élelmezés által akarta a vendégeket odacsalni, még is mindenki a drágább és pompásabbszállodába özönlött , s az olcsóbb mindig üresen maradt.Ebbl az világlik ki, mily könnyen költhet azamerikai szegényebb is ,ha útra megyén egy dollárt(2 p. ft.) ebédjeért, és hogy Amerikában mindigvisszafizeti magát, ha azon költségtl, melyet egyszálloda, vagy étterem pompás éscsalogató felszerelésekivan, nem vonakodnak.Ezt a költséget a gyakoribb,s népesebb látogatás gazdagon visszapótolja.A mellett minden illedelmesen , csöndesen megyvégbe, és én soha legkevesebbet sem vettem észre, ami egy mvelt ember szemét sérthette volna, kivévénha az feszengette volna, hogy a vendégek nem rangszerint soroztatnak, és szolgáltatnak.Délután 5% órakor értünk Chicagóba, és a pompás,,Tremont"house szállodába szálltunk.ház elcsarnokába léptünk,Mihelyt amelyben a szálloda hivatalais van , az üzletvezet azonnal ráismert útitársamra,ki néhány nap eltt azon szállodában hált, sigen barátságosan, mondhatni szinletlen szivélyességgelnyújtotta jobbját, melyet Cs. . . . ur hasonbarátsággalfogott, s .hasonszivélyességgel rázott meg.Annyi bizonyos, hogy Cs. . . . ur ilyenféle embernek,ki els pinczéreinkkel 'állegy rangban, most elszörnyújtotta oda jobbját, s azonnal azon gondolat villantmeg agyamban, hogy az amerikai leveg mennyireképes az érzelmet, és gondolatot is megváltoztatni.A Tremont-houseben néhány perez alatt pompásanelláttatván, azonnal a város megtekintésére indultunk.


220Chicago, Illinois állam jelenleg legjelentékenyebbvárosa a Michigantó déli csúcsán , és nyugatipartján, s egyszersmind a Chicago folyam két oldalánfekszik, mely itt a Michiganba szakad. 1830-ban csaknéhány jelentéktelen telep állott e helyen, melyekélénk cserekereskedést ztek a szomszédos indianusokkal.A város lakóinak száma jelenleg 36,000-rerug, s a város nyugatnak egyik legnagyobb szállitóhelye.Nyugat legkitnbb vaspálya vonalai gylnekössze itt mint valamely gyupontban , s ezen ifjú felvirágzóváros nagyszer forgalmáról igen könnyfogalmat szerezni, ha meggondoljuk, hogy 1855-bennaponkint 64 vaspálya vonat jött s ment evárosba.1849-ben 21 gzöse, 18 propellerje, 39 briggje, és125 schoonerje volt e városnak, 45,545 tonna tartalommal.Kikötjébl ki s be ment 3815 hajó, s ugyanazonévben a foldmivelési termény-kivitel 1,974,304buschelre (véka) és 42,538 barrel (hordó)lisztre rúgott.Epén oly óriás fávali kereskedése is, mely 1849-ben 35 kereskedt foglalkoztatott , és 49,690,000Qlábnyi deszkát, azonkivül 24,081,000 zsindelyt, és6,208,000 léczet hozott forgalomba.Chicagóban igen sok nagy s tömör anyagbólépitett ház van , de nagyobb része még is fából vanalkotva. A városon minden tekintetben észrevehetni,hogy hirtelen épült fel, s lakóinak nem volt elég idejetömörebb épületeket emelni. Ugy szinte a szép, szélesés egyenes utczák a járdákat kivéve , máig is kövezetlenek,s ezért sárosok, de azért a legpompásabbfogatok, s ide s tova liheg gyorsasággal hullámzó


221tömeg zajlik bennük. A város boltjai nagyok, számosak,szép s nagyvárosias kirakat, s gazdag kelmerakodákkalékeskedk. A házak eltt mindenütt járdanyúlik végig, valamint az egész város kikövezésévelis nem soká fognak késni , a mint hogy a tó fell,s ahhoz legközelebb fekv utczákon már meg is kezdetett,és gyorsan, szaporán halad a város bensejébe.Augustus 17-én reggel elhagytuk Chicagót, aMichigan hosszában Milwaukeebe, Wisconsin legjelesebbs legnépesebb városába utazandók, melyet azutazási leirásokban róla elmondott csudadolgok miattkülönösen vágytam látni. A reggel igen hideg, de alég tiszta, derült, s az ég egészen fellegtelen volt.Mig a pálya udvarán az elindulásra várakoztunk, egye szép névvel „Archimedes" czimzett gzös evezettfelfelé a Chicago folyamon , mely alig volt nagyobbmint egy a mi legkisebb fa, vagy koszén szállitó hajóinkközül, csak imigyamugy deszkából összefoltozva,szakadozott, ugy hogy minden oldalán lyuk látszott,de azért még is gzhajó. Valóban nem lehet megfogni,hogy egy ily nyomorú ládikó mikép adja be a gépezet,és ftés költségét.Waukegan eltt (itt egy K. . . . nev szálloda)ismét szemünkbe tnt a Michigan szép kékes vizével.Sötét kék szalagként szegte a tó partját, mely szelidsötétkék szinével különbözött a láthatártól. A Chicagoés Milvaukee közti táj kevés kivétellel terméketlen,és homokos.Mindenütt csak zab, és árpa látható, deez sem a legjobban díszlik, ugy szinte burgonya.Rozsot csak elvétve lehete látni,búzát pedig épen-


222seggel nem. Sovány rétség váltogatja egymást az ingoványos,és erds vidékkel, mely sok helyütt csakmegritkittatott ,sok helyütt pedig egészen kiirtatott.Az erdk többnyire cserfákból állanak , tölgyfa csakritkánlátható, de a csertörzsök igen csekélyek, legfeljebb3 öl magasságig egyenesek, azon feljül girbegörbék,veszni indultak , s ritkán láthatni lábnyi átmérntul men törzsöt, ugy hogy a Michigan mellettierdség Amerika serdeirl nem legkedvezbb képet,hagy hátra az utazó emlékezetében.A Chicago -Mihvaukee vaspályám utazásunkrendkívüli lassúsága által különbözött a többi amerikaivaspályáni utazástól, ugy hogy inkább másztunkmint haladtunk , s utóbb türelmünket veszténk.A vaspálya rósz állapota, különösen annak hanyagonépített alzattja nem engedte, hogy sebesen vágtassunk;scsak nagy elvigyázattal tudtunk elébb hatolni;ugy hogy azon átalános európai elitélethek,hogy t. i. Amerikában a sebes járás okozza a vasutakontörténni szokott nagy veszedelmeket, s gyakoriszerencsétlenségeket, különösen nyugaton elegendalkalmunk volt épen az ellenkezjérl gyzdhetnimeg. St ellenben sehol sem utaznak oly különbözlegmint épen Amerikában. Van vonal,melyen vágtatóbbgyorsasággal utaznak mint magában Angolországban,van ismét másik, mely oly lassan mászik,miként azt kezdi az ember hinni, hogy a boldogemlékezetcsigapostával utazik.Nálunk csak novemberben mutatkozni szokotthideg kisért egész Milwaukeeig tartó utazásunk alatt,


mely még a nap meleg sugarai223eltt sem akart tágítani.szi öltöny fölött még a köpenyt is könnyenel lehete trni, és midn Milwaukee kikötjébe érkeztünk,oly csíps északkeleti szél fütyölt, hogy a közönségessziöltöny épen nem futotta ki, hanem mindenember, a milyen téli gúnya volt kezénél, olyanbaburkózott.XXIV.Milwaukee , Wiscoiisin legnépesebb városa.Német vendégfogadó sebes felvirágzása.Német lakossága. Népgylés.Milwaukee ámbár síkságon fekszik ,a vaspályátóltekintve tarka háztömegeivel igen festi képetnyújt. A vaspálya, mely Chicagóból Milwaukeebavezet, e város kikötjébe nyúlik be, honnan az utazókegy propelleren szállíttatnak át. A holmi átszállításacsaknem egy óráig tartott , mely id alatt folyvást kivoltunk téve a csips szélnek, mely ellen a könny ruházat,azoknak kik az augustusi nap melegít erejéreépítettek, kevés védelmet nyújtott, ugy hogy az utazóknagy része a szó teljes érlelmében megdermedt.Mi a „Walker-house" czimü nagy ,pompás, ésegészen amerikai modorban rendezett szállodába vitettükmagunkat. Hogy azonban Amerikában tartózkodásunkalatt egy német szállodát is próbáljunk,(mert idáig mindig amerikai vendéglbe szállottunk),más nap reggel elhagytuk a Walker-houset, és átköltöztünkWettstein ur német házába. Legtöbbutazó ítélete szerint ez a legnagyobb német szálloda


224nemcsak Milwaukeeban , hanem egész Wisconsinban,st Wagner , és Scherzer urak állítása szerint a legnagyobb,s legjobban rendezett az egész Egyesületben.Ha ez igaz, valóban e körülmény nem alkalmasarra , hogy az utazóban vajmi magas véleményt ébresszenazon nemzet iránt, mely Amerikában, különösenWisconsinban oly népesen van képviselve, ésmely mint mondják, magasztos önérzettel bir. Azigazság érdekében szintén meg kell vallanom, hogya legroszabb amerikai vendégl , melyet amerikábanivándorlásom alatt láttam, minden tekintetben, hasonlithatlanuljobb volt Wettstein ur német szállodájánál.Az egész házban uralgó rendetlenség, s undorítórondaság, s az amerikai szállodákéhoz képest koldusszerbútorzata még a vendégl legjobb szobáinak is, avisszataszító ágybelik sat. azt okozták, hogy örökre lemondtunkazon szándékról is, miszerint Amerikábanmég valaha német vendéglbe próbáljunk tanyát ütni.Azon körülmény mellett, hogy Amerikában egynémet szállodát ismerjünk meg, még más indok isösztönzött,hogy Wettstein ur fogadójába szálljunkbe. Tudtam ugyan is, miként a Milwaukeeban megtelepedetttekintélyesebb németek közönséges gyülhelyeWettstein ur szállodája, kik itt egy pohár németsör mellett politizálnak, s a napi eseményekrl„német kedélyességgel" vitatkoznak. Ezt kívántamén közelebbrl látni,hogy Wisconsin német népességérl,mely itt legsrbb, és mely mint mondják,német származása fell a többiek fölött,leghatályosabbönérzettel bir, némi fogalmat szerezhessek.


225Milvvaukee Amerika jelentékenyebb városai közta legifjabbak közé tartozik.Ezen város legels alapkövétkét kanadai brkeresked Vieau Jakab, és JuneauSalamon tette le. Ök épitették itt a legels faházikókat,s élénk cserekereskedést ztek a szomszédvidéken lakó indiánusokkal. Juneau megvette azutánaz indusoktól, kikkel kereskedelmi összeköttetésbenállt, azon tér nagyobb részét , melyen jelenleg Milwaukeeváros áll; és ha elre megérezhette volna,hogy az indiánusoktól oly potom árért megvásárolttelek pár évtized múlva mily magas árra fog emelkedni,az utána következett települteknek bizonyosannem vesztegeti oly olcsó áron, s most megmérhetlenvagyon birtokosa volna. A városbani fel s alá bolyongtunkbanmutattákazon helyet, melyen Juneaueredeti faházikója állott, most téglából épitett négyemeletes ház emelkedik ott, mig Juneau egy igenszerény házikóban lakik, s vagyoniviszonyai is igenkorlátoltak. Azon jövedelmez üzérkedés hire, melyetJuneau a Michigan partján az indusokkal zött,csakhamar elterjedt az egész országban, s messze távolbólis gyarmatosokat csábított oda. Alig múlt néhányév, s az uj telep jelentékeny terjelemre ntteki magát, 1838-ban 700 lakója volt, 8 évvel késbbközel 10,000 , s azon évben a tartományi törvényhozásáltal városnak (City) nyilváníttatott, s már 1852-ben lakói száma 25,600 és 1855-ben 30,000-en felülrúgott. Milwaukee kereskedelmi forgalma a városifjú korát tekintve rendkivüli. Már 1848-ban nem kevesebbmint 1376 hajó érkezett alá, melyek 3,828,650Nendtvich. I. 15


226dollár áru portékát hoztak, és 2,098,470 dollárnyitvittek ki.Milwaukee futczája, az ügynevezett East-TTater-Street(keleti vizutcza) egy széles , hosszú utcza,mely az egész városon egyenes irányban vonul át,gazdag, nagyszer, tömören épitett házakkal, melyekközt azonban még alapitása els korszakából fönnmaradtszámos nyomorú kunyhó szemlélhet. Angol,és franczia mindennem kézmvekkel gazdag , s jólrendezett boltok s rakodák ragadnak egymáshozmegszakaclatlan sorral, melyek azon kereskedelmiforgalomról tanúskodnak, mely Milwaukeeban pezsg.Ez ifjú városnak gyári munkássága aránylagosanszinte igen élénknek mondható.Milwaukee gyárai,és mhelyei már 1849-ben 1,714,200 dollár árukészitményt állitottak el , s gyárai közt több gépgyártaláltatik, melyekben gzgépeken kivül igenszámos mozdony is készittetik. Ezen körül meny szembeszöktanúságát nyújtja az amerikai rendkívüliiparos erélyének, stevékenységének, ki a polgárisodáshatalmas eszközeit mésr legtávolabbi határaira iselviszi.Az is igaz,hogy Milwaukee gyors emelkedése,és szapora felvirágzása nagy részét nem annyirakedvez fekvésének, vagy rendkivüli termékenységének,melyet benne, s egész Visconsinban annyira magasztalnak; hanem leginkább az amerikaiak nyerészkeddühének köszönheti, mely minden követmegmozditott, hogy akivándorlás áradatát Visconsinba,különösen pedig Milwaukee felé szivárogtassa.


227hol a házhelyek ára napról napra valóban meseszerarányban emelkedett, a házsorok mintha csak a földblbujtak volna, s a leggazdagabb s fényzbb boltokcsak ugy nttek egymáshoz. Visconsin földénekrendkívüli termékenysége, kedvez éghajlati, skereskedelmiviszonyainak hire egész Európáig elhatott,hol uj-yorki és bostoni házak ügynökei erélyesenmködtek azon, hogy ezen ifjú, felvirágzó állam elnyeita kivándorolni óhajtó közönség eltt a legajánlatosabbszínben tntessék el. Innen volt az, hogy1840-ben , mintha meglettek volna babonázva azeurópaiak,oly nagy tömegben vándoroltak Visconsinba.Mindenki csak oda sietett, s ebbl lett azután,hogy Visconsin állam néhány év leforgása alatt lakóiszáma, s iparos és kereskedelmi jelentsége tekintetébenoly nagyszeren emelkedett, melyhez hasonlóta történet alig képes felmutatni.Hanem ezen minden viszony erszakos stermészetellenesfelzaklatása nem lehetett tartós, nem sokáraeltávolithatlan visszahatás következett, s a melyarányban az eltt Milwaukee javára mindent túloztak,azon arányban sülyedt minden természetes értékenalól. Az ötödrész, vagy annál is alantabbi árraszállt telkek, s áruba bocsátott házhelyeknek nemakadt vevjük; a portékákkal zsúfolt rakodák, s boltoksemmin sem tudtak kiadni ; a nyerészkedésreépített házak lakók nélkül maradtak ; a szerencsésüzlet reménye alatt felszedett roppant tökéktl azadósok tehetlenek valának a magas kamatot fizetni :ebbl egymást érte a sok bukás, s minden borzasztó15*


228ráklábon kezdett haladni.Sok német telepes, az átalánoskábulattól elragadtatva, pénzerején felíü magasáron vásárolt össze terjedelmes birtokot, s azon reményfejében, hogy néhány év múlva háromszorosáron fogja eladni, nagy kamatra tetemes tkét szedvénfel, minden vagyonát bele ölte. Páni félelem, levertség,átalános elégletlenség lépett a rózsaszínremény, és a közel jövtl várt túlzott várakozáshelyébe : és mint az eltt tulságig mentek az országfellengz magasztalásában :épen ugy azon törekedtek,hogy ellenkez szellemben mindent túlozzanak.Néhány sanyarú aratás után azt jajveszékelték, hogya föld termképessége csekély, s Milwaukeetl mindenjövend jelentékenységet megtagadtak. De ezenállapot sem lehetett szilárd tartósságu,mignem végrehosszas ide s tova ingadozás után oly állapot állottbe, mely az állam természetes viszonyaihoz mért, sreményleni engedi, hogy annak minden kincsei nyugodtan,s természetirányosan fognak kifejtetni.Még megérkezésünk napján egy sétát tettünk avárosban, hogy annak fekvése, s egyes részleteivelközelebbrl megismerkedhessünk. A mint a városlegtávolabbi részei széles,utczáin bolyongtunk, többde meglehets emberetlencsinos mezei lak melletthaladtunk el, melyeket kellemes, s virágdus kertekövedzettek. Ezen mezei lakok nagy része a Michiganpartjától, mely itt néhány ölnyi magasra emelkedett,nem nagy messziségben épittetett. Ezen emelkedettpontról nemcsak a város nagy részét, hanem a Michigánttöbb mérföldre prémez partokat is könnyen


229beláthatni : de a mennyire a szem látása elhat, mindenüttugyanazon untató egyformaság terül el. Sötétföldvonal nyúlik a víztükör hosszában, és a szemetgyönyörködtet egyetlen változatosság abbanáll , hogy most száraz mezség , vagy homokos partvidék,majd homályos erdség prémezi a gyakran dühösenhánykódó elemet. Festi képcsoportozatnak,minhöz Európában szokva vagyunk , még csak nyomátsem láthatni itt. Annyi áll, hogy ezen megmérhetlenvízszin, melynek tükrén, mint a végetlenóceánonkorlátlanul elvész a látás, inkább hasonlit határtalantengerhez, mint valamely tóhoz; ésépen azonbenyomást gyakorolja, akár a partról , akár az aztminden arányban szeldel gzösök valamelyikérltekintve. St azon veszélyek is , melyekkel még alegnagyobb hajókat is fenyegeti, ha vize az itt gyakortadühöng viharok által felkavartatva vad morajjalházmagasságnyi hullámokká tornyosodik, tökéletesenhasonlitanak a nyilt Óceán vészeihez, s aligmúlik egyetlen év, a nélkül, hogy áldozatát meg nekivánná.Azonban azon terület, melyen Milwaukee városafekszik, mind a mellett sem róna, st inkább dombos,s egy része ezen halmokra épittetett : hanem ugytetszik, mintha az amerikai, kivált városterületrenézve nem nagy barátja volna az egyenetlen s halmosvidéknek. Álmélkodással tapasztaltam, mikéntsok helyen egész ervel hozzáfogtak ezen halmok elhordásához,s a tér elegyengetéséhez. Ezen kiásásoknálgyakran olyan házakra bukkanni, melyek 5—


$8Pöllel magasabban állanak azon színvonalnál, melylyelarányosan szándokoznak a halmot elhordani. Többházat láttam , mely szorosan a függleges örvényszélén állott, s azon kérdésemre, hogy mi történikezen házakkal, azt felelték : hogy majd leeresztik alapályba; s láttam is több házat, mely a szó teljesértelmében útra kelt, még pedig minden bútorzatával,s ugy hogy a bennlakók félben sem szakasztottákházi foglalatosságukat. Mig a ház ily módon egyikutczából a másikba vándorol, fznek, s ki bejárnakbenne sat.Igaz, ugyan hogy csak faházak, melyekkelezen kisérlet tétetik; de minden esetre terjedelmes, emeletes házak , melyekben számos szoba skonyha sat. van : hanem Kaliforniában még kházakis,és pedig sikerrel vettettek hasonló kisérlet alá.Ezen kiásásoknál számos német napszámost láttam,kik többnyire szászok, és rajnamellékiek voltak.Nagyon kiváncsi valék megtudni , mennyire vannaksorsukkal Amerikában megelégedve smindnyája dicsértejelen állapotát, s áldották még a gondolatot is,hogy régi hazájukat ez uj honnal cserélték fel. Nemcsakhogy szabad, gondtalan életet élnek, jó, s táplálékonyeledellel láttatnak el, semminem adót semfizetnek, sat. : hanem néhány év lefolyása alatt, haszorgalmas, és takarékosak, független állást, s biztosjövt vívhatnak ki maguknak. Jowában soká beszélgettemegy kmivessel. O született szász volt, ki sokádolgozgatott Csehországban, hol annyit gyjtött,melylyel késbbi feleségével, kit Szászországban asok szertartás, a mint fejezé ki magát, s azzal


231-együtt járó sok kiadás miatt nem vehetett el, Amerikábahajózhatott. Útjában hajótörést is szenvedett,s elször Kanadába vetdött , honnan csak késbbvándorolt át az egyesült-államokba. Hat éve, hogyAmerikában dolgozgat, s nemcsak hogy egy csinostéglából épitett házacskát szerzett, hanem ahhoz kisgazdaságot, kertet, rétet és szántóföldet is vásárolt. Amellett házakkal nyerészkedik, melyeket maga épit, smidn elkészülnek, tetemes nyereséggel ad el. Ezt, mintmaga monda, Szászországban egész életén keresztülnem érhette volna el. Amerika eldorádója a munkásosztálynak. Itt csak a munka, és csak a munka becsültetik,tiszteltetik s kerestetik, ez az mely méltójutalmat biztosit. Még a pénz, a vagyon is csakannyiban birbecscsel, a mennyiben eszközül szolgála munkásság kifejtésére. Munkátlan , henye embersemmi méltánylásban sem részesül, semmi becscselsem bir ott. A mellett soha sem kérdezsködnek azember múltja iránt, nem tudakolják mi volt, vagymik voltak szülei, eldei; hanem csak azt tekintikmi jelenleg, és mit mivel. Mily máskép áll Európában.Itt a munka még most is nagy részben megalacsonyitásultekintetik, s oly emberek, kik valamely üzlettelfoglalkoznak, kik arraszorultak, hogy önfenntartásieszközeiket munkásságuk által teremtsék be,a társaság bizonyos körébl máig is kizárvák. Csakaz ujabb idben sikerült néhány feltartóztathatlanulpályáttör eszmének némi változást idézni el e tekintetben,s most már csupa kénytelenségbl részesitika munkát t illet jogaiban.


232Ellenbenazt tapasztaltam, hogy a bevándorlottaknagyobb része, mely a miveltebb osztályhoz tartozik,elégületlen, s eped vágyódással sóvárog visszaelhagyott régi hazájába. Bármily nagy, s korlátlanpolitikai szabadsággal birjon is az ember, nem érziannak jótékonyságát olyközvetlen, mint a mikép amegszokott társas viszonyokat nélkülözi, és a megszokott,s életszükséggé vált társas-élet hiányát erezi-Ezernyi aprólékosságról, mely szokás által becsessévált elttünk, s melynek nélkülözhetlenségét akkorérezzük, ha elvesztet siratjuk, kénytelenek vagyunklemondaniidegen hazánkban, s idegen viszonyokhozszokni, bármily szenvedhetlenek legyenek is azok.Hazánkban, ha még oly elégületlenek valánk is, sviszonyainkat még oly sujtóknak találtuk is : idegenföldön minden kellemetlenséget feledünk, és csak aztapad hiven emlékezetünkbe a mi kedves, a mi drágavala, ez csiklandozza nyugtalan képzeletünket,s ezkölti fel keblünkben az elhagyott hazánk utáni sóvárgóepedést.Wettsteinur szállodájával átellenben egy könyvkereskedésnémet jelczimét pillantani meg, hol egyszersmindegy német folyóirat ,,Fliegende Blátter"(röpiratok) szerkeszti hivatala is áll. Megismerkedtema könyvkeresked , s egyszersmind lapszerkesztvel,ki egy prágai születés fiatal ember, a ki sok mozgékonyságmellett azolvasottság jelentékeny fokánáll, s bizonyos irányban ritka szerkeszti tehetséggelbir. Boltjában találhatók Humboldt Sándor kisebbiratai ujabb kiadásban, Fischer természettana, épi-


233tésmesterség iskolája, egyéb természettani müvek, snéhány német classicus mellett számtalan regény.Azon panaszkodott nekem elég keseren, hogykevés hajlammutatkozik a classicus mvek olvasásairánt. A naponként kimondhatlan mennyiségben felmerülregények, különösen a franczia iskola terményeiképezik Amerikában is a németek, mint Európábana hölgyek csaknem egyetlen s kizárólagos olvasmányát.Régi hazájok classicusai iránt ritkán tudakozódnak, tudományos munkák pedig a könyvszekrényekporlepte rekeszei közt éveken át háboritlannyugalmat élveznek.Egyébiránt Naprstek urnái, mert ez a könyvárusneve , nemcsak könyveket , hanem különböztermészetitárgyak gyjteményét is találtam, melyetnagy részben a környéken szedegetett össze a prágaimúzeum számára. Ezen gyjteményben a természetminden országát, s az állatország minden kitnbbrendét képviselve találtam , mint pillangók,rovarok, kigyók, tekensbékák, halak és madarakban.Szinte egy pompás darab termékrezet nagy jegeczekkela Lac superior vidékérl.Naprstek ur, mind a mellett, hogy idegen országban,idegen hazában, németek közt, és németektlél, még is önkénytes számzetésében is dühöscseh, s cseh szellemét minden alkalommal leplezetlenkimutatja. Ez okból a németek és csehek közt gyakranvan összeütközés Milwaukeeban , kik észre nemterítetve azon siralmas események által, melyek Európátszétszaggatták , a szeretetreméltó nemzeti gyülö-


234letet, s faj féltékenykedést Amerikába is átültették.Lehet-e aztán csudálni , vagy okszerüleg lehet- e azamerikainak szemrehányást tenni, ha az minden idegen,s kebelében megszilárdulni akaró nemzetiségethatározottan ellenez, azt minden hatalmában állótörvényes eszközzel leküzdi, vagy ha az nem elegend,még törvénytelenhez is folyamodik ? Nem kellhinni, hogy az amerikai nem ismeri az Európábantörténteket, elkezdte Európa történetét tanulmányozni,s abból sok hasznos tanúságot meríteni. Esebben van tökéletes igazsága. Az emberiségnek sajáttörténete után kell magát képeznie, s jaj azon népnek,mely a történetet, a nélkül, hogy beletekintett volna,hagyja háta mögött!Kétségkívüli, hogy Amerika minden városa közt,melyet meglátogathattam, Milwaukeeban van a németelem tulnyomólag képviselve. Hanem azután a németekis kitntetik németségüket, a hol, s a mennyirecsak lehet.Seholsem láttam annyi német jegyczimet,s felirást, mint Milwaukeeban. Van itt német zeneegylet,melyben minden télen több jeles dalm adatikel; van ,,német nemzeti színház" sat. : de azérta város jelleme kitünleg amerikai, és az amerikaiitt is,mint mindenütt, izgékonysága nagyobb elrelátása,nyerészkedési ösztöne által szembetn tulnyomóságotvívott ki a németek, valamint mindenegyéb nemzetiség fölött, mely politikai, iparos éskereskedelmi tekintetben vele versenypályára tépett.Még mezeigazdaság tekintetében is jóval feljlmuljaaz amerikai a németet. Mindent könnyen észrevev


235gyakorolt szeme, mindig nyilt gondolkozásmódja,rendkívül rugékony természete , mely mindenféleProteusalakot képes felöltözni,képessé teszi t, hogyrövid id alatt mindig a legczélirányosabbat, az ajánlkozókörülményhez legillbbettalárja ki, mig a németnehézkes természeténél fogva a régi ,a megszokott,az ifjúságában betanulthoz tartja magát, sattól csak számos keser tapasztalás, s érzékeny veszteségután távczik el. Az amerikai kitzött czéljakivitelében oly szilárdság s kitartással bir, minvelegyetlen nemzet sem : de az eszközök megválasztásábanis nagyon hamar határozó. Nem ragaszkodika megszokott, vagy betanulthoz, st ellenkezleg,a mit tud azt mindig javitni, tökéletesíteni, s ujabbtapasztalatokkal gazdagitni törekszik.Naprstek ur szíves volt a városban mindenüttelkísérni, s annak nevezetesebb pontjaira figyelmetessétenni. Elvezetett amilwaukeei ,, szabad németgyülekezet" iskolájába, ezután két nyilvános kertbe,melyek elhárithatlan hanyatlásukhoz közelgetnek.Visszajöttünkben néhány gazdag amerikai csinosmezei laka mellett haladtunk el, azok közt egy bizományosháza mellett , ki a Visconsin államban eladó,smegvásárolható telkekre nézve megbizásokat fogadel. Amerikában ez is nagyon jövedelmez üzlet, sugy látszik, mintha itt is, mint Európában a megbízottaknakhasoneljárásoknál jobban ütne ki, mint avevk vagy eladóknak. Legalább többnyire mindgazdag vagyont gyjt, mig a vev szerzdés megkötéseután gyakran a fülét vakarja.


236Végre a catholikus fegyház mellett vitt elutunk, mely akkor építtetett s bevégeztetéséhez közelgett.Magas téren emelkedik , de nemcsak ezáltal,hanem meglepen pompás épités módja által is Miivvaukeeminden épülete közöl kitnik, s ha majdtornya is elkészül , akkor mint királyné büszkénemelendi föl fejét a város többi épülete fölött. Ezmár az ötödik cath. egyház, mely Milwaukeeban legnagyobbrészben európai pénzen épittetik, s ugy látszik,hogy ezenegyház a német szabad gyülekezet,valamint az amerikai felekezetek részérl éreztetettsok bántalom daczára is, Visconsinban a többi fölöttelsbbséget fog kivívni , s mindig nagyobb jelentségrevergdni. Feltn azon merészség, s önbizalom,melylyel ezen egyház követi fellépnek, mihelyt arracsak némileg is alkalmas tért találnak.A cath. vallás követi Visconsinban , valamintaz egyesült-államokban mindenütt irfóldiek, és németek.Ritkaság, hogy amerikai ezen egyházhoz tartoznék,mert ezen vallásnak nemcsak nem barátja,st inkább gylöli annak hivit, és pedig nemcsakhitvallásuk miatt, hanem nemzeti és politikai szempontbólis. Hanem a fortélyos amerikai gyakran méga vallást is nyerészkedésre használja fel, a mennyibenazon vallásra tér át, melybl legtöbb haszon kandikálki.A cath. vallásnak makacs ellenei találkoznaknemcsak az amerikaiak, hanem maguk a németekközt is. Ezek Amerikában is közönségesen két egymássalellenkez túlságba esnek. Vagy szigorúan


237igazhivk, kiknek serami saját véleményök, s meggyzdésüknincs, s minden, nemcsak vallási, hanempolitikai ügyben is egészen fpásztoruk utasitásaihozszabják magukat ; vagy minden tényleges vallástmegtagadva észhittaniirányt követnek, számos gyülekezetetés egyletet képezvén , melyekhez ragaszkodika németség többsége. E két ellenkez irányú felekezeta leghevesebben küzd egymás ellen szóval, ésírással, s nyilt háborút viselnek, mely alatt sem akifejezések megválasztásához, sem a kölcsönös szemrehányásbana mivelt, és jól nevelt embertl követelhetillemre nem igen ügyelnek. Volt alkalmam többily gunyiratot olvashatni : de megvallom, hogy azaljasságok, durva gyalázó szavak, s minden finomabbemberi fületvérig sért kifejezések ilyszer szemetjét,mint ezen úgynevezett „legszentebb érdekeket"véd iratokban halmozódik össze, soha, sehol nemláttam, de még csakképzelni sem tudtam, hogy létezzékilyes valami. Csoda-e tehát, ha az amerikai,ki minden felekezetnek minden tekintetben egyenlvallásszabadságot enged, méltó undorral fordul el olyemberektl , kik épen azt , a minek a tömeg szemeieltt szent és sértetlennek kellene lenni, vagy a mirlcsak a legnagyobb tisztelettel kellene szólani,sárba rántják , s a legundoritóbban bepiszkolják.Bármely vallás-felekezet , vagy vallásos meggyzdésheztartozzék is valaki, a valódi mivelt embertiszteli a más vallását, s vallásos meggyzdését. Esépen abban áll a valódi mivel tségnek, a vak buzgóságfölötti fenssé^e, hogv az a tévedéseket méltó-


238sággal rójja meg, és az igazságot meggyzdés általigyekszik érvényesiteni : mig ez a durva erszakminden rendelkezhet eszközeivel összetör slába alátapod mindent, mi útjába akad. Es épen ezért áll avalódi miveltség oly magasan avak buzgóság fölött.Mire a városba visszatértünk, minden utcza sarkánkiragasztott roppant kiáltványokat találtunk,melyekkel a város és vidék demokratái még azonestére (szombat este volt) meetingre hivattak össze,hogy a mértékletességi törvény(liqueur Law) ellenhatározatot hozzanak; ésaKnow-Nothing párt (bennszülöttek)ellen némi demonstratiót vigyenek véghez.A németek, és catholikusok itt is a demokratazászló alatt sereglettek össze, mert az legdrágábbérdekük forgott kérdésben ,jelesül a bort és sertkellé megmenteni , melytl az amerikai megakarjafosztani, és a rabszolgák felmentését hátráltatni.Hogy a cath. papság , s azzal együtt minden catholikusmiért csatlakozott ezúttal a demokratákhoz, holottkevéssel ezeltt, jelesül az elnök választásánál, legdühösebbellenei voltak a demokrat pártnak, könnymegmagyarázni. A Know-Nothing párt törekvéseugyan is, mint már emliténk, oda irány oztatott, hogya törvényhozó hatalomnál oly törvényt vigyen keresztül,mely szerint minden bevándorolt csak bevándorlása21-ik éve után nyerjen teljes polgári, s mindenpolitikai jogot. A cath. papság pedig mindenhatalmát az évenként bevándorolt irfóldiek, és cath.németek tömegébl meriti : igen természetes tehát,hogy teljes erejébl ellene szegül oly törvénynek.


239mely hatalma kutforrásait szándékozik bedugni. Eszerint ezen pártbana legegymással ellenkezbb elemeketlátjuk egyesülni , hogy egy, utánuk vándorlandóeurópai testvéreikrenézve veszélyes befolyásútörvény létrejöttét akadályozhassák.A város német és cseh lakossága közt e naponjelentékeny szorongás uralkodott. Ugyanis az a hirterjedt el, hogy a Know-Nothing párt a gylést szétugratniszándékozik. Ez a hir csakugyan rá is ijesztetta demokrat pártra, mert több helyen elvigyázatimódokhoz nyúlt , hogy ellenfele netaláni támadásaellen védve legyen. így például Lancia ur egy csehszállodájában, hol az nap vacsoráltunk az utczáraszolgáló ablakok és ajtók ersen bevalának zárva.Legnagyobb hasznot húztak ebbl a kereskedk,mert mint beszélték, ezen délután egyetlen Revolvert*)sem lehete a városban találni, miután a félénkekketts árért mind bevásárolták.Este felé a munkáról hazatér népség csakugyankezdett a vásártéren gyülöngeni, s a vásárhivatalházerkélyérl, melyre több lépcsn juthatni, tartottakbeszédet a párt vezeti. Elször is három szónokoltangol nyelven, kiknek élczeit, s ers kifejezéseit morgás,s ujjongással kisérte az összesereglett tömeg.Sajátságos benyomást tett a szuroksötét éjben e nagytömeg. A szónokokat lehete ugyan hallani, de látniteljességgel nem, s legfeljebb is néha egy kalaplebeg-*) A Revolver alatt 6 csöv pisztoly értend , melylyela kakas egymásutáríi felhúzása után hatszor lehet lni.


240tetést lehete észrevenni. A szónokok nagy folyékonysággalbeszéltek , s minden módon lejtezték, pontoztákeladásukat, hogy annál nagyobb benyomástgyakoroljanak a hallgatóságra. Erre a gylés határozataelször angol,azután német nyelven felolvastatottaz els emelet ablakából.Sok elkoptatott kifejezésfoglaltatott ebben a népszabadságról, a törvénysértetlenségérl sat.megvetéssel szólott a Louisvilleigyászos eseményekrl, melyeket a féktelen nép egyoly párt ösztönzésére vitt véghez, mely a jog és népszabadságrendszeres megtapodását tzte kifeladatául,s a cath. papságot, itt is mint St. Louisban aszavazatszekrénytl elzte sat. Német nyelven dr.Hübschmann olvasta fel, ki itt minden német köztlegnagyobb politikai befolyást gyakorol amerikaipolgártársaira, st politikai hivatalt is visel.Még néhány angol és német beszéd tartatott,mire roppant „chairs" rivalgásközt eloszlott a gylés.A tanácskozmány e szerint minden megháboritásnélkül ment véghez, s mindazon ijesztgetés, melyeta kislelküek terjeszgettek, alaptalan vala.XXV.Mihvaukee. Kirándulás több német gazdához.A németek életmódja. Színház.Augustus 19 -ke. Ismét vasárnap, mely minketMilwaukeeban maradni kénytelenített, mert egy vasútivonat sem indult, egy gzös sem oldott vasmacskát.Egyébiránt rám nézve ezúttal nem volt kellemet-


241len, hogy még egy napot kellett Milwaukeeban idznöm, részint mivel ezáltal alkalmam akadt Milwaukeevidékén néhány major birtokot (farm) megtekinthetni;részint mivel a milwankeei németek vasárnapiéletét megismerhettem.E czélból egy úgynevezett „Livery-Stable"blbérkocsitfogadván, Lüdeman ur, egy keleti porosznaka várostól l óra járásnyira fekv majorjába rán-/2dultunk ki. Naprstek ur szives vala oda is kikísérni.Lüdeman ur majorját kivált vasárnap sok milwaukeeimveltebb német szokta látogatni, kik az amerikaipuritanismus daczára, német jellemükhöz hiven szeretnekvasárnaponként falura rándulni, hogy ott egypohár jó sert költsenek el, s egy kis jó pecsenyét falatozhassanaka zöldben. Eeggeli 9 óra volt, midnkönny jármüvünkön a város utczáin végig robogtunk.Utunkban rendkivül sok emberrel találkoztunk,kik kezökben tartott könyvükkel velünk ellenkezirányban a város felé haladtak. Mind bámészkodva,s megütközve nézett ránk. Naprstek úrtól ennek okáttudakozván azt feleié, hogy ezen emberek megbotránkoztakazon, miszerint mi vasárnap, ily idtájban elhagyjuka várost. Lüdeman úrhoz érkezvén, nálamár egy igen csinos társaságot találtunk, a többekközt egy lipcsei orvos nejét négy felntt leányával.Képzelni lehet, hogy mily különös tünemény valánkmi rájuk nézve. Mert hát mi Európából jöttünk, sutunkban annyira szeretetthazájukat is láttuk; márpedig aMichigan mellett ritkán hall az ember valamihirt Európából, különösen Szászországról. Mind aNendtvicb. I. 16


242mellett, hogy egészen ismeretlenek valánk elttünk,még is minden szó, minden értesítés, melyet hazájukbaniegyes nevekrl adhattunk, hévvel fogadott, kedvesvala, sészre lehetett rajtuk venni, hogy Ceres siralmábóle fájdalmas szavak :„Auch siesind mir theure BoténSüsse Stimmen vom Cocyt"viszhangozának keblökbl.Gyönyör nap volt, a lég tiszta, sMichigan fellhüs szell lengett felénk. A tó magas partján egy sétáttettünk Lüdeman ur bátyjának l /4órányira fekvmajorjába , mialatt alkalmunk volt az amerikai gazdálkodásmódjátláthatni, mely európai, sot magyarfogalom szerint a legnagyobb mértékben hanyagnaknevezhet. Irtatlanul tenyészik a dudva a szántóföldeken,és sehol semmi nyoma sem látható azon gondosmivelésnek, melyhez Németországban annyirahozzá van szokva az ember. A felhasogatott földbebelevetik a magot , s tenyésztését ugyanannak anyaigondoskodására bizzák. A kukoricza- és burgonyaföldekenalig látszott valami nyoma a mivelésnek, atrágyázásnak pedig hire sem volt. Es még is aztmondják, hogy Lüdeman ur bátyja majorja a mintagazdaságok közé tartozik.Ugy látszott, hogy Lüdemann ur szivesen beszéltmúltja, s élvezetben eltöltött lefolyt napjairól.St még arra is czélzott néha, hogy elkel családbólszármazott , mely körülmény azonban Amerikábankevesebb hasznot hajt neki, mint két izmos segészséges kar. Elbeszélte nekem, hogy mindketten


elször Pennsylvaniában telepedtekmeg, de Visconsinrendkívüli termékenységének hire, s243a kivándorlásoda irányozott folyama által csábittatva, elbbitelepüket elhagyva, itt vásároltak maguknak birtokot.Lüdeman ur állította, miként azon földet, melyenmost búzája, s burgonyája tenyészik, kevés év eltt.sürü erd fedte , és hogy tette mivelhetvé az egészbirtokot, s minden darabfát sajátkezüleg vágott ki.Ha már most tudja az ember mily roppant nehézségekkelvan összekötve egy ily munka : valóban megnem foghatja, hogy a szép Pennsylvanniát, elvitázhatlanula legszebb, s az Egyesület északi államaiközt a legtermékenyebb államot mikép lehet a vadon,zordon még miveletlen, st termékenység tekintetébenis sokkal Pennsylvania mögött álló Visconsinnalfelcserélni? És Lüdeman úron nagyon észrelehetevenni , hogy teste a sanyarú munka alatt igen sokatszenvedett.A ki hallja, vagy személyesen tapasztalja, hogyeoy amerikai telepesnek, mily roppant nélkülözéstkell kiállani, kivált az els években, annak állapotátbizonyosan nem a legirigylendbbekközé fogja sorozni.Ha az amerikai telepes jelentékeny tkévelnem rendelkezik, mely által számos napszámost fizethetne: akkor legtöbb esetben csupán saját erejére,saját kezeire van szoríttatva, s oda kényszerítve, hogyminden mezei munkát maga végezzen, a mi pedig aletelepülés els éveiben igen is nyomasztó. Erdt kellirtani, hogy a földet fel lehessen törni, s mivelésrealkalmassá tenni. Minden szántóföldet, rétet, szóval16*


244az egész tulajdont, ha idegen bitorlás ellen biztosítanikivánjuk, körül kell keriteni. Mindezek pedigoly munkák, melyek sok ert, fáradságot és jelentékenypénzert igényelnek, s a mellett még els évekbensemmi jövedelem, semmi haszonra sem lehetszámitani.Már, ha egy európai szántóvet, kit a meggyzhetiénadóterhe, katonakötelesség, csekély termés,ahhoz még bséges házassági áldásföldhöz sújtanak,kire a közel jövben csak tökéletes elszegényedésvárakozikosztályrészül; ha mondom egy ily nélkülözéshezszokott fóldmives, kire honában semmi vigasz,semmi jövend remény nem mosolyog, végresok kiállott szenvedés után elhagyja hazáját, hogy atávol nyugaton egy uj hazát alkothasson, egy jövedelmez,adómentes birtokot szerezhessen, mely fáradságáts munkáját bven megjutalmazza, családjas kés utódainak is biztos jövendt igér : ezt igentermészetesnek találom. O nehéz munka, s mindennemnélkülözéshez hozzá van szokva , nem ismermás gyönyört, más élvet, mint nehéz munkájánakaránylagos jutalmát ,mely az élet legels s legszükségesebbkellékei kielégitését biztosítja ; s boldognakérzi magát, ha családja körében , ezen uj hazája adtacsekély elnyöket nyugodtan s háboritlan élvezheti.O nem ismeri a finomabb társasági viszonyt, nemigényel magasabb szellemi élveket, s az európai jólétetsemmi oldalról sem ismerte meg.De ha egy elkel sorsú mvelt európai, ki azeurópai élet sokféle finom gyönyöreit ismeri, kinél a


245szellemi érintkezés, szabadabb s felderitbb társalgás•életszükséggé vált : csupa unalomból arra határozzamagát, hogy hazáját elhagyja, s arra megkívántatótke nélkül Amerika távol nyugati részeibe vándorol,hogy ott mezgazdászatot zzön, s az amerikai majorosélet minden nélkülözésének alávesse magát, s amellett azzal altatja, hogy ott lelki nyugalmat, boldogságot,és megelégedést talál : ezt már csakugyannem tudom megmagyarázni, s az emberi természetnektökéletes nem ismerését feltételezi annak részérl,ki ilyenre határozza magát, s a mellett még boldogságotis reményi. Nem csoda tehát ha levertség,bánat, elégületlenség, teljes lelki meghasonlás, reménytelenség,végre az elhagyott régi haza utáni sóvár,és leküzdhetlen vágyódás ezen elhamarkodottlépés elkerülhetlen következménye; és ha az általunkannyiszor ócsárolt haza , most a távolból a megdicsülésrózsás szinében tnik fel; ha minden ott szenvedettbánatot, minden kiálló tt igaztalanságot könynyenfeledünk, és csak a leélt kedves napokra, s vígórákra emlékezünk, melyeket talán rokonink körében,barátink társaságában, s szellemi társalgás élvezeteközt tölténk. Az ilyen embernek sem adómentesség,sem vallási sem politikai szabadság, legyen még olykorlátlan is, nem képes kárpótlást adni a megszokottélvekért, melyeknek becsét nem ismerte, mig azokatmegszerezhette a mikor kivánta; nélkülözésepedig azéletet minden kellemétl megfosztja, s melyekrl csakhosszas elszokás után szilárd határozottsággal mondhatle, s képes változhatlan sorsa eltt meghajolni.


246Amerikában minden bevándoroltat, ki Európábana mveltebb osztályhoz tartozott, Amerikábanpedig gazdálkodást z „diákos gazdádnak (latéin erfarmer) czimeznek. Még a gyakorlati gazda is, csaktöbb évi tapasztalás után , s miután többször elnyeltea keserjét, képes kitalálni a valódi módszert, melyszerint kell Amerikában gazdálkodni, hogy abból haszonháramoljék ;e szerint a diákos gazdának, ki legfeljebbcsekély, könyvekbl merített elméleti ismerettelbir, lehetlen bevándorlása els éveiben csakakármely eredménynyel is gazdálkodnia. Neki számosakadálylyal kell küzdenie, s a gazdálkodásban elretett minden lépése csak számtalan nem sikerült kísérlet,keser tapasztalat, s gyakran csalódott reményvégeredményéül tekintend. Nehéz munkához nemszokott tagjai az er feletti sanyargatás alatt gyakrancsaknem összeroskadnak, ugy hogy több mint közönségesbátorság szükségeltetik arra , hogy valaki ilykörülmények közt kétségbe ne essék , s reményteljesentekintsen a jövbe.Ha már most ily körülmények a felsbb osztályhoztartozó kivándorlottaknál gyakran levertséget,elégületlenséget, régi megszokott viszonyok utánisóvárgást, st reménytelenséget éskétségbeesést találunk,ezen épen nem csudálkozhatunk. Csak néhányév leforgása után, majd ha uj helyzetébe, ujviszonyaiba beleszokott, miután némi eredményhezjutott, szállong el lassanként a levertség, elégületlenség,s tér vissza az önbizalom, a mikor bizalommaltekint a jöv elibe, s hajthatlan sorsával kibékült.


247Visconsinban több olyan uri emberrel ismerkedtemmeg, kik egészen más reménynyel vándoroltakAmerikába, de vérmes reményeikben csakhamar csalatvaérezték magukat. Beszéltem berlini, lipcsei rajnavidékiurakkal sat. ,kik többnyire keseren csalatottreményeikrl panaszolkodtak ; azoknak pedig kiknem panaszkodtak az elégületlenségrl , régi hazájukbaivissza sóvárgás világosan homlokukra valairva,sminden kiejtett szavukból régi szülföldük újra láthatásánakvágya sóvárgott ki.Ezernyi elnyomott sóhajárulta el visszafojtott érzelmeiket.Egészen más sorsa van az Európából kivándoroltparasztnak. O már Európában hozzá volt szokvaa nehéz munka, smindennem nélkülözéshez, azértez rá nézve Amerikában sem uj s váratlan. Es csakhamarazon tapasztalatra jut, hogy fáradsága s munkásságanem eredménytelen , s néhány évi sanyarkodásutánolyan jólétre vergdik, melynek elérhetéséta legvérmesebb képzeldés segítségével sem mertevolna reményleni.Miután ifjabb Lüdeman urnái, ki itt olyan falusikorcsma formát tart, igen Ízletes félig európai, féligamerikai ebédet csaptunk, az egész társaságot sorsárahagyván, könny Buginkon dr. Wunderli ur majorjábakocsiztunk, mely a város épen ellenkez oldalánés hölgy-fekszik. Oda való utazásunkban számos ur ,bl álló társasággal találkoztunk, mely MilwaukeebólLüdeman ur majorjába mezei mulatságra sietett.Azonkívül egy népes indus csoporttal is találkoztunk,mely több nvel a városból jvén, hazájukba Mineso-


248tába vándorolt. Ezek egészen nemzeti öltözetük , azaz félig gyapjú takarók , részint rongyokba valánakburkolva, mig fejk s egyéb testük tollakkal ékesittetett,arczuk és testük pedig mindenféle szinnel undoritólagbe vala festve és mázolva. Ers, zömök, deutálatos testalkatúak valának, melyet badar öltözetükmég jobban eltorzitott. Az indusok szeretik az európaiaktólelhányt rongyokat összeszedni, s azokkaltestüket gyakran a legnevetségesebb módon beaggatni,így például gyakran láthatni férfiakat , kik niselyem kalapot viselnek, melynek eredeti alakjánakmég csak árnyéka sincs meg, vagy égy frakk vanujjainál fogva derekukhoz kötve. Egyébiránt, a hogycsak lehet iparkodnak magukat a zordon éghajlatellen védeni, s mivel annyi képesség , és ügyességgelnem birnak, hogy gyapjú takarójukból valami öltözetetkészitsenek, tehát összeszednek mindent, a mitaz európaiaktól kapnak, hogy testük meztelenségételtakarhassák. Leginkább elejtett vadak lenyúzottbrét szokták öltözetül használni, melylyel testüketkivált télen , midn túlságos hideg van, a mennyirelehet takargatják. Egész raj férfi, n és gyermek vonultutánuk a városon kivül, mintha a város szélénakart volna szerencsés utat kívánni nekik.Midn dr. Wunderli ur majorjába érkeztünk,mely inkább nyári mulató helynek , mint majornaknevezhet , az egész társaságot mély déli álomba merülvetaláltuk.Itt egy német úrral találkoztunk , kivel mégEurópából amerikábai áthajózásunk alatt ismerked-


249tünk meg, s ki még akkor megígérte, hogy visconsinbanikirándulásunkban kisérnifog, hogy ezen államnevezetesebb pontjaira figyelmetesekké tegyen. Deaz id sürgetett, s rövid megfontolás után csakhamarmeggyzdtünk, miként Visconsin bensejébei kirándulásainkrólle kell mondanunk, ha idejében Davenportbaakarunk érkezni, hogy haza utazásunkhozfoghassunk.Mig mi errl beszélgettünk, azalatt a férfiak ésnk kialudtak déli álmukat, a mikor a ház hölgyeinekbemutattattunk.Dr. Wunderli ur milwaukeei lakását igen kellemesenrendezé. Szép és kényelmes falusi laka elegendélvezetet nyújt arra, hogy az ember otthonosanérezze magát benne. Kényelem a kellemmel igenízletesen van egyesitve. A kényelmes bútorzat mellettcsinos szobrok, virágmedenczék sat. is diszesiték, éshogy a múzsák is tanyát ütöttek benne, tanusitottaegy a teremben álló zongora, a német classicusokkönyvtára, azonkivül néhány rajz és egy pillangógyjtemény dicséretes zsengéje. Csakhamar két hölgynem mindennapi zenetehetségének meglep próbájátmutatá be. A két mvészn közül egyik, feketeszem, sötét hajú, magas nyúlánk, amazon termet,ha nem csalódom Frankfurt vagy Bonn vidékérliifjú hölgy vala, ki német természete ellenére egybokros szürkét elég ügyesen megtánczoltatott, a mellett„gráciával" szivarozott.Amazon természete daczárais pillanatiban némi szendeség, némi zavarodottságmutatkozott, mi majd minden német hölgy-


250nél tapasztalható. És ezen ujabbkori amazon i kitnségekkelkedvesen cseng hang párosult. Beethoventöbb dala, azok közt Adelaide, s több német classicusdallama annál nagyobb élvezetet nyújtott, minél kevesbbévalánk rákészülve. O egyike a milwaukeeidalm, és zeneegylet legkitnbb mköd tagjainak.A másik hölgy, ki az elsnek kisérésében bájos énekeáltal élvezetes délutánt teremte, a ház leánya vala.Hangja talán nem oly tiszta, nem oly zengzetes, mintaz elsé, de a helyett annál nagyobb iskola, és képességgelbir az éneklésben. Épen oly tökéletes voltjátékuk is. Csupán classicus darabokat játszottak, shogy nagy szeretet, és mvészi ihlettelugy látszott ,tanulmányozták azokat.Miután szivünk, s fülünk a két szép hölgy játéka,s éneke által elbüvöltetett, egy sétát tettünk Wunderliur kertében, mely egy kis angol parkhoz hasonlít,de meglehetsen elhanyagoltnak látszott. Ugytetszett, mintha Wunderli ur azon okból forditanakevés figyelmet annak mivelésére, mert nem sokáraegy vaspálya fog rajtaátvonulni, a mikor különbenis fel kell vele hagyni.A mindenfell körülrajzó temérdek szúnyog csakhamarkizött minket a kert homályos lúgosaiból, skénytelenittettünk azonrészébe menekülni, hol kevesbbévalánk kitéve gonosz szúrásaiknak, s hol avendégszeret házi n egy csésze jó kávé, s más csemegévelvárt. Mint furcsaság megemlitést érdemel azis, miként Wunderli ur ez alkalommal egy palaczkvörös, saját maga gyártotta pezsg borral lepett meg,


251miben az a legnevezetesebb, hogy nem szlnedvbl,mert Visconsinban nem terem szl, hanem vörösribiszkébl készittetett : hanem ugy hiszem, hogysem a reimsi, chaloni és eperneyi franczia, sem a rajnamelléki pezsgnek nem fog ártalmára lenni a milwaukeeipezsgvel való versenyzés. Az els pohárralmegitta mindegyikünk aházi ur iránti udvariasságból,de már a második ellen bocsánatot kért.Az atlanti oceánróli barátunk ekkor nyeregbevetette magát, s a szép amazonnal egy sétalovaglásttett,ugy hiszem egy közel fekv majorba, mi pediga legszivesebb köszönetet mondva,ajánltuk magunkat,czélunk levén egy igen közel fekv mulatóhelyetmeglátogatni , melyen Milwaukee német lakosságavasárnaponként összeszokott gyülekezni, hogy itt egypohár sör, és ha kedvük csucsorodik, néhány hegedszólása mellett, a lefolyt hét gondjait elzze, s az életétélvezze.Már a német régi szokásához h marad minde-O ha egész héten át nehéz munkával sanyartanütt.magát, ha hat napig keresmény után fáradt : a hetedikénszereti gondjait szélnek bocsátani, s magánakés családjának néhány víg és boldog perczet teremteni.A német meglehets anyagi, de egészen józanelvbl indul ki, miszerint az ember nem azért él,hogy életét folytonos nehéz munkával sanyarja, hanemazért dolgozik, hogy éljen, és az élet gyönyöreiblannyit élvezzen, a mennyit körülményei engednek.Már az igaz , hogy amerikai szomszédainak ezáltalsok boszuságot okoz, s gyakran ad okot heves


252kikelésre;mert az azon mulatságban, melyet a németvasárnaponként élvez, a csupa imádásra szánt szentszabbath megszentségtelenitését találja. Azonban ilynézetek csak puritán papok sötét szellemétl származnak,kik az élet annyi fáradalmai, és gondjaival küzdembert még azon parányi élvezettl is megakarjákfosztani, mely lelkétfelderiti, és az életnek kellemetkölcsönöz. A szegény embernek csak a vasárnapjavan önfelviditására , és ha ezt illemes mulatságbantölti, a jobbak csak örülhetnek ennek, st a teremtnekis örömére szolgál, látván hogy teremtményeiörülnek az életnek.A német tehát Milwaukeeban is , valamint mindenütt,hol körülményei engedik, nem sokat tördikamerikai szomszédai orr-fintorgatásaival, s habár eretneknekmondja is az amerikai papság; még is régiszokásaihoz hn , vasárnaponként víg társaságbanelkölti pohár sörét, s szivesen nézi, ha az ifjúság vígzene, és dal mellett derit kedvvel kereng. O Horáccaltart, s vele igy énekel :,,Huc vina, et ungventa, et nimium brevesFlores amoenae ferre jube rosaeDum res, et aetas et sororumFila trium patiuntur atra."Itt tehát német szokás szerint nagyon vigan, ésderülten ment a mulatság. A vendégek egy része aterebély juhar, és gesztenye fák zöld lombozata alattüldögélt , mig a másik a teremekben foglalt helyet,s ugy tetszett, hogy víg beszélgetés, s folytonos sörözésbefojtja bánatát, s régi hazája utáni sóvár epedé-


253sét, és csak a jelen gyönyörteljes pillanatának élt.Meglehet, hogy sok szász azt képzelte, hogya dresdaibrühli területen , vagy az úgynevezett ,,nagykertben" van , ha mindjárt nem találta is fel azonpompás öltözéket, s tökéletes zenekart, mely azokatfelélénkíti. Ez alkalommal ismét több ur, és asszonysággalvolt alkalmunk megismerkedhetni, azok köztegy kisded, különben igen szerény kinézés, de elménczés vidor nvel, ki egyébiránt eleven, s szellemduskísérnkkel heves , még pedig diadalmas szóharczotvivott, s a mellett sok kemény dióba haraptatta,a mi a jelenvolt társaságnak a satyricus ur rovásárab anyagot nyújtott a kaczajra.A mulatóhely tszomszédságában egy zletértamerikai sörházat építtetett , melyben a németeköröme és gyönyörségére általuk annyira kedvelt,,lager"sört fzet, s az azoktólelég busásan kicsikartdollárokkal zsebeit tölti. Ha bár az amerikai különbennem örömest társalkodik is a németekkel, de szívesenbocsátkozik velk oly üzleti összeköttetésbe, melymellett kilátása lehet, hogy a jámbor német Miskadollárait kizsebelheti. Az amerikai maga nem igeniszik sört, hanem fzeti a német számára, és ez a sörfzamerikai, kinél többnyire németek dolgoznak,ezen jelentékeny söradó által , melyet neki a szomjasnémetek fizetnek, már eddig is igen gazdag emberlett.Ezután visszatértünk a városba , s még az napeste meglátogattuk a milwaukeei német színházat.Ez csak mkedvel színház, melyben csupán milwau-


254keei német polgárok, nk és leányok játszanak. Okezt „német nemzeti'' színháznak nevezik, s ezen czimvan azon ház homlokzatára is irva, melyben a színjátszókjátszanak. Ezen idegen nemzetiségi fitogtatásnagy szálka az amerikai szemében, s egy részrl ezértis gylöli a németet oly nagyon. Két vígjáték adatott,u. m. a,,Ngylöl" és az „Elátkozott herczeg."Mintmkedvelk meglépésünkre jól játszottak, különösena prima donna ,egy könyvnyomtató felesége tnt ki,ki Németországban is , bármely szinpadon tetszéstarathatott volna. Hetenkint csak egyszer játszanak,de akkor mindig zsúfolva van a ház. Rendes díj helyettévenkénti egyszeri bevételt kapnak a színjátszók: ellenben Ballatka karigazgató ur, ki Csehországbanszerzettézenészeti képességét, ingyen igazgatjakisded zenekarát, a miért az operánál évenkinti800 dollár fizetéssel van alkalmazva ; valamint zenekarais minden eladásért 20 dollárt kap. Az operaeladás a német zeneegylet helyiségében történik, hola részvényesek fele amerikaiakból áll, kiket a németekily módon mintegy bevezettek a mvészetbe, smegnyertek annak számára, ámbár itt is, mint a világonmindenütt féltékenység, s czivodás szerepel, miaz amerikaiak kiléptet vonta maga után. De majdcsak kibékülnek ismét, és mivel az amerikaiak nemképesek saját erejökbl egy énekegyletet összeállitani,kénytelenek lesznek német testvéreikkel kibékülni,ha valami mvészeti élvezetben ohajtnak részesülni.A milwaukeei szinházban , valamint Amerikaminden színháza, s nyilvános mulató helyén csak egy


255helyár divatozik, melyhez minden egyesnek egyenljoga van. Itt csakugyan beteljesedik ama német közmondás: „AVer früher kommt, der mahlt früher"(a ki elbb jön , az röl elbb). Néhány milwaukeeiur és asszonyságnak, kik egyebeknél feljebbvalóknaktartották magukat, nem tetszett az, hogy nekik vagykorábban kellett jönniök, ha azels sorokban akartakhelyet kapni ; vagy be kellett érniök az utolsó sorokbanihelylyel, ha öltözésük soká tükrükhöz bilincselé.Megkísértették tehát ezen czim alatt „reservirteSitze" (lefoglalt ülések) az els sorokban néhányhelyet biztositani , s ezáltal azon kivételes jogot istulajdonítani önmaguknak, miszerint k a darab kezdeteután is jöhetnek, sa jelenlev közönséget talána darab legszebb helyén, legérdekesebb pontján alegkellemetlenebbül háboríthatják. Egyébiránt is ezkevés nevelésre mutat ,. s szembetn bizonyságaannak , hogy mily kevéssé van sok ember tekintettela nagy közönségre, ha felpiperézett nk,vagy neveletlen uracsok zsúfolt szinházban a darabközepén az összeszorult közönség közé furakodnak, segész sor nézt felállani kényszeritnek , s ezáltal alegkellemetlenebb félbenszakadást idézik el. Sokember ezt készakarva teszi, hogy a közfigyelmet ilyenmódon vonja magára, miután ez más méltó utón nemsikerülhet. Az ily eljárás nemcsak kevés tiszteletremutat, mely ly el a közönség iránt viseltetünk, hanemhogy kevés nevelésben isrészesültek az illetk.És épen ezen oknál fogva nem lehete a lefoglaltülések indítványát keresztül vinni. A milwaukeeiek


256demokrata szelleme elleneszegült e czélzatnak, azthozván fel az indítvány ellen : hogy miután itt mindenkiegyformán fizet, következéskép mindenkinekegyenl joga van minden helyhez. A ki késn jön,elégedjék meg azzal a helylyel, mely üresen maradt.E szerint a milwaukeei szinházi közönség nagyontarka vegyületben igen szép és finom arczok tntekfel,melyeken nem látszott meg, hogy majorban (farm)nttek fel.Hanem gyakran a rétivirágok épen a legszebbek,s leggyöngédebbek, s miután k a természetszabad leányai, tehát a mvészet által sem el nemkényeztettek, sem el nem torzittattak, épen k a legbájosabbak.Nekem a többek közt az tnt fel leginkább,hogy a „kedves fiatalság" épen a földszinti bemenetlegels helyeit foglalta el , és senkinek sem jutotteszébe arra figyelmeztetni, hogy ez illetlen, vagyhogy onnan valaki elszólitani szándokozott volna.Ugy tetszik nekem, mintha a gyermekek nevelése tekintetébenAmerikában épen azzal ellenkez elvetkövetnének a mit Európában csalhatlan és jónak tartanak.Mig ugyanis Európában szüntelen szerénységreintik a gyermekeket, sazt akarják beléjük oltani,hogy k mindig az utolsók : addig Amerikábanszabadtér engedtetik a gyermekeknek, hogy természetiÖsztönüknél fogva elrehatoljanak, s mindenüttaz els helyet foglalják el. A gyermekek ezáltal nemhaladnak ugyan elre a szerénységben, st európaifogalom szerint tetemesen neveletlenekké lesznek :de már kora ifjúságukban önállókká válnak, önbiza-


lomra vergdnek, s minden helyzetbe207könnyen beletudják magukat találni. Ez az önbizalom gyakrannyegleség, és korlátlanságra fajulhat , és már többszörszolgáltatott okot méltó megrovás, és panaszra :de legtöbb esetbenaz élet gyakorlati szükségeire alkalmaztatik,a gyermekek korán elkezdenek sajátlábukon járni, hasznosan foglalkozni, dolgozni ésszerezni.Színház után Landa urnái egy prágai vendéglsnélvacsoráltunk, hol két, európai módon fogolyként Ízletesenkészitett prairietyukot költöttünk el , s ezzelberekesztettük a vasárnapot, melyly el ezúttal nemvolt okunk elégületlenneklenni.XXVI.Utazás Milwaukeebol Madisonba, Wisconsinfvárosába.napjaAugustus 20-ka Milwaukeebóli elutazásunkvolt, honnan Madisonba Wisconsin fvárosábavettük utunkat. 98 mérföld állott elttünk,melyet reggeli 9 órától délután egyig megfutottunk.A vidék mindig termékenyebb lett, minél messzebbtávoztunk a Michigan partjától, és minél beljebbnyomultunk az ország bensejébe, hol már halmos vidéktünedezett föl, melyet részint erdk, részint jólmivelt szántóföldek fedtek. Az erdk többnyire cserfákbólállanak, melyek itt is, mint Amerikában csaknemmindenütt törpék ,girbegörbék , s nagyrészbenkoronájuk vesztettek. Az amerikai serdk itt semXendlvich. 1. 17


25Smutatnak benyomásos alakot. Wisconsin hüs, és borongólége melegebb öltözet elkeresésére kényszerite,és a pillangók tarka csoportja, mely derültnapon vidoran zi egymást , most pedig könnytakarójanem nyújtván elegend védelmet a közelgseptember hs lége ellen, a fák lombjai alá bujt, s béketrönmegadással ott vár^, a meleg nap sugarainakkiiövellését, melyeket az ég ónszin felhs fátyolairigyen zárt el a fölclszinétl.A most már nemcsak Madisonig, hanem azontúlis elkészült vaspálya sebesen röpitett bennünket számosúgynevezett város mellett, melyek azonban inkábbegy város els, és ép csirájául, mint városultekinthetk. Több elszórt, de határozott terv szerintépített, közbenközben igen csinos házhalmaz, néhánytemplom, bolt, szálloda, községház, iskola és soha nemhiányzó újságkiadó-hivatal képezik ezen leend amerikaiváros els kezdetét.Déli egy óra után érkeztünk Wisconsin fvárosába,hol is a Capitol-house czim nagy, három emeletes,egészen amerikai modorban szervezett szállodábaszálltunk. Ámbár északra ugv mint nyugatra/mondhatni a polgárisodás véghatárain állott ezenszálloda, semmi tekintetben sem állott hátrább Amerikalegnépesebb pompás szállodáinál. Mindenüttazon pompa, azon kényelem, azon rend, mely aza.ne/rikai szállodákat minden oldalról jellemzi. Hogyezen intézkedés elnyeit kellleg méltányolhassuk, apolgárisodás legvégs határain, s a legjelentéktelenebbvárosokban fekv ezen szállodákat ám ha-


259sonlitsuk csak összeazokkal, melyek Európa legtöbbországaiban a fvárostól messze es vidéki városokbantaláltatnak. Ám próbálja valaki az amerikábaniutazást az orosz, lengyel, magyar, erdély, gács, olaszs spanyolországbani utazással összehasonlítani, s hiszem, hogy pillanatig sem fog vonakodni a gyzelmipálmát Amerikának nyújtani.Kevés idre, hogy a szállodába megérkeztünk,a chinai Gong- gonggal ebédre mennydörögtek. Amerikábanez igen kedvelt eszköz, melyet harang helyettszoktak használni. Ez mint a közelg mennydörgésiszonyú morajjal harsog át az egész városon. Elbámultam, hogy oly kis városban mint Madison annyivendéget találtam. Két hosszú asztal nyúlt végig azóriás étteremen , s mindkett körül volt ülve. Valóbanalig lehet megfogni, hol veszi magát az a sokutazó oly távol vidéken, s mi viszi oda ket? HanemAmerika üterének legtávolabbi elágazásában is rendkívülélénk a forgalom.Madison 5600 lelkes kis város. Ha mindjárt sikságonterül is el, fekvése még is igen kellemes. Aváros fekvését a Capitol oromzatáról néztük, melyegy szép kert közepén áll,hol a nagy level cserfák,és szép, sr lombozatú, s finom level ezukor juharoksötét árnyat vetnek a gonddal ápolt utakra. ACapitolnak, mint Amerika minden Capitolának oszlopzatoshomloka, éskúpja van, mely a város egészkörnyékére szép kilátással kinálkozik annyival inkább,mivel a Capitolium rendesen a város emelkedettebbpontján áll, és igy a város többi épületét


260jóval felülmúlja. A Capitolium ülésteremékarzattalvan ellátva a közönség számára, s mint minden nyilvánosülésteremet, melyben politikai tanácskozásfoly, a minden párttól egyformán tisztelt, és szeretett„ páter patriae" Washington jól vagy roszul találtarczképe diszesiti. Ebbl lépdeltünk fel a tet lapjára,honnan Madison egész vidékét nagy messziségbenbeláthattuk. Két tó partján feküvén , s némilegezek közé szorittatván, Madison házaia város szélesterületén fák és kertek közt állva , inkább hasonlitanakmezei mulató mint városi lakokhoz.Madison környéke, mind a mellett, hogy széles,hegyek által meg nem szakasztott sikságból áll, meglepenkedves benyomást gyakorol a szemre. Mert amit a természet víz és szárazföld, erdség és buja zöldrétek, és szántóföldek czélszer felosztása által a tájfestiszépség emelése tekintetében megtehet , itt alegnagyobb mértékben megtette, és a helyzet egyformaságadaczára is a tájfesti jellem változása általoly nagy változatosság tnik el, hogy a szemcsaktérképén.édes gyönyörrel pihenhet a város, és környékeInnen egy sétát tettem Wisconsin államnak avárostól jelenleg távol fekv, s attól jó darab térközáltal választott egyeteméhez. Mintegy */ 4óra távolságnyirafekszik a capitoliumhoz egy kisded halomtetején, de a naponként terjeszked városhoz mindigközelebb vonul. Az egyetem két,egymással átellenbenálló, egészen egyforma, három emeletes, homlokzatán11 ablakkal ellátott épületbl áll. A két épület


261közül az egyik csak akkor végeztetett be, csupán abens rendezésén dolgoztak még. Az intézet felügyelje,ki egyedül voltjelen, mert itt is szünid volt,bevezetett abba, s megmutogatta annak minden gyjteményét, mely összesen egy kis terembe volt összezsúfolva,s néhány természettani mszer, s egy ásványgyüjteményblállott. Villanyos kísérletekhezmegkívántató néhány készületbl állott az egész természettanikészület, mig az ásványgyüjteményt nagyrészint néhány földismei darab képezte, melyek azásványok közt minden rendszer ,minden rend nélkülösszehányva állottak. Azonban van az intézetnek,mint hivatalos kimutatásokból kivehettem, egy rendszeresenrendezett , s meglehets számos állattanigyjteménye, mely a Wisconsinban található állatoknagy részét magában foglalja. Ugy látszik, hogylegtökéletesebba madarak gyjteménye, mely több100 fajt foglal magába. A könyvtár 500 kötetbl áll,melyek közül a f részt az államtörvénykönyv , éscongresshatározatok alkotják,továbbá Young Encyclopediája,Cicero munkái, Shakespear Angolországtörténete, s néhány theologiai munka. Mutatott méga felügyel egy hallgató -teremet, melyben mintegy60— 70 hallgató elfér. A lefolyt évben mintegy 50növendék látogatta az intézetet.Mint az igazgatóságjelentésébl kitnik , nagy számú tudomány fogugyan felvétetni a tanítási tervbe, de ekkorig csekélyrész léptetett életbe, részint mert nem volt rá szükség,részint mert nem volt elegend tanitó.Ebbl az tnik ki , hogy a wisconsini egyetem


262alig egy algyninasium kívánalmainak felel meg , seurópai fogalom szerint azegyetem czimet teljességgelnem érdemli meg. Legfeljebb is egy leend egyetemcsirájának lehetne nevezni, ugy mint Madisonis csak egy leend nagy város csirájául tekinthet.Ugy látszik, hogy nevek megválasztásában az amerikaiaknem igen lelkiismeretesek, és gyakran fellengz,és sokat igér nevek által épen azt akarják pótolni.a mi igazán és valósággal hiányzik. A mennyibenazonban ezen jelentéktelen intézetet már most egyetemneknevezik, azzal csak azon czélt akarják kijelenteni,melyre törekednie kell, hogy a vég kívánalmaknakmegfelelhessen. Nem kétkedem, hogy a madisoni egyetem 50 év alatt nem lesz kénytelen nevétszégyenleni, és hogy Európa legkitnbb egyetemeimellett helyet foglalhat.Midn az egyetembl a városba tértem vissza,egy német szálloda mellett vitt el utam, melynek,,rheinischer Hof" volt a felirata.Belépvén ugy találtam,hogy nem egyéb mint közönséges sörkorcsma,melyben német emberek, ésiparosok pohár sörüket,és ebédjüket szokták elkölteni. Az itt összegyltnémetek közt egy ausztriai asztalost találtam, ki csaknéhány év eltt vándorolt Wisconsinba.Ezek is mindmeg valának sorsukkal elégedve, s ugy látszott, mikéntnem bánták meg, hogy régi hazájokat elhagyták.Munkát kapnak folytonosan, ha dolgozni akarnak,és pedig jó fizetés mellett.Egy, st nyáron kérdollár napi dijt is kap egy mezei munkás , a mellettaz élelmi szerek olcsók , ugy hogy okos háztartás


mellett kevés id alatt26omeglehets vagyonkát lehetgyjteni , mely független létet biztosít számukra.Miután tudtam, hogy fóldink Haraszti Madison közelébentelepedett meg, kérdezsködtem utána, és kmeglehets tudósítást tudtak róla adni. Öt azon avidéken a német telepesek nagy részint „Báró" névalatt ismerik. Hogyanjutott azon szerencséhez, hogyAmerikában báró czim alatt létezik, sehogy sem tudhattammeg. Ok azt beszélték nekem ,miként a báróWisconsin egyik legtehetsebb embere lehetett volnaokos gazdálkodás mellett. Azon egész darab föld,melyen mostPrairie duSac fekszik, s mely eredetilegHarasztnak neveztetett , az tulajdona volt. O aztapró részecskékre osztván, nagy részét igen olcsó ároneladta, mig a másik részét haszonbérbe adta, s magaa gazdasággal nem sokat tördvén , üzérkédési czt-1-ból ide s tova utazgatott , mig nem minden vagyonánakkiment a hátán ,a mikor vagyona maradékávalapjával együtt Kaliforniába költözött, hol mintmondják ismét igen jól folynak napjai. Neje elválttle, s jó darabig Uj-Yorkban lakott, de miután Harasztiismét tekintély, és vagyonosságra vergdött,újra visszatért hozzá.Már meglehetsen besötétedett, midn a városbavisszatértem , s mig egyik széles utczán a szállodábasiettem, nevemen haliam magam szólittatni. Meglepetvetekintek szélyel, s útitársamat egy Bugibanidegen ur mellett ülni pillantám meg, kit , mint földünketmutatott be.Mint monda neve Totó, pestiszületés, s rácznak adta ki magát. Hanem azt nem ve-


264hettük ki,hogy miféle nyelven beszél, mert magyarulnagyon roszul beszélt, németül pedig épen nem akartbeszélni; mert valahányszor ezen nyelven szólottunkhozzá , sohasem felelt. Egyébiránt ugy látszott,hogy Magyarországban meglehetsen jártas, és hogyjobb társaságokban is forgott. Legalább a magyarfurak nagy részét ismeri, és pedig nem csupán nevökután, hanem ugy tetszett, hogy viszonyaikba ismeglehetsen avatott. Hét év eltt vándorolt ki hazájából,s állítása szerint ez id óta tökéletesen elfelejtettea magyar nyelvet. Madison közelében egy 200holdra terjed majorságot vásárolt, melyen jelenlegegy Yankee daczára nagy hévvel gazdálkodik. EleinteHarasztival volt összeköttetésben, de csakhamar elválttle , mert mint állítá, igen okszertlen gazdálkodástvitt. Az eladása mindenben összhangzott arajnai udvarban talált németfóldik beszédével, stHarasztiróli tudomásunkat egy igen furcsa, s csaknemhihetlen adomával szaporitotta. Harasztinakugyan is volt egy pompás gzöse, melyen a MississippitUj-Orleansig beszokta utazgatni. Midn egyszerjól megterhelt hajójával Uj-Orleans alatt horgonyozott,s üzletei végzése végett néhány órára avárosba távozott : az alatt hajója kapitánya az utazókkal,s mindennel együtt a mi azon volt, szedtevettea sátorfát, s a nyilt tengerre bocsátkozott, hogyigy fnöke után járásától örökre megmenekülhessen.Midn Haraszti, dolgait végezve, a Mississippi partjáraérkezett, hajója elvolt tnve, és sohasem sikeritneki arról valamit hallani.


