14.02.2018 Views

2018 februar 9

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Az egyetlen igazi román a<br />

parlamentben: Kelemen Hunor!<br />

Nem tudjuk, hogy ez jó, vagy éppen ellenkezőleg. A szövegből<br />

mindenesetre az derül ki, hogy talán mégis jó.<br />

Statisztikai adat a PSD 3., Viorica<br />

Dăncilă kormányának bizalmat szava -<br />

zó parlamenti ülésről: a szónoki emel -<br />

vényről felszólalók nem kevesebb, mint<br />

90 alkalommal mondták ki a „romá nok”<br />

és „Románia” szavakat.<br />

Dăncilă asszony azért, hogy min -<br />

den kit meggyőzzön, „büszkeséggel és<br />

tisztelettel” fog kormányozni. Dragnea<br />

úr azért, hogy megvédje a szuvere ni tást<br />

– annyit megjegyeznék, hogy nem á rul -<br />

ta el, ki készül megtámadni minket. Tur -<br />

can asszony azért, hogy kimutassa a<br />

PSD-vel (Szociáldemokrata Párt – a<br />

szerk.) szembeni undorát, Barna úr pe -<br />

dig azért, hogy megmutassa, meta fo rák -<br />

ból többet tud, mint a többiek együtt.<br />

Igazi hazafiaskodó delírium, amit taps -<br />

sal és lábdobogással támogattak meg.<br />

Ha itt megállnék a felszólalók fel so -<br />

rolásában, akkor semmi újat nem mon -<br />

danék a román politika debilitásáról<br />

<strong>2018</strong>-ban, a centenáriumi évben, melyet<br />

a forradalom utáni leggyengébb par la -<br />

menti összetétellel fogadtunk.<br />

De igazságtalanság lenne meg nem<br />

említenem – még ha megkésve is –, hogy<br />

a Parlament szónoki emelvényéről nem -<br />

csak üres szavak hangzottak el.<br />

„2016-ban Romániában 7.694.000<br />

személyt fenyegetett a szegénység és a<br />

társadalmi kirekesztettség. Ehhez a szám -<br />

hoz még hozzá kell számítani csaknem<br />

egymillió mélyszegénységben élőt. Az<br />

Európai Unió tagállamai közül Romá -<br />

ni ában van kitéve a legtöbb gyermek a<br />

szegénység veszélyének, ez a növek vő -<br />

ben lévő 49,2 százalékos arány pedig<br />

csaknem kétszerese az Európai Unió át -<br />

lagának. A helyzet 2017-ben sem válto -<br />

zott jó irányba. Az, hogy milyen vá laszt<br />

fog adni erre az óriási kihívásra a kor -<br />

mány és a politikai osztály, sokkal fon -<br />

tosabb, mint a mindenféle témákról zaj -<br />

ló meddő vita, melyek látszólag idősze -<br />

rűek, de valójában csak újra kiemelik a<br />

hatalomért folyó elkeseredett harc di -<br />

menzióját.”<br />

„Bukarest az egyetlen főváros az Eu -<br />

rópai Unióban, melyet egyetlen másik<br />

európai fővárossal sem köt össze au tó -<br />

pálya, arról nem is beszélve, hogy már<br />

<strong>2018</strong>-ban járunk és az ország törté nel -<br />

mi régiói között nincsenek autópálya<br />

szintű összeköttetések”.<br />

„Ha csak egy pillantást vetünk az e -<br />

gészségügyi rendszerre, akkor azt tapasz -<br />

taljuk, hogy 16.000 orvos külföldön dol -<br />

gozik”. „Romániában egy cég bejegy zé -<br />

se legjobb esetben is két hetet igényel,<br />

míg – például – Észtországban, mely<br />

hoz zánk hasonlóan szintén 1989 után<br />

rajtolt, ehhez a szokványos forma ság hoz<br />

18 perc kell. Nem nap, nem óra, perc!”<br />

„A tömeges kivándorlások, az okta -<br />

tási rendszer gyakori reformjai miatti<br />

munkaerőhiány akutabb, mint valaha.<br />

Ha az utóbbi 28 év trendjei folytatód -<br />

nak továbbra is, akkor Romániának ú -<br />

jabb 28 év múlva jóval kevesebb, mint<br />

17 millió lakosa lesz és ebből nagy já ból<br />

4 millió lesz aktív.”<br />

„Ebből egyetlen következtetést lehet<br />

levonni: teljes mértékben hiányzik az<br />

elképzelés, akut módon hiányzik egy or -<br />

szágprojekt. Annyira tragikus helyzet<br />

felé közeledünk, hogy bármi másról szó -<br />

ló vita a parlamenti választást kevéssel<br />

több mint egy évvel ezelőtt megnyerők<br />

és az ellenzékben lévők között idő pa zar -<br />

lás és teljesen irreleváns, hogy 2020-ig<br />

megszavazunk-e még 3, 4, 5 kormányt,<br />

vagy ha az ellenzék képes lesz-e meg -<br />

hirdetni valamilyen hiteles projektet egy<br />

