Régi ízek - Szár és Újbarok Községek Körjegyzőségének honlapja

Kisbíró
2066
Szár és Újbarok önkormányzatának lapja XIII. évfolyam • 7. szám • 2009. augusztus
A Saarer Tanzgruppe Litvániában (képes beszámoló a 6. oldalon)
A Conchorito foglya
– Tóásó Előd története
Megdöbbentő hír járta be 2009 tavaszán a
világsajtót: Bolíviában a Santa Cruz-i Las
Américas szállodában április 16-án kommandós
akció során lelőtték Eduardo
Rózsa-Florest, Magyarosi Árpádot és az ír
Michael Martin Dwyert, Tóásót Elődöt és
a horvát Mario Tadicot pedig elfogták. A
hihetetlennek hangzó eset kapcsán készült
felvételek aztán azonnal uralták a témát
felkapó hazai sajtót is. Jó néhányunknak
azonban – így e sorok írójának is – többet
jelentett a téma puszta szenzációnál. Az
elfogott Tóásó Előd ugyanis Száron lakott
nővére családjával (2006-ban képviselő-jelöltként
ismerhették meg sokan). Mindezeken
túl jó ismerős, kolléga is, akinek sorsa
semmiképp nem lehet közömbös számunkra.
A szenzáció csitultával érdemes öszszegezni,
hogyan is jutott Előd Bolíviába!
(folytatás a 9. oldalon)
Régi ízek
Egyre többen vagyunk, akikben
alábbhagyott a nyugati-európai
termékek iránti lelkesedés. Rájöttünk,
mi magyarok is képesek
vagyunk minőségi termékeket
létrehozni, s ezzel saját munkahelyünket,
megélhetésünket védeni.
Így gondolkodik Gólya János
is, aki feleségével, Dr. Szendrák
Andreával együtt nemrégen
élelmiszer manufaktúra üzemet
létesített falunkban. A létesítményben
csak szári lakosok dolgoznak.
Folytatódik sorozatunk,
amely a nagyobb szári vállalkozókat
mutatja be. (folytatás a 4.
oldalon)
Szár Községért Díjat vehetett át augusztus 20-án
a Német Nemzetiségi Népdalkör

Kisbíró
2
• XIII. évfolyam • 7. szám • 2009. augusztus
Újbarok Megtörtént annak a fűkaszának a beszerzése,
melyre pályázaton nyert az Önkormányzat 270.000 Ft-ot.
A nyár folyamán több pályázat került beadásra: a Barok
utca burkolatának felújítására, a temető felé vezető út aszfaltozására,
és a ravatalozó és környékének felújítására.
Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács értesítése
alapján mindhárom pályázatot befogadták, elbírálásuk rövid
időn belül várható.
A falubejárás során észlelt problémákról – főként parlagfű
miatt – felszólítást kellett kiküldeni néhány ingatlan tulajdonosának.
A felszólításra elvégzett munkák ellenőrzése
is megtörtént. A parlagfű folyamatos irtása mindenkinek
kötelessége saját területén. Kérjük a lakosságot, hogy közterületeken
ne tárolják sem az építési törmeléket, sem a
zöldhulladékot, erre saját telküket használják. Felhívjuk a
figyelmet, hogy országos tűzgyújtási tilalom van érvényben!
Körkérdés:
Szerepet vállana-e egy új polgárőrség
munkájában?
Nitti Ferenc (vállalkozó):
Valószínűleg javítaná a közbiztonságot, ha
újraalakulna a polgárőrség Száron. Biztosan
segíteném a működésüket pénzzel, hogy
tudjanak venni azt, ami szükséges. De nem
szívesen járnám éjszaka a falut. Régebben,
amikor a falunak saját rendőre volt, akinek
mindennapos kapcsolata volt az emberekkel, mintha kevesebb
lett volna a bűncselekmény.
Mayer László (üzletkötő):
A saját rendőrünk figyelte az árusokat is, akik
a házakhoz becsöngettek. Bár azt gondolom,
a mostani lopások elkövetőinek valaki súg,
aki jól ismeri a száriakat. Honnan tudnának
különben a kertek alatt belopózni? A polgárőrséget
jó dolognak tartom, bár inkább az
embereknek kellene hármas-négyes csoportokban kiülni a
kertekben éjszaka néhány héten keresztül, és figyelni. A polgárőrségben
sajnos nem tudnék részt venni, mert egész nap
vezetek, estére fáradt vagyok.
Önkormányzati hírek
Juhász István (gipszkartonszerelő):
Jó, ha van egy faluban polgárőrség, de
én nem szeretnék részt venni a tevékenységükben.
Kern András (vállalkozó):
Jó ötletnek tartom, hogy legyen polgárőrség,
főleg, hogy az utóbbi időben sok a betörés.
Sajnos nekem elég kevés a szabadidőm, későn
érek haza, hétvégén is legtöbbször dolgozom.
Nehezen tudnék ilyen feladatokat is
vállalni, de szívesen csinálnám.
A kőbányában több ellenőrzött robbantást végeztek. Ezekben
az esetekben nem volt észlelhető hatás egyik ellenőrzött
ingatlannál sem. Volt azonban egyéb esetekben panasz a
Vajda János utcából, ezért igyekszünk minden robbantásnál
megfigyelőkkel részt venni. A Kitermelőt ismételten felszólította
írásban az Önkormányzat, hogy az április 29-i lakossági
fórumon bejelentett panaszokat haladéktalanul vizsgálja
ki, a kárbejelentőkkel vegye fel a kapcsolatot.
A gazdálkodás az első félévben a költségvetésben terezettnek
megfelelően alakult.
Két képviselő-testületi tag teljes tiszteletdíjáról, egy pedig díjának
feléről mondott le az első félévben közösségi célokra:
civil szervezetek támogatására, és a falu fásítási programjának
megvalósítására, a Tájház karbantartására.
Szár – Óvodaépítés
A projekt kapcsán a következő előrehaladás történt a nyár
folyamán. 2009. július 23-án került sor Veszprémben a támogatási
szerződés aláírására. A képviselő-testület augusztus
3-i ülésén a törvényi előírásoknak megfelelően tervellenőri és
műszaki ellenőri feladatok ellátására több pályázó közül választott.
Műszaki ellenőrnek a Várkapu Bt.-t (Székesfehérvár)
2 175 000 Ft-ért (áfával), tervellenőrnek a T3 Mérnökiroda
Kft-t (Székesfehérvár) 1 725 000 Ft-ért (áfával).
A kivitelező kiválasztása érdekében lebonyolított közbeszerzési
eljárás keretében augusztus 10-én zárult le az ajánlattételi
időszak, és a bíráló bizottság javaslatára a képviselőtestület
a budapesti Lasancz-Bau Kft. bruttó 185 333 775
millió (eszközbeszerzés nélkül) forintos ajánlatát fogadta el.
A szerződéskötést követően szeptemberben megindulhat az
építkezés.
Gólyahír 2009
Nagy Laura Hanna 2009.05.06.
Anyja neve: Wachter Viktória, Apja neve: Nagy Olivér
Bédeg Ramóna 2009.05.12.
Anyja neve: Pinczel Andrea, Apja neve: Bédeg Rajmund
Egervári Mátyás András 2009.06.01.
Anyja neve: Szabó Helga, Apja neve: Egervári Zoltán
Nagy Dániel 2009.07.10.
Anyja neve: Freész Diána, Apja neve: Nagy György
Németh Márton 2009.07.24.