265Ha meggondolja az ember, hogy a hajó kapitányamily roppant veszélynek tette ki mind azonutazókat, kik azon hajón voltak, a midn egy Mississippigzössel, melyet a legels szemközt jöv nagyobbtengerhullám bizonyosan elborított volna,nyilt tengerre bocsátkozott : valóban bámulni kellegy olyan ember hihetlen vakmerségén, ki hogy egyhajó tulajdonosává tehesse magát, saját személyét sszámos utazót elkerülhetlen életveszélynek tette ki.Totó valóságos Yankeevá lett.Dohányt rág, sbrandit iszik, egy valódi amerikaihoz képest.A legterhesebbmezei munkához hozzá szoktatta magát,ámbár mint maga monda, eleinte nehezen esett, miutánegykor jobb napokhoz vala szokva.egy Yankee leányát nül is vette ,Tavasz ótas mint látszott olytökéletesen simult az amerikai viszonyokhoz, hogymint maga nyilvánította, szeretnéugyan régi hazájátmeglátogatni, de Örökre benne maradni, és ottélni épen nem kivánna.Már napközben jelentette egy nagyszer hirdetmény,miként „Othellót a velenczei szerecsent" egyvendég Mr. et Mss. Lyne, kimagát kitn drámaszinésznektartá , fogja adni estére a madisoni szinházban.Nagy kedvünk lett ezen eladást láthatni, smivel épen ideje volt, a színházba mentünk. Ezeneladás a drámaszinész javára, ki vendégszerepeisorát ezzel vala bezárandó, hirdettetett. Egy bohózatis vala kitzve „Knox and Box", mely Othellót követtevala. Midn a végetlenl ronda, és rideg színházbaléptünk, már akkor a bohózat kezddött. A


266ház igen gyéren vala megtelve , és a darab igen mindennapimódon vala játszva ; de azért a jelenvoltközönség túlságosan el vala ragadtatva, s tetszésétmorgás, fütyülés, ujjongás s dobolás által nyilvánitá.Egy hozzánk nem messze ül igen szép felntt leánykafolyvást zsebkendjét rágta ,melylyel örömében szájáttömte be. Bohózat végeztével a komikus, mintlátszott a közönség kedveneze kilépett az elfüggönyeleibe, s hosszú beszédben tudatta a közönséggel, mikénta drámahs rögtöni megbetegülése miatt a kihirdetettdarab nem adathatik el, ennél fogva vagy néhányrögtönzött bohósággal elégedjék meg, vagy haez nem tetszik, pénzét mindenki visszaveheti a pénztárnál.Senki nem mozdult, egyetlen pisszenés általsem mutatták elégületlenségüket , s a jelenvolt hallgatókközül egy lélek sem távozott.Ekkor a komikus borzasztó arczfihtorgatás köztkét Yankeedalt énekelt ,ezután egy, szerecsenné torzítottYankee mandora mellett két szerecsentánczotjárt el. Ugy látszik, hogy az amerikai különös elszeretettelviseltetik ezen táncz iránt , mert nem láttameladást, hol ezen tánczot el nem rántottákvolna, és az amerikai mindig kedvteléssel nézi, és alábak összecsattogtatása által magán kivül ragadtatik.Nincs benne semmi kellem, s legfelebb is bohókásnaklehet mondani. A mvész iszonyú lábügyességettüntet ki lábainak a rekedt mandora mértékeszerinti összecsattogtatása által,melyhez még a szerecsenekbohókás arczfintorgatási párulnak.Miután mind az eladásra kiszemelt darabokkal,


267mind aközönséggel eléggé elteltünk, odahagytuk aszínházat. Azon épületben , melyben a színház áll,egy nagy, és az amerikai emberre nézve elég kényelmesenrendezett biliárd terem is van , melyben marqueurnélkül játszanak, és a tekeasztal fölé drótrafüggesztett golyók által jegyeznek; továbbá egy pompásanbutorzott társalgó és étterem.Midn másnap a szálloda társalgó teremébe lementeni, igen udvarias s kedvkeres fogadósunk aztadta tudtunkra , hogy Chicagóból egy földink keresett.S alig múlt egy negyedóra, csakugyan visszatértismét, s bemutatta magát. Csinos, mintegy 26—28éves nagyváradi születés Kun Gyula nev fiatal embervolt az. O 1851-ben Smyrnából költözött Amerikába,hol is elször Hartfordon adott oktatást a franczianyelvbl, s az ottani fiskolában 400 dollár fizetésselalkalmaztatott, majd késbb ezen állását a chicagóibanknáli 800 dolláros állomással cserélte fel,hol jelenleg is mködik. Ugy látszott, hogy higgadt,nyugodt s igen szilárd fiatal embernek kell lennie,miután érdemes magaviselete ,szerénysége s szabatosmunkaszeretete miatt, minden többi honosi közt legkitnbbenpártfogoltatik Amerikában. Tle tudtukmeg, hogy a kis Madisonban 4 hirlap, és 12 hetilaplétezik, mig Chicagóban több mint 30 jelenik meg.Ha ezen roppant tömeg hírlapra gondol az ember,mely Amerikában minden, még oly parányi városbanis megjelenik, valóban meg nem foghatja,hogy ki tartja e sok lapot fenn, annyival inkább,hogy ki képes azokat elolvasni. Statistikai adatokkal


268be van bizonyítva , hogy magukban az egyesült-államokbantöbb újság jelenik meg, mint a többi világrészekbenösszevéve. Hanem az is áll, hogy seholsemolvasnak annyi hírlapot, mint az egyesült-államokban.Minden földmives, minden napszámos tart ésolvas hirlapot, st gyakran 10—12 éves gyermekekkezében láthatni újságot, melyet nagy érdekkel olvasnak.Az amerikainak gyakran alig van más olvasmányamint az újság, s az egyesült-államokban nemlátszik, hogy attól tartanának, hogy az újság olvasásveszélyes volna a népre. Miután az amerikai kormányérdekében fekszik a népnek minden politikai,társalmi, kereskedelmi spénzügyi viszonyokróli felvilágosítása,s a kormány hatalma ezen felvilágosításáltal nttn n :a hírlapok keletkezése egyedül azaláírók és olvasók hiánya által van megszorítva.Azonban ezen számtalan újság lehet fennállásamég is a hirdetmények halmazában rejlik, melyekkelmajd minden újság fele része betöltetni szokott. Amerikábanoly divatos dolog mindent hirdetni, hogycsaknem minden jelentékenyebb kereskednek vanbizonyos újságokban állandórovata portékái hirdetéseszámára, melyeket naponként, hetenként vagyhavonként hirdettet. Ugy szinte ezer egyéb dolog,melynek érdeke hirdetést kivan , naponként roppantmennyiségben jelentetik a lapokban. Ezen körülményokozza azután, hogy nemcsak a hírlapok aránylagigen olcsók, hanem a hirdetésekért is sokkal kevesebbetkell fizetni, mint más országokban.Egy múzeumnak, mint az óriás kiáltvány jelenté,


269az „egyesült-államok leggazdagabb , legtartalmasabbmúzeumának" nagyszer hirdetése arra csábított,hogy ezen muzeumot megtekintsük. Már eltte valónap czélunk volt meglátogatni , de mindig zárva találtuk.Ma végre nyitva állott. De mennyire csalódtunkezen nagyszer múzeum látásában. Egy nemigen tágas teremben emls állatok, madarak, hüllk,bogarak, csigák, kagylók, ásványok, foldfajok, indiainevezetességek s 100 féle más külön tárgy választás,s rend nélkül összehányva állott, de még is oly módonvolt rendezve, hogy a felállított tárgyaknak némibenyomást kellett gyakorolni a szemlélre. Hogyazonban a közönségnek necsak látvágyaelégitessékki , hanem füle is élvezzen , egy kintornya volt felállítva, melyet mindig nyikorgattak valahányszorvendégek jelentek meg.Habár egy ilyen múzeum semmi tudományosbelbecscsel sem bir, de mint állandó kiállítás, melynéhány centsért mindenki számára nyitva áll, nemminden haszon nélküli, a mennyiben még oly kis városbanismint Madison a természeti tárgyaknak személyeslátása által mindenki tökéletesebb fogalmatszerezhet azokról, mint rajzokból,ami nálunk mégnagyobb, és népesebb városokban is ritkán lehet.Azonban reménylhet, hogy ezen gyjtemények is jelentékenyenemelkedni fognak, mihelyt az amerikaiakizlése finomul, s az ilyenféle tárgyak iránti részvétüköregbedni fog.A szállodába visszatértünkkor felkért minket azigen nyájas fogadós, hogy a vendégek kényelme és


270gyönyörsége végett a szálloda tetejére alkalmazotttérfokra sétálnánk fel , honnan a város , és kies környezetetérképét egész kényelemmel beláthatjuk.Elfogadtuk ajánlatát , s a három emeletes szállodaormáról még egyszer andalogtunk azon meglepenkies képen, melyet a város és környéke nyújt.Miután Madisonban még egyszer megebédeltünk,délután négy órakor tovább folytattuk utunkat.XXVII.Madisonból Galenába és az Egyesült-államok„fels ásványtartományába."Szándékunk volt ugyan a Mississippi fels részétis beutazni . hogy a St.-Anthony zuhatagokhoz juthassunk, melyeknekközelében fekszik St.-Paul, sSchnelling vár. Ez a végpont, melyen tul nem haladnaka Mississippi gzösök rendes utjokban. St.-Paul,Minesota tartomány legkitnbb városa, Mississippilegészakibb pontján áll,a melyen a polgárisodás tanyátütött magának. Azonban Amerikában tölthetidnk pontos kiszámitása csakhamar azon meggyzdésretéritett, miként ez teljes lehetlen. Kényteleníttettünkazért els tervünkrl lemondani, és vagyMinesota, s azzal együtt St.-Paul, és az Anthonyzuhatagok meglátogatásával felhagyni , vagy St.-Louist, Cincinnatit, Pittsburgot , Baltimoret, Washingtontés Philadelphiát,szóval az Egyesület legérdekesebbvárosait s államait feláldozni. Ily körülményekközt könny volt a határozat. St.-Paul, és


271az Anthony zuhatagokat látni, akkor lehet érdekes,ha az ember az Egyesület többi részeit már ismeri,vagy egész bizonyossággal számíthat rá, hogy nemsokára meg fogja ismerni : de ha a választás a felsMississippi, vagy Ohio, Pennsylvania, Maryland, Kentukiközt áll : azon esetben pillanatig sem késhetünka határozattal. A mi az Anthony zuhatagokat illeti,különböz utazóktól oly egymástól eltér leirásokatolvastam, hogy inkább a kíváncsiság, mint valamelynagyszer természeti tünemény utáni vágyódás vonzottoda. Mert mig az egyik elragadtatással szól róla,s azon nagyszer látványról, mely élénken ragadjameg a lelket : addig a másik még csak nyomát semtaláljaa nagyszernek, a magasztosnak: st vannakutazók kik megfoghatlan és nevetségesnek találják,hogy valaki e tünemény által elragadtathatik, aztállítván, hogy minden kissé széles, s néhány lábnyimagas zsilip épen azon látványt nyújthatja. Elreféltem, hogy az Anthony zuhatagoknál engem is hasonlóérzés szállhat meg. En nem olyan természetvagyok: kit minden patak moraja, vagy minden susogáskönnyen magamon kivül ragad. Ha bár a szép természetnekhs barátja és igaz tisztelje vagyok is, deaz azzali folytonos társalgás, s a természettudományokkomoly tanulmányozása annyira kijózanított, hogyminden csekélység nem ragad meglep bámulatra.Miután tehátMinesotáról, minden csábitó vidékeivelegyütt lemondtunk : azt gondoltuk, hogy legalábba Mississippi melletti Prairie du Sac, Mineral-Point, és Prairie du Chien felé való kirándulás által


272kárpótlástszerezhetünk magunknak, ha a Mississippinlefele Galenáig, s Galenától vissza felé Davenportigutazunk. De ezen feltétünkkel is felkelletthagynunk, mert, nevezetesen a fels Mississippinjáró gzösök, különösen augustus vége felé, midnaz idjárás zordonabb, s az utazók gyérülni kezdenek,csak hetenként egyszer vitorláznak el a Mississippiállomásai mellett,s könnyen megeshetett volna rajtunk,hogy több napig kellett volna hajóra várakoznunk,mely lefelé röpitett volna. Hozzájárult, hogyPrairie du Sac, Mineral-Point, Prairiedu Chien jelenlegmég nincsenek is vasutakkal összekötve, skénytelenek lettünk volna a lassújáratú s kényelmetlenstagekkal (bérkocsik) beelégedni. Lemondtunktehát ezen kirándulásról is, s elhatároztuk, hogy aleggyorsabb utón a Mississippi melletti Galenába sietünk,ezen hiressásványország megtekintése végett,innen a Mississippin Davenportba térendünk.Mi tehát a madisoni vaspályán , mely erds , éstermékeny dombos vidékén keresztül Janesvilléignyúlik, még az nap délután négy órakor útnak indultunk.Janesvillétl Aftonig megszakad a vaspálya, skénytelenek valánk stageba ülni ,mely Aftonig szállított.Most elször történt , hogy hintós kocsira szorultunkutunk folytatása végett.Idáig egész Amerikábancsak gzt használtunk tovább szállításieszközül,s megvallom nekem nem esett zokon , hogy egyamerikai bérkocsit is próbálhattam, melyrl annyiroszat beszélnek, annyival inkább, mert az egész rajtateend ut igen rövid, s csak két óráig tartó vala.


273Ugy tapasztaltam, hogy az amerikai stage egy hajszállalsem jobb, de nem is roszabb mint a mi boldogemlékezet bérkocsiink valának, vagy mint a mi Pestés Eperjes , Szolnok és Arad közti gyors kocsiink.Egy elég tágas üveges kocsiban hármasával egysorban ültünk hatan, kívülem, s ntitársamon kivül4 buzgó dohányrágó, kik a kocsi nyitott ablakán keresztüljobbra s balra széles ivet formálva üritettékmagukból a barna dohány nedvet. Az igaz, hogyilyen dohányrágók versenyzése épen nem tartozik astagen utazás kellemeihez. Kíváncsiak valánk megtudni,váljon mit fog mivel ni a harmadik , ki kétutazó közé vala czövekelve , miután más menekvésnem maradt fenn számára mint társain keresztül köpködni.De az amerikai itt is bebizonyította, mikéntillendt az illetlentl nagyon megtudja különböztetni,s egészen visszatartóztatta magát a bagózástól.Egyébiránt a négy pompás ló, mely kocsinkeleibe volt fogva, tüskön bokron keresztül a termékenyvidéken oly gyorsan röpített ,hogy már nyolczórakor, tehát két órai hajtás után Aftonba értünk.Az amerikai kocsiutak roszaság tekintetében nemsokkal állanak a mieink fölött. Kosz idben épen olyjárhatlanok, mint országutaink nagy része.nincsenek meg Amerikában azonEllenbenutak, melyeket miországutaknak nevezünk, ott ezeket vaspályákkalpótolják, melyeken minden esetre gyorsabban lehethaladni, mint a mi országutainkon ,melyeknek jóságátoly örömest magasztaljuk.Aftonba érkezvén két óráig kellett a vaspályaNendtYich. T. 18


274megérkezésére várakoznunk, mely minket B elvi derébevala szállítandó, hol több pensylvaniai falusilakost volt alkalmam szemlélni , s velk ismeretségetfzni. Ezek többnyire németek valának, de kiknekmár sapjaik Amerikába költöztek. Beszédük ámbárnémet vala, de annyira elváltoztatott s átalakittatott,hogy csak nagy nehezen lehete megérteni. Még öltözetükis olyan vala mint sapjuké, hasonló ahhoz,mint még jelenleg is a német szántóvetk nagy részeközt találhatni. Széles karimájú szrkalap , rövidgömbalaku fehér gombos kék öltöny, s ugyanazonposztóból készült sötét kék pantalló.Járásuk nehézkes,valamint beszédük is.Mindenkit a bizalmas „te"megszólítással illettek, mely azonban az szájukbólnem mint a kedves bizalmasság jele hangzott kinem is mint a tiroloknál, régi eredeti erkölcsi tisztaságtanúságául tnt fel : hanem csak a szigorú, éselidegenit cynismus modora gyanántnyilatkozott,mely ugy látszik vallási, s politikai hitvallásukkalbens összeköttetésben áll, s mintegy attól feltételeztetik.Valamint egész külsejük kellemetlen, s elidegenitvala, ugy társalgásuk is azon vágyat ébresztette,vajha huzamosabb ideig ne kellene velk szellemiösszeköttetésben lenni. Mind kellemetlen, s taszitóegyéniségek valának, kiktl örömest menekült az ember.Rövid, s szárazfeleleteikbl annyit még is kivehettem,miként k Pennsylvaniából Wisconsinbaazért utaztak, hogy ezen kanahánnak hirdetett országfölde minségérl bvebb, s közelebbi ismeretet szerezzenek,de ugy látszott várakozásukban nagyon


275csalódva, minden esetre szebb s termékenyebb hazájukbavisszatértek.A csak este 10 órakor érkez vonat két óra alatta kis Belvidere városba röpített, mely Wisconsin határánIllinois államban azon fvaspálya állomásnálfekszik, mely Chicagóból Galenába vezet.Belvidere egy kiscsiraváros, mely alig 50 házbóláll, de igen csinos szállodával bir, melyben igenkisszobát, de annál nagyobb, és tisztább ágyat kaptunk.A szoba nagyobb részét a széles ágy foglaltael, melyben még egy mosdóasztal és egy szék is állott,s ezen nélkülözhetlen bútorokon kivül alig maradtannyi tér, a min fellehetett öltözni. Itt a legszembeszökbbenbe vala bizonyítva, miként azamerikaiszállodákban a szobákat csak hálókamarákul használják,melyekbecsak akkor lép az ember, ha lefekszik,s azonnal elhagy, mihelyt felöltözött. Mindenmás foglalatosságát hálószobáján kivül a szálloda társalgóteremében végziaz amerikai, mely itt épen olykényelmesen s csinosan vala rendezve, mint az Egyesületnépesebb városaiban.Belvidere, bár egyetlen utczából áll, de ebbenszámos gazdagon szervezett boltok, s rakodákkal,több igen Ízletes modorban épitett falusi lakkal bir,melyek itt annyival nagyobb figyelmet gerjesztenek,mivel oly távolaz amerikai polgárisodás középpontjátóllegkevésbbé sem számit az ember ilyesekre.Önkénytelenül azon kérdés merül fel az emberben :kinek lehet kedve ezen mondhatni minden természetikellemtl kopár vidéken oly igéz falusi lakokat épi-18*


276tetni? azokat mindazon kényelmekkel ellátni, melyeka legpulyább fényzéshez szokott Ízlést tanusitanak?Hiába keresnél valami ehhez hasonlót a mi falusiközép nemességünknél, mely vagy nem érzi ennekszükségességét, vagy nem gyönyörködik benne.Továbbákét Dagerreotypeur is lakik Belviderében, kikkitn mesterek az mvészetükben. Van még Panorámájais ilyen felírással : ,,the first Exhibition inthe united states" (els mutatvány az egyesült-államokban).Augustus 22-én déleltt egy sétát tévén avároson kivül, azt tapasztaltuk, hogy földe igen termékeny,s jól mivelt, melyen a szétszórva álló, igencsinos, s buja kertektl környezett falusi lakok a különbenlapály, s kellemetlen vidéknek némi bájt kölcsönöztek.Belviderevároskát (sehogysem tudtam kipuhatolni,micsoda körülménynek köszönheti nevét) aznap délután elhagyván, még esti 6 órára Galenábaérkeztünk.Minél közelebb jutottunk Galenához, annál jobbaneltünedezett a vidék szokott amerikai jelleme,t.i.az elláthatlan, és semmi halom által meg nem törtsikság. A vidék hullámszer görbületekkel kezdettemelkedni, melyek végre kellemes csoportozatu meglehetshalmokká dagadtak. Csaknem leirhatlan, milyörömmel üdvözöl a vándor egy halmos vidéket, hamár ezer mérföldnyi térséget átutazott, és folyvástugyanazon egy korlátlan sikság terit el szemei eltt.Uj-Yorktól kezdve csak Hudson ,és Albany vidékenyújt valami változatosságot , attól fogva a mint a


277tavak hosszában utazik az ember egész Mississippiigsemmiféle halmot sem pillant meg, ugyanazon elkedvetlenítlátvány terül el az egész Wisconsin valóátutazáson.Az üde bokrokkal bentt, és ezüstfehér patakoktóllocsolt völgyek, és rétségek buja zöldje, melyekfölött a sziklás halmok gyakran festi alakbannyúlnak fel, üdit, és kellemes képet tár fel az elbádjadtszem eltt. Galena tszomszédságában a halmokcsaknem hegyekké domborodnak, de azért valóságoshegyeknek, bármint erlködjenek is azokkálenni, nem nevezhetk.Gralena egy ily két sor halom közé van szoritva,és egy jelentéktelen patakcsa által (Fever-River),mely a szk völgyet hasitja, két részre osztatik. Igenjelentékeny város, mely 10,000 lakost számlál,s csinoslakházakkal, meglepleg gazdag rakodák, nagyés pompás boltok, s diszes kirakatokkal büszkélkedik.Valóban megvalék lépetve, midn ezen kis városbanmindenütt gazdag, ékszer, norinbergai portékatárakat,nagy porczellán, üvegrakodákat, ruha, kalaptárakatsat., oly különböz választékban pillantok meg,mint eztcsak nagyobb városainkban szoktuk tapasztalni.Igaz ugyan, hogy ezen raktárak az egész vidéketellátják, de csakugyan világos tanúbizonyságottesznek a mindenütt elterjedt szokatlan jólétrl, melymég a közép, s alsó osztályt is képesiti , hogy az életfinomabb élvezeteiért nagyobb összegeket adhassonki. Ugy szinte az a szálloda is, melybe betértünk, nagys mindenkényelemmel oly pazarul ellátott, miként


278az Egyesület legjelentékenyebb városai els rangúszállodáival versenyezhet.Galena népessége leginkább németekbl áll, kikbányászat, és földmiveléssel foglalkoznak, de azonkivülkereskedést is znek, mely itt nagyon élénk.Galena vidéke ásványgazdagságát tekintve azEgyesület legérdekesebb, s legfontosabb pontjai közétartozik. Az igaz , hogy az itt ásott érez , sem aranysem ezüst, sem más nemes érez, hanem csak ólom: deaz óly roppant mennyiségben találtatik itt, mikéntaz abbéli nyeremény több hasznot hajt a vállalkozóknak,mint Európában sok arany ésezüst bánya, legalábbnagyobb jólét s gazdagság uralkodik Galenalakói, mint Selmecz,vagy Szászországban Freiberglakosai közt.Az ásvány vidék, melynek központján fekszikGalena, a Mississippi két partján elterül Wisconsin,Illinois és Jowa-államok egy részén, és elfoglal 80Townshipet (városterület), vagy 51,200 holdnyi térséget.Ebbl a legnagyobb rész, jelesül 62 városterületnyiWisconsinban, 8 délnyugati Jowában, és 10északnyugati Illinoisban terül el.Azon ásvány, mely itt ólomnyerésre használtatik,mint minden ólombányában itt is ólomfényle , az azólomkéneg (Schwefelblei), mely itt is mint mindenütt86,7 századrész ólmot, és 13,3 ként tartalmaz, ésgyakran 1—2ujjnyi nagyságú koczkává jegeczedve jel. Ezen ásvány latin neve Galena plumbi, és hihetlegez szolgáltatott alkalmat a város elnevezésére.Az éreznek nyerése a város közel környékén a


279legdurvább modorban történik, és csak a bányákrendkívüli gazdagsága teszi azt lehetvé , hogy a bányászokfáradsága meg van jutalmazva. Augustus 23-án reggel egy szerecsen oldala mellett kikocsiztam avárostól két angol mérföldre fekv aknákhoz, saztgondoltam, hogy az ólomnak ily roppant termelésemellett, melyet évenként teremtenek, csak némilegis rendezett, s szabályozott bányászatot találok, srendesen beépitett aknákat látok. De mind ebblsemmit. Néhány elszórt, gyéren lakott szegényeskunyhó, számos vakondok túrásként felhányt halomfedi köröskörül a földet, azok mellett néhány láb,gyakran néhány ölnyi mély formátlan lyuk, mely azakna helyét pótolja, melybl egy vizirányos bejárásvezet a föld mélyébe, az aknaforma lyuk fölött egyegyszer tekerocsiga, mely körül egy kötél kanyarodik,azon egy puttony, mely a sok ezredéves álmábólfelzaklatott erezet napvilágra szállitja , mind azonkészületek, melyeket a galenai bányász használ. Ezenaknák nagy része azonban elhagyatott állapotbanvolt, részint mert a vállalkozót reményében megcsalták,részint mert annak nyári idben aszántásvetéstöbb nyereményt igért. A bányászok nagy része isigen mindennapi emberekbl áll ,kik minden bányászatiismeret nélkül, s megfosztva minden a bányászateredménydus vitelére szükséges segédeszközöktlszánják magukat csak vaktában ezen bizonytalanpályára.Még kevés év eltt az ezen vidékeni ásványterületaz állam tulajdona volt, s mindenki bármely meg-


280szoritás nélkül kénye kedve szerint turkálhatta a földet,s ott nyithatott aknát, hol természeti ösztönelegnagyobb eredménynyel kecsegtette. Miután azonbana Galena körüli egész ásványvidék a kormányeladásából magánkezekre ment át , a földnek ezenönkényes, s rendszereden turkálása annyiban szenvedettmegszorítást, hogy minden, ki mint bányászakar szerencsét próbálni, egy darab földet, a nyertérez % vagy j részének átengedéseért, csak a tulajdonostólbérelhet, s akkor kezdhet a munkához./5Rendesentöbben lépnek társulatba, kik egyformán segédeszköz nélkül szkölködk, s járatlanok a bányászatiismeretben, s kölcsönösen gyámolitják egymást fáradságosmunkáj okban.Igaz ugyan, hogy sok balul sikeritkisérlet után gyakran csalódnak reményökben,s kényszerülnek megkezdett munkáj okát abbanhagyni, legalább ezt mutatják a számos fvel bentthalmok, s elhagyatott aknák : de azért csak némilegokszerbb eljárás mellett is nagyon nyereményes lehetitt a bányászat, miután mondhatni, tiszta érczendolgoznak. Több ily elhagyott aknánál számos mázsáramen tiszta erezet, mint gazdátlan jószágot,rizetlen heverni láttam; melyekbl több nagy rendszeresenkifejldött jegeczekkel bentt darabokat magammalEurópába vittem.Azonban nagyon csalódnék ki azt hinné, hogyaz egész ásványterületen mindenütt egy formán rendezetlenmodorban történik az érczásás. Ugy látszik,hogy ez csak Galena környékén van igy. Már beljebb,különösen Wisconsin államban a szabályozott bánya-


281szat ezen rendszeretlen turkálást egészen kitoltahelyébl. Itt már a tudomány kivánalmai szerinttörténik a bányászat, értelmes s tudományosan képzettemberek vezetik azt, s számos gzgép van folytonosmködésben, melyek részint elhozzák, részintfeldolgozzák az elhozott erezet.Csak ily módon lehet aztán kimagyarázni, mikénta fels ásványterületekeni évenkénti tiszta ólomtermelés, az összes európai szárazföld ólom elállításátmár isfelülhaladja. így például statistikai adatokszerint a fels ásványterleteken 1851-ben elhozott,s onnan szerteszéljel küldözött ólom mennyisége33,188,050 fontra ment, holott az európai szárazföldön elhozott ólom mennyisége alig 31,500,000fontot tett.Ezen ólomnak nagyobb, jelesül 4 / 5része GalenábólSt.-Louisés Uj-Orleanson keresztül Uj-Yorkba, saz Egyesület többi városaiba szállíttatik. A Fevrefolyam partján mindig roppant kupeczekbe felhalmozottrakásokat láthatni, melyek ott hajókra rakatvána Mississippin lefelé egész a mexicói tengeröbölig vitetnek.A halmos vidék sok táj festi kellemmelkínálkozik.Az egész vidéket bekocsiztuk, s mindenütt jólmivelt , és termékeny földet , diszes kerteket , csinosfalusi lakokat sat. találtunk. Atalában amerikábailiutazásom alatt mindenütt azt tapasztaltam , hogy azamerikai igen sokat tart a falusi lakra , arra tetemesösszegeket költ, s a legpompásabban, s kényelmesebbenszereti azt rendezni. O tehát a természet kellemei


282iránt nem érzéketlen, s a falusi lakást minden módonkellemessé óhajtja tenni, s a különben mostoháskodótermészetet megkiesiti. A városban lév girbegörbeségeketelegyengetik, a város kiterjedését akadályozójelentékenyebb halmokat, s sziklatömegeket elhordják,hogy a forgalom szabadon terjeszkedhessek, smozgalmát se hegy, se halom gátlólag ne csökkentse.Czélunk volt még 23-án reggel 9 órakor elutazniGalenából. A kis Fevre-Biveren, melynek gyakranalig van 3 lábnyi vize, mindig több kisebb s nagyobbgzös horgonyoz, melyek a Mississippibl jvén ezenfolyamon felfelé egész Galenáig vitorláznak, hol mostutazókat, sportékákat szednek fel, majd raknak ki,s rövid ott tartózkodás után ismét megfordulnak,hogy utjokat a Mississippin vagy felfelé St.-Paulig,vagy lefelé St.-Lousig vagy Uj-Orleánsig folytassák.E szerint megy naponként gyakran több gzös. Azaugustus 22. és 23-án ott horgonyozott hajóknakegészen más rendeltetésük volt, minthogy utunk továbbfolytatására használhattuk volna. Azonban aztmondták nekünk, miszerint reggeli 9 órára egy hajótvárnak, mely hihetleg még dél eltt visszaindul.Visszasiettem ezokból az aknáktól, nehogy a hajótelszalasszam. De midn visszatértem sem volt mégott a várt hajó, s igy telt el ez egész nap folytonoshasztalan várakozásban, a nélkül hogy a ránk mértGalenában töltend unalmas vesztegléstl bár mimódonmenekülhettünk volna.Legalább húszszor kisétáltunkszállodánkból a partra, de mindig hiába.Végre este felé megjelent egy hajó, melyrl azt mon-


283dák, hogy másnap elutazand, s azonnal elhatározánk,hogy Galenát azzal elhagyandjuk. Minthogy pedigmég meglehets világos volt , egy sétát tettünk a városazon részében is , mely a folyam másik partjánhalmos térre vala épitve. Midn azonban szállodánkbavisszatértünk, nem csekély boszuságunkra, azt kelletthallanunk, hogy azon hajó már ismét elutazott. A hajóskapitány kénytelenittetett elbbi határozatátmegváltoztatni, s azonnal horgonyt húzni. Táviratoztais a szállodába miként Galenát fél óra alattelhagyja, s minden-felé kerestek bennünket, de sokkalmesszebb valánk a szállodától, minthogy egykönnyen megtalálhattak volna.Szerencsénkre még azon éjjel több hajó érkezett,melyek közöl egy már a következett nap reggelén elutazandóvala. Mi azért helyet váltottunk arra, s24-én reggeli kilencz órakor elhagytuk Galenát.HaaFevre folyam jelentéktelen nagyságát meggondolóraveszi az ember, valóban bámulnia kell,mikép lehetséges az, hogy oly óriás gzösök, mint aMississippi gzösök járhatnak rajta. A folyam sokhelyen gyakran aligkét lábnyi mély, és a rajta ügygyelbajjalmozgó óriás gzösök gyakran fenekestlfelkavarják az iszapot, ugy hogy azt hiszi az embermiként inkább sürü iszapban, mint vizben mozognak,és még is az év minden szakában akadályozatlanuljönnek mennek rajta. Galena alatt a hajók kiállásától50 lépésnyire nád és káka tenyészik a viz közepén.Már most ha azt látjuk, hogy a mi nagy, és pompásDunánkon gzöseink gyakran vizapály miatt kény-


284telének fennakadni , méltán kérdezzük önmagunktól,mi oka lehet, hogy a mi folyamainkon miért nemépittetnek ilyen hajók, mint ezek melyek az amerikaifolyókat oly roppant számmal, a legsekélyebb vízállásmellett is hasogatják.Az amerikai folyamgzösök, az úgynevezettMississippi gzösök alkotásukra nézve lényegesenkülönböznek az európai folyamgzösöktl. Miutánt. i. legtöbb amerikai folyam, még a Mississippit,Öhiót, Missourit sem véve ki, sok helyen az úgynevezettfolyamroham, vagy ismedrének csekély sziklástalaja által fennakasztatik , mely fölött a folyó különösenalacsony vízálláskor, mint a patak kavicsosfenekén morogva zug el; kénytelenek valának a hajófenekét igen laposra építeni, hogy t. i. velk még avizroham fölött is át lehessen suhanni. Ennél fogvaminden amerikaifolyamgzösnek némi teknalakjavan, ugy hogy gyakran a legóriásabb hajó is aligmegy három lábnyira a vizbe. Sokkal szélesebbek ismint folyamgzöseink, de a helyett aránylag rövidebbek,s némi tekintetbena tekensbéka héjjához hasonlítanak.A hajónak ilyetén lapos építése természetesenegészen más gépszerkezetet igényel. Az amerikaifolyamgzösök gépe mind felülnyomó, ennél fogvaa szétpattanás veszélyének jobban kivannak téve,mint az alólnyomó gépezetüek , mint a mi folyamgzöseinkalkotvák. Európában a biztosságnak feláldozzákazon lehetséget, hogy mindenütt minden idbenszabadon lehessen vitorlázni. Az amerikai pedig készegy kis biztosságot feláldozni , ha az által czélt érni


285képes. E szerint az amerikai tökéletesen elégedett, haminden folyamon gzössel utazhatik, s keveset tördikazzal, hogy közülök egyik vagy másik légberöppen.Keggeli 8 órakor hajóra ültünk tehát, mely nemtartozott ugyan a Mississippi legnagyobb, és legszebbhajói közé, de azért 60 utazóra volt rajta zárka, smint a többi folyamgzös, az alsó hajóöblön kivülmég két emelettel s oly nagy teremmel birt, melycsaknem a hajó egész hosszát elfoglalta.Egy óra múlva felvonattak a vasmacskák, s 14angol mérföldet kelletta Fevre folyamon utaznunk,mire a méltóságos Mississippire értünk. A Fevre folyamhalmos, és zöldfü, s buja cserje fedte partjai, s az általaitt s ott képzett dus szigetek kellemessé varázsoljáka rajtái utazást. Ott pedig, hol a Mississippibeömlik, meglehets szélesre terül, s számos sziget borítja,melyek zavaros viztükrét megszakasztják. Azegyesült-államok legnagyobb folyójának partjai azonbana Davenportignyúló területen át kevés természetiszépség, úgynevezett regényes színezettel pedigteljességgel nem kínálkoznak. Nagy részben egészenlapályosok, sivatagok s csak itt s ott emelkednek aviztükre fölött alig 50 lábnyi magas zöld erdfedtehalmok, melyeknek tövében nagy részben ifjú,s csirájukbólcsak most bontakozó telepek merülnek föl.A lapályos partokat leginkább sürü erdség boritja,melyet embernyom még aligha tapodott. Azt hinnévalaki, hogy ezen egy hatalmas folyam partján ezredekóta eredeti vadonságukban szabadon tenyész


286erdk valami megható méltóságos tekintetetnyújtanak,hogy itt izmos égig meredez óriás fáknak kellállaniok, melyek a folyam árjával , s az id emésztfogával daczolni képesek. Azt hinné az ember mikéntezt várni annyival inkább jogositvavan, mivel sokutazó leírása után ezt feltenni mintegy kényszeríttetik.De a higgadt szemléld szeme mind ennek mégcsak árnyékát sem képes felfedezni. A fák mindaprók, semmit sem mutatók, törpék. Hasztalan keresegésséges, s diszesen fejlett koronájú fát ; mind száradozó,kivesz-félben áll. A futásában szabadon, sakadályozatlan hömpölyg folyam szünetlenül szaggatjaa partot, melyet vizbe dlt számtalan fa élettelentörzse fed. Ugy szinte a Mississippi vize is zavaros,és iszapos, s magától képzd nyákony zöld hártyájafedi a lomhán folydogáló folyam hullám általmeg nem tördelt víztükrét. Sokat hasonlít e tekintetbena Dunának Komárom vagy Gönyn felöli kietlentájához; vagy a Tisza unalmas partjaihoz,lomha folyásával alsóMagyarország sivatag pusztaságaiközt kigyózik.a mint azEgyetlen gyönyörködtet kép, melyet a Mississippipartjai nyújtanak,az azokon elszórt számos uj,s életvidor telep, melyek közöl néhány már tekintélyesállapotra vergdött. A Galenától Davenportignyúló egész vonalon nem valék képes egyetlen településrealkalmas pontot találni, mely már el ne foglaltatottvolna. Mindenütt, hol csak a Mississippipartjai a vizszine fölött némileg felemelkednek, tehátaz áradatnak még magasabb vízálláskor sincsenek


kitéve;287mindenütt hol csak a parttól meglehets távolbansürü erdség boritotta halmok domborodnak,s köztük, és a part közt termékeny, s földmivelésrealkalmas sikság terül el, uj, erteljesen fejledez telepeketlehet találni. Ezek közt legkitnbbek, s mártekintélyes városokká emelkedtek Bellevue, SavannahFulton, Lyons, Albany, Camanche, Le Claire, sat.,melyek a két parton rendesen egymással szemközt,mint vetélked ikertestvérek terinek el. Természetes,hogy mindegyiknél megállapodik a gzös, s részintutazókat, részint portékát, bútorokat sat. hol kiraknak,hol beszednek.Mert gyakran csupán a felsalájáró gzösök az egyetlen közlekedési eszköz, melyáltal a nagy folyamvonal mellett fekv uj városok,és gyarmatok egymással összeköttetésben állanak. LeClaire alattkezddnek a Mississippi rohamatjai, melyeka hajós kapitányok kiszámitása után némi megszakadásokkal18 angol mérföldön át tartanak. Magasabbvizálláskor bizonyos meghatározott helyekencsak a víz kerengése, vagy a folyam sebesebb hullámzófolyása által ; sekély vizálláskor pedig hallható zugásbanmutatkoznak, melyet a viz okoz, a mint afolyam tükre alatt lappangó sziklagerinczek fölöttsebesen elzúg.Ezen Scyllák sok hajónak lettek már,gyakran sirjává, a mennyiben a viz alatt néha alig kétlábnyira lappangó sziklacsúcsok annak gyomrát a szóteljes értelmében felhasították. Egy szétszakadt hajótöredéke, mely mellett elhaladtunk, figyelmeztetett afenyeget vészre, s hasonló sorssal ijesztgetett; mithogy csak nagy ügygyelbajjal kerülhettünk el, azon


288körülmény bizonyítja, miszerint gzösünk isazon átzökkent néhány ers döfést kapott, sa minta kiállósziklacsucshoz oly borzasztó morajjal dörzsöldött,hogy megrémülve mindenki felszökött helyérl.Hanéhány ujjnyival sekélyebb a viz, minket is azoncsapás sújt, mely néhány hét eltt azon gzöstsujtá, melynek hullája mintegy 50 lépésnyi távolbanhevert mellettünk.Ez alkalommal egy adoma ötlötteszembe, melyet nekem egy Mississippigozös-kapitányárólbeszéltek. Midn jelesül az egy ily helyenhatolt át gzöséve] , s az oly hatalmas lökést kapott,hogy mindenki megrémültén a fedezetre futott, s akapitányt azon kérdéssel ostromolta ,,mi történt ?"mireazon megnyugtató választ adta,, légyének önöknyugodtan, a hajó csak elsülyed. Nevezetesen csakazt tartotta valódi veszélynek , ha hajója a levegbereppen.A hajóknak sietniök kell, hogy ezen veszélyeshelyek mellett elbb elhatoljanak, mint a sötétségbeáll, és pedig meglehets homályos volt, midn aLeclairféle szirteket elhagytuk. Nem sokára a kéttestvérváros Rockisland és Davenporthoz közeledtünk,melyek már akkor a számtalan gázlámpa tündérfényébenúsztak, s áthaladtunk azon helyen, melyenaz amerikaiak a Mississippinek hiddali átépitésételhatározták, s határozatukat azonnal életbe léptetniis megkezdették. Mert az amerikaiaknál gyorsan követigondolatot a tett. A két parton már el is kezdtéka hídfket építeni, s a szirtszigetet (Rockislandot),melyen az Armstrong vár áll, választották az óriás


289lánczhid középoszlopa legbiztosabb alaphelyéül. Ezfog lenni a legels hid, mely a Mississippin átnyúlik.Ez fogja a Chicagóból Rockislandon keresztül vezetvaspályának a Davenportból kiinduló, ugy szinte anyugaton Rocki-mountainsig tervezett vonallali összeköttetéséthelyreállítani, s igy az egyesült-államokkeleti felét a nyugatival összekötni. Az amerikaiakÖrömmel néznek e pillanat eleibe, és Scherzer kifejezéseszerint „nem oly gyermekesek, és pedánsokmint a jámbor kölniek, kik a Rajnának forgalmatelmozditó áthidalását elfogultságukban azon okbólnem akarják megengedni, mivel ez a Rajnapart festitekintetét nagyon csökkentené ! ! ! Mily kár, hogy azamerikaiaknál hiányzik ezen regényes szellem !(Vége azels kötetnek).Nt dtvicfe I.19


TARTALOM.Bevezetésül *i.4II.Európán át4-19III.Búcsú Európától 19—23IV.A tengeri ut 23 37Y.Az új világ. Halifax. Bostoni ut 37—44VI.Amerikai szállodák 44 51VII.Boston 51 56VIII.Harwardféle collegium, Cambridgeben 56— 63IX.Amerikai ebédlk. Bunker-Hill. Jégtárak. Bostonvárosháza. Commonpark. Fegyvertár .. . . 63 — 72


291X.Massachusett állambörtöne. Váraház. Lowell . . . 73 — 80XI.Utazás Bostonból Uj -Yorkba. Amerikai vasutak.N. Haven. Yale-College. Cholera. Uj -Yorkbaérkezés. Sz. Nicholas hotel 81 — 94XII.Uj-York 94—105XIII.Uj-York. Folytatás. Oinnibusok. Crotonvizvezetés.Tüzoltócsapat 106—114XIV.Uj-York. Folytatás. Nyilvános épületek . . . 114— 118XV.Uj-York szellemi élete 119 — 140Uj -Yorkból a Hudson folyónXVI.Albanyba, Uj-Yorkállam fvárosába 140— 150XVII.Saratoga, Északamerika leghíresebb gyógyforrása 150—157XVIII.Niagara 157—168XIX.Niagarától Davenportig, a Mississippi partjáig . 168—182XX.Davenport 182 — 191XXI.Davenport. Folytatás. Európai különczök. Amerikaijellemek. Indusok 191—202


292XXII.Dp.venport. Folytatás. Iparvállalatai. Szellemi éspolitikai mozgékonysága. Természettudományikirándulások. A nép mulatatásmódja . . 203—216XXIII.Davenportból Chicagón át Milwaukeebe .XXIV.Milwaukee, Wisconsin legnépesebb városa.. . 216— 232Németvendégfogadó. Sebes felvirágzása. Német lakossága.Népgylés 223—240XXV.Milwaukee. Kirándulás több német gazdához. Anémetek életmódja. Színház 240 — 257XXVI.Utazás Milwaukeeból Madisonba , Wisconsin fvárosába257 — 270XXVII.Madisonból Galenába és az Egyesült-államok ..felsásványtartományába" 270—289


AMERIKAI UTAZÁSOMMÁSODIK KÖTET.


AMERIKAIUTAZÁSOM.Dr.Nendtvich Károly által.Egy földabroszszal es három körajzzal.MÁSODIK KÖTET.Smithsonféle intézet.«>2,30§»*tf3oe/*frPEST, 1858.Kiadja Heckenast Gusztáv.


Pest, 1858. Nyomatott Landerer és Heckenastnál.


TARTALOM.XXVIII.Davenportból St.-Louisig 1 — 27XXIX.Dr. Engelmann. St.-Louisi és Missouri-egyetem ésegyéb tudományos intézetek. Dr. Koch Albertés Börnstein 27 — 36XXX.St.-Louis iparvállalatai. Vizvezetése. Fegyvertára 36 — 49XXXI.Louisville 49-68XXXII.Cincinnati 68 — 96XXXIII.Cincinnatiból Columbusig. Óhió-állam leirása . . 96—110XXXIV.Columbustól Pittsburgig 110—119XXXV.Pittsburgtól Harrisburgig 119— 126XXXVI.Harrisburgtól Baltimoreig 126 - 140XXXVII.Washington. A Capitol és az Államelnök lakháza 140—151


XXXVIII.Smithsonféle intézet. Washingtonféle emlékoszlop.Kincstár. Fpostahivatal. Patent-Office . . 151—XXXIX.166Washingtonból Philadelphiábai utazás. Philadelphia.Girard-College 166 — 176XL.Fairmount Vizvezetés. Gazdasági kiállitás. Laureihill-Cemetery.Penitentiary. Nyilvános sétatérek.Virág- és gyümölcskiállítás. PhiladelphiaiOpera . 176 — 186XLI.Isaac Lea. A természettudományok akadémiája.Pennsylvania medical - college. Tudományosmozgalom Pennsylvaniában 186—205XLII.Philadelphiából Uj-Yorkbai utazás 205-218XLIII.A Yankee 219-258XLIV.Zárszó 258—264


AMERIKAI UTAZÁSOM.


XXVIII.Davenportból $t.-Louisig.Augustus 24-én este értünk vissza a MississippinWisconsin államba, és a fels ásványterületekre valókirándulásunkból Davenportba. Az erre következszombatot hazautazásunkra szükséges készületeim,a vasárnapot pedig davenporti barátimtóli búcsúvételreszentelem.27-én reggel a Mississippi partjára kocsiztunk,hol több barátim közt a vegytan , és természettörténetderék tanára Schelden 8. Dávid is várt rám egyáltala gyjtött, nagy részint davenporti növényekkelmegtöltött ládikó val , hogy vég ,,Istenhozzádot


határozánk, mieltt az uj világot hihetleg örökreelhagynók, s csak három havi távollét után ismét régihazánkba vitorláznánk.Utazásunk els czélja, melyet elérni ohajtánkSt.-Louis, nyugatnak a Mississippi mellett fekvlegkitnbb , s legérdekesebb városa vala a Missouriállamban, mely Észak-Amerika két legnagyobbfolyama aMississippi, és Missouri egyesülésétl néhánymérföldnyi távolban fekszik.Ha az ember Davenportból St.-Louisig utazik,legtöbb esetben a vizvonalt szokta választani. A Mississippikevés csavargással egyenesen délnek folyikitt, s naponként pompás gzösök horgonyoznak Rockislandalatt, melyek St.-Louisig 2 ,/2 nap alatt teszikmeg az utat. De mi azért a vaspályájáni utazástválasztottuk , részint mert utaztunk már a Mississippin, mely pedig Davenporttól St.-Louisig kevés élvet,és kevés változatosságot nyújt azutazónak, részintazon okból, mivel idt nyertünk, s azáltal alkalmatvettünk Illinois bensejéni átutazásra, mely azEgyesületnek egyik legszebb , s legtermékenyebbállama.Illinoisban annyi, különböz társulatot illetvaspálya szeldeli egymást,hogy valóságos tanulmányozáskell hozzá, hogy az indulást ugy válassza azember, miszerint idt ne veszitsen, és seholse kelljenhuzamosabban várakoznia az induló vonatokra.Az amerikai vasút társulatok azon aprólékosféltékenykedési, s boszantgatástgyakorolják egymásirányában, melyet mi gyakran a mi érdemes ezé-


heinknél tapasztalhatunk. Ök gyakran ugy irányozzákindulásukat , hogy az ket átszel vonatok megérkezéseaz övékével egy idre ne essék, s inkábbnémi kárt szenvednek, csakhogy az által a szomszédaik,s vetélytársaiknak is kárt okozhassanak. Sajátházukat meggyújtják, csakhogy szomszéduké is leégjen,st gyakran egymás mellett nyúló pályák keletkeztek,melyek a szállitási bért annyira leszállították,hogy az egyik , mely a veszteséget soká nem gyzte,okvetlen megbukott.így van Illinoisban jelenleg isegy pálya , melyen az utazókat soká ingyen vitték,st még élelmezték is, csakhogy kellemetlen vetélytársukatválalata megszüntetésére kényszerítsék.RockislandtólSt.-Louisigi utazásunk alatt 4 különbözvaspályán haladtunk át,jelesl : a Chicago ésRockisiandin La-Salleig, onnan Decaturig az illinoisiközépponti vaspályán , Decaturtól Springfildig aGreat Western pályán; végre St.-Louisig a Chicagoés Mississippi vonalon.A Rockislandtól La-Salleig tartó vonalonezúttal harmadszor utaztunk. Itt l x /2várakoznunk azon vonatra, mely az Illinoisközéppontipályán Bloomingig vala szállítandó.óráig kellettLa-Salléntul egy pompás emelt utón (viaduct) haladtunk át,mely egy körülbelül 200 ölnyi széles kies völgyönröpített keresztül, mely hazánk szép Garam völgyéreemlékeztetett. Az ut csak fából van ugyan építve , deszokatlan hosszúságát, rendkívüli magasságát, s azonmvészetet tekintve, melylyel egyes részei összeillesztvék,nemcsak pompás, hanem megható képet is nyújt.1*


Kbli emelt utak a ritkaságok közé tartoznak Amerikában,ellenben az faépitési modorukban kitnmesterek, ugy hogy azok tartósság, czélirányosság, sösszeállítás tekintetében szakértk ítélete szerint jóvalfelül múlják az ilynem európai épitményeket.hogyHajborzasztó látni egy vaspályavonatot , a mint szétüttoronymagasságnyira egy emelt ut gyönge faalkotványánkeresztül zug, mely épen oly széles,rajta két vonat egymás mellett elhaladhat, hozzá mégcsak annyi czölöpÖn áll, mennyi a sinek megersítéséreszükséges. De még kebelfagyasztóbb, ha az emberszemélyesen utazik át rajta, s ama szédít mélységetlába alatt látja, mig maga mintha a légbenlebegne. Az amerikai azonban ily iszonygerjesztjelenetekhez hozzá levén szokva, csakannyi benyomástgyakorolnak rá,mintha egy patak bürüjén lépdelneát.Az Illinois középponti vaspálya keresztül hasitjaIllinoisi északi vég szélétl egész déli végéig, s mindenüttbuja erdségekkel változatos termékeny mezségenvisz át. Az ezen vaspálya építését felvállalótársulat költségei fedezésére az államtól két millió ötszázezerhold földet kapott, melyek 1 — 15 mérföldnyitávolban feküsznek a pálya két oldalán, s annakmegnyitása napja óta eladásra kihirdettettek. Egyegyholdnak ára különböz, a föld fekvése, és jóságáhozképest 5—25 dollár. Ugy találtam, hogy a földnagyrészint termékeny , s csak itt-ott ingoványoss kákával bentt. Sajátszer gyönyört nyújt az, midna mindenható gzös szárnyas lovaitól az ameri-


kai pusztaságok virágdus síkságain órákig röpittetvén,egyszerre egy buja zöld erd közepén kies,pompás kerttl övezett mezei jószágot pillantunkmeg. Ugy tetszik, mintha oda volna varázsolva, csaknem hajlandó hinni a régi regéket, melyekben szintesok napi pusztaság, és sivatagoni vándorlás után egyszerretündérpalotába toppan az ember, melyben b-viben találja mind azt, a mit a legfinnyásabb fényzéskigondolni képes. Es én meg nem foghatom , miképképes valaki Wisconsin s Michiganba vándorolni, stelepedni, mig Iliin oisban oly pompás mezei birtokokkaphatók, hol a legtermékenyebb föld, melynek becsétsokszorozza a kedvez éghajlat , sokkal többcsábervel birhatna, mint Wisconsin zordon, ridegéghajlata, és a szántóvet fáradságát gyakran olyfukarul jutalmazó földe.Decat urnái, mely épen Illinoisközepén fekszik,elhagytuk a középponti vaspályát, s a Great-Western pályára tértünk, mig SpringfieldnélIllinoisfvárosánál a Chicago és Mississippi pályárajutottunk, mely is Altonon át St.-Louisba vitt.Spriugfieldben megháltunk. Ámbár az állam f-városa, s több itt összefolyó vaspálya csomópontja:jelenleg még is kevés jelentséggel bir. Azonban, termékenysikságon terülvén el, s a legnagyobb vizvonalakkal,a Mississippivel, s közvetlen a még nagyobbMissouri torkolatávala Chicago — Mississippi vaspályaáltal köttetvén össze, biztosan lehet várni,hogy jelentsége évrl évre nevekedni fog. Lakóiszáma jelenleg csak 5000 rug.


Augustus 28-án reggel elhagyván Springfieldet,dél felé a Mississippi partjához jutottunk, melyenfekszik ama nagy és gazdag város St.-Louis. Altónonalul,mely a Mississippi gzösök számára gyönyörkikötvel bir, haladtunk el Észak-Amerika két legnagyobbfolyama a Mississippi , és Missouri egyesülésepontja mellett.A vasúti állomástól négy büszke fekete által vontomnibus röpitett a gzöshöz, mely a Mississippi túlpartjáravala szállitandó. A Mississippi, miután egyesita Missourival, jelentékeny szélességre nevekedettitt, s megható alakban tnik fel ellenkez partról aváros, mely amphitheaterként terül el az utazó szemeeltt, számos gzöseivel, melyek egymáshoz szorongvaegy mérföldnyi hosszúságban foglalják el a Mississippijobb partját. St.-Louis páratlan forgalmáróltökéletes fogalmat szerezhet magának az ember, hameggondolja, hogy azon reggelen ,melyen átkeltünka Mississippin 80 szebbnél szebb, és nagynál nagyobbgzös horgonyozott partjain. Ha mi a Duna partjánPest alatt egyszerre 6— 8 gzöst látunk horgonyozni,meglepetve már egy kis flottának tartjuk. St.-Louisalatt sohasem látni kevesebb mint 50—60 nagy g-zöst feküdni egymás mellett szorosan összesimultrendben, melyek egy angol mérföldnyi hosszúságotfoglalnak el. Már ebbl is lehet képzelni az amerikaifolyamokoni izgékonyságot, pedig még St.-Louis nema legkitnbb kereskedelmi város a Mississippi mellett,mert azt Uj-Orleans jóval felül haladja. De mégmeseszerbben hangzik, ha azt halljuk, hogy a Mis-


sissippin s vele kapcsolatban lev folyamokon idáig1200 gzös jár fel s alá szakadatlanul, melyek a forgalmat,s portéka szállítást eszközlik. Elbámul azember ezen megmérhetlen izgékonyságon, s ha méghozzá számítja azon szokatlan olcsó szállítási dijt,holott azamerikai gzösök átalában költséges kiállitásuak,s drága szerkezetek; végre ha tekintetbeveszi, hogy minden két utazó számára rendes ágygyalellátott czélirányosan rendezett zárka áll ; és hogyaz olcsó szállítási díjért még becsületes, s mondhatniigen jó élelmezés is adatik, valóban csaknem megfoghatlan,mikép lehet mindaz, s mikép állhatnakfenn a vállalkozók. Es még is fennállnak k, és pedigugy látszik nagyon jól állanak, s az egészen szabad,semmi szabadalom által nem korlátolt versenyzés daczáraévrl évre szaporodik a gzösök száma, évrlévre nagyobb, s pompásabb alakban állitatnak el, és aszállítási dijak mégis olcsulnak. Egykor Amerikábantartózkodásunk alatt azt beszélte egy valaki , mikéntegy Mississippi gzös van épülben, melyen 1000 utazószámára fognak zárkák lenni. Ily eredményt természetesencsak oly megmérhetlen forgalom, s oly tökéletesenkorlátlanversenyzés mellett lehet felmutatni,nehezen fog jutni.mint az egyesült-államokban létezik, s hová EurópaEurópában roppant összecsoportosulásracsak akkor számithatni, ha leginkább élvezet,vagy bizonyos látványságról van szó. Els május,pünköstünnepe , s más népünnepnek szenteltnapok roppant mennyiség népet csdítenek ugyana vasutakra. Versailles, Baden , budai svábhegy


8szembcötlleg tanúskodhatnak errl. Ilyen ünnepélyesalkalmakkor hullámzik anéptömeg, a városok,mondhatni, mintegy megfosztvák lakóiktól, dea következ napon annál nagyobb apály áll be, ésa vig ünnepnapot követ mámor az egyetlen nyeremény, mely a népre hasonló mulatságokból háramlik.Négyes fogatú pompás omnibus röpített bennünketSt.-Louis els , és legkitnbb szállodájába.Ez egy nagy , diszes szálloda, és mint Amerika mindennagy szállodája alegfinnyásabb amerikai kényelemlegtulcsigázottabb kívánalmainak a legnagyobbmértékben megfelel.A vendégek kényelméért a nagyobb amerikaiszállodákkal legtöbb esetben borotválkozó, és fórdintézetekis vannak összekötve , mert Amerikábannem szokás, hogy az ember szobájába hivassa a borbélyt.Az amerikai idlopásnak tartja ezt,mindentszaporán szeret végezni, s a mellett keveset tördika kényelemmel. Midn a fördszobába léptem, kellemesenleptek meg a fehér márvány fórdkádak. Mivelezen márványnak nagy hasonlósága van aflorenczival,nagyon kívántam tudni, honnan valók ezenszép, nagy és tömör fórdkádak. Megkérdeztem a felügyelt,s nagy meglepetésemre azt kellett hallanom,hogy ezen fórdkádak mind Olaszországból vitettekSt.-Louisba.Tehát St.-Louisban a Mississippimellett olaszországbóli fehér márványförd kádak,melyeket Európa fördin hasztalan keresnél. Ha tehátaz amerikai ilyen dolgokat nem tudna becsülni, és


méltányolni, ha annak értékét nem ismerné, ki jönneazon gondolatra, hogy azon roppant kiadást pusztánmint fÖrdkádért megtenné.St.-Louis nyugatnak legnagyobb,9legnépesebb,kereskedelmi, iparos tekintetben pedig legjelentékenyebbvárosa. Lakóinak száma jelenleg többre rug100,000-nél. Keletkeztet a francziáknak köszönheti,kik St.-Louist 1763-ban alapították. Azonban francziauralom alatt,s franczia telepitéssel nem virágozhatottfel,volt, éssoká brkereskedk jelentéktelen állomásagyors fejldésnek csak akkor indult, miutána franczia kormány 1814-ben az egyesült-államoknakátengedte. Még 1810-ben is csak 1400-ra ment a lakosságszáma, kik többnyire francziák valának. 1830-ban már 7000, 1840-ben pedig 16,000-re emelkedettlakói száma. Ezen idtl fogva pedig oly meseszergyorsasággal fejldött, hogy az 1850-iki összeirásszerint 82,740 lelket mutatott ki, jelenleg pedig100,000-nél bizonyosan többre rug.e szerint tizLakóinak számaév lefolyása alatt ötszörösen nevekedett.Ezen óriás emelkedés mellett mily kicsiny, mily törpéneklátszik bármely európai városnak még olygyors felvirágzása is , kitnik abból , ha a számokmindkét részrli nevekedését hasonlitjuk össze. Európánakujabb korban leggyorsabban felvirágzó városaiközé tartozik minden esetre Pest.Kedvez kereskedelmiviszonyai, az országnak 1830— 1848-igisebesen neveked értelmi fejldése különösen nagybefolyással voltak e város népessége szaporodására,és fekvése terjedésére : és még is lakóinak száma


101830— 1840-ben 62,734-rl csak 66,984-re,és 1840—1848-ig 110,516-ra emelkedett.Minden esetre igen érdekes dolog kikutatni azonokokat, miért hogy például egy város, vagy egy országkülönben hasonló viszonyok közt egy nemzeturalma alatt teljességgel nem képes virágzásra jutni,s nyomasztó helyzetébl kivergdni; mig egy másnemzet uralma alatt gyors fejldésnek indul, és sebesemelkedéssel jelentékeny virágzásra vívja fel magát.Ezen viszonyokat sehol sem lehet oly jól, és olyirányadólag tanulmányozni, mint épen Amerikában,hol az államok még mind ifjak, s hol kisebb nagyobbmértékben hasonló kedvez fejldhetési alkalom jutottmindegyiknek. Itt láthatni legszembetnbbenegyik faj uralmának a másikrai átmenetelét, s a városok,országok és népek változatai, s fejldéseifolyamát ittlehet a legnagyobb figyelemmel kisérni.Múlt századokban a francziákszámos nagy teleppelbirtak Amerikában ,de egy sem vergdhetettjelentségre, s egyiket sem tarthatták meg, mert ahol aztelepitésükkel összeütközésbe jöttek az angolfajjal, mindenütt k kénytelenittettek tágitni, s atért oda engedni. Még oly országokban is, melyekbena franczia lakó, bár az uralom az angolokra ment át,megszokott, s megkedvelt birtokát nem hagyta elrégi szokásai, s erkölcséhez h maradt, minden ujitás;st minden ellen, mi megszokott kényelmében zavarhattá volna, határozott ellenszenvet tanusitott, sttevékeny, s iparkodó angol szomszédja példája általsem engedte magát arra csábittatni, hogy az átalános


11haladásban, mely az uj világban sebesebben fejldött,mint bárhol, csak némi részt vegyen. Legszembetnbbentapasztalható ez alsó Kanadában, hol a Lorenzofolyam melletti régi franczia telepek még mostis azon viszonyok közt élnek, mint letelepedésük elséveiben. Ugy látszik, hogy hbériség, az földesuroktóli függség is annyira Összeforrott természetükkel,miszerint mindannyiszor ellenszegültek, valahányszoraz angol kormány felakarta ket a jobbágyságalól menteni.Még szembeszökbben mutatkozik ezen nemzetiellentétott, hol a franczia elem, a tisztán amerikaielemmel j összeütközésbe. Már itt legtöbb esetbenteljes lehetlen vala az makacs conservativ, szellemévels kufárkodása által gátot vetni az amerikaifolyvást haladó tevékeny szellemnek, s kénytelen lettegészen átengedni a tért, s békével visszavonulni.Még csak most pezsdült élet annak minden erében,és az Egyesület éltet intézményei alatt csak mostkezdett felvirágozni, miután kereskedelem, ipar slegvégs szegeleteibe elható forgalom gondolat-gyorsasággalterjedt el azegész országban.Még nagyobb mértékben tnik felaz erteljesországok alakításának, s azoknak virágzó állapotrajuttatásánaktehetlensége a spanyol fajban. Csak egytekintetet kell vetnünk a déli amerikai köztársaságokra,s ezen állitás igazságáról elvitázhatlanul meggyzdhetünk.Azon szabad intézmények daczára is,melyek az egyesült-államokét gyakran felülmúlják,egy kormányzat sem képes megszilárdulni, egyik for-


12radalom a másiknak nyújtja kezét , s az államéletminden jelenségei elvitázhatlanul oda mutatnak, hogya társaság tökéletes bomlásnak indult. Vallási bigottságkülszine alatt minden erkölcsi kötelék felbomlott,mely egyedül a társaságot egymáshoz kötve tarthatjas rablás, gyilkolás, hitszegés léptek az erkölcsiséghelyébe, melyek a társaságot okvetlenül enyészetÖrvényébe viszik. Mexikó, Közép-Amerika köztársaságai,Granada, Peru, Chili s Déli-Amerika spanyoloktóllakott s kormányozott többi országai, mikegyebek, mint bomlásnak indult állam-mszeres testek?melyek sohasem fognak uj életre üdülni, s melyekblazon csodatev természeti er egészen kihamvadt, melynél fogva minden életre való élet mszer,a mi rothadt, és megromlott, magából kiválasztaniképes.Ily körülmények közt minden emberi viszonyokvirágzó fejldését óhajtó embernek kívánnia kell,hogy az amerikai Egyesület ragyogó csillagzászlóitazon enyészetnek indult országokra mi elébb terjesszeki, s azokba uj életet, uj ert leheljen, hogy részt vehessenekazon közös harczba, mely a polgárisodásáldásaihoz vezet, s utat tör az erkölcsi tökéletesedéshez.Az amerikaiak e hódítást Texas, Uj -Mexikó, ésKaliforniával megkezdték, s bizton lehet várni, hogyMexikó többi része , Közép-Amerika s Déli-Amerikaköztársaságai következni fognak. Az igaz, hogy azeurópaiak hajlandók idegen államoknak ilyeténképiösszekapcsolását kalózkodás, államrablásnak czimezni.


