Hazám 2017 tavasz-nyár lapozó

HazáM2017 tavasz
A diaszpora legszínesebb magazinja
- nyár
Magyar városok - Hungarian cities
SÁROSPATAK
Hungarikum - Hungaricum
VIZSOLYI BIBLIA
VIZSOLY BIBLE
Híres épületek - Famous buildings
ORSZÁGHÁZ
PARLIAMENT
Világörökség - World Heritage Sites
PANNONHALMA
Erdély - Transylvania
BERETHALOM
Értékes ereklye - Valuable relic
SZT. LÁSZLÓ HERMÁJA
HERM of ST LADISLAUS
INGYENES
FREE
Ismert magyarok/well known Hungarians: BAYER ZSOLT

Hazám
Kedves Olvasó
Biztos meglepődve tapasztalta, hogy a mostani szám egy speciális kiadvány lett. Összevont tavaszi-nyári
lapszámmal leptük meg az olvasóinkat úgy, hogy -az eddigiektől eltérve-a magyar
mellett angolul is olvashatóak a cikkek. Ezen egyszeri alkalom lehetőséget biztosít arra, hogy
a magyarul nem beszélő érdeklődők is megismerhessék a HAZÁM című kiadványunkat, illetve
ízelítőt kaphassanak Magyarország szépségeiről, műemlékeiről, értékeiről. Ősztől-előre láthatólag-
visszaállunk az eredeti kiadásra, azaz magyarul, magyaroknak, Magyarországról-Kanadában.
A dupla lapszám is kínál érdekességeket. Sárospatak, a Rákócziak egyik kedvenc vára is ezek közé
tartozik. Még a Magyarországon élőknek sem egyszerű dolog odáig eljutni, épp ezért még fontosabb,
hogy egy gyönyörű fotó riportban láthatjuk e csodás várat. Idén, azaz 2017-ben ünnepeljük a reformáció 500 éves évfordulóját,
ennek apropóján érdekes olvasmány a Vizsolyi Bibliáról szóló cikk. Az ország Háza egy olyan monumentális építmény, mely
a Duna felől (is) nézve elbűvöli az embereket. Az ismert magyarok rovatban Bayer Zsoltot mutatjuk be. Magyarországon szinte
mindenki látta már egyik, vagy másik műsorát. Így itt az idő, hogy Kanadában is minél többen megismerhessék. Ha magyar
világörökség helyszín, akkor szinte mindenki Pannonhalmára, a Bencés Apátságra gondol. Egy másik-egy erdélyi- világörökség
helyszín (Berethalom) is bemutatkozik az olvasóknak. De a Szent László hermája is kapcsolódik Erdélyhez, mely a cikkből meg is
tudható. Játékos kedvű olvasóinkat pedig egy Magyarország ismert helyeiről szóló kvíz várja.
Mindehhez jó olvasást és kellemes időtöltést kíván:
Panda Ákos
főszerkesztő/laptulajdonos
Fotó: Hunyadi Géza (Sárvár)
Dear reader
You are reading the quarterly magazine called
HAZÁM. This publication presents Hungary in
Hungarian to Hungarians living in Canada.
The current issue is an exception. Besides
Hungarian it can be read in English as
well. So they can get to know some
of the beauties, monuments and
values of Hungary who do not
speak Hungarian. We hope you
will like the publication and
Hungary through the articles.
I wish you a good reading and a
good time.
Akos Panda
owner/editor in chief
Fotó: Hunyadi Géza (Sárvár)
HazáM
Kiadó /publisher: Corvin History Society of Edmonton
Kivitelezés/implementation: VAGABONDMEDIA, Panda Ákos
Főszerkesztő/Editor in chief: PANDA ÁKOS
Lapterv/design: NÉMETH PÉTER
English proofreading: ERZSÉBET TÓTH
A diaszpóra legszínesebb kulturális és ismeretterjesztő magazinja
The most colorful cultural and educational magazine of the diaspore
A magazinunkban megjelent hirdetések tartalmáért semmilyen felelősséget nem vállalunk.
We do not assume any liability for the content of the advertisements published in our magazine.
Meg nem rendelt kéziratokat, fotókat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.
We do not keep any manuscripts or photos which are not ordered.
A lapban megjelent cikkek, képek bármilyen utánközlése, sokszorosítása, utánnyomása, elektronikus tárolása csakis a főszerkesztő előzetes írásbeli engedélyével
lehetséges.
The communication, reproduction, reprint, electronic storage of articles published in our magazine is only permitted prior the written permission of the
editor in chief.
Fotók/pictures: Hunyadi Géza (Sárvár),Panda Ákos,wikipedia,internet,Dreamstime címlap/cover page: Shutterstock.com
https://www.facebook.com/hazammagazin
E-mail: hungary@hazam.ca
© HAZÁM, Minden jog fenntartva/all rights reserved Panda Ákos/VAGABONDMEDIA

Magyar városok
SÁROSPATAK
Miskolctól kb. 70 kilométerre északkeletre, az Eperjes-Tokaji-hegység
lábánál, a Bodrog mentén fekszik. Sárospatak
már az őskorban is lakott volt. Az első feljegyzések szerint
904-ben vette hatalmába a környéket Alaptolma, Ketel vezér
fia, s a gróf Cseszneky család őse. 1201-ben városi kiváltságokat
kapott Imre királytól. A középkorban fontos
kereskedelmi állomás. Várát I. Endre király építtette. Itt
született II. Endre király lánya, Szent Erzsébet.
Sárospatak Zsigmond királytól szabad királyi város rangot
kapott, Mátyás királytól pedig vásártartási jogot 1460-ban.
1575-ben nagy pestisjárvány pusztított a városban. 1531-ben
megalapították a már legendássá vált Sárospataki Református
Kollégiumot, ami az akkori Magyarország egyik legjelentősebb
oktatási intézménye volt. 1650-től egy ideig itt tanított
a haladó szellemű pedagógus, Comenius.
Zemplén szellemi központja, neves iskolavárosa Sárospatak. Az egykor a ″Bodrog-parti Athén″
jelzővel nevezett település történelmi és egyháztörténeti műemlékek sorát kínálja látnivalóul az
ide látogatóknak.
A sárospataki vár
vagy más néven Rákóczi-vár, a magyarországi késő reneszánsz
építészet legértékesebb alkotása, Sárospatak legjelentősebb
műemléke. A magyar nemzeti örökség része.
A mai várkastélyt és a hozzákapcsolódó város erődítéseit eredeti
alakjukban 1534 és 1542 között Perényi Péter építtette. A
mohácsi csata után ugyanis az ő birtokába került a város és a
15. századi Pálóczi-várkastély, mely a város északi végén helyezkedett
el. Ez utóbbi a pártharcok során, 1528 után romba
dőlt. Perényi a középkori városközpontot bástyásvárfalövvel
vétette körül, és e külső vár délkeleti szegletében alakította
ki új rezidenciáját, a „belső várat”, rombusz alaprajzú várudvarból
megközelíthető reneszánsz lakótoronnyal. 1540-1542
között a várudvar keleti oldalán földszintes palotaszárny építésébe
fogtak. A félbemaradt munkát Perényi Gábor országbíró
fejezte be 1563-ban, s talán ő építtette a tornyot kívülről
körülölelő ötszög elővédbástyát, a „párkányt” is. Halála után
4. HAZÁM Fotók/pictures: Panda Ákos
HAZÁM
5.

Patak a Szepesi kamara kezelésébe került 1567-ben. 1573-ban
zálogbirtokként a Dobó család kapta, majd 1602-ben Dobó
Ferenc halála után az örököseié lett. 1605-ben Bocskai hatalmába
került, majd 1608-ban Lórántffy Mihály lányai vették
örökségükként birtokukba az uradalmat.
Leghíresebb földesurai, a Rákócziak 1616-ban jutottak hozzá,
amikor I. Rákóczi György nőül vette a birtokos Lórántffy
Mihály leányát, Zsuzsannát. Innen számítható a fénykora, a
dúsgazdag főnemesi família a pataki épületeket jelentősebb
mértékben kibővítette, az akkoriban divatozó reneszánsz formavilág
jegyei szerint. Mint a környékbeli vidék legerősebben
kiépített várát, ellenséges hadak a 17. század második harmadáig
nem háborgatták, csak a Habsburg-ház önkényuralma
ellen harcoló kurucok idejében érte el falait a csatazaj. 1670-
ben nagyobb császári zsoldos sereg vonult be védőműveibe,
mivel ez volt a feltétele, hogy földesura, I. Rákóczi Ferenc
elkerülje az összeesküvő társaira már kirótt halálos ítéletet.
1682-től néhány esztendeig Thököly Imre kurucai strázsáltak
falai között, majd II. Rákóczi Ferenc felkelőinek zászlaját lengette
a vár tornyán a szél.
A kuruc szabadságharc után osztrák tulajdonosai a belsővárból
kényelmes lakhatást biztosító főúri palotát varázsoltak,
míg a külsővár részben felrobbantott ágyúbástyáit a környékbeli
lakosság hordta el, hogy köveiből lakóházakat emel-
hessen. Csak az 1960-as években került sor az épület műemlékvédelmi
helyreállítására, és ekkor kerültek napfényre
az eredeti vár sokszor átépített részletei, melyeket minden
évben kiállításokon mutat be a régmúlt időkre kíváncsi látogatóknak
a sárospataki Rákóczi Vármúzeum.
A vár
A várkastély magva a közel négyzetes alaprajzú, ötszintes
Vörös-torony. Legalsó szintjének rézsűs homlokfalai keskeny
lőrésekkel áttörtek. Bejáratai szintjén kapuját gazdagon
díszített reneszánsz faragványok ékesítik. A kapuboltozatot
torz fejekkel kitöltött kazetták tagolják, a párkány feletti
oromzatban angyalfigura tartja a négyosztatú, lefaragott címerpajzsot.
A homlokzatokat domborműves oromzatú ablakok
törik át. A torony bejáratai szintjén konyha, sáfárház,
kancellária, kincstár és levéltár helyezkedett el. A torony védelmi
jellegét érzékeltetik a harmadik és negyedik szint között
a homlokzatok mögött húzódó védőfolyosók és az ezekből
nyíló lőrések. A negyedik szinten látható nagy terem, az
egykori „öreg palota” hajdani pompájáról a reneszánsz faragványok,
Perényi-címeres keretelések és a 16. századi ornamentális
falfestés töredékei tanúskodnak. Délről csatlakozott
hozzá a bokályos ház, I. Rákóczi György hajdani audienciás
szobája. Az ágyúállások céljára 1656-1658-ban épült legfelső,
hatalmas gúlatetővel lefedett szint sarkain három figyelőtornyocska
emelkedik. A negyedik, a torony délkeleti sarkával
együtt 1702-ben leomlott.
A Vörös-toronyhoz nyugat, illetve észak felől csatlakozik
a rombusz alaprajzú, sarkain kiugró bástyákkal erődített, a
várostól árokkal elválasztott várkastély, az egykori belső vár.
Udvari homlokzata elé a 19. században boltíves tornácokat
emeltek, csak a keleti szárny földszintjén láthatók részben
másodlagosan beépített reneszánsz elemek. Az udvar legértékesebb
része a keleti szárnyat és a tornyot összekötő oszlopos-árkádos
lépcső és a loggia, melyet Lorántffy Zsuzsanna
építtetett. Innen a neve: Lorántffy-loggia.
Az északkeleti sarokbástya szegletén az emeleten a 17. századi
„Sub-Rosa erkély” ugrik ki. Nevét a kerek erkélyszobácska
festett boltozatának zárókövét díszítő stilizált rózsáról kapta.
Kívül, a sarokbástyák külső szegletén múlt századi kiugró zárt
körerkélyek láthatók. A várkastélyt árok választja el a várkerttől.
A mai kapu mellett láthatók az egykori, múlt században
befalazott felvonóhidas kapu nyílásának maradványai, s az
árokban a híd pillérmaradványai.
A Vörös-tornyot délkeletről a 16–17. századi nagyméretű, ötszögű
kazamatás bástya, a „párkány” veszi körül. A várkastély
déli szárnyától indul a déli várfal, melynek felső szintjét a
várkert magasságáig lerombolták. Ehhez csatlakozik a romos
„Vörös-bástya”, majd az 1647-ben épített háromszintes, kazamatás
délnyugati fal és bástya. Utóbbi romjain belül a 16. századi
kerek bástya alapja látszik. A nyugati várfalat nagyrészt
még a Rákóczi út házai takarják, melyek az egykori várárok
6. HAZÁM
HAZÁM
7.

