A német energiarendszer átalakítása

globalenergiewende

HUN

A német energiarendszer átalakítása


A német energiarendszer

átalakítása

A német energiaellátás átalakítása


02 | A német energiarendszer átalakítása

A német energiarendszer átalakítása

Kedves Látogatók!

Örülünk, hogy Németország egyik legfontosabb jövőbeli projektjéről, az energiarendszer

átalakításáról szeretnének tájékoztatást kapni.

Úgy döntöttünk, hogy Németország energiaellátását alapvetően megújuló energiaforrásokra

állítjuk át. Célunk ezzel az is, hogy minél hatékonyabban bánjunk az energiával. Ez gazdasági

szempontból előnyös, és Németország így nagyban hozzájárul az éghajlat védelméhez is.

Az energiarendszer átalakítása a válaszunk arra a kérdésre, hogy hogyan tudjuk az energiaellátást

biztonságosan, alacsonyabb áron és fenntarthatóan biztosítani. Mivel egy egyedülálló

lehetőség Németország gazdasága számára, valószínűleg új üzleti szektorokat nyit majd meg,

felpezsdíti az innovációt, munkalehetőségeket teremt és elősegíti a növekedést. Egyszersmind

szeretnénk függetlenebbek lenni a külföldről érkező olaj- és gázimporttól és biztosítani hazánkban

a magas életszínvonalat.

© iStock/SilviaJansenx © Paul Langrock

1971

A szövetségi kormány jóváhagyja az első környezetvédelmi programot.


© dpa/Westend61/Werner Dieter

Die deutsche Energiewende | 03

Mire jó ez a kiállítás? A német szövetségi kormány neve már nemzetközi

szinten is többször felmerült az energiarendszer átalakításával

kapcsolatban. Az érdeklődés olyan nagy, hogy az „Energiewende“

kifejezés már számos más nyelven is bevett fordulat lett a világon, ami

nagy örömünkre szolgál.

Sokak számára meglepetés volt, mekkora projekt is az energiarendszer

átalakítása, és, hány aspektus kapcsolódik hozzá. Ez egyszersmind

azt is jelenti, hogy nem lehet véghezvinni egyik napról a másikra. Az

energiarendszer átalakítása több nemzedéken átnyúló komplex folyamat,

amelynek számos követelménynek eleget kell tennie. A megvalósításához

szükséges teendőket alaposan végig kell gondolni, hogy se

az éghajlatváltozás, se a jólét ne lássa kárát. Éppen ezért e folyamatnak

újra és újra olyan szakaszai is vannak, amelyekben csak lassan lehet

előrehaladni. Pontosan ezeket a sokszínű feladatokat és kihívásokat

szeretnénk bemutatni a kiállításon.

Az energiarendszer átalakítása nemzetközi keretek között megy végbe.

Intenzív eszmecserére törekszünk mind európai szomszédainkkal,

mind nemzetközi partnereinkkel, és országhatárokon átívelő együttműködést

és megoldásokat keresünk. Hiszen ahhoz, hogy nemzetközi

szinten csökkenthessük a széndioxid-kibocsátást, korlátozzuk a további

globális felmelegedést és biztonságos, fenntartható és megfizethető

energiaellátást építhessünk ki, közös megoldásokra van szükségünk.

Németország az energiarendszer átalakításával komoly felelősséget

vállal a Földért és annak lakóiért. Kérjük, kövessék figyelemmel és

érdeklődéssel energiarendszerünk átalakítását!

Ehhez pedig jó szórakozást és gyümölcsöző eszmecserét kívánunk!

1972

Egy délnémet kisvárosban, Penzbergben létrejön Németország egyik első napelemtelepe.


04 | A német energiarendszer átalakítása

Energiahatékonyság

Megtakarítani, és hatékonyabban

használni az energiát

Ha hatékonyan bánunk a villamos energiával, hőenergiával és az üzemanyaggal, pénzt takarítunk

meg, növeljük az ellátás biztonságát és védjük környezetünket. Németország energiahordozóinak

nagy részét importálja. A 70-es évekbeli 50%-ról mára csaknem kétharmadára nőtt

az össz-energiaszükséglet importból származó része. Az energiahatékonyság ezért is alapvető

pillére az energiarendszer átalakításának a megújuló energiaforrások felhasználásának növelésével

együtt.

Az energiafelhasználás hatékonysága iránti tudatosság az elmúlt évtizedekben egyre nőtt

Németországban. Ennek egyik fontos kiváltó oka volt az 1973-as nemzetközi olajválság, amely

rámutatott Németország fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségére. Ennek következtében

az akkori szövetségi kormány energiatakarékosságról szóló tájékoztató kampányt kezdeményezett,

és sebességkorlátozást vezetett be az autópályákon. Azóta már számos más törvényt is

jóváhagytak, és energiahatékonysággal kapcsolatos intézkedéseket is foganatosítottak. Mindezekre

három tényező jellemző: célzott támogatás, információ és tanácsadás, valamint kötelező

erejű követelmények az energiafogyasztás csökkentése érdekében.

© dpa/Jörg Carstensen © dpa/Westend61/Werner Dieter

1973

A jom kippuri háború (1973. október) nemzetközi olajválsághoz vezetett. Németország országos

szinten négy autómentes vasárnapot rendel el, hogy energiát takarítson meg.


A német energiarendszer átalakítása | 05

ahol Németország

takarékoskodni szeretne

megtakarítási célok a primerenergia-fogyasztásra

vonatkozóan 2008-hoz képest

a gazdaság nő, az energiafogyasztás csökken

a GDP és a primerenergia-fogyasztás változása

1.958 14.905

2.355

14.766

2.497

14.217

3.263

13.525

-50 % -6 %

1990

2000

2010

2017

2050 2017-ben elért

GDP milliárd EUR-ban

Ø +1,4%/a 1990 óta

primerenergia-fogyasztás petajoule-ban 1990 2000 2010 2017

Ø -0,3%/a 1990 óta

„Legjobb a nem felhasznált kilowattóra“

Angela Merkel, német szövetségi kancellár

A stratégia sikeresnek bizonyul: Németország energiaszükséglete

1990 óta csökken, ezzel szemben a bruttó hazai termék (GDP) értéke

egyértelmű növekedést mutat. Ezáltal a német ipar több mint

10%-kal kevesebb energiát használ fel, ezzel szemben megkétszerezte

a gazdasági teljesítményét. A technikai fejlődésnek köszönhetően

a magánháztartások és a vállalkozások is hatékonyabban bánnak az

energiával. A modern háztartási gépek akár 75 százalékkal is kevesebb

áramot fogyasztanak, mint a 15 évvel ezelőtti hasonló gépek. Ezen

felül azzal is energiát tudunk megtakarítani, ha változtatunk mindennapi

szokásainkon. Éppen ezért országszerte több tízezer energia-

tanácsadó nyújt segítséget azzal, hogy felvilágosítja a bérlőket, háztulajdonosokat

és vállalkozásokat az energiaellenőrzés adta megtakarítások

lehetőségéről, vagy az állami támogatási programokról.

Az Európai Unió összes tagállama megegyezett, hogy primerenergiafogyasztását

2020-ig 20 százalékkal, 2030-ig pedig legalább 27 százalékkal,

csökkenti. Németország energiafogyasztását 2020-ig felére

szeretné csökkenteni. Ez része a párizsi nemzetközi éghajlat-változási

egyezményben vállalt kötelezettségének.

az energiahatékonyság jelentősen megnövekedett

egy gigajoule energiával ennyit lehet kigazdálkodni

241,29 €

+87%

1 GJ

128,80 €

1 GJ

1990 2017

1975

Az energiabiztosításról szóló törvény magasabb energiatartalékokat

és sebességkorlátozást ír elő a német utakon.


06 | A német energiarendszer átalakítása

Hőenergia

Jó meleg, megújuló és hatékony

Az energiarendszer átalakításának sikere attól is függ, hogy az épületek fűtéséhez, a helyiségek

hűtéséhez és a melegvízhez szükséges energiaszükségletet sikerül-e lecsökkenteni. És attól is,

mennyire képesek a megújuló energiaforrások a fennmaradó szükségletet kielégíteni. Hiszen

a fűtési ágazat a német energiafogyasztás több mint felét teszi ki. Ennek közel kétharmadát

40 millió magánháztartásban fogyasztják fűtés és melegvíz-ellátás céljából.

Hőenergia-szükséglet csökkentése

Megtakarítási célok az épületek hőenergia-fogyasztására

vonatkozóan

2.152 petajoule

energiát fogyasztottak fűtésre és melegvízre.

Ez átszámítva

-80% -18,3% 14% 12,9%

2050 2016

-ban elért

2020 2017

-ban elért

Épületek

primerenergia-szükséglete

(2008-hoz képest)

Megújuló

energiaforrások aránya

a hőenergia-szükségletben

50 milliárd

liter kőolaj

a német légi közlekedés

éves energiaszükségletének

hatszorosa

Üzbegisztán

energiaszükséglete

Ezért szeretné a német szövetségi kormány az épületek primerenergia-szükségletét olaj és gáz

tekintetében 2050-ig 80 százalékkal csökkenteni. Ehhez jelentősen meg kell növelni az épületek

energiahatékonyságát és a megújuló energiaforrások arányát a fűtési és hűtési szektorban.

2020-ig a megújuló energiaforrásoknak kellene a fűtési és hűtési szektorban felhasznált

© dpa/Jacobs University Bremen © dpa

1975

A szövetségi kormány tájékoztatási kampányt indít az energiatakarékosságról.


A német energiarendszer átalakítása | 07

energia 14 százalékát fedeznie. Németország ezzel európai célokat is

megvalósít: az EU aktuális, az épületek energiateljesítményéről szóló

irányelve előírja, hogy Európában 2021-től minden új építésű háznak

minimális energiafelhasználású, azaz nagyon alacsony energiafogyasztású

épületnek kell lennie.

Az épületekben rejlő energiapotenciált Németország már korán

felismerte. Az akkori szövetségi kormány az olajválság hatására már

1976-ban jóváhagyta az első energiatakarékosságról szóló törvényt, és

ehhez kapcsolódóan az első hővédelmi rendeletet. Ezeket az előírásokat

folyamatosan módosították és a technológiai előrelépésekhez igazították.

2009 óta a megújuló energiaforrásokról és hőenergiáról szóló

törvény értelmében minden újonnan épített ház energiaszükségletének

egy részét megújuló energiaforrásokból kell ellátni. Ez például

napenergiával táplált gáz- vagy olajfűtéssel vagy olyan fűtőberendezéssel

oldható meg, amely kizárólagosan megújuló energiaforrásokra

épül, mint például a hőszivattyú vagy a pelletfűtés.

Németország összes lakóépületének 70 százaléka 35 évnél öregebb,

tehát, még az első hővédelmi rendelet előtti időben épültek. Ennek

megfelelően számos épület nincs rendesen szigetelve, és gyakran

elöregedett kazánokkal és fosszilis energiahordozókkal, mint például

olaj vagy gáz, fűtik őket. Egy átlagos német háztartás fűtőenergiaszükséglete

évente körülbelül 145 kilowattóra négyzetméterenként,

ami átlagosan 14,5 liter kőolajnak felel meg. Nagy energiahatékonyságú

új építésű házak ennek csupán a tizedét fogyasztják. A már

meglévő épületekben pedig az energetikai felújításnak és a megújuló

energiaforrásokra történő átállásnak köszönhetően a primerenergia-szükséglet

akár 80%-kal is csökkenthető. Ehhez a külső térelhatárolók

jobb szigetelésére, az építőelemek megújítására, a hűtési és fűtési

rendszer modernizációjára, és optimalizált felújítási technológiára

van szükség. Egyedül a 2015-ös évben körülbelül 53 milliárd eurót

fektettek az energetikai felújításokba. A szövetségi kormány alacsony

kamatlábú hitellel és különböző támogatási formákkal segíti ezeket

az energetikai felújításokat. A Németországban élők 2016-ban fejenként

csaknem 500 eurót takarítottak meg az energiahatékonysági

intézkedéseknek köszönhetően, s ezzel globálisan is éllovasok.

Különösen fontos a régi fűtőberendezések cseréje és az átállás a fosszilis

energiahordozókról a megújuló energiaforrásokra. Míg 1975-ben

Németországban még csaknem a lakások felét olajjal fűtötték, ez mára

már egynegyedére csökkent. A 2016-ban épült lakások 60 százalékát

megújuló energiákkal fűtik. A fűtőenergia-szükségletnek csaknem

12 százalékát napenergiával működő berendezések, biomasszafűtés

vagy a környezeti hőenergiát hasznosító hőszivattyúk biztosítják.

Azért, hogy az átállás még gyorsabban menjen, 2000 óta a szövetségi

kormány támogatja a fűtési rendszerek megújítását.