Anyja neve: Nagy Szilvia, Apja neve: Németh Norbert
Zsobrák Zsófi a 2009.07.27.
Anyja neve: Misutka Annamária, Apja neve: Zsobrák György
Hermann Lara Ildikó 2009.07.29.
Anyja neve: Laurencsik Ildikó, Apja neve: Hermann Antal
Kelemen Hans Jürgen 2009.07.25.
Anyja neve: Némedi Zsuzsanna, Apja neve: Kelemen Maik
Pötördi Bence 2009.08.04.
Anyja neve: Szabó Ildikó, Apja neve: Pötördi Péter
Rónai Ágnes 2009.08.09.
Anyja neve: Szentpály-Juhász Orsolya, Apja neve: Rónai Gergely
Torma Réka 2009.08.17.
Anyja neve: Klébert Andrea, Apja neve: Torma Gyula
Ezúton szeretnénk gratulálni a kedves szülőknek gyermekük születéséhez,
valamint kívánunk sok boldogságot és jó egészséget
felneveléséhez!

XIII. évfolyam • 7. szám • 2009. augusztus •
Kisbíró
Szár, a Vértes kapuja – de éjjel lakat kéne rá!?
Az idén nyáron soha nem látott betörési hullám vonult végig
Száron. Két éjszaka alatt kb. 15 háztartásban jártak betörők, és
csaknem ugyanennyi olyan kertben, udvarban fordultak meg
a tettesek, ahonnan végülis nem tulajdonítottak el semmit.
Pontos adat a betörések mértékéről nincs, mert tudomásunk
szerint csak kettőt jelentettek be a rendőrségen. A július közepén
történt első hullámból például senki. „Miért tennék
feljelentést? Kinek van kedve, ahhoz a nagy procedúrához és
hivataloskodáshoz, akkor, amikor tudom, hogy semmit sem kap
a betörő!?” – mondta az egyik károsult. Hogy mire alapozza ezt
a kijelentést, arra elég annyi, hogy bármilyen húszezer forinton
aluli lopás Magyarországon csak a szabálysértés kategóriájába
tartozik, aminek elévülési ideje 6 hónap, maximális büntetése
150 000 forint vagy 60 napi elzárás. De általában csak a lopott
tárgy értékét fizettetik vissza a tolvajjal. Ezért pedig joggal gondolják
sokan, hogy felesleges a rendőrséghez fordulni.
Ebbe a kategóriába tartozik a szári (és újbarki) betörések
zöme. Ennek is a legenyhébb ún. „dolog elleni erőszak nélküli”
lopás csoportjába. Azaz a tolvajok általában nem okoztak
kárt a lakásban, hanem egyszerűen besétáltak oda, és a
legkülönbözőbb tárgyakat vitték el: párezer forintot, mélyhűtött
húst, fűkaszát, lézeres szintmérőt stb. A két utóbbi
haladta csak meg az említett húszezer forintos határt, amely
így már a bűncselekmény kategóriájába tartozik. Ráadásul
a szintmérőért az udvarban álló autót is feltörték. „Nálam
a saját csákányommal verték le a kamra lakatját, de nem
vittek el semmit.” – adta hírül egy másik károsult. Bizony
csak találgatni lehet, miért viselkednek ennyire különbözően.
Merthogy ugyanazokról van szó, az biztos:
„Még ha a lopott tárgyak különbözősége nem is, a betörés
módszere, helye és ideje arra enged következtetni, hogy
egy elkövetői körről van szó.” – tudtuk meg a rendőrségtől.
További információt a nyomozás részleteiről persze nem
hozhatnak nyilvánosságra, és találgatni lehet afelől is, hogy
van-e helyi tippadó, esetleg elkövető a bandában.
A két hullámot földrajzilag is el lehet különíteni. A július közepi
az Arany János utca eleje és a vele párhuzamos Rákóczi
utcai rész házaira esett, míg a július végi betörések az alsó
Rákóczi eleje – Móricz Zsigmond utca szögletben történtek.
Mindkét nagyobb értékű lopás az utóbbihoz kötődik.
A módszerek hasonlóságáról már esett szó: a legtöbb helyen
a kertből mennek a tolvajok a ház felé, és a nyitott melléképületek
kapuin hatolnak be. Ezért a rendőrség és a polgárőrség
arra kér mindenkit, hogy a nyári melegben is zárják a kapukat
és az ajtókat még nappal is. Előfordult ugyanis olyan,
hogy egy család a kertben piknikezett, míg a tolvajok elölről
bementek a nyitott lakásba. Mindezek mellett ne engedjenek
a közelükbe utcai árusokat, ne tartsanak otthon sok pénzt, és
járjanak éber szemekkel. Ha bármi szokatlant látnak, hívják
nyugodtan a rendőrséget, írják fel a gyanús autók rendszámát
és bármi zajra, kutyák ugatására figyeljenek jobban oda.
Mit vetettek partra a betörési hullámok?
Sokan sokféléről beszélnek, több megelőzési terv is napvilágot
látott a falu utcáin. Itt van például a Szári Polgárőrség.
Vagy nincs itt? Kútvölgyi István vezető elmondta, hogy bizony
vannak gondok a civil szervezet működésében, de az elhíresztelt
megszűnés még nem következett be. Ezt elkerülendő
igyekszik a meglévő tíz mellé új tagokat is felvenni, fiatalokat
és időseket egyaránt, így a jövőben a Nyugdíjas Klubot is
külön megkeresi toborzási céllal. Az akciónak már két új tagot
köszönhet a polgárőrség, köztük Garán Éva polgármestert.
Kútvölgyi István a nehézségek között említette a lakosság
közömbösségét, és az önkormányzat csekély mértékű –
110 000 forintos – támogatását, amely, mint mondta, „kevesebb,
mint egy gyerek éves zsebpénze”.
Új alternatíva lehet két helyi rendőr, Éles András és Stock Szabolcs,
kezdeményezése, akik a betörések hatására helyi fiatalokat
szerveztek be járőrözés céljából. „A csapatban még van hely!” –
üzenik a száriaknak. Emellett járják a falut, benéznek egy-egy
portára, hogy jelenlétükkel megnyugtassák az idősebbeket.
Bizony egy erős polgárőrségnek nagy elrettentő hatása lehetne.
Többen mondták már, hogy miért nem fog össze a két falu, Szár
és Újbarok, ilyen téren. Ez is járható útnak tűnik, ha Gyermely
és Szomor példáját nézzük. Ott két faluból több mint negyvenen
tartoznak a polgárőrséghez. A két önkormányzat woki-tokikkal,
egy telefonnal és egy lámpával támogatta őket, a benzinpénzt
saját zsebből állják. A tagok között nagyvállalkozók és képviselők
is találhatók szép számmal. Mindennap délután öt órától este
tizenegyig járőrözik két ember saját kocsival, és a polgárőri kötelék
ott többeknél első számú barátsággá erősödött.
Persze nem ez az egyetlen megoldás. Térfigyelő kamerák kihelyezésével
is sokan példálóznak, hiszen a faluba lényegében
három úton lehet kocsival behajtani, ezt könnyű lenne
egy-egy kamerával ellenőrizni – vélik az „ötletadók”.
Mindezek mellett az elsődleges védelemért mindenki maga
felel. Ezek közül pedig a legalapvetőbb: zárni kell az ajtókat.
schp
A tisztifőorvos közleménye
Magyarországon is folyamatosan emelkedik az influenza
A(H1N1) vírus által okozott megbetegedések száma. A laboratóriumi
vizsgálatok 2009. július 28-ig 70 esetben erősítették
meg az influenza A(H1N1) vírus kóroki szerepét.