területén állnak. Az 1631-1647 körül épített „Oroszlán-bástya”
falmaradványai is felismerhetők még. Az északi városfalszakasznak
igen kevés maradványa látható, kivéve a gótikus
templom megerősített északi fala, mely egykor a védművek
része volt. A templom északi és déli falába 1670-ben a császáriak
kapukat törtek. E fal északkeleten a nagyméretű „Tömlöc-bástyánál”
végződik. Innen indul, s a palotához csatlakozik
a keleti városfal, középen a „Vízikapuval”, melynek nagy
félköríves kocsibejárata mellett kisebb gyalogkapu is nyílik. A
régészeti ásatások feltárták a kapu előtti elővédbástya alapfalait
is.
A fiúgyermekre áhítozó I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona 1675
őszén tudatták családtagjaikkal a várható gyermekáldás örömét.
A házaspár igyekezett védett helyen várni a szülés idejét.
A a Bodrog árterületében épült borsi kastély az 1660-as évek
óta kedvelt tartózkodási helye volt a családnak. A szülés helyéül
is ezt a helyet választották. A nagymama, Báthory Zsófia
is ideutazott a szülés idejére.
II. Rákóczi Ferenc 1676. március 27-én született. A gyermek
születésének körülményeiről hallgatnak a források, a hagyomány
a kastély emeleti sarokszobájához köti az eseményt. II.
Rákóczi Ferenc Confessiones – Vallomások című művében
lejegyzi születése dátumát, 1676 március 27-ét, és megjelöli
helyét, „mi házunk borsi kastélyában”.
„Zavar fog el, Uram, és elpirulok, midőn születésedet s annak
körülményeit megfontolom és a magaméra gondolok. Te Isten,
teremtőm nekem és a mindenségnek, istállóban születel,
én meg palotában; te ökör és szamár közt szegény pásztorok
körében, én – a por és féreg a te színed előtt – udvarjárók
nagy csődületében. Szülőid szegények, az enyimek fejedelmek;
te szegénységben jössz a világra, én bőségben…”
8. HAZÁM
HAZÁM
9.

A csecsemőt a Rákóczi-család monogramjával
díszített vörösréz bölcsőjébe
fektették. Az újszülöttet a kor szokása
szerint mielőbb igyekeztek megkeresztelni.
Mikor és hol ? Máig nem tudjuk
a pontos választ. A Rákóczi családban
régi szokás volt az ünnepélyes keresztelő.
Ha azonban harcok folynak, miként
1676-ban is, akkor, nincs ünnepély, csak
az számít, hogy mielőbb megtörténjék
a szertartás, ne maradjon „pogány” a
gyermek. Feltehető, hogy a család udvari
lelkésze keresztelte a csecsemőt
Borsiban esetleg Munkács várában.
Pár hónapos volt csupán midőn apja, 31
éves korában 1676 július 8-án Makovicán
meghalt. Borsiból a csecsemőt nagyanyjához
Munkács várába vitték, majd Regéc
várába költözött vele édesanyja. A
király a magyar törvényeknek megfelelően
a megözvegyült Zrínyi Ilonára
ruházta a gyámi tisztséget, aki ezután
kihirdette Sáros vármegyében, hogy átvette
a főispáni méltósággal járó teendőket,
s mint várainak parancsnoka és
birtokainak igazgatója intézkedett. II.
Rákóczi Ferenc öröksége anyja határozott
fellépése révén biztosítottnak tűnt.
10. HAZÁM
HAZÁM
11.

Hungarian cities
SÁROSPATAK
The attractive natural environment of the town, its history
and historic monuments, and its closeness to three foreign
borders make it an ideal destination for tourists.
The area has been inhabited since ancient times. Sárospatak
was granted town status in 1201 by King Emeric. In the Middle
Ages it was an important place due to its proximity to an
important trade route leading to Poland. In 1429 Sárospatak
was elevated to the rank of free royal town by King Sigismund.
In 1460, during the reign of King Matthias it received
the right to hold market. In 1575 a plague killed many of the
inhabitants. The Reformation began spreading into Hungary
from this area. The first Protestant college, one of the most
important colleges of Hungary at the time, was founded in
Sárospatak in 1531. In 1575 a plague killed many of its habitants.
In 1650 Zsuzsanna Lórántffy, widow of George I Rákóczi
prince of Transylvania invited the famous Czech educator
Jan Comenius to Sárospatak. Comenius lived there until 1654,
as a professor of the college, and he wrote some of his most
important works there. The college (since 2000 a faculty of
the University of Miskolc) now bears his name.
The territory of the town belonged to the crown from the
eleventh century on, with a royal manor-house, chapel, and
a market place at the shallows on the Bodrog, as the centre
of the estate. There is knowledge of earlier fortifications
with reference to Patak in their name, these, however, did
not stand here. The present castle was built when the estate
went into the possession of Peter Perényi, keeper of the
crown, after the battle of Mohács. He had the centre and the
southern section of the mediaeval town fortified by walls,
a moat, and bastions. His new residence with a donjon was
built in the southeast corner of the new fortification. Between
1534 and 1537 Péter Perényi had the Red Tower and
the adjoining fortifications built (inner court) and by 1541
the town walls were also finished. The evidence of certain
stoneworks finds suggesting that east palace wing was started
by him in 1540 and finished by his son Gábor Perényi in
1563. The latter with the late Renaissance carved stoneworks
and ornaments is an outstanding and unique architectural
example of that era in Hungary. In the course of time, the
castle was repeatedly rebuilt, and redecorated, thus yielding
to new demands and the change of taste. The golden
age of the castle was the seventeenth century. At this time
it became, as part of Zsuzsanna Lorántffy’s dowry, part of
the Rákóczi estate, and as such, the centre of political resistance.
By the beginning of the seventeenth century members
of the Rákóczi family were among the leading politicans of
the country. They possessed vast estates in Transylvania and
northern Hungary. For five generations they were Princes
of Transylvania and for almost a hundred years they ruled
over Patak. Under György I. Rákóczi, and his wife Patak was
the seat of the principality. In 1642 the reception room with
the Turkish ceramic tile decoration was built, a year later
the principal rooms on the second storey of the south wing
were finished, while the Lorantffy loggia was completed in
1646, and the outer fortifications were strengthend. István
Bocskai, Gábor Bethlen, Comenius were guests here, and
important historic events took place within its walls. Among
others, the Wesselényi conspiracy in the Sub Rosa room, the
wedding of Zsigmond Rákóczi and Henriette of Pfalz should
definitely be mentioned, but the Kurucz uprising in the Tokaj
region, or the 1708 national assembly of the Rákóczi war
of independence are also closely related to the castle. The
present appearance of the building was formed during nineteenth
century renovations carried out by the Bretzenheim
Sárospatak is situated in the northeastern corner of Hungary, at the foot of the Zemplén Hills and on
the edge of the Great Hungarian Plane. The town, spread on both sides of the river Bodrog, is known
for its famous schools and hence sometimes is referred to as the Athens on the river Bodrog.
12. HAZÁM
HAZÁM
13.

family, owners at the time, in the Romantic-Historic style of the day. The
last proprietor was the Windischgraetz family who used the place till 1945.
After 1950 the building was turned into a museum, and has become the
number one Rákóczi shrine in the country.
Sarospatak Castle
The Rakoczi Castle should be your first stop in Sarospatak. The oldest
part of the castle, the five-storey Red Tower, dates from the late 15th
century – inside you’ll find period rooms in excellent condition. Note
that this can only be visited by guided tour.
The Renaissance-style Palace Wing (Palotaszarny), connected
to the Red Tower by a 17th-century loggia called the Lorantffy
Gallery, was built in the 16th century and
later enlarged by its most famous
owners, the
Rakoczi
family of
Transylvania. Today, along with some 19th-century additions,
it contains the Rakoczi Exhibition , devoted to the
1703–11 uprising and the castle’s later occupants.
Bedrooms and dining halls overflow
with furniture, tapestries, porcelain and glass.
Of special interest is the small five-windowed
bay room on the 1st floor near the Knights’ Hall,
with its stucco rose in the middle of a vaulted ceiling.
It was here that nobles put their names sub rosa (literally
‘under the rose’ in Latin) to the kuruc uprising against the
Habsburg emperor in 1670. The expression, which means ‘in
secret’, is thought to have originated here.
Közigazgatás
Ország:
Régió:
Megye:
Jogállás:
Népesség:
Magyarország
Észak-Magyarország
Borsod-Abaúj-Zemplén
város
12 256 fő
Public administration
Country: Hungary
Region: North-Hungary
County: Borsod-Abaúj-Zemplén
Legal status: city
Population: 12 256 inhabitants
14. HAZÁM
HAZÁM
15.

