Továbbképzés elméleti anyaga itt letölthető.

zalamlsz.hu

Továbbképzés elméleti anyaga itt letölthető.

� ELŐADÓ: Szarka Zoltán GKC Szombathely

� Közreműködők: Kostorják Zsolt ZTE UP. GKC,

Horváth Győző ZTE GKC.

� Kapusok: Varga Zoltán, Kalmár Adrián, Hantos

József,Vörös Máté, Török Márk

� Elméleti oktatás: UP: (6-14 éves) kapusok képzése,

nevelése 30’

UP: (14-21) és amatőr kapusok edzése és

versenyeztetése. 60’

� Helyszín: ZTE II. emeleti tárgyaló: 1600 Órától

� Szünet (felkészülés a bemutató edzésre) 10-20’

� Gyakorlati oktatás: Bemutató, gyakorlati edzések,

vezeti: Szarka Zoltán 90-100’

� Helyszín: ZTE Műfüves sportpálya


A KAPUSJÁTÉK 1.

A KAPUSJÁTÉK KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE

A kapusjáték fejlődését a labdarúgás fejlődése határozza meg

A LABDARÚGÁS ÓKORA – A KAPUSJÁTÉK NÉLKÜL

Kína: katonák kiképzése a fizikai képességek fejlesztésére, csak lábbal.

Japán: főnemesek szórakozása, csak lábbal.

Görög és római birodalom: szórakozás, csak lábbal.

A LABDARÚGÁS KÖZÉPKORA – A KAPUSJÁTÉK MEGJELENÉSE

Franciaország: babona, a bőr batyuba csomagolt „rossz” kirugdosása a faluból.

Firenze: körülhatárolt pálya, 26 mezőnyjátékos, a labda lábbal rúgása, illetve ököllel

ütése, egy játékosnak kézzel a labda megfogása, kézben tartása megengedett

– a kapusjáték megjelenése.

Anglia: falvak, városok egymás ellen, kapuk több kilométerre egymástól, a labda

átjuttatása az ellenfél falu/város kapuján, kézzel-lábbal – fejlődik a labda kézzel

elkapása, továbbítása.


A LABDARÚGÁS ÚJKORA – A KAPUSJÁTÉK KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSE

1846

a cambridge-i egyetemi hallgatók alkotta szabályok bevezetése, létszám 15-20 fő, mai

pályaméret, játék kézzel, lábbal – fejlődik a labda elkapása, továbbítása kézzel

a rögbi és a futball egymás mellett fejlődik

1863

a gumibelső feltalálása – kerek labda készítése - a rögbi és a futball különválik

futball: csak lábbal, kapus nélkül – a kézzel való játék megtorpanása

1865

a kapu magasságának meghatározása 2, 44 m-ben

1870

a létszám meghatározása: 11 fő kapus nélkül, 9 támadó, 2 védő, kéz használata

tilos – a kézzel való játék megtorpanása

1871

kapus kijelölése: 11 fő, 9 támadó, 1 védő, 1 védőből lett kapus

a védőből lett kapus kézzel is érintheti a labdát a saját térfélen – a kapusjáték kezdete

futballkapu: két kapufa, felül kötél, háló nincs – sok vitás eset a háló és a felső léc

hiánya miatt – fejlődik (célszerű) a labda oldalra ütése, öklözése, rúgása

1872

egységes labdaméret meghatározása – fejlődik a labdafogás, a kapustechnika

alkalmazkodik az egységes labda mérethez

1874

a semleges játékvezető szabályba iktatása – vitás esetek semleges elbírálása

1875

a két kapufát összekötő kötél helyett felső léc – fejlődik a labda kapu fölé tolása,

ütése, öklözése

később a kapus 5,5 m-en belüli labdafogása megengedett, de a kapus labdával

belökhető a kapuba – fejlődik (célszerű) a labda kiütése, kiöklözése, kirúgása

1880

a szabálytalanságok büntetése szabadrúgással – fejlődik a közeli és távoli lövések védése

1881

büntetővonal kijelölése, 11 méterre a kapu vonalától

11-esnél a kapus 5,5 m-re kijöhet a kapuból, a mezőnyjátékosok a 16,5-es

vonalon kívül – fejlődik a kapus helyezkedése, cselezése


1889

két partjelző beállítása a játékvezető támogatására – leshelyzetek elbírálása – fejlődik

a helyezkedés, a védelem irányítása

1890

a kapuháló bevezetése – kevesebb vitás eset – fejlődik a labda kapu mellé és

kapu fölé tolása, ütése, öklözése

a kapus védelme 5,5 m-en belül – fejlődik a labdafogás a kapura rúgásoknál

és a beadásoknál

1897

a szándékos szabálytalankodás fogalmának bevezetése – a kapusjátékban

ütközéseknél védelmet, de határokat is jelent – fejlődik a labdafogás a kapu előterében

1902

a büntetőterület félkör helyett téglalapalakú – kapus labdafogása ezen a területen belül

megengedett, máshol megtiltva – fejlődik a 16-on belül a kifutások utáni labdafogás

a 11-es pont kijelölése – módosul a helyezkedés a büntető védésénél

1906

a 11-esnél a kapus nem hagyhatja el a gólvonalat, de azon mozoghat – fejlődik

a kapus cselezése

a labda bőrből készül – fejlődik a labdafogás, alkalmazkodik a bőr felülethez

1907

a saját térfélen les eltörölve – fejlődik a kapus helyezkedése, saját támadásnál

a kapu előterének bátrabb elhagyása

1913

szabadrúgásnál a 9.15 m-es szabály bevezetése – könnyebb a sorfal mellett

vagy fölött kapura rúgni – fejlődik a kapus helyezkedése és a távoli lövések védése


1920

partdobásnál nincs les – módosul a védelem irányítása a partdobásnál

1924

a szögletből gól érhető el – fejlődik a beadások védése

1925

lestaktika (Newcastle United) – fejlődik a kapusok helyezkedése és kifutása

a lestaktikánál

1929

11-nél a kapus a gólvonalon helyezkedik, és nem mozdulhat el – fejlődik az

oldalirányú mozgás után a legördülés, lecsúszás, vetődés technikája

1955

esti fénynél is lehet mérkőzést rendezni – a kapusok alkalmazkodása az esti fényhez

