közösségi komposztálás

⇨ az egészségünkre:
komposztálással elkerülhető a kertekben keletkező növényi anyagok (száraz
fű, lehullott lomb, nyesedékágak, gallyak) elégetése, amely helyi szinten
jelentősen növeli a különböző légszennyező anyagok, pl. az egészségre nagyon
káros szálló por (PM) koncentrációját.
Egy svájci tanulmány szerint egy nagyobb
kupac avar 6 órás égetésével
annyi szállópor keletkezik, mint 250
autóbusz 24 órai folyamatos közlekedése
során. Az Európai Unióban
közel 400 ezer ember halála
hozható összefüggésbe évente
a 2,5 mikrométernél kisebb szilárd
szennyező részecskékkel. Egy magyar
ember élete a jelenlegi szenynyezési
szint mellett átlagosan
6-8 hónappal rövidül.
a komposztálás lehetőséget ad
arra, hogy a komposztálható hulladékokban
lévő tápanyagok, ásványi
anyagok visszakerüljenek a talajba, a növényekbe, és ne a hulladéklerakókat
növeljük velük.
⇨ és nem utolsósorban öntudatunkra és a társas kapcsolatainkra:
komposztáló gondozása egy családon belül vagy a szomszédok, a közösség
által, fontos elméleti és gyakorlati tudást adhat, tapasztalatokat nyújthat
a résztvevők számára.
kapcsolódási pont, közösségépítő lehetőség is arra, hogy az emberek
hasznos környezeti célok mentén együtt tevékenykedjenek.
egyben követendő példa is a fiatalabb generációk számára, mivel láthatják,
hogy némi odafigyeléssel, a biológia segítségével a keletkező hulladék jelentős
része helyben kezelhetővé, hasznosíthatóvá válik.
öntevékenységre, tudatosságra, felelősségre, közösségépítésre nevel,
érzékenyebbé tehet a környezetvédelmi problémákra. Egészen más módon
nézünk egy almacsutkára, a dinnye héjára, a lenyírt fűre: már nem problémaként
kezeljük, hanem fontos alapanyagként, egy értékteremtő folyamat
részeként.
8