13Ha ez ill elnevezése az amerikai eljárásnak, akkormeg kell tagadnunk a polgárisoclástól azon jogot, minélfogva hódításokat tehet. Ugyan mi jogczimen bírnáaztán Angolország a világ minden részében sminden pontján lev végetlen hóditmányait?a foldVáljonaz indiai Sikkek nagy és annyi évezred óta függetlenülfennállóországának meghódítása nem a legégbekiáltóbbigaztalan ság s durva erszaknak nevezhetvolna-e ? Micsoda névvel lehetne illetni Algírnaka francziák általi kegyetlen lebilincselését ? Micsodanevet lehetne adni Oroszország hódításainak, melyekkelegy század óta szakadatlanul idegen, és függetlennemzeteket hatalma alá hajt?minek lehetne neveznia Kaukázus szabad és független hegylakóinak folytonosembertelen haddali üldözését sat. ?Ehhez járul még azon körülmény is,hogy azonutmód, melylyel az amerikai Egyesület uj országokat,uj államokat szerez, lényegesen különbözik azeurópai eljárástól. Midn az Egyesület sereget indítottMexikó ellen, már akkor kinyilatkoztatta Texas,miszerintaz amerikai Egyesület tagja kivan lenni.Tehát a texasi nép szabad akarata volt a megromlott,ingadozó, s tehetlen mexikói köztársaság kormányátólelszakadni, s az amerikai Egyesülethez csatlakozni: és az amerikai kormány ezen szabad akaratotcsak elsegítette. Es nem is tagadhatjuk, miszerintnyugalom, béke, rend s azzal együtt erkölcsösség, jólét,s tenyészt munkásság honosul meg mindenütt,hol csak az amerikai csillagzászlók lobognak. Mindenüttszabad akarat , s közös érdek az, mely minden


14egyes államot az egészhez csatol; és seholsem tapasztalhatóbármely erszak , mely az egyes államot aközös államhoz bilincselné. Az amerikai középpontikormány bármely nagy és hatalmas is kül ellenségellen : de még sem bir annyi hatalommal, hogy azEgyesület bármely részét is fegyveres erejével magávalösszeköttetésben megtarthatná.St.-Louis városa térfok gyanánt emelkedik aMississippi partja fölött, s ilyen fekvésénél fogva méga legnagyobb vízállásnál is biztositva van a vizáradásellen. Csak a folyam hosszában elnyúló alacsonyabbváros részekvannak kitéve a pusztitó áradásnak, kiváltha a városon felül12 mérföldnyire a Mississippibeomló Missouri a Koky-Möntains (sziklabérczek)olvadó hava által megdagadt vizét vad morajjal hömpölyögteti.Habár St.-Louis még egészen ifjú és serdülváros is, de azért egy hatalmas ervel emelked kereskedelmiközéppont jellemét viseli magán. St.-Louisforgalma, kereskedelme, s iparos mködése oly nagy,oly élénk mint csak Európa legnagyobb kereskedvárosáé lehet. Az utczák hemzsegnek fel s alá robogóüzérek, pompás fogatok , és nehezen doczög terehkocsiktól.Jóllehet a polgárisodás legvégs nyugatihatárán fekszik, de az európai mvészet, és ipar mindenfényzési czikkei választékos minségben fellelhetkbenne. Gazdagon ellátott pompás boltok, zsúfoltrakodák fzdnek egymáshoz elláthatlan sorrala legélénkebb utczákon ,s varázs ervel bvölik magukhoza fel s alá hullámzó tömeg tarka csoportját.


15Hogy mily nagy lehet a forgalom, és üzlet : de amellett mily roppant a kereset és nyereség St.-Louisban,már csak azon körülménybl kitnik, hogy leglátogatottabbutczáján egyetlen boltért gyakran4—6000 dollár, az az 8—12000 ezüst forint évihaszonbért fizetnek.St.-Louis népességének igen tarka szinezete van.Itt is, mint mindenütt amerikaiak képezik a túlnyomótöbbséget,azonban nemcsak számra, hanem értelmiség,gazdagság, ésiparos munkásság tekintetében istúlnyomók. Az amerikai elemhez legközelebb áll anémet, mely igen számosan van itt képviselve.Mindenüttnémetekkel találkozhatni, s gyakran megütifülünket a német hang. A német elem leginkább egyváros részben központosult, melyet azonban sem alegszebbnek, sem legtisztábbnak nem lehet nevezni.Midn azon végig kocsiztam, különösen feltntek azapró házak, szegényes boltok, és a mindenütt hiányzótisztaság, mely az egyesült-államok minden nagyobbvárosában, legalább a futczákon fellelhet. Midnkisérmet eziránt megkérdeztem, azt felelte, hogy ez anémet városrész. Még csak most vettem észre a mindenüttlátható számos német felirást, s czimjegyet.Eztaz észrevételt azonban nemcsak St.-Louisban , hanemaz egyesült-államokban mindenütt lehettenni, hol ekét elem t. i. a német és amerikai szembetünleg elvan egymástól külÖnözve. Mindenütt jólét, fény, tisztaságvan az amerikai oldalon : ellenben a németekénnyomor, korlátoltság, s azzal együtt járó tisztátalanság.Ezen körülmény annyival felötlbb volt elttem,


16mert a német Európában más nemzetek fölött szorgalma,munkássága, s azzal összekötött módosságaáltal tnik ki különösen. Amerikában e viszonyoképen meg vannak fordítva, és pedig nem azon okbólmintha a német ott nem oly szorgalmas, rendszeret,vagy munkás volna , hanem mivel szellemi izgékonyság,kereskedelmi, s iparos vállalkozási szellem, üzérkedésiügyesség tekintetében sokkal felülmúlják ketaz amerikaiak. A német átviszi magával Amerikábatartózkodó, kufárkodó szellemét, zsugoriskodását, skis körben mköd tevékenységét, holaztán vállalkozószellem, s nagyszer üzletet hajhászó amerikaivalj összeütközésbe. Csoda-e tehát ha ily körülményekközt elbukik, ha a tetters amerikai mellettalárendelt szerepet kénytelen játszani?St.-Louisban a szines lakók száma is jelentékekenyebb,mint az Egyesület általunk eddig meglátogatottvárosaiban tapasztaltuk. St.-Louis nevezetesena Missouri államban fekszik, egy nagy, minden kigondolhatósegédforrással dus államban : mely azonbanmég is mint szellemi, mint anyagi fejldés tekintetébenigen hátra maradt azon államoktól , melyek veleegykorúak, és természeti adományokra nézve sokkalhátrább állanak, de szabadok. A nagy, és természetikincsekkel dus államban csupán St.-Louis vergdöttnémi jelentségre, mig az állam nagyobb része pusztasivatag. Mind a mellett, hogy Missouri egyike a legnagyobbállamoknak, keletre a Mississippi határozza,s közepén a nagy Missouri folyja át ; még is csak595,140 szabad lakója, és 87,667 rabszolgája van :


17holott a vele szomszédos, sokkal kisebb, stermészetiadományokra nézve sokkal hátrább álló Illinois855,384; és a csak 1848-ban állammá emelt, s mindentekintetben sokkal szegényebb Wisconsin már is305,538; és a felényivel kisebb Ohió állam közel2,000,000 lakost számlál. Missourit kedvez helyzetedaczára kevés id alatt nemcsak Wisconsin, hanem amég egészen gyermekded állam Jowa is tul fogjaszárnyalni.Ezen különben oly pompás állam lassú fejldésénekoka, mely helyzete, s természeti gazdagságánálfogva mintegy jogositva van, hogy az Egyesületels és leggazdagabb államai egyike legyen,csupán azon körülményben rejlik, hogy rabszolgatartóállam. Ugy látszik, mintha átok nehezednékminden rabszolgaállamon. Ez akadályozza természetszerfejldésében, s elzárja eltte a természetisegélyforrásokat.Ennek oka igen egyszer, és könnyen kimagyarázható.Az Egyesület legtöbb állama, mely eddignagygyá, s virágzóvá lett, melyben mvészet, tudomány,ipar és szántásvetés ritka fejlettségre emelkedett,ezen emelkedettséget leginkább az europábólivagy az Egyesület más államaibóli tömeges kivándorlásnakköszönheti. Már pedig egy rabszolga-állambanimegtelepülés bevándorló érdekével homlokegyenestellenkezik.Mert nem tekintve azt, hogy az európainakmár csupa elvbl minden rabszolga-államtólundorral kell elfordulnia : annyi áll, hogy szabadmunka a rabszolgamunka mellett nem állhat fenn.Nendtvich. II. 2


18Képzeljük hozzá, hogy a szántóföldnek rabszolgákáltalimegmunkáltatásához roppant tke kívántatik,mivel az európai igen ritkaesetben bir, de ha birnais, rabszolgákra nehezen adná ki. O tehát szabadállamba húzódik, hol minden ember, minden munkaszabad, és hol a munka több áldást hoz, mint egyrabszolga-államban.Ez a legközönségesebb, s legkeserbb szemrehányás,melyet az amerikai a szabadelv, de mégsokkalkénytelennagyobb mértékben a conservativ európaitólszenvedni, hogy , ki államléte alaposzlopáulaz emberiség egyenlségét , s szabadságát állítottafel, saját országában a kebellázitó rabszolgaságotfenntartja, s annak fennmaradását mindenhatalmában álló eszközökkel védi, s fenntartani törekszik.Habár ezen ügy oly sokszor volt is heves, ésszenvedélyes vita tárgya, habár ellene s mellette ezermeg ezer dönt okot hordtak is fel : még is soha semlehet róla eleget beszélni, soha sem lehet mondani,hogy minden oldalról kellleg fel van világosítva.Nem lehet itt arról szó, hogy a rabszolgaságotvalamely államban, annyival kevésbé az egyesültállamokbanvédelmezni akarjuk. A rabszolgaság mindenállamban, minden alakban embertelenség, s annakerkölcsi durvaságát tanusitja,ki azt beviszi, vagyvalamely államban fenntartja.Hanem lássuk mit hozhatnak fel az egyesültállamokbanmég most is fennálló rabszolgaság védelmére.


19Elször. A rabszolgaság nem a szabad és függetlenamerikaiak, hanem az angol, franczia és spanyolkormány alatt vitetett be az egyesült-államokba, teháttisztán európai ültetvény. A déli államokbanminden viszony csupán arra van fektetve, és ezenállamok anyagi léte jelenleg még legszorosabbanösszefügg a rabszolgaság fennállásával. Am vegye elvalaki a déli államoktól a rabszolgákat, s azonnaltönkre juttatta, az államok elpusztulnak, a termesztésmegsemmisittetik.Melyik méltányosan gondolkozó ember követelhetipedig , hogy valaki egy roszul értelmezett philanthropelv kedviért veszélyeztesse anyagi létét ?Nekünk európaiaknak könny az oczeánon innen azamerikai rabszolgaság fölött okoskodnunk. A mi érdekeinketnem sérti, az amerikaiaké pedig nem fáj nekünk.Próbálja meg egyébiránt bárki, ám ajándékozzonezen uraknak , kiknek szája tajtékzik az emberbarátieszméktl, Louisiannában egy szép ültetvényt200 rabszolgával, s kivánja tlük, hogy minden rabszolgájukatbocsássák szabadon : nagyon kétkedem,hogy kiállanák a próbát, st ellenben lelkembl megvagyok gyzdve, hogy k sokkal roszabb és durvábbgazdák lennének, mint az amerikaiak legnagyobbrésze.Másodszor. Tulaj donképen nem is született amerikaiakazok, kik a rabszolgaságot fenntartják, és védelmezik.Többnyire spanyol származék, kik az Egyesületdéli részét lakják. Ok az egyesit -államokvalóságos vérszopói , kik semmi munkát sem is-2*


20mernek , azt ki nem állják és mások munkája ésvérverejtékébl táplálkoznak. Ok nem csupán tökéletesenjogosítottnak érzik magukat arra , hogy másvéres keresményét dorbézolásban pazarolják el; hanemvakmer rablásnak tartanák, ha valaki ezen jogotel akarná venni tlük. A valódi amerikai munkás,tevékeny, vállalkozó, s mindenki irányában szabadgondolkozású, és senkitl sem követeli, hogy érte dolgozzék.A valódi amerikai erélyes természete egészbuzgalmával küzd a rabszolgaság ellen, és többnyomatékkal, s több joggal teszi, minthogy az európaiaz ellen okoskodik.Harmadszor. Tapasztalás által bebizonyítotttény, hogy a déliállamokbeli ültetvényeken rabszolgákáltal végzett munkákra az európai faj teljességgelalkalmazhatlan, a mennyiben a déli iszapos éghajlatdögvészes befolyása miatt rövid idn elveszne.Minden természetvizsgáló, ki a viszonyokat szinrlszinre kutatta, véleménye tökéletesen megegyezik etekintetben. Azon állitás, hogy az európai faj idvela trópusi égöv alatt meg fog honosulni, hamis alaponnyugszik. Habár azon égöv , melyen bell az európaifajegészsége veszélyeztetése nélkül megélhet, jelentékenyenszélesebb is, mint valamely állaté, vagy másemberfajé, de ezen övnek is meg van a maga határa,melyen tul az európai nem élhet, és fenntartásánakszüksége, vagy a polgárisodás által vállaira rakottmunkának nem felelhet meg, a nélkül hogy egészségét,st életét ne koczkáztassa. Már most, ha azonországokat oda nem akarják hagyni, s az emberi mi-


21velés alól kivonni : akkor a fekete fajt szükségképmeg kell tartani. Korunk egyik legkitnbb, s legemberségesebbtermészetvizsgálója Ami Boué , kiment minden elítélettl, és a dolgokat részrehajlatlanvizsgálódó tiszta szemével szokta tekinteni, kitsem emberbaráti rajoskodás meg nem vesztegethet,sem elfogult elítélet tévútra nem vezethet, e tárgyrólilyen formán nyilatkozik : „Mivel a természetcsupán a négert alkotta ugy,hogy a trópusi égövalatt egészsége veszélyeztetése nélkül dolgozhat :tehát örökké a fehérekazon országokban ,szükségképi munkása maradmelyeknek termékenysége az emberiségrenézve még sem hiába alkottatott. Vajhaezen viszonyok a legemberibb módon rendeztetnének,Afrika népei különösen négerek által polgárositatnának,és a fekete s fehér keverékek szaporodása gátoitatnék,ezt kell minden embernek kivánnia. A mipedig a hasztalan,ember és pénzáldozatba kerül, srabszolgakereskedést gátolni szándokló kósza hajtóvadászatotilleti, ezt már Angolországban is, mintcsupa emberbaráti rajoskodás bohó kivánatát kezdiktekinteni. *)Nem kell állitani, miszerint igaztalan , embertelen,s természetellenes viszony az, hogy egyik emberfaja másiknak alárendeltje, s azt szolgálnia kell. Ha*) Ueber die ewigen Gesetze der Natúr etc. v. Dr. AmiBoués, Denkschriften der mathem. naturwissenschaftlichenClasse der kaiserl. Akadeinie der Wissenschaften III. Bánd.Wien 1851.


22ezen elvetelakarnánk ismerni, akkor minden ur, ésszolga közti viszonyra örökre átkot kellene mondanunk,már pedig ugy hiszem ennyire nem akarunkmenni. St ellenben ez igen is természetes viszony,hogy a szellemileg alárendelt a szellemileg felülemelkedettnek alávetettje legyen, és polgárisodottemberek közt csupán ezen felsbbség egyedül természetes, mely örökké fennállani fog, mig emberek élnek.Azon állítás , ám szolgáltassanak csak a négernekalkalmat önmivelés s képzésre , nemsokára odafog jutni, hol az európai áll ; egészen alaptalan* s annaktökéletes nem ismerésén nyugszik, a mit természetitehetségnek nevezünk. Sem a moralista, sem abölcsel nem képesek azszempontj okból dönt Ítéletethozni e tárgyban :arra csupán a természetvizsgálónakvan képessége, miután csak ez vizsgálja okszerena természetet, és tanulmányozza a különbözviszonyokat. Mint egyes emberek : ugy egyes néptörzsekis,melyek ugyanazon fajhoz tartoznak, szellemitehetségeikre nézve végetlenül különböznek egymástól.Valamint lehetlen minden fáradság, és er megfeszitésselis minden emberbl Newtont, Gthét,Humboldtot faragni; vagy azt egy Kaphaél, Canovavagy Beethowenné képezni : ép ugy különböznek azemberfajok is egymástól szellemi tehetség tekintetében.Minden faj képes bizonyos, természeti tehetségeihezmért pontra felvergdni, de már azon felülszükségkép nem emelkedhetik.Csupán az egész emberinemzet összevéve képes végetlen tökélyesedésre,nem pedig egyes faj. Valamint a mongol faj, a china-


23iak typusában , századok óta tesped állapotban maradt;és mindaddig mig össze nem keveredik, századokmúlva sem fog haladni elbbre apolgárisodásban, st a már elért pontról csak alább sülyedend ;valamint a lángszellemü görögök, és rómaiak, mihelytaz emberi mveldésnek egyéniségük által elérhettetpontjára jutottak : arról lassanként mindigalább alább szállottak, sa föld színpadáról visszavonulnikénytelenittettek : ugy a szerecsen számára iscsak bizonyos mérték szellemi képesség van rendelve,melyet semmi körülmények közt sem hághat át.Már pedig ezen mérték a négernél sokkal csekélyebb,mint bármely más fajnál,azért a nem elegyitettnéger soha, és semmi körülmények közt sem érheti elaz emberi mveldés azon tetpontját, melyet az európaiakmár századok eltt elértek, a jelenlegit pedigannyival inkább képtelen elérni. Hogy itt s otttehetségdus néger találkozik, ki a fajból némilegmintegy kiemelkedik, semmitsem változtat a dolgon,inert az sohasem lesz képes csakegy középszer tehetségeurópai képességét is elérni. Ezek oly tények,melyek mellett a moralisták, és bölcselk mindenokoskodása összeomlik. Megczáfolhatlan világossággalezernyi tapasztalat szól e mellett, és csak nemkell az érzékeket a tények eltt elzárni, hogy ezenigazság ismeretére juthassunk.Ha tehát végre meg is engedjük, miként fehér afeketét nem nélkülözheti a trópusi föld megmivelésében,de azért jogosan kérdezhetjük : váljon a feketenem szolgálhatná-e a fehéret ugy is mint szabad


24ember, s miért kell neki a fehérrel ezen gyalázatosviszonyban mint rabszolga állania?Ezen kérdésre atávolból, s európai szempontból könny megfelelni,s a pálcza eleve is eltöretik az amerikai fölött. Hanemismerni kell a szerecsent, látni s köztük kell élni,hogy azon meggyzdésre juthassunk, miként bizonyosfokig gyámoltalan, minél fogva alig képes, hogymagáról és saját létérl gondoskodjék. Mindenütt,hol rabszolgákkal találkoztam, jó állapotban találtamket, jól és tisztán valának öltözve, vig, derült kedélyüekvoltak, éssemmit nem lehete rajtuk észrevenni,mi arra mutatott volna, hogy állapotjuk nyomasztónaktetszik elttük. A néger, értelmi szegénységétnagyon is érzi a fehér irányában , ugy hogyeszeágában sem fordul meg magát azzal egy pontrahelyezni , vagy fölibe emelkedni akarni. Ha valaholnyomor, ésrongyokban sinl, s tökéletesen elszegényedettszerecsennel találkoztam, egész bizonyossággalráfoghattam, hogy szabad szerecsen. A szabadnégerek Amerikában a legszánandóbb teremtményekközé tartoznak, sorsuk sokkal nyomorúbb, mint alegroszabb rabszolgáé. Ok mindkét részrl tökéletesenelhagyatvák, elszigetelve állanak, senki nem tördikvelk, mig maguknak sem kedvök, sem tehetségük,nincsen, hogy magukról gondoskodjanak. Mint szabadnéger saját fajukból kizárva, igen természetes, hogya fehérektl undorral taszittatnak vissza. A fehér nemtársalkodik velk, nem ül egy asztalhoz, gyakran egyvagonban sem szenvedik meg, st még a fehérektemploma is el van zárva a fekete eltt. Már most.


ha az ember ilyendolgot beszél Európában, ily hallatlanembertelenség25miatt könnyen felfogható fellázadássalcsapják össze kezöket, és gúnyolják a gyönyöramerikai szabadságot és egyenlséget, melymég a legegyszerbb, s legels emberi jogot is megtagadjafelebarátjától. Különösen gyönge idegzet nk,s erkölcsiséget hirdet férfiak szoktak ez ellen leplezetlenboszankodással nyilatkozni.De kezünket szivünkre téve, kérdek mindenkit,van-e jogunk épen ez ügyben kárhozatot mondani azamerikaiakra ?Jobbak vagyunk-e mi csak egy hajszálnyival?St inkább messzebb haladtunk e tekintetben.Hanem mi ugy vagyunk ez ügyben, mint aszent Írásban azon ember , ki idegen szemben meglátjaa szálkát is, saját szemében pedig a gerendátsem veszi észre. Váljon a velünk egy fajú, de nemugyanazon rangú emberektl nem minden alkalommalgondosan elkülönözzük-e magunkat ? Belénkeurópaiakba a fúri hiúság oly mélyen van oltva,hogy minden alkalomnál külön osztályokat képezünk,melybe senki nem vétetik föl , ki a társalmi lépcsnem azon fokán áll, melyet mi már jogosan, vagyjogtalanul elfoglaltunk, vagy magunknak követelünk.Váljon minden mulatságainknál, színházban, tánczvigalomnál,hangversenyeken, gzhajón, vasúton nemels, második,harmadik st negyedik hely, páholy,zártszék, padok, els második földszint, els, második,harmadik karzat sat. által különitjük-e el magunkategymástól? Mit mondana azon philanthrop hölgy, kioly nagy hévvel buzgott a négereknek fehérek társa-


2$saságábóli kizáratása ellen, ha t egy szolgálóvalugyanazon padra ültetnénk ,vagy egy olyannal egyasztalnál kénytelenittetnék enni ? Es mily furcsa jelenetlenne látni, ha ily finom érzelm hölgyeketparasztokkal, vagy épen czigányokkal egy vagonbazsúfolnák. Könnyen gondolható mit mondanánakhozzá. Van-e Európában társaság, mely a zsidót kebeléblki nem zárja? Holott az képzettség s mveltségrenézve a keresztyénnel nemcsak egy vonalonáll, hanem sokszor azt felülmúlja? Mit mondana amama, ha az ifjú K. egy zsidó, ki azonban értelmi,képzettségi, s ismereti tekintetben a mama mindegyikfiát felülmúlja, vakmersködnék egy tánczvigalombanaz leányát tánczra hivni? Hallatlan szemtelenség!azt fogná mondani. Már pedig ezek mind fehér emberek,egyfajbeliek, a mi húsunkból és mi vérünkblvalók, és még is minden velünkki társalgásból kizárjuk.Ellenben azt kivánjuk, hogy az amerikai a tízszerutálatosabb, és húszszor undoritóbb négerrel társalogjon,s mindennem viszonyba lépjen? Ily emberbarátivélemények csak addig nyilatkoznak, migoly helyzetbe nem jövünk, hogy érzelmünket tettáltal bebizonyítsuk. Ha véletlenül, s önakarata nélküljön az ember ilyen helyzetbe ,akkor az ily kivánatotegészen különös, st vakmernek tartanok, hogy T.asszonyság egy szolgálóval üljön egy padon, vagyleányát egy zsidóval engedje tánczolni.Tehát elször magunk kezébevegyük a seprt,és saját ajtónk eltt söpörjünk, mieltt a szomszédunkajtaja eltt lev mindenesetre tisztességesebb


27szeméthalmon fintorgassuk orrunkat. Az amerikailegalább saját fajából senkit sem zár ki, vasutain, g-zsein, szinházaiban, hangversenyein, csak egyfélehely van ,melyre mindenki különbség nélkül mehet.Itt azon szabály áll : a ki elébb jön, elébb röl; a kielször jön, az els helyet foglalja el, bár ki legyen,mert itt nincsenek szabadalmas külön ülések. Mindenkörülmény közt csupán hölgyeknek engedtetik kivétel,azonban a mesterember nejének ép ugy valamintaz államelnök nejének.XXIX.Dr. Engelniann. St.-Louisi és Missouri-egyetemés egyéb tudományos intézetek dr. KoehAlbert és Börnsíein.Azon néhány ajánló levelet, melyet Davenportbólhoztunk magukkal, még St.-Louisba érkezésünknapján átadtuk : s azonnal dr. Engelmannhoz vezettettemmagamat, ki néhány utleirásbólvala elttem ,ismereteshogy általa a város tudományos nevezetességeitmegmutogattassam magamnak. Dr.Engelmannmár 25 év óta lakója St.-Louisnak, s mindazontudományos vállalatban részt vesz, mely ezen városbólindul ki, s melyeknek a szövetséges államoknyugati részén St.-Louis mintegy középpontja. Ast.-louisi meteorológiai s halandósági tabellákatdolgozta ki kitn gond, és pontossággal. Midnazon bizottmány tagjául kineveztetett , melyet azegyesült-államok a csendes tenger keleti partjai vizs-


28gálatára állítottak fel,a mennyiben az egyesült-államokatlocsolja,a munkálat füvészeti részét adták átneki. Dr. Engelmannál nemcsak gazdag eleven Cactusgyüjteményt, hanem azoknak számos pompásanrajzolt ábráit is volt alkalmam láthatni. Ezek irónnaloly mvészi kézzel valának rajzolva, hogy hasonlókatcsak Európa legkitnbb diszmvei közt találhatni.Különösen ugy tetszik nekem , mintha az amerikaiakbecsületbeli dolognak tartanák, hogy minden nagyobbmveiket a legpompásabban diszitve állítsák ki. E tekintetbensem fáradságot, sem költséget nem kiméinek,s fény pompára nézve gyakran Európa legbecsesebbmveit felülmúlják.Ez az eset fordul el például Owennek Jowa, ésMinesotáról földtani tekintetben irt munkájára nézve,és én ehhez hasonló tartalmú munkát nem ismerek,mely nagyobb mértéssel volna kiállítva mint ez.Dr. Engelmann szives volt engem a st.-louisiegyetem orvosi osztályába is elvezetni. A st.-louisiegyetem is, mint Amerika többi egyetemei, rendezés,és terjedtség tekintetében lényegesenkülönbözik azeurópaiaktól. Mert mig Európában egyetem czimmelcsak azon tanintézeteket illetik, melyek a 15. és 16-ikszázad rendezése és felosztása szerint négy facultásraosztatván, annyi dekán, és egy igazgatóval birnak :Amerikában egyetemeknek neveztetnek oly tanintézetekis, melyek legfeljebb a mi fels gymnasiumainknakfelelnek meg. Négy facultásrai felosztásnak seholmég csak nyoma sem látható , és ha csak ez jellemziaz egyetemet, akkor még csak várni sem lehet, hogy


29valamely amerikai tanoda valaha egyetemi rangrafog emelkedni. Az amerikaiak még csak azt sem tartjákszükségesnek, hogy az úgynevezett humaniórákata reál-tanintézetektl elválasszák. Ok azon józanelvbl indulnak ki, hogy annak, ki tudományospályára kivánja magát képezni, a reál-tanulmányokugy nem árthatnak, valamint a mtanár azó nyelvészeti tanulmányokat nem nélkülözheti. Akettnek elválasztása okvetlenül egyoldalúságot, sfelekezetes elkülönzést von maga után, de különösenokot szolgáltat azon örök haszon nélküli, eredménytelenvitatkozásokra, melyek a humanisták, és reálisták,különösen pedig a természetvizsgálók, és bölcselkközt léteznek.Az orvosi , törvény és hittani tanulmányok legtöbbesetben elválasztvák az egyetemektl, s többnyiremagánüzletre alapított tanintézetek, melyeknek „College'4 nevet adtak. Ilyen orvosi, törvény és hittanitanoda nagy számmal létezik Amerikában, st gyakranugyanazon egy városban több van, melyekvagy külön felekezetek sajátai ,vagy különböz társulatoktólmagánczélokból alapíttattak.A st.-louisi egyetem kizárólagosan Jesuitáktólalapított , s azok által fenntartott cathol. tanintézet.Van benne 15 tanár, s mintegy 130 növendék.Egyesit -államokban a Jesuita tanintézetekszáma igen jelentékeny, s évrl évre szaporodik.Ezen rend izgékonysága ujabb idkben, különösenaz Egyesület nyugati részén igen rendkivüli. Reménymiként itt idvel termékeny tért nyerend,


30a miért is sem fáradság, sem költségtl nem iszonyodik,hogy ezen földeta jövend számára kellleg elkészithesse.Régi gyakorlata szerint a tanítási hatalmatkeriti kezére, s ott hol arról van szó, hogy érdeketgerjesszen, vagy ellenök uralkodó elitéleteketkell leküzdeni, igen jól rendezett iskolákat állit.Hallgatag, s titkon mködik, scsak néha emeli fejét,de a figyelmes szem mindenütt láthatja mködésenyomát. Nem csuda tehát, ha a protestáns amerikaiezen rend mködését féltékenység, sbizalmatlansággalkiséri, s a hol lehet ellenségül lép föl ellene.Ezen ellenszenv már sok és komoly összeütközésreszolgáltatott alkalmat, s ez volt oka kevéssel St.-Louisba érkezésünk eltt, a miért a kath. papság aválasztási ladikoktól a nép által erszakkal s jogellenesenelzetett.sCsak attól lehet tartani, hogy ilyenehhez hasonló csatarázás csak egy komolyabb összeütközéselcsatájául tekinthet, és hogy Európa vallásháborúi,melyeknek elháritása végett tökéletesvallásszabadság hozatott be, mind a mellett is Amerikaföldére átültettethetnek.A st.-lousi orvosi tanintézet igen derék épülettelbir, mely azkeletkezését egyedül John O'Fallouur nemeslelkségének köszönheti, ki annak épitésére80,000 dollárt adományozott. Van egy múzeuma is,de melyben a számos tárgy rendszer és választéknélkül egymásra van hányva. Azon terem, és szekrények,melyekben tartatnak, igen czélirányos szerkezetekugyan, de a bennök tartott emlsállatok, ésmadarak oly rósz gondviselés alatt vannak, hogy már


31is gyors léptekkel haladnak a végromlás felé. Ugylátszik, hogy a molynak minden faja tanyát ütött itt,s romboló mvét akadályozatlanul folytatja. Mertalig van egyetlen tárgy, mely ezen pusztitó féregnyomait nagy mértékben ne viselné magán.Mindenitt kiállított s összegyjtött állat közt legszámosabbanvan képviselve az Alligátorok, az alsó Mississippiezen lappangó lakóinak családja.Szépsége és czélirányossága által meglep benyomástgyakorolt rám az intézet boncz, és élettanihallgatótereme. Köralaku terjelmes szinkörleg építettterem az, melynek közepén áll a tengelyén forgóbonczasztal, mely fölött kup emelkedik, sazon át lövellbe a világosság a hallgatóterembe. A terem félmagasságán karzat nyúlik körül, mely üvegszekrényekkelellátva igen becses élettani, és kórtani készületekettartalmaz, melyek közt számos olyan találtatik,mit Parisban és Londonban meglep természethségbenviaszból alkottak. Ezek többnyire dr. CharlesA. Popé tulajdonai, ki, mint mondják 30,000 dollárnyitkét forditott ezeknek megszerzésére, s ezáltalkülönösen az intézet érdekében kitn érdemet vivottki magának. A szinkört körülövez karzat könyökljénekküloldalán e szép diák jelige áll :„Ad caedes hominum prisca amphitheatra patebantUt discant longam vivere, nostra patent."Még egy másik orvosi tanintézet is van St.-Louisban,mely hajdan ezen nevet : ,,the medical departmentof the Kemper College viselte, de


32késbb a Missouri egyetemmel kapcsoltatott össze.Ez lételét leginkább az érdemdús dr. T. N. M. Doweltanár buzgalma, s szakadatlan fáradalmának köszönheti,ki különösen a természeti osztály felszerelésébenszerzett magának kitn érdemet.Azon id alatt, midn épen St.-Louisban mulattam,azon terv kivitelével foglalkoztak, hogy egyharmadik orvosi tanintézetet is alakitsanak, ugyanezenvárosban. E czélra több ifjú tudóst hivtak megHeidelberg, és Tübingából, de én nem tudom magamnakmegmagyarázni , micsoda szerepet fognak játszaniezen urak, mint tanárok, oly országban, melyneknyelve tökéletesen ismeretlen elttük.Jogosan azon kérdést állíthatnék fel , váljon olyterjedelmes tudományra, mint az orvosi, kivánatosdolog-e, hogy egy oly szk körben több ilynemintézet állittassék fel ? Az orvosi tanulmányok , haeredménynyel akarjuk ket tanittatni, oly roppanttkét, anyagi és szellemi ert kivannak, miszerintazoknak ilyenképi eldarabolása csak a tudomány fejldésérelehet hátrányos.Véleményem szerint azonban a mköd erknekilyképi megosztása Amerikára nézve csak eredményduslehet , mert az amerikaiak tettereje sokkal nagyobbmint bármely más nemzeté. Amerikában hasonlóversenyzés, pályázás csak jótékony következésülehet. A fejldést mindenesetre elsegiti, s elbbvagy utóbb egyik intézeta többi fölött a tudományszomjasokbizalmát megnyervén, a többit oda fogjakényszeríteni, hogy vitorláit vonja össze.


33Egyébiránt mindezen orvosi tanintézeteket illetlegmeg kell jegyezni, hogy ezekben csupánelméletiorvosi tudományok , mint boncz, élet, kór sat. tanokadatnak el. A gyakorlatiak rendesen kórházak,és betegápoldákkal vannak összekötve.St.-Louis legnevezetesebb irodalmi intézeteiközé tartozik amercantil Library (kereskedelmikönyvtár) saját pompás épületében. Az igen czélszerüüvegesszekrényekben tartott könyvek száma körülbelül10— 12,000-re mehet. Köztük igen becses sritka mvek, melyek többnyire magánadakozások.Az igen terjelmes terem igen czélirányosan van rendezve.A kerek olvasóasztalok a teremben elosztottoszlopok körül vannak állítva, melyeken a terem boltozatamintegy nehézkedni látszik. A teremen végignyúlik egy asztal, melyen számtalan politikaiés tudományos,köztük sok európai hírlap is található.Miután St.-Louisban nagy számú németség lakik,azt hittem , hogy ezen hírlapok közt a német tudományosságotis kellleg képviselve találandom. Devizsga szemem egyetlen lapotsem tudott felfedezni,mely ezen nyelven Íratott volna. Az idegen országokbólilapok többnyire angol , és franczia vala. Ezminden esetre jellemz, ésa német politikusok s tudósoknakelég gondolkozási anyagot szolgáltathat,miként egy városnak irodalmi intézetében, hol a németelem számosabban van képviselve, mint a legtöbbmás amerikai városokban, a német irodalom, és tudományraoly csekély ügyelet van. Azon ellenszenv,melyet az amerikai ezen, vele rokonnemzet iránt érez,Kendtvich. il. 3


34oly nagy, miszerint rendesen a német nyelv az utolsóminden nyelv közt, melyet az amerikai megtanulniigyekszik.Különösen azamerikai kereskedi testület tüntetiki magát dicséretes iparkodása által , miszerinttudományos ismeretet kivan magának szerezni, serejéhezképest nem csekély áldozatra is kész a tudománygyámolitására. Nagyon hajlandók ugyan azeurópaiak más indokból származtatni ezen a tudományiránti hajlamukat; de azt kérdem, mibl leheta jelenségek indokait jobban megítélni, mint épen ajelenségekbl? Az Egyesület minden, némileg jelentékenyvárosábantalálhatni kereskedk által alapitottkönyvtárakat, olvasó egyleteket, melyeket szorgalmasanlátogatnak, és könyvtáruk tudományos müveitpontosan használják.Ezután dr. Albert Kochot kerestem fel, ki,mint tudva van,egy uj igen érdekes, aa tudományt az skori óriás állatokHidrarchos, vagy Zeuglodonnemével gazdagította. Ugy látszik, hogy ezen állatokalkotásukat tekintve a hüllk vagy krokodilnemü ésa tengeri emls állatok közt állanak. Dr. Albert Kochezen a Missouri ésAlabamá államokban talált állatnakigen tökéletes csontvázát adta el a berlini királyi természeticsarnoknak, mely, minden eddig ismert s-kori állatok közt, szokatlan hosszúságát tekintve,legjobban megérdemli : az ,, skor óriás vizi kígyó"nevét. Egy másik példányt a „british múzeum" vettmeg. Egy harmadikkal beutazta Koch ur Európa nagyrészét, és soká tartózkodott Bécsben, hol,, Zeuglodon


35Macrospondylus" név alatt herczeg Razuwovszkypalotája lovagiskolájában volt kitéve.Azonban ezenpéldánynyal nem volt oly szerencsés, mint akét elsvel,mert tudományos szempontból azt vetettékszemére, hogy a csontvázat belecsempészett mesterségesbátgerincz csigolyák által nyújtotta természetelleneshosszúságra; jóllehet Koch ur azt állitja,hogya csontváznak csak hiányzó, és fel nem találtatotthátgerincz csigolyáit saját belátása szerint éssemmiféle tisztátalan czélból pótolta ki. Elég az hozzá,miként ezen tudományos emberektl szemére lobbantottgyanúsítás, mintha találmánya becsét az igazságrovására kivánná emelni, volt foka, minél fogvaa csontváz megvétele végett több természeti csarnokokkalmár folyamatban lev alkudozások balul ütöttekki. Dr. Koch kénytelenittetett a különben igenérdekes csontvázat ismét Amerikába visszavinni, holis dr. Mc. D\v. Írásbeli szerzdés következtében tleátvette, vele az amerikai egyesült-államokat beutazta,s miután tetemes pénzt összeszedett,ismét haza térvén, azt Koch urnák visszaadta, a nélkül, hogy aszerzdésben kikötött összeget, vagy a több hónapihasználatért aránylagos kárpótlást fizetett volna. Aszerzdés, sajnos! nem ugy vala szerkesztve, hogyamerikai törvények szerint fizetésre lehetett volnakényszeríteni, e szerint Koch Albert urat Mc. Dw.igazán amerikai módon csúffá tette.A St.-Louisban él, s több év óta ott telepedetteurópaiak közt van, a legalább Ausztriában, dekülönösenPesten ismert, s némi tekintetben nevezetes


36szerkeszt Börnstein, ki néhány kevésbbé vagyjobban sikerült drámai aprólékosságairól,és ilyczimü„Saphir gefasst von Bernstein" röpiratáról lett ismeretessé.megszokott munkáját üzi Amerikában is,s ugy látszik több szerencsével mint Európában :Egy német lapot szerkesztet ott , mely a német elemérdekeit képviseli, s ezáltal már meglehets vagyontszerzett magának. Azonban gonosz nyelve itt is sokkellemetlenséget okozott neki, s hátát az amerikaibambusnáddal már többször szorosabb érintkezésbehozta, mint neki tán kedves volt.XXX.St.-Louis iparvállalatai. Vizvezetése. Fegyvertára.Dr. Pollák urnák, egy értelmes és iparkodó,s egész St.-Louisban jó hirben álló , s becsült orvosnakszívességébl a St.-Louisban nagy mennyiségbentalálható iparos-mhelyekbe bebocsáttatási jegyeketkaptunk.Egy nagy vasöntöde, mely évenként ezer megezer kájhát, s takarék-tzhelyt készit, a város nyugativégén áll. Ez dolgozza fel egy nagy részét az Iron-Mountainsban találtató vasnak, smennyiségben terjednek elkészítményei nagya sikfold minden részébe,nyugatra ugy mint délre. Mint mindenre , ugy ezenczikkre nézve is átalánosan elfogadott, s kedvelt alakotvettek föl ,melyek nagy mennyiségben gyártatnak.Az Amerikában téli ftésre használt kájhák,


37igen kicsinyek, s alig képesek a szobákban megkívántatómeleget kiadni. Azonban átalánosan elismertdolog is,hogy Amerikában a szobák igen roszul vannakftve. Nem különben átalánosan bevett szokása hálószobát, mely a legszegényebb osztálynál is elvan választva a lakszobától, a leghidegebb télben isftetlen hagyni, s alig lehet képzelni, hogy ezengyönge s aszkóros hölgyek mikép képesek oly hidegszobában, melyben a viz megfagy , st a légmérséklettöbb fokkal a fagypont alatt áll, télben is meghálni.Bremer Friderika az ,,uj haza" (die neue Heimat)szerznéje egy született svédn, kirl bízvástfeltehetjük, hogy hazájában meglehetsen megszoktaa hideget ,melyetkeservesen panaszkodik azon hideg ellen,télen az amerikaiak hálószobáiban ki kellettállania, és hogy sokszor a nagy hideg miatt egészéjjen át nem alhatott, mig kájhát nem állitottak hálókamarájába.Ily nagy hatalma van a megszokásnak,hogy a leggyöngédebb , s más tekintetben elkényeztetetttest is képes testi nélkülözést eltrni, melyetmég az ersebb, de szokatlanabb sem tud kitartani.A vasipar különösen St.-Louisban , de az egészMissouri államban is rendkívüli jelentség, s naprólnapra terjed. Ezt szokatlanul gazdag vasásványoknakköszönheti, melyet, mondhatni, tömör vasból álló kéthegy szolgáltat. Az egyik, Iron-Mountain , egya körüle elterjed síkságbólkiemelkedett halom, mely200 lábnyi magasságbanmintegy lü mérföldnyiterületet foglal el, és egy kereskedelmi társulat tulajdona.A másik Pilot-Knob. Ez 500' emelkedik


38fel a völgy fölött, s körülbelül 2—3mérföldnyi körzet.A hegynek cserjével bentt tetején mindenütt20—40' magas vastömegek nyúlnak fel, melyek sajátságosalakjuknál fogva már távolról feltnnek, és avándornak Missouri puszta sivatagain mintegy útmutatóulszolgálnak, s innen nyerte nevét a hegy Pilot-Knob. (Piloten-Knopf).Az Iron-Mountain, és Pilot-Knob kimerithetlenvastömegét hihetleg csak a következ nemzedékfogja kellleg méltányolni, s igénybe venni. Mégmost csak igen durva modorban használtatik fel, scsak néhány hámor által zsákmányoltatik ki. AzIron-Mountain jelenleg több mint 3500 tonna, az az70,000 mázsa tiszta vasat szolgáltat minden évben. Egyamerikai mérnök kiszámitása szerint az Iron-Mountainannyi vasérczet tart magában , hogy belle 600millió tonna tiszta vasat nyerhetni. Ezen roppant vaselégséges volna*) az egész világ meghóditására, s mégazon kivül minden él lény számára egy lánczfüzértlehetne kovácsoltatni. Es pedig lehet is várni, hogyaz amerikaiak megteszik ezt : azaz, az Iron-Mountain,és Pilot-Knobjuk vasát a világ meghóditására fogjákrómai császárok,forditani, de nem Nagy Sándor, avagy egy Napóleon vérfertztette fegyverével; hanema polgárisodás, ipar és földmivelés sokkal hatalmasabb,és gyzhetlen fegyvere, a szántóvas, közlekedéstökéletesitetteszközei, sokféle gzgépek, korunkezen hatalmas óriásai által , melyek eltt mind az, ki*) Mint Scherzer mondj;


fegyveres kézzel hódításra indul, elébb vagy utóbb39hüvelyébe kénytelen kardját rejteni.Ezután meglátogattuk Belcher és Brotherurak a vasönt-gyártól nem messzefekv, s jó hitelbenálló nagyszer czukorgyárát. Ez négy-emeletes nagyszerépületben áll , benne négy óriás ürkészület(Vacuumapparat) dolgozik, melyek légszivatyuk általtétetnek légmentekké , s mindegyik 10,000 dollárbakerültek. Mint magától értetik, csak amerikai czukrotdolgoznak fel benne, melynek csak egy része öntetikmegfinomitva czukorsüvegekbe, a többi mint megtisztítottczukorliszt megy kereskedésbe , miután azamerikaiak annyira hozzá vannak szokva , hogy aztmindenütt feljebb becsülik a legfinomabb czukornál.Csak a legels rangú szállodákban használnak finomitottsüvegczukrot, de tisztaság, és izletességtekintetébenez is sokkal hátrább áll Németország, és Ausztriafinomitott czukránál.A finomítóban leginkább németek foglalkoztak,st maga az igazgató is német volt. Azon kérdésünkre,miért nem alkalmaztatnak ittrabszolgák, azt a feleletetnyertük, hogy ez azért nem történhetik meg,mivel részint a finomitás munkája több értelmiségetkivan, mint mennyi egy négerben feltalálható;részint mivel oly üzletbe , melyben feketék dolgoznak,a fehér nem bírható rá, hogy munkát vállaljon.A gyár sokat szenvedt a szükséges viz hiányamiatt, s hogy ezen bajon segítve legyen, magábanaz épületben fúrtak egy artézi kutat, melybl 600lábnyi mélységrl bséges vízsugár lövellett fel, de


40melyet nagy kénbüze miatt teljes lehetlen használni.A 600 lábnyi mélységbl felszök viz 65° F. az az18,3° C. mérsékletet mutat.Belcher és Brother urak firmája azeltt való évbena déli tartományokbani rósz czukortermelésmiatt megbukott. De azért a hitelezk továbbra isátengedték ezen firmának a gyárkezelést , hanemazon kikötéssel, hogy minden évben számot adjon ahitelezknek. Ezek az évi fölösleges jövedelembl kielégíttetnek,s mihelyt követelésük ki lesz egyenlitve,a czukorgyár azonnal visszaesik régi tulajdonosára.Méltányosabban és gyöngédebben nem bánhatikvalaki az adósával, már pedig az ily eljárás átalánosanbevett szokás Amerikában; ottha az adós kimutatja,s kiviláglik, hogy bukása nem világos csalás,nem egyenes lopás , s nem is üzleti ügyetlenségblszármazott, az emberséges hitelezk nem ütik egyszerreagyon, hanem inkább alkalmat nyújtanak neki,hogy újra összeszedhesse magát.Egy nagy sör ét-gyárt is meglátogattunk, mely aczukorgyár közelében áll. Ez ugyan ugy van szerelvemint az európaiak, csakhogy még is némi czélirányosmódosítással. Azon torony magassága, melybl amegolvasztott ólomcsöppök lehullanak 175'. Egygolyó öntöde is van vele összekötve, melynek czélszerüfelszerelése, minden látogató figyelmét a legnagyobbmértékben képes magára vonni.A városon kivül , nem igen messze azon városrésztl,melyben épen most mulattunk, állanak azonnagy vizmedenczék, melyek a várost ivóvízzel ellát-


41ják. Mississippi viz az, melyet a folyamból éjjelnappal szokatlanul mköd gzgépek által hajtottnyomószivattyuk nyomnak felezen jelentékeny magasságra,melyen a medenczék állanak. A vizmedenczékegymással olyan forma összeköttetésbenállanak , hogy a viz az elsbl a másodikba , sebbl a harmadikba folyhat, s mig mindegyikbenhosszabb ideig megállapodik , azalatt a benne levfinom iszapnak egy része leüllepedhetik. így tehátcsak a harmadik medenczébl megy a viz a vezetcsökbe,melyek azt a város minden részébe elszivárogtatják: de azért mindig zavaros , s kivált nyáronzavaros limonádéhoz hasonlít. Ahhoz járul mégazon körülmény is, hogy ezen Mississippi viz, amedenczékben naphosszat ki levén téve a nap égethevének , mondhatni , undorító meleg : de azértSt.-Louis lakói igen Ízletesnek tartják ezt a vizet.Meleg ellen van ugyan az amerikaiaknak egy kitneszközük, t. i. a pompás, s kristálytiszta jég, melynekhasználata St.-Louisban is oly átalánosan elterjedt,hogy egyetlen pohárvizet sem költenek el anélkül. így kihtve még nyáron is kellemes a Mississippiviz, legalább elvész azon poshadt ize, melyDunavizünkön nyáron oly sokszor érezhet. De zavarodottságaméof is kellemetlen italuvá teszi. Azonosoban a Mississippi víznek nem igen ajánlatos szinenem igen feszengetett minket. Egész utazásunk alatt,azon cholera miatt , mely útitársaimat uj-yorkiutunkban meglepte, annyira megszoktuk a jéggel vizesitettchampagnit, miszerint azt hittük, hogy dél-


42ben épen nem nélkülözhetjük. A bornak italát a Mississippipartján annyival tanácsosabbnak tartottuk,miután talán egy utazó sem dicsekedhetik azzal, hogyezen folyam partjáni nyári tartózkodása alatttestealmszerei sértetlen maradtak. Epés hasmenés, ésváltóláz azon közönséges kórok, melyek a Mississippimellett csaknem minden utazót megszoktak lepni.Szállodánkbai visszatértünkkor betekintettünkegy kertbe is, melyet a St.-Louisiak mint nyilvánosmulatóhelyet szoktak látogatni. Ez meglehets terjedelm, de a mvészetnek még nagyon sok dolgalesz a kicsinositásával.Midn aMississippi partja hosszában a horgonyonnyugvó hajók elláthatlansora mellett elhaladtunk;nem állhattunkellent azon vágyunknak, hogyegy ily amerikai csodát szinrl szinre láthassunk, saz ott horgonyozó hajók közöl a legnagyobb, s legpompásabbgzöst választottuk ki e czélra. Ennek aneve May-flower (májusvirág) vala, s szerkezete pompáját,s fényét tekintve tökéletesen meg is felelt nevének.Alkotása, s rendezésére nézve tökéletesenhasonlított azon gzöshöz, mely minket GalenábólDavenportba vitt, csakhogy sokkai nagyobb, és fényzbbenbutorzott vala. Épen midn meglátogattuk,kiigazítása, s bens felszerelésével foglalkoztak.Midn st.-louisbani bolygásunk után szállodánkbavisszatértünk , és az étterembe léptünk , a pompásterem egész hosszán végig nyúló két asztal körül olyszámos vendéget találtunk , mennyit Európa egyikszállodájában sem, s legflebb néhány ford helyén


43lehet találni. A véletlen épen az orosz államtanácsos,,és tudós Du Hammel tszomszédságába hozott, kimint már megélemedett öreg utazta be Észak-Amerikaszabad államait. De ugy látszott, hogy a Mississippimelletti éghajlat nemigen jól esett neki, legalábbPhiladelphiában ismét találkoztam vele, holazt mondta, miként sietett, hogy a Mississippi dögleleteslevegjétl, mihelyt lehetett, menekülhessen.Ebéd után egy nagy gyárt látogattunk meg,melyben ólomfehéret (Bleiweiss), gyártanak, és melyetittegy franczia amerikai tkébl állított fel. Az ólomfehéretitt hollandi módszer szerint készítik, a menynyibena kis rácsalaku öntött ólom fazekakba tétetik,melyek lóganaj közé rakatván , mindaddig abbantartatnak, mig az ólom nagy része ólomfehérré nemváltozott. Az ilykép nyert ólomfehér megöröltetik,azután megtisztíttatván, gztl hajtott kis rlmalmokonolajmázzal összedörzsöltetik, majd mintegy 25-fontos kis hordókba öntetvén kereskedésbe adatik.Az ólomfehér igen keresett, és sokfélekép használtáruczikket képez Amerikában. Hajók, házak, s ezernyikisebb s nagyobb eszközök ezzel szoktak befestetni.Egy kfürészmalom mellett is haladtunk el.Ezek igen elterjedtek az egyesült-államokban , mivelátalános szokás a téglából épitett házak homlokzatátklapokkal rakni ki. Márvány, mész, homok, st gránitköveketis elfrészelnek ilyen módon vékonyabb,vagy vastagabb táblákká. Ez itt tömör nuinmulitamészkvala, melyet különböz nagyságú igen széplapokká frészeltek.


44St.-Louisnak fegyvertára is van. Ez az egyesültállamokfegyvertára , s legjelentékenyebb nyugaton.Nem akartuk St.-Louist elhagyni a nélkül, hogy eztis meg ne tekintsük. Ez a város déli végén a Mississippipartjához oly közel fekszik, hogy falait nagyobbvízálláskor e folyam locsolja. Ennek alacsony fekvése,s a Mississippi által képzett számtalan mocsár, melyekkiváltnyáron dögvészes kigzölgést terjeszgetnek,nem a legegészségesebbé teszik a helyet, de hiszemaz ágyuknak, haubiczoknak, puskáknak sat.nem sokat árthat ez a dögvészes leveg.A Mississippi itt igen rendetlen folyást vett magának.Fmedrén kivül több apró ágra oszlik, melyekkisebb vízálláskor számtalan zátonyt képeznek.Mihelytpedig a hatalmas Missouri feldagadthullámaimiatt megárad a Mississippi , mindezen ágak a zátonyokatés szigeteket elborító dühösfolyammá egyesülnek,mely akkor feleslegessíkjára omlasztja.vizét két partja terjedtMár meglehetsen alkonyodni kezdett, midn afegyvertárt övez falakhoz értünk.De azért kénytelenekvalánk az egész terjedelmes épületet megkerülni,mire a bemenetelhez jutottunk.S mivel e közbensötét lett, azt gondoltuk, hogy a bemeneti ajtóthihetleg zárva találjuk,és igy hiába fáradtunk ki aváros legvégére : azonban csodálkozásunkra nvitvavolt, s azt vettük észre , hogy sohasem is szoktákbezárni.Bell a bejárat két oldalán ott áll ugyan kétrház, de rt nem láttunk , s a mint a körüle fel-


verdött f mutatta, hihetleg sohasem is tanyázottbenne.A bejárattól45mintegy 100 lépésnyire állott egycsinos házikó, melyben hihetleg a bejárat felügyelje,vagy re családjával együtt otthonos kényelemmelköltötteel esti theáját, a nélkül, hogy velünk legkevesebbettördött volna.Ezután átbolyongtuk a szélesterjedelm tért, mely mintegy 35—40 holdnyilehet, s melyen részint a tisztek lakásai , részint másrakodák elszórva állanak. A fegyvertár füvei gazdagonbentt pusztaságaini bujdosásunk alatt egyetlenlélekkel sem lehetett szerencsénk találkozni, ki legalábbfelvilágosítást adott volna az egyes épületektartalmáról, miután a jól bealkonyodott id miatt enélkül kilátásunk sem lehetett, hogy azt magunkszemügyre vehessük. De néhány tiszten kivül, kiklakásuk erkélyén családjuk körében theáztak, egylélekkel sem találkoztunk, pedig sóvárogva óhajtottuk, vajha egy marczona káplár , vagy rmesterreltalálkozhatnánk, ki zordon hangján megszólítana,hogy mit keresünk. Néhány szabadon hever, egészenuj, s még használatlan ágyún, s vetágyun kivülsemmitsem láttunk, mi arra emlékeztetett volna, hogymi a világ egyik legnagyobb, s leghatalmasabb országánakállamfegyvertárában állunk. Még csak egyegyenruhával sem találkoztunk, s az egyeslt-államokbanivándorlásunk egész ideje alatt sehol semtaláltunk alkalmat ezen állam egyenruhájával megismerkedhetni.Az amerikaiaknak ugy látszik oly határozottellenszenvük van minden egyenruha iránt,


mhogy a tzoltó csapatot kivéve . melynek sajátságosczélszerü öltönye van, egyéb egyenruhával nem találkoztunk.Vagy is a mi azt illeti, egész Amerikánakegyforma egyenruhája van ; az az : minden emberkivétel, nélkül az Európában divatozó frakk vagyrokkban jár, különös, sa polgárisodás ezen átalánosanbevett öltözetétl eltér viseletetnem ismer azamerikai.A terjedelmes, s mintegy 12' magas faltól környezetttéren elszórva fekv rakodák mind ersenépített, vas ajtók, és ablaktáblákkal ellátott épületek.Midn a fegyvertárt épen elhagyni akaránk, s márí\ kijáráshoz igen közel voltunk, a véletlen akkor hozottélnkbe egy 10— 12 éves leánykát, s az lett a mikalauzunk. Ettl tudtuk meg, hogy azl. számú épületlportár; a 2-ik mütár; a 3-ik ágyurakoda ,puska rakhely sat.és a 4-ikEurópában valamely állam hatalmát, s jelentségétállóserege nagysága; fegyvertárai száma, ésfelszerelése; várai száma, és ereje; tüzérsége, vagyhadihajói nagyságához szokták mérni. Ha ezen mértéketaz egyesült-államokra is akarnók alkalmazni :akkor Hessen-Kassel mindenesetre hatalmasabb, sjelentékenyebb állam lenne , mint Észak-Amerikaegyesült-államai ; mert álló serege számosabb, s hihetlegsok tekintetben egyéb hadikészlete is.Es mégis, nincs jelenleg a föld szinén állam, mely azt hihetné,hogy az észak-amerikai államokat sikeres kimenethaddal megtámadhatná. Miben fekszik tehátaz egvesült-államok ereje? Az békeintézménveiben,


a kereskedés, ipar, mesterségben, a nép átalánosanelterjedt értelmiségében, s intézményeihezi határtalanragaszkodásában, melyek neki minden órán kimerithetlensegélyforrást nyitnak, s oly ert kölcsönöznek,melynél fogva gyöngék, s ertlenek ugyan támadóharczra, de a helyett annál gyzhetlenebbek az önvédelemben.Amerika ereje, s államjövedelmének nagyrészét békeintézmények ,s országa beruházására forditja, és ez teszi t nagygyá, erssé-, gazdaggá, so^vzhetlenné.A szállodába visszatértünkkor egy népmulatságnaklehettünk tanúi. Szállodánk közelében egy angollovagtársaságütötte fel óriás sátorát , melybenroppant dobpergés , és trombitaharsogás közt korareggeltl kés estig folytonosan játszottak. A látvágyóközönség a kiállhatlanforróság daczára folyvástki s behullámzott. Az ily mulatságok iránti hajlandóságaz amerikai népben még nagyon éber, migEurópában a közönséges kötéltáncz, s ugrándozásiránti vonzalom legalább a nagyobb városokban nagyrészben kihlt. De az amerikai alig ismer egyéb mulatságot,mert még kevéssé kifejlett szép irántiÍzléseizgatóbb szereket kivan, hogy nála gyönyörködéstébresszen. A fel s alá hullámzó tömeg moraja, a zenehangja kés éjfélig tartott ablakunk alatt, ugy hogyelalvásra gondolnunk sem lehetett. Csak éjfél utántnt el a tömeg, s lett csöndesség.St.-Louist aug. 30-án reggel hagytuk el , átkelvéna Mississippin , hogy a part átelleni oldalán aTerre-Haute vaspályára juthassunk. Mialatt a


48Mississippin átkeltünk, feltnt nekem a hófehér kócsagokroppant sokasága, melyek a folyam partjain,é,á homoktorlatain kedélyes nyugodtság, s félelemnélkül fel s alá büszkélkedtek. Meglátszott rajtuk,hogy zsákmányszomjas vadász ritkán szokta csendükblfelzavarni. Szerencséjükre St.-Louisban nemismerik a fehér kócsagforgókat, melyek egykor a magyarok,és lengyelek kalpagját diszesiték, s e szerint,mint a mi gólyáink sértetlen maradnak, s félelemnélkül egészen megközelítik az embert.A termékeny Illinois déli részén St.-LouistólTerre-Hauteig kereszt vonalban még egyszer áthaladtunk,mely Illinois határszélén épen Indiana szomszédságábanfekszik. Innen a terra-haute-richmondipálya még az nap este India nopolisba, Indianafvárosába vitt, mely annak középpontján fekszik, saz athenei Parthenon modorában épitettpompás államházzalékeskedik. Ez számos itt összesarkaló vaspályacsomóját képezi. Ezen kellemes városkát, melynekszéles egyenes utczáit mindenütt czukorjávorfasorozatok prémezik, csak éjféltájban értük el, s akövetkez nap rövid pihenés után a Jeífersonvillivaspályán azonnal tovább utaztunk, hogy minél elébbLouisvillebe Kentucki állam legkitnbb, s legnépesebbvárosába juthassunk, mely az Ohió balpartján fekszik, és mint Missouri szinte rabszolgaállam.Indiana a déli határát képez Ohió folyótólészakra egész a Michigantó déli csúcsáig terjed. Ezenállam déli része igen termékeny, s igen lanyha délies


49éghajlata van. A piatanok , és a pompás tulipánfák(Lyriodendron tulipiferum) hazája. Az állam21,637,760 holdnyi területébl jelenleg még csak5,019,825 van mivelhetvé téve, és az állam sokkalnagyobb részét még sürii serdk, s elláthatlan terjedtségüpusztaságok fedik. Kszén gazdagsága rendkívüli;kszénbányái területe 7700D mérföldnyi tértfoglal el, s ki van számitva, miszerint a föld rétegeialatt rejl ezen égszer összes mennyisége 1100-szortöbbet tesz, mint egész Britannia összes évi kszéntermelése. Ezen állam rendelkezésére álló segélyforrásokután Ítélve mind iparos, mind gazdászati tekintetbenkedvez jövendnek néz eleibe, kivált ha azonnagyszer vaspálya hálózat, mely részint tervezve,részint kivivé van, tökéletesen befejeztetik.XXXI.Louisv ille.Augustus 31-kén délután két órakor értünkLouisvillebe, hol is egy Amerika többi szállodáihozhasonló pompás és nagy Galt-House czimü szállodábatértünk. Louisville Kentuki-állam legkitnbb városa,s az Ohió balpartján fekszik , melyet itt elszörpillantánk meg. Miután tehát a Jeífersonvilli vaspályaaz Ohió jobb partjára vitt, kénytelenek valánkrajta átkelni, hogy Louisvillebe juthassunk. Az óhioniátjáráson alól mintegy angol mérföldnyire esnek annakúgynevezett esései, de a melyek mint a MissisippiAnthonyesései csak vizrohamok , melyekenNendtvich. II. 4


50nagyobb vízállásnál egész kényelemmel lehet áthaladni.Amerikában mindent igen örömest túloznak,s valamely dolog becsét ,vagy érdekét azáltal kívánjákemelni, hogy sokat jelent nevet ruháznak rá.Amerikában mindent „a világ legszebb s legnagyobb íw -jának neveznek. Ha csak egy pillanatot vetünk is azújságok hirdetményeibe, minden lapon azt tapasztalhatjukmiként egészen jelentéktelen dolgokat, mint avilág legnagyobb s legfontosabb találmányait, magasztalják.Ennélfogva nem is tartottuk fáradságraméltónak az Ohió esései megtekintését, annyival isinkább, mert azt hallottuk, hogy jelenleg a magasabbvízállás miatt alig láthatók.Louisvilleben senkihez sem volt ajánló levelem,s nem is volt ismersöm , kihez fordulhattam volna,hogy a város nevezetességei megtekintésében utasítástadjon. Szerencsémre, azonban Louisvillerl mégEurópában tett jegyzeteim közt dr. Gross mint igenbarátságos és szívélyes férfiú nevére akadtam , s elhatároztamazért, hogy tüstént t fogom felkeresni.Miután megebédeltünk , este felé Gross úrhozindultam. Kevés ide s tova járogatás és kérdezsködésután megtaláltam a házat, melyben az lakik, ésmely a Wallnutstreetben (diófa-uteza) fekszik. Azutczától alacsony vasrostély által elválasztott kiskertbl több lépcsn felvergdve, a nyitottajtón keresztülegyenesen a doctor dolgozó és fogadó teremébeléptem. A meglehets tágas szoba falait padlótólpadlásig fed gazdag orvosi könyvtár, több hírneveseurópai orvos arczképe, valamint a bécsi orvosi


51kar tanárainak ismert összes képlapja diszesité. Miutána szobában senkit sem találtam , st egy kis várakozásután sem jelent meg valaki , egy folyosónkeresztül másikba léptem, onnan egy harmadikba :de végre is kénytelenittettem a dolgozó szobábavisszatérni, s nyugodtan bevárni, mig valaki megjelenik.Végre jött egy fekete, kitl megtudhattam, hogyura nincs ugyan itthon , de azonnal haza érkezendik.Rövid várakozás után csakugyan haza is jöttdr. Grossegy nagy sovány, de csontos, délies arczszinü férfiú,valóságos kentuckii,ki engem megelz barátsággalfogadván, mindenrl, a mirl csak tudakozódtam, kielégitfelvilágositást, s utasitást adott, st nagyrészvéttel tudakozódott azeurópai tudományos különösenorvosi tanintézetek valamint az orvosi tudományterén több kitn egyéniségek iránt is, s végremegmutatta két önirta munkáját. Egyik átalános kórtankét nagy kötetben, a másik ellenben egyetlenroppant kötetben értekezik a vizellszerek betegségérl,s annak gyógyitásáról. Mindkét munka már másodikkiadást ért , mi meglep tanúságot tett arról,hogy Amerikában az ilyen munkáknak is nagy olvasóközönsége lehet. Kérdezsködött a legkitnbbpesti orvosok neve, a pesti egyetem szervezése, s rendezésefell; el kellett neki mondanom azon tudományokat,melyek abban eladatnak, s a tanárok számáts utójára megkért, hogy utóbbi munkájának egy példányáta gyakorlati sebészet tanárának, másikat pedigaz egyetem-könyvtára számára hozzam el magammal.Egyúttal megkért, hogy némi megbizások-4*


52kai egy levélkét a pesti orvosi társulatnak, s egyetB. tanárnak adjak át.Azon kérdésére, hogy B. tanár a sebészet mezejénmicsoda mveket irt, azt feleltem, hogy széleskiterjedés gyakorlata általoly annyira igénybe vanvéve, miszerint kevés ideje marad fenn terjedelmesmunkák Írására. azt felelte nekem ,,mveimÍrására én is csak az éji órákat használtam, de mi igenszorgalmas, és folyvást mköd nemzet vagyunk, shabár Európában gyakran azt vetik is szemünkre,hogy túlságosanszeretjük az amerikai dollárt, azérta tudományt sem feledjük, hanem ápoljuk, s elsegítjükazt, a mennyire körülményeink engedik. Igaz,ugyan hogy átalánvéve többet tesznek Európábana tudományért mint Amerikában : de méltáuytalándolog is volna Amerikától annyit kivánni, a mennyitEurópa tesz e tekintetben, mely annyi, s oly nagyigénybe nem vett ervel bövölködik. Amerika jelenlegmég erejének nagy részétmindig saját léte megalapításárakénytelen fordítani , s e mellett kevés maradfenn a tudomány , és mvészet ápolására. Azokpedig, a kik ennek ápolására szentelik magukat, csupánaz iránti szeretet, és hajlamból teszik, s ritkánvan mellette nyereségük. Csak hadd essünk át létünkmegalapításán, szeretem reményleni, miszerint nemfogunk többé Európának okot szolgáltatni , hogy nekünkszemrehányást tegyen, miként tudományos ésszépmtani tekintetben nem állunk vele egyenl fokon.Hanem mipari s kereskedelmi, valamint sokmás tekintetben is, a mi egy állam anyagi érdekével


53bens össszefüggésben áll , már is túlszárnyaltuk Európát.Ugy látszik, mintha Európa nem várhatná,hogy Amerika tudományos , és mvészeti tekintetbenis túlszárnyalja t. Hajlam, szeretet, tagadhatlan,hogy nem hiányzik, csakhogy még az erk vannakmás részrl nagyon igénybe véve.Ilykép a doctor ellen semmit sem hozhattam fel,st ellenben kénytelen valék igazat adni , mivel állításaisaját meggyzdésemmel csak nem összevágtak.Dr. Gross nagy elzékenységgel szabad rendelkezésemreajánlotta fel magát a következ napra, LouisvilleDr. Gross Pennsylvániábóli német szüléktl szármozott,csekély nevezetességeit megmutogatandó.de a töredezve beszélt német nyelven kivülsemmi sem maradt meg benne a németbl. Bár senkiáltal sem valék neki ajánlva, mégis oly barátságos,s elzékenynek mutatkozott , mint hasonló körülményekközt Európában ezt bajos volna bárkitl is várni.A legalaposabb orvosi ismeretekkel megnyer egyenesszivüségpárosult benne, s még csak árnyékát semvehettem észre rajta azon nyegleségnek, melylyelEurópában oly gyakran vádolják az amerikai orvosokat.A vizelmszerek nyavalyáiról irt kimeritmunkája mértk Ítélete szerint tökéletesen az európaitudományosság színvonalán áll.Midn el akarék tle búcsúzni a legszívélyesebbbarátsággal meghitt, Uogy azestét családja körébentöltsem. Azzal mentvén magam , hogy útitársam aszállodában várakozik rám, felkért hogy irjak nekinéhány sort , melyben t az nevében szinte hívjam


54meg. Azonban a szolga nem találta Cs. urat a szállodában,s igy kénytelen valék az estét csak magamtölteni dr. Gross családja körében. Nejének, s kétfelntt leányának bemutatott, ez utóbbiak magasgyöngéd alakok valának, s ámbár Louisville mármeglehetsen délre, csaknem mint Nápoly, fekszik:de oly finom fehér, s átlátszó arczbrük volt, mintnálunk csak a magasabb ranguaknál találhatni, holkedv, s id is elég van annak minél nagyobb gonddaliápolgatására. Ugy szinte oly válogatott öltözékbenjelentek meg, milyenben nálunk rendesen csaktársaságban szokás megjelenni.Amerikában jó házbólink közt ez közönséges szokás, mert alig vanegyéb foglalkozásuk, mint az öltözékük, olvasmányuk,és házi munkájokróli gondoskodás. Igen udvariasnyájasság, és oly finom modorral üdvözöltek ,mintEurópában csak igen mvelt társaságban találhatni :de magukviselete nem volt oly feszes, és szertartásos,mint ez hasonló körökben Európában szokás. Társalgásukszabad, erltetés nélküli volt, a nélkül, hogy ani szerénység határait legkevésbé is átlépték volna.Azon bizonyos zavarbaj övés t, melyet Európábanmost serdül leánykáknál kivált idegenek irányábanoly gyakran tapasztalhatni, Amerikában seholsemvettem észre. A félelmet, az alárendeltség nyomasztóérzetét, melyet egyik ember gyakran a másik magasabbállású irányában érez, Amerikában nemismerik.A két ifjú hölgy igen jól beszélt francziául, ésépen most kezdtek foglalkozni a német irodalommal