1967

a négy lépés szabály bevezetése kapusoknak – fejlődik a gyors támadásindítás

1970

5-3-2 játékrendszer (főleg Olaszország) és a totális védekezés fejlődése – fejlődik

a kapusok állóképessége, a védekezés irányítása, a távoli lövések és

beadások védése

1990

utolsó emberként elkövetett szabálytalanság kiállítás – fejlődik a helyezkedés,

a kifutás, a labda elérésének technikája (a 16-on belül kézzel előre kivetődés)

1992

a hazaadást a kapus nem érintheti kézzel – fejlődik a mezőnyjátékos-technika

felhasználása, a sokoldalúbb részvétel a támadásindításban


1994

a győzelem 3 pontot ér, a döntetlen csak egyet – nyíltabb támadójáték – fejlődik

a kapusok helyezkedése, kifutása a 16-oson kívülre

2000

a hat másodperces szabály bevezetése a 4 lépéses szabály helyett – fejlődik a

célszerű, pontos támadásindítás (új elem a negyed fordulattal, teljes csüddel

nem túl magasan kirúgott labdával indítás)

A LABDARÚGÁS LEGÚJABB KORA – A KAPUSJÁTÉK FEJLŐDÉSE

A labdarúgás fejlődése a folyamatosan gyorsuló játék – a kapusjáték alkalmazkodik

a játék növekvő gyorsaságához és az egyre kiszámíthatatlanabb röppályát leíró labdákhoz

– fejlődik a kapus technikai-taktikai cselekvőképessége, a játék-

cselekvőképessége és a mérkőzésteljesítménye.


A KAPUSJÁTÉK 2.

STÍLUSOK A KAPUSJÁTÉKBAN

A kapus játékstílusa a kapus jellemző viselkedési jegyeinek összessége a labdarúgójáték cselekvéseiben

A KAPUSSTÍLUS ÖSSZETEVŐI

A kapus játék-cselekvőképessége = a kapus technikai-taktikai cselekvőképessége + játékszerű

körülmények + a kapus pillanatnyi formája


A kapus játékstílusa = a lélek + a tudat + a kapus játék-cselekvőképessége

A kapus játékstílusának összetevői

A kapus lelke a kapusstílus legbensőbb eredője – lélektelenül nem lehet teljesíteni.

A kapus játék-cselekvőképessége a kapusstílus külső megjelenése – játék-cselekvőképesség

nélkül nem lehet játszani.

A kapusstílus belső és külső megjelenése közötti kapocs a kapus tudata – a lélek és a játékcselekvőképesség

tudatos összekapcsolása nélkül nem lehet játszani + teljesíteni.

A KAPUSSTÍLUS MEGJELENÉSE

A kapus játékstílusa a mérkőzésteljesítményben megjelenik.

A kapus játékstílusa nem egyenlő a kapus mérkőzésteljesítményével.

A kapus mérkőzésteljesítménye = a kapus játékstílusa + mérkőzéskörülmények (a tét nagysága, felfokozott

hangulat, a saját csapat és az ellenfél játéka, napi taktikája, idegenbeli vagy otthoni mérkőzés, egyéb

körülmények).

A kapus játékstílusa akkor jelenik meg hiánytalanul a kapus mérkőzésteljesítményében, ha a kapus jól

reagál a mérkőzés körülményeire – el tudja viselni a mérkőzés megnövekedett fizikai és lelki terheit.

A kapus mérkőzésteljesítményének összetevői


STÍLUSOK A KAPUSJÁTÉKBAN

Brit kapusstílus: a leegyszerűsített kapustechnikai elemek látványosságot nélkülöző, racionális,

kockázatmentes felhasználása, sokszor az ellenfél erőteljes zavarása közben, a védekezés egyszerű,

hangos irányítása, a hibák számonkérése a védőkön, támadásindítás hatalmas kirúgásokkal, kidobásokkal.

A brit kapustípus: magas, erős felépítés, állóképes, stabil idegrendszer, erős lelki tulajdonságok.

Latin kapusstílus: a játék öröme és a jó szintű kapustechnikai tudás spontán felhasználása a játékban, jó

alkalmazkodás a váratlan helyzetekhez, a védelem kreatív irányítása, támadásindításnál bátor összjáték a

saját térfélen, olykor hosszú, pontos kirúgások.

A latin kapustípus: átlagos magasság és felépítés, ügyes, mozgékony.

Olasz kapusstílus: a magas szintű kapustechnikai tudás racionális felhasználása a jól záró védelem mögött, a

védekezés dörzsölt, óvatos játékának irányítása, olykor rövid passzokkal, olykor váratlan, ügyes, gyors

ritmusváltással támadásindítás.

Az olasz kapustípus: átlagos magasságú vagy magas, átlagos felépítésű, technikás, mozgékony, önbizalommal

teli.

Északi kapusstílus: a közepesen birtokolt kapustechnikai elemek célszerű felhasználása a kapu védésére, ha

kell, önfeláldozó belemenésekkel, a védekezés pontos betartatása a csapattársakkal, a támadások elindítása

többnyire nagy kirúgásokkal, kidobásokkal.

Az északi kapustípus: magas, erőteljes felépítés, állóképes, erős lelki tulajdonságok.

Kontinentális kapusstílus: a latin és az északi kapusstílus ötvözete, a jó átlagos szintű kapustechnika

sallangmentes, olykor kreatív felhasználása a játékban, a védekezés egyszerű irányítása, higgadt, célszerű

támadásindítások.

A kontinentális kapustípus: középmagas, magas, átlagos vagy erős felépítés, technikás, jó lelki tulajdonságok.

Közép-Amerikai kapusstílus: a játék öröme és az átlagos kapustechnika spontán, néha könnyelmű

felhasználása a játékban, a védekezés spontán irányítása, támadásindítások közepes távolságú kidobásokkal,

kirúgásokkal.

A közép-amerikai kapustípus: alacsony vagy középmagas, izmos, közepes technikai tudás, ügyes, mozgékony.

Hagyományos magyar kapusstílus: a latin és a kontinentális kapusstílus ötvözete, a speciális kapustechnikai

elemek magas szintű ismerete, kreatív, olykor látványos felhasználása a játékban, jó alkalmazkodás a váratlan

játékhelyzetekhez, támadásindítások a játék követelményének megfelelően.

A hagyományos magyar kapustípus: középmagas, átlagos testalkatú, ügyes, technikás, gyors, kreatív.


