1-34_KV nov jav

KÖZOKTATÁSI
VEZETŐ
X. évfolyam 2020. november n online magazin n Megjelenik: évente 10 alkalommal
A pedagógusok tehetségképe
A helyzetelemzés mint
a pedagógiai program része
Szembenézni a váratlannal
Találkoztam egy diákommal
Barangolás a pedagógiai élmények között
Mentesülés a rendelkezésre
állási és munkavégzési kötelezettség
teljesítése alól
Zseniálisan
A Genially programjának
iskolai felhasználása
CSATLAKOZZON
a Közoktatási Vezető
Facebook-csoporthoz,
konzultáljon a szerzőkkel
valós időben!
VÁRJUK
KÉRDÉSÉT
a köznevelés területéről!
Küldje e-mailben:
olvasoikerdesek@forum-media.hu
vagy honlapunkon keresztül:
www.kozoktatasivezeto.hu
AKTUALITÁSOK A KÖZNEVELÉSBEN
Járványügyi aktualitások, őszi érettségik, beiskolázás,
a digitális távoktatás adatvédelmi és biztonsági vonatkozásai

A köznevelési intézmények dolgozóira vonatkozó
munkajogi előírások közérthető értelmezése
A köznevelési intézményekben dolgozókra vonatkozó speciális munkajogi szabályok követése
eddig sem volt könnyű feladat. Ennek döntő oka az, hogy számos jogszabályt – így az Mt.-t,
a Kjt.-t, azok végreghajtási rendeleteit és a speciális köznevelési ágazati jogszabályokat –
egyszerre, együttesen kell értelmezni. A legutóbbi módosítások tovább bonyolították a helyzetet,
hiszen az új szakképzési törvény értelmében a szakoktatók 2020 júliusától
a munka törvénykönyve hatálya alá tartoznak.
Munkajog
a közszférában
Miben segíti Önt a folyóirat?
Szaklapunk segít Önnek értelmezni
a közszférában dolgozókat érintő
szövevényes munkajogi előírásokat.
 Az Mt. és a Kjt. mellett bemutatjuk a speciális oktatási ágazati előírásokat,
így az oktatási intézmények közalkalmazottaira irányadó külön rendelkezéseket.
 Olvasóink a teljes előfizetési év alatt korlátlanul igénybe vehetik ingyenes szaktanácsadói szolgáltatásunkat.
 Szerkeszthető, online formában letölthető iratmintatárral segítjük munkáját – például a jogviszony
létesítéséhez és megszüntetéséhez kapcsolódó iratokkal, munkaköri leírásokkal stb.
 Konkrét bírósági jogeseteken keresztül mutatjuk be a legtöbb problémát okozó kérdéseket,
mint például a szabadság kiadása vagy a jogviszony jogszerű megszüntetése.
Szerző:
dr. Fuith-Kocsis Barbara,
a közszférában irányadó foglalkoztatási
szabályok területén több éves gyakorlattal
rendelkező jogász
A lap évente 10 lapszámmal jelenik meg,
előfizetési díja 32 900 Ft helyett
most 20% kedvezménnyel: 26 320 Ft + áfa.
Előfizetne?
Kérjük, keresse ügyfélszolgálatunkon a 06 (1) 273-2090-es telefonszámon
vagy a forum-media@forum-media.hu e-mail címen.
Ízelítő a tartalomból:
kredit
 Az Mt. és a Kjt. változásai.
Munkaidő és pihenőidő
 Közalkalmazotti jogviszony létrejötte,
módosítása és megszüntetése
 A felelősség kérdései.
Előmeneteli és illetményrendszer
 A magasabb vezetői és a vezetői beosztásra
vonatkozó speciális előírások
 Teljesítmény-értékelés, minősítés
 Gyesre, gyed-re vonulással kapcsolatos
munkáltatói feladatok
 Mellékfoglalkozás. Adatkezelés
Beköszöntő
Tisztelt Olvasó!
Az oktatásért felelős minisztérium közzétette az óvodák és az iskolák számára a
COVID-19 világjárvánnyal kapcsolatos aktualizált járványügyi intézkedési tervet.
Az intézkedési terv nem jogszabály, de minden óvodában, iskolában és kollégiumban
kötelező alkalmazni a helyi sajátosságok figyelembevételével. Ezért az
Aktuális rovatunkban szerzőnk, Dr. Farkas Ildikó, az EMMI Köznevelés-igazgatási
Főosztályának jogtanácsosa, kiemelt figyelmet szentel a témának.
Megkezdődtek az őszi érettségik is, az általános iskolásoknak december 4-éig
kell jelentkezésüket leadniuk, hogy mely intézményben kívánják megírni a központi
írásbeli vizsgát. A beiskolázás rendkívüli módon történik a 2020/2021. tanévben.
Többek között ezekről az aktuális köznevelési kihívásokról szól az Aktuális
rovatunk másik írása, Kovács Mónika oktatási tanácsadó tolmácsolásában.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság új ajánlást adott ki
a digitális távoktatás adatvédelmi és adatbiztonsági irányelveire vonatkozóan.
Az ajánlást teljes terjedelmében közöljük a Digitális távoktatás rovatunkban.
Intézményvezetés rovatunkban szerzőnk, dr. Szabó Zoltán, tanügyigazgató,
a pedagógiai program valós helyzetelemzésének fontosságára hívja fel a figyelmet.