55is,mert elhozták nekem Schiller költeményeit, s elbeszélték, hogy épen most tanulmányozzák a harangrólidalt. Ok az európai mvészet, és szinészetiránt élénk hajlandóságot tanúsítottak, s most ezt,majd amazt kivánták arról megtudni. Hanem europáróliismeretük csak nagyon is átalános és felületesvala, és nem igen sokkal több , mint hölgyeinknél azismeret Amerikáról lenni szokott.azTheához ültünk. Azon fényes tisztaság, melylyelasztal teritve volt, és a thea kiszolgáltatott, kellemesenlepettmeg. Könny volt észre venni, hogy azrendes házi szokás, és nemcsak az idegen kedviért voltrendezve. Theán s kávén kívül igen jó frissbecsináltgyümölcs, különösen pompás dinnye, baraczk, vajés süteménynyel is kedveskedtek. A szolga egy feketerabszolga volt, ki mindent a legügyesebben ,s legnagyobbnyugodtsággal végzett.Esteli végeztével a salonba sétáltunk , mely igenszépen, s gazdagon vala bútorozva, de feltn voltelttem a mieinktl igen különböz rendezése által.Sznyeg helyett most nyáron igen finom gyékényekfedték a pallót. Nagy pompás zongora állt egyik falmellett, mig a terem közepét egy asztal foglalta el,melyen több, szép virágokkal ékes drága virágcserép,diszkiadásu angol, franczia , és német mvek, ásványokés csigák állottak.A két ifjú hölgy játszott a zongorán részintnégy kézre való, részint kétkézre való classicus szerzkmveit. Látszott rajtuk azon buzgalom, s iparkodás,hogy magukat minél inkább tökéletesíthessék,


56s valami kitnt mutathassanak el. Az európai classicuszeneszerzemények legjobb darabjaival bírtak,melyeket nagy szorgalommal tanulmányoztak. Midnén az asztalon hever ásványokat nézegettem, néhánydarabra figyelmetessé tettek, melyek a KentuckibanLouisvilletl nem messzelev Mammutbarlangbantaláltattak. Elre is feltették rólunk, hogy ezen hiresbarlangot meglátogatandjuk , s szinte meglepettek,midn azt mondám, hogy teljes lehetlen, mivel idnkigen rövidre van szabva, és Amerikában még sok érdekeslátni valónk van. ,,De a Mammutbarlang —felelék — Amerikában a legérdekesebb tárgyak közétartozik, mert az a világ legnagyobb , és legszebbbarlangja." Én kentucki Mammut barlangjáról utazásileirásokból már olvasgattam, eelttem egészen ismeretlen.szerint nem voltUtazók, kik látták, mindenkörülmények közt elbb valónak tartják az adelsbergiüreget. ,,Hogy a legnagyobb barlang, az meglehet, mert nem ismerem a kiterjedését; de hogy alegszebb is, azon kétkedem : — azt felelém nekik —mert Európában nemcsak nagy, hanem csudálatos, sábrándos csepeg alakjaikról nevezetes, s világhirübarlangjainkvannak, ilyen az adelsbergi üreg, s azén hazámban lev, kevéssé ismert ugyan, de az adelsbergit terjedelme éscsepegkövei nagyszersége általsokkal felülmúló aggteleki barlang Torna megyében.Egyet nevettek rajta, lehetlennek tartván, hogya világnak lehet barlangja, mely a kentucki üregetterjedelem, s szépségre nézve felülmúlná. Az azon


57barlangból került ásványok, nem egyéb, mint tejfehérszivacsos mészkövek (Kalksinter) valának sárgásbarnavasoxyd csikókkal áthatva.Késbb két ur jelent még meg a társaságban. Azegyik minesotai kormányzó, a másik amerikai hadseregbelitiszt vala. Mindkett igen fiatal ember volt,ez utóbbinak semmi katonai megismertet jele nemvolt, s a többi amerikaitól csak kisded szke bajuszávalkülönbözött.A társaság 11 óra felé oszlott el, s én a legszívélyesebbszerencsés utazás kivánás közt váltam megtle, a doctornak többször ismételt felhivása mellett,hogy másnap reggel útitársammal együtt látogassammeg, hogy Louisville nevezetességeit közösenmegmutogathassa. Abban egyeztünk meg , hogy migbetegeinél reggeli látogatását végzi ,addig mi fiatársaságában néhány iparmhelyt látogatunk meg,onnan pedig a louisvilli orvosi tanodába kocsizunk.Fia, egy 18 éves ifjú, szinte orvosi tant hallgat, satyjának az a szándéka, hogy ha az Amerikában tanulmányaitvégzen di , Európa legkitnbb orvositanodáiba, nevezetesen a bécsibe küldi, mely Amerikábanis jó hirben, és nagy tekintélyben áll.Egyébiránt az orvositan tanulása egészen másképvan rendezve Amerikában, mint Európában. Az?ki orvosi tudományra szenteli magát , rendesen mintsegéd áll be egy gyakorlóorvoshoz, honnan néhányévi gyakorlat után megy valamely orvosi tanintézetbetanpályára. A tanpálya rendesen két évig tart , melyalatt boncz, élettant, s minden gyakorlati orvosi tu-


58domány t hallgat , és azután , csak a kiállott szigorúvizsgálat után kap orvosi oklevelet.Midn másnap dr. Gross háza eltt megállapodtunk,fia az ajtóban várt, s legelsben is olyan gyárbakocsiztunk ,melyhez hasonló tudtommal nem létezikEurópában. Jelesül bagó vagy rágni való dohánygyárba.A dohány elször valami illatosszer szörppelbepáczoltatik , azután sajtóval kemény kalácsformávápréseltetik, mely ezután akkora forma szeletekre,mint egy csokoládészelet vágatik, s ekép mintaz amerikai száj becses nyalánksága, kereskedésbevitetik.A másik, melyet meglátogattunk, kötélgyár volt.Kentucki ugyan is nagy mennyiség kendert tenyészt,s e szerint ezen állam jelentékeny jövedelméta kötélgyártás alkotja.értünk.Kilencz óra lett, mire az orvosi tanintézethezMivel azonban dr. Gross még nem érkezettmeg, ezen idközt a meglehets nagy könyvtár megtekintésérehasználtuk. Én néhány igen érdekes tárgyattaláltam benne. Jelesül az ,, Annales dechymiet"1789-tl kezdve, lehozva a legújabb idkig. Az els füzetek,mint tudva van, az örökké halhatatlan Lavoisier,Guyton de Morveau sat. által adattak ki.Megvolt még a könyvtárban az ,,edinburgi Review"1667-tl terjesen az ujabb idkig; továbbá Cuvierés Gmelin Leopold mvei angol, és Mitscherjichéfranczia forditásban; végre még Regnaultvegytana eredeti kiadásban.Midn dr. Gross megérkezett, bevezetett ben-


nünket a múzeumba, melyben az állatok országából,59és összehasonlító boncztanból igen kevés természetitárgy, továbbá valamivel több élet- és kórtani készítményvala felállitva; melyek közül a viaszból alkotottaknagy részint Parisból származnak.A vegytani mterem itt is, mint Amerikábanmindenütt igen hiányosan van felszerelve. A vegytantanára ifjabb Si 11 imán nem volt jelen. A szünidtkirándulás, és apróbb utazásokra használta. Hanema hallgatóterem igen czélirányosan vala rendezve , apadok térfokulag emelkednek, s szinkörileg veszikkörül a tanár kisérletasztalát. Az eladásban gyakranvárosi kozönségbli hallgatók is vesznek részt, decsak addig, mig aza mikor a kisérletaz oxygen és hydrogenrl tanit,utján elidézett pompás tüneményeknagyobb számú hallgatóságot csábitanak össze.Ezután dr. Gross azt a szivességet tette velünk,hogy elvezetett Yandel tanárhoz, ki a louis vilii orvositanintézetben a kórtan tanára ugyan, de szenvedélyesenbuvárkodja az slénytant , különösen a„Crinoideák" családját, melyre nézve kentucki banyagot szolgáltat neki. Yandel tanár igen tartalmasgyüjteménynyelbir ezen érdekes családból, azonbanhogy állitása szerint az avilág legszebb, és legnagyobbgyüjteménye-e, (the largest, and most beautifoule collectionof the world) nem tudtam meghatározni,de meglehet, ezen állitás alapjául az amerikaiakátalános tévedésük szolgálhat, miszerint mindaz a mi Amerikán kivül van, jelentéktelen, s gyakranugy tekintetik mintha nem is léteznék. Egész vilá-


60guk gyakran csak Amerikára szorítkozik,s gyakran az alattcsak az egyesit-államokat értik.Ennél fogva könny megfogni, ha valamelydolgota világ legnagyobb, legszebb s legkitnbb tárgyánaktartanak. Az amerikaiak igen ritkán fáradoznak annakmegismerésével a mi határukon kivül esik, minélfogva az Európát illet dolgokróli itéletok többnyireegyoldalú és félszeg.Miután még a louisvillei kórodat meglátogattuk,mirl azonban semmi nevezetest sem mondhatok,azon helyiségbe mentünk, melyben épen az nap gyümölcskiállitásnyittatott meg. A sokféle szép gyümölcsfajközt, mely itt látható vala, bizonyos narancssárgaszin baraczkfaj tnt fel, mely szine, mintnagysága miatt különösen meglepett. Ezen faj Amerikábannagyon el van terjedve : Azonban akár izét,akár illatát tekintve sokkal hátrább áll az európaifinom fajoknál.Egyébiránt baraczkon kivül csak körtve,dinnye, alma, szl, s más ilyesekvalának kiállitva.Egyetlen egy csak Amerikában otthonos gyümölcsfajrasem emlékezem. A mi a szlt illeti, abban nagyonis szegények az amerikaiak. Az egyetlen, csaknemmindenütt található faj az Izabella, melyetkülönös , és feltn izéért Európában itt s ott diszkertekben, mint sajátságos fajt tenyésztenek ugyan,de nem igen kedvelnek. A mi azt ilieti egyéb gyümölcstenyésztésébenis az amerikaiak még nagyonhátra állanak.Elhatároztuk, hogy a Louisvilletl Cincinnatiigviv utat az Ohión gzösön tesszük meg, s erre a


61délben induló gzöst fogjuk felhasználni. Dr. Grosski minden tekintetben oly barátságosan, s elzékenyenviselte magát, mintha háza több éves baráti, smeghittjei volnánk, nem pedig átutazó idegenek;megtette azt a szivességet is, hogy elkisért a gzösig,hol már eleve két helyrl gondoskodott számunkra.Oda való menetelünkkor azon véres zavargásüszkös romai s fhelye mellett kocsiztunk el , melyLouisvilleben egy választás alkalmával megérkezésünkeltt néhány héttel történt. Több ház közt egynagyszer sörház, mint a németek, és irföldiek közönségestanyahelye is leégett akkor, és számos ember,különösen irföldi esett áldozatául a kitört népdühnek.Természetes, hogy a véres csatahely látása, sotttörtént pusztulás, amaz embertelen tett emlékét költéfel a lélekben, s nem tartóztathattam meg, mikéntazon észrevételt ne tegyem, hogy a népszenvedélyilyszer kitörése azamerikai nép megfoghatlan durvaságát,s embertelenséget tanúsítja; s hasonló tapasztalatokképesek minden, még az amerikaiak irántbarátságos hajlammal viseltet európaira is azonmeggyzdést erszakolni, hogy a mi utazási leírásokbanaz amerikai nép durvaságáról elmondatott,nem mind túlzott dolog. Az amerikaiak annyirabüszkék politikai s vallási szabadságra, hogy mindazon népekre, kik azzal nem birnak, mint gyámságalattiakra lenézéssel tekintenek : de micsoda biztosítékotnyújt azamerikai törvény egy vallás, vagy azannyira magasztalt politikai egyenlség gyakorlatára,


62ha egy hatalmas párt oda törekszik, hogy az egyesült-államokbavándorlóknak csak ott lakásuk 21-ikéve után engedtessék meg a politikaijogok teljes élvezete;vagy egy durva, mveletlen pórnép vak vallásgyülöletebigottsága ártatlan áldozataitminden pillanatbankorlátlanul, s büntetlenül marczangolhatja.Mit tarthatni egy országban oly vallási szabadságról,hol a nép dühe, mint Buffalóban, templomomat levegbevetteti. Vallásom papjait merész szemtelenséggela választószekrénytl visszaveri; vagy mintLouisvillebentöbb hitsorsosomat , mert az amerikaiakszemtelen támadásainak ellenszegült, vértanúi halálraszenteli? Csuda-e tehát, ha Európában az annyiramagasztalt politikai, s vallásszabadságot, melylyelaz amerikaiak annyira pöffeszkednek , csak agyrémnektartják; és nagyon is könny lenne egy ily szabadságotgyanúba hozni , annak birtoklását utálttátenni, miután egy durva, neveletlen nép önkénye, svad szenvedélyének minden perczben zsákmányáuleshetik az ember.Az amerikai egy igen mvelt, és emberszeretférfiú igy felelt : „Az igaz, hogy a louisvillei eseményeketemberiség szempontjából tekintve semmiesetre sem lehet menteni; s egyetlen mvelt amerikaisem fog találkozni, ki azt menteni is próbálná. De,ha politikai elvekrl van szó, akkor fájdalom! azemberiséget nagyon is sokszor félrelökik ; és a közeivagy távol es anyagi érdekek azok , melyek legtöbbesetben irányadólag hatnak a politikára. Az európaiakcsaknem minden az amerikaiaktól követelt kivánal-


maikban igaztalanok,mindig többet kivannak azoktólmint a mennyit maguk tettek,63vagy még most istesznek. Európa mindig hajlandó Amerikának keserszemrehányásokat tenni, mihelyt egy rész, vagy egypárt, vagy gyakran csak egy durva népcsoport azemberiség, s önzéstelenség elveit megsérti, s valamelybnt követ el, mely a szigorú igazság, s emberiségszempontjából Ítélve nem menthet. ValahányszorAmerika egyes pontjain nép kicsapongások történtekvalahányszor a nép gylölete valamely hitvallásellen csordultig telik, saz egy durva népszenvedélyegész kitörésével azon felekezet vallói ellen önti kimagát : Európában mindjárt hajlandók az embereka durva népszenvedély kitörését az összes népnek,vagy az amerikai alkotmánynak tulajdonítani, s mintszükségkép abból folyót tüntetni fel."„Hanem ne higyje ön mintha mi Európa történetétnem ismernk, vagy nem tanulmányoznók. Azamerikai alkotmány épen az európai történet tanulmányozásánakeredménye. Azon amerikaiak, kik azamerikai alkotmányt tervezték, az európaiak tapasztalataithasználták fel, s mindent szigorúan eltávolítottak,a mi jövben a viszály, és belháboruk magvátmagában melengethetné. Nagyon jól emlékezünk mia Francziaországban XIII. Lajos, és IX. Károlyalatt történt dragonádákra; az angol, s skottországivallási üldözésekre, a spanyol inquisitio korára ; Németalföldelszakadása okaira, és a németországi hajmeresztvallásiháborúkra sat."Ennyiben igaza van önnek — felelém — de azok


64múlt századok eseményei,oly idé, midn sötét vakhit,s vakbigottság lobogtatta az üldözés fáklyáját :de a 19-ik században, melyben a felvilágosultságnapja a társaság minden rétegét kisebb vagy nagyobbmértékben áthatotta, többé ilyes eseményektl épennem félhetünk.,,Akkor tévedésben van ön, ha azt hiszi — feleiénekem — legalább a legújabb id épen az ellenkezjétbizonyitotta be annak. Ha mindjárt a népdühnem mindig vallási bigottságban tör is ki : de azértelég gyakran talál más indokot, hogy szenvedélyétszabad kényére bocsáthassa. Gondoljon csak ön apárisi borzasztó utczai harczra, s azon sok iszonyjelenetre,mely 1848— 1849-benkülönböz változatokbanEurópa csaknem minden államában dühöngött;továbbá a zsidók elleni kicsapongásokra, melyekugyanazon években Európa több pontján kitörtek,midn az annyi századok óta nyomott, s szolgaságbantartott zsidóknak valahára ismét politikai jogokat,s üzlet szabadságot akartak adni. Micsoda dühvelrohanta meg akkor a népszenvedély ezen eltaszitott,s üldözött fajt? Képes-e ön Amerikában hasonlódolgokat felmutatni? egy párisi utczai csatát, vagyaz 1789-iki forradalom borzalmait? A nép béke, segyetértésben él nálunk egymás közt , s nagyon sokgyuanyagnak kellett összegylni , hogy itt s ott szelellyukat törjön, s az er fölöslegét kiüritse. Amormonokkali eseményt nagyon sokszor szemökrevetik európaiak az amerikaiaknak.Pedig jogtalanul!Mert hiszen rósz néven lehet-e venni valamely nép-


65nek, ha egy tulábrándos társulatot, mely minden szokása,erkölcse, magaviselete, vallásos és erkölcsielveiben oly lényegesen különbözik az átalánosanbevett és elismertektl, maga közt nem szenved, smint mételyes kinövést kimetsz ?",,Látja ön az amerikai minden politikai, s vallásoselvnek tökéletes szabadságot enged. Semmi felekezetnek,ha még oly esztelen, st a józan emberiészszel ellenkez is,sem gördit akadályt utába, migaz az amerikai néptl közönségesen bevett smegkedveltállamelvekkel, politikai intézményekkel homlokegyenestnem ellenkezik. Ugy tekinti azokat mintkísérleteket, melyeketaz emberiség a társalmi intézményekmezején megpróbál. Az amerikai szabad államokelég tért, s alkalmat nyújtanak arra, s ha valamigyakorlati eredmény mutatkozik, az elbb vagy utóbba társaság közös vagyonává válik."„Azonban nem tür az amerikai semminem törekvést,mely oda irány oztatik, hogy államot képezzenaz államban : valamint minden gyökeresednikezd hatalomnak, mely nyiltan vagy titkon az amerikainép fennálló intézményei ellen tör, minden hatalmábanálló törvényes, vagy ha az nem elégséges,törvénytelen eszközzel ellene küzd. A német bevándorlottattöbb okok mellett épen azért gylöli, ésutálja, mert köztük legtöbb, politikai kiskorúságadaczára, kizárólag s kiválólag német irányt követ,s azon sehonnai ábránddal rajoskodik, hogy az amerikaiszabad államok közepette uj egyetemes Németországotalakitand ez, mely sem a zsidót, sem sem-Nendtvich. II. 5


minem keresztyén felekezetet nem üldöz,a katholikusirfóldiekkel , minden alkalommal érezteti ezengylöletet, s ellenségül lép utába minden törekvésüknek,mert a hierarchiai elvekre épitett cath.egyház minden köztársasági intézménynek elvilegellensége, mivel ezen egyház érdeke,és súlypontja,mely felé hajlik s nehezedik, az államon kivül , azoczeánon tnl fekszik.„Az amerikai látja,miként ezen törekvések legszélseredményéig csigázva , hová fognának vezetni.Mindenek eltt polgárháborúra , azután az Egyesületfeloszlására, és a déli amerikai köztársaságokéhoz hasonlóállapotra. Innen a mélyen gyökerezett gylölet,mely minden lehet alkalommal kitör, s melyet különösenezen párt meggondolatlan fellépése, s roszulleplezett törekvései által folytonosan szit, ott kivált,hol magát ersebbnek érzi, s azt hiszi, hogy eredménytaratva léphet küzd sorompóba."Lehetlen volt az amerikait okokkal czáfolnommeg, s nézetei félszegségérl tényekkel gyznömmeg : s igy kénytelen valék hallgatni.Ezalatt az Ohió partjára érkeztünk, s a doktorfelvezetett az ott horgonyozó gzösre , mely minketCincinnatiba vala viend, azonkivül sziveskedett engemCincinnatiba és Philadelphiába több ajánlólevéllelellátni, s egyszersmind a hajó kapitányának ajánlani.Lehetlen még egy vonást meg nem említenema doktorról , mely önzéstelen barátságának egyik tanúsága,s azt bizonyitotta ,hogy európai idegen kartársaiértis képes egy kis áldozatot tenni. Kevéssel


i>7azután, hogy heves kézszorítással megváltunk egymástól,visszatért a hajóra, és amint tárczáj át öltönyezsebébl kivette, ezt monda nekem :„Azt nem helyesencselekedte kartárs ur, hogy ma az önöket déleltthordozó bérkocsist kifizette. Ez az én kötelességemvolt, s ön a bérkocsisnak fizetett három dollárt tartozikvisszavenni." Mentegetzés, ellenkezés mit semhasznált, azt monda, hogyha is Európába jön, sengem hazámban felkeres, akkor hasonlót kivánandtlem. Elég az hozzá, semmi ellenszegülés sem használt,s hogy neveletlennek ne láttassam, kénytelenittettema 3 dollárt visszavenni, de csak azon feltétalatt, hogy is nekem Európában alkalmat szolgáltasson,miszerint barátsága valódi tanúságait, melyekkelelhalmozott, visszonozhassam. Abban maradtunk,s a legbarátságosabb köszöntéssel váltunk meg egymástól,mintha évek óta a legszorosabb összeköttetésbenállottunk volna. Ez alkalommal egyúttal azamerikai bérkocsis becsületességét is csudáltam , kitlegyedül tudhatta meg , hogy már mi kifizettük. Azmellzte a kedvez alkalmat,miszerint kétszer kaphattavolna meg a három dollárt , miután tudatta adoktorral , ki t ki akarta fizetni , hogy már megkaptaa három dollárját. Az ilyen eseteket örömestfelhordom, mivel Európában az amerikait szeretikszületett csempész, és csalónak keresztelni, kineknincs egyéb hivatása, mint embertársát minden lehetalkalommal megcsalni, s vagyonát eltulajdonitani.Hogy az amerikai a kereskedés s üzérkedésben sokatnéz a nyereségre : íagadhatlan ; hogy nyeresége5*


68gyakran ellenfele bukására van épitve , az is igaz :de seholsem tapasztaltam, hogy aljas csalásokra vetemednék.Melyik európai bérkocsis lett volna képesezen kisértetnek ellentállani ?Azon gzös ,XXXII.Cicinna ti.mely minket Louisvillbl Cincinnatibavitt , az Ohió egyik legnagyobb , és legszebbgzöse volt. A gzös-terem , a hölgysalont bele nemszámítva, 87 lépésnyi hosszú, és legalább 9 láb magasvala. Ezzel közvetlen összeköttetésben állott a 2530 láb hosszú hölgyterem, mely pompás bútorzataáltal különbözött a férfi teremtl , és bár csak egyetlenlépcsvel volt ettl elválasztva, még is egy férfisem mert bele lépni, hacsak a jelenvolt hölgyek közülvalamelyiknek be nem mutattatott. Mihelyt az utazókközül valamelyik azt a szabadságot vette, hogya korlátot átlépte, azonnal ott termett a felügyeln,s megkérte, hogy vonuljon vissza. A terem mindegyikoldalán 40 zárka nyúlt el, melyek a teremre nyiltak,mig ablakaik a folyam felé a hajó karzatára dltek.Mindenik zárkában két utazóra volt hálóhely, ugyhogy e hajó 160 utazót láthatott el zárkával. A hajólegvégében állott egy a teremre nyiló pompásan butorzottfülke, melyben egy szekrény mögött a hajóügyvivje ült, ki az utazók különféle ügyesbajárólgondoskodott és azoknak kívánságait meghallgatta.Ez a hajó els emelete. Ez alatt van az alsó, de még


69a viztükre felett álló hajó ür, mely a hajólegénységszámára van rendelve. A hajó els emelete fölött,mely egyszersmind fedezetes sétatérül szolgál, áll amásodik emelet, melyben többnyire csak a hajó hivatalnokaiszámára rendelt zárkák épitvék ; még e fölötta torony, melyben a kormányos ül, s abból a hajótigazgatja. E szerint a hajó nagy része, még gépezeteis a viz szine fölött áll.Az Ohió igen szép, széles s vizdus folyam. Partjaiváltozatosabb természeti tüneményekkel kinálkoznak,mint a Mississippié.Buja fák üde zöldjévelkoszorúzott hullámzó hegycsoportoktól környezve azÖrökké egyforma pusztaság által kifárasztott szemnekfelelevenít, s üdit tájképet nyújtanak. Azonban ahalom csoportozat sehol, még csak középszer magasságrasem emelkedik, s megközelítleg sem éri elazon hegyek magasságát , melyek a fels Dunapartját prémezik. A fák között tulnyomólag díszleneka piatanok, bükkök, és tulipán -fák, s lombjukkülönböz jelleme igéz szín és csoport -változatotjátszik. Az Ohió vize , akkor midn rajtautaztunk, igen zavaros, s iszapos volt a felvert sárgaagyagtól.Az Ohió partját számos, csinosfekvés városkaélénkíti. Mindnyáján világosan látható az ifjúságélet-teljessége,s szembetnen észrevehet rajtuk azéletöröm. A folyam jobb partján az serdk termékenyligetei közül, Utica, Herculanum, Bethlenem,Uj-London, Madison, Brooksburg, Vevay,Florencz; bal partján pedig Westport, Milton, Car-


70okon, Warsó emelkednek ki. Tehát az ó világ: hiresnevei itt is nagy mértékben képviselvék.Ezen most viruló ifjú városok közt vannak olyanokis, melyek már is munkás élet, s eredménydustevékenységre ersödtek. Mindenütt látható a partokona hangyaszorgalom. A fel s alá járdaló gzösökigen sok ponton megállanak, s ott számos utazót, ésportékát tesznek ki, és vesznek fel. A fel s alázugógzösök élénk közlekedést eszközölnek az Ohió partjánakközel, és távol fekv pontjai közt.A fellegtelen holdvilágos éj nevelte éjji utazásunkkellemét, és csak sept. 2-án éjfél után értük elama nagy és népes várost , az uj világ sok csudájaegyikét, nyugat királynéját. Azonban kényszerülvevalánk reggeli 5 óráig zárkánkban vesztegelni,hol a nyomasztó hség, és az Ohió viztükrét elboritószámtalan szúnyog igen nagy terhünkre vala.Csakmiután a népes városban megpezsdült az élet, ésmozgalom , akkor hagyhattuk el hajónkat , hogyBurnet-Houseba, Amerika egyik legnagyobb s leghatályosabbszállodájába kocsizzunk. A szállodánakoszlopokon nyugvó térfokos kapuzata van, mely alattaz üzérked amerikaiak naphosszat mulatnak, újságotolvasnak, a nap eseményeirl beszélgetnek, s egymásközt üzleti egyezkedéseket kötnek. Nagy tereméigazdagon , s pompásan diszesitvék , drága zongorákkalellátvák, s minden tekintetben egy fel s alá hullámzónépesség forgalmához alkalmazvák.CincinnatiOhiónak nem politikai fvárosa ugyan,de kereskedelmi, ipar, és irodalmi tekintetben nem-


71csak Ohió államnak, de egész nyugatnak legkitnbbvárosa, és épen ezért nevezik az amerikaiak ,, nyugatkirálynéjának." De bir még egy másik nemannyira hizelg melléknévvel ,,a sertések városa"(Porcopolis) az itt évenként megöletni szokott roppantszámú sertésrl.Cincinnatiba érkezésünk napjavasárnap vala, e szerint ezt csak a város megtekintésérehasználhattuk. Miután Cincinnatit nagy számúnémetség lakja, a vasárnap megünneplését nem olyszigorúan tartják meg, mint az ujangol-államokban,st a város utczáin még ezen napon is mutatkoziknémi élénk derültség. Ennélfogva egy kocsit béreltünk,s a városkörnyékén ide s tova kocsiztunk. Azonszámos szép falusi lakközül, mely több útleírás szerintCincinnati környékét diszesiti, igen keveset fedezhettünkfel, s azok sem tarthattak igényt a szépczimre. Hanem a várost mindenfelül termékeny föld,környezi, s kés nyár daczára is buja, és gazdag valaa tenyészet.Az egyesült-államok általam látott városai köztCincinnatinak van legkiesebb s legszebb fekvése. Nemfekszik ez elláthatlan sikságon, mint az Egyesületlegtöbb városa; hanem kellemes, és meglehets magasraemelkedett hegysor tövénél , még déli oldalátaz Ohió locsolja, mely azt Kentucki két városa Covington,és Newporttól választja. Az ezen városokkaliközlekedés gzkompok (ferry) által tartat íkten , melyek folytonosan fel s alá járnak. Az Ohiópartjától,mely gyakran van áradásnak kitéve, térfokulagemelkedik a város észak felé. Két utczája a


72folyam partjátólegyenes irányban nyúlik be Pele, ésmivel ezek Covington, és New-port utczáinak a folyamonkeresztül megfelelnek, ezáltal iszonyú hosszúságotnyernek. Meglep látványt nyújt, ha az emberegy ilyen utczában megállapodván a folyamon keresztülCovingtonnak hasonló irányban nyúló utczájánvégig tekint.Cincinnati számos terjedelmes , s nagy épülettel,hatalmas rakodákkal, portéka-lerakó helyekkelgazdag,a fényzés minden tárgyával ellátott, dúsanszervezett boltokkal bir ugyan : de valódilag szép,megható nyilvános épületekben szegény. Gyors, ésrögtönzött alakulásának nyomait nagyon észrevehetlegviseli magán , ugy hogy gond és Ízléssel emeltnagyszer épületekre nem is lehet benne számítani.Itt is mint Amerika legtöbb városában a számtalanfelekezet templomai tartoznak a város legkitnbb,legnevezetesebb épületei közé. Ezek közt a cath. f-templom tnik ki leginkább , mely nagyszeren , deizlés nélkül van épitve. A templomokon kivül igenkevés jelentékeny középület van.a cincinnatiEzek közé tartozikbank, (Merchants Exchange) Odd Fellows-Hall,Ohió-medical- coliege sat. Mindenütt romot,építésben lev félig felépített házakat láthatniaz utczákon : de örömmel tapasztalhatni, hogy azujabb idben emelt épületeken a szép Ízlésnektöbbnyoma látszik, mint hajdan, midn csak az jött tekintetbe,hogy valakinek fedele legyen maga , és portékájaszámára.Cincinnati, mint az Egyesület sok más városa,


73csakhogy nagyobb mértékben, világos példáját mutatjaa gyors emelkedésnek. Tanúságát adja, hogyegy természetes , s a nép érdekeinek megfelel kormányzatalatt mily gyorsan , és gazdagon fejldnekegy ország anyagi, mint szellemi segélyforrásai; éshogy minden korlátozó , és akadályozó körülménytcsak el kell távolitani, s az akadályozatlan forgalomminden közlekedési eszközeit fel kell állitani, ha aztakarjuk, hogy egy munkás, és tevékeny népességminden ereje kellleg fejldjék. Cincinnati 1800-bancsak 750; 1820-ban 9602; 1840-ben 46,383; és 1850-ben már 120,000 lakossal birt. Itt is mint legtöbbegyéb esetben 1840— 1850 mutatkozik a népességneklegnagyobb, és leggyorsabb szaporodása; részint azonokból, mivel ezen években történt Európából a legtömegesebbkivándorlás; részintmivel a megjavítottközlekedési eszközök, mint vasút, gzhajó életbelépéseezen évekre esik ;már pedig ezen eszközökkel avilág egyetlen állama sem bir oly nagy mértékbenmint Amerika.Cincinnati a vasút hálózatok, s nagyvizutak által az Egyesület legnagyobb, éslegjelentékenyebbvárosaival áll közvetlen összeköttetésben, ésszoros forgalomban. így például Boston, Uj-York,Philadelphia, Baltimore , Pittsburg, Cleveland, Toledo,Chicago, St.-Louis, Uj-Orleans , Charlestovn,Savannah s a többivel.Már ebbl kiviláglik, hogy Cincinnatinak azEgyesület minden részéveli forgalma, és kereskedésénekigen jelentékenynek kell lenni. Még szembeszökbbCincinnati forgalmának nagyszersége, ha


74tekintetbevesszük, hogy 1848-ban Uj-Orleansból319,Pittsburgból 728, St.-Louisból 278, és más kikötkbl1924, Összesen 3229 gzös érkezett Cincinnatiba;azeltt való évben pedig mintegy 4000, ugy hogyminden napra egyremásra 10 gzös esik. Egyenl viszonybanáll az ipar nagyszersége a forgalom mértékével.Már ebben a tekintetben Cincinnatit, bár azEgyesület egyik legifjabb városa, igen kevés múljafelül.Vasgyáriparára nézve csak Pittsburg áll eltte,mégis mindennem gépek , azok közt évenként 200gzgép készittetik benne. Számos vasöntdéje, különösenszámtalan kájha, s czélszerü takaréktüzhelykészitésével foglalkozik, melyek az Egyesület mindenrészébe szétküldöztetnek. Gyári müvei kitnségéttekintve Birmingham, és Sheffield legjobb gyárainálnem áll hátrább. Azt hallottam, hogy egy Cincinnatibana Greenwoodgyárban készített szabóolló Angolországban75 dollárért kelt el.Cincinnati az iparezen ágában 4500 munkást foglalkoztat, és a készitménybecse körülbell 3 millió dollárra rug. Van!/aCincinnatinak azonkívül igen jelentékeny hajó-gyára,melyben egyéb számtalan vizi járm mellett évenként45 — 50 gzös, st vitorlás-hajó építtetik. Mégnagyobbak s jelentékenyebbek asztalos- és csizmadia-mhelyei,melyeknek terjedelme a hihetlenséggelhatáros. Ezek közt legnagyobb Clawson ágykészitmhelye egy öt emeletes épületben, melybennaponként 100—130 ágy készittetik dél,legelkelbb szállodáiés nyugatszámára. Egy másik, nagyszerségérenézve ehhez hasonló mhely Johnston szék-


75gyára, melybl egy uj-orleansi ház évenként 30,000széket vitet el. Épen oly nagyszer Filley és Chapincsizmamhelye , melyben 8 nagy teremben 200 legény,azonfelül számos n, és gyermek dolgozik, smely minden európai csudálkozását, ki az ilyen gyáriágakra nézve csak kisebbszerü európai mhelyekrevan szokva, igen nagy mértékben felkölti. Ebbenévenként 30,000 marha br, 20,000 juh, és 3000 darabborjú br dolgoztatik fel.Azonban minden tekintetben sajátságos,nagyságáts térj elmét tekintve,fellmulhatlan a sertésseliüzérkedés Cincinnatiban, és a nyugat büszke királynéjaennek köszönheti tiszteletes Porcopolis nevezetét.Itt évenként több mint 500,000 sertést vágnakle három hónap alatt, saz Egyesület nagyobb részéneksonkagyárául Cincinnati tekinthet. A sertésekvadon kóborolnak fel s alá a tölgyfa erdkben, s csaksept. vége felé bocsáttatnak a kukoricza földekre,honnan azután nagy csapatokban behajtatván, tiznagy vágószékben november közepétl fogvamartiusigfeldolgoztatnak. Legtöbb vágószékben csak asonkákat vágják el a testrl, s bepáczolják, mig azállat többi része nagy kazánokban, melyek közül egy15,000 fontot befogad, a feszitett gzhatásának kitétetvén,egészen egy lágy tömeggé változik. A zsírtleszedik róla, s a többit ganaj gyanánt eladják. Ebbllátható , hogy mily nagy bség van az élelmiszerekben,s mily kevés becse lehet ott, ha azon ránk európaiakranézve oly becses anyagot, csak trágyagyanánt tudják nyereséggel felhasználni. Legnépe-


76sebb városaink lakói közül, hány ezer, kik egész évenát húst alig látnak, találna ebben Ízletes tápláló eledelt?A cincinnati sonka hire, mely nemcsak jósága,hanem Ízletes külseje által is kitn, nemcsak az Egyesületbenvan elterjedve, hanem áthatott már Európábais. így például 1847—1848 Covingtonban egyetlenvágószék Európa számára 11,740 sertést készitett el,s hozzá még 3000 darab ökröt. sat. A sonkák narancssárgavászonba varrva adatnak kereskedésbe.Zsirjaaz úgynevezett Lard Oil mhelyekben nagyrészintStearingyertyává gyártatik, s ég olajjá készíttetik,melyek közül egyetlen mhely hónaponként140,000 font zsirt használ fel, már pedig ilyen gyártöbb létezik Cincinnatiban harmincznál. Statistikaikimutatás szerint évenként25,000,000 font sonkát,16,500,000 font szalonnát, és 180,000 tonna füstölthúst szállít szerte Cincinnati.Mindezek után, azon 106,000,000 dollárnyiösszeg, mely ki, és bevétel által már 1848-ban forgalombatétetett , nem fog túlzottnak tetszeni ; melyhezkell még számítani 20,000,000 dollárnyi tkét,mint Cincinnati kereskedésbe fektetett tkéjét, miga különböz gyártmányok ára 25,000,000 dollárttul halad.így áll Cincinnati anyagi tekintetben. Hanem„nyugat királyné"ja szellemi tekintetben sem maradthátra az Egyesület kitnbb városaitól. Mindenütt,hol az anyagi érdekeknek szabad fejldés engedtetik,a szellemi versenyt szokott azzal tartani. Az egyikszükségkép feltételezi a másikat.Hol ipar, kereske-


dés, s foldmivelés virágoznak , hol a forgalom élénk,77hol egy állam népességének, különösen pedig különbözállamok, és népfajok kölcsönös érintkezése sokoldalú :ott a szellemi fejldés nem maradhat hátra;kereskedelem, iparés forgalom pedig csak a mathematikai,és természeti tudományok gondos ápolásamellett virágozhatik fel, mert ezek fejtik, és érlelikaz emberi szellem legfbb, s legszebb tehetségét, azáltalhogy önállóságot kölcsönöznek neki, mely mindigmentten maradván minden külszellemi befolyástól,saját lábán egész biztossággal halad, és idegentámaszra nem szorul.sEbben fekszik a mathematikai,természeti tudományoknak a 19, és következ századokranézve elutasithatlan hatalma ,azon soha többéel nem távolitható befolyás, melyet az emberi nemfejldésére gyakorolnak. Jogosultságuk az eltávolithatlanszükségökben rejlik, s azon pillanatban, midna természettudományok lassan elkészitett uralmukatmegkezdték, az emberi nem egy uj , fejldésének legjelentékenyebbkorszakába lépett. A természeti tudományoktóle már egyszer maguknak kivivott hatalmatravaszul elragadni akaró minden kísérlet, mindenerlködés, mint valamely nyugtalan morajjalcsergedez hegyi patak habjai a gránit szikla rendithetlenszilárdságán szerte locscsanni , s könny, mindenszélfuvalom által meglebbenthet köddé szétoszolni fognak.Cincinnati sajátgyermekei szellemi fejldésérligen kitnen gondoskodott, legtöbb tehetségét iskoláks nevel intézetek emelése, s fenntartására for-


78ditja. Ámbár Cincinnati tanintézeteit, tantárgyaiknagyszerségét tekintve , az európai szárazföld fvárosaitanintézeteivel nem is lehet hasonlítani, s azEurópából jöv tudósokra gyakran gyermekes, lehetnemondani, szegényes benyomást gyakorolnak :de azért az elért eredmények összehasonlítva a ráfordítotteszközökkel, mindenesetre nagyobbaknakmondhatók, mint azok, melyeket az európai szárazföldlegnagyszerbb tudományosintézeteiben érnekel. Ezen eredmények nem az irt, és nyomtatott munkákroppant halmazában s számtalan tudós értekezésbenállanak ugyan : hanem állanak azon elnyökben,melyek azokból a polgár erkölcsi életére, s anyagijólétére haramiának. Már pedig mindig ez marad a f-dolog, ám szónokoljanak egy gondtalan, s nélkülözésheznem szokott élet szószékérl a magasabb szellemiélvezetek mellett, a mennyit akarnak; ám kárhoztassákezen jólét polczáról a jelen anyagi irányát,a mint akarják. Oly embernek, ki koplal, s annyivalsem bir, hogy testének a szükséges tápot megadhatnáfogalma sincs a magasabb szellemi élvezetrl. O egytele tál ételt, melylyel kinzó éhét elzheti, többrebecsül, mint Beethoven legpompásabb dalát, vagySchakespeare Macbetjét, midn azt a legkitnbbmvészek adják el. Cincinnatiban azon osztály, melyetmi alsónak nevezünk, minden tekintetben jobbanél, jobban ruházkodik,kényelmesebben lakik, s többrészt vesz az élet gyönyöreiben , mint a párisi , vagylondoni alsó vagy dolgozó osztály. És a mellett nemcsak,hogy nem roszabb, de erkölcsileg minden te-


79kintetben jobb, kihágás, rablás s lopásra kevésbéhajlandó, mit Cincinnati története, s egy tekintet annakstatistikai rovataira, eléggé tanusit.Cincinnati számos nyilvános és magán tanintézettelbir. Az elemi iskolák közül 13 a catholikusoké,melyek közül néhányban jezsuiták tanitanak, s azonügyesség miatt, melylyel a gyermekek azokban oktattatnak,számos látogatójuk van. Ugy szinte a jezsuitákvezetése alatt álló három f-tanoda közül aSt.-Xavier nevezet a legkitnbb, mely mindenszükséges tantárgygyal tökéletesen el van látva. Igenjelentékeny könyvtárral, természettudományi múzeummal, s a természet, és vegytanhoz megkívántatókészületekkel bir. A logikán, ethikán, s rhetorikán, s óés több ujabb nyelven kivül taníttatnak benne mathesis,természet- és vegytan is, és ezen intézet nemcsakaz Egyesület catholikusai közt, hanem a külföldeltt is oly kitn nevet vivott ki magának, hogyhavannai, és mexicoi növendékek is látogatják.Orvosi tanintézet négy van Cincinnatiban. Ezekközt a „medical college of Óhió, u és „Miami medicalcollege" a legkitnbbek. Dr. Blakmann, ki csak kevésselazeltt hivatott meg Uj-Yorkból mint sebészettanára a medical college of Ohió-ba, szíveskedett azintézet minden egyes helyiségét . valamint gyjteményeit,s készületeit is megmutogatni. Hozzá Louisvillebldr. Gross által valék ajánlva, maga pedigtudományos kiképzése végett huzamosb ideig tartózkodottEurópában, jelesül Parisban , és Londonban.A boncz, és élettani hallgatótercm itt is egy


80nagy kerekde (rotunda) vala, melynek közepén állotta kisérleti mozgatható asztal , mely körül kanyarodtaka padok. Világítását felülrl nyerte, s mintegy500— 600 hallgatóra való térséggel birt. A boncz, ésélettani csarnok még igen hiányosan van szervezve.A meglév készületek közt legkitnbbek voltak apárisiviaszbóliak, melyek közt els helyet érdemelnekazon készületek, melyek az emberi mag fejldését,annak különböz fekvését, továbbá a tyúktojásfejldését ábrázolják. Az intézet könyvtára alig néhányszáz kötetbl áll. A vegytani hallgatóteremszinte nagy, és czélirányosan épitett, de vegytanimteremnek, s készületeknek még csak zsengéje semlátható. Miután az intézet szigorúan csak orvositudományok kedviért alapíttatott, tehát a természettörténetigyjtemények tökéletesen hiányoznakbelle.Az intézet szolgája, egy született német átvezetettezután a ,,mercantilhospitál"ba, mely a „medicalcollege of Ohió a val összeköttetésben áll.Dr.Blakmanur ajánlatára a kóroda igazgatója, s helyetteseigen barátságosan fogadott minket, s a legkülönösebbkóreseteket megmutogatta. A koródában külön osztályvan a nk, s külön a férfiak számára. Azonbanez intézetet nem lehet a czélirányosság mintájául állítanifel, a mit annyival inkább csudáltam, mivelAmerikában az emberiségi intézetekre különös figyelemszokott fordittatni. A ,,mercantil hospitál"ból amedical college of Ohió famulusa a „mechanic institution"bavezetett. Azon véleményben valék, hogy itt


81mszer és szerszám gyjteményt fogok találni. De mindannak nyomát sem találtam, s e helyett egy terjedelmesteremet egy szószékkel, s számos más székkel.Ebben gyülekeznek össze minden vasárnap Cincinnatiiparosai, részint, hogy kedvencz tárgyak fölött értekezletettartsanak, részint, hogy olyanokat hallgassanak.Kevés nappal azeltt egy megszállt (inspirirt),hölgy tartott ilyen értekezletet az asztal mozgás,asztalkopogás, s hasonló dibdábságról. Ez letérdelt,segitségül hivta jó szellemét, mialatt szemét mintvalamely részeg forgatta , és iszonyú pofákat vágott,s ezen elzmény után folytatta emiitett tárgyróli átszellemültértekezletét. Ebbl látható, hogy az amerikaigyakran ilyen fanyarságokban is kedvét leli.De az ostoba mveletlen köznép mindenütt egyformamarad. Minél természetellenibb , minél kalandosabbvalamely dolog, annál nagyobb hitelre találnála.Cincinnati legkitnbb intézetei közül való a csillagda.Ez a város keleti részén áll egy jelentékenyelnöke John Quincyhalmon, mely a városra, s annak környezetére pompáskilátást nyújt. 1843-ban tette le annak alapkövétaz egyesült-államok hiresAdams. Keletkeztet leginkább N. Longworth urnák,ki az ahhozi telket adományozta , s Cincinnati többipolgárai adakozásának köszönheti. Különösen készentalálja az ember az amerikait minden órán bármelyjelentékeny anyagi áldozatra, mihelyt arról van szó,hogy egy hasznos intézetet, vagy valamely közjótelsegit mvet kell létesíteni. Az európaiaktól dollárszomjasoknakkikiáltott amerikai kufárok készségeNendtvicb. II. 6


82adakozásra a hihetlenséggel határos e tekintetben, sha azon összegeket, melyeket nálunk hasonló czélokraaláírnak, az amerikaiakéval összehasonlítjuk, valószínlegazok nem nagy becsületünkre válnak. Oly eset,midn egy amerikai kufársziv egy iskola, vagy egyébhasznos képz-intézetre 25—30,000 dollárt aláír, nagyongyakran fordul el : de épen azért él egyszeren,s a mivel bir, azt saját munkássága, és szorgalmaáltal szerzetté. Európában is kiadnak ezreket,st milliókat, de egészen más dolgokért. Hogy gazdagságátfitogtathassa, a tudatlan tömeg által bámultassék, százezereket is szélnek szór az európai holmihaszontalanságért. De ha arról van szó, hogy egy hasznosképz-intézetet kellene állítani :akkor nagyon hasonszenviadagban hullanak az aláírások, s mellettemég azon is panaszkodik az aláiró , hogy mindig alkalmatlankodnaka nyakán. Mennyi fáradság, s erlködésbekerül jelentékeny segélyforrásokkal rendelkezvárosokban is csak egy nyomorú iskolát állítani,melynek fenntartása évenként néhány ezerbe kerülne,pedig ez saját gyermekei képzésére , s oktatásáraszánt intézet lenne. Hanem Európában megszoktákmár ezt csak mellékes dologul tekinteni , és az európaipolgárság nagy része fölöslegesnek tartja, hogyvagyona, polgári méltósága, és tekintélye örökösénektökéletes képzést adjon,vagy azt magasabb tudományokraoktattassa , mert hiszen ezek mit sem használnak,ezekbl semmi hasznot sem lehet húzni.Elég az hozzá, hogy a cincinnatii csillagda aláírások,és a polgárok önkénytes adakozása utján épít-


lábnyi hosszútetett, s egyéb mszer mellett 17 ! /21400-szor nagyító látcsvel láttatott el , mely MünchenbenMentz és Mahlernél készült, s 10,000 dollárbakerült. *)Cincinnati egyik Livery-Stablejérül egy Buginfelkocsiztunk az Ohió víztükre fölött mintegy 3— 400lábnyi magasságnyira emelkedett halomra, melyen acsillagda áll.**) A tömör épület, mely egy háromemeletes középdarab, és két kétemeletes szárnybóláll, s doriai kapuzata van, csinos kert által öveztetik.*) Mint tudva van, Nagy Károly hazánkfia gr. BattyányiK. egykori jószág igazgatója Bicskén Pesthez nem messze egycsillagdát építtetett, s ezt a legkitnbb mszerekkel ellátta.A leghiresebb mesterektl nemcsak csillagászati, hanem természettani,és mathematikai mszerekkel is bir ezen intézet.Eredeti czélja az vala, hogy ezen intézeteta magyar akadémiánakhagyományozza. Hogy azonban a magyar akadémiafenntartási költséggel is el legyen látva, 100,000 ezüst forinttkét is akart mellé adományozni : de az utóbbi évek eseményeimeggátolták nemes, és nagyszer terve kivitelében.**) Amerika minden kisebb, s nagyobb városában megvanazon igen czélszerü intézkedés, hogy béristállókban, úgynevezett„Livery-Stable"ben minden perczben találhatni egy vagykét lovas könny kocsikat, melyeket az ember kénye szerintfél vagy egész napra is felvehet. Legsajátságosabb azonbanazon körülmény, hogy kocsis nélkül kapja az ember, s magahajtja a lovakat. A kocsisért különösen kell fizetni. Feltnttehát, hogy nekünk, kiket az els pillanatra fel lehetett ismerni,hogy mi nemcsak idegen ország, hanem idegen világrészblvalók vagyunk, vonakodás nélkül, minden kocsit mindenüttazonnal átengedtek ,semmi nyomát sem tapasztaltukés az irántunki bizalmatlanságnak sehol6*


'^ ; 4Midn a kertbe léptünk, az épület egészen rizetlen,s minden ajtó nyitva állott. Az épület nagy részét, stöbb lakszobát átbolyongtunk , mig végre a csillagvizsgálótoronyban a segédre bukkantunk. Mitchella csillagda igazgatója épen Uj-Yorkba utazott el.Teljes készséggelmutogatott meg minden mszert,valamint minden egyéb segédeszközt, melyet Mitchelltanár mködése közben használ. Es ha bár ez intézetnincs is oly gazdagon szervezve, mint Európa többfvárosa csillagdája; nem szabad felednünk, hogy ezmagán-intézet, mely magánosok adakozásából tartatikfenn. A fdolog az, hogy ezen csekély eszközök mellettisa tudományos eredmény oly nagy, st gyakransokkal nagyobb , mint a melyet a cincinnatii csillagdátgazdagság és szervezetre nézve sokkal felülhaladók képesek felmutatni.Cincinnatiban az egyházi élet is igen élénk, éssok tekintetben mozgékony. Mivel az egymássalszemközt ellenségkép álló felekezetek meglehetsenegyforma erejek, itt is gyakran került már a dologvéres összeütközésre. Az egymást ingerl vallásosiratok nagy mennyiségben jelennek meg itt. Itt is anémetek azok, kik ellenkez irány vitatása által nema legkiméletesebb szinben tüntetik fel magukat.Egyébiránt a szigorú puritán vallásosságnak, mely azuj angol-államokban a legvastagabb képmutatássalhatárosán gyakoroltatik, Cincinnatiban nyomát semtalálhatni. A vasárnapnak sokkal élénkebbszine vanmint Bostonban, Philadelphiában, stUj-Yorkban is,és Cincinnatiban nem ritka eset, hogy vig zene és


táncz mellett egy-egyvasárnapestét derült társaságbantöltenek el.száma miatt85Mindenütt, hol a németség nagyobbelég ersnek érzi magát. arra, miszerinthiheti, hogy az amerikaival eredménynyel tzhetössze, ott a többi közt erélyesen ki kel a vasárnappuritán modorbani megünneplése ellen, melyrl ersen,s makacsul hiszi, hogy inkább mulatság, és gyönyörködésre,mint sanyarú vallásos elmélkedésre vana teremttl rendelve.Azon számos templom közt, melylyel Cincinnatibanminden hitfelekezet oly bséggel bir, nagyságaés terjedelmére nézve a cath. ftemplom tnik ki atöbbek közül. Mindenütt a legszebb helyeket foglaltael fegyházai számára, melyeket megható, habár nemis Ízletes modorban szokott felépiteni. Az egyháziszertartásokat nagy pompa , és ünnepélyességgelvégzi, a mi mint könny belátni a többi apróbb, semmitmutató imaházak, szétszaggatotthitfelekezetek,azok egyszer, s csöndes szertartása ellenében meghatóalakban tnik fel. Ezzel hatnak a tömegre , márpedig a hol tömeg van , ott sok er is rejlik.A cincinnatii f-egyház nagy, tömör épület, melytömege, s nem pedig alakja által gyakorol hatást.Kapuzata tömör, márványból durván faragott oszlopokonnyugszik. Az egyszer, carrariai márványbólfaragott oltár Florenczbl került, mely fölött az olaszMur illó mvész keze által készitett olajfestvény, mintdrágalátos oltárkép emelkedik. Az oltárral szemköztálló óriás orgona is,mely a templom méltóságát nagyonemeli, egyházi szertartásoknál mindig elidézi


86az általa czélzott hatályt. A templom melletti többiépület is, mely leginkább az egyház szolgáinak, különösena püspöknek szolgál lakásul, igen terjelmeshelyet foglal el.Gyakran halljuk ezen kérdést felmerülni, hogya cath. egyház az Egyesület nyugati részén honnanveszi ezen roppant eszközöket, melyeknek segítségéveloly nagy eredményeket képes kivívni? A cath.egyház hivei nagy részint a munkás osztályból, iríöldiekés bevándorolt németek egy részébl állanak.Ezen eszköz nagy részét tehát Amerika irföldi, ésnémet lakói adják Össze. Nincs irföldi munkás, legyenbár még oly szegény is, mely heti munkadijjából egykétfillért az egyház czéljaira ne tartoznék adózni.Azonban a sokkal nagyobb rész más forrásból szivárog,melynek eredete nagy részint az oczeánon tulvan. Ezernyi gyjt mködik ezen egyház érdekébenEurópában, kik az igaz hit emelése, és terjesztéséremegkivántató tkét mindenünnen összeteremtik, sezernyi buzgó s hiv lélek találkozik, ki kezét és erszényétszívesen megnyitja ilyen szent czélra.Ehhezjárul még azon számos rejtett millió, mely szent czélokelsegítésére minden pillanatbanszabad rendelkezéséreáll.Ebbl könnyenroppant ellenszenv daczára is,megmagyarázható, hogy azonmelylyel az angolamerikaia cath. egyház iránt viseltetik, ez az Egyesületben,különösen nyugaton még is napról napra mélyebbgyökeret ver, s mindig jobban terjeszkedik.September 3-án este az unalom a szerecsenek


87színházába zött. Ez a ,,Melodion-Hall"-ban, melya kereskedelmi társaság védelme alatt áll , tartatik.Az ebben mköd szemfényvesztket, s bohóczokat„Minstrel"-eknek nevezi az amerikai; mibl az sülki , hogy a minstrelek Európában kihalt rendjeAmerikában egy uj, hihetleg nem javított kiadásbantámadt fel. Ezen minstrelek feketére mázolt bohóczok,badar haj fodrászattal, fekete frakk, fehér mellény,fehér nyakravaló, fehér keztybe öltözködve,kik az amerikai közönséget minden kigondolhatóbohóczsággal mulattatják. Legelsben is heged, mondok,és trombita kiséret mellett egy dalt énekeltek,erre nevetésre ingerl énekes párbeszéd következett,melybe az énekkar belebele rikkantott. A fellelkesültközönség ordítás, ujjongás, s fütyülésáltal adta tetszésejelét :Ezt követte a ,,celebrated A. W. Wyatt"által eladott magánhegedü játék. En olyan fülhasogatóborzasztó nyikorgást még soha nem tapasztaltam,a mellett ez ünnepelt zenevér (virtuóz) olyborzasztó pofákat vágott , mintha a tarantel szúrtavolna meg. Szerencsére jókor elszakadt a húrja, s azenevér egy ügyetlen bókot csapván a közönségnek,mint valamely kötéltánczos, furcsa ugrándozás közt eltávozott.— Az amerikaiaktól annyira kedvelt, s mindiglelkesedéssel fogadott négertáncz is adatott, melyetrendesen az amerikainemzeties „Jankee dudle'szokott kisérni. Nem állhattam ki tovább. Elég voltennyit látnom ,hogy fogalmat szerezhessek a cincinnatiiközönség izlése, és képzettségérl. A terjedelmesteremben padokon, és székeken legalább 4— 500


88hallgató ült,kik egy durva pórnép legvadabb kitöréseibennyilvánították tetszésüket. Én meg nem foghatom,hogy egy olyan közönség, mely csak némiigényt tart is a jó ízlésre , mikép képes ily fanyarságotnemcsak meghallgatni és megnézni, hanem mégmeg is tapsolni? Azonban én azt hiszem, hogy Cincinnatinakcsak salak népe gylt össze ebben a musáknakszentelt csarnokban; legalább aszépnem dicséretéremeg kell vallanom, hogy az egész társaságbancsak két, az alsó osztályhoz tartozó nt láttam.Mint tudva van, Amerikában a felekezetesség, stársulati szabadság tökéletesen féketlen, semmi államtörvényáltal sem korlátolt, st még csak nem is figyelemmeltartott. A kormány ebben semminem fenyegetveszélyt sem lát , de hogyan is látna? MiutánAmerikában a kormány mindig csak a nép közvetlenkifolyása, tehát a törvény által meghatározott idközután annyiszor változtathatja, valahányszor oka vanazzal elégedetlennek lenni. Azonban nagyon csalódnék,a ki azt hinné, hogy a kormányzat, s igazságszolgáltatássat., ennek következtében tökéletesenhiánytalan, s egy mvelt, s igazságszeret emberigényeinek teljességgel megfelel.Egyesült-államokbansem ment a kormányzat igazságszolgáltatásfogyatkozásoktól, mint mindenütt , különösen mintminden emberi intézmény. Számtalanszor nem szolgáltattatikigazság annak, kinek részén azigazság áll,és a kormányzat épen ugy nem ment megvesztegetéstl,mint más államban. De a nép még sem nyugtalankodikazon, és ritkán támad fel saját kormánya


89ellen. A szabad és korlátlan sajtó ezen szabadalmátnagyon is zabolátlan modorban használja fel, és apártok különböz érdeke szerint egy vagy más magasés legmagasabb hivatalnok ellen nagyon is vértesgunybeszédek szoktak tartatni : de ezek többnyireviszhang nélkül enyésznek el , mint egy fuvolahangja az esti légben. Csak ritkán viszik azokat amegizgatott léghullámok vihar sebességgel a messzetávolba, éskebelében.viszhangzanak akkor a felbszitett tömegElég az hozzá, egyesült-államokban a felekezetesség,és társulati jog teljes és korlátlan szabadságábanaz államra nézve semminem veszélytsem éreznek. Veszélyesekké csak azok válhatnak, melyekaz ártatlan s igénytelen bárány öltönye alatt atigris körmeit, és a képmutatás álarcza alatt a rókaravaszságát rejtegetvén néma alázatosságban, és hunyászkodásbansunnyognak , és mint törekvés mármutatkozott az államra egy államvallást felerszakolni,és tanaikata miniszteri hivatalokban állandósítani,és uralomra vergdni erlködnek. Ha ez megtörténhetnék, akkor oda lenne az állam nyugalma'örök viszály, egyenetlenkedés, és véres harcz lépnenyugadt és természetes fejldés helyébe, és az egyesült-államoka legszomoritóbb zrzavar, és rombolóbbrázkódás képét tüntetnék fel.Amerikában mindent megkísértenek. Sehol semtesznek oly számos, de annyi haszontalan, s félig azrülettel határos kisérletet, mint az egyesült-államokban.Ám gondoljon csak valaki a „Shákerek" felekezetére,a ,,mormon"ok képmutató ábrándósságára,a


90s egyéb számtalan egyesületre, mint a beteges ábrándosság,s vallásos rajoskodás csuda szülötteire. Ezekelébb vagy utóbb elkallódnak, s az élet színpadáróleltnnek, mig helyket más talán épen oly nevetséges,vagy legalább különös egyesületeknek engedikát. Hanem a tapasztalás okosokká szokta tenni azembereket, s botlás után jutunk az igazság nyomára,s minden bár még oly esztelen kísérletnek is meg vana maga haszna, s a tömeg javára szolgál. Egy olynagy országban, mely annyi felhasználatlan térrelkínálkozik , hol nemcsak egyesek , hanem még nagytársulatok is tökéletesen elszigetelhetik magukat, hasonlókisérletek a többi társaság veszélyeztetése nélkülmegtörténhetnek, valamint a nélkül is, hogy azokaterejök kifejtésében akadályozni kellene : de már benépesített,s bizonyos elvek szerint szervezett államokbanez teljes lehetlen.Amerikában van néhány társulat, mely átalánoselterjedése miatt fontosabbá vált, mint sok más, melycsak szoros határok közé van szorítva, s szervezeteesztelensége , s természetellenessége miatt nem is fogezen határon tul emelkedhetni. Az egyesit- államokbanlegtöbb társulat társalmi czélt tzött ki magának,s nem egyebek jótékonysági egyesületeknél,melyek a segélyre szorultak gyámolitását tzték feladatokul.Politikai egyesületek, titkos társulatok,mink Európában mint maradandó fenék, s folyvástenyekesed fekélyek rágódnak sok állam testén ,nemléteznek az egyesült-államokban. Itt megvannak anagy politikai pártok, melyek egymással szabadon


91akadály nélkül küzdhetnek, s nincs okuk, hogy elveiket,mint az államra nézve veszélyeseket, titkolgassák.A két nagy politikai párt, tudniillikaz „Abolitionisták",és ellenfelük, az az : .azok, kik a rabszolgafelszabaditásellen, és mellett vannak, két egymásthalálosan gylöl ellenségkép küzd egymás ellen, ésnemcsak biztossága, hanem élete is veszélyben forogna,ki egy rabszolga-államban a felszabadítás mellettbátorkodnék szót emelni. Epén olyan volna az,mintha valaki a Muhamed vallása hirdetése végettRómába menne. De várni, s az emberiség érdekébenkivánni lehet, hogy az egyesit- államok ifjú, erteljes,életers szervezete ezen krizist is szerencsésen kiállja,és hogy ers egészséges emberré fog nni, és ersödni.Az Amerikában leginkább elterjedt, s a társaságcsaknem minden rétegét átható egyesületek közé tartozikaz ,,Odd-Fellow u vagy a ,,különcz testvérek."Ezen egyesület tagjai az egész Egyesületben elterjedvék,s alig van jelentékeny család, melynek egyvagy több tagja ahhoz ne tartoznék. Tagjainak számamár is több százezerre rug, s mivel annak czélja csakjótékonyság, s a nyomorral küzdk kölcsönös segélyezése,tehát óhajtandó, hogy ezen nemes, semberbarátiegylet, az egész világon elterjedjen.Az ezen egyletbei felvétel nem minden formaságnélküli. Azonban ezek nem puszta szertartásokbanállanak, hanem képezik az egylet lelkét. Jelesül különösenmegkívántatik, hogy a felveend tag elismerterkölcsileg tiszta jellem, és szenytelen életpályájuember legyen. Ha egyetlen egy tag is a fölvétel ellen


92nyilatkozik, sa mellett meggyz indokot képes felhozni,a fölvétel nem történhetik meg. Azonban atársulatbai felvétel nem jelentéktelen pénzbeli áldozattalvan összeköttetve, ugy hogy bomlásnak indultvagyoni állapotú emberek nem is léphetnek abba.Azért ezen testület tagjának lehetni, nagy elnyéreszolgál bárkinek. Annak mindegyik tagja ugy tekintimagát mintegy nagy család tagját, mely t mindazonelnyökben részelteti, melyeket egy tehets családtólvárhatni. Ha ennek valamelyik tagja saját hibájanélkül nyomasztó vagyoni állapotba jut, bizvástszámithat a legtevékenyebb , s legszivesebb gyámolitásra,és pedig nemcsak jelentékeny pénzsegély, hanemazáltal is, hogy t minden módon gyámolitjákvállalataiban. Ha a rend tagja valami üzleti utazástakar tenni aziparos keleten, vagy kereskedelmi öszszeköttetéseketeszközölni : teljes biztossággal számithata legszélesebb hitelre, mihelyt mint e rendtagja mutatja be magát ,tagjai által mint ilyen mutattatik be.vagy a rend más tekintélyesAzt hinné az ember e szerint, hogy ezen rendetily nagy jótékonysága miatt az iparlovagok kizsákmányolják,vagy az üzérked amerikaiak mint nyerészkedüzlet tárgyát gyakran felhajhásszák. Erresohasincs eset. Ez ellen részint a fölvétel föltételeiáltal van eléggé gondoskodva, részint az egylet tagjainaknagyobb része az Egyesület olyan polgáraibóláll, kiknek vagyoni állásuk oly biztos alapon nyugszik,miként elszegényedésre még csak gondolni semlehet.


