Rafael és Roxy, a cirkuszi kutyák
"Rafael, a sokat tapasztalt cirkuszi kutya felett óhatatlanul kezd eljárni az idő. A trükkök, melyeket korábban a kisujjából rázott ki, egyre inkább nehezére esnek – még a fejszámolás is, ami pedig azelőtt mindig is az egyik erőssége volt. Szerencsére az új kiskutya, Roxy gyorsan tanul. Sokat segít korosodó barátjának, aki attól fél, emiatt kidobják a cirkuszból. Az évad utolsó bemutatóján Roxy úgy tündököl, akár egy igazi sztár, azonban egy váratlan esemény következtében félbe kell szakítani az előadást, és ismét a jó öreg Rafael segítségére lesz szükség. Arany szíve és érzékeny szaglása ezúttal is hasznosnak bizonyul. „Lehet, hogy sok minden kimegy a fejemből, de egy gyermek illatát soha nem tudnám elfelejteni” – sóhajt végül elégedetten az aggastyán eb."
"Rafael, a sokat tapasztalt cirkuszi kutya felett óhatatlanul kezd eljárni az idő. A trükkök, melyeket korábban a kisujjából rázott ki, egyre inkább nehezére esnek – még a fejszámolás is, ami pedig azelőtt mindig is az egyik erőssége volt. Szerencsére az új kiskutya, Roxy gyorsan tanul. Sokat segít korosodó barátjának, aki attól fél, emiatt kidobják a cirkuszból.
Az évad utolsó bemutatóján Roxy úgy tündököl, akár egy igazi sztár, azonban egy váratlan esemény következtében félbe kell szakítani az előadást, és ismét a jó öreg Rafael segítségére lesz szükség. Arany szíve és érzékeny szaglása ezúttal is hasznosnak bizonyul. „Lehet, hogy sok minden kimegy a fejemből, de egy gyermek illatát soha nem tudnám elfelejteni” – sóhajt végül elégedetten az aggastyán eb."
Transform your PDFs into Flipbooks and boost your revenue!
Leverage SEO-optimized Flipbooks, powerful backlinks, and multimedia content to professionally showcase your products and significantly increase your reach.
HUNGARIAN<br />
EDITION<br />
<strong>Rafael</strong> <strong>és</strong> <strong>Roxy</strong>,<br />
a <strong>cirkuszi</strong> <strong>kutyák</strong><br />
Tuula Pere • Francesco Orazzini<br />
W<br />
ickWick
<strong>Rafael</strong> <strong>és</strong> <strong>Roxy</strong>, a <strong>cirkuszi</strong> <strong>kutyák</strong><br />
A mesét írta: Tuula Pere<br />
Illusztrációk: Francesco Orazzini<br />
Tördel<strong>és</strong>: Peter Stone<br />
Magyar Fordítás: Czuczor Tamás<br />
ISBN 978-952-325-599-9 (eKönyv)<br />
ISBN 978-952-325-099-4 (Nyomtatott kiadás)<br />
Első kiadás<br />
Copyright © 2015 Wickwick Ltd<br />
Kiadta a Wickwick Ltd, 2015<br />
Helsinki, Finnország<br />
A nyomtatott kiadás az Európai Unióban k<strong>és</strong>zült<br />
Circus Dogs Roscoe and Rolly, Hungarian translation<br />
Story by Tuula Pere<br />
Illustrations by Francesco Orazzini<br />
Layout by Peter Stone<br />
Hungarian translation by Czuczor Tamás<br />
ISBN 978-952-325-599-9 (ePub)<br />
ISBN 978-952-325-099-4 (Print)<br />
First edition<br />
Copyright © 2015 Wickwick Ltd<br />
Published 2015 by Wickwick Ltd<br />
Helsinki, Finland<br />
Printed in European Union<br />
Originally published in Finland by Wickwick Ltd in 2015<br />
Finnish “Sirkuskoirat Roope ja Rops”, ISBN 978-952-325-058-1 (Print), ISBN 978-952-325-558-6 (ePub)<br />
UK English “Circus Dogs Roscoe and Rolly”, ISBN 978-952-325-057-4 (Print), ISBN 978-952-325-557-9 (ePub)<br />
All rights reserved. No part of this publication may be reproduced, stored in a retrieval system, or transmitted<br />
in any form or by any means, mechanical, electronic, photocopying, recording, or otherwise, without the prior<br />
written permission of the publisher Wickwick Ltd. The only exception is brief quotations in printed articles and<br />
reviews. For details and written permissions, contact rights@wickwick.fi.<br />
Wickwick books are available at special discounts when purchased in quantity for premiums and promotions as<br />
well as fundraising or educational use. Special editions can also be created to specification. For details, contact<br />
specialsales@wickwick.fi.
