Views
5 months ago

Családi Kör, 2018. április 12.

RIPORTPÁLYÁZAT ... wir

RIPORTPÁLYÁZAT ... wir sprechen auch Deutsch! A Vajdaságban jelenleg több mint húsz nemzet él, ezek között vannak annyira kicsi közösségek, melyek a lakosság többsége számára szinte láthatatlanok. Régiónk etnikai összetételére nagy hatással voltak a II. világháború eseményei, melyek következményeként az addig egyik legnépesebb nemzet, a németség száma tizedére csökkent a kollektív bűnösség kikiáltását követő internálások és retorziók miatt. Az újjáalakult Jugoszláviában maradó németek jelentős része még mindig megtorlásoktól tartva más nemzeti közösségekbe rejtőzött, ezért nagyon ritkák az olyan családok, melyek máig megőrizték anyanyelvüket és nemzeti identitásukat. A Vajdaságban élő németek az 1990-es években kezdték újra felfedezni saját kultúrájukat. Ekkor több városban alakultak civil kezdeményezésű egyesületek és szövetségek, melyek az újjáéledő, összesen körülbelül 4000 embert számláló közösségnek igyekeztek biztonságos kibontakozási teret biztosítani. Az ebben az időszakban alakult szervezetek egyike a zombori Szent Gerhard Német Humanitárius Egyesület, mely 1999-ben kezdte meg mára igen szerteágazó tevékenységét. Keretein belül három németországi intézmény is tevékenykedik, a Robert Lahr humanitárius segélyező, a Baden-Württemberg tartományi Duna-menti Svábok Kulturális Alapítvány és a stuttgarti Külföldi Kapcsolatokért Felelős Intézet. Az ajtón belépve egy barátságos „… wir sprechen auch Deutsch!“ vagyis „… beszélünk németül is!” felirat köszönti a látogatót. A Szent Gerhard sokrétű munkásságáról az egyesület elnökével, Beck Antallal és Gabrijela Bogišić kulturális menedzserrel beszélgettünk. Az 1999-es megalapítást követően mik voltak a szervezet első projektjei? Hogyan kezdtek el az egyesület legfőbb céljain, a német kultúra és identitás megtartásán és támogatásán dolgozni? BECK ANTAL: JELENLEG RENGETEG IDŐT ÉS ENERGIÁT FEKTETÜNK A GRASSALKOVICH-PALOTA RESTAURÁLÁSÁBA B. A.: Erre nagyon nehéz válaszolni, mert nagyon sok mindenbe kezdtünk bele egyszerre. Első lépésként teljesítettük a főleg idősekből álló közösségnek azt a kívánságát, hogy legyen lehetőségük anyanyelvükön, németül szentmisét hallgatni. A Zomborban működő katolikus egyház egyik papja jól beszélt németül, vállalta a misézést, és így szerveztünk meg minden hónap utolsó vasárnapjára a német nyelvű szentmisét. Ezeket az alkalmakat kihasználtuk arra is, hogy beszélgessük, kávéztunk, és valaki mindig hozott süteményt. Így kezdett el újra élni a közösség. Éreztük az érdeklődés növekedését, az emberek szívesen jöttek. Eleinte nehezen indult a dolog, mert 60 év a háború és az internálótáborok után még mindig nem volt elég arra, hogy az emberek felszabaduljanak és merjék azt gondolni, hogy most már nem eshet bántódásuk németségük miatt. Tulajdonképpen első naptól kezdve együttműködtünk a Robert Lahr humanitárius segélyezővel. Ez volt az egyik oka annak, hogy egy komoly intézményt indítsunk útnak. Lahr úr pár évvel a mi egyesületünk megnyitása előtt igyekezett a nehéz körülmények között élő idős svábokat segíteni, de ez nem működött igazán jól. Viszont együtt komoly eredményeket értünk el, mi pedig vállaltuk egész Vajdaság logisztikai lefedését. Ez számunka nagyon fontos, mert itt még rengeteg 60-70 év feletti rászoruló német él, akinek sokat jelent a téli segély. G. B.: Ezen felül az egyesület már a kezdetek óta szervezett német nyelvkurzusokat saját tagjainak és külső érdeklődőknek egyaránt. Mivel a tagság elsősorban idősekből állt, számukra számítógépes tanfolyamot is indítottunk. Egy nagyon fontos és nagyszabású vállalkozás volt még a rendkívül rossz állapotban lévő szilbereki német templom renoválása, melyben az egyesület nagyon sok tagja vett részt. Az munkálatokhoz szükséges anyagiak előteremtéséért a Németországban élő, részben Szilberekről származó svábok, és különösen Franz Wesinger úr