Közösségi tervezés Ajánlásgyűjtemény

AJÁNLÁSGYŰJTEMÉNY

K Ö Z Ö S D Ö N T É S , K Ö Z Ö S F E J L Ő D É S

KÖZÖSSÉGI TERVEZÉSI ÉS DÖNTÉSHOZATALI MÓDSZERTANI

TÁMOGATÁS, MINT KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSI ESZKÖZ

AJÁNLÁSGYŰJTEMÉNY

Közös döntés, közös fejlődés

Közös döntés, közös fejlődés - Közösségi tervezési és -

döntéshozatali módszertani támogatás, mint közösségfejlesztési

eszköz

Projekt azonosítószám: EFOP-5.2.2-17-2017-00112

Megrendelő: Védő Burok Közhasznú Egyesület

Készítette: Innoratio Kutatóműhely Közép-Európai Gazdaság- és Társadadalomfejlesztő Közhasznú

Egyesület

Európai Szociális Alap

Megjelenik: https://vedoburok.hu/

Borítókép: Shane Rounce (Unsplash)

2

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezető ............................................................................................................................................. 4

2. Projektösszegzés ................................................................................................................................... 5

3. Kutatási eredményeink ........................................................................................................................ 7

4. Jógyakorlatok ...................................................................................................................................... 10

4.1. Közösségi tervezés a családban ............................................................................................ 10

4.1.1. Family meetings ............................................................................................................. 10

4.1.2. Családi vállalkozások ..................................................................................................... 12

4.2. Szomszédságok és döntések ................................................................................................. 13

4.2.1. Döntéshozás a társasházakban ............................................................................................ 13

4.2.2. Szomszédok, mint gazdasági szövetségesek: a hegyközségek ............................... 14

4.2.3. A szabályozott szomszédsági viszonyon túl: szomszédünnepek ........................... 15

4.3. Települési civil döntéshozás és a közösségvezérelt helyi fejlesztés ................................ 17

4.3.1. Összefoglaló ................................................................................................................... 17

4.3.2. Egy kiemelt példa: Szügy község ................................................................................. 17

4.3.3. Újabb példa Györkönyből............................................................................................. 19

4.4. Településközi jógyakorlatok – a LEADER projektek ............................................................ 21

4.4.1. A LEADER program Kazáron ........................................................................................ 21

4.4.2. A LEADER program Pátyodon ...................................................................................... 23

4.4.3. LEADER az Őrségben ..................................................................................................... 24

5. Javaslatok .......................................................................................................................................... 27

3

BEVEZETŐ

A szakirodalmi megállapítások és jelen projekt keretében

végzett nagymintás nemzetközi survey adatfelvétel

eredményei is egyirányba mutatnak a népesség

társas kapcsolatai tekintetében: azokat érezzük magunkhoz

közelebb állónak, akik fizikailag is körbevesznek

minket. Az ember társas lény, ami jelenti egyfelől

azt, hogy megélhetése, gazdasági-biológiai életfenntartási

tevékenysége egy társas környezetbe ágyazott,

és anélkül teljesen elképzelhetetlen; másfelől pedig

jelenti azt is, hogy pszichés egészségét meghatározzák

ezek a társas kapcsolatok. Szükségünk van arra,

hogy valamilyen közösségbe tartozzunk, és a közösség

az emberi történelem előrehaladásával egyre

több szinten kerül értelmezésre - ezek a szintek pedig

összefüggenek. Azok, akik elkötelezettek családjuk és

szomszédaik iránt, általában elkötelezettebbek honfitársaik,

sőt, olyan nemzetközi politikai szervezetek

iránt is, mint a nemzetállamokat átfogó és közös politikai

közösségbe szervező Európai Unió. A korábbi

kutatásaink során azt is megállapíthattuk, hogy mindezek

köréből éppenséggel nem az Európai Unió vagy

a nemzet az, ami kiemelkedik az egyéni életben betöltött

fontosságuk szerint, hanem ezeket fontosságban,

igaz, csak kevéssé, de mégis megelőzi a szomszédság.

Ez nem azt jelenti, hogy a szomszédsági közösségi

szint rendkívüli mértékben volna fontosabb, hanem

csupán annyit, hogy egy egyáltalán nem elhanyagolható

közösségi színtérről van szó. Összességében tehát

azt állapíthatjuk meg, hogy az ember közösséghez

tartozásának a különböző szintjei egymásra épülnek

és hasonlóan határozzák meg saját magunkról és politikai

közösségekrők való gondolkodásunkat.

A szubszidiaritás kérdése erőteljesen kapcsolódik ehhez

a kérdéskörhöz: sokan gondolhatják, hogy az ember

politikai közösségeinek szintjei kioltják egymást:

minél inkább koncentrálunk az Európai Unióra, vagy

épp településünk többi lakóira, "földijeinkre", annál

kevésbé koncentrálunk a nemzettársainkra. Az eredmények

azt mutatják, hogy ennek épp az ellenkezője

igaz: minél inkább elkötelezettek vagyunk földijeink,

szomszédaink, európai testvéreink iránt, annál inkább

elkötelezettek vagyunk nemzettestvéreink iránt is. A

szubszidiaritás jelentése szerint a közösségi életünket

meghatározó döntéseket azokon a szinteken kell

meghozni, amely a legközelebb áll azokhoz, akik életét

az adott döntés befolyásolja. Láthatjuk, hogy a

szubszidiaritás elveinek érvényesülése nemcsak a

helyi elköteleződést, de a közösséghez tartozás érzését

minden szinten megerősíti. A kutatásunk során

megállapítottuk, hogy a szubszidiaritás elveinek érvényesülése

a törvényesen megválasztott politikai

döntéshozói réteg számára is előnyökkel jár legitimitásuk

megerősítésén keresztül: A helyi szintű döntések

meghozatala kapcsán ugyanis a törvényesen

megválasztott helyi önkormányzat ugyanis az a szereplő,

amelyik a helyi hatalomgyakorlási folyamatba

bevonja helyi közösséget. Ez természetesen nem jár a

legitim hatalmának csökkenésével, ellenkezőleg, mint

látni fogjuk, azt még erősíti is. Kétségtelen azonban,

hogy a helyi közösség bevonása elsősorban az önkormányzatok

számára jár pluszfeladattal és plusz költségekkel.

Itt természetesen nem kifejezetten anyagi

költségekről kell beszélni, de a hatalomgyakorlás folyamatának

egyes elemei az önkormányzati közgyűlésből

kerülnek ki a társadalom teljes nyilvános fóruma

elé. Ez az önkormányzatok részéről sok esetben

lemondásokkal is járhat. Azonban épp az önkormányzat

az, amely a legtöbbet tud profitálni is belőle. A

helyi döntéshozás ösztönzésével, valamint – a közösség

által irányított helyi fejlesztés kritériumainak megfelelvén

– a helyi szereplők különböző döntéshozatali

folyamatokba történő bevonásával, és e döntési folyamatok

teljes nyilvánossá tételével a problémák

több oldalról kerülnek megvilágításra, több érdek tud

megjelenni, és több szakmai szempont is elhangozhat

a viták során. A „több szem többet lát” hatás alapján a

megszülető döntések így egyfelől szakmailag is megalapozottabbak

lehetnek, másfelől a különböző érdekek

megjelenésével mindenki számára sokkal inkább

elfogadhatóak lesznek, mint ha azok adott esetben

felülről meghozott, egydimenziós látóterű döntések

lennének.

Számos szereplő képes inspirálni, facilitálni olyan folyamatokat,

amelyek ahhoz járulnak hozzá, hogy a

közösségi döntéshozás több szinten is megkezdődjön

és hatékonyan működhessen. Nemcsak politikusok,

politikai szereplők, hanem civil, vagy akár gazdasági

szereplők, de a kulturális élet szereplői is sok fogódzót

kaphatnak meglévő megoldások és innovatív

elképzelések alapján ahhoz, hogy jól működő helyi

döntéshozói platformokat hozzanak létre, amelyek

gyorsan képesek reagálni a helyben, adott szinten

felmerülő problémákra, segítve a helyben élők számára

kontrollt birtokolni saját életük felett és hozzájárulva

a helyi jólléthez. Ez nagy mértékben segíti a

helyi társadalmi integrációt, és megakadályozni olyan

társadalmi folyamatokat is, mint az elöregedés, a fiatalok

elvándorlása és az adott tér társadalmi kiürülése.

A jelen dokumentum egy javaslatcsomag; egy ajánlásgyűjtemény.

A fentiek értelmében bár politikai javaslatcsomag,

a politikát tágan értelmezzük, a cselekvő

ember tevékenységeinek összességét értjük a fogalom

alatt. A politikai javaslatcsomagunk ezért éppúgy

szól megválasztott politikai képviselőknek, mint a közösségért

dolgozó civil szereplők számára, gazdasági

szereplőknek: helyi vállalkozásoknak, cégek munkatársai

számára és a kulturális élet szereplőinek. A célunk,

hogy elterjedjenek olyan közösségi döntéshozói

fórumok, amelyek a közösségfejlesztést és a helyi

4

jóllétet szolgálják. Jelen kiadvány nemcsak ötleteket

és fogódzókat, hanem a gyakorlatban kipróbált, konkrét

fórumokat, mint példákat is bemutat annak érdekében,

hogy látni lehessen: milyen szinteken milyen

fórumok elképzelhetők, és ezek eléréséhez milyen

gyakorlati lépések vezethetnek.

Jelen kiadvány három nagy részre tagolható. A dokumentum

első fejezeteiben bemutatjuk a cél érdekében,

a jelen kiadvány megszületéséhez vezető eddigi

erőfeszítéseket: Bemutatjuk a projekt kereteit és céljait,

illetve rövid összefoglalót nyújtunk arról a vegyes

módszertan alkalmazásával született, egy nemzetközi

nagymintás, kérdőíves (survey) adatfelvétel eredményeit

is. A kutatási eredményeik elemzése kapcsán

bemutatjuk, hogy milyen hiányosságokkal küzd a vizsgált

Közép-európai régió, és milyen potenciális humánerőforrásra

lehet támaszkodni a közösségi döntéshozói

fórumok facilitálása kapcsán, vagyis melyek

azok az előnyök, amellyel a régió rendelkezik a közösségi

döntéshozás több szintjén. A dokumentum központi,

második részében a döntéshozás több szintjén

lehetséges példákat mutatunk be: olyan gyakorlati

megoldásokat, fórumokat és tág értelemben vett intézményeket,

amelyek terjedése, terjesztése szükséges

és előremutató lehet a helyi közösségek megerősítése

céljából. Végül, a jelen kiadvány harmadik harmadában

azokat a praktikákat fogalmazzuk meg javaslatok

formájában, amelyre ezek a bemutatott példák

alapot szolgáltatnak.

PROJEKTÖSSZEGZÉS

A projekt, amelynek keretében a jelen dokumentum

elkészült, kutatói és műhelymunkákból áll, az eredményekből

a dokumentum mellett figyelemfelkeltő

filmek is készülnek. A cél ugyanaz: feltárni, hogy milyen,

közösségi döntéshozásra fókuszáló közösségfejlesztési

megoldások állnak rendelkezésre a Középeurópai

régióban, illetve ilyen fórumok megvalósítására

milyen lehetőségek és erőforrások állnak rendelkezésre.

A projekt célja az is, hogy felhívja a figyelmet

az ilyen helyi közösségek létrehozásának nemcsak

módjaira, de fontosságára is. A projekt alapjául korábbi

szakmai tapasztalataink szolgáltak: gyakran

szembesülünk olyan mikroszintű – helyi szintű – hétköznapi

problémákkal, amelyek rengeteg bosszúságot

okoznak a helyi lakosság számára, megoldásuk

ugyanakkor helyi erőforrásból egyszerűen megoldható

lenne. A megoldás menete viszont egy vertikális

intézményi struktúrában történik és jelentősen túlbürokratizált.

E megoldatlan problémák olyanok, mint a

kezeletlen fogfájás: noha a probléma maga rendkívül

apró, szinte jelentéktelen és könnyen orvosolható

lenne, ám ennek hiányában napunk minden percét

meghatározzák és képtelenek vagyunk szabadulni

tőlük.

Annak biztosítása, hogy a helyi közösségek számára

lehetővé tegyük az efféle hétköznapi problémáik hatékony

orvoslását, különösen fontos ezért a lakosság

jó közérzete és a gazdasági fejlődés szempontjából:

ha e problémákat orvosolják, máris úgy fordulhatnak

a produktív tevékenységek felé, mint egy fogászati

műtéten átesett munkavállaló. Az endogén fejlődés

lényege az, hogy a problémára fókuszálva a helyi közösség

belülről tud egyről a kettőre lépni. Az alulról

felfelé irányuló szemléletmódnak köszönhetően a

kiindulási pont nem a fejlesztés maga, hanem a probléma

megoldására való törekvés, vagyis, hogy azon,

és csak azon változtassunk, amin változtatni kell. A

helyi közösségi tervezés jogi és intézményi feltételei

mára adottak Magyarországon is, ahogy az EU többi

tagállamában, a humán és kulturális feltételek azonban

még nem mindig állnak rendelkezésre Az alulról

építkezőmegközelítésmódnak ugyanakkor nagyon

kritikus tényezője a helyi humántőke folyamatos fejlesztése.

A helyi közösségnek ugyanis rendelkeznie

kell azokkal a képességekkel, tudással és kompetenciákkal,

amelyre az innováció létrejöttéhez minden

esetben feltétlenül szükség van.

A közösségi tervezést a gazdasági prosperitás és a

társadalmi jóllét fontos elemeként tartja nyilván európai

közösségünk. A koncepció fő szempontja azon

lehetőség biztosítása, hogy az állampolgárok az ő

5

életüket befolyásoló politikai, gazdasági és társadalmi

döntések meghozatalának részesei, valamint a döntések

következményeinek, hatásainak élvezői. A helyi

lakók, civilek részvétele során olyan mértékű eddig

kiaknázatlan, a helyi viszonyokat értelmezni képes

közös új tudást képes felszabadulni, ami minden

esetben az innováció első számú katalizátorává nőheti

ki magát.

A kiinduló megállapításunk és elképzeléseink alapján

mindehhez azonban az szükséges, hogy előzetesen

lebontásra kerüljenek a gazdasági, politikai és civil

szereplőket elválasztó falak, vagyis, hogy ezek az erőforrások

újfajta koncepció szerint kerüljenek elrendezésre.

Ezen új elrendezések azt is eredményezik, hogy

a különféle szereplők közötti kommunikáció egy vertikális

struktúra helyett horizontális, partneri kapcsolattá

alakulnak át, illetve a korábbi és továbbra is

fennálló vertikális struktúra (például az állami döntéshozás

helyi szint feletti volta) résztvevői közötti kommunikáció

és a döntéshozás folyamata nem egyirányú,

vagyis nem kizáróan felülről lefelé történik. A

hatékony együttműködéshez és a falak lebontásához,

és így a hatékony kommunikációhoz újabb elemként

arra is szükség van, hogy a résztvevők között kiegyensúlyozott

bizalmi viszony kerüljön kiépítésre. A kölcsönös

bizalom kialakítása természetesen lehet adott

esetben hosszabb időbeni folyamat, de nem nélkülözheti

valamennyi fél részéről a fogadókészséget annak

kialakítására.

A közösségi tervezés koncepciójának fontos eleme

annak felismerése, hogy a különböző tudástartalommal

és funkcióval rendelkező, különféle hátterű helyi

szereplők hatékony és kiegyensúlyozott együttműködése

korábban nem látott erőforrásokat és energiákat

szabadít fel, a különféle gondolatok találkozásával

pedig olyan hatékony módon lehet létrehozni újból és

újból az erőforrásoknak és módszereknek újfajta

kombinációit, hogy azzal az innovációk megszületését

adott közösségen belül mindennél jobban fel lehet

gyorsítani.

Ehhez az első kiindulási pont a helyi közösség figyelmének

felkeltése annak fontosságára, hogy részt vegyenek

a döntési folyamatokban, és aktív részesei

legyenek azoknak, és így a helyi szinten potenciálisan

rendelkezésre álló erőforrások ténylegesen is megjelenjenek.

Ha felismerik, hogy fontos feladata van a

közösség fejlesztésében, és, hogy a többi, nem civil

szereplő maximálisan számít a döntéshozatalban való

részvételükre, a helyi polgárok hosszú távon is elkötelezetté

válnak a közösség és annak sorsa iránt. E folyamat

elindításában a helyi önkormányzatnak mindennél

fontosabb szerepe van, hiszen az önkormányzat

az, aki a klasszikus rendszeren belül rendelkezik a

döntéshozás hatalmával, így az első lépés a helyi társadalmi-gazdasági

szereplők ezen folyamatba történő

bevonása.

Amellett, hogy ezzel a helyi humánerőforrások aktivizálásra

kerülnek, további fontos feltétel az egyéb

erőforrások mobilizálása. A helyi szinten meglévő

összes potenciális fizikai, környezeti, gazdasági és társadalmi

erőforrás összegyűjtése, és bekapcsolása a

döntéshozási folyamatba azt feltételezi, hogy a közös

platformok, fórumok és intézmények, amelyek ezeket

összegyűjtik és felhasználhatják, felállításra kerüljenek.

A közösségi tervezés fő célkitűzései a tudásmonopóliumok

megszüntetése, vagyis, hogy a hatékony

kommunikáció érdekében minden szereplő ismeretében

legyen az összes elérhető információnak; a multidiszciplináris

problémaközpontúság, vagyis, hogy a

hatékonyság érdekében egy probléma több szakterület

felől kerüljön megközelítésre; az érintett szereplők

irányításával meghozott döntések, hogy a felülről irányított

döntésekkel ellentétben valamennyi helyi szereplő

számára elfogadható, így fenntartható döntések

szülessenek; a keresletközpontúság, hogy olyan

innovációk jöhessenek létre, amire valóban igény van,

s végül a személyre szabottság, hogy a központilag

kidolgozott, „multifunkcionális” lehetőségek helyett a

helyi problémákra fókuszáló, hatékony és egyedi

megoldások születhessenek.

A projektben tehát, amelynek kereteiben ez a kiadvány

is elkészült, a helyi döntéshozatalon keresztüli

közösségi tervezési jógyakorlatokat tanulmányozzuk

a Duna Stratégia Régióban, illetve a V4 országokban,

amelynek kereteiben azokat a megoldásokat keressük,

amelyekben a helyi közösség valamilyen módon

részt vesz a helyi szintű döntéshozásban, függetlenül

a részvételintenzitásától és mélységétől. Feltérképezzük

az együttműködések típusait, szervezeti működési

megoldásait, tartalmiaspektusait, illetve feltárjuk a

lehetséges problémákat és akadályozó tényezőket. A

projekt nemzetközi összefogás eredményeként született,

amelyben magyarországi, romániai, szlovákiai és

szerbiai partnerszervezetek működtek közre és biztosították

a projekt számára a megfelelő nemzetközi

szemléletet és beágyazottságot.