93Hogyan lehetne tehát tagadni ,hogy ilyen egyletiösszeköttetésekbl roppant haszon háramlik,és hogy kivánatos volna , vajha ily jótékony egyletek,melyek a sors boszantásait a polgártársak köztkiegyenliteni hivatvák, az egész földkerekségén elterjednének.Ki merné tagadni, hogy ily egyletek csakaz emberi kebel legnemesebb érzelmébl fakadhatnak,smikép lehet tehát egy oly nemzettl idegen szenvedés,idegen szerencsétlenség irántiminden részvétetelvitatni, mely saját ösztönébl, bens ellenállhatlankényszerségbl, az emberi nyomor enyhitéséreoly nagyszer egyleteket alakit ?Hol itt azon durvaönzés, azon dollársovár anyagiság , melylyel olygyakran vádolják az amerikait az atlanti oczeán innenspartjain ? Es ha ezek az amerikai anyagiságeredményei, akkor azemberiség jóléteért semmi semohajthatóbb, mint hogy az ilynem amerikai anyagiságkarjaiba vessük magunkat, mely ily nemes eredményeketszül.Hanem, hogy igaztalan vagyok, azt fogják mondani,mivel én egy országnak látszólagos fényoldaláttüntetem fel,mig a másik valódi fénypontjaira készakarvafátyolt vetek.Lehet-e azt tagadni, hogy Európábanis végetlenül sokattesznek az emberi bajokenyhitésére ? Váljon nem fordíttatnak- e évenkéntszázezerek jótékony czélokra? Mily nagy számmalvannak a jótékony negyletek ? sat. Hanem gondoljukcsak jól meg mily marós ingerszereket kellmindighasználni, hogy az európai erszényét valamelyjótékonysági czélra megnyithassuk? Az ily egyle-


94tekre megkívántató összeg nagyobb, és jelentékenyebbrészét nem színieladás, hangverseny, tánczvigalom,társas körök utján szoktuk-e összeteremteni?Váljon akármely idegen mvészt , mvésznt és b-vészt nem veszünk-e rögtön adózás alá, s nem kivánjuk-etle, hogy bevételeinek egy részétegy eltteismeretlen város, s közönös népiség jótékony intézeteireengedje át?Azonban az Odd-Fellow társulat más elnynyelis bir. A nemes czélokra alakult ily nagy sszerteágazó testületek nemes közérzületet költenek,és táplálnak; mig a kufárkodó szellemet, s aprólékoskenyéririgységet, mely azEgyesület német népiségeközt oly gyakran otthonos, számzik, s azt nemes világpolgáriságra buzditják.Cincinnatiban ezen egyletnek több tagját voltszerencsém megismerni. Ez még a tudósok közt isszámosan van képviselve.Az Odd-Fellow egylethez soktekintetben hasonlíta ,, szabad kmivesek" (Freimaurer) egylete.Amerikában ez is nagyon el van terjedve, s csaknemminden nagyobb városban bir gyüldével (Loge).Európában üldözött a szabad kmivesek rendje, mertrészint politikai irányzata is van. De Amerikábanezen czélt egészen mellzi.Mindenki nyíltan politizálhatott , a mennyit akar , s politikai nézeteinekegészen nyilvánosan gyjthet követket, a mennyitakar, a nélkül , hogy abban bárki által is akadályoztatnék.Tehát 'semmi ok sem létezik titkos politikátzni, és ez az oka , hogy az amerikai szabad kmive-


3ek mködése nagy részint95csak a segélyre szorultakgyámolitására szorítkozik. A társulat minden tagjátösszekapcsoló szabad szellem daczára sem tudtak bizonyosrejtélyes szertartásokat levetkzni. A cincinnatiiszabad kmivesgyülde egy lapot is ad ki, melynekezen rejtélyes czimet Triangel (háromszög)adták. Ezen hírlap tartalmát testvéri szeretet, ésegyetértés, becsületes és erényes életrei buzdítások,más gyüldékrli értesítések, azok mködése, közbenközbennémi rejtélyes szójátékok képezik.Ezen rendrendkivüli aggkort tulajdonit magának, s csaknem azemberi nem seredeti képzdéséhez megy vissza.Minden idben, minden nép és nemzet közt, mindenvallásban voltak egyéniségek, s egyletek, kik azrendjükhöz tartoztak, vagy legalább annak szellemébenmködtek sat. így fedeztek fel kevéssel ezelttnéhány szabad kmives gyüldét a mohamedánok közöttis.Odd-Fellow, és szabad kmives, ugy látszik alényegben megegyeznek. Csakhogy az Odd-Fellowrendcsupán az egyesült-államok földérea szabad kmiveseké az egész földterjed, mígkerekségén el vanterjedve, ámbár jelentségük az ujabb idkben a hajdanihozképest nagyot csökkent. Az is tapasztalható,hogy Amerikában a szabadkmivesek rendé leginkábba németek közt fészkelte meg magát, mig ellenbenaz Odd-Fellow kizárólag amerikai.Jellemz az, hogy minden egyletet, mely a közösemberiség érdekeire van alapítva, még ezeket is,melyekcsak jóttesznek, s czéljok csak közös segélyezés,


96ha nem tisztán katholikusok , vagy nem katholikuspapoktól származnak, ezek kárhoztatnak, és ezt anynyiraviszik, hogy saját vallásokbeli rendtagoktól akath. temetbe való eltemet est megtagadják.XXXIII.Cincinnatiból Columbusig. Óhió-állam leírása*September 4-én esti 6 l /2órakor hagytuk el nyugatbüszke királynéját, s azzal a „little miami" és„Xenia-Columbus" vaspályán Ohió-állam fvárosábaColumbusba utaztunk.Ohió-állam rövid fennállása daczára valamintiparos, és kereskedelmi ,ugy irodalmi és tudományostekintetben az Egyesület 3-ik állama, s csak Uj- York,és Pennsylvania múlja felül.Az Erietó déli partjától, mely északra határozzaOhiót délre az Ohió folyamig terjed, mely déli ésdélkeleti határát képezi. Keletre Pennsylvaniával,és nyugatra Indianával határos. Északi határának egyrésze Michigan-állammal ütközik össze. Az északi szélesség30° 24' és 42° közt, és a nyugati hosszúság80° 34' és 84° 42' közt fekszik. Geog. szélességeeszerint 3° 42'tért foglal el, s egész területe 39,964Dangol mérföldet. Ohió-állam tehát ugyanazon égövalatt áll, mint Olaszországnak déli része Róma ésPalermo közt. Mind a mellett is Ohió éghajlata sokkalzordonabb , mint Olaszországé , s csaknem Magyarországénakfelel meg. Valamint nálunk ugyÓhióban is a különböz geog. szélesség, s más éghaj-


97lati viszonyokhoz képest a leveg igen különböz.Mig északra az Erietó körül meglehets zordon, és atél néha oly kemény mint északi Németországban;addig az Óhió déli része lanyha, mint Magyarországdéli része.Ha valamely állam kézzel fogható tanúságát adhatjaannak, hogy egy népszer, valamely népnekkereskedelmi, ipari és szellemi érdekeit elmozditókormányzat alatt, egy ország csaknem hihetlen gyorsasággalteljes , és dus virágzatra fejldhetik; akkoraz ifjú, s minden tekintetben ers, és élénk Ohió-államaz. Azon ország, melyet jelenleg mindenfelé vaspályákés csatornák szeldelnek, melyet nagy számú népes,és iparos város fed, hol kereskedés, mezgazdaságésmesterség ugy virágoznak mint Belga vagyNémetország iparüz részeiben ,melynek vizdus folyamaina számos zúgó gzös izgékony sürgöldésselfolytonosan fel s alá füstölög : még 80 év elttnagy részben elláthatlan posványok által vala borítva, melyeken számtalan vadbival - csorda kóborolt;nagy részben korlátlan, s áthatlan serdkkelvala benve , melyekbe a száguldó induson kivülpolgárisodott európai sohasem tette a lábát. Habárnéhány merész kalandor már régibb idben is felmertaz Ohión hajókázni, vagy az Erietó lakhatlan partjainkikötött is: de az 1788 eltt valamely jelentékenyebbtelep nem vethetett magának állandó szállást a mostaniÓhió-állam határain bell. 1781-ben született azels fehér gyermek az Óhió serdeiben, és 1788-banalapította mintegy 40 telepes az Ohió partján mégNendtvich. II. 7


98most is fennálló Marietta várost. De az uj jövevényeknekhuzamosabb ideig sok véres harczot kellettkiállaniok a vad indusokkal , kik minden talpalatnyiföldért megviaskodtak velk. Csak azoknaktökéletes legyzésük után 1794-ik után élvezhettékazon nyugalmat, mely szükséges vala arra, hogy kistelepüket terjeszthessék, és sok évi kitartásuk, s nélkülözésükgyümölcsét békében élvezhessék. 1802-ben,miután azállam népessége a törvény szabta mennyiségreszaporodott, felvétetett a többi állam szövetségébe,s alkotmányt nyert. De azért az ország mégsoká miveletlen vadon maradt, melyben a sok nélkülözésselküzd ültetvényes, minden lépten nyomonezernyi akadályra bukkant. De mily hamar megváltoztakezen viszonyok ! Egy oly országban, hol a természetoly kimerithetlen segélyforrásokkal bir, egymunkás és szorgalmas népesség , ha annak kedvezalkotmánya van , ha értelmes , s a nemzet érdekeitfelfogni képes kormány által buzdittatik, rövid idalatt csudákat képes mivelni.legszembeszökbben bebizonyította.Ezt Ohió népessége aLakosainak száma 1800-ban 45,375-re rúgott,mig az 1850-diki összeirás már 1,980,329 lelket mutatfel. E szerint Ohió népessége félszázad alatt 43.6szoros mennyiségre szaporodott.Fekvése, és geog. viszonyai a kereskedelemrenézve igen nagy elnyöket; valamint gazdag földjea fóldmivelés, és iparnak biztos jövt Ígérnek.Partjaitészakra az Erietó locsolván, zsibongó forgalomél rajtuk, és Cleveland, Sandusky, és Toledo tanusit-


99ják annak élénkségét , melyet számtalan gzös szit.Délre , és délkeletre az Ohió képezi az állam nagyvizi útját, mely azt a keleti, tartományokkal kötiössze épen ugy, mint a Mississippi által az Egyesületnyugati és déli tartományaival. Ez mintegy felétövezi az állam határainak. Ezen f életeren kivülmég számos kisebb s nagyobb folyam szivárogja átaz államot, melyek részint az Ohióba , részint pedigaz Erietóba ömölnek. Az elsbbek közé tartozik aMiami, Scioto, Hockhoking ésMuskingam,Mindezek kisebb s nagyobb mértékben hajókázhatok,s gzösök szeldelik. A kisebb rendek közé tartoznakPortage, Cuyahoga, Sandusky, s több jelentéktelenfolyam.Hanem csudálkozásra méltó a csatornák, és vaspályákrendezése , melyek az államot minden iránybanszeldelik, és hálóként boritják. Az elskhöz tartozika Miami-csatorna, mely összeköttetésben levéna Wabasch-Erie csatornával az Erietó nyugaticsúcsátaz Ohióval, vagy Toledót Cincinnativalköti össze. Hosszasága Defienceig 178 mérföld, hol aWabasch-Erie-csatorna kezddik; és az erietóbai omlóséig87 mérföldnyi hosszúsággal bir. Továbbá azOhió-csatorna, mely az elbbenivel párhuzamosannyúlván, szinteOhiót az Erietóval, csakhogy Clevelandés Portsmouth közt köti össze. Hosszasága 334mérföldre terjed, s az összes csatornák hosszúsága 900mérföldre rug. 1852-ben már 828 mérföldnyi vaspályájavolt készen, és1829. épülben, melynek nagyobbrésze már szinte elkészült.7*


100A természeti termények gazdagsága Óhióbanrendkívüli, és ezen ifjú állam e tekintetben az Egyesületlegáldottabb országainál nem áll hátrább. Kitngazdagsága fekszik a kszén és vasban. Kiszámították, hogy Óhió kszénkészlete 16,000,000ember számára 10,000 évig elégséges. Nem csekélyebbvaskészlete is, és reményleni lehet, hogy a már jelenlegis magas polczra emelkedett vasipar jövendben*gen nagy jelentséggel fog birni az egész Egyesületrenézve.A földmivelés termékei már jelenleg is rendkívülijelentségek Óhióban, pedig évrl évre nevekedarányban emelkednek. 1850-ben június 1-én9,851,493 hold föld volt mivelés alatt , mely is143,887 tanyára, vagy gazdaságra vala elosztva;ellenben 8,146,000 hold miveletlenül állott, melyben358,758,603 dollárnyi érték feküdt, mig a földmivelésnélalkalmazott gépek, és eszközök ára 12,750,585dollárra becsültetett. A lovak, szamarak és öszvérekszáma ebben az évben 467,000, az összes marha számakörül belül 1,400,000 rúgott. A juhoké 4,000,000 ésa sertéseké közel 2,000,000 darabra.1850-ben 10,196,000 font gyapjút, 34,500,000font vajat; 20,800,000 font sajtot; 14,500,000 mérbúzát, 59,000,000 kukuriczát és 13,500,000 mér zabothozott el Óhió. Ellenben a rozs mennyisége csak425,000 mérre rúgott, és különös, hogy ezen arozsra nézve kedveztlen viszonyt az Egyesületcsaknem minden államában feltalálhatni. Az amerikainem kedveli a rozsot, s az egész Egyesületben csak


uza-lisztbl sütött kenyeret láttam.101A mi rozsot azegyesült-államokban aratnak, az többnyire német kéztermesztménye. Burgonyát 5,000,000 mért sat.Kézmipar készitmény tekintetében is igen diszeshelyet foglal Ohió az Egyesület kitn miparosállamai közt. A különböz gyárakba belefektetetttke kerek számmal 26,000,000 dollárt tesz, melyekévenként 34,600,000 dollár érték nyers anyagotdolgoznak fel, és 62,650,000 dollár áru miparczikketkészitenek. A számos gyár közt 130 gyapjugyár,229 vashámor, és 706 timár-mhely találtatik. AzonkivülCincinnati, Cleveland , Dayton és egyéb városoknagy és számos gépgyárral birnak.Ohió kereskedése csupán az Erietón 1851-ben88,470,000 dollárra rúgott, melybl 62,064,000 abevitelre, és 26,406,000 a kivitelre esik.Ohió folyamoni kiviteli,Ellenben azés beviteli kereskedés értéke150,000,000-ra megy. Ehhez járul még ama roppantkereskedelmi forgalom, mely az állam számos vaspályáineszközöltetik.A mi végre a tudományok mvelését, és szellemiforgalmat illeti, e tekintetben is Ohió mint világitólámpa halad sok nála jóval idsebb testvérei eltt.Mig Európa legtöbb államában a nevelésügyi-ministeriumnakrendelt költségtárcza , az összes állam-bevételnek,csak parányi töredékét alkotja; Ohióban azátalános nevelésügy, és tudományos czélokra rendeltkiadási összeg felülmúlja a többi kiadás összes menynyiségét.Ezen körülmény világos tanúságát adja,liogy az óhiói kormány mikép fogta fel hivatását.


102Az állam bevétele 1850-ben 3,091,993 dollárra,a kiadás pedig ugyanazon évben 2,960,627 dollárrarúgott, melybl csupán az oktatás, és tudományomczélokra 298,3000 dollár fordittatott ,holott az iskolaialapitványok1,683,996 dollárra rúgnak.Ellenbena hadügyi költség annyi mint semmi, és Óhió katonaiköltségvetése , valamint az Egyesület többiállamai is =0.Ohiónak nyilvános elemi iskolája volt 1850-ben11,661; 12,886 tanitó , és 484,153 tanulóval, és743.073 dollár évi jövedelemmel. Úgynevezett akadémiája206; 471 tanitó, 15,052 tanuló és 149,392 d.évi jövedelemmel; végre2^ egyeteme, és collegiuma180 tanitó, 3651 tanuló és 125,792 d. évi jövedelemmel.Annyi igaz ugyan, hogy itta tanítóknak aránya,tanítványaikhoz az európaihoz képest nem kedvezjelesül, ha vesszük, hogy 26 collegium és egyetembenösszesen 180 tanitó van, s e szerint egy egyetemrekörülbelül 7 tanitó esik : valóban ez nem képes bennünkaz amerikai egyetemekrl valami magasztosfogalmat ébreszteni. Azonban nem szabad soha megfelejtkeznünk,hogy legtöbb esetben az amerikai collegiumokcsak egyes fakultásoknak felelnek meg. Deazért a gyakorlati eredmények a népségre nézve sokkalkedvezbbek mint Európa igen sok államában.Amerika keleti államaiban bajos lenne egy fi- vagyleány-gyermeket találni, ha még oly szegény szüléktlivolna is, ki jól olvasni, hibátlan irni, és pontosanszámolni ne tudna. Európában pedig a középosztály-


103ban ritkán találhatni kivált a szép nemben oly egyént,ki e három elemi tudományból csak egyben is kellképzettséggel birna. Az anyanyelv hibátlan Írásmódjárólpedig még csak szó sem lehet. Es még is azthisszük, hogy a felsbb mveltség minden lehet kívánalmainakeleget tettünk , ha a kisasszony egypár mindennapi franczia szóvirágot betanult.De azután ennek a természetes következményeis, hogy az egyesült-államokban nincs oly sok tudóstanár, és doctor mint Európában; hogy talán a tudósokegy része nincs oly alaposan kiképezve mint Európában: de a nép sokkal felvilágosodottabb, s a mifdolog, a maga érdekeirl sokkal jobban értesitett,mint Európában : már pedig ez a dolog veleje. Azegyik oldalon nagy tudósokból álló akadémia ; a másikonpedig sok milliókból álló néptömeg, mely nemsokkal áll feljebb a baromnál; mint például Oroszországban,hol tudomány, képzettség, s tanulás egyvégetlenül parányi kisebbség kizáró szabadalma, miga nép nagyobb tömege tudatlanságban tartatik,s benne államnézeti elvekbl a bigott babona szittatik.Lehet-e nagyobb anomáliát gondolni ? s lehet-eoly államról elmondani, hogy mint állam teljesitikötelességét? ha, mint minden erkölcstanbanolvasható, az erkölcsiés szellemi mveltséget tekintjüklegfbb czélul, mely felée földön minden embernektörekednie kell ? Hogy pedig az erkölcsi mveldéscsak a szellemivel kezet fogva haladhat, senki semfogja tagadni, ki a tudománynak a lélek nemesitéseés finomitásárai befolyását tapasztalásból tanulhatta


104meg, vagy pedig készakarva szemet nem huny atények eltt..... Didicisse fideliter artesEmollit móres, nec sinit esse feros. —A könyvtárak száma Ohióban 1850-ben 352 rúgott,186,726 kötettel. Ezek közt 65 nyilvános, 13iskolai,248 a vasárnapi iskolát, 22 a collegiumokat,és 4 az egyházakat illette.1850-ben 361 folyóirat, és politikai lap adatottki Ohióban, 415,109 példányban. Ezekbl 2Q naponként,201 hetenként, 10 három hetenként, 23 félhavonként,és 1 évnegyedenként jelent meg. Továbbáezek közt 34 irodalmi és vegyes, 6 független 192 politikaiulvallásos, és 5 tudományos ^tartalmú. E mellettmég azt sem kell feledni, hogy mind ez nem egészen2,000,000 lélekbl álló népesség számára.Ilyen körülmények közt könnyen kimagyarázható, hogy az észak amerikai szabad államokbanminden 4.9 lakosra 1 egyén esik, ki iskolába jár,mely arányt Európában csakegyetlen állam, jelesülDánország halad felül, melyben minden 4.6 lakosraegy tanuló esik. Szászországban 6.0, Poroszországban6.2, Svédországban 5.6, Angolországban 8.5, Francziaországban10.5, Ausztriában 13.7, Oroszországban50 ésPortugálban csaknem hihetlen 81.7 lakosraesik egy tanuló.Már most, ha azt kérdi valaki, mi idézte el ezeneredményeket, mi voltazon vezér elv, mely azon azErietó , és Ohió folyam közt fekv sivatag földterületetfélszázadnyi idköz alatt eredeti vadonsági álla-


105potából oly országgá varázsolta, mely földmivelés,kereskedelem, és ipar tekintetében a tizenkilenczedikszázad bármely polgárisodott államávalbizvást versenyezhet;mi volt azon izgató er, mely egy durvapolgárisult élet legels szükségleteivel is küzdött népet,polgárisodott, st a jelen századfinomabb élveiiránt sem fogékonytalan néppé változtatta; mely apolgárisodásminden kívánalmának teljes készséggelmegfelelni törekszik ? Valóban alig képes az embermindezen csuda tünemény okát másban feltalálni,mint a törvények szellemében ,azon alkotmány szellemében,melynek szárnyain Óhió, sannak népe odaragadtatott, hol azt a 19-ik század els felének végéntaláljuk. Ezen alkotmányt 1802-ben adta magánakÓhió, s illetetlen, s változatlan maradt 1852-ig, amikor tétetett benne az els változtatás.Óhió alkotmánya azegyesit -államok mindenalkotmánya közt a legszabadabb , s készakarva azonczélból adatott, hogy kisérletettegyenek, mennyireállhat fenn oly állam, melyben a hatalomnak legparányibbrésze engedtetik a kormánynak.minden férfi,Ennélfogvaki életének 21 évét elérte, adóköteles, sha egy évig az államban lakott, szavazat képes.jóg alól kivétetnek a színesek,Ezenkik a mellett hivataltnem viselhetnek , esküitek nem lehetnek , és fehérellen nem tanúskodhatnak. A törvényhozó testületkét kamarából áll, jelesüla képviselk, és senatorokéból.Az els száz tagot számit összesen, kik kétévre választatnak. A tanács harminczöt tagból áll,melynek fele évenként kilép. Minden képviselnek


106legalább 25 , s minden senátornak 30 évesnek kelllenni. Ugy szinte a kormányzó is tartozik 30 éves,12 év óta egyesült-állami polgár, és négy éves óhióilakos lenni.Sem a senator, sem a képviselnek nemszabad meghatalmazása ideje alatt más hivatalt viselni.A kormányzó nem bir vétóval a két kamarahatározata ellen , s csak 1200 dollár évi fizetést huz.Neki csak néhány alsóbb állomást van joga betölteni,a két kamarához inditványt nyújtani, a tisztviselktljelentést követelni, s kegyelmezési jogot gyakorolni.A legfbb államhatalom ily nagy mértékbenmegszoritott jogaihoz képest az óhiói polgárok jogai,mondhatni, tökéletesenkorlátlanoknak tekinthetk.Teljesen korlátlan sajtó, és vallásszabadság, nyilvánostörvényszéki eljárás, és esküttszék. Nem szabad senkitadósságért elfogni, ha vagyonát becsülettel feladja;nem szabad senkit számzni, nincs testi büntetés,beszállásolás, állósereg, minden polgár egyformántarthat fegyvert , s békés gyléseket korlátlanultarthat sat.Ugy szinte a törvény által csak a népnek megadvavan azon jog, hogy az állam alkotmányát változtathatja, átalakithatja , eltörölheti, valahányszorazt jónak látja. Azonban, hogy a nép ezen szabadságakönnyenfejetlenséggé ne fajulhasson, azon határozatállapíttatott meg , hogy csak akkor lehet szóaz alkotmány változtatásáról, ha a két kamaránaklegalább 2 / -da szükségesnek tartja. Es csak akkor3fólebbeznek a választók tömegéhez. Ha annak több-


107sége a változtatás mellett szavaz , akkor a törvényhozóhatalom egy külön bizottmányt nevez ki. A mitez határoz, törvényerejvé válik, a nélkül, hogy többéa népre történnék hivatkozás.A népszeszély változó ingatagsága után Ítélve,azt kellene hinni, hogy ily korlátlan szabadság mellettvalamely alkotmány, annyival inkább annakkormánya soha sem képes magát megállandósitani,s megszilárditani. Mind a mellett is ötven év leforgásaalatt Ohió népe soha még csak árnyékát semmutatta, hogy ezen alkotmányt változtatni óhajtaná,vagy oly kormánynyal elégületlen volna, melyet aközigazgatás élére az átalános bizalom választott.Cincinnati népe conservativabbnak mutatkozott, mintEurópa bármely népe, s ha meggondoljuk, hogyEurópa néhány nemzete ennyi id lefolyása alatt milyszámtalan változásnak volt alávetve ; Franczia-, Spanyol-,Német- s Olaszország hányszor változtattakormány-formáját; hányszor sújtotta azokat a forradalomrettenetes ostora : valóban csak csudálhatjukOhió népe páratlan önmérsékletét; s nyugalma, rendszeretete,s egyszer megalkotott alkotmányáhozi szigorúragaszkodó jellemeért csakszerencsét kívánhatunkneki.Innen magyarázható Ohió óriásszerü fejldéseis. Azonban nagyon csalódnék a ki azt hinné , hogyhasonló viszonyokközt mindenütt hasonló eredményekelidézhetk. Ha ez állana, azon esetben nemvolna egyéb tenni való , mint egyetlen alkotmánymintátkésziteni , s azt kivétel nélkül minden népnek


108kiosztani , hogy azt a földi boldogság tetpontjáigemelje. Hanem egészen máskép áll a dolog. Mindenalkotmánynak, hogy az czéljának megfeleljen, a népminden erejét egyhangúlag fejlesztésre irányozza,ugyanazon nép szelleméhez mértnek kell lennie , smegkívántatik, hogy azzal ntt, s annak vére, és testébeátment légyen.Legalább ugy látszik, hogy igyáll a dolog ezen alkotmány alapelveire nézve. Semmi,valamely népre erszakkal rátukmált, s annak szelleme,szokásai, viszonyai, nézetei, s elnyeivel ellenkezalkotmány sem képes magát fenntartani, vagylegalább folytonosan szitja azon vágyat a népben,hogy azt lerázhassa magáról. Az ilyen alkotmányokatProcrustesféle ágynak lehetne tekinteni , melyensenkisem fekhetnék kényelmesen.Mi történnék, ha Ohió alkotmányát Európa valamelyiknépének kölcsönöznék? Meglehet épen ugyhasználná fel azt , mint gyermek a borotvát. Az1848-ik év elégtanúságát adja ennek. Egyetlen egynép sem tudta a neki adományozott szabadságotokosan felhasználni. Kénytelenségbl visszavettéktlük, mint gyámoltalan gyermekektl elszoktakvenni azon játékszert,s melyet korán adtak kezökbe.mely nem életkorukhoz való,Ohió alkotmányánál azon szempontból mulattamhuzamosb ideig , s szólottam róla kimerítbben,mivel Ohió, mint a többek közt legifjabb állam, legkézzelfoghatóbb bizonyságát adja, hogy mire vihetiegy nép, ha szeretettel csüng alkotmányán, s az országtörvényeinek megtörhetlen hséggel hódol, me-


109lyeknek védelme , s gyámolitása alatt minden erejétegyformán fejlesztheti, s tehetségét minden iránybaneredménydusan gyümölcsöztetheti.September 4-én éji 11% órakor értünk Columbusba,Ohió fvárosába. Ez is messze elterül sikságonfekszik, s lakóinak számához képest nagy terjedtséggelbir.Lakóinak száma 19,000-re rug, de legalább100,000-re való utcza, és házhely van, olyelszórva állanak az épületek. Columbus gazdag nagyszer,nyilvános állam-épületekkel,azok közt többjótékony intézettel. Azon szálloda, melybe betértünk,a város fterén áll, melynek közepén az állam capitoliuma,egy rovátkolt oszlopokon nyugvó homlokzatú,s kúpos fehér márvány , nagyszeren hatályosépület, már több év óta építtetik. Kiszámítás s tervszerint mind épitési modorát, mind terjedelmes nagyságáttekintve az Egyesületnek legszebb, s legtekintélyesebbépülete lesz. Mind nagysága, mind különczépitési modora miatt feltn a vakok-intézete,egj ódonnémet modorban igen gazdagon, s szilárdanemelt épület 100 növendékkel. Ugy szinte a tébolydais, melynek homlokzata 370 lábnyi hosszú,440 szobát foglal magában 300 beteggel; a siketnémákintézete 130 növendékkel. Ugy hiszem nemis kell említenem, hogy mindezen jótékony intézetekbena betegek, és növendékekkel a legemberibbmódon, s a legczélszerbben bánnak, minek eredményeis igen kedveznek mutatkozik. Az államfogház,a Sciotó folyam partján óhiói márványbólemelt nagyszer épület, mely ugyanazon terv sze-


110rint van épitve, mint a bostoni vagy albanyi, s vanbenne 700 fegyenczre való zárka. Terjedelme hatholdnyi földet foglal el. Egyébiránt majd csak késbbfog Columbus jelentékenynyé válni, mert ezképezi az óhiói belforgalom középpontját , és azOhiót minden irányban szeldel vaspályák itttalálkoznak.XXXIII.Col limbustól Pittsburgig.September 5-én reggeli tizedfél órakor folytattuk utunkat Columbustól Pittsburgig. Vaspályánkegész nap Ohió kebelében vitt Pennsylvania határáig.A hullámzatos halmos vidéket most buja erdség,majd termékeny szántóföldek , s üdezöld rétek fedték.Alig hinné az ember, hogy ezen széles területen,mely jelenleg munkás mivelés képét tünteti fel, ezeltt50 évvel hozzáférhetlen rengetegek nyúltak el.Az erdség mondhatni mind csupán kellemes bükkfákbóláll. Az amerikai platán csak mint alacsony bokortnt fel az erdk szélein, vagy a garádokon, sngy látszik, hogy egyéb fa közt sürü erdségben nemigen tenyészik. Már régen besötétedett, midn Ohióhatárát átléptük, s a szép Pennsylvaniába jutottunk,hol Pittsburg, iparos tekintetben az Egyesület egyiklegérdekesebb városa fekszik.Csak esti tiz órakor érkeztünk Pittsburgba, sannak Monongahela-house czim, hasonnev folyó


partján épültlegpompásabb, s legnagyobb szállodájábaszállásoltunk111be.Pittsburg a Monongahela,és Aleghani folyamokösszeszakadása által képezett földnyelven fekszik,mely két folyam egyesülésébl származik az Óhió.Amerika eddig látott városai közt, legalább európaifogalom szerint Pittsburgnak van legkiesebb fekvése.Két folyam partján feküvén, melyeknek kristálytisztatükrét fel s alá zúgó gzösök hasogatják, kies, és bujazöld hegyláncztól körittetik ,mely azonban igen csekélymagasságra domborodik, ugy hogy csak az alacsonyközéphegyek osztályába sorozható.A város maga nem a legkedvezbb benyomástgyakorolja az utazóra. Mint Angolország nagy gyárvárosaitvastag füst-felleg köre boritja, mely a számtalanvashámorok, és üveggyárak sugár kéményeikbltolakodik fel. Az épületeket mind fekete füst fogtameg, a mi igen feltn ellentétben áll Amerika különbennagyonházaival.tiszta, néha fehér fénynyel ragyogóPittsburg legjelentékenyebb épületei közé tartozika városháza (Courthouse) egy csinos, Ízletes azamerikai capitoliumok modorában emelt épület, melya föld felett három ölnyire emelkedett talapzaton áll,oszlopokon nyugvó kapuzattal, mig kúpját 8 oszloptartja. A tet párkányzatáról, hová felmentünk, Pittsburgegész környékére gyönyör kilátás kinálkozik.A Courthousetl nem messze fekszik a cath. fegyház,egy nagy , és gothmodorban emelt épület , melytalán az egész Egyesület egyik legnagyobb s legte-


112kintélyesebb vallásos memléke, s melynek épitésiköltsége alapítványok, s buzgó adakozásokból gylt,s csaknem 2,000,000 dollárra rúgott.Az amerikaiak szeretik Pittsburgot amerikai Birminghamnaknevezni és habár jelenleg Angolországóriás iparosmhelyekkel gazdag gyárvárosánál hátrábbáll is,' de reményleni lehet, hogy hatalmas vetélytársátelébb vagy utóbb utoléri, st tul is haladja. Egy nagygyárvároshoz megkívántató eszközök és segédforrásokkimerithetlenA fa,mértékben vannak meg Pittsburgban.szén és vas, egy hatalmas ipar e három ftényezjekifogyhatlan mennyiségben találtatik.Pittsburg gyárai közt a vashámorok foglaljákel az els helyet. Van benne 18 nagy vashámor, melyekközt Mr. Lyonnak a Monongahela bal partjánfekv Slégoworkja a legnagyobb. Egy 180 lóerejgzgép folytonos mozgásban tartja a számtalan kereket,hengert és egyéb gépet. Számtalan kemenczeés hengergép éjjel és nappal szakadatlan tevékenységgelmködik és a roppant rakodákban 4— 5000tonna 700 különböz nagyságú és alakú elkészítettvas áll rakásra halmozva. Itt láttam elször, hogya tisztázott (gepudell) vasat nem hatalmas pörölyökkelkalapálták kovácsolható vassá, hanem az úgynevezettCroisetben salakjától megtisztíttatván, forrasztottákkovácsolható vassá. A munkások dija egyremásra75 censtl 2 J dollárig megyén egy napra. A/2tulajdonos által számukra épittetett lakokban épenoly olcsó, mint egészséges éskényelmes szállást kapnak.Minden munkás egy egyemeletes két ablakos


113házikóban lakik, mely eltt kisded kert áll, s azért30—84 dollár évi lakbért fizet, a szerint a mint azépületet vagy részben, vagy egészben használja.A vashámorok mellett nagy jelentséggel birnakPittsburgban az üveghuták, mely 14 van a városban.Legtöbb azok közül csak finom üveget készit, mégpedig épen ugy, a mint az üveget Angolországbangyártják, jelesül jelentékeny mennyiség ólomoxydpótlékkal. Ez némi szürkés szintkölcsönöz a gyártmánynak,ugy hogy Birmingham üveggyártmányaisokkal hátrább állanak Angol, Franczia, különösenpedig Csehország kristály üvegjeinél. A Monongahelajobb partján gazdag 03 óriás rakodák hosszú sora nyúlikvégig,melyekben a vas és üveggyártmányok dusválasztékban vannak rakásra halmozva.Hires továbbá Pittsburg nagy hajógyárairól is,melyekben évenként 50— 60 gzös épittetik, s csaknema mesével határos, ha látja az ember, hogy milygyorsan halad itt a hajók építése. A sürü erd boritóttáközel hegyek a legkitnbb anyagot szolgáltatjákehhez. Számtalan ács folytonosan a gzös egyesalkatrészeinek készítésével foglalkozik. 14 nap alatt ahajó alja elkészül, Pittsburg gyárai kész gépezetetszolgáltatnak, ugy hogy csak bele kellhelyezni, ezutánj a fest, s 14 nap alatt az egész hajó készenáll. Innen a Monongahela partjai, bármily csekély isa folyam, folyvást számtalan gzössel vannak prémezve,s én Pittsburgban tartózkodásunk idejeharmincznál többet számláltam meg. -alattPittsburg számtalan hid és gzkomp által vanNendtvich. II. 8


114összekötve a várost környez két folyam átellenipartjaival. A hidak közt a drótfügg hid a legérdekesebb.Ez Pittsburgot a Monongahela bal partjávalés a gazdag kszénterülettel köti össze, mely ezen városizgékony iparának olyhatalmas lökést ad. A kétfolyam átelleni partjai ipari tekintetben épen oly fontosak,mint maga Pittsburg. A legterjedelmesebbgyárak nagyobb része e két folyam partján van felállítva,és az amerikaiak Pittsburg ezen ipartelepeinekAngolország legnagyobb és legkitnbb gyárvárosainaknevét kölcsönözték. Például a Monongahela balpartján fekv városkát Birminghamnak, az Aleghanijobb partján építettet Manchesternek nevezték, ezzelközvetlen összeköttetésben áll Aleghani, végre mégegy negyedik Lawrenceville nevezet városka. Ezekmind csak Pittsburg külvárosaiul tekinthetk, és mintegykiegészitik azt.Jóllehet Pittsburgnak a mindennapi kenyér ésaz élet anyagi érdekei utáni küzdése, s fáradozásamellett kevés ideje marad is a lélek nemesebb hajlamaiszámára :de azért a szellemi mveldés és gyermekeialapos oktatása iránt nem maradt fogékonytalan.Pittsburg számos irodalmi ésnevelési intézettelbir. Yan benne egy 1820-ban alapitott egyetem, egykönyvtár, több hittanászi tanintézet, egy múzeum,közhasznú ismereteket terjeszt 12 egyesület, melyekmind nép könyvtárral is ellátvák és több fels tanintézet.Továbbá azon kilenczkerület közül, melyekrea város osztva van, mindegyiknek van nagy nyilvános,szükséges tanárokkal ellátott iskolája. Ezekben


115is ingyen van a tanitás és különös figyelem fordittatika gyakorlati tárgyakra.Délután kisétáltunk a város alatt fekv halmokra,melyeken állanak a várost tiszta Aleghanivizzel ellátó nagy vizmedenczék. A viz óriás gznyomógépekáltal a viz tükre fölött meglehets magasságnyirafelnyomatik, s innen oszlik el a város mindenrészébe. Ettl nem messze áll egy egészséges éskies téren fekv szép nagy épület, a kóroda és a folyamontul szinte kies halom tetején egy papnövelde.Hazatértünkben a Pensylvánia csatornamellett vittel utunk, mely néhány ölnyi szélességben, s 6 — 8ölnyi magasságon egy fa mederben fut át az Aleghanifolyamon. Valóban igen különös benyomást tesz azemberre, midn látja, hogy a hajók egymás fölöttátvitorlázván, az ember feje fölött elhaladnak.Pittsburgtól nem messze fekszik az Economynev falu, mely egy communistikus társulat telepjeés melynek társai Rapp alapitójuk nevérl rappistáknakneveztetnek. Rapp György egy würtembergi polgár1832-ben alapított egy ntlenség és vagyonközösségreszerkezeti községet, mely eredetileg 800tagot számlált, jelenleg azonban, mivel kivülrl nemszaporodott és a ntlenség következtében, melyre atagok magukat kötelezték, meg nem ifjulhatott, csak300-ra olvadt össze. Ezen telep az Ohio jobb partján,egy termékeny emelt síkságon fekszik és a község szorgalmas munkássága által az Egyesület egyik legvirágzóbb,s legtermékenyebb vidékévé vált. Birtokuk 3000adósságmentes holdföldet tesz és a község 2 millió8*


116dollárnyi közös vagyonnal bir. Azon 130 ház közül.melybl a falu áll, legfeljebb felének van lakója, nagyobbrész pusztán, s elhagyatva áll, s egy öreg öszszeesett,lassanként elhaló község szomorú képétmutatja. Maga Rapp, mint 90 éves agg 1847-benhalt meg. A rend leányai közül legtöbben 70— 90évesek, a fiak többnyire 50 éven felüliek.A rend leány és férfi tagjai többnyire elkülönözvelaknak. Feltn, hogy ilyközelségben, különbenelválasztatlan vagyon, s közös életmód mellettsem mködött, s gondoskodott a paradicsom csábitókígyója, hogy e kedves község ki ne haljon, vagy legalábbnémi gyér szaporadékot nyerjen —A rappisták községe elegend gondolkozásianyagot nyújthat mind a lélek, mind az erkölcstanászok,valamint a politikusoknak is.Egy felöl alig megfogható, hogy létezhetnek emberek,kiknek szellemük annyira el van tompulva,miszerint tudják hinni, hogy egy oly társulat,melytermészetellenes elvekre van alapitva, létele czéljánakmegfelelhet, vagy kézzel fogható eredményre juthat.De még jobban lehet csudálni, hogy ilyelferdítettelvek utánzókra találnak, s vannak emberekkik azokat követik. Azonban az emberi nem történetegazdag hasonló tévelygésekben, s gyakran találhatunkegész népeket, vagy bizonyos korszakokat a történetben,melyekben ezen tévelygések gyakrabbanelforduluak, s nemi tekintetben valóságos járványnyáfajulnak. Mert hiszen mi volt egyéb az Anachoretakvak buzgósága, mi volt egyéba keresztes


117hadjáratok fanatistnusa, mely az államtól, a munkától,a haladó polgárisodás tenyészt munkásságátol milliónyihasznos polgárt elrabolt, svirágzó tartományokatelpusztitott és sivatagokká változtatott?Más részrl azt kellene hinni, hogy egy oly társulat,mely anyagi tekintetben oly nagy eredményeketképes felmutatni, oly jelentékeny vagyoni állásravergdött, s oly nagy bséget képes elidézni : elvilegmég sem birhat rósz szerkezettel miután a nemzetigazdászatnak még ugyan el nem ért, de közönségesenóhajtott czélja az, hogy a társaság minden tagjánaknélkülözés és szükségtl ment életet teremtsen.Ha az életnek nem volna egyéb czélja mint azevés, ivás, alvás és munkálás; ha a legfbb, s elérhetczél a puszta gondtalan anyagi lét volna :akkor bizonyosanaz emberi Economyi község az emberi társaságeszményképe volna. Hanem ily körülményekközt mi lenne a szellemi emberbl, arról az Economyitársulat elég világos, de szomorú példát nyújt. Amunkásság czélja nem a nyereségben, nem az élelmiszerekelhasználhatlan bségének halmazában; hanemaz életgyönyörök íinomitása és megnemesitésében rejlik.Oly társulat, mely az emberi szükség els lépcsjénmegállapodik; mely nem ismer egyéb vágyódást,minthogy egyszeren táplálkozhassak, a legdurvábbruhában járhasson, egyszer lakással birjon; melyblminden ék, st a legkedvesebb disz számzetett, melysemmi szellemi élvet nem ismer, semmi után sem sóvárog;nemes emberi irányban sem szépizlési, sem erkölcsi,sem vallási lelkületét nem igyekszik kimvelni;


118mely szellemi táp után nem vágyódik; egy oly társulatnagy mennyiség gabonát, répát és burgonyáthalmozhat össze :de az emberiség magasztos czéljátóltávol marad, hiányzik belle a testi, mint szellemiés erkölcsi élvek javitása,nemesitése és tökély e-sitése utáni küzdvágy. Az ilyen társulat a pusztánanyagi ember legalsó fokán maradt, vagy mivel semmikül inger sem hat rá, tulaj donkép mindig mélyebbenkell sülyednie a durva anyagiságba, hol napról naprajobban eltompul.Az Economyi társulat elég világosan bebizonyítjaezt. Házaik ma isazon terv, azon minta szerintépitvék, azon módon butorozvák, mint 50 éveltt. Ruházatuk ugyanazon durva vászonból ésfelöltjükugyanazon kék posztóból, ugyanazon szabássalkészíttetik, mint azt 50 év eltt Svábországbólmagukkal hozták. A mi a szellemi életbl velük átvándorolt,id folytával s a teljes szellemi nélkülözés következtébenlassankéntegészen semmivé lett. Gyér könyvtáruknemcsak hogy nem szaporodott, de mint viz ahomokban elapadt, vagy minden használat nélküllassanként elkorhad. A sajtót, melyet csak szent énekekés vallásos iratok nyomatására használtak, mintnélkülözhett csakhamar félrevetették; néhány zenemszerük,mely az els években még néhány derültpillanatot idézett el az unalmas vér bus egyformaságába,porlepve hallgat, némán áll, s évek óta használatlanhever valamely porlepte kamrában sat.És ez, ennek kell lenni minden magába zárkózotttársulat sorsának; mely a szellemi forgalmat és a


119külrl jöv ingert nem veszi kell igénybe ;mely mindenverseny eltt nem tár ajtót, s életének minden literébenem szivárogtat ekkép életet és mozgást. Az ilyentársaságnak el kell törpülni, elhalni, semmivé lenni.Ez a sorsa minden communistikus ábrándra és nemizgékony forgalomra, s az emberi tevékenység szabadháboritlan fejldésére alapitott társaságnak.Ámbár nem ide tartozó, de még is érdekes kérdésaz, mi fog történni a rappista közönség roppant ésmindig neveked vagyonával, ha az utósórappistais kihal. Kihalásuk fölött bizonyosan nem fog a világsopánkodni; de az itt a kérdés: van-e az utósónak szabadjoga a társaság hátrahagyott vagyonáról tetszéseszerint rendelkezni, vagy nincs? Els esetben bizonyosanszámtalanan fogadják az uto só rappistát rokonokul,s ki tudja, még nem jókor érkezik-e egy würtembergivérrokon, ha csak valamely furfangos Yankeéid eltt el nem kaparitja orra ell a kedves falatot?Utosó esetben kilegyen az örökös? Azonban, hagyjukezen transscendental kérdés megvitatását az amerikaijogtudósoknak, k bizonyosan találnak egy kibúvóajtót.XXXV.Pittsburgtöl ffarrisbiM'gig.September 7-én reggeli 7 órakor hagytuk elPittsburgot, sazAlleghany hegylánczolaton keresztülHarrisburg, Pennsylvania fvárosa felé folytattukutunkat. Ezen hegylánczolat délrl a mexicoi tengeröböltla St. Lorenco folyamig terjed, s az Egyesü-


120let keleti részén végig nyúlik az atlanti tengerpartjahosszában. Ez képezi azon megmérhetlen folyamterületkeleti határát, mely a szabad államok bensejébenaRoky Mountainsig terjed, és a nagy folyamokat aprószakadékaikkal magába fogadja. Az Alleghanyn valóutazás mindenesetre a legkiesebb és igézbb mindazok közt, melyek utazónak az egyesült államok roppantterületén kínálkoznak. Mert bár az Alleghanyknem tartoznak is azon hegysorok közé, melyek ezersokféle, sfesti természeti tüneményekkel bvölködnek,mint Ausztria, Stayerország, Tyrol hegyei, s amilyeneket Európában szám nélkül találhatni; de avégetlen komor sikságok után, melyek az Egyesület5g részét borítják, a szemet, s képzel tehetséget ellankasztják;ezek némi kedves, üdit képet nyújtanak.APittsburg és Harrisburg közti Alleghanyk a középhegyekközé tartoznak, s alig2500—3000' emelkednek.Lassanként emelked, széles hátgerinczü, mindenüttsürü erdség borította hegysorok. A vaspályameglehets magasságon vonul itt, s bár annak építésetávolról sem hasonlítható Sömmering építményeivel,még is sok nehézséggel járt, s vannak egyes pontok,melyekEurópa legmerészebb épitményei mellé oda állíttathatnak.A vaspályának sok helyen jelentékeny emelkedésevan, de azért oly észrevétlen jut az ember a hegyvonalcsúcsára, hogy csak borzadálylyal tekint le aszédít magasból az alatta elterül völgy tátongó r-vényébe. Ezen emelkedés sok ponton oly jelentékeny,hogy a mozdony az egész vonattal együtt csak gépek(Station engines) által vonatik fel a csúcsra és eresz-


121tethetik le onnan. A keleti részen való emelkedés1398 lábat, a nyugatin való pedig 1172 tesz, s annaklegmagasabb pontja a Philadelphia legalacsonyabbvizállása fölött 2700'. Azon vonal, melyen a vaspályavonatokat gépek által kell felvontatni 30 69 /100 mérföldföldnyihosszúságot teszésPortage-Rail-Roadnakneveztetik. Johnstonnál kezddik, s tart Holidaysburgig.Egész utunkon át 4 alagúton haladtunk keresztül,melyek közül egynek 870 láb hosszúsága van,szintúgy több emeltuton, ezek közül egy 80 láb hoszszuságnyiboltivvel. Az alagutak durván valának kivágvaa pálakszirtekbl, s csak a végok van kitéglázva.Ezen vaspálya összes költsége 1,850,000 dollár,vagy 3,600,000 ezüst forintra rúgott. Hanem az amerikaimindennél többre becsüli az idt, neki az idpénz, (times is money) s ezért mirdent szivesen feláldoz.Ezen roppant belefektetett tke daczára is szándékoznakezen vonalt a sok idvesztés miatt megszüntetniés a Station engines id rabló használatát egy9 mérföldes kerülvel egészen mellzni.Midn ezen vaspálya 1834-ben megnyittatott,nagy részint vadon erdségeken vonult át, melyeketitt s ott elszórva hevert faházikók törtek meg. Milyegészen máskép áll most a dolog. Igaz ugyan, hogymost is vannak szélesen elterjedt erdségek, melyekberitkán tette a lábát polgárisodott amerikai, amelyekenátzúg a tüzetszóró mozdony: de ezen erdségek avaspályamentében meg vannak irtva, s virágzó telepekkéalakitva. Igaz ugyan, hogy ezen telepeknek különbözjellemük van a kizárólag amerikaitól, hiányoznak t.i.


122mindenütt a ragyogó fehér házak, melyek utazóvalönkénytelenül a benlakók jólétét s kényelmét hitetikel : ellenben nagy számmal találhatók azon füstös,durva faderekakból összeütött házak, milyeneket Európábana parasztok közt gyakran láthatni. Pennsylvaniánakezenrészét nagy részben német telepeseklakják, kik régi szokásaik, életmódjuk, valamint régihibáik s fogyatkozásaikkoz mai napig hivek maradtak.Ezen kunyhókban piszok, rendetlenség, parányiskodás,hozzá még quakker cynismus lelke uralkodik. Ahol pedig amerikai települ le,ott megnyilik a láthatár,minden viszony nagyobb, széleseb alakot nyer,mindenütt gazdagság, messzeható tervek, merész vállalatoktapasztalhatók. Különösen meglep volt az,midn vaspályánk az Alleghany lakatlan erdségeiközt zúgván el, hirtelen a hegyek közt egy meglehetsmagas téren dél tájban megállapodott, hol a térnagyszer és kedves helyzete, a forgalom élénksége snagysága, sa legválogatottabb fényzés tnvén fel ameglepetett utazó eltt, s képzete annyira elkábult,miszerint csaknem elhitte, hogy egy jótékony tündérvarázsa az serdk rengetegébl hirtelena tündérekvilágába bvölte át. Ez az Alton a állomás Holidaysburgés Huntingdon közt.Az Alleghany tenyészeteigen üde, mondhatnibuja, s annak bensbb téréiben lombos fák, cser, bükk,amerikai dió, saját gesztenye faj található, mely mintnálunk is épen oly pompás fát képez. Minél magasabbrahalad az ember, annál jobban eltnnek alombfák, s fenyüszer fák mutatkoznak helyettük,


12amelyek az európaiakhoz nagyon hasonlítanak. A fenyvesekfeltüntével nagy számú ragyabura (Rhododendron)is mutatkozik, melylyel az erdk a szó teljesértelmében elboritvák és 2—3 ölnyi magasságra isfelnyúlnak. Ugy tetszett nekem, mintha ezek azon fajhoztartoztak volna, melyet az angol kertekben nagymennyiségben, szabadban miveltetve láttam. Ugy látszik,hogy az Alleghanyk ezen Rhododendron valódihazája, s virágzásuk idszakában oly nagy diszéreszolgálnak ezen hegységnek, minél kiesebbet alig képzelhetni.Ugy tetszik, hogy a Phitholacca Deoandrának(Alkermes) is ez a hazája, legalább nagy menynyiségbentalálható itt.Azonban az Alleghanyk kszénbányákkal is b-völkednek. A pompás, világhir pennsylvaniaianthracit (szénié) nagy mennyiségben ásatik itt, s amerre csak mentünk, ezen drága tüzel anyagot roppantrakásokba halmozva találtuk.Harrisburghoz közel a Susquehannán 2876' hosszúhidon haladtunk át, s esti 7 órakor érkeztünk Harrisburgba.Harrisburgnak, Pennsylvania pol. fvárosánakigen kedves, és igéz fekvése van. Termékeny sikságonterülvén el, kellemes, erdboritotta hegyek éshalmoktól környeztetik, melyek annak sokkal nagyobbváltozatosságot nyújtanak, mint ezt az Egyesületlegtöbb városánál tapasztalhattuk. A pompás Susquehannafolyam mellett feküvén, a Pennsylvaniát mindenirányban átszeldel vaspálya és folyam hálózatközépcsomóját képezi.


124Harrisburg kicsiny ugyan, de csinos, kedves város.Lakóinak száma 8200-ra rúg. A középületekközt Pennsylvania államháza vagy capitoliuma tnikki leginkább. Egy domborodáson feküvén az egészkörnyék fölött uralg, innen minden utazó igénybeveszi, hogy teteje párkányzatáról a Harrisburgot környezkies térség szemléletét élvezhesse.Mint Amerikában mindenütt, ugy itt is nyitvaáll a capitolium párkányzatára menetel mindenkinek,s mindenféle idegennek, s az amerikaiak ezen bkezségétmindenki korlátlanul igénybe isveszi.A pennsylvaniai capitolium, egj kúpos f és kétmellék épületbl áll. A f, valamint a két melléképülethomlokzata oszlopokon nyugszik, s széles lépcssorozatonjuthatni fel az oszlopcsarnokba.A senátorok ülésteremé egyszer, de Ízletesen sczélszeren rendezett. Az elnök ülése magasabb állványonnyugszik, széke piros bársonynyal van bevonva,s mellette két oldalon kissé alantabb a titoknokokülései; félkörben pedig a senátorok székei állanak.Mindegyik senator saját a szükséges Írószerekkelellátott zárható asztallal bir. Washington és PennVilmos, az állam és Philadelphia els alapitójánakarczképei diszesitik a teremet, melyet egy karzat folykörül a hallgatóság számára. A ház szolgája, ki mindenfelémeghordozott, szívessége jeléül felszólitottegész méltósággal,hogy valamelyikünk üljön bele azelnöki székbe.A képviselk teremé, a senátoroké mellett áll, s ahhoztökéletesen hasonló oldalterem. Még bútorzata is


125egyenl. Itt mutatták nekünk azon széket, mint azamerikaiak szent ereklyéjét, melyrl a gylés elnöke1776-ban jul. 4-én az északamerikai egyesült államoknakaz anyaországtóli függetlenségét kihirdette.Ugy szintén az elnök balján ott csüng rámába foglalvaüveg alatt a függetlenségi okmány eredetije a 13 államképviselinek eredeti aláirásával ; valamint FranklinBenjámin egy eredeti levele szinte rámában ésüveg alatt. Oldalt ott áll az állam könyvtára, melyazonban nagyobbára csak törvénykönyvekbl áll.kapitolium eltt csinos kies diszkért terül el, melyeta város lakói nyári meleg napokban esti sétahelyülhasználnak. Egyébiránt egészAHarrisburg igen falusiasbenyomást gyakorol az európaira, mert az utczákmindenfele a kedvelt finomlevelü czukorjuharral vannakbeültetve, melyek sötét árnyaikat a fényesre fehérítettházsorokra vetvén, a déli nyár tikkasztó hevétnémileg enyhítik.A Susquehanna kies partjain lev sétatéren anyomógépezet közelébe jutottunk, mely a Susquehannakrystálytiszta vizét a medenczékbe szivattyúzza, s onnanaz egész várost iható vizzel ellátja. A gépek tisztasága,és egyszersége, valamint a gépház kellemességemindig kedvez hatást gyakorolnak a látogatóra.Szálodánkbai visszatértünkkor azonnal meggyzdhettünkazamerikai vizvezetések pompás rendezéseés gyakorlati használata fell. Mintegy 30— 40 lépésnyitávolságban kisded négyszegek vannak a járdábasülyesztve, melyek könnyedén felemelhetk, miáltal avizvezet sróf végéhez férhetni. Erre egy töml sró-


126foltatik, s a mint a csap megnyittatik, a töml réz végénujjnyivastagságu vizsugár tolakodik ki,a járda megmosatik ésmelylyela ház külseje megtisztíttatik.Sept. 8-án délután két órakor hagytuk elHarrisburgot,s a Baltimore és Susquehanna vaspályánMaryland fvárosa, Baltimore felé indultunk.XXXVI.Harrisburgtól Baltimoreig.Már azon kételkedni sem lehet, hogy az Egyesületészakiállamai közt Pennsylvania mindenesetrea legszebb és legkiesebb, és a quakker Penn Vilmos,ki ezen pompás földterületet atyjának az angol kormányelleni adósság követelése fejében II. Jakab királytól1681-ben kapta, távolról sem gyanitotta, hogyezen állam 150 év rövid leforgása alatt s eredeti vadonságábólazon jelentségre fog fejldni. Egy olyanvidéket, melynek nincsenek hegyei, hol a szem korlátlanulszerte kalandozhat a messze látkörön, a nélkül,hogy valami jelentékeny halom, vagy hegy svölgyváltozékossága által akadályoztatnék, megszokás utánmegkedvelhet az ember, de soha nem találhatja szépnek.Az arabs rajoskodhatik pusztaságaiért, mert mindengondolata, egész eszményköre az égetmeleg,száraz homoktengerrel van ugyanazonulva; a magyarés besszarabiai ingoványok vándor ésnyugtalan lakója,nem csuda ha ezen ingovány okon kivül nem érzimagát boldognak, mert kalandor képzetének mindenképe ott valósul meg, sitt nyer megtestesülést. De azért


127az arabs száraz élettelen hona, s az ingovány lakónesztelen, legfeljebb a szerte kószáló nyáj egyhangúkolompja által megzavart magánya nem nevezhetszépnek. Az ily vidékeket megkedvelheti az ember,természetünkkel oly bensleg összeforrhatnak,mintaz északi tenger jégbérczei a jegesmedve természetével,vagy az éget homok sivatag a tevéével, de azértszépnek sohasem nevezhet. így áll a dolog az amerikaiEgyesület sokkal nagyobb részével. A megmérhetlenmezségeket, melyeket a szem nem képes belátni,a határtalan erdket, melyek sötétzöld sznyegkéntváltozéktalan egyformaságban terülnek el a szemeltt, nem lehet szépeknek mondani.Hanem egészen máskép van a dolog Pennsylvaniával,hol hegy s völgy váltják egymást, hola halmosvidéket bujazöld és termékeny sikság cseréli fel.A vidék jellemének sokfélesége, és a tenyészet különbözosége,melyet a különböz földviszonyok idéznekel, sajátságos bájt kölcsönöznek Pennsylvaniának, skülönösen abevándorolt európaira nézve nagy mértékbenvonzóvá teszi. Ehhez járul a tökéletesen kifejtettfóldmivelési ipar, a mindenféle ültetett fák, gyümölcsésvetemény-kertek, melyek bizonyos tekintetben otthonossáteszik Pennsylvaniát, mert sokszorosan emlékeztetneka honi vidékekre.Pennsylvaniának azon része is, melyen a HarrisburgbólBaltimoreba vezet vaspálya nyúlik,tájfestisokkellemmel kinálkozik. Halmos, buja lombfákkalbentt térség képezi a vidék legnagyobb részét.Sok helyütt a vaspálya átmeneti mész vagy csil-


128lámpála ( Glimmerschiefer ) rétegekbe van mélyenkivágva. Baltimoréhoz közel szép fehér márvány t-nik ki rétegenként a csillámpalából. A csillám bsége,melylyel a fehér márvány át van hatva gyanittatja acsillámpalaszomszédságát, de ez nem gátolja Baltimorelakóit, hogy épületeik, különösen azok küldiszesitéséheznagy mértékben ne használják.Egyik közép állomáson rögtön mint valamelyjátszi vándor madárcsapat, fiatal leánykák csoportjalepett meg bennünket. Lehettek mintegy huszonötén,mind az ifjúság virító korszakában. A mennyire kilehetevenni, valamely philadelphiai leánynevel intézetblvalók voltak, s mezei kirándulást tettek.Alig néhány évvel idsebb számos fiatal ember kisérteket ujjongató beszélgetés közt a vaspálya vaggonjaihoz,hol a kézszorítás és ,,Good by"nek (Istenönnel) vége hossza nem volt. Ugy látszott, hogymind egyetlen egy és pedig nem ids, hanem tekintélyesférfiú felügyelete alatt állottak, ki hihetleg azintézet tulajdonosa vala, s komoly, méltóságos magaviseleteáltal mindenkiben tiszteletettudott gerjeszteni.Nem vettem észre, hogy ezen úron kivül mégegy n lett volna jelen ezen sok leány felügyelésevégett. A vig társaság, mely a vaggonon kivül nagyonélénk és hangos vala, mihelyt a vaggonba lépett egyszerrelecsöndesült, s ugy tetszettmintha kicseréltékvolna. Csak itt ott lehetett egy két szóváltást hallani,8 ugy látszott, mintha mindegyik közülök a vigantöltött nap édes emlékezetén gyönyörködnék.Már egy helyt emlitém, hogy Amerikában áta-


129lános szokás a leányokat olyan éves korukban adninevelintézetbe, midn nálunk már régen kikerültekaz iskolából, s szülik inkább arról gondoskodnak,hogyan kerithessék fejköt alá. Falusi vagy kisvárosileánykákat e czélra kelet nagy, népes, mvészet ésirodalom tekintetében a többit félj ülhaladó városaiba,nevezetesen Uj-York, Boston, Philadelphia és Baltimorebaszokták küldeni, hol 1—2 évre valamely nevelintézetbe adatnak, épen ugy mint Európában afalusi ifjú urakat a fváros egyetemébe küldik. Ittnyerik aztán neveltetésük teljes mértékét, tanittatnakzene, ének, táncz és divatos nobel világ egyéb magasabbmvészete és tudományaira, st néha tudori okleveletis nyernek és azután haza mennek, hogy... egyférfinak nejévé legyenek. Ezen leányok szabad és korlátlanmagokviselete, s annak daczára, hogy sokkalkevesebb vigyázat van reájuk mint bár akárhol, azokerkölcsi hirneve szepltlen, s oly esetek a ritkaságokközé tartoznak, vagy alig hallható kivételek, hogyegy leány magasabb rendeltetésérl megfelejtkezvén,elesnék. A leány a n az amerikai eltt illethetlenszentség, s ezen érzület a legdurvább amerikaival, ugymint a legmiveltebb és neveltebbel közös.Baltimore ba érvén a „Barnum" vagy City szállodába,Baltimore egyik legnagyobb s legpompásabbszállodájába szálltunk. Ezen város házai kül diszitményeikáltal különböznek az Egyesület többi városaitól.Ezen diszitmény, azaz ablak párkányzatok ésház kapuzat fehér márványból áll, ami a háznak többnyiretéglavörös alapszínétl nagyon elüt. A kapuzatNendvich. II. 9


130többnyire oszlopokon nyugvó ereszt képez, ugy hogy4— 8 márvány lépcszeten juthatni az igen csinos éspompás kéözületü bejáró ajtóhoz. A baltimorei lakházakmásik sajátsága abban áll, hogy többnyire igenfinom öntött vasbóli erkelylyel birnak. Ezek az egészház szélességében végig nyúlnak és akkor azután annakkét oldalán a párkányzattól egész a földig érnek,ugy hogy ezáltal az épület eltt egy finom vasrostélylyalelzárt s futó növényekkel s más virágokkalékesitett tér alakul, s ugy látszik mintha az csipkévelvolna befoglalva.Egy, szállodánkhoz épitett ház eltt, fényesrevilágított erkelyen, melyen ezen felírás volt ,,Múzeumof the fines árts" éji zene tartatott, de az oly nyomorultvolt, milyent alig lehet hallani kóborló cseh bányászlegényektl,vagy falusi csapszékekben.Mivel az alkonyatot hasznosabbra nem fordithattuk,egy sétát tettünk a város nagy, széles s fényesenkivilágított utczáin, melyeken tarka zrzavar uralkodik,s pompásan díszített boltok büszkélkednek,melyek megszakadatlan sorral fzdnek egymáshoz.Egy idegen város, mely kellemeineklegingerlbb részétfényesre világított esti zsibalyban tünteti fel az utazóeltt, kétszeresen szépnek, kétszeresen igéznek tetszik.A következ nap sept. 9-e ismét egy vasárnapvolt. Ezt csak a város kül alakja megtekintéséreés templomok látogatására lehete használni, melyekpedig nagy számmal vannak Baltimoreban.Baltimore egyik legkitnbb kereskedelmi városa


131az Egyesületnek. Mindjárt reggelre kelveegy sétáttettem a város kikötjébe, mely a Patapsco északipartján a Chesapeake öbölbenfekszik. Kereskedhajókborították azt, de a szent vasárnap miatt igengyér elevenség vala látható. A tengeri városok köztBaltimore kitn gyorsvitorlázói és a sekély vizrenagyon alkalmas Clipperjei miatt. Baltimorenak1752-ben egyetlen egy 152 tonnás Briggje volt,1850-ben a hajóinak 123,084 tonnatartalma lett,azok közt 29 gzös. Jóllehet az északi szélesség 39 a17' fekszik, tehát 1° 35' jobban dél fele mint Nápoly,még is gyakran megesik, hogy kikötje befagy. 1729-ben azon helyen, hol késbb ezen hatalmas városemelkedett csupán egyetlen kunyhó állott,1745-bena falucska Baltimore nevet nyert, s csak 1798-banvétetett fel az érdemes Cityk sorába. 1775-ben 5936lakója volt, s már 1840-ben 102, 513, jelenlegtöbb mint 200,000.pedigBaltimore Amerikában ezen sokatjelent czimetviseli „Emlékek városa," jóllehet, a mennyire én tudomcsak három emlékkel bir. Egyik kozülÖk a,, Battlemonument"a Barnum-szálloda közelében áll, mely azangolok megtámadása ellen a város védelmében Rósztábornok alatt 1814-ben elesett polgárok emlékéreállíttatott. Ez fehér márványból van faragva és egy20' magas kissé kup alakulag emelked talapzatbóláll , mely 18' magas romai Fascia-alakú oszlopotemel. Ezen nyugszik Baltimore város alegoriai alakja,mely kinyújtott jobbjában egy borostyán koszorúttart. Az emlék összes magassága csak 52'. Egy másik9*


132mind nagysága, mind annak dicssége miatt,kineknevét halhatatlanitja, sokkal jelentékenyebb emlék aWashington emlék. Ez egy szép bujazöld diszkerttlkörítve a Washington-téren áll. Mintegy 20 lábnyimagas talapzatról egy 160' magas fehérmárvány oszlopnyúlik fel,melynek átmérje 20', s tetején a „szabadító"13' magas szobrát emeli. Csiga lépcszet vezetegész Washington szobráig, melyet karzat folykörül. Innen, mint a város középpontjából, eltekintettükannak térképét, s gyönyör halmos környékéta Chesapeakbay egy részével. AWashington kert négyoldalát ugyan annyi sor Ízletesen építtetett lakházveszi körül, melyek a londoni Westende, vagyGrosvenor Squeare épületeivel versenyeznek. Lehetlenoly kisded lakházakat, mint a baltimori Washington-térenállók, szebben, izletesebben, s tetszetsebbmodorban építeni.Mivel vasárnap volt, s mindenki a nyitva állotttemplomokba sietett, hogy az áhitatos hívknek osztandóegyházi áldásban részesülhessen, felhasználtukmi is az alkalmat, hogy néhány amerikai templomotláthassunk, részint pedig azért, hogy megtudjuk milymodorban végzik az amerikaiak isteni tiszteletüket.Azonban nem oly könny volt ez, mint els tekintetrelátszott. A különböz hitfelekezetek templomai*melyek pedig nagy számmal vannak Baltimoreban is,többnyire részvényekre építtettek, s csak az egyházbeigtatott tagjaitól látogattatnak. Jelesül Amerikábandivatozik nemcsak egy meghatározott felekezetheztartozni, hanem azonkívül még egy különösegyház


133tagja is lenni, épen ugy mint valamely kor, vagy társaságtagjai vagyunk.Valamely egyház részvényesénekminden embernek kell lenni; . . . váljon melyiknek?+ . . azzal átalában keveset tördnek, valamint kevesetbajlódnak más hittársak hittanaival. Azon kivánalom,melyet az amerikai mindenembertársától követel,ennyibl áll, hogy az valamely hitfelekezetheztartozzék és a templomot szorgalmasan látogassa. Egyilyen templomban, minden belép idegen, egyszerrefeltnik, s minden jelenlév szeme azonnal a belépidegenre villan, a mi annál feltnbb, mert a templomoktöbbnyire kis belterületek, s minden mig olyparányi változás is könnyen zavart okoz. Megkísértettüktehát néhány templomban az isteni tiszteletmegtekintését : de mihelyt beléptünk, azonnal felszólítottak,hogy üljünk le,s vegyünk részt a szertartásban,mit midn illedelmesen visszautasitánk, egészHiedelemmel megkértek, hogy a templomot hagyjukel. Ez történt velünk egy methodista templomban, holaz isteni tiszteleten annál szivesebben jelen lettünkvolna, mivel vallási bigottságukban minden többiközt ezek a legeszeveszettebbek. Isteni tiszteleten kivülminden templom zárva áll, s a közönség nem látogathatja.Ellenben egy unitárius templomba bejuthattunk,mivel az isteni tisztelet még nem kezddöttel. Ez egy nagy, egyszer, disztelen, de ízletes építészetimodorban emelt, karzattal ellátott terem volt.Hátterében, mint valamely távol, oszlopoktól emelt,fülkében veres bársonynyal bevont szószék állott, aszékek is piros bársonynyal valának bevonva és szá-


134moha. Néhány hiv, kik az isteni tisztelet kezdeteeltt megjelentek, székeikrl oly fesztelen módon társalogtakegymással, mintha valamely hangversenyterembenlettekvolna. Útitársam nem tudott egy ilyegyszer, disztelen templom eszméjével megbarátkozni.O ifjúságától fogva pompás oltárokkal, képeks faragványokkal, s aranyozásokkal diszelg templomokhozszokott, s benne ezen egyszer, disztelen háznem volt képes áhitatos érzeményt, s Istenimádástébreszteni.Ellenben a kath. templomok a korlátlan szabadságelvét követték. Aj tájaik éjjel nappal tárva állanaka hivk eltt, kik akadály nélkül beléphetnek, bármelynemzet, vagy bármely fajhoz tartozzanak is.Baltimore legtekintélyesebb utczájában aCathedrale-Streetben álla katholikusok ftemploma, egy terjedelmesépület, melynek benseje sok fény, pazar aranyozásés mesterséges faragványokkal van diszesitve.Mivel Amerikában minden búcsújárás, s mindennemvallásos körmenet a nyilvános utczákon számzve,ezt azáltal pótolják, hogy az istenitiszteletet nyitottajtóknál , s bizonyos feltüntetéssel tartják. A misétmondó lelkész ezen eljárást mindig teljes diszruhában,fején püspöki fvéggel végzi, s mise alatt urvacsorájátisosztja. Midn mise alatt a templomba léptünk,zsúfolva volt az, s az egész tömeg áhítattal térdreomolva imázott, s fogadta a pap áldását. Az egyházbólihazamentünkkor egy csapat 8—12 éves leánykávaltalálkoztunk, kik egyformán veres sfehérben öltözvenéhány apácza kíséretében párosávaltemplomba


135mentek. Ezek valamely egyházi nénik intézetéblvalók valának.A Baltimoreban déli órákban uralkodó hség —Baltimore 55' jobban délre fekszik mint Madrid és1° 15' jobban mint Nápoly — kényszerite,hogy szállodánkárnyában keressünk menhelyet, s kényelmesothonossággal ott várjuk be az ebédet. Este fele,midna nap éget heve meglehetsen csillapult, s atengerrl hs szél lengedezett, indultunk neki a városszéles, s vasárnaponként néptelen utczáinak; midnegyszerre egy ifjú, de már Yankeévá vált ember hazainyelven szólita meg bennünket. Ez valamely Polatscheknev unghi születés ifjú vala, ki 1850-benkészakarva vándorolt Amerikába, s Baltimoreban egynagykeresked háznál szolgálatba állott. Meghallottahogy az utczán jártunkban a távol haza édes nyelvénszólunk, s nem állhatta meg, hogy meg ne szólitson.Ez annyival kedvesebb volt ránk nézve, hogy a véletlenegy emberrel hozott össze, ki ha egyébb általnem is, de a közös haza tág köteléke és a hazai egynyelv által össze vala velünk kapcsolva : miután Baltimorebansenkink sem volt, a kihez fordulhattunkvolna. Mily hatályosan mködnek ilyen indokok, sidegen országban mily hamar ismerkedik azföldijeivel;embermily bens bizalommal közelítenek egymáshozaz emberek véletlen találkozásuk els órájában,kiket pedig gyakran semmi egyéb kötelék nem vonz egymáshoz,mint az egyforma haza, mint az egyforma honinyelv; csak az ítélheti meg, ki valaha hasonló helyzetbenvolt, s kit hónától távol egy idegen országban


136egyszerre a feledhetlen anyanyelv édeshangján szólítanakmeg. A távol hon minden régfelejtett képeiegyszerre feltámadnak, s üde, újra éledt színben tnneklelkünk elé.Polatschek ur igen megelz, barátságos voltirányunkban, minden tekintetben kezünkre mködött,smindent elkövetett, hogy Baltimorebani mulatásunkatoly kellemessé tegye, mint csak lehet.A baltimorei közönség legkitnbb közhelye, skedvencz sétatere a Franklinsquare, egy a város közepénálló kies angol kert, melyen az esti szürkülethsében a baltimorei közönség nagyja és kicsinyjetarka vegyületben zsibongott. Valamint nálunk szükségesnektartják minden sétatér bejárásánál a bemenketegy tábla által arra figyelmeztetni, hogy a fákat,bokrokat és virágokat meg ne sértsék, vagy agyepre rá ne hágjanak : ugy a Franklinsquare bejárásánális találtunk egy táblát, mely a sétálókat nemarra figyelmeztette, hogy a kert fáit és ágyait ne rongálják,mert azamerikait nem szükség erre emlékeztetni;hanem arra, hogy ne pipázzanak. Ez azeurópaiakeltt különös, s csaknem hihetlennek tetszik,hogy az amerikai, ki közönségesen zabolátlannak vankikiáltva, s ki nem szereti ha szabályokat irnak eleibe,egy ilyen tilalmat képes eltrni, saz világos tény, hogy az illedelemát nem hágja. Demár egyszer elismertparancsának vasszigor és ritka lelkiismeretességgelaláveti magát. Egész bizonyossággal lehetrászámitani, hogy a Franklinsquareban sohasemfogunk szivarozó amerikaival találkozni és ha


az valamelyik137csakugyan szájában feledné a szivart,els amerikai, kivel találkozik, figyelmezteti t.A mint szállodánkba visszaindultunk, egy igencsinos, és kedves falusi lak mellett haladtunk el, melyrlvezetnk azt monda, hogy azon amerikai mérnöktulajdona, ki az orosz vasutakat építette. Ezen vasutaképitése tetemes vagyont jövedelmezett neki, melyképessé tette t nemcsak azon kedves falusi lak építésére,hanem azonkívül néhány nagy és jövedelmezgyár tulajdonosává istette.Szolgálatra kész és barátságos földinktl azonígérettel váltunk meg, hogy következ reggel fnökeiFitter és Zane urak üzlethivatalában felfogjuk keresni.Ez alatt bejelentett bennünket, s midn azonhelyiségbe érkeztünk, megelz szívességgel fogadtattunk.A nagy kereskedház üzlethelyiségeiben mindenüttmeghordoztak, mi által alkalmunk lett láthatniazon különböz tárgyakat, melyekkel aFitter ésZaneház oly kiterjedt kereskedést üz. Ezen üzlet legjelentékenyebbczikkét teszik a különböz alakú és minségférfilábbelik és nczipk, melyek tuczetenkéntladikokba valának málházva. Mivel azamerikaiknálmindennek nevének kell lenni, tehát minden fajtájúcsizmának különböz elnevezésevan. A többek köztláttunk ilyenelnevezést is,,Hungárián bootts"(magyarlábbelik) . Ezen csizmák és czipk legnagyobb részétBoston adja. Ezen czikkeken kívül roppant mennyiségkalap,sapka s ni bundák sat. is voltrakodájukban.Üzletük évenként 500,000 dollárnyimennyiségre isfelrúg. Ezen üzletnél az a mi földink, a mit nálunk


138commisnak nevezn ek.Nem gyzte elttünk magasztalniazon viszonyt, melyben fnökei, s azok családjávaláll. mint izraelita egy puritán házánál is szivesenfogadtatott, hol nem mint szolgát, (subject) hanemmint a család tagját tekintek, ki annak ünnepélyeibenis résztvett. Jelentékeny évi dija mellett, azonkivülissok gyöngéd figyelmet tanusitanak iránta. így példáulszületése napján megajándékozták egy egészöltözet ruhával, s uj évkor fizetésének150 dollárraliönkénytes felemelésével lepték meg.Tle tudtunk meg igen sokat fnöke családi viszonyairól.Atyja, ki nagy szigorúsággal, s lelkiismeretességgelragaszkodik a régi szokások tisztaságához,évenként több száz dollárt fordit vallásos és téritésiczélokra. Ritka nap múlik el,melyen hason czélokrameghatározott összeget ne irna alá. Ugy szinte megnem tri házánál, akitl csak egyszer káromkodó szóthallott.Fitter ur, ki egyébiránt igen komoly, snem nagyonteketoriás ember, segédjének földijei iránt olybarátságosnak mutatkozott , miszerint ajánlkozott,hogy déleltt a városban meghordoz bennünket, sannak látni való nevezetességeit megmutogatja.O volt szives a Washington emlék karzatára isfelvezetni, hova eltte való nap, vasárnap lévén nemjuthattunk fel. Onnan Baltimornak nevezetes temetjébekocsiztunk. Ez„Green-rnount Cemetery "nevet visel,egy igen kedves és kies hely, mely ha síremlékeiáltal arra nem emlékeztetne, hogy az örökre elaludtakporhanyó maradványait rejti bájoló rendezésénél fogva


139a legvonzóbb mulatóhelylyé válhatnék. Díszes, gothiz-]éssel épitett kapu vezet a temet bensejébe, hol améltóságos fák árnya alól a szép márvány emlékekfehérl fényükkel, a homlokk emlékekvörösbarnásbádjadt szinével kellemes változatosságot játszva ragyognakel, mig a szorgalmasan tisztogatott utak asürüleveles facsoportozatok és hullámzatos domborodásckközt kígyóként kanyarognak.Egytagú vezetnk minden áron kívánt bennünketazon amerikai lakába is elvezetni, ki az orosz vaspályákatépítette, smely a város legkitnbb nevezetességeiközészámíttatik. Ámbár igen kedves, csinos,sbonyolódott modorban épitett falusi házikó is,melyet ritkanem virágok és csemetékkel gazdag kisded,de kies kert körit: de nevezetességnek nem mondható.Ilyenféle még Amerikában is mindenfelé található.Elhatározánk, hogy Baltimoret még az nap délutánelhagyjuk, s ama hires capitolváros Washingtonbautazunk. Barátságos kisérönk igen sajnálta,hogy e miatt saját házában meg nem vendégelhet.Mivel azonban Washingtonból Philadelphiabai visszatértünkkorBaltimoren ismét keresztül kellett utaznunk,házát egész szivességgel ajánlá fel, ha kedvünklenne Baltimoreban még egy napot tölteni. Hajlandókvalánk ezen meghivást csupa udvarias modornak tartani,de földink biztosított, hogy az amerikaiak ilyesudvariassághoz nem értenek. Ha az valakit meg hiv,meggyzdhetik arról, hogy komoly szándoka van, sszivesen is látja, mert a ki legkevésbbé is terhére van,azt nem hivja meg.


