Views
4 months ago

Családi Kör, 2018. február 15.

vendégségben

vendégségben Krivaja-patak – bíznak a változásban Bajsai helyzetkép a helyhatósági választások tükrében A decemberi helyhatósági választásokat követően megalakult az új tanács, amelynek tagjai: Cesznak Arnold, Dévity Georgijev Izabella, Dobtik Tibor, Fehér György, Tihomir Kaćanski, Kókity Erika, Lackovics Károly, Latyák Gabriella, Német Róbert, Plohl Krisztina, Szakáll János, Szilágyi Eleonóra, Szungyi Boglárka, Tajkman Beáta és dr.Tóth Isaszegi Sándor. A helyi közösség elsődleges tevékenységei közé tartozik a falu polgárainak élhetőbb életéhez szükséges projektumok megvalósítása. Itt szerepel a fürdőmedence építésének befejezése, a park rendezése, a közvilágítás, a játszótér, a járdák javítása, valamint a központi vízvezeték-hálózat munkálatainak befejezése - így összegezte a terveket Lackovics Károly tanácselnök. Várakozással tekintenek a polgárok arra, hogy változás történik az évek óta húzódó Krivaja-patak szennyezettségének megszüntetésével kapcsolatban. Reménykednek, hogy az EU-s környezetvédelmi előírások szennyvíztisztítók felszerelésére kötelezik a topolyai ipari vállalatokat, amelyek szennyezik a Krivaja vizét. Örvendetes előrelépésnek tekinthetjük Plohl Edvinnek, a falu titkárának nyilatkozatát, aki elmondta, hogy a helyi közösség a vagyon-visszaszármaztatás lezárását követően 2016 decemberében használati jogot kapott a leégett Kultúrotthonra. A Községközi Műemlékvédelmi Intézet évekkel ezelőtt már látványtervet készített a kastélyról, aminek alapján a helyi közösség 40 millió dinár értékben pályázik az épület külső felújítására. Az elképzelések egy majdani multifunkcionális központ létrehozását tervezik. Bácska legrégibb téglából épült létesítményét Zákó Demeter építette 1805-ben. A későbbi időkben a kastély a Vojnicsok majd a Wámoscherek tulajdonába került. Az 1930-as években az utódok vendéglővé alakították a 16 szobás épületet, így alakult ki két nagyobb helyiség, a kastély a A KULTÚROTTHON LÁTVÁNYTERVE Bácska nevet viselte. Évtizedeken keresztül a falu közösségi életének meghatározó központjaként működött. Alkalmas volt színházi bemutatók, szórakoztató és ismeretterjesztő előadások megtartására. 2000. október 25-én felelőtlen emberi viszonyulás folytán leégett a falu patinás Kultúrotthona. 18 éve az üszkös falak emlékeztetnek a szomorú eseményre. A bajsaiak a fentiek ismeretében reménykednek, hogy lesz még egyszer a falujukban Kultúrotthon. BORÚS Margit Töpörtőfesztivál volt Muzslyán Muzslyán megtartották a hetedik Töpörtőfesztivált: a rendezvény az évek során nemzetközi fesztivállá nőtte ki magát. A hideg, borongós, szürke napon néha az eső is A ZSŰRINEK NEM VOLT KÖNNYŰ DOLGA áztatta a Bega menti falut és a fesztivál részvevőit, vendégeit egyaránt, a hangulat ennek ellenére remek volt az eddigi legtömegesebb ünnepségen. A szervezésért külön elismerést érdemel a helyi Fókusz Klaszter Családi Gazdálkodók Egyesülete, valamint a Császárkert vállalat Madarász Gyula igazgatóval és munkatársaival. A fesztivál farsangi rendezvénnyel kezdődött a falu központjában és a helybeli Lehel sportpályáján, és a dél körüli órákban a töpörtősütő versennyel. A héttagú bírálóbizottságnak – Ősz Szabó Imrének (elnök), Szecsei Szilveszternek, Biacsi Lászlónak, Savo Kovačevićnek, Ottilia Damjanovitynak, Csányi Sándornak, Nagy Leventének – igen nehéz dolga volt. Az első helyet az Óteleki Magyarul Magyarokért Egyesület tagjai érdemelték ki, a második helyen a nagykikindaiak végeztek, akiket az óécskaiak, a nagybecskereki mezőőrök, a magyarkanizsai és végül a muzslyai csapatok követték. Ez alkalommal díjakat osztottak ki még a legdíszesebb tálalásért is, a tálon volt az ízletes töpörtő, a házilag készült kenyér és a savanyúság. Különdíjat kaptak a tálalásért a nagykikindaiak, valamint a Gyuláról érkező Gyulai Gazdák és az óécskai résztvevők. Kép és szöveg PRÉCZ István 24 2018. február 15.

