Transform your PDFs into Flipbooks and boost your revenue!
Leverage SEO-optimized Flipbooks, powerful backlinks, and multimedia content to professionally showcase your products and significantly increase your reach.
mv<br />
^<br />
tí<br />
/.<br />
'^í ^<br />
^<br />
in<br />
.*><br />
w"^>^.<br />
i<br />
11<br />
m<br />
.s<br />
^<br />
^^<br />
^<br />
*<br />
..^<br />
/.<br />
s<br />
* 4<br />
vf.<br />
.Tt<br />
.+<br />
%^<br />
.?ffi?-T<br />
...^:-^ If<br />
-*^ J^<br />
.i<br />
^<br />
DorothyAllison (1949-) szegény dél-karolinm munkáscsaládban nőttfel az<br />
/<br />
EgyesültÁllamokban. Afeminista irodalomban e^edüláÍióan, dtütő erővel beszél a<br />
szegénységről, az osztdlykülonbségekről, és talán az első irónő, aki kítört a leszbikus<br />
szépirodalom zárt vílagdból a szélesebb olvasóközönség e!é. Trash (1988)<br />
címükötetébegyujtött versei és novellái agyermekkorban elszenvedetí erőszakot, a<br />
Dél közegét, családja női túléloivel és saját leszbikusságával való kapcsolaíát<br />
><br />
jelenüik meg, Önéietmjzi regénye, a Bastard Out of Carolina (Zabígyerek<br />
Karolinából) ís azt kutatja, mitjeient munkdsosztdlybeli nőnek, erőszak és incesztus<br />
átíozatának, elszánt túlélőnek knni: 1992-ben a regény az USA Nemzeti Könyvdíjánakjutalmazotíja.<br />
Egyéb muvei: Skin, esszék a szexről, a társadalmi osztdlyokrólés<br />
az irodalomról; "The Women Who Haíe Me" (A nők, akikgyülölnek engem),<br />
versek W-1990.<br />
Allison erőteljes nyelven ír a szexről, ellenálla "helyes" szexualis viselkedést<br />
megszabó leszbikus-feminista irányzatokmk (a leszbikus s/m védelmezoje), és<br />
ádázul büszke mmkás származására, A novellat kovető, "The Women Who Hate Me"<br />
címu ciklusából való verseí is ezt a viszonyuiást tükrözik,<br />
í> **<br />
^*<br />
^<br />
.*'<br />
i<br />
rf<br />
Dorothy Allison<br />
nr""*:. *<br />
/<br />
^ /^<br />
^<br />
r<br />
I-<br />
^<br />
-n<br />
1-<br />
í<br />
Leszbikus étvágy<br />
Pogácsák, Azt álmodom, pogácsát sütök. Lisztet szitálok össze sóval és sütóporral,<br />
kimérem a margarint és a tejfölt, csak úgy szemre, üsztes ujjakkal kinyújtom a<br />
/<br />
tésztát. És babról álmodom, Válogatom a babszemeket, beáztatom éjszakára, szalonnát<br />
vágok, hagymát aprííok és felteszem a tűzre rotyogni több órára, míg a vüág meg nem<br />
teük a só, a pára, meg az anyám nyakán gyöngyözo izzadtság szagával. És zöldfélékrol<br />
álmodom, Mustáf zöldje és csalánlevél, sóska - egyiket sem találom északon a szupermarketek<br />
rekeszeiben, Az éjszaka közepén kétségbeesetten ébredek, főzelék ízével a<br />
43
v^^^~~<br />
nyelvemen, felpattanok és addig megyek, míg nem találok egy nyitva tartó élelmiszer-<br />
A legtöbb unokatestvéremnek már huszévesen elkezdtek kihullani a fogai, vedelni me<br />
f_<br />
boltot, ^iol talán akad a polcokon e^y' ottfelejtetí csomag spenóí meg egy kis császársza-<br />
épp olyan könnyedén kezátek, ahogy a cukrot döntötték a jegesteájukba. Én igy'ekszem<br />
lonna. Kisiitöm a szalonnát, beledöntöm a spenótot, egyet rottyantok az egészen, és köny- nem túl sok cukrot enni, nem iszom, kevesebb disznóhúst, sót, fehér lisztet használok -<br />