Felhívjuk a lakosság figyelmét az ilyenkor javasolt higiénés
szabályokra, amelyek a következők:
• Köhögéskor vagy tüsszentéskor tartson papírzsebkendőt
a szája és az orra elé (ha épp nincs kéznél, akkor is
inkább a könyökhajlatába, és ne a tenyerébe köhög-
jön/tüsszentsen).
• Használat után a zsebkendőt dobja a szemétgyűjtőbe.
• Gyakran mosson kezet meleg vízzel és szappannal, kü-
lönösen köhögés, tüsszentés, orrfújás és a zsebkendő
kidobása után. Ezzel megakadályozhatja, hogy a kezé-
ről a szabad szemmel nem látható kórokozók tárgyak-
ra, felületekre, onnan mások kezére, nyálkahártyájára
kerüljenek. Ne érintse a szemét, orrát vagy száját a pisz-
kos kezével.
Amennyiben kérdése merül fel az influenza A (H1N1)
vírus tüneteivel, a megbetegedésekkel kapcsolatosan,
munkanapokon 8 és 16, munkaszüneti napokon 9 és 13
óra között hívja a 06-80-204-217-es telefonszámot.
Tisztelettel: Dr. Gömöri Gábor
kistérségi tisztifőorvos
3

Kisbíró
• XIII. évfolyam • 7. szám • 2009. augusztus
Régi ízek
(folytatás a címlapról)
– Nyírségi születésű vagyok, mai napig ott él az édesanyám,
és a nagymamám – kezdi Gólya János. – Édesapám sajnos
már nincs közöttünk. Egyszerű, hagyománytisztelő katolikus
családból származom, nagyszüleim gazdálkodtak,
nagyapám kisbíró volt, mellette méhészkedett. Szüleim
képzett emberek, akik engem is a tanulásra ösztökéltek. A
gyermekkoromból táplálkozom, ahol a nagymama szava
szent, vasárnaponként húsleves gőzölög az asztalon, a töltött
káposztát legjobban édesanyám ma már kilencven éves
anyukája tudja a elkészíteni. A húst pici családi gazdaságban
termeljük meg úgy, mint régen. Mindenféle baromfink
van, s kevés nyúl. A kedvencem a gyöngytyúk. Néha órákig
bámulom őket, gyönyörűek, amint hullámozva repülnek.
Szeretjük a tiszta ízeket, otthon hagyományos konyhát viszünk.
A tizenhárom éves Friderika lányunk is nagyon
ügyes, sokat segít édesanyjának.
Ha hazamegyek, nagymamámmal a mai napig együtt vágjuk
le a nyulat, vagy végigsétálunk a méhesben, amely hajdan
több száz családból állt. Már csak néhány méhcsalád
maradt, nagymamám épp elbír vele. Ilyenkor rengeteget
beszélgetünk. Egy csomó mindent szeretnék megtanulni
tőle. Hihetetlen nagy életbölcsességgel rendelkezik, amit jó
lenne megfogadni, továbbvinni, átadni. Talán nem mindent
kell megőriznünk a múltból, mert az idő halad, és fejlődni is
kell, de vannak dolgok, amit nem szabad elhagyni. „Akinek
nincs múltja, nincs jövője sem”.
A miskolci egyetem gépészmérnöki karára jártam, ott ismerkedtem
meg jogász feleségemmel, Andreával. Az egyetem
utolsó évében kezdtem érdeklődni az élelmiszergyártás
iránt. Ez közvetlenül a rendszerváltás után történt, amikor
mindenki kereste a helyét. Több cégnél dolgoztam, tanultam
a szakmát, míg elindítottuk saját vállalkozásunkat. Citromlevet,
majd szénsavas üdítőket kezdtünk el gyártani majd’
húsz évvel ezelőtt. Kis költséggel dolgoztunk, sok mindent
magunk csináltunk. Három műszakban folyt a munka közel
80 emberrel. Meghatározó forgalmat értünk el 15 év alatt.
Amikor az unióba belépett Magyarország, kiléptem a cégből,
üzlettársamnak adva át a tevékenységet. Azt gondoltam,
a beáramló olcsó szlovák és lengyel termékekkel nem
biztos, hogy fel tudjuk venni a versenyt. Éreztem, hogy eljött
az idő, hogy teljesen más céget alapítsunk, olyat, amit mindig
szerettem volna: magas minőségű terméket, amelyben
sem adalék, sem tartósítószer nincs, s a külseje szép, ter-
4
mészetes. Emlékszem, amikor Andreával bementünk egy
üzletbe, s nézegettük a magyar szörpöket. Rájöttünk, hogy
eltűnt a jó minőségű magyar szörp. A saját készítésű szörp a
háziasszony büszkesége volt sokáig, a magyar gasztronómia
része. Szerencsére Száron mai napig készítenek szörpöt.
Mi olyan terméket szerettünk volna csinálni, amelyen ránézésre
érződik, hogy ezt a terméket szívből készítik, kézműves
munkával. Kívül, belül.
Ezért, ha lehet, ragaszkodunk a szári dolgozókhoz. Családias
körülményeket szeretnénk, olyan közvetlen viszonyt,
amelyben bármelyik kollégánk bármikor fordulhat hozzánk.
A címkéket feleségemmel és egy művésznő barátunkkal közösen
terveztük.
Hat fajta szörppel kezdtünk, ma már 23 fajta van. Év végére
várhatóan 30-féle lesz. Aztán mézet is szeretnénk kiszerelni,
és jó lenne elindítani a minőségi magyar dzsemgyártást
mézzel, bár addig még sok munka van hátra. A nevünk is
átalakult: STORK Élelmiszer Manufaktúra lettünk.
S hogy miért éppen Szár?
A feleségemmel keresni kezdtünk egy telephelyet, ahol méltó
környezetben készíthetjük a mézes termékcsaládot.
Több települést megkerestünk, de Szár községbe egyszerűen
beleszerettünk. A táj fantasztikus, a település: a képviselőtestület
és a polgármester asszony is nagyon kedvesen
fogadtak bennünket.
Nyitottak voltak irányunkba, tetszettek a termékeink is.
Szeretnénk egy kifejezetten szári szörpöt is készíteni, mert
szeretnénk kötődni a településhez: ott lenni a fontosabb
rendezvényeken, amelyeket erőnkhöz mérten támogatni is
szeretnénk.
Szívesen megmutatnánk a szári óvodásoknak, hogyan készül
a kézműves szörp, s a méz.
Nagy öröm és bíztatás számunkra az is, ha a vásárlók gratulálnak,
bíztatnak bennünket. Sokan azt kérdezik, hol vásárolhatnak
tőlünk közvetlenül.
Mindig a helyi, a Rákóczi úti pékség mintaboltjába irányítjuk
őket, ahol jóval olcsóbban lehet megvásárolni a termékeinket,
mint máshol, mert szeretnénk, ha a szári lakosok
kevesebb pénzért juthatnának az itt készített kézműves
termékekhez.
Konkoly Edit

A Lustige Buamnak ebben a hónapban
annyi fellépése van, hogy alig
tudtunk időpontot egyeztetni a zenekar
vezetőjével, Hollósy Zsolttal. Játszanak
bálokat, esküvőket, de egyéb
rendezvényeken is szerepelnek.
– Mikor alakult a zenekar?
2005-ben, és azóta Lustige Buam a
nevünk. Azért választottuk ezt a nevet,
hogy tükrözze vidámságunkat,
jókedvüket.