A JÖVŐ KAPUSSTÍLUSA

A jövő kapusstílusa: a magas szintű speciális kapus és a kapusjátékhoz szükséges mezőnyjátékos technikai

elemek, a szilárd lelki tulajdonságok, a kitűnő fizikai képességek, a jó együttműködési képesség, a kiváló

tanulási képesség, a kreatív, célszerű cselekvőképesség és a megbízható mérkőzésteljesítmény felhasználása

a folyamatosan gyorsuló játékban.

A jövő kapustípusa: magas, jó felépítésű, stabil idegrendszerű, technikás, gyors, mozgékony, erős, állóképes,

szilárd lelki tulajdonságokkal, mélységes hittel, fejlődőképes lélekkel, erős tudattal.


A KAPUSJÁTÉK 3.

A KAPUS CSAPATJÁTÉKOS, EGYÉNI ELBÍRÁLÁSSAL

Ahogy a képen is látható, a kapus a csapat tagja

A KAPUS CSAPATJÁTÉKOS

A labdarúgás csapatjáték. A kapus a csapat tagja. A kapus csapatjátékos.

A KAPUS EGYÉNI ELBÍRÁLÁSA

A kapus a csapat egyetlen játékosa, aki a saját 16-osán belül kézzel is hozzáérhet a labdához.

A speciális kapustechnikai elemek és azok felhasználása a játékban különbözik a mezőny játé-

kosokétól.

Az utánpótláskorú kapusok képzése speciális felkészítést igényel.

A felnőtt kapusok edzése speciális edzésmunkát kíván.

A kapusokkal való foglalkozás speciális ismereteket igényel.


A KAPUS MAGÁNYA

Vereség: a gól(oka)t a kapus kapja.

Győzelem: a gólt nem a kapus rúgja (extrém eseteket kivéve – 11-es,

szabadrúgás, szögletnél fejelés).

Bűnbak szerep lehetséges - felmentés másoknak.

A potyagólra mindenki emlékszik, a bravúrokra senki.

A labdarúgás fő látványossága a gól – a kapus a gól elhárítására törekszik.

A legtöbbet kritizált játékos.

A kapus a csapat legérdekesebb alakja – egyszerre kell kedvelnie a magányt

és a közösséget.

A KAPUS SZEREPE A CSAPATBAN

A kapus technikai-taktikai cselekvőképességének befolyása a csapatra

A kapus technikai-taktikai cselekvőképessége olyan egyéni tulajdonságokat -

pozitív lelki tulajdonságok, fizikai képességek, együttműködési képesség, tanulási

képesség, kapustechnika – tartalmaz,

melyeket a kapusnak a csapat szolgálatába kell állítania.

A csapat összes posztja között a kapusnak van a legnagyobb szüksége a technikai

- taktikai cselekvőképesség magas szintű birtoklására – ezek az alapjai a kapus

szerepvállalásának a csapatban.

A kapus játék-cselekvőképességének befolyása a csapatra

A kapus játék-cselekvőképessége olyan egyéni tulajdonságokat tartalmaz, melyek

megmutatják, a kapus technikai-taktikai cselekvőképességét milyen szinten képes

a játékban felhasználni – ezek az alapjai a kapus szerepvállalásának a csapat mérkőzésein.


A kapus mérkőzésteljesítményének befolyása a csapatra

A kapus mérkőzésteljesítménye olyan egyéni tulajdonságokat tartalmaz, melyek

megmutatják, a kapus játék-cselekvőképességét milyen szinten képes a csapat

mérkőzésein felhasználni – ez dönti el a kapus szerepvállalását a csapat mérkőzésein.

A jó kapust az jellemzi, hogy a mérkőzések felfokozott hangulata növeli mérkőzésteljesítményét.

A kapus szerepvállalása a csapat mérkőzésein

A kapus nincs kitéve folyamatosan nagy fizikai igénybevételnek, ezért:

•Cselekvéseit pihent állapotban, elvárhatóan jó százalékban eredményesen oldja meg

•A felfokozott lelki állapot mellett is higgadtan gondolkozik és döntésképes

A kapus pozíciójánál fogva át tudja tekinteni a teljes játékteret:

•Tudja irányítani a csapat védekezését és be tud segíteni a támadás irányításába

•Látja a mérkőzés menetének változásait, ezekre ismeri a megoldási lehetőségeket – befolyásolni tudja társait a

megfelelő válasz cselekvésekre

•Észreveszi az edzői utasításokat, ezeket tudja közvetíteni a csapatnak

•Megérzi a nézőtér hangulatváltozásait – a csapatérdek alapján reagál rá és

közvetíti a csapat felé a válasz cselekvéseket

A kapus tudatosan megismeri játékostársai lelkét, tudatát, képességeit, ezért a mérkőzéseken:

•Minden játékostársához ismeri az eredményes megközelítés módját, ezeket tudatosan alkalmazza

•Irányítja társait – azok hallgatnak rá

•Meg tudja nyugtatni, fel tudja tüzelni játékostársait

•Képes biztatni a hitükben megingókat

•Tudja figyelmeztetni a magukat elbízókat

És nem utolsó sorban:

•Utolsó ember, aki megakadályozhatja a gólt

•Bravúrjai megnyugtatják, önbizalommal töltik el társait

„A KAPUS ELVÁLASZTHATATLAN RÉSZE A CSAPATJÁTÉKNAK”

(Ferenczi Attila)


„A kapusjáték a legszebb a világon!”

Bicskei Bertalan hiánypótló kötete, kapusoknak

Végy egy jó kapust! Így indul egy csapat építése minden olyan sportágban, amelyet gólra játszanak. Ez a tézis

már önmagában is mutatja, mennyire kulcsszereplők a kapusok a sportban, és egy-egy csapat életében.

Különösen a labdarúgásban övezi nagy misztikum a cerberusokat, hiszen a legnépszerűbb sportágban irányul

talán a legnagyobb figyelem teljesítményükre.

Ezért is meglepő, hogy a kapusok szakirodalma – különösen Magyarországon – igen szegényes. Ha egy fiatal

kapus, vagy egy eltökélt edző szeretné mélyrehatóbban megismerni a kapusok világát, lélektanát, felkészítésük

módszereit, alig-alig talál a témában hazai irodalmat. Ezt a sajnálatos alaphelyzetet észlelte az egyik legkitűnőbb

edzőnk, Bicskei Bertalan is, aki a hiánypótlás céljával írta meg közelmúltban megjelent „Kapusok könyve” című

kötetét.

