Halottak napja a világ körül-converted (1)
Transform your PDFs into Flipbooks and boost your revenue!
Leverage SEO-optimized Flipbooks, powerful backlinks, and multimedia content to professionally showcase your products and significantly increase your reach.
HALOTTAK NAPJA A VILÁG<br />
KÖRÜL<br />
Iskolánk online magazinjának Mindenszentek napi különszáma; forrásunk az<br />
internet bugyrai
ISMERTETÉS TÖBB ORSZÁG<br />
HAGYOMÁNYAIRÓL<br />
• Lélektisztító rituálék, cukorkagyűjtögetés, álarcosbálok. A <strong>világ</strong>ban számtalan<br />
módon emlékezünk elhunyt szeretteinkre, egyvalami azonban mindenhol<br />
közös: ezen a napon gyertyafény kíséretében idézzük fel azoknak az<br />
emlékét, akik sajnos már nincsenek közöttük.
HALOTTAK EMLÉKEZETE EGYÉB<br />
KERESZTÉNY FELEKEZETEKNÉL<br />
• Az eredetileg katolikus ünnepet és népi hagyományait más felekezetek is<br />
átvették. Így nemcsak a katolikus hívek ünnepe, hanem a reformáció több<br />
felekezete is elfogadta. Az evangélikusok és az unitáriusok hivatalosan is<br />
elismerték. Az evangélikusok a mindenszentek ünnepét is és a halottak<br />
napját is megtartják, abban az időpontban, mint a római katolikusok, bár<br />
nem tartozik a fő ünnepek közé. A reformátusok csak szokásjog alapján, a<br />
templomon kívül emlékeznek meg az elhunytakról. Az ortodox<br />
kereszténységünnepi naptárában több halottak <strong>napja</strong> is szerepel. A bizánci<br />
szertartásban a pünkösd előtti szombaton ünneplik. A halottak napját az<br />
anglikán egyházban nem tartják meg, bár a vallás bizonyos irányzatai –<br />
amelyek nyitottak a katolicizmus irányába – újra visszaemelték a<br />
megemlékezéseket.
HALOTTAK NAPJA A MAGYAR<br />
KERESZTÉNY KÖZÖSSÉGEK<br />
KÖRÉBEN<br />
Magyarországon a két egymást követő ünnephez kötődő szokások<br />
széles körben élnek a nem katolikusok között is. A régi magyar<br />
népnyelvben „lölkök <strong>napja</strong>” (=lelkeknek emlékezete) elnevezése<br />
volt. A protestánsok régebben nem gyújtottak gyertyát, csak a<br />
reformáció emléknapján október 31-én mentek ki a temetőbe,<br />
mindenszentekkor vagy halottak napján nem. Mára az ünnepkör a<br />
protestáns magyar közösségeknél három-, négynaposra bővült, és<br />
november elsején és/vagy másodikán is kimennek a sírkertbe.<br />
Sokan gyertyát is gyújtanak
A HALOTTAKRA VALÓ<br />
MEGEMLÉKEZÉS EREDETE<br />
• A halottak napi kultúrkör, amit mi Európában ünneplünk, ahogy az amerikai<br />
Halloween is, Mindenszentek előestéjén, az ősi kelta samhain ünnepből ered.<br />
Akkor csak két évszakot tartottak számon: a termékenyet a pihenős, halott<br />
évszak követte. A kettő váltásakor, az őszi napéjegyenlőség idején<br />
ünnepelték a terménybetakarítás végét és az óévet. A természet halálát<br />
párhuzamba vonták az emberi halállal. Úgy tartották, ezen a napon a tér és<br />
idő szabályai érvényüket vesztik, és a halott lelkek visszatérnek, hogy új testet<br />
találjanak maguknak: e lelkeket igyekeztek elriasztani. Ez a motívum máig<br />
visszatér a különböző népek ünnepében.
KÍNAI MEGEMLÉKEZÉS<br />
• A Qingming (Csingming – halottak <strong>napja</strong>) hagyománya több mint 2000 évre<br />
nyúlik vissza Kína történelmében, amikor a helyiek őseik iránti tiszteletüket<br />
fejezik ki. Az év ezen időszakában az emberek nemcsak kitakarítják, rendbe<br />
rakják elhunyt rokonaik sírját, hanem különböző felajánlásokat is tesznek,<br />
virágokat, élelmiszert és más, a halott által kedvelt dolgokat helyeznek a<br />
sírra. Elkészítik a kedvenc ételeiket, visznek nekik egy üveg bort és különböző,<br />
papírból készült tárgyakat vagy hamis papírpénzt égetnek a sírjaiknál, hogy<br />
az eltávozottak ne szenvedjenek hiányt semmiben. Külön érdekesség, hogy<br />
manapság egy egész iparág épült Kínában a papírból készült okoseszközök<br />
gyártására, amelyeket a helyiek előszeretettel égetnek el rokonaik sírjánál.<br />
Füstölőt is égetnek, ami közben kívánságokat mondanak el a maguk és<br />
családjuk számára.
QINGMING - KÍNA
PAPÍRTÁRGYAK, AMIKET A SÍRNÁL<br />
ÉGETNEK EL.
HAMIS PÉNZKÖTEGEK
QUINGMING - KÍNA
PÁR EXTRA INFORMÁCIÓ<br />
Ez egy nemzeti ünnep, Április 5 környékén tartják, Sírtakarító napnak is nevezik.<br />
Az emberek meggyászolják elhunyt szeretteiket, különböző dolgokat, például<br />
friss ágakat is elhelyezve a síron, illetve ételt raknak a sír elé. Létezik egy<br />
kilencszázéves festmény, a Folyóparti jelenet, ami ezt a napot mutatja be.