Hungarikum
A VIZSOLYI BIBLIA
rázta, gyakran az egyik bibliai részt egy másikkal világította
meg, és könnyen érthető példákkal szemlélteti. Az „Old le
saruidat” – abban a korban mikor a török birodalom Abaúj
megye határáig terjedt –, a következőképpen magyarázza:
„Mint a törökökről mondják, hogy amikor a templomokba
bémennek levetik lábokról az ő csizmájukat, a helynek böcsüléséért.”
A törököket más példában is használja, amikor
arról beszél, hogy Máté evangélista adószedő volt; elmondja,
hogy abban a korban a rómaiaktól éppúgy bérelték egy város
adószedését a publikánusok, mint a törököktől az emingek.
Azon Bibliák, amelyek helye ismert (többek közt):
-három példány az Országos Széchényi Könyvtárban,
-egy Sárospatakon,
-egy a vizsolyi templomban, ami 1940. október 31. óta tekinthető
meg (egy ideig a Biblia kézbe vehető volt, de miután sok
lap hiányzott belőle, vitrinbe került a hatalmas érték. A biblia
2008-ban Tokajban, a Tokaji Borok Házában került kiállításra,
augusztus 13 és szeptember 3 között).
Az eredeti bibliák komoly értéket képviselnek. 2003 november
28-án egy szinte teljesen sértetlenül fennmaradt kötete
12 millió forintért (a szakértők értékét 25-30 millió forintra
becsülték) kelt el egy budapesti könyvárverésen. 2001-ben
Londonban került kalapács alá a Bibliák egyike, ott 26 millió
forintnak megfelelő összeget fizetett ki érte az új tulajdonos.
A hungarikumok sorába került a Vizsolyi Biblia
– amely az első teljes, magyar nyelvű biblia.
A Biblia: 1590. július 20-án fejeződött be a
mai Borsod- Abaúj - Zemplén megyében fekvő
Vizsolyban a 16. századi magyar nyelv páratlan
dokumentumának, a Vizsolyi Bibliának a
kinyomtatása. Vizsoly a mai napig nevezetes arról,
hogy itt látott napvilágot nyomtatott formában az
első teljes magyar nyelvű Biblia. A fordítást irányító
gönci lelkipásztorról, Károlyi (Károli) Gáspárról
Károlyi-Bibliának is nevezik.
Ez a könyv a legrégibb fennmaradt (és ma is használt) teljes
szövegű, magyar nyelvre lefordított Szentírás. A nyomtatás
fáradtságos munkáját Vizsolyban a lengyel Mantskovit (vagy
Mantskovits) Bálint végezte. A fordítást és a nyomtatást szívügyének
tekintette és bőkezű adománnyal segítette Rákóczi
Zsigmond, a település ura, a későbbi erdélyi fejedelem.
A főúr ezzel a tettével megalapozta a Rákóczi család Biblia
szeretetét és a magyar kultúra támogatásával későbbi generációk
számára példaként szolgált.
A Biblia teljes magyar fordítását és kinyomtatását Bornemissza
Péter már korábban tervbe vette, amikor Mantskovits
még nála dolgozott, erről 1580. február 18-án kelt levelének
utóirata tanúskodik.
Károli Gáspár gönci református lelkész, a Kassavölgyi Egyházmegye
superintendense volt az, aki lefordította és 1590-
ben megjelentette az első teljes magyar nyelvű Bibliát, ezzel
ismertté tette a község nevét az ország határain kívül is. Károlyi
három év alatt egyedül nem fordíthatta le az egész Bibliát;
a fordítás nyelvének vizsgálata arra vall, hogy legalább
három segítőtársa volt. A nyomtatás elkezdésekor még nem
készült el a teljes fordítás, ezért Károlyi kéziratait az akkori
gönci diákok – köztük Szenczi Molnár Albert- laponként,
gyalogszerrel hordták Vizsolyba.
Károli Gáspár nem csupán fordítója, hanem egyben gondozója-szerkesztője,
sajtó alá rendezője, kiadója is volt ennek
a Bibliának.
Így írt erről a munkáról: „Istennek nevét segítségül híván,
minek utána hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós
atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak,
meg nem szűntem addig, míg nem véghöz vittem a Bibliának
egészben való megfordítását ...” Abban az időben nem
kis anyagi erőre és erkölcsi tekintélyre volt szükség a Biblia
kiadásához. A nyomdát a főúri pártfogók megfelelő módon
felszerelték, Németalföldről újabb betűkészlettel egészítették
ki, a papírt pedig Lengyelországból hozták. És ez végképp
megmagyarázza azt, hogy miért is Vizsolyt választották
a nyomda felállítására (a község mellett kereskedelmi út vezetett
Lengyelországba).
A Biblia 2412 oldalas, súlya kb. 6 kg.
A könyv három részből áll, amely mind önálló címlappal és
levélszámozással van ellátva. Az első címlapon Magyarország
címere szerepel, ez az egész műre vonatkozik. Ennek
hátlapján az első rész tartalomjegyzéke található. Ez után
Károlyi Gáspár terjedelmes Elöljáró beszédet írt „uraknak,
vitézlő, nemes népeknek, istenfélő községnek, prédikátoroknak,
Magyarországban és Erdélyben Gönc 1589 január
1”-i kelettel. Közvetlenül a főszöveg előtt állnak a fordító és
a nyomdász figyelmeztetései az olvasókhoz. Az első rész a
Ószövetség első 28 könyvét
öleli fel Jézusnak, Sirák fiának
könyvéig. Az első rész végén
nyomdászjelvény látható.
A második címlap a könyv
második és harmadik részére
vonatkozik: A szent Bibliának
második része, melyben vannak
a próféták írásai mind, a
Makkabeusok könyvei és a mi
Urunk Jézus Krisztusnak Új
Testamentuma.
A harmadik rész címe: A mi
Urunk Jézus Krisztusnak Új
Testamentuma, alatta nyomdászjelvény,
hátlapján rövid
tartalomjegyzékkel. Utána egy
behajtogatott nagy ívrét levél
van beillesztve: Tábla Jézus
Krisztusnak embersége szerint
való nemzetségéről.
Károlyi a fejezetek elé tartalmi
összefoglalást készített, a nehezebb
részeket megmagya-
A vizsolyi templom:
Az Árpád kori templom több lépcsőben épült. A szentély a
12. és 13. században román stílusban, a hajó rész a 14. és 15.
században gótikus stílusban, a torony pedig az 1300-as évek
végén. A gótikus stílusban épült vastag falak és a templom
körül húzódó erőd fal a századok során, sokszor nyújtott
menedéket, a helyi lakosoknak mind a tatárok, mind a törökök
hadai elől, de még az 1848-as forradalom idején is. A
templom belső falán látható 12. és 14. századi freskók, Bibliai
történeteket, és a magyar történelemből is ismert eseményeket
ábrázolnak. Ilyen például Szent László egyik hőstette,
mely a templom északi falán látható.
16. HAZÁM
Fotók/pictures: internet,wikipedia
HAZÁM
17.

Hungarikums
VIZSOLY BIBLE
in Romania (Transylvania), thirteen in Slovakia,
two in the Czech Republic, one in Austria, one
in Denmark.
A copy has been exhibited in the church of
Vizsoly since October 31, 1940. After several
pages had been stolen, the book was then
secured in a glass display case. On February
10, 2002 it was stolen again, and found in
September 2003 in a neglected building in
Komárno, Slovakia. It is occasionally lent for
exhibitions and was on display in the House of
Tokay Wines in Tokaj between August 13 and
September 3, 2008.
The book has 2,412 pages and weighs about 6 kg. It consists
of three volumes. The first volume, with the coat of arms of
Hungary on its cover, includes the first 28 books of the Old
Testament, with a table of contents and a lengthy foreword by
Károli addressed to “the lords and heroic nobles, God-fearing
communities, preachers in Hungary and in Transylvania”
and is dated January 1, 1589. The second volume includes the
remaining books of the Old Testament, while the third volume
is the “New Testament of our Lord Jesus Christ”, including
a large folded-in page with Jesus’s genealogy.
Only 51 copies of the Vizsoly Bible exist today. Károli himself
possessed twenty of them at the time of his death. Twenty of
the fifty-one surviving copies are in Hungary, fourteen are
The Vizsoly church
The oldest church in Vizsoly is the reformed
church from the Árpád-age, which is squattish
and puritan outside. It has a squared layout based on
its 3 space-units: the steeple, nave and sanctuary. Its hidden
axle connected to the sanctuary is half-bowed. It must
have already been built in 1220 according to the documents,
which are talking about „church Vizsoly”. The church was
in the property of Catholics at the very beginning but from
the middle of the 16th century, it became the place of the
reformed worships. There were smaller modifications on
the building during the centuries. Its greatest donation was
during the last restoration when the murals were revealed
from the middle ages. These murals have been considered
as the great national heritage of us and these are showed to
the pilgrims who visit the cradle of the Bible of Carol. At the
same time we are to protect them for the future generation.
The Vizsoly Bible, also called Károli Bible was the
first Bible printed in the Hungarian language.It was
translated in the 16th century by pastor Gáspár
Károli and fellow Calvinists and was printed in 1590
by Bálint Mantskovit. A copy is kept on permanent
display in the Hungarian village of Vizsoly.
Gáspár Károli, Calvinist pastor in the town of Gönc, began
working on the translation in 1586 and finished it three years
later. Since it would have been impossible for one person
to translate the complete Bible in such a short time, others
must have worked on it too; examination of the vocabulary
and phrases used suggests that at least four people worked
on it but the New Testament was translated by Károli in its
entirety.
Printing began on February 28, 1589 by Bálint Mantskovit who
moved his press from Galgóc to Vizsoly. He imported type
from the Netherlands and paper from Poland. Mantskovit
was of Polish origin, and in a note he asks the reader to
overlook the errors he possibly left in the text. When printing
began, the full translation was not ready yet, so Károli’s
manuscripts were taken page by
page to Mantskovit by students
at Gönc, among them Albert
Szenczi Molnár.
On March 3, 1589 Archduke Ernest
and the royal secretary Faustus
Verantius accused Manstkovit
of printing calendars and
other forbidden books,
and asked for the press
to be confiscated. On
March 26, Sigismund Rákóczi, the
future Prince of Transylvania, to
whose estate Vizsoly belonged,
denied the accusations and
asked to be allowed to finish the
printing of the Bible. Thanks to
Rákóczi and other powerful
nobles supporting the cause,
the printing was finished on
July 20, 1590. Around 700–800
copies of the book were printed
during this time.
18. 19.
HAZÁM
HAZÁM

Híres épületek
Az Országház
Még Freedy Mercury, a Queen együttes egykori énekese is szemet vetett rá, és meg szerette volna
venni. Hazánk legnagyobb épülete, a világ harmadik legnagyobb parlamentje, és egyben a világ
egyik első törvényhozó épülete a magyar Országház.
20.
HAZÁM
Fotók/pictures: Internet, Wikipedia
HAZÁM
21.

Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlésnek és egyes intézményeinek (például Országgyűlési
Könyvtár) a székhelye. Budapest V. kerületében, a Duna partján, a Kossuth Lajos téren található. Az épületet
gyakran Parlamentként is emlegetik. A Dunára néző oldalának felújítása – 21 évi munka után – 2009 szeptemberében ért
véget,díszkivilágítása 2014 nyarán megújult.
Steindl Imre megvalósult terve a historizáló eklektika jegyében
született, barokk alaprajzú, barokk tömeghatású épület,
részleteiben alapvetően neogótikus stílusú. Ez a monumentális
épület a bécsi neogótika szellemében épült, világosan
érzékelhető rajta Steindl bécsi mesterének, Friedrich von
Schmidtnek hatása.
Az épület mind külső tömeghatásában, mind belső enteriőrjében
méltán tekinthető a 19-20. század fordulója egyik nagy
alkotásának az európai kontinensen. Az Országház éppen
úgy hazánk fővárosát reprezentáló épületté vált, mint Sir
Charles Barry londoni parlamentje a brit fővárosnak.
Néhány érdekes adat
Az Országház építése 1885-től 1904-ig tartott, és napi szinten
átlagosan ezer ember dolgozott rajta. A 18 000 négyzetméteren
elterülő épülethez összesen 40 millió téglát használtak
fel, félmillió díszkövet, 40 kg aranyat, és 176 000 köbméter
földet mozgattak meg.
Ez a monstrum egyébként egy 2-5 méter vastag betonalapon
áll, és 27 kapuja, 13 liftje, 29 lépcsőháza, több, mint 200
irodahelyisége, 3456 méternyi piros szőnyege, illetve 2000
óta egy darab Szent Koronája van, továbbá számos freskó is
díszíti a falakat, többek között Munkácsy Mihály Honfoglalás
című műve.
Az épület méretei is lenyűgözőek: 268 méter hosszú, 96 méter
magas, 123 méter széles, és 50 darab ötemeletes lakóház
férne el a belsejében, amelynek megvilágítását eredetileg
9270 izzó és 62 ívlámpa biztosította.
A Parlament építésének feltétele volt, hogy csak hazai alapanyagokból,
magyar mesterek segítségével, magyar technológiával
épülhet fel, így egész iparágakat lendített fel a beruházás.
Az egyetlen idegen anyag benne a főlépcső melletti
8 vörös színű, egy tömbből faragott gránitoszlop, amelyeket
Hollandiából hoztak. Ezekből összesen 12 van a világon, a maradék
4 az angol parlamentet díszíti.
Az ablakokon, valamint a falakon lévő díszek is csak Magyarországon
őshonos növényeket ábrázolnak.
A Parlamentnek még az elhelyezkedése is szimbolikus: a tervezésnél
fontosnak tartották, hogy az uralkodó palotájával
átellenben legyen a törvényhozás épülete, és így az Országház
jól ellensúlyozza a Budai Várat.
Ha mindez még mindig nem lenne elég, akkor van itt még
valami: a Parlament a világ első légkondicionálóval ellátott
épülete is. A rendszer működésének a lényege az, hogy a térről
beáramló külső levegő egy földalatti kamrán áthaladva lehűl.
A teljesítményt a levegő útjába rakott jégdarabokkal vagy
vízpermettel próbálták javítani, de erre nem feltétlenül volt
szükség, a rendszer működött és működik a mai napig. A tízezer
köbméteres ülésterembe a rendszer segítségével óránként
több mint 20-30 ezer köbméter friss levegő is érkezhet.
2013. január 1-je óta az Országgyűlés biztonságáról és zavartalan
működéséről is önmaga gondoskodik az Országygyűlési
Őrség segítségével. Ez a szervezet 100 éves múlttal
rendelkezik, és a Képviselőházi Őrségig nyúlik vissza, amely a
II. világháború végéig a karhatalmi feladatokat látta el a Parlamentben.
Az Országgyűlési Őrség a legmodernebb technológia segítségével,
politikai pártoktól függetlenül szervezi meg az épület
és az Országgyűlés munkatársainak a védelmét, valamint
ellátja a házelnök személyi védelmét, mindezt persze szorosan
együttműködve a rendőrséggel, a nemzetbiztonsági
szolgálatokkal és a katasztrófavédelemmel. Az Őrség létszáma
349 fő.
Koronázási ékszerek
A 2000. évi I. törvény rendelkezése alapján az Országházban
van kiállítva a Szent Korona és a többi koronázási jelvény (a
koronázási palást kivételével). A korona korábban a Nemzeti
Múzeumban volt megtekinthető; a törvény szövege szerint
az ünnepélyes áthelyezéssel „Magyarország méltó helyére
emeli a Szent Koronát, és a nemzet múzeumából a nemzetet
képviselő Országgyűlés oltalma alá helyezi”.
A magyar Szent Korona
Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben
megmaradt beavató koronája. A magyar államiság egyik jelképe,
mely végigkísérte a magyar történelmet legalább a 12.
századtól napjainkig.
A magyar királyi jogar
a magyar koronázási jelvényegyüttes valószínűleg legrégebbi
része, lehetett már Szent Istváné is. A jogar (latinul sceptrum)
az ítélkezés, az igazságosság, a jogszolgáltatás jelképe, ősi hatalmi
jelvény. A magyar királyi jogar feje metszett hegyikristály
gömb, a véset három oroszlánt ábrázol.
Az országalma
(latinul: pomum, globus) az uralkodói hatalmi jelképek egyike.
A magyar koronázási jelvények között is találunk országalmát.
A magyar koronázási kard
a magyar koronázási jelvényegyüttes
legfiatalabb tagja, készítése
a 15. század második felére
datálható. A magyar királyok
koronázásakor nagy szerepet
játszott: ezzel a fegyverrel hajtották
végre az újonnan megkoronázott
királyok a három ceremoniális
kardvágást a koronázó
templomban, az ország birtokba
vétele jeléül, valamint a négy világtáj
felé irányuló kardcsapásokat
a koronázási dombról, ami az
ország megvédésének fogadalmát
jelentette.
22. HAZÁM
HAZÁM
23.

Famous buildings
PARLIAMENT
BUILDING
The building is situated in Lajos Kossuth, on the bank of the
Danube. It is currently the largest building in Hungary and
still the tallest building in Budapest.
Budapest was united from three cities in 1873 and seven
years later the Diet resolved to establish a new, representative
Parliament Building, expressing the sovereignty of the
nation. The building was planned to face the river. An international
competition was held, and Imre Steindl emerged
as the victor; the plans of two other competitors were later
also realized in the form of the Ethnographic Museum and
the Hungarian Ministry of Agriculture, both of which face
the Parliament Building. Construction from the winning
plan was started in 1885 and the building was inaugurated
on the 1000th anniversary of the country in 1896, and completed
in 1904. (The architect of the building went blind before
its completion.) About 100,000 people were involved in
construction, during which 40 million bricks, half a million
precious stones and 40 kilograms (88 lb) of gold were used.
Since World War II the legislature became unicameral, and
today the government uses only a small portion of the building.
During the communist regime a red star perched on the
top of the dome, but was removed in 1990. Mátyás Szűrös declared
the Hungarian Republic from the balcony facing Lajos
Kossuth Square on 23 October 1989.
The Parliament Building is in the Gothic Revival style; it has a
symmetrical façade and a central dome. The dome is Gothic
Revival architecture. Also from inside the parliament is symmetrical
and thus has two absolutely identical parliament
halls out of which one is used for the politics, the other one
is used for guided tours. It is 268 m (879 ft) long and 123 m
(404 ft) wide. Its interior includes 10 courtyards, 13 passenger
and freight elevators, 27 gates, 29 staircases and 691 rooms
(including more than 200 offices). With its height of 96 m (315
ft), it is one of the two tallest buildings in Budapest, along
with Saint Stephen’s Basilica. The number 96 refers to the
nation’s millennium, 1896, and the conquest of the later Kingdom
of Hungary in 896.
The main façade overlooks the River Danube, but the official
main entrance is from the square on the east side of the
building. Inside and outside, there are altogether 242 sculptures
on the walls. The façade displays statues of Hungarian
rulers, Transylvanian leaders and famous military figures.
The coats of arms of kings and dukes are depicted over the
windows. The east stairs is flanked by two lions.
When entering the Parliament, visitors can walk up great
ornamental stairs, see frescoes on the ceiling and pass by
the bust of the creator, Imre Steindl, in a wall niche. Other
statues include those of Árpád, Stephen I and John Hunyadi.
One of the famous parts of the building is the hexadecagonal
( sixteen-sided ) central hall, with huge chambers adjoining
it: the Lower House and the Upper House. The modern National
Assembly is unicameral and meets in the Lower House,
while the Upper House is used as a conference and meeting
room. The Holy Crown of Hungary, which is also depicted
in the coat of arms of Hungary, has been displayed in the
central hall since 2000. Further features include the stained
glass and glass mosaics of Miksa Róth.
Coronation Regalias:
The Holy Crown of Hungary:
Also known as the Crown of Saint Stephen, was the coronation
crown, used by the Kingdom of Hungary for most of its
existence; kings have been crowned with it since the twelfth
century. The Crown was bound to the Lands of the Hungarian
Crown (sometimes the Sacra Corona meant the Land,
the Carpathian Basin, but it also meant the coronation body,
too). No king of Hungary was regarded as having been truly
legitimate without being crowned with it. In the history of
Hungary more than fifty kings were crowned with it, up to
the last, Charles IV, in 1916 (the two kings who were not so
crowned were John II Sigismund and Joseph II ). It was first
called the Holy Crown in 1256. During the 14th century, royal
power came to be represented not simply by a crown, but
by just one specific object: the Holy Crown. This also meant
that the Kingdom of Hungary was a special state: they were
not looking for a crown to inaugurate a king, but rather, they
were looking for a king for the crown.
Hungarian Royal Scepter:
is a symbolic ornamental staff or wand held in the hand by a
ruling king as an item of royal insignia. Figuratively, it means
royal or imperial authority or sovereignty, either right or
cruel.
Orb and cross:
An orb topped by a cross, has been a Christian symbol of authority
since the Middle Ages. The cross represents Christ’s
dominion over the orb of the world, literally held in the hand
of an earthly ruler (king).
The Hungarian Parliament Building is the seat of the National Assembly of Hungary, one of Europe’s
oldest legislative buildings, a notable landmark of Hungary and a popular tourist destination
of Budapest.
24.
HAZÁM
HAZÁM
25.