Az épületek energiafogyasztásának nagysága

Ennek aránya a németországi összfogyasztáshoz képes

Az új építésű házak ennek csak egy tizedét

fogyasztják

Éves fűtési fogyasztás fűtőolaj literben számolva négyzetméterenként

különböző épülettípusok esetén

15–20 liter

nem felújított régi épület

36,0 %

épületekben

5–10 liter

felújított régi épület

7 liter

új építésű ház

28,0 %

fűtés

4,7 %

melegvízellátás

2,8 %

világítás

0,4 %

klímaberendezés

1,5 liter

passzív ház

(2016-os helyzet)

1977

A hővédelmi rendelettel a szövetségi kormány először foganatosít

intézkedéseket az épületek energiahatékonyságával kapcsolatban.


08 | A német energiarendszer átalakítása

„Elkezdődött az olajkorszak vége.“

Dieter Zetsche, Daimler AG

© dpa/Paul Zinken

1979 / 1980

Az Irak-iráni háború kiváltja a második

nemzetközi olajválságot.

1984

Az Enercon cég kifejleszti az első korszerű

szélerőműparkot Németországban.


A német energiarendszer átalakítása | 09

Mobilitás

Árammal közlekedni

Németországban a gépjárművek a legfontosabb exporttermékek,

az ágazat több mint 750 000 embert foglalkoztat és ezáltal az egyik

legnagyobb munkáltató. A közlekedési ágazat egyszersmind a nagy

energiafelhasználók közé tartozik: a német végfelhasználói energiafogyasztás

egyharmadát teszi ki. Éppen ezért a szövetségi kormány arra

törekszik, hogy ezt a fogyasztást csökkentse.

Az első sikerek már kézzelfoghatók: az áru- és személyszállítás

forgalmának éves értéke kilométerben mérve 1990 és 2017 között

megkétszereződött, míg a fogyasztás ugyanebben az időszakban csak

9 százalékkal emelkedett.

Hogy még több energiát takarítsanak meg, Németország hatékony

gépjármű-technológiákat és egyre több elektromos közúti járművet

fejleszt ki. Ez elsősorban a személygépjárműveket, a belvárosi szállításban

használatos haszonjárműveket, a tömegközlekedési eszközöket,

valamint a motorkerékpárokat érinti. Ezért is támogatja a szövetségi

kormány számos programmal a piac és a technológia fejlesztését.

Az üzemanyagcellákkal felszerelt járművek az akkumulátorral

működtetett elektromos járművek fontos kiegészítői. A hidrogén- és

üzemanyagcellák projektjei 2019-ig 1,65 milliárd euró állami támogatást

kapnak. Néhány német nagyvárosban már hidrogén meghajtású

hibridbuszok járnak a tömegközlekedésben.

A környezetbarát meghajtás mellett az új mobilitási koncepciók is

egyre jelentősebbek lesznek, mint például a car-, bike- és e-scootersharing.

Azáltal, hogy több személy osztozik egy gépjárművön,

tehermentesül a közúti forgalom és csökken a károsanyag-kibocsátás.

Ezen túlmenően a közlekedési kínálatot hatékonyabbá tevő digitális

megoldások, valamint a kerékpárra való áttérést elősegítő koncepciók

is enyhítik a közlekedési problémákat. A 150 németországi carsharingcégnél

már több, mint 2,1 millió felhasználót regisztráltak.

Ahhoz, hogy az energiarendszer átalakítása sikeres legyen, a mindennapi

élet, a politika és a gazdaság számos területén is változásokra van

szükség. Ehhez a folyamathoz már csak azért is időre van szükség,

hogy a közlekedés az állampolgárok mobilitásának korlátozása nélkül

fenntartható legyen.

Németország céljai és előrelépések a közlekedési szektorban

Az energiahatékonyság növelése

Mennyi energiára van szükségünk 100 km megtételéhez?

1990

66,1 megajoule

100 km

2013

35,6 megajoule

100 km

Az elektromobilitás kiépítése

82,8

millió ember

él Németországban

63,7

millió gépjármű rendelkezik forgalmi

engedéllyel Németországban

44.419

elektromobil

Elektromobilitás

2018

+

236.710

hibrid jármű

Németország

2018

Az elektromobilitás kiépítése

2022-ig

1 millió

jármű

1986

A csernobili (Ukrajna) atomerőműben súlyos reaktorbaleset következik be. Létrejön

a környezetért, környezetvédelemért és reaktorbiztonságért felelős szövetségi minisztérium.

1986

Útjára indul az első engedélyezett napelemmel

működő jármű Németországban.


10 | A német energiarendszer átalakítása

Megújuló energiaforrások

Szélenergiából és napenergiából

nyert áram

A megújuló energiaforrások kiépítése az energiahatékonyság mellett az energiarendszer átalakításának

központi pillére. A helyi környezetbarát energiahordozók a szél, a Nap, a vízerő,

a biomassza és a geotermikus energia. Ezek teszik Németországot függetlenebbé a fosszilis

tüzelőanyagoktól, és nagyban hozzájárulnak az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez.

A megújuló energiaforrások használata a villamosenergia-szektorban a legelterjedtebb: 2014

óta a megújuló energiaforrások a legfontosabbak a német villamosenergia-mixben. A német

fogyasztás több mint egyharmadát teszik ki, ami 10 évvel ezelőtt csak kilenc százalék volt.

A siker a célzott támogatásban keresendő. 1991-ben kezdődött a megújuló energiahordozók

előnyben részesítéséről szóló törvénnyel, amely fix összegű pénzbeli juttatást és átvételi

kötelezettséget írt elő abból a célból, hogy megnyissa a piacot az új technológiák előtt. 2000-

ben ezt követte a megújuló energiaforrásokról szóló törvény, amelynek három központi

eleme volt: garantált átvételi árak a különböző technológiák tekintetében, elsődleges hálózati

integráció és a felmerülő többletköltség elosztása egy felosztó-kiróvó rendszer segítségével

a villamosenergia-felhasználók között.

© aleo solar AG/Flo Hagena

A megújuló energiaforrások a villamosenergiamix

legfontosabb energiahordozói

A megújuló energiaforrások részesedése a bruttó villamosenergiafogyasztásban

Szélenergiából nyerik a legtöbb megújuló

energiából származó áramot

Megújuló energiaforrások összteljesítményének elemei 2017-ben

3,4%

1990

6,2%

2000

17,0%

szélenergia

16,3 %

2010

33,3%

2017

napelem

6,1 %

vízenergia

3,1 %

biomassza

6,9 %

1987

Létrejön az első német szélpark. A Westküste elnevezésű

szélparkban 30 berendezés termel áramot.

1990

A szövetségi kormány „1000-tető” programot

kezdeményez a fotovoltaikus energiát előállító

létesítmények támogatására.

1990

Kelet- és Nyugat-Németország

egyesül.


© dpa

A német energiarendszer átalakítása | 11

A megújuló energiaforrások segítik az energiatermelést és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet

2017-ös mutatószámok

1,7 millió

A megújuló energiaforrásokról

szóló törvény értelmében támogatott

villamos energiát szolgáltató létesítmények

217 terawattóra

villamosenergia-előállítás

Indonézia csaknem teljes energiatermelésének felel meg.

179 millió tonnányi

CO 2

-ekvivalenst kerül így el

Chile 2015-ös üvegházhatást okozó

gázkibocsátásának csaknem kétszerese.

A megújuló energiaforrásokról szóló törvény hatályba lépése óta

folyamatosan nőtt az éves befektetés elsősorban az új szélparkokba,

fotovoltaikus létesítményekbe, de a faerőművekbe és biogázlétesítményekbe

is. A magas kereslet hatására új gazdasági ág jött létre,

amely egyedül Németországban több mint 338 000 új munkahelyet

teremtett. Ez pedig ösztönzőleg hatott a megújuló energiát hasznosító

létesítmények tömeges és hatékony létrehozására, aminek okán az

ilyen létesítmények ára nemzetközi szinten is érezhetően csökkent.

2014-ben így egy napelemmodul 75%-kal olcsóbb volt, mint 5 évvel

azelőtt. 2000-ben egy kilowattóra napenergia nagyjából 50 eurócentbe

került, mára ez hozzávetőlegesen 4-5 eurócentre csökkent.

A napenergia errefelé annak ellenére az egyik legfontosabb áramforrássá

vált, hogy Közép-Európában mérsékelt napsugárzás jellemző.

A fotovoltaikus modulok mára már a megújuló energiaforrásokból

származó villamos energiának mintegy ötödét teszik ki.

A jelenleg a szélenergia a legfontosabb megújuló energiából nyert

áramforrás. A szélerőművekből származó villamos energia átlagosan

már csak 1,9-2,5 eurócentbe kerül kilowattóránként.

Németország számára a kihívást az jelenti, hogy a szél- és napenergia

felhasználását úgy építse ki, hogy megfizethető maradjon és hozzájáruljon

az ellátás biztonságához. Éppen ezért a szövetségi kormány

felülvizsgálta a villamosenergia-szektor számára nyújtott, megújuló

energiára szóló támogatást. A kormány a költséghatékony szél- és

napenergiát hasznosító technológiák kiépítésére összpontosít. Az egyes

technológiák számára létrehozott éves kiépítési folyosók leegyszerűsítik

a tervezést és a megvalósítást is. A megújuló energiát hasznosító

létesítmények üzemeltetőinek fokozatosan kell értékesíteniük az

előállított villamos energiát a piacon, mint ahogyan azt más erőművek

is teszik. Így nagyobb felelősséget vállalnak az energiaellátó-rendszerért.

2017-től életbe lép egy technológia specifikus támogatási rendszer

minden olyan létesítmény számára, amely több mint 750 kW villamos

energiát termel. Ez az éves bővítés csaknem 80%-át érinti, amely regionálisan

változik. Mindenütt, ahol hiányos a villamosenergia-hálózat,

a kiírt mennyiség is kevesebb. Ezen intézkedéseknek köszönhetően

a megújuló energiaforrások sikertörténete a villamosenergia-szektorban

is folytatódik. A kapcsolódó költségcsökkentések következtében

a támogatási rendszer változása az energiarendszer gazdasági előnyeinek

fokozottabb kiaknázásához is hozzájárul.

1990

Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport

(IPCC) közzéteszi az első jelentését a globális éghajlatról.

1991

A megújuló energiahordozók előnyben részesítéséről szóló törvény arra kötelezi

valamennyi német energiaszolgáltatót, hogy vegye át a megújuló energiából

származó villamos energiát, forgalmazza azt, és táplálja be a közhálózatba.


12 | A német energiarendszer átalakítása

Költségek

„Nem túl drága az

energiafordulat a német

polgárok számára?“

Nem, az energiafordulat arról is gondoskodik, hogy az energia a jövőben is megfizethető

maradjon. Ugyanakkor az energiarendszer átalakítása munkahelyeket és új gazdasági erőt is

teremt. A két pillér, a megújuló energiaforrások kiépítése és az energiahatékonyság csökkenteni

próbálja az energiaimporttól való függőséget, növeli az ellátás biztonságát és jövedelmező beruházásokat

tesz lehetővé Németország területén. Az energiarendszer átalakítása kifizetődik.

Egy család energiára fordított kiadása havonta

2003 és 2013 havi kiadásainak összehasonlítása

fűtés és melegvíz

66

75

fűtés és melegvíz

főzés

világítás és áram

10

22

176


224


24

40

főzés

világítás és áram

üzemanyag

78

85

üzemanyag

2003

2016

Összehasonlítás: a háztartások kiadásai: 9%

Az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt a nyersolaj ára. Ennek egyik következménye, hogy míg az

elmúlt évszázad végén a német állampolgárok a teljes fogyasztásukra szánt kiadások kevesebb,

mint 6%-át költötték kizárólag energiára, addig 2016-ra ez már hozzávetőlegesen 7,5% körül volt.

© dpa/Philipp Dimitri © dpa/McPHOTO‘s

1992

Az ENSZ Rióban tartott Környezet és Fejlődés Világkonferenciája

elfogadja a „Fenntartható Fejlődés“ stratégiát.


© dpa/Jens Büttner

A német energiarendszer átalakítása | 13

A német háztartások energiára fordított kiadása havonta

2016-os év kiadásai milliárd euróban

106,4

milliárd

euró

35,7

11,4

19,0

40,3

fűtés és melegvíz

főzés

világítás és áram

üzemanyag

A német háztartások energiaszámlájának nagy részét a fűtés, a melegvíz,

a főzés és az importált fosszilis energiahordozókból előállított

üzemanyag teszi ki. Miután 2014 végén csökkent az olaj ára, ami

a német polgárokat egy várva várt árcsökkenéssel ajándékozta meg,

2018 óta ismét emelkedik az olajár. Ami azt jelenti, hogy az olajárak

kiszámíthatatlanok, hiszen a fosszilis energiahordozók ára és azok

hozzáférhetősége a beszállítók érdekeitől függ.