140XXXVIII.WashingtonA Capitol és az Államelnök lakháza (White house).Két óra alatt a Washington vaspályán Baltimorébólaz egyesült államok f és az ujabb világ capitolvárosábaérkeztünk.Igen csalódnék, a ki azt hinné, hogy az egyesültállamok, azon nagy és hatalmas államösszeg fvárosanagyság, fény, gazdagság, s ipari élénkség és társalmiforgalom tekintetében az Egyesület minden többi városaitfeljül-haladja. Európában többnyire igy áll adolog, hol az ország fvárosa egyszersmind az egészország gazdagsága, fénye, ipari és kereskedelmi tevékenységeközéppontja is. Francziaország minden vidékivárosa a maga kincsét, legjobb erejét szolgaialázattal rakja Paris, a városok királynéja lábaihoz,attól fogadnak el parancsokat, s az mindegyiknek csakannyi életet, annyi éltetléget juttat, a mennyit jónaklát sat. Századok óta kitüntetett székhelye Francziaországkirályainak, kik itt az ország nagy és hatalmas vazalljaivalegyütt székelvén, fény és pazarlás tekintetébenegymással versenyeztek. A mely mértékben nagyság,gazdagság, jelentség, s befolyásra nézve Parisnevekedett; az ország közel es városai azon aránybanhanyatlottak; és mig az ország f és székvárosatermészet ellenes testi bsége miatt csaknem megpukkad,addig a kerületi városok elgyöngit élhetlenségbenszenvednek.


Nem igy áll141a dolog Washingtonnal. Az északamerikaiegyesült államok fvárosa egy szép és nagyszerterv szerint van ugyan megalapítva, de a kivitelbennagyon hátramaradt a tervtl. Az óriás utczák,melyek terv szerint mérföldekre nyúlnak, üresen állanak,s nem is várható, hogy a nagy hézagok, melyekmindenfele mutatkoznak, valaha betöltessenek. Amerikábanminden város a természetes viszonyok kedvezsége,vagy kedveztlensége szerint fejldik. A földgazdagsága, vagy a forgalomra nézve különös kedvezközlekedési eszközök azon átalános emeltyk, melyekneksegítségével azország számos városa gazdagságés jelentségre vergdött.Ámbár Washington az egyesült államok elnökénekszékhelye, ebben tartatnak évenként a congresstagjainak ülései, ebben székelnek az egyesült államokminden középponti hatóságai : mind a mellett is fejldésébenhátramaradt és sohasem fog oly jelentségrevergdni, mint több testvérváros, melyek a természetiviszonyok kedvezségénél fogva arra hivatvák.Washington helyzete sem kereskedelmi, sem ipar ésmesterség tekintetében nem különösen kedvez. Azelnök udvarköltsége oly csekély, hogy abból tisztességesenmegélhet ugyan, ele fényes udvart nem tarthat.Épen ugy vannak fizetéssel ellátva a többi államhivatalnokokis. Ok fáradságukhoz mért, de épen nemigen fényes dijt kapnak. A mellett az alsóbb hivatalnokokaránylag jobban vannak díjazva, mint afelsk. Még az évenként közönségesen csak három hónapigtartó congressus sem képes nagyobb oda köl-


142tözködési ingert ébreszteni, miután minden éltetelem hiányzik. E szerint Washington, mig az egyesültállamok fvárosa, hihetleg félben szakadt mmarad, mely valószínleg soha sem fog bevégeztetni.A sok költséggel és drága pénzen emelt állam épületekenkivül alig van néhány jelentékenyebb magánépület,melyek közt a szállodák a legkitnbbek.A város csomópontjának fépülete, melybl aváros minden utczája sugárként kiindul, s mely mindentöbbi épület fölött magasan kiemelkedvén az idegennekszemét mindenek fölött magára vonja, aCapitól.Mihelyt Washingtonba érkeztünk, mi is eztlátogattuk meg legelször.A washingtoni capitolium két homlokzattal bir.A hátulsó homlokzat elolt, mely a város beépitettrésze fele néz, egy diszkért áll, melynek fái annyirafelnttek, hogy az épület egy részétegészen elfedik.Ezen megható épület épitése 1793-ban kezdetettmeg, s 1815-ben végeztetett be. Az eredeti terv szerint352' széles homlokzattal biró fépületbl, s két121' homlokzatú szárnyépületbl áll. Négyszeg homokkblépittetett és az épitési költség 1828-ig egymillió 800,000 dollárra rúgott.Mivel azonban a neveked szükség, s a szaporodólevéltár sat. az épület nevelését igényelték, a congress1851-ben megszavazta és két uj 140 és 234 láb hosszúhomlokzatú szárnynak építtetése elhatároztatott.Ezen két szárnyépület épitésével már jól elre haladtikWashigtonban tartózkodásunk alatt, s mindkét szárnyfehér márványból emeltetettt. Ezen szárnyak bevég-


zése után e terjedelmes épület 4y 3143holdnyi területetfoglal el.A capitolium keletre néz fhomlokzata eltt állAmerika s minden amerikai által mélyen tisztelt ésimádott honatyja Washingtonnak fehérmárványbólfaragott szobra. Egy gránitból faragott talapzatonülve, s arczczal a kapitól fele fordulva baljával a rómaikardot nyújtja, mig jobbjával az égre mutat. Atalapzaton ezen felírás olvasható : ,,First in war, firstin peace, first in the hearts of his country men."(Elsa harczban, els a békében, els honosi szivében.)Innen az épület egész homlokzata áttekinthet.Az épület nem gyakorolja idegenre azon benyomást,melyet nagyságához képest gyakorolnia kellene.épület talapzata kevéssé emelkedik felAza föld felett,ugy hogy az épület mintegy nyomott, s részint sülyedtneklátszik, mig kúpja aránytalan magasságranyúlik fel. Széles gránit lépcszeten fel 40' magas corinthiaioszlopsorozattól emelt kapuzaton keresztüljuthatni az épület köröndjébe (rotonda). A kapuzatkét oldalán márvány csoportozatok állanak, melyekközül egy a polgarisodást ábrázolja, a mintaz a vadindiait megszeliditi, az anyai szeretet kívánalmaivalés a polgárisodott európai h kísérjével, a kutyával,oldalánál. A másik csoportozat Columbust ábrázolja,a mint baljában a földgolyót tartja, s mellette egy indusnáll, ki elcsudálkozva bámulja a különös idegent.A kapuzat fölött a szabadság nemtje áll, a mintjobbjával paizsára és kelevészére támaszkodik, sbaljávalaz igazság istennjére mutat, mely jobbjában az


144egyesült államokalkotmányát tartja. Lábainál a borostyánágakonnyugvó amerikai sas,s balján a békeistennjea hajózás eszközeire támaszkodva, s jobbjávalaz ég fele mutatva.A körönd átmérje 96 láb, s ugyanannyi a magasságais. Falait 8 nagy olajfestvény diszesiti, melyekaz amerikai történet legfontosabb pontjait ábrázoljákmint : Columbusnak els hajokázása az uj világba.Az els zarándokok hollandiai hajókra szállásuk(1620.) A függetlenségi okmány aláirása (4. jul.1776) Washington leköszönése (dec 23. 1783) sat.Ezen köröndbl egy fell a képviselk, más fella senatorok teremébe juthatni. Els az épületnekdéli vésvén áll, s egy nagy félkör alakú csarnokot képezmely fölött 60 lábnyi magas kup boltozódik. Ezt24 corinthiai szines márványoszlop emeli, melyeketfehér olasz márványból készített lombos fejezetek (Capitáler)diszesitnek. Az oszlopok mögött emelkedik aterem karzata, sannak mélyében az elnök egyszerendiszesitett, szinte félkör alakú ülése. E fölött áll aszabadság óriás szobra , lábainál balra egy fatörzskörül kanyargó kigyó, mint a bölcseség jelképe;jobbra az amerikai sas. Az elnök ülésével átellenbena terem bejárása fölött van a történet múzsája egydiadal szekéren állva és a nemzet történetét jegyezve,mig a kocsi szárnyas kereke egy óra lapot mutat, azid sebes futására emlékeztetve.Az elnök mellett két fell csüno- Washington ésLafayette arczképe.A teremben 224 tag fér el, kiknek ülése oly czél-


szeren van elrendezve,145hogy a képviselknek egymássaliközlekedésük igen könny, s egymáshoz jöhetnekmehetnek a nélkül, hogy búrkit is háborítanának.A résztverini kívánó közönség számára a karzatraszabad bejárás engedtetik, st az ülésteremben is vannakpadok az állam hivatalnokok, volt képviselk, sidegen nevezetességek számára. Egyébiránt semmielkülönzött hely valami diplomatiai osztály kedvéért,sat.Az ülésterem tszomszédságában vannak a képviselkszámára rendelt üclit és öltözköd teremek.Washington báni tartózkodásom épen az ülésiszünnapokra esett, s e szerint nem lehettem tanúja aképviselk ülésének. Ennélfogva szabad legyen nekemidéznem, a mit egy kitn utazó dr. ScherzerKároly mond:,,A congressus tagjai végetlenül barátságosak,smegelzk minden idegen iránt. Nem egészenegy óra alatt már több tisztitársaiknak bemutattak,s mindegyik igyekezett valami szivességet tüntetniki irántunk. — Valamint a tetszés, ugy a nemtetszés jelenségei is eltiltatvák, st a hallgatóság istartózkodik minden indulat kitöréstl.Washingtonbanitartózkodásunk ideje alatt oly tárgyalásoknakvoltunk tanúi, melyekben egy emelkedett beszédnekvels erélye által azegész hallgatóság megrázó hangulatbaragadtatott és még isaz eladás a legtisztességesebbhallgatás közt, s minden felkiáltás nélkülvégzdött. Itt sincs szükség valamiféle rendri felügyeletre,minden néptiszteletet, népfelsséget lehel.A képviselk többsége nem annyira magas értelmiNendvich. II. 10


146képessége, mint egészséges gyakorlati esze által tüntetiki magát. Mind a két házban kevésbé túlnyomószellemek a többség vezérei. Átalán véve a washingtonicapitoliumi gylés átalános szellemi miveltségifogyatkozása daczára is tekintélyes benyomást gyakorol.Mintegy érzi az ember, hogy mindegyik tagvalamit rejteget kebelében, mit többre becsül mindenönz magánérdeknél, vagy bármily forrón óhajtottpártczél elérésénél, jelesül a közös szabadság szerelmétés az Egyesület épségben tartását." *)Hasonlólag, csakhogy sokkal egyszerbben és*) Dr. Scherzernek a képviselk háza tagjairóli ezen nyilatkozatávaligen sok homlokegyenest ellenkezik, a mit mi az európaihirlapokban az amerikai washingtoni képviselk féktelensége,s faragatlanságáról annyiszor olvashattunk. Azonban sohane feledjük, hogy ezek csak egyes esetek, melyek utójára is olykülönböz tagokból álló bármely társaságban megtörténhetnek,s nem nagy fáradságba kerülne hasonló eseteket az európai kamarákképviseli közt is felkutatni ; ámbár itt a választóság ésválaszthatóság, a hol az létezik, az amerikai teljes és korlátlanszabadsághoz képest igen korlátoltnak mondható. Másodszorily eseteknél mindig eszünkbe kell jutni, hogy különösen az angolsajtó könnyen felfogható okokból minden eseményt némi kárörömmelragad meg, mely képes a Jonathán testvért Európaszeme eltt megalacsonyitani, s t ugy állitani el mint faragatlankamaszt, mely valamely erkölcsös társaságba be sem vehet.Ha mindjárt meg kell is engednünk, hogy az amerikaiátalán véve olyan salonias miveltséggel nem bir is, a mi Európábanoly lényeges részét, st gyakran egész velejét teszi bizonyoskörök mivelts égének : de annyi bizonyos, hogy az amerikaiaz udvariasság 'átalános szabályaira mindenki irányábanegyenlen ügyel, mig Európában némely osztályok azt hiszik,


147diszetlenebbül van épitve a senatorok ülés teremé. Ezszinte félköralakot képez s kúppal van fedve, csakhogyterjedelme valamivel kisebb. Az elnök igen egyszerendiszesitett ülése fölött van a csillagpaizsonül amerikai sas és a terem végében Wahsington a„honatya" arczképe. A senatorok üléséül különösenmahagóni fából készitett pompás ésczélirányosan emeltszékek szolgálnak, és a karzaton egy elkülönzött helyvan a hölgyek számára.A könyvtár egy 92' hosszú, 34' széles és 36' magasteremet képez. Alapját tette Jeiferson elnök 7000Jcötetbl álló gyjteménye, mely 1815-ben 25,000hogy csak egymás irányába kötelesek udvariassága tisztelettelviseltetni; ellenben egészen feleslegesnektartják, a többi osztályokiránt is hasonló tekintettel lenni, melyek, bár az európaidivatos társaság lépcszetén nem állanak ugyan oly magasan,de valódi szellemi s erkölcsi miveltségre nézve amazokat gyakranjóval feljülmulják. Csak emlékezzünk a porosz kamarákbantörténtekre hol 185 5 / 6-ban egy porosz lovag rangosztályosaihelyesl jóváhagyása közt nemcsak a polgári tiszttársainak, hanemaz egész nemzetnek a legszemtclc-nebb durvaságokat olymélyen sért gúny orral szeme közé szórta, hogy valójában aligtudja az ember meghatározni, váljon azon úrfi mélyen sértcynismusát, vagy egy nemzet alig magyarázható türelmét csudálja-ejobban, melynek ilyen dolgokat büntetlen lehet szemébemondani.És ilyen dolgok történnek a porosz kamarákban, egy olynemzet kamaráiban, mely azt képzeli magáról, hogy a világ legmiveltebbnemzete, még pedig az ország ftisztjei szeme eltt,st védelme alatt, a nélkül, hogy csak egy dorgálást is vontvolna maga után.Mik ehhez képest azkicsapongásai.amerikai képviselk legtulságosabb10*


dolláron vásároltatott meg. 1851-ig köriilbell 50,000kötettel birt, de azon év december havában egy tzivész csaknem egészen szétrombolta. Amit meglehetettkeriteni, uj kiadásokban kipótoltatott, úgyhogy akönyvtárnak, az által, hogy csupa uj, s szépen kötöttkönyvekbl áll, igen szép és tetszets külalakja van.Igen természetes, hogy abból a mit atüz megemésztett,igen sokat nem lehete megteremteni.Valamint mindenben kitüntetik magukat az amerikaiak,a mi a rendezés czélszerségére vonatkozik:ugy kitnk könyvtáraik rendezésében is. Mindenrendelkezésükbl a páratlan rend és tisztaság mellettbámulatos id és erveli gazdálkodás sugárzik ki, miáltal csak nekik sikerülhet oly rövid id alatt és olykevés erfeszitéssel oly sok és oly kitnt teremteni.Mieltt az újvilág capitoliumát, melyet az amerikaiakhihetleg az egykori világuralom elérzetébenneveztek igy, elhagytuk volna, felhágtunk annak kúpjára.Egy meglehetsen öregember, kinek nagy terhéreeshetet minket annak párkányzatáravezetni,haladtelttünk, s nyitogatta elttünk az oda vezet ajtókat.Végre annak tet pontján állottunk, s elnéztük azonnagy részben puszta várost, mely emlékei fénye, gazdagságaés szépsége tekintetében sokkal hátrább állskori hatalmas testvérénél, de nem hatalom és térterületrenézve, mely fölött uralgani hivatva van. Amint én ezen méltóságos s világtörténeti épület párkányzatárólaz uj világ Rómájára alátekintek; melynekvan ugyan senatusa, de nincsenek patricziusai, scsak népszószólókkal bír, kik az egy szövetséggé ol-


UHvadt államokból évenként közös tanácskozásra összesereglenek;nem tudtam azongondolatot elnyomni,hogy lélekben végig netekintsek azon országok tömegén,melyek fölött az új világé capitoliuni városa uralkodni?nem, nem uralkodni! hanem melyeknek képviselitközös világ boldogítási tanácskozmányra öszszegyüjtenihivatva van. Az s Róma fegyvere, hatalma,politikája s ármánya által három világrészthóditott meg ; s három világrész rablott kincseit halmoztaössze falai közt, s consulai, s császárjai diadalszekereieltt vonultak be a meghóditott országok éstartományok békóba vert királyai s fejedelmei, az emberiségnemtjétl lesütött fvel kisértetve. Mily egészenmás oszlopokon nyugszik az uj világ Romájánakhatalma? A béke hatalmas és gyzhetlen fegyverei,az eke, gzgépek, s merkur varázsbotja azok, melyekkela világot meghódoltatja, s a népeket, és nemzeteketaz emberiség legszentebb érdekeinek közös védelméreegyesiti. Nincsenek itt proconsulok, kik a Romábandobzodó patríciusok érdekében a népek velejétkiszivják , s a virágzó városokat és országokatpuszta sivatagokká változtatják. Az amerikai csillagzászlókrairt jelszó az, mely a petersburgi kabinst,ezen az ujkorba illett Róma politikáját sohasem engedikérvényességre jutni. Oroszország tehet hódításokatAsia mocsárjai s vad csordái közt, de az emberiség érdekébenhiszem, hogy soha nem oly nemzetek közt, melyekmint a polgárisodás, s emberi miveldés képviseli, selmozdítói a többi eltt világit ó lámpaként haladnak.Midn a capitoliuni párkányzatáró leértünk, a


150hátulsó kapun keresztül az épület mögötti oszlopzatosemelttére jutottunk , honnan a széles lépcskön ' akertbe haladtunk le. En pedig azon fehér márványhulladékaiból,melybl a capitolium kétnagy oldalszárnyaépíttetett , néhány darabot eldugtam azonczélból,hogy azt mint az uj világ hatalmas capitolvárosaemlékét magammal Európába hozzam.A capitolium után Washington legnevezetesebbépülete az ugy nevezett fehér ház. (White house). Ezsem nem nagysága, sem nem pompája miatt hanemarról nevezetes, mivel az egyesült államok illet elnökökszékhelye.Meglehetsen alkonyodni kezdett már midn eház kertje és udvarába jutottunk. Nyitott ajtók vezettekmindkettbe, s mivel senki sem állta utunkat,elég idnk volt az egész épületet környezetével együttháboritlanul megtekinteni. Fehér homokkbl egészendisznélküli modorban van épitve, s igen csekély terjedelm,úgyhogy mindkét tekintetben jóval túltesznekrajta a mi furaink falusi lakai. Déli homlok2ata,mely a kert és Potamac partjai felénéz, joniai oszlopoktólemelt félköralaku térfokkal bir, melyre földszinrlkét félköralaku lépcszet vezet; északi homlokzatanégy joniai oszloptólemelt csarnokot képezmely alatt a fogatok szoktak megállani, s az épületfbej árasa nyilik.A házat körito kertnek kedves fekvése , skies rendezése van. Az egész épületet, s kertet keresztülkasuljártuk, a nélkül, hogy bárkivel is találkoztunkvolna, ki nekünk némely érdekesebbtudni-


valóról felvilágosítást151adhatott volna. Még kevésbbélehete itt r vagy csendrnek szinevilágát is látni, kia kiváncsi vándorra a nyers „arretez vous, il n' estpas permi d' entrer (megálljon, nem szabad bemenni)megszólítással mordult volna. Akadályozatlanul jutottunka bejáró ajtóhoz, sha oly kés nem lett volna— épen gyújtogatták a lámpákat — az épület bensejébeis belépünk, a nélkül hogy valakivel találkozunk,ki csak azt kérdezte volna, mit akarunk. Mig mindenamerikai polgár a maga lakába elzárkózik, az egyesültállamok elnökének ajtai minden idben mindenkieltt nyitva állanak, s szabadon beléphet. Szerénységünknem engedte, hogy ezen engedékenységgel ilykésn visszaéljünk, s mivel Washingtont másnap reggelelhagytuk sem idm, sem alkalmam nem volt, hogyaz elnöki ház bensejét, vagy Polk elnököt magát láthattamvolna.XXXVIII.Smithsonféle intézet.Washingtonféfe emlékoszlop.Kincstár. Föpostahivatai. Patent Office.Nemcsak Washingtonnak, hanem az összes Egyesületneklegkitnbb intézetei közé tartozik a „S m i t h-sonian Institution" Ez az amerikai egyesült államoktudományos középpontja.A Smithsonféle intézet az angol Smithson, azels northumberlandi gróf fia adományozásának köszönhetikeletkeztet, ki1829-ben Genuában gyermeknélkül halt el. Eredetileg egész, mintegy 100,000 font


152sterlingbl álló vagyonát még halála eltt több évvela londoni „Royal Akademy"nak rendelte azon kikötéssel,hogy ezen összeg kamatai tudományos ismereteknekaz emberiség közti terjesztése, s elmozditásárafordítassanak, sezen alapitvány örök idkig aznevét viselje. A Royal Akademy ezen szép alapítványtazon okból utasitá vissza, mivel magához illetlennektartá, hogy magát az alapitó bármely feltételénekalávesse. Az ez általmegsértett alapitó egész vagyonátnagy hazája, a hatalmas Albion legveszélyesebbvetély társának, jelesül az északamerikai Egyesületnekhagyománypzá, mégpedig azon feltételek alatt,melyek alatt hámja intézetének ajánlá.Bár az alapitvány 1835-ig onokaöccse sir JamesHungerford használati birtokában maradt, ki azon évbenPisában meghalt : de 1838 jul. 1-én nemi törvényesformaságok betöltése után 515,169 dollárnyiösszeg a washingtoni tanácsnak csakugyan átadatott.Az alatt több év elfolyt mig megtudtak egyezniazon ut mód felett, melylyel az alapitó szelleme ésczéljának legjobban megfelelhetnek. Csak 1846-ban,miután a tke kamatai által 757,298 dollárra nevekedett,jöttek tisztába az intézet szervezésére nézve,s fogtak annak épitéséhez. Bár az intézet épitésére250,000 dollár szavaztatott meg, de mivel egyszersmindazon, az intézet czélját hátráltató határozatothozták, hogy évenként csak annyit fordítsanak azépitésre,a mennyi kamatot hoz a tke; igen temészetes,hogy az épités nagyon lassan haladt elre. Azonban1855-ben, jelesen Washingtonban i tartózkodásom


153ideje alatt nagy részint bevolt végezve, s a nemesalapitó czéljának teljes mértékben megfelelhetett.Az épület a város déli végén, annak lakott részétlmeglehets távolságban áll, s nagyon badarmodorban van épitve, mely legközelebb áll a normanniépítési módhoz. 450' hosszú és 140' széles. Különbözalakú kilencz tornya van, s inkább több különbözidszakban emelt épületek halmazának mint egyösszefügg egésznek látszik. Ezt az alakot készakarvaválasztották, mert ezt legkönnyebb leszszélesittetni.Ajánló levelemet, melyet az intézet titoknokánakJ. Henry urnák Európából vittem, személyesen nemadhattam át, mert J. Henry ur elutazott : tehát egymásik hivatalnok egy némethez utasitottak, ki az intézetbenlégtüneti kisérletekkelfoglalkozott. O ezenszavakkal mutatta be magát: „nevem Európában történetesenigen ismert, engem Diebitsnek hivnak."Szivesvolt az intézet helyiségeit, s gyjteményeit megmutogatni.Elsk az épület csekély területéhez mértek,nagyok, s meghatóknak nem neveztethetnek. Egyszép és pompásan butorzott hallgató terem a congressusalatti, felölvasasokra szolgál, hová mindenki bebocsáttatik,ki a titoknoki hivatalnál e végre jelentkezik,s eladása tárgyát bejelenti; az eladásbani részvétértsemminem dijsem fizettetik.A könyvtár természetesen csak most van alakulóban.Több ezer válogatott különösen természettanitartalmú könyvgyjteménybl áll, jóllehet a többi tudományokis kellleg képviseltetvék. Midn azon vitatkoztakmi módon kezeljék az intézet jövedelmét,


154hogy az legczélszerbben, s a nemes alapitó magasztosszellemének legjobban megfelelleg használtassékfel; legnagyobb tetszést nyert azon inditvány, hogya tke kamatjának legnagyobb része, mely mintegy30,000 dollárra, azaz 60,000 peng forintra rug, egykönyvtár alapitása, s folytonos szaporítására fordittassék,mely ily módon aránylag rövid id alatt a világlegnagyobb könyvtáránakneveztethetnék.Mert az amerikaiszeret mindenrl a mivel bir, s a mit tesz superlativbanbeszélni. Hanem ezenindítvány, az intézetalapitása czéljának komolyabb felfogása, s világosabbkitüntetése után az intézet titoknoka J. Henry ur indítványakövetkeztében elvettetett; ki világosan bebizonyította,hogy a legnagyobb, s legkitnbb m-veknek egy szk körben, s oly helyen mint Washingtonóriás tömegbei rakásra halmozásából néhány tudósa maga különös czélj ára jelentékeny hasznot húzhatugyan : de a hasznos ismeretek átalános terjesztése,s tudományosság elmozdítása nem eszközöltetikazon mértékben, mint az az alapitó czélja és nézetevolt ; st inkább azt hiszi, hogy ezen czélt sokkal hamarábbel lehet érni, ha az intézet jövedelmének egynagy része tudományos kísérletek, s az ország kibuvárlásárafordittatik. Sikerült is neki ezen nézetétérvényre juttatni, s ezáltal az ország természettudományikísérletei nagy kiterjedést nyertek, melyekeredményei az intézet által kiadott számosiratban foglaltatnak, melyek közül több, oly diszkiadásbanjelent még , hogy nemcsak Európalegkitnbb könyvnyomdai jelességei mellé oda


155állitathatik, hanem azokat sok tekintetben feljül ismúlja.Hogy mily hévvel, s mily ermegfeszitéssel m-ködnek Amerikában e tekintetben is, már azon körülményblis kiviláglik, hogy épen azon idben, midnén Amerikában mulattam, L.Agassiz tanár egy munkamegjelenését hirdette, melyet a Smithson intézetpaizsa alatt szándékozik kiadni; s mely 10 negyedrétkötetben foglalja magában mind azon vizsgálódáseredményét, mely ujabb idben a természet tudományokmezején az északamerikai szabad államokbanfelmutattatik.Ugy szinte az intézetnek nemcsak könyvtárát;hanem egyéb természet tudományi tárgyak gyjteményétis csak bölcsben szendergül kell tekinteni.Igen tartalmas hüllk gyjteményétláttam benne,de az, valamint a madár gyjtemény is ládák és szekrényekbezsúfolva áll, s igy nem csak a szemtl, dea tudománytól is elvonva vannak.Egy természettani tára is van az intézetnek,melynél tartalmasabbat az egyesült államokban seholsemláttam.Továbbá ezen intézet legalább 300 légtüneti állomássaláll összeköttetésben, melyek az Egyesületmegmérhetlen területén elszórvák, évivizsgálódásaikeredményét beküldik. Ezen vizsgálódásokra részintaz Egyesület határain és az indus kerületek mellettállomásoló tisztek használtatnak; részint az egész országbanelszéledt tudósok. St a vizsgálódók névsoraközt még több hölgyet is láttam szerepelni, oly áta-


156lános ott a közhasznú dolgok iránti érdek, hogy azértsem fáradság, sem munkától nem iszonyodnak. Csakigy lehet azt megmagyarázni, hogy Amerikában alégtüneti vizsgálódások hálózata oly tökéletesen kivan terjesztve és hogy egy országtól sem birunk olykimerit éspontos vizsgálódásokat, mint EszakamerikaEgyesült államaitól. Ezen vizsgálódások számosévek óta szakadatlanul, s egyenl szorgalommal folytatnak,s az amerikaiak e tekintetben istúlszárnyaltákEurópa legtöbb országát. Hasonlitsuk csak összepéldául hazánkaí, melyrl még isfeltesszük, hogy itta tudományok iránti nagy hajlam uralkodik és hogyebben számos tudós és iró honol; s arczpirulássalkell megvallanunk, hogy etekintetben nagyon hátravagyunk. Alig néhány éve, hogy hazánk egy két pontjánidjárási vizsgálatok tétetnek és ezek is oly tökéletlenek,s gyakran nem érdemlik meg azon hitelt,mely megkívántatik, hogy ilyen vizsgálatokból átalánosanérvényes következményeket lehessen húzni. Pediga legnagyobb pontossággal vitt idjárási kimutatásegyedül az, melybl valamely országnak meteorológiaiviszonyaira következést lehet húzni. De mi megelégszünka naptárak és a száz éves kalendárium idjóslatával,s iróink nagyobb rokonszenvvel viseltetnekaz asztal mozgás és asztalkopogás kisérletei iránt, sannak nagyobb fontosságot tulajdonítanak, mintidjárási vizsgálatoknak, melyeknek semmiazgyakorlatibecsét sem képesek belátni.A Smithsonféle intézet mindent elkövet, hogyaz ország tudományos átalános mibenállásáról is pon-


157tos és alapos ismeretet szerezhessen. Jelesül saját táblákatkészíttetett, s azokat az ország minden könyvtáráhozmegküldte, hogy illet könyvtárak hivatalnokaivagy elnökei annak rovatait betöltvén , azintézethez ismét visszaküldjék. Ezen rovatok következkettartalmaznak : A könyvek számát, azoknaktudomány szerinti osztályozását; az újonnan szerzettmvek számát; és az elolvasott könyvek mennyiségéta minség kijelentésével, azaz: váljon regények, vagypolitikai, tudományos, történeti és szépirodalmi tartalmuak-e?És csak ilyen módon képes valaki egynemzet szellemi iránya felöl igazságos Ítéletet hozni.Hogy mily nagy azon tudományos forgalom,melyben a Smithson intézet egyéb tudományos, jelesüleurópai intézetek, tudós társaságok, valamintegyes tudósokkal áll, azon számtalan nyomtatványbólkiviláglik, mely valamint maga a Smithson intézetáltal ugy |annak [közbenjárására egyéb amerikai intézetáltal 1854-ben európai czimekre szerteküldöztetett.Jelesül dr. J. G. Flüglhez Lipcsébe Német,Holland, Svéd, Norvég, Dán, Orosz, Belga országokés Helvecziábani elosztás végett 990 csomag. BossangeHector hoz Parisba Franczia, Olasz, Portugál sSpanyolországbani elosztás végett 449 csomag. Ezekközt Portugalliába annyi czim ftsól, mint Irlandba,jelesül egy, Spanyolországba négy. A Royal societyhezés Henry Stevenshez Londonbani elosztás végett423 csomag. Végre egyéb czimek alatt 114, tehátösszesen 1976 csomag 737 czim alatt 263 külföldi intézethez.


158Már most ha a Smithson intézetlétezésének ilyrövid ideje alatt képes volt oly jelentékeny eredményrejutni, ezen körülmény csak reményre jogosíthat bennünket,hogyhatása nemcsak Amerikára, hanem azösszes emberiségre nézve évenként nevekedni fog, saz emberi nem szellemi fejldésére nagy befolyástgyakorol. Tanúságát nyújtja ez az amerikaiaknak tudományostekintetbeni rendkívüli izgékonyságánakis; és hogy a tudomány magas jelentsége, s pótolhatlanbecse, mint az emberi lélek legfbb czélj a által,mennyire át vannak hatva.A Smithson név e szerintaz emberiség miveldésitörténete évkönyveiben örökké fog ragyogni egyoly intézet alapítása miatt, mely kitünleg arra vanhivatva, hogy tudományt, világot, s felvilágosodást terjesszenaz összes emberiségre. Reményleni lehet, hogyitt az amerikai törvény védpaizsa alatt a tudomány isszabad menhetyet talál, melybl szabadon, s akadályozatlanulharsogtathatja szavát és hogy a világnaksemminem fanatismusa, annyival inkább valamelymagán érdek nem lesz képes meghomályositani azonragyogó világot, melyet mindenfele terjeszget.Azonban Washingtonhan csekély népességéhezképest még sok számos egyébtudományos intézet islétezik : ide tartoznak a Columbia-College, ColumbiánInstitute, the american historical Society, egy7000 darab könyvvel biró városi könyvtár; és végreegy nemzeti intézet ,,forthe promotion of Science"s a többi.A Smithson intézettl nem igen távol áll a nagy


Washingtonemlék, melyet159az amerikaiak nagy hazafioknak, Washington Györgynek , a honatyjánakemelnek. Költségei szabad adakozásokból folynakössze, s magassága a jelenkor minden épületét félj ülmúlja. Magassága 600' van számitva. *)A meglev terv szerint, mind épitészeti tekintetben,mind terjelmét tekintve a legnagyobb és legmagasztosabbemlék lenne.Az emlék alapját egy 100' magas és 250' átmérjköralaku oszlopzat képezi, melyrl egy 500' magasObelisk emelkedik, melynek átmérje azalapjánál70' leend.A kör alakúköröndöt 30 tömörrovátkolt oszlopemelendi, melyeknek mindegyike 12/ átmérj és 45'magas. Ezek fölött egy 20' magas párkányzat (Fries)emelkedik, melyet 15' magas karozat (Balustrade)koszorúz.Az oszlopcsarnokba való bejárást egy hármasoszlopsorozattól (mindegyik sorban négy oszlop áll)emelt pompás kapuzat képezi. Számos széles és szép*) Mint tudva van a kölni fóegyház tornyai lennének az óvilág legmagasabb épülete, ha t. i. valaha elkészülnének. Magassága500' van téve. Mikor érikel ezen magasságot, ki mernéazt meg határozni. Valószín azonban, hogy a Washington emlékrégen készen fog állani, midn még az egyik torony ismeszszeálland még magassága tetpontjától.A Sz. Péter kuponi kereszt csúcsa 487 lábnyira emelkedikfel a tér fölött, melyen a templom áll. Az István torony 428' ésa legmagasabb Piramis Egyptomban jelenleg nem nagyobb 456'-nál, holott eredetileg 800' magas lehetett.


160lépcskön juthatni ezen kapuzathoz, mely fölött négylótól vont diadalkocsi büszkélkedik, s e kocsibanWashington mint gyz, de nem mint az s Rómábanlegyzött népek, hanem egy nagy megszabadított ésteljesen önálló nemzet gyztes bajnoka ül, körülvévea béke, harcz és szabadság jelvényeivel.Ezen kapuzaton keresztül juthatni a köröndbensejébe, a szentélybe, melynek közepén egy 70' átmérjoszlop, mint az Obelisk legalsó vége, emelkedik.Ezen körönd az egyesült államok dicstemploma.A magas boltoszlopoktól környezett fülkékben azonhsök márvány szobrai diszelegnek, kik a függetlenségiháborúban magukat kitüntették.Az Obelisk csúcsa alatt Ötven lábnyira egy egyszerfényesen ragyogó csillag fénylik, ,,mint Washingtondicsségének jelképe, melynek fénye épenoly kevéssé múlékony, mint az ég boltozatán ragyogósiriusé." !!Ezen legnagyobb s legmagasztosabb emlék, mindazok közt, melyeket valaha egy tábornoknak polgártársaiemeltek, ki fegyverét csak azért vonta ki. hogynemzete függetlenségével annak örök békét teremtsen,mint mondják, csupán önkénytes adakozásokból fogemeltetni. Az Egyesületnek nemcsak egyes államai,társulatai és polgárai versenyeznek ajánlataiknak ezennemzeti emlékrei benyújtásában; st több európai fejedelmek,így például az orosz czár, török sultán, sszentsége IX. Pius pápa is kimutatták az amerikainemzeti emlékiránti rokonszenvüket, s tiszteletükettetemes ajánlatuk által. Az üres Obelisk


161falába márványtáblák lesznek mélyesztve , melyekreaz egyes adakozók nevei vésvék, hogy eképadassanak át az örökkévalóságnak.A Washingtonemlék épitése gyorsan halad elre.Azon id alatt, hogy Washingtonban tartózkodtam,a rotondának már nagy része készen állott, és mivelaz ajánlatokaz Egyesület minden részébl gyorsanfolynak be, reményleni lehet, hogy annak befejezésekevés évek alatt befog következni ésa Washingtonemlékegész dicsségében állani fog, mint egy nagyés szabad nemzet méltó emlékoszlopa, melyet hálájahangosan szóló jeléül legnagyobb s legönzéstelenebbpolgárjának örökit emlékül állított.Washington nemvolt lángszellem, s talán nagyvezéri tulajdonokkalsem birt, hanem a legtisztább, s legönzéstelenebb jellemvolt, mely valaha egy nemzet sorsát igazgatta.A Washingtonemléknek olyan állása van, hogymind az elnöki ház, mind a capitól homlokzatávalszemközt áll, azért mind az elnöknek, mind aképviselknek állandó emlékeztetésére szolgál,hogy ket a halhatlan polgártárs magas erényeireintse.A Washingtont diszesit több kitn államépületekközül kiemelendk még .A kincstár. (Treasury) egy fehér márványbólépitett két emeletes hatalmas épület. A 170 láb hoszszuságufhomlokzatán két fehér márványból készültoszlopsor áll,mely az Athénéi Minerva Polias templomamintájára van készítve. Keletihomlokzata ellenben340' hosszú. Az egész homlokzat hosszábanSíendtvich. II, 11


42 fehérmárvány oszlopról emelt fedezet térfok nyúlikel. A bejárásokhoz vezet lépcsk is mind fehérmárványbólfaragvák, s az egész épületet diszes vasrácsövezi. Ezen épületben honol a pénz, had, kül ésbelügyminisztérium osztálya. Feltn volt az, hogyaz épület és osztályok rizetére felállított rt seholsemlehete látni, st még a hadügy osztályában semlátható csak egyetlen egyenruha is. Az amerikai katonaamerikai polgár, s szolgálaton kivül mindig polpáriöltönyében jelenik meg. A Porté au epéé nemad más polgár fölötti eljogot, annál kevésbbé nagyobbtekintélyt. Alig találom szükségesnek emlitenem,miszerint a hadügyi osztály mindig a polgárihatóság alá van rendelve és az csak végrehajtó kezeazon parancsolatoknak, melyek a polgári hatóság hivatalábólkijnek.A fpostahivatai (General Postoífice) az elbbiépülettl nem messze egy szintén fehér márványbólemelt két homlokzatú épület, melyek közül azegyik204' és a másik 102' hosszú, s mindegyik corinthusimodorú oszlopsorzattal van diszesitve. A földszint fölöttkét emelettel bir, mindegyikben 27 hivatal, melyekmind a folyosóra nyilnak, sutasitó felirattal ellátvák.Az Egyesület minden részébl itt gylnekÖssze azon levelek, melyeket bármely okból illetczimökre nem lehete kézhez szolgáltatni, valamintazok is, melyekrl a postajegy (Briefmarke) hiányzik.Ha két hó alatt vissza nem követeltetnek, azon esetbenfelnyittatnak, svisszaküldetnek, ellenkezlegha nyomába lehet jni Írójuknak,elégettetnek. Az ame-


163rikai levélforgalomról könny fogalmat szerezni, hameggondoljuk, hogy a washingtoni fpostahivatalnálminden évnegyedben legalább egy millió ilyen levélgylik össze, melyet a czimzettnek nem lehete kezéhezszolgáltatni. Az Egyesült államokban csak egyetlen3 cents levéldij divatozik.A Patent-office egy szintén tömör gránitbólépitett pompás és meglep épület.F homlokzatán azAtheneiPantheon modorában épitett kapuzat áll, melyenkeresztül nagyszersége által elragadó márványcsarnokbajut az ember. Innen egy ketts lépcszet azépület fels emeletébe vezet, mely az épület két szárnyátelfoglaló roppant két terembl áll. Az egyikneknemzeticsarnok ( National -Gallerie) a neve. Habelép az ember, valósággal nem tudja :váljon természeti,régiségek, vagy ritkaságok csarnokába lépett-e.Gyakran a legkülönbözbb tárgyak ugyanazon szekrénybenegymás mellé s egymásra zsúfolva találhatók.Ásványok, csigák, kagylók, klárisok, héjjasokrend, és rendszer nélkül;majd indiai, egyiptomi, kinai,neuseelandi m- és természeti termékek és régiségek,madarak, emlsállatok és állattani tárgyak a legtarkábbvegyületben egymásra halmozvák. Számossvilági elefántfog, mammuth és rinoczeroscsont egymásrahányva, s zsúfolva, mint valamely Özönvizeltti állatok csontházába látható itt.A második teremben szabadékos mszerek, gépekés szerszámok mintái tartalmas gyjteménye található.Azon szekrények, melyekben felállitvák, czélszerenvannak ugyan szerkeztve, s két sorban nyúl-11*


164nak át a teremen, habár a kiállitás a tárgyak módnélkülizsúfoltsága miatt meglep s benyomásosnak nemnevezhet is. Ugyszinte e gyjtemény czélszer használataazon szempontból is hátrányos, mi vei nem rendszeresen,hanem idkor szerint van rendezve, miáltala tárgyak áttekintése nehezíttetik. Ezenkívül ateremet még egy nagy s széles karzat is follya körül,melyen hasonló szekrények állanak, melyek szintekülönböz nem mintákkal vannak megtöltve. Miutána magában véve óriás épület a szabadékos minták évrlévre mértani fokozattal szaporodó száma miattszk lett, egy uj szárny fog hozzá építtetni. Annyiigaz, hogy ezen intézkedés minden szakemberre nézveigen nagyon érdekes. H képben állítja szem elé azamerikaiaknak mszerek és gépek kitalálása és javitásábaniizgékony munkásságát, melyeket nagyszeriparuk fejlesztésére használnak.Megjegyzésre méltó,hogy mindezen államhivatalokmeglehets számos tisztviseli csak négy évig,azaz : csak az elnök koronkénti hivataloskodása idejealatt maradnak hivatalukban, s annak változtávalmindnyájan kilépnek. Azt hinné az ember, hogy mindezenállamhivatalnoknak egyszerrei változása jelentékenyhátramaradást eredményezhet, a mennyiben akormányzat mesterségét is csak gyakorlat és tapasztalatáltal lehet betanulni. Habár ezen állítás Európalegtöbb államában érvénynyel bírhat is, de Amerikáranem alkalmazható. Egy oly államban, hol a municipalrendszer oly magas fejldési fokon áll ; hol az öszszeskormányzat az egyes helyhatóságoktól kezdve az


165Egyesület központi kormányáig a nép kezében van;hol minden a nép szeme eltt, s annak jóváhagyásávaltörténik : ott minden idben, s a népminden rétege közt található elegend egyén, kikbármikor kormányra léphetnek , s azt igazgatniképesek. Ehhez járul még a kormányzatbani nagyegyszerség és az amerikai hajlékonysága, s Proteustermészete,minél fogvaa legrövidebb id alattminden uj helyzetbe, uj üzletviszonyba bele tudjamagát alkalmazni. O fiatal korától fogva hozzá vanszokva a különböz keresetágak hajhászásához, ennélfogva sohasem jo zavarba, ha egy uj üzletpályáralépni kényszeríttetik.A város többi intézeteit, mint például a nemzeticsillagászda, hajógyárak, Columbia-College; ugyszintea közel fekv Georg-town és Alexandria; továbbá aWashingtontól 15 angol mföldnyire távoles „Mount-Vernon" Washington György egykori birtoka, mostnyughelye, melyhez minden amerikai szent borzadálylyalzarándokol, hogy azon egyszer síremléketláthassa, mely azon férfiú földi maradványaitfedi, ki Amerikának szabadságot adott — mind ezeketlátni s meglátogatni idnk rövidsége, mely Amerikafvárosábani mulatásunkra jutott, nem engedte.De azért, mieltt az amerikai szabadság székvárosátelhagynám, lehetlen azon megjegyzést nem tennem,hogy az Egyesült egyetlen városában sem gondoltamoly kinos érzettel az amerikai szabadság szégyenfoltjára,a rabszolgaságra, mint épen Washingtonban,a szabadság bölcsjében, melyre oly büszke


166az amerikai. Seholsem találtam annyi rabszolgát mintitt,s bár derült arczukon, jóltáplált, ers, jólruházotttestükön nem viselték is a nyomor vagy durva bánásmódbélyegét : de azért a rabszolgaság csupa gondolatalázitó érzeményt költ minden emberszeret kebelben.Valójában gúny gyanánt hangzik, ha látjuk, shalljuk, hogy az uj világ Capitolvárosában, honnanAmerika szabad polgárainak határozatai a világ mindenszögletébe sebes szélszárnyakon terjednek , arabszolgaság az amerikai polgárisodás és amerikaiemberség szégyenfoltja törvény általazon politikaiszentesittetik, stulnyomóság minden eszközeivel, melyetaz Egyesület dele észak fölött érvényesíteni képes,életben tartatik. Habár bizonyossággal jósolhatjuk is,hogy ily természetellenes, s az emberi érzést teljesmértékben sért állapot tartósan nem állhat fenn :deazért végét mégsem láthatni be, s attól lehet tartani,hogy a rabszolgaság kérdése, mint idáig, ugy jövendbenis jelentékeny összeütközésekre szolgáltat ürügyötdél és észak közt, mi által Eszakamerika államlétiegysége komolyan veszélyeztethetik.XXXIX.Girard-College.Washingtonból Philadelphiába* utazás. Philadelphia.1855 september 12-én reggeli 7 órakor hagytukel Washingtont, hogy Philadelphiába utazzunk, melyváros mint nagyság, ugy gazdagság, forgalom és ér-


1(17telmiség tekintetében jogosan tartatik az Egyesületmásodik városának.Azon vaspálya, mely Philadelphiába vitt, mégegyszer átröpitett Baltimorén. Az egész vonalon észrevehet, hogy huzamosabb id óta mivelés alattállóföldön utazunk : ámbár sok helyen igen terméketlenés száraz vörös homok s kavicsboritotta, s ezért szélesterületen csak fenyvest, és hangafát lát a szem. Ugylátszik, hogy ezen homokk csillárpálakövön terül,mely itt hosszú területen tünedezik föl, s több vagykevesebb mennyiség smeszet (fehér márvány) rejtmagában. Igen csilladús, s ugy látszik, hogy a baltimoriés philadelphiailakházakhoz nemcsak elegenddiszesitési, hanem épitési anyagot is szolgáltat.Philadelphia Uj-York után elvitázhatlanul azEgyesület legnagyobb és legszebb városa, s pompa,népesség, s nagy városias élet tekintetében kevéssel állennél hátrább, s a Hudson folyam partjáni vetélytársacsak az ujabb idkben szárnyaltatúl. Amerikaminden nagyobb városa közt Philadelphia van legszabályosabbanépitve. Minden utczája egyenes szegletenmetszi egymást, s elegend tágas, hogy a legélénkebbforgalom is akadály nélkül mozoghat. A városSchuylkill és Delaware folyamok mellett szélesenterjed síkságon áll, mely folyamok közül az utóbbihasonnev öbölig terjed. Philadelphia lakóinak számaaz 1850 évi összeirás szerint 408,000 lélekre rúgott.Az Egyesület legnagyobb és legpompásabb szállodájába,a Girard-house - ba szállottunk. A szállodánakmind nagyszer csarnokában, mind az utczára


168néz térfokán szakadatlanul zsibongó életnyüzsgött,s folytonosan jöv men embertömeg hullámzott. Eza város leglátogatottabb s élénkebb részében, a kilenczedikés az ugy nevezett Chesnutstreet utcza szögleténfekszik, mely Philadelphia Broadwaya (széles utczája).Mindjárt megérkezésünk után a Chesnut utczántett sétánk alatt nemcsak az ott zsibongó forgalomélénksége, hanem kitünleg az ott lév boltoknagyszersége és pompája különösen meglepett bennünket.Elálmélkodik az ember az óriás rakodákzsúfoltságán, s gazdagságán. A legszebb pipere ésékszer mvek, minket a legkeresettebb párisi izlésnyújthat, szobrok, tartalmasképtárak, mkereskedések,minket London és Uj-Yorkon kivül seholsemláttam, nagy mennyiségben találhatók itt. De legjobbanfeltntek a túl gazdag és óriás sznyeg rakodák,melyek közül egyetlenegyben több portéka van, minta mennyit Magyarország minden kereskedése együttvéve képes felmutatni; s ugy hiszem, hogy túlzásnélkül kimondhatom azon állitást, miszerint Philadelphiacsupa sznyegre nézve sokkal nagyobb üzletettesz, mint az összes ausztriai birodalom. Mindenütt ahova csak a szem villan, végetlen gazdagság, pénzeszközbség, s határtalan világforgalom szóló tanúitlátja az ember. Hogy mily nagy leheta város nevekedése,s Philadelphia népességének naponként dagadószaporodása, azon körülménybl kiviláglik, hogy aváros népessége 1800-tól 1850-ig70,000-rl400,000-reszaporodott, tehát csaknem meghatszorozódott.A következ nap, september 13-a, a város ki-


169tüno épületei, s nevezetességei megtekintésére valaszentelve.Lépteinket legelsben isazon magasztos, s emberbarátiintézet fele irányoztuk, melyhez hasonlót avilág nem képes felmutatni. Azon nevezetes s pompásárvaintézetet gondolom, mely alapítójáról,,Grirards-College"nevet nyert. Kissé a városon kivülesik, s mintegy 45 holdnyi tért foglal el. BizonyosGirard István nev philadelphiai emberséges polgáralapitotta, ki 1831-ben halt meg, s e czélra2,000,000 dollárnyi tkét hagyományozott. Ezen tkeegy részea megkívántató épület emelésére határoztatott,a másik fele tkésittetett, hogy azon tke kamataibólaz intézet kiadásai, sidvel netalán megkívántatószükségei fedeztethessenek. Azonban mindenemberbarátra nézve igen érdekes lehet megtudni, hogyanjárt el a végrendelet foganatosítására kinevezettbizottmány, hogy a végrendelkez nézetének kelllegmegfelelhessen. Amerika egyik legkitnbb nevelje,mint egyszersmind az intézet megválasztott elnökeazon megbízással Európába küldetett, hogy ottazonországokat beutazza, melyek tudományos, tan, deleginkább nevelési intézeteik tekintetében az els helyetfoglalják el. A választás Dallas-Bache Sándorraesett, ki e czélból Angol, Franczia, s egész Németországotbeutazta, azoknak minden nevezetesebb intézeteitmeglátogatta, az ott divatozó tanítási ésnevelési elveket szoros vizsgálat alá vette, s háromévig tartó Europábani tartózkodása után igy fogalmazottmegbízói számára egy értesitvényt, mely nyom-


170tatásban vastag kötetet képezett és az intézet szervezésénekalapköve lett. És csak ezután fogtak a tervkiviteléhez, felépíttették az intézetet, kinevezték azintézetbe megkívántató tanitó személyzetet, s vettekföl növendékeket.Az egész intézet egy f és négy mellék épületbláll. A fépület fehér márványból a Pantheon legízletesebbmodorában van építve. Mélysége 218', fhomlokzata160', melynek magassága 97'. Mind a négyoldalán 34 rovátkolt pompás, corinthiai fejzettel ellátottmárványoszloptól van körülvéve. Homlokzata áll8, az oldalak 10 oszlopzatból. Mindegyik 55' magas 6láb átmérvel. Az épület többi része is tömör fehérmárványból építtetett, s teteje szintén tömör márványtáblákkalvan fedve, úgyhogy fehér márványon kivülegyéb anyag az egész épületen nem látható.Ez a középépület csupán a tanításra van szentelve.A hallgató termeken kivül ebben áll az intézet könyvtára,a tanárok ülésteremé és az iroda.Midn az intézet bejárásához értünk, egy ajtónállófogadott bennünket, ki belépti jegyet nyújtottát, melylyel midn az intézet falainbell jutottunk,azt mindenfele keresztülkasul bolyonghattuk, mindenttetszés szerint megtekinthettünk, a nélkül, hogy valakikérdezett, vagy feltartóztatott volna.A legfels emeletben vannak a hallgató teremek,melyek a szó valódi értelmében teremek, mert nagyok,tágasok, magasak, világosak és szellsek. Ajtaik, ablakaikóriásiak és a terem a szükséges taneszközökkel gazdagonfel van szerelve. Minden tanítvány számára van


171egy zöld posztóval bevont különösen elkülönözve álló,kifényesített mahagóni Íróasztal. Több ilyen Íróasztaltkinyitottunk, hogy tartalmukat láthassuk, sfiókjukbanbékés egyetértésben feküdtek a gyermekek tan-ireszközeikés játékszereik egymás mellett. Könyvek, tollak,irón, vonalzó a lapta, faragvány, skatulyák és almákmellett. A mellékteremben, mely a másiktól csak egyszárnyajtó által vala elválasztva, s melynek egyikszárnya nyitva állott, épen tanítás tartatott. Benézhettünk,s láttuk a mint a kicsinyek ott ültek Íróasztalukmellett, míg egy n oktatta ket. Egyszer márfigyelmeztettem olvasóimat , miszerint az egyesültállamokban közönségesen bevett szokás a kis gyermekeketleányok vagy asszonyok által taníttatni. Nevelésiszempontból ezttartom. A nk gyöngédebb sén igen czélszer intézkedésnekszelídebb lelkülete, kiknektermészetszer hivatásuk különben is a gyermeknevelés,kikre eredménydusabban lehet hatni érzelem,mint értelem által, sokkal hivatvább e czélra, mint aférfi nyersebb és zordonabb természete.Innen az épület tetejére lépdeltünk fel, melyszintén fehér márványnyal van fedve, sgyönyör kilátássalkínálkozik a nagy városra, s közel környékére.A fépület két oldalán a négy melléképület áll.Ezekben a növendékek, tanítók, tanítónk, és többiszemélyzet lakai vannak. Az egészháztartásról csaknk gondoskodnak. Egy azok közül körülvezetettbennünket az épület azon részébe, mely a növendékekszobáit foglalj a magában. A gyermekek mindegyikháló kamarájában négy ágy áll, s ezen kívül semmi


172egyéb bútor, mert ezek csak alvásra, nem pedig nappalitartózkodásra szolgálnak. Még a felöltözködésreis közös terem van, melynek egész fala hosszában kétnagy medencze nyúlik el,mely vizzel meg töltetvénközös mosdó edényül szolgál.A gyermekek ruhái és fehérnemi tartására különösruhatárak szolgálnak. Az azokban lév szekrényekrekeszekre vannak elosztva, melyek számokkalellátvák, ugyszinte a gyermekek ruhái és fehérnemi,melyek mind egyformák, egyszerk, de finomakés tiszták. Ünnep és vasárnapokra sárga nyomottgombokkal ellátott buzavirágszin finom posztó felöltjükvan. Az intézet elfogadó teremé igen pompásanvan bútorozva, s finom sznyegekkel bevonva.Az épület felosztása 500 növendékre van számitva.Azonban látogatásunk ideje alatt csak 320gyermek volt benne. A mellék épületekkel összekötveterjedelmes kertek nyúlnak el, melyek részint a gyermekektestgyakorlati leczkéikre rendelvék, részintvirág, gyümölcsfa és konyhanövényekkelbeültetvék,s a növendékek ápolására vannak bizva. Midn azintézetet elhagytuk, a ház kapusától magunkkal hoztukaz intézet történetét s leirását, egy kisded vörösangolvászonba kötött könyvecskét, melynek els lapjánGirard István az emberséges philadelphiaiegyszerpolgár arczképe diszeleg, kiezen emberbarátiintézet alapitása által nagyobb érdemeket tett az emberiségrenézve, mint sok ezerén, kiknek neve a világtörténetbenfeljegyezve áll, a nélkül, hogy csak egyetlentettet követtek volna el, mely az emberiség jóié-


tere szolgált. Egy második Filep, s173annak hadvezéreÁlba, egy XIV. Lajos sat. az emberiség történetébenmint nagy férfiak ragyognak, holott egyetlen egy tettöketsem tudunk, mely az emberi nemre áldást hozottvolna; ellenben eleget, mely nyomort és Ínséget éskétségbeesést árasztott egész földterületekre, s virágzóvárosokat puszta sivatagokká változtatott.Girard árvaintézete Philadelphiában a legszebblegmagasztosabb emlék, melyet egy egyszer polgárvalaha az emberiség nemtjének állított.Girard István egy déliFrancziaországból közönségestengerész a múlt század vége fele vándoroltAmerikába, hol is Uj-Orleansban telepedett meg, hola nyugati Mississippi melletti indusokkal való cserekereskedésés egyéb szerencsés üzletek által magánakjelentékenyvagyont gyjtött. Idvel Philadelphiábahúzódott, hol mind takarékossága, mind okosszámítása által már eddig is meglehets vagyonát olyrendkivülileg megszaporította, hogy midn 1831-benörökösök nélkül elhunyt, 8,000,000 dollárnyi adósságmentvagyont hagyott hátra. Ezen vagyon legnagyobbrészét jótékony alapitványokrahagyományozta,azok közt 2,000,000 dollárt az árvaintézetre.Ezen intézetnek gyakran szemére lobbantották,hogy szegény árvákra nézve, kik a közéletben igenszerény állapotra tarthatnak igényt, igen fényüzlegvan rendezve, miáltal ezek kényelmes, részint fényzélethez szokván, majd mikor a gyakorlati életbe kilépnek,csak vonakodva vetik alá magukat a nélkülözéseknek,melyek rájuk várakoznak, s ezáltal csak a


174jöv elégületlen ség csirája gyökereztetik meg bennük.En részemrl teljességgel nem osztom, e véleményt.Amerikában, hol minden embernek annyi az értéke, amennyit tud, a mennyire képes, csakhogy alkalom szolgáltassák az ifjúarra ügyelnekembernek valaminekalapos megtanulására, és hogy magát gyakorlatihasználható emberré képezhesse; és az az életben spolgártársai közt bizonyosan azon állásra fog vergdni,melyre tehetsége s ismereteinél fogva hivatva van. Ennem láthatom be, hogy egy szegény árva miért nerészesülhetne ugyan azon nevelés és oktatásban, melybenminden más. Hogy Grirard-College növendékei elne puhuljanak, snaplopó élethez ne szokjanak, arrólgondoskodva van. Az intézetbeni életmódjuk tisztességesugyan, de egyszer, s idejök a tanulás,munkálódás és szórakozás közt czélirányosan vanfelosztva.A végrendelet egy különös záradéka, melyettöbb oldalról megtámadtak, s többször eretneknekmondtak, minden, bármely különös vallásfelekezethittana tanitását kizárja az intézetbl, seltilt mindenlelkészt, bármely vallású vagy felekezet legyen, azintézetnek még csak meglátogatásától is.Bármily különcz,bármily kárhozatosnak lássékis a mi (európai) szempontunkból ez a végrendeletizáradék :de a kizárólagosan amerikai viszonyoknálfogva alaposan menthet.Miután jelesül Amerikában minden keresztyénvallásfelekezet teljes joggal bir,s egyik a másik fölötteljogot nem bitorol : tehát Girard tökéletesen a tör-


175vény szellemében cselekedett, a midn bármely felekezetkülönös vallástanitását az intézetbl kizárta.Más nyilvános intézetekben a vallástanítás a szülékgondoskodására van bizva és a gyermekek aziskolábancsak a keresztyén morál átalános elveire, s Krisztustudományának alapvonalaira tanittatnak az ujszövetség alapján. Ez Girardnak végrendeleti akaratais. O csak valamely felekezetnek különös, egy oldalú,gyakran a valódi keresztyénség emberbaráti szellemévelösszeütközésben álló tanait zárja ki, ellenben aztkivánja, hogy a növendékek a valódi morál alapelveire,mely legszilárdabb s egyetlen alapja mindenvallásosságnak, valamint a tisztakeresztyénség ftanaira,melyek a különböz felekezetek pártczéljaiktóltisztitvák, oktattassanak, hogy akkor, ha értelmükkell érettségére jutottak, elitélet, s szellemi elfogultságnélkül azon felekezethezcsatlakozhassanak,mely meggyzdésük, s egyéni hajlamukkal legjobbanmegegyez. Ugy szinte azon tilalom által, mely egyetlenlelkésznek sem engedi meg bármely felekezetheztartozzék is, az intézetnek csak meglátogatását is. Ezáltal csupán a téritgetés mérgének akart Girard gátotvetni,mely annyi különböz keresztyén hitfelekezetközt annál nagyobb bigottsággal zetik, minél szabadabba hatáskör, melyben a küi öl böz felekezetek hitvallóimozoghatnak. Leheletlen volna gátolni, hogyazon hajlékokban, melyek a védtelen ifjúság neveléseés erkölcsi kiképzésének szentelvék, a különböz felekezetekképviseliközt örök harcz villongjon, melyaz ifjú keblek fölötti gyzelemért küzdjön. Váljon ez


176a növendékek ugy erkölcsi mint vallásos kiképzéséreelnynyel birna-e? annak megitélését tapasztaltabbés elitélettó'l ment emberekre bizom.XL.Fairmouiit Vizvezetés. Gazdasági kiállítás. Laurclhill-Cemetery.Penitentiary. Nyilvános sétatérek.Virág és gyümölcs kiállítás. PhiladelphiaiOpera.Girard árvaintézetétl azon nagyszer vizmvekhezmentünk, melyek Philadelphiát, valamint ezenváros minden házát a Schuylkill kristálytiszta vizévelellátják. Ezen vizmvek neve Fairmount Waterworks,s a város tszomszédságában állanak. A viz,a helyett, hogy másutt gzgépek, itt magának aSchuylkillnek vizereje által nyomatik a folyam felszinefölött lOO'-ra emelked nagy vizmedenczékbe, melyek6 holdnyi területet foglalnak el. A Schuylkillmozgató ereje az által eszközöltetik itt, hogy egy ágnakvizét egy zárgátról hat óriás vizi kereken zuhogtatják,mely forgató ereje által a nyomószivattyukatmozgásba hozza. A vizmvek 450,000 dollárnyi költségbekerültek, mely kiadás azonban dúsan visszafizettetikazon nagy elny által, melyet a város lakói e vizvezetésáltal élveznek. Egy vezetcsért 5 dollárt fizetnek,melyért egész éven át a mennyi tetszik annyi ihatófolyamvizzel láttatik el minden ház. Minden philadelphiaiházban van legalább két, legtöbben 4=5 veze-


177tcs, melyért évenként 20 — 25 dollár fizettetik aFairmount vizvezetésnek.A víztartók 100 lábnyi magasságban emelkednekfel a Schuylkill vizszine és 60'-ra a város legmagasabbrésze fölött, s egy halom szinlapján állanak,mely térfokulag elegyengetve környékével együttkellemes sétatérül szolgál Philadelphia lakóinak. Ezugyanis szabályos kies kertté alakíttatott, hol abujalevel fák hs árnya alatt, és a közel vízmvek zúgómoraja közt andaloghat és a tulforró nyári napokateltöltheti az ember. A számos vizm, mely a sétálótömeg élvezetét emeli, a nyári nyomasztó légnekkedves hüst s nemi éltet nedvességet kölcsönöz.Azon sziklacsoportok, melyek itt csaknem függlegesenemelkednek a vizmedenczék széléig, s nagy részintbujazöld kúszó növényekkel boritvák, emelik a kellemessétatér festi szépségét ; és egy fehér márványbólkészült szép emlék, mely lyel Philadelphiának gyermekeivalódi érdemeit s polgári erényeit mindig nagyrabecsülni tudó községtanácsa, hálából ezen vízmvekpompás játékán andalgó philadelphiai polgárt, folytonosanazon férfiú érdemeire emlékezteti, ki a várostlegjobb víz bségével látta el.Fairmount vizmveitl a Schuylkillen keresztülegy lánczhid vezetett azon helyre ; melyen a „PennsylvaniaAgricultaral Society" által rendezett gazdaságitárgyak kiállítása vala látható. Ezen kiállítás utánfogalmat lehete szerezni azon nagyszer mérvrl,melyben Amerikában minden zetik. A kiállításterületelegalább is negyven holdnyi térföldet foglaltHendtvieb. II. 12


178el. Közepén egy versenypálya, mely körül a foldmivelésés háztartás különböz eszközei túlságos menynyiségbenés választékkal valának kiállitva. Nemcsaká földmivelés, kertészet, gyümölcsfa- tenyésztés mindenkigondolható terményei; nemcsak a mez-gazdászatbaneljöhet minden állat, számtalan fajuk különbözfokozatával; lovak, tehenek, bikák, juhok,mindennem szárnyasok : hanem minden gondolhatómezgazdászati és háztartási eszközök, a legbonyolultabbcsépl-géptl kezdve le a fzkanálig, rendszeressorozattal valának egymás mellett felállitva. Egyszersmindugy vala intézkedve, hogy több bonyolult gazdaságigép egymást váltva, folytonosvolt :munkásságbanúgyhogy, mind a használati módról, mind az erejeképességérl szemlátomást meglehete gyzdni. A látogatókrészvétét egy rögtönzött futtatás is emeltelovon mint kocsin, de leginkább csak trappban.A kiállítás lajstroma, mely egyszersmind a helytérképét ismutatta, a különböz tárgyak 2599 számáigment, Sept. 11—14 tartott, s évenként ismételtetik.A gazdasági kiállítástól a vízmvekhez tértünkvissza, hogy onnanaSchuylkillen fel s alá zúgó számtalangzös közül valamelyiken kirándulást tegyünka várostól mintegy 3% angolmérföldre fekv nevezetes,,Laurel-Hill" temethöz. Ezen folyam partjaivalósággal kieseknek nevezhetk. Csak alig észrevehetlegemelked halmok szakadatlan lánczolata,melyet buja zöld fed és sürü lombozatú méltóságosfák nttek be,melyek különböz szin árnyéklatuk


179által emelik a vidék kiességét, ineglepleg nyúlik akristálytiszta folyam hosszában, melynek sötét kékjeszinte versenyez a fellegtelen égszinével. A pompásrendezése által elhírhedt temet 20 holdnyi tért foglalel, s földje halmos fekvése különösen alkalmassátette, hogy a legszebb kertté alakitassék. Óriás fákmelyek tömött level lombjaikatárnyékolva terjengetika szép fehér márvány, vagy vörösesbarna homokksiremlékekre, némi ódon tiszteletes, ünnepiesalakot kölcsönöznek e helynek. Az egyes családot illetpompás vasrácscsal körözött emlékek a fák sötétárnya alól komolyan intve csillámlanak el, mig apéldásan tisztán tartott, s minden lehullott falevéltltisztogatott utak kigyócsavargással kanyarognak ahalmok lejtin. Valóban nem lehet mást mondani,mint hogy a halál elveszti itt ama borzasztó, ama idegenszerhatását, mely akaratlanul meglep, ha a mitemetinkbe lépünk, hol kereszt erdnél, s gyakrannem régen nyugalomra helyezett holtak újonnan felhányt^nagy részben dudvával bentt elláthatlan sirsoránálegyéb alig tnik fel. Itt az elhunytak földimaradványait kellemes társaságban, kies és a szépségminden bájaival felpiperézett természettl ölelten szemléljük.Nem gondolunk itt az elporladt holtestek hamvai,s csontvázaira, csak egy számos szoborral ékítettkert nyájas képe tnik elénk. Ez a halál ujdonszerköltészete.Mig azon utón visszatértünk, több jégrakodamellett vittel utunk, melyek a Schuylkill partján állanak,s tartalmuk tovább szállítás végett közvetlen a12*


