mSzín Dőlés0zrz:•sF~szAF15S•«w - z* V s3* szV V s 15V Vy V FL*TP — Z 30 35s 20 30,zsz 80sz 4530 3535 sz 453> SZFK 40 45T36SSsBSZsszszssz4020 2540Budaörsi Dolomit FormációBuchensteini Formációátlag 25 dőlés, ~45m vastagságFelsőörsi Mészkő Formációátlag 45 dőlés, ~28m vastagságTagyoni Mészkő Formációátlag 40 dőlés, -21 m vastagságMegyehegyi Dolomit FormációIszkahegyi Mészkő Formációátlag 30 dőlés, ~85m vastagságsz2025240 -3sz20260 - g ^280 -szsz45Iszkahegyi Mészkő FormációAszófői Dolomit Formációátmeneti rétegek13. ábra: A Tótvázsony Tv.l. fúrás átértékelt rétegsora. A jelmagyarázat a 14. ábrán találhatóFig. 13. Reevaluated stratigraphie column of Tótvázsony Tv.l. borehole. For legend see Fig. 14.
A terület DNy-i sarkában lévő Harkától É-ra, a Csicsói-erdőn és a Bánkőn át, aMogyorós-hegyen keresztül Mencshelyig követhető vonulatban a redukált vastagságú,bioklasztos Megyehegyi Dolomitra a Felsőörsi Mészkő bitumenes, kissé márgás, vékonypados,lemezes rétegei települnek (Bocsári Tagozat), efölött a területre igen jellemző, alsórészén pados, vastagpados, felső részén tűzköves mészkő következik (Forráshegyi Tagozat).A formáció vastagsága az utólagos lepusztulás, valamint az erőteljes tektonizáltság miattalig becsülhető.A Felsőörsi Mészkő elterjedése Mencshelytől ÉK felé az Országúti-domboktól a Csertetőnát Vöröstóig követhető egyértelműen. Ezen a szakaszon a pados, vastagpados, tűzköveskifejlődés egyre alárendeltebbé válik, majd Vöröstónál ki is marad. Barnagtól É-ra, azAkol-domb környékén a formáció ősföldrajzi okokból hiányzik (15. ábra), ahol - akárcsaka Litéri-vonaltól D-re húzódó pasztában (BUDAI 1988, BUDAI-VÖRÖS 1992a,b) - platformkarbonátok helyettesítik heteropikusan.Erre utal a Megyehegyi Dolomitnak az északi paszta más területeihez képest viszonylagnagy vastagsága, amely elérheti a 130-150 m-t is. A Barnagtól ÉK-re 1 km-re lévő Kálváriadombkörnyékén ismét megtalálható a Bocsári Tagozat ammoniteszes mészköve, így azanisusi platform és medence határa Vöröstó és Barnag környékén rekonstruálható.A Felsőörsi Mészkő a belőle előkerült ammoniteszek alapján az anisusi középső és felsőalemeletébe sorolható (pelsoi, illyr).Buchensteini FormációA formáció rétegsorát pelágikus medence fáciesű mészkövek és a ladin vulkanizmustöbbé-kevésbé mállott tufái, tufitjai építik fel. BUDAI (1988, 1993) a Balaton-felvidék részletesföldtani térképezése alapján három tagozatát különítette el:1. Vászolyi Tagozat: területünkön a formáció jelentős része ebbe a tagozatba sorolható.Világosdrapp, mikro- vagy kriptokristályos, gumós, flázeres, gyakran tűzköves mészkő (IX.tábla); és zöld, néha vörös tufa, kristálytufa, tufit, krinoideás mészkő; valamint a fekü és afedő közvetlen közelében helyenként dolomit, bitumenes dolomit építi fel.2. Nemesvámosi Tagozat: vörös, mikro- vagy kriptokristályos, kovás, tűzköves mészkő;vékony tufa, illetve márga közbetelepülésekkel.3. Keresztfatetői Tagozat: lemezes mészkő, kovás tufa és radiolarit alkotja a Füredi Mészkőközvetlen feküjében.Az anisusi medence területén a Buchensteini Formáció folyamatosan fejlődik ki a FelsőörsiMészkőből, míg az anisusi platform felett éles határral települ. Mencshelytől É-ra, aCser-tetőn található a Felsőörsi és a Buchensteini Formáció egyik határszelvénye (16. ábra,X. tábla), amelyből réteg szerinti gyűjtés történt ammonitesz, conodonta és radiolariavizsgálatok céljából (BUDAI et al. 1991).A rétegsorból előkerült gazdag faunaegyüttes a cser-tetői szelvényt az anisusi/ladin emelethatáregyik hivatkozási sztratotípusává avatta a Balaton-felvidéken (DOSZTÁLY 1993,KOVÁCS 1993a,b, VÖRÖS 1993, VÖRÖS-BUDAI in GAETANI ed. 1993, KOVÁCS et al. 1994,VÖRÖS et al. 1996).A Buchensteini Formáció fedőjét a Litéri-vonal D-i oldalán a Füredi Mészkő alkotja. Azészaki pikkelyben a Csicsói-erdő és Vöröstó között fedője az utólagos erózió miatt nemismert, innen ÉK felé pedig a Budaörsi Dolomit települ fölötte.A biosztratigráfiai vizsgálatok szerint a formáció képződése a késő anisusiban kezdődöttés a ladin végéig tartott (BUDAI-DOSZTÁLY 1990, KOVÁCS 1989).