Közszolga rovatunk szerzője, Dr. Gáspárné Dr. Szokol Márta ügyvédnő a rendelkezésre
állási és munkavégzési kötelezettség mentesülés témakörét járja körbe.
Kovács Mónika oktatási tanácsadó a Tehetséggondozás rovatunk aktuális cikkében
a tehetséghiedelmekkel és azoknak az iskolai tehetséggondozó munkára
való hatásával foglalkozik.
Pedagógusi szemmel rovatunkban Barkóczi Gergely okleveles mérnöktanár
azt a témát járja körül, vajon mikor tekinthető a pedagógusi működés sikeresnek.
A Rendszergazda rovat szerzője, Guba András gyakorló pedagógus, a Genially
programjának iskolai felhasználását mutatja be.
A Fórum Média Kiadó szerkesztősége nevében minden kedves ügyfelünknek
kellemes olvasást kívánok!
Tartalom
Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. • 1139 Budapest, Váci út 91. • Telefon: +36 (1) 273-2091 • Fax: +36 (1) 468-2917 • www.forum-media.hu • Ügyvezető igazgató:
Rok Podgornik • Főszerkesztő: dr. Pőcze Edina • Grafikai tervezés: Németh Andrea • Korrektor: Kulcsár Zsuzsanna Szerzők: Barkóczi Gergely, dr. Farkas Ildikó,
dr. Gáspárné dr. Szokol Márta, Guba András, Kovács Mónika, dr. Szabó Zoltán, Török Anna Karolina • Gyártási vezető: Maitz Melinda • Kiadványfejlesztési vezető:
dr. Pőcze Edina • Előfizethető a Kiadónál • Hirdetések felvétele: +36 (1) 273-2090, +36 (30) 476-0520 • Fax: +36 (1) 468-2917 • E-mail: forum-media@forum-media.hu •
HU ISSN 2062-6061
Kérdéseiket, észrevételeiket az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@forum-media.hu • edina.pocze@forum-media.hu
Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a mű bővített, illetve rövidített változatának kiadási jogát is! A Kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű,
sem annak bármely része semmiféle formában nem sokszorosítható!
Borítókép: Depositphotos.com
Üdvözlettel:
Pőcze Edina
a magazin főszerkesztője
A cikkekhez tartozó online segédletek eléréséhez a következőket kell tennie:
1. Látogassa meg a Fórum Média weblapját: www.forum-media.hu
2. Kattintson a ikonra, majd a Belépés/Regisztráció menüpontra.
Lépjen be a megrendeléskor létrehozott felhasználói fiókjába.
3. Belépés után szintén a fenti ikonra kattintva, az Előfizetéseim
menüpont alatt megtalálja a magazinhoz kapcsolódó tartalmakat.
Elakadt? Hívja Ügyfélszolgálatunkat! Tel.: 06 1 273 2090
Aktuális
4 Friss hírek
6 Dr. Farkas Ildikó: Járványügyi aktualitások
9 Kovács Mónika: Aktualitások a köznevelésben.
Őszi érettségik, beiskolázás,
a digitális távoktatás adatvédelmi és
adatbiztonsági vonatkozásai
Tehetséggondozás
12 Kovács Mónika: A pedagógusok tehetségképe.
A tehetséghiedelmek és hatásuk
az iskolai tehetséggondozó munkára
Intézményvezetés
16 Dr. Szabó Zoltán: A helyzetelemzés mint
a pedagógiai program része
Digitális távoktatás
18 NAIH-tájékoztató: NAIH tájékoztató
a digitális távoktatás adatvédelmi
és adatbiztonsági vonatkozásairól
Rendszergazda
22 Guba András: Zseniálisan. A Genially
programjának iskolai felhasználása
Önképző
24 Török Anna Karolina: Szembenézni
a váratlannal
Pedagógusi szemmel
27 Barkóczi Gergely: Találkoztam egy
diákommal. Barangolás a pedagógiai
élmények között
Közszolga
30 Dr. Gáspárné Dr. Szokol Márta: Mentesülés
a rendelkezésre állási és munkavégzési
kötelezettség teljesítése alól
32 Iratminták
Online magazinunk megvásárlásával
iratmintatárunkhoz is hozzáférést kap!
Ehhez nem kell mást tennie,
mint a www.forum-media.hu weboldalon
az „Előfizetéseim” fiókon keresztül bejelentkeznie.
2020. NOVEMBER 3

Aktuális
Aktuális
Összeállította: Dr. Pőcze Edina
Nagytakarítás az iskolákban az őszi szünet alatt,
a honvédség is segít
Óránkénti háromszori szellőztetés –
a német iskolákat elkerüli a vírus
Szinte teljesen elkerülte az iskolákat az új típusú koronavírus (SARS-Cov-2) a tanév
első szakaszában Németországban egy nemrégiben ismertetett felmérés szerint.
A tartományi kormányok adatai szerint
a tanév kezdetétől az őszi szünetig
országos átlagban a tanulók 98
százaléka részt tudott venni az iskolai,
tantermi oktatáson.
A legnépesebb tartományban, Észak-
Rajna-Vesztfáliában a tanulók 0,04
százaléka – a mintegy kétmillió iskolás
közül 853 – fertőződött meg,
vagyis tízezer tanulóra négy igazolt
fertőzés jut. Ugyancsak 0,04 százalékos
arányt regisztráltak Bajorországban
és Schleswig-Holsteinben.
Az őszi szünet alatt az iskolákban ismét sor kerül a nagytakarításra, Kásler Miklós azt
kéri az intézményektől, hogy tekintsenek úgy a szünetre, mintha rendkívüli szünet lenne.