Ez stimmel: az energiafordulat projekt kezdeti költségekkel is jár. Milliárdokat

kell ahhoz befektetni, hogy új energiainfrastruktúrát lehessen

kiépíteni és, hogy meg lehessen valósítani a hatékonysági intézkedéseket.

Így a megújuló energiaforrások kiépítése hozzájárult ahhoz, hogy

a németországi magánháztartások átlagos villamosenergia-kiadása

megemelkedett az elmúlt években. 2007-ben a polgárok átlagosan

21 eurócentet fizettek kilowattóránként, míg ma 29 eurócentet. Minden

egyes kilowattóra árammal a polgárok részt vállalnak a megújuló

energiarendszer kiépítésében az úgynevezett megújuló energiaforrásokról

szóló törvényben megszabott hozzájárulás (EEG-hozzájárulás)

által. Ez 2019-ben 6,4 eurócent. A lakosság által végül ténylegesen

kifizetett összeg azonban különböző pénzügyi tényezők összjátékától

függ. A villamos energia tőzsdei ára jelentősen csökkent. Ennek az az

oka, hogy folyamatosan nő a megújuló energiaforrásokból előállított

energia mennyisége, amelyet az energiatőzsdén értékesíthetnek. Ha

mindkét pénzügyi elemet, az EEG-hozzájárulást és a villamos energia

tőzsdei árát is összevetjük, akkor ez a mutató négy éve csökkenő

tendenciát mutat. A magánháztartások átlagos áramköltsége ezért

ugyanebben az időszakban változatlan maradt. Az árverésre való

rendszerrel történő átállással csökkenni fog a megújulóenergiatermelés

ösztönzésének költsége, ami további könnyebbséget jelent

a háztartások számára.

A lakosság számára az is fontos, hogy a német gazdaság ne legyen túlterhelt.

A magas energiaköltségek a felhasználók számára kikalkulált

termékárakban is megmutatkoznak, és befolyással bírnak a vállalatok

versenyképességére. Ebből az okból kifolyólag a különösen energiaigényes

vállalkozásokat részben mentesítették az EEG-hozzájárulás

fizetése alól. Ez a könnyítés azzal a feltétellel jár, hogy ezen vállalkozásoknak

intenzívebben kell befektetniük az energiahatékonyságba.

1994

Piacra kerül Európa első sorozatgyártásban

készült elektromobilja.

1995

Berlinben megrendezik az első Nemzetközi Éghajlatváltozási Konferenciát. Megkezdődnek

a tárgyalások az üvegházhatású gázok kibocsátásának globális csökkentéséről.


14 | A német energiarendszer átalakítása

Éghajlatváltozás elleni védelem

Üvegházhatású

gázok csökkentése

Az energiafordulat az éghajlatváltozás elleni küzdelem központi eleme. Közös cél, hogy fenntartható

módon határokat szabjanak a klímaváltozás emberre, természetre és gazdaságra gyakorolt

hatásainak. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) számításai

szerint a Föld hőmérséklete legfeljebb 2 Celsius-fokkal emelkedhet meg az iparosodás előtti

időszakhoz képest. Pontosan ezért kerülhet a légkörbe csupán már csak egy bizonyos mennyiségű

üvegházhatású gáz. Mivel ennek 65%-a már a légkörben található, nagy ívű nemzetközi és

nemzeti intézkedések szükségesek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.

A szén-dioxidnak van a legnagyobb hatása az éghajlatváltozásra, ami mindenekelőtt a fosszilis

tüzelőanyagok égetésével szabadul fel. Németországi és nemzetközi szinten is az üvegházhatású

gázok több, mint egy harmada az erőművekből származik. Az éghajlatsemleges forrásokra

történő átállás és a megújuló energiaforrások éppen ezért az éghajlatvédelem központi elemei.

Éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések

és előrelépések

Az üvegházhatást okozó gázok tervezett és elért csökkentése

(1990-nel való összehasonlítás)

Hol keletkeznek az üvegházhatást

okozó gázok?

Minden mérőszám CO 2

-ekvivalens millió tonnában, 2017

-40% -23%

Európa

(EU-28)

mind.

-55% -28%

cél 2030 elért 2016 cél 2030 elért 2017

Németország

905 millió tonna

...

328

91

171

39

193

72

10

energiagazdaság

háztartások

közlekedés

kisipar, kereskedelem, szolgáltatások

ipar

mezőgazdaság

egyéb

© dpa/Luftbild Bertram © dpa/MiS

1996

Európa elhatározza, hogy megnyitja az eddig nemzeti és bizonyos felségterületekre korlátozott villamosenergia-

és gázpiacait. Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozza az első közös európai stratégiát a megújuló energiák terjesztéséről.


© iStock/ querbeet

A német energiarendszer átalakítása | 15

Hogyan csökkentette Németország az üvegházhatású gázok kibocsátását?

Minden mutatószám CO 2

-ekvivalensben millió tonnában

1.250

1990

1.121

1995

1.046

2000

994

2005

910

2010

905

2017

Németország már 1997-ben, a Kiotói Jegyzőkönyv aláírásával

kötelezte magát, hogy 1990-hez képest 2012-ig 21%-kal csökkenti

az üvegházhatású gázok kibocsátását. Azóta jelentős előrelépések

történtek: 2017-ben a megvalósított csökkentés már elérte a 28%-ot.

Ahhoz, hogy egy milliárd eurót kigazdálkodjanak, a németországi

vállalkozások ma már csak fele annyi üvegházhatású gázt termelnek,

mint 1990-ben.

2030-ig Németország további jelentős erőfeszítéseket fog tenni, és

csökkenteni fogja az üvegházhatású gázok kibocsátását országosan

legalább 55%-kal. 1990-hez képest 2050-ig akár 80-95%-kal is csökkenhet

a kibocsátás. Ezek a nemzeti csökkentésre vonatkozó célok európai

és nemzetközi éghajlatpolitikai intézkedésekben gyökereznek:

az EU állam- és kormányfői elhatározták, hogy 2020-ig az üvegházhatású

gázok kibocsátását 20%-kal, 2030-ig pedig legalább 40%-kal csökkentik.

2015 decemberében 195 állam fogadta el a Párizsi Egyezményt.

Ezek az országok a saját éghajlatvédelemre vonatkozó célkitűzéseikkel

még ebben az évszázadban megpróbálják 2 Celsius-fok alá szorítani

a globális felmelegedést.

Az európai éghajlatvédelem egyik központi eszköze a kibocsátás-kereskedelem,

ami szigorúan megszabja a résztvevők számára az összes

károsanyag-kibocsátás felső határát. Ez kötelező érvényű a jelentős

üvegházhatást okozó államok számára, és az energiagazdaságból és

iparból származó CO 2

-kibocsátás nagy részét magában foglalja. A vállalkozásoknak

minden tonna üvegházhatású gáz kibocsátását megfelelő

mennyiségű kibocsátási egységgel kell fedezniük. Amennyiben

ez a mennyiség nem elég, kibocsátási egységeket vásárolhatnak, vagy

éghajlatkímélő technológiákba fektethetnek be. Így ott csökkentik

a CO 2

-kibocsátást, ahol ez a legelőnyösebb. 2030-ig a kibocsátáskereskedelem

által legjobban érintett szektorokban 2005-höz képest

43%-kal kevesebb üvegházhatású gázt kellene kibocsátani.

Azért, hogy Németország elérhesse a csökkentési célkitűzéseit, a szövetségi

kormány elfogadta az „Aktionsprogramm Klimaschutz 2020”

(Akcióprogram Éghajlatvédelem 2020) és a „Klimaschutzplan 2050”

(Éghajlatvédelmi terv 2050) című dokumentumokat. Az akcióprogram

különböző intézkedéseket foglal magában az energiahatékonyság

növelésével, és a közlekedés, ipar és mezőgazdaság éghajlatkímélőbb

fejlesztésével kapcsolatban. Az éghajlatvédelmi tervbe az egyes szektorokat,

mint például az energiagazdaságot vagy ipart célzó hosszú

távú CO 2

-csökkentési célok kerültek bele.

1997

Elfogadják a Kiotói jegyzőkönyvet az üvegházhatású gázok nemzetközi

szintű csökkentése érdekében. 191 állam ratifikálta azóta a megállapodást.


16 | A német energiarendszer átalakítása

Atomenergia

Az atomenergia

használatának megszüntetése

Németországban a villamosenergia-termelésre használt atomenergia évtizedeken át heves

vitákat szított. Sokak számára nehezen megbecsülhető a technológiai kockázat, és ezért tartanak

a reaktorszerencsétlenségek embert, természetet és környezetet is érintő lehetséges következményeitől.

A csernobili (Ukrajna) szerencsétlenség (1986), amelynek során Németország bizonyos

részei is szennyezettek lettek, pontosan ezeket a félelmeket igazolta be. 2000-ben a szövetségi

kormány elhatározta, hogy a villamosenergia-előállítás területén teljes körűen felhagy az

atomenergia használatával, és átáll a megújuló energiaforrásokra. Az erőművek üzemeltetőivel

közösen kötött megállapodás megszabta a fennálló létesítmények működési idejének hatályát, és

megtiltotta az új erőművek létesítését.

© dpa/Uli Deck

2010-ben ezt a szabályozást módosították. A még működő erőművek hosszabb működési határidőt

kaptak, hogy hídként szolgálhassanak, amíg teljesen befejeződik az átállás a megújuló

energiaforrásokra. A 2011 márciusában bekövetkezett fukusimai reaktorszerencsétlenség után

azonban a szövetségi kormány visszavonta ezt a rendelkezését.

A nagy kockázat miatt az atomerőművek esetében jelentős költségtényezőt jelentenek a biztosítások

és a biztonsági mechanizmusok. Az atomenergia használatának megszüntetése ezért

gazdaságilag is előnyös.

Mikor állítják le az atomerőműveket?

A német atomerőművek 2022 végéig tervezett teljesítménycsökkentése

Az atomerőművek

összteljesítménye

Fukusima

43 %

2003. nov

2005. máj

2011. aug.

57 %

2015. máj.

2017. dec.

2019. dec.

2021. dec.

2022. dec.

2000 2005 2010 2015 2020

1998

Németország törvényt hoz a villamosenergia-

és gázpiacának megnyitásáról.

2000

Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozza az első közös európai stratégiát a megújuló

energiákkal, energiahatékonysággal és éghajlatvédelemmel kapcsolatban.


A német energiarendszer átalakítása | 17

© dpa/Jens Wolf

Hol találhatók atomerőművek Németországban?

Leállított és működő létesítmények

Legnagyobb éves termelés számokban

Az éves villamosenergia-termelés csúcsértékei terawattórában

Brunsbüttel

2011

Brokdorf

2021

Unterweser

2011

Stade

2003

Krümmel

2011

Emsland

2022

Greifswald

1990

Rheinsberg

1990

171 TWh

217 TWh

Lingen

1977

Mühlheim-Kärlich

2001

Grohnde

2021

Würgassen

1994

Biblis A + B Grafenrheinfeld

2011

2015

Philippsburg 1

2011

Obrigheim

2005

Neckarwestheim 2

Philippsburg 2

2022

2019

Isar 1

Neckarwestheim 1

2011

2011

Gundremmingen B

Isar 2

2017

2022

Gundremmingen C

2021

a leállítás tervezett éve

a leállítás éve

már leállított

atomerőművek

működő

atomerőművek

összes német atomerőmű

2001

összes megújuló energia

2017

A német parlament nagy többséggel határozott arról, hogy a lehető

leggyorsabban ki kell vonni az atomenergiát a villamosenergia-termelésből.

Több erőműnek le kellett állnia a villamosenergia-termeléssel

a törvény hatályba lépésével egy időben, a további létesítmények

2022-ig fokozatosan állnak le. Jelenleg még 7 atomerőmű szolgáltat

villamos energiát Németországban. Ezek hozzávetőlegesen a német

energiatermelés nyolcadát teszik ki.

Az atomenergia-használat kihívásaira a radioaktív hulladék megfelelő

tárolásának problémaköre is rámutat. A lakosság és a környezet

védelme érdekében ezt ugyanis hosszú időn keresztül, a bioszférától

biztonságosan elzárva kell tárolni. Szakértők véleménye szerint ez

akkor sikerülhet a legjobban, ha mély geológiai képződményekben

végzik a végső tárolást.

Németország saját területén akarja megoldani a radioaktív hulladékok

tárolását. Ám a hulladék végleges elhelyezésére szolgáló helyet nem

könnyű megtalálni. A lakosság a potenciális, vagy már létező tárolókat

eddig ugyanis inkább elutasítóan fogadta.