Az interkulturalizmus vajdasági iskolája vendégségben Temerinben középiskolásoknak tartják majd meg az első előadásokat Gyakori jelenség, hogy az egykori Jugoszlávia különböző részeiből ide érkező menekültek meglepetten tapasztalják, hogy a Vajdaságban nem csupán szerbek élnek, hanem más nemzeti közösségek is. Emellett sajnos annak is tanúi lehetünk, hogy a tartományban élő különböző nemzetiségű fiatalok egymás között mind gyakrabban angolul kommunikálnak! Ahogy sorra nyílnak a gyárak, amelyek tulajdonosai valamelyik ázsiai vagy európai országból származnak, a munkaadók és foglalkoztatottak közötti kommunikáció terén is nehézségek merülnek fel, mert a két fél nem ismeri, és nem érti egymás kultúráját és munkakörnyezetét. Hasonló gondokkal küzdenek azon honfitársaink is, akik munkát keresve külföldön próbálnak boldogulni… A fent elmondottak mellett számos példa mutat rá arra, hogy szükség van a nemzetek, nemzetiségek közötti dialógusra a tágabb közösség szintjén. Vajon mi kell a valódi kommunikációhoz, hogyan lehet magasabb szintre emelni a különböző nemzeti közösségek közötti kommunikációt, milyen eszközökkel lehet megváltoztatni a különböző etnikai csoportok közötti néma szembenállást, és elérni azt, hogy megismerjük, elismerjük és elfogadjuk egymást? Ezek a kérdések csak töredékét képezik azoknak, amelyekre remélhetőleg választ ad Az interkulturalizmus vajdasági iskolája elnevezésű program, amely várhatóan márciusban veszi kezdetét a temerini Lukijan Mušicki Középiskolában. A program hordozója a Civil Társadalom-fejlesztési Központ, de támogatja az EBESZ szerbiai irodája is. Szervezői a tervek szerint Vajdaság-szerte előadásokat tartanak, és műhelymunkákat szerveznek a középiskolákban. Az első foglalkozásra a temerini középiskolában kerül sor, öt-öt magyar, illetve szerb végzős tanuló részvételével, de egy öttagú újvidéki ruszin diákcsoportot is bevontak a programba. A négynapos képzés során a csoport előadásokon és műhelymunkákban vesz részt. A műhelymunkákat Miroslav Keveždi filozófiatanár, művelődési menedzser és Vukašinović Éva, a kisebbségi jogok szakértője vezeti. A program két napot szán arra, hogy a diákok jobban megismerjék egymás vallását, továbbá a kulturális intézmények munkáját, ezért közösen ellátogatnak majd ezekre a helyekre. – A fiatalokkal folytatott munka a legfontosabb eleme annak, hogy megelőzzük az erőszakos szélsőségesség radikalizálódását. A fiatalok tudják a legjobban, hogyan kell ezt elérni, mire van szükségük, és miben szenvednek hiányt – emelte ki Valery Perry, az EBESZ-küldöttség tagja. – Meggyőződésünk, hogy Az interkulturalizmus vajdasági iskolája biztosítja a fiatalok számára a nélkülözhetetlen képzést, és alkalmat teremt arra, hogy elsajátítsák a kritikus véleményalkotás és médiaértés tudományát, ami mindenképp hasznukra lesz abban, hogy hátat fordítsanak az antiszociális viselkedésnek. A program egészében véve megmutatja, hogyan állhatnak ellen a nemzeti közösségek az erőszaknak és extrémizmusnak – tette hozzá Perry. Miroslav Keveždi úgy véli, hogy a nemzetek közti dialógus