Az alapítók közül hárman vagyunk ma
is tagok: Czencz Balázs, Fáczán Zoltán
és jómagam. Az évek során zenét tanuló
fiatalok kerültek közénk, akik több
hangszeren is játszanak. Juhász Péter
trombitál és szaxofonozik. Riffel Tibor
trombitál, Zeke Péter tubázik, basszusgitározik.
Ő egyébként zenetanár, a
bicskei zeneiskola igazgatóhelyettese.
Tibi és Peti csákváriak. De mi, „régiek”
sem maradunk le: Balázs trombitálni,
szintetizátorozni és gitározni is tud, én
trombitálok és harmonikázok.
– Milyen fellépéseitek voltak mostanában?
– Mi rendeztük az újbarki búcsúbált.
Ez sok szervezést, utánajárást
XIII. évfolyam • 7. szám • 2009. augusztus •
Civil szféra: Az újbarki zenekar, a Lustige Buam
igényelt, de nagyon jól sikerült. Reméljük,
mindenki jól érezte magát!
Itt ragadom meg az alkalmat, hogy
köszönetet mondjak azoknak, akik
segítettek a szervezésben, a sátor felállításában,
díszítésében. Az Önkormányzat
is támogatta a rendezvényt,
nekik is köszönjük.
Fellépéseink minden hónapban vannak.
Játszottunk már Zsámbékon,
Bicskén, Tatabányán, Móron,
Mányon, Száron, Vértesbogláron.
Repertoárunk is sokat gazdagodott.
Játszunk magyar és külföldi slágereket,
sváb és cseh polkákat, keringőket.
Fellépéseink zenei anyagát
természetesen mindig az igényeknek
megfelelően állítjuk össze.
– Ehhez biztos sokat kell gyakorolnotok.
– Hetente próbálunk Balázséknál.
Egyik héten a sváb darabokat, másik
héten a magyar számokat tanuljuk. Balázs
a „kottafelelős”. Ő készíti és sokszorosítja
őket számítógépen. Ebben segít
nekünk Farkas Tamás is, aki zenetanár,
Száron is tanította a gyerekeket. A szervezési
feladatokat jórészt én végzem.
– A búcsúbálban szép számmal voltak
Kisbíró
a környező településekről is. Van már
„törzsközönségetek”?
– Mondhatjuk, hogy van 30–40 ember,
aki mindig eljön azokba a bálokba,
ahol mi játszunk. Újbarkon kevesen
járnak bálba, kár, hogy nekünk
nincs olyan vidám, összeszokott faitalságunk,
mint például Szárnak. Jó
lenne, ha itt helyben össze tudnánk
fogni a gyerekeket, velük pedig talán
a szüleiket is. Igyekszünk a falu életében
részt venni. Ünnepi alkalmakkor
zenélünk a templomban, május elsején
zenés ébresztőt játszottunk, és én
az énekkar tagja is vagyok, harmonikán
kísérem őket. Vannak támogatóink
is, nekik köszönhetően megjelent
egy cd-nk. Honlapunkon pedig bárki
meghallgathatja számainkat. (www.
lustigebuam.mlap.hu)
Már jön Balázs, pakolni kell, hamarosan
indulnak Mórra egy lakodalomba
zenélni.
– Köszönöm az interjút, sok sikert kívánok!
msk
5

Kisbíró
6
• XIII. évfolyam • 7. szám • 2009. augusztus
Élményeink emlékei
Beszámoló Saarer Tanzgruppe nyári külföldi utazásairól
Tizenegy fellépés és három külföldi út után nehéz pár mondatban
összefoglalni a Saarer Tanzgruppe idei nyarát. Címszavakban
talán könnyebb lenne: Erdély a tájaival, Litvánia
a báljaival, Németország a vendéglátó családjaival bűvölt
el bennünket.
Nehéz ez a pár mondat, mert az ízek, a színek még ma is
összefolynak, és színes mozaikképként vésődnek emlékeink
közé. Fülünkben halljuk a möckenlohei fúvósok indulóját,
ami rögtön a székely himnusz dallamával keveredik bennünk.
Behunyt szemmel is látjuk a tapsoló-tomboló litván
népáradatot, a literes korsókat asztalhoz verő münchenieket,
a Tordai-hasadék rettentő szikláit. Orrunkban még terjeng
a Mária-napi ünnepi mise tömjénfüstje, és szédülünk
a fogatlan lengyel szertáros néni vegyespálinka-bukéjától.
Egyszerűbb tehát a számoknál maradni: a 55 kistáncost
és szülőt táboroztattunk július 6. és 10. között az erdélyi
Gyergyó-medencében, a hagyományos utánpótlás tánctáborában.
Újra meghívást kaptunk az Europeade fesztiválra
a litvániai Klaipeda városába, ahol az 51 fős szári delegáció
július 23-án nagy sikert aratott a nyolcezer néző előtt
megrendezett nyitógálán. Augusztus harmadik hétvégéjét
pedig a németországi testvéregyüttesnél, Möckenloheban
töltöttük azokkal a táncosokkal, akik februárban fogadtak
német vendéget. A Gaudi Buam zenekarral kiegészült 27
fős csapat lélekemelő napokat élt át a bajor kisfaluban.
Mert Szárt, a falunkat, büszkén képviselve érezhettük át,
amit az ottani polgármester mondott nekünk: „a zene és a
tánc a mennyei javakból valók.”
schp

Augusztus 20.
A hagyományokhoz híven zajlott az
augusztus 20-i ünnepség Száron. Államalapító
királyunk Szent István, ill. az új
kenyér ünnepét idén nem zavarta meg
rendkívüli időjárás. Garán Éva polgármester
asszony ünnepi beszédében a
közösséget szolgáló tettekről és felelősségvállalásról
szólt. Ezt követte a felszentelt
új kenyér megszegése. A Petőfi
Sándor Művelődési Ház színjátszói az
István, a király c. darabot idézték meg.
Fellépett a Német Nemzetiségi Népdalkör,
az Ezüst Évek Nyugdíjasklub, ill. Német
Nemzetiségi Tánccsoport.
Ezután a Szár Községért Díj átadása
következett. Csoport kategóriában a
Német Nemzetiségi Népdalkör, míg
az egyéniben a tavaly ősszel elhunyt
főszerkesztőnk, Freész Károly lett posztumusz
a jutalmazott. Végül a Szár
Községért Baráti Kör képviselői átadták
a Szép, tiszta Szárért emléktáblákat
a legszebb porták tulajdonosainak. nj
Garán Éva polgármester asszony
beszéde
A Szép, tiszta Szárért elismerés átadása
XIII. évfolyam • 7. szám • 2009. augusztus •
A Szár Községért díj
átvétele
A nyugdíjasklub énekkara
Fellép a tánccsoport
Kisbíró
A színjátszók előadása Az új kenyér megszegése
7

Kisbíró
8
• XIII. évfolyam • 7. szám • 2009. augusztus
Genzwein Ferenctől búcsúzunk
Megrendülve értesültünk a halálhírről, hiszen a legutolsó pillanatig
nem akartuk elhinni, hogy Feri bácsi elhagy minket.
Szár gyászol.
