Views
1 week ago

Infokalauz - Kaposvár

10 nagy jövő előtt

10 nagy jövő előtt álló húsfeldolgozó üzem létesült. A Horthy-korszakban a város már lassan, de a kedvezőtlen külső körülmények ellenére is egyenletesen fejlődött. Megindult a helyi autóbuszforgalom, az 1920-as évek végére pedig már a légi közlekedésbe is bekapcsolódott a város: a Kaposvár melletti Taszáron felépült a repülőtér. Alapvetően azonban a dualizmus idején fogant koncepció szellemében fejlődött a város. Folytatódott az északi területek beépítése, ahol az 1920-as években létrejött az úgynevezett Tisztviselőtelep és kiépült a mai Berzsenyi park. Az országosan is ismert „Virágos Kaposvár” mozgalom, amely szintén az első világháború előtt bontott zászlót, most teljesedett ki, dr. Kaposváry György polgármestersége idején. A vezetők nem alaptalanul emlegették „iskolavárosként” Kaposvárt, amelynek sportélete is ekkor – az itt született Csik Ferenc gyorsúszó 1936-ban elért olimpiai győzelme révén – jutott el a világhírig. A nemsokára kirobbant újabb világháború azonban mind több szállal fonta be az itt lakók életét. 1942-ben a keleti frontra irányították a kaposvári 10. könnyű hadosztályt. A kaposvári polgárok egy részére különösen sok szenvedés várt: a zsidók többsége nem tért vissza a haláltáborokból. A szovjet csapatok 1944. december elején foglalták el a március óta német megszállás alatt álló várost. Az 1945-ös és az 1947-es s a diktatúra többi helyi vezetőválasztásokat is a polgári pártok jét is eltávolították a hatalomból. nyerték meg Kaposváron, nem- A november 4-i szovjet intervenciónak viszont nem egy nemzetőr sokára azonban kiderült, hogy a közéletben bekövetkező vál- és egyszerű járókelő esett áldozatozások aligha Magyarország tul a megyeszékhelyen, s a megdemokratikus jellegének meg- szállók számos letartóztatottat erősítése, sokkal inkább annak Ukrajnába deportálták. felszámolása irányába hatnak. A megtorlás évekig tartott, de A hatalomátvételre készülő kom- a forradalom kijózanító tanulsága munisták ellenőrzésük alá vonták végül hozzájárult ahhoz, hogy a a rendőrséget, monopolizálták városvezetés már nagyobb figyel- ...a kaposvári munkásság ... 1956-ban az elsők között csatlakozott a forradalomhoz. a helyi sajtót, s a B-listázás so- met fordított az életszínvonal rán az alkalmazottak közel egy- emelésére, a lakáskörülmények harmadát ítélték elbocsátásra. javítására. Mindezt a népességszám jelentős növekedése is el- A kommunista egyeduralom idején szerencsére nem a helyi adottságoktól idegen nehézipar fej- 1970-ben 58 ezren, további húsz engedhetetlenné tette, hiszen lesztését erőltették Kaposváron, év múlva már csaknem 72 ezren a kisipart viszont itt is felszámolták. Az ötvenes évek elején épült bevándorlás egyik ösztönzője az éltek Kaposváron. A nagyarányú meg a város első „szocialista nagy- ipartelepítés volt; egyebek mellett üzeme”, a Textilművek. Az a ka- villamossági és elektroncsőgyár is posvári munkásság, amelynek épült Kaposváron. Emellett jelenmegerősítésétől a rendszer tár- tősen bővült a város területe: Kasadalmi bázisának szélesítését posszentjakabot, Kaposfüredet, remélte a pártvezetés, 1956-ban Toponárt és Töröcskét is Kaposaz elsők között csatlakozott a várhoz csatolták. A hatvanas évekforradalomhoz. A politikai erje- ben – tömeges lakásépítéssel – désről szóló fővárosi hírek már megindult az északnyugati városoktóber előtt is visszhangot kel- rész kialakítása, 1974-ben átadtettek Kaposváron, amiben nem ták a Zselic és a Somogy Áruháelhanyagolható szerepet játszott zat, a nyolcvanas években sétálóaz a körülmény, hogy Nagy Imre utcává alakították a Fő utca egy köztudottan kaposvári szárma- szakaszát. A gyökereit 1950-ig zású volt. A forradalom október visszavezető tanítóképző intézet végén győzött a városban: lemon- csakúgy a hetvenes években vált datták a pártbizottság tagjait, főiskolává, mint az 1961-ben