HUNGARIAN<br />
EDITION<br />
<strong>Rafael</strong> <strong>és</strong> <strong>Roxy</strong>,<br />
a <strong>cirkuszi</strong> <strong>kutyák</strong><br />
Tuula Pere • Francesco Orazzini<br />
W<br />
ickWick<br />
Children’s Books from the Heart<br />
1
<strong>Rafael</strong>, az öreg <strong>cirkuszi</strong> kutya kikukucskált a függöny mögül a fényárban úszó<br />
emelvényre. A nézőtér csordultig megtelt vidám arcokkal, akik már alig várták,<br />
hogy elkezdődjön az előadás.<br />
<strong>Rafael</strong> nagyon örült neki, hogy ma este rengeteg gyerek ül a nézőközönség soraiban.<br />
Az idős eb örömmel mutatta be a legjobb trükkjeit, különösen a legfiatalabbaknak.<br />
Hajlott kora ellenére még mindig nagyon szeretett fellépni a porondon.<br />
Életét még jobban bearanyozta fiatal segédje, egy kis szuka kutya, akit <strong>Roxy</strong>nak<br />
hívtak.<br />
2
<strong>Roxy</strong> most is ott álldogált<br />
mellette, orrát a<br />
magasba emelve beszippantotta<br />
az izgalmas illatokkal teli levegőt,<br />
aprócska farkát pedig közben<br />
egyfolytában föl-le csóválta.<br />
3
4<br />
<strong>Rafael</strong> <strong>és</strong> <strong>Roxy</strong> együtt csodás párost alkottak. Apránként, lép<strong>és</strong>ről-lép<strong>és</strong>re,<br />
egymást felváltva hajtották végre a mutatványokat.<br />
<strong>Roxy</strong>, a fürge <strong>és</strong> eleven kiskutya mutatta be azokat a<br />
trükköket, amelyek gyors mozgékonyságot<br />
igényeltek. Magas deszkapallókon<br />
egyensúlyozott végig, <strong>és</strong><br />
könnyedén ugrándozott át<br />
a tűzkarikákon.
A<br />
korosodó <strong>Rafael</strong> jobban szerette a<br />
nyugalmasabb produkciókat, különösen<br />
azokat, amelyeknél egy kényelmes párnán<br />
üldögélhetett, miközben halk vakkantásokkal válaszolt<br />
a neki feltett kérd<strong>és</strong>ekre. <strong>Rafael</strong>nek még mindig<br />
nagyon jól pörgött az agya, ha számokról volt szó.<br />
5
<strong>Rafael</strong> <strong>és</strong> <strong>Roxy</strong> keverék<strong>kutyák</strong> voltak, egyikük sem büszkélkedhetett rangos<br />
fajtatiszta felmenőkkel vagy bármilyen díjjal. Ehelyett azonban mindkettőjük<br />
rendelkezett valami olyasmivel, ami még ennél is sokkal többet ért: mindkettőjüknek<br />
arany szíve volt. Határtalan kedvesség sugárzott belőlük, mulatságos<br />
mutatványaikkal pedig bármikor örömet tudtak szerezni a gyermekeknek. Ezt a<br />
<strong>cirkuszi</strong>gazgató is rendkívüli módon értékelte, hiszen a nagy számban megjelent,<br />
elégedett publikum egyben növekvő bevételt is jelentett a jegypénztárakban.<br />
<strong>Rafael</strong> tudta jól, hogy az igazgató alapjában véve kedves ember, ám az is kétségkívül<br />
igaz volt, hogy szerette a fogához verni a garast. A cirkuszban mindenkinek<br />
meg kellett dolgoznia a fizet<strong>és</strong>éért.<br />
„A semmiért eddig még soha senkinek nem fizettek semmit” – mondogatta előszeretettel.<br />
6
7
Teltek-múltak a napok <strong>és</strong> a tavasz nyárba fordult, a nyarat pedig ősz követte. <strong>Rafael</strong><br />
napról-napra egyre jobban megőszült: a bundája egyre ritkásabb lett, <strong>és</strong> a<br />
fogai sem voltak már olyan hegyesek, mint régen.<br />
Az idős eb ezen még túl tudta volna magát tenni, ám mindezek tetejébe azt<br />
is <strong>és</strong>zrevette, hogy a látása is jócskán meggyengült, <strong>és</strong> a memóriája is<br />
megkopott. Nem tudta már olyan villámgyorsan megoldani a<br />
számolási feladatokat, mint egykor fénykorában. Ettől<br />
aztán nagyon elszomorodott, <strong>és</strong> néha a színpad mögé<br />
bújt el lekushadva, miközben mélyen a gondolataiba<br />
merült.<br />
8
A<br />
vén szimat elborzadt. Mihez kezdjen majd, széles e világon, ha többé már nem<br />
lesz rá alkalmas, hogy a cirkuszban szerepeljen? Neki itt a helye, a gyerekek<br />
mellett.<br />
9
10<br />
Szerencsére <strong>Rafael</strong> mellett ott volt <strong>Roxy</strong>, a mindig izgő-mozgó<br />
kiskutya, hogy segítsen neki. Jó úton haladt afelé, hogy remek<br />
előadótársként szerepeljen az előadásokon. A fiatal <strong>Roxy</strong>nak viszont<br />
még mindig szüksége volt egy tapasztaltabb partnerre.
