Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A japán diákmozgalomnak történelmi-politikai,<br />
valamint gazdasági hátterei<br />
voltak.<br />
A történelmi-politikai háttér a II. világháború<br />
befejezéséig vezethető vissza, amikor<br />
Amerika megszállta a vesztes országot, és habár<br />
meghagyta a császárságot, arra kényszerítette<br />
Japánt, hogy új alkotmányában vállaljon<br />
kötelezettséget arra nézve, hogy nem<br />
tart fenn hadsereget és örökre lemond a háborúról.<br />
Ezek az elképzelések addig voltak<br />
alkalmazhatók, amíg Kína be nem lépett az<br />
1950-ben kitört koreai háborúba. Azt követően<br />
az Egyesült Államok – befolyásának fenntartása<br />
és a baloldali veszély elhárítása érdekében<br />
– visszaállította Japán szuverenitását,<br />
de aláírt vele egy biztonsági szerződést is.<br />
Japán gazdasága gyors ütemben tért<br />
magához a háború befejezése után, és a<br />
hatalmon lévő Liberális Demokrata Párt<br />
elválaszthatatlannak tartotta a gazdasági<br />
fejlődést az amerikai-japán biztonsági<br />
szerződéstől. Így Japánban is hasonló volt<br />
a társadalmi helyzet, mint Nyugat-Németországban:<br />
a gazdasági fellendülés mellett<br />
konzervatív társadalmi légkör alakult ki. De<br />
Nyugat-Németországgal ellentétben, Japánban<br />
nemcsak a Szocialista Párt (JSZP),<br />
hanem a Kommunista Párt (JKP) is meglehetősen<br />
erőssé vált, és komoly befolyása<br />
1968 – A szabadság ígérete<br />
Diáklázadások Japánban<br />
Marcuse, Mao és társai nemcsak az Egyesült Államokra és Európára voltak nagy hatással,<br />
de 1968-ban Japánra is. Az ottani marxista gondolkodók is nagyban befolyásolták<br />
a japán ifjúságot, elsősorban Marujama Maszao politológus, aki a hirosimai<br />
atomtámadás alatt volt katona.<br />
TÜNTETÉSHEZ ÖLTÖZVE<br />
volt az értelmiség meg a diákság köreiben.<br />
Így, miután Kisi Nobuszuke miniszterelnök<br />
aláírta a vitatott biztonsági szerződést, százezres<br />
tömegek tüntettek az ellen a JSZP, a<br />
JKP, a szakszervezetek,<br />
a diákszervezetek, a<br />
nőszervezetek és más<br />
civil szervezetek kezdeményezésére.<br />
Habár<br />
a japán-amerikai<br />
biztonsági szerződés<br />
mégis hatályba lépett,<br />
az ellene irányuló tiltakozások<br />
eredményeként<br />
lényegesen megerősödött<br />
a baloldali<br />
pártok és szervezetek<br />
befolyása. A legerősebb<br />
ilyen baloldali<br />
szervezet a Forradalmi<br />
MÚLTIDÉZŐ<br />
milliót, amire a felsőoktatási intézmények<br />
és az egyetemi infrastruktúra nem volt felkészülve.<br />
Ennek következményeként a diáktüntetések<br />
országszerte felgyorsultak:<br />
az egyetemisták sztrájkja Tokióban kezdődött<br />
az orvosi gyakornoki rendszer ellen,<br />
mert az egyetem által kijelölt kórházakban<br />
ingyen kellett gyakornokoskodniuk.<br />
A sztrájk átterjedt száztizenöt egyetemre,<br />
Marxisták nevű csoportosulás<br />
volt, amely<br />
A JAPÁN TÜNTETŐK FELSZERELÉSE: SISAKOK ÉS SÍP<br />
Mao Ce-tung kínai és Kim Ir Szen észak-koreai<br />
diktátor mintájára próbálta megdönteni<br />
a japán társadalmi rendszert, és jelentős<br />
befolyással bírt a diákszervezetekre.<br />
A hatvanas évek végén, nem utolsósorban<br />
a gazdasági fellendülés következményeként,<br />
az egyetemi hallgatók száma jelentősen<br />
megnövekedett és elérte a másfél<br />
többek között a Nihon Egyetemre, ahol az<br />
adóhatóságok vizsgálata nyomán kiderült,<br />
hogy az intézmény nem szabályosan használta<br />
fel a hallgatók tandíját. A Nihonon tizenöt<br />
órán keresztül harmincötezer diák<br />
tüntetett. A tüntetések még radikálisabban<br />
újraindultak, amikor Szató Eiszaku miniszterelnök<br />
a megegyezés utáni napon viszszavonta<br />
a diákokkal kötött megegyezést.<br />
Ezért a Tokiói Egyetem diákjai harmincöt<br />
órán keresztül ostromolták az egyetemet,<br />
vízágyúval és füstbombákkal támadva a<br />
rohamrendőrökre.<br />
A Narita nemzetközi repülőtér építése<br />
ellen is tüntettek a diákok, de a vietnami<br />
háború volt leginkább ellenükre, mivel<br />
az amerikai bombázók gyakran japán repülőterekről<br />
szálltak fel. A politikai megmozdulások<br />
kiterjedtek Okinavára, az amerikai<br />
megszállás alatt lévő csendes-óceáni kis<br />
szigetcsoportra, aminek japán közigazgatás<br />
alá való visszahelyezését követelték. Németországhoz<br />
hasonlóan Japánban is megalakult<br />
a Vörös Hadsereg Frakció.<br />
Okinava végül 1972-ben visszakerült Japánhoz,<br />
a tokiói kormány felvette a diplomáciai<br />
kapcsolatokat a Kínai Népköztársasággal,<br />
a vietnami háború a vége felé<br />
közeledett és a japán fiatalság nagy része<br />
elfordult a politikától.<br />
MESSMANN István<br />
<strong>2018.</strong> <strong>április</strong> <strong>12.</strong> 17
Change language