Ismert magyarok
BAYER ZSOLT
Well know hungarians
ZSOLT BAYER
Író, újságíró, publicista, televíziós műsorvezető, és
nem utolsósorban a 5. számú Fidesz párttagkönyv
tulajdonosa.
Kevés olyan ember van ma Magyarországon,
akinek kiforrott véleménye van a körülöttünk lévő
világról, és azt bátran ki is meri mondani. Az egyik
ilyen személy Bayer Zsolt.
Nagy ívű pályát írt le
Bayer Zsolt élete során.
Az ELTE ( Eötvös
Loránd Tudományegyetem)
magyar–
történelem szakán
végzett. Ez a mai
napig óriási előnyt
jelent számára filmjei
és műsorai elkészítésekor.
1988-ban
egyike volt a Fidesz
alapító tagjainak.
1990-től kezdődően
1993-ig a párt sajtófőnöke
volt. 1998-tól
a Millenniumi Kormánybiztosi
Hivatal
főtanácsadója is volt.
Több napilapnál is
dolgozott: Magyar Nemzet, Magyar Hírlap és végül a Magyar
Idők. Az újságírás mellett marad még ideje, energiája
mintegy 21 könyvet kiadni, mely önmagában is nagy dolog. 6
filmet is létrehozott, mint szerkesztő vagy forgatókönyv író.
Az 1100 év Európa közepén című ismeretterjesztő sorozat és
a hozzá kapcsolódó 2 kötetes könyv előszavában így írt:
„Nem más ez, mint rácsodálkozás. Előbb a maradék, azután
pedig a régi hazára. Egy még éppen fiatal ember rácsodálkozása
mindenre, egy fiatal emberé, aki jó harmincéves koráig
jószerével ki sem tette lábát a fővárosból, s már akkor
szomorúságot érzett, ha el kellett hagynia Budát, s iszony
fogta el, ha túlutazott az Astorián... Pedig hát, igazán semmi
sem kötötte a fiút ehhez a városhoz. Hiszen csak itt született,
itt nőtt fel, itt volt kamasz s először szerelmes, itt lettek
barátai, és itt olvasta Szindbádot is, meg az Utas és holdvilágot
is. De nem volt fővárosi egyetlen őse sem - ezért csak
Idő úron múlott, mikor kezdődik majd az utazás... És Idő úr
döntött egy hajnalon”
Másik nagyon érdekes sorozata a Másfélmillió lépés Magyarországon
– 32 év múlva a nagy sikerű gyalogos országjáró
ismeretterjesztő televíziósorozat, a Másfélmillió lépés Magyarországon
útvonalát járja be annak elkészülte után 32 évvel,
vagyis 2011-ben. A sorozat bemutatja az elmúlt időszak
változását. Évek óta dédelgetett álma volt Zsoltnak, hogy végigjárja
azokat a helyeket, amiket 81-ben Rockenbauer Pál
mutatott be az országnak, mivel „pesti gyerekként szájtátva
bámultam a sorozatot, az ő hatására kezdtem el filmezni”.
Zempléntől az Alpokaljáig járták be az országot, és közben
folyamatosan filmeztek is a készítői.
Napjainkban 3 különböző műsora fut heti rendszerességgel
az Echo TV-ben. Péntekenként látható a Mélymagyar, melyben
általában egy meghívott vendéggel beszélget aktuális
kérdésekről.
A több, mint 5 éve sugárzott Háttérkép című műsorban csütörtökönként
Bogár László és Boros Imre közgazdászokkal
arról folyik a beszélgetés, hogy merre tart a nyugati világ,
a nyugati civilizáció, és hogy ebben a nyugati civilizációban
merre tart Magyarország. Globális jelenségek és ezeknek
magyarországi viszonyai. A beszélgetések középpontjában
többnyire gazdasági és pénzügyi folyamatok állnak, kiegészítve
társadalmi szociológiai kérdésekkel is.
Az újraindult Sajtóklubban hétfőnként Bayer Zsolt műsorvezető
és állandó partnerei, Bencsik András, Huth Gergely és
Lovas István beszélgetnek, elemeznek és vitatkoznak Magyarország
és a világ híreiről.
Alapító tagja a Békemenet Magyarországért Egyesületnek,
melynek célja az erkölcsös polgári demokrácia és a kiegyensúlyozott
civil társadalom értékeinek védelme és szolgálata.
Több békemenetet szervezett már az egyesület, melyeken
százezres tömegek felvonulnak, sétálnak békésen.
2016. augusztus 20-án megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét,
amelyet olyan személyeknek ítélnek oda, akik
a kultúra, a tudomány, a művészet, továbbá saját szakterületük
terén -Magyarország érdekeinek előmozdítása, az egyetemes
emberi érdekek gyarapítása érdekében – példamutató
tevékenységet folytatnak. A kitüntetést számos nemzeti ügy
feltárása, illetve képviselete terén, különösen a Gulag rabtelepein
fogvatartottak sorsának és az erdélyi magyarság
életének hiteles és méltó bemutatása, példaértékű újságírói
tevékenysége elismeréseként kapta.
Writer, journalist, publicist, television presenter,
and not least the owner of the number 5 of Fidesz
party book.
There are few people in Hungary today who have
a solid opinion of the world around us, and dare to
say it. One of them is Zsolt Bayer.
Zsolt Bayer had a great career in his life. He graduated from
the Hungarian-History Faculty of ELTE (Eötvös Loránd University).
To this day it is a tremendous advantage for him
when it comes to making films and programs. In 1988 he was
one of the founding members of Fidesz. Between 1990 and
1993, he was the head of the party’s press communication.
From 1998 he was also the chief advisor to the Millennium
Government Commissioner’s Office. He worked for several
newspapers: Magyar Nemzet, Magyar Hírlap and finally
Magyar Idők. Along with journalism, he still has some time
to publish about 21 books, which itself is a big thing. Ha also
created 6 movies as an editor or script writer.
He writes in the preface of the 2 volume-book 1100 years in
the middle of Europe the followings:
„It’s nothing but grudging. First the rest, then the old home.
An even young man is grinning for everything, a young man
who, by the time he was thirty years old, did not make his foot
out of the capital city, and then he felt sad when he had to
leave Buda, and it was terrific for him when he was over the
Astoria...Yet, nothing really tied the boy to this tow n. Only he
was born here, he grew up here, he was an adolescent and he
was first in love and made friends, and here he read Sindbad,
and also the Journey by moonlight. But he didn’t have any ancestor
from the capital city. So it depended on God when the
journey began. And God made a decision at a dawn „
His other very interesting series is the One and a half million
steps in Hungary- 32 years later an informative television
series of great success, where the walked around the country,
on the route of the One and a half million steps in Hungary
32 years after its completion, that is, in 2011. The series
shows the change in the past period. Zsolt he had been
dreaming for years to go through the places that Pál Rockenbauer
introduced to the country in 81, Since as „a child
from Pest I was staring at the series, and I began to film it
as a result. „ The creators walked around the country from
Zemplén to the Alpokalja while the film was shot.
Nowadays he has three different programs running weekly
on Echo TV. On Fridays, you can see the Deep Hungarian,in
which Zsolt usually talks to an invited guest about current
issues. In Háttérkép -which has been broadcast for more
than 5 years-, László Bogár and Imre Boros economists, have
a chat every Thursday, to see where the Western world and
Western civilization is going, and where Hungary is going in
the Western civilization. Global phenomena and their Hungarian
relations. The discussions focus mostly on economic
and financial processes, complemented by social sociological
issues. In the Press Club, -which was recently restarted- the
host Zsolt Bayer and his constant partners András Bencsik,
Gergely Huth and István Lovas discuss, analyze and argue
about the news of Hungary and the world.
Founder of Peace-march for Hungary Association, which
aims to protect and serve the values of the moral civil democracy
and the values of a balanced civil society. The association
already organized more peace-marches, where hundreds
of thousands of people were marching and walking
peacefully.
On August 20, 2016 he received the Knight Cross of the Hungarian
Order of Merit, which is awarded to persons who are
doing exemplary activities in the field of culture, science, art,
and their own field of expertise - to promote the interests
of Hungary and to increase universal human interests. The
award was given to him for the recognition and representation
of a number of national affairs, in particular as a recognition
of the worthy demonstration of the fate of prisoners in
Gulag, and the life of the Hungarians in Transylvania, and in
recognition of his exemplary journalistic activity.
26.
HAZÁM
HAZÁM
27.

Magyar Világörökség helyszínek
A Pannonhalmi
Bencés Apátság
A világörökség helyszínei közül -szó szerint is- a legkiemelkedőbb a Pannonhalmi Bencés Apátság,
ugyanis Szent Márton hegyén alapították 996-ban.
28.
HAZÁM
Fotók/pictures: Panda Ákos, Internet, Wikipedia
HAZÁM
29.