nyekkel a szememben felfalom. Még véleüenül sincs olyan fze, mint amit kívántam.<br />
de igazából mindig az anyám foztjének ízére vágyom.<br />
Ha mélyhutött sóskát találok valahol, öt zacskót veszek egyszerre. Azíán már nincs más<br />
Fehér proü, az vagyok, Szart eszem, és nem számítok. A családom jó fogakkal<br />
dolgora, mint rávenni a hentest, hogy adjon néhány darab nyakcsontot. Ezek az eh-ejtett<br />
kezdi, de hamar kihullajtja oket. Öt unokatestvérem vérzett el harmincöt éves kora előtt<br />
csomagok a mélyhutő mélyén úgy megnyugtatnak, mint a pénz a bankban. Ha valami<br />
hasfaluk végleg megaáta magát a cukor, a whisky, a só meg a zsír támadásainak,<br />
/<br />
rémálomból ébredek, le^alább tudom: van mit ennem.<br />
Én lemondtam ezekrol, Ha nem ehetem a2t, amit akarok, eszem, amit kell, de az álmaim<br />
mindig tele vannak a só, a zsír, a ropogósra sült dolgok ízével, Megédesítik a számat és<br />
Tarkabab rizzsel, csirkenyak és nokedli, egybesült hús ecettel és szegfuszeggel<br />
táplálják a lelkemet. A halál raaradjon éhen, ne én.<br />
tűzdelt hagymával, lazacpogácsák tejszínes mártásban, babpüré kukoricalepényen, édes<br />
kacsasült újhagymávíd és krokettel, bárány oüvaolajban citromszeletekkel, sültmalac és<br />
Az egyetem alatt hét pohár kávé volt a napi normám, kiadós Coca-Cola- és<br />
pecsenyezsír, krumptílángos almaszósszal, puliszka paradicsommártással - az étel száleges<br />
étvágyat fejlesztetíem ki a mogyoróvajra mézzel, káposztasalátára mazsolával, és<br />
pörköltmogyoró-reggeli után. A túl sok szürke hústól és újramelegftett krumplitól külön-<br />
/<br />
momra nem csupán táplálék, az étel nekem maga a történelem. Így emlékszem nőkre<br />
arra, hogy mit ettünk együtt, arra, hogy mit túrtak elő a mélyhutobol maratoni szeretsen<br />
hánynom kellett, a szobatársnom a házioivosa által fetírt kövér kis rózsaszín piru-<br />
halovány, szomorú, teljesen ártalmadan zöldségekre, Mikor eloadások előtt rendszerekezések<br />
után, Egyetíenegy szeretőm volt, aki nem szeretett enni, Nem is tartott sokáig u<br />
/.<br />
lákat etetett velem. A gyomrom kavics nagyságura zsugorodott. Rózsaszín tablettákon<br />
a kapcsolat, A szex jó volt, csak utána nem tudtunk mit kezdeni egymással. Ügyhogy<br />
kávén és Dexedrinen éltem, amíg haza nem mehettem, hogy anyám asztalánál meleg<br />
ásványvizet Íttunk és veszekedtönk.<br />
zsömlével kanalazzam a hideg paradicsomlevest. A cipóból emlékek csepegtek, mint a<br />
vaj: Lucius nagybátyám gyakran megjelent hajnalban egy kiadós reggelire, és elraentében<br />
Mikor kiléptem az Életbe, fekélyt növesztettem a gyomromba. Úgy gondolok rá<br />
lenyulta anyám szerszámait; Panama nagyaéném hat lánya által körülölelve üvöltötte<br />
mint egy mindig haragos helyre belül, a zsamokra, aki elveszi a jó falatokat és forgaíja<br />
hogy "az a szemét már megint felcsinált, csak hogy fia szülessen" - és csak vajpuhára<br />
mint egy forgókés, kaparja a falat, ami mögé az indulataimat próbálom rejteni. Néhafőzött<br />
babbal és paradicsomszeletekkel lehetett lenyugtatni. A hídeg csirke vászonnapján<br />
azt gondolom, ez a kiérdemelt váltságdíj a gyerekkoromért. Ha helyesen étkeztem<br />
kendoben Alma néném jövetetét jelentette, aki hat csirkét sütött minden alkalommal,<br />
volna, mondogatta Lee, sose letí volna semmi bajom,<br />
,TÍzenegy gyereket nevelek, nem tudok tizenöt embernél kevesebbre főzni,"Az ételfes-<br />
- Az angolkórt, a gyenge látást, a vakbelet, a szemölcsöket és a csúnya bőrt -<br />
téknyomok a mosogató szélén azt jelezték, hogy a húgom új fiúval járs, és vörös bársony<br />
hangsúlyozta - mind a rossz étkezési szokások és a szegényes étrend okozza.<br />
tortát süí neki, amit aztán a mostohaapám magának követel.<br />
/<br />
Így igaz. A szegény déliek kosztja a világon a legegészségtelenebbek közé tar-<br />
-Jó nézni, ahogy eszel - mosolygott rám anyám foghíjasan. Űtravalóul mindi<br />
tozik, de nagyon-nagyon finom. Minden fogás disznó- vagy csirkezsírral készül, fehéríteít<br />
pakolt egy adag kiscipót, anübe szalonna- és sajtszeleíeket bújtatott, A buszon vissza az<br />
cukor a süteményekben, pralinékban, csokoládémasszákban, liszt és zsír és só van a<br />
egyetem felé a hasamhoz szorítottam a batyut, hogy emlékeztessen rá, ki vagyok,<br />
mártásokban - mindenben rengeteg só, A zöldféléket halálra fozzük, míg egyeüen rost<br />
sem marad bennük épen, Áz anyák szalonnát adnak cumi gyanánt a kicsiknek; a fogak<br />
Mikor felvettek a Társadalombiztosítási Hivatal adminisztráíorának, Miami<br />
megjelenésének elso jelére, lázra vagy náthára mézes whisky kerül a cumisüvegbe.<br />
Beachre küldtek, hogy kitanuljam a szabályokat, Kopott kis panzióban száUásoltak el a<br />
^<br />
44 45
parthoz közel. Az oktatók felváltva vittek bennünket vacsorázni. Mr McCuUum érdeklődni<br />
a mamája tekintetétol eltakarva az ölembe mélyesztette a bokáját. Torkomon akadt a<br />
látszott irántíun, és állÍtoíta, hogy- Miami Beachen lehet a világ legfinomabb éíkeit fellel-<br />
falat,éskivertaveríték,<br />
ni. Egyik este Rockefeüer osztrigára hívott meg, máskor vörösboros vesepecsenyére.<br />
Ha már Szeti, gondoltam, nem utasítom vissza, de igazából olyan volt, mintha egy filmvá-<br />
Lee feltűzve hordta a haját, mint egy kagylótekervényt A tábortuznél gombát<br />
szonról keriilt volna elém n étel, A luxus formája és ragyogása állí előttem, de az ízét<br />
sütött szalonna helyett, és hosszasan próbált meggyőzni a káposzta és a padlizsán<br />
nera éreztem semminek. Beleszerettem viszont Wolf sarki kávézójába, és minden reggel<br />
értékeirol, Hiába, zsír nélkül fozött, és mindennek szójaolajíze volt, Szerettem Lee-t, a<br />
korábban keltem föl, hogy bekebelezhessek náluk egy mazsolás túrósbatyut,<br />
káposztát viszont utáltam, az igazi zöldségek vérszegény rokonának tartottam. A padli-<br />
- A legjobb péksütemény Miamiban - mondtam a felszolgálónak, zsánt is csak akkor szerettem meg, amikor ragaszkodott hozzá, hogy segítsek neki eltenni<br />
- Nu? - vigyorgott a mellettem ülo nőre, aki elpirult és rám mosolygott. egy kosárravalót íélire,<br />
- Nischt - nevetett, Egy szót sem értettem, de azért mindenesetre bólintottam. - Ki keü izzasztani a mérgét - szeletelte a nagy lila gyümölcsöket, miközben<br />
Nagy valószínűséggel az ennivalóról beszéltek.<br />
beszélt, - A sótól kijön a keseruség. Papírtörölközőn egymásra fektette a besózott<br />
Mikor nem tudtam aludni, Kafkát olvastam a hotelszobában. Kaíka is a társadaszeleteket,<br />
gyakran cserélgetve a papírt, A hajából kiszabadult néhány tincs, és a füle<br />
lombiztosftásnál dolgozott Prágában. Késo este ért haza, és lengyel kolbászt vacsorázott a<br />
mögöt himbálózott Ett&l ugy nézett ki, mint egy anya egy Mary Cassat-festményen, ahogy<br />
vonalas füzet fölött, amibe hajnaüg írt. Én levélregényeket írtam, amiket aztán sosem<br />
ott állt a napfényes konyhában, egyik kezével tengeri sót szórva, másikkal meg a haját<br />
küldtem el. Mikor a helyi hivatalvezető, Mr. McCullum igazi különlegességet ígérve "a<br />
igazgatva,<br />
világ legfmümabb nyers osztrigáját" akarta megetetni velünk, akkor fellázadtam.<br />
Ujjaim közé csippentettem egy még sózatlan padlizsándarabot, szagolgattam<br />
Míg körülöttem mindenki ciíromokat szeletelt és a rózsaszín vagy szürke darablíákon<br />
dörzsölgettem a sávacsos húst, - Ilyen lehet egy kenyérgyümölcs. Összenyomtam, s a<br />
cuppogott, én rántott osztrigát ropogtattam és közben nagyon Ígyekeztem nem ránézni a<br />
gerezd lassan visszanyerte a formáját. - Kenyérillata van, fogásra is olyan, mint amit már<br />
múanyag tartályban ide-oda vergődő, halálukra váró királyrákokra.<br />
megsütöttek. Besózva már inkább olyan, mint a cukkini, puha és erős sz^ú.<br />
- Jó nézni, ahogy eszel - mondta Mona, miközben kapros kenyeret tálalt elém - Na látod! A cukkinit is szereted - Lee közben vékonyan kiolajozta a serpenyot<br />
tejföüel és friss paradicsommaL - Olyan látható élvezettel eszel. Hazavitt a családjához<br />
mogyoróolajjal, és elkezdte lisztben átforgatní a padlizsánszeleteket, A haját takaró<br />
Georgiába, és egész úton arról beszélt, hogy a mamája micsoda szakács. Csorgott a<br />
kendő alatt, a nyakán izzadtság csillogott.<br />
nyálam, úgyhogy háromszor kellett megálhunk sós mogyorót venni. Szerettem volna<br />
- Ühüm. Rántva, sok prézlivel nagy valószínuséggel bármit szeretek, Fogtam a<br />
lefektetni öreg kocsija hátsó ülésén, de ő vámi akart az otthoni, régi ágyáig, - Biztos<br />
padlizsángerezdet és hozzádörzsöltem a nyakszirtjéhez.<br />
nagyon éhesek vagytok, lányok - a mamája elénk jött n autóhoz, mikor végre<br />
-Mitcsinálsz??<br />
megérkeztünk, és e szavakhl azonnal az ebédloasztalhoz íessékelt<br />
- Sózom a padlizsánt - a szeletet a nyelvem követte, felhúztam a pólóját és las-<br />
Volt ott háromféle babból készült vinegrette szószos saláta, uborkás párizsi,<br />
san végighúztam a feszes lila héjat kis melleín. Lee nevetett, megriszálta a fenekét, de nem<br />
vékonyra szeletelt fehérkenyér, ementáli sajt és antipasto, egyenesen egy New Yorkban élő<br />
vette ki a kezét a lisztbaE, hogy megállítson. Lehúztam a sortját és egy másik száraz szelenagybácsitól.<br />
- Olasz csemegeáru - mondogatta a mamája, - a legfinomabb a világon.<br />
tet a köldökébe ültettem. Aztán u ujjammal nyomva lassan lecsúsztattam a szeraérem-<br />
Bóliníottam, a fehérkenyeret és egy szelet ömlesztett sajtott rágva, miközben mogyorók<br />
dombja felé,<br />
kavicstengere húzta lefeté a gyomromat. Mona inkább csak piszkálgatta a szalámit, majd<br />
- Na ne, ezt ne csináld! - lassan lélegzett, kinyitotta a száját, jobb keze ökölbe<br />
46 47<br />
11