közösségi komposztálás

Ha egyenletesen kikelnek a magok, és a levelek egészségesnek tűnnek, nincs sárga
elszíneződés, perzselésre utaló jel, akkor a komposztunkat bátran felhasználhatjuk!
A rosszul csírázó, gyenge, fejletlen, sápadt növények viszont azt jelzik, hogy komposztunk
még nem elég érett, további érési időre van szüksége.
Vigyázzunk arra, hogy a rossz minőségű vetőmag meg ne tévesszen bennünket,
ezért ellenőrzésképp ugyanazon magvakból csíráztassunk talajon is.
Már esett szó a komposztok kedvező talajtani és növényélettani hatásáról. De
nem minden komposzt egyforma ám!
Fontos a minőség!
A komposzt minőségét alapvetően
az határozza meg, hogy
milyen nyersanyagokat használtunk
fel, és gondosan végeztük-e
el az ápolási munkákat.
Minél többféle alkotóelemből,
helyes arányban és módon állítottuk
össze a halmot, az kellő
mértékben felhevült, és gondosan
forgattuk is azt, szinte bizonyos,
hogy egy év alatt jó minőségű, főként nitrogént, foszfort, káliumot és
mikroelemeket tartalmazó komposztot kapunk. A belekerült gyommagvak már
elvesztették csírázóképességüket, az esetleges fertőzést okozó élőlények elpusztultak,
a csírázást gátló anyagok elbomlottak. A komposztban lévő tápanyagok és
hatóanyagok ellenállóbbá teszik a növényeket a kórokozókkal szemben, egészségesebbek
lesznek és akár több termést is hoznak.
A komposzt összetétele, alkotóelemei révén javítja a talaj tulajdonságait: lazábbá
válik, gyorsabban felmelegszik, jobban tudja tárolni a vizet és a hőt, így
növeli annak termékenységét.
Előzzük meg, hogy szennyező, illetve káros anyag kerüljön a komposztba!
A komposztálásra kerülő anyagokból gondosan távolítsuk el a csomagolással, díszítéssel,
reklám céljából odahelyezett, nem lebomló műanyag-fém anyagokat,
ill. azok maradékait. A virágcsokrok jellemzően nagyon sokféle ilyen anyagot tartalmazhatnak.
A házi komposztálás során ritkán találkozunk azzal a helyzettel, hogy a komposztálandó
anyag olyan összetevőket tartalmazna, amelyek károsak lehetnek a talajra
és a környezetre.
32