6

KUTATÁSI EREDMÉNYEINK

Annak érdekében, hogy szakmailag megalapozhassuk

a jelen javaslatcsomagot, kiterjedt szekunder és primer

kutatási elemekből álló elemzést készítettünk. A

szekunder elemzés a már meglévő szakmaitudományos

(főként elméleti) megközelítéseket tartalmazza,

míg a primer adatfelvétel során kevert tudományos

módszerrel térképeztük fel a négy vizsgált

országot a közösségi döntéshozás igényeire és lehetőségeire

fókuszálva. A szekunder feltáró munkarészben

így bemutatásra került a polgárok saját életük

irányításában, alakításában játszott szerepének erősödése

mind történeti, mind pedig keresztmetszeti

elrendezésben. Bemutattuk, hogy – nem teljesen függetlenül

a gazdasági átalakulásoktól és emellett a

technológiai fejlődéstől sem, ám ezektől mindenképp

megkülönböztethető módon – a társadalom is fejlődik,

és ez a fejlődés a hatékonyság felé mutat, a történelem

pedig bizonyítja, hogy mindig azok a társadalmak

a legsikeresebbek, amelyek egységbe tudják kovácsolni

az egyéneket. Az emberi történelem jelentősége

így a közösség- és társadalomformáláshoz kapcsolódik,

méghozzá időben éppúgy, mint térben. A

feltáró munkarész során megállapíthattuk azt is, hogy

a demokratikus fejlődés eredményeként megszülető

elképzelések a szubszidiaritásról azt hangsúlyozzák,

hogy hatékonyabb és ellenállóbb, gyorsabb reagálású

és így fejlődőképesebb egy olyan rendszer, amelynek

nem minden aspektusát irányítják egy centrális hatalmi

forrásból, hanem amelyben a hatalom megosztott,

és a lokális problémákat a lokális közösségek oldják

meg. Az összefoglalóban említésre került Churchill

híres kijelentése a demokrácia korlátozottságáról,

amely ugyanakkor önmagában is hatalmas pozitív

elmozdulást jelent a korábban próbált politikai irányítási

rendszerekhez képest. Az elmozdulás pozitív minősége

épp az ellenállóképesség növekedéséből fakad

azáltal, hogy – a hosszú távú tendenciákat elemezve

– a felelősségek és jogok összetársadalmi kiterjesztése

és ennek növelésén alapul. Napjainkban is

látható, hogy azok a társadalmak a legsikeresebbek,

amelyek fokozatosan növelik a szabad beleszólást a

közösségi élet valamelyik dimenziójában (láthatjuk

például, hogy az alapvetően diktatorikus berendezkedésű

Kína milyen eredményeket lehetett képes elérni

a gazdasági liberalizációval, a szabad mozgás és kereskedelem

lazításával). A jelzett folyamatok nem értek

véget, hanem folyamatosan történnek. Ezért kíván

úgy az Európai Unió, mint Magyarország, a Visegrádi

országok és más, egyes európai országok beruházni a

helyi közösségfejlesztésbe és a közösségi döntéshozásba:

felismerték, hogy ez jelentős versenyelőnyt,

vagy legalábbis fejlődési potenciált hordoz magában.

A feltáró munkarészekben megállapíthattuk a közösségi

döntéshozás kiteljesedésének történelmi és térbeli

dimenzióit, összefoglalást nyújtottunk a lehetséges

formáiról és az egyes megoldásokban rejlő alkalmazási

lehetőségekről, továbbá ezek előnyeiről valamennyi

releváns társadalmi szereplő szempontjából.

Amiről kevesebb információnk áll rendelkezésre

ahhoz, hogy egyes megoldásokat alkalmazhassunk,

az az ebben a közösségi döntéshozási lehetőségben

rejlő konkrét közép-európai potenciál. A primer adatfelvételi

stációban épp ezért – kevert módszerrel,

amely magában foglal egy négy országra kiterjedő

survey, kérdőíves kvantitatív adatfelvételt is – azt vizsgáljuk,

mennyiben megvalósítható a közösségi döntéshozás

a régióban a különböző társadalmi szinteken.

A többszintűség hangsúlyos aspektusát képezi a

szubszidiaritásnak: a közösségi döntéshozás esetén

nem arról van szó, hogy az államhatalom alatt létrejönnek

különböző méretű, egymással párhuzamosan

létező közösségi döntéshozói fórumok, társadalmi

csoportok, hanem, hogy ezek egymásra és egymásba

épülnek: több döntéshozó családközösség alkot

szomszédságokat, ezek utcaközösségeket, ezek adott

esetben települési döntéshozói testületeket, majd

településközi fórumokat. A rétegzettséghez azonban

ismerni kell olyan alapvető attitűdöket a régió társadalmai

vonatkozásában, amelyek ezeknek alapjaiul

szolgálhatnak: ismernünk kell, mennyiben érzik a polgárok

magukat a közösség több, fentiek szerint értelmezett

szintjének integráns tagjaiként, vagy ezek

mennyiben jelentenek egymást kizáró kategóriákat.

Ehhez hozzájárul annak a kérdésnek a vizsgálata,

hogy mennyire fontosak a saját életükben ezek a csoportok,

illetve hogy hogyan érzik, mennyiben van befolyásuk

arra, hogy e szinteken részt vegyenek a döntéshozásban.

A primer adatfelvételi részben egy kvalitatív elemekkel

megalapozott nagymintás nemzetközi survey

adatfelvételt végeztünk magyarországi, szlovákiai,

romániai és szerbiai mintákon. A kérdőívet kitöltő,

több, mint ötszáz, a helyi közéletben aktív, elsősorban

a közigazgatásban és a civil életben részt vevő személy

attitűdjeinek és véleményének elemzése alapján

számos olyan elemmel gazdagítottuk a jelentést, ami

hasznára válhat mind a kidolgozandó, említett politikai-szakmai

javaslatcsomagnak, mind önmagában, az

érdeklődő közösségfejlesztéssel foglalkozó szakértői

csoportoknak. A kvantitatív adatfelvétel során elsősorban

azzal a kérdéssel foglalkoztunk, hogy a válaszadók

mennyire elkötelezettek abban, hogy a közösség

különböző szintjein (család, szomszédság, település,

ország, nemzetközi) potenciálisan bevonódjanak

a közösségi döntéshozási folyamatoknak, ezáltal alakítói

legyenek a helyi közösségi életnek.

A primer adatfelvételi részben egy kvalitatív elemekkel

megalapozott nagymintás nemzetközi survey

adatfelvételt végeztünk magyarországi, szlovákiai,

romániai és szerbiai mintákon.

7

A kérdőívet kitöltő, több, mint ötszáz, a helyi közéletben

aktív, elsősorban a közigazgatásban és a civil

életben részt vevő személy attitűdjeinek és véleményének

elemzése alapján számos olyan elemmel gazdagítottuk

a jelentést, ami hasznára válhat mind a kidolgozandó,

említett politikai-szakmai javaslatcsomagnak,

mind önmagában, az érdeklődő közösségfejlesztéssel

foglalkozó szakértői csoportoknak. A kvantitatív

adatfelvétel során elsősorban azzal a kérdéssel foglalkoztunk,

hogy a válaszadók mennyire elkötelezettek

abban, hogy a közösség különböző szintjein (család,

szomszédság, település, ország, nemzetközi) potenciálisan

bevonódjanak a közösségi döntéshozási folyamatoknak,

ezáltal alakítói legyenek a helyi közösségi

életnek. Vagyis, kutatásunk központi kérdése és feladata

annak megállapítása volt, hogy a célcsoportba

tartozó személyek valamennyi vizsgált országban milyen

attitűdökkel rendelkeznek a több értelemben

vett lokális felelősségvállalással kapcsolatban: az

egyes szubszidiaritási szinteket mennyire érzik közelállónak

hozzájuk, mennyire érzik fontosnak a nukleáris

környezetükben, szomszédságukban, településükön,

hazájukban és a nemzetközi együttműködésben

résztvevők tagjait, illetve mennyi befolyást érzékelnek

azzal kapcsolatban, hogy aktívan alakítsák ezeknek a

közösségeknek a sorsát. A kérdésblokk két fő, több

kérdést tartalmazó kérdéssorból állt: előbbi esetén az

iránt érdeklődtünk, hogy a válaszadó magyarországi,

szlovákiai, romániai és szerbiai megkérdezettek

mennyire érzik fontosnak 1) családtagjaikat 2) szomszédaikat

3) a településükön lakókat 4) a honfitársaikat,

illetve 5) az EU polgárait. Mindemellé hatodik,

alapkategóriaként, kifejezetten referencianyerési céllal

azt is megkérdeztük, mennyire tartják fontosnak

saját sorsukat. A következő kérdéssor a kérdésblokkon

belül ezzel az előbbivel volt párhuzamba állítva:

ugyanezekről a kategóriákról kérdeztük válaszadóinkat,

de most a kérdés fókuszában a fontosság helyett

az állt, hogy mennyire érzékelik, hogy befolyásuk van

e kategóriákba tartozó emberek sorsának alakításához

(illetve alapkategóriaként természetesen a saját

sorsuk irányításához). Mindkét kérdéssor esetén ötfokú

skála állt a válaszadók rendelkezésére véleményük

megadásához, amely ötfokú skála első értéje jelentette,

hogy semennyire nem fontos, illetve semekkora

befolyásolási erőt nem éreznek magukban az adott

csoport kapcsán, ötös kategória pedig azt, hogy rendkívül

fontos, illetve a második kérdéssor esetén, hogy

meghatározó befolyásuk van a szóban forgó társadalmi

csoport sorsára. A kérdésblokkba tartozó két kérdéssor

egyidejű elemzésével választ kaphatunk arra,

hogy mekkora esetleges kontraszt áll fönt a szubjektív

fontosság és az érzékelt lehetőségek között: nagy különbségek

nagy disszonanciát, alacsony különbségek

pedig nagy rövidtávú potenciált rejthetnek magukban.

A közölt ábrán - a négy országból érkező véleményeket

egyelőre egyben kezelve - e "rés" alapján rangsoroltuk

az egyes kategóriákat, vagyis aszerint, hogy

mekkora különbségeket, pontosabban aránybeli eltolódásokat

kaptunk az eredmények elemzésekor a

szubjektív fontosság és az érzékelt lehetőségek között.

A rés mértékét, vagyis a lehetőségek fontossághoz

arányított mértékét az ábrán a sötét vonal jelzi. A

kutatás során megállapítottuk, hogy általánosságban

valamennyi társadalmi csoport sorsát legalább közepesen

fontosnak tartják a válaszadók, vagyis nem fordul

elő, hogy valamely szubszidiaritási réteg irányában

ne mutatnának nyitottságot. Ennek a megállapításnak

egy központi aspektusát pedig az jelenti, hogy

bizonyítást nyert: általános tendenciaként, minél közelebb

áll a válaszadókhoz térben és társadalmilag

egy adott csoport, annál fontosabb az az életükben:

válaszadóinknak összességében nem a haza az első,

hanem a család, majd a szomszédaik, településük, és

csak a sor végén honfitársaik. A család a saját sorsuknál

is, minimálisan ugyan, de előkelőbb helyre került,

az EU polgárai pedig a sor legvégén találhatók. A válaszadók

az eredmények tükrében mindemellett úgy

érzékelik, hogy sokkal kisebb befolyásuk van ezekre a

csoportokra, mint amennyire fontosak az életükben,

és ez alól a szabály alól egyetlen kivételt sem találhattunk.

1 ábra: Skála-átlagértékek a különböző szintek vonatkozásában

(mennyire fontos Önnek…? // Mekkora befolyása van rá?) a nemzetközi

nagymintás adatfelvételünk alapján (n=504; skála: 1-5)

A nemzetközi kutatás annak vizsgálatára is lehetőséget

adott, hogy találhatunk-e szisztematikus eltéréseket

a különböző országok válaszadóinak attitűdjeiben

annak kapcsán, hogy mennyire érzik fontosnak az

életükben saját és családjuk boldogulását, szomszédaikat

és a településük többi lakóját, továbbá honfitársaikat

és európai polgártársaikat. Az eredmény

meggyőző: az egyes országok között meglehetősen

8

kevés különbség látszik, vagyis megfogalmazható egy

olyan állítás, hogy a megfigyelt társadalmi jelenség

univerzális, vagy legalábbis a vizsgált Közép-keleteurópai

régióban univerzális. Ez abszolút párhuzamba

állítható a szubszidiaritással foglalkozó szakirodalmi

állításokkal, miszerint annál fontosabb számunkra

egy közösség, minél közelebb áll hozzánk. Azt is megállapíthattuk,

hogy az eredmények összességében

alátámasztják azokat a szakirodalmi feltevéseket, miszerint

az iskolai végzettség növeli a közösségi elkötelezettséget

- nem mellékes azonban, hogy ezt mely

közösségi szinteken látjuk megjelenni. Amíg ugyanis

nincs releváns különbség a saját boldogulás és a család

fontosságának megítélésében az egyes társadalmi

csoportok között - mondhatni, ezek a várakozásoknak

megfelelően univerzálisan fontos szempontok - addig

érdemi különbségek tapasztalhatóak a többi dimenzió

mentén, és a közösség méretével (szintjével) növekedően

egyre nagyobb mértékben. Releváns eltéréseket

kaphattunk az aktív és kevésbé aktív közösségi

(adminisztratív/civil) szereplők között abban a tekintetben,

hogy milyen helyi problémák iránt látszanak a

legérzékenyebbek lenni: amíg az "aktívakat" sokkal

inkább érdeklik a környezetvédelmi és szociális kérdések,

de a helyi közösséggel kapcsolatos problémák,

a helyi társadalom lelki gondjai és a helyi közösségi

élet is, addig a "kevésbé aktívak" inkább olyan, sok

esetben közvetlen magánjellegű problémákat is okozó

gondok foglalkoztatták inkább, mint az egészségügyi

helyzet vagy épp a munkanélküliség és alacsony

jövedelmek.

A kérdőívben válaszadóinknak lehetőségük volt megjelölni,

hogy egy sor típusú közéleti orientációjú

(például civil) szervezet, párt, illetve vallási szervezetben

aktívan részt vesznek-e. A válaszok alapján azt

mondhatjuk, hogy a válaszadók ötöde aktív tagja kulturális

szervezetnek, sport- és szintén ugyanennyi

szakmai egyesületnek, 15 százalékuk valamilyen környezetvédelmi,

tizedük szakszervezetnek. Mindezek

mellett a válaszadók negyede részese művelődésioktatási

egyesületnek, és 5-5 százalékuk tagja politikai

pártnak, illetve gazdasági szövetkezetnek. Összességében

tehát nagyon jó alapot kaphatunk arra, hogy a

mintán belül elkülöníthessük az aktívabban és kevésbé

aktívan a helyi közéletben részt vevő személyeket.

Megkülönböztettük tehát azokat, akik tagjai valamilyen

civilszervezetnek, szakszervezetnek, pártnak

vagy jótékonysági-szakmai-művészeti szervezetnek,

és azokat, akik nem. Mindezeket követően végigfuttattuk

az elemzést a két almintán.

Az így kapott eredmények fontos következtetések

levonására adtak lehetőséget. Releváns eltéréseket

kaphattunk ugyanis az aktív és kevésbé aktív közösségi

szereplők között abban a tekintetben, hogy milyen

helyi problémák iránt látszanak a legérzékenyebbek

lenni: amíg az "aktívakat" sokkal inkább érdeklik a

környezetvédelmi és szociális kérdések, de a helyi

közösséggel kapcsolatos problémák, a helyi társadalom

lelki gondjai és a helyi közösségi élet is, addig a

"kevésbé aktívak" inkább olyan, sok esetben közvetlen

magánjellegű problémákat is okozó gondok foglalkoztatták

inkább, mint az egészségügyi helyzet vagy

épp a munkanélküliség és alacsony jövedelmek. Ezt

kiegészítve, a közösségi élet különböző szintjei vonatkozásában

is láthattunk apró eltéréseket a két társadalmi

csoport között: egyrészt valamennyi, családi

közösségnél kiterjedtebb (szomszédsági, települési,

országos és nemzetközi) közösség fontosabb az

"aktívak" mint a "kevésbé aktívak" számára, másfelől

saját maguk számára is rendre nagyobb befolyást

érzékelnek azzal kapcsolatban, hogy hatással legyenek

ezekre a közösségi szintekre. Összességében ez

tehát mutatja azt, hogy ez az, aktívakon belül is aktív

népesség különösen fogékony a helyi közösséget általánosságban

érintő problémák felé, másrészt, hogy

a közösségi identitás különböző szintjei összefüggnek:

akinek fontosabb a helyi társadalom és közösség,

annak fontosabbak honfitársai és az EU-polgárok

is.

A szekunder szakmai elemzés és a kvalitatív megalapozó

munkarészt követően elvégzett nagymintás

nemzetközi survey adatfelvétel eredményei felhívják

a figyelmet arra, hogy a négy országban jelen van

mind az erőforrás, mind az igény arra, hogy különböző

helyi problémákra vonatkozóan (így leginkább a

környezetvédelem, szociális és munkaügyi problémák,

közösséget érintő kérdésekben vagy épp infrastrukturális

problémák kapcsán) jól működő és aktív

döntéshozói közösségek jöjjenek létre, amelyek mindemellett

növelik a helyi és országos, nemzetközi közösségek

iránt érzett elkötelezettséget és a helyi identitást

is, továbbá erősítik a lakosság jólétét és a politikai

vezetők iránt érzett lojalitást és bizalmat is. A kutatás

és eredményei így hozzájárulnak jelen ajánlásgyűjtemény

kerül kialakításához, hogy felmutathassuk

azokat a technikákat, és főképp, fórumokat,

amelybe a kutatásban felmutatott szunnyadó energiák

becsatornázhatók.

9

JÓGYAKORLATOK

Közösségi tervezés a családban

A családot a gyermekek elsődleges szocializációs közegeként

szokás azonosítani. Ez az a társadalmi csoport,

amelyen keresztül a gyerekek elsajátítják a civilizáció

és a helyi kultúra alapvetéseit, szokásait, cselekvéseinket

befolyásoló vagy meghatározó szabályrendszereit.

Mindemellett a család nemcsak egy tradicionális

szeretetközösség, hanem egy gazdasági funkciókkal

rendelkező társaság, amellyel kapcsolatban

naponta kell az életet meghatározó fontos döntéseket

hozni. A család döntéshozási feladatai kiterjednek

ezekre a gazdasági dimenziókra, és emellett számos

olyan kérdésre, amely akár a gyermekneveléssel, akár

a szabadidővel, a kultúrával, más társadalmi csoportokkal

való viszonnyal áll szoros összefüggésben. A

család két típusú kapcsolatból: házassági (vagy kváziházassági),

és leszármazási (vagy kvázi-leszármazási)

kapcsolatokból építhető fel. És míg a házassági, partnerségi

kapcsolat minden esetben két felnőtt személy

között áll fent, ez a kapcsolattípus jóval kiegyensúlyozottabb

(még akkor is, ha a történelem során a civilizációs

normák ellenére is alakultak ki rendkívüli különbségek

a személyek között), mint a gyermekfelnőtt

kapcsolat esetén, ahol a gyermek még a legdemokratikusabb

országokban is másodrendű állampolgárnak

számít (lásd például: nincs szavazati joga).

Ez az egyenlőtlenség a család életével kapcsolatos

döntéshozásban is megnyilvánul: abból az alapos elképzelésből

táplálkozva, hogy a szülő több ismerettel,

tudással és tapasztalattal rendelkezik, ő határozhatja

meg és determinálhatja a gyermek életének minden

egyes aspektusát: időbeosztását, étkezési szokásait, a

nevelés alapelveit, és így tovább. A gyermekek, bár

tapasztalatlanságukkal indokolható módon nem vesznek

részt az országos szintű politikában, így például

nem választók és nem választhatók, az családi élet

utóbbi évtizedekben-évszázadokban tapasztalható

átalakulása kapcsán is jól látható módon, ez nem indokolhatja

az, hogy ne lennének olyan döntések,

amelyek kapcsán szavuk lehet. Ilyen döntéseket a

gyermekek egyre gyakrabban hoznak: ha nagyon

nem ízlik nekik az étel, egyre kevesebbszer erőszakolják

rájuk, kiválaszthatják játékaikat, ruháikat, szobájuk

színét, lehet szavuk abban, hogy mit néznek a tévében

vagy, hogy milyen fagyit ennének szívesen. Amellett,

hogy ez hozzásegíti őket ahhoz, hogy pszichésen

egészséges felnőtt váljon belőlük, és emellett boldog

gyermekkoruk lehessen, a demokratikus szocializációjuk

kapcsán is elengedhetetlen funkcióval bír, s így

10

beteljesítsék az emberi hivatásukat, mint a világ sorsának

jobbá tételében aktívan közreműködő személyek.