Délibáb, azaz Fata Morgana<br />

Dan Tapalagă, ujságíró által írott és január 15-én a hotnews.ro ol -<br />

dalon megjelent érdekes cikk késztetett arra, hogy „tollat ragadjak”!<br />

Ez a cikk így végződik: „Ámít hat ják<br />

a magyarok önmagukat, mert ugye, meg -<br />

van bennük a hajlam erre, az ábrán do -<br />

zásra. Ezt a jellemvonást Délibábnak<br />

hívják. Bármennyire szenvedjenek Tria -<br />

non miatt, az európai történelmet nem<br />

lehet újraírni. Már száz éve annak! Meg<br />

kell békélni azzal ami ma van, és a ro -<br />

mán állam jól tenné, ha segítene nekik<br />

legyőzni ezeket a komplex és történel -<br />

mi frusztrációkat, nem pedig támogat -<br />

ni a magyarokat szeparatista enklávék<br />

létrehozásában. Semmi jó nem szárma -<br />

zik ezekből, nekünk sem és nekik sem.”<br />

Délibáb magyarul, románul Fata mor -<br />

gana, ugyanazt jelenti, mindkét nyelven,<br />

két nép nyelvén, akik századok óta e -<br />

gyütt élnek, függetlenül a bukaresti vagy<br />

budapesti politikától.<br />

A Romániában élő románok és ma -<br />

gyarok egyaránt arról ábrándoznak, hogy<br />

milyen jó lenne ha ...<br />

De az ábrándban nincs semmi va ló -<br />

ságos! Avagy semmi valóságos sem ma -<br />

radt belőle. Dan Tapalagă szerint Ma -<br />

gyarország minden lehetségest meg tesz<br />

azért, hogy támogassa a Romániában é -<br />

lő magyarokat. Objektíven ítélve, nem<br />

látok semmi rosszat ebben! Mit ad u -<br />

gyanakkor Románia a szomszédos or -<br />

szágokban élő románoknak? Esetleg né -<br />

hány elszavalt vers et, pár elénekelt dalt<br />

és soha be nem teljesülő ígéreteket.<br />

A székelyek hazánkban másodosztályú<br />

polgároknak érzik magukat, ezért<br />

olyan fontos számukra minden, ami Bu -<br />

dapest irányából érkezik. A románok<br />

<strong>2018</strong>. február 9.<br />

HETIRENDEN<br />

másik többség számára, vagy csak lera -<br />

gad az előrehozott választás utópiá já nál<br />

és egy nem-PSD-s kormányfő köve te -<br />

lésénél anélkül, hogy képes lenne élet -<br />

képes, az összes ellenzékben lévő párt<br />

által elfogadott javaslattal előállni. Ezek<br />

irreleváns kérdések.”<br />

Ironikus, de ezeket a románok által<br />

nap, mint nap átélt Romániáról szóló mo -<br />

ndatokat nem Viorica Dăncilă, Liviu<br />

Dragnea, Raluca Turcan vagy Dan Bar -<br />

na mondta, hanem Kelemen Hunor, az<br />

RMDSZ elnöke.<br />

Józan elemzés és következtetés egy<br />

identitárius elhajlás által terhelt cente -<br />

ná riumi évkezdetben, melyben a politi -<br />

kai osztály egy minden eddiginél mé -<br />

lyebb bizalmatlanság közepette agresz -<br />

szíven hazafiaskodó diskurzussal pró -<br />

bál ja magát kétségbeesetten legitimál -<br />

ni. Valójában mindenki megpróbál el -<br />

leplezni valamit. A PSD – a diktatórikus<br />

tendenciákat nap, mint nap tápláló<br />

mohóságot; a PNL (Nemzeti Liberális<br />

túlnyomó többsége nem érti, milyen<br />

rossz azt hallani minden alkalommal,<br />

„Noi suntem [...] pe veci stăpâni”(Mi<br />

vagyunk örökre a gazdák – szerk.). Ha<br />

folyamatosan azt hallanánk, hogy, „mi<br />

franciák vagyunk / vagy burmaiak / mi<br />

vagyunk ... marslakók”, egyetér tenénk?<br />

Ha mi urak vagyunk, akkor a többiek<br />

jobbágyok, másodlagos polgárok, elha -<br />

nyagolhatóak?<br />

Eljött az ideje, hogy az ország min -<br />

den polgára itthon érezze magát Ro má -<br />

niában! Felháborít mindenkit a székely<br />

zászló, mintha valami csodával határos<br />

módon és észrevétlenül a hely ahol a<br />

zászlót lengetik Magyarországhoz csa -<br />

tolódna! Hogy képzelik egyesek, hogy<br />

Nem fizetett úthasználati díjat? Módosult a törvény<br />

Döntő házként részben elfogadta a képviselőház Márton Árpád RMDSz-es<br />

képviselő törvénymódosító javaslatát, amely lerövidíti az úthasználati díj ki fi ze -<br />

tésének elmulasztásáért járó bírság elévülési idejét.<br />

A korábbi jogszabály szerint a közúti infrastruktúráért felelős társaságnak<br />