<strong>Roxy</strong> gyorsan tanult <strong>és</strong> term<strong>és</strong>zeténél fogva életerős<br />
kis szuka volt. Ám néha abból, ahogy a fülét-farkát<br />
behúzva araszolt ki a közönség elé, arra lehetett következtetni,<br />
hogy egy kissé még mindig fél tőle, ha egyszerre sok ember<br />
elé kell kiállnia. Ilyenkor mindig jól jött, ha az idősebb <strong>és</strong> nyugodtabb<br />
<strong>Rafael</strong> segédkezett neki, <strong>és</strong> jó tanácsokkal látta el őt.<br />
11
Erősen közeledett a Karácsony. A cirkusz életében ez különösen mozgalmas időszakot<br />
jelentett. Estéről estére olyan ünnepi előadást vittek a színpadra, amelyben<br />
a legjobb trükkjeiket vonultatták fel. <strong>Rafael</strong> <strong>és</strong> <strong>Roxy</strong> is kivették a r<strong>és</strong>züket a<br />
hatalmas feladatból.<br />
A kis <strong>Roxy</strong> deszkapallókon egyensúlyozott,<br />
<strong>és</strong> nagyon izgatott volt az eseménydús,<br />
fordulatos mutatványoktól, amelyeket<br />
elő kellett adnia. <strong>Rafael</strong>, a <strong>cirkuszi</strong><br />
veterán, építőkockákkal <strong>és</strong> labdákkal<br />
játszott, valamint az abakusznál mutathatta<br />
be tudományát. A számolás<br />
mindig is az egyik<br />
legnagyobb erőssége<br />
volt.<br />
12
Ám <strong>Rafael</strong> ezúttal nagyon gondterheltnek<br />
látszott. Olyannyira<br />
megöregedett már, hogy néha még a<br />
számára legismerősebb trükkökről<br />
is elfeledkezett. Ilyenkor csak állt<br />
összezavarodva a porond közepén,<br />
<strong>és</strong> hunyorgott a szemébe világító,<br />
vakítóan fényes reflektorok<br />
kereszttüzében. Kezdett egyre<br />
jobban szorongani, valahányszor<br />
ki kellett lépnie a<br />
rivaldafénybe.<br />
13
Most ismét <strong>Rafael</strong> került sorra. Belekezdett legbravúrosabb műsorszámába, a<br />
fejszámolásba. Általában egyáltalán nem okozott neki nagy fejtör<strong>és</strong>t, amikor<br />
számokkal kellett dolgoznia. Ám ezúttal történt valami nagyon szomorú.<br />
A kutyaidomár gyors egymásutánban adta neki<br />
a matematika feladatokat, amelyek közül az első<br />
páron minden különösebb nehézség nélkül túl is jutott.<br />
<strong>Rafael</strong> vakkantással jelezte a helyes<br />
megoldásokat, vagy fogai közé szorítva elhozta<br />
a megfelelő számot az egyik állványról. A nézőközönség<br />
kitörő tapssal jutalmazta mindegyik helyes válaszát,<br />
de egyszer csak valami elromlott.<br />
14
<strong>Rafael</strong> megszédült <strong>és</strong> úgy érezte, mintha egy vadul forgó körhintán keringene,<br />
ahol újabb <strong>és</strong> újabb kérd<strong>és</strong>ek repülnek feléje, amelyekre nem találja meg a<br />
válaszokat. Szégyenkezve kirohant az arénából <strong>és</strong> otthagyta <strong>Roxy</strong>t egyedül, hogy ő<br />
fejezze be a műsorszámot.<br />
15
16<br />
Az előadás véget ért, a tömeg pedig kivonult a<br />
<strong>cirkuszi</strong> sátorból. A balul sikerült fellép<strong>és</strong> után<br />
szegény öreg <strong>Rafael</strong>nek bottal üthették a nyomát.<br />
<strong>Roxy</strong> kezdett nagyon aggódni, amikor sehol sem<br />
találta a barátját.