Épp ezért van szükség arra, hogy a politikáról, arról,

hogy az emberiség élete döntések sorozatából áll, és

döntésünk következményeiért felelősek vagyunk, a

politika akármelyik (helyi, országos, nemzetközi) szintjéről

ne csak a középiskolai történelemkönyvekből

tanuljanak majd, hanem saját tapasztalatukból is legyen

minderről. Erre vonatkozóan számos elképzeléssel

és megvalósuló gyakorlattal rendelkezünk. A gyermekneveléssel

és családokkal foglalkozó pszichológusok

a családi döntések sokféle módját különböztetik

meg az olyan rendszerektől elkezdődően, amelyek

esetén a gyermekeknek semmi beleszólásuk nincs a

családi életbe, odáig, hogy kvázi-intézményes fórumokat

alakítanak ki a közös megbeszélésekhez, akár racionális

eljárásrendek és szabályok kialakítása mellett.

Mindezzel nemcsak szocializációs hatást fejtenek ki a

gyermekekre, de hozzájárulnak ahhoz is, hogy a családi

élet megélése minden tag számára megelégedéssel

és örömmel járjon.

Family meetings

A fenti felismerésből kiindulva számos szervezet és

családsegítéssel foglalkozó szolgálat segít a családoknak

abban, hogy hogyan hozzanak létre valódi döntéshozásra

fókuszáló családi fórumokat. A

"családtalálkozónak", "családi megbeszélésnek" nevezett

fórumok kapcsán sok gyakorlati tanács kerül

megfogalmazásra. Így tesz például az amerikai Center

for Parenting Education nevű szervezet, amely célja a

családok erősítése, és ennek érdekében széleskörű

felvilágosító tevékenységet folytatnak, elsősorban

online fórumokon. Másik irányból, a klasszikus közösségfejlesztési

diszciplínák felől is megközelíthető a

családi döntéshozás és a családi döntéshozói fórumoknak

az intézménye. A mintegy fél évszázados

múltra visszatekintő, kaliforniai Community Services

közösség például szintén segít azok tájékoztatásában

és képzésében, akik családi döntéshozói fórumokat

szeretnének létesíteni. A szervezetek megállapításait

és tanácsait, amelyek között nem is mutatkozik nagy

eltérés, bárkinek is a tapasztalatokon alapuló véleményét

tekintsük, az alábbiak szerint foglalhatjuk össze:

• Van, ami nem képezheti vita tárgyát – az alapszabályok:

A családi döntéshozási fórumok esetén

nem szabad elfelejteni, hogy sokkal nagyobb

szükség van olyan alapvető szabályokra, amelyek

létjogosultságát nem kérdőjelezzük meg, annak

ellenére, hogy ezek is szükséges, hogy beszélgetés

alapját képezzék. Hasonló helyzet természetesen

az országos politikában is adott: ezeket nevezzük

humánus vagy demokratikus alapértékeknek, vagy

alkotmánynak. Amint láthatjuk, ezeket az értékeket,

még ha többször is vitatkozunk, beszélgetünk

róla civilizációnkban, alapvetően a történelmi korokon

átnyúlóan valljuk, és mélyen gyökereznek

kultúráinkban. Hasonlóképp, az egyes családok

életében is szükséges, hogy legyenek olyan

"alaptörvények", amelyekhez minden körülmények

között és vita nélkül ragaszkodunk, viszont

rendkívül szükséges beszélgetni róluk, és megértetni,

hogy miért tartjuk ezeket alapvető fontosságúnak.

Ilyen lehet az, hogy szükségünk van a változatos

étkezésre, a pihentető alvásra, az alapvető

higiénés körülmények biztosítására, a fizikai erőszak

mindenkori elkerülésére, és így tovább.

• Az idő- és térbeli keretek fontossága: Az alapvető

értékeink rögzítését követően nagyon fontos,

hogy a családi döntéshozói fórum térben és időben

is meghatározott keretekkel rendelkezzen,

vagyis kijelölésre kerüljenek azok a fizikai és időbeni

keretek, amikor és ahol a döntéshozói fórum

működik. Akár szombatonként a konyhaasztal körül,

akár a hónap egy meghatározott napján a nappali

szőnyegén gyűlünk össze, fontos, hogy a családtagok

fejében is leképeződjön, hogy itt most

nem játékról vagy munkáról, hanem közös életünk

alakításáról való döntéshozásról lesz szó. Épp

ezért játszik nagy szerepet ebben a rendszeresség,

és az, hogy bármilyen gyakran vagy ritkán, mindig

meghatározott időközönként kerítsünk sort a családi

megbeszélésekre

• Napirend és tematika: A napi tematika meghatározására

és az érintendő témák előzetes számbavételére

a beszélgetés strukturálásához épp

ugyanakkora szükség van, mint az országos vagy

helyi politikában a napirend létére. Ez ugyanis

nemcsak ahhoz ad alapot, hogy a családtagok előzetesen

elgondolkozhassanak arról, milyen megvitatandó

problémák merültek fel, de arra is, hogy

rendszerezzük – akár fontossági sorrendben – ezeket

a problémákat, lássák a gyermekek is, hogy

milyen témákat fogunk érinteni, és segítsen magát

a beszélgetést is strukturálni, keretek közé foglalni.

A napirend segít a hozott döntések strukturálásában,

és mindenki számára jól látható módon történő

rögzítésében is. A napirend összeállítható tehát

előzetesen, amelyhez minden családtag, a legkisebbektől

elkezdve hozhat a hét során, vagy a

"találkozót" megelőző időszakban témákat. Ahhoz,

hogy a napirend betartásra kerüljön, érdemes egy

ezért felelős "levezető elnököt" kinevezni minden

beszélgetés elején.

• A döntéshozás dinamikus folyamat: Felejtsük el,

hogy a döntéshozás egy statikus, lineáris folyamat,

amely a probléma 1) észlelésének 2) megvitatásának

3) megoldásának a stációiból áll – a valóságban

ez sosem így működik. Ehelyett egy iteratív és

oldalágakkal rendelkező, önmagába visszatérő

ciklusokkal leírható folyamatként érdemes rá tekinteni,

amely bármikor, bármelyik állomásától

folytatható vagy újrakezdhető. Ez azért is fontos,

hogy a résztvevők lássák: a döntések valóban az

övék, és így a körülmények változásához rugalmasan

alkalmazkodva elemeikben módosíthatók.

• A konszenzus mindenkit kötelez: A jelenkori

neoliberális demokráciákat gyakran szokás úgy

jellemezni, mint amelyben a mindenkori többség

uralma valósul meg a mindenkori kisebbség felett.

S noha ez a kijelentés a különböző országok vonatkozásában

különféleképp állja meg a helyét, elmondható,

hogy a tényleges demokrácia az volna,

ahol az érdekütközések nem totális elnyomással,

hanem kompromisszumokkal kerülnek feloldásra.

Bár ennek teljes megvalósítása száz százalékban

még a legfejlettebb demokráciákban sem történhet

meg egyszerűen az érdekek számosságából

kifolyólag, kisközösségekben, s különösen az

olyan, legapróbb közösségekben, mint a családokban,

szinte csak ez működhet fenntarthatóan.

Ezért szükséges az, hogy a családi döntéshozási

fórumokon konszenzusos, vagyis valamennyi fél

egybehangzó támogatása mellett létrejött döntések

szülessenek. Sok esetben bizonyult előre mutatónak

ebből a szempontból, ha felnőttek és gyerekek

mindannyian ott hagyják kézjegyüket az írott

"törvények" alatt.

• A döntés pluszenergiákat igényel – a gyerekek

mentorálásának fontossága: A gyerekek számára a

családi döntéshozási fórum szocializációs környezet

is, amely így tehát fontos nevelési funkcióval is

bír. Akárcsak a kisközösségi döntéshozás esetén, a

családban a gyerekekkel is fontos előzetesen megérteni

ezeknek a közösségi eseményeknek a fontosságát

és működését, bár a gyerekek valószínűleg

az együtt töltött idő miatt is szívesen vesznek

részt azokon. A gyermekeknek el kell magyarázni –

és ehhez a megfelelő környezeti és időbeni elkülönítés

hozzá is járul – hogy nem játékidőről, hanem

fontos családi időről van szó, amelyen a család

ügyeit intézzük. Amennyiben a gyerekek észre veszik

a jelentőségét, illetve azt, hogy valóban hatással

lehetnek saját életükre, a tapasztalatok alapján

a későbbi alkalmakat majdnem olyan lelkesedéssel

fogják várni, mint a Mikulást.

• A kiterjesztett család: Az eddigiekben lelki szemeink

előtt talán egy nukleáris család (apa, anya,

gyerekek) jelentek meg, pedig ezeket a döntéshozói

fórumokat a családra annak kiterjesztett értelmében

is érdemes lehet megszervezni. Akár a

nagyszülők vagy oldalági rokonok között is elképzelhető,

hogy még akkor is van tere a közös cselekvésnek,

ha adott esetben nem laknak egy háztartásban,

és a közös találkozási pontok száma is

csökken. Különösen azokon a családi rendezvényeken,

amelyek sok rokont vonzanak egyszeregyszer

az életben, derülnek ki olyan közös érdeklődési

körök, vagy akár közös tervek, amelyek a

hasonló, időről-időre, adott esetben évente megrendezésre

kerülő döntéshozói fórumokon is megvitathatók,

és valamennyi családtag vagy a család

valamennyi ága számára valamilyen szempontból

(gazdaságilag, érzelmileg) előnyökkel jár.

11

Családi vállalkozások

A család tradicionálisan egy gazdasági közösség is, és

bár a termelő funkciója helyébe sokkal inkább a fogyasztási

funkció lépett, napjainkban is léteznek olyan

családok, amelyek egyszersmind a gazdasági termelés

alapegységeiként, termelő-szolgáltató apró cégekként

is értelmezhetők, tipikusan ilyenek a családi vállalkozások.

A feudális, mezőgazdaság-alapú gazdaságokban

az ilyen típusú család nagyon is elterjedt volt:

a paraszti termelés során a család munkahelye az

otthona és a környező földek voltak, a nyersanyagok

megtermelésében pedig a család valamennyi tagja –

legkisebbektől a legidősebbekig – részt vettek. Ez a

munka szigorú koordinációt, időbeosztást és feladatmenedzsmentet

igényelt a családtagok között, vagyis

ezek a családi gazdaságok üzemként értelmezhetők.

Akárcsak napjaink családi vállalkozásai. Akár mezőgazdasági,

élelmiszer-előállítással kapcsolatos, kézműves

tevékenységeket végeznek vagy szolgáltatnak,

illetve egyetlen vagy több tevékenységi körrel rendelkeznek,

a családi vállalkozásokkal kapcsolatos felelős

döntéseket maguknak kell meghozniuk. Ebben az

esetben tehát a döntések nemcsak a szabadidő eltöltésére,

hanem a család megélhetésének alapfeltételeire

vonatkoznak, s így a megfelelő koordináció, a mindenkinek

megfelelő döntések meghozatala a családközösség

és annak tagjai számára is húsba vágó kérdés.

Nehéz a feladat, mert a gazdasági életben általában

hierarchikus rendszerben születnek döntések,

míg a család, mint kisebb és szeretetkapcsolatokkal

átszőtt társadalmi csoport, a demokratikusabb, konszenzusos

döntések terepe. Bár a kisebb társadalmi

csoportokban a családon kívül is sokkal nagyobb terepe

lehet a konszenzusnak, s az országos-nemzetközi

politika is bőven rendelkezik kihasználatlan kapacitásokkal

a demokratikus döntéshozás terén, sok esetben

lehet szükség olyan rugalmas és gyors döntésre

a gazdasági életben amelyet egy arra kijelölt személy

gyorsan és hosszas vita nélkül képes meghozni. Azzal

kapcsolatban, hogy ezeket a döntések hogyan hozhatjuk

meg, több forma létezhet.

Doktori disszertációjában 1 Pólya Éva a családon, mint

fogyasztó gazdasági közösségen belül vizsgálta, hogy

a vásárlási döntések milyen "tárgyalási", alkufolyamatok

eredményeként születik meg. Nagymintás kérdőíves

adatfelvételen alapuló vizsgálatában faktorelemzési

és klaszterezési módszerekkel ötféle döntéshozási

típust különböztetett meg a gyakorlatban, a szülők

részéről, és őket az alábbiak szerint jellemezte :

1. Házastársukkal közösen döntők: Fontos számukra

házastársuk véleménye, nem szívesen konfrontálódnak,

azonban akaratukat rendszerint érvényesítik. Gyermekeiknek

általában korlátozottan van beleszólása a vásárlási

döntésekbe. Szabadidejüket szívesen töltik családjukkal.

Hírességekkel ritkán azonosulnak, viszont a

termék szakértőinek szavára adnak.

2. Érdektelenek: Nem szeretnek konfrontálódni, nem

fedezhető fel esetükben meghatározó személy a döntési

folyamatban. Nem könnyen befolyásolhatóak ugyanakkor

nem rendelkezne markáns önálló akarattal sem.

Általánosságban nem rajonganak a vásárlásért és ritkán

vásárolnak a családjukkal közösen.

3. Akaratosak: Leginkább saját véleménye számít a döntéshozatal

során, családtagjai véleményét ritkán veszi

figyelembe. Véleményét sikerül családtagjaival elfogadtatni,

akaratát általában keresztülviszi. Ritkán engednek

gyermekük kéréseinek, azok ritkán alkudoznak velük,

nehéz őket befolyásolni. Sok esetben ők a márkaválasztók

a családban.

4. Harmóniára törekvők: Házastársuk véleménye kiemelten

fontos számukra, ugyanakkor saját akaratukat is

képesek érvényesíteni, véleményüket képesek elfogadtatni

családtagjaikkal, ugyanakkor engednek gyermekük

kéréseinek is. Vásárlásaik során befolyásolhatóak, engednek

házastársuknak. Számukra kiemelten fontos a

harmónia a családtagjaikkal.

5. Önzők: Véleményüket elfogadtatják környezetükkel,

akaratukat általában keresztülviszik. Gyermekeiknek

semmilyen szerepe nincsen a vásárlási döntésekben,

általában nem is viszi őket magával, amikor vásárolni

megy. Nehezen befolyásolhatók. Általában a gyerekeik

kéréseinek egyáltalán nem engednek, bár saját bevallásuk

szerint fontos nekik a családi harmónia. Gyakran

márkaválasztóként jelennek meg.

A kapott eredmények egyfelől jól példázzák, hogy a

gyakorlatban többféle stratégia létezik, és ez reflektál

a családi vállalkozások, mint nemcsak fogyasztó, de

termelő közösségeken belüli döntéshozási mechanizmusokra.

Don Hofstrand (2017) négy ilyen döntéshozási

típust különböztetett meg az Iowa State University-n

megjelent kiadványában, amelyeket a családi

vállalkozások esetén használni érdemes. Nem az a fő

kérdés tehát, hogy a döntéseinket általánosságban

mely módokon hozzuk meg, hanem, hogy mely döntéstípust

milyen esetben, mely döntések kapcsán

használjuk. Így valamennyi típusú döntésnek helye

lehet egy jól és valamennyi csoporttag számára előnyösen

működő, gazdasági termelői funkcióval is rendelkező

családközösségen belül.

Autokratikus: Egyetlen, előzetesen mindenki által elfogadott

csoporttag hoz döntést. Rutindöntéseknél.

Demokratikus: A többségi vélemény (ol. a csoporttagok 2/3-

ada által képviselt vélemény) győzedelmeskedik a kisebbségi

vélemény feleltt. Kifejezetten nagy csoportok (családi vállalkozások)

esetén, amikor a konszenzus nem vezetett eredményre.

Konszenzusos: A döntéstípus jelentése, hogy a tagok a vita

során közös álláspont felé gravitálnak az idő előrehaladtával.

Kisebb családi vállalkozások esetén, és amely esetben a döntések

előnyei-hátrányai pontosan számbavehetők, a lehetséges

kimenetelek pedig sorrendbe állíthatók

Kollaboratív: A döntéstípus jelentése, hogy a résztvevők hoszszas

beszélgetés eredményeképp, minden oldalról körbejárják

a szóban forgó kérdéskört. Nagy üzleti döntések esetén mindenképp

csak ezt érdemes alkalmazni, amely kapcsán mindenki

támogatására szükség van a siker érdekében.

1 Pólya Éva (2012): Családon belüli vásárlási döntési szerepek és folyamatok. Doktori értekezés, Szent István Egyetem Gödöllő

2 Don Hofstrand (2017): Making Family Business Decisions https://www.extension.iastate.edu/agdm/wholefarm/html/c4-72.html

12

Szomszédságok és döntések

Döntéshozás a társasházakban

A társasházak azért jelentenek kiváló példát a helyi

közösségi döntéshozásra, mert olyan, helyi beágyazottságú

személyekből álló társaságot jelent, akik közös

érdekekkel, sőt, anyagi érdekekkel rendelkeznek,

továbbá, sajátságos módon gazdasági szerveződési

formát is jelent: közös fizikai vagyonnal rendelkeznek,

de ezen túlmenően közös költségvetés, bevétel, pénzügyi

források is rendelkezésükre állnak, amelyeket

(vagy amelyek egy részét) maguk a tagok fizetnek be

a közös kasszába. Ezek felhasználására törvényben

rögzített formájú döntéshozói fórumokat szerveznek,

és ezeken vitatják meg a közösségi életüket érintő

legfontosabb problémákat is. Mindezek alapján tehát

a társasház egy egyedi, hazai jogi forma, mely a közös

- és magántulajdon egy sajátos egységét alkotja. A

társasház felett gyakorolt közös tulajdon révén a lakók

között egy sajátos közösségi forma épül ki, hiszen

a közös ingatlanrészek felett közös döntéseket kell

hozni, illetve fenntartásukra közös költségeket kell

teremteni.

A jogi kereten túl a társasházi modell számos területen

nyújt további, kedvező lehetőséget a lakóközösségek

számára. Így például összefogásuk révén környezettudatosabbá,

hangulatosabbá és biztonságosabbá

is alakíthatják épületüket. A társasházak fizikai, majd

jogi formájának kialakulása a 20. század első feléhez

köthető. A vidéki munkaerő városokba áramlása a

városi infrastruktúra korlátaival találkozott. Mivel így

nem állt rendelkezésre elég terület családi házak építésére,

a befektetők a városi tér szűkös kereteihez

alkalmazkodva sok család befogadására alkalmas

bérházak építésével válaszolt a lakáshiányra. A beáramló

munkaerő okozta lakáshiány révén kialakuló

építkezési folyamat a középosztály számára befektetési

lehetőséget tartogatott. A vidékről érkező lakosság

lakástulajdon-igénye sokkal alacsonyabb volt,

ezért a lakások jelentős részét albérlők lakták. Ez pedig

csökkentette az ott lakók igényét és motivációját

az épület folyamatos karbantartására. A lakásonként

eltérő tulajdonossal rendelkező bérházak tömeges

jelenléte életre hívta az épület-típusra szabott jogi

koncepciót is, a társasháztulajdon fogalmát. A rendszerváltást

megelőzően a több lakásos épületek felett

az önkormányzatokhoz (tanácsokhoz) köthető szervek

gyakorolták a fenntartói feladatok ellátását. A

rendszerváltás után lezajlott privatizáció nyomán ez a

feladatkör lassan teljes mértékben átkerült piaci szereplők,

azaz erre szakosodott társasházkezelő cégek,

vagy egyéni vállalkozók kezébe.

A társasházi formának elsődleges célja, hogy a több

tulajdonossal rendelkező épületek számára egy olyan

fórum jöjjön létre, amely segítségével dönthetnek az

épületet érintő kérdésekben. Emellett fontos, hogy

így az épületet szabályozott anyagi keretek és kifejezetten

erre kinevezett személyi feltételek között tarthatják

fent, miközben közvetlenül nem a lakók/

tulajdonosok felelnek az épület infrastrukturális igényeinek

kielégítéséért.

