Views
3 months ago

Családi Kör, 2018. május 10.

egypercesek A

egypercesek A csetnikvezér elment, hívei leütöttek egy embert Vasárnap délelőttre nagygyűlést hirdetett meg a Szerb Radikális Párt. Az eseményt Herkócán akarták megrendezni, a rendőrség azonban betiltotta a gyülekezést, és nagy erőkkel biztosította a helyszínt, hogy senki se juthasson be a szerémségi faluba. Ezért Vojislav Šešelj és hívei a Herkócától hét kilométerre lévő Jarak nevű faluban jöttek össze, ahol a háborús bűnökért elítélt politikus a sajtónak kijelentette, azért jött, hogy provokáljon. Nem sokkal azután, hogy véget ért a radikálisok összejövetele Jarakon, és Vojislav Šešelj is elhagyta a helyszínt, incidens történt. A Szerb Radikális Párt híveinek egy csoportja rátámadt Đorđe Žujovićra, a Liberális Demokrata Párt elnökségi tagjára, aki egy megafonba azt kiabálta: „Šešelj háborús bűnös. Ezt egész Szerbiának tudnia kell!” Először Žujović fejét érte ütés hátulról, amit további ütések követtek. A dulakodás helyszínére további radikálisok érkeztek, ők végül is megakadályozták egy nagyobb konfliktus kialakulását. Ezután Žujović rendőri kísérettel hagyta el a települést. A történtek után Nenad Čanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke kijelentette: „Vojislav Šešelj, a radikálisok elnöke Herkócán bebizonyította, hogy komoly értelmezési zavarok vannak ebben az országban. Ugyanis ha egy háborús bűnökért elítélt egyén azzal fenyegetőzhet, hogy megismétli a bűncselekményeket, amelyek miatt tíz év börtönbüntetésre ítélték azon a helyen, ahol 26 évvel ezelőtt ezeket a bűncselekményeket elkövette, arra az ügyészségnek mindenképpen lépnie kellett volna valamit.” Nemanja Stjepanović, az Emberi Jogi Alap képviselője szerint pedig a herkócai történések arra utalnak, mintha az állam a fasizmus és antifasizmus közé állt volna. „Az állam nem határolódik el egyértelműen, nem mondja ki világosan, hogy mindez elfogadhatatlan. Kiváló alkalom lett volna a herkócai esemény, hogy az állam kimutassa: nem tartja tolerálhatónak az ilyen lépéseket” – mondta a jogvédő, hozzátéve: ha a hatóságok nem reagálnak, az azt fogja jelenteni, hogy az állam ismét Šešelj pártját fogja, noha úgy tűnik, a radikálisok elnökének ismét a „kedvenc ellenzéki vezető” szerepe jutott – ahogyan az már egyszer megtörtént a miloševići időkben. Šešelj a 26 évvel ezelőtt megtartott, hírhedt radikális nagygyűlés évfordulójára érkezett volna Herkócára. Az akkori nagygyűlés után, 1992-ben kezdődött el a vajdasági horvátok erőszakos kitelepítése. Előzetesen a Demokrata Párt, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga és a Liberális Demokrata Párt is bejelentette, hogy tagjai elmennek Herkócára, hogy megakadályozzák a nagygyűlést. Egy képeskönyv miatt lemondott Ana Brnabić, de Vučić ezt nem fogadta el Az én szivárványos családom címet viselő horvátországi képeskönyv miatt keveredett vitába Nenad Popović innovációs miniszter és Ana Brnabić kormányfő. Az óvodáskorú gyerekek számára készült képeskönyv olyan családokat ábrázol, ahol a kisfiúnak, Rokkónak két anyja, a kislánynak, Annának pedig két apja van. Sajtóinformációk szerint a kormányfő és a miniszter összeszólalkozását kihasználva két további miniszter, Zorana Mihajlović és Jadranka Joksimović is a kormányfőre támadt a pénteki kormányülésen, mely kis híján Ana Brnabić bukásával végződött. A lap értesülései szerint a Brnabić és Popović közötti verbális összetűzésbe belekeveredő két másik miniszter Popović pártját fogta, aki két nappal ezelőtt egy Twitter-bejegyzésben fejezte ki nemtetszését a képeskönyvek miatt. Ana Brnabić benyújtotta lemondását a köztársasági elnöknek, Aleksandar Vučić azonban azt mondta, hogy erről szó sem lehet – írta a Novosti napilap. Ezzel a vitával ismét feszültté vált a viszony a két miniszter, illetve a kormányfő között, a kedélyeket Vučić nyugtatta le, és arra figyelmeztette őket, hogy ne keveredjenek konfliktusokba a nyilvánosság előtt. Ana Brnabić azt nyilatkozta, hogy kormányra kerülése óta ez volt az egyik legnehezebb napja. Tanjug Hat hónap börtönre ítélték a hajléktalant felgyújtó kiskorú édesanyját Gyermek elhanyagolásának bűntette miatt ítélték hat hónap börtönre Draginja J.