Végül az eg<strong>és</strong>z cirkuszra csend ereszkedett, a műv<strong>és</strong>zek pedig visszavonultak<br />
a lakókocsijaikba pihenni. Az aréna leghátsó szegletében, egy óriási koffer<br />
mögött összegörnyedve kuporgott <strong>Rafael</strong>. Az elméje éppoly üresen kongott, akár a<br />
sötétségbe borult <strong>cirkuszi</strong> sátor nézőtere.<br />
Ám kis barátja, <strong>Roxy</strong> nem adta fel a keres<strong>és</strong>t. Egy zseblámpával a szájában végigjárta<br />
a cirkusz teljes területét, míg végül a rejtekhelyén megtalálta a vén <strong>cirkuszi</strong><br />
kutyát.<br />
17
<strong>Roxy</strong>nak nem kev<strong>és</strong> győzköd<strong>és</strong> után sikerült rábeszélnie barátját, hogy inkább ő<br />
is tartson vele <strong>és</strong> a kennelben pihenjenek. Azután még k<strong>és</strong>ő éjszakáig fennmaradtak,<br />
<strong>és</strong> a zseblámpa fényénél azon tanakodtak, miként tudnák megoldani <strong>Rafael</strong><br />
problémáját.<br />
– Nem tudok már új trükköket tanulni, <strong>és</strong> többé már a régiekre sem<br />
emlékszem – sóhajtott lemondóan <strong>Rafael</strong>.<br />
18
– Sosem szabad feladni! – próbálta őt <strong>Roxy</strong> bátorítani. – Te magad<br />
tanítottál erre!<br />
– Tudom, tudom. De mit tehetnék, ha egyszer engem is utolért a<br />
vénség, <strong>és</strong> nem úgy kattognak már a fejemben a kerekek, ahogyan<br />
kellene? – válaszolta csüggedten az aggastyán.<br />
Úgy tűnt nem találnak megoldást, ezért kisvártatva mély álomba<br />
szenderült a két barát, amely véget vetett minden további latolgatásnak.<br />
Ritmusos hortyogás hallatszott a kennel irányából,<br />
amelyet most egy zseblámpa fénye világított meg halványan. Az<br />
igazgató lesett be hozzájuk, <strong>és</strong> közben töprengve simogatta hegyes<br />
szakállát.<br />
19
A<br />
cirkusz személyzete együtt ünnepelte meg a Karácsonyt. Az<br />
udvar közepén felállítottak egy hatalmas karácsonyfát, amelyet<br />
hosszú, színes égősorok díszítettek. Vidám dalokat énekeltek, körjátékokat<br />
játszottak <strong>és</strong> finom karácsonyi ételeket kóstolgattak. A <strong>cirkuszi</strong><br />
állatokat még a szokásosnál is finomabb falatokkal kényeztették.<br />
<strong>Rafael</strong>nek azonban egyáltalán nem volt étvágya. Megtudta, hogy egy<br />
új műsorszámmal k<strong>és</strong>zülnek az ünnepi előadássorozat fináléjára. A<br />
kutyás számban <strong>Roxy</strong> új, vezető szerepben debütálhat majd, míg<br />
neki csupán egy kisebb, közreműködő szerepet szántak csak.<br />
20
Nem arról volt szó, hogy <strong>Rafael</strong> ne örült volna kis barátja<br />
sikerének. Tudta jól, milyen sokat jelent ez ifjú partnerének.<br />
Az töltötte el szomorúsággal, hogy nem lehet már többé a gyerekek<br />
kedvence<br />
21
Az ünnepi előadás még pazarabbra sikerült, mint valaha. A cirkuszt<br />
örömteli kiáltások töltötték meg. A gyerekek izgatottan éljeneztek<br />
<strong>és</strong> tapsoltak, de még a felnőttek is megint fiatalnak érezhették magukat,<br />
miközben az előadók lélegzetelállító produkcióit csodálták.<br />
<strong>Roxy</strong>, az új sztár sütkérezett a rivaldafényben. A fiatal kutyus az előadás<br />
minden pillanatát élvezte. A vén <strong>cirkuszi</strong> kutya elégedetten figyelte, hogyan<br />