A társasház tehát egy olyan, közös tulajdonban álló

ingatlanforma, amely révén maga a teljes épület egységes

tulajdonként jelenik meg, miközben a benne

épült lakások továbbra is több magánszemély tulajdonát

képezik. Tehát a földterület, amelyen az ingatlan

található, illetve maga az épület szerkezete közös

tulajdont képez, ezáltal pedig a hatóságok előtt számos

szempontból jogilag egységet alkot. A társasházi

jogi forma akkor hozható létre, ha egy épületen belül

legalább két, külön tulajdonossal rendelkező lakás

van. Amennyiben az épületre kiterjesztésre kerül a

társasházi modell, akkor a tulajdonosok kötelesek

megteremteni annak előírt intézményi kereteit. A

közgyűlés a társasházak azon szerve, amely a tulajdonosok

részvételét igénylő kérdésekben dönt. A közgyűlés

tagja minden, az épületben tulajdonrésszel

rendelkező személy, akik tulajdonrészükhöz mérten

arányosan rendelkeznek szavazati joggal. A közgyűlés

olyan kérdésekben kompetens, mint például a közös

képviselő, illetve a számvizsgáló bizottság személyének/

tagjainak kinevezése, a társasház éves költségvetésének

megszavazása, a társasház közös tulajdonát

képező telek, helyiségek értékesítését, fenntartását és

használatát érintő döntések, valamint a közös költség

meghatározása. A társasháznak minden évben kell

legalább egyszer közgyűlést tartani, amelyről a közösképviselő

minden tulajdonost köteles külön értesíteni,

emellett pedig az épületben is szükséges jól látható

helyen kifüggeszteni egy erről informáló dokumentumot.

A közgyűlés időpontjáról és a napirendi pontokról

legkésőbb nyolc nappal a közgyűlés előtt szükséges

tájékoztatni minden tulajdonost. Döntést csak

olyan kérdésekben hozhatnak a tulajdonosok, amelyek

szerepeltek a korábban meghatározott napirendi

pontok között. A társasház esetében kiemelt szerepe

van a közös képviselőnek, vagy a tulajdonosok által és

(legalább két tagját) a tulajdonosok közül megválasztott

intézőbizottságnak. A közös képviselő és az intézőbizottság

elnöke azonos jogállással rendelkezik a

társasház ügyeit tekintve. A különböző hatóságok

előtt is ő(k) képviseli(k) a társasházat, mint korlátozott

jogi személyiséggel rendelkező egységet (tehát a társasház

nevében például perelhet(nek), vagy perelhető

(ek). A közös képviselő vagy az intézőbizottság (a továbbiakban

csak a közös képviselő említve) felelős a

társasház épületének fenntartásáért, a lakók részvételével

megtartott körgyűlés előkészítéséért és a meghozott

döntések végrehajtásáról. A társasház, mint

közös tulajdon fenntartására a lakók közös költséget

fizetnek, amelyet szintén a közös képviselő szed be,

valamint a közgyűlésen megegyezettek alapján rendelkezik

és elszámol az összeggel.

13

Minden, huszonöt fő lakost meghaladó társasház esetén

kötelező számvizsgáló bizottságot felállítani. A

számvizsgáló bizottság az épület gazdálkodását felügyeli.

A számvizsgáló bizottság feladata és joga a

társasházhoz köthető, a közösképviselő által végrehajtott

anyagi döntéseket, kiadásokat ellenőrizni. A

számvizsgáló bizottság összetételéről a közgyűlés

dönt. Szükséges a bizottság élére egy elnököt választani,

amely személyéről a bizottsági tagok döntenek.

A számvizsgáló bizottságnak azon túl, hogy lehetősége

van havonta megtekinteni az épületet érintő költségvetést,

javaslattételi joggal is rendelkezik a közgyűlések

napirendi pontjait illetően. A társasházak tulajdonosainak

összefogásával a lakók olyan további

anyagi támogatásokat nyerhetnek el, valamint olyan

infrastrukturális – akár a fentarthatóságot növelő –

fejlesztésekben vehetnek részt, amelyre önálló erőforrásból

nem lenne lehetőségük. Ilyen lehetőség például

a társasház tulajdonában álló zöldterületek megújítása

pályázatok révén, vagy saját játszótér kialakítása

az ott lakó kisgyermekes családok részére. A tulajdonosok

együttműködésével pedig olyan, a környezet

érdekében végzett fejlesztések végrehajtására is lehetőség

adódik, mint a közös kertben kiépített komposztáló-rendszer.

A társasházi jogi forma hazai mintája fontos előnyökkel

jár az olyan épületeket tekintve, amelyben a helyiségeknek,

lakásoknak különböző tulajdonosai vannak.

Ez a társulási minta jogi szabályozások révén

nem csak kötelező fórumot teremt a tulajdonosok

között az épületet érintő párbeszédre (közgyűlés), de

akár közösséget is teremthet az épületen belül. Fontos,

hogy a hatósági elvárások révén a tulajdonosok

egy konkrét személyt vagy erre specializálódott céget

bíznak meg, aki a döntések és az anyagi kiadások végrehajtásért

felelős. Ezáltal a tulajdonosok, lakók mentesülnek

az épületet érintő ügyintézés jelentős terhei

alól. Miközben a közgyűlés által megszavazott döntések

végrehajtása nem a tulajdonosokat kötelezi, ellenőrző

jogkörük van a közösképviselői pozíciót betöltő

személy, vagy vállalat felett. Ezáltal pedig a tulajdonosoknak

egyenlő beleszólási és rálátási joguk van az

épületet és a hozzátartozó telket érintő kérdésekben.

A megbízott közösképviselő és számvizsgáló bizottság

olyan feladatokat is ellát, amely a tulajdonosok között

esetlegesen kialakuló konfliktusokat is megelőzheti.

Ilyen feladatkör például a közösköltség-tartozással

rendelkező tulajdonosok értesítése, felszólítása, tulajdonrészük

jelzálog alá vonása.

A társasházi forma révén lakóközösségi fórum jön

létre, amely elősegíti a tulajdonosok közötti kommunikációt.

Így, az interakciók további, az épületet érintő

kérdésekre és lehetőségekre is hatással lehetnek. A

társasházak közössége akár saját családi programokat

is szervezhet, ahol tovább erősödnek a személyes

kapcsolatok. A tulajdonosok esetleg olyan pályázatokból,

vagy önerőből történő fejlesztésekre is vállalkozhatnak

közösen, amelyek minden lakónak előnyére

lehet. A betonudvar helyett zöldterületet, füves

játszóteret, virágokkal teli parkot létesíthetnek, a közös

épületrészekre térfigyelő kamerákat szereltethetnek

fel. Az üres tűzfalra színes festmény készítéséről

dönthetnek a lakók, az épületet pedig a fenntarthatóság

jegyében korszerűsíthetik. Az ilyen és ezekhez

hasonló beruházások amellett, hogy kellemesebbé

teszik a lakókörnyezetet, akár az ingatlanárakat is pozitív

irányba befolyásolhatják. Több nagyobb vállalat,

vagy egyesület nyújt pályázati forrással és kivitelezés

útján támogatást egy-egy ehhez hasonló átalakításhoz.

Ami a legfontosabb, hogy a tulajdonosok között

megegyezés szülessen e terveket illetően. A döntés

meghozatalát pedig jelentősen megkönnyíti, ha a társasházban

nem csak együtt élnek az emberek, de valós

közösséget is alkotnak. Utóbbihoz pedig kiváló

alapot biztosít a közgyűlés intézménye. A tulajdonosok

együttműködésével az érdekérvényesítésük is

hatékonyabb lehet, amennyiben az önkormányzat,

vagy valamely más fél felé élnek jogos panasszal.

Szomszédok, mint gazdasági szövetségesek:

A hegyközségek

A hegyközségek egy vagy több településhez köthető

szőlőültetvényeket foglalnak magukba, amelyek ezáltal

összehangolva végzik a terület bortermelését és

értékesítését. A Magyarországon elterjedt modell az

ágazat érdekvédelmét, minőségbiztosítását, a folyamatos

szakmai megújulás elősegítését és a kapcsolódó

szakpolitikai stratégiákban való szakértői együttműködést

teszi lehetővé. A hegyközségi társulási forma

több szintből áll, így teszi lehetővé a hazai szőlőés

bortermelés szabályos (jogi, szakmai stb.) keretek

közé helyezését.

Már a 16. században megkezdték a magyarországi

szőlő- és bortermelés szakmai és jogi kereteinek meghatározását.

A maihoz hasonló, a hegyközségeket

szabályozó törvényt 1894-ben vezették be, melynek

eredményeként ez a forma a településekhez hasonló

közigazgatási területnek számított. A magyarországi

kommunista rendszer idején megszűnt hegyközségi

rendszert az 1994-es törvénnyel állították vissza. A

szerveződési formára ma érvényes törvényt 2012-ben

fogadták el. A hegyközségek létrehozásának célja – a

korábbi századok törekvéseivel azonosan – a minőségi

szőlő- és bortermelés biztosítása egységesített

szakmai és jogi szabályozás révén.A társulási forma

egy fontos funkciója az ágazatban tevékenykedő termelők

érdekvédelmének biztosítása mind az ágazaton

belül, mind az ágazaton kívül. Ennek fontos aspektusa

a hegyközségi rendszer belső felügyeleti joga

a szabályok betartásának ellenőrzésére, amely garanciát

nyújt a hazai szőlő-és bortermelés minőségbiztosítására.

A hegyközségek együttesen köztestületet alkotnak. A

társulási formának három szintje van, amelynek a

hegyközség az első foka és a tagság kötelező jellegű.

A hegyközösségi tag lehet minden, az adott település

14

vagy felvásárlói. A második szintet a Hegyközségi Tanács

jelenti, amelybe az egy borvidékhez tartozó

hegyközségek csoportosulnak. A Hegyközségi Tanács

tevékenységét a hegyközségek elnökei és képviselői

végzik. Az elsősorban hegyközségi elnökökből és a

főtitkárból álló Hegyközségek Nemzeti Tanácsa alkotja

a magyar borvidékek érdekképviseleti szervét. A

szerveződés intézményi kereteit a hegyközségek tagjai,

illetve az állam részéről érkező források biztosítják.

A hegyközségek második (Hegyközségi Tanács) és

harmadik (Hegyközségek Nemzeti Tanácsa) társulási

szintjén a szőlőtermelői és borászati ágazat szakmai,

tudományos képviselői is részt vesznek tanácsadói

szerepkörben. A Hegyközséges Nemzeti tanácsa pedig

szakértélme és tapasztalata révén együttműködik

a kormánnyal az ágazatot érintő stratégiák kidolgozásában.

A hegyközségek hazai modellje biztosítja az érdekvédelmet

a szakmán belül. Ennél fogva a szabályozási

forma segíti a szőlő- és bortermelők egymás közötti

kapcsolatának meghatározását. Annak révén, hogy

külön szabályozások élnek a termesztés és a termelés

folyamatiara (pl. termeszthető fajták, termelőhely

megfelelése) egységesíti az elvárt követelményeket,

így nem kerülhetnek ágazati szereplők minőségrontás

révén méltánytalan gazdasági előnyökhöz.

A társulási forma érdekvédelmet teremt a szakmán

kívül is, tehát a szakma javát képviseli kormányzati,

szakpolitikai szinteken egyaránt. A kormányzattal

együttműködő hegyközségi képviselők szakértői tudása

révén a hazai, az ágazatot érintő gazdasági, szakpolitikai,

jogi keretek és intézkedések, mindig az aktuális

igényekhez és lehetőségekhez mérten tudnak

alakulni. Ez hozzájárulhat a szőlőtermesztés és a bortermelés

hatékony fejlesztéséhez, valamint az állami

támogatások révén megvalósíthatóvá válhatnak a

szükséges innovációs feltételek. Egy-egy hegyközség

felel a hozzátartozó borvidékek arculatának kialakításáért,

annak sajátos jellemzőinek megóvásáért, az

egyedi ismertetőjegyek tovább örökítéséért. A hegyközségi

forma tehát minőségbiztosítást is jelent,

amely egyrészt meghatározza azt a minőségbéli színvonalat,

amely minden termelőtől elvárt. Ezáltal a társulási

forma védi a szakma hírnevét. Másrészt pedig

szem előtt tartja a vásárlói és fogyasztói érdekeket,

vagyis a megbízható és hiteles forrásból eredő élelmiszerek

és bortermékek áruba bocsájtását, forgalmazását.

A szabályozott szomszédsági viszonyon

túl: szomszédünnepek

A szomszédünnep egy különleges és rendkívül egyszerűen

is kivitelezhető közösségépítő kezdeményezés.

Egy-egy ilyen eseményt bármely társasház, utca,

emeletesház, de akár óvoda, kórház, vagy önkormányzat

is szervezhet. A kezdeményezés egyedüli

fontos eleme a közösségből eredő erőforrások felhasználása

annak érdekében, hogy az egymás

környezetében, de egymástól izoláltan élő szomszédok

jobban megismerjék egymást. A szomszédünnep

lényege a kapcsolatteremtés a közös lakóhelyen osztozók

között. Bár a cél azonos egy-egy ilyen eseményben,

de a körülmények (helyszín, méret, programok)

igen változatosak: a kezdeményezőkre, a résztvevőkre

vannak bízva. Ennek értelmében a szomszédünnepek

mérete is igen különböző, van, amelyik egy egész

kerület lakosainak kínál szórakozási lehetőséget, de

van, amelyik csupán egy utca lakóközösségének biztosít

találkozó helyet.

A szomszédünnep Franciaországból terjedt el a világ

más pontjaira. A szomszédünnep 1999-es kialakulásakor

az egyik cél az volt, hogy oldják és megelőzzék

az újonnan betelepülők és a korábban is ott élők között

esetlegesen felmerülő feszültségeket. A kezdeményezés

másik fontos törekvése a nehezebb helyzetű

helyi lakosok (idősek, nagycsaládosok, hátrányos

helyzetűek) segítése érdekében erősíteni a szomszédi

kapcsolatokat. Már az első párizsi esemény is több

tízezer embert vonzott az programokra, amelyre 800

lakóépület jelentkezett, mint szervező. A szomszédünnepek

franciaországi indulása óta a világ több

országában is hagyománnyá nőtte ki magát a közösségi

esemény. Ausztráliában, az Egyesült Államokban,

Új-Zélandon és Angliában is nagy népszerűségnek

örvend. Európában mára külön kezdeményezés indult,

amely szomszédünnepek megrendezésére ösztönzi

a – főleg – városi lakosokat. 2003-ra külön európai

ünneppé vált az esemény.

Magyarországon is egyre több városban van nyoma

szomszédünnepeknek, habár országos szinten még

nincs akkora hagyománya, mint a francia államban. A

nagyobb városok közül Pécsen a város önkormányzata

is közreműködött, hogy évről évre elterjedhessen

az eseménysorozat. Ugyan a főváros teljes területére

vonatkozóan egyelőre nincs egységes kezdeményezés,

azonban számos utca, vagy a kerület közössége

szokott szomszédünnepet rendezni. Amennyiben az

önkormányzat is támogatja a kezdeményezést, az

megkönnyítheti a megvalósulást is.

Egy-egy szomszédünnep fontos célja, hogy az azonos

lakókörnyezetben élők jobban megismerjék egymást

és lakóhelyüket egyaránt. Az kialakult ismereteségek

és a megerősített kapcsolatok révén a lakosok nem

csak képesek lesznek további programok és kezdeményezések

közös megszervezésére, de valódi közösséget

is alakíthatnak ki maguk között. A kezdeményezés

fontos szempontja, hogy ezáltal a helyi lakóközösség

befogadóbbá és elfogadóbbá váljanak egymással

szemben. A szomszédünnep másik jelentős törekvése

a helyi közösségek társadalmi integrációja és a hátrányos

helyzetű, illetve szociálisan elszigetelt lakosokkal

való interakció megteremtése. Így a különböző háttérrel

rendelkező helyiek között is aktív párbeszéd

indulhat meg. Ez nem csupán az elmagányosodott

lakóknak nyújt segítséget, de a közösségen belül kialakulhat

a kölcsönös segítségnyújtás hálózata is,

15

amely a lakók életének minőségét számos területen

javíthatja.

Természetesen az európai kezdeményezés által kitűzött

időponttól függetlenül is bármikor lehetősége

van a lakóközösségeknek szomszédünnepet rendezniük.

Ehhez csatlakozhatnak a kijelölt területen élők,

közösségek, civilszervezetek, de akár vállalkozások is.

A programokról, azok helyszínéről és időtartamáról

mind szabadon dönthetnek a kezdeményezők. A lehetőségek

tere igen széles, hiszen a közeli parktól

kezdve, a lakótelep zöldterületén át, akár valamelyik

szomszéd otthona, vagy maga az utca is szolgálhat a

szomszédünnep helyszínéül. A programok megvalósításához

minden résztvevő lehetőségeihez és szabad

kapacitásaihoz mérten hozzáteheti saját részét. Így

például a programokhoz a résztvevők maguk gondoskodhatnak

az étel, ital biztosításáról, amelyek akár

házi készítésűek is lehetnek. Ugyanígy a programok

esetében is bármilyen ötlet megfelelő lehet, amelyet

a résztvevők saját maguk képesek biztosítani.-legyen

az sportverseny, kézműves foglalkozás, vagy zenei

produkció. A lokális művészeti (zenei, táncos stb.) csoportok

fellépésükkel támogathatják az eseményt, a

minél változatosabb programkínálat érdekében.

Minden év májusának végén rendezik meg az

’Európai Szomszéd Napot’ (’European Neighbour’s

Day’), mely során Európa-szerte rendeznek szomszédünnepet

a vállalkozó kedvű lakóterületek. 2018-ban

ennek keretében a nemzetközi programsorozatnak

már 36 ország közreműködésével közel 30 millió

résztvevője volt. A programsorozatot a ’Lokális Szolidaritás

Európai Szövetsége’ (’European Federation of

Local Solidarity’) indította útnak, amely szervezet különböző

módokon támogatást is nyújt a jelentkező

közösségek számára.

A kezdeményezés szülőhazájának tekintett Franciaországban

külön egyesület alakult, amely arra törekszik,

hogy országszerte minél több, sikeres szomszédünnep

kerüljön megrendezésre. A szervezet számos

partnerrel rendelkezik, amely között van kormányzati

szerv, európai uniós intézmény, cég és más civilszervezet

is. Az egyesület online felületén elérhetővé tesz

tanácsokat a programok megvalósításához és az ünnephez

köthető társadalmi elemzéseket, kimutatásokat.

Magyarországon Pécs az első város, amely 2010-

ben az Európai Szomszéd Nap kezdeményezéshez

csatlakozva számos területén szervezett programot a

közös lakóhellyel rendelkező városiak részére. A számos

programot magába tömörítő esemény jelmondata,

hogy „Nyissunk egymásra”. Az azóta már több

alkalommal is megrendezett eseménysorozat keretében

többek között utcabál, zenés műsorok, kertmozi,

gasztronómiai programok, vetélkedők és gyermekprogramok

is várták az érdeklődő helyieket. 2013-ban

több fővárosi kerületben is megrendezésre kerültek

szomszédünnepek, melyek programjában kialakításában

és lebonyolításában társasházak lakóközösségei

mellett kulturális intézmény is részt vett.

Az ideális együttéléshez nélkülözhetetlen a közelünkben

élőkkel kialakított kapcsolatok, a rendszeres

kommunikáció és az ismeretségek kölcsönös ápolása.

Erre teremt alkalmat a szomszédünnep, miközben a

kezdeményezés a közös területen, lakótelepen élő

különböző társadalmi csoportok, különböző generációk

között is hidat építhet. A létrejött kapcsolatok segítségével

a szomszédok közötti konfliktusok elkerülhetővé,

illetve könnyebben kezelhetővé, feloldhatóvá

válhatnak. Mindezeken felül közösségépítő hatása

nyomán erősíti a lakóközösségben rejlő lehetőségeket,

amit a későbbiekben akár a közös környezet fejlesztésébe,

ápolásába és egymás segítésébe is lehet

fektetni. A szomszédok közötti tolerancia növelése

révén a közösségeken belül a konfliktusok is csökkenhetnek,

mindez pedig a mikro és makro társadalmakban

a békés együttélést segíti elő. Ehhez persze előfeltétel,

hogy az adott közösség összes tagja előtt szabad

legyen a részvétel lehetősége.