A korábbi válogatott kapuvédő és szövetségi kapitány munkája igen alaposan körüljárja a kapus-lét minden

sajátosságát. A „kályhától” indul, hiszen a bevezető fejezetben a labdarúgás, és azon belül a kapusjáték

történetét, kialakulását eleveníti fel. Kiderül ebből, hogy bár a hálóőrök mindig is speciális, különleges szerepkör

birtokosai voltak, jelentőségük lényegesen kisebb volt a mainál. Olyannyira, hogy a legelső években még nem is

volt elkülönült poszt a portásoké, csak az évek múlásával nőtt meg a saját kapu védelmének fontossága.

A prológus azonban elsősorban sporttörténelmi jelentősége miatt érdemel csak említést, különösen a könyv

további részeit látva. Ezekben a fejezetekben ugyanis – kidomborítva a kötet szakkönyvi jellegét – már

egyértelműen a kapusposzttal kapcsolatos szakmai tapasztalatait teszi közzé a szerző. Amint azt a mű alcíme

(„Fiataloktól a felnőtt, amatőröktől a profi kapusokig”) is jelzi, minden életkorú és minden rangú csapat edzője és

kapuvédője megtalálhatja a könyvben a neki szóló részt.

Bicskei Bertalan egészen a gyermekkortól különveszi a kapusképzést a többi poszton szereplők képzésétől, ami

újszerű szemléletnek számít, egyben pedig egyértelműsíti azt is, hogy ez a különleges poszt – hasonlóan a

védőkéhez vagy éppen a csatárokéhoz – is speciális képzési formákat kíván meg. Ahogy növekszik az ifjú kapuspalánta,

és lép egyre feljebb és feljebb a korosztályok között, úgy kell megváltoznia és korához igazodnia a

képzésének is.

A képzést és a nevelést a felnőtt kor küszöbére érve felváltja a napi edzés, a szinten tartás, és a már kialakult

képességek csiszolása, finomítása. Ez a mindenkori


kapusedzők feladata és felelőssége. A kapusedzők munkája kissé egyszerűnek tűnik

a kívülálló számára. Kapura rugdos, és kész. Sajnos sok helyen még ma is hasonló

tematika alapján edzik a hálóőröket. Pedig a kapusedzőknek speciális feladataik

vannak, és igen alaposan ismerniük kell neveltjeiket. Egyszerre kell felkészült

futballszakembernek, és kiváló pszichológusnak is lenniük, hiszen a kapusok

esetében nagyon sok minden fejben dől el.

Az a tény, hogy Bicskei Bertalan mottójában a világ legszebb dolgának nevezi a

kapusjátékot, borítékolja, hogy kötete kellő elfogultsággal íródott meg. Ez azonban

semennyit sem ront a „Kapusok könyve” színvonalán, amely nemzetközi

összehasonlításban is kiemelkedőnek nevezhető. Külön növeli az írásmű értékét,

hogy mondanivalóját több száz szemléltető fénykép és ábra segíti megérteni és

elsajátítani.

Fontos elmondani azt is, hogy Bicskei Bertalan személyében talán a legkitűnőbb

alany írta meg ezt a szakkönyvet. A szerző ugyanis nem első kötetes író, hiszen

korábban több szakkönyvet is írt, és számos publikációt tett már közzé. Ennél is

fontosabb azonban, hogy egykori kapusként, későbbi edzőként és szövetségi

kapitányként minden szegmensét belülről ismeri a labdarúgásnak, beleértve annak

kulcsposztját, a kapusposztot is.

Bicskei Bertalan könyvéről összegezve elmondható: olyannyira átfogó és alapos

munka, hogy ami kimaradt belőle, az a kapusok szempontjából nem is nevezhető

fontosnak.


AZ elhatározás, hogy kapus szeretnék lenni!

Azt gondolom, hogy minden kapus más-más előzmények hatására döntötte el,

hogy ezt a nagyszerű posztot választja! Az én esetemben nem is lehetett vitás a

labdarúgás szeretete, hiszen a család minden tagja nagy szeretettel űzte a sportágat.

Szüleim egy vidéki csapatnak voltak a szertárosai és apám volt a centerhalf. Szinte az

egész gyermekkoromat a pályán és a pálya szélén töltöttem. Egy lakótelepen laktunk,

ahol másra nem is nagyon emlékszem csak arra, hogy egész nap fociztunk a helyi

grundon! Az általános iskolában is rögtön a kapuba álltam. Egyszer

megpróbálkoztam a birkózással is , de fél év múlva ismét a kapuba találtam magam!

Testvérem aki 3 évvel idősebb volt mindig vitt magával, természetesen edzésekre is!

Első edzőm, Igazi István tanár úr volt aki nagyon kemény edzéseket tartott. Mi még

salakos pályán edzettünk édesanyám nagy bánatára, mert 3 hetente új melegítőt

kellett venni! 1979-ben 2. edzőm Kovács Jenő benevezett a Dalnoki Jenő által

vezetett Magyar Diákválogatott alakuló csapatának válogatójára! 24 hasonló korú

kapus közül engem választott Jenő bácsi első számú kapusnak! Onnantól (14 éves

voltam) még nagyobb elszántsággal végeztem az edzéseket

Ami azt eredményezte, hogy minden féle UP válogatottság, 3 Magyar Ifjúsági

bajnoki címmel, és egy rossz emlékű Ifi EB-vel a hátam mögött igazolt játékosa

lettem a ZTE NB-I csapatának 1983-ban. Horváth Győző. ZTE GKC


Volt aki más benyomások élmények alapján határozott a kapus poszt mellett!

Erre jó példa Darvas László Újságíró története!

Darvasi László: A futball kapus

Az udvari budiban kezdődött. Lehettem nyolc éves, amikor az egyik felszeletelt

Népszabadságon azt olvastam, "és akkor Szentmihályi nyolc méteres vetődéssel

hárított". Gyorsan kitöröltem a fenekemet, aztán rohantam az udvarra és

lemértem a nyolc métert. Nagyon soknak tűnt. Az utolsó két méter beért a

szomszéd tyúkudvarára. Elképzeltem, ahogy Szentmihályi vetődik, repül,

átemelkedik a kerítésen, de még csak le sem esik a nyolcadik métert jelző

tyúkszarnál, hanem repül tovább, repül - az égig.

Elhatároztam, hogy kapus leszek. Darvasi László, író, újságíró.


Kapusok kiválasztásának folyamata:

Kiválasztásuk, felkészítésük egy hosszú képzési folyamat eredménye, melynek az

1.) alapfeladata a 6/7 éves kapusok BEVÁLASZTÁSA: iskolaérettség,labdarúgásra érettség!