Fontos, hogy az iskolákban a
szünet alatt kerüljön sor ismételten
egy alapos nagytakarításra,
fertőtlenítésre, az október
hónapra a közelmúltban
kiszállított fertőtlenítőszerek
ezt a célt is szolgálják – olvasható
abban a Népszava
birtokába jutott levélben, amit
a közelmúltban Kásler Miklós
emberi erőforrás minisztertől
kaphattak kézhez az iskolaigazgatók.
A levélben nincs szó arról,
hogy pontosan kik fogják a
nagytakarítást elvégezni, kiknek
a feladata. A takarítás az
október 23-ától november
Szász-Anhalt tartományban egyetlen
fertőzöttet sem találtak az őszi szünetig,
és a legkevésbé jó helyzetben lévő
Berlinben is csupán a tanulók 0,07
százaléka – tízezerből hét – kapta el a
vírust október közepéig.
A tartományi oktatási minisztériumoktól
összegyűjtött adatok szerint
a tanári kart sem érinti a járvány más
foglalkozási csoportoknál erősebben.
Észak-Rajna-Vesztfáliában például a
tanárok 0,1 százaléka, Berlinben 0,14
százaléka fertőződött meg.
1-jéig tartó őszi szünetben
lesz. Néhány helyen extra segítséget
is kaphatnak az intézmények:
azokban az iskolákban,
ahol „visszatérő jelleggel
kellett járványügyi intézkedéseket
foganatosítani”, a Magyar
Honvédséget is bevonják
a munkába – ígéri a miniszter.
Kásler Miklós néhány jó tanáccsal
is ellátta az intézmények
dolgozóit. Felhívja a
figyelmet arra, hogy a fertőtlenítő
takarítás hatását növeli,
ha az épületek minél nagyobb
részét vagy akár egészét lezárva
tudják tartani. „Amennyiben
az intézmény gyermekfelügyeletet
biztosít, akkor is
érdemes ezt az intézmény jól
szeparálható részén biztosítani”
– írta Kásler.
Az is a javaslatokat között
volt, hogy közvetlenül vagy
az osztályfőnökökön keresztül
keressék meg a szülőket,
gondviselőket, és kérjék meg
őket, hogy a gyerekeket ne
nagyon engedjék olyan helyekre,
rendezvényekre, ahol
zárt térben sokan vannak és a
többi diákkal is minimalizálják
a kapcsolatot, a szünetet
lehetőleg a családjukkal töltsék
el. Ugyanez vonatkozik a
pedagógusokra is.
Az IZA kutatói szerint a jelenség részben
az igen szigorú – a többi között a
tantermek óránkénti háromszori szellőztetését
előíró – iskolai fertőzéshigiéniai
szabályoknak tulajdonítható,
és annak is fontos szerepe lehet, hogy
a szülők óvatosabbak lettek, már egy
enyhe meghűlés esetén is inkább otthon
tartják a gyereket néhány napig,
hogy csökkentsék az egész családnak
terhes távoktatás újraindításának veszélyét.
Forrás: www.eduline.hu
„Érdemes lehet azt is jelezni,
hogy az idősek védelme
érdekében a nagyszülőkkel
kizárólag egészséges állapotban,
a védelmi intézkedések
betartásával történjen személyes
érintkezés” – olvasható
a levélben. A levélben az áll,
hogy arra kéri az intézményvezetőket,
használják az „őszi
szünet adta lehetőségeket”
úgy, mintha arra az egy hétre
rendkívüli szünetet rendeltek
volna el. Kásler Miklós
megköszönte az igazgatók és
pedagógusok eddigi bátor és
lelkiismeretes munkáját is.
Forrás: www.eduline.hu
Pszichológusok
tömege állt ki
a Meseország mindenkié
„A mesék kiemelkedő
fontossággal bírnak
az életünkben, mert
azt mutatják meg,
ahogyan a világ körülöttünk
működik.”
Így kezdődik annak
az állásfoglalásnak
a szövege, amelyet
pszichológusok indítottak
el, hogy kiálljanak
a Meseország
mindenkié című kötet
mellett.
– Pszichológusok állásfoglalásának teljes
szövege a Meseország mindenkié c. mesekönyv
kapcsán 1280 aláírással
mellett
A Mi Hazánk politikusa, Dúró
Dóra korábban nyilvánosan ledarált
egy példányt. A pszichológusi
petíció aláírói úgy vélik, a Meseország
mindenkié fontossága és
különlegessége a sokféleségben
rejlik. A könyv olyan karaktereket
jelenít meg, akik nem vagy nagyon
ritkán szerepelnek mesékben, így
a kötet mind az érintett csoportok,
mind a többségi társadalom
tagjainak fontos üzenetet hordoz.
Kutatásokra hivatkozva állítják,
a könyv a többségi társadalom
gyermekei számára éppen azért
fontos, hogy lássanak tőlük eltérő
élethelyzetben lévő gyerekeket.
„Lássák, hogy az említett csoport
tagjai hozzájuk hasonlóan sokfélék,
és még ha bizonyos dolgokban
különböznek is, sok vágyuk, küzdelmük
és motivációjuk megegyezik.
Fontos megjegyezni, hogy a
könyv nem kötelező olvasmányként
jelent meg, annak megvételéről és
olvasásáról mindenki szabadon
dönt, és ezt a szabadságot tiszteletben
tartjuk.”