996-ban Géza fejedelem Csehországból érkező szerzeteseket
telepített le Pannónia Szent Hegyén. A
Tours-i Szent Márton tiszteletére emelt monostor a
fejedelmi alapítás szándéka szerint a középkori Európa
kultúrájának keleti hídfőállása lett. Falai között
rendszeresen megfordult Szent István (1000-1038),
az első magyar király is.
Uros apát (1207-1243), a ma is meglévő templom építtetője
visszaverte a mongolokat a monostor-erőd
falai alól. Tolnai Máté apátsága idején Pannonhalma
kiemelt helyet kapott a magyarországi bencés
monostorok között, és 1514-ben főapátsággá vált.
A török hódoltság másfél évszázada alatt azonban
hosszabb-rövidebb időszakokra a szerzeteseknek
menekülniük kellett. Ezt követően indulhatott el a
megrongálódott épületek helyreállítása. Sajghó Benedek
főapátsága alatt jelentős barokk építkezés
folyt a monostorban. Ezzel párhuzamosan a szerzetesélet
ismét felvirágzott.
1945 után a rend birtokait és a bencés iskolákat is államosították.
1950-től csak két közösségben engedték
meg a szerzeteséletet, Pannonhalmán és Győrött, azzal,
hogy e két házban újra engedélyezték a gimnázium
működését. A szerzetesközösség a nehéz években
is hűségesen végezte munkáját, helytállt az istenszolgálatban,
és a II. Vatikáni Zsinatot követő évektől sokat
fáradozott liturgiájának megújításán és a zsolozsma
magyar szövegeinek és dallamainak elkészítésén.
A Pannonhalmi
Szent Márton-bazilika
ma látható tömegének nagy része a XIII. század elején,
Oros apát (1207-1243) idejében épült kora gótikus
stílusban. Ám az újabb régészeti kutatások szerint korábbi
épületek falmaradványait rejti magában: oldalfalai
az 1137-ben felszentelt második templomból származnak,
a torony alatti padlószint alatt pedig az István-korabeli első
templom nyugati apszisa és döngölt terazzo-padlóban rejtezik.
A ma látható későromán-koragót templom felszentelése
1224-ben volt. Ekkor nyerte el mai alakját, amely három építőműhely
keze nyomát viseli:
az épületen magyar mesterek
munkája mellett felső-rajnai
és észak-francia hatás mutatható
ki. A templomot Mátyás
uralkodása idején bővítették,
ekkor készült el a szentély
csillagboltozatos mennyezete,
a mellékhajók keleti vége
és a Szent Benedek-kápolna.
A török időkben a belső berendezés
teljesen elpusztult.
Később jelentősebb felújítás
az 1720-as években kezdődött
Sajghó Benedek főapátsága
alatt. Ezt követte az 1860-as
években Storno Ferenc-féle
restaurálás. A legutóbbi,
2012-ben fejeződött be és
John Pawson angol építész
tervei alapján készült.
Az altemplom
A főhajó két szélén nyíló kapukon át megközelíthető altemplom
hat oszlopon és konzolokon nyugvó keresztboltozatokkal
fedett négyszögű tér. Keleti zárófalán három félköríves záró-
dású ablak. Az oszlopok széles nyolcszögletű talplemezeken
nyugszanak. A fejezeteket és a konzolokat tömött, bimbós
levéldísz borítja. A nyugati boltszakaszokban a növényi ornamentikát
emberfejekből összeállított figurális faragványok
gazdagítják. A keleti boltszakaszban mindkét oldalfalba
egy-egy fülke mélyül: az északi armarium fülke (könyvek és
liturgikus eszközök tárolóhelye) a déli lavabo volt. A lejáratok
között az altemplom nyugati falába mélyülő, vörös márványnyal
burkolt félkörös záródású ülőfülke, eredetileg bizonyosan
apáti trónus volt. Az oldalfalakhoz tartozó, az altemplom
boltozati rendszerével semmilyen összefüggésben nem lévő
falpillérek, valószínűleg a templomépítés közben megváltozott
első tervének tartozékai. Az altemplom ma látható román
stílusú vörösmárvány lejárati kapui 1700 körül készültek,
alkalmazkodva a 13. századi Porta speciosa és a szintén e korból
való refektórium kapu stílusához.
A kerengő (quadratura)
A bencés hagyományokat követő monostorelrendezésnek
ma Magyarországon Pannonhalma az egyetlen épen maradt
példája. A kerengő, a négyszögletes udvart körülvevő folyosó
volt a monostor középpontja. Körülötte bonyolódott a monostor
élete. Északi oldalán áll a templom. A keleti épületszárnyban
lehetett a káptalanterem, ahol a monostor lakói az
apát vezetésével imádkoztak és megbeszélték mindennapos
dolgaikat. A déli oldalhoz csatlakozott az ebédlőterem. Az
ebédlő mellett volt a melegedőszoba. (A középkori monostorokban
nem fűtötték a lakószobákat.) A nyugati szárnyban
műhelyek, írószobák (scriptorium) voltak. A hálóhelyiségeket
az emeleten rendezték be. A kis udvarban virágokat, gyógynövényeket
ültettek, ez volt a középkori monostor gyógyszertára.
A levéltár
A monostor levéltárában elhelyezett első irat István királynak
a Pannonhalma kiváltságait és birtokait írásba foglaló
díszes oklevele volt, melyben apjának, Géza fejedelemnek
a monostor számára juttatott adományait rögzítették a
szerzetesek. Évszázadok során egyre csak gyarapodtak a
főúri adományokról szóló levelek, s az azokról szóló királyi
megerősítő iratok. Kiváltságos egyházjogi helyzetüket a pápai
kancellária foglalta írásba, míg III. Béla korában maga a
monostor is hiteleshely lett. Az okleveleket az úgynevezett
„camerad ecclesiac”-ban tárolták faládákban a kerengőből
nyíló szobácskában. Uros (Oros) apát – felismerve az írásbeliség
rendkívüli jelentőségét – a legfontosabb leveleket
lemásoltatta, s azokat a királyi kancelláriával hitelesítette.
1217-1240 között bőrhártyalapokból egybefűzött könyvbe
másoltatta a monostor okleveleit. A monostor írásaiból a
háborúk, tűzvészek és menekülések idején is csupán néhány
példány tűnt el a vörös bőrbe kötött „Liber Rubernek”-nek
nevezett könyvből. Annál is inkább nevezetesek ezek a vörös
könyvek, mivel az Árpádok korából egyetlenegy hasonló
királyi chartularium sem maradt fenn. Az írnokok 39 királyi
és pápai levelet másoltak le. A történelmi viszontagságok
során az oklevél értékes anyagát elmentették. A levéltár talán
leghíresebb okmányát: a tihanyi apátság alapítólevelét, I.
Endre király íratta 1055-ben. Ez az irat a legrégebbi magyar
nyelvű írásos emlékünk.
30. 31.
HAZÁM
HAZÁM

A könyvtár
Egy Szent László-kori (1090 körüli) oklevél tanusága szerint
a 11. század végén Pannonhalmán már 80 kötetet (kb.
200 művet) tartottak nyilván. 1786-ban a feloszlatáskor már
több mint 4.000 kötetet számlált a gyűjtemény. 1802-ben a
könyvek közül csupán 757 kötetet és 27 kéziratot szállítottak
vissza a monostor könyvtárába. A könyvek elhelyezésére
elegendő volt néhány terem. A könyvek száma azonban a 19.
század elején ugrásszerűen megnőtt. Ekkor határozták el az
új könyvtárépület építését.
A könyvtár állománya mind a mai napig gyarapszik. Napjainkban
körülbelül 400.000 kötetet őriznek a gyűjteményben.
Bencés szerzetesség
A keresztény szerzetesek életüket Jézus Krisztus és az
evangélium radikális követésének szentelik. Életformájukat
a hagyományosan ismert hármas fogadalom foglalja össze: a
szegénységi fogadalom a magántulajdonról való lemondást
és a javak testvéri megosztását jelenti, a tisztaság fogadalma
az önként vállalt nőtlenségben ölt testet, az engedelmesség
fogadalma pedig arra vonatkozik, hogy a szerzetes Isten
akaratát keresi az elöljárók és a közösség döntéseiben, és
ezért szabadon aláveti magát ezeknek.
A benedeki életforma jellegzetessége, hogy a bencés szerzetesek
egész életükre egyetlen közösség mellett kötelezik
el magukat – ez a stabilitas fogadalma. Életük keretét
a liturgia (közösségben végzett imádság), a lectio divina (a
Szentírás imádságos olvasása) és a munka ritmusa jelöli ki.
World Heritage Sites
Benedictine
Pannonhalma
Archabbey
The Archabbey is a medieval building, , one of the oldest historical monuments in Hungary.
Founded in 996, it is located near the town, on top of a hill (282 m).
32.
HAZÁM
HAZÁM
33.

Saint Martin of Tours is believed to have been born at the foot of this hill, hence its former name, Mount of Saint Martin
(Hungarian: Márton-hegy), from which the monastery occasionally took the alternative name of Márton-hegyi Apátság.
This is the second largest territorial abbey in the world, after the one in Monte Cassino. Its sights include the Basilica
with the Crypt (built in the 13th century), the Cloisters, the monumental Library with 360,000 volumes, the Baroque Refectory
(with several examples of trompe l’oeil) and the Archabbey Collection (the second biggest in the country). Today
there are about 50 monks living in the monastery. The abbey is supplemented by the Benedictine High School, a boy’s
boarding school.
It was founded as the first Hungarian Benedictine monastery
in 996 by Prince Géza who designated this place as home for
the monks to settle, and then it soon became the centre of the
Benedictine order. The monastery was built in honour of Saint
Martin of Tours. Géza’s son, King Stephen I donated estates
and privileges to the monastery. Astrik (Anastasius) served as
its first abbot.
The oldest surviving document to use the Hungarian language,
the Charter of the Tihany Benedictine Abbey, dating
back to 1055, is still preserved in the library. In 1096, on his way
to the holy lands as leader of one of three crusader armies,
Duke Godfrey of Bouillon spent a week here negotiating his
army’s safe passage through Hungary from king Coloman. The
first buildings of the community were destroyed in 1137, then
rebuilt. The Basilica’s pillars and the early Gothic vault were
built in the early 13th century, using the walls of the former
church. In 1486 the abbey was reconstructed under King Matthias
in the Gothic style.
The monastery became an archabbey in 1541, and as a result of
Ottoman incursions into Europe in the 16th and 17th centuries
it was fortified. During one and a half centuries of the Turkish
Occupation, the monks, however, had to abandon the abbey
for shorter or longer periods of time. Only later were they able
to start the reconstruction of the damaged buildings. During
the time of Archabbot Benedek Sajghó, a major baroque construction
was in progress in the monastery.
In the 17th and 18th centuries, rich Baroque adornments and
extensions were added to the complex and much of its current
facade dates from this time. It received its present form
in 1832, with the library and the tower, which was built in
classical style. The 18th century, the era of the Enlightenment
also influenced the life of the monasteries. The state and the
monarchs judged the operation of the communities according
to immediate utility, by and large tolerating only those orders
which practised nursing and education. In the 1860s, Ferenc
Storno organised major renovations, mostly in the basilica. In
1996, „the Millenary Benedictine Abbey of Pannonhalma and
its Natural Environment” was elected among the World heritage
Site.
The building complex together with its expanding functions
has preserved its continuity; over the centuries, particular
buildings have undergone many alterations resulting from
damage, destruction, or changes in times and style. However,
these historic layers, built together in a linear way, ensure
authenticity. Restoration and rehabilitation works carried out
in several phases in the second half of the 20th century meet
international standards of modern and contemporary restoration.
The same applies to recent architectural interventions
(vineyard, reception building, restaurant, pilgrims’ house and
herbal garden). Monastic life is defined by the Rules written by
Saint Benedict almost 1500 years ago. The adapted application
of these rules is still a current practice in the monastery. The
Benedictine motto of ‘Ora et labora!’ (‘Pray and work!’) is still
present in the several-hundred-year old traditions of monastic
life as well as in one of the most significant activities of
Benedictine monks at present, i.e. teaching and educating the
youth.
Basilica and crypt
The present church of Pannonhalma, a crowning achievement
of the early Gothic style,was built at the beginning of the 13th
century during the reign of Abbot Uros, and was consecrated
most likely in 1224. Recent archaeological findings under the
floor level of the west end of the basilica date from the 11th
century. The oldest segment currently seen in the basilica is
the wall of the southern aisle. Dating from the 12th century, it
is a remnant of the second church to stand on the site, consecrated
in 1137 during the reign of Abbot Dávid. During the
archaeological excavations two walled-up gates were found
in the sacristy. One of these could have presumably been the
northern entrance of Abbot Dávid’s church, while the other
that of Abbot Uros’. Also found under the floor between the
front altar and the sanctuary steps was a grave, most likely
that of Abbot Uros.
The church was extended during the reign of King Matthias,
in which the present-day ceiling of the sanctuary, the eastern
ends of the aisles and the Saint Benedict chapel were com-
pleted. During the Turkish occupation the furnishings were
entirely destroyed. The most significant renovation after the
occupation started in the 1720s, under Archabbot Benedek
Sajghó. Ferenc Storno was the last to undertake a major renovation
of the church in the 1860s. At this time the main altar,
the pulpit, the frescoes of the ceiling, and the upper-level
stained glass window depicting Saint Martin were added.
Porta Speciosa and the cloister
In the Middle Ages one of the main entrances to the church
was the Porta Speciosa (ornate entrance). This portal leads to
the church from the cloister (quadrum or quadratura) and it
was crafted also in the 13th century. In the Renaissance Pannonhalma
was rather depopulated (with not more than 6 or 7
monks). Under King Matthias’ rule, in 1472, today’s cloister was
created. The constructions were probably finished in 1486, as
it is testified by the inscription on one of the cornerstones.
The work was presumably conducted by craftsmen of the
Visegrád Royal Workshop of Construction.
The small inner garden surrounded by the cloister was also
called Paradisum (Paradise) metaphorically creating an earthly
imitation of Biblical Paradise. In medieval times mainly herbs
were grown here so that those in need would recover the body
in its wholeness and health as it was in Paradise.
Library
The library was finished in the first third of
the 19th century. The longitudinal part of the
building was planned and built by Ferenc Engel
in the 1820s. Later János Packh was commissioned
with extending the edifice, and the
oval hall is his work. Joseph Klieber, a Vienna
master was asked to ornament the interior of
the building.
On the four sides of the oval hall’s ceiling the
allegories of the four medieval university faculties
can be seen: Law, Theology, Medicine
and the Arts. The holdings of the library have
been increasing ever since. Manuscripts from
the time of Saint László have been catalogued
in Pannonhalma. As of today, 360,000 volumes
are kept in the collection.
Archives
The Pannonhalma Archives of the Benedictine Archabbey
contains one of the richest and most valuable collections of
documents from the first centuries of Hungarian statehood.
It includes the monastery’s interpolated charter (1001–1002)
from Saint Stephen, the founding charter of the Tihany Abbey
(1055), the first known written text to include Hungarian
words and phrases. The records of the medieval Pannonhalma,
a monastery with the rights to issue official documents
(locus authenticus), and the records of the Bakonybél, the Tihany
and the Dömölk abbeys constitute separate entities. The
archive collects documents from the archabbot’s office, the
Theological School and the former Teacher Training School
of the order, the former and current secondary schools, the
dependent Benedictine houses, the finance offices of the
Archabbey, and from the documentation of the parishes that
belong to the so-called Territorial Abbey: a quasi-diocese
under the authority of the Archabbey. Partially as deposit, partially
as inheritance, the archives of the Guary, the Somogyi,
the Chernel, the Kende, the Erdődy and the Lónyay families
came into the collection. The amount of the archive’s holdings
is 192 running metres.
The principal elements of the area around the monastic complex
are the forest and the botanical garden. The forest, on the
eastern slopes of the Pannonhalma
landscape, is largely the traditional
oak forest of this region. It contains
a number of rare and protected
floral species and is home to many
songbirds. The flora of the botanical
garden is composed of two
groups: one half forest trees and
plants of mixed age, and one half
hedgerow and park species, both
native and exotic. Both the forest
and the botanic garden are seen as
illustrating the landscape value of
the region as a whole and also to
set off the aesthetic values of the
man-made element represented by
the buildings of the monastery.
34. HAZÁM
HAZÁM
35.

