Családi Kör, 2018. június 7.

egypercesek
Szlovéniában győzött a jobboldal
A szinte véglegesnek mondható hivatalos
eredmények alapján – 99,89 százalékos
feldolgozottságnál – Janez Janša volt
miniszterelnök pártja, az eddig ellenzéki,
jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS)
nyerte meg a vasárnapi előrehozott parlamenti
választásokat.
Az SDS 24,96 százalékkal az első helyen áll,
és 25 mandátumot szerzett a parlamentben.
Marjan Šarecnek, Kamnik város polgármesterének
nemrég alapított balközép pártja, a
Marjan Šarec Listája (LMS) 12,66 százalékkal
és 13 mandátummal a második, a Szociáldemokrata
Párt (SD) 9,92 százalékkal, 10 mandátummal
a harmadik helyen végzett.
Az említett pártokon kívül a 4 százalékos
parlamenti küszöb felett teljesített Miro Cerar
ügyvivő kormányfő pártja, a Modern Közép
Pártja (SMC) 9,75 százalékkal (10 mandátum),
a Baloldal (Levica) 9,29 százalékkal (9 mandátum),
az Új Szlovénia (NSi) 7,13 százalékkal
(7 mandátum), Alenka Bratušek volt miniszterelnök
pártja (Stranka AB) 5,12 százalékkal
(5 mandátum), a nyugdíjaspárt (DeSUS) 4,91
százalékkal (5 mandátum) és a Szlovén Nemzeti
Párt (SNS) 4,20 százalékkal (4 mandátum).
A fenti adatok szerint sem az SDS, sem az
LMS nem tud majd kompromisszumok nélkül
kormányt alakítani, mivel egyikük sem
tudott elegendő szavazatot begyűjteni. Önálló
kormányalakításhoz 46 képviselő támogatására
van szükség a 90 fős parlamentben.
A garantált magyar kisebbségi képviselői
helyért ketten versengtek: a mandátumot
Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati
Nemzeti Közösség Tanácsának
elnöke, Lendva alpolgármestere szerezte
meg a szavazatok 60,32 százalékával, míg
Sobocan Gabriella, az előző képviselő, Göncz
László munkatársa 39,97 százalékot ért el.
A szavazásra jogosultak 51,97 százaléka
vett részt a választásokon, akárcsak négy
évvel ezelőtt.
A szlovén parlament alakuló ülésére várhatóan
július közepén kerül sor. Ezt követően
az államfőnek harminc nap áll rendelkezésére,
hogy javaslatot tegyen az országgyűlésnek
a miniszterelnök-jelölt személyére.
Borut Pahor kormányfő korábban már
kijelentette, hogy a relatív győztesnek, ez
esetben elsőként Janez Janšának ad mandátumot
a kormányalakításra. Ezután a parlamentnek
legkorábban 48 óra elteltével,
legkésőbb 7 napon belül szavaznia kell a
6 2018. június 7.
miniszterelnök-jelöltről. Amennyiben nem
jár eredménnyel a szavazás, az államfő 14
nap múlva új miniszterelnököt jelölhet, de
a parlamenti pártok is jelölhetnek, ehhez
legalább 10 aláírásra van szükség.
Harminchárom pénzügyőrt
állítottak elő Röszkén
Razziáztak a röszkei határátkelőn, harminchárom
ott dolgozót állítottak elő a
múlt héten, korrupcióval gyanúsítják őket.
A kihallgatások után folyamatosan vették
őrizetbe őket. Az őrizetbe vételt követően
nem jogerősen elrendelték tizenhárom
gyanúsított előzetes letartóztatását június
30-ig – közölte a Szegedi Járásbíróság.
Az index.hu cikke szerint a Központi Nyomozó
Főügyészség Szegedi Regionális Osztálya
azért kérte az előzetesbe helyezésüket,
mert szerintük megalapozottan gyanúsíthatóak
azzal, hogy „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatóság
Határrendészeti Főosztályának vámés
pénzügyőri munkatársaiként, hivatalos
személyként eljárva, működésükkel kapcsolatban
a Magyarország területéről kilépő
ismeretlen polgároktól Röszke Autópálya
határátkelőhelyen lévő kiutas ÁFA szolgálati
helyen több alkalommal pénzt vettek át”.