Nem létezik olyan, hogy túl korai
érzékenyítés, ugyanis a kötet
olyan emberekről mesél a gyerekeknek,
akik ugyan velünk élnek,
de nincsenek ott a mindennapjainkban.
Felidézik Bagdy Emőke minapi
állásfoglalását, amely szerint a
gendermesék veszélyt jelentenek
a gyerekekre. Ezt szakmaiatlan
vélekedésnek minősítik és elhatárolódnak
tőle.
„A pszichológia kutatási eredményeire
támaszkodva feltételezhetjük,
hogy mind a könyvben
megjelenő csoport tagjaira, mind
a többségi társadalomhoz tartozó
gyerekekre gyakorolt hatásán keresztül,
a könyv megjelenése hozzásegíthet
egy elfogadóbb, békésebb
és egyenlőbb társadalomhoz,
hogy egyszer ne csak meseország
lehessen mindenkié”
– zárul a nyilatkozat, amelyet
pszichológusok ide kattintva tudnak
aláírni.
Forrás: www.nepszava.hu
4 2020. NOVEMBER 2020. NOVEMBER 5

Aktuális
Aktuális
Járványügyi aktualitások
Az oktatásért felelős minisztérium 2020. szeptember 7-én tette közzé
az óvodák és az iskolák számára a COVID-19 világjárvánnyal kapcsolatos
aktualizált járványügyi intézkedési tervet. Az intézkedési terv nem
jogszabály, de minden óvodában, iskolában és kollégiumban kötelező
alkalmazni a helyi sajátosságok figyelembevételével.
Az aktualizált járványügyi intézkedési terv
Az intézkedési terv újabb módosításig vagy visszavonásig marad
érvényben. Az intézkedési terv bevezetéséről és alkalmazásáról
az intézményvezető köteles gondoskodni, a fenntartó feladata a
végrehajtás ellenőrzése.
Az intézkedési terv iránymutató előírásokat tartalmaz
• a rendszeres és időszakos fertőtlenítő
takarításra,
• az intézmények látogatására,
• rendezvények, kirándulások
szervezésére,
• az egészségügyi szempontból
biztonságos
környezetre,
• az étkeztetésre,
• a kollégiumi elhelyezésre,
• az iskolaorvosi ellátásra,
• a tanulói hiányzások kezelésére,
• a beteg személy kezelésére,
• a fertőzéssel érintett intézmény
helyzetére,
valamint
• a kommunikációra.
Csak egészségesen lehet óvodába, iskolába menni!
Alapvető követelmény, hogy az óvodát, az iskolát, a kollégiumot
kizárólag egészséges, tüneteket nem mutató gyermek, tanuló
látogathatja, és az oktató-nevelő munkában, a működtetésben
is csak egészséges és tünetmentes dolgozó vehet részt!
Kiemelt felelősség van a szülőkön, hogy amennyiben gyermeküknél
tüneteket észlelnek, ne engedjék közösségbe, hanem
gondoskodjanak orvosi vizsgálatáról. Az óvodának, az iskolának,
a kollégiumnak erre fel kell hívnia a szülők figyelmét. Ki
kell térni arra is, hogy a szülő köteles az intézményt értesíteni,
ha a gyermeknél, a tanulónál koronavírus-gyanú vagy igazolt
fertőzés van.
Maszkviselés, védőtávolság
Az óvodában nem kell maszkot viselniük a gyermekeknek, de
a tanítási órákon, foglalkozásokon a maszk viselése lehetséges,
bár nem kötelező. Amennyiben a 1,5 méteres védőtávolság nem
tartható be a közösségi tereken, úgy az általános iskola felső tagozatában
és a középiskolákban az ott-tartózkodás idején javasolt
a szájat és orrot eltakaró maszk viselése.
Fontos a 1,5 méteres védőtávolság betartása, különösen a közösségi
terekben, mosdókban, illetve az öltözőkben.
Kötelező lázmérés
A járványhelyzet súlyosbodása miatt 2020. október 1-jétől kötelezővé
tették az intézménybe való belépés előtti testhőmérséklet-mérést.
A járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről
szóló 431/2020. (IX. 18.) Korm. rendelet 5. §-a alapján az
óvoda, az iskola, a kollégium területére csak abban az esetben
lehet belépni, ha az érintett testhőmérséklete nem haladja meg
az országos tisztifőorvos által meghatározott mértéket, ami jelenleg
37,8 °C.
Ha a nagykorú személy testhőmérséklete meghaladja ezt a mértéket,
az intézménybe nem léphet be, és a háziorvossal kell felvennie
a kapcsolatot.
A gyermeket, kiskorú tanulót, ha testhőmérséklete eléri vagy
meghaladja ezt az értéket, a többiektől el kell különíteni, és a
testhőmérséklet-mérését tizenöt perc elteltével meg kell ismételni.
Amennyiben a megismételt mérés esetén a testhőmérséklet
eléri a 37,8 °C-ot, erről a szülőt vagy a törvényes képviselőt
távközlés útján haladéktalanul tájékoztatni kell.
Illusztráció: Depositphotos.com
6 2020. NOVEMBER
Belépési korlátozás
Szintén október 1-jétől az óvodákba, iskolákba, kollégiumokba
belépési korlátozást vezettek be. Ennek alapján oda az ott foglalkoztatott
személyen, az ott szükséges karbantartási, illetve
javítási munkát végző személyen, a jogszabályon alapuló köte-
2020. NOVEMBER 7

Aktuális
Aktuális
lezettség teljesítése céljából érkezőn, a gyermeken, a tanulón és
a gyermeket, a tanulót a testhőmérséklet-mérési pontig kísérő,
szabályosan maszkot viselő nagykorú személyen kívül más személy
nem léphet be.