-t, aki annak a kiskorú fiúnak az édesanyja, aki tavalyelőtt decemberben az újvidéki Felszabadulás sugárúton felgyújtott egy hajléktalant. Gyermekelhanyagolásért legfeljebb három év szabadságvesztés szabható ki. Az égési sérülések miatt a hajléktalan, Dragutin Todorčević a kórházba szállítást követően rövidesen elhunyt, a tizenkét éves fiút viszont kora miatt nem vonhatták felelősségre. Az újvidéki alapfokú bíróság közölte, hogy az ítéletet, mely nem jogerős, április 25-én hirdették ki, miután a főtárgyaláson ismertették a bizonyítékokat. A szabadságvesztés idejébe beszámítják azt az időt is, amíg az édesanya vizsgálati fogságban volt. Ennek időtartamát a bíróság nem ismertette, ugyanis az ítéletet csak ezután továbbítják az ügyészségnek és az elítéltnek. A bíróságnak korábban gondja volt a vádlott beidézésével, ugyanis miután kiengedték az előzetes letartóztatásból, nem jelent meg a tárgyalásokon, ezért körözést adtak ki ellene. Az ítéletet azonban már a vádlott jelenlétében mondták ki. A rendőrség korábban többször tett feljelentést az édesanya ellen, amiért elhanyagolta gyermekét, de elérhetetlen volt az igazságszolgáltatás számára, ugyanis gyakran váltogatta tartózkodási helyét. Megölték az Arkan elleni gyilkosság egyik elkövetőjét A Szerbiai Belügyminisztérium hivatalosan is megkapta azt az értesítést, amelyből egyértelműen kiderül, hogy Johannesburgban megölték Milan Đuričićet, akit a bíróság bűnösnek talált Željko Ražnatović Arkannak és két barátjának a meggyilkolásában való bűnrészesség miatt. A Szerbiai Belügyminisztérium az Interpolon keresztül, a dél-afrikai munkatársaknak köszönhetően, megkapta a Johannesburgban meggyilkolt személy ujjlenyomatait, s az elemzések után bebizonyosodott, hogy Milan Đuričićről, Arkan gyilkosáról van szó – írják a belgrádi újságok. Đuričićet – aki 2006 óta, amikor harminc év börtönbüntetésre ítélték, szökésben volt – április 25-én ölték meg Johannesburgban. 6 2018. május 10.

Horvátok és magyarok ellen elkövetett háborús bűnök miatt körözött szerb férfit fogtak el Romániában Horvátok és magyarok ellen elkövetett háborús bűnök miatt körözött szerb férfit fogott el szombaton a román határrendészet a galaci (Galati) dunai kikötőben, közölte román határrendészeti információkra hivatkozva a Magyar Távirati Iroda. A román rendőrség közleménye szerint az 50 éves férfi ellen az eszéki törvényszék ítélete alapján szombaton bocsátottak ki európai elfogatóparancsot a horvát hatóságok. A férfi – akit a határrendészet közleménye Stevan B.-ként említ – az elfogatási parancs kibocsátásának napján egy szerb zászló alatti dunai hajó legénységének tagjaként jelentkezett Galacnál a Romániába való belépésre. A közlemény a nemzetközi elfogatóparancsból azt idézi, hogy a keresett férfi 1991 és 1995 között egy félkatonai alakulat tagjaként horvát és magyar személyek elleni terrorakciókban vett részt. A határrendészet közleménye szerint Stevan B. letartóztatását és kiadását azért kérték a horvát hatóságok, mert a férfi ellen egy 1991 szeptembere és decembere között elkövetett tömeggyilkosság ügyében vizsgálódnak. A galaci táblabíróság szombaton elrendelte a szerb férfi őrizetbe vételét, és még aznap 15 napig érvényes ideiglenes letartóztatási parancsot bocsátott ki ellene. Mintegy ezer egészségügyi munkás vándorol külföldre minden évben Szerbiából évente mintegy ezer egészségügyi munkás megy külföldre – írja a Politika napilap. Az egészségügyi dolgozók leginkább az alacsony fizetés és a rossz munkakörülmények miatt távoznak, de az elvándorláshoz az is hozzájárul, hogy nincs lehetőség a szakmai előrelépésre. Legnagyobb számban az egészségügyi technikusok, illetve nővérek hagyják el az országot, a többéves tapasztalattal rendelkezők éppúgy, mint a pályakezdők. Az egészségügyi nővérek Szerbiában havonta átlagosan harminchétezer dinár fizetést kapnak, míg