Ki-ki gyászolja a maga Genzwein Ferencét, a tanár urat, a Feri
bácsit, a Francit. Azt az embert, aki bebizonyította Szárnak, hogy
egy kis falu osztatlan iskolájából is eljuthat egy kis parasztfiú a
csúcsra. Mert mi az, ha nem egy hivatás csúcsa, hogy falusi fiúból
lett középiskolai tanárként a tatabányai az Árpád Gimnáziumban,
majd a Közgazdaságtudományi Egyetemen és a Trefort
utcai Gimnáziumban töltött évek után valaki az ország első gimnáziumának,
a „Fazekasnak” az igazgatója lehet, és nemzetközi,
országos hírű tudósokat, szakembereket bocsáthat útjára.
Azt az embert gyászoljuk, aki szakmai karrierje legfénylőbb
éveiben is mindig gondolt a szári emberekre, segítette őket,
ahol csak tudta. Soha nem felejtette el, honnan indult, és
mindig vissza akart juttatni valami abból, amit ő kapott.
Soha nem felejtette el, hogy egy jó szemű szári tanító és
pap ösztönözte a tanulásra. A családján és a munkáján kívül
mindig Szár volt számára a legfontosabb.
Gyászoljuk azt az embert, akinek csodáltuk tudását, felkészültségét.
Ő volt az első szári, aki közismertté vált, és az
első, akit tudományos műsorokban a televízió képernyőjén
láttunk viszont, és csodálva néztük, hallgattuk, amint számunkra
sokszor érthetetlen, de csodálatra méltó dolgokról
beszélt, hiszen diákok ezreit tanított az Iskola Televízió jóvoltából.
Becsültük és tiszteltük.
Gyászoljuk azt az embert, aki a matematika világából és a
tanári hivatástól visszavonulva, visszaköltözött szülőfalujába,
hogy nyugdíjas éveiben is javára legyen szülőfalujának.
Mert Genzwein Ferenc szolgálta és segítette a települést.
Azzal is, hogy múltját meg akarta őrizni a jövőnek. Büszke
volt sváb származására. Összegyűjtötte emlékeit a régi
szári életről, és igyekezett minél szélesebb körben továbbadni
mindazt, amit ő saját maga átélt, tapasztalt. Számára
a hagyományok felelevenítése a saját gyermekkori életformájának
felidézése volt. Számunkra pedig, akik már nem
tapasztalhattuk meg a sváb élet mindennapjait, Feri bácsi
volt a lexikon, a szabadegyetem. Zarándokhellyé vált a ház,
ahol élt. Összegyűjtötte és leírta a dalokat, a szári recepteket,
és a szári hagyományokat. Sajnos, már nem volt ideje
arra, hogy mindezt publikálhassa is.
Mindenre figyelt, ami Száron történt: akár oktatásról, akár
településfejlesztésről, akár a település a gazdálkodásáról,
Villámkérdés
Kisbíró: A járdafelújítás kapcsán miért nem szedik
fel a régi járdát mindenhol a Rákóczi úton?
Önkormányzat: A kivitelező dönti el, hol szükséges felszedni
a járdát és hol nem. Több tényezőt vesznek figyelembe:
például milyen a régi járdaszakasz állapota, hogyan lehet
illeszteni hozzá az új burkolatot, milyen az esetlegesen így
kialakuló szintkülönbség, öreg házak esetében sérülhet-e
a ház a munkafolyamat során, hogyan lesz a legstabilabb
a lerakott új járdaszakasz stb. Természetesen a költséghatékonyság
is fontos tényező.
sportról volt is szó. Volt véleménye mindenről, amit érdemes
volt meghallgatni és megszívlelni. Sok jó tanácsot adott
és sokszor figyelmeztetett – amiért különösen hálásak vagyunk
– az esetleges hibákra. Bárki számíthatott rá; a képviselő-testület
tagjai, a pedagógusok és mindenki, aki hozzá
fordult. És bizony sokan fordultunk hozzá.
Genzwein Ferenc volt a megálmodója és később a motorja
a település hírét messzire vivő Romhányi orvos találkozónak.
Ezzel példát mutatott nekünk abból, hogyan kell alázattal
tisztelni a tudást, az emberi nagyságot. Egy másik tudomány
művelőjeként tudta, hogy milyen tisztelet jár – járna
– egy tudósnak.
Mindent latba vetett Szár előbbre juttatásáért. Levelezett,
telefonált, ha úgy vélte, segíthet Szárnak. Nagyon sok embernek,
nagyon sokat adott. A település Szár Díszpolgára
címmel ismerte el a tevékenységét.
Genzwein Ferenc fontos szári intézmény volt. Ahogyan minap
valaki megjegyezte: Feri bácsi halálával lezárult egy
korszak a település életében. Emlékét szívünkben őrizzük
tovább.
Garán Éva polgármester

XIII. évfolyam • 7. szám • 2009. augusztus •
A Conchorito foglya – Tóásó Előd története
(folytatás a címlapról)
A 29 éves Tóásó Előd
Szovátán végezte általános
és középfokú tanulmányait.
Ezt követően
Magyarországon, a Berzsenyi
Dániel Főiskolán
informatika tanári végzettséget
szerzett. Tatabányán
tanított a Mikes Kelemen
Középiskolában.
Ezzel párhuzamosan a
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi
Egyetem had- és
biztonságtechnikai mérnöki szakának levelező hallgatója
volt (bár korábban szívbetegsége miatt katonai szolgálatot
nem teljesíthetett). Tanári állását feladta, illetve a 2008-
2009-es félévben felfüggesztette egyetemi tanulmányait.
November elején előbb Írországba ment munkát keresni,
onnan utazott Bolíviába Eduardo Rózsa-Flores hívására. Az
ígéret szerint megismerhette volna Dél-Amerikát, és informatikai
munkával jó fizetésre tehetett volna szert.
Előd Bolíviába való visszatérésének részletei még nem
tisztázottak teljesen. Viszont felvetődik a kérdés: miért épp
Santa Cruz városa volt a cél?
A csoport vezetője, Rózsa Flores Eduardo televíziós interjújában
azt közölte: szülőhelyéről, Santa Cruzból kérték fel
hogy segítsen megszervezni az országrész védelmét. Bolíviában
kelet és nyugat között régóta nagy a feszültség, és a
keleti tartomány, Santa Cruz már egy ideje fontolgatja a különválást.
A probléma gyökere, hogy bolíviai viszonylatban
gazdagnak számít Santa Cruz tartomány, ahol az exportképes
földgázmezők és nagybirtokok találhatók. Ez a vidék, melyen
az egykori európai gyarmatosítók leszármazottai élnek,
kulturálisan is különbözik a magashegyvidéki indiánok által
lakott nyugati országrésztől. Morales elnök elkezdte a kelet
viszonylagos gazdagságának országos szétosztását, amit keleten
viszont kifosztásként értékelnek. Ezért válhat Santa Cruz a
bolíviai ellenzék fő bázisává.
Ezek után tekintsük át, mi is történt április 16-án! A hivatalos
verzió szerint a terroristacsoport „az állam biztonsága elleni
támadásra” készült. Részt vettek Saúl Ávalos autonómiaügyi
miniszterhelyettes és Julio Terrazas bíboros elleni merényletben,
Morales elnök meggyilkolását készítették elő, valamint
Santa Cruz elszakítására törekedtek. Emiatt egy rajtaütés
keretében tűzharc során megölték a csoport 3 tagját, kettőt
elfogtak és a La Paz-i San Pedro börtönben előzetes letartóztatásba
helyeztek. A csoport elleni legfőbb bizonyíték egy
három és fél perces nagyon rossz minőségű videofelvétel a
merénylet tervezéséről, ami valószínűleg mobiltelefonnal készült,
és a hang nem is kivehető.