szárnyal kis segédje a műsorszám közben. Játszi könnyedséggel oldott meg<br />
minden feladatot <strong>és</strong> látszott, hogy igazán megtalálta a neki való hivatást.<br />
Ahogy az előadás a végéhez közeledett, valami váratlan dolog történt. Egy rémült<br />
hölgy rohant be a porond közepére <strong>és</strong> sürgősen az igazgatóval akart beszélni.<br />
22
23
A<br />
nézőtér hirtelen elnémult. Az igazgató megragadta<br />
a mikrofont, majd megköszörülte a<br />
torkát.<br />
– Kedves barátaim! Szükségünk van mindenki segítségére – jelentette be komoly<br />
hangon. – Ennek a hölgynek eltűnt a kislánya. Arra kérnék mindenkit, hogy<br />
szíveskedjen a gyermek keres<strong>és</strong>ére indulni!<br />
A sátor egyszeriben felbolydult <strong>és</strong> hatalmas zsivaj támadt. A közönség szétrebbent<br />
a szélrózsa minden irányába, hogy az eltűnt kisgyerek nyoma után kutassanak.<br />
Keresztbe kasul, a <strong>cirkuszi</strong> sátor egyik szegletétől a másikig, kívül s belül<br />
mindent felforgattak. Mindenki megtett minden tőle telhetőt, ám a kislányt sehol<br />
sem találták.<br />
Az aggódó anyuka ide-oda rohangált az udvaron, <strong>és</strong> már sokadszorra járta körbe a<br />
hatalmas sátrat. Végül teljesen összetörve könnyekre fakadt, <strong>és</strong> az arcához szorította<br />
kislánya játék nyusziját.<br />
24
25
26<br />
Az öreg <strong>Rafael</strong> halkan odaosont a keservesen<br />
síró hölgyhöz. Óvatosan a térdére<br />
fektette a fejét <strong>és</strong> percekig mozdulatlanul<br />
figyelte a bánattól megtört asszonyt. A<br />
nő csendesen megsimogatta <strong>Rafael</strong><br />
hátát.
Az öreg <strong>cirkuszi</strong> kutya pillantása a puha,<br />
kopott játékra tévedt. Nyilvánvalóan ez<br />
lehetett a gyermek kedvenc játéka. A bundája teljesen<br />
kibolyhosodott <strong>és</strong> az egyik szeme is hiányzott már.<br />
Érződött rajta a kis szökevény illata, ami term<strong>és</strong>zetesen a vén eb<br />
érzékeny orrát sem kerülhette el.<br />
<strong>Rafael</strong> határozottan elindult <strong>és</strong> átküzdötte magát a tömegen. Pontosan<br />
tudta, merre kell mennie. Időről-időre hol erőssebben, hol pedig már egyáltalán<br />
nem is érezte a kislány illatát, amely a cirkuszban terjengő sokféle szag<br />
közé keveredett.<br />
27
Kissé eltávolodott a sátortól, <strong>és</strong> maga mögött hagyta a lármázó<br />
tumultust. Megszaporázta a lépteit, majd végül odaért<br />
a cirkusz bejárati kapujához. A neonfények álmosan pislákoltak az<br />
egyre sötétebb éjszakában. A jegypénztár üresen állt <strong>és</strong> egy lélek sem volt<br />
körülötte. <strong>Rafael</strong> mégis meg volt róla győződve, hogy a kisgyermek csakis<br />
valahol a közelben lehet. A szag, melynek nyomán elindult, egyértelműen<br />
ezt jelezte.<br />
A kitartó kutya egyfolytában körbe-körbe keringett<br />
a kassza körül, amelynek be volt csukva<br />
az ajtaja. Végül két hátsó lábára támaszkodva<br />
megemelkedett, <strong>és</strong> a mancsával lenyomta a kilincset.<br />
Az iroda hátsó sarkában álló kopottas padon<br />
egy aprócska gyermek aludt.<br />
28
Ahogy kinyílt az<br />
ajtó, a kicsi azonnal<br />
felrebbent. Először<br />
megijedt a kutya látványától.<br />