nélkülözhetetlen, és mind nagyobb szükség van rá, különösen az Európai Unióban. Miért éppen Temerin? – A különbségek interkulturális nézeteltérésekhez vezetnek, és sokként hatnak. Meg kell tanulnunk, hogyan legyünk óvatosabbak és türelmesebbek másokkal szemben, és ehhez szert kell tennünk bizonyos ismeretekre, képességekre, és ki kell alakítanunk bizonyos álláspontokat – hangsúlyozta Keveždi. – Mindezt be kellene iktatni iskoláink oktatási programjába, hogy például az iszlám kultúrának ne csak két tanórát szenteljünk. Tehát addig, amíg az oktatási programokat össze nem hangoljuk a valóságos szükségletekkel, a nem formális képzés nyújthat olyan ismereteket, amelyek tudatosítják bennünk azt, hogy a környezetünkben különböző emberek élnek, segítenek megismerni őket, valamint a kultúrájukat és a környezetet, ahonnan származnak. A multikulturalizmus fogalmát készpénznek vesszük, miközben sokan nem is tudják, mit jelent valójában. Az is sajnálatos tény, hogy a nyelvi kompetencia szintje csökken, és Európa-szerte egyre gyakoribb jelenség, hogy az egyén a társadalom peremére szorul, kirekesztett lesz. Ezért, és sok más okból kifolyólag szükség van arra, hogy az említett tendenciák ellenére megelőzzük ezt a helyzetet – emelte ki Keveždi, majd megindokolta, miért éppen a temerini iskolát választották a szervezők a projektum első állomásának: – Azért esett a választásunk a temerini iskolára, mert ez a város nagy kihívást jelent a nemzetek közötti viszonyok szempontjából, és úgy véljük, hogy épp az itteni magyar és szerb nemzetiségű diákok tudják majd öntudatuknak, részvételüknek és új ismereteiknek köszönhetően segíteni a Vajdaságot abban, hogy visszaszerezze mindazt, amit a múlt század kilencvenes éveiben elvesztett! Snežana Ilić, a Civil Társadalom-fejlesztési Központ vezetője szerint az államnak kell kezdeményeznie és támogatnia az interkulturalizmussal kapcsolatos tájékoztatást, de ezt esetünkben nem teszi. Maga a tény, hogy nincsenek incidensek, nem azt jelenti, hogy társadalmunk interkulturális, ezért nem ad róla valós képet. Az interkulturalizmus jogi A DIÁKOKNAK VUKAŠINOVIĆ ÉVA MAGYARÁZZA EL, MIT TAKAR AZ EMBERI ÉS KISEBBSÉGI JOGOK FOGALMA, ÉS MIÉRT KELL A RÁJUK VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOKAT OKVETLENÜL TISZTELETBEN TARTANUNK hátteréről Vukašinović Éva szakértő tart előadást a diákoknak, aki elmagyarázza, hogyan kezelik ezt a kérdést Szerbia alkotmányában, törvényeiben és előírásaiban, valójában mit takar az emberi és kisebbségi jogok fogalma, és miért kell a rájuk vonatkozó előírásokat okvetlenül tiszteletben tartanunk. Ugyanakkor kitér a gyűlöletbeszéd fogalmára és megnyilvánulási formáira is. A többnemzetiségű településeken élő vajdasági középiskolai diákok részére szervezett előadás- és programsorozat első eredményei a diákok körében végzett kiértékelést követően mutatkoznak majd meg. Addig csak abban bízhatunk, hogy a fiatalok öntudatosabbak és bölcsebbek, mint a szüleik és tanáraik, és felismerik, milyen fontosak a jövőjükre nézve az ilyen jellegű projektumok. Branislava OPRANOVIĆ 2018. február 15. 25