A gyanúsítottak rendszeresen, hosszabb
időn keresztül, egymás tevékenységéről
tudva, szervezetten, beosztásukat felhasználva
követték el a bűncselekményt.
A bíróság szerint a bűncselekmény tárgyi
súlya és magas büntetési tétele miatt megalapozottan
kell tartani attól, hogy megszöknének
vagy elrejtőznének a hatóságok
elől. Ráadásul esetükben tartanak attól is,
hogy az eddig fel nem derített bizonyítékokat
megpróbálnák megsemmisíteni, vagy a
tanúk befolyásolásával próbálnák megnehezíteni,
meghiúsítani az eljárást.
A bíróság döntését az ügyész tudomásul
vette, de a gyanúsítottak és védőik fellebbezést
jelentettek be, így a végzések nem
emelkedtek jogerőre.
Képviselőnként 2000 euró, az
államfőnek 300 000 dinár – havonta
A szerbiai miniszterek fizetése az eddigi
85 000 helyett 250 000, a képviselőké az eddigi
70 000 helyett 275 000 dinár lesz – ha
elfogadják azokat a módosítási indítványokat,
amelyek az állami szektorban dolgozók
bérének növelésére irányulnak. A javaslatot a
szorzók ügyében illetékes Fiskális Tanács terjesztette
elő. Az indítvány szerint a kormányfő
és az államfő havi fizetése 300 000 dinár lenne
a jelenlegi 100 000, illetve 125 000 helyett.
Sajtóinformációk szerint az orvosok és pedagógusok
bére is növekedne, a munkahelytől
függően, akár a 110 000 dinárt is elérhetné.
A javaslat szerint az állami szektorban
dolgozók bérét egységesen kellene meghatározni
a fizetésekre vonatkozó törvénnyel.
A tanács elemzése ugyanis megállapította,
hogy Szerbiában a fizetéseket objektív
kritériumok nélkül, több tíz eltérő alap és
mintegy száz szorzó szerint határozzák
meg. Ennek következtében ugyanazért a
munkáért eltérő fizetéseket kapnak az emberek,
az eltérés akár 70 százalékos is lehet.
Istinomer: Vučić tízből
egyszer mond igazat
Aleksandar Vučić egy éve tartó köztársasági
elnöki megbízatása kapcsán vizsgálta meg
az államfő kijelentéseit az Istinomer (Igazságmérő)
portál, és arra a megállapításra jutott,
hogy kijelentéseinek több mint kilencven
százaléka nem felel meg a valóságnak.
Az igazság kategóriában vizsgált 33 kijelentés
9 százaléka bizonyult igaznak.
– Ebben az időszakban Szerbia köztársasági
elnöke egy ígéretét beváltotta, ötöt
pedig nem – közli az Istinomer.
A következetesség kategóriában Vučić
két kijelentését vizsgálták meg, mindkettő
esetében az derült ki, hogy az elnök nem
következetes.
– A köztársasági elnöki megbízatásának
eddigi egy éve alatt Vučić számos alkalommal
saját hatáskörét is túllépte: például a kormányfőválasztás
vagy a népesedéspolitika
intézkedéseinek kérdésében – áll a cikkben.
Miután az Istinomer hozzájutott a hivatalos
adatokhoz, kiderült, hogy nem teljesült
Aleksandar Vučić arra vonatkozó ígérete
sem, hogy 2017-ben Szerbia kilométerekben
számolva több autópályával fog rendelkezni,
mint Horvátország. Az adatok
szerint Szerbiában a múlt évben annyi kilométer
autópálya-szakasz volt, amennyivel
Horvátország már 2003-ban is rendelkezett.
Szerbiában 550 kilométernyi szakasz hiányzik
ahhoz, hogy utolérje szomszédját, de ez
is csak abban az esetben lenne érvényes,
ha Horvátországban közben nem épülne
autópálya.
Tanjug/AP, Darko Vojinović