split_kalocsai_ujsag_02_11_

Nagyböjt
Hamvazószerdától
Nagyszombatig
A hét közepén, hamvazószerdával
vette kezdetét a
negyvennapos böjt, amelylyel
a keresztények Jézus
feltámadásának ünnepére,
a húsvétra készülnek. A böjt
vallásos gyakorlata az
imádság, a bűnbánat, a
megtisztulás, az áldozat és a
könyörgés, amely kifejezi az
ember Isten iránti szeretetét
és az érte való áldozatvállalását.
A húsvétra való készülés
fontos részét képezik
a mindennapi életben tett
jócselekedetek.
A nagyböjt a IV. századra vált
általánossá a keresztény világban.
Az egyház mára enyhített
a böjti szabályokon, de
hamvazószerdára és nagypéntekre
szigorú böjtöt ír elő.
Ekkor a 18 és 60 év közötti
hívek csak háromszor étkezhetnek,
és egyszer lakhatnak
jól. E két napon és nagyböjt
többi péntekén a 14 évesnél
idősebb tagjait arra kéri az
egyház, hogy a böjti fegyelem
részeként ne fogyasszanak
húst. A kérés mögött az a mélyebb
meggyőződés áll, hogy
a böjt, az áldozatvállalás segíti
a hívő embert „lelkileg
egyesülni” az „igazi áldozattal,
Jézus Krisztussal” – írta az
MTI, Tóth János Csaba főegyházmegye
sajtóreferens
közleményére hivatkozva.
A nagyböjt liturgikus színe a
bűnbánatot jelképező lila.
Ugyancsak a bűnbánat jeleként
marad el nagyböjtben a
szentmiséken az alleluja,
amely a liturgiában az öröm
legközvetlenebb kifejeződése.
A templomot a böjti időben
virág sem díszíti.
Sajátosan a nagyböjthöz kötődő
szertartás a keresztúti ájtatosság,
amelyen a hívek
mintegy végigkísérik Krisztust
a kereszthalála felé vezető
úton.
Forrás: MTI
Kalocsai újság 3
MEGHÍVÓ