A kislány titokban szökhetett<br />
el a <strong>cirkuszi</strong> sátorból, de eltévedt. A<br />
villogó neonfény valószínűleg elcsalta<br />
onnan, <strong>és</strong> ezért lyukadt ki végül a jegypénztár<br />
irodájában, ahová aztán véletlenül<br />
bezárta magát.<br />
29
<strong>Rafael</strong> még a szokásosnál is kedvesebben közelített felé, amivel sikerült megnyugtatnia<br />
a rémült gyermeket. A kabátfogasra pillantva <strong>és</strong>zrevett egy felöltőt,<br />
amelyet még a jegyárus hagyhatott ott, <strong>és</strong> gyengéden a kis szökevényre terítette.<br />
Azután kilépett a bódéból, <strong>és</strong> elkezdett hangosan ugatni. Megállás nélkül csaholt,<br />
míg a kutatócsapatok<br />
egyike <strong>és</strong>zre nem vette<br />
őt.<br />
Az aggódó anyuka <strong>és</strong> az igazgató<br />
értek oda elsőként a kapuhoz.<br />
Mindenkin hatalmas öröm<br />
<strong>és</strong> megkönnyebbül<strong>és</strong> lett úrrá,<br />
amikor az anyuka végre magához<br />
ölelhette kislányát. <strong>Rafael</strong> elégedetten<br />
figyelte őket oldalról.<br />
30
– Köszönöm neked, te hűséges kutya! – hálálkodott<br />
sóhajtozva az asszony, miközben egyfolytában<br />
csak <strong>Rafael</strong> vállát veregette. – Igaz hős<br />
vagy! Ez a cirkusz nagyon büszke lehet rád!<br />
– Ez így is van – válaszolta örvendezve az igazgató. – Biztosíthatom<br />
hölgyem, hogy <strong>Rafael</strong>nek, a mi hős ebünknek, mindig lesz helye<br />
ebben a cirkuszban. A gyerekeknek szükségük van rá.<br />
31
<strong>Rafael</strong> majd kicsattant az örömtől <strong>és</strong> boldogságtól, akárcsak kis barátja, <strong>Roxy</strong>.<br />
Egymás mellett üldögélve figyelték a cirkusz kapuján át távozó tömeget.<br />
A két barát rendkívül boldog volt, hogy együtt dolgozhatnak tovább a cirkuszban.<br />
<strong>Rafael</strong>nek eg<strong>és</strong>zen biztosan sokfelé hasznát veszik majd. Kifinomult szaglásának<br />
hála, bármilyen kalandos problémát meg tud majd oldani, amellyel akár még a<br />
nézőket is lenyűgözheti.<br />
32
Bár az idő vasfoga kikezdte már<br />
<strong>Rafael</strong> látását, a szaglása mit<br />
sem változott ahhoz képest, amilyen<br />
korábban volt. Egy gyermek illatát pedig<br />
soha nem fogja elfelejteni, mindegy hány<br />
évet szán még neki a sors.<br />
33
<strong>Rafael</strong>, a sokat tapasztalt <strong>cirkuszi</strong> kutya felett óhatatlanul kezd eljárni az idő.<br />
A trükkök, melyeket korábban a kisujjából rázott ki, egyre inkább nehezére<br />
esnek – még a fejszámolás is, ami pedig azelőtt mindig is az egyik erőssége<br />
volt. Szerencsére az új kiskutya, <strong>Roxy</strong> gyorsan tanul. Sokat segít korosodó barátjának,<br />
aki attól fél, emiatt kidobják a cirkuszból.<br />
Az évad utolsó bemutatóján <strong>Roxy</strong> úgy tündököl, akár egy igazi sztár, azonban<br />
egy váratlan esemény következtében félbe kell szakítani az előadást, <strong>és</strong><br />
ismét a jó öreg <strong>Rafael</strong> segítségére lesz szükség. Arany szíve <strong>és</strong> érzékeny szaglása<br />
ezúttal is hasznosnak bizonyul. „Lehet, hogy sok minden kimegy a fejemből,<br />
de egy gyermek illatát soha nem tudnám elfelejteni” – sóhajt végül elégedetten<br />
az aggastyán eb.<br />
wickwick.fi
Change language