Éppen ezért Németország új utat keresett, és a társadalom minden

rétegét bevonta a nyílt és tudományosan megalapozott keresésbe.

2031-ig kellene megfelelő helyet találni a hulladék elhelyezésére azért,

hogy a különösen magas radioaktivitással bíró hulladék is elhelyezésre

kerüljön. Egy ilyen létesítmény a lehető legnagyobb biztonságot

kell, hogy nyújtsa egy millió éves időtartamra. Az atomhulladék

végső elhelyezése így tovább növeli az atomenergiához kapcsolódó

költségeket.

Gyenge és közepes radioaktivitású hulladék tekintetében már létezik

ilyen engedélyezett létesítmény Németországban. A Konrad nevű

tároló üzemeltetésének kezdetét 2022-re tervezik.

2000

A megújuló energiákról szóló törvény (EEG)

hatályba lép, és fontos motorja lesz a megújuló

energia terjesztésének Németországban.

2000

A szövetségi kormány elhatározza, hogy megszünteti az atomenergia

használatát; egy létesítmény maximális futamideje: 32 működési év.


18 | A német energiarendszer átalakítása

© dpa/Jens Büttner

2002

Hatályba lép az első energiamegtakarításról szóló rendelet, amely az új és

meglévő épületek összenergia-hatékonyságával szemben állít elvárásokat.


A német energiarendszer átalakítása | 19

Gazdaság és értékteremtés

„Nem veszíti el túl sok ember

a munkáját az energiafordulat

következtében?“

Jelentős beruházások a megújuló

energiaforrásokkal működő új létesítményekbe

Éves befektetés a németországi termelési egységekbe milliárd euróban

A megújuló energiaforrások által teremtett

munkahelyek

A munkahelyek száma Németországban, 2016

160.200

szélenergia

338.600

munkahely

105.600

45.200

biomassza

napenergia

4,6

2000

27,3

2010

15,1

2016

20.300

geotermikus energia

7.300

vízerő

Nem, éppen ellenkezőleg. Az energiafordulat gazdasági szempontból

is kifizetődő: csökkenti a környezeti terhelést és az üvegházhatású

gázok kibocsátását, előmozdítja az innovációt, értéket teremt Németországban

és hozzájárul az energiaimport költségeinek elkerüléséhez.

A megújuló energiaforrások terjesztésével, vagy az épületek energetikai

felújításával a forgalom nagy része helyben marad, hiszen a munkaintenzív

feladatokat, mint a beépítés vagy karbantartás, a regionális

vállalkozások végzik.

A megújuló energiaforrások terjesztésével és az energiahatékonyság

terén történő beruházások által új szakmai profilok és munkahelyek

jönnek létre a jövő ágazataiban. Így az ipar, kisipar és épületfelújítás

területén már megvalósított különböző energiahatékonysági intézkedések

miatt több mint 560 000 új munkahely jött létre. A megújuló

energiaforrásokat érintő befektetések 10 év alatt bőven megkétszerezték

a szektorban foglalkoztatottak számát.

Ezek az új munkahelyek részben az ipar különböző területein

váltanak fel olyan munkaformákat, amelyek kifejezetten a fosszilis

tüzelőanyagokhoz kötődtek, mindenekelőtt a kőolaj-, földgáz- és

szénkitermelésben vagy a villamosenergia-előállításban. Ehhez

jönnek még az általános strukturális változások: megnőtt például

a verseny az európai energiapiacok megnyitása következtében, ami

nagyobb hatékonyságot követel meg a vállalkozásoktól. Ezen tényezők

összessége a munkahelyek átalakításához vezet. A hagyományos

energiagazdaságban tevékenykedő vállalkozások foglalkoztatottjainak

száma éppen ezért az utóbbi években csökkent.

2003

Európa jóváhagyja az üvegházhatású gázok kibocsátási

jogainak kötelező érvényű kereskedelmét

2004

160 000 embert foglalkoztat a megújuló

energiaszektor Németországban.


20 | A német energiarendszer átalakítása

Nemzetközi energiafordulat

„Lehet, hogy Németországban

működik az energiafordulat –

de mi a helyzet a gazdaságilag

gyengébb nemzetekkel?“

© dpa/epa Business Wire

Az energiafordulat nem luxus, hanem a fenntartható és gazdaságilag sikeres fejlődés egyik

alapeleme. Hiszen az energiafordulat az innováció előmozdítója, ami hozzájárul a növekedéshez,

a jóléthez és a foglalkoztatottsághoz a ígéretes szektorokban.

Az innovatív, megújuló energiaforrásokat, mint a szél- vagy napenergia, hasznosító technológiák

ára az utóbbi években nemzetközi szinten jelentősen csökkent. Ehhez nagyban hozzájárultak

a kutatást és fejlesztést célzó korai befektetések, valamint a megújuló energiaforrások

piaci feltárásának támogatása a különböző fejlett országokban, mindenekelőtt pedig Németországban.

Csaknem minden ország szeretné fejleszteni a megújuló energia ágazatát

Országok, amelyek rendelkeznek a megújuló energiaforrásokhoz szükséges politikai eszközökkel

Több, mint támogatási mechanizmus

Becsatlakoztatást támogató juttatások/

prémiumok

Minimumkvóták a megújuló energiákhoz

Pályázatok

Net metering – a villamosenergia-fehasználás

és a kis, gyakran privát fotovoltaikus energiát

előállító létesítmények becsatlakoztatása

kiegyenlíti egymást

Pénzügyi ösztönzők

Nincs támogatási politika vagy nem áll

rendelkezésre adat

A lecsökkent befektetési költségeknek és az amúgy is csekély üzemeltetési költségeknek köszönhetően

a világ bizonyos régióiban a megújuló energiaforrások ma már szubvenció nélkül

is versenyképesek. Észak- és Dél-Amerikában például a szélparkok és nagy napenergia-telepek

olcsóbb villamos energiát szolgáltatnak, mint az új fosszilis erőművek. Olyan országok, mint

Kína, Brazília, Dél-Afrika vagy India, vezető szerepet játszanak a megújuló energiaforrások

kiépítésében. Elterjedésüket részben nehezíti azonban, hogy az országok támogatják a fosszilis

tüzelőanyagokat azért, hogy a fogyasztói árakat alacsonyan tudják tartani. Ezek az évente

2005

Megkezdődik az európai kibocsátáskereskedelem.

Az összes

EU tagállam részt vesz benne.

2007

Az EU jóváhagyja a 2020-as energia- és éghajlatcsomagot,

amely olyan kötelező erejű célokat tartalmaz, mint

a megújuló energiaforrások kiépítése, az éghajlatváltozás

elleni küzdelem, energiahatékonyság.

2007

Louis Palmer megkezdi világjáró körútját

a „solartaxi“-val. A gépjármű kizárólag

napenergiával üzemel. Az út 18 hónapig tart.


A német energiarendszer átalakítása | 21

© dpa

körülbelül 325 milliárd dollárt kitevő szubvenciók a megújuló energiaforrásokra

fordított támogatások több mint kétszeresét teszik ki.

Ha ezeket az összegeket az energiahatékonyság fejlesztésére költenék,

akkor háromszor ennyi eszköz állna rendelkezésre.

A helyi megújuló energiaforrások csökkentik az energiaimporttól

és a fosszilis energiahordozók változékony piaci árától való függést.

Nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy fedezzék a feltörekvő és

fejlődő országok növekvő energiaszükségletét anélkül, hogy növelnék

az üvegházhatású gázok kibocsátásának mennyiségét vagy fokoznák

a helyi környezeti károkat.

Gyenge infrastruktúrával rendelkező régiókban is, ahol az áramot

csak drágán, dízelgenerátorral lehet előállítani, a megújuló energiaforrások

jelentik a költséghatékonyabb alternatívát. A naperőművek

és a szélparkok viszonylag rövid időn belül felállíthatók és sokkal

kevesebb tervezési és építési időt igényelnek, mint a szén-, vagy atomerőműveknek.

Ezáltal sokak számára először teszik lehetővé a hozzáférést

az elektromos energiához. Pontosan ezért jó néhány országban

számos támogatási programot kezdeményeztek a megújuló energiák

használatára vonatkozóan.

Németország nemzetközi szinten is kiáll a fenntartható, innovatív és

megfizethető energiapolitika mellett, és ezért megosztja az energiafordulattal

kapcsolatos saját tapasztalatait. Így szoros együttműködést

folytat a szomszédos európai államokkal és nemzetközi partnerekkel.

Németország aktívan szerepet vállal multilaterális grémiumokban és

szervezetekben, és számos kétoldalú energiapolitikai kapcsolatot tart

fenn olyan országokkal, mint India, Kína, Dél-Afrika, Nigéria vagy

Algéria.

Hol található a világon a legtöbb létesítmény?

A villamos energiát előállító létesítmények kapacitása 2017-ig

1 | USA

1 | Nagy-Britannia

biomassza

2 | Kína

3 | India

szélenergia

offshore

2 | Németország

3 | Dánia

1 | USA

1 | Kína

geotermikus

energia

2 | Fülöp-szigetek

3 | Indonézia

szélenergia

onshore

2 | USA

3 | Németország

1 | Kína

1 | Kína

vízerő

2 | Brazília

3 | USA

napelem

2 | Japán

3 | Németország

2008

Németország bevezeti az épületek energiaállapotáról szóló igazolványt: Ez az épületek energetikai

minőségéről és energiafelhasználásáról ad tájékoztatást.

A megújuló energiákról és hőenergiáról szóló törvény előírja az újépítésű házak tekintetében,

hogy a hőenergia előállítására bizonyos százalékban megújuló energiaforrásokat kell felhasználni.

2009

75 állam megalapítja a Nemzetközi

Megújuló Energia Ügynökséget (IRENA).


22 | A német energiarendszer átalakítása

Villamosenergia-hálózat

Az intelligens hálózat

© dpa/Stefan Sauer

Az energiafordulat modern és nagy teljesítményképességű infrastruktúrát igényel. Ezért

kell az áramvezetékeket jobban kiépíteni, és az egész rendszert rugalmasabbá tenni. Amikor

leállítják a német atomerőműveket, akkor mindenekelőtt az észak- és keletnémet területeken

található megújuló energiaforrások veszik át a szerepüket a villamosenergia-termelésben.

Az ország déli részén is ezt az energiát használják az atomerőművek kiváltására,

hiszen a lakosság száma nagy, és az óriásvállalkozások telepei is itt találhatók. Új, hatékony

technológiájú villamosenergia-szupersztrádáknak kell Németország északi és keleti részeiről

egyenesen a déli területekre szállítania a szélenergiát.

A német villamosenergia-hálózat

1,8 millió km hosszú

Hol épül ki a villamosenergia-hálózat?

Tervezett és új vezetékek a német magasfeszültségű hálózatban

még nincs engedélyeztetés alatt

HAMBURG

engedélyeztetés alatt

BRÉMA

engedélyeztetve vagy kiépítés alatt

elkészült

HANNOVER

BERLIN

Hálózati összeköttetési pont

Tengeri szélerőműpark-klaszter

Tengeri csatlakozóvezeték

DORTMUND

LIPCSE

DÜSSELDORF

DREZDA

KÖLN

FRANKFURT

a. M.

A hálózat

45-ször

érné körbe a Földet az

Egyenlítő magasságában

STUTTGART

NÜRNBERG

MÜNCHEN

A németországi hálózatfejlesztés másik nagy ösztönzője az egységes európai energiapiac.

Ahhoz, hogy korlátlanul áramolhasson a villamos energia egész Európa területén, és, hogy

olcsóbb legyen az áram a fogyasztók számára, komoly infrastruktúrára van szükség az egyes

európai országokban és az országhatárokon átnyúlóan is. Az európai átvitelirendszer-üzemeltetők

ezért kétévente közös hálózatfejlesztési tervet nyújtanak be, amely tartalmazza az összes

német igényt és szándékot.

Azt, hogy milyen villamosenergia-vezetékre van szükség Németországban, egy egyéni eljárás

során állapítják meg a felelős hálózat üzemeltetői, aminek során 10-20 évre előre terveznek.

A javaslatot egy állami hivatal, a Szövetségi Hálózati Ügynökség, többszintes eljárásban

a nyilvánosság intenzív bevonása mellett ellenőrzi. Párbeszéd formájában mérlegeli, milyen

megoldások felelnének meg leginkább az emberek, a környezet és a gazdaság igényeinek.

2009

Az energiavezetékek kiépítéséről szóló törvény (ENLAG)

felgyorsítja a magasfeszültségű vezetékek engedélyeztetését.

2010

A szövetségi kormány jóváhagyja a 2050-ig terjedő hosszú távú

energiaellátási stratégiát is magában foglaló energiakoncepciót.