180hajókba szállittathatik. Ismét azon kikötben szállottunkki, melyben felültünk, s lépteinket ama hírnevespennsylvaniai államfogház felé irányoztuk (TheEastern Penitentiary). Utunkban roppant menynyiségkitn, s világhíres pennsylvaniai szénié(Anthracit) mellett haladtunk el. Ezen ásványnemkszén, mely Pennsylvania állam megbecsülhetlengazdagságát képezi; a régi világ minden eddig ismertgyantátlan kszenén túltesz jelességére nézve, ha odanem gondoljuk is azon kimerithetlen mennyiséget,melyet gazdag bányái nyújtanak. Egy szinte érdekessajátsága ezen pennsylvaniai szénlének abban áll.hogy rajta a kövér, skátrányos szénbei lassankénti átmenetetszemlátomást fel lehet mutatni, és hogy utoljáraazon határtalan kszénteleppé változik, mely azAleghany hegyeknél nyugatra Pittsburgig húzódik.A pennsylvaniai szénié a gzhajók legközönségesebbftanyagja, még azon nagy gzös is, mely AmerikábólEurópába visszahozott, folytonosan ezen tzanyaggalftött.Midn a pennsylvaniai államfogház kapujáhozértünk, annak kapusától minden vonakodás nélkülbebocsáttattunk, csak hogy mindegyikünknek egy jegyetadott, melyet kiléptünkkor ismét visszavett.Egyszersmind figyelmeztetett arra, hogy a beléptijegynek jól gondját viseljük, mivel a nélkül az épületblki nem bocsáttatunk.Mint tudva van , a pennsylvaniai államfogháznevezetes, vagy tulajdonkép elhírhedt a fegyenczeknekegyes zárkákbai szigorú elkülönzésérl, valamint


181a kemény hallgatási rendszerrl, mely itt a fegyenczeknélgyakoroltatik. A fegyenczek sohasem látjákegymást kölcsönösen és csak a börtön hivatalnokaivalvalamint az intézetetgyakorta látogató idegenekkelbeszélhetnek.Az épület ersen s tzbiztosan van épitve, s szökésremondhatni még a lehetség gondolata isel vanvéve. Annak terve és a zárkák szerkezete hasonlítAmerika többi fogházaihoz, azon egyetlen külön bséggel,hogyazépület középpontján egy köralaku csarnokáll, melyrl a folyosók zárkáikkal együtt mint sugarakindulnak ki, ugy hogy az, ki ezen csarnok közepénáll, egy tekintettel minden zárkát végig láthat. Ezáltala felügyel mindig azon helyzetben van, hogyminden fegyenczet szeme eltt tarthat, láthatja a mi afogház körében történik.Az egyes zárkák épen ugy vannak szerkesztvemint a többi fogházakban. Mindenütt példátlan tisztaságés rend uralkodik, s minden zárkával kisdedkert áll Összeköttetésben, mely a fegyencz testmozgásáraszolgál, s melyet az maga mivel, virágokkal beültetsat. Ezen kivül köteles mindegyik a maga szobájábandolgozni. Azonban minden zárkát üresen találtunk,s azon kérdésünkre, hol vannak a fegyenczek,azt felelték, hogy a dolgozó teremekben vannak. Roppantmennyiség szék és egyéb asztaloskészitménytis láttunk, melyet lehetlen lett volna a fegyenczekneksaját zárkájukban késziteni;de sem foglyot, sem közösdolgozó termüket nem láthattuk, mind a melletthogy az egész fogdát keresztülkasul barangoltuk. A


182zárkák átalában kissé tágasabbak, mint a többi állarnfogházakban,igen tiszták, st némelyik némi fényzésselvan rendezve. így egy németnek ügyesen sÍzletesenkifestett zárkájába vezettek, mely képek segyéb diszitményekkel vala ékesitve.Ez' ismételt lopásértvolt elzárva. Ugy látszott, hogy zárkájának kifestéses felczifrázása nagy gyönyörségére szolgálhat.Azon zárka, melyben jelenlétünk alatt lakott, márharmadik tanyája volt melyet kifestett. Mihelyt egyetbevégez, azonnal másikat kér, s ott újra kezdi a festést.Minden zárka vizvezetéssel van ellátva, úgyhogya fegyencznek csak a srófot kell megnyomni, hogyminden perczben fris vize legyen. A büntet háznakegyik egészségi szempontból czélirányos és emberiszerkezete az, hogy a fegyenczek számára tágas fördintézettelvan ellátva.A nzárkák átalában nagyobbak, st gyakranegy személy számára kett is szolgál, melyek egy ajtónközlekednek. Sok ni zárka példátlantisztaságas gondos felszerelése kellemesen lepett meg bennünket.Az ágy szép hófehér, finom gyolcscsal volt bevonva,mint nálunk csak jobb módú polgárházaknáltalálhatni, hol a tisztaság életszükséggé vált és a tetszetsiránti hajlam nagyobb mértékben kivan fejldve,mint közönségesen tapasztalni szoktuk. A zárkaezen kívül tükör, rézmetszés és más diszitményekkelvala ékesitve, s az öltöz asztalkán több könyv állott.Azon kérdésünkre, hol veszik mind e tárgyakat, aztfelelték, hogy hetenkint asszonyságok jnek látogatásukra,kik az erényre buzdítják ket,s oly tárgyak-


183kai ajándékozzák meg, melyek gyönyört okoznakazoknak. Ezenkívül az intézet saját könyvtárral bir afegyenczek használatára. Már most ha ilyen fogházakatlátott az ember Amerikában, pedig csaknem mindilyen, lehetlena legmélyebb tisztelettel nem hajolnimeg oly nemzet eltt, melynek egyes, még elesett,gonoszságuk miatt azemberi társaságból kitaszítotttagjai is birnak oly tulajdonokkal, melyek a javulásnakép csiráját, stagadhatlan jólétét tanusitják. Ha pedigösszehasonlítjuk ezen fogházakat Európa legtöbbállama fogházaival, mely magát oly szívesen toljaAmerika udvar- és tanitómesteréül, valóban lehetlen,hogy szégyenpír ne follya át arczunkat; és az emberiségnemtje sajgó fájdalommal tekint azon népek vigasztalanerkölcsi állapotára, melynek börtönei mégma is inkább haramia barlangok, mint javitóházakhozhasonlitanak, s melyekbl a fegyencz, kiállott büntetéseután rendesen megró mlottabban lép ki, mint lépettbe.Midn a fogházat elhagytuk, már jól dél felé jártaz id és a mint haza felé siettünk asfelváros keleti részéntöbb Squaren (nyilvános sétatér) vitt át utunk,mely Philadelphiában nagy mennyiségben találtatik.Mind ezek szép árnyékos fákkal beültetvék, melyekközt az utak kigyótekergéssel kanyarognak, közepüköntöbbnyire vizclus vizmedenczék állanak egy vagytöbb fellökd vízsugarakkal , melyek nyomasztónyári melegben, mirl pedig híres Philadelphia, aSquare levegjét hssé és nyirkossá varázsolják. Enyilvános sétatérek többnyire az Egyesület érdemdús


184férfiai nevét viselik, mint Washington-, Franklin-,Penn-, Logan-Square s a t. Midn ezenSquare egyikén haladtunk át, nagy számú szép szürkemókust pillantánk meg, melyek részint a fákon, részinta kert füvén a körülfutosó gyermekek raja köztgondtalan s bizalmasan ugrándoztak, a nélkül, hogyegyik a másikat zavarta volna. Azon félénktelenségbl,melylyel ezen különben riadós állatkák a gyermekekkezébl ettek, azt lehete következtetni, hogyaz nyugalmuk sohasem zavartatott meg. Ugy hiszem,hogy nem tulzom, ha ezen a Squaren ugrándozóállatkák számát 200-ra teszem. E kert az világuk,itt élnek, itt szaporodnak a nélkül, hogy életfolyamukata szertezsibongó embertömeg kellemetlenül zavarná.Ugy hiszem, hogy ilyen kísérletet nálunk hiábapróbálna az ember. Nálunk a köz helyeken s utakmelletti legszebb fáknak s ültetvényeknek sem hagynakbékét, annyival kevéssé hagynának nyugalombanilyes állatokat. Bármily jelentéktelen s kisszer is ezendolog, de azért jellemz árnybélyeget nyom valamelynemzet lelkületére. Valamely nemzet legels polgárerénye a köz, második a magán vagyon iránti tisztelet.Este felé meglátogattam a virág ésgyümölcskiállitást,melyet a Broadwayon a „pennsylvaniai horticultural Society" rendezett. Igen terjedelmes voltugyan,de nem voltak benne sem alakjuk, sem fajukranézve valami különös tárgyak, mint Amerikában gondolnáaz ember, mely a legszebb növények hazájáhozoly közel fekszik. A gyümölcsosztályból volt néhányszép alma, baraczk és dinnyefaj kiállítva, de ezek is


185igen korlátolt mennyiségben valának képviselve, stkörte alig volt valamire való. De a közönség részvétemind a mellett is igen nagy volt és a kiállítás helyiségeia fel s alá hullámzó néztömeggel zsúfolva valának.Mint mindenütt, hol Amerikában valami látnivaló van, itt is zene volt a közönség füle j eltartására,de ez is csak azon közönséges s már annyiszor elmondottvélemény megersítésére szolgált, hogy az amerikainem bir még a zene hangzatos hangjához eléggékifejlett hallási Ízléssel. Ezen állítás igazságáról mégjobban meggyzdtem, midn az nap este a philadelphiaidalszínházat meglátogattam. Micsoda vakmerség!Mayerbeer „Eszakcsillagát" adták, de annyiraeltorzítva, hogy lehetlen volt belle kivenni, váljondalm, énekesdarab, tüneményes bohózat, vagy népszínm-e,mert dalmnek csakugyan senki nem tartottavolna e darabot. A zenekar alig húsz egyénbl állott,s néhány dallamon kivül, melyet az els énekesnénekelt, a többi csak szóvali elmondás volt. A mi mégkellemetlenül hatott rám, a^on körülmény volt, hogyaz Öltözék nemcsak hogy nem a darabhoz ill, de státalában igen nyomorú és rendetlen vala. Ez az Egyesültállamokban jellemz, hogy mig magánéletbenigen nagy figyelmet fordítanak az öltözékre, s a körülsemmi költségtl sem iszonyodnak; e tekintetben aa színpad kívánalmait egészen háttérbe szorítják. Épenugy feltnik az minden vizsgálódónak, hogy mig aszállodák és egyéb nyilvánoss magánházak építéséres ékitésére a legnagyobb gondot fordítják, a legpazarabbfényzést s pompát fejtik ki, mint sehol nem, s


186a legpontosabb tisztaságra ügyelnek : a színházakminden egyéb épületek közt legkevésbé tetszetsek,belszerkezetük elhanyagolt, s tisztaság tekintetébenkitn megmagyarázhatlan kivételt tesznek.Ezen intézkedés okát semmi más módon sem tudommegfejteni, minthogy a szinház-intézet az amerikaikomoly puritán szellemével nem hangzik össze,innen van, hogy sem a nép, sem a mveltebb osztálynem csüng azon olyan részvéttel, melyet ezen intézetkövetel, hogy magas hivatásának, mint az izlés ésszellem képzintézete teljesmértékben megfelelhessen.Amerikában egy szinjátszó hivatása még most isoly alárendelt természet, hogy az, ha csak szellemetés tehetséget nem érez magában, senkire nézve semhat oly csábitólag, hogy ezen kevéssé becsült és pártoltpályára lépjen.XLI.isaac Lea. A természet tudományok akadémiája.Pennsylvania medical college. Tudományosmozgalom Pennsylvaniában.September 14-én valahára alkalmat találtamIsaac Leával Amerika egyik kitn tudósával öszszejöhetni.Ö ugy földészeti mvei, mint azállattankörében tett buvárlatai által elhirhedt és nem csupánPhiladelphiában, hanem azegész Egyesületben minttudós nagy tekintélyben áll. Ajánló levelem volt hozzáEurópából Haidinger Vilmos híresásványtanász, és


187Ausztria egyik legkitnbb tudósától. Isaac Lea ismint Haidinger igen szeretetre méltó, barátságos éskedves agg férfiú, ki semmi fáradságot sem kiméit,hogy nekem mindent megmutathasson, s a mit kívántamutasítást adhasson,s engem tudományos munkásságánakminden szüleményével gazdagíthasson,Kitn szárazföldi és édes vizi kagyló-gyjteménynyel bir, s különösen az ,,Unio" nemet tettevizsgálódása részletes tárgyává. O sok ezen nemheztartozó fajok fejldésének egyes fokozatait különösszorgalommal tanulmányozta, s abból bebizonyitotta,hogy ezen állatok nagy száma, melyet az európaiszerzk külön fajnak tartottak, nem egyéb, mint ezenállatokfejldésük különböz fokozatin, vagy különböznemben. E czélra fáradatlnn szorgalommal azUnioosztály minden ismert faját 'okozatos fejldésekorszakaiban nagy mennyiségben gyjtötte össze,hogy nézetének alaposságát ezáltal bebizonyíthassa.Jelesül gazdag volt az gyjteménye Eszakamerikaédesvizpuhányaiban, melyek közül az Óhió és Mississippiblvalók leginkább ersségük s tömörségük általtnnek ki, annyira, hogy e tekintetben közel állanaka tengeri kagylókhoz.Isaac Lea ezen kivül többvörös homokk palalappal is bir óriás skori gyikok lábnyomataival, mikrlkülönös értekezéseket irt, melyek közül többdiszkiadásban jelent meg. Azon kérdésemre, hogy kiveszi Amerikában az ily különösen természettörténetitartalmú mveket, miután az ilyen munkák olvasóköréneknagyon korlátoltnak kell lennie, azt felelte ,


188hogy minden ilynem mü aláirás utján jelenik meg rs akkor többnyire tudományos intézeteknek ajándékoztatikel. Valahányszor jelesül egy jó hirben állótudós valamely munkát szándékozik kiadni, mely atárgyalt tudomány különössége, s részletessége miattcsekély olvasó -körreszámithat, mindannyiszor megkísértia kiadáshoz szükséges pénznek ismersei köztvaló összegyjtését. És aláirókban soha sincs fogyatkozás,kik a kiadandó munka nagysága és terjelméhezképest tetemes összeggel járulnak. Kereskedk, gyárosoksat.mindig késznek mutatkoznak az áldozatra,mert becsületbeli dolognak tartják, oly müvek kiadását,melyek által hazájuk irodalmi hirét alapitják megvagy emelik, elsegiteni vagy lehetvé tenni.Mily különböz etekintetben az amerikaiak, azonkikiáltott ,, dollárférfiak" hazafiusága, ha összehasonlítjukmás nemzetek hazafiuságával, kiké csak nemitartalmatlan regény, és naptárirodalomra szorítkozik,ellenben minden tudományos tartalmú mveket, bártartozzanak azok a történet, mathesis, természettudománykörébe, figyelem nélkül hagy, s igen lanyhapártolásra érdemesit. Az amerikai nem jelentéktelenkülsségekben keresi a maga hazaíiuságát , hanemmind azon dolgok h pártolásában, melyek erkölcsiértelmi és anyagi tekintetben a nemzeti dicsség alapkveitalkotják; tehát tudományos ésemberiségi intézetekgyámolitásában, melyremindig nagy mértékbenáldozatkész.Isaac Lea igen jói birja magát. Igen szép házzalbir Philadelphiában, s egyik legersebb részvényese.


189s elnöke a „Dauphin and Susquehanna Coal Companynak"és a tudománynak tiszta elszeretetébl él,melyet nem mint mkedvel, hanem mint szakfértiua legnagyobb buzgósággal ápol. Nemcsak Amerikában,hanem Európában is jó névvel bir, s Európaszámos tudósával folytonos irodalmi összeköttetésbenáll.IsaacLea nem elégedvén meg azzal, hogy csakazon világrészt ismerje, melyben' hazája fekszik, egészcsaládja körében útra kelt Európa felé, hol is a tudományosés mvészeti tekintetben érdekesebb országokat,jelesen Angol, Franczia, Német, Olaszországotés Helvetiát beutazta. A iegnyugotibb pont,melyetEurópábani utazása alatt ért, Bécs és a legdélibbRóma volt. Jelentékeny vagyona, melylyel bir, képessétette t olasz mvészek munkái megszerzésére, s nemkevéssé bámultam el, midn parlourját (fogadó-teremét)pompás metszet, snémet mvészek diszes bútorzataivaltaláltam ékesítve.ezeket Németországbandrága pénzen vette, honnan az oczeánon keresztülPhiladelphiába szállíttatta. Valamint egykor minden,a mi szépet és nagyszert a görög mvészet éslángész teremtett, Rómába vándorolt; ugy félni lehet,hogy egykor, ha a mvészet iránti vonzalom s rokonszenvtüzesen feltámad azamerikaiakban, az európaimvészet sok kitn remeke át fog vándorolni azoczeánon az ujvilágba, követvén a polgárisodás útjátkeletrl nyugatra.Ha Amerika tudósaiban átalánvéve megvan azonáldozatkészség, hogy európai tudományos barátaik-


190nak idejök nagy részét a legszívélyesebb barátsággalfeláldozzák, s a hazájokbani mulatást azokra nézveminél kellemesebbé varázsolni igyekeznek :ez a legnagyobbmértékben elmondható Isaac Leáról. Miutánegy délelóttet házánál a legkellemesebb mulatságbantöltöttem, délután egy órára találkozási idt határozottszállodámba, honnan engem és társamat a természettudományitársulat múzeumába (Academie of naturalSciences) vezetett.Philadelphia gazdag nemcsak emberiségi, hanemmindennem tudományos intézetekben is.E tekintetbenlegels helyen áll az északamerikai Egyesült államokminden városa közt.Áz „Academie of NaturalSciences" mellett van Philadelphiában „AmericanPhilosophical Society" „The Philadelphia library"„The Atheneum" „The mercantil Library" „TheFranklin Institut, s több eféle.Az „Akademie of natural Sciences" keletkeztetköszönheti 7 fiatal ember h tudományos buzgalmának,kik 1812-ben egy ifjú gyógyszerész JohnSpeckman lakában összegylvén, azon tanácskoztak,hogy sznidejöket hogyan használhatnák fel legczélszerbbentudományos buvárlatokra. E 7 barátközül egy volt Dr. Troost a késbb annyira elhíresültásványtanász, s Louis Napóleon hollandi király barátjais.Tanácskozásaik közben csakhamar azon eszmérebukkantak, hogy természettudományi társulatotalakitsanak, mely feladatául tzze ki a természettudományminden ágai ápolását s elsegitését. Hogyez eszme mily hamar viszhangra talált Philadelphia


191tudósai közt, mutatja a következés. A részvevk számanaprólnapra szaporodott, s az intézet terjedése mindenévben növekedett.Tartalmas természettörténetikönyvtárt, a természettudomány minden ágaibóli természettörténetitárgygyüjteményt, természettani kabinetot,st habár csekély vegytani mtermet foglalmagában jelenleg a magáneszközökbl keletkezett, sazok által gyámolitott intézet.A gazdag gyjtemények ez egyszer épülete aBroad és George-Street sarkán áll, s mivel a gyjteményekhirtelen kezdtek szaporodni, kénytelenittettekmostanában egy harmadik emeletet is épittetni rá.Az ,,Akademie of natural Sciences" gyjteményeiérdekében leginkább 3 philadelphiai polgár tettemagát nevezetessé. Mr. Maclure, Dr. R. E. Griffitsés Dr. T. B. Vittson. Az els alapította a természettörténetikönyvtárt, mely jelenlega legkülönbözbbs ritkább természettörténeti mvekbl 26,000 kötetetfoglal magában. Humboldt nagy mveit, továbbá Audubondisz mveit Amerika faunájáról, angol természettörténészeklegnagyobb slegritkább mvei gyönyörképekkel képviselve találhatók itt.A gyjtemények három osztályba sorozvák, u.m. állat, fvész és ásványtaniakra. Az utóbbiakhozsorozvák egyszersmind a fÖldészeti, slénytani gyjteményekis. Minden gyjtemény közt leggazdagabba madarak gyjteménye, mely több mint 25,000példányt foglal magában, s mint Lea monda nekem, avilág leggazdagabb s legtökéletesebb gyjteménye.Mindezen gyjtemények egyetlen óriás terembe


192zsuíblvák, mely az egész épület terjedelmét elfoglaljas földszinttl egész a harmadik emeletig nyúlik. Azegyes emeletek csak karzatok által vannak elkülönözve,melyek egyik oldalról a másikra nyújtózó keresztkarzatokáltal állanak egymással összeköttetésben.A falak mellett elnyúló üvegesszekrényekben azállattani gyjtemények állanak, melyek közt a madaraka többit nemcsak számra, hanem ügyességre nézveis, melylyel kikészitvék, jóval felülhaladják. A meglevfajok többnyire több, néha 6— 8 példány által isképviselvék, s ezen gyjteménynek jogosan azt lehetneszemére lobbantani, hogy sokkal zsúfoltabb,minthogy kellemesen s kényelemmel át lehetne tekinteni.Az ásványtani valamint az állattani gyjteménynekazon része, mely a gerincztelen állatokosztályátfoglalja magában, asztalszer szekrényekben van felállitvaAz ,,Academie of Natural Sciences" gyjteményeiközt különösen kiemelendnek tartjuk Dr. Morton918 emberkaponya gyjteményét, mely alapulszolgált neki érdekes ,,Crania Americana" czimtímunkájához.Egyébiránt az egész gyjtemény, valamint afelállítás egész modora épen nem gyakorol a nézrekedves benyomást. Azonban az épület utólagos tágításánakkényszersége, mely csak felfele vala kivihet,nem engedett másszer felállítást.Valamint az ,,Academie of Natural Sciences"csak néhány tudós segélye s adakozásából keletkezett,ugy annak fenntartása is tagjai folytonos gyámolitása


193által eszközöltetik. Tudományos értekezéseik, s válalataiktudományos értéküket tekintve, nemcsak mindenamerikai, hanem minden kitnbb európai társulatés tudós egyesület elismerését is teljes mértékbenkivivták. Szellemi termékeik kicserélése által Európalegtöbb tudós egyletével kölcsönös összeköttetésbenállanak.Másik, már csak története kedviért is érdekesirodalmi intézet az amerikai bölcsészeti társulat(American philosophical Society.). Érdekes és elhirhedtkülönösen azáltal, hogy egykor FranklinBen szelleme lelkesitette ; s az soká mint annak elnökevezette azt. Ezen társaság legels csirája már1727-be letétetett. Abban az idben „Junto" nevetviselt, s tagjainak száma csak 12-re szorítkozott. Késbb1743-ban egy Franklin által dolgozott terv következtébenjelentékeny módositáson ment át, decsak 1780-ban vétetett föl az államtestületbe „AmericanPhilosophical Society for promoting usefulknowledge" (amerikai bölcseleti társulat a hasznosismeretek terjesztésére) czim alatt.Azon épület, melyben az Egyesület gyjteményeitartatnak, s üléseit tartja, annak sajátja, telkét1785-ben maga az állam ajándékozta, s 1789-benemeltetett arra a most fenálló épület.A társulat könyvtára 20,000 kötetre rug és atársaság titoknoka, ki egyszersmind könyvtárnok is,meghallván, hogy magyar vagyok, megmutatta nekema „Magyar tudós társaság évkönyveit" melyet cserébenkaptak. Egyúttal azon kérést intézte hozzám,Nendtvicb. II. 13


194hogy abból valamit olvassak felneki, hogy legalábbazon nyelv hangzását megismerhesse, melyen ezentudós értekezések irvák. Ezután valamelyik szekrényblegy kis kézi távcsövet vett el, melynek tokjára,,Nagy Károly" név vala nyomva az év és hó-számmal.Nemessziv földink, midn az uj világot, s abbanama hires Quákkervárost meglátogatta, valami emléketkivánt hátrahagyni, s hihetleg mivel egyéb nemvolt nála, azon látcsövet tartottalegméltóbb tárgynak,mely hosszú útjában kisérje vala.Midn az ülésterembe léptünk, melyben a társaságtagjai a hónap minden els és harmadik péntekjénüléseiket szokták tartani, szives kisérm Lea Isaacfelszólított, hogy üljek bele az elnöki székbe. Nagyonfeltnt nekem, hogy a különben pompásan és kényelmesenbutorzott ülésteremben az elnöki szék keményfából igen durva ácsmunkával vala készitve. Vonakodásomratovább is biztatott Lea,s midn végtére beleültem,ezt monda :,,n most azon székben ül, melybenFranklin Ben annyi évig elnökölt."Ugyanazon ülésteremben riztetik egyszersminda függetlenségi nyilatkozat eredeti okmánya. Ezt azid foga annyira megemésztette, hogy azon lappapirt,melyre ezen nevezetes okmány irva van, hogy atovábbipusztulástól megóvják, üvegtáblára ragasztották,s ezen fénymázzal bevonták. Az üveg rámábavan foglalva, s ablak fele állitva,hogy a lap áttetszvététessék. Azon észrevételemre, hogy én már a függetlenséginyilatkozat eredetiokmányát Harrisburgbanláttam, azt felelte nekem Lea: tökéletesen igaz :mind


195kett eredeti, ez itt Philadelphiában eredeti fogalmazás,a mint azt egyik képvisel kidolgozta, s agylés által változatlanul elfogadtatott ; a harrisburgiellenben az eredeti fogalmazás másolatát foglalja magábana jelen volt képviselk eredeti aláirásával.Könnyen megfogható, hogy amerikai oly okmányokat,melyek történetének legragyogóbb pontjait tanusitják,mily büszkén mutogat az idegennek.Dr. Gross Louisvillében oly szives volt hogyDr.Lydeihez a, , Pennsylvania medical Collegének" boncztantanárához ajánló leveletadott. Isaac Lea ugyintézteela dolgot, hogy már az „Academy of NaturalSciences"ben találkozzunk, s dr. Lydeivel már ittmegismerkedhettem. Benne nemcsak alapos tudományú,tudományának tökéletesen tetpontján álló, hanemigen kedves és barátságos férfiút is találtam, ki atudomány komolyságát egy élet vidor, állása s hivatásávalteljesen megelégedett ember vidámságával,szépen tudja egyesiteni.Lydei több évig tartózkodottEurópában, igy jelesül Bécsben is,hol Hyrtl tanáralatt, kinek hire az amerikai boncztanászt az ausztriaiszékváros fiskolájába csalta,bonczászati tanulmányaittökélyre vitte.Dr. Lydei született pennsylvaniai, s a mint nekemmegvallá, német szüléktl származott, kiktl,mint magát kifejezé, a német ledérségnek tetemesrészét még érzimagában, mi a komor puritánok ésquákkereknek oly gyakran boszankodásra ad alkalmat.Lydei elvezetett engem a bonczterembe, melyetnagy számú boncztani és élettani készítményekkel,*13*


196melyek alapos] oktatásra megkívántatnak, ellátva találtam.Sok tárgy papirtésztából óriás alakban volt ábrázolva,és habár azon finom élettani készületek nagyrészben hiányzanak is, ugy mint Európa néhány m-termében feltalálhatók, de azért minden nagy menynyiségbenvolt kéznél a mi a boncz és élettan elemi oktatásáhozszükségeltetik. Sok európai ,,alma et celeberrimaUniversitas" boldognak vallhatná magát, haazon boncz és élettani készületek csak ötöd részét ismtermében bírhatná, a mivel részvényekre alapitott,s magán segélylyel fentartott „Pennsylvania MedicalCollege" bir. Nemcsak az ember bonczolása, hanemaz összehasonlitó boncztan segédeszközei is oly dúsmértékben képviseltetnek itt, mint csak az elemi oktatásranézve kivánható. Az emberi csontváz mindenrészei fejldésük különböz fokozatain, valamintegyes csontok keresztvágása különböz irányzatokban,hogy ne csak alakjuk, hanem alkotásukat is tanulmányozhassamindenki az különböz fejldési korszakaikban^kezd tanuló orvosok használatára ki vannakitt téve. Ugy szinte nem hiányoznak aazhires párisiviaszkészitmények és a legkitnbb brkórok aleghíresebb angol viaszidomitó által jelentékeny számmalvannak képviselve.A mi azonban a boncz és élettani mterem szemléleténélengem leginkább bámulatra ragadt, a mégegészen ifjú, s az intézet élén csak néhány év óta állótanár rendkívüli szorgalma volt. Azon készitményeklegnagyobb részét, melyekkel ez intézet oly gazdagonvan ellátva, maga Lydei saját erejébl terem-


197tette el. Egy ügyes segéd és minták segítik t m-ködésében.Könnyen felfogható, hogy egy magánintézet miképképes oly kevés id lefolyása alatt ily nagyszereredményeket felmutatni; ha meggondoljuk, hogy atanuló orvosok száma Lydeiszavai szerint azon tanfolyamalatt 300-ra rúgott, s minden tanuló félévi tanfolyamra(nyári hónapokban megsznnek az elméletieladások) 80 dollárt fizetett. Az iskola jövedelmei aközös pénztárba folynak, s a közös költség levonásaután az illet tanárok közt mködésök terjedelméhezképest osztatnak el.Miután az intézetben csak szorosan orvosi tudományokadatnak el; tehát mindenféle természettörténetigyjtemények hiányoznak, ellenben ; van egy,habár gyéren szerelt vegytani mterem nagy ésszéphallgató teremmel. Ugy szinte a hallgató terem aboncztan számára, tökéletes szinkör alakú, melynekközepén egy tengelye körül forgatható asztal áll, melykörül a padokÖsszközös körökben felállitvák, míg avilágosság feljülrl lövell a terembe.Azonban a „Pennsylvania Medical College"nem egyetlen orvosi tanintézete Philadelphiának,ezenkívül van ezen városban „the medical departementof Unversity ofPennsylvania" továbbá ,, Medical College"„the medical Institute of Philadelphia" ,,thelPhiladelphia College of Medicine" „the homoeopathicmedical College of Pennsylvania" s végre még egyorvosi tanintézet nk számára „the female medicaCollege of Pennsylvania" melyben nk, kik hivatást


198éreznek magukban, ugyanazon tudományokra hasonmódon oktattatnak, s okleveleztetnek épen ugy minta férfiak. Ez egyetlen ilynem intézet az egész világon.Ez 1849-ben alapittatott, s egy értesit kifejezéseszerint leghbb pártolói legvérmesebb reményeittúlhaladta.Mind ezen Pennsylvania fvárosát diszesit orvositanintézetekhez járul még „Eclectic medicalCollegeof Pennsylvania és ,, Philadelphia College ofpharmacy."Ebbl látható miként Philadelphia szokatlan,mondhatni természetlen nagy mennyiség orvosi tanintézettelvan ellátva. A honnan e városnak ezen nevetis adták „the medical Metropolis of the UnitedStates" (az egyesült államok orvosi fvárosa) és Philadelphiábannemcsak Pennsylvaniából sereglenekössze az orvostanulók, hanem az egész Egyesületblide vándorolnak Aesculap tanitványi az orvosi tudományoke székvárosába, hogy az utósó kenetet ittnyerjék. Hogy azonban mily nagy lehet ezen intézetekbecse, nem Ítélhetem meg. Arra huzamosabb ottmúlatás, s alaposabb tanulmányozás lenne szükséges.Egyébiránt a mintj orvosi tekintetben els városaPhiladelphia azegyesült államoknak, ugy tudományosizgékonyság tekintetében isátalában feletteáll mégUj-Yorknak is,s csupán Boston tesz tul rajta.Jelesül mig az 1850-iki összeirás szerint Uj-Yorkban517,000 lélek lakos mellett az iskolák száma 199, atanitóké 332 és a növendékeké 35,164-re rúgott*Bostonban 135,000 lélek lakos mellett az iskolák száma


199200, a tanitóké 331 és a tanítványoké 22,000-re emelkedett: Philadelphiában az ugyanazon évi összeírás409,000 lélek melletti 256 iskolát, 721 tanitót és45,383 tanulót mutat ki. E szerint BostonbaD 675 lélekreegy iskola, és 407-re egy tanitó, 6,5 lélekreegy tanitvány; Uj-Yorkban 2600 lélekre egy iskola,1557-re egy tanitó és 11-re egy tanitvány; Philadelphiában1600 lélekre egy iskola, 362-re egy tanitó és9 lakosra egy tanitvány esik.De egész Pennsylvania is, melynek értelmi fvárosaPhiladelphia, iskoláinak száma miatt, valamintazon gondoskodásról is, melyet polgárai értelmi éserkölcsi képzésére fordit,elnyösen kitnik az Egyesülettöbbi államai közül. így 3,048,325 lélek lakosságmellett 18 collegium, 11,580 elemi iskola és 887 akadémiaés magániskolával bir Pennsylvania.Ugy szinte hirlap, irodalmi és tudományos folyóiratitekintetben is oly nagy mozgékonyságot mutathatfel Pennsylvania, hogy e részben is az Egyesületkevés állama haladja felül. Jelesül 71 szépirodalmiés vegyes tartalmú, 12 közönös és független újság,198 politikai tartalmú, 28 vallásos és 1 tudományos,tehát összesen 310hirlap jelenik meg Pennsylvaniába^migMassachusettben 209; Uj-Yorkban pedig 428 különböztartalmú lát napvilágot. Ellenben Boston(Massachusett)e tekintetben az Egyesület minden egyébvárosát tul szárnyalja. E városban ugyanis 135,000lakosság mellett 113 vegyes tartalmú újság jelenik meg,mig Uj-Yorkban 517,000 lélek mellett csak 104 ésPhiladelphiában 409,000 lélek mellett csak 51 hirlap.


200A mi végre azon könyvtárak számát illeti, melyekközhasználatra nyitvaállanak, az Pennsylvaniában393-ra megy, összesen 363,400 kötettel. EllenbenUj-York államban a könyvtárak száma 11,013-ramegy, 1,760,800 kötettel, végre Massachusettben1462 könyvtár létezik 648, 015 kötettel.Ha ezen számokat összehasonlitjuk azon könyvtárakszámával, melyek Európa legels rangú államaibanléteznek : bizonyára óriás különbséget találunk,nem ugyan a nyomott kötetek mennyiségét, haneminkább a könyvtárak számát tekintve. így példáulFrancziaországban 186 könyvtár létezik 5,510,295kötettel; Nagy-Britanniában és Irlandban 34 könyvtár1,771,483 kötettel; Poroszországban 58 könyvtár2,040,450 kötettel ; Bajorországban 18 könyvtár1,268,500 kötettel; Oroszországban 12 könyvtár852,090 kötettel sat., melybl csak magára a pétervárikönyvtárra 446,000 kötet esik, mig a többi határtalanbirodalomra csak 406,090 oszlik szét. E szerinta kis Uj-York állam, melynek területe 47,000angol mérföld, s népessége 3,048,325, még egyszerannyi könyvvel bir, mint a megmérhetlen Oroszország,melynek földterülete csakEurópában 2,120,397 angolD mérföldet tesz, s lakóinak száma 60,315,350 terjed.Sept. 14 estéjéttársaságában töltöttük.útitársamata barátságos Isaac Lea családjaSzives volt ugyan is engem stheára meghivni. Midn az amerikai tudósszép háza eleibe kocsiztunk, amerikai szokás ellenére,a ház kapuját tárvanyitva találtuk. Ugy látszottmintha eltérnének a közönséges szokástól akkor,


201ha vendéget várnak, s szorosan azon példaszóhoz kötnékmagukat : ,,a ház kapuját tárvanyitva lehet találni."Még az elfogadó terem ajtaja isnyitva volt, smi bejelentés nélkül léptünk abba. Az öreg Lea családjánkivül,mely állott neje, egy leányaéskét fiából,még a háznak néhány barátja is voltjelen. Természetesenigen sokszor beszédtárgya volt az Európa ésAmerika közti különbség. Kérdeztek bennünket, hogyanmulatunk Amerikában, s hogyan tetszik az Amerikábaniutazásmód. Útitársam állitotta, hogy azAmerikábani utazás épen nem olcsó, és hogy Európábanúton többet költ ugyan, de azután pénziért ugyutazik az ember „comme il faut." Erre a házin aztfelelte, hogy e szerint Európában csak kevés emberlehet azon helyzetben, hogy „comme ilfaut"utazhatik,mig Amerikában minden ember a ki utazik „commeil faut" utazik. Hanem elborzadva hallották útitársamazon állítását, hogy a Rajna esése sokkal többtermészeti bájjal kinálkozik, mint a Niagarazuhatag.Az egész család szinte látta Európában a Rajnaesést,s ezen állítás hallattára bizonyosan azt gondolta,hogy mi a szó teljes értelmében vadrök vagyunk.Ok Helvetzia pompás Alpeseirl kÖzönösen s részvétlenülszólottak, mint oly tárgyról szokott az ember,melyet naponkint lát, s melyen semmi rendkívüli semtnik fel.Elbucsuzásunkkor számos megjelent mvei, s különböztermészettani tárgyakról irt értekezéseivel, valaminttöbb faj folyamkagylóval ajándékozott meg engemLea. Az elsk közt volt egy svilági gyik lábnyoma-


202nak leirása, melly Pottsvilli vörös homokkben találtatottfel. Azon kiadás, melyben ezen leirás foglaltatik,nemcsak drága mondhatni fényz kiállitása, hanemalakjának roppantsága által is különösen feltn.E mnek ugyan is a legnagyobb angol hirlap alakjavan, s a legszebb papirra a legszebb betkkel nyomatott.Ezen óriás alakot azon okból választotta, hogya homokk lapok nyomatai természetes nagyságbanadatathassanak.Philadelphiábóli elutazásom eltt meglátogattammég két németet. Az egyik egy ugy nevezett „classikusmagániskola" tulajdonosa, s utasitást kivántamtle nyerni azon természettani tartalmú munkákranézve, melyek Amerikában az elemi és népiskolai oktatásrahasználtatnak. A jó ember eleinte büszkénfelfutta pofáját, a mint kivánságomat elterjesztem,de beszéd folytában mindig szerényebb lett, s hangjátlejebb szállitotta, mignem végre megvallá, hogynem képes nekem felvilágositást adni kivánságom szerint.Hanem a helyett nemi utasitást adott különösena nnem oktatása ésnevelésére nézve, a mint az azEgyesület városaiban történik. Azt állitotta , hogy aleánykák nevelésére és oktatására sokkal nagyobbgondot fordítnak azegyesült államokban, mint Németországban,úgyhogy az amerikai nk átalábannemcsak a földleirás, történet, természettörténet, természetés vegytanban, hanem a mathesis alapelveiben,st a bölcsészeti tudományokban is sokkal jobban oktatvák,mint sok a mi tanáraink közül. Az is gyakranelfordul, hogy leányok a bölcsészeti tudományokból


203tudorságot tesznek le, és magukat optima forma a szépmvészetek és bölcsészet tudorává szenteltetik.A második német, kit Philadelphiában Lydei tanácsárameglátogattam, egy vegytanai* volt, ki Philadelphiábanmagán vegytani mhelyt állitott fel, hol tanítványaita bonczolati vegytanra oktatja. OLiebig tanítványaés Bunsen tanuló társa. Azt reménylettem,hogy felvilágosítást fog adni a vegytannak az egyesültállamokbani állásáról. O is meg ersített azonvéleményemben, hogy t. i. az elméleti vegytant nemigen gondosan ápolják Amerikában. Azon kérdésemre,honnan származik tehát, hogy azamerikaiakvegytanbani oly csekély elméleti ismereteik daczáraisoly jelentékeny eredményeket képesek felmutatnia gyakorlati vegytan mezején :az átalános amerikai szellemben rejlik,azt felelte nekem, okamely elméletitudományának 1000-ed részével azon gyakorlati eredményhezképes jutni, melyet az elméleti német elméletitudománya egész készletével képes elérni. Azamerikai minden egyéb nemzet fölött azon sajátságosügyességérl feltn, hogy a mit tud, azt azonnala gyakorlati életre alkalmazni és tkésíteni tudja.Mivel a Blanchard, Lea et Comp. czimjegyükönyvkereskedésbl kellett kivennem a louisvilleorvosGross orvosi munkáját, melybl egy példányt azidevaló egyetemben' sebészettanára Dr. Balassának,egy másikat ugyanazon egyetem könyvtárának szánt,tehát alkalmam akadt ezen helyiséget ismeglátogathatni.Ez egy nagy és tartalmas könyvkereskedés,mely kitünleg csak orvosi könyvek kiadásával fog-


204lalkozik. Mint Isaac Lea mondta, kinek fia egyik társez üzletben, a könyvkereskedésnek nyeresége vanmind a mellett, hogy kizárólag csak orvosi könyvekkelkereskedik, ámbár az Írókat sokkal busásabbandijazza, mint közönségesen Európában szokás, hol egykizárólagosan orvosi könyvekkel foglalkozó könyvkereskedésmég Németországban sem állhatna fenn. *)Tudományos munkáknak 5 — 10,000 példánybani kiadásaközönséges dolog az északamerikai egyesült államokban,mig oly mvek, melyek nagyobbolvasókörrelbirnak, mint Európa egyes országai, vagy államairólkészitett utleirások 40,000 példányban isnyomatnak és eladatnak. Már most ha ezen körülményeketösszehasonlitjuk például hazánkéival, hol egyterjedelmesebb orvosi munkának kiadásáról , vagycsak kisebb mennyiségben kelendségérl még csakszó sem lehet; és hol még olyan mvek is, melyeknekkülönben nagyobb olvasó körük van, például utleirások,csak 1000 példánybani kiadásra is ritkán s aligtalálnak vállalkozót: akkor minden iró kénytelen kedvétveszteni és az irodalom felvirágzásáról még csakálmodni sem lehet. Oly országban, hol csak a regényés naptárirodalom képes valami eredményt felmutatni;hol még a hazai történetet tárgyazó mvek is részvéthiánya miatt mindjárt els kötetük megjelenése utánkora halállal elhalnak: egyoly országban a valódi tu-*) Nekem ezeltt pár holnappal egy elkel pesti könyvárospanaszolkodott, hogy kényszerítve látja magát azon részvétlenségmiatt, melylyel még hazánk fvárosában is az orvosimunkák iránt viseltetnek, azoknak raktárával felhagyni.


205dományosságérti rokonszenv még mély kábitó álombanszendereg, s ott még a hazafiúság is kétes.XLIII.Philadelphiából Uj-Yorkbai utazás.Sept. 15-én délután elhagytuk Philadelphiát,hogy Eszakamerika egyesült államaibani hosszú utazásipályánkat bevégezzük, s Uj-Yorkba térjünk, holránk az amerikai gzös „Atlantic" várakozott, melylyel19-én az ó világbai vissza utazásunkat megkezdendkvalánk.Egy gzös vitt át a Delaware folyamon, mely itttengerszerleg elterül, az átelleni partra, hol a Camdenés Amboy vaspályára léptünk. A mint ezen haladtunk,feltnt, hogy mily könnyeden sszelíden simultovább az egész vonat a síneken. Ugy tetszettmintha csak a levegben csüngne. A vagonok rázása,ide s tova lökdösésének nyoma sem volt érezhet mitpedig az amerikai vaspályában oly sokszor volt alkalmunktapasztalni. Én nem emlékezem Európában olyvaspályára, melyen oly rengleg utaztam volna, denem emlékezem olyanra sem, melyen azon kellemetlentaszigálásnak csak tized részét is éreztem volna,mint az egyesült államok sok vaspályáján.Hajlandó az ember hinni, miként a Camden ésAmboy közti vaspálya csak azon czélra építtetett,hogy tanúságát adja, mily pompás vaspályákat volnánakképesek az amerikaiak épiteni. Ezen utazásunkalatt azon vonalon haladtunk el, melyen mintegy ti-


zennégy nap eltt azon nagy szerencsétlenség történt,mely miatt 30 ember halva maradt ott, és sokkal számosabbantÖbbé-kevesbbé veszélyesen megsebesítettek.A megsebesültek közt volt egy uj-yorki gazdag t-zsér is nejével, kik csak kéjutazást tettek és a tzsérnekmind két, nejének pedig egyik lábát le kellévágni. A pénztzsér végrendeletet tett, melyben átalánosörökössé nejét rendelte, azon esetre pedig haneje is elhalna a mtét következtében, 600,000 dollárt,(1,200,000 ezüst ft.) hagyományozott a Camdenés Amboy vaspálya társaság törvényes üldözésére,mely oly látogatott vonalon is,bár annyiszor felvoltszólitva, egy másik sinvonalt nem húzatott. A szerencsétlenségkövetkezleg történt. Az Uj-York felé haladóvonat meglátta, hogy egy másik j nekiszemközt.Hogy az összeütközést elkerülhesse, óránkénti20 angol mérföldnyi sebességgel hátrált. Épen azonhelyre ért már, hol a vonal két ágra oszlik, saz öszszeütközéstlbiztosságban volt, midn szerencsétlenségéreegy orvos épen akkor haladt át lovas hintójávala vonalon. A vonat ott érte az orvos lovait,s szétmorzsolta, de egyúttal kiugrott a sinbl, a mi okoztaa szerencsétlenséget. Az orvos szerencsésenelvitte abrét.Mi az egyesült államokbani ezen utolsó vasútiutazásunkon is szerencsésen eljutottunk a csatornáig,hol egy gzös vett fel, hogy Uj-Yorkba szállítson át. Acsatornánigen hüs szél lengett, mi annál kellemetlenebbülhatott ránk, minél nagyobb ellentétet képezettazon hséggel, melyet Philadelphiában az els napok


207alatt éreztünk. Meglehetsen elsötétedett, mire sept.I5-én 1855 Uj-Yorkba érkeztünk, sezernyi ragyogógázlámpa világította tündéries en a tündéries várost.Feltettük magunkban, hogy ezúttal a Metropolitanszállodába szállunk, s már eleve oda utasitottukmálnánkat. Azonban midn a világhirü szállodábaérkeztünk, annyira tele volt, hogy csak az 5-ik emeletbentudtak szállást mutatni. Ez mégis nagyon magasnaktetszett. Elhagytuk tehát e szállodát, s a St.Nicolasban próbáltunk szerencsét ; de itt is csak az5-ik emeletben voltak üres szobák. Miután tehát ujyorkbaniels tartózkodásunk alatt a St. Nicolásbanszállottunk meg, s most semmi elnyt sem nyújtott aMetropolitan fölött, visszatértünk ebbe, hogy a kétszálloda közti különbséget láthassuk, melyek az elsségértküzdenek, smindegyik a világ els szállodájakivánna lenni.Mig aSt.Nicolas hivatalcsarnoka eltt állottunkés a ház ügyvezetjével beszéltünk, a szálloda elcsarnokábanszokatlan élénkség, s tolongás tnt fel. Azonbanezt csak a szállodarendkivüli látogatottságánaktulajdonitánk, s nem kérdezsködtünk oka után. Midnmásnap reggel a szálloda borotválkozó teremébementem, beszélte borbélyom, hogy tegnap este egyutazó több tanujelen létében két késszurást tett egymásiknak a testébe. Es hogy ennek oka e következeset lehetett. Az Uj-York és Boston közt járó pompáshajók egyikén az ezüst ev-készület szrinszálán elveszett.Erre egy másik hajó kapitánya azt nyilatkoztatta,hogy elég ok van azon gyanúra, melynélfogva a kapitá-


208nya szinte résztvett az elidegenítésben.Midn tiszttársanyilatkozatát a kapitánynak hirül vitték, azt mondta,hogy lovagkorbácsával majd kiporolja, ha egy harmadikhelyen találkoznak. Ellenben amaz azzal fenyegetzött,hogy leszúrja, ha azt tenni merészkedik. Mindkéturi ember nagy sokára találkozotta St. Nicolasban,smind kett becsületbeli dolognak tartotta adottszavát beváltani. Az egyik kérdre vette a másikatnyilatkozatáért, s a nélkül, hogy bárki a jelenvoltakközül heves szóvitát vett volna észre, elhúzta korbácsátaz egyik, s arczul csapta azzal a másikat. Ajelenvoltak közül többen oda ugrottak. Azalatt a másikelvette kését, s mieltt akadályózni lehetett volna,a támadóba két szúrást tett. A legközelebb állók megrohanták,s leakarták fegyverezni, de védte magát.Midn pedig az oda érkezk közül egy magát a rendremberének nevezte, s kinyilatkoztatta, hogy az a törvénynevében fogoly, minden ellentállással felhagyott,8 ellenszegülés nélkül követte a rendrt.Azon kérdésemre, hogy micsoda büntetés fogjasújtani a gonosztevt, azt felelte borbélyom, hogy hihetlegnéhány évi börtönre fog Ítéltetni; s midnazon észrevételt tettem, hogy az nagyon lágy büntetésegy ember élete ellen irányzott oly szemtelen merényletért,azt válaszolta, miként a támadó fél a másikvolt, ki társát arczul csapta korbácsával, mit mindenamerikai oly meggyaláztatásnak tart,hogy aztcsak vérrel megtorolhatónak hiszi. Ezen körülményminden esküttszék eltt nagy fontosságú, s mindigenyhitleg vettetik a bnös mérlegébe.


209Minden kétségen kivül van, hogy ily események,ha egy országban s egy nép szeme láttára gyakrabbanfordulnak el, durva és vad kedélyt, s nagy mértékbenelvetemült nyilvános erkölcsiséget tanusitanak. De aza kérdés, hogy a mipárbajaink, hanem nevetségesgyermekjáték, midn felfuvalkodott gyerkczék egylábrahágás miatt kihivják szomszédjukat, több mentségetérdemelnek ? Még mindnyájunknak fris emlékébenlehet, hogy egy európai államban, mely magát ;


210Az igaz, hogy a fenyítés zordon természet, demindenki kétszer meggondolja, mieltt arra határozzamagát, hogy embertársát oly módon sérti meg, haa sértéskövetkezményét tudja. Itt egy magas állásútisztvisel hivatalos kötelessége lelkiismeretes végrehajtásamiatt, a mi néhány uracsot feszengtetett, olymódon sértegettetett , hogy a sértettnek becsületemegmentésére nem maradt fenn más utmód, mint asérteget által agyon engedni lövetni. O tehát halálravolt szentelve, csakhogy ennek egy ugy nevezettbecsületbeli biróság eltt annak módja szerint kelletttörténnie. Én a sérteget urat Amerikába utasitanám.Ott majd megszelidülne és jobban meggondolná, mielttvalakitolyan sértéssel illetne, mert a sértés közvetlenkövetkezményét is bizonyosan megfontolná,Sept. 16. t. i. az ezután következ nap vasárnap,azért ránk nézve is a szó terjes értelmében ünnep napvolt. Ezt egy földink felkeresésére használtuk, ki mártöbb év óta Amerikában telepedett meg, s jelenlegmagyar borokkal kereskedik, melyek egy tekintélyespesti keresked háztól szállíttatnak hozzá. Miután helyiségezárva volt, kénytelenek valánk tulajdon lakábankeresni fel,melyet végre sok bolygás után találtunkfel, miután lakását változtatta és mi nem tudtukuj czimét. Neje egy amerikai n, kitl két, egy 10 ésegy 8 éves gyermeke van és testestl lelkestl Yankeé.Ezután elmentünk kereskedése helyére hol Európábólnégy levél várt rám. A mennyit azonban a fennforgókörülményekbl kivehettem, ugy látszik, hogy borkereskedéstekintetében nem alegjobb utat választotta


211volna; legalább ugy tetszett, hogy azzal nem sokravihette. Keservesen panaszkodott is a körülményekmostohasága ellen. Azonban Amerikában csak a tapasztalásután tanulhat mindent az ember. EllenbenSchwarzer ur borkereskedése, kinek ott legjobb magyarborokból nagy rakodája van, nagyon neki indult,mivel üzlete becsületét csak tökéletes portékaáltal,mint csak a magyar szltke kiteremthet,igyekszik megalapítani. Mi Uj -Yorkban a St.Nicolas szállodábana legkitnbb magyar borokatolyan minségben ittuk, hogy helyben Magyarországbanis csak kevés kereskedésben lehet oly jó éshamisítatlan állapotban kapni.17-én reggel az ausztriai consul, ki azalatt egyesültállamokbani generalconsullá neveztetett, LooseyFrigyes urnái tisztelkedtem. Ö igen nyájas és megnyerférfiú, ki engem mindenben megelzleg segített,s czéljaimban a legnagyobb készséggel gyámolított;e szerint mintegy köteleztetve érzem magamat,hogy önzéstelen szivélyességeért itt nyíltan köszönetetmondjak, s azon készségét, melylyel mindenkinekszolgálni, s mindenki iránt jóságot tanúsítani igyekv,nyilvánosan bevalljam. Johann Baptist gzös gépeikészítését, valamint azoknak a budai hajógyárbaniösszealkotása tervét Loosey ur sürgölte Uj-Yorkban,-ésszives volt egy amerikai minta szerint készitends a Tiszára szánt uj gzös tervét megmutatni, melynekgépezete épen azon idben készíttetett Uj-Yorkban,s melynek építése azután a budai hajógyárbanaz hivatalában másolt terv szerint lenne kiviend.14*


212A mennyire kivehettem, azon czélra volt határozva,hogy Tisza-Fürednél nem lévén hid a Tiszán a vasútvonatok átszállítására szolgáljon. Ezt még több má>kÖvetendi, melyek amerikai rendszerszerint készíttetvéna Tisza és Duna hullámait hasitandók volnának,hogy igy a Mississippi gzösök európai folyamainkonis meghonosittassanak. Ugy látszikmintha az amerikai folyamgzösök elnyeit tettlegesenelismernék bizonyos esetekben, kivált ott, holsekély vizzel, mint például a Tiszán gyakorta kellküzdeni. A szétpattanás veszélyét, melynek az amerikaifélj ül nyomó gépezeteknél gyakrabban ki van azember téve, a ftésnél használandó nagyobb óvatosságáltal lehet eltávolítani.Volt szerencsém generalconsul urnái híresföldink, erdélyi gróf Vassal is megismerkedni. Épentávozni készültem, midn a szobába lépett, s ugylátszott, hogy nagyon megörült, miután engem, kinekjelenlétérl hallott, reménytelenül ott talált. Nem ishagyott el egész nap, s bár a félvilágon hányatott vetdött,s sok viszontagságot kiállt : de azért magyaromszívélyességet, s a közpéldabeszéddé vált vendégszeretetetváltozatlanul megtartotta kebelében; s bár magais vendég és idegen volt Uj-Yorkban, még is mintegykényszerive érzénk magunkat, barátságos meghívásátminden vonakodás daczára elfogadni, s egész napravendégei lenni. Esti hét órakor az Astorhousebanolyan ebédet készíttetett , mint csak Parisban aMaison d' orée-ban lehetne rendelni és a legválogatoshhaspók ínye is élvezetet találhatott v«lna benne, any


nyival inkább ini,213kik kénytelen valánk egész Amerikábanitartózkodásunk alatt az európai eledelekrl lemondani.Gróf Vass épenVorkban tartózkodtunk,midn visszaérkeztünkkor Uj-azon idben érkezett KaliforniábólUj-Yorkba, hogy itt több gépet csináltasson,mely Kaliforniában lév pénzverdéje és bányászatáhozszükségeltetik. A mint tudva van gróf Vass sok kalandjaután, melyet az uj világbai vándorlása alattkiállt, végre Kaliforniába vetdött, hol nyugtalan éstevékeny szelleme vállalatait annyi szerencsével vezette,hogy minden Kaliforniában termelt arany beváltásátátvehette, s azt egyesületi dollárdarabokkáverethette. Késbb midn az amerikai kormánylátta, hogy gróf Vass mily nagy óvatosság ésügyességgelvezeti az oly jövedelmez pénzveret üzletet;ez neki hivatalosan is átadatott, s volt szerencsémtöbb 20— 50 dollár darabot látni, melynek egyik oldalánaz amerikai sas és a másikon Vass és Molitorfelirás áll.Vass néhány vázlatotbeszélt nekünk a kaliforniaivadon élet és életmódról, és hogy mily mesésgyorsaság s izgékonysággal megy ott elre minden;hogy San-Francescoban, egy valóságos tündér városbanutczák és paloták mintegy varázspálcza illetéséretámadnak, és hogy minden oly hallatlan óriás aránylatokbanfejldik ott, melyhez hasonló második példáta történet nem képes felmutatni. Mindenik San-Francescoba érkez hajó uj meg uj teher vállalkozó, spénzszomjas kalandorokat hoz, kiket azon szilárd fel-


214tét lelkesít,hogy amaz aranyországban minden áronkincset, s gazdagságot gyjtenek. Innen van ezen kíméletlenés szívtelen üzérkedés, ezen elfásult,s irgalmatlanönzés, mely ezen kalandorok közt uralkodik,s minden tettüknek egyetlen rugója. Nem lenne érdektelenSan-Francesco történetét megírni és én tökéletesenmegvagyok gyzdve, hogy második ehhezhasonló példát nem lehetne a történetben felmutatni.San-Francesco egyike a legérdekesebbemberiség miveldési történetéhez.adatoknak azUj -Yorkbani mulatásunk utósó napjaiban én egyrészrl elutazásunk elkészületeivel, más részrl különbözAmerikára vonatkozó tárgyak, mint térképek,rajzok, abroszok, átlások sat. bevásárlásával annyiraelvoltam foglalva, hogy kevés idm maradt fenn egyébdologra, jelesül azon érdekes intézetek és nagyszer vál -lalatok megtekintésére, melyeket els ott mulatásunkalkalmával nem lehete szerencsénk megtekinthetni.Az ausztriai generalconsul Loosey ur szívességébl egybebocsáttatási jegyet nyertem Goodyear azon híresés óriás gyárába, mely Európa fele részét kitngummiczipkkel látja el. Mind a mellett, hogy legforróbbanvágytam látni ezen gyárt, hogy ezen czikkérdekes gyártásával megismerkedhessen!, lehetlen voltaz oly szívesen nyújtott bebocsáttatási jegyet igénybevennem. Gooddyear gyára Uj-Brunswikban áll, hováUj-Yorkból néhány óra alatt vaspálya segélyével juthatni.En ezen jegyet Uj-Yorkbóli megmásithatlanulelhatározott elutazásunk eltti napon kaptam, s azutósó délutánon még annyi beszerezni, s végezni va-


215lóm volt, miként lehetlenné vált ezen utósó délutántama hires Cautschuk gyár meglátogatására áldoznom.Azon térképek közt, melyeket Uj-Yorkbani tartózkodásomutósó napján vásároltam be, ugy hiszem ,,ColtonsAtlas of the World" nem szabademlitetlenülhagynom, ugy diszes kiállítása, mint kitn s czélszerelrendezése miatt. Ezen világatlas .109 imperialtblio földabroszt foglal magában, mindenabroszhozlegjobb papirrai legfinomabb nyomású egy vagy többlevélnyi tartalom. A térképek mvészileg vannakkivivé, s mindegyiket Ízletes keretrajz diszesiti.Ezen világatlasból létezik egy különös kiadás,mely csupán Amerikát 55 levelén foglalja magában.Ebben nemcsak, hogy minden egyes államnak egykülön lap van szentelve, hanem ahhoz még mindegyikhezegy lapnyi kimerít statistikai magyarázat és azEgyesület kitnbb városainak térképe is van csatolva.És ezen atlas, melyhez hasonlót Európában csakAngolország képes felmutatni, angolvászonba kötve,szép aranyczimképpel nyomatva, ahhoz csinos rézmetszetüczimkép, mely a földleíráskellékeit ábrázolja,elküldés végett szinte szép nyomatú papírba málházva,ezen felül vászonba varrva 15 dollárba került.Legkitnbb kiadónk, s hasonló dolgokban legilletékesebbbiránk biztosított engem, hogy Európában ehhezhasonló atlást 100 peng forinton alól nem lehetnekiállítani. De Amerikában minden e féle irodalmitárgyat a roppant kelendség is olcsóvá tesz.Ott, hol mi alig 1— 2000 példányt merünk nyomatni,az amerikaiak 20— 30,000 példányt nyomatnak.


21HEgy másik szinte igen szép, s ezélszersége miattérdekes földabrosz, melyet Uj- Yorkból ugyanazonkiadótól hoztam, Amerika fali abrosza. Ez épen olyfinoman, nagy gonddal, s azon felül a hasznalatraigen gyakorlatilag van kidolgozva. Az amerikaiaknakszokásuk minden államot valami külön szinnel világosankitüntetni, azáltal veszt ugyan a térkép tetszetskinézésébl, de gyakorlati használatra nézve rendkivülilegnyer. Mert ha egyes államok ily szabatos alakban,mindegyik a szomszédos államtól ily megkülönböztetszinben tüntettetik föl, képük ugy benyomódikaz emlékezetbe, mintha mindig szemünk elttállana.Ezen földabrosz vászonra van feszitve, kitnfénymázzal bevonva, feketére simított faléczczel ellátvas ára még is csak 5 dollár.Ilyen térképek megszámlálhatlan mennyiségbentaláltatnak Amerikában. Nincs szálloda, hol az olvasószobákban,vagy a szálloda csarnokában a város térképévelnem találkoznék az ember. Csak a német szállodákbannem láttam ilyesmit.Ezenkivül különböz tudományokból nagy számútankönyvet hoztam magammal, melyek Uj-Yorkbanés Massachusettben az iskolákban ifjúság oktatásárahasználtatnak. Az amerikaiak oly gyakorlatiak tankönyveikszerkesztésében, hogy mi e tekintetben isigen sokat tanulhatunk tlük. Dana nev Connecticut|uj-haaveni collegiumábani tanárnak az ásvánvtanrólilegújabb munkája ujabb idben e téren a legérdekesebbjelenség. Ez ujabb rendszere által korsza-


kot alkotott és az ásványtannak biztos217alapot adott.Németország több tudósai s neveli kezdik az amerikaitankönyveket átfordítani, s azok rendszerét anémetföldre is átültetni.Ekép folytonos tevékenység, s a leghevesebbbuzgalom közt, hogy az uj világban annyi ismeretetés tapasztalatot gyüjthessek, a mennyi rövid ott tartózkodásunkalatt lehet volt, september 19-e bekopogtatott,mely napon pontban déli tizenkettkorUj-York tündér városának és az uj világnak hihetlegörökre „Istenhozzádot" mondandók valánk; hogy apompás amerikai gzös Atlanticon azszi napéjegyenlségi szelek által felkavart atlanti oczeán ingóhullámain a vén de még is annyira szeretett hon felevitorlázzunk. Azon photographiai képnek is, melyetUj-Yorkban szándékoztunk készittetni, s mely a háromuti társat amerikai utiöltönyben ábrázolta volna,id rövidsége miatt elkellett maradnia. Én ezt annyivalinkább sajnáltam, mivel azamerikaiak mvészeka photographirozásban,s ket e korig sem a francziák,sem az angolok tul nem szárnyalhatták. Mi tehát már10 óra tájban minden uti málnánkat, melyet magunkkalhozni szándékoztunk (nagy részét hátra kelletthagynunk, s csak késbb lehetett utánunk szállitani)a gzösre hordattuk, s tizenegy órakor magunk is azAtlantic fedezetére léptünk, mely Uj-York kikötjébenhorgonyozott. Néhány uj-yorkibarátunk egésza gzösig kisért, hol a kedves honba térknek szorultszívvel „Isten hozzádot" rebegtek. Uj-York órájamég nem kongotta el a tizenkettt és az Atlantic már


218felszedte horgonyait, hogy hosszú 11 napig tartó pályafutását megkezdje.De mieltt Uj -Yorkot és az uj világ partjait elhagyom,szabad legyen tapasztalatimat, melyeket azegyesült államokbani utazásom alatt gyjtöttem, ésnézetimet, melyeket az amerikaiak jelleme, s intézményeirlszereztem, itt rövid rajzban eladnom. Most,miután az Egyesület legérdekesebb részeitátvándoroltam,s mindent a legélénkebb érdekeltséggel kisértem,a mi kifejldésére, s jelleme alkatára befolyássallehet, kinálkozik a legkedvezbb alkalom, hogyarról szólják. Meglehet, hogy Ítéletem az amerikaiakrólEurópában átalánosan elterjedt s bevett ítélettleltér : de én semmi idegen itélet által sem engedemmagamat megvesztegettetni, vagy tévútra vezettetni.A mit e tárgyban mondok, az saját Ítéletem, melyetabból merítettem, a mit részrehajlatlan szememmelláttam és magam tapasztaltam. Habár ez objectivnem, lenne is való miben kételkedem , de azértsubjectiv tökéletesen igaz. Es csak ennyire terjedminden iró kötelezettsége, ki a személyesen átélt események,vagy tett tapasztalatok rajzolását tzte feladatául.


21^XLIV.A Y a n k e e.Az amerikai, mialatt csak az angolszász faj ivadékát,melyet közönségesen Yankeenek neveznek,értem, gyönge testalkatú, közép termet, finom arczvonású,s barnás hajú. Keze, lába kicsiny, gyöngéd,s teste izgékonysága nagy. Legtöbb esetben sovány,brszine barnássárga, s egészségtelen kinézés : deszeme annál tüzesebb, gyönge testalkata kibirós, tartósságraképes, mikép jelleme. Általában véve nemér agg kort, de a helyett testi s lelki kifejledtségekorán eléri a tökély azon fokát, melyet sok oldalúvállalkozása igényel.Vastag, mondhatni nyers élelemhez van szokva,s gyakran, és sokat eszik. Reggelije thea, vagy kávébóláll , fogalmunk szerint mind kett rósz , ahhozvajat, halat, többféle sültet, tojást, és süteménythasznál. Atalánosan kedvencz eledele valami fehérkenyérszer sütemény, mely egészen melegen használtatikreggeliül.Reggelijét rendesen 6 vagy 7 órakor elkölti, mertaz amerikai korán kel, s reggelije után azonnal dolgáhozlát. 10— 11 óra fele következik a villás reggeli,melyet „Lunch"nak neveznek, s mely mint a reggelinagy részint húseledel, és gyümölcsbl áll, kivévéna theát, vagy kávét.2—3 órakor kezdi ebédjét, melytúlnyomólag kemény, s alig emészthet húsból áll.Fzeléket ritkán, s a mit eszik is ízetlen. A burgo-


220nya, melyet minden étel mellett használ,valamint anyers paradicsomalma is kedvencz eledele. Tésztáseledele is igen kevés, néhány fajú Picesre, t.i. vajastésztatorta,és puddingra szorítkozik. 7->8 fele j athea, szinte tetemes mennyiség hideg pecsenye, sonkasat. kíséretében, s erre igen gyakran 10—11 óratájban vacsorál.Mind a mellett, hogy oly gyakran eszik az amerikai,e foglalkozás még is kevés idejét rabolja el,mert igen szaporán eszik, s evés alatt kevés idtveszteget mulatságra : s e szerint hajlandók vagyunkhinni, miként a nehéz ételek és gyakori evés f okaazon sok gyomor és májbajnak,melyben az amerikaiszenved.Az amerikaiak ifjú, erteljes , a fejldés szakábalépett nemzet, mely az ifjú kor erényeivel annak b-neit isösszeköti. Elismerhetlen, miként az amerikaiakazon nemes tulajdonokat, melyek ket mint nemzetetminden mások fölött kitüntetik, s melyek által azeke,és szigony segítségével világhodításra hívatvák.sapáiktól öröklöttek. Kevély, nagyralátó, s felsbbségeérzetében büszke levén, ellenállhatlan hajlammalbír új meg új vállalkozásra, s legyzhetlen inger ösztönzi,hogy mindig elrevágyó tetterejének új meg újpályát nyithasson. S ekkor semmi akadály sem nagy,semmi erfeszítés sem nehéz kitzött czélja kivitelében.Ámbár úgy látszik, hogy találékonyság adományávalnem ruházta fel a természet az amerikait : dea helyett birja azon határozott tehetséget, miszerinta mit tud, a mit megtanult, a legelnyösebben tudja


221felhasználni, minden kezébe adott dolgon javítaniképes, és e tekintetben nemcsak hogy egy nemzetsem haladta túl,de még csak utol sem érte.Rendkívül gyakorlati természete ,mely szünetlenarra ösztönzi hogy legels,s legfbb gondját azéletszükségek kielégítésére, s anyagi léte biztosításárairányozza, okozza azt, hogy tetterejének legnagyobbrészét kereskedés és iparra fordítja. Elméleti bonczolgatás,gyümölcstelen speculátiók, mely sok más nemzettevékenysége frészét alkotja, az amerikainál nemtalál viszhangra. O egyszerre a gyakorlat mezejérelép, hogy a tapasztalat ösvényén tanuljon, s gyjtsönismeretet. Ezért a tapasztalaton nyugvó emberiismeret minden ágában,és minden az életbe gyakorlatilagvágó tudományban más nemzetet sokkal megelzött.Tudvalev dolog, miszerint minden gépe,minden mszere, melyet nagyszer vállalatai, s munkáibanhasznál, igen gyakorlati, igen czélezer. Alegcsekélyebb különbség, melylyel valami tárgy amiénktl eltért, sem látszott oly parányinak, hogyazt figyelem nélkül tudtam volna mellzni; st ellenbenmindenütt a különbség okát fürkésztem, shasonlításokattettem a mieinkkel. Es ime mindenütt aztnt ki, hogy az amerikai eszközök, mszerek, és gépekelnynyel bírnak, még pedig a közönséges fejszétlfogva, melylyel az erd fáit vágja , vagy tüzelthasogat, a gzgépig. Gyakran volt alkalmam európaikézmvesek, kmivesek, ácsokkal sat. beszélni, smind azt állította , hogy az európai , ha még oly tökéletesenkitanulta is mesterségét Európában, de


222Araerikában újra kell neki tanulnia, a mi eleinte alkalmatlannaktetszik ugyan , de csakhamar meggyzdikaz amerikai módszernek akivitelbeni elnyérl.Egy kmíves eszközei , mint a vakoló kanál, szögletmértéksat. egészen más mint Európában , s az azokkaliépités sokkal szaporább, és czélirányosabb.Bármihezkezdjen is az amerikai, legels gondja az, hogyminél nagyobb id és erkimélettel végezhesse, s mindentettében ez a vezér elv.Az amerikainak folyvást elrehatoló vállalkozószelleme okozza, hogy az soha nem nyugszik, hanemtevékenysége számára mindig új,s gyümölcsöz tértkeres. Ezen szakadatlan tevékenység, izgalom teszit a világ minden egyéb nemzete fölött túlnyomóvá.A német, kit Európában a többi nemzetek közt legszorgalmasabb, s munkásabbnak tartanak , nem képesaz amerikai mellett boldogulni; minden ipara, s takarékosságamellett sem tud a jólét azon fokára vergdni,mint az amerikai. Az Egyesület egész területénminden nyomon ezt lehet tapasztalni. Oly városokban, hol a németek nagyobb számmal vannak mintaz amerikaiak, a német városrész a lakók bizonyosszegényessége, némi tisztátalanság , a kirakatok csintalansága,s némi szatócskodás által tnik fel, melyaz amerikai vállalkozó szellemtl szembeszöklegelüt.Legfeltnbb ezen különbség a szállodákban. Mertmíg az amerikai szállodák mind nagyszer építési modorbanépitvék, s pazarfénynyel diszitvék: addig a•érnetek aprók, nyomorúk, és rondák. Amerikábanegyetlen német szállodát sem láttam, mely az ameri-


22*kai nagy szállodákkal csak távolról is kiállotta volnaa versenyt.Az amerikai minden vállalatában kitartó, és szilárd,minélfogva nem tud nyugodni, míg kitzöttczélját el nem érte. Hanem azután nem is hagy egyetleneszközt is megkisértetlen. Igen gyakran hajlandókaz európaiak ezen eszközök megválasztását a becsületesség,és igazság rovására tolni, különösen átalánosanel van terjedve azon vélemény, miként üzletiügyekben igen pongyola az amerikai ember lelkiismerete.Az igaz, hogy az amerikainak bizonyos zérkedésicselfogása van, melylyel semmi egyéb nemzet nembír, s könnyebb általa megcsalatni, mint t megcsalni.Ezen rendkivüli zérkedési cselfogás , ezen éleselrelátás, melylyel minden kedvez, vagy kedveztlenkörülményt kizsákmányolni képes,vivta ki számáraa S marté melléknevet, melyet magyarul furfangos,németültalán „pfiffignek" lehetne mondani.Legalább mint többen álliták e melléknév nem megbecstelenit.St ellenkezleg egy „Smarte manban"(furfangoshelyheztetni ,mint valamely úgy nevezett lelkiismeretes,ember) rendszerint több bizalmat szoktakde ügyavatlan emberben, ki igen gyakran fortélyosemberek játékszere, minduntalan ráseedetik,és veszteségbe bukik, mi nemcsak neki, hanem üzlettársainakis hátrányt okoz.Egyébiránt csaknem megfoghatlan , hogy olyroppant kereskedés mint az egyesit államoké, melynagy részben hitelre van alapítva, kereskedelmi szilárdhitelességnélkül mikép állhat fenn? Eszakameri-


224,ka kereskedése az angol után kétségkívül a világ legelskereskedése, st kereskedelmi hajói tonnatartalmáttekintve tetemesen felülhaladja még az angoltengeri hajózásét is. Amerika kereskedelme a földminden részére kiterjed , s a világ minden népévelkereskedelmi összeköttetésben áll. Hogy pedig mindenkereskedés alapja kereskedi szilárdhitelesség,azon még kételkedni sem szabad. Az igaz hogy kereskediszilárdhitelesség egészen más valami,mintaz a mit közéletben becsületesség , és emberségneknevezünk. Minden kereskedés fczélja a nyereség.Minél nagyobb nyereséget húz valamely kereskedeladott portékájából, annál ügyesebb keresked. Egyolyan ember, ki kereskedése ,üzérkedése által tetemesvagyonra tett szert, nagy tekintélyben áll , s legtöbbesetben nem igen szokták kutatni,milyen nem voltez az üzérkedés. A kereskedi becsület többnyire azoningatag erkölcsi alapon nyugszik, mint a lovagi becsület.Ezt egy párviadal, oly eszköz által mely mindenerkölcsi, és keresztyéni elvvel ellenkezik, tisztáralehet mosni. Börze üzlet, váltóüzérkedés , bankmunkálatok,lutri mind lehet legnagyobb nyereségenalapulnak,s úgy számítvák hogy a résztvevtl anynyitelvegyenek , amennyit csak lehet, ha mindjártaz utolsó inge lenne is az. Mind az emberek zavarodottsága,tudatlansága, könnyenhivsége . s szenvedélyeireszámít, s azokból lehet legnagyobb hasznoterlködnek húzni. Néhány kevés roppant összegetnyer, s bámulatos arányban meggazdagszik az összesközönség rovására.