VOODOO<br />
• Haitin a mágikus vallás hívei ezen a napon összegyűlnek, és többen közülük<br />
Gedének, a vudu halottak istenének öltöznek, vagy éppen felajánlásokat<br />
tesznek neki. Gyertyákat, ételt és habanerós rumot tesznek ki, és az egész<br />
napos dobolás közben vannak akik véráldozatot mutatnak be, és megint<br />
mások az átszellemültség közepette genitáliákat is bedörgölik a csípős<br />
rummal. Gede<br />
• egyben a termékenység istene is, így időnként előfordul, hogy élet és halál<br />
az ünnepség közepén bősz kopulálásban találkozik
HALLOWEEN<br />
A legismertebb mind közül, azt talán mégis kevesen tudják, hogy a<br />
töklámpásoscsokivadászos ünnep valójában a kelta újév kezdete,<br />
egyben az a nap, amikor a lelkek a holtak birodalmába<br />
vándorolnak. Maga a beöltözés és a kivájt tök már egy plusz<br />
csavarral került a történetbe
SZÍNES SÁRKÁNY ÉS<br />
FIAMBRE<br />
Jöjjenek a derűsebb szokások<br />
• Guatemalában november 1-jén élénk<br />
színekbe öltözött emberekkel telik meg a<br />
temető: színes díszekkel dekorálják a sírokat,<br />
majd közösen elkészítik az ég és föld között<br />
kaput nyitó hatalmas szélsárkányszerűséget.<br />
Miután elkészültek, a temetőben együtt<br />
elfogyasztják a fiambrét, ami egy tojásból,<br />
kolbászból, felvágottakból, kukoricából,<br />
kelbimbóból és más zöldségekből készült<br />
egytálétel. Fiambrét az évnek csak ezen a<br />
napján esznek, és az udvariasság<br />
megkívánja, hogy az arra járó idegeneket is<br />
megkínálják vele.
EGY KÜLÖNLEGES ÉTEL<br />
Az Andok egyes részein halottak napján guagua de pant esznek<br />
colada moradaval: ebből az elsőbbik egy csecsemő formájú édes,<br />
töltött sütemény, a második pedig a hozzá kínált sötétbordó lekvár,<br />
melyet felénk ismeretlen gyümölcsökből, és piros bogyósokból<br />
készítenek. Ezeket a házilag készült fánkokat általában a sír mellett<br />
fogyasztják el a családtagok.
DÍA DE LOS MUERT – A MEXIKÓI<br />
HALOTTAK NAPJA<br />
• A mexikóiak november első két napján ünneplik a Día de los Muertos-t, azaz<br />
a halottak napját. Ilyenkor a családok és közintézmények oltárokat állítanak<br />
halottaik emlékére, sokan pedig a temetőben éjszakáznak, ahol díszítenek,<br />
takarítanak, közösen fogyasztják el az elhunyt kedvenc ételeit vagy éneklik<br />
el kedvenc dalait. Az oltárok tradicionális elemei a koponyákat ábrázoló kis<br />
cukorkák és csokoládék, melyek azt hivatottak ábrázolni, hogy a halál nem<br />
csak keserű, hanem édes is lehet – ez tökéletesen jellemzi a mexikói emberek<br />
halálhoz való viszonyát. A cukorkák vásárlásakor – kérésre – egy élő<br />
családtag vagy barát nevét írják rá, a mexikóiak ezzel kívánnak gúnyt űzni a<br />
halálból.
A JELLEMZŐ ÉDESSÉGEK KINÉZETE
A MEXIKÓI ÜNNEPLÉS<br />
• A Los Dias de Muertos fesztivál a vigyorgó, táncoló csontvázakról híresült el<br />
<strong>világ</strong>szerte – itt az indián, azték hagyományok motívumai keverednek a<br />
kereszténységgel, egyébként különböző formában egész Latin-Amerikában<br />
ünneplik, a spanyol hódítók hozták be a területre. Az ünnep általában<br />
október 28-án kezdődik, beleesik Mindenszentek és a halottak <strong>napja</strong> is, így<br />
érinti november másodikát is. Családi körben emlékeznek a rokonok az<br />
elhunytakra elsősorban, de a tűzijátékok, karneváli hangulat az ünnep fő<br />
jellemzője. A halottakat étellel, itallal, ajándékokkal várják vissza a család<br />
otthonába, történeteket idéznek fel róluk.
PÁR KÉP A MEXIKÓI<br />
HANGULATRÓL
KEKRI: FINNORSZÁG<br />
MEGEMLÉKEZÉSE A HOLTAKRÓL<br />
• November elsején, sötétedés után több száz ember gyűlik össze a finnországi<br />
temetőkben, hogy gyertyákkal, örökzöldekkel és más téli növényekkel<br />
közösen díszítsék fel a sírokat, valamint megemlékezzenek elhunyt<br />
szeretteikről. A komor, mégis boldog hangulatú esemény alatt gyertyafények<br />
ezrei emlékeztetnek arra, hogy a holtak továbbra is velünk vannak és<br />
figyelnek bennünket. Az ősi finn hagyományokra visszatekintő karneváli<br />
ünnepségen, a Kekrin – mint a legtöbb betakarítási fesztiválon – nagy<br />
lakomákat és italozásokat csapnak a helyiek, amelyekből természetesen<br />
hagynak a már túl<strong>világ</strong>on lévő rokonaik, társaik számára is, még tányért is<br />
készítenek elő nekik. Régen ez volt az aratás utolsó ünnepe, pogány<br />
hagyományokkal. Ennek egyik eleme a szalmából készült Kekri kecske<br />
elégetése.
KEKRI: ILYEN KECSKÉKET SZOKTAK<br />
ELÉGETNI
Change language