Nem túlzás azt állítani, hogy a szomszédünnep hatása

messzebbre is nyúlhat az évről évre megrendezett

közös szórakozási lehetőségnél. A helyiek között kialakuló

kölcsönös segítségnyújtás hálózata révén

nem csak a személyes kapcsolatok száma nő meg,

hanem az olyan jelentős interakcióké is, mint a szomszédi

szívességek. Ennek segítségével akár a „sharing

economy”, azaz a „közösségi gazdaság” rendszere is

kialakulhat a környéken élők között. Közösségi gazdaságról

beszélhetünk, amennyiben a lakók megosztják

a ritkán használt eszközeiket egymással, ahelyett,

hogy minden háztartartás felhalmozná a sajátját az

adott használati tárgyakból. A szomszédünnepek különlegessége,

hogy az adott közösség által, ugyanannak

a közösség részére kerül megrendezésre, tehát a

résztvevők egyben a szervezők is. Hatalmas előnye,

hogy a kezdeményezéshez önkéntes alapon csatlakoznak

be a helyiek és együtt teremtik meg a programokhoz

szükséges anyagi, fizikai, infrastrukturális

kereteket. Ennek megfelelően – az igényeknek, a közösség

és tagjainak erőforrásaihoz mérten – bármekkora

méretű esemény megfelelhet egy szomszédünnepnek:

a közösség által a közösségre van szabva. A

költséghatékony szervezés érdekében fontos lehet a

szomszédok között előre tájékozódni az igényekről.

Bár nem szükségszerű, de egy kerületi, vagy városi

szintű szomszédünnep megvalósulásában segítséget

nyújthat, ha az önkormányzat partneri szerepet vállal

az esemény során. Így a helyi, önkormányzati fenntartású

intézmények (például a helyi óvodák, iskolák,

közösségi házak) infrastrukturális lehetőségeit is

igénybe lehet venni, ha esetleg színpadra vagy egy

nagyobb konyhára, tánctérre van szükség stb. Esetleg

az anyagi erőforrások megteremtésében, vagy a rendezvény

hírének elterjesztésében is fontos szerepe

lehet a terület vezetésének. Az eltérő körülmények

ellenére a végcél ugyanaz: közösségi programok nyomán

a helyiek közötti kapcsolatok ápolása a békés és

biztonságos együttélés érdekében.

16

Települési civil döntéshozás

Összefoglaló

Az integrált területi fejlesztések egyik fő eszköze, típusa

a közösség által irányított helyi fejlesztés

(community-led local development, CLLD), amely célja

komplex megoldásokat kifejleszteni egy adott elhatározás

mentén, és szintén egy adott, behatárolható

földrajzi területre vonatkozóan. A projekt kivitelezésének

a közösség mérete ugyan valamennyire határt

szab, azonban kivitelezhetősége nem korlátozódik a

kisebb településekre, hiszen nagyobb, régió-alatti

szintű egységek, akár nagyvárosok társadalma is

ugyanúgy bontható az azt felépítő szűkebb közösségek

sokaságára, illetve tekinthető egy közösségnek.

A közösség által irányított helyi fejlesztés tartalmának

lényegi összetevőit négy fogalom mentén ragadhatjuk

meg:

1. Területspecifikusság: A CLLD-k fontos szempontja,

hogy a megvalósítandó fejlesztések minden esetben

egy jól körülhatárolt földrajzi egységre például

településre vonatkozzanak, a földrajzi egységet pedig

minden esetben egyedileg kell meghatározni, a meglévő

struktúráknak akár figyelmen kívül hagyásával is.

Ez azért számít kiemelten fontos tényezőnek, mert

hatására létre jöhet a településen, vagy már meghatározott,

stabil területi egységhez (pl. járás, megye,

régió) képest újfajta területi elrendeződés is, amelyben

városi és vidéki térségek, különböző jogállású

települések akár határokon átnyúló, szerves egységbe

tudnak kovácsolódni egy-egy olyan innováció

mentén, amelyben egy korábban meglévő egységnek

nem minden szereplője lenne érintett, de egy így

meghatározott területi csoport mindegyike számára

adekvát. Ilyen szempontból a CLLD jó módszer a különböző

jellegzetességekkel bíró települések tartós

kapcsolatépítése szempontjából is.

2. Közösség által irányított: A fejlesztések alulról

szerveződőek. A problémák helyben keletkeznek, és

ezért a hatékony megoldásuk érdekében is a helyi

megfontolásoknak kell szerepelniük. A problémák

egyedisége megköveteli a fejlesztések egyediségét is,

amit ugyanakkor hosszú távon is fenn kell tudni tartani.

A problémákra adekvát válasz adását, illetve az

innováció véghezvitelét és fenntarthatóságát egyszerre

képes garantálni a helyi viszonyokat legjobban ismerő,

és a problémát egyszerre több szempontból

megközelíteni képes helyi közösség. A létrejövő helyi

akciócsoportok hatékonyan képesek érvényesíteni és

védeni a helyi nyilvánosság és magánszektor érdekeit,

képviselni a gazdasági és társadalmi szereplőket a

fejlesztések során, valamint garantálni, hogy a helyi

közösség az innovációból valóban profitálni legyen

képes.

3. Integrált stratégiák: A sokszereplős rendszerben

a problémákat több szempontból kell megközelíteni,

a fejlesztéseknek pedig problémaspecifikus, és nem

szakma-specifikus választ kell adniuk ezekre. A helyi

igények és lehetőségek figyelembe vételével ezért a

helyben rendelkezésre álló természeti, fizikai, emberi,

társadalmi és gazdasági erőforrásokat felhasználva,

ezen területek közül valamennyit célzó, komplex és

egyedi fejlesztési stratégia kialakítása szükséges,

amelyek során a különböző területek együttes fejlesztése

egyszersmind egymást is erősítve katalizálják az

innovációt.

4. Hálózatépítés: Mindezen okokból kifolyólag, a közösség

által irányított helyi fejlesztés nem elképzelhető

a közösségi kapcsolathálózat: helyi politikai, gazdasági,

civil szereplők és intézmények közötti új együttműködési

platformok kialakítása nélkül. Valamennyi

fejlesztés sikeréhez arra van szükség, hogy esetről

esetre újra kialakításra kerüljenek a helyi közösséget

integráló, a helyi közösséget is fejlesztő stratégiák. A

fejlesztések hatékonyságához arra van szükség, hogy

a helyi közösség valamennyi szereplője részese legyen

az innovációnak, és részese legyen az innováció

pozitív hozadékainak egyaránt.

Az alábbiakban két olyan, Magyarországról származó

helyi fejlesztési példákat mutatunk be, amely során a

helyi politikai, gazdasági és kulturális, civil szereplők

tudtak példamutató módon CLLD-alapú helyi fejlesztéseket

végrehajtani, és így a helyi gazdaságitársadalmi

fejlődés motorjává válni.

Egy kiemelt példa: Szügy község

Szügyön több területen is zajlottak fejlesztések az elmúlt

években, amelyek pozitív hatással voltak a község

életére, népességmegtartó erejére. Infrastrukturális

beruházások zajlottak közterületen, ezáltal kellemesebb

lett a környezet, modernizálták az egyik, aktívan

használt, közintézmény vizesblokkjait, ezáltal a

község dolgozói és vendégei komfortosabb körülményeket

élvezhetnek. Szálláshely felújításokat, illetve

nyitást is végeztek a községben, egy nagyobb befogadóképességű

szállás létesült és egy családi panzió

megújult, ennek pozitív hatása van a település idegenforgalmára,

illetve a község szolgáltatói számára

is előnyös lehet. Egy, a gazdasági potenciált erősítő

fejlesztés is lezajlott, egy korszerű tejüzemet helyeztek

működésbe Szügyön. A vállalkozás elindításának

köszönhetően napi kétezer liter dolgoznak fel a községben,

ezzel öt új munkahelyet teremtve, az üzemre

telepített napelemek pedig hozzájárulnak az alacsonyabb

üzemeltetési költségekhez, valamint környezetkímélőbb

módon működtethető a létesítmény.

Szervezet: A településen és térségében az Ipoly Menti

Palócok Egyesület végzi a program koordinálását, a

szervezet irodája Szügyön található. Az egyesületet

161 tag(szervezet) hozta létre 2008-ban, az együttműködéshez

49 környékbeli település csatlakozott.

17

Az egyesület célul tűzte ki az együttműködésben

résztvevő önkormányzatok, vállalkozások és egyéb

szervezetek érdekeinek a védelmét és szolgálatát. A

2007 és 2013 közötti programozási időszak után, a

szervezet 2015-ben elkezdte kidolgozni a 2014 és

2020 közötti időszakra vonatkozó stratégiát, az őszi

időszakban mintegy hét szakmai fórumot tartottak a

térség különböző területein a folyamatban érdekelt

és bevonni kívánt szereplőknek, akiknek egyrészt értékelték

a korábbi időszak eredményeit, másrészt

pedig bemutatták az elkövetkező időszak fejlesztési

irányát. A rendezvénysorozattal egyidőben a projektötleteket

is elkezdték gyűjteni. A stratégia végül több

körös egyeztetés után 2016-ban született meg. Az

egyesület segítséget nyújt a pályázati rendszerben

való eligazodáshoz, részt vesz a projekt ötletek gyűjtésében,

a projektek előkészítésében, nyilvános felületein

biztosítja a résztvevők eseményeinek, projektjeinek

a dokumentálását és hirdetését, illetve a résztvevő

szervezetek elérhetőségét is. A koordinátor szerep

mellett tanulmányokat is készítenek a működési területükre

vonatkozóan, a kidolgozott fejlesztési tervről

tájékoztatást ad, és végre is hajtja azt. Ezeken felül

rendezvények szervezésével és vezetőképző tréningekkel

járul hozzá a közösen kialakított fejlesztési terv

megvalósulásához. A szervezet honlapján mindig közzé

teszi az aktuális LEADER rendezvényeket, így járulva

hozzá az információs áramláshoz a települések

között, bárki utánanézhet, hogy lesz a közeljövőben

valamilyen kulturális vagy sportesemény a környéken.

A szórakoztató programok mellett a szakmai fórumok,

rendezvények és konferenciák felhívásai is

szerepelnek az oldalon, így a pályázatban érdekeltek

is könnyen tudnak tájékozódni. Az egyesülethez csatlakozni

a belépési nyilatkozat elküldésével lehet,

amelyhez csatolni kell két, már meglévő tag ajánlását,

ezután az Elnökség tesz javaslatot a csatlakozásra,

amelyet a szervezet Közgyűlése fogad(hat) el, tagság

feltétele a tagdíj megfizetése is.

A településen egy budapesti alapítvány 2013-ban ifjúsági

szállást alakított ki pályázati támogatás segítségével,

egy korábban idősek otthonaként működő, majd

egy ideig üresen álló épületből. A felújítás keretein

belül kicserélték a nyílászárókat, kívül-belül kifestették

az épületet, kijavították a tető hibáit. A javításon

túl új berendezéssel is ellátták az épületet, ágyakat,

matracokat és egy bútorokat is beszereztek. A fejlesztésnek

köszönhetően egy 30 férőhelyes szálláslehetőség

jött létre a községben, és mivel az üzemeltetők jó

kapcsolatot ápolnak a falu vezetésével, így az itt megszálló

vendégek használhatják a települése sport infrastruktúráját

is, ezáltal sport táborok szervezése is

lehetővé vált. A 2014-es én folyamán a faluközpont,

illetve az egyik középület vizesblokkjait tudták megújítani

a pályázati forrásnak köszönhetően. Kialakítottak

egy új közparkot, padokkal, szökőkúttal és járdával,

illetve facsemetéket is elültettek. A köztéri fejlesztések

mellett a Vármegyeháza egyik épületének mosdóit

is felújították.

A Vármegyeháza fontos helyszín a település életében,

mivel az épület helyet ad települési és egyéb rendezvényeknek

is. A községben található egyik használaton

kívüli épületben termelői tej feldolgozó üzemet

hoztak létre 2015-ben. Az üzem a tejfeldolgozás teljes

folyamatát elvégezi, a nyers alapanyagtól a kész termékig,

naponta 2000 liter tejet tudnak feldolgozni. Az

ipari berendezések mellett egy szociális helyiséget is

kialakítottak, ami a dolgozók pihenését szolgálja és

tisztálkodását szolgálja. Az épületre napelemeket is

telepítettek, illetve a tervezett négy munkavállaló helyett

öt embert tudnak alkalmazni. Az üzem elsősorban

a térség közintézményeinek szállít, de kiskereskedelmi

forgalomban is megtalálható a termékük. Az

idegenforgalom fellendítését célzó fejlesztés is zajlott

Szügyben a 2015-ös év folyamán, az egyik vendégház

nagyszabású felújításon esett át, ami után 12 vendéget

tudnak fogadni kellemes, megújult környezetben.

A felújítás során kialakítottak egy akadálymentesen

megközelíthető szobát, nagyobb étkezőhelyiséget

hoztak létre, új bútorzatot szereztek be, külső hőszigeteléssel

látták el az épületet, kicserélték a nyílászárókat,

valamennyi szobát saját vizesblokkal látták el,

korszerű fűtési rendszert szereltek be, pellet- és gázkazánnal,

valamint napelemeket telepítettek az épületre.

Az önkormányzat aktivitásának és a pályázatoknak

köszönhetően az elmúlt években számos vállalat érkezett

Szügyre, a régóta itt lévő és az új cégek összesen

mintegy 1400 embert foglalkoztatnak és folyamatosan

fejlődnek, így új munkahelyek is hoznak létre.

Pályázati forrás segítségével vásároltak és alakítottak

ki ipari parknak ideális területeket, illetve a VOLÁN

társasággal együttműködve, a munkarendhez igazított

menetrendet is bevezettek. A munkahelyteremtési

intézkedésnek, és a településen véghez vitt más, a

közösségi életet érintő fejlesztésekkel együtt Szügy

egy vonzó településsé vált az elmúlt időszakban.

A térség fejlesztési stratégiájának megalkotásához

kikérték a területen élők véleményét, ötleteit és igényeit

is, az előre meghirdetett, több településen megtartott

fórumoknak köszönhetően mindenkinek lehetősége

volt alakítani a tervezeten, ami elősegítette

azt, hogy valódi igényekre reagáló és a terület adottságaira

építő fejlesztési program induljon meg. Az

ifjúsági szálló létrehozása és üzemeltetése jó szolgálatot

tehet a turizmus fellendítésére tett törekvéseknek.

Egy harminc fős csoport elszállásolása nem csak a

szállásadónak jelent relatív komoly forgalmat, hanem

a településen működő más vállalkozások is profitálhatnak

belőle, például amennyiben működik

„közkonyha” a településen, amit szolgáltatásként kapcsolnak

a szálláshoz, akkor annak is jelenthet forgalombővülést,

illetve a községben működő bolt és vendéglátóipari

egységek is számíthatnak többletbevételre.

A szállásüzemeltetők és a településvezetők jó kapcsolata

nem csak a vendégfogadó félnek előnyös, hanem

a község számára is hozhat hasznot. Amennyiben

a falu sportlétesítményeit használhatják saját

18

céljukra a vendégek, úgy a „sima” szálláskeresőkön

túl, valóban van lehetőség sporttáborok szervezésére,

ami egy plusz egyedi előnye Szügynek, és egy sikeres

edzőtábor híre más sportegyesületeket is a községbe

hívhat, ami további vendégéjszakát és forgalmat jelent,

és a falu vezetéséről és közösségéről is pozitív,

befogadó, együttműködő kép alakul ki. A település

központjában kialakított park elsősorban a helyben

élők és dolgozók komfort érzetét növeli, illetve a park

létrehozása egy új közösségi teret jelent, ahol a helyiek

pihenhetnek és találkozhatnak egymással, illetve a

falun áthaladó és ide érkező vendégek is kellemes,

ápolt környezetet látnak. A Vármegyeháza vizesblokkjainak

a korszerűsítése az ott dolgozók és a rendezvényekre

érkezők javát szolgálják. A felújításnak köszönhetően

a rendezvényeken résztvevők szívesebben

térnek vissza a későbbiekben, mivel komfortos, a mai

kor igényeinek megfelelő kiszolgáló helyiségek állnak

rendelkezésükre. A vendégház felújítása és a mai kor

igényeihez alakítása elsősorban az idegenforgalom

fellendülését, és a vendégváró vállalkozó megélhetését,

munkahelyét biztosítja. A szállásadón túl a község

üzletei, vendéglátóipari egységei is számíthatnak a

növekvő forgalomra, illetve a térség idegenforgalmi

célpontjai is könnyebben elérhetőek, így népszerűbbé

válhatnak ezáltal. Érdemes lehet a szálláshely üzemeltetőknek

és a turisztikai látványosságoknak együttműködniük,

hogy kölcsönös megjelenési lehetőséget

biztosítva egymásnak, hirdetik a környék vonzerejét.

A tejfeldolgozó üzem beindítása a község gazdasági

potenciálját erősíti. Az értékesítésből származó adóbevétel

a település költségvetéséhez járul hozzá, míg

az öt új munkahely a munkanélküliséget csökkenti, és

öt család megélhetéséhez járul hozzá. Illetve a község

határain túlmutatva a helybeli és térségbeli állattenyésztő

gazdák számára is egy plusz értékesítési lehetőséget

teremt. A közvetlen gazdasági előnyökön túl a

„saját” tejfeldolgozó üzem része lehet később a helyi

termékek palettájának is, amennyiben erre irányuló

törekvések jelennek meg. Számos magyarországi kistérség

kezdett bele az utóbbi időben olyan sikeres

vállalkozásokba, amelyek összefogva a helyi termelőket,

népszerűsítik az adott környékre jellemző termékeket,

ételeket és italokat.

Újabb példa Györkönyből

A községben számos fejlesztés és program indult el

az elmúlt években, amely Györköny javát szolgálja,

ezek egy része az EU támogatását élvezi. Elindítottak

egy szalmaház mintaprojektet, amely a lakhatási és a

munkanélküliségi problémákra nyújthat megoldást. A

település borászati életén és a Pincefalun alapuló turisztikai

fejlesztésbe kezdtek, ennek nyomán egyesületet

indítottak, szakmai és turisztikai programokat

szerveztek, amely látogatókat és szakmai résztvevőket

vonz az ország több pontjáról. Nemzetiségi és falu

napok rendezvényt is szerveztek, amely programon a

falu (és a térség) minden korosztálya megtalálta a

kedvére való elfoglaltságot, és a környékbeli termelők

és művészek is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra.

A településen és térségében a Duna Összeköt Egyesület

végzi a fejlesztési forrásokhoz kapcsolódó koordinációs

és tájékoztató munkát. Az egyesület és elődszervezetei

régóta foglalkoznak a környék élhetőségének

javításával, 2008-ban már nyilvános fórumot

szerveztek, ahova minden ötletet („projekt gazdát”)

vártak, hogy a fejlesztések valóban olyan irányt kövessenek,

ami az itt lakók és dolgozók érdekeit szolgálják.

Az ötletgyűjtés azóta is folyamatos, és az évek

során további találkozókat szerveztek a fejlesztési

ötletek és igények felmérésére. A szervezet az Alsó-

Duna egy szakaszának mentén lévő településeket

foglalja magába, az alföldi és a dunántúli oldalon,

ahogy azt a neve is mutatja. A települések Dunaföldvár,

Paks és Bács-Kiskun megye nyugati részén találhatóak,

már 2008-ban is 56 tagja volt, melyből 21 az

önkormányzati, 19 a civil és 16 az üzleti szférából érkezett.

A környék gazdasági életének két fő meghatározó

eleme van, az egyik a Paksi Atomerőmű és a

hozzá kapcsolódó szolgáltató szektor, a másik pedig a

mezőgazdaság, ezen belül főleg a gabonatermesztés.

