Views
3 months ago

Családi Kör, 2018. február 15.

sajtótörténeti

sajtótörténeti feljegyzések Senki sem látott a hihetetlen dolgok mélységeibe (3.) A titokzatos Andrzej Jawien leleplezése, avagy egy évvel ezelőtt indult a Szabad Magyar Szó versrovata „1971-ben Londonban antológia jelent meg lengyel papköltők verseiből. A kötet bevezetőjét Karol Wojtyla bíboros írta, aki hét esztendő múlva, 1978-ban II. János Pál néven került a pápai székbe. »A papság – írta akkor – szentség és hivatás. A költői alkotás a tehetség megnyilvánulása, de szubjektív értelemben a tehetség is hivatást jelent.« Karol Wojtyla verseit olvasva meggyőződhetünk róla, hogy teljes mértékben behatol e »kettős hivatás« kölcsönös titkainak mélységébe, még ha maga a lényeg továbbra is rejtély marad” – Balássy Péter Pál, Szent II. János Pál pápa (1920–2005) költészetének fordítója fogalmazott így harmincöt évvel ezelőtt, mintegy ajánlóként is a saját tolmácsolásában közreadott versekhez. A Katolikus Kincses Kalendárium 1983-as kiadásának szerkesztői nyolcoldalnyi terjedelemben, három ciklusból válogatva Szent II. János Pál pápa tizenkilenc költeményét adták az olvasók, a hívők kezébe. A Pásztor és forrás című ciklus versei (Fal, Mélység, A néger, Az alap, A kripta, Szinódus, Evangélium, Forrás és kéz, A két város) datálásuk szerint 1962 őszén, október 11. és december 18. között keletkeztek a Szent Péter-bazilikában. A Húsvét vigíliája című ciklust pedig négy évvel később, 1966-ban írta a szerző. „Wojtyla, miután pap lett, már nem kapcsolódott be többé – mint ifjúsága korai éveiben – a művészeti életbe. Nem vett részt saját nevén, mint aktív szerző, a mindennapi irodalmi életben sem. De tovább írt. Meg is jelentette műveit, de – mint tudjuk – álnéven. Több álnevet is használt: Andrzej Jawien, A. J., Stanislaw Andrzej Gruda, Piotr Jasien. Ugyanakkor író tevékenységét igen szigorúan eltitkolta és arról csak barátainak, munkatársainak – világiaknak és papoknak – szűk köre tudott. Nem szerepelnek versei Szent II. János Pál pápa Ámulat az egyszülött felett Ama fény lassan áthatolt a mindennapi dolgokon, és gyermekkortól hozzászokott már az asszonyi szem meg a kéz – Lassan akkora ragyogás ölelte körül őket, hogy a két kéz megtelt fénnyel és a szavak időtlenné váltak. Fiam – abban a kisvárosban, ahol az emberek ránk köszöntek, azt mondtad nekem: „Mama” – és senki sem látott a hihetetlen dolgok mélységébe, amelyek tova tűntek a napokkal – A te életed teljesen egybefonódott a szegények életével, mert azt akartad, hogy hozzájuk kössön mindennap fárasztó, kétkezi munkád. De én tudtam: a fény, amely végigkísérte mind e dolgokat, mint az elmúlt napok rejtett szikrájának felvillanása, a Tiéd Nem énreám ragyog – mégis sokszor láttalak ebben a fényben, mint testem gyümölcsét és vért az én véremből. Balássy Péter Pál fordítása (Szabad Magyar Szó, 2017. december 10.) A SZABAD MAGYAR SZÓ ILLUSZTRÁCIÓJA SZENT II. JÁNOS PÁL PÁPA ÁMULAT AZ EGYSZÜLÖTT FELETT CÍMŰ VERSÉHEZ a Londonban közreadott antológiában sem. Továbbra is érdekelte azonban a művészet és az irodalom, mint krakkói metropolita közismert volt ezek mecénásaként, közeli barátainak körébe sok tudós, író, művész tartozott. Támogatta a humán témákkal, különösen az irodalomtörténettel foglalkozó összejöveteleket, maga is részt vett azokon, de ott az ő költészetéről soha nem esett szó” – foglalta össze Balássy Péter Pál, mintegy életrajzi adalékként is, a szerző irodalmi munkásságával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Akkor terelődött Szent II. János Pál pápa költészetére a figyelmünk a Szabad Magyar Szó versrovatában, amikor olyan szerzők műveire fókuszáltunk, akik a nyilvánosság előtt közismertek ugyan, de nem költők, mégis írtak életükben néhány olyan verset, amelyért kár lenne, ha elkallódna, vagyis az ismeretlenségbe veszne. S mindenképp méltónak tekinthetjük ezeket a figyelmünkre… Így említhetjük például akár Kalkuttai Szent Teréz (1910–1997), vagyis Teréz anya – született Agnes Gonxha Bojaxhiu – Búcsú című költeményét (2017. február 22.), Janis Joplin (1943–1970) amerikai énekesnő szomorkás hangulatú, szinte csak fél kézzel odavetett, hanyagul egy füzetlapra feljegyzett cím nélküli versét vagy éppenséggel Norma Jeane Mortenson, alias Marilyn Monroe (1926–1962), a hihetetlenül népszerű amerikai filmszínésznő halálközeli gondolatait, amelyek élete végén rendeződtek lírai sorokká. A vajdasági magyar alkotók közül ugyancsak egy kiváló színművészt kell említenünk, hiszen megjelent versrovatunkban Bicskei István Bütyök ugyancsak cím nélküli költeménye (2018. január 28.), de Király Ernő (1919–2007), a nagyszerű zeneszerző több verse is. Így futottak hát össze ők mindahányan a Szabad Magyar Szó internetes felületén. Rangos névsor, akárhogy vesszük is, még ha nem is elsősorban irodalmi. Ugyancsak színésznő volt a fiatalon elhunyt szabadkai Szemerédy Virág (1969– 2001), aki pályája elején versekkel és novellákkal is rendszeresen jelentkezett – írásait az Új Symposionban és az Új-Vidéki Műhelyben is publikálta –, s akinek emléke előtt a Mitől gyorsult című költeményének felidézésével tisztelegtünk a Szabad Magyar Szó versrovatában 2017. április 10-én. (Folytatjuk) SZABÓ PALÓCZ Attila 42 2018. február 15.

sajtótörténeti feljegyzések KÖLCSEY FERENC: HYMNUS, A´ MAGYAR NÉP ZIVATAROS SZÁZADAIBÓL (3. RÉSZ) – RAJZOLTA: FARKAS LAJOS – SZÍNEK: KOROGNAI DÁVID – A KÉPREGÉNY MAGYARORSZÁGON, A NYUGDÍJASOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK MEGBÍZÁSÁBÓL KEZDEMÉNYEZETT, AZ ELETBENMARADNANAK.HU INTERNETES OLDALON NYOMON KÖVETHETŐ KAMPÁNY RÉSZEKÉNT KÉSZÜLT (FOLYTATÁSA JÖVŐ HETI SZÁMUNKBAN) 2018. február 15. 43