A német energiarendszer átalakítása | 23

© dpa/euroluftbild.de/Hans Blossey

„Az energiafordulat Németország

holdra szállás projektje“

Frank-Walter Steinmeier, Németország államfője

Az elosztó hálózatot is fel kell készíteni az energiafordulatra, mivel

eredetileg a villamosenergia-fogyasztók irányába történő finomelosztására

tervezték. Úgy működött, mint egy egyirányú utca. Mára

már csaknem az összes napenergia-létesítmény és számos szélturbina

is az elosztó hálózatba táplálja az előállított áramot. Amire helyben

nincs szükség, az az ellentétes irányba áramol. Ezen felül a megújuló

energiaforrásokat hasznosító villamosenergia-előállítás erősen függ

az időjárási körülményektől. Napsütésben sok energiát termelnek

a napenergia-létesítmények, árnyékos időben viszont gyorsan lecsökken

a teljesítményük. Ahhoz, hogy az elosztó hálózatok alacsony teljesítmény

mellett is stabilak maradjanak, intelligens hálózattá kell őket

alakítani. Egy ilyen okoshálózatban (smart grid) a résztvevők, az előállítástól

kezdve a szállításig, a tárolástól és elosztástól egészen a végfelhasználóig,

kommunikálnak egymással. A villamosenergia-előállítást

és felhasználást így könnyebben lehet harmonizálni és rövid távon

kiigazítani.

Hogyan működik az okoshálózat?

A szereplők, infrastruktúra és a kommunikációs csatornák leegyszerűsített ábrája

átviteli rendszer,

elosztó rendszer

irányítás és

kommunikáció

smart meter

villamosenergia-előállítás

hagyományos és megújuló energia

fogyasztók

magán, ipar, kisipar

kereskedelem

helyszíne

energiaszállítás, -szolgáltatások,

-kereskedelem

tranzit

szomszédos EU

államokba

mobilitás

gépjármű, helyi

tömegközlekedé

tároló eszköz

akkumulátor, tározó

2010

Az EU jóváhagyja az épületek energiateljesítményéről szóló irányelvet.

2021-től minden új épület közel nulla energiaigényű építmény lesz.

2010

A német energiaügynökség nyilvánosságra hoz egy tanulmányt

a szükséges villamosenergia-hálózat kiépítéséről, amelynek körülbelül

40%-át megújuló energia teszi ki Németországban.


24 | A német energiarendszer átalakítása

Az ellátás biztonsága

„Hogy lehetséges, hogy ilyen

sok szél- és napenergiából nyert

villamos energia mellett még

mindig nem biztonságos az

áramellátás?“

© dpa/Moravic Jakub

A német állampolgárok bízhatnak abban, hogy a jövőben is biztonsággal kapnak majd villamos

energiát, hiszen a németországi áramellátás világszinten is a legjobbak közé tartozik.

Az év 8760 órájában átlagosan csak 12,8 percre van áramkimaradás, és ez az érték a szél- és

napenergia növekvő részesedése ellenére is csak javult.

Az áramkimaradások nagyon ritkák Németországban

A villamosenergia-ellátás szünetelésének átlagos ideje percben, 2013

10,0 Luxemburg

11,3 Dánia

12,8 Németország (2016)

15,0 Svájc

15,3 Németország (2013)

23,0 Hollandia

68,1 Franciaország

70,8 Svédország

254,9 Lengyelország

360,0 Málta

Az áramkimaradások ritkán vezethetők vissza a villamosenergia-termelés ingadozásaira, legtöbbször

külső vagy emberi hiba okozza őket. Pontosan ez történt a 2006. november 4-i Nagy

Európai Áramszünetkor is, amely Németország bizonyos területeit is érintette. Az órákon át

tartó áramkimaradás oka egy vezeték célzott leállítása volt, ami a többi vezeték túlterheléséhez

vezetett, és láncreakciót váltott ki az európai villamosenergia-hálózatban. Az eset óta

azonban tovább fejlődtek a németországi és a szomszédos államokban működő biztonsági

mechanizmusok.

Azért, hogy az ilyen ellátási problémákat elkerüljék, Németország például kiegészítő erőművekből

álló állandó biztonsági tartalékot hozott létre, amely különösen fontos szerepet játszik

a téli hónapokban, hiszen ezekben a hónapokban igen nagy a fogyasztás, és a legtöbb villamos

energiát a szélerőművek adják. Ha a villamosenergia-hálózatok túlterheltek lennének, mert

túl sok villamos energia áramlik északról délre, akkor délen gyorsan be lehet vonni a tartalék

erőműveket.

2011

A Japánban található Fukusimában súlyos atomerőmű-baleset történik. Németország

elhatározza, hogy 2022-ig gyorsított formában felhagy az atomenergia használatával

a villamosenergia-előállításban. Nyolc régi létesítményt azonnal leállítanak.

2011

Az Európai Bizottság közzéteszi az „Energy Roadmap 2050“

című dokumentumot Európa hosszú távú éghajlat védelmi

stratégiájáról és energiaellátásáról.


A német energiarendszer átalakítása | 25

© dpa/euroluftbild.de/Hans Blossey

A megújuló energiaforrások ma már a német áramellátás 60%-át adják

óránként, és ez az érték a jövőben csak emelkedni fog. Ennek során

a különféle megújuló energiaforrások kiegészítik egymást. Modellkísérletek

megmutatták, hogy a különböző létesítmények termelése

kombinálható, és így még biztonságosabban szolgáltatnak villamos

energiát. A kiesés fázisaiban, amikor a nap sem süt és a szél sem fúj,

a rugalmas hagyományos erőművek jönnek segítségül. Mindenekelőtt

a gázerőművek a legalkalmasabbak erre, de a szivattyús-tározós

vízerőművek és a bioenergia-létesítmények is elég gyorsan tudnak

áramot szolgáltatni. Hossszútávon ilyen időszakokat pedig a tárolókkal

lehet áthidalni.

amikor sok áll rendelkezésre, például szélerős időszakokban. Nagyfelhasználók,

mint például gyárak vagy hűtőházak, pedig érezhetően

tehermentesíthetik az egész rendszert.

A nagy kihívás a villamosenergia-piac átformálása. Németország

már kezdeményezett egy erre irányuló reformfolyamatot, és ennek

első lépéseit meg is valósította. Ennek egyik fontos ismertetőjele

a rugalmasság. A villamosenergia-piac összes szereplőjének a lehető

legjobban kell reagálnia a szél- és napenergiából származó energiaellátás

ingadozásaira. Ezzel egyidőben pedig versenyre van szükség

a különböző kiegyenlítési lehetőségek között, hogy az összköltség

alacsony maradhasson.

Fontos szerepet játszanak maguk a villamosenergia-fogyasztók is.

Arra lehet őket ösztönözni, hogy akkor fogyasszanak több áramot,

Nem utolsó sorban az eddig elkülönített regionális villamosenergia-

piacok összeszövődése Európában, és a határokon átívelő hálózatfejlesztés

vezet nagyobb stabilitáshoz és rugalmassághoz Németországban is.

Hogyan ingadozik a megújuló energiaforrásból származó energiatermelés?

Az összes energiahordozó villamosenergia-termelése és a villamosenergia-felhasználás Németországban a 2017-es év folyamán

100 GW

villamosenergia-előállítás és -felhasználás

80 GW

60 GW

40 GW

20 GW

0 GW

január február március április május június július augusztus szeptember október november december január

hagyományos erőművek

napenergia szárazföldi szélenergia tengeri szélenergia vízerő biomassza

villamosenergia-felhasználás

2012

A dohai Éghajlatváltozási Konferencián meghoszszabbítják

a Kiotói Jegyzőkönyv hatályát 2020-ig.

2013

Németország elfogadja a szövetségi szükségleti terv törvényt

a villamosenergiai-átviteli-rendszer szükséges kiépítéséről.


26 | A német energiarendszer átalakítása

Energiatárolók

Energiakészletek

© dpa/Hannibal Hanschke

A tervek szerint 2050-ben a villamos energia 80%-a megújuló energiaforrásokból származik

majd, javarészt szélerőművekből vagy fotovoltaikus-létesítményekből. Ha Németország

területén hirtelen sem a nap nem süt, sem a szél nem fúj majd, akkor olyan villamosenergiarendszerre

lesz szükség, amely gyorsan és rugalmasan alkalmazkodik az ilyen helyzetekhez.

Egy ilyen lehetőség az energiatároló, amely szélerős és napsütéses időszakokban áramot vesz

fel, majd szélcsend, sötét és felhős idő esetén leadja azt.

Számos elraktározási megoldás létezik: rövidtávú tárolók, mint például az akkumulátor, kondenzátor

vagy a lendkerekes energiatároló, egy nap alatt többször képesek elektromos energiát

felvenni és leadni, kapacitásuk azonban korlátozott.

Otthoni tárolók:

akkumulátorok

Akkumulátor és napelemes létesítmény kombinációja

a saját fogyasztáshoz és a hálózatba történő betápláláshoz

Természetes tározók használata:

szivattyús víztározók

A szivattyús víztározók kiépítése

napelemes létesítmény

felső medence

motor/

generátor

transzformátor

1.

2.

akkumulátortároló

szivattyúturbina

alsó medence

saját fogyasztás: közvetlen

napenergia-felhasználás

vagy akkumulátor

a fennmaradó villamos

energia becsatlakoztatása

a hálózatba

Energia tárolása

A (fennmaradó) villamos energia

beindítja a turbinákat, amelyek

a vizet a felső medencébe szivattyúzzák

100 000 akkumulátoros tároló üzemel 9,2 GW teljesítmény már üzemben, 4,5 GW pedig kiépítés alatt

1.

2.

Tárolt energia levezetése

A víz lefolyik, beindítja a turbinákat, a turbinák

villamos energiát termelnek, ami becsatlakozik

a hálózatba

Ahhoz, hogy hosszútávon lehessen villamos energiát elraktározni, Németországban elsősorban

szivattyús-tározós vízerőműveket alkalmaznak. Körülbelül 9 GW szivattyús tárteljesítmény

van jelenleg csatlakoztatva a német hálózatra, azonban a létesítmények egy része Luxemburgban

és Ausztriában található. Így az Európai Unióban Németország rendelkezik a legnagyobb

kapacitással, amit azonban csak korlátozottan tud továbbfejleszteni. Ezért is jött létre egy

intenzívebb együttműködés olyan országokkal, amelyek nagy készletekkel rendelkeznek. Ezek

mindenekelőtt Ausztria, Svájc és Norvégia.

2013

Németországban megkezdik az első teljesen

újonnan fejlesztett elektromos meghajtású

autó nagy volumenű gyártását.

2013

Németországban megkezdi működését

a világ első ipari volumenű

power-to-gas létesítménye.

2014

Németország módosítja a megújuló energiaforrásokról

szóló törvényt, amely először tartalmaz éves fejlesztési

célokat és sürgeti a piaci integrációt.


A német energiarendszer átalakítása | 27

© Paul Langrock

Az energiamennyiség hosszú távú tárolásának egy másik alternatívája

a sűrített levegős energiatárolás. Ebben az esetben a fennmaradó energia

segítségével levegőt szivattyúznak földalatti tárolókba, például

sóbányák barlangjaiba. Szükség esetén a sűrített levegő meghajt egy

generátort, ami újra villamos energiát állít elő.

A hosszú távú tárolás még ígéretesebb módja a power-to-gas módszer.

Ilyenkor a megújuló energiaforrásból nyert villamos energiát elektrolízissel

hidrogénné vagy szintetikus földgázzá alakítják át. Ennek

előnyei: a hidrogén és a földgáz jól tárolható, közvetlenül felhasználható

vagy betáplálható a földgázhálózatba, könnyen szállítható és rugalmasan

alkalmazható. Erőművek szükség esetén újra átalakíthatják

villamos energiává vagy hővé, a végső felhasználók pedig főzhetnek,

fűthetnek vagy a járműveiket hajthatják meg vele.

A szövetségi kormány azért is ösztönzi a kutatást és fejlesztést,

hogy csökkentse az energiatárolók költségeit. 2011-ben életbe

léptette a „Speicher” (tároló) támogatási kezdeményezést. Ezenkívül

a kormány 2013 óta támogat kis, nem központi, napelemes-létesítményekhez

kapcsolt tárolókat. Az akkumulátorok egyik új felhasználási

területe a hálózaton belüli kis egyenlőtlenségek gyors kiegyenlítése.

Ezáltal az éppen nem használt elektromos gépkocsik is hozzájárulhatnak

az áramellátás stabilitásához. Az ilyen jellegű akkumulátor-rendszerek

piacra dobása várhatóan ösztönzően hat majd a kutatásra és

innovációra, és csökkenti a költségeket.