Az egyesület a főbb céljait és stratégiáját a Helyi Vidékfejlesztési

Stratégia tartalmazza. Főbb céljaik között

szerepel a közösségi gondolkodás erősítése; az

életminőség és a falukép javítása; helyi kézművesek

és vállalkozások támogatása, piaci jelenlétük elősegítése;

humánerőforrás fejlesztés; helyi és térségi marketing

tevékenységek támogatása és a turizmus fejlesztése.

Az egyesületnek lehetnek rendes, pártoló és

tiszteletbeli tagjai. A rendes taggá váláshoz az egyesület

tagjainak vagy az elnökség javaslattételére van

szükség, amely után a belépni szándékozónak egy

belépési nyilatkozatot kell megküldenie a szervezet

közgyűlésének, amely dönteni jogosult az elfogadásról.

A felvételi folyamat menete megtalálható a szervezet

honlapján. Az egyesület irodája Györkönyben

található. Györköny községben több egyesület is működik,

ezek egy része kifejezetten györkönyi működési

területű, egy részüknek pedig Györköny is a tagja,

és más településekkel köti össze a községet egy-egy

célterület mentén. Helyi szervezet például a Településfejlesztési

Alapítvány, a Hagyományőrző Egyesület

és a Pincehegyért Egyesület. Településeken átívelő

szervezet, melynek Györköny is tagja, például a Duna

Összeköt Egyesület, Magyarországi Pincefalvak Vidékfejlesztési

Szövetsége

Egyedülálló mintaprogram indult 2011-ben Györkönyben,

melynek keretében szalmaházakat létesítettek a

településen. A projekt célja egy ökoszemléletű, fenntartható,

a helyi közegbe illeszkedő és megfizethető

lakhatási megoldás volt. A szalmaházat helyi alapanyagból

és munkaerővel lehet felépíteni és energiatakarékosan

lehet működtetni, az épület tartószerkezete

fa, a hőszigetelése pedig szalma. A tervezést a

Szent István Egyetem Ybl Miklós Építész Kara végezte.

A ház megépítése mellett célja a programnak az is,

hogy a szakképző iskolákban tanuló diákok számára

gyakorlati helyként funkcionáljon az építkezés, a

19

a műszaki területen tanulók számára a tervezés, illetve

a környékbeli munkanélkülieknek pedig (a szükséges

átképzés után) munkát adjon az építés. 2014-ben

workshop-ot tartottak a györkönyi pincefaluban a

2012-ben alapított Magyarországi Pincefalvak Vidékfejlesztési

Szövetségének rendezésében, a helyi közösség

támogatásával. A program célja a Kalandozások

a magyarországi pincefalvakban elnevezésű program

bemutatás, bevezetése volt. A foglalkozás elején

bemutatásra került maga a szövetség, az addig elért

eredményeivel és további terveivel együtt, majd ezt

követően magát a programot prezentálták. Szó volt a

program jogi hátteréről és a bekerülés kritériumairól,

az ösztönző rendszerről, a programhoz tartozó kiadványokról

és kártyákról, illetve az internetes támogatásáról

is. Bemutatták a program marketing stratégiáját

is. Ezután pedig interaktív programok következtek

a györkönyi pincefalu fogadóinál. A szövetség székhelye

Györkönyben van, az egyik céljuk pedig a pincefalvakban

fellelhető gazdasági és kulturális örökség

fenntartása és erősítése, valamint a helyi népi hagyományok

ápolása. További céljuk még a települések

gazdasági megerősítése, a környékbeli termékek helyi

feldolgozásán és értékesítésén keresztül, ennek megtámogatására

segítik elő a termelők és feldolgozók

hálózatának létrejöttét. A LEADER egyesület támogatásával

egy másik nagyszabású esemény is megrendezésre

került 2014-ben, az évtizedes múltra visszatekintő

Györkönyi Falu és Nemzetiségi Napok, a három

napos rendezvény során számos programmal várták

az érdeklődőket. A rendezvénynek a Györkönyi Pincehegy

adott otthont. Az esemény nyitányaként kiállításmegnyitó

volt a helyben készült falvédőkből. A

programok között volt labdarúgó bajnokság, színpadi

műsorok a helyi iskola diákjainak, illetve a környékbeli

települések (német nemzetiségi) tánccsoportjainak

köszönhetően. A szombati nap zárásaként Svábbált

tartottak. Ezenfelül kézműves foglalkozás, bortúra,

főzőverseny és kirakodóvásár is volt a környékbeli

kézművesek termékeiből. A község gasztronómiai

értékeinek megőrzése és terjesztése érdekében szakácskönyvet

is írtak. Elsőként 1998-ban adták ki az

Ígyfőz(t)ünk Györkönyben című kötet, amelynek elkészítése

a község lakóinak az összefogásán alapult. A

könyv két nyelvű, a gyűjtést, a fordítást és illusztrációkat

és szerkesztést is helyiek vállalták, a kiadáshoz

szükséges anyagi fedezetet pedig 1998-ban a Magyar

Turizmus Rt-től kaptak, 2014-ben pedig egy helyi

egyesület biztosított segítséget hozzá. A kiadvány

nagysikernek örvendett, többször kellett utánnyomást

rendelni belőle.

A Magyarországi Pincefalvak Szövetséget négy település,

öt szervezete alapította 2011-ben, a sikeres működést

látva és a meglévő tagok terjeszkedési szándékainak

köszönhetően 2014-ben már tizenegy szervezet

volt a tagja a szövetségnek az ország több területéről.

A szalmaház mintaprogram számos előnnyel bír

Györköny számára. Egyrészt költségkímélő megoldást

jelent lakhatási gondokkal küzdőknek, ezzel a viszonylag

alacsony árú megoldással olyan fiatal párokat is

lehetne a településre vonzani, akik vidéken szeretnének

családot alapítani és „életet kezdeni”, így a község

lakosainak az utánpótlása is biztosítva lenne, illetve

az esetlegesen ideszülető gyerekek hozzájárulnak az

óvoda és iskola megmaradásához. A lakhatás mellett

a munkalehetőségek hiányára is egy megoldás lehet,

hogy a házak felépítésében a helyi, munkahellyel nem

rendelkező, de munkaképes lakosok vesznek. A falubeliek

együttműködése egyébként a közösség építést

is elősegítheti. A mintaprogram elindítása Györköny

ismertségét növelheti és jó hírét viheti az országban,

mert a község olyan helyként kerül be a hírekbe, ahol

törődnek a helyiek életkörülményeivel és foglalkoztatásával,

illetve előremutató megoldásokon gondolkoznak.

A község kapcsolati tőkéjét is növelheti a

program, egyrészt, ha egy másik település is hasonló

vállalkozásba fogna, akkor kézenfekvő megoldás

Györkönyt felkeresni a tájékozódás végett, és ekkor

más területeken is együttműködés kezdődhet, illetve

a későbbiekben is jól jöhet a települések közötti kapcsolat

megléte. Másrészt, a község szakmai kapcsolatokkal

is gazdagodik a község, a tervezési munka kiszervezése

a felsőoktatásban résztvevők felé szintén

jó kezdeményezés, egyrészt, a jellemzően városokban

élő egyetemi hallgatókkal megismerteti a magyar vidék

mindennapjait, adott esetben „reklám” is lehet a

vidéki élet számára. Illetve a kiépített kapcsolat az

építész vagy műszaki területtel jó szolgálatot tehet

későbbi projektek számára is, amennyiben a mintaprogram

mindkét fél elégedettségét szolgálja. A település

pincefalu részén megtartott workshop szintén

jótékony hatással szolgál Györköny számára. Egyrészt

ez egy olyan szakmai fórumot biztosít a résztvevőknek,

ahol megoszthatják egymással tapasztalatikat, a

máshol bevált jógyakorlatokat átadhatják egymásnak.

A györkönyi résztvevők rögtön arra is választ kaphatnak,

hogy náluk milyen módon érdemes bevezetni a

máshol bevált megoldásokat, mivel a helyszínen részletes

képet kaphatnak a résztvevők Györköny és a

pincefalu életéről. Az évente megrendezésre kerülő

nemzetiségi és falunapok egy remek programot jelent

a községbeliek és az idelátogatók számára is. A

rendezvényen való részvétel erősíti a falu közösségét

is, a környékbeli termelők és kézműves alkotók bemutathatják

portékáikat, ez többletbevételt, illetve

további potenciális vásárlók megjelenését eredményezheti.

A környékbeli községekből hívott fellépők

pedig a térségi együttműködést erősítheti, mivel megismerhetik

egymás alkotásait, a fellépőket valószínűleg

elkísérik otthonról is, akikkel szintén lehet kapcsolat

építeni, illetve a hagyományok megőrzését is szolgálja

a program.

20

Településközi jógyakorlatok—A

LEADER projektek

A LEADER-projektek az Európai Unión belül létrehozott

támogatott közösségfejlesztési programok, amelyeknek

fókusza alapvetően a vidéki településekre és

általánosságban a vidékfejlesztésre esik. Az EU vidékfejlesztés-politikája

abban tér el az egyéb, például

szociális szempontokat mérlegelő fejlesztési támogatásoktól,

hogy kevéssé érzékeny a szociális, és sokkal

inkább érzékeny a gazdaságfejlesztés iránt. Így a vidékfejlesztési

támogatások egy túlnyomó része a mezőgazdasági

termelés gazdasági-környezetvédelmi,

illetve társadalmi aspektusaira fókuszál. A LEADERprogram

ezekkel szoros összefüggésben került azonban

létrehozásra, és bár a költségvetése e programoknak

jóval alacsonyabb, mint a párhuzamosan futó

gazdasági projekteknek, e pilot jellegű,

"próbaprojekt" mégis nagy hatású programmá vált az

EU-n belül; hatásaival és működésével sokan foglalkoztak.

A LEADER programok célja az alulról jövő fejlesztési

kezdeményezések támogatása volt, vagyis

teljes mértékben a helyi társadalom spontán fejlesztési

ötleteit támogatta. Mivel azonban meghatároztak

hozzá minimális érintett populációnagyságot, e programok

legtöbb esetben csak település-közi összefogással

valósulhattak meg. A programot sokan kritizálták

is azzal, hogy fölösleges fejlesztési tervek megvalósulásához,

vagy helyi korrupcióhoz is vezethet. Az

alábbiakban olyan Magyarországon, vagyis a számos

társadalmi problémától terhelt Közép-európai régión

belül megvalósított LEADER-programokat mutatunk

be, amelyek viszonylag nagyobb költségvetéssel üzemeltek,

és pozitív példaként állhatnak valamennyi

települési, és főleg település-közi helyi tervezési projekt

számára.

A LEADER program Kazáron

A turizmus erősödését és a községben élők életminőségét

egyszerre fejlesztő projektek valósultak meg

Kazáron. Új szálláshelyeket hoztak létre és horgásztavat

létesítettek. Egy több funkciós szolgáltató központot

is létrehoztak, ami a helyi vállalkozók és a térségbe

látogatók számára is nyújt tájékoztatást. Ezeken

felül pedig egy komplex, a palóc hagyományokat őrző

és bemutató helyszínt és létrehoztak.

A településen és térségében a 36 Jó Palóc Egyesület

menedzseli a LEADER program végrehajtását. Az

egyesületet 2008. júniusában alapították (többek között)

az alábbi célokkal: a vidéki térségeket fejlesztésekhez

juttató programokat és a vidék népességmegtartó

erejét növelni szándékozó intézkedéseket elősegítő

európai programokhoz való hozzájárulás; a fenntartható

fejlődés biztosítása vidéki térségben; a térség

természeti és kulturális értékeinek megőrzése és

bemutatása; tapasztalatcsere más LEADER közösségekkel,

valamint különböző oktatási és tájékoztató

rendezvények szervezése. Az egyesület koordinálását

egy 14 fős elnökség és felügyelő bizottság végzi. A

belépéshez szükséges nyilatkozat letölthető az egyesület

weboldaláról, a szervezet székhelye és ügyfélszolgálata

Kazáron található. Összesen 36 nógrád

megyei település a tagja a társulásnak, melyek között

megtalálhatóak az önkormányzati- és civilszféra képviselői,

valamint a vállalkozói szektor is. Egy európai

uniós program keretében Kazár, illetve így a 36 Jó Palóc

Egyesület is részt vesz egy úgynevezett

„testvérváros-programban”. A projektnek több célja is

van, egyrészt ösztönözni az uniós állampolgárokat

arra, hogy vitákat folytassanak az Európai Unió politikai

rendszeréről, másrészt a döntéshozatali folyamatokban

való részvételre igyekszik nevelni, motiválni az

unió polgárait, végül pedig alkalmat biztosít a társadalmi

szerepvállalásra, uniós szinten. Az éveken át

nyúló projekt több testvérvárosi találkozót is magába

foglal, melyeken a résztvevő települések polgárai és

vezetői találkoznak egymással. A 2019-ben esedékes

találkozónak Kazár adott otthont, mintegy 190 látogató

érkezett a testvér településekről Szlovákiából, Romániából,

Lengyelországból és Csehországból. A kazári

találkozó fő témája a demokrácia intézménye és

az az évi Európai Parlamenti választások voltak, a találkozó

mottója: 15 év Európában, 30 év demokráciában”

volt. Az eseményen tartottak beszélgetéseket,

például a helyi média szerepéről vagy az esedékes

választáson való részvétel fontosságáról. Fotó és rajzkiállítás

is volt, melyen a gyerekek szemszögéből jelent

meg Európa, a demokrácia vagy a testvértelepülés.

A politikai szerepvállalás témáján túl kulturális

programokat is szerveztek, hogy az idelátogatók megismerjék

a térség hagyományait és identitását, illetve

az itt élők is képet kapjanak a vendégek kultúrájáról.

Az idegenforgalom élénkítésének jegyében, egy 3,2

hektáros horgásztavat alakítottak ki a település határában,

ami az idelátogatók mellett, a településen élők

kikapcsolódását is szolgálja. Többféle szálláshely fejlesztésére

is nyertek támogatást a településen működő

szervezetek. A község egyik egyesületi ifjúsági szállás

létesítésére kapott forrást, melynek köszönhetően

egy harminc fős ifjúsági szállót tudtak kialakítani. A

beruházás keretében az épületet renoválták, a külső

homlokzat és a nyílászárók megújultak, a belső átalakítások

nyomán hat és nyolc fős szobákat alakítottak

ki, illetve fürdőszobákat és egy közösségi teret is létesítettek.

A község horgásztava mellett egy helyi vállalkozó

két vendégházat hozott létre, szintén pályázati

forrás segítségével, az épületekben vendégszobák,

étkezővel ellátott konyha, valamint vizesblokkok kerültek

kialakításra. A szálláshely létesítés mellett egy

lovarda modernizálására is lehetőség nyílt, a projekt

során a helyi védettséget élvező istálló tetőszerkezetét

felújították, a vakolatot renoválták, illetve megoldották

a csapadékvíz elvezetését is. Ezen felül kialakítottak

hat darab lovas bokszot, illetve a honlapot és

kiadványokat is létrehoztak a lovarda megfelelő hirdetése

céljából. A turisztikai fejlesztések mellett más,

21

a községben élők igényeit célzó fejlesztések is zajlottak.

A település egyik épületében került kialakításra

egy többfunkcióval ellátott szolgáltató központ. Az

épületben kialakítottak egy médiaközpontot, ami a

térség híreinek közlésére szakosodott, kialakítottak

egy üzlethelyiséget, ami a helyi termékek árusítását

segíti elő, létrehoztak egy vidékfejlesztési és turisztikai

információs pontot is, továbbá az épületet alkalmassá

tették rendezvények és konferenciák szervezésére.

A településen működő, a térségben élő fiatalok

élet minőségét fejleszteni kívánó egyesület rendezvény

sátrat, biliárdasztalt és számítástechnikai eszközöket

tudott beszerezni egy pályázati forrásnak köszönhetően,

melyekkel a fiataloknak szánt szabadidős

programok szervezését tudják megkönnyíteni.

Meseházat is kialakítottak Kazáron a gyerekek fejlesztése

és szórakoztatása céljából. A projekt keretében a

foglalkozáshoz szükséges eszközöket tudták beszerezni,

például: mesefigurákat, faragott kisszékeket és

asztalt. Egy, az idegenforgalom fejlesztését és a községben

élők közösségének erősítését egyszerre szolgáló

projektbe kezdtek a településen. A program nagyobb

része egy régi, rossz állapotban lévő, de a palóc

építészeti stílusjegyeket magán viselő épület felújítása

volt. Elvégezték az épület külső és belső felújítását

és akadálymentesítették a házat. A projekt másik

eleme egy gasztronómiai bemutatóhely kialakítása

volt, a felújított épület mellett. Mobil kemencét és lekvárfőző

berendezést telepítettek a helyszínre, ezen

felül honlapot indítottak, kiadványokat jelentettek

meg és egy bemutatófilmet is elkészítettek.

A településen működő ifjúsági egyesület 2008 óta

sikeresen képviseli a fiatalok érdekeit, tesz a helyi fiatal

közösség erősödéséért. Évek óta koordinálnak sikeres

projekteket, akár a fiataloknak szóló rendezvények

szervezésével, akár a település szépítésével. A

tevékenységüknek hála, a községben erősebbé vált a

fiatalok közössége, és sikeresen vonják be a még fiatalabb

14-18 éves korosztályt is az egyesület működésébe,

hogy az utánpótlás is biztosítva legyen.

A horgásztó kialakítása egyszerre szolgálja a helyiek

természetközeli kikapcsolódását és a térség idegenforgalmi

vonzerejének a növelését. Egy igényesen

kialakított horgászhely kellemes pihenőhely lehet a

község horgászai számára, ahol kulturált körülmények

között horgászhatnak, találkozhatnak egymással,

ami erősíti a falu közösségét is. Ezen felül a környéken

horgászati lehetőséget keresők számára is jó

választás lehet Kazár a fejlesztésnek köszönhetően,

így a településen működő szolgáltatók is számolhatnak

növekvő forgalommal. A szálláshelyek fejlesztése

szintén az idegenforgalom bővülését eredményezheti,

és az üzemeltetőkön kívül a falu más vendéglátói

területen tevékenykedő vállalkozói is profitálhatnak a

növekvő vendégéjszakákból, a színvonalas vendéglátás

hosszabb távon garantálja a község turizmusának

fellendülését. Az ifjúsági egyesület eszközbeszerzései

elsősorban a településen élő fiatalok javát szolgálja, a

korszerű eszközöknek köszönhetően hatékonyabban

tudják elvégezni munkájukat az egyesület tagjai, ami

azt eredményezheti, hogy színvonalas, nagyobb szabású

rendezvényekre is juthat erőforrás. A fiatalok

helyben tartásának egyik kulcseleme a megfelelő közösségi

program kínálat. Színvonalas rendezvényekkel

meg lehet teremteni egy erős faluközösséget, amivel

motiválni lehet a fiatalokat, hogy helyben maradjanak.

