Views
1 week ago

Családi Kör, 2018. február 15.

egypercesek

egypercesek Szerb–horvát csúcs: megállapodtak, hogy majd tárgyalnak A szerb és a horvát nemzeti kisebbség jogainak védelméről, a két ország közötti határvonal pontos kijelöléséről, az 1991– 1995-ös horvátországi háborúval kapcsolatos lezáratlan kérdésekről, valamint a gazdasági együttműködésről és az infrastruktúra fejlesztéséről tárgyalt Kolinda Grabar-Kitarović és Aleksandar Vučić szerb államfő hétfőn Zágrábban. Grabar-Kitarović a találkozót követő közös sajtótájékoztatón kijelentette: néhány kérdésben egyetértettek, másokban pedig közeledtek az álláspontok. Megállapodtak abban, hogy folytatják a párbeszédet. – Nekünk, államfőknek kötelességünk beszélgetni, és megoldani azokat a kérdéseket, amelyek szétválasztanak bennünket – húzta alá. Ezzel feltehetően arra is utalt, hogy Vučić zágrábi útja előtt feszültté vált a két ország viszonya. A horvát államfő támogatásáról biztosította Szerbia európai integrációját, és arra kérte a szerb államfőt, hogy biztosítsanak politikai képviseletet a horvát nemzeti kisebbség számára Szerbiában. A két ország határvitáját két éven belül, tárgyalásos úton próbálják meg rendezni, és amennyiben ez nem sikerül, döntőbírósághoz fordulnak – hangsúlyozta. A két ország a Duna menti határának vonalát vitatja. Vučić gratulált a horvát államfőnek, amiért volt bátorsága megszervezni a találkozót. Úgy vélekedett, hogy Szerbiának és Horvátországnak – akarják-e ezt a két ország politikusai, vagy sem – jobb viszonyt kell kialakítania a jövő érdekében, a két ország kapcsolata ugyanis kihat az egész Balkán stabilitására. A szerb államfő megígérte, Ana Brnabić szerb kormányfővel együtt megtesznek mindent annak érdekében, hogy változtassanak azon a közhangulaton, amely most jellemzi a két ország viszonyát. Ami a nyitott kérdések, például a horvátországi háború idején eltűntek ügyét illeti, elmondta: azért jött, hogy beszéljenek róla. Nem tudja megígérni, hogy mindent megoldanak, de igyekezni fognak – fűzte hozzá. A sajtótájékoztatót követően Vučić találkozott Andrej Plenković horvát kormányfővel és Gordan Jandroković házelnökkel. 6 2018. február 15. A kormányhivatal a találkozóról közlemény adott ki, amelyben az állt, hogy Plenković a fent említett témákon kívül a szerb államfővel a háborús kártérítésekről is beszélt. Az 1996. augusztus 23-án Belgrádban létrejött normalizációs megállapodást – amely szerint hat hónapon belül a két ország vezetői aláírtak volna egy szerződést a háborús kártérítésekről – fel kell újítani és meg kell kötni – olvasható a szövegben. A horvát kormányfő javaslatára létrejön egy külön munkabizottság, amely foglalkozni fog majd a kérdéssel. A két államfő a nap folyamán felszólalt a szerb–horvát gazdasági fórumon is, és Vučić találkozott még Josip Bozanić zágrábi érsekkel, hogy előmozdítsa a horvátországi katolikus és a szerb ortodox egyház jobb együttműködését. A horvátországi háborúban elesett horvát katonák özvegyeit tömörítő civil szervezet tüntetést szervezett Vučić látogatása ellen. Néhány százan gyűltek össze Zágráb főterén, a Jellasics téren, de a rendőrség nem engedélyezte, hogy a kormány épülete elé vonuljanak. Biztonsági okokra hivatkozva a hatóságok úttorlaszokat emeltek. A tüntetők árulással vádolták a zágrábi vezetőket, és bocsánatkérést követeltek Vučićtól horvátellenes uszító kijelentései miatt, amelyek az 1991–1995-ös horvátországi háború idején hangzottak el a szájából. A szerb államfő látogatása a legmagasabb biztonsági intézkedések mellett zajlott. Orbán: Szerbiának és Magyarországnak együtt kell megvédenie határait Szerbiának és Magyarországnak együtt kell megvédenie a határait, polgárai biztonságát és kulturális identitását is – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a pénteki budapesti magyar–szerb kormányülés után, az Ana Brnabić szerb kormányfő társaságában tett sajtónyilatkozatában. Orbán Viktor köszönetét fejezte ki Szerbiának, amiért segített feltartóztatni a migrációt Magyarország déli határainál. Egyúttal megismételte: szükség esetén Magyarországra lehet számítani Szerbia déli határainak megvédésében technikai vagy személyi közreműködés formájában. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a visegrádi államok Szerbia minél gyorsabb európai uniós csatlakozását sürgetik. „A fejlődés tényei nyilvánvalóak és láthatóak Szerbiában”, ezért indokolt, hogy az EU erőforrást, lehetőséget lásson Belgrádban, különösképpen annak fényében, hogy amikor Szerbia magát védi a migrációval szemben, egész Európát is védi – mondta. Szerbia a Nyugat-Balkán kulcsfontosságú állama, „nincs béke a Balkánon Szerbia nélkül” – jelentette ki a kormányfő. Magyarországot és Szerbiát úgy jellemezte, mint erős nemzeti érzésekkel rendelkező, büszke országok, határozott kulturális öntudattal, a kultúrájuk pedig a kereszténységen alapul, és ezt meg is akarják őrizni. A kétoldalú kapcsolatokról Orbán Viktor azt mondta, hogy a politikai kérdésekben összhang van. A miniszterelnök megjegyezte: tavaly – rekordot döntve – körülbelül 30 százalékkal nőtt a két ország közötti kereskedelem volumene. Hozzátette, hogy magyar beruházások – elsősorban szerb–magyar vegyesvállalatok formájában – már Középés Dél-Szerbiában is fellelhetők, és az OTP hitelezési tevékenysége szintén túlmutat már Vajdaságon. – A szerb–magyar gazdaság erősítése hozzánöveszti Szerbiát az Európai Unióhoz – fogalmazott. Beszámolt emellett újabb határátkelőhelyek megnyitásának tervéről, a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal építéséről, továbbá arról, hogy mindkét kormány ajánlott fel a másik ország diákjainak ösztöndíjas tanulmányi lehetőségeket. A kormányfő támogatásáról biztosította a Magyarországon élő szerbek közösségének kulturális, oktatási jellegű kéréseit, és megköszönte, hogy Szerbia is támogatja a Délvidéken élő magyarok autonómiáját, a nemzeti tanácsokat és az azok mögött meghúzódó kulturális intézményeket. A kormányfő példaértékűnek nevezte „mindazt, ami Szerbiában történik kisebbségügyben”. Ana Brnabić, Szerbia miniszterelnöke a magyar–szerb üzleti fórum után arról beszélt, hogy Szerbia teljes jogú uniós tagként nem támogatásokra fog várni, hanem arra törekszik majd, hogy maga is hozzájáruljon az EU megerősítéséhez. A szerb kormányfő kijelentette, hogy az EU stratégiájában kijelölt 2025-ös csatlakozási céldátumot Belgrád belátható és elfogadható időpontnak véli, a csatlakozási feltételeket pedig teljesíteni fogja. A csatlakozási folyamatban Szerbia legelkötelezettebb támogatója Magyarország, amely a tárgyalási fejezetek lezárásához szakmai segítséget is nyújt. Hangsúlyozta, hogy a szerb energiapiac egyre sokszínűbb, az energiaipar megnyílt a magánbefektetők előtt is, de továbbra is kihívást jelent az energiafelhasználás hatékonysága. Ennek orvoslásában Szerbia szá-

mít a magyar cégek szakmai tapasztalatára – mondta. Ana Brnabić megerősítette: Szerbiának minél több forrást kell az infrastruktúra fejlesztésére fordítania, ebben a szerb kormány jelentős szerepet szánna Kínának. Szerbia is szeretné szorosabbra fűzni kapcsolatait a térség országaival, például Bulgáriával, illetve megállapodtak a magyar kormánnyal arról, hogy az idén és jövőre két újabb határátkelő nyílik meg a szerb– magyar határon – jelentette ki. Meghaladta a 342 ezret a névjegyzékbe felvett határon túliak száma Meghaladta a 342 ezret azoknak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgároknak a száma, akiket névjegyzékbe vettek az áprilisi országgyűlési választásra; a regisztrációra a levélben szavazáshoz van szükség – tette közzé az MTI a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatait. A www.valasztas.hu oldalon olvasható tájékoztató nem azt tartja nyilván, hogy mely országokból érkezett a kérelem, hanem azt, hogy a kérelmező mely országba kéri az értesítést a névjegyzékbe vételéről. Eszerint a már nyilvántartásba vett 342 325 választópolgárból legtöbben azt kérték, hogy Romániába (147 