2.) 6/7-10/11 éves kapusok, JÁTÉK- CSELEKVŐKÉPESSÉG FEJLŐDÉSE: Technikai,taktikai

képesség+ játékkörülmények= JÁTÉK- CSELEKVŐKÉPESSÉG FEJLŐDÉSE

3.) 12/13-14/15 éves kapusok,MÉRKŐZÉSTELJESÍTMÉNY FEJLŐDÉSE: Játék

cselekvőképesség+ a kapusjátékhoz szükséges fizikai képességek és lelki tulajdonságok

megjelenése= MÉRKŐZÉSTELJESÍTMÉNY FEJLŐDÉSE.

4.) 16-19 éves kapusok

MÉRKŐZÉSTELJESÍTMÉNY FEJLŐDÉSE

Játék cselekvőképesség+ a kapusjátékhoz szükséges fizikai képességek és lelki tulajdonságok

kifejlődése= MÉRKŐZÉSTELJESÍTMÉNY FEJLŐDÉSE.

5.) Felnőtt kapusok

MÉRKŐZÉSTELJESÍTMÉNY

Játék cselekvőképesség+nagy fizikai és lelki terhelésű mérkőzéskörülmények=

MÉRKŐZÉSTELJESÍTMÉNY


� 6/7 éves kapusok képzési és nevelési alapjai:

� 1.) Önfeledt öröm a játékban és a kapusjátékban

� 2.) Labdarúgás megszerettetése- kapusjáték megszerettetése

� 3.) Technikai elemek bemutatása:( edző, ifi ,első csapat kapusa,DVD, komputer, film, videó)

� 4.) Technikai elemek kivitelezése: Kesztyű használata?

� 5.) Kapusok játszanak mezőnybe is és fordítva is!

� 6.) Kapusok speciális képzését az edzés gyakorlatokba rejtve beépíteni.

� 7.) Tanulás fontossága- kis mérkőzéseken az eredményt nem szabad megkövetelni.

� 8.) Kis kapusok támogatása- hibajavítás szükséges-(felelősségre hivatkozás)

� 9.) Dicséret legyen kiérdemelt , de nem nehezen kiérdemelt�jó végre hajtás, akaratért, jó hozzá

állásért)

� 10.) Az edzésen gyakoroltak felhasználása játék közben

� 11.) Megkövetelni a szabályok betartását

� 12.) Beilleszkedés a közösségbe-pontos edzésre járás-felszerelés gondozása!


Megtanulandó Kapustechnikai elemek 6-7 évesek

Speciális kapustechnikai elemek Kapusjátékhoz szükséges

Mezőnyjátékos techn. elemek

Alapállás

Helyezkedés

Labdafogás (felölelés) nyújtott,

zárt állásban

Labdafogás ( felölelés) fél

térdeléssel

Labdafogás ölelő fogással

Labdafogás kosárfogással

Labda kigurítása

Labda nélküli technikai elemek

Rúgás belsővel, külső csüddel, Futás, megindulás, megállás

Labdaátvétel belsővel, külső

csüddel

Fejelés talajon állva, homlokkal Keresztlépés

Labdavezetés belső-külső

csüddel

Egyszerű elhúzós csel belsővel

Egyszerű labdaeltolós csel

külsővel

Futás irány változtatással

Futás irány változtatással 1-2 test

csel után

Oldalszökdelés

Egyszerű koordinációs

gyakorlatok

A mérkőzések többnyire kapus nélkül-kapus a mezőnybe játszik. Mérkőzés kapussal- a

kapusjáték alkalmazkodik a 4: 4 elleni mérkőzés szabályaihoz. Pálya: 20x30m, Kapu:2x1m-

(kapussal 3x2m kézilabdakapu), Labda:3, Létszám.4:4 ellen, Büntetőterület:6m, Büntető:

kapussal7m, kapus nélkül15m, Les: nincs, Partdobás: földről-lábbal, Csere: folyamatosan.

Javasol felállási forma: rombusz


� 8/9 éves kapusok képzési és nevelési alapjai:

� 1.) Önfeledt öröm támogatása a játékban és a kapusjátékban

� 2.) Továbbra is a tanulás fontosságát kell hangsúlyozni

� 3.) Kis mérkőzéseken továbbra sem szabad eredményt követelni, de hibajavítás szükséges

� 4.) Dicséret legyen kiérdemelt de nem nehezen kiérdemelt: (jó végre hajtás, akarat, hozzáállás)

� 5.) Azt kell a képzés során oktatni ami érdekli őket, lényeges és végre is tudják hajtani

� 6.) Az edzéseken tanultakat, használja fel mérkőzések közben

� 7.) Figyelem és az edzés idő is növekszik

� 8.) Megkövetelni a szabályok betartását

� 9.) Kollektívába beilleszkedés, pontos edzésre járás, felszerelés gondozása

� 10.) Te-ta- feladatoknál fontos a bemutatás, kis játékoknál a tanult te-ta elemek alkalmazása

� 11.) Speciális képzési anyagot a játékokba kell rejteni

� 12.) Kapusjátékhoz szükséges mezőnyjátékos technikai elemek oktatása a mezőnyjátékosokkal együtt

történik

� 13.) A kapusok sokoldalú képzésére nagy figyelmet kell fordítani- iskolai testnevelés, szabadidősportok,

de a labdarúgó edzésekbe is be lehet iktatni más sportágak mozgásanyagát!

� ( úszás,kosárlabda, torna, röplabda,atlétika)


Speciális kapustechnikai

elemek

Megtanulandó kapustechnikai elemek 8-9 évesek

Kapusjátékhoz szükséges

mezőnyjátékos technikai elemek

Labdanélküli technikai elemek

legördülés Rúgás belső csüddel Páros lábról felugrás, páros

lábbal talajfogás, megindulás

előre

Lecsúszás Labdaátvétel teljes csüddel Páros lábról felugrás, páros

lábbal talajfogás, megindulás

irányváltoztatással

A labda tovább tolása Labdaátvétel combbal Keresztlépés, oldal szökdelés

Kirúgás kézből,teljes csüddel Fejelés talajon állva a homlok

középső részével

Kidobás egykezes felső kar

dobással

Dekázás-ügyesebb lábbal

Koordinációs gyakorlatok

A kapusjáték alkalmazkodik az 5:5 elleni mérkőzés szabályaihoz: Pálya: 30x40m, Kapu: 3x2 m

(kézilabdakapu)