A hivatalos verzió azonban sok ponton megkérdőjelezhető,
koncepciós jellegű. „Tóásó Előd úgy emlékszik erre az éjszakára,
hogy hajnali négy körül lövések zajára riadt fel, és azonnal
kiugrott az ágyából. Ezzel volt szerencséje és azzal, hogy az ő
ajtaja előtt valamiért késtek egy ütemet a lövéssel a katonák. A
golyók elsüvítettek mellette és bevágódtak az ágyba – a magyar
fiú három golyóra emlékszik, a jegyzőkönyv tizenhárom lyukat
említ a szoba ajtaján. A katonák a lövések után berúgták az
Kisbíró
ajtót, és meglepődtek a velük szemben felemelt kezekkel álló,
majd a padlóra lefekvő fiú láttán. A reptér fele vezető úton, a
repülőben, majd a fővárosban a börtönig folyamatosan verték,
egyszer még egy kibiztosított revolvert is a fejéhez szorítottak
azzal, hogy most meghal.” (Magyar Nemzet – 2009.07. 21.)
Kiderült, hogy mielőtt a kommandósok megérkezett volna a
szállodába, valaki a világhálóról betört a hotel számítógépes
rendszerébe és lekapcsolta az ipari kamerákat – a személyzet
csak reggel kilenc után tudta a rendszert újra üzembe állítani. A
fegyveresek pontosan tudták, kit keresnek és hova kell menniük
(Bolíviai lapok szerint beépített ember lehetett a csoportban). A
negyedik emeleten a katonák az ajtó felé fordulva vártak a tűzparancsra,
szobaalaprajzokkal a kezükben, az ágyakra célozva.
Szabályos kivégzés volt a szemtanúk szerint, a kommandósok
kísérletet sem tettek a letartóztatásukra, hanem felszólítás nélkül
lőttek (ezt a verziót igazolják a világhálón látható képek a
holttestekről is). Az emelet felújítását végző munkások sehol
nem találtak a szobákból kifele irányuló lövésnyomokat, szó
sem volt tehát tűzharcról. A személyzet arról is beszélt az újságírónak,
hogy a magyar csoport visszahúzódó, csendes életet
folytatott a szállodában, és a takarítók sem láttak náluk soha
semmi gyanúsat.
A magyar kormány megbízásából Józsa Mátyás Buenos
Aires-i nagykövet meglátogatta Tóásót a börtönben. Józsa
szerint a férfi nem terrorista, és nehezményezte, hogy bántalmazták
az őrizetbe vételkor, ezért orvosi vizsgálatot kértek
(ez meg is történt). A nagykövet szerint koncepciós perként
kezelik az ügyét, egész teóriát építettek fel nem létező bizonyítékokra,
és „hozzáírtak egy történetet”. Tóásó a kihallgatása
során semmilyen bűncselekményt sem ismert el, visszautasította
a kirendelt ügyvédet, de azóta már az egyik legnevesebb
bolíviai iroda látja el védelmét. Május 13-án hallgatta meg
az öt kormánypárti és három ellenzéki képviselőből álló parlamenti
vizsgálóbizottság, ahol kitartott ártatlansága mellett.
Két nappal később Elődöt áthelyezték a politikai foglyok részére
fenntartott részlegbe, a Conchocoritóba. Szerencséjére
„megörökölte” egy akkor szabaduló fogoly celláját. Emellett
sikerült viszonylagos megbecsülést elérnie a rabok közt, akik
kisegítették ruházattal, élelemmel. Viszonzásul például írniolvasni
tanítja egyik rabtársát. A Baptista Szeretetszolgálat
munkatársa többször is meglátogatta, a börtön vezetőségének
engedélyével élelmiszereket, ruhákat juttatott be neki,
és a férfi azt mondta neki, a körülményekhez képest jól van.
Bár a vezető hírek mögé szorult vissza az ügy mostanság, a
felhajtás nem sokat csillapodott – nyilatkozta az [origo]-nak
Józsa Mátyás, magyar nagykövet. A bűnügy szerinte az Evo
Morales elnökkel szembe álló tartományok és az ellenzék
megfélemlítésének eszközévé vált. Miközben vádismertetés
még nem is volt, a sajtóhoz folyamatosan szivárognak ki hírek
az állítólagos összeesküvésről. Mivel decemberben lesz az
elnökválasztás, addig a nyomozást sem fogják valószínűleg
lezárni.. Józsa szerint Elődnek akkor van esélye, „ha a személye
nem lesz fontos a belpolitikában”.
Ebben bízunk mi is. De segítségre addig is szükség van, hiszen
a tetemes (15 000 $-os ) ügyvédi költségek miatt a család
számít minden jó szándékú adományra. További információ:
http://www.toasoelod.com/adomany-toaso-elod.html
Nagy János
9

Kisbíró
10
• XIII. évfolyam • 7. szám • 2009. augusztus
A felfedezés öröme
„Az élet vagy bátor kaland, vagy semmi.”
Helen Keller
A Himalája keleti szélén fekvő egyik hegytömb főcsúcsának
magassága ismert ugyan, ám fehér folt Földünk térképén;
hisz ember eddig nem járt ott. Idén ősszel négy fős expedíció
vállalkozik arra, hogy utat találjon a csúcsra. A csapat
tagja Tolnay Katalin geológus Száron él, Budapesten fordításmenedzserként
keresi a kenyerét. A fiatal nő több nyelven
beszél, szabadidejében a Mars bolygóról írja doktoriját.
– Beszéljünk először a kutatásodról. Honnan jött a Mars?
– Kezdetben a Földet kutattam távérzékelési módszerekkel,
de az túl kemény diónak bizonyult, átnyergeltem a Marsra.
A Mars az egyik szomszéd bolygó, fél év alatt tudjuk elérni.
Éppen ezért nagyon valószínű, hogy a Marson még ebben a
században ember jár.
– Fél év unalom után hirtelen elég sok lesz a tennivalója az
asztronautáknak. Vállalkoznál az utazásra?
– Nem lenne könnyű, hiszen kicsi térben együtt kellene lenni
nagyon hosszú ideig, de mindenképp. Igazi kaland lenne.
Eszembe jut erről a korzikai terepgyakorlatunk, ahol alig hat
napig tengeri méréseket végeztünk. Nagy várakozással készültünk
rá, de néhány óra múlva kiütközött mindenkin a
tengeri betegség. Éjszaka láttuk Korzika fényeit, és nagyon
vágytunk oda. Valahogy így képzelem a Mars oda-visszát
is. Valószínűleg eufórikus hangulat kíséri majd az elindulást,
amit néhány nap múlva monotónia követ.
– Nem tudsz kilépni, friss levegőt venni, nem látsz napfelkeltét...
Találtak vizet a Marson végül?
– Igen, és a fagyási jelenségek kísértetiesen hasonló formákat
hoznak létre a Föld hideg égövében megfigyelhetőkhöz. A földi
típusú élethez folyékony vízre és légkörre is szükség lenne,
és minimum négyféle anyagra. De talán volt élet a Marson,
mindenesetre az élet kialakulásához alkalmas körülmények
valaha megvoltak. A földi élet egy nagy csoda, amely nem
fog a végtelenségig tartani. Elég sokat tudunk arról, hogy mi
minden kell ahhoz, hogy lehessen élet. Érdekes az is, hogy
egy galaxison belül milyen kevés pozícióban élhetőek egyáltalán
a körülmények. A Nap erős mágneses a tere pajzsként
óvja a Naprendszer belsejét, a Napszél ellen meg a Föld saját
mágneses tere véd. Pengeélen táncol az egész.