tett sokat. A tagok kitakarították és felújították az épületet, ezt követően néhány évvel ezelőttig karban is tartották, jelenleg a karmeliták gondoskodnak róla. Az évek során vallási és német nyelvű programok megvalósításán keresztül szerveződött a most létező közösség és szervezet. Ezek után következtek a kulturális események, a német kultúra napja, könyvbemutatók, a Duna menti német festők kiállításai és végül a gyerekeknek és fiataloknak szóló programok. B. A.: Egyik korai projektünk volt még, hogy két németül beszélő óvónőt a szó szoros értelmében biciklire ültettük, és ők szeptembertől júniusig minden délelőtt elmentek 3 zombori óvodába, ahol német oktatást tartottak. Ennek nagyon pozitív visszhangja volt, és sokáig nagyon szépen működött, aztán egy ideig csak ott, ahol a mi óvónőink dolgoztak. Két éve pedig sikerült kétnyelvű oktatást szerveztünk az egyik óvodába. GABRIJELA BOGIŠIĆ: JELENLEG KÉT VÁROSBAN ADNAK KI NÉMET NYELVŰ ÚJSÁGOT, A FENSTERT KARLÓCÁN ÉS A GUCK MALT SZABADKÁN Az identitás megőrzésének szerves része az emlékezet fenntartása, melyhez az egyesület emlékművek és -helyek felállításával és karbantartásával is hozzájárul… B. A.: Ez egy igazán nehéz téma, szerencsére itt, Zomborban és környékén egész jók a kapcsolatok a nemzetiségek között. Ennek köszönhetően 2004-ben Gádoron emlékművet állíthattunk a tömegsír felett, ez 2005-ben Bácskörtésen is megtörtént. Utána még több mint 10 évbe telt, még tavaly Tiszaistvánfalván is sikerült felállítani az utolsót. Ezzel a németek minden tömegsírjának helye emlékművet kapott a Vajdaságban. Ami a emlékhelyek és a temetők karbantartását illeti, az is szervezett. Zombor környékén kimondottan sok olyan falu van, ahol a lakosság 80-100 százaléka német volt. A küllődi, gádori, bácskörtési, kerényi, szilbereki és szentfülöpi német katolikus temetők karbantartásával problémák voltak, ezt tavaly sikerült megbeszélni a városi vezetőséggel, és ezeket lassan rendbe tesszük majd. A kerényi, őrszállási és gádori temetőket már helyreállították, és ezután gondozzák is. 12 2018. április 12.

AZ EGYESÜLET ELNÖKSÉGE A BÁCSKÖRTÉSI EMLÉKMŰNÉL A nemzeti hovatartozás egyik kulcsfontosságú eleme az anyanyelv ápolása, mely a Vajdaságban élő németek esetében igen nehéz feladat. Hogyan lehet segíteni az anyanyelv megtartását, illetve sok esetben újrafelfedezését? G. B.: Ebben sokat segítenek az olyan rendezvények, melyek célja a német nyelvű beszélgetés. Egyik ilyen programunk a Deutsch- Café, amit 2015 óta rendezünk meg. Német nyelvű kerekasztal-beszélgetések valamilyen formában a kezdetektől jelen voltak az egyesület életében. Fontosak a német nyelvű sajtótermékek. Jelenleg két városban adnak ki német nyelvű újságot, a Fenstert Karlócán és a Guck malt Szabadkán. Két éve került bele az Újvidéki Rádió 3 programjába a Deutsche Minuten, amely a vajdasági németek első, állami adón sugárzott hivatalos rádióműsora. B. A.: És nagyon fontosak a már említett német nyelvű szentmisék. Érdekességként említeném az Unser Muttersproch című cservenkai sváb nyelvjárási szótárt, amit a „Robert Lahr“ humanitárius segélyezővel közösen adtunk ki 2012-ben. Említették, hogy az egyesület már a kezdetek óta foglalkozik nyelvoktatással, jelenleg milyen kurzusokat kínálnak a németül tanulni vágyóknak? G. B.: Öttől kilencvenkilenc éves korig kínálunk német kurzusokat minden nyelvi szinten. Ezek szeptemberben indulnak, és júniusban fejeződnek be, de tanév közben is lehet csatlakozni. Az egyesület 2014 óta a TestDaF, a 2017-es évtől pedig a Goethe Intézet kihelyezett nyelvvizsgaközpontjaként is működik. Ezenkívül igyekszünk támogatni a német nyelvoktatást a helyi iskolában is. Jelenleg 11 tanár vesz részt egy olyan nyelvkurzuson, amely bilingvális oktatásra készíti fel őket. Szeretnénk a helyi oktatási intézményekben az óvodától az érettségiig megteremteni a kétnyelvű tanulás lehetőségét, és a diákok számára megadni egy nemzetközi