Ha helyben, elérhető közelségben vannak rendezvények,

akkor több helyi látogat ki, mint ha utazni

kellene egy-egy szabadidős programért, így jobban

megismerhetik egymást, illetve az ismertségre építve

kitalálhatnak további közös programokat, és ha jól

érzik magukat helyben, akkor akár a megélhetést biztosító

munkát vagy vállalkozást is létrehozhatnak közösen,

amihez nem kell elhagyni a települést. A palóc

stílusú ház felújítása szintén jó szolgálatot tehet a

helyben élőknek, illetve a turizmus fejlődésének is. A

palóc hagyományok bemutatása színvonalas környezetben

sok látogatót vonzhat a településre, de az udvar

a Kazáron élők közösségi és gasztronómiai programjai

számára is megfelelő helyszín lehet, ami erősíti

az identitást és a közösséget. Az önkormányzat honlapján

külön oldal gyűjti össze a térség látnivalóit,

eseményeit és szálláshelyeit, melyeket igény szerint

válogatva, csomagban is meg lehet rendelni, ez egy jó

kezdeményezés arra, hogy település, illetve térségi

szinten összefogva élénkítsék a turizmust. A testvértelepülési

programban való részvétel kiváló lehetőség

Kazár lakosai számára, hogy a térségen túl is kiépíthessék

a kapcsolatrendszerüket, jobban megismerjék

a környező országokat. A program számtalan jó lehetőséget

rejt, például, amennyiben igény mutatkozik

rá, a kazári diákok tanulmányi úton vehetnek részt,

mely során eltölthetnek néhány napot a testvértelepülés

iskolájában, megismerve az ottani diákok mindennapjait,

kultúrájukat. Ennek köszönhetően új ismertségekre

és barátságokra tehetnek szert, és szélesebb

látókörrel és több tapasztalattal vághatnak neki

a felnőtt létnek. A település vezetői és tisztviselői számára

is hasznos lehet egy ilyen társulás, mivel megismerhetik

más települések működési módját, gazdasági

lehetőségeit, és a bevált gyakorlatokat elsajátíthatják

itthon is. A település hírét is pozitív irányba mozdítja

el a program, mivel egy ilyen együttműködésben

való részvétel nyitottságot és cselekedni akarást mutat,

ami vonzó tulajdonság azok számára, akik épp

lakóhelyet vagy vállalkozásuknak otthont keresnek.

22

A LEADER program Kazáron

Az egyesület kidolgozta a Helyi Fejlesztési Stratégiát,

ami tartalmazza a térség helyzetét, adottságait, igényét,

és ezek mentén kijelöl egy fejlesztési irányvonalat

a következő évekre. Nagyszabású rendezvényt, a

Pátyodi majálist szerveztek a támogatásnak köszönhetően,

ami remek szórakozást nyújtott a községben

és a környéken élőknek, és jó bemutatkozási lehetőség

volt a térségi előadóknak, kézműveseknek és termelőknek.

Pályázati forrást nyert a község egy közösségi

ház kialakítására, ez jó lehetőség lehet a hátrányos

helyzetű fiatalok és családok megsegítésére, ha

elindulnak a foglalkozások.

Szervezet: A községben a Csengeri Járás LEADER

Egyesület koordinálja a 2014-2020-as Vidékfejlesztési

Program keretében megvalósuló projekteket. Az

egyesület munkájának köszönhetően olyan projektek

kerültek megvalósításra, amelyek a térségben élők

érdekeit szolgálják, mivel a tervezést koordináló csoport

(Csengeri Járás LEADER Egyesület Tervezést Koordináló

Munkacsoport) helyi politikai és gazdasági

szereplőkből, valamint más egyesületi vezetőkből áll,

akik tényleges rálátással bírnak a Csengeri járás, így

Pátyod község igényeire is. Az egyesület 2015 óta végzi

a fejlesztések koordinációját a térségben, a Helyi

fejlesztési Stratégia (HFS) mentén, a járáshoz tartozó

tizenegy településből tizenegy jogosult LEADER támogatásra.

A szervezet célja, hogy a 2014-2020 Vidékfejlesztési

Program keretein belül megvalósuló és megvalósítható

fejlesztések tényleges helyi igényeket elégítsenek

ki. Ennek érdekeben a program indulásának

idején, 2015 őszén rendezvénysorozatot szerveztek,

hogy a lakosság, illetve a környék gazdasági szereplői,

illetve az önkormányzatok megismerjék a szervezetet,

illetve, hogy a csoport működése beágyazódjon a térség

életébe. Ezen felül ismertette a résztvevőkkel a

környéket érintő intézkedéseket, illetve tájékoztatót

tartott az elérhető EU-s és állami fejlesztési forrásokról.

A fórumokon kívül az egyesület számos más színteret

is működtet (honlap, elektronikus és postai levelezés,

telefonos elérhetőség, iroda helyiség), amelyeken

keresztül tájékoztatást tud nyújtani az érdeklődők

számára. A szervezet egyesületi formában működik,

besorolása szerint „településfejlesztési és lakásügyi

tevékenységet” folytat. Az egyesület tagja lehet

önkormányzat, vállalkozó, civil és egyházi szervezet.

Belépési szándék nyilatkozat az egyesület honlapján

érhető el, belépés a tagsági díj megfizetésével lehetséges.

Az egyesület, a megalakulása után, a 2016-os év folyamán

kidolgozta a Helyi Fejlesztési Stratégiát (a Vidékfejlesztési

Programnak köszönhetően), amely támogatást

és iránymutatást nyújt a 2014 és 2020 közötti

LEADER pályázatok felhasználásához. A dokumentum

egy hosszútávú, átgondolt fejlesztési vonalat kíván

felrajzolni, amely térségi szinten igyekszik összehan-

golni a pályázati források felhasználását. A tanulmány

feltárja a térség gazdasági, társadalmi és kulturális

helyzetét, valamint az infrastrukturális adottságait,

továbbá kitér a 2013 és 2017 között elnyert pályázati

támogatások felhasználásának eredményeire, a megvalósult

fejlesztések hatásainak elemzésére. Leírja,

hogy milyen fejlesztési szükségletek vannak a Csengeri

járásban, illetve ehhez egy cselekvési tervet is meghirdet,

ami tartalmazza többek között tartalmaz kommunikációs

tervet, együttműködési lehetőségeket

feltárását és a folyamat értékelésének módját is. Annak

érdekében, hogy a stratégiai dokumentum által

lefektetett elvek és célok megfelelően legyenek hirdetve

az érintettek számára, a szervezet számos nyilvános

fórumot és szakmai konferenciát rendezett, így

minden érdeklődő segítséget kaphatott, és feltehette

kérdéseit.

Az egyesület által koordinált vidékfejlesztési pályázatnak

köszönhetően 2019-ben is megrendezték a

„Hagyományos Pátyodi Majális” elnevezésű, nagy

múltra visszatekintő rendezvényt a pátyodi önkormányzat

szervezésében, az eseményen több száz

helybéli lakos, valamint látogató vehetett részt. A

program célja az volt, hogy megismertesse az érdeklődőkkel

a szatmári hagyományokat és gasztronómiát,

valamint, hogy az összejövetel közösség fejlesztő

hatású is legyen. Az egész napos rendezvény folyamán

sor került májusfa állításra, családi-baráti főzőversenyre,

felépítettek egy gyerekeknek szóló vidámparki

részt, sporteseményeket szerveztek. Az eseményen

motoros találkozó és bemutató is volt. A program

részét alkotó kirakodó vásáron a helyi és a térségbeli

termelők is lehetőséget kaptak, hogy bemutatkozzanak

tevékenységükkel, portékáikkal. Színpadi

előadásokkal is készültek a rendezők, napközben a

helyi óvodás és iskolás csoportok, valamint civil szervezetek

mutathatták be tánc, illetve színházi előadásaikat.

A majális területét sétavonattal is bejárhatták

a látogatók. Az esemény végén nagyszabású koncertet

is rendeztek, a Hooligans lépett fel, illetve tűzijátékkal

zárták a napot. Egy, a közösség fejlesztése célzattal

rendelkező pályázaton nyert támogatást a község

közösségi ház létrehozására 2017-ben. A közösségi

ház elindításának számos célja van, egyrészt a hátrányos

helyzetű fiatalok leszakadásának megakadályozása,

illetve a szegény körülmények között élő családok

segítése, az alábbi funkciókat tervezik a közösségi

házba: gyerekfoglalkozások szervezése a gyerekeknek

és szülőknek egyaránt; tanulást segítő/

felzárkóztató foglalkozásokat terveznek a 25 év alatti

fiataloknak; tehetséggondozást terveznek humán,

reál, idegennyelvi és számítástechnikai területen; életvezetési

tanácsadást és egészséges életmódra nevelő

foglalkozásokat szerveznek majd, illetve a szülők számára

még egy területen nyújtana segítséget, mosási

és tisztálkodási lehetőséget biztosít azok számára,

akiknek ez otthon nem megoldható. Ezen felül közösségi

eseményeknek is helyet ad majd az épület. A

projekt megvalósítása 2018-ban indult.

23

A majális megrendezéséhez nyújtott támogatás hozzájárult

ahhoz, hogy a Pátyodi majális az egész térséget

megmozgató nagyszabású rendezvény legyen. A

kibővített infrastruktúrának köszönhetően minden

meghívott vendég vagy szervezet kellemes körülmények

között mutatkozhatott be, akár a színpadon lépett

fel, akár termékeivel települt ki. Így a rendezvényen

mindenki kellemesen érezte magát, sikeresnek

ítélték az eseményt.

A Helyi Fejlesztési Stratégia egy jó kiindulási pont lehet

ahhoz, hogy a Csengeri járásban térségi szinten

összehangolt, valódi igényekre reagáló pályázatok

kerüljenek beadásra. Az egyesület koordinációjának

köszönhetően a járásban tevékenykedő vállalkozók,

cégek, önkormányzatok és civil szervezetek naprakész

információt kaphatnak az elérhető forrásokról,

pályázatuk megírásához és benyújtásához segítségre

számíthatnak. Mivel a szervezet kapcsolatban áll térség

meghatározó (pályázatban résztvevő) szereplőivel,

ezért jó rálátással bír az éppen futó, valamint lezajlott

fejlesztésekre, ezáltal elkerülhető az, hogy egymással

párhuzamosan fogjanak bele azonos vagy hasonló

projektekbe.

A Pátyodon megrendezett majális ünnepség egyrészt

remek alkalom volt arra, hogy a környékbeli termelők

bemutathassák portékáikat, maga a rendezvény is

forgalom növelő hatással bírt, illetve a plusz megjelenési

lehetőség hozzájárul ahhoz, hogy további vásárlókhoz

és megrendelőkhöz jussanak a jövőben. Ez

igaz lehet a színpadon fellépő amatőr színtársulatok

előadására is, hiszen a közönség soraiban lehetnek

olyan nézők is, akik éppen hasonló előadókat keresnek.

Másrészt a rendezvény közösségépítő erővel is

bírt, hiszen ezen a napon kellemes környezetben, szórakoztató

programok között tudtak a községben és a

környéken élők találkozni, főzni, játszani, ami közelebb

hozza egymáshoz őket, és a szatmári hagyományok

ápolása, a múltbeli közös pontok felfedezése

pedig identitás teremtő erővel is rendelkezik. Egy

ilyen nagyszabású, sikeres rendezvény megszervezése

mintaként szolgálhat a környékbeli községek polgármesterei

és művelődésszervezői számára is, hiszen

nem feltétlenül van birtokában annak a tudásnak

például egy-egy polgármester, hogy milyen módon

érdemes nagyobb események szervezésébe fogni,

de ezáltal segítséget kaphat ő is. Ha elkészül a közösségi

ház, az nagy segítséget fog jelenteni a község

számára. A hátrányos helyzetű családba született

gyermekeknek sokszor nem sikerül kitörni a helyzetükből,

és nem jutnak előre, mert nincs meg a szükséges

intézményrendszer, ami segítene tudna rajtuk. A

közösségi ház egy jó lehetőség lehet nekik, mivel itt

megkapják majd a segítséget. A felzárkóztató foglalkozásoknak

köszönhetően nem maradnak le az oktatásban,

így esélyük lesz valamilyen végzettség megszerzésére.

A kiemelkedő tehetséggel rendelkező gyerekek

többlet figyelmet kaphatnak majd, és segítséget

a képességük tovább fejlesztésében, illetve tanácsot

és iránymutatást arra vonatkozóan, hogy milyen

módon tudják kamatoztatni tudásukat, merre haladjanak

tovább. Az életvezetési és egészség tanácsadáson

a résztvevők megtanulhatják, hogy mi szükséges

az egészséges életvitelhez, ez azért fontos, mert a

környezetükben nem biztos, hogy látnak jó mintát, így

nem tudják, hogy adott esetben az alkohol vagy drogfogyasztás

milyen káros mellékhatásokkal jár. A szülőknek

nyújtott segítség szintén nagyon hasznos és

hiánypótló szolgáltatás, mivel a lakhatási szegénységben

élők sokszor az alapvető higiéniai feltételeket

sem tudják biztosítani maguknak, ami rövid és hoszszútávon

egyaránt káros következményekkel jár, a

mosási és tisztálkodási lehetőség nagy segítség lesz

számukra.

LEADER az Őrségben

Őriszentpéteren, az Őrség szívében (és a környékén

is) nagy hangsúlyt fektetnek a helyi termelők tevékenységére,

valamint terület természeti és kulturális

adottságaira. Az évek során kialakult egy bevált stratégia,

hogy melyek azok az Őrség egyedi idegenforgalmi

attrakciói, amik messze földről vonzanak évrőlévre

egyre több embert, így ezt felismerve kezdtek el

tudatosan dolgozni, és fejleszteni ezeket a területeket,

például a helyi termelők piacterének létesítése

néhány településen, nagyszabású többnapos vásár

kiegészítő kulturális és természetközeli programokkal,

ami több település összefogásának az eredménye.

A színvonalas rendezvények szervezésén túl, az

idelátogatókat kiszolgáló vendéglátóipari egységek és

szálláshelyek fejlesztésébe is belefogtak, akár egyéni,

akár csoportos látogatókról van szó.

Őriszentpéteren és térségében (az Őrség területén)

az Őrség Határok Nélkül Egyesület végzi a LEADER

program koordinálást és végrehajtását. A szervezet

2008-ban jött létre, székhelye és irodája Őriszentpéteren

található. Az egyesület indulásakor a Lenti térségében

található falvak is az egyesülethez tartoztak, ám

2015-től azok a települések már egy másik akciócsoporthoz

tartoznak, így azóta 33 térségbeli települést

foglal magába a szervezet. A munkaszervezet feladata

a korábban összeállított Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

(HVS) időnkénti felülvizsgálata, tanulmányok és

elemzések összeállítása a térség életét meghatározó

területekről, korábbi tanulmányok aktualizálása, a

stratégia végrehajtásában résztvevők tájékoztatása,

képzése, további potenciális résztvevők felkutatása és

bevonása, valamint a fejlesztési támogatásokhoz kapcsolódó

adminisztráció támogatása. Az egyesületnek

számos tagja van a működési területét jelentő térségből,

önkormányzatok, civil szervezetek és gazdasági

szereplők egyaránt, így adott a széles társadalmi bázis,

amivel megvalósulhatnak a valós igényeket kiszolgáló

fejlesztések. Az önkormányzati területet 33, a

civil szférát 20 és a vállalkozásokat pedig 22 tag képviseli

az egyesületben.

24

2012-ben Őriszentpéteren, majd később még két környékbeli

településen (Csörötneken és Csesztregen)

nyílt meg a Helyi termelői Piac. A nyitással egy régóta

vágyott fejlesztés valósult meg a térség életében. A

támogatásnak köszönhetően három helyszínen létesült

piactér, egységes pavilonokkal, kiszolgáló épülettel.

A piacon (helyszíntől függően) 7-12 termelő egyidejű

kitelepülésére van lehetőség, a nyitvatartási idő

nem állandó, hanem meghatározott napokon van

árusítás, a nyitás óta folyamatosan emelkedik a látogatószám.

A piacon helyi termelőktől lehet vásárolni,

például tejtermékeket, olajokat, gyümölcsleveket,

zöldségeket, méhészeti termékeket és gyümölcspárlatot

is. A hagyományos piactér megteremtése mellet,

internetes megjelenési lehetőséget is biztosítottak a

termelők számára, az egyesület honlapján termékcsoportba

bontva, település megnevezéssel ellátva lehet

böngészni a kínált termékeket. A város egyik civil

szervezetének a tulajdonában álló ifjúsági szállást

felújították és kibővítették, amely így korszerű, a mai

igényeket kielégítő állapotban várja a táborozni érkező

gyerekeket. A szervezet a népi hagyományok és

mesterségek ápolásával és bemutatásával foglalkozik,

így (többek között) a táborok is ezzel a tematikával

rendelkeznek, de amennyiben az érkező csoportok

más igényekkel rendelkeznek, úgy lehetőség van tehetséggondozó,

felzárkóztató, életmód és sport tábor

rendezésére is. A szállásépület felújításán túl az egyesület

egy másik nagy projektet is elkezdett, ám ez

nem Őriszentpéteren, hanem Szalafőn valósult meg.

Létrehoztak egy oktató és szórakoztató parkot, Égig

érő paszuly - Népmesepark néven, ahol a magyar

népmesékből ismert világ és a népi hagyományok

elevenednek meg, kiállítások és interaktív programok

keretében. A parkban a hagyományőrzés mellett

nagy hangsúlyt fektetnek az Őrség természeti értékeinek

bemutatására és a magyar népi kultúra ünnepeinek

megtartására is. A csoportok mellett a gyermekes

családok számára is kínálnak programokat, egész évben.

2014-ben ismét megrendezték az évtizedes

múltra visszatekintő Őrségi Vásárt. Ez a rendezvény a

környék egyik nagyszabású eseménye, amely évek

óta ezres nagyságrendben vonz látogatókat, Őriszentpéter

mellett például Kapornakon (Szlovénia), Bajánsenyén

és Hegyhátszentjakabon is volt a vásárhoz

köthető rendezvény. A pályázati forrásnak köszönhetően

a rendezvény területére egységes megjelenésű a

helyi termelőknek szánt, piaci árusító pavilonokat

tudtak létesíteni, a színpadi programokhoz korszerű

fény- és hangtechnikát tudtak beszerezni, illetve a

szervezési munkálatokat is támogatni tudták. Az esemény

célja az őrségi hagyományok bemutatása és

megőrzése, amik utat mutathatnak a lokális gazdaságfejlesztésnek

úgy, hogy az arányban legyen a környék

erőforrásaival és lehetőségeivel. A klasszikus

vásár mellett, ahol a helyi termelők és kézművesek

árusítanak, sokféle programlehetőséggel várták még

a látogatókat. Szerveztek többféle (például: múltidéző,

vadászati, kályha, helytörténeti) kiállítást, kézműves

foglalkozást, a szlovén határon átívelő gyalog-

túrát, a környék építészetét bemutató sétát, illetve

koncerteket és bált is.

Az Őrségi Vásár évről-évre egyre népesebb rendezvény

lesz. A jó minőségű kézműves termékeknek, az

egyre szélesebb skálán mozgó kísérőprogramoknak

és a színvonalas szervezésnek köszönhetően a rendezvény

egy nagyszabású fesztivállá nőtte ki magát,

úgy, hogy közben megőrizte eredeti céljait. A nagyszabású

program egyre több látogatót vonz, és egyre

több térségbeli kézműves mestert motivál arra, hogy

megjelenjen termékeivel ő is a vásáron. A vásár fejlődésének

köszönhetően egyre többen ismerik meg az

országban az Őrség természeti és kulturális értékeit,

korábban a terület viszonylagos messzesége miatt

kevésbé volt ismert az ország középső és keleti felén,

de a nagyszabású rendezvénynek is köszönhetően

ma már messze földön is ismerik az őrségi táj látnivalóit.

A térség termelőinek létrehozott piactér jó lehetőség

maguknak a termelőknek is, illetve közvetetten vagy

közvetlenül a térség gazdaságának, ismertségének is.

A termelők kaptak egy plusz árusítási és megjelenési

lehetőséget, ami kiszámíthatóan a rendelkezésükre

áll. A vásár napokon közvetlenül találkozhatnak a fogyasztóikkal,

ami barátságossá és megbízhatóbbá

teszi a vásárlás folyamatát, így nagyobb az esély, hogy

a vevő visszatér majd. A termelők találkozhatnak egymással

is, így tapasztalatot és tudást tudnak egymással

megosztani, adott esetben társulni tudnak egymással,

ami erősítheti a térség gazdasági potenciálját.

A szervezett piacnap valószínűleg több vásárlót is bevonz,

mintha egyesével kellene végig járni a termelőket

a községekben, ami többletbevételt jelent a térség

egészét tekintve, illetve egy jól megszervezett, kellemes

környezetben megtartott piacot programként is

hirdetni lehet, akár hivatalos csatornákon keresztül,

akár úgy, hogy az elégedett vásárlók adják tovább a

piac hírét. Az ifjúsági szálló felújítása a turizmus fellendítését

segíti elő, hiszen egy korszerű épületbe

szívesebben jönnek csoportok táborozni, ez segíti a

munkahelyek megtartását, a táborhoz kapcsolt szolgáltatások

révén, növeli a város ismertségét azokon a

területeken, ahonnan a gyerekcsoportok érkeznek,

ez, illetve a színvonalas, fejlesztő és szórakoztató

programok híre további vendégéjszakákat hozhat. A

népmesei élménypark létesítése, és egy átgondolt

együttműködési program szintén pozitív hatással lehet

Őriszentpéterre. A park látogatói, akár gyerek,

akár felnőtt, potenciális látogatója lehet a városnak is,

így a kölcsönös megjelenési lehetőség, kedvezmények

nyújtása egymás „vásárlóinak” jó hatással lehet

mindkét intézmény forgalmára, illetve különböző

programok (akár a parkban, akár a szállás helyszínen)

szervezése mentén is létrejöhet kölcsönösen előnyös

együttműködés. Az évente megrendezésre kerülő

Őrségi Vásár hatása nemcsak Őriszentpéter turisztikai

és gazdasági életére terjed ki, hanem a térségre is.

Egy ekkora volumenű rendezvény az ország minden

szegletébe elviszi az Őrség (így Őriszentpéter) jó hírét,

25

ez a későbbiekben további forgalom bővülést eredményezhet,

akár mint a helyi termelők megrendelőiként/vásárlóiként,

akár szálló vendégként. A térség

kézműves mesterei és termelői fokozódó keresletre

számíthatnak a rendezvény napjain, ez élénkíti a helyi

gazdaságot, plusz munkahelyet teremt, még ha időlegesen

is csak. A színpadi programok, kiállítások, vezetett

túrák az őrségi hagyományok bemutatását és

megőrzését szolgálják, a helyben megtapasztalt élmények

maradandóbb emlékeket okoznak a látogatóknak,

mintha egy múzeumban nézték volna végig a

tárlatot. A forgalombővülés és hagyományőrzés mellett

még egy jelentős pozitív hatása lehet a Vásárnak.

Mivel a rendezvény több településen zajlik, így ezen

községek és város lakói közösen dolgoznak a Vásár

sikeres szervezésén és lebonyolításán, ami közösségerősítő

és identitás teremtő erővel bír. Az ilyenkor

megszerzett tapasztalatok és kötődések jó szolgálatot

tehetnek a későbbiekben, illetve a térség lakói megismerik

egymást és egymás mindennapjait, tevékenységét,

ami tovább erősítheti az együttműködést az

élet több területén is.

26

JAVASLATOK

A közösségi döntéshozás mindenképp szervezést

igénylő, rövid távon szemlélve sokszor konfliktusokkal

terhelt, és látszólag kevéssé hatékony, de hosszú távon

busásan megtérülő folyamat, bármilyen szinten

is értelmezzük a közösséget. Láthattuk a korábbiakban,

hogy akár a legkisebb mikroközösségekről, családokról,

szomszédságokról, vagy közepes méretű

közösségekről: települési, regionális közösségekről

beszélünk, számos olyan gyakorlatot tudunk felmutatni,

amelyek bizonyítják, hogy a közösségi döntéshozás

hosszú távon a legjobb kompromisszumokra

vezető, és a közösség valamennyi tagja számára

előnyt jelentő eredményekkel járó folyamat. A közösségszervezés

természetesen minden szinten és minden

konkrét példa kapcsán egyszeri és a helyi jellegzetességre

optimalizált eljárásrendet igényel: egészen

más készségek és lépések szükségesek egy regionális,

mint egy családi, közösségi tervezési folyamat megkezdéséhez

és fenntartásához. Mégis, a saját kutatási

eredményeinkből, illetve az ajánlásgyűjteményben

bemutatott példák alapján olyan alapvető javaslatokat

lehetünk képesek megfogalmazni, amelyek valamennyi

környezetben és valamennyi közösség számára

jól alkalmazhatók. Bízunk benne, hogy a megalapozott

javaslatok hozzájárulnak a későbbi közösségszervezési

munkákhoz és ahhoz, hogy a közösségi tervezési

fórumok a közösségek több szintjén is aktívan

működhessenek Európa-szerte.

1. Építkezés a "demokratikus deficitre": Nagymintás

survey adatfelvételünk során megállapíthattuk,

hogy a megkérdezettek – éljenek akármely vizsgált

országban is – sokszor igen jelentős különbséget

éreznek aközött, hogy mennyire van lehetőségük

beleszólni a saját életüket érintő kérdésekbe, és

aközött, hogy erre mennyire várnak. Ha így értelmezzük

a demokratikus deficitet, akkor beláthatjuk,

hogy a vizsgált társadalmak körében nagy

igény mutatkozik a szubszidiaritásra. Ha valóban

érdemi döntések születhetnek, várhatóan sokan

szívesen részt vesznek a közösségi döntéshozási

folyamatokban. Így a közösségi döntéshozási fórumok

létrehozása kapcsán épp ezek érdemi működésével

lehet a legtöbb embert meggyőzni.

2. Szubszidiaritás – a hozzánk közelebb állók fontosabbak:

A vizsgálatunk eredményeképp megerősítést

nyert, hogy a hozzánk "szinten", vagy területi

értelemben közelebb állók általánosságban fontosabbak

számunkra. A közösségfejlesztést és a közösségi

döntéshozási fórumok szervezését alulról

fölfelé haladva érdemes megkezdeni, és előbb a

kisebb társadalmi csoportokat (családok, szomszédságok)

bátorítani az ilyen folyamatokban.

3. A "területi" lehatárolás fontossága: A közösség és

a területiség napjainkban elég szorosan, bár az

online kommunikációnak köszönhetően csökkenő

mértékben függ össze. Mégis, mind a szomszédság,

mind a lokális közösség területileg determinált,

sokkal inkább egy meghatározott időben

meghatározott területen élőket, semmint meghatározott

konkrét személyek közösségeként értelmezhető.

A lokalitás így nagy súllyal esik a latban,

és a lokalitásra ezért identitásteremtő tényezőként

is érdemes tekinteni, a helyi közösséget pedig a

helyből kiindulva megalapítani és definiálni.

4. A gazdasági aspektus jelentősége: Nem elfelejtendő

az a tény, hogy a közösségek és a közösségi

tervezés, a közösségi döntéshozás kapcsán a közösség

közös érdekének meghatározó szerep jut.

Ez az ugyanis, ami individuumokat jól működő közösségekbe

képes kovácsolni, s amely így a közösségi

döntéseknek is terepéül szolgálhat. A gazdasági

érdek a közös érdek egyik meghatározó jelentőséggel

bíró eleme. Ha létezik vagy létrehozhat

ilyen közös gazdasági érdekkör – amint azt például

a társasházak esete is mutatta – a közösségi döntéshozói

fórumok aktivitására mindenképp számítani

lehet.

5. Koordináció és mentoráció: Beszéljünk akár a családi,

szomszédsági vagy települési, regionális közösségi

tervezési platformokról, a facilitáció, mint

nulladik lépés nem megkerülhető. Ékezzen a koordinátor

akár belülről, a közösség tagjai közül, akár

kívülről, külső segítőként, a fórum létrehozásához

és a tagok részvételének garantálásához mindenképp

munkára és befektetett energiára van szükség.

Akármelyik szintről beszéljünk is, a bemutatott

példák egyértelművé teszik, hogy a közösség

tagjainak figyelme könnyen felkelthető a részvételre,

főként akkor, ha az érdemi munka lehetősége

mindenki számára meggyőzően, előzetesen bemutatásra

kerül.

6. A döntéshozási folyamat kijelölése: Amint arra a

példák kapcsán is figyelem esett, a döntéshozási

mechanizmus több formája elképzelhető, és a helyi

esetre alkalmazható, viszont fontos, hogy pontosan

meghatározzuk, milyen szintű és típusú döntést

milyen formában, kik és milyen szintű egyetértésben

hoznak meg. A családon belüli döntések

lehetnek konszenzusosak, míg a hasonló típusú

döntések egy regionális együttműködés esetén

adott esetben csak bizonyos, a hosszú távú stratégiák

kijelölése kapcsán lehet megvalósítható. Akárhogy

is, a tagok számára minden esetben nyilvánvalónak

kell lenni, hogy milyen típusú döntést hogyan

hozunk meg, illetve mindenkor joguk kell,

hogy legyen e szabályok megváltoztatásához.

7. A döntéshozók kiválasztása: Amennyiben bizonyos

típusú (különösképp a kis horderejű rutindöntések)

esetében amellett marad egy közösség, hogy

azt egyetlen személy lehet képes hatékonyan

27

meghozni, úgy ezt a személyt maguknak, lehetőség

szerint konszenzusos formában kell kiválasztani,

méghozzá ideális esetben saját maguk közül,

illetve meg kell állapodni abban is, hogy milyen

időbeni korláttal bízzák meg ezt a személyt a meghatározott

ügyekben való döntéshozással.

8. Kooperáció a választott döntéshozókkal: A helyi,

választott politikai döntéshozókkal való hatékony

együttműködés alapvető fontosságú, mert sok

esetben fordul elő, hogy egy-egy helyi döntéshozási

fórum konkurenciát lát a megjelenő kisközösségekben,

s ez részben annak folyománya is, hogy

sok esetben a helyi közösségek olyan probléma

elhárításán dolgoznak, ami a lokális szinten politikai

jellegűnek is látható. Az önkormányzatok többsége

azonban felismeri a kisközösségekben rejlő

potenciált és az együttműködés kölcsönösen előnyös

voltát. A helyi döntéshozással történő együttműködés

a közös gondolkodás és közös munka

bukkanóival és sikereivel, a bizalom-növekedéssel

együtt az önkormányzat legitimitását nagy mértékben

növeli. A bevonó jellegű, „jó kormányzás” öszszetereli

a közösséget, és végeredményben együttműködő,

a felmerülő konfliktusokat egyre jobban

kezelni képes csapattá alakítja azt, amely a megválasztott

képviselők és politikai szereplők számára

is tartós népszerűség-növekedést jelent.

9. "Alkotmányozás": Különösen fontos, hogy azokat a

szabályokat, amelyek keretet adnak a közösségi

döntéshozási folyamat számára, előzetesen rögzítsük,

akár egy alkotmány esetében. Ezek lesznek

azok a "vitán felül álló", mindenki által elfogadásra

kerülő alaptörvények, amelyet a közösség valamennyi

tagja kivétel nélkül elfogad és magára nézve

is kötelező érvényűnek fogad el. Érdemes az

"alkotmányt", mintegy működési szabályzatot,

mindenki számára könnyen hozzáférhetővé tenni.

Különösen igaz ez a hozzáférhetőség például a

családok esetén a gyerekek számára, akik adott

esetben még nem tudnak olvasni, így a hozzáférhetőséget

más, akár képi formában érdemes biztosítani.

10. Új tagok integrációja: A mikroközösség fennmaradásához

kiemelten fontos, hogy a közösség, mint

struktúra létrejötte után új elemekkel lehessen

bővíteni, amely új elemeket jelen esetben egyes, a

közösségbe érkező új személyek megjelenése jelent.

A közösség csak úgy tud hosszú távon fennmaradni,

ha nem erodálódik, vagyis a kilépő tagok

helyére érkező új szereplőket kézen tudja fogni, és

be tudja vonni működésébe, méghozzá minél szűkebb

időintervallumon belül. Ez a feladat természetesen

nem egyszerű, hiszen a közösségnek

meg kell győznie az újonnan érkezőt, hogy megéri

csatlakozni hozzájuk. Ez az új tag számára nagy

pszichés teljesítményt jelent, és ezt mindig szem

előtt kell tartani, hiszen egy kifelé zárt, jól és adott

esetben egymást régóta ismerő, régi szervezetbe

új tagként érkezni mindig sok gát legyőzését igényli.

Ezért nagy a közösségnek magának a szerepe

ebben a folyamatban, hogy az érkező új tag látszólagos

érdektelensége ellenére is, a lehető legnagyobb

nyitottsággal fogadja és így sikerüljön a közösség

életébe integrálnia. Sok példa van arra vonatkozóan,

hogy ezt milyen beavatási eszközökkel

ösztönözze a közösség, de fontos, hogy az mindig

a lokális környezethez és a közösség működési

módjához alkalmazkodjon.

11. Tér és idő kijelölése: Bármely közösségi szintről

beszéljünk is, a döntéshozási fórumnak térben és

időben is el kell különülnie a hétköznapi élet más

színtereitől, legalább szimbolikusan. Ezért, kisebb

közösségek esetén fontos a meglévő fizikai kereteket

a beszélgetésre alkalmassá tenni, nagyobb közösségek

esetén pedig olyan környezetet választani,

amelyben minden szereplő komfortosan érezheti

magát. Az időbeni elkülönítés jelenti egyfelől

azt, hogy a döntéshozási folyamatra megfelelő

hosszúságú időt kell szánni (1-2 órától elkezdve

akár 6-8 órás, vagy akár többnapos – megszakított

– ülésekről is szó lehet), továbbá, hogy érdemes

azonos időpontban és rendszerességgel megvalósítani

a fórumokat.

12. Elnöklés és moderáció: A vita sokszor azzal jár,

hogy egyes megszólalások túl hosszú ideig tartanak,

míg egyes résztvevők rossz esetben nem jutnak

szóhoz. Sokszor nehéz tartani magukat a

résztvevőknek az előre meghatározott témákhoz

és napirendhez. Épp ezért szükséges minden fórum

előtt a közösség tagjai által elfogadott személyt

meghatározni, kijelölni annak érdekében,

hogy biztosítsa a vita moderációját. Az elnök személye

arra is garanciát jelent, hogy a megszólalások

egymást követően és ne egymással párhuzamosan

történjenek.

13. A döntéshozási folyamat dokumentálása: A moderáció

és a megszólalások rendes keretek között

tartása hozzájárul a jegyzőkönyv-készítéshez. A

visszakövethetőség és számonkérhetőség érdekében

nagyon fontos, hogy az elhangzottak rögzítésre

kerüljenek a lehető legrészletesebb formában,

és a visszakereshetőség miatt elsősorban írásban.

Ez ahhoz is hozzájárul, hogy a közösség azon tagjai,

akik nem tudtak részt venni a fórumon (vagy –

elsősorban nagyobb közösségek esetén – csak

képviselőik útján), tájékozódhassanak az elhangzottakról.

14. A döntések rögzítése: Nemcsak a vitában elhangzott

főbb érvek és vélemények, hozzászólások rögzítése

fontos, hanem természetesen maguknak a

döntéseknek is rögzítésre kell kerülniük. Bár ehhez

maga a jegyzőkönyv is jó vonalvezetőül szolgál, a

döntésekről külön is összefoglalót kell készíteni,

hiszen ezek jelentik azokat a szabályokat és cselekvési

elképzeléseket, cselekvésekkel kapcsolatos

megállapodásokat, amelyeket a döntési fórumon a

28

résztvevők magukra kötelező érvényűként elfogadtak.

15. Rugalmasság és visszacsatolás: A döntések sosem

jelentik valamely útnak a végét, csupán egy olyan

állomását, amely segíti a közösség életének következő

állomását elérni. A döntések bár sok esetben

teljes konszenzussal születnek egy-egy ilyen fórumon,

ez csupán annyit jelent, hogy adott pillanatban

mindenki elkötelezett egy bizonyos döntés

iránt. A körülmények azonban változnak, és a kisközösségi

döntéshozás épp abban tud versenyezni

az országos vagy nemzetközi szintű döntésekkel,

hogy a helyi problémákra rugalmasan, sokkal rövidebb

úton keresztül tud hatékonyan reagálni. A

körülmények változásával így újra hozzá lehet és

kell nyúlni a már meghozott döntésekhez annak

érdekében, hogy ezekhez a változásokhoz alkalmazkodni

tudjunk. Ezért is fontos, hogy a döntések

és a döntési folyamatok mindenkor rögzítésre

kerüljenek, elérhetők, visszakereshetők legyenek –

így lehet csak ugyanis változtatni rajtuk.

16. A döntéshozási folyamaton túli belső kapcsolatok:

Ahogyan az számos példa is mutatta, a helyi tervezéssel

foglalkozó, civil döntéshozókból álló fórumok

nemcsak arra kínálnak lehetőséget, hogy a

helyi problémákra közvetlenül és hatékonyan reagáló

megoldások szülessenek, hanem ahhoz is

hozzásegítenek bennünket, hogy aktív közösségekből

épülő társadalmak bontakozzanak ki Európaszerte.

A közösségi döntéshozásnak csak egy aspektusa

a döntéshozás – a másik a társas együttlét

és a szoros kapcsolatok kialakulása. A cél így az,

hogy a döntéshozási fórumokon túl is szervezzünk

közösségi programokat, amelyek tétje jóval alacsonyabb,

vagy nincs, és arra irányul, hogy a kollegiális

kapcsolat elmélyüljön a közösségünk tagjai között.

17. Külső kapcsolatok építése: Amennyiben a korábbi

lépéseknél nem merült fel, a működés megkezdését

követően fontos a külső kapcsolatok folyamatos

ápolása és bővítése. Ezek jelentik egyrészt a

külső partnerekkel vagy ügyfelekkel történő kapcsolattartást,

a helyi politikai és gazdasági szervezetekkel

történő partneri együttműködést, illetve a

külső nyilvánosság felé történő kapcsolattartást.

Ezek valamennyi eleme nagymértékben járul hozzá

a közösségi tevékenységek sikeréhez és népszerűségük

növekedéséhez. Erre jó példa a szomszédünnep,

amely egy marginális, kisközösség belső

szokásából várt világméretű divattá. Így tehát elmondható,

hogy a társadalmi kapcsolattartás

nemcsak a közösségnek magának, mintegy befelé

fontos, hanem annak érdekében is szükséges,

hogy a jógyakorlatok terjedjenek a világban, és

minél többen vegyenek részt a környezetükben

élőkkel közös programokon, még ha csupán annyiról

is van szó, hogy évente egy alkalommal egy

közös grillezésre összegyűlnek. Az ilyen találkozók

társadalmi és kulturális értéke ugyanis felbecsülhetetlen,

s ha ehhez bármelyik közösség tevőlegesen

hozzá tud járulni, az különösen üdvözölendő

és kihasználandó.

18. Rétegzett döntéshozási fórumok: Az ajánlásgyűjteményben,

ahogyan a projekt keretében végrehajtott

nagymintás nemzetközi adatfelvétel, illetve az

ennek alapján létrejött kutatási összefoglaló is, a

közösségek több szintjét különböztette meg. Megállapíthattuk,

hogy a család, szomszédság, település,

régió, haza és Európa egymással nem zéróöszszegű

játékot űző fogalmi kategóriák az identitáskonstrukcióban.

Ezzel szemben, a lokális, illetve

ennél kisebb és nagyobb szintű közösségi identitás

egymást erősítő kategóriák. Megállapíthattuk ezzel

párhuzamosan azt is, hogy a hozzánk közelebb

eső szintekkel való azonosulás mindig magasabb.

Ennek kapcsán azt támogattuk, hogy valamennyi

ilyen szinten jöjjenek létre döntéshozói fórumok. E

fórumok egymás mellett is tudnak létezni, azonban

egymásra is építhetők középtávon: a döntéshozói

fórumokat rétegezni lehetünk képesek. A

család képviselője részt vehet a szomszédsági fórumokon,

amely szomszédsági fórumok egy-egy

képviselője részt vehet a települési szintű döntéshozásban,

és így tovább. Hosszú távú javaslatként

megfogalmazhatjuk tehát, hogy érdemes kísérletezni

azzal: hogyan lehetséges valóban alulról

szerveződő, a szubszidiaritás elveit maximálisan

szem előtt tartani képes, alulról szerveződő, de a

nagyobb közösség problémáira, sőt, globális szintű

problémákra reagálni tudó közösségeket, társadalmakat

építeni a meglévő demokratikus alapokra.

29

Közösségi tervezés Ajánlásgyűjtemény

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template ?