(CNAIR) hat hónap állt a rendel ke zésére a kihágás megállapítására, és további<br />

két hónap arra, hogy a bírságolási jegyzőkönyvet elküldje a szabálysértő au tós -<br />

nak. A képviselőház által megszavazott végső változat szerint a hatóságnak leg -<br />

több 4 hónapon belül értesítenie kell a szabálysértő autóst a kihágásról, és to vább -<br />

ra is 2 hónap áll a rendelkezésére elküldeni a jegyzőkönyvet a szabálysértő au -<br />

tós nak. A képviselő tervezetébe belefoglalta azt is, hogy a bünte tés ről szóló jegy -<br />

zőkönyvhöz a CNAIR mellékelje a dátumozott fényképet, amely nek alapján a sza -<br />

bálysértést megállapította. A javaslatot a parlament elutasította. (maszol.ro)<br />

FARSANG IDEJE: január 27-én a nagybányai hálósok, február 3-án a gr. Teleki Sán -<br />

dor cserkészcsapat szülői közössége, felnőttcserkészei, február 6-án pe dig (lásd<br />

fotó) gyógytornász lányaink szerveztek farsangi mulatságot a Teleki Házban.<br />

Párt – a szerk.) – egy alternatívának szánt<br />

politikai test általánossá vált metasztá -<br />

zisát; az USR (Mentsétek meg Romá -<br />

niát Szövetség – a szerk.) – a tiné dzse -<br />

res politikai dilettantizmust. De egy tár -<br />

sadalomra nézve semmi sem lehet ve -<br />

szélyesebb a hazafiság indecens muto -<br />

gatásánál. Márpedig egy ilyen kontex -<br />

tusban Kelemen Hunor megmutatta, ké -<br />

pes nagyobb hazafi lenni, mint az összes<br />

többi együttvéve.<br />

Érdemes elgondolkodni Eminescu<br />

néhány során, akiről január 15-én, a nagy<br />

zsivajban – Nagy-Bri tan nia nagyköve -<br />

tén kívül – szinte senki sem emlékezett<br />

meg: „Bármilyen formákat öltene is a<br />

közélet és bármilyen neveket adnánk a -<br />

zoknak a formáknak, szervi hátterük u -<br />

gyanaz, mint a múltban. Egy embert<br />

át keresztelése nem változtat meg; a tény -<br />

álláson nem változtat ha demokratikus<br />

rezsimmé nevezünk át egy régi oli gar -<br />

chiát.”<br />

(Clarice Dinu, Gândul / foter.ro)<br />

egy székely/mag yar megszűnik örven -<br />

deni, panaszkodni, sírni a saját nyel vén?<br />

Miért olyan nehéz megérteni, hogy azt<br />

a nyelvet, amit otthon beszelünk anya -<br />

nyelvnek hívnak, a többi pedig mind i -<br />

degen nyelv?<br />

Többször jártam Kovásza városá ban<br />

egyedül, a családom nélkül. Románul<br />

beszéltem és senki sem mondta, hogy<br />

nem érti. Talán egyesek számára hihe -<br />

tetlen, hogy ott nem szenvednek a ro -<br />

mánok.<br />

Nem tudom elfelejteni annak a pin -<br />

cérnek az erőfeszítéseit, aki egy román<br />

családdal beszélt. Amikor arra került a<br />

sor, hogy engem szolgáljon ki, magya -<br />

rul rendeltem, mert azt tartom, hogy ha<br />

valaki az én nyelvemen probál beszél -<br />

ni, akkor én is, tiszteletből, ha ismerem<br />

az ő nyelvét, azon szólok hozzá!<br />

Kedves (balga) döntéseket hozó urak,<br />

politikusok, menjetek Kovásznára, vagy<br />

Sepsiszentgyörgyre és látni fogjátok a<br />

valóságot, hogy senki sem árt azoknak,<br />

akik más nyelven beszélnek, mint ma -<br />

gyarul.<br />

Hargita megyében voltunk. Szállást<br />

két idős székelynél találtunk, férj és fe -<br />

leség voltak. Az úr pálinkázni akart ve -<br />

lem, felesége pedig kézimunkáival di cse -<br />

kedett.<br />

folytatás a 7. oldalon

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!