11 alapított mezőgazdasági technikum. Néhány kulturális intézmény messze földön is jó hírét keltette a városnak, így a „Kaposvár-jelenséggel” új utat mutató Csiky Gergely Színház vagy a nemzetközi versenysikereket elérő Vikár Béla Kórus. 1985-ben Takáts Gyula költő elnökletével újjáalakult a Berzsenyi-társaság, s az ország első mozimúzeumát szintén Somogy megye székvárosában hozták létre. A sportolók is számos alkalommal szereztek dicsőséget Kaposvárnak, amely egyike lett az ökölvívás és az asztalitenisz magyarországi fellegvárainak. A helyi születésű labdarúgó, Czibor Zoltán, az „Arany-csapat” csatára olimpiai aranyés világbajnoki ezüstérmet is a nyakába akaszthatott. Az 1980-as évek súlyosbodó gazdasági válsága közepette azonban kifulladt a város fejlődése, s amikor az immáron politikai elégedetlenség ösztönzést kapott a fővárosban kibontakozó változásoktól, megalakultak az ellenzéki szervezetek. 1989-ben Kaposváron is megszűnt az állampárt tájékoztatási monopóliuma: független hetilapként jelentkezett a Somogyország, majd megkezdte adásait a Kapos Televízió. 1990-ben a város polgárai a kaposvári születésű Király Bélát, az 1956-os Nemzetőrség egykori főparancsnokát választották meg országgyűlési képviselőjüknek, ősszel pedig MDF-es polgármester ke- rült a település élére. 1994-től kezdve fideszes polgármester irányítja Kaposvárt. A lélekszám növekedése a kilencvenes években megállt, sőt némi csökkenés is tapasztalható. A gazdasági területen végbement átalakulás gondokkal, munkanélküliséggel terhes éveket hozott, a hagyományos kaposvári iparágak azonban átvészelték ezt az időszakot. Nem kis részben a húsüzem és a cukorgyár révén továbbra is fontos ágazat az élelmiszeripar, kiemelkedő eredményeket ér el a villamossági gyár. A rendszerváltozás óta kitágultak a keretek, amelyek között a város élete zajlik. A települést 1990- ben megyei jogú várossá nyilvánították, s 1993-tól Kaposvár már püspöki székhely is. Az évezred utolsó évtizedében egészségügyi főiskola, római katolikus gimnázium és református iskola kezdte meg működését a megyeszékhelyen, 2000-ben pedig létrejött a Kaposvári Egyetem. A megyei kórházat a kaposvári születésű orvosprofesszorról, Kaposi Mórról nevezték el. Megindult a Kaposvári Tavaszi Fesztivál, a Festők Városa Hangulatfesztivál, majd a Rippl-Rónai Fesztivál rendezvénysorozata, s az ezredforduló után a kamarazene és a sport területén már nemzetközi fesztiváloknak is házigazdája a város. A férfi röplabdázók és kosárlabdázók bajnokságot és kupát nyertek, a búvárúszók világbajnoki címeket szereztek. Európai környezetszépítő versenyeken elért címek is bizonyítják, hogy újra tartalommal telt meg a régi jelszó: „Virágos Kaposvár”… Attól kezdve, hogy a Kapos mocsarai közé épített vár egy település magjává vált, Kaposvár sokszor élt át idegen megszállást; sorvasztotta tűzvész, árvíz és járvány. A lakosoknak, a mindenkori kaposváriaknak azonban valamennyi csapás után volt erejük újrakezdeni – a város története tehát a megújulások históriája. Minden jel arra mutat, hogy az ezredforduló évtizedeiben ismét felfelé ívelő pályára került Kaposvár. Most, mivel a történelem „megtette a magáét”, elsősorban a kaposváriakon múlik, hogy rajta is maradjon… Fotók: © Kovács Kristóf, © Pintér Rómeó Hirdessen Ön is a Kaposvári InfoKalauzban vagy egyéb platformjainkon! 2go! www.terkephaz.hu