Erdélyország
BERETHALOM
A 600 méteres magasságot meghaladó dombok között,
a Nagy-Küküllő partján futó D14-es úttól 9 kmre
délre, Medgyestől 24 km-re délkeletre, Segesvártól
23 km-re délnyugatra fekszik, 388–400 méteres tengerszint
feletti magasságban.
Az emberi tevékenység kezdete előtt a környező tájat
mindenütt erdő borította. 1872 és 1887 között 8143 holdas
(4690 hektáros) határának 39%-a volt erdő, 32%-a
szántó, 14%-a rét és kert, 6%-a szőlő és 5%-a legelő. A
2000-es évekre az erdőterület kevesebb mint a felére
zsugorodott, a szőlők pedig szinte teljesen eltűntek. A
700 hektárt borító erdők fáinak kb. 48%-a bükk, 20%-
a gyertyán, 18%-a tölgy (túlnyomórészt kocsánytalan
tölgy) és 6%-a fehér akác. Határában 57 tiszta vizű kút
és forrás található.
A falu közepén emelkedő dombon áll Erdély egyik legszebb
erődtemploma. A templom 1282-ben már létezett.
Átépítésének kezdetét egy 1402-es oklevél datálja,
amelyben IX. Bonifác pápa búcsút hirdetett felépítésére.
1486-ban már biztosan erődített volt, mert Mátyás
ekkor lakói harmadát felmentette a hadba vonulás
alól, hogy a településen álló várat őrizhessék. A munkával
1524-ben készültek el, erre utalnak kapuja felett
II. Ulászló és Szapolyai János címerei. 1938–1942-ben
Hermann Phleps irányítása alatt restaurálták. Az 1977-
es földrengést követő helyreállítását 1991-ben Europa
Nostra-díjjal ismerték el. 1993 óta a Világörökség része.
Maga a templom gótikus, torony nélküli csarnoktemplom,
amely eredetileg Nagyboldogasszony tiszteleté-
BERETHALOM (románul Biertan, németül Birthälm) falu Erdélyben, Szeben megyében, a történelmi
Királyföldön. UNESCO Világörökség helyszín.
36. HAZÁM
Fotók/pictures: Panda Ákos
HAZÁM
37.

e épült. A csillagboltozatos, sokszög záródású szentélyt
csúcsíves diadalív választja el a hálóboltozatos hajótól. Déli
és északi kapuja reneszánsz stílusú. Szárnyasoltára a legnagyobb
Erdélyben, 28 képe 1483 és 1515 között készült. Az
1515-ben készült, gótikus sekrestyeajtó bonyolult zárszerkezete
tizenöt zárból áll. Intarzia díszíti, belső oldalán faragott
vízilófej is látható. Az ajtó aranyérmet nyert az 1900-as
párizsi világkiállításon. A templomtérben helyezték el a berethalmi
céhek megmaradt zászlóit.
A belső falgyűrűt a 14. század végén vagy a 15. század elején
építették. A falak mentén négy torony és egy bástya (a Keleti-bástya
/ Ostbastei) helyezkedik el. A falat a 19. században
visszabontották. A tornyok közül a legérdekesebb a templom
déli oldalán a fa védelmi szintű Katolikus torony (Katholischer
Turm), mely onnan kapta nevét, hogy a reformációt
követően a katolikus valláshoz ragaszkodó berethalmiak
számára földszintjén kápolnát alakítottak ki. A kápolna falait
belülről 15. századi falképek borítják, amelyek többek közt
az Angyali üdvözletet, Szent Györgyöt, az ítélő Krisztust és
Krisztust mandorlában ábrázolják. Az ugyancsak faerkélyes
Mauzóleumtoronyba (Mausoleumsturm) temették a szász
püspököket, itt láthatók síremlékeik is. A fa harangtorony a
19. század elején épült. A templom északnyugati oldalán az
óratorony (Stundenturm) látható. A Mauzóleumtorony és a
Katolikus torony között áll az ún. Scheidungshaus. A közösség
ide zárta azokat az egymással össze nem férő házaspárokat,
amelyek a szétválást fontolgatták. Két hetet kellett
eltölteniük egy ágyban, egy asztal mellett, egyetlen étkészlettel.
Négyszáz év alatt egyetlen pár akadt, amely a két hét
után szét is vált.
A belső és a középső falgyűrű találkozásánál áll a nyugati
kaputorony (Rathausturm), amelyben a városháza is működött.
Itt végződik a régi kocsibejáró, amelyet belső szakaszán,
a Rathausturm és a Szalonna-torony (Speckturm)
között ma is mindkét oldalról fal határol. A Szalonna-toronyig
a kocsik a külső falgyűrű déli kaputornyán keresztül
jutottak be. A gyalogos bejárat a templomerőd túlsó, északnyugati
végében nyílik. A középső és a belső fal között ide
1795-ben építettek lépcsőt, amelyet 1845-ben fedtek be faszerkezettel.
38.
HAZÁM
HAZÁM
39.

Az erődöt a domb lábánál, az északkeleti szakasz kivételével
még egy külső falgyűrűvel is megerősítették, amelyet három
bástya és két torony védett.
Az erdélyi szász falvak a 13. században jelentek meg, amikor
a magyar királyok szászokat telepítettek a vidékre. Különböző
kiváltságokat élveztek és a sajátos közösségformáló
kultúrájuk évszázadokon át fennmaradt. Mivel a vidéket állandó
török és tatár betörések fenyegették, a szászok különböző
méretű erődítményeket építettek. A 15. század közepéről
már 250 szász falu erődtemplomáról maradtak fenn
adatok. A legfontosabb városokat teljesen megerősítették,
a kisebb falvak pedig egy-egy erődtemplom köré csoportosultak.
A templomokat vastag fallal vették körül, amelyet lőrésekkel
és a kor hadászati szintjének megfelelő egyéb védelmi
elemekkel láttak el. Veszély esetén a teljes lakosság a
falon belülre költözött. Az erődtemplom sarokbástyáiban és
védőfalaiban raktározták a családok gabona- és szalonnakészletét,
béke- és háborúidőben egyaránt, olyan zár alatt,
amelyet a tulajdonos nem nyithatott ki egyedül. Az éléstárakat
hetente kétszer lehetett kinyitni, és a közösség elöljárói
felügyelete alatt kivenni a tartalékból. A templomerődök
azonban csak időleges védelmet biztosítottak a támadások
ellen, ezért előre látható veszély esetén a falvak lakói a legközelebbi
erődített városba menekültek.
A fotók Panda Ákos nemrég megjelent, az: ERDÉLY SZÁSZ
ERŐDTEMPLOMOK című könyvében találhatóak meg.
40.
HAZÁM
HAZÁM
41.

Transylvania
BERETHALOM
Biertan was founded by Transylvanian Saxons in the medieval
Kingdom of Hungary. It was allowed to organize a market,
placing it in competition with Medgyes ( Medias) and
Muzsna ( Mosna ) it was also the see of the Saxon Lutheran
Church from 1572 to 1867. This accounts for the elaborate
church and its defenses.
A hall church with three naves that retains a design close to
the original, it was the last such church built in Transylvania,
and was constructed between 1486 and 1524 on the site of
an earlier Romanesque church. Dedicated to the Virgin Mary
and built in Late Gothic style with Renaissance touches,
the structure was constrained by the hilly landscape. The
choir is 18 m in length, with a rib-vaulted ceiling, while the
three naves of equal height also have rib vaulting. A defensive
level above the choir has parapets and a battlement. A
second, wooden, level was demolished in 1803. The polyptych
altarpiece has 28 panels executed between 1482 and 1513
by a painter likely trained at Vienna and Nuremberg. In the
center, there is a sculpted group: a crucifix with Jesus Christ
hanging, Mary standing and Mary Magdalene embracing the
cross. The upper side panels show visions of Ezekiel and Augustus.
The stone pulpit which shows scenes carved in relief,
dates to 1523. The richly decorated intarsia door of the sacristy
has a complex lock, displayed at the 1889 Paris World’s
Fair. Its central system blocks the door in thirteen points, ensuring
the safety of the valuables kept in the sacristy.
The King granted the town the right to bear arms when the
Ottoman army was frightening the surroundings. The church
has three rows of exterior fortifications linked by gate towers,
nine in total. The first, with four towers, dates to the
BERETHALOM (in Rumanian Biertan, German Birthälm) village in Transylvania, in Szeben county, in
the historic King’s land. UNESCO World Heritage Site.
42.
HAZÁM
HAZÁM
43.

