Letöltöm - ME.dok 2012/2
Letöltöm - ME.dok 2012/2
Letöltöm - ME.dok 2012/2
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
<strong>ME</strong>.<strong>dok</strong> • 2011/4<br />
részéről: a leleplezett politikusok csendben megvárták,<br />
ameddig elül a botrány visszhangja, és<br />
megőrizték a pozícióikat.<br />
10<br />
8<br />
Közvetlenül az 1989. decemberi események<br />
után még semmiféle gazdasági mechanizmus nem<br />
létezett a sajtópiacon. Az információéhség következtében<br />
bármilyen „szabad” sajtótermék elfogyott,<br />
a piacot csupán a kiadóvállalatok azon képessége<br />
korlátozta, hogy folyamatos módon előállítsák<br />
és terjesszék az adott példányszámot. Mivel<br />
az előállítási költségek alacsonyak voltak, ebben<br />
az időszakban a sajtó jelentős nyereséget generált. 9<br />
A politikai élet iránti érdeklődés, amelyet a rendszerváltás után a szabadság<br />
mámora váltott ki, az 1992-es választásokat követően lényegesen<br />
alábbhagyott. A jelenséghez az is hozzájárult, hogy a médiafogyasztókban<br />
bizalmatlanság alakult ki a lapokkal és az újságírókkal szemben, akik képtelenek<br />
voltak arra, hogy meggyőzően és hitelesen mutassák be az új politikai<br />
és társadalmi problémákat. Valójában a romániai posztkommunista sajtó<br />
képtelen volt arra, hogy saját identitást alakítson ki, ehelyett arra törekedett,<br />
hogy a nyugati bulvársajtóban bevált, azonnali sikert biztosító képleteket,<br />
hírszelekciós és szerkesztési módszereket vegye át. A pénzügyi siker<br />
hajszolása rövid időn belül a média kommercializálódásához vezetett. 10<br />
A nagy mértékű bulvárosodás kézenfekvő megoldásnak látszott, hogy<br />
mérsékelni lehessen az 1992–93 környékén jelentkező általános példányszámcsökkenést.<br />
Az üzleti érdekek a kínálat és a kereslet törvényeit tartották<br />
szem előtt. Ennek eredményeként a sajtót inkább a jelentéktelen események<br />
felnagyítása, a szenzáció minden áron történő felkutatása és a tágabb<br />
összefüggések mellőzése jellemezte, ami egy permanens hiszterizált állapotot<br />
hozott létre a médiában. A szórakoztatás és a bulvárosodás messze túlhaladta<br />
a sajtó többi funkciójának a jelentőségét, ezért a meghökkentés szándékával<br />
a sajtó oly mértékben átdolgozta a mindennapos eseményeket és tényeket,<br />
hogy az eredmény már határossá vált a valóság meghamisításával.<br />
Az említett állapot az újságírók megítélésére is kihatott, mivel ezek fokozatosan<br />
elveszítették a kilencvenes évek elején kivívott presztízsüket és ezzel<br />
együtt hitelességüket.<br />
Ugyanakkor a profitot remélő sajtó számára természetesként kínálkozott<br />
fel a nyilvánosság erejével való visszaélés. A sajtó, valamint a politikai<br />
és gazdasági szférák összefonódása tovább gyengítette az újságírás hitelességét,<br />
amit a számos korrupciós botrány is próbára tett. 11 A közvetlen politikacsinálás<br />
akkori euforikus hangulata<br />
tulajdonképpen a<br />
kilencvenes években végig<br />
megmaradt a sajtóéletben,<br />
miközben a nyilvánosság<br />
hirtelen felértékelődése<br />
miatt erősödött a sajtóban<br />
dolgozók privilegizált<br />
helyzete.<br />
Lényegében az<br />
1990–1996 közötti romániai médiaellenőrzés és manipuláció a kommunizmus<br />
és demokrácia közötti átmenet válságos időszakának hozadékának tekinthető,<br />
mivel a sajtó szabadsága nem csak a kormány befolyásának megszüntetését<br />
jelenti, hanem a partizán politizálás és a kereskedelmi érdekek<br />
hatásának csökkentését is.<br />
A fiatal újságírói gárda a kommunista rendszer bukását követően a szerkesztőségekben<br />
kezdte tanulni az újságírás mesterségét, a szabad sajtónak<br />
azon orgánumainál, amelyek a szocialista sajtóból örökölt régi beidegződé-
Change language