Labda.4-es, Létszám:5:5+ kapusok, Büntető terület:9m, Büntető 7m, Les –nincs, Partdobás:

van, Csere: folyamatos Javasolt felállási forma: rombusz+belül1 fő+kapus


� 10/11 éves kapusok képzési és nevelési alapjai:

� 1.) Önfeledt öröm támogatása a játékban és a kapusjátékban

� 2.) Továbbra is a tanulás fontosságát kell hangsúlyozni

� 3.) Kis mérkőzéseken továbbra sem szabad eredményt követelni, de hibajavítás szükséges

� 4.) Dicséret legyen kiérdemelt de nem nehezen kiérdemelt: (jó végre hajtás, akarat,

hozzáállás)

� 5.) Azt kell a képzés során oktatni ami érdekli őket, lényeges és végre is tudják hajtani

� 6.) Az edzéseken tanultakat, használja fel mérkőzések közben

� 7.) Figyelem és az edzés idő is növekszik

� 8.) Megkövetelni a szabályok betartását

� 9.) Kollektívába beilleszkedés, pontos edzésre járás, felszerelés gondozása

� 10.) Te-ta- feladatoknál fontos a bemutatás, kis játékoknál a tanult te-ta elemek alkalmazása

� 11.) Speciális képzési anyagot a játékokba kell rejteni

� 12.) Kapusjátékhoz szükséges mezőnyjátékos technikai elemek oktatása a

mezőnyjátékosokkal együtt történik

� 13.) A kapusok sokoldalú képzésére nagy figyelmet kell fordítani- iskolai testnevelés,

szabadidősportok, de a labdarúgó edzésekbe is be lehet iktatni más sportágak

mozgásanyagát!

� ( úszás,kosárlabda, torna, röplabda,atlétika)

� 14.) Megfigyelő képesség első jelei, lényeg látás első jelei, jellem erősödésének első jelei,

posztjának nagy egyéniségei kezdik érdekelni, olyan feladatokat kell eléjük tűzni melyet

megtudnak oldani, mert különben kedvüket veszítik

� 15.) Ebben a korban lehet a legjobban a hibákat javítani.


Speciális kapustechnikai

elemek

Megtanulandó Kapustechnikai elemek 10/11 éves kapusok

Kapusjátékhoz szükséges

mezőnyjátékos technikai elemek

Labdanélküli technikai elemek

Kétkezes öklözés Rúgás belső csüddel Páros lábról felugrás, páros

lábbal talajfogás, megindulás

előre, egy-két testcsel után

irányváltoztatással

Lapos vetődés Rúgás teljes csüddel Egy lábról felugrás, páros

lábbal talajfogás, megindulások

testcsel nélkül, vagy testcsellel

előre/irányváltoztatással

Félmagas vetődés Labdaátvételek talppal, combbal,

mellel.

Kirúgás kézből, külső csüddel Fejelés páros lábbal felugrással a

homlok középső részével, előre,

oldalra

Lövő csel

Labdaszerzés szemből

lecsúszással

A kapusjáték alkalmazkodik a 7:7 elleni játék szabályaihoz, Pálya: 60x40m, Kapu:5x2 m, Labda:4-es,

Büntetőterület12 m,vagy 12m sugarú kör, Les: nincs, Partdobás: van, Csere: folyamatosan

Javasolt felállási forma: dupla rombusz+kapus


� 12/13 éves kapusok képzési és nevelési alapjai:

� 1.) A nagypályás labdarúgásra való áttérés időszaka

� 2.) A kreatív játék támogatása a játékban és a kapusjátékban. A korosztály nevelési és képzési

követelményei fokozatosan emelkednek.

� 3.) Figyelembe kell venni az egyéni fejlődésbeli eltéréseket, melyek a pubertáns korban

jelentkeznek a legerőteljesebben

� 4.) Fokozatosan nő a játékrendszer alapú képzés ideje, Az edzések hossza, terhelése,

gyakorisága tovább növekszik

� 5.) A megfigyelő képesség fejlődésnek indul. A lényeglátás erősödik, kezdi érteni a az igazság,

becsület,fogalmát

� 6.) Jelleme erősödik, ösztönei, szokásai felett kezd uralkodni, A saját teljesítmény megítélése a

korosztály kezdetén még kritikátlan ám az időszak végére sokat javul

� 7.) Az akaraterő fejlődése elkezdődik

� 8.) Megkövetelni a szabályok betartását

� 9.) Kapus elkezdi figyelni társai mozgását játék közben, és kezd előre gondolkodni.

� 10.) A szándékos figyelem sokat fejlődött, de még mindig nem képesek folyamatosan koncentrálni,

ez azonban a korosztály végére sokat javul

� 11.) Fő tevékenységi forma a játék és a tanulás

� 12.) Kapusjátékhoz szükséges mezőnyjátékos technikai elemek oktatása a mezőnyjátékosokkal

együtt történik

� 13.) A kapusok sokoldalú képzésére nagy figyelmet kell fordítani- iskolai testnevelés,

szabadidősportok, de a labdarúgó edzésekbe is be lehet iktatni más sportágak mozgásanyagát!

� ( úszás,kosárlabda, torna, röplabda,atlétika)

� 14.) Posztjának nagy egyéniségei kezdik érdekelni, olyan feladatokat kell eléjük tűzni melyet

megtudnak oldani, mert különben kedvüket veszítik

� 15.) Pszichikailag labilisak, teljesítményük ingadozó. Inkább támogató kritikát igényelnek, a hibák

megbeszélése mellett.


Megtanulandó Kapustechnikai elemek 12/13 éves kapusok

Speciális kapustechnikai

elemek

Védés lábbal,

Magas ívű vetődés

Hátra vetődés

Egykezes öklözés, egyenes ütéssel

Egykezes öklözés, horog ütéssel

Kapusjátékhoz szükséges

mezőnyjátékos technikai

elemek

Labdanélküli technikai

elemek

Rúgás külsővel Egy lábbal felugrás és talajra

érkezés megindulásos

testcsellel, (vagy nélkül) előre

irányváltoztatással

Fejelés egy lábbal felugorva a

homlok középső részével

előre/oldalra

Kidobás horogdobással Fejelés vetődéssel, csuka fejes

Kirúgás dropp rúgással, teljes csüddel

és külső csüddel

A kapus (test) cselezése

A távolság lopása

Szabályos ellökés, ütközés

A kapusjáték alkalmazkodik a nagypályás mérkőzés szabályaihoz, Pálya: 105x65m, Kapu: 7,32x2,44méter,

Labda:5-ös méret, Büntetőterület:16,5 méter, Létszám: 10:10 fő+ kapus, Les:van, Partdobás: van, Csere:3

játékos. Javasolt játék rendszer: 3-4-3 (tripla rombusz)


� 1.)A játék továbbra is szerezzen örömet

� 14-15 éves kapusok képzési és nevelési alapjai:

� 2.) A kreatív játék támogatása, a magyarázat átveszi a bemutatás helyét

� 3.) A korosztály nevelési követelményeit fokozatosan emelni kell, kapus alkalmazkodása a

növekvő felelőséghez.

