Kulcs a testhez

18 1. Az alapok
többé-kevésbé károsodtak. Az elkészítési folyamathoz hozzátartozik
különféle ízfokozó, színező- és adalékanyag, tartósítószer
használata is, amely ízesebbé, tartósabbá és eladhatóbbá teszi
az ételt.
• Az ilyen étel elfogyasztásával a szervezet nem csak nem jut
elegendő tápanyaghoz, hanem belekerülnek olyan vegyszerek
vagy más, szerves anyagok (például hormonok) is, amelyeknek
még tisztázatlan vagy inkább káros az élő szerevetre kifejtett
hosszú távú hatásuk. Az angol nyelvterületen ezt az ételt „junk
food”-nak nevezik.
TELÍTETT ÉS TELÍTETLEN
ZSÍROK, OLAJOK
A zsírok fontos energiaforrásai a szervezetnek. Csak ezek jelenlétében
tudnak felszívódni a zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E- és
K-vitamin).
A szervezet a zsírok felhasználásával, a légzéssel és szükség esetén
az izzadással biztosítja az állandó testhőmérsékletet.
A zsírok, olajok kémiai értelemben zsírsavak láncaiból állnak.
A zsírsav szénatom száma határozza meg a zsír halmazállapotát.
Főleg telített zsírsavakat tartalmaznak a kenhető, szilárd zsírok:
ezek jellemzően az állati zsírok. (Kacsa-, liba-, sertészsír, marhafagygyú,
vaj).
A telített zsírsavak egyenes láncai szorosan illeszkednek egymás
mellé, így lehetővé teszik nagy mennyiségű energia elraktározását
viszonylag kis helyen zsír formájában.
A növényi olajokban már telítetlen zsírsavak vannak. A telítetlen
zsírsavak legalább egy kettős kötést tartalmaznak: (-CH=CH-). A „C”
egy szénatomot, a „H” egy hidrogénatomot jelöl. A „-” egyszeres kémiai
kötést jelöl, a „=” az ún. kettős kötést mutatja.
A szénatomok kettős kötése szerint a következő csoportosítás
lehetséges:
• nincs kettős kötés: telített zsírsavak,