- Page 2 and 3: I. TÁBLA1. kép: Foszforitos kemé
- Page 4 and 5: A Bakonytermészettudományikutatá
- Page 6 and 7: Szerkesztő:Redakteur:FUTÓ JÁNOSL
- Page 8 and 9: BEVEZETÉSA Magyar Állami Földtan
- Page 10 and 11: és szedimentológiai feldolgozása
- Page 12 and 13: 1. ábra: Zánka és a Pécselyi-me
- Page 14 and 15: 1 X^X 2 7 v vv8km10200 J m2. ábra:
- Page 16 and 17: itkán előforduló ősmaradványok
- Page 18 and 19: árapályövben képződött B, és
- Page 20 and 21: BÖCKHJ 1872 LACZKÓ D. 1911 LÓCZY
- Page 22 and 23: e kell venni azt is, hogy típuster
- Page 24 and 25: m6. ábra: A Vászolyi Tagozat rét
- Page 26 and 27: tonizáltság miatt, de bizonyosra
- Page 28 and 29: A „vászolyi mészkő" felett az
- Page 30 and 31: hosszan, DK felé elnyúló sávban
- Page 32 and 33: tató fúrás harántolta, míg az
- Page 34 and 35: a szarmata mészkő válik észak f
- Page 36 and 37: fedőjükben mindig megtalálható
- Page 38 and 39: Ugyancsak nagy amplitúdójú vető
- Page 40 and 41: 12. ábra: A Tótvázsony és Balat
- Page 42 and 43: Törmelékében csigaoolit, krinoid
- Page 47 and 48: 14. ábra: Jelmagyarázat a 13., a
- Page 49 and 50: cassiana faj alkotja (LENNER szóbe
- Page 51 and 52: Lóczy két szelvényben is meghat
- Page 53 and 54: A Mencshelyi Márga intraplatform m
- Page 55 and 56: Buhimvölgyi Breccsa TagozatA Noszt
- Page 57 and 58: Rétegsor CaCO + Dolomit %0 20 40 6
- Page 59 and 60: 21. ábra: A Sándorhegyi Formáci
- Page 61 and 62: szulfát kiválásra, hiperszalin k
- Page 63 and 64: 1. a tridentinusos mészkő és a f
- Page 65 and 66: valószínűleg szerkezeti síkokka
- Page 67 and 68: 22. ábra: Az Edericsi Mészkő sze
- Page 69 and 70: elválású, szinte teljesen mészm
- Page 71 and 72: A többi, Mencshely környéki baza
- Page 73 and 74: LöszA viszonylag nagy területet l
- Page 75 and 76: szerkezeti elemek és ezen kereszt
- Page 78 and 79: T~7Z_Z27. ábra: Földtani szelvén
- Page 80 and 81: gicsei szerkezettel ellentétes, É
- Page 82 and 83: FEJLŐDÉSTÖRTÉNETA Dunántúli-k
- Page 84 and 85: 30. ábra: A Balaton-felvidéki pla
- Page 86 and 87: A juli közepén a Sédvölgyi-plat
- Page 88 and 89: A felszín mai, meglehetősen vált
- Page 90 and 91: Mészkő Formáció, Buchensteini F
- Page 92 and 93: HAAS J.- TÓTHNÉ MAKK Á.- GÓCZÁ
- Page 94 and 95:
URLICHS M. (1974): Zur Stratigraphi
- Page 96 and 97:
The Triassic of the Balaton Highlan
- Page 98 and 99:
sure before the establishment of th
- Page 100 and 101:
III. TÁBLACephalopodák a "vászol
- Page 102 and 103:
V. TÁBLAAmmoniteszek a Becser-pusz
- Page 104 and 105:
VII. TÁBLAAlsó-karni ammoniteszek
- Page 106 and 107:
IX. TÁBLABuchensteini Formáció1.
- Page 108 and 109:
XI. TÁBLAVeszprémi Márga Formác
- Page 110 and 111:
Veszprémi Márga FormációNosztor
- Page 112 and 113:
XV. TÁBLAVeszprémi Márga Formác
- Page 114 and 115:
XVII. TÁBLASándorhegyi Formáció
- Page 116 and 117:
XIX. TÁBLAEdericsi FormációEderi
- Page 119 and 120:
Laczkó Dezső (1860-1932), a híre
- Page 121 and 122:
ÁRLISTA1998A MAGYAR ÁLLAMI FÖLDT
- Page 124:
XX. TÁBLA1. kép: Horizontális el
Change language