� 4.) A korosztály képzési követelményeit a folyamatosan növekvő fizikai képességekhez és

erősödő lelki tulajdonságokhoz kell igazítani

� 5.) Figyelembe kell venni az egyéni fejlődésbeli eltéréseket,Fokozatosan nő a játékrendszer alapú

képzés ideje

� 6.) Az edzések hossza és terhelése,gyakorisága tovább növekszik, kezdik elviselni az akaraterő

bevetését kívánó gyakorlatokat

� 7.) A megfigyelő képesség tovább nő, lényeg látása szintén fejlődik

� 8.) Jelleme tovább erősödik, ösztönei, szokásai felett egyre jobban tud uralkodni

� 9.) Már képes az edzéseket és a mérkőzéseket végig koncentrálni, kisebb megingásokkal

� 10.) Megpróbálja utánozni a posztján szereplő felnőtteket, ha tetszik annak játéka

� 11.) Technikailag már mindent megtanult a fiatal kapus, s a tanultakat már nagypályás

mérkőzéseken alkalmazni is tudja

� 12.) Játék közben már képesek előre gondolkodni. Teljesítményük már kiegyensúlyozottabb, de

még vannak ingadozások

� 13.) Már viszonylag jól képes feldolgozni a sikert és a kudarcélményt.


A fizikai képességek fejlesztése speciális kapustechnikai elemekkel 14/15 éves kapusok

Speciális kapustechnikai

elemek

Kapusjátékhoz szükséges

mezőnyjátékos technikai

elemek

Labdanélküli technikai

elemek

A labdás és labda nélküli technikai elemek alkalmazkodása a folyamatosan erősödő pozitív

lelki tulajdonságokhoz és fizikai képességekhez

A kapusjáték alkalmazkodik a nagypályás mérkőzés szabályaihoz, Pálya: 105x65m, Kapu: 7,32x2,44méter,

Labda:5-ös méret, Büntetőterület:16,5 méter, Létszám: 10:10 fő+ kapus, Les:van, Partdobás: van, Csere:3

játékos. Javasolt játék rendszer: 4-3-3

Fizikai képességek fejlesztése speciális kapustechnikai elemekkel

Speciális kapus koordinációs gyakorlatok

Fizikai képességek fejlesztése-lapos vetődések

Fizikai képességek fejlesztése- félmagas vetődésekkel

Fizikai képességek fejlesztése-magas vetődésekkel

Fizikai képességek fejlesztése-lapos és magas vetődésekkel

Fizikai képességek fejlesztése-vetődés lapos beadásra

Fizikai képességek fejlesztése-magas labdák rövid és hosszú oldalra

Fizikai képességek fejlesztése-kifutás, legördülés, lecsúszás

Fizikai képességek fejlesztése- kapura rúgások védése

Fizikai képességek fejlesztése-beadásokkal és kifutásos védésekkel


� 1.) A kreatív játék támogatása

16-19/éves kapusok képzési és nevelési

alapjai:

� 2.) A korosztályos nevelési követelményeket fokozatosan emelni kell, a kapus

alkalmazkodása a növekvő felelősséghez.

� 3.) A korosztály folyamán tovább erősödik a huzamosabb ideig tartó koncentráló

képesség, ez hosszabb, adott esetben napi2 edzés végzését teszi lehetővé.

� 4.) Nagyot nő a terhelhetőség a fizikai képességek tekintetében, ezt ki kell használni.

� 5.) Az edzések hossza, terhelése, gyakorisága tovább növekszik, elviselik az

akaraterő bevetését kívánó gyakorlatokat

� 6.) A korosztályos képzési követelményeit a folyamatosan növekvő erőkhöz és

gyorsasághoz kell igazítani.

� 7.) A fizikai képességek fejlesztése nem hathat a te-ta képességek ellen, ezért az

edzőnek úgy kell megválasztania az edzéseszközöket, az intenzitást és a terjedelmet,

hogy azok fejlesztően hassanak a fizikai képességekre, a technikai-taktikai

képességekre és a mérkőzés teljesítményre is.

� 8.) Teljesítményük egyre kiegyensúlyozottabb, a siker kudarc élmény feldolgozása

egyre elviselhetőbb.

� 9.) Építő jellegű hibajavítás, nagyon fontos feladat, edzéseken fontos lenne a

kapusedző jelenléte, tanácsaival meglátásaival nagyban hozzá járulna a kapus

további fejlődéséhez.


A fizikai képességek fejlesztése speciális kapustechnikai elemekkel 16/19 éves kapusok

Játék- cselekvőképességének fejlesztése

Speciális kapustechnikai

Elemek

Kapusjátékhoz szükséges

mezőnyjátékos technikai

elemek

Labdanélküli technikai

elemek

A labdás és labda nélküli technikai elemek alkalmazkodása a folyamatosan erősödő pozitív

lelki tulajdonságokhoz és fizikai képességekhez

A kapusjáték alkalmazkodik a nagypályás mérkőzés szabályaihoz, Pálya: 105x65m, Kapu: 7,32x2,44méter,

Labda:5-ös méret, Büntetőterület:16,5 méter, Létszám: 10:10 fő+ kapus, Les:van, Partdobás: van, Csere:3

játékos. Javasolt játék rendszer: 4-4-2

Fizikai képességek fejlesztése speciális kapustechnikai elemekkel

Fizikai képességek fejlesztése-legördülés, magas beadás,kifutás-legördülés

Fizikai képességek fejlesztése- magas vetődésekkel, hátra vetődés

Fizikai képességek fejlesztése-magas vetődésekkel, legördüléssel

Fizikai képességek fejlesztése-lapos vetődés, kifutás-félmagas vetődésekkel

Fizikai képességek fejlesztése-védés kifutással, beadások, kapura rúgások

Fizikai képességek fejlesztése-beadások védése 2 kezes öklözéssel-1 kezes öklözéssel

Fizikai képességek fejlesztése-kifutás, láb elé vetődések

Fizikai képességek fejlesztése- sorozat rúgások védése

Fizikai képességek fejlesztése-beadásokkal és kifutásos védésekkel


� A gyorsaság és az állóképesség fejlesztésére ugyanazokat a speciális kapusgyakorlatokat használjuk,

de különbség van a gyakorlatok intenzitásában, hosszában és a gyakorlatok közötti szünetek alakításában

� Gyorsaság, ismétléses gyorsaság és erő fejlesztése speciális

� kapustecnikai-taktikai gyakorlatokkal:

� Gyakorlat hossza: 2”-10”

� Gyorsasági edzés hossza: 20’-30’

� Te-Ta cselekvések száma gyakorlatonként: 1-4

� Intenzitás: maximálishoz közeli, maximális

� Szünet a gyakorlatok között: 30”-60”

� ………………………………………………………………………………………………….

