Az álmok őrzője
Megjelent: Képes Sport, 2015. december 16, {„Álmodtam egy világot magamnak, itt állok a kapui előtt”. Az Edda 1981-ben énekelte el ezt a sort, Király Gábor akkor még óvodás volt. Ma 39 éves, és hol dicsért, hol átkozott kapusként 1998 óta dédelgetett egy álmot. Norvégia ellen átvitt értelemben is egy kapu előtt állt. A 17 éve üldözött siker kapuja előtt. És volt ereje, volt hite, hogy belépjen rajta.}
Megjelent: Képes Sport, 2015. december 16, {„Álmodtam egy világot magamnak, itt állok a kapui előtt”. Az Edda 1981-ben énekelte el ezt a sort, Király Gábor akkor még óvodás volt. Ma 39 éves, és hol dicsért, hol átkozott kapusként 1998 óta dédelgetett egy álmot. Norvégia ellen átvitt értelemben is egy kapu előtt állt. A 17 éve üldözött siker kapuja előtt. És volt ereje, volt hite, hogy belépjen rajta.}
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
LABDARÚGÁS<br />
Király Gábor az Eb-kijutásról, Fülöp Márton elvesztéséről, a Feláldozhatókról és állandó kabaláiról – mert a szürke mackónadrág csak egy a háromból<br />
SZERZŐ: SZALAY ATTILA • FOTÓ: KONCZ GYÖRGY<br />
ŐRZŐJE<br />
„Álmodtam egy világot magamnak, itt állok<br />
a kapui előtt”. <strong>Az</strong> Edda 1981-ben énekelte el ezt<br />
a sort, Király Gábor akkor még óvodás volt.<br />
Ma 39 éves, és hol dicsért, hol átkozott kapusként<br />
1998 óta dédelgetett egy álmot. Norvégia ellen<br />
átvitt értelemben is egy kapu előtt állt.<br />
A 17 éve üldözött siker kapuja előtt.<br />
És volt ereje, volt hite, hogy belépjen rajta.<br />
KS „<strong>Az</strong> a fontos, hogy nyert a csapat,<br />
és végre elindultunk abból a<br />
mély valamiből felfelé. Sok türelmet<br />
kérünk az egész országtól, de dolgozunk.”<br />
Ismerős szavak?<br />
– Igen, az első válogatott mérkőzésem<br />
után nyilatkoztam ezt, miután legyőztük<br />
Ausztriát 3–2-re 1998-ban.<br />
KS A Youtube-on megtalálható ez a<br />
felvétel, amelyen igencsak meg vagy<br />
hatódva, a könnyeiddel küszködsz.<br />
– Rengeteg érzelem munkált bennem<br />
akkor. Meglepetésként ért, hogy meghívtak<br />
a válogatottba, az meg főleg, hogy<br />
én is<br />
védtem. Egy<br />
21 éves őszinte<br />
gyerek voltam, akinek<br />
hatalmas szó volt, hogy<br />
egy csapatban szerepelhet<br />
Illés Bélával, hiszen annak idején<br />
még labdát szedtem neki. Tudtuk, hogy<br />
negyvennyolc busszal érkeztek a magyar<br />
szurkolók Bécsbe, a mérkőzés alatt a<br />
nevemet skandálták... Mesébe illően<br />
alakult a bemutatkozásom, az első labdaérintésem<br />
az volt, hogy kivédtem Toni<br />
Polster tizenegyesét. Elmondhatatlanul<br />
büszke voltam.<br />
KS <strong>Az</strong> a „mély valami” arra utalt,<br />
hogy ez volt a válogatott első fellépése<br />
a Jugoszlávia elleni, 12–1-es<br />
összesítéssel véget érő vb-pótselejtező<br />
után. A győzelem eufóriájában<br />
aligha hihetted, hogy 17 évet kell<br />
várnod arra, hogy kijuss egy nagy<br />
nemzetközi tornára.<br />
– Nem gondoltam így bele, csak tettem<br />
a dolgom, amiért kapus lettem. Klubszinten<br />
sok szép siker részese voltam,<br />
és az Európa-bajnokságra való kijutással<br />
ezt most már végre válogatottként is elmondhatom.<br />
KS Sok kerettag elismerte, hogy<br />
még fel sem fogták igazán, mit vittek<br />
véghez. Több mint egy hónap<br />
távlatából, kicsit lecsillapodva a<br />
helyén lehet kezelni már a jelentőségét?<br />
– Szerintem még mindig nem érzem<br />
át teljesen a siker súlyát, hiszen az<br />
elmúlt hétvégéig benne voltunk a bajnokságban,<br />
folyamatosan teljesíteni<br />
kellett. Most a karácsonyi szünetben<br />
fogom kicsit jobban ízlelgetni ezeket<br />
az érzéseket. Nemcsak a válogatottal<br />
elért sikert, hanem azt a sok változást,<br />
ami velem történt idén. Hazaköltöztünk<br />
Szombathelyre, visszatértem a<br />
Haladásba. Ezek is fontos pillanatai<br />
voltak az évnek.<br />
KS Tizennyolc év után nem volt nehéz<br />
a hazatérés?<br />
– Oda érkeztem, ahonnét elindultam.<br />
Ebben a városban nőttem fel, az én szememben<br />
semmi sem változott az elmúlt<br />
tizennyolc évben.<br />
KS Visszatérve a válogatottra: a<br />
Norvégia elleni pótselejtezőn a<br />
100. és a 101. alkalommal védted<br />
a magyar kaput. Részese voltál<br />
a legtöbb korábbi kudarcnak is.<br />
26<br />
Képes SPORT<br />
INTERJÚ<br />
INTERJÚ<br />
Képes SPORT 27
LABDARÚGÁS<br />
NEM CSAK A SZÜRKE MACKÓNADRÁG<br />
A Norvégia elleni pótselejtezőn bemutatott bravúrjai nyomán Európa újra felfedezte magának a „mackóalsós”<br />
Király Gábort, pedig a Haladás kapusának van még két másik, hasonlóan hosszú múltra visszatekintő kabalája is.<br />
Csak azok nem látszódnak, mindkettőt a kapusmeze alatt viseli ugyanis. „<strong>Az</strong> egyik a 13-as számú kosarasmezem,<br />
ami 1994 körül még a Haladásban nőtt hozzám – meséli Király Gábor. – Amikor elvetődik egy kapus, sokszor<br />
kicsúszik az alápóló a nadrágból, és amikor egyszer az öltözőben megtaláltam ezt az elhagyott kosarasmezt, kipróbáltam,<br />
mert eleve hosszabb volt. <strong>Az</strong>óta minden meccsen rajtam van, persze már nem az eredeti darab, mert az<br />
szétvásott, hanem még a Herthában csináltattak nekem egyet külön, azt használom a mai napig.” A másik kabala<br />
pedig egy fekete tigrisfejes póló. „Egyszer felvettem, és jól ment a védés, aztán amikor tönkrement, jött egy roszszabb<br />
időszak. Vettem másfajtát, de abban sem voltam az igazi. <strong>Az</strong>tán a Crystal Palace-szal egy Southampton<br />
elleni meccs után megálltunk a benzinkúton, ott volt Peter Crouch is, beszélgettünk, miközben észrevettem, hogy<br />
van ott öt darab ugyanolyan tigrises póló, mint az én eredetim volt. Egyből megvettem őket, sőt azóta már ezt a<br />
képet nyomatom rá mindig az új pólókra. A munkában hiszek, de kellenek ezek a kabalák, hogy megerősítsenek a<br />
hitemben.” l<br />
Eszedbe jutott, mennyi rossz után<br />
jöhet az Eb-szereplés?<br />
– Egyáltalán nem foglalkoztatnak a<br />
korábbi hibák. <strong>Az</strong>okból mindig tanulni<br />
akartam, aztán kirekeszteni őket, mert<br />
jött a következő meccs, és akkor már<br />
csak az számított. Sok puzzle-darabból<br />
épül fel egy-egy siker, és ha csak egy<br />
hiányzik, már nem áll össze a kép.<br />
Benne van a játékosok képessége, felelősségtudata,<br />
formája, a körülmények<br />
milyensége, vagy az, hogy a média<br />
milyen hangulatot sugall. Úgy éreztem,<br />
amikor a törökök belőtték azt a bizonyos<br />
szabadrúgásgólt, és kiderült, hogy a<br />
legjobb harmadikként nem juthatunk<br />
ki az Eb-re, kicsit megbicsaklott az<br />
egész. Kis szerencsével a fotelből nézve<br />
mehettünk volna Franciaországba, és<br />
amikor ez a lehetőség szertefoszlott,<br />
menetrendszerűen jöttek a kétkedő<br />
hangok. <strong>Az</strong>tán négy nap alatt kétszer<br />
legyőztük a norvégokat, akiket azelőtt<br />
34 évig nem tudtunk megverni. Mindenki<br />
jobban járt így, hogy önerőből harcoltuk<br />
ki az Eb-szereplés jogát. Nem a fotelben,<br />
hanem a pályán. Egy futballistának ez a<br />
legfontosabb.<br />
KS <strong>Az</strong> UEFA téged választott meg<br />
a pótselejtezők legjobbjának, többek<br />
közt Zlatan<br />
Ibrahimovic előtt.<br />
39 évesen<br />
kellett<br />
más-<br />
hogyan készülnöd erre a kitüntetett<br />
párharcra, vagy rutinból hoztad le?<br />
– Négy héten át folyamatosan pluszgyakorlatokkal<br />
készültem a pótselejtezőkre.<br />
Ismerve a képességeimet,<br />
az állapotomat és az<br />
ellenfél erősségeit, speciális<br />
feladatokat kértem a kapusedzőimtől<br />
a Haladásban<br />
és a válogatott edzőtáborában<br />
is az általuk előírtakon<br />
felül. Így is, úgy is<br />
a maximumra törekszem,<br />
de azt gondoltam, ha van<br />
egy ilyen lehetőség, akkor<br />
próbáljunk meg még többet<br />
dolgozni, hogy a tökéleteshez<br />
közelítsen a teljesítményem.<br />
Szerencsére voltak, akik segítettek<br />
abban, hogy fel tudjam építeni<br />
magam.<br />
KS <strong>Az</strong> Eb-kvalifikáció a mezőny<br />
létszámemelésének is köszönhető,<br />
hiszen a csoport harmadik helyét<br />
a 2012-es selejtezőkön az Egervári<br />
Sándor-féle csapat is elérte, de az<br />
akkor még nem ért pótselejtezőt.<br />
Tud-e a mostani válogatott többet az<br />
előzőeknél?<br />
– Bennem is felötlik néha, hogy szívesen<br />
megnézném mondjuk az 1998–1999-es<br />
együttest, hogy mire lenne képes ma. Ha<br />
akkor is ugyanolyan profi körülmények<br />
között, ugyanilyen modern létesítményekben<br />
készülhettünk volna, mint most.<br />
De ennek igazából semmi értelme. A<br />
tények úgy szólnak, hogy a harmadik<br />
hellyel elértük a pótselejtezőt, azon pedig<br />
kiharcoltuk az Eb-szereplést. Ezt lehet<br />
csűrni-csavarni, hogy a képzés miatt,<br />
az új stadionok miatt, a létszámemelés<br />
miatt, de lényegtelen. <strong>Az</strong> a fontos,<br />
hogy éltünk az eséllyel; hogy mostantól<br />
nemcsak 1986-ot, és azt a vébécsapatot<br />
emlegetjük majd, hanem lesz egy<br />
2016-os is.<br />
KS Múlt szombaton lezajlott az<br />
Eb-csoportok sorsolása, mit szólsz<br />
hozzá?<br />
– Én már a sorsolás előtt is azt mondtam,<br />
hogy nem fontos, kik ellen játszunk.<br />
Nyilván vannak erősebb csapatok, de<br />
nekünk azzal kell foglalkoznunk, hogy<br />
magunkévá tegyük az Eb-érzést, és kizárólag<br />
saját magunkra koncentráljunk.<br />
KS Nem is fordul meg a fejedben,<br />
hogy milyen lesz Franciaországban<br />
pályára lépni?<br />
– Egyelőre csak az motoszkál bennem,<br />
hogy a jövő nyaram más lesz, mint a<br />
többi. Én korábban sosem néztem a világés<br />
Európa-bajnokságokat, mert a nyári<br />
szünetekben a futballt teljesen kizártam<br />
az életemből. <strong>Az</strong> a feltöltődés, a család,<br />
a barátok, a nyaralás, a kerti munka ideje<br />
volt. Most még csak annyit tudok, hogy<br />
a jövő nyári programom nem az lesz,<br />
hogy nem érdekel az Eb, hanem az, hogy<br />
nagyon is érdekel. És ez jó érzés.<br />
KS Többször elmondtad már, hogy<br />
ha hívnak, mindig jössz a nemzeti<br />
csapatba. Most viszont sokakat<br />
foglalkoztat, hogy a jövő nyári Eb<br />
lehet-e a búcsúszó a válogatott karrieredben.<br />
– Addig még több mint fél év van, most<br />
csak arra figyelek, hogy sikerüljön jól a<br />
téli felkészülésem, illetve a tavaszom, és<br />
akkor lehet menni az Eb-re. Tovább nem<br />
nézek. A Haladással még másfél éves<br />
szerződésem van, és most úgy gondolom,<br />
amíg aktív sportoló vagyok, a válogatottnak<br />
is a rendelkezésére állok, ha szükség<br />
van rám.<br />
KS Volt már néhány nagy viszszatérésed,<br />
legutóbb tavaly<br />
ősszel, amikor Dárdai Pál<br />
reaktivált Románia ellen.<br />
Kicsit olyan, mintha a<br />
bajban mindig hozzád<br />
nyúlnának, nem?<br />
– Amikor Pali hívott, viccesen<br />
meg is jegyeztem<br />
neki, hogy mintha ő lenne<br />
Sylvester Stallone, és öszszetrombitálná<br />
a „feláldozhatókat”,<br />
hiszen Gera Zoltán<br />
is akkor tért vissza. Sokszor<br />
mondják, hogy jöjjenek a fiatalok,<br />
de valamiért a sors úgy<br />
hozta, hogy még mindig szükség van<br />
ránk is.<br />
KS A norvég-meccs utáni öltözőbeli<br />
mámorban egy eddig ismeretlen arcodat<br />
is láthattuk: te is önfeledten<br />
ugráltál, énekeltél.<br />
– A játékosoknak is új volt ez, mindenki<br />
megjegyezte, hogy akárhogyan nyertünk,<br />
még sosem láttak ennyire felszabadultan<br />
ünnepelni. Én meg mondtam, hogy talán<br />
KIRÁLY GÁBOR:<br />
Szombathelytől Szombathelyig,<br />
Bécstől Franciaországig...<br />
EGY LEGENDÁS PÁLYAFUTÁS ARCAI – KIRÁLY GÁBOR ÉVRŐL ÉVRE<br />
azért, mert eddig sosem jutottunk ki Ebre...<br />
Ott ki kellett szakadnia belőlünk a<br />
felgyülemlett feszültségnek, de másnap<br />
már a Haladással edzettem.<br />
KS Nem mentél az éjszakába ünnepelni<br />
a csapattal, ami nyilván habitusfüggő<br />
is. De mégis, ezek az élmények<br />
nem hiányoznak?<br />
– Mindennek megvan a maga ideje, meg<br />
fogjuk ejteni a társakkal az elmaradt<br />
beszélgetéseket, vacsorákat, koccintásokat.<br />
De abban a felfokozott emocionális<br />
állapotban is fontos volt tovább gondolkodni,<br />
már a következő feladatokra<br />
sandítani.<br />
KS Németh Krisztián azt nyilatkozta,<br />
hogy háromnapos ünnepet tartott.<br />
Persze ő könnyű helyzetben<br />
volt, hiszen az Egyesült Államokban<br />
akkor már véget ért a bajnokság, de<br />
érdekelne, hogy a fiatal Király Gábor<br />
is ennyire megfontolt maradt<br />
volna-e?<br />
– Világéletemben ilyen voltam életkortól<br />
függetlenül. A klubcsapataimban is<br />
sokszor előfordult, hogy mentünk csapatépítőre,<br />
együtt volt a társaság, de mindig<br />
meghúztam egy határt, amit sohasem<br />
léptem át.<br />
KS <strong>Az</strong>ért van, amiben változtál. Egy<br />
interjúban például azt mondtad,<br />
hogy nem szereted kimutatni az érzéseidet,<br />
de akkor most ellentmondásként<br />
visszatekinthetünk beszélgetésünk<br />
elejére.<br />
– <strong>Az</strong> érzések nem változtak meg bennem,<br />
sokszor pont ugyanolyan intenzíven élek<br />
meg egy-egy pillanatot. Csak másképp<br />
kezelem, mert nem minden tartozik a<br />
nyilvánosságra. A norvégiai találkozó<br />
után például arról kérdeztek, hogy Fülöp<br />
Marci elment, de nem akartam belemenni<br />
ebbe a témába. Egyrészt ez a család<br />
kérése is volt, másrészt nehéz is lett<br />
volna beszélni róla.<br />
KS Egy fiatal, 32 éves válogatottbeli<br />
kapustárs hunyt el a mérkőzés<br />
napján, szerintem érthető, hogy nem<br />
akartál nyilatkozni róla.<br />
– Abban a szituációban óriási sokk volt a<br />
hír mindannyiunknak. Reggel értesültünk<br />
a tragédiáról, és mindenki azt mondta,<br />
hogy nincs mese, mennünk kell előre,<br />
Marci is ezt akarná. Akkor így volt könynyebb<br />
mindenkinek, de utána még nehezebbé<br />
vált elfogadni. Ő egy volt közülünk.<br />
Több volt, mint kapuskolléga, baráti<br />
kapcsolatot ápoltunk. A betegsége alatt<br />
is rendszeresen beszéltünk, személyesen<br />
is többször meglátogattam, tisztában<br />
voltam az állapotával, de az ember ilyen<br />
helyzetben mindig bízik, mindig remél.<br />
KS Barátként milyen emlék jut<br />
eszedbe elsőként Fülöp Mártonról?<br />
– Évekkel ezelőtt Tatán voltunk edzőtáborban<br />
a válogatottal, és meséltem<br />
neki arról, hogy ha egy nap hazaköltözöm<br />
Szombathelyre, veszek egy afrikai<br />
oroszlánkutyát. Volt is nálam egy könyv,<br />
megmutattam neki, melyik fajtáról van<br />
szó. Véget ért az összetartás, és Marci<br />
másnap hívott telefonon, hogy az édesapjával<br />
egy étteremben ülnek, és épp<br />
van ott egy ilyen kutya. Mondta, hogy<br />
neki is kell egy, aztán miután megvette,<br />
rengeteget mesélt róla, hogy milyen szeleburdi,<br />
hogyan tanítgatja. Ősszel, amikor<br />
hazaköltöztünk, végre nekünk is meglett<br />
a saját kiskutyánk, most három hónapos,<br />
Leonnak hívjuk. Küldtem is Marcinak egy<br />
képet róla, hogy látod, már a mi álmunk<br />
is teljesült. De végtelenül sajnálom, hogy<br />
egy másik nagy álmunk megvalósulását<br />
nem élhette meg. l<br />
‚ ‚ ‚ ‚ ‚ ‚ ‚ ‚ ‚ ‚ ‚ ‚ ‚ ‚ 97 98 00 01 02 03 06 09 10 11 12 13 14 15<br />
28<br />
Képes SPORT<br />
INTERJÚ<br />
INTERJÚ<br />
Képes SPORT 29