225Ilyen kereskedi lelkiismeretességgel az amerikaiis szinte bír. Ez se nem jobb, se nem roszabb, mintmint Európában bizonyos körökben találhatni. De miutánAmerikában mindenki kereskedést z, s ez sokkalnagyobb mértékben zetik mint Európában, teháta szédelgés is nagyobb', és ezért felötlbb.Annyi bizonyos hogy sehol sem lehet oly könynyen,s oly sokszor hitelre vergdni, mint Amerikában.Még a ki egyszer már bukott, és ismételve másodszoris bukott , azonnal elébbi hitelére jut, mihelytmint munkás, és szakért ember ismeretes, s bukásanem világos csalásból származott. Több európai fiatalemberrel beszéltem, kik Amerikában telepedvénmeg, jelentékeny vagyont szerzettek maguknak. Okévekig egy üzletnél foglalkoztak, s miután szorgalom,munkásság, s ügyesség által fnökük bizalmát kiérdemelték,azon ajánlatot tette az nekik, hogy vegyékát azüzletét. Azon mentegetzésükre hogy k vagyontalanok,s így az üzletet nem vehetik meg, demég annak folytatására sem birnak elegend pénzzel,azt felelte nekik , hogy az egyik sem szükséges. Átadtaaz üzletet, egyszersmind ajánló leveleket is adottazon gyárosokhoz, kik t eddig portékával ellátták,hogy azt azon kiterjedtségben folytathassák,minttette ekkorig. Az üzlet ára leszámlálását részletenkint,s akkora összegekben is teljesíthetek, mintnekik tetszik. S így történt az, hogy k néhány évalatt a jelentékeny üzletet letisztázták , s gazdag emberekkélettek.Ezen urak biztosítottak, s ezt ismételve többNendtvich. II. 15


226oldalról is ersítetni haliám, miként sehol nem lehetcsupa szóra oly nagy üzletet tenni, mint Amerikában.Gyakran vádolják az amerikait a dollár bálványozóimádásával, s állitják miként egész munkássága,tevése, vevése csak dollár szerzésre van irányozva.Hogy az amerikai szereti a dollárt , nem lehettagadni. Ügy hiszem az európai sem irtózik tle, ésa pénzgyüjtés eszközeiben nem mindig válogatós.nagy különbség csak abban rejlik hogy az amerikai adollárt nem azért kedveli mert dollár, hanem mivelizgékony munkássága, s elre vágyó vállalkozóAszel_lemé kifejtésére nélkülözhetlen eszközül szolgál. Fösvénység,oly tulajdon, mely minden nemzet közt azamerikaira legkevésbbé illik. Hogy az amerikai rendkívülsóvárog a nyereség , a gyjtés után , az tagadhatlan: de én még nem láttam embert, ki fáradság sszorgalomáltal gyjtött vagyonát oly könnyen kiadtavolna mint az amerikai.Azonban mégis nagyontévedne, ki fösvénység helyett vesztegetéssel vádolnát, mert sem fösvény, sem veszteget. Ha gyjtött,szerzett összegét könny szerrel kiadja, csakazért teszi,hogy tevékenysége 8 vállalkozó szelleménekuj tért nyithasson.Angolországot kivéve, a vállalatok számát, nagyságátés terjedtségét tekintve,melyik európai országjöhet csak hasonlításba is Amerikával? Melyik országképes annyi magán-adakozás forrásából fakadttudományos és emberiségi intézetet felmutatni mintAmerika? A bostoni, philadelphiai, uj-yorki, balti-


227morei irodalmi egyesületek, a magasabb tanintézetek,hittani és orvosi tanodák, a számos nevelintézet,árva-, szegényház, a kór vagy betegség által elnyomorodottak,siketek-, vakok-ápoldája , melyetmajd minden városban találhatni, többnyire magánlelkesedésblszármaztak , s magán-er által tartatnakfen. Azon önkénytes adó, melyet az amerikaihasonló czélokra magára vállal, oly jelentékeny, sazon hagyományok, ajándékozások, melyek hasonlóczélból tétetnek, oly roppant terjedelmek, hogyméltán bámulásra ragadnak. Mert ha azt halljuk,hogy egy philadelphiai polgár i% millió dollárt hagyományozottegy árvaház alapítására, egy másik50,000 dollárt adott egy iskola, a harmadik épenannyit egy természettörténeti museum állítására: nemszabad többé az amerikai bkezsége s adakozóságánkétkednünk. Az igaz, hogy bkezsége csak nemesczélokra, oly czélokra terjed ki, melyek az emberiségérdekét mozdítják el, s alig van eset Amerikában,hogy méltatlan s közerkölcsiséget botránkoztatóczélokra ezerek áldoztattak volna. Egy ilyen emberta közvélemény megbélyegezne, polgártársai megvetnéneks kigúnyolnának. Oly tények, akarom mondaniszokások,melyek Európában az illem s udvariságnélkülözhetlen kiegészít részét alkotják, vagylegalább bizonyos körök elvei s erkölcsiségével nemellenkeznek, Amerikában megvettetnek, s a közvéleményátkával sújtatnak, ugy hogy ily esetek, melyeknálunk napirendüek, s utójára senki sem csinál bellüktitkot, ott soha, vagy igen ritkán fordulnak el.15*


228Ha pedig valamely közhasznú vállalatra, valamelynemes czélra szükségeltetik bizonyos Összegpénz, pillanat alatt száz meg száz résztvev találkozik,kik tetemes összeget írnak alá; ott a jótékonyságiszellemet nem szükség hangversenyek , akadémiák,tánczvigalmak által felpiszkálni, s lutrik s máscsiklandó szerek által serkenteni a részvételre. Azamerikai a mit közczélra, jótékony intézetre áldoz,azt szabad hajlamból, tiszta hazafiuságból teszi. Hazájánakemberiségi s hasznos intézetei által önmagátérzi megtiszteltetve, s honfi kötelességének tartja azilynem intézetek felállítása s fentartásához , melyekhazáját nagygyá teszik, s annak jöv jólétét alapítjákmeg, filléreivel erejéhez képest járulni.Fel lehetne ugyan ellenvetésül hozni, hogy azegyesült-államokban sok tudományos és emberiségiintézet részvényekre van alapítva,s legalább ily esetekbena reménylendett nyereség adott ingert ezenintézetek alapítására. De ezen ellenvetés ellen csakannyit is elég felállítani, hogy ez épen az amerikaiembernek ilynem intézetek iránti fogékony szelleméts közös részvétét tanúsítja, ha azok jövedelmetis hajtanak. Európában hason esetekben bajos lennenyereményre számítani.Különös sajátsága az amerikainak , melyet részintaz anyaországból vitt uj hazájába, részint többiköztársasági erényeivel áll bens összefüggésben azonrendkivüli tisztelet, melylyel a szép nemnek adóz, sazon szeretet s gondoskodás , melylyel gyermekeincsüng. Ezen tisztelet nem mesterkélt, nem szenvel-


229gett, mely bizonyos bókok s udvarias kifejezésekbennyilvánul, mint termeinkben egész az undor és csömörigláthatja s hallhatja az ember,holott a sziv mitsem érez abból, a mit száj czifra kifejezésekkel fecseg;s miután olyas körökben egy ifjú uracs mveltségét sjó neveltetését Ítélni szokták; nem, az amerikainak aszép nem iránti tisztelete valódi, s bens mély érzelemblfakadt, mely lényével s természetével a legbenslegösszeforrott. Amerikai társaskörökben azasszony nem kitüntetett rész, hanem királyné. Mindenütt,minden viszonyban elnynyel bir a férfi fölött,az egyetlen szabadalmas osztály az egyesültállamokban,de szabadalmát nem a törvényhozástól,hanem a férj szabad akaratából nyerte.Atalános szokás Amerikában a leánygyermekeketa leggondosabb nevelésben részeltetni, ket amvészet és tudomány minden ágában tanittatni, ahonnan Amerikában roppant nagy a leánynevel intézetekszáma. Ezen intézetekben és neveidékbenépen nem oly üres és felületes az oktatás, mint legtöbbneveldénkben,hol a nevelés inkább csak idomitásban(Dressour) áll, melynek két, gyakran már egyév alatt be kell fejeztetni, és olvasás, irás, igen kevésföldleirás és történettan, igen sovány természettörténet,néhány mindennapi franczia kifejezés betanulásábanáll, végre táncz s egy pár betanult darabnakzongoráni lezötyögetésében végzdik.Amerikában saját anyanyelvükre, történet, földleirás,természettörténet, természettan, vegytan, csillagászat,st mértanra is gondosan, gyakran alaposan


230oktattatnak a leányok. Gyakran egyetemi tudományokatis hallgatnak, s nem ritka eset, hogy nkegyetemi doktorságot is nyernek. így igen gyakranhallhatni férjektl azon nyilatkozatot,miként nejükvégezte a bölcsészeti tanfolyamot , s abból doktorioklevelet is nyert. Ha bár átalában oly alapos ismeretetnem lehet is fellük feltenni, mint Európábanszakférfiaktól várunk :de elég bizonyságot nyújt arra,hogy az amerikai az alapos és terjelmes tudás becsétfel tudja fogni, s eltte a lélek valódi képzettségenem közönyös dolog.Amerikában nem ritkákoly nk és leányok, kik mathematikai feladatokat smagasabb egyenleteket megfejteni képesek. Mindezekhezmég az is járul, hogy a társas életben sokkalnagyobb szabadsággal birnak a leányok ott, mint Európában;k önállók, s magok viseletében mindenmegszólitásra zavarba nem jönnek , s idegen láttáranem pirulnak el azonnal.Nem lehet ugyan tagadni, hogy ilynem neveléstcsak azon házi kötelességek kárával lehet adni,melyek nálunk a ni kötelességek frészét teszik. Európábana házróli gondoskodás és háztartás egyiklegfbb feladata a nnek, s kötelességei els sorábatartozik. Amerikában , legalább a vagyonosabb házaknál,ezen gondok alól fel van a n mentve. A házasszonya beleül hintaszékébe (rocking chair), melyAmerikában minden házbutorzat nélkülözhetlen alkatrészétteszi , s csupán öltözékérl s apró gyermekeirlgondoskodik,kik folyvást körüle zsibongnak,ir, zongoráz s könny kézi munkával bibeldik. Ha


231kedvez id van, kikocsiz gyermekeivel, s az egésznapot csupa enyelgéssel tölti. A háztartás gondjavagy a férjre bizatik, vagy ha ezt hivatala, üzletenagyon igénybe veszi, egy meghittre. Semmi kétségbenne, hogy ez bajos állapot, s árnyoldala az amerikaicsaládi életnek. A háztartás gondja természetszerlega nt illeti , míg férfi vállain a szerzés kötelességefekszik. Ezen a testet igénybe vev minden foglalkozásiránti részvétlenség, ezen mozgástalanság,munkátlanság okozhatja nagy részben az amerikaink rendkivül gyönge testalkatát s gyöngeségét.Csaknem minden nnek lapos, beesett melle van, sgyönge testalkatuk mellett szokatlanul soványak, avalóságos aszkóros kinézésök van.Egyébiránt vonásaikfinomak, kezük, lábuk kicsiny, takaros, de testükegyéb részérl hiányzik azon a szépségtl elválhatlanteltség,s a test bizonyos részeinek hullámlejtése,mely a régiek classicus alakjain annyira megtetszik.Az amerikai nk járása többnyire nem szépmozdulatú, idomtalan (ungraziös).Habár némely házaknál egészen részvétlen is an a házi ügyekben, igen gyakran épen az ellenkeztapasztalható. Ilyenkor semmi szolgálatra szánt cselédsincs a háznál, hanem minden házi foglalkozást aházhoz tartozók,a n, annak nvére vagy felntt leányaivégeznek. Ez ugyan könnyebb Amerikában,mert ott az egész háztartás igen egyszer és sokkalszabályozottabb mint nálunk. Gyakran a mellett, hogya háztartás gondjait viszi, még iró isa házi asszony,a mi gyakoribb eset Amerikában mint Európában.


232Azon rendkívüli tisztelet s megkülönböztetedA nagyobb szállodákban nk szá-melyet a nk irányában minden tekintetben kitüntetnek,az amerikaiak minden intézménye és szokásaibanészrevehet.mára mindig különös bejárás van, melynek épitészetikiállitására rendesen nagyobb gond fordittatik.Ezenbejáráson csak hölgyek és hölgyeket vezet férfiakléphetnek be. A hölgyek soha nem jelennek meg aszálloda elcsarnokában nevök beirása végett; számukramindig külön társalgó- és étterem áll, melybena szálloda legnagyobb fénye tükrözi magát. Ezekbeis csak akkor léphet férfi,ha karján hölgyet vezet.A szálloda legszebb s legpompásabb lakosztályaimindig nk számára tartatnak fen , mig n társaságanélkül utazó férfiak a ház fels emeleteiben levapróbb s egyszer szobákban helyeztetnek el. Hajókonis nk számára mindenütt különös intézkedésekvannak, s ha a hajó épitése nem adta ki, hogy hölgyekszámára külön terem rendeztessék, legalább aközös terem egy része némi emelkedettség általvana többitl elválasztva, melyre nem szabad férfinakfellépni, s ez a többitl fényesebb s gazdagabb bútorzataáltal különbözik.Ha valamely n egy gzkocsiban vagy akármelynyilvános helyen megjelenik, vagy egy omnibusba akarbelépni,melyben minden hely el van foglalva, az amerikaipillanatig sem gondolkozik, ha an a legszegényebb osztályhoztartozik is, hogy váljon csináljon-e neki helyet.Azonnal mind feláll, a n igénybe veszi szokásadtajogát, a nélkül, hogy az urak szívességét megköszönné*


233Ezen, európai ember eltt megfoghatlan ntisztelet,s azon körülmény, miszerint a n minden férfibantermészetes védjét találja,és senki nem merészelneaz ellen illetlenséget vagy tolakodást elkövetni,okozza, hogy nk és leányok magánosan s mindenkisér nélkül is utaznak; a nap és est mindenórájában az Egyesület legnépesebb városai utczáinbátran bolyongnak, sétálnak, szinház s nyilvános helyekreszabadon mehetnek, a nélkül, hogy félniökkellene, miszerint valamely neveletlen ifjú uracs vagyegy szemtelen,tolakodó agglegény valami illetlenségetkövet el ellenük. A férfi csak akkor részesül azEgyesületben teljes tiszteletben, ha már házas. Egyházasulatlan férfi,egy rideg legényre kevés tekintetvan ott, s mindenütt hátrább áll a házasnál. Ez azoka, hogy a férfiak Amerikában oly korán házasodnak,és aránylag oly kevés ott az agglegény. Denemcsak a szokás, hanem a törvény is védi a nt aférfi irányában. Azon csupa Ígéret, melyet egy férfiegy hajadonnak tesz, hogy nül veendi, s a leányegyszer tanúskodása, hogy neki ezen Ígéretet tette,elégséges arra, miszerint a férfi köteleztessék azt elis venni.Európában könnyen azon hiedelem támadhatnavalakiben, hogy egy ilyen törvény védelmealatt hasonló kényszeritett házasság gyakorta adjael magát, s könnyelm leányok gyakran hasznukraforditják a törvényt, azért hogy férjhez mehessenek.A szép nem ilyen kedvezménye daczára is sem egyiksem másik eset nem adja el magát. Mert, elször,minden férfi óvakodik valamely leánynak ilyen igére-


2Mtet tenni, ha nincs szándoka elvenni ; másodszor, egytisztességes leány sem nyúl ilyen eszközhez, mertezen eszköz nélkül is bizton számithat egy jóravalóférjre. Ledér leányok pedig nem sziveltetnek a társaságban,s azonnal Sing-Singbe szállíttatnak. Hogy azegyesült-államokban a közvélemény mennyire védia nket,még túlságos kihágás esetében is , legyentanúsága e következ példa.Néhány év eltt az egyesült-államokban, ha jólemlékezem, Uj-York vagy Bostonban következ pertárgyaltatott. Egy leányt elcsábított egy férfi, kineki azt igérte, hogy elveszi, azután pedig elhagyvánazt, egy más leánynyal fzött viszonyt. Ezentette kétségbe ejté els szerelmesét , ki némi rületirohamban megleste azt az utcza bizonyos szegletén,a merre tudta, hogy uj kedvesével sétálni fog, s trtdöfött a testébe.Ezután önkénytesen a törvényszékkezébe adta magát, s az esküttszék szabadnak nyilvánitá,de bens békéjét s lelki nyugalmát nem adhatátöbbé vissza. Azt kellene hinni, hogy ily körülményekközt, s a közvélemény részérli ily roppantkedvezmény mellett hasonló esetek az egyesült-államokbangyakorta adják el magukat. Épen nem!Legalább én hasonló esetet nem tudok. Európábanpedig bármelyik országban is, kivétel nélkül, nagymerénylet lenne, hasonló törvényszéki Ítéletet hirdetni,mert attól lehetne tartani, hogy egy ilyenpélda számos utánzóra fogna találni.A mily nagy az amerikainak a szép nem irántitisztelete s kimélete, oly nagy gyermekei iránti sze-


etete is.235A gyermekek kitn gondossággal ápoltatnak,s törvény által minden embertelenség ellen védvék.Nem is kell említenem , hogy Amerika mindeniskolájából a botbüntetés,valamint minden testi fenyitékátalában számzve van. Ha valaki egy gyermeketarczul csap vagy megver, bnvádi kereset aláesik. Gyermeket büntetni kizárólagosan csak szülénekvan joga.Az anyáknak gyermekeik iránti gyöngédségeazoknak folytonosan gondos és csinos öltöztetéséblis kiviláglik, mert még a legszegényebb szülék isnagy gondot forditanak gyermekeik tiszta és takarosöltözetére. A legizletesebb párisi és londoni divatszerint öltöztetik a gyermekeket, és ez igy van alegszéls nyugati részekben, mint Uj-York és Philadelphiábanstb. Gyakran gyerniekeikkeli bibeldésegyetlen napi foglalkozása az anyáknak, a honnanmindig gyermekei képezik legközelebbi környezetét,8 Amerikában azon visszás európai szokás , a gyermekeketmindig bizonyos távolságban tartani a nagyságosmamától, a magasabb társadalmi élet illemszabályainaknem mulhatlan kiegészit része.Azon szokás, hogy gyermekeiket mindig magukkörül lássák , annyira ment az amerikaiaknál , hogyazok nélkül nem is utaznak. A vasúti kocsik s gzhajókgyakran zsúfolva vannak gyermekkel. Gyakranmegesik, hogy csecsemk is résztvesznek szüleikutazásában, s midn egykor e fölötti csudálkozásomatnyilvánitám ,azt mondta nekem egy Amerikábantelepedett európai , hogy Amerikában csaknem


236bevett szokás az alig hat hetes gyermeket utazásraküldeni. Természetes, hogy ilyen vaggonokban aztánsokszor nagyon is zajos az élet , s többször voltszerencsém éj idején olyan vaggonban utazni, melybenminden lehet nagyságú, életkori gyermek egész rajazsibongott, s részt kellett vennem szegény gyermekekhangversenyében, kik nagyon kényelmetlenülérezhették magukat. Legjobban feltnt nekem az,hogy egyetlen amerikait sem hallottam a gyermekeklármája miatt, s azért hogy nem nyughatik, panaszolkodni.Ezen durva s mogorva amerikai, mint miörömest képzeljük t, annyira méltányolja azanyaigondoskodást, s becsüli az ifjú nemzedéket, mikénteszeágában sem fordul meg , azon kényelmetlenségmiatt, mely t csak ugy mint mást, és nem jobban,az anyát pedig legjobban érdekli, panaszt emelni. Dehiába is tenné,mert csupán azon elégtételre számithatna,hogy felszólhatnék, miként hagyja el a vaggont,s ott keressen nyugalmat, a hol tetszik. Önkénytelenülkényszerülve valék e tekintetben az ittés ott közt párhuzamot vonni. Emlékezem néhányvasút- s postahivatal szabályaira, miszerint a vitelnöknek(condukteur) joga van a szüléket gyermekeikkelegyütt a legeslegels állomáson kitenni, ha a gyermekeka többi utazóknak alkalmatlanok , vagy azokmegzavart nyugalmuk végett panaszt emeltek.Aliglehet nagyobb vadorságot képzelni. Mit csináljonilyenkor a szegény anya, kit sorsa csecsemjévelutazni kényszerit? Nemde az útszélen heverjen?Ha egy házaspár gyermekével nyilvános helyen


237van, s a szükség ugy hozza magával, hogy a gyermeketölbe kell venni, mindig a férj teszi azt, s megnem engedi, hogy a gyönge n veszdjék ezen teherrel.Ez ugyan lényegesen elüt az európai jó szokástól,hol a finom Ízléssel sokkal jobban megegyezikölebecskéket czipelni, mint gyermeket, ki rendesendajkára szokott bízatni.Kedvez benyomást tett rám, hogy Amerikábana gyermekeket mindenütt jó és vidor kinézésüeknektaláltam.Es ez annyival felötlbb volt elttem, merta felnevelkedettek, csekély kivétellel, már ifjú korukbanegészségteleneknek látszottak s többféle kórbanszenvedtek.A gyermekekkeli bánásmód , valamint azok öltözeteis szinte nagyon ok- és czélszerünek látszik.Ügy tetszett, mintha a gyermekek testi s lelki fejldésénektöbb tért engednének , mint mennyi egy „jóneveJés" elveivel megegyeztethet, legalább fegyelmitekintetben igen keveset vehettem észre ,épen olyritkán lehet hallani az anya folyvást dorgáló szavát :,,pfui, az nem illik, megint illetlen vagy stb." Ezáltalnem nevelnek ugyan sima és finom magaviseletgyermekeket :de határozott jellemet nyernek azok, sszellemök önállóbban s tetterejök hatályosabban fejldikki, a mi már a gyermekeken könnyen észrevehet.Minden Amerikában lakó európai megegyezikazon véleményben ,hogy az amerikai gyermekek Ítéletiérettség, tettbeli önállóság s gyors felfogás tekintetébenjóval felülmúlják az európai gyermekeket. Esépen azért amerikaiak.


238Atalában ugy tetszik,mintha Amerikában természetesebbnevelési "elvek uralkodnának mint Európában,hol egy elkel uri ember méltóságával tökéletesenmegegyezik, hogy lovai és vadászebei neveléses bánásmódjáról kimerít ismeretet szerezzen :de már az teljességgel illetlen , s az udvariassággalÖssze nem fér, hogy gyermekei nevelésével bíbeldjék,vagy legalább arról némi ismeretet szerezzen.Persze hogy azt lehetne kérdezni, mire valók teháta nevelk, kiknek kötelessége s tartozása ezttudni?Az amerikaiaknak gyakran szokták az európaiakszemökre vetni, hogy a mvészet és tudomány irántsemmi hajlammal sem birnak. Hogy Amerikábanmennyit áldoznak a tudomány és nevelésre, néhányadattal bvebben mutogattuk, s többször volt alkalmunkszólani e tárgyról. Hogy Amerikában nincs annyitudós mint Német- ,Franczia- és talán Angolországban,kik bizonyos elvont tanokkal, például történet,nyelv és régiségbuvárlattal stb.foglalkoznának, szívesenmegengedem, mert náluk az alaptér hiányzikerre. Az amerikaiaknak nincs multjok, történelmükrövid, világos, nem bonyolódott, s nincs egy tlüktávol fekv múlt ködfátyolába burkolva. Ok hasonlítanakMinervához , mely Jupiter agyából készen felfegyverkezvelépett. De a helyett azon elnynyel birnak,miszerint múlt századok elítéletei s kinövéseivelnem kell a jelenkor eszméinek küzdeniök. Államéletüks minden intézményüknek ép, szilárd, megrázhatlanalapja van, melyre kényük szerinti térje-


239delmü uj épületet emelhetnek. Ezen alap Európábanaz igaz, hogy messze századok sötét mnltjába nyúlikvissza, de porhanyó, szuhos s rombolt, s ha uj Ízlésépületet akarunk fölibe emelni, minden oldalrólmeg kell támogatni s duczolni, hogy össze ne ömöljék,és mégis oszlop, támasz s boltivek daczára ismindig rettegnünk kell, hogy az egész foltozás véletlenülhalomra dl.Ily körülmények közt épen nincs okuk az amerikaiaknakrégi történetük nem léte miatt panaszkodniuk,s azon sopánkodniok , hogy nem képesekközépkort mutatni fel, annak regényes rablóvárai, hübére, czéhei , osztályfalai , nyomasztó papuralma , sabból származott véres vallási és polgári háborúival.Arra nézve , a ki ezt olvassa vagy tanulmányozza,meglehet hogy gyönyörködtet és érdekes; de arranézve, ki azt maga átélte, vagy annak következményeialatt mai nap is nyög, bizony nem egyéb, mintszomorú esemény.De azért e tekintetben is megtette Amerika, amit méltányosan lehet tle követelni. Habár nincs isPlutárchja, Liviusa, de van Bancroftja és Everettje.Amerika története még nem nagy , de nagygyá foglenni,500 vagy 1000 év múlva, majd ha Európa népeitöbbnyire aggastyánokká töpörödve, s kályhamellé kuczorodva, fogatlan Ínyükkel a múlt csontjainrágódnak : akkor kell Amerika történetérl kérdezsködni.Rómának sem volt még Numa Pompiliuskorában története , de igen is volt Caesar Augustusés Marcus Aurelius korában. Egyébiránt tudva lev


240dolog, hogy Eszakamerikának az ujabb idben is sokatlehet a történet mezején köszönni azon industörzs felkutatásaért, mely az egyesült- államok földétegykor lakta,vagy jelenleg is lakja.Bár nem is oly nagy az amerikaiak érdeme arégiség, nyelvtan, pénz-, czímerisme- és kutftanulmányokkörül , mint az európai tudósoké ; bár egyFichtét, Schellinget, Hegelt, s ki tudná elszámlálni,mi nagy bölcselket még, nem is tudnak felmutatni :de annál nagyobb elszeretettel ápolják a jelenkorgyakorlati tudományait , melyek a mellett, hogy kenyeretadnak, s az élet minden finomabb anyagi élvezetétmegteremtik : felvilágositják a lelket is , smegismertetvén vele a természeterejét az egy örök sváltozhatlan világrend magasztos törvényeit tárjáktel eltte. Az is igaz , hogy a világosság , delejesség,villanyosság,kór- és élettani vegytan stb. tekintetébenis keveset mutathatnak fel ; de a mi mind ezentudományoknak a gyakorlati életre való befolyásátilleti, azt annyira magukévá tették, mint a világakármelyik nemzete, alkalmazás tekintetében pedigakármelyiket felülmúlják. Tekintsük csak mit tettekaz amerikaiak földtani tekintetben idáig is; az általukfelmutatott pompás müvek megalapított európaihírnevet vivtak ki, és bár országuk nincs is még mindenrészében átbuvárkodva,mint Európa néhány országa,de ennek oka egyedül országuk megmérhetlenterületében rejlik. De azért egészen tul a Mississippinhatottak már, és ki nem ismeri Owen Jova ésMinésotáróli kitn munkáját? Az állam évenként


241pazar kíméletlenséggel sok ezerét ad ki hasonló czélokra.Földrajzi tekintetben is jelentékeny müveketképesek az amerikaiak felmutatni.Evenként tetemesösszeget ad ki az állam a határoknak egész a Csendestengerigvaló felmérése és kiigazítására. Az Egyesületminden részében bizottmányok mködnek, melyekmunkálatuk eredményét a fgyülés eleibe terjesztik.A mechanica és hydraulica tanai , a szárazi ésvizi épitészetisme alkalmazásában a föld kerekségénlakó népek közt legels helyen állanak; és mihelytvalami rájuk nézve szükséggé válik, biztos lehetbenne az ember, hogy k keresztül viszik, ha mégoly nagy akadályokkal kell is küzdeni.Épen ugy egész világ tudja , mily kitnk azgzgépeik, mily különös és jeles az hajóiknak építése, s mily czélszerü- és elmésen kigondolva azgazdasági eszközeik s gépeik. Mind ezek mintáulszolgálnak nekünk, melyeket csak utánoztunk, derajtuk javítani mindekkorig nem valánk képesek.A mi pedig a mvészet iránti sajátképivonzalmatilleti,azt hiszem, ezt sem lehet az amerikaiaktólegészen elvitatni, csupán annyi igaz, hogy nálukmég ez nincs kifejtve, kiképezve. Az amerikai örömesthallgatja a jó zenét, képek s képzmvészetitárgyak iránt nagy elszeretettel viseltetik, s nap"összegeket áldoz azokért, ha mindjárt a tárgyak *&eé~választásábani Ízlése nem mindig a legfinomabb >alegválogatottabb is. Átalában tudvalev log, milyroppant lelkesedéssel fogadtatnak ott ftfeurópai mu-Nendvich. II.


242vésztekintélyek , és mennyire magasztaltatnak azok.Az igaz, hogy mi európaiak rögtön készen vagyunkazon állitással, miként az amerikai csak hiúságból teszimindezt, s annak bebizonyitására, hogy a m-vészetet épen ugy tudja becsülni, mint az európai.Hanem azt hiszem, hogy ilyen Ítéletre nincs jogunk,legalább méltánytalanság. A fösvény , magára nézveteljességgel értéktelen tárgyértbizonyosan nem adjaki pénzét : ha pedig kiadja, bizonyosan nagyobb értékkelbir reá nézve a tárgy, mint maga a pénz. Azamerikainak tehát vagy ostoba vesztegetnek kelllenni,vagy a mvészetet többre kell becsülnie mintpénzét. A világon sehol sincs annyi zongora, és olyóriás zongora-rakodák,mint Amerikában. A zongorákszépek, pompás alakúak, s habár jóságuk s alkatásukjélességét tekintve, nem hasonlíthatók is Erárdkészítményeivel, mégis meg kell vallanunk, hogynem is a legroszabb fajtájúak. Alig találhatni házat,melyben zongora ne volna, s nincs nagyobbszerüszálloda, mely legalább egygyel ne birna, de vanelég, melyben 2—3 igen pompás zongora is találtatik.Igaz ugyan, az amerikaiak közt ritkán találkozikzenevér (virtuóz), s zongorajátékuk legtöbb esetbencsak czinczogtatás , s e tekintetben sem tagadhatjákel az angoloktóli származásukat. Más részrlazonban ne feledjük, hogy Európában is csak 50 év°^ kezdett jobb és tökéletesebb zeneizlés fejledezni.í^rpóában seholsem láttam oly szép és diszesnorenczi *»árványdiszedényeket , mint Amerikában anagyobb szállodák elcsarnokában és lépcszetén


243szemlélhetni. Azon idom talán gipszalakok, melyeketezer számra hordoznak nálunk, s melyek nem arravalók,hogy a mizlést nemesítsék : Amerikábanseholsemláthatók, s azok helyett mindenütt márványszobrokdíszelegnek, melyekért tetemes pénzösszegetszoktak kiadni. Már említetve volt, hogy Mississippimellett St. Louis szállodája fördházában pompás fehérmárványfördkádakat láttam, s miután ilyent Európábanseholsem találtam, kíváncsi valék megtudni,hogy honnan valók. Kérdésemre azt felelték : Olaszországból.Ha már az amerikai képes egy fördkádértezernyi dollárt áldozni, mulhatlarjul gyönyörségetkell benne találnia, s lehetlen, hogy szenvelgés legyen,mert a fordkádat csak nem állithatja látványságulaz utczára.Hogy tökéletes meggyzdést szerezhessünk,miszerint az amerikai csakugyan elszeretettel viseltetika mvészet iránt, csak az úgynevezett mkereskedésekroppant száma,tekintetet vetni,találhatók.és gazdagságára kell egymelyek Amerika minden városábanMükereskedéseink legnagyobb része csakszatócsbolt azokhoz képest. Európai mvészek legszebbéslegpompásabb rézmetszetei nagy választékosságbantalálhatók ott, s a mellett maguk is elkövetnekmindent, hogy etéren minél tökéletesebbet teremthessenek.Irodalmi munkáik nyomdászati kiállításais gyakran nemcsak pompás, hanem oly diszes,hogy Franczia és Angolország sajtóinak legkitnbbterményei mellé bizton oda helyezhet. Ezt lehetmondani tér- és földképeikrl is. C oltón „Világ ál-1 ( ) *


244lása" (Atlas of the World) oly szép s oly pompásanvan kiállítva, miként Németország ehhez hasonlótnem képes felmutatni, e mellett még aránylag nagyonolcsó is. Igaz ugyan, hogy azon mvészek, kiketaz amerikaiak legszebb müveik kiállítására használnak,mind európaiak : de hogy Európa legjelesebbmvészeit megnyerni igyekeznek,s azokat jobbandíjazzák, mint Európában dijaztattak , épen azamerikaiak mszeretete mellett tanúskodik. Hiszen,nem oly ritka eset az nálunk sem, hogy nagy müvekkivitelére idegen mvészeket használunk. Hát nemtöbbnyire angolok-e azok,legszebb aczélmetszeteket készítik?kik a német müvekhez aMindezek után Ítélve, ugy hiszem, méltánytalanságotkövetünk el az amerikai ellen, ha mindenjobb és nemesebb mvészet iránti vonzalmat megtagadunktle. St ellenben a felhozott jelenségekmind azt tanúsítják, hogy mszeretete elég van, dealkalom hiányzott eddig izlése nemesítésére. Ekkorignagy részint anyagi léte biztosításával küzdvén, nemmaradt ideje , hogy lelkét az élet nemesebb s finomabbélveire irányozza. Allamélete aránylag mégnagyon rövid, de e rövid idhatár alatt is teremtettolymüveket, melyekhez hasonlót a történet nem képesfelmutatni.Méltányos dolog-e tehát Amerikától,mely oly sok tekintetben már is túlszárnyalt minket,még azt is követelni, hogy tudományos és mvészitekintetben 100 év leforgása alatt oda jusson , hovámi sok évezred lefolyása alatt alig valánk képesekvergdni? Amerikának nincsenek gazdag museumni,


pompás képcsarnokai,245melyekbe az emberi mvészetés tudomány gazdagságát évezredek óta halmoztaössze. Azonban attól lehet tartani , ho^y ezen kinesekegykor mind átvándorlandanak az oczeánon,mint a virágzó mvészet classikai mvei egykor a sülyedGörögországból átvándoroltak a felvirágzó Romába.Helyén van , hogy az amerikaiaknak társas viszonyaés társadalmi szabályaikról is szóljak néhányszót.Az amerikai, mint buzgó üzérked, átalábankevés idt szakaszt magának társas összejövetel s kedélyesmulatozásra. E tekintetben tökéletesen kasonlita mi üzletembereinkhez. Mert bár összejönnek istársasmulatságra egj harmadik helyen, de beszélgetésüks mulatságuk azonnal üzleti ügyekre tér át. Azamerikainak azért sokkal csekélyebb társalgási képességevan, mint Európa többi nemzetének , melyeknéla mulatság s élvezet az élet mulhatlan alkatrészétképezi, és pedig tiszta joggal. Mindamellett víg kedélys mulatságos társaságban szinte nagy gyönyörségéttalálja az amerikai. Egy Amerikában megtelepülteurópai azt állitotta elttem, hogy az amerikaibarátságos gyerek, és hogy szeret is víg társaságbanrészt venni, habár maga kissé ügyetlen a mulatságra.Meglehet hogy a mogorva puritán szellem, mely mindentetteibl kikandikál, akadályozza ebben. Hiszenmég nálunk is bizonyos körökben , melyek bizonyoshitvalláshoz tartoznak,némi társalgási unalmasságotés társas mulatozási kellemhiányt lehet észrevenni,


24(>mi azon körök társaséletét derültté s kellemessé épennem teszi. Folyvást idegenek maradnak egymás iránt,s a válaszfalaktól nem tudnak menekülni, melyekminden szabad szellemi viszonyt lehetlenné tesznek.Az amerikaiak társas szabályai igen egyszerk.A sok bókot nem kedveli , ha valakit köszönt vagyvalakitl elválik, sohasem hajtja meg magát. Egyszerkézszorítás vagy good morning (jó reggelt),good day (jó napot), good by (Isten önnel) hálálkodásaegész veleje ha találkozik vagy búcsúzik. Aszínmutatást nem ismeri, a mit mond azt érzi is , tetszésétvagy megvetését leplezetlen kimutatja. Amerikábannem teszi a nevelés kiegészit részét, a gyermekeketmár zsenge korukban arra kényszeríteni,hogy mást mondjanak mint gondolnak vagy éreznek.Ilyféle képmutatásnak tartom a sok bókot, szereteténekés barátságának gyakori bizonyitgatását,a nélkül,hogy a ki azt teszi, annak csak egy vonását isérezné. A chinaiak a legnagyobb neveletlenségnek, sa jó nevelés teljes hiányának tartják , midn valakiegy, habár még oly erszakolt meghivást is elfogad.Az amerikai magaviseletében sok van, a mitnálunk „kamasz" czimmel fejeznek ki. így például,ha bárkivel is üzleti viszonyba lép , az eltt sohasemveszi le kalapját akár nyilvános-, akár magánhelyentörténik is a találkozás. Csak egy n jelenléte kényszerítiarra, hogy kalapját bármikor is levegye. Ugyszinte feszenség nélkül többször is szomszéda lábárahág, a nélkül, hogy azért engedelmet kérne. De viszonta megsértett fél sem vonja azt felelsségre,


247vagy hivja párviadalra , hanem csendesen elvonja lábát,s maga vigyáz, hogy az többé ne történjék. Haaz amerikainak valamely szoros közön kell áthatolni,minden tartózkodás nélkül, a hogy lehet, utat törmagának, de engedelmet a világért sem kér. Uj-Yorkegyik legpompásabb boltjában történt velünk, hogymíg útitársaim az elkért portékát nézegették, a boltisegéd az asztalra könyökölt, s kedélyes nyugodtsággalegy dalt fütyürészett. Egy más helyen egy könyvtárbavezettettem be, s míg én körülnézeldtem, akönyvtárnok egy asztalhoz támaszkodva ,danolgatott.Ellenben illetlenségnek tartja az amerikai egyidegen jelenlétében szivarozni, de nem tartja annakbagózni , s széltében-hosszában köpködni. Ha valakiegy omnibusba akar felülni,van foglalva,melyben minden hely elszorosan egymáshoz nyomulnak a bénulok,hogy a belépnek helyet csináljanak, ha pediga belép még nszemély, a legközelebbi azonnal felkéls átengedi helyét. Sohasem hallottam , hogy azamerikai kényelmetlen ülése miatt panaszkodott volna;st egykor egy furcsa esetnek valék tanuja. Midna Mississippi partjától a vaspályára pompás omnibusbannégy fekete röpített minket, s egyik útitársamegy elhizott amerikai miatt ülhelyi igényeibentetemes csorbát szenvedett, társam e miatt panasztemelt; mire az amerikai egész készséggel felállt, s azátelleni még zsúfoltabb ülésen két utazó közé furakodott.Ha az amerikainak valami szokásává vált, azt a


248leglelkiismeretesebben üzi. A szokás nála törvénynyéválik , már pedig senki nem követi a törvénytnagyobb lelkiismeretességgel és készséggel, mint azamerikai, de csak azon törvényt , melyet maga alkotott.E szerint az amerikai sehol, sem nyilvános helyen, sem magánháznál pipára nem gyújt , mihelytaz az átalánosan bevett szokás ellen van. így példáulszokás ellen van Amerikában egy omnibus vagy vaggonbanpipázni, és nincs rá eset, hogy az amerikaiezen szokást áthágná. Azért az amerikai buzgó re amaga szokásai s egyéb törvényeinek , ugy hogy mindenidegent azonnal a törvény korlátai közé utasit,mihelyt az azt áthágni bátorkodik.Közönségesen hideg sbarátságtalannak tartjákaz amerikait. Ez onnan van, mert az idegen irántsemmi figyelmet sem tanusit, s azt egészen mellzi.És azon udvariasság neme, mely Európában jó nevelésbizonyitványául vétetik, s mely közönségesen asok bókban , a barátság üres tanusitgatásában , s asok ,, örülök,hogy van szerencsém kedves barátomuramat üdvözölhetni" ismétlésben áll, teljességgelismeretlen eltte. De ha valaki ajánlva van neki,vagy bizalommal fordul hozzá, bizonyos lehet benne,hogy védenczére teljes figyelmét árasztja. Átalánosantudva lev dolog, mily elzékenységgel fogadtatnakAmerikában bármely irodalmi hírnévvel biró férfiakvagy nk, s mennyire iparkodnak, hogy az Amerikábanmulatást megkedveltessék velük, st vendégeikkedveért bármely nagyobbszerü költségtl semrettennek vissza. Tudjuk, miként Európában azt


249mondják erre, hogy az amerikai ezt csupa hiúságbólteszi. De az ilyen hiúság mindenesetre dicséretreméltó, és sokkal becsesebb, mint azon hideg udvariasság , melylyel Európában az idegeneket többnyirevendégelni szokták. En Amerikában mindenütt azttapasztaltam, hogy akármely amerikaihoz fordultam,az mindig a legnagyobb barátsággal fogadott, s egészelzékenységgel bánt velem. Gyakran fél napot nekemszentelt, s ott mulatásom czélját minden tehetségébenálló eszközökkel elsegiteni igyekezett. EgyAmerikában lakó európai ezt mondta nekem : ,,havalamely amerikai magához hivja önt, biztos lehetbenne, hogy szivesen látja, mert udvariasságból nemteszi." Minden nyilvános intézetben a legszívesebbenfogadtattam, s minden kívánságomra a legnagyobbkészséggel adatott kielégít 5 felvilágosítás. Haaz,kinek barátságát igénybe vevém, az intézet szolgájavolt is, szívessége fokozatát nem a várt vagy reménylettjutalom nagyságától függesztette fel,mertAmerikában senkinek még gondolatában sem fordulmég ilyes valamit tenni.Hogy az amerikai egészen idegenek iránt is tudmegelz lenni, következ esemény legyen tanúm.Egyik útitársam a vaspálya megindulása perczében avaggonra ugorván, órája épen a vaggon kerekei közéesett ki zsebébl. Egy amerikai, kinek fél lába szintea vaggonon volt, visszaugrott, s felvévén az órát,visszaadá tulajdonosának. Útitársam azt mondta,hogy nem lett volna annyi bátorsága,volna óráját ott hagyni.s készebb lett


250Miután Amerikában semmi törvényes aristokratianem létezik, azonban mégis szeretnének valaminemüaristokratiát nyakára tolni, tehát pénzaristokratiávalvádolják azt. Ha aristokratiának vesszükazt,hogy a gazdagabb ember szebb és nagyobb házatépit, azt pompásabban bútorozza, hogy kocsit slovat tart, pénze által itt s ott nagyobb befolyástgyakorol, s bizonyos számú s bizonyos osztálybeliembereket mintegy adózóivá tesz,az ellen semmi kifogásom.Ez természetes aristokratia , melyet mindenkineka pénz, mint az emberi munkásság leghatalmasabbrugója , kölcsönöz. De ez épen nem terjeszkedikaz általam emiitett határokon túl. A gazdag,azért, mivel több pénzzel bir mint a szegény,egy hajszállal sem számithat törvény eltt több védelemremint a szegény, st, miután Amerikában atörvényhozás feltételezi,hogy a gazdag több önvédelmieszközzel rendelkezhetik mint a szegény,teháta törvény is minden körülmény közt több védelmetnyújt a szegénynek mint gazdagnak. Például :egy házlakó nem képes lakbérét megfizetni,a háztulajdonosnakjoga van ugyan felmondani,de tizennégynapig kénytelen megtrni , s akkor megfej étlenelhurczolkodhatik. A fizetni nem képes lakos bútorais egyéb holmije letartóztatásáról szó sem lehet.Egy ily eljárást, szigorú jog szempontjából itélve,talán roszalhatónak találhatunk :de vegyük szivünkrea római ,,summum jus, summa saepe injuriá"t.Egy ily törvényhozást, ha szigorúan véve, nem isigazságosnak, de mindenesetre emberinek lehet ne-


251vezni. Igaz ugyan, hogy a háziúr ezáltal negyedévilakbért veszt, de ez még nem teszi t koldussá, holottha a fizetniképtelen lakó ellen birói foglalást intéznek,meglehet, hogy örökre megfosztják minden eszköztl,miáltal nyomorú helyzetébl valaha kivergdhetettvolna. Azt lehetne gondolni, hogy ily körülményekközt fizetési tehetlenség igen gyakran fordulel, mihelyt a fizetni képtelen törvény paizsa aláhúzhatja magát. Csalódnánk. Ily eset ritkán fordulel, és a hol eladja magát, valósággal szükségblszármazik a fizetési tehetlenség.Oly eset pedig igenmidn a lakbérrel elmaradt lakó egy-két évgyakori ,múlva eljön, és utólagosan is megfizet. Erre számita háziúr, és a fizetni képtelent azért engedi nyugodtans minden botrány nélkül kihurczolkodni. Azigaz, hogy nálunk tanácsos nem volna, ily emberségestörvényt hozni, mert az ebbl hasznot lesk számaigen nagy lenne, s gyakran megesnék, hogy anem fizetk, egyszersmind nem fizetni akarók is volnának.Egyébiránt a pénzaristokratia mindenesetre sokkalszenvedhetlenebb alakban mutatkozik Európábanmint Amerikában, és épen azon okból, mert a gazdagmég a törvény eltt is képes magának tekintélytszerezni,a mi a szegényre nézve teljességgel lehetlen.Vegyük hozzá , hogy Európában a pénzaristokratianagyon örömest burkózik a születési aristokratia alakja és szinébe, és sokkal kevélyebben s ggösebbentekint le azokra, kik nem tartoznak ezenaristokratiai osztályhoz. A vagy O asszonyság meg-


252vetéssel tekint P vagy R asszonyságra,mivel férjüknekháromemeletes háza van, míg P és R asszonyságokécsak kétemeletessel bir. Épen ugy nagyobbnaktartja magát X asszonyság, s Z vagy Y asszonyságirányában bizonyos pöffeszked uri arczot ölt, mertöltözékére néhány forinttal többet kap ,mint Z vagyY asszonyság.De ez a polgáraristokratia még messzebb megy.F asszonyság méltóságteljes szenvelgéssel halad el Gasszonyság mellett , s tettl talpig végig méri , havalamely tánczvigalomban véletlenül találkoznak,mert F asszonyság oly nagykeresked neje, ki szalagjáts inggombját csak darabonként s tuczatszámraadja, míg G asszonyság férje rfszámra vagy apróbbrészletekben is árul. Épen ugy A asszonyság nemtartja magához ill barátnénak E asszonyságot,mivelrfÖsportéka kereskedné, és férje selyem és finomgyapjúszövet kelmékkel kereskedik, s ennélfogvafinomabb közönséggel érintkezik,míg E asszonyságférje czukrot,asszuszlt, sajtot mér, miáltal kezétis bepiszkolja, s gyakran nem igen mivelt közönséggelis érintkezik. De E asszonyság azért boszut isáll saját segédjein az által, hogy nem eszik veleegy asztalnál, nem gondolván meg, hogy alig egykétév eltt még az férje is macskaasztalnál evett,vagy a harmadik tál étel után fel kellett kelnie azasztaltól,míg a fnök ur kedves életpárjával csak afelhordott nyalánkságok elköltése után hagyta el azt.Ilyen nevetséges fajta aristokratia az egyesültállamokbannem létezik. Ott az ember értékét, be-


csét nem azon portékához mérik,253melylyel kereskedik,vagy azon foglalkozáshoz, melyet z, mert ottminden foglalkozás megtisztel, ha becsületes az, ésaz egyesült -államok elnöke a nyugatiak durva tenyeregyszer foldmivelnek épen ugy oda nyújtjajobbját, mint oda nyújtja a finom tenyer európaidiplomatának.Egyesült-Állam okban a szolgálattev osztálynakgazdájáhozi viszonya is egészen más. Jellemzmár azon körülmény , hogy egy született amerikaiférfi vagy n sem megy szolgálni. Bár semmi munkátsem tart megbecstelenítnek, de azért személyeés akarata szabadságával korlátlanul kivan rendelkezni.Már pedig, ha mint cseléd, ura parancsa ésszeszélyéhez kénytelen alkalmazkodnia , nem tartjamagát szabadnak, s képesebb bármely nélkülözésselküzdeni , minthogy a cselédség sorozatába alázzameg magát.Egyesült-Államokban a szolgálattev osztály,ott, hol rabszolgák nem léteznek, csupán szinesek,irfoldiek és németekbl áll, a honnan ez a név Duchman, a legnagyobb megvetés kifejezése egy amerikairanézve.De ezen szolgálattev osztály iránt is egészenmás a gazdák bánásmódja, mint Európa más országaiban.Azt a bizonyos, Európában divatozó szidást,gúnyolást ott egyik sem tri el. Egy jó cseléddel, kikötelességét híven teljesiti, a legnagyobb kimélettelbánnak, s némileg mintegy a család kiegészit része.Nyugaton, hol a munkás kéz igen ritka, egy cseléd


254sem marad meg a háznál, ha urával nem egy asztalnálehetik. Azonban ne higyje ám senki, hogy a cselédségily körülmények közt roszul viseli magát. Arósz minden körülmény közt , s bármely bánásmódmellett is rósz marad, de a jó, ezen méltányos bánásmódáltal önérzetre ébresztetvén, mindent elkövet,hogy tartozó kötelességét annál pontosabban teljesíthesse.Az igaz , hogy merész kisérlet volna , ilyen bánásmódothozni be a mi cselédségünk közé is. Az európaicselédség nagy része ilyen bánásmódot nemtudna eltrni, mert a századok óta tartó nyomás , ésaz uraik részérl tapasztalt,gyakran igenis embertelenbánásmód , bennök minden erkölcsi önérzetetmegölt, s annyira elkorcsositott, hogy egy újjászületésfell csaknem kétségbe kell esnünk.Felvilágosodott , s elítélettl ment embernélleginkább felötl, s csaknem megfoghatlannak kelltetszeni az amerikaiak szokásai ,gondolkozásmódja serkölcse szemléletekor, hogy oly politikai felvilágosultságmellett vallásilag annyira korlátolt szellemek.Errl európai embernek fogalma sem lehet.Mert nem elég, hogy vallásos érzelmére nézve a legnagyobbbotránynak tartja az amerikai, vasárnaponvalamely foglalkozásba bocsátkozni , mely vallásosszertartásaival semmi összeköttetésben nem áll : hanemvallásos szertartása is annyi csudás s megfoghat -lan dologgal elegy , miként a legdurvább régi pogányságközepébe varázsolva érzi magát az ember,ha vallásos szertartásaikról hall, vagy isteni tisztele-


255tkön jelen lenni alkalma volt. Hogy egy szabad, svallási tekintetben is tökéletesen korlátozatlan országbanminden vallásos fejldségnek szabad térengedtetik,igen természetes- és dicséretesnek találom,Hogy a vallásos fejldség ilyen szabadsága mellett,oly országban mindent megkísértenek, miszerint vallásosnézeteiket minél több irányban kifejthessék,meghányhassák, azt is megfoghatom : de hogy ilyenviszonyok közt, oly egészséges politikai és társadalminézet népnél a betegesábrándosságnak oly csudáskorcsszüleményei jöhetnek világra, azt nem tudommagamnak megmagyarázni. Ez némileg csakugy lesz megfoghatóvá, ha az amerikai vallásos nézletétnémi vallásos rületként tekintjük. Mert habára legtalpraesettebb s világosultabb véleményt képesis az amerikai akármely más tárgyról is mondani :azon perezben minden emberi józan felfogás véghatáráhozjut, mihelyt vallási tárgyakra tér át a beszélgetés.Hasonlók az olyan emberekhez, kik valamelyrögeszmével bajlódnak,kikkel okosan ellehet beszélgetni,míg rületük tárgyára nem jön az ember, deakkor minden józan Ítélet megszakad. Miután ezentünemény okát nem valék képes magamnak megmagyarázni,felvilágosult amerikaiakhoz fordultam azonreményben, hogy felvilágosítást nyerendek : de azokvállat vonítva azt vallották, miként ezen tüneményépen oly megfoghatlan elttük, mint elttem. SokAmerikában megtelepült, s évek óta ott lakó európai,kik eltt józan emberi okosság szempontjábólszinte megfoghatlan az, azt hiszi, hogy az amerikaiak


256vallásos túlzottsága csak képmutatás,melylyel ámítaniszeretnek,s mibl k épen ugy, mint sok százegyéb dologból, üzletet csinálnak.Ezen vallásos tulzottságban bizonyos felekezetekszembeszökleg túlszárnyalják a többieket. Legeliállnak a methodisták, egy, Amerikában legjobbanelterjedt felekezet. Megfoghatlan s hihetlen a miezen felekezet vallási gyülekezeteiben történik, ésazon európai,ki egy ilyen gyülekezetben részt vesz,azt hiszi, hogy a hindu papok (Bonze) sötét korábavan átbvölve. A lelkész, ki vallásos szertartásaitegész nyugodtsággal kezdi , egyszerre hajmeresztdolgokat kezd beszélni hallgatói eltt az ördög és pokolról,az elkárhozott lelkek iszonyatos kínai s gyötrelmeirl,kik a pokolban örökkön örökké süttetnek,fzetnek stb. , ugy hogy a borzasztó lelkiszorongástólgyötrött hallgatóság elkezd szörnyen sóhajtozni, asóhajtozás csakhamar zokogás és jajgatásba megy át,végre átalános orditás riad meg, mi közben néhányfelfelé ugrándozik,szemét elforditja, iszonyú torzképeketvág , s végre mint a forgószéltl elkapott , sebesenkereng. Ezen vallásos lelkesültség vagy is rületmindig jobban-j óbban terjeng s harapózik, mígnemaz egész gyülekezet bizonyos szabatszerü iszonyúorditásban tör ki, s mint valamely gonosz lélektlgyötrött , vad ugrándozással tánczol és szökdel.Ily borzasztó rázkódás alkalmával szokott aztán megesni,hogy a jelenlevk közöl néhányan vallásos,vagy mint k nevezik „szent rángatozásba "esnekEzek földhöz vágják magukat, s iszonyatos hányko-


257lódás közben borzasztó dolgokat mondóinak, mi által,ha lehetséges, még nagyobb, még rültebb rángásbaejtik a gyülekezetet. Ily alkalommal az a hit, hogyezen rültek szent rángatozásuk ideje alatt az égbenmulatván , ott Istennel és Istennek szentéivel társalognak.Azt kellene hinni, hogy ily körülmények közt, sezen megfoghatlan lelki vakság mellett a türelmetlenségs vallási üldözés teljes virágában van Amerikában.Es ez mégis történnék, ha Amerika vallásosviták és üldözések által megtépett szerencsétlen országvolna,s ezen sötét felekezetek közül valamelyikuralkodó egyházzá emeltetnék. Akkor ezen felekezetbeliekvakbigottsága s üldözési dühe nem ismernehatárt, s Krisztus szelid, valóban igen emberi tanahelyett : ,,legyen zsidó, keresztény vagy pogány, urvagy szolga, minden, ki az én mennyei atyám akaratátcselekszi, kedves eltte is" a boszú és üldözésvéres fegyverét hordoznák szélyel, s mindenüttgylölség s elégületlenség konkolyát hintegetnék.De hála a nagy Jeffersonnak , ki , mint Washingtonpolitikai, úgy vallási szabadsággal ajándékozta megAmerikát , s ezáltal hazáját határtalan baj és nyomortólmentette meg. Igaz ugyan, hogy a reményükbencsalatott felekezetek kigyót-békát kiáltottakellene,minden kigondolható eretnekséggel vádolták,istentelenséggel kárhoztatták stb. , de a nagy férfiúmind ezzel keveset tördött, tiszta, messzelátó, azEurópát századokon keresztül marczangolt véres vallásiháborúk gyászos történetén okult lelke azt su-Nend'.\ich. II. 17


258gallá, miként ez azon egyetlen eszköz, mely általhazáját hason szerencsétlenségtl megmentheti , snyugalmát, békéjét századokra biztosithatja.Csakteremtette meg a szó teljes értelmébeni vallásszabadságot, s csak törölt el minden államvallást. Az államnem tördik polgárai hitvallásával, egynek semad kedvezményeket, de egyet sem üldöz bármelyürügy alatt , mind addig , míg az alkotmány alapelveiellen nem vét, vagy azt fenyegetni nem kezdi,ezen fenyeget vész ellen is reményleni lehet, hogyAmerika elegend eszközzel lesz fegyverkezve.deXLV.Zárszó.September 19-én pontban tizenkettkor történt,midn a méltóságos amerikai gzös ,, Atlantic" melynekegyik árboczát az angol lobogó, és a másikat azamerikai csillagzászlóháromszorosdiszesitette, horgonyt szedett, sdörg Hurrah után Uj-York partjátólellökdött. Nemcsak szerkezete szépsége, s pompássága,hanem építése szilárdságára nézve is feljülmúlezen óriás gzös minden eddig általam látott gzösöket.1000 lóerre vala építve, s elbirt 3000 tonna, azaz60,000 mázsa terhet. Gépezete óriás nagyságú, és halátta az ember, hogy azon roppant vastömegek milykönnyeden játszadoznak, csaknem hajlandó volt hinni,miként lehetlen, hogy emberi kéz lett volna képesazon óriástömegeket elteremteni, s oly mesterileg


259összealkotni. A mi gzöseink gépei annak gépezetéhezúgy tntek fel mintegy közönséges fali óra szerkezete,egy óriás toronyóra szerkezetéhez. KapitányaJames West meglehets koros, komoly férfiú,s mintlátszott a tengeri élet által megedzett jellem volt.Philadelphiából Isaac Leától egy ajánló levelem volthozzá, melyet csak más nap nyújtottam átneki, mivelmindegyik kapitány az utazás els napján többfélerendelkezés, s intézkedéssel szokott elfoglalvalenni, minthogy ideje és alkalma volna, különösenegyes utazóval bajlódni. Azon észrevételünkre, hogyépen a napéj egyenlségi viharok jutottak nekünk,azon biztosítással vigasztalt meg, hogy elmultak márazok, s az elindulásunk eltti éjen utójára kidühöngtemagát. A tapasztalt tengerész azonnal észrevette,no &y parlagi guvatokkal vandolga, melyek a vihartóliszonyodnak, azt hivén, hogy ezen rögtönzött tréfávalmajd megnyugtat bennünket. Talán ezentréfa bizonyos tekintetben nem tévesztette hatását.Épen úgy mulattatott engem azon kételhetlen bizonyosság,melyly elállította, hogy vasárnap, azaz september30-án reggeli V 28 órakor Liverpoolban kelllennünk és ha nem épen az apály idején érkeztünkvolna Liverpool kikötjéhez, mely miatt kénytelenekvalánk egész éjen át a város ellenében horgonyozni,valósággal beteljesedett volna az jóslata, de ígycsak vasárnap délután szállhattunk szárazra.A társaság nagy részben amerikaiakból állott, ésa nnem igen csekély számban vala képviselve. Ugylátszik a zordonabb évszak nagyon visszatartóztatta17*


260ket az oczeánoni kéjutazástól. Az amerikaiak mindennek daczára is elemükben voltak, s amerikai dalaikatkarokat képezve egész úton zengedezték.Midn Uj-York pompás kikötjét keresztülhasítottuk,még egyszer megpillantottuk Brooklint,Longislandot, és a szép Uj-Yorkot, a mint 1000 árboczávalszemünk eltt elterült, s azzal kiszálltunk anagy oczeánra, melynek hullámain tizenegy hosszúnapig kellett vergdnünk.Gyönyör napjaink voltak, s az utazás sebesenfolyt. Egész nap ragyogott azég királya a felhtlenégen, és a tenger kisded hullámokkal gyrzött. Éjjelenkinta hold világította meg ezüst sugaraival ezüstpályánkat, úgy, hogy valami szebb idt kívánnunksem lehetett volna. St még midn az Uj-Foundlandszigetek közelébe jutottunk is, tiszta fellegtelen égboltozott a különben sürü ködbeburkolt szigetekfölött,s tisztán kivehettük a mint sziklás partjaikkal,habár meglehets távolban is szemünk eltt elterültek.Csak 21-ikén volt hideg s zordon id, de csakhamarkiderült, s 25-ike estéig folyvást szép melegidnk volt. 22-ikén a leáldozó nap gyönyör jelenetetnyújtott. A láthatár terjesen tiszta és fellegtelenvolt, s azon perczben, midn a nap izzó aranylapjafélig az oczeán aranyhullámai közé temetkezett, feltnta láthatár távol szélén egy méltóságos háromárboczuhajó, mely azizzó aranylap közelébe állapodott.A hajó körvonalai, melyek az izzó lapban tükröztékmagukat, sötét fekete színben tntek fel, éjszinfeketehegykint emelkedtek fel a nap karikájában,


261melynek körrajzát tzzelizzó tajték vette köri. Nemvolt szem, mely ezenegyszer, de vonzó látmánytóleltudott volna fordulni, míg a három egyenes vonalbanfekv pontok változotthelyzeteeszép tüneménytellünk el nem vonta.25-ikón este egyszerre megváltozott az id, s azég elborult. A hold szomorúan tört át a sr ködfátyolon,mely az eget bevonta, séjjel ers es kezdettesni, mely naphosszat tartott. A szél dühösebben kezdettfúni, és az egész utazásunk alattnyugtalankodótenger annyira feldagadt, hogy Atlanticunk mint valamelybölcs ide s tova hintálódott és míg egyik kerekemélyen az oczean hullámaiba sülyedt, addig amásik magasan emelkedett fel a tenger felszine fölött,hogy ismét mélyen a habokba temetkzzék. Az idés az oczeán ezen kellemetlensége 28-áig tartott;mely napon a szép Európa, az igaz, hogy csak az elhagyatott,s miveletlen Irföld partjait újra megpillanthatánk.Mily bens kéjérzet dagasztjaa kebelt,ha csak idegen világrészbeni rövid tartózkodás, s huzamosabbszokatlan tengeri utazás után pillantja ismeg az ember a hazai világrészt, csak az Ítélheti meg,a ki maga is tapasztalta.Irföld déli partjai mellettsebesen elvitorláztunka György csatornán, s 29-én este oly közel jutottunkLiverpoolhoz, hogy másnap reggelrekönnyen ezenváros kikötjébe vitorlázhattunk volna. De úgy a beállottapály, valamint az éj sötétje is gátolt abban ésaz óvatos kapitány a várostól körülbelol 10— 12 angolmérföldre horgonyt eresztett és mi másnap reg-


262gélig azon helyen vesztegeltünk. Csak következ reggelközeledtünk a városhoz. De a tengeri gzösöksohasem szoktak a kikötkbe beszállani, hanem rendesenattól1 — 2 mérföldnyire horgonyt vetnek. Ittkellett az angol vámhivatalnokokat bevárnunk, kikesak délután érkeztek meg, mivel egy nagy nemzetiünnepély és egy nagy banquett tartóztat á visszahivataloskötelességük teljesítésétl.Jelesül épen sept. 30-ikán érkeztünk Liverpoolba,azonnapon, midn Malakow bevétele egy akormány által rendelt nagy nemzeti ünnepély általünnepeltetett meg. Ennélfogva Liverpoolban nagyujjongatás, öröm zengett, minden fele zászlók lengettekés a nép kurj aszva, s ujjongatva hullámzott azutczákon.Mi is csak a hajón hallottuk meg e nagyszerhirt.Itt különböz benyomást gyakorolt. A jelen volteurópaiak nagy része bens örömelragadtatássalfogadta ezen hirt,mig az amerikaiak nagy részint gylöletés féltékenységbl mindig barátai azon hatalomnak,melylyel Angolország tettleges küzdelemben él.Csupán ezen okból találtunk mi Amerikában mindenüttoly nagy részvétet Oroszország iránt és sohanem titkolt örömöt, úgyhogy az uj-yorki lapok ismindig az angoloknak, különösen a szövetségeseknekkedveztlen hireket hoztak.E szerint csak délután 5órakor kelhettünk szárazraés az európai partokra csak 85 napi távollétután léphettünk. Bár rövid volt is a távollét ideje, degazdag vala új tapasztalatok, s meglep eredmények-


263ben. En egy új világrészt láttam, és a jelenkor elviiázhatlanullegnagyobb legérdekesebb nemzetét szinrlszinreszemlélhetem, azon nemzetet, melynek kezébevan helyeztetve az emberiség jövendje és melya földkereksége minden egyéb nemzete fölött leginkábbbirazon képességgel, hogy magasabb fejldésifokra emelkedjék, mint idáig bármelyik is emelkedett.Meglehet, hogy munkám megitélésénéltalán elfogultvéleményt s más egyéb dolgot vetnek szememre,mely Ítéletemet tévútra vezette. Azonbanmindenkit, ki talán ilyen véleményben találna lennijelen munkáról, biztosithatók, hogy én minden elreképzelt véleménytl menten léptem az amerikai földre,s igyekeztem, hogy ezen nemzet, sezen ország állapotároliÍtéletemet szabadon sfüggetlenül nyilvánithassam.Sokszor lehetlen volt itt s ott párhuzamotnem vonnom és egyik vagy másik világrész különbségeitvagy elnyeit ki nem tüntetnem. Persze, hogya hasonlat legtöbb esetben az amerikaiak javára esettki. Hanem különös is volna, ha az ítélet kimondásábanicsak némi igazságszeretetés elfogulatlanság melletnem ez az eset adta volna el magát. Ámbár nemlehet tagadni, hogy az amerikaiakban is sok fogyatkozásvan, de hol van nemzet, mely azzal ne birna :hanem mi szeretjük mindig más nemzetek hibáit kiemelni,és oly fénybe állitani, hogy a mieink annálkevésbbé legyenek felötlk. Az amerikaiak legtöbbhibájuk oka ezen nemzet sajátságos fejldési állapotábanrejlik, s mihelyt a fejldés bizonyos fokára jut-


264nak, mind az azonnal elenyészik. Azonban bár mégoly kedvezleg essék is ki az amerikai állapotokat illetítélet, még is azt hiszem, hogy a mivelt s bizonyosállapotok, s társas viszonyokhoz szokott európainakaz amerikai élet, s amerikai társas viszonyokcsak ritka esetben lesznek ínyére, épen mivel oly különbözka miénktl, és pedig új és szokatlan viszonyokbamindig oly nehezen tudjuk magunkat beleképzelni, s azokban mindig kellemetlenül érezzük. Azamerikainak a maga állapota kedves,természetéhezmért, s azt az európaival a világért sem cserélnéfel, melyreelbizakodott elégültségében bizonyos lenézéssel^némi sajnálkozással szokott tekinteni. Mindenesetremagát valamivel jobbnak , kitünbbnektartja, s az európait úgy tekinti, mint a rómaiak virágzásukfénykorában a sülyedés, stökéletes bukásnakindult görögöket tekinthették, kiket bár sok dologbanmesterökül ismertek el, de azért tlük mindenmagasabb fejldésükrei mélyebb befolyást megtagadtak.(Vége.)


BINDING GZGT. JUN8 1970E Nendtvich, Károly166 Amerikai utazásomuPLEASE DO NOT REMOVECARDS OR SLIPSFROM THIS POCKETUNIVERSITY OF TORONTO LIBRARY

More magazines by this user
Similar magazines