Az elkövetkező években különösen az elektromos gépjárművek

esetében fog nőni az energiatárolók iránti kereslet. A villamosenergiahálózatokhoz

használt valamennyi tárolótechnológia esetében

ugyanis csak hosszútávon és nagy megújuló energiarészesedésnél várhatóak

kedvező rendszerköltségek. Rövid- és középtávon ugyanis jobban

megéri más területekre koncentrálni, például a villamosenergiahálózatok

terjesztésére, vagy a hatékony energiahasználat érdekében

az előállítás és fogyasztás célzott tervezésére.

A villamos energia gázzá alakítása

Az elektrolízis és metanizáció működési elve és lehetséges felhasználásai

A megújuló energiaforrásokból

származó kihasználatlan

termelési kapacitás

ELEKTROLÍZIS

METANIZÁCIÓ

H 2 (hidrogén)

CH 4 (metán)

H 2 (hidrogén)

H 2 (hidrogén)

földgázhálózat

gáztárolók

ipari felhasználás mobilitás

villamosenergia-előállítás hőellátás

15 kísérleti projekt már folyamatban vannak, 6 pedig kiépítés és előkészítés alatt áll

2014

Az EU meghatározza a 2030-as energiával és éghajlattal kapcsolatos

célkitűzéseit: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését

40%-kal, a megújuló energiaforrások legalább 27%-os részesedését,

és az energiafogyasztás csökkentését legalább 27%-kal.

2014

Németország jóváhagyja a nemzeti energiahatékonysági akciótervet és

útjára indítja a 2020-as éghajlatvédelmi akcióprogramot.

27,4%-os részesedésükkel a megújuló energiaforrások először lesznek

a legfontosabb energiahordozók a németországi energiafogyasztásban.


28 | A német energiarendszer átalakítása

A lakosság és az energiafordulat

„És milyen előnye származik

a polgároknak az

energiafordulattól?“

Az energiafordulat csak akkor lehet sikeres, ha a lakosság is részt vesz benne, és ez javarészt

attól függ, mennyire marad megfizethető az energia a fogyasztók számára. A lakosság

azonban az energiaellátás átállásából is profitálhat. Pontosan ezért sokan tanácsot kérnek,

hogy miként lehet otthon a legtöbb energiát megtakarítani.

Ha egy régi fűtőberendezést cserél ki valaki, vagy felújítja a házát, akkor alacsony kamatú

hitelt vagy állami támogatást kérhet. Amennyiben új lakást szeretne bérelni, automatikusan

tájékoztatást kap az energiafogyasztásról és az ehhez kapcsolódó költségekről. Ha

pedig egy új mosógépet, számítógépet vagy lámpát vásárol, akkor már a címkén is látható,

mennyire energiahatékony a termék.

Hány létesítmény van a lakosság kezében?

A telepített megújuló energia teljesítményének részesedése a villamosenergia-termelésben tulajdonosi

csoportok szerint

42 %

lakosság

(magántulajdonosok

lakossági energiaszövetkezetek, polgári részesedés)

16 %

energiaszolgáltatók

41 %

befektetők

(intézményi és stratégiai befektetők)

© dpa/Westend61/Tom Chance © dpa/Bodo Marks

2015

A Nemzetközi Éghajlatváltozási Konferenciát Párizsban tartják,

ahol 195 állam határozza el, hogy a globális felmelegedést 2

Celsius-fok alá szorítja.

2016

November 4-én hatályba lép a Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény.

Németország megváltoztatja a megújuló energia támogatását: 2017-től

minden technológia számára rendelkezésre állnak pályázati lehetőségek.


dpa/Marc Ollivier

A német energiarendszer átalakítása | 29

A hagyományos energiaüzlet területén is aktív a lakosság. Villamos

energiát és hőenergiát már nem csak a kis és nagy energiaszolgáltatók,

hanem a polgárok maguk is előállítanak. Napelemes-létesítménynyel

rendelkeznek, részesedéssel rendelkeznek szélparkokban, vagy

biogázművet működtetnek. A több mint 1,5 millió németországi fotovoltaikus-létesítményből

nagyon sok a családi házak tetején található.

Németország szélerőműveinek felében rendelkezik a lakosság pénzügyi

részesedéssel. A bioenergia esetében az összbefektetés csaknem

fele földművesektől származik.

terveznek. Különösen intenzív a részvétel a tervezett villamosenergia-szupersztrádák

kapcsán, amelyek nagy mennyiségben szállítanak

majd villamos energiát Németországon keresztül. Itt a lakosság már

a hálózatterjesztés igényének felmérésekor felszólalhat és kinyilváníthatja

az álláspontját. Minden egyéb tervezési intézkedés is egészen

a konkrét gázvezetékről szóló döntésig a nyilvánosság bevonásával

történik. Továbbá a lakosság már a hivatalos eljárás kezdetén részletes

tájékoztatást kap a projektről a Szövetségi Hálózati Ügynökségtől és

a hálózatok üzemeltetőitől.

Akinek nincs lehetősége, hogy önállóan megújuló energiával működő

létesítményt építsen vagy finanszírozzon, az összeállhat másokkal.

Így megközelítőleg 850 energiaszövetkezet létezik több mint 180 000

taggal, akik közösen fektetnek be az energiafordulat-projektekbe.

A polgárok akár már 100 eurós összeggel is beszállhatnak.

Ezenfelül különböző formában és módon szólhat bele a lakosság az

energiafordulat konkrét megvalósításába. Kinyilváníthatják aggályaikat

és kívánságaikat, amikor például a régiójukban új szélparkot

Ezek az intézkedések kiegészülnek a villamosenergia-hálózattal kapcsolatos

polgári párbeszéd kezdeményezéssel (Bürgerdialog Stromnetz).

Ez a párbeszéd az ügyfélszolgálati irodák és az információcserék

segítségével nyilvánul meg azokban a régiókban, ahol hálózatfejlesztést

terveznek, és állandó kapcsolattartók nyújtanak segítséget

a hálózatfejlesztéssel kapcsolatos minden kérdésben. A korai eszmecserének

köszönhetően jobban megvalósíthatók az energiaprojektek,

amelyeknek ezáltal az elfogadottsága is nő.

Hogyan profitálhatnak a polgárok otthon az energiafordulatból?

Az energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrások használatának különböző lehetőségei egy

1970-es évekből származó családi ház példáján

-13% energia

tető szigetelése

az energiaszükséglet (áram) 60–70%-a

fotovoltaikus panelek akkumulátortárolóval

-10% energia

háromrétegű üvegek

-22% energia

homlokzat szigetelése

-80% energia

LED-világítás villanykörte helyett

-5% energia

pincetető szigetelése

-15% energia

fűtőberendezések modernizálása

az energiaszükségletnek

(hőenergia) 100%-a

hőszivattyúk a fűtés és melegvíz előállításához

2018

Az Európai Parlament és a Tanács megállapodik az irányítási rendszerre vonatkozó rendeletről,

hogy előmozdítsa a megújuló energiák kiépítését és felhasználását az Európai Unióban.


30 | A német energiarendszer átalakítása

Szószedet

akkumulátor

Az akkumulátor az elektromos töltés kémiai

tárolója. Ha áramkörre kötik, lemerül, és

villamos energia áramlik. Az újratölthető

akkumulátorokat, mint például amelyek az

elektromos járművekben vagy mobiltelefonokban

működnek, akkumulátornak, vagy röviden

aksinak nevezzük. A megújuló energiaforrásokkal

kapcsolatban ezeket akkumulátoros

tárolónak nevezzük, például a napelemes

létesítményekben is ilyen újratölthető akkumulátorok

működnek. Az akkumulátorok csak

a kapacitásuknak (amperórában mérve – Ah)

megfelelő, korlátozott mennyiségű elektromos

töltést képesek felvenni.

betáplálási tarifa

A megújuló energiaforrásokról szóló törvény

biztosít egy bizonyos időtartamra szóló minimális

ellentételezést a szél-, vagy naperőművek

üzemeltetőinek a kitermelt villamos energiáért.

A díjazás nagyságánál az üzemeltetés kezdetének

éve a mérvadó. Az összeg évről évre

csökken, hiszen a technológiai előrelépés és

a technológiák elterjedése folyamatosan csökkenti

a beruházás költségeit. Németországban

az elkövetkező évben a pályázati rendszer

(lásd pályázat) veszi át a jelenleg is működő fix

betáplálási tarifák helyét.

bruttó energiafelhasználás

Ahhoz, hogy meg tudjuk határozni egy ország

bruttó energiafelhasználását, össze kell adni

az ország saját villamosenergia-előállítását és

a külföldről származó villamosenergia-import

értékét. Ebből az összegből vonják le az exportált

villamosenergia-mennyiség értékét.

az országban előállított villamos energia

+ villamosenergia-import

- villamosenergia-export

----------------------------------------------

= bruttó energiafelhasználás

carsharing

Carsharing esetén több használó osztozik egy

járművön. Általában ezek azon cég ügyfelei,

akik a járműveket üzemeltetik. Ha szüksége van

valakinek autóra, akkor kibérelheti. A hagyományos

autóbérléssel szemben azonban lehetséges

nagyon rövidtávú használat is, például

csupán 30 perces foglalás. Több önkormányzat

is létrehozott már ezért a carsharing ajánlatoknak

megfelelő, privilegizált parkolókat. Ugyancsak

előfordul, hogy engedélyezik a buszsáv

használatát a carsharing járművek számára.

CO2-ekvivalens

A CO 2

-ekvivalens egy összehasonlító számérték,

amely megmutatja egy kémiai vegyület

hatását az üvegházhatásra, általában 100 éves

időtartamra kivetítve. A szén-dioxid (CO 2

) értéke

1. Ha egy anyagnak a CO 2

-ekvivalense 25,

akkor egy kilogramm ilyen anyag kibocsátása

25-szörösen károsabb egy kilogramm széndioxid

kibocsátásánál. Fontos: a CO 2

-ekvivalens

semmilyen információval nem szolgál a vegyület

tényleges hatásáról az éghajlatváltozásra.

EEG-hozzájárulás/hozzájárulási rendszer

Minden villamosenergia-felhasználó Németországban

a megújuló energiaforrásokról

szóló törvény (EEG) értelmében hozzájárulási

rendszeren keresztül finanszírozza a megújuló

energiaforrásból származó villamos energia

többletköltségét, amely a villamosenergiaárakban

benne foglaltatik. A hozzájárulás

mértéke az üzemeltetőnek fizetett díjak és az

energiatőzsdén forgalmazott villamos energiából

származó bevétel különbségéből számítandó.

Olyan vállalkozásoknak, amelyeknek nagy

a villamosenergia-szükséglete, nem számolják

fel a hozzájárulás teljes összegét.

egységes európai piac

Az Európai Unió tagállamai egységes piacot képeznek.

Ez az egységes piac biztosítja az áruk,

szolgáltatások, tőke és, bizonyos korlátozásokkal,

a személyek szabad mozgását az országhatárokon

átnyúlóan. Az áruk és szolgáltatások

tekintetében például nem számítanak fel vámot

vagy egyéb adót a határátlépéskor. Villamos

energia, gáz és az olaj is országról országra

áramlik. A meglévő villamos energia és gázvezetékek

infrastruktúrája még nem elég azonban

ahhoz, hogy jól működő egységes európai

energiapiac jöhessen létre. Ez is többek között

még egységes, határokon átívelő szabályozásokat

igényel, amelyeket azonban vélhetőleg

a következő években már előteremtenek, hogy

biztosíthassák a kiegyensúlyozott villamosenergia-árakat

az EU-ban és, hogy növeljék az

energiaellátás biztonságát.

energiahatékonyság

Az energiahatékonyság megmutatja, hogy

a befektetett energia függvényében mekkora

a haszon, illetve mennyi energiát kell valakinek

befektetnie ahhoz, hogy bizonyos mennyiségű

hasznot elérjen. Minél nagyobb az energiahatékonyság,

annál kevesebb energia szükséges

a haszon eléréséhez. Egy nagy energiahatékonyságú

épület például kevesebb energiát

igényel hűtéshez vagy fűtéshez, mint egy ha-


A német energiarendszer átalakítása | 31

sonló tulajdonságokkal rendelkező, de alacsony

energiahatékonyságú épület. Az ipari termelés

és közlekedés további olyan területek, ahol az

energiahatékonyság egyre nagyobb szerepet

játszik. A vállalkozások számára akkor érdekesek

az energiahatékonysági intézkedések, ha

ezzel több pénzt tudnak megtakarítani, mint

amennyibe az energiahatékonyság megvalósítása

került. A fogyasztók maguk is hozzájárulhatnak

az energiahatékonysághoz, amenynyiben

különösen energiahatékony eszközöket

használnak. Számos országban már energiafogyasztási

címkével látják el a hűtőszekrényeket,

TV-készülékeket, mosógépeket stb., aminek

alapján rögtön meg lehet állapítani, mennyire

energiahatékony a készülék.

energiakiesés

Olyan időszakok, amelyekben a szélerőművek

vagy napelemes létesítmények nem tudnak

villamos energiát termelni. A legsúlyosabb ilyen

eset a szélcsendes, felhős, újhold alatti éjszaka.