237), illetve Szerbiába (49 813) küldje az NVI a regisztrációs értesítést. Németországba 3256-an, az Amerikai Egyesült Államokba 1274-en, Kanadába 998-an, Svájcba 806-an, Nagy-Britanniába 685-en, Ausztráliába 663-an, Svédországba 550-en, magyarországi értesítési címre 1946-an várták az NVI határozatát regisztrációjukról. A kettős állampolgárságot tiltó országokba 19 374-en kérték az értesítést, e-mailben pedig 112 225-en. A tavaszi országgyűlési választáson a külföldön élő, magyarországi állandó lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok levélben szavazhatnak. Ehhez előbb regisztrálniuk kell az NVI-nél, az iroda ezután levélben juttatja el a szavazási iratcsomagot – köztük a szavazólapot – a választópolgárhoz, aki a voksát levélben adhatja le. Aki korábban már sikeresen regisztrált, annak nem kell új kérelmet benyújtania, mert a korábbi tíz évig érvényes. A regisztrációra március 24-éig van lehetőség. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben és csak országos listára szavazhatnak. A 2014-es országgyűlési választás idején 193 ezer, a 2016-os népszavazás idején pedig 274 ezer magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár szerepelt a névjegyzékben. Francia kézbe került a zentai élesztőgyár Az amerikai tulajdonban lévő Alltech vállalat élesztőgyártással foglalkozó üzemét a Lesaffre vásárolta meg, a tranzakciónak köszönhetően a zentai üzem a Biospringer RS nevet veszi fel, és az elkövetkezőkben is sütőélesztőt és a takarmányokhoz szükséges élesztőkivonatokat gyárt majd – áll a vállalat közleményében. Az 1853-ban alapított élelmiszeripari Lesaffre csoport a világ piacvezetőjének számít a sütőélesztő-gyártásban. A francia kézben lévő multinacionális cégnek nyolc üzeme van a világ különböző tájain, de ezenkívül világszerte 30 úgynevezett bemutató pékséget is működtet. Lezuhant egy orosz utasszállító repülőgép Moszkva közelében Lezuhant Moszkva közelében a Szaratovszkije Avialinyii orosz légitársaság egyik utasszállító repülőgépe, fedélzetén 71 emberrel. Az orosz Nyomozó Bizottság megerősítette a gép lezuhanását. A gép Argunovo falu mellett, Moszkvától körülbelül 80 kilométerre zuhant le vasárnap. A legénységnek és az utasoknak esélye sem volt – írja az Interfax, ezzel kizárva egypercesek annak az esélyét, hogy valaki talán túlélhette a katasztrófát. Más hírügynökségek arra hívják fel a figyelmet, hogy a gép az indulás után két perccel eltűnt a radarok képernyőjéről. Az Antonov An–148-as típusú gép a moszkvai Domodedovo repülőtérről indult, és az orosz–kazah határnál található Orszk városába repült volna. A Szaratovszkije Avialinyii légitársaság bázisa Moszkvától 840 kilométerre található, 2015-ben eltiltották a céget a nemzetközi járatok indításától, miután egy rajtaütésszerű vizsgálatnál ismeretlen embereket is találtak a pilótafülkében. A légitársaság fellebbezést nyújtott be a tilalom ellen, és megváltoztatta vezérelveit, ennek köszönhetően 2016-ban folytathatta az internacionális járatok indítását. A légitársaság gépei főként orosz városok között közlekednek, de örmény és grúz úti céljaik is vannak. Hat kilogramm aranyat találtak Röszkén Csaknem hat kilogramm arany ékszert találtak a pénzügyőrök egy macedón férfi autójában a röszkei határátkelőhelyen – tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vasárnap az MTI-t. Némedi-Varga Éva, a NAV Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatóságának sajtóreferense közölte, a pénzügyőrök a belépésre jelentkező férfi járművének szigorított ellenőrzésekor az autó átalakított alvázából csaknem hatszáz darab különböző arany ékszert – gyűrűt, karperecet, karláncot, fülbevalót, medált, nyakláncot –, valamint 313 gramm kis szemű, kötegelt arany nyakláncot találtak. A mintegy 10 millió forint értékűre becsült ékszerszállítmányt lefoglalták, a járművet vezető férfi ellen a pénzügyi nyomozók költségvetési csalás miatt eljárást indítottak – tudatta az alezredes. HÍRFORRÁSUNK: 2018. február 15. 7 Illusztráció