Szülők a testhőmérséklet-mérési ponton túl csak az intézményvezető
előzetes engedélyével léphetnek az intézmény területére.
Fokozott higiénés szabályok betartása
Az intézmények bejáratánál vírusölő hatású kézfertőtlenítőt kell
biztosítani, és annak használatára fel kell hívni a figyelmet. Biztosítani
kell a szappanos kézmosási lehetőséget, amit lehetőség
szerint vírusölő hatású kézfertőtlenítési lehetőséggel kell kiegészíteni.
Kéztörlésre papírtörlők biztosítása szükséges, a textil
törölköző használata kifejezetten kerülendő. Kiemelt figyelmet
kell fordítani az alapvető higiénés szabályok betartása. A személyi
higiéné alapvető szabályairól a gyermekek, a tanulók kapjanak
részletes, az adott korosztálynak megfelelő szintű tájékoztatást.
Meg kell tanítani az ún. köhögési etikettet.
A délutáni sport, úszásoktatás felfüggesztve
Az általános és középiskolákban a délutáni iskolai sportfoglalkozásokat
és sportköröket, valamint az iskolai kórus/énekkar próbáit
javasolt felfüggeszteni.
Az őszi úszásoktatást fel kell függeszteni, és tavaszra vagy későbbi
évfolyamokra kell átütemezni.
Szülői értekezlet
A szülők személyes megjelenésével járó szülői értekezletek csak
a járványügyi előírások betartása mellett tarthatók meg. A szükséges
információk e-mailben, a KRÉTA vagy egyéb intézményi
adminisztrációs rendszerben küldött üzenetekkel is eljuttathatók
a szülőkhöz.
Teendők beteg személy esetén
Amennyiben egy gyermeknél, tanulónál, pedagógusnál vagy
egyéb dolgozónál fertőzés tünetei észlelhetők,
• haladéktalanul el kell őt különíteni,
• egyúttal értesíteni kell az iskola-egészségügyi orvost,
aki az érvényes eljárásrend szerint dönt a további teendőkről.
• Gyermek, tanuló esetén a szülő értesítéséről is gondoskodni
kell, akinek a figyelmét fel kell hívni arra,
hogy feltétlenül keresse meg telefonon a gyermek háziorvosát/házi
gyermekorvosát. Azt követően a szülők
az orvos utasításainak alapján járjanak el.
A gyermek, a tanuló az iskolába kizárólag orvosi igazolással térhet
vissza, amelyet az intézménynek el kell fogadnia, azt saját
hatáskörben nem bírálhatja felül.
8 2020. NOVEMBER
Teendők a fertőzéssel érintett intézmény esetében
Megelőző jelleggel a nevelőtestületnek ki kell dolgoznia a saját
protokollját, és bevezetésére fel kell készülnie.
Az NNK az azonnali intézkedésekről az EMMI Köznevelésért Felelős
Államtitkárságát tájékoztatja azon óvodák, iskolák, kollégiumok
alapadatai megadásával együtt, amelyekről bebizonyosodik,
hogy az intézménnyel jogviszonyban álló gyermek, tanuló, pedagógus
vagy egyéb személy tesztje koronavírus-pozitív. Az EMMI
és az NNK közösen megvizsgálja, hogy szükséges-e elrendelni az
intézményben más munkarendet, illetve rendkívüli szünetet.
A rendkívüli szünetről kizárólag az Oktatási Hivatal, a tantermen
kívüli, digitális munkarend bevezetéséről kizárólag az Operatív
Törzs dönthet!
Az átállást okozó állapot megszűnése után az intézmény ismét
jelzést kap, hogy térjen vissza a normál munkarend szerinti nevelés-oktatás
folytatására.
Ha egy iskolában átmenetileg elrendelésre kerül a tantermen
kívüli, digitális munkarend, a tanulók felügyeletét az érintett
intézményben meg kell szervezni. Amennyiben az intézményben
objektív okokból nem szervezhető meg a felügyelet, arról
a tankerületi központ gondoskodik. A gyermekfelügyelet során
a gyermekétkeztetést változatlanul biztosítani kell.
A tanulói hiányzások kezelése,
a tartósan beteg tanuló helyzete
Annak a gyermeknek, tanulónak az óvodai, iskolai hiányzását,
aki a vírusfertőzés szempontjából veszélyeztetett csoportba
tartozik tartós betegsége (például szív-érrendszeri megbetegedések,
cukorbetegség, légzőszervi megbetegedések, roszszindulatú
daganatos megbetegedések, máj- és vesebetegségek)
vagy például immunszupprimált állapota miatt, és erről
orvosi igazolással rendelkezik, és azt bemutatja az óvodának,
iskolának, hiányzását igazolt hiányzásnak kell tekinteni. Igazolt
hiányzásnak tekintendő továbbá, ha a gyermek, a tanuló hatósági
karanténba kerül az előírt karantén időszakára.
Ha a tanuló olyan mértékű tartós betegségben szenved, amely
nem teszi lehetővé a mindennapos iskolába járást, a szakorvos
által kiadott szakvélemény alapján egyéni munkarendet
kérelmezhet az Oktatási Hivatalnál. A hatóság az orvosi szakvéleményhez
kötve van, azt nem bírálhatja felül! Ebben az
esetben az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről,
érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról. Akkor is
benyújtható a kérelem, ha a mindennapos iskolába járást megakadályozó
körülmény június 15-ét követően merült fel, de ezt
a körülményt a kérelemben be kell mutatni.