Az ilyen időszakokban más energiahordozókat,

vagy korábban eltárolt energiát kell felhasználni,

hogy fedezze a villamosenergia-szükségletet.

energiaproduktivitás

Az energiaproduktivitás megmutatja, mekkora

a nemzetgazdasági értéke (a bruttó hazai

termék része) a befektetett energiaegységnek.

Gazdasági szempontból a számításoknál a

primerenergiát veszik figyelembe.

energiaszövetkezet

A szövetkezetek, ahogy azokat a mai formájukban

ismerjük, már a 19. században is sikeresen

működtek. Friedrich Wilhelm Raiffeisen és

Hermann Schulze-Delitzsch egyidőben alapították

az első német szövetkezeteket. Ezekben

olyan személyek fognak össze, akiknek azonosak

a piaci érdekeik azért, hogy nagyobb piaci

részesedéshez juthassanak, például beszerzési

szövetkezet formájában. Ezt a különleges

vállalkozási formát Németországban külön törvény

szabályozza. Az energiaellátás területén is

már régóta léteznek szövetkezetek. A villamosítás

kezdetén Németországban a vidéki régiók

nem tudtak lépést tartani a nagyvárosokkal, és

ezért energiaszövetkezeteket alapítottak, hogy

maguk szervezzék meg a villamosenergia-ellátásukat.

Néhány ilyen energiaszövetkezet még

ma is létezik. Az energiafordulat során a szövetkezeti

modell reneszánszát éli. A résztvevők

nagy része magánszemély, aki például nap-,

vagy szélerőművek építését finanszírozza.

épületek energetikai felújítása

Az épület energetikai felújításakor olyan

hiányosságokat javítanak ki, amelyek miatt

több energia megy veszendőbe, mint amenynyi

a technológia mai állása szerint szükséges

lenne. Ilyen lehetséges javító intézkedések

például a falak vagy a tető szigetelése, vagy új,

hőszigetelő ablakok beépítése. Egy következő

lépés a fűtőberendezések modernizációja.

hőszivattyú

A hőszivattyúk termikus energiát vesznek fel

a környezetből, például a talaj mély rétegeiből.

Ez a hő melegvíz előállításához vagy épületek

fűtéséhez használható. Az ehhez szükséges

villamos energia megújuló energiaforrásokból

nyerhető. Ugyanezen az elven működik a hűtőszekrény,

amely bár belül hűt, kifelé hőt ad le.

kibocsátáskereskedelem

A CO 2

-kibocsátásnak Európában piaci értéke

van. Az energiagazdaság és az ipar számos

szektorában minden tonna kibocsátott üvegházhatású

gázért tanúsítványt kell felmutatni.

Ha ebből nem áll rendelkezésre elég, akkor az

erre szakosodott tőzsdén továbbiakat lehet

vásárolni. Ha takarékoskodnak a kibocsátással,

akkor a fennmaradó tanúsítványokat értékesíthetik.

Az évről évre rendelkezésre álló összes

tanúsítvány száma csökken, ami ösztönzőleg

hat a vállalkozásokra, hogy energiatakarékossági

intézkedésekbe fektessenek be és, hogy

az éghajlatra kevésbé káros energiaforrásokat

alkalmazzanak.

kiépítési folyosó

A kiépítési folyosók arra szolgálnak, hogy

a megújuló energiaforrások becsatlakozása

előreláthatóbb legyen, jobban sikerüljön az

integrációjuk a villamosenergia-hálózatba, és

a járulékos költségeket a fogyasztók könnyebben

tudják kezelni. A megújuló energiáról szóló

törvényben minden megújuló energiával működő

technológia számára meghatároztak egy

célfolyosót. Amennyiben az újonnan telepített

teljesítmény egy évben túllépi a felső értéket,

úgy a következő évtől csekélyebb támogatási

mérték várható. Ha kevesebb létesítményt

építenek, mint amennyit a folyosó megkíván,

alacsonyabb lesz a támogatási díjak csökkentése,

vagy a csökkentés teljesen megszűnik.


32 | A német energiarendszer átalakítása

Kiotói jegyzőkönyv

1997-ben a japán Kiotó városában az Egyesült

Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezmény

(UNFCCC) keretén belül a tagállamok megállapodtak

az üvegházhatású gázok csökkentéséről

2012-ig. Az összehasonlító értékek az 1990-es

év mérőszámai voltak. A dokumentumot több

mint 190 állam ratifikálta. A dohai Éghajlatváltozási

Konferencián meghatároztak egy

második kötelezettségvállalási időszakot

2020-ig. A Kiotói jegyzőkönyv a 2015-ös párizsi

Éghajlatváltozási Megállapodás elődje volt,

amelyben időközben 196 UNFCCC tagállam

határozta meg a globális felmelegedés maximális

értékét 2 Celsius-fok alatt.

kondenzátor

A kondenzátor rövidtávon képes villamos energiát

tárolni. Egy kondenzátor két elemből áll,

például fémgömbökből, vagy -lemezekből. Az

egyik elem pozitív, a másik negatív töltésű. Ha

összekötik őket, akkor villamos energia áramlik,

amíg a töltések ki nem egyenlítik egymást.

közel nulla energiafelhasználású épületek

A közel nulla energiafelhasználású épületek különösen

kevés energiát fogyasztanak. Az Európai

Unióban 2021-től minden újépítésű háznak

ugyanazoknak az elvárásoknak kell megfelelnie.

Középületek esetében ez az irányelv már 2019

óta életben van. Németországban az ilyen házak

primerenergia-fogyasztása nem haladhatja meg

évente a 40 kWh-t négyzetméterenként.

lendkerekes energiatároló

A lendkerekes energiatárolók rövidtávon képesek

felvenni a fennmaradó villamos energiát

a hálózatból. Az elektromos energiát ilyenkor

mechanikus úton tárolják. Egy elektromos

motor meghajt egy lendkereket, az elektromos

energia pedig rotációs energiává alakul. Ahhoz,

hogy ezt visszanyerjék, a kerék szükség esetén

egy elektromotort hajt meg. Az akkumulátorokhoz

hasonlóan a lendkerekek is a moduláris

rendszerekhez a legalkalmasabbak. A műszaki

alapelvet a középkor óta ismerik, még ha

akkor nem is elektromos árammal kombinálták.

A lendkerekek tehát a legmegfelelőbbek

ahhoz, hogy rövidtávú csúcstermelés idején

villamos energiát tároljanak, majd ezt gyorsan

visszavezessék a hálózatba.

megújuló energiaforrások

A megújuló energiaforrások közé tartozik

a szélenergia, napenergia (fotovoltaikus modul,

naphőberendezés), geotermikus energia, biomassza,

vízerő és a tengeri energia. A vízerőnél

részben különbséget teszünk a kis erőművek

között, amelyek számos statisztika szerint

a megújuló energiaforrások közé tartoznak, és

a nagy vízerőművek között, amelyek 50 MW

feletti beépített teljesítmény felett gyakran

már nem tartoznak ide.

A hagyományos energiaforrásokkal szemben,

mint szén, olaj, gáz vagy atomenergia, a megújuló

energiaforrásoknak nincs szükségük

nyersanyagra a villamosenergia-termeléshez.

Kivételt képez a biomassza, ami csak akkor

éghajlatsemleges, ha nem dolgoznak fel több

nyersanyagot, mint amennyi ugyanebben az

időszakban újraképződik.

A geotermikus energiát egyre több kritika

éri. A geológiai beavatkozások többek között

földrengést is kiválthatnak, és oda vezethetnek,

hogy a föld olyan erősen megremeg, hogy

emiatt épületek válnak lakhatatlanná.

okoshálózat

Az okoshálózat (smart grid) egy olyan ellátó

hálózat, amelyben az összes elem kommunikál

egymással, az előállítótól kezdve a vezetékeken

és tárolókon át egészen a fogyasztóig. Ezt

automatizált, digitális adatátvitellel biztosítják.

A gyors kommunikáció segít abban, hogy elkerülhetők

legyenek a kimaradások vagy a túltermelés

és, hogy az energiaellátás során mindenki

szükségletét figyelembe vegyék. Különösen

akkor szükségesek az ilyen megoldások, amikor

a villamos energia rendszertelenül érkezik

a megújuló energiaforrásokból. Mindemellett

az okoshálózatok lehetővé teszik, hogy rugalmas

villamosenergia-ármodellek segítségével

a szükségletet is befolyásolják.

pályázat

2017-től az új szélpark projektek vagy a nagy

napelem-létesítmények pályázatokon keresztül

kaphatnak támogatást. Ennek során egyszerre

több projektet írnak ki, és a potenciális érdeklődőknek

meg kell adniuk a kezdeti díjazás

nagyságát a kiválasztott projektre. A törvényesen

meghatározott díjazás helyett így fair piaci

ára lesz a megújuló energiaforrásból származó

villamos energiának. A folyamat tesztelése és

optimalizálása céljából már 2015-ben kiírtak

három pályázati kört nagy fotovoltaikuslétesítmények

projektjeire.

pelletfűtés

A fapellet kis, préselt faforgácsból vagy fűrészporból

készült labdacs vagy rúd, amelyet

speciális fűtéstechnológiák alkalmazásakor

használnak. A préselés miatt nagy az energiasűrűsége,

azonban kevesebb tárolóhelyre van

szüksége, mint a tüzifának. A fapelletes fűtés

éghajlatsemleges, hiszen az égéskor csak annyi

szén-dioxid szabadul fel, amennyit a növény

korábban elraktározott.

power-to-gas (elektrolízis, metanizáció)

A power-to-gas olyan technológia, amelynek

segítségével a fennmaradó elektromos energia

hosszútávon tárolható. A villamos energiából

egy kétlépéses eljárás során gázt állítanak


A német energiarendszer átalakítása | 33

elő, amelyet gáztárolókban őriznek, és ami

a gázhálózaton keresztül elosztható. Az első

lépésben, az elektrolízis során, villamos energiát

használnak a víz oxigénné és hidrogénné

alakításához. Az előállított hidrogént korlátozott

mennyiségben közvetlenül becsatlakoztatják

a gázhálózatba, vagy a második lépés

során (metanizáció) egy másik gázzá alakítják.

A metanizáció során szén-dioxid hozzáadásával

metán és víz jön létre a hidrogénből. A metán

a földgáz fő alkotóeleme, és problémamentesen

betáplálható a gázhálózatba.

primerenergia/primerenergia-fogyasztás

A primerenergia a szénből, olajból, napból

vagy vízből, mint energiaforrásból, származó

energia összértéke. A végső energiává történő

átalakítás során (lásd végső energia) például

a villamosenergia-előállítás során vagy a szállításkor,

a kiindulási energiahordozóknak tükrében

több-kevesebb veszteség keletkezik. Ezért

a primerenergia-fogyasztás mindig magasabb,

mint a végsőenergia-fogyasztás.

radioaktív hulladék

Radioaktív hulladék többek között akkor

keletkezik, amikor atomenergiát használnak

villamos energia előállításához. Ilyenkor

a radioaktív anyagok a fűtőelemekben további

anyagokra bomlanak. Ezeket egy idő után

azonban már nem lehet semmire sem használni,

de továbbra is radioaktívak maradnak.

Ezek kezdetben az olyan elemek, mint urán,

plutónium, neptúnium, jód, cézium, stroncium,

amerícium, kobalt és más anyagok izotópjai.

A bomlási lánc során idővel további radioaktív

anyagok keletkeznek. Ezeket a hulladékokat

hosszútávon biztonságosan kell tárolni,

hogy ne okozhassanak kárt az emberben és

a természetben. Erősen radioaktív hulladékot

legalább 1 millió évig kell biztonságosan őrizni,

közepesen radioaktív anyagokat kevesebb

ideig, és a gyenge radioaktivitású hulladék

tárolására szinte nem is vonatkoznak biztonsági

intézkedések, azonban ezeket is hosszútávon

és biztonságosan kell tárolni.

sűrített levegős tároló

A sűrített levegős tároló esetében elektromos

energiát használnak arra, hogy sűrített levegőt

tároljanak egy földalatti barlangrendszerben.

A sűrített levegőt szükség esetén turbina

segítségével mozgatják, aminek következtében

villamos energia jön létre. Eddig ezt a technológiát

alig használták, lehetővé teszik azonban,

hogy megújuló energiaforrások által termelt

fennmaradó villamos energiát tároljunk.