szinten elismert nyelvvizsga megszerzésének lehetőségét. Milyen gyermekés ifjúsági program szervezésében vesz részt az egyesület? G. B.: Van egy rádiós műhelyünk és egy színjátszó csoportunk általános iskolás gyerekeknek. Ezen felül minden évben számos tábort szervezünk 12 és 17 év közötti fiataloknak, ebből hármat Szerbiában. Mindegyik tábor nemzetközi jellegű és német nyelvű. A monostorszegi Médiatáborunkban például németországi referensek tartanak foglalkozásokat. Jövőre Cirkusztáborral bővítjük majd a kínálatot. Évek óta több mint 100 gyereket táboroztatunk. Sok olyan projektet és programot valósítanak meg, melyek segítségével széles közönséggel is megismertetik a német nyelvet és kultúrát… G. B.: Ez nagyjából az összes kulturális programunkról elmondható. Nagyon kellemes meglepés volt számunkra tavaly augusztusban, hogy a Ferenc-csatorna partján szervezett filmvetítéseinket hatalmas érdeklődés övezte. A felirattal vetített német filmeket a Goethe Intézet biztosította. Jelenleg azon is dolgozunk, hogy új német nyelvkönyvek és könnyített nyelvezetű olvasmányok kerüljenek a zombori városi könyvtárba. Jelenleg hány tagja van az egyesületnek? B. A.: Pontosan hétszáz tagunk van és több mint százötven szimpatizánsunk, utóbbiak nem vallják magukat németnek, de rokonszenveznek az egyesülettel és munkájával. A rendes tagok és a szimpatizánsok között az a különbség, hogy utóbbiak nem választhatnak, és őket sem választhatják be az egyesület vezetőségébe. Ami a jövőbeli terveket illeti… G. B.: Egy nagyszabású projekt – ami jelenleg rengeteg időnket és energiánkat emészti fel – a Grassalkovich-palota restaurálása. Ezen Zombor város vezetésével közösen dolgozunk. Az épület nagyon fontos a német kisebbségnek, mert a 18. században mint adminisztrációs központ és karantén szolgált az érkező telepesek számára. A palota már régóta nagyon rossz állapotban áll a város központjában, ezen a helyi vezetőség is változtatni szeretne. Jelenleg közösen dolgozunk a renoválás elvégzéséhez szükséges anyagiak előteremtésén. Az egyesület munkatársai a támogatások megszerzéséhez RIPORTPÁLYÁZAT elengedhetetlen pályázati anyagokon dolgoznak. Célunk, hogy a felújított épületben egy sváb múzeumot rendezzünk be, és ezáltal turisztikai szempontból is attraktívabbá tegyük a városközpontot. B. A.: A múzeum berendezésében az ulmi Dunai Svábok Központi Múzeuma segít majd. A Duna menti sváboknak ebben a régióban történelmi szempontból a Grassalkovich-palota a legfontosabb épülete. Ezért ez számunkra egy hihetetlen lehetőség, amire sohasem számítottunk. G. B.: Ezenfelül, a munkálatok befejezése után a város az egyesület rendelkezésére bocsátaná az épület néhány helyiségét, melyek újabb teret jelentenének nyelvkurzusaink és programjaink számára. A németségnek sokat jelentene, ha a város központjában is képviseltethetné magát. NÉMETÜL IS BESZÉLÜNK – EZ A FELIRAT FOGADJA A ZOMBORI ST. GERHARD NÉMET HUMANITÁRIUS EGYESÜLET IRODÁJA AJTAJÁN A LÁTOGATÓT Milyen programokat ajánlanak a 2018-as évre? B. A.: Sok szervezés alatt álló programunk van, aminek még nincs pontos időpontja. Biztos a német kultúra napja, ősszel újra német nyelvű színházfesztivál gyerekeknek, a táborok: 3 Szerbiában, 3 Romániában és 1 Magyarországon, az Osztrák Kulturális Fórummal közösen szervezett kiállítások és augusztusban újra filmvetítés a Goethe Intézet jóvoltából a csatornaparton. G. B.: Tervezünk szakmai továbbképzéseket némettanároknak. A programjainkkal kapcsolatos naprakész információkat és elérhetőségeinket a holnapunkon (www.gerhardsombor.org) és „Deutscher Verein Gerhard” nevű facebook-oldalunkon találják. KOCSIS Lenke A riportpályázat az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium támogatásával valósul meg. Mivel a határidő vége előtt több írás is érkezett a pályázatunkra, így azokat, amelyek most nem kerültek be a lapba, az április 19-ei és a 26-ai számban közöljük. 2018. április 12. 13