14th century; the second was built together with the church,
and has a series of reinforcing arches; the third, also with
towers, is from the 16th and 17th centuries. The clock tower
to the north of the church also serves as a gate within the
inner fortifications. Four stories high, it has a wooden battlement
and parapets. The clock is above the pyramid-shaped
roof. The wooden bell tower is located north of the church,
while the mausoleum tower contains the headstones of the
priest who built the church as well as the bishops buried
at Biertan. The Catholic tower was used by the few Saxons
who did not adhere to the Reformation but kept their Roman
Catholic faith. Its chapel (ca. 1520–1530) features a rare example
of 16th-century Transylvanian mural painting, forming
an exception to the austere aesthetic that predominated.
The grounds contain a “matrimonial prison” where couples
wishing to divorce were confined so they could be sure they
wished to end their marriage. The lockup lasted for two
weeks, although the pair could leave early if they reconciled.
They had to share a single bed, plate and spoon. During the
three centuries that bishops resided at Biertan, just one
couple ended up divorcing.
The Transylvanian Saxon villages appeared in the 13th
century, when the Hungarian kings settled saxons in the
countryside. They enjoyed various privileges, and their community-specific
culture survived for centuries. Because the
countryside was threatened by constant Turkish and Mongol
invasions, the Saxons built fortifications of different sizes. In
the middle of the fifteenth century, there are already datas
about fortified churches of two hundred and fifty villages.
The most important cities were fully reinforced, the smaller
villages are clustered around a fortified church. The churches
were surrounded by thick walls, which were equipped
with loopholes and defence items appropriate to these ages
strategic level. In case of emergency the entire population
moved inside the wall. They warehoused the families cereal
and bacon stocks in the corner towers and protective
walls of the fortified church, both peace and war time with
such a lock which could not be opened by the owner alone.
The storeroom could be opened twice a week, and people
could taken from the reserve under the supervision of the
community. However, the fortified churches provided only
temporary protection against attacks, therefore in case of
foreseeable dangers the residents of the villages fled to the
nearest fortified town.
The photos could be found in Akos Panda’s recently released
book: SAXON FORTIFIED CHURCHES TRANSYLVANIA.
44.
HAZÁM
HAZÁM
45.

Szent László
hermája
Herm of
St Ladislaus
A Győri Egyházmegyei Kincstár legjelentősebb darabja a
pompás Szent László-herma, amely ma a történelmi Káptalandombon
található székesegyház legféltettebb kincse,
Győr városának szimbóluma.
A Herma hazánk harmadik kiemelt nemzeti ereklyéje, a
Szentkoronát és a Szent Jobbot követően. A világ minden
részéről felkeresik a látogatók. 1971-ben a Hédervári kápolna
restaurálásakor a Simor püspök által készített oltárt lebontották
és a Hermát egy fekete márvány talapzatra helyezték.
Szent László király 1095-ben halt meg. Testét a nagyváradi
székesegyházban temették el. III. Celestin pápa 1192-ben
szentté avatta. Ekkor felbontották sírját és testét díszes sírba
helyezték át. A koponyát azonban külön választották és
mellszobor alakú tartóba helyezték, majd a sír fölé tették. Ez
az ereklye nemcsak a vallásos tiszteletnek volt tárgya, hanem
az igazságszolgáltatásban is szerepe volt, rátették kezüket a
vallomástevők, és ott volt a nemzet életének minden jelentős
eseményénél, így a csaták mezején is.
Az eredeti herma 1405-ben egy tűzvészben megsemmisült,
az eredetileg négyágú gótikus koronát a XVII. század fordulóján
alakították át barokk tízágúra. A Győrben látható ereklyetartó-másolat
1400-1425 között készült. Az aranyozott
ezüst, 65 centiméter magas, sodronyzománcos fejereklyetartó
a magyar ötvösművészet egyik remekműve.
A herma sodronyzománcos mellrésze a később európaszerte
elterjedt díszes zománctechnika első ismert emléke, amely
egy XV. századi átalakítás eredménye. Az európa legszebb
hermájának tartott ötvös remekmű az egyetlen hiteles árpád-házi
királyábrázolásunk.
A művet egyes szakértők a Kolozsvári testvérek idősebbikének,
Kolozsvári Mártonnak tulajdonítják. A szent ereklyét
Náprági Demeter erdélyi püspök hozta Győrbe, amikor győri
főpásztorrá nevezték ki 1607-ben. Minden év június 27-én
ünnepi körmeneten hordozzák körbe a szent király hermáját.
Böjte atya és az általa létrehozott Dévai Szent Ferenc Alapítvány
jóvoltából 2011 március-április folyamán mintegy húsz
erdélyi helyszínre „ellátogatott" Szent László király, de hogyis
történt ez a dolog, arról szól egy kis legenda:
Pár évvel ezelőtt Győrben Böjte Csaba beállított a püspökségre
a következő kéréssel. Mivel most épp egy furgonszerű
járgánnyal errefelé járt úgy gondolta, hogyha már itt van,
elvinné magával a Szent László hermát és körbehordoznák
Erdélyben, ha lehet. Persze a püspökségen köpni-nyelni nem
tudtak a furcsa kéréstől, miszerint egy kiemelt nemzeti ereklyét,
amit még belföldön mozgatni is különleges engedélyek
birtokában lehet, ez a jóember itt el akarja vinni a göthös tragacsával
Erdélybe!??
De hát telefonáltak hamar Budapestre meg ahova kellett és
pár óra alatt megszületett az ötlet, hogy rendben : Hozattak
hamar Budapestről egy speciális számkódos,nehéz péncélszekrényt
és beletették a Hermát, s berakták a tragacsba.
Közölték Csabával, hogy mi a kód és hogy jól jegyezze meg,
mert másképp nem lehet kinyitni. A tragacs persze leült mint
a béka a mackó súlyától, de azért szépen elindult és Csaba
kipöfögött vele Dévára. Amint kiérkezett és megpróbálták
kinyitni a mackót, akkor jött rá Csaba, hogy bizony nem jól
emlékezett a kódra. Mivel a mackó is, meg a kódja is kiemelt
biztonsági fokozattal bírt, nem volt csoda, hogy ezt neki telefonon
nem közölték, hanem egy helikopter repült le Dévára
egy tisztviselővel akinek a zsebében ott volt a helyes kód. Na
igy került a herma Erdélybe.
The most important piece of Győr Diocese Treasury is the
magnificent St. Ladislaus Herm, which today is the most
precious treasure of Cathedral, located in the historic Káptalandomb,
symbol of the city of Győr.
Ladislaus I of Hungary
was king of Hungary from 1077 and King of Croatia from 1091.
He was the second son of King Béla I of Hungary. After Béla’s
death in 1063, Ladislaus and his elder brother Géza, acknowledged
their cousin Solomon, as the lawful king in exchange
for receiving their father’s former duchy, which included
one-third of the kingdom. Géza and Ladislaus cooperated
with Solomon for the next decade. Ladislaus’s most popular
legend, which narrates his fight with a „Cuman” (a Turkic
nomad marauder) who abducted a Hungarian girl, is connected
to this period. Géza’s and Ladislaus’s relationship with
Solomon deteriorated in the early 1070s, and they rebelled
against him. Géza was proclaimed king in 1074, but Solomon
maintained control of the western regions of his kingdom.
During Géza’s reign, Ladislaus was his brother’s most influential
adviser. Géza died in 1077, and his supporters made
Ladislaus king. Solomon resisted Ladislaus with the assistance
of King Henry IV of Germany. Ladislaus supported Henry
IV’s opponents during the Investiture Controversy. In 1081,
Solomon abdicated and acknowledged Ladislaus’s reign, but
he conspired to regain the royal crown and Ladislaus imprisoned
him. Ladislaus canonized the first Hungarian saints
(including his distant relatives, King Stephen I and Duke
Emeric) in 1085. He set Solomon free during the canonization
ceremony.
After a series of civil wars Ladislaus’s main focus was the restoration
of public safety. He introduced severe legislation,
punishing those who violated property rights with death
or mutilation. He occupied almost all Croatia in 1091, which
marked the beginning of an expansion period for the medieval
Kingdom of Hungary. Ladislaus’s victories over the Pechenegs
and Cumans ensured the security of his kingdom’s
eastern borders for about 150 years.
Ladislaus was canonized on 27 June 1192 by Pope Celestine
III. Legends depict him as a pious knight-king, „the incarnation
of the late-medieval Hungarian ideal of chivalry.” He is
a popular saint in Hungary and neighboring nations, where
many churches are dedicated to him.
The most significant sacral relic in Hungary, in addition to
the Holy Crown and the Holy Right. The bones were taken
out from the Nagyvárad tomb in 1192 when Saint Ladislaus
was canonized, and the saint king’s skull was first placed in a
simple relic repository, and later in the herm, and was kept in
the Nagyvárad Cathedral. The cloisonné enamel chest-side
of the herm is the first relic of the ornamental enamel technology
that spread over Europe later. This goldsmith masterpiece,
which is considered to be the most beautiful herm in
Europe, is the only authentic representation of a king of the
Árpád-dynasty. Demeter Náprági, Bishop of Transylvania,
took the holy relic to Győr when he was nominated Bishop
of Győr in 1607.
Ladislaus is a patron of saint of Hungary, especially along the
borders. In particular, soldiers and the Székely (Secler) people
venerate him. A late medieval legend sais that Ladislaus
appeared as the head of a Székely army fighting against and
routing a plundering horde of Tatars in 1345.
46.
HAZÁM
Fotók/pictures: Panda Ákos, internet
HAZÁM
47.

KVÍZJÁTÉK
Magyarország egy-egy szép épületét láthatják a kvízjátékban.
Tippeljenek, és válasszák ki mely helységekben készültek a fotók.
Küldje be a megfejtést. A legjobbak között kisorsolunk egy ajándék
könyvet: Panda Ákos: Erdély Szász erődtemplomok kiadványát.
Hogy küldheti be a megfejtést?
1, fotózza le a kitöltött kvízt és E-mailben (csatolva) küldje be
2, egyszerűen csak küldje be a kérdések számát és a hozzá
tartozó helység nevét E-mailben
E-mail címünk: hazam.info@gmail.com
Beküldési határidő: 2017 augusztus 20.
1. kép:
2. kép:
3. kép:
4. kép:
Sopron
Tata
Sopron
Tata
Veszprém
Eger
Veszprém
Győr
Székesfehérvár
Nagyvázsony
Székesfehérvár
Eger
5. kép:
6. kép:
7. kép:
8. kép:
Nagyvázsony
Tata
Sopron
Budapest
Sárospatak
Gyula
Veszprém
Szeged
Tata
Eger
Pécs
Pécs