� Állóképesség: fejlesztése speciális kapus te-ta gyakorlatokkal

� Gyakorlat hossza: 1’-2’ elfáradás első jeléig (a gyakorlat lelassul, görcsössé válik)

� Állóképesség edzés hossza: min:20’

� Te-ta cselekvések száma gyakorlatonként: magas

� Intenzitás: Gyenge közepes

� …………………………………………………………………………………………………

� Mozgékonyság fejlesztése: speciális kapus te-ta gyakorlatokkal, kiegészítve, sztrecsing gyakorlatokkal

� ………………………………………………………………………………………………………………………………

� A 14-15/és a 16-19 éves kapusok ide vonatkozó gyakorlatai megegyeznek egymással

� A fizikai képességek fejlesztése a kapusok játék cselekvő képességének gyakorlatai ugyanezekkel

a módszerekkel történik!

� Ugyanezek a gyakorlatok alkalmasak a felnőtt kapusok edzésére is


� A felnőtt kapusok játékának összetevői

� A felnőtt kapusok játékának összetevői: a lélek által motivált és a tudat által irányított

kialakult technikai-taktikai képesség,játék stílus és mérkőzés teljesítmény, melyek a

kapura rúgások,beadások,kifutásos védések,védekezés irányítása, valamint az

összjátékban való részvételben nyilvánul meg!


� Felnőtt kapusok edzésének és versenyeztetésének alapjai!

� 1.) A felnőtt kapus játékstílusa feleljen meg a csapat játékstílusának

� 2.) A felnőtt kapus kialakult te-ta játékának , megbízható jó formájának, szinten tartása

� 3.) A mérkőzésen elkövetett hibák befolyásolhatják a mérkőzés alakulását, ennek ellenére a kapus

hibáját a mezőnyjátékosok hibájával együtt el kell fogadni, mert ez is a játék része.

� 4.) A kapus felelősségét, esetleges hibáit nem szabad a vereség fő okának tekinteni, ez feloldja

mások felelősségét, csökkentheti a kapusok teljesítményét

� 5.) A felnőtt kapusokat nem szerencsés a bajnokság közben versenyeztetni az első számú

posztért, ezt addigra el kell dönteni és a bajnokság közben nem jó ha egy egy vereség után

cserélgetjük őket, mert mindkettő, (vagy három) teljesen elbizonytalanodik. A kezdő kapus kapjon

bizalmat hosszabb távra, ha nem tud élni vele akkor nyúljunk a másik kapushoz

� 6.) A kapus teljesítménye nem annyira az akaraterő bevetésétől, mint a gyorsan határozottan

meghozott döntések helyességétől és kivitelezésének sikerességétől függ. Mindent a kapus

mérkőzésteljesítményének kell alávetni, adott esetekben ez nem szokványos döntéseket is

kívánhat az edző részéről. Pl.: fáradság vagy más zavaró körülmény miatt edzés kihagyás.

� 7.) A kapusnak éreznie kell az edző bizalmát és hogy valóban ő a legjobb megoldás a csapat

szempontjából.

� 8.) A felnőtt kapusok hibajavítása eltér a fiatalokétól,- célja nem a kapusjáték tökéletesítése,

hanem a meglevő tudás felhasználása, azon hibákra korlátozódjon amiket felnőtt korban is lehet

javítani.

� 9.) A felnőtt kapusoknak is szükségük van a kapus te-ta és a kapusjáték gyakorlására, a kapura

rúgásokra, a beadások védésére, a kifutással való védésre, az összjátékra és ezek technikai

alapjainak gyakorlására.


� 1.) Pozitív lelki tulajdonságok felhasználása

� 2.) Fizikai képességek edzése

� 3.) Tanulási képesség felhasználása

� 4.) Kapustechnika szinten tartása

� A.) Kapustechnikai elemek felhasználása az edzésmunkában

� A1.) Bemelegítés speciális kapustechnikai elemekkel

� Az edzés jellégének ismeretében

� A2.) Kapustechnikai elemek iskolázása

� Labda és labda nélküli technikai elemek

� A3.) Fizikai képességek edzése speciális kapustechnikai elemekkel

� Állóképesség edzése

� A4.) Gyorsaság, erő edzése, speciális mozgékonyság edzése

� A5.) Regeneráció a speciális kapustechnikai elemekkel

� Edzés gyakorlatok közötti szünetekben

� Regenerációs edzés

� A6.) Speciális kapustechnikai elemek komplex felhasználása az edzésmunkában


� A felnőtt kapusok mérkőzésteljesítménye

� Az alapállás és helyezkedés felhasználása mérkőzésen

� Védés fél térdeléssel és nyújtott zárt állással

� Védés ölelő fogással

� Védés kosárfogással

� Védés legördüléssel

� Védés lecsúszással

� Védés a labda tovább tolásával

� Védés 2 és 1 kezes öklözéssel

� Védés lapos vetődéssel

� Védés Félmagas vetődéssel

� Védés magas és hátra vetődéssel

� Védés lábbal

� Kényszer védések

� A védekezés irányítása

� Támadás indítás kigurítással és horogdobással

� Támadás indítás kézből kirúgással és földről bekk kirúgással

� A kapus összjátéka

� Kivételes esetek

� Felnőtt kapusok mérkőzésteljesítményének kiértékelése


� A bemutató véget ért, köszönöm figyelmüket!

� A bemutató agyagát Bicskei Bertalan: Kapusok könyve

című szakkönyvből válogatta Horváth Győző ZTE GKC

VÉGE

More magazines by this user
Similar magazines