– Egy geológus hihet Istenben?
– Hogyne hihetne. A Bibliában leírt teremtéstörténetről ma már
tudjuk, hogy jelkép. Ez a csodálatos rendszer lehet teremtett
világ. A kutatók feladata a rendszer logikájának megismerése.
– Magyar utazók nevéhez csak csekély számú felfedezés kötődik,
még ennél is kevesebb érinti a magashegységek világát.
Déchy Mór a XIX. század második felében elsők között mászta
meg a Kaukázus legmagasabb pontját; az Elbruszt. Nevéhez fűződnek
a magyarok által eddig véghezvitt legmagasabb csúcshódítások.
Célotok, ha jól tudom, Déchy 125 éves rekordjánál
másfél kilométerrel magasabb.
– Kínába készülünk, Szecsuán tartományba, annak is egy
viszonylag elmaradott részére. Több olyan hegycsúcs is van,
amely teljesen érintetlen.
– Ez azt jelenti, nincs térképetek sem?
– Semmink sincs. Pontosabban egy fényképünk van, és a
Google Earth, és néhány satelit adat. Még azt sem tudjuk,
melyik irányból vágjunk neki. Inkább északról, vagy inkább
délről? A magassága hatezer méter körül van, a huszonkilencedik
szélességi fokon, amely a trópusok határa, de ilyen
magasságban már gleccserek találhatók. Klasszikus himalájai
hegycsúcs.
– Párkapcsolat élhető ezekkel az utazásokkal?
– Most az egyik útitársam a párom lesz. Komoly próbatétel
lesz számunkra. Az útitársak megválasztása egyébként az
egyik legnehezebb feladat.
– Lehet valaki rossz útitárs?
– Ha nem reagál az eseményekre, ha nem lelkesedik, ha nem
beszélget sohasem, ha nem gondoskodik magáról, az nem jó.
De ha valaki túl félős, vagy ha túl okoskodó, az sem jó.
– Van olyan dolog, amitől félsz?
– A lavináktól. Állatoktól és az emberektől alapvetően nem
félek. A fertőzésektől sem igazán tartok, bár tudom, hogy a lakott
területeken elővigyázatosnak kell lennünk. Oltásokat sem
biztos, hogy felveszünk, mert magas hegyen leszünk, ahol
nincsenek szúnyogok, amelyek maláriát terjesztik, és vizek
sem fertőzöttek. A lavina sem hirtelen csap le, vannak jelei.
– Mennyibe kerül egy ilyen út?
– Fejenként durván hatszázezer forint. A repülőjegyünk
már megvan. Szükségünk lesz dzsipekre, hogy a városból
eljussunk az utolsó lakott területig. Levelezünk ottani hegymászókkal,
tőlük tudjuk, mire lesz szükségünk. Valószínűleg
kellenek majd teherhordók, lovak és tolmácsok is.
– Megvan már a pénzetek az úthoz?
– Még nincs, a csodában reménykedem... Csak az utazás
időpontját ismerjük, október 7-én indulunk, és november
7-én érkezünk vissza. Egy hónap alatt kell megcsinálnunk
az egészet. Érdekes, hogy egy dán expedíció is ezt a hegyet
választotta idén ősszel.
– Verseny lesz?
– Az, hiszen valahová először odaérni csak egyszer lehet.
– Mi hajt?
– A felfedezés, a kaland öröme. Tudom, hogy minden megtörténhet,
de van bennem egy mély bizalom a természet és
Isten iránt.
Konkoly Edit

Vélemény
Otthonod: a Vértes
„Most megérted, te is az erdőé vagy. Amíg csak élsz.
Hogy aztán mi lesz, azt csak te tudod, Ember.
Te mindent tudsz, ami az élet és az átalakulás
között van, mi nem tudunk semmit…Bizony, semmit…
De mi csináljuk.”
(Fekete István: Az erdő ébredése)
Sokat töprengtem a cikk megírásáról, hogy van-e egyáltalán
értelme. De meggyőzött az a sok jóérzésű természetbarát ember,
aki támogatott benne. Mindig a természetet járó és tisztelő
ember voltam. Hosszú útjaim során sok mindennel találkoztam,
sokfelé jártam. De minden utam végén a kisfalum és az
őt körülvevő táj szépsége tudatosította bennem, hogy Itthon
vagyok, Szári vagyok. Itt éltek a nagyszüleim, és ha kint a határban
megsimogatom az öreg diófát, tudom, azt az én nagyapám
ültette egykor. Nekidőlt, és nézte a Széna-hegy kopasz
„homlokát”. Ahogy a te nagyszüleid is ültették a fákat és részt
vettek abban, ami most a tiéd. Tiéd, mert te is Szári vagy, és a
Vértes a te kincsed is! Őrizned kell! Rajtad is múlik, mi lesz vele!
Itt a tájvédelmi körzetek, és a fokozott tájvédelmi körzetek
védik a területeinket. Mert a mészkő és dolomit hegyeken,
löszös pusztákon rengeteg védett növény talál otthont. Úgy,
mint a lila ökörfarkkóró, pusztai meténg, törpe nőszirom,
nagy ezerjófű, hegyi árvalányhaj, bíboros kosbor, tavaszi hérics
és még sorolhatnám. Büszkén mondhatom, hogy megfigyeléseim
és jegyzeteim szerint egyre nagyobb példányszámban.
Nekik a Vértes ad otthont. Ahogy a vörös listán lévő
madaraknak. Magyarországon szinte ez az egyetlen olyan
erdő, amelyik természetes közeget biztosít a fajfennmaradáshoz.
Emellett szívet–lelket gyönyörködtető, értékes, kincset
rejtő tájakat, várakat, kolostorok romjait, szelíd hegyekben,
kis völgyekben gazdag vidéket is érinthet a szabad természetjáró.
Ezt látjuk és tudjuk mindannyian, akik ismerjük, értékeljük.
Hiszen ebben nőttünk fel. Nekünk ezt kell óvnunk és
védenünk. De mi van azokkal az emberekkel, akik nem érzik
át, hogy mi fáj a száriaknak, amikor orvul kilőtt vadat vagy
szeméthegyeket találnak a határban, ahol már alig látni egy
szép agancsú szarvast!? És ezeknek a száriaknak fáj az elkerített,
magánkézbe került erdők látványa is. Úgy jön vissza a
védett madár a hosszú útjáról, hogy nincs otthona.
Sajnos az utóbbi pár hónapban azt tapasztaltam, hogy a földet
felvásárló idegenek nem értékelik a tájat, ahová jönnek vagy
ahol élnek. Én, ha becsukom a szemem, a mezőket, erdőt a
madarak énekét hallom. Ha kinyitom a szemem, akkor csak
a kerítéseket látom. Ahová egykor a világ elől menekültem,
ahol sírtam és örültem már nem az „enyém”. Barátom szavaival
élve: ha a Vértesnél pöttyel jelölném azokat a helyeket,
ahol emlékeim vannak, az egész rengeteg pötty lenne. Az egyik
legmagasztosabb emberi érzés és erény: mert a hazaszeretet
valójában a szülőhely és közvetlen környékének a szeretetével,
illetve e szeretet kézzelfogható kinyilvánításával, a valódi értékek
megismerésével és megbecsülésével kezdődik.
Vannak, akiknek ez a táj ad emléket, megnyugvást, boldogságot,
értelmet. De egyet biztosan: az Otthont.