Egyebekben az óvodai, iskolai hiányzásokra vonatkozó általános
szabályok az irányadók.
Dr. Farkas Ildikó
jogász, főtanácsos,
EMMI, Köznevelés-igazgatási Főosztály
Illusztrációk: Depositphotos.com
Aktualitások
a köznevelésben
Őszi érettségik, beiskolázás,
a digitális távoktatás adatvédelmi
és adatbiztonsági vonatkozásai
Október 16-ával megkezdődtek az őszi érettségik,
az általános iskolásoknak december 4-éig
kell jelentkezésüket leadniuk, hogy mely intézményben
kívánják megírni a központi írásbeli
vizsgát. A beiskolázás rendkívüli módon történik
a 2020/2021. tanévben. Hogyan segíthetők
ebben a diákok, szülők? NAIH ajánlás a digitális
távoktatás adatvédelmi és adatbiztonsági
irányelveire vonatkozóan, tapasztalatok az iskolaőrök
munkájáról.
2020. NOVEMBER 9

Aktuális
Aktuális
A felsőoktatás irányába orientálódó középiskolások február 15-
ig adhatják be jelentkezésüket, november 15-ig a keresztféléves
képzésekre történő jelentkezések tehetők meg.
Az őszi időszak jellemzően a nyílt napok időszaka, általános iskolások
felkeresnek középfokú intézményeket, középiskolások
egyetemi campusokat látogatnak. Az idei évben az ilyen látogatások
nem lehetségesek. A nyílt napok mellett intézményi
tájékoztatások, rendkívüli szülői értekezletek, pályaorientációs
programok is segítették a döntéshozatalt. Az intézmények számára
is rendkívüli kihívás ez ugyanakkor, hiszen szakkínálatuk,
programjaik kommunikációjának meghatározó csatornái jelenleg
igen szűk lehetőségekre korlátozódtak.
zásánál a valós idejű közvetítést preferálni, ahol a pedagógus
és az oktatási eszköz kerül a középpontba, ily módon jellemzően
kerülendő a diákok szereplése. A célhoz kötöttség elve
alapján a közvetített órák, előadások rögzítése nem indokolt,
abban az esetben, ha ez mégis megtörténik, további lépések
megtétele szükséges, hogy elkerülhetővé váljon bármilyen
A NAIH tájékoztatója teljes terjedelmében a „Digitális távoktatás”
rovatunkban olvasható.
Szolgálatban az iskolaőrök
Az iskolaőrök 422 helyszínen, köznevelési és szakképzési intézményekben
láttak hozzá tevékenységükhöz 2020. szeptember
Milyen toborzási lehetőségek vannak ebben a helyzetben, milyen
információforrások ajánlhatók a diákoknak és szülőknek?
Az online eszközök kínálta lehetőségek felértékelődnek, hiszen
ahhoz, hogy egy intézmény saját erősségeit kommunikálja,
a diákok számára perspektívát jelentő képzési kínálatot
közvetítsen, az iskolai honlapok, közösségimédia-felületek
meghatározók. Javasolt ily módon a honlapok aktualizálása,
célszerű iskolabemutató kisfilmeket készíteni, és ezeket minél
több fórumon publikálni, továbbá az iskolai élet eseményeinek
folyamatos kommunikációját biztosítani. Érdemes beszámolókat
szöveges vagy videóformában elhelyezni az oldalon, melyek
a diákok és szülők szemszögéből láttatják az intézményt.
A diákokat aktivitásra ösztönző vetélkedők, szavazások szintén
segíthetik, hogy az intézménnyel kapcsolatba kerüljenek a potenciális
jelentkezők. Ugyanakkor különösen nagy szerepe van
ebben az időszakban a pedagógusoknak a tájékoztatásban,
a különböző tanulási utak kommunikálásában, a lehetőségek
megismertetésében.
Őszi érettségi időszak
Október 16. és november 27. között előreláthatólag 35 ezer vizsgára
kerül majd sor, 396 intézményben 27 631 vizsgázót várnak.
Az őszi érettségi vizsgaidőszakban rendes, szintemelő, kiegészítő,
ismétlő, pótló és javító, valamint – a Kormány döntése értelmében
– előrehozott vizsgára is lehetett jelentkezni. Azoknak,
akik tavasszal a koronavírus-járvány miatt nem tudtak eleget
tenni vizsgakötelezettségüknek, az érettségi pótlása ingyenes.
Az előrehozott (69%) és a rendes (14%) vizsgák aránya a legnagyobb,
ezeket követik a szintemelő (6%), a javító (5%), az ismétlő
(4%) és a kiegészítő (2%), valamint a pótló vizsgák (0,1%). A
vizsgázók középszintű érettségit 108 tantárgyból, emelt szintűt
pedig 67 tantárgyból tesznek az őszi időszakban. A szóbeli érettségi
vizsgák november 12. és 16. között emelt szinten, november
23. és 27. között középszinten zajlanak majd.
A beiskolázástól a toborzásig
A középfokú oktatásba jelentkezők 2020. december 4-éig jelentkezhetnek
a központi írásbeli felvételi vizsgára közvetlenül a
központi írásbeli felvételi vizsgát szervező - az Arany János Tehetséggondozó
Programra történő pályázat benyújtása esetén a pályázatban
megjelölt – intézménybe. Az általános felvételi eljárás
2021. január 23-án veszi kezdetét a központi írásbeli vizsgával.