Németországban ezerháromszáz eurót is megkeresnek. CNN: Tizenegy ok, amiért érdemes Szerbiába látogatni A CNN Travel az amerikai turistáknak tizenegy olyan szerbiai turisztikai helyszínt – Belgrád, Újvidék, Szabadka, Tara-hegység… – ajánlott a napokban, amely miatt érdemes Szerbiába látogatni. Az első helyen a főváros szerepel, elsősorban a Belgrádban tapasztalható éjszakai élet miatt ajánlja a CNN a város felkeresését. Külön kiemelik a Knez Mihailova utcát, valamint a Skadarlija bulinegyedet. Az amerikai hírtelevízió szerint a Belgrádhoz közeli Zimonyt a nagyszámú, víz mellett található étterem miatt érdemes meglátogatni. A riport Újvidéket a szerb Athénként emlegeti: a székváros szerintük a kultúra és az oktatás központja, a látnivalók között pedig a Szabadság teret, a városházát és a nagytemplomot említik. Szabadka olyan, mint a mesékben – így írja le az észak-bácskai várost a CNN, amely elsősorban az építészete miatt sorolta a várost a látnivalók közé. Annak, aki Szabadkára látogat, okvetlenül meg kell néznie a városházát és a városközpont más épületeit. A természet kedvelőinek a CNN kiemeli a Kopaonik és a Tara vidékét, ez utóbbi esetében azt a több mint kétszáz kilométernyi séta- és kerékpárutat, amely az érintetlen természeten vezet keresztül. A Tarcal-hegységet (Fruška gora) Szerbia bortermelő központjának nevezik, ahol több mint hatvan borászat és tizenhét kolostor található, közülük a legrégebbi a 15. századból való. – Egyedülálló természeti jelenség – így nevezik meg a Đavolja Varošt, amely ugyancsak felkerült a látnivalók listájára, akárcsak a zlatibori Drvengrad, „a 19. század stílusában épült sajátos etnofalu” és a šargani nyolcas (Šarganska osmica), a keskeny nyomtávú vasút, „a mérnöki tudomány csodája 1925-ből”. Aki augusztusban látogat Szerbiába, annak mindenképpen ajánlják a gučai fesztivált, a trombitások seregszemléjét. A Tanjug híre szerint az egyetlen kolostor, amely felkerült a CNN ajánlólistájára, a Studenica kolostor, amely az UNESCO világörökségi listáján is szerepel. Óránként 228 kilométerrel száguldozott, 30 nap börtönre ítélték A közlekedési rendőrök a Belgrád– Niš-autópályán megállítottak egy járművet, melyet egy 41 éves külföldi állampolgár vezetett 228 kilométer/órás sebességgel. egypercesek A száguldozó férfit a közlekedési rendőrök az elfogóautóval érték utol az autópályán Jagodina közelében. Agresszív gépjárművezetés miatt gyorsított eljárásban a jagodinai szabálysértési bíró elé idézték, ő harminc nap börtönbüntetésre ítélte, és kilenc hónapra eltiltotta a Szerbia területén történő járművezetéstől – közölte a belügyminisztérium. Az önvezető autó nem mindig tudja, hol van, és nem szereti a jelzőlámpát Amerikában, Kalifornia államban elvileg ötven cég tesztelheti az önvezető autókat: az autonóm járművek meglehetősen sok problémás esetet produkálnak, amelyekből kirajzolódnak a tendenciák, illetve az is, hogy mi mindent kell még javítani ahhoz, hogy az önvezető kocsik valóban biztonságosak legyenek. A hvg.hu számolt be arról, hogy valamennyi, az amerikai állami közutakon jelenlévő autonóm jármű tesztelőjének évente jelentést kell adnia a felügyeleti szerveknél, jelen esetben a California Department of Motor Vehicles (DMV) szervezetnél arról, hogy milyen problémás helyzeteik adódtak. A jelenteni való esemény lényegében az a szituáció, amikor egy váratlan helyzet miatt vissza kell vennie az irányítást az embernek a robottól. Az esetek közül a legjellemzőbb, amikor a rendszernek problémája akad a környezete érzékelésével. Volt például eset, amikor a felügyelő sofőrnek azért kellett visszavennie a kormányt, mert az autó rosszul végezte el a manővert, vagy a közlekedési lámpák jelzéseinek értelmezésével akadt gondja a járműnek, vagy a gyalogátkelőknél nem adta meg az elsőbbséget. Előfordult az is, hogy későn fékezett, amikor előtte hirtelen lassítottak. Volt olyan eset is, hogy a GPS „nem tudta”, hol van a jármű. Akadt példa arra is, hogy a felfestések között ingázott az autó. HÍRFORRÁSUNK: 2018. május 10. 7