Földi Magdolna
XIII. évfolyam • 7. szám • 2009. augusztus •
MEGHÍVÓ
Kisbíró
A Saarer Tanzgruppe szeretettel meghív
mindenkit a 2009. szeptember 19-én 20
órakor kezdődő szüreti bálba a szári Kultúrházba.
Zene: Bravi Buam / Pilisvörösvár
Jegy: 1500.-
Tisztelt Szári Lakosok/Kedves
Sportbarátok!
Örömmel tájékoztatom Önöket, hogy a SZÁR KSE Labdarúgó
Szakosztályának egyéni honlapja elkészült.
A honlap elérhetősége: www.szarkse-labdarugas.eoldal.hu
Az oldalt folyamatos frissítés és fejlesztés alatt áll. A honlappal
kapcsolatban szívesen vesszük véleményüket és
javaslataikat. Elérhetőségeinket az oldalon megtalálják.
Kellemes böngészést és időtöltést kívánunk!
Kovács Tibor
SZÁR KSE labdarúgóutánpótlás-szakágvezető
IX. Romhányi Orvostalálkozó
Szár, 2009. augusztus 29.
9.00 Szentmise
10.00 Üdvözlések
10.30 Hofher József SJ
„Isten országa, mint valóságos politikai
struktúra”
11.00 Szűcs Ferenc
„Egyéni, strukrúrális, korszakos bűnök és
gyógyulások”
11.30 Berkesi Sándor
„A kodályi életmű vigasztaló üzenete”
12.00 Csorba-Simon László festő- és szobrászművész
„Romhányi professzor úr”
12.30 Ebédszünet
14.00 Ádány Róza
„A magyar lakosság egészségi állapota, különös
tekintettel az ezredforduló utáni időszakra”
14.30 Hetesi Zsolt
„Felelősséggel a teremtett világért”
15.00 Rácz Péter
„A szem és a látás a Bibliában”
15.30 Szepesi János
„Az én útravalóm Romhányi professzor úrtól”
16.00 Zárszó
11

Kisbíró
• XIII. évfolyam • 7. szám • 2009. augusztus
Boldog születésnapot!
Barabás Péterné Hogy tetszik lenni?
Farkas Ferenc
Fehér Sándor
Boldog születésnapot!
Genzwein Ferencné
Gyalogh Márton
Kálna Magdolna 1937. augusztus 23án
született Ungváron. Édesapja egy
Harmath Ferenc
köztisztasági vállalat vezetője volt, de
Hasenfratz Józsefné
sajnos igen fiatalon, 41 évesen meg-
Hollósy Gyuláné
halt. Édesanyja Ungváron a szülésze-
Igricz Antalné
Juhász Mihályné
Katona Szilveszterné
ti kórház konyháján volt szakács, ma
már ő sincs az élők sorában.
Magdi néniék hatan voltak testvérek,
mind közül ő a legidősebb. Hár-
Kálna Magdolna
man ma is Ungváron laknak, egyikük
Kiss Józsefné
Oroszországban él, egy másik testvére
Laub János
pedig már meghalt.
Lehovicz Tibor
Lukács Tibor
Márhoffer Józsefné
Szülővárosában járt iskolába, ahol
ukránul tanultak. Otthon magyarul
beszéltek, de ez nem okozott gondot,
mert a gyerekek mindkét nyelvet köny-
Müller Jánosné
nyedén elsajátították, mire iskolába
Ozsváth Istvánné
kezdtek járni.
Pats Mihályné
Első munkahelye egy könyvtárellátó
Springó László
Szabó Antalné
Szentesi Józsefné
volt. A nyomdában elkészült új könyvek
egy-egy példányát összegyűjtötték,
becsomagolták, és elküldték a könyvtárak
részére.
Szilágyi István
1957-ben férjhez ment, majd megszüban, egy Kijevben született. Mindegyik
Tóth Ferencné
lettek fiai. Amikor újra dolgozni kez- unoka több nyelven beszél, egy Angli-
Tóth Imréné
dett, egy moziban volt jegyárus, majd ában, egy másik Németországban ta-
Tóth Károly
Tóth Sándorné
Végh János Istvánné
egy műszergyárba került. Innen ment
nyugdíjba 1992-ben.
A fia családja után jött Magyarországra
1993-ban. Eleinte egy hónapot itt tölnul.
Büszke is rájuk!
Élete legnagyobb öröme is hozzájuk
kapcsolódik: mikor első unokája született,
kiszaladt az erkélyre, hogy az egész
Zbiskó Ernő
tött, egyet Ungváron. Hosszabb ideig világ tudtára adja a nagy hírt. „Uno-
A júliusi születésnaposok listájából
kimaradt Böcs Isvánné.
Ezért elnézését kérem és utólag kívánunk
boldog születésnapot.
Balázs Sándorné
egyszerre nem maradhatott, meg párja
is várta otthon. Férje 1996-ban meghalt,
Magdi néni akkor költözött végleg
Magyarországra. 2001-ben kapta meg
a magyar állampolgárságot, az esküt
Újbarkon tette le az akkori polgármeskám
van!” – kiáltozta, aztán a nagy izgalomtól
összeesett. A család meg úgy
megijedt, hogy kihívták a mentőt. Szerencsére
nem volt nagy a baj.
Újbarkot úgy megszerette, hogy nem
menne el innen már sehová. Ha né-
Kiadja:
ter előtt.
hány napot Érden tölt, már vágyik
Szár és Újbarok önkormányzata
Felelős kiadó: Szabó Gábor
– De minden évben visszamegyek
mindenszentekre. Ott van a szüleim
vissza. Olyan jó barátnői vannak itt,
hogy szinte már testvéreinek érzi őket.
Szerkeszti:
Konkoly Edit, May Katalin, Metzgerné
Speier Katalin, Nagy János,
Schweininger Péter
sírja, meg sok rokon is vár – mondja.
– Hogyan kerültek éppen Újbarokra? –
kérdezem tőle.
Tagja a Nyugdíjas klubnak, szeret az
összejöveteleken beszélgetni.
70 éves koráig kutya baja sem volt,
Cím: Polgármesteri Hivatal
2066 Szár,
Rákóczi út 68.
– A fiamék Budapesten laktak, és egy
ismerősük kínálta a telket nekik. Eljöt-
mára sajnos beteg a dereka, fájnak a
lábai. Dolgozni már nemigen tud, meg
Telefon: 22/591-031
Készül: 850 példányban
Terjeszti: az önkormányzat
Olvasható a www.saar-ujb.hu címen is.
tek, megnézték, megtetszett, hát megvették.
Az alap és a pince már készen
is volt, arra építették fel a házat – vá-
nem is engedi a családja.
Aki 70 évig ilyen aktív volt, az meg
is érdemli, hogy a pihenés töltse ki
ISSN 1789-8242
laszolja.
napjait.
Lapzárta: minden hónap 15-én,
Aztán másik fia is eladta otthon a la- Remélem még sok öröme lesz a csa-
megjelenés minden hónap 25. körül.
Kérjük a Kisbíróba szánt cikkeket floppyn
(esetleg olvasható kézírással) a szerkesztőknek vagy a
polgármesteri hivatalban adják le.
A szerkesztők fenntartják a rövidítés jogát.
kását, és Érden vettek házat, ott telepedtek
le.
Magdi néni családja igazán „nemzetládjában,
barátaiban, idős éveiben.
Boldog születésnapot, Magdi néni!
A lapban leírt vélemények nem feltétlenül tükrözik a
szerkesztők álláspontját.
közi”. Négy unokája (3 fiú és 1 lány)
közül a véletlen folytán egy Szlovákiá-
msk
12