Adatvédelem és digitális távoktatás
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tájékoztatót
adott ki a digitális távoktatás adatvédelmi és adatbiztonsági
vonatkozásairól. A dokumentum kiemeli, hogy a gyermekek
személyes adatait fokozott, különös védelem illeti meg,
tekintettel arra, hogy ők kevésbé lehetnek tisztában a személyes
adataik kezelésével összefüggő körülményekkel, ideértve
az adatkezelés esetleges kockázatait is.
A digitális távoktatás esetében, mivel az adatkezelés célja a
nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján az
iskolai nevelés és oktatás mint köznevelési alapfeladat ellátása,
illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
szerinti felsőoktatás biztosítása, az annak során végzett adatkezelési
tevékenységek vonatkozásában az önálló jogi személyiséggel
rendelkező oktatási intézmény – egyes esetekben, ha
konkrét adatkezelési célt határoz meg, akkor a tankerület – tekinthető
adatkezelőnek, amely köteles az adatkezelés céljának
és eszközeinek a meghatározására, az ő feladata az adatkezelésről
megfelelő tájékoztatás nyújtása és az egyéb adatvédelmi
követelményeknek való megfelelés biztosítása.
Az adatkezelési elveknek való megfelelés (elszámoltathatóság,
adattakarékosság) alapján célszerű ezen tanítási mód alkalma-
visszaélési lehetőség. Amennyiben a távoktatásban részesülő
diák, hallgató, szülői felügyeletet gyakorló személy a valós
idejű közvetítést mégis rögzíti, jogosulatlanul felhasználja, úgy
önállóan felel annak szerzői jogi, adatvédelmi jogi és esetleges
büntetőjogi jogkövetkezményeiért is.
A korlátozott tárolhatóság elve alapján az otthoni feladatként
meghatározott videófelvétel készítése esetén a diákok, hallgatók
által megküldött vagy feltöltött felvételek megőrzésének
időtartama sem lehet korlátlan, javasolt, hogy a felvételeket az
értékelés megtörténte után a pedagógus haladéktalanul, viszsza
nem állítható módon törölje.
Fontos felhívni a diákok figyelmét a saját biztonságuk érdekében
a digitális eszközök tudatos használatára.
1-jével. Az első hónap tapasztalatairól az alapjogokért felelős
biztos is tájékozódott, hogy ezek a rendszer fejlesztésébe beépíthetők
legyenek; az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához
panasz eddig nem érkezett az iskolaőrök tevékenységével
kapcsolatban. A 19/2020. (IX. 10.) ORFK utasítás az iskolaőrség
tevékenységéről az iskolaőrségi szolgálatteljesítés pontos szabályozását
tartalmazza.
A cikkhez tartozó online segédlet:
– https://www.forum-media.hu/user/login
Kovács Mónika
pedagógus, tehetségtámogató coach,
oktatási tanácsadó
10 2020. NOVEMBER
2020. NOVEMBER 11

Tehetséggondozás
Tehetséggondozás
A pedagógusok
tehetségképe
A tehetséghiedelmek
és hatásuk az iskolai
tehetséggondozó munkára
Mi a tehetség? Ki a tehetség? A tehetségről
való gondolkodás alapjaiban határozza
meg, hogy milyen módszerek és
eszközök kerülnek kiválasztásra
az azonosítás, gondozás folyamatában,
milyen kontextusban
realizálódik a tehetséghasznosulás,
milyen lépések történnek a(z) (egyéni/
intézményi/társadalmi) tehetségvagyon
megóvása érdekében. Az előzetes
hiedelmek rejtett forgatókönyvként
funkcionálva alapjaiban határozzák meg
az intézményi tehetséggondozó munkát.
Illusztráció: Depositphotos.com
12 2020. NOVEMBER 2020. NOVEMBER 13

Tehetséggondozás
Tehetséggondozás
A tehetségről való gondolkodás
A vélekedések vagy hiedelmek két típust alkothatnak. Az explicit
vélekedések tudatosult meggyőződések, elgondolások,
akár „tudásként” definiált tartalmak, melyek értékelést és viselkedést
irányítva a kommunikációban nyíltan megjelennek.
Az implicit vélekedések akár korábbi tapasztalatok alapján azonban
rejtetten és ily módon nem vagy nehezen kontrollálható
módon, nem feltétlenül tudatosulva befolyásolják a viselkedést.
Az explicit és implicit vélekedések egyaránt hatással vannak a
tehetségészlelés mozzanatától kezdve a tehetségtámogatás
minden megnyilvánulásában.
A tehetséges tanuló képe
Dr. Sass Judit és Dr. Bodnár Éva kutatási megállapításai szerint a
tehetségről vallott elképzelések jellemzően kétpólusúak: „A tehetségként
kiemelkedőknél a harmóniafeltevés pozitív rezilienciát
növelő jellemzőket társít más területeken is (például szociális
kompetencia, megküzdés, alkalmazkodás, siker). A diszharmóniahipotézis
az intellektuális sikerhez szocio-emocionális hiányosságokat
kapcsol, és a harmonikus fejlődés sérülékenységét, az alkalmazkodás
zavarát feltételezi a csoportnál.”
Különböző hiedelmek azonosíthatók a fiúkra és lányokra vonatkoztatva,
függetlenül életkoruktól és a tanár tanítási tapasztalatától.
