Már nem Tabu részlet

10 11
Bevezetés: a heteroszexizmus
és a homofóbia megértése
/
ÍV
" arra mutat rá, hogy hogyan válik a heteroszexualitás kiérdemeletlen
elörmyé egy heterosze^sta tarsad^l^mban' s ho^aI,L h^t^roz^a I?eg a
heteroszexizmus a szexuális különbségröl való gondolkodásunkat is
Annyi a fekeértés és az előítélet a homoszexualitással, a melegekkel,
leszbikusokkal, biszexuálisokkal és transzneműel^el kapcsolatban ma
Magyarországon, hogy elcteör tisztáznu^ keU néhány fogalmat. Csak
igyfigyelhetünk azután amelegek történelmére és mas tárgyakra úgy;
hogy ^ne homályosítsa el a látásunkat a sok előítélet velük kapcsolatban.
Elöször is, néhány meghatározás a közös nyelvhez:
1. olvasmány
Kérdőív
1. Szerinted mi okozta a heteroszexualitásodat?
2. Mikor és hogyan dontötted el, hogy heteroszexuáUs leszel?
.Szexuális orientário: az emberek vonzalmamak ü-ánya, az hogy féríiakhoz
yagy nökhöz vonzódunk - mélyen gyökerezo tulajdonságunk. 3. Lehetséges, hogy a heteroszexualitásod csak egy fázis, amit majd
^
.Szexuális identítás: arra vonatkozik, hogymüyen neműnek erzi va~ kmösz?
laki magát, és hogy milyennek látják mások.
.
Homoszexuálisok: akik magukkal azonos nemű emberekhez vonzódnak.
neraűektől?
4. Lehetséges, hogy azért vagy heteroszexuáüs, raert íélsz az azonos
. Heteroszexuálisok: akik a másik nemhez tartozó emberekhez vonzódnak.
5. Ha még soha nem volt kapcsolatod veled azonos nemű szeméUyel,
.Biszexuálisok: akik mindkét nemű emberhez vonzódhatnak.
akkor honnan tudod, hogy nem az volna a jobb? Nem lehetséges, hogy
. csak nem találtad meg a megíeleiöt?
Transznemuek: akik a másik nem ruháit szeretikviselm, és gyakran
áthá^ak azokat a szabályokat, amelyek a "nemeknek megfeÍelő" viselkedést
szabályozzák.
.
Homofóbia: a melegeket Uletö elöítéletesség.
?l^t^T^Z^U!l^za-hit!^IÜ.ely.szerintaeros2exuautásmaga~
sabbrendu, mmt más^zexuaütások, s ez azzal ]ár, hogy úgyál^ák
7. A heteroszexualitással nincs semmi baj, amíg másokat békén
hagysz. De miért van az, hogy a heteroszexuálisok közül annyian sze-
retnének elcsábítani másokat?
be, mint az egyetíen kívánatos életmódot.
. Kiérdemeletlen előny: olyan előny, privüégium, amelyet pusztán
azért kap az ember, mert egy adott társadalmi csoporthoz tartozik.
.^lfÍe2? ^fy?ág,ít3a ^ szexuális one^áciő és identitás fogalmát és
az 6-ket övezo dőítéleteket. Az 1. olvasmány, a "heteroszexuaUtás-kérdo:
6. Kmek mondtad el, hogy heteroszexuális vagy? Hogyan fogadták?
8. A legtöbb gyerekeket molesztáló feüiőtt heteroszexuális. Szerinted
biztonságos dolog egy szülőnek heteroszexuálisokra bÍznia a gyenne-
két? És különösen heteroszexuális tanárokra?
^

48
49
4. Helyzetgyakorlatok tanároknak 4. helyzet
1. helyzet Észreveszi, hogy osztályában azonos nemű párkapcsolat kezd szövÖdni.
- Beavatkozik-e? Ha igen, bátorítani vagy eltántorítani próbálja a diákokat?
- M.i.t mond a csúfolódóknak? Mond-e valamit? "Beszél-e a párral arról, hogy észrevette a kapcsolatukat? Beszél-e ve
- Mit mond a gyereknek, akit csúfolnak? lük bármi másról ezzel kapcsolatban? Miről?
- Felhozza-e a témát osztályfönöki órán? - Szól-e a dologról a kollégáinak vagy a szulőknek?
- Szól-e bárki másnak a dologról? -Fdhoz-e melegséggel kapcsolatos témát az osztályfonöki órán?
Az osztályban az egyik gyereket rendszeresen lebuzizzák a társai.
2. helyzet 5. helyzet
ne-
Azon az órán, amin a diszkriminációról volt szó, On megemlítette a melegeket
és leszbikusokat is. Másnap egy szülő felháborodottan betelefonál,
hogy Ön homoszexuaütással fertőzi a gyerekeket. (Hasonló reakció
megtörténhet akkor is, ha Ön egy melegségről szóló felvilágosító programot
hívott meg az órára.)
A diákjai elmondják Önnek, hogy egyik osztálytársukat egy azonos
mű pár neveli.
- Mit mond a diákoknak?
- Beszél-e az érintett gyerekkel vagy a szüleivel erről a témárólj
-Problémás gyereknek tekinti-e az érintett gyereket ezek után? Más
- Mit mond a szülőnek? képp kezeli-ebármilyen téren, mint a többi gyereket?
- Milyen érveket hoz fel döntése védelmében? - Szól-e a dologról a koUégáinak?
- Beszél-e másnak a dologról? - Felhoz-e melegséggel kapcsolatos témát az osztályffinöki órán?
3. helyzet 6. helyzet
Az egyik tanítványa felzaklatottan odamegy Önhöz és elmondja, hogy
egy azonos nemű társa szerelmet vallott neki.
Egyik tanár koUégájáról kiderül, hogy meleg vagy leszbikus.
-Kiáll-e a védelmében a tantestület és/vagy a szülők elŐtt? Ha ígen
'?
- Mit mond a diáknak? müyen érveket hoz fel? Ha nem, miért nem

50
51
'^

I-,
; i,
'l!
R() 53
3. Kiközösítés
5. Győzd meg anyut!
1. A diákok 5-6 fŐs csoportokat alkotnak. Minden csoport húzjigy Szerepjáték.
gyufátratanámáfamyi gyufa legyen, hogy minden csoportban legyen
1. A tanár leír egy szituációt, amelyben valamilyen módon a diáknak
valaki, aki a rövidet húzta.
^eeek:ww keükdffle a szül8vel szemb-"- " a
2°Zz^k"akTka rimdethúzták, kimennek a folyos6ra-Acso^rt,tö i
gyözm a szulőt, hogy engedjék el nyaralni azonos nemű meleg barát-
^gjának"a7afeladata,hogyokottalálpn^rovidet huzott" diák ki-
jával, vegy fogadják be a meleg barátot, akit a szülei kidobtakotthonról.
T
közösítésére (pl. máshol lakik, más tantárgyat szeret stb.)
3.A"rövidebbet;;húzottdiák visszajön, és a csoport elmondja neki
^^dÍk^J?ár^.dolgoznak: egyikük a szü10'a másik a gyerek.
miért közösítette ki. Ő védekezhet, ha akar
A gyerek megpróbálja meggyözni a szülőt.
*
4"Az osztálya táblán összegyűjti az okokat, amelyek nuatt a csopor- 3.Az osztály megbeszéli, hogy érezték magukat a "szülök
;; /
es a "gyetok
kiközösítettek valakit.
^ATosztálymegvitatJa, alapot adhatnak-e e2ek,azokoka,k TÍtésre,
illetve alapot adhat-e m bármely vonás, ami miatt valaki külön-
bözik a többiektől.
Me^gyz^Ez^ajatekotteimeszetesen^e^sa^a^ri^,^^
b'teneTy más "másság" tanításához használhatiuk
iTtként' Olyanosztátyokban, ahol egyeseket nagyon erősen kirekesztenek,
ez a játék óvatosan kezelendö
rekek" aszerepjáték közben. Milyen éivek hangzottak el, egyetérte-
nek-e velük?
6. Felvilágosító előadás
^Í^^^a^a^^^n^áTt^^?^1^0^J^an^min^^n,az^)sz^a.^^e^^aÍa ^esz
^őiadá"!t_ta^ani (változat: felvilágosító mfonnációs tábfát készítem) a
melegségről.
^Adi?0^ CSOPOrtokban dolgoznak. Minden csoport eldönti, milyen
Szerepjáték.
mformáciőkat vennének be az elöadásba, illetve helyeznénekd
1Tdiíkok'párokban vagy kis csoportokban dolgoznak.Elképzd^ fon.áctós táblán. Az infon.ácios táblát meg is tervezhetikazfcm:
hogyuegy1^rTtÍukatmelegnek csúfolták más gyerekek az iskolában
?l^i^^rto^h??nTk,a terveiket Az osztály megvitatja öket, és
és eljátsszák, hogyan védenék meg.
kiválasztja a legjobb előadást, ületve táblát.
1 Az^s^y öss^gyűjtiaz érveket, amdyeket a diákok a melegek vé- 4.Azkieális persze az lenne, ha a diákok tényleg megtarthatnák az
delmében felhoztak.
előadást vagy dkészfthetnék és kiállíthatnák az infonnáciős tábit az
iskolában!
MegjegyzésTEzt'a'gyakoriatot lehrtegy melegsegrol^fflo^ utáni
feid'olg'ozásnakhas;tólm, de önmagában is megállja a helyét.
4. Csúfolódás
Ezt_agyakoriatot egy melegségro^ szőlő ora utám feldolgozásként javasoljuk.
azm-

86
87
1
ti
Tiszteltük egymás magánéletét, és nagyon jól ki30ttünkeförmássa^De
tudtam,~hogy az ő társasága nem annyira,nyitot\atedésre,Féltem>
hogy ha elmondom neki, az falat emd kettSnk kozé; A^attisszOTOng-
^ hogynem tudok megfelelni a társadalom által megfonnaUanya-
képnek, bár igazán nem is is akartam. De ha az ember kilóg a sorból, kön-
I.
nyen kiközösftik, és nem akartam, hogy a gyerekeimnek ebből bajuk
/
származzon. Azthiszem, más kérdésekben is sokkal szabadabban gondolkodom,
mint az átlag.
Nyitottsagomat, törSdésemet. tiszteletemet a gyerekeim^ánt nem be-
Waa^ogyénegynot^.Megva^gyo^^^
^erekeÍm szexualis onentáciőjának kialakulásában "emjátszott^-
Fenyvesi Klára
Két versolvasó óra
PAUL VEELAINE: A BALKON
Nézték, hogyan cikáznak az alkonyban a fecskék.
Az egyik opálbőrü, ébenhajú; a másik
rózsás és szalmaszőke. Kígyódzó pongyoláik
Sb-os'°,"^.=;S;.S[ ,h^^
semformaÍta az én vonzódásaimat. Mégis újabb átfogták, szálló felhők, kettejük karcsú testét.
gem,míreegy csendes vasámap délután kávézás kö2bennagy^vegot
^ttem;& kTtudtam a kisebbik-lányomnak is mondani; - Én melegva-
Mint aszfodéloszok - unt, hivalgó gőggel várták,
gyok~"-~Tudom - mondta elfogadoan. Megkönnyebbffltenfels^tot-
míg az elliptikus hold lassan felszállt a tiszta,
t&am:mireo'kicsit cinkos mosoUyal félrehajtotta a fejét: ; Anya^lyenfo-
szürkés égre, mialatt mindegyik mohón itta
gadtatásraszamítottál? - Ezt reméltem, de nagyon nehéz volt elmonda- a perc kéjét s hűséges szwük bús boldogságát.
nom.
Ermek már négy éve. Idén Karácsonyra e^a^aSszobrocskatkaptam
toTeajándékba^mintázta. Két no ül egymás meUett, átooljak^mást:foaákegymás
kezét szeretetben, békességben, összetartozásban.
Furcsa pár, mely lenézi a szokványos szerelmet,
állnak a fiatal nők, kéz kézben, egymás mellett
és langyos ágyékukkal mdőlnek a balkonra.
Mögöttük a szobában, hol az ámyak megnőnek,
oíí magasodik, mint a drámák királyi trónja
az illatos, nyitott ágy, mely visszavárja őket.
CHARLES BAUDELAIRE: KÁRHOZOTT ASSZONYOK
Mint méla állatok a homokpartra dőlve
a nyüt tenger felé fordítják szemüket,
es lábuk és kezük egymást hívja, s előre
édesen bágyad és keserűen remeg.

88
89
Némelyikük szívét nagy gyónás hozza tűzbe
Elöljáróban:
és mert patakmoraj vonzza és mély liget, AKárhozott as^onyoktí^ verssel 17 éves koromban találkoztam, az
első saját, francia Baudelaire-kötetemben. Késobb, elsóeves bölcsész-
hallgatóként áhítatos borzongással olvastam el egy csoporttársnőmnek
félénk gyermekkoruk szerelmeit betűzve
vésik afiatalfákbajeleiket;
- akkorra már azzal az önteltséggel, hamis tudattal, hogy tudok franci-
ául, hogy értem, miröl szól, és így meg kell osztanomvalakivefazél-
mások, lassú s komoly apácák, félvejárják
a tündér szírteket, hol Szent Antal előtt
a kísértő bíbor tünemények kítárták
meztelen keblüket, mely mint a láva nőtt;
ményt..
Kinek ajánlom ma?
^J^!sk,^yilfi' TZJ?Ty ?-bátor^nároknak'ha van néhánykedves diák
aklkkel évek óta beszélgetnek irodalomról, az emberrŐl Olyavan,
aki hamvadó fáklyafénynél az ősi
noknak,akik nem csak "anyagot adnak le", melyet aztán "számonkérbarlangok
nagy, pogány csöndjét keresí, ha
nek". VégzOs, irodalommal fakultáciön is foglalkoző diáko'kkal érdemes
L én hogyan
(Szabó Lőrinc fordításai) dolgoznám föl ezt az egyáltalán nem könnyű szöveget.
^

90 91
Ha mód van rá, hallgassuk meg elöször eredetiben ezt a verset. Mielött
magyarul elolvasnánk - mindenki kapjon saját szöveget! - javasoljunk
megfigyelési szempontokat a diákoknak:
~.Miert^lzeretíezeket,az. asszonyokat? Mert olyan érz^ vágyak
kinozzák őket, amelyek áthágják a nemek kapcsolatdról alkotottévezredes
normákat?
- Mit sugall a cím? A költő saját minŐsitését, vagy közvélekedést? cla^kk?.rÍ!^et,ne.n?eg^TdeT'hog? eket' atizenéveseket milyen ér-
Merre tereli a gondolatainkat?
zések kerítették hatalmukba. Óvakodnék attöl, hogy saját vélekedésemet
rájuk kényszeríteem, hiszen annyiféle reakciőt válthat ki a szöveg,
Hová visz képzeletben a vers? Időhöz, helyhez kötött életképet
az értetlenségtöl a zavarodottságon át egy soha nem tapasztalt rácsodálkapunk,
vagy inkább kortalanul, időtlenül lebeg az ábrázolt világ'.
kozásig arra, hogy van mód megélni emésztő, soha nem elégülö szenve-
?
délyt velünk azonos nemű ember iránt is. És ez nem szorítható semmi-
Ezután megkérdezném, milyen ismeretlen szavak gátolják a megértést.
féle didaxis keretei közé.
(Skapulár, mákony stb.
Hagyni kell munkálni a szöveget, és legközelebb folytatni, kérdéseiket
- Milyenek az elso benyomásaink? A szöveg zeneisége, vagy képei ha- várva abban bízni, hogy - ha csak résnyire is - kitártunk egy kaput, metottak-e
elsősorban ránk? Milyen hangulatot vdltott kí belőlünk: idil-
lyen át olyan világba vezet az út, ahol a különösség nem'idegen, nem
Ukus, békés, vagy fájdalmas, mozgalmas, szenvedéssel teli világba ve-
gyűlöletes, nem megvetendő.
zet-e a költő?
Sorjázhatnak ilyen és ehhez hasonló kérdések, valahogy úgy, ahogy az ő
érzékenységük, megérzett ráhangolódásuk engedi.
Kik ezek az asszonyok? Hány nőalakot tudunk elképzelni? Müyen
szférákhoz tartozó képzetek feszülnek egymásnak? (Nőszerelem - keresztény
hitéleti elemek - gyónás - apácák - Szent Antal, kísértés - po-/
gány Bacchus - bűnök -ostor - önvád - vágy - gyönyör...) Érdemes a
diákokkal megkerestetní a vers szövegét dinamikussá tevő ellentéteket.
Miután a közös munka révén közelebb került hozzájuk a szöveg, lehet
arról is beszélni, hogy milyen lelki- és érzeüni áUapotokat jelenít meg
Baudelaire, milyen a költő viszonyulása szóból teremtett vüága nőalakjaihoz.
("Szeretlek húgaim", "szánlak benneteket"; de rokonlelkeknek
is tartja Őket: "megvetitek a nyomorult Valót", "végtelent-keresők".