Tárolás szempontjából biztonságos képződményeknek

számítanak az üreges, légmentes

sóbarlangok. A tároló létrehozásakor azonban

néhány geológiai kihívással is szembe kell

nézni, hiszen, ha a rendszer később instabilnak

bizonyul, akkor nincs már rá lehetőség, hogy

stabilizálják, és a tárolót körülölelő kövezet

feszültségi állapota sem bontható meg.

szivattyús tározó

A szivattyús tározók vagy a szivattyús tározóval

működő erőművek már bevált technológiának

számítanak az energiatárolás területén.

A hálózatból származó fennmaradó villamos

energiát hasznosítják ahhoz, hogy a vizet egy

magasabban fekvő kisméretű gátmedencébe

szivattyúzzák. Amikor több villamos energiára

van szükség, akkor leengedik a vizet, amely

működésbe léptet egy turbinát, ami villamos

energiát termel.

tartalék erőmű

A tartalék erőművek akkor lépnek működésbe,

amikor kimaradások észlelhetők a villamosenergia-ellátásban.

Mivel gyorsan beüzemeltethetőnek

és leállíthatónak kell lenniük, így erre

a gázerőművek a legalkalmasabbak.

tüzelőanyag-cella

A tüzelőanyag-cella olyan kis erőmű, amelyben

kémiai energia alakul át elektromos energiává,

és így villamos energia termelődik. Például

az elektromos járművek meghajtásánál, vagy

a villamosenergia-hálózat nélküli régiókban

játszik jelentős szerepet. Gyakran csak hidrogénre

és oxigénre van szükség nyersanyagként.

Az energia-előállítás ezen formájánál nem

képződnek az éghajlatra káros gázok, csupán

vízgőz. A villamosenergia-előállításhoz szükséges

hidrogént megújuló energiaforrásokból

származó villamos energiával is elő lehet

állítani (lásd power-to-gas). De vannak olyan

tüzelőanyag-cellák, amelyek más kiindulóanyagot,

például metanolt használnak.

üvegházhatású gázok

Az üvegházhatású gázok úgy változtatják

meg a légkört, hogy a földfelszínről visszavert

napsugarakat nem hagyják a világűrbe jutni,

hanem újra visszaverik őket a Földre. Ezáltal

jelentős szerepet játszanak a globális felmelegedésben,

amelynek a hatása hasonlít az

üvegházak működési elvéhez, és aminek következtében

a Föld egyre melegebb lesz. Ismert

üvegházhatású gáz például a szén-dioxid,

amely mindenekelőtt fosszilis nyersanyagok,

úgy, mint az olaj, gáz, vagy szén elégetése-


34 | A német energiarendszer átalakítása

kor keletkezik. További üvegházhatású gázok

például a metán vagy a klór-fluor-szénhidrogén

(CFC).

végső energiafogyasztás

A végső energia alatt az energia azon részét

értjük, amely ténylegesen a fogyasztókhoz

kerül. Olyan tényezők, mint a vezeték veszteségei,

vagy az erőművek hatóereje miatt fennálló

veszteségek nem számítanak bele ebbe a mutatóba.

Azonban, ha a fogyasztónál merülnek fel

veszteségek, mint például egy hálózati eszköz

hőképződése, akkor az már beleszámít a végsőenergia-fogyasztásba.

villamosenergia-hálózat –

magasfeszültségű hálózat – elosztó hálózat

A villamosenergia-hálózat az elektromos áram

szállítási útvonala. Németországban és számos

más országban a villamosenergia-hálózat négy

szintből áll, amelyek különböző nagyságú

feszültséggel dolgoznak: extra-nagyfeszültség

(220 vagy 380 kV), nagyfeszültség (60-220 kV),

közepes feszültség (6-60 kV) és alacsony feszültség

(230 vagy 400 V). Az alacsony feszültségű

hálózat olyan felhasználókat szolgál ki,

mint például a háztartások. Extra-nagyfeszültségű

hálózatok pedig ennek körülbelül a többezerszeres

nagyságú feszültségével dolgoznak,

hosszú szakaszokon szállítanak nagy mennyiségű

áramot. Nagyfeszültség segítségével a villamos

energiát elosztják a közepes és alacsony

feszültségű hálózatokba. A közepes feszültségű

hálózatok is tovább osztják a villamos energiát,

de nagy felhasználókat is kiszolgálnak, például

az ipari felhasználókat vagy a kórházakat.

A háztartások az alacsony feszültségű hálózatból

nyerik a villamos energiát.


Források jegyzéke

AG Energiebilanzen e.V. (2017):

Energieverbrauch in Deutschland im Jahr 2016.

Agora Energiewende (2017): Agorameter –

Stromerzeugung und Stromverbrauch.

Auswärtiges Amt (2015): Rede von Frank-

Walter Steinmeier zur Eröffnung des Berlin

Energy Transition Dialogue 2015.

BMWi und BMBF: Energiespeicher –

Forschung für die Energiewende.

Bundesamt für Strahlenschutz (2016):

Kernkraftwerke in Deutschland:

Meldepflichtige Ereignisse seit Inbetriebnahme.

Bundesministerium für Umwelt, Naturschutz,

Bau und Reaktorsicherheit (2015):

Atomenergie – Strahlenschutz.

Bundesministerium für Umwelt, Naturschutz

und nukleare Sicherheit (2018): Klimaschutz

in Zahlen.

Bundesministerium für Wirtschaft und

Energie (2014): Die Energie der Zukunft.

Erster Fortschrittsbericht zur Energiewende.

Bundesministerium für Wirtschaft und

Energie (2014): Zweiter Monitoring-Bericht

„Energie der Zukunft“.

Bundesministerium für Wirtschaft und

Energie (2015): Die Energie der Zukunft.

Fünfter Monitoringbericht zur Energiewende.

Bundesministerium für Wirtschaft und

Energie (2015): Eckpunkte Energieeffizienz.

Bundesministerium für Wirtschaft und

Energie (2015): Erneuerbare Energien

in Zahlen. Nationale und Internationale

Entwicklung im Jahr 2014.

Bundesministerium für Wirtschaft und

Energie (2015): EU-Energieeffizienz-Richtlinie.

Bundesministerium für Wirtschaft und

Energie (2016): Bruttobeschäftigung durch

erneuerbare Energien in Deutschland und

verringerte fossile Brennstoffimporte durch

erneuerbare Energien und Energieffizienz.

Bundesministerium für Wirtschaft und

Energie (2016): Energiedaten: Gesamtausgabe.

Stand November 2016.

Bundesministerium für Wirtschaft und

Energie (2016): Erneuerbare Energien auf

einen Blick.

Bundesministerium für Wirtschaft und

Energie (2017): Energieeffizienz zahlt sich für

deutsche Haushalte aus.

Bundesministerium für Wirtschaft und

Energie (2018): Energie der Zukunft – Sechster

Monitoringbericht zur Energiewende.

Bundesnetzagentur (2015): EEG-Fördersätze

für PV-Anlagen. Degressions- und Vergütungssätze

Oktober bis Dezember 2015.

Bundesnetzagentur (2017): EEG in Zahlen.

Bundesnetzagentur; Bundeskartellamt (2016):

Monitoringbericht 2016.

Bundesregierung (2015): Die Automobilindustrie:

eine Schlüsselindustrie unseres

Landes.

Bundesverband CarSharing (2018):

Aktuelle Zahlen und Daten zum CarSharing in

Deutschland.

Bundesverband der Energie- und Wasserwirtschaft

(2014): Stromnetzlänge entspricht

45facher Erdumrundung.

Bundesverband der Energie- und Wasserwirtschaft

e.V. (2016): BDEW zum Strompreis der

Haushalte. Strompreisanalyse Mai 2016.

Council of European Energy Regulators (2015):

CEER Benchmarking Report 5.2 on the

Continuity of Electricity Supply – Data update.

BSW-Solar (2018): Meilenstein der Energie -

wende: 100.000ster Solarstromspeicher

installiert.

Deutsche Energie Agentur GmbH (2012):

Der dena-Gebäudereport 2012. Statistiken

und Analysen zur Energieeffizienz im

Gebäudebestand.

Deutsche Energie Agentur GmbH (2018):

Der dena-Gebäudereport 2018. Statistiken

und Analysen zur Energieeffizienz im

Gebäudebestand.

Deutsche Energie-Agentur (2013): Power to

Gas. Eine innovative Systemlösung auf dem Weg

zur Marktreife.

Deutsche Energie-Agentur (2015):

Pilotprojekte im Überblick.

Deutscher Bundestag (2011): Novelle des

Atomenergiegesetzes 2011.

DGRV – Deutscher Genossenschafts- und

Raiffeisenverband e.V. (2014): Energiegenossenschaften.

Ergebnisse der Umfrage

des DGRV und seiner Mitgliedsverbände.

EnBW (2015): Pumpspeicherkraftwerk Forbach

– So funktioniert ein Pumpspeicherkraftwerk.

Energy Information Administration (2018):

International Energy Statistics.

entsoe (2014): 10-year Network Development

Plan 2014.

European Environment Agency (2016):

Annual Euro pean Union greenhouse gas

inventory 1990-2014.


36 | A német energiarendszer átalakítása

Filzek, D., Göbel, T., Hofmann, L. et al. (2014):

Kombikraftwerk 2 Abschlussbericht.

GWS (2013) Gesamtwirtschaftliche Effekte

energie- und klimapolitischer Maßnahmen der

Jahre 1995 bis 2012.

Heinrich-Böll-Stiftung (2018):

Energieatlas 2018.

IEA (2016): World Energy Outlook 2016

Summary, November 2016.

Intergovernmental Panel on Climate Change

(2014): Climate Change 2014. Synthesis Report.

International Renewable Energy Agency

(2015): Renewable Power Generation Costs

in 2014.

IRENA (2015): Renewable power generation

cost in 2014.

KfW (2015): Energieeffizient bauen und

sanieren. KfW-Infografik.

Kraftfahrt-Bundesamt (2018): Fahrzeugbestand

in Deutschland.

Merkel, A. (2015): Rede von Bundeskanzlerin

Merkel zum Neujahrsempfang des Bundesverbands

Erneuerbare Energie e.V. (BEE) am

14. Januar 2015.

Ratgeber Geld sparen (2015):

Kühlschrank A+++ Ratgeber und Vergleich.

Stand November 2015.

REN21 (2017): Renewables 2017. Global Status

Report. 2017.

Statistische Ämter des Bundes und der Länder

(2014): Gebiet und Bevölkerung – Haushalte.

Statistisches Bundesamt (2017):

Bevölkerungsstand.

Statistisches Bundesamt (2018):

Bruttoinlandsprodukt 2017 für Deutschland.

Statistisches Bundesamt (2015): Preise.

Erzeugerpreise gewerblicher Produkte (Inlandsabsatz)

Preise für leichtes Heizöl, schweres

Heizöl, Motorenbenzin und Dieselkraftstoff.

Lange Reihen.

Statistisches Bundesamt (2015): Umsätze

in der Energie-, Wasser- und Entsorgungswirtschaft

2013 um 1,6% gesunken.

Statistisches Bundesamt: Umweltökonomische

Gesamtrechnungen, Werte für 2015 unter

https://www.destatis.de/

trend:reseach Institut für Trend- und

Marktforschung, Leuphana Universität

Lüneburg (2013): Definition und Marktanalyse

von Bürgerenergie in Deutschland.

Umweltbundesamt (2015): Emissionsberichterstattung

Treibhausgase Emissionsentwicklung

1990-2013 – Treibhausgase.

Umweltbundesamt (2015): Nationale Trendtabellen

für die deutsche Berichterstattung

atmosphärischer Emissionen 1990-2013.

Umweltbundesamt (2015): Presseinfo

14/2015: UBA-Emissionsdaten 2014 zeigen

Trendwende beim Klimaschutz.

Umweltbundesamt (2016): Treibhausgas-

Emissionen in Deutschland.

Umweltbundesamt (2016): UBA-Emissionsdaten

für 2015 zeigen Notwendigkeit für

konsequente Umsetzung des Aktionsprogramms

Klimaschutz 2020.

Umweltbundesamt/Arbeitsgemeinschaft

Energiebilanzen (2018):

Indikator Energieverbrauch.

Zetsche, D. (2009): Rede auf dem World

Mobility Forum in Stuttgart, Januar 2009.


© dpa/Catrinus Van Der Veen

Impresszum

Auswärtiges Amt

Werderscher Markt 1

10117 Berlin

Tel.: +49 30 1817-0

www.diplo.de

Szerkesztőség/Design

Edelman.ergo GmbH, Berlin

Diamond media GmbH, Neunkirchen-Seelscheid

More magazines by this user