A fiúkra jellemző asszociációkban többször jelenik
meg az intellektusra, valamint az öntörvényűségre, viselkedési
problémákra utalás, míg a lányokra vonatkozó asszociációkban
gyakrabban fordul elő a motiváció, elköteleződés, szorgalom.
A vizsgálatba bevont pedagógusok az átlagos tanulókhoz
képest a tehetséges fiúknál inkább az alkalmazkodási zavart
társítják a tehetséghez, míg a tehetséges lányoknál hajlamosak
a jobb szociális alkalmazkodóképességet feltételezni. A tehetséges
lányok elsődlegesen a magyar, a fiúk a matematika területén
brillíroznak, ez utóbbi csoportnál jelenik meg, hogy a
szakmai területen is kiválóságot mutatnak.
A kutatásban résztvevők nem értenek egyet azzal, hogy a hagyományos
osztályokban a differenciálás a tehetséggondozás megfelelő
megoldása, de nem is utasítják el, hogy ez lehet a tehetséges
tanulók támogatási módja. A tehetséggondozás extrakurrikuláris
tartalmakkal történő megoldásával (felzárkóztató foglalkozások
és a szakkörök) inkább egyetértenek a válaszadók, szignifikánsan
alacsonyabb viszont ez az egyetértés a szakgimnáziumokban.
Mi jellemzi a szakképzésben megjelenő tehetséggondozást és tehetségképet?
Tehetséggondozás a szakképzésben
A fenti megállapításokat némileg árnyalja a 2020 tavaszán a Szakképzési
Tehetségsegítő Tanács által megvalósított kutatás, melynek
során a szakképző intézményekben megvalósuló tehetséggondozó
munka formáit, a tehetségek kibontakoztatását segítő
tanári módszereket és eszközöket vizsgálták országos minta keretében
(forrás: www.sztst.hu). Az eredmények megerősítik, hogy a
tehetség-paradigma felülvizsgálata a szakképzésben szükségszerű
– a nemzeti tehetségvagyon megóvása érdekében is.
A kutatásban résztvevők tehetségképe a tehetséggel kapcsolatos
jellemző hiedelmeket erősíti: a csiszolatlan gyémánt, kincs,
ajándék mint statikus megközelítésű megfogalmazás szerint a
kvalitások adottak. A tehetség így „csak” felfedezésre vár, amit jelentősen
befolyásol, hogy maga a környezet ebben mennyire tud
aktívan közreműködni, milyen kérdésekkel és eszközökkel közelít.
A fejlődést hordozó, de még átmeneti kategóriát jelent e tekintetben
a természeti képekhez való hasonlítás (fa, mag, palánta,
virág), ahol még mindig a környezet támogatásának függvénye
az, hogy miképp lesz a megmutatkozó potenciálból tényleges
produktum. Dinamikus, fejlődési szemléletet tükröző metafora
említése viszonylag ritka (búvópatak, ahol a belső erő mindenáron
utat tör magának), ugyanakkor jellemző még a tankönyvi és
elvont fogalmak gyakori használata (explicit vélekedések). Mindezek
mellett az is látható, hogy a vizsgálatban részt vevő szakképző
intézmények pedagógusainak tehetségről való gondolkodásában
jellemzően a pozitív attitűd jelenik meg, miközben az egyetlen dinamikus
kép az, amelyik egyszerre pozitív és negatív attitűdöt is
magában hordoz (teremtés és alkotás egyszerre való jelenléte a
búvópatak asszociációjában).
A kérdőíves visszajelzések alapján a szakképző intézmények pedagógusai
diákjaik kiválóságait elsősorban szakmai területen vélik
azonosíthatónak, de a válaszadók közel fele a sportban megmutatkozó
tehetségazonosítást is kiemelte. Jellemzően a tanult szakmai
tárgytól távolálló tehetségterületek, gardneri intelligenciaterületek
(pl. zene, nyelv, vizualitás-képzőművészet) kevéssé vannak
jelen a tehetséggondozási gyakorlatban, a válaszadók kevesebb
mint negyede jelölte ezeket a lehetőségeket.
Howard Gardner többszörös intelligencia elmélete szerint
az intelligencia nem egységes értelmi képesség. Hétféle,
egymástól független intelligenciát különböztet meg:
nyelvi, logikai-matematikai, téri, zenei, testi-kinesztéziás
és kétféle személyes intelligenciát. A standard intelligenciatesztek
az első hármat mérik.
Zenei intelligencián Gardner többek között a ritmus,
hangmagasság érzékelését érti. A testi-kinesztéziás intelligencia
mutatója, hogy valaki mennyire bánik ügyesen a
tárgyakkal, mennyire tudja kontrollálni saját mozgásait.
A személyes intelligenciának pedig két összetevőjét írja
le Gardner: a személyen belüli és a személyközi intelligenciát.
Gardner hozzáteszi, hogy az egyes intelligenciatípusok
fejlettségére hatással van az öröklődés és a kultúra is.
Gardner 1998-ban további három intelligenciatípust állapított
meg, a naturalista, spirituális és egzisztenciális
intelligenciát.
dagógusainak a tanulóikról való tehetségképében a testi-kinesztetikus
(sport) jellemzőkön kívüli gardneri területek alulreprezentáltak,
ily módon maguknak a tehetségműhelyeknek a relevanciája
is alacsony a mindennapi tehetséggondozási gyakorlatban.
A vizsgálatok eredményei arra mutatnak rá, hogy a szakképző intézