Elhallgatott Történelem

gyerekekrehangolva

Visszaemlékezések a Gulágról

DR. BÁRÁNY OTTÓ NÉ BAD I GYÖRGYI

Dr. Bárány Ottóné Badi Györgyi visszaemlékezése

Dr. Bárány Ottóné Badi Györgyi is azok közé tartozik, akiket a rákosi rendszerben

elszakítva az otthonuktól kényszermunka táborba vittek a Hortobágyra.

Néhány mondatot mondana magáról? Miért és honnan vitték el Önöket?

Egy Iskó nevű községben születtem,

ott laktunk a szüleimmel. 1950 június

23-án éjszaka úgy, mint a Dráva mentén

sok más családhoz – hozzánk is bezörgettek

az ablakon. Kettő ÁVO-s

rendőr és egy civil ruhás valaki rontott

be a lakásba. Fegyvert fogtak ránk.

Édesapámat elvitték a Községházára,

de nem tudtuk, hogy miért. Néma

csendben vártuk vissza. Addig egy

rendőr ott maradt velünk, felénk fordított fegyverrel. Amikor édesapám vissza jött két

fegyveres rendőr kísérte, ő pedig sírt. Így tudtuk meg, hogy el kell hagynunk a falut.

Felfoghatatlan volt, nem is tudtuk, hogy miért történik ez. A szüleim azt mondták, nem

mennek sehová. Édesanyám még azt is találta mondani, hogy inkább lőjenek agyon

bennünket. A rendőr erre ezt felelte: „Asszonyom, nem fogjuk magukat agyonlőni, de

akkor is elvisszük, ha maguk semmit sem pakolnak”. Apukám tért először magához és

elkezdtek csomagolni. Zsákokat hoztak be, amikbe előtte búzát, lisztet tartottak.

Ezekbe a kimosott zsákokba pakoltunk. Ruhaneműt gyömöszöltünk bele. A nővérem

nem volt otthon, mert Szegeden járt főiskolára. A nagymamám pedig nem volt rajta a

kitelepítési papíron, mert külön háztartásba volt bejelentve.

Az eljövetel abból a kicsi faluból, az emlékeim között iszonyatként maradt meg. A leginkább

azért, mert nem tudtuk, hogy miért és hova visznek bennünket. Utólag próbáltuk

elemezni, hogy mi lehetett az oka. Úgy gondoljuk, hogy egyrészt ezekből a

falvakból azokat a családokat emelték ki, akik tehetősebbek voltak. Másrészt a családok

férfi tagja olyan volt, akire a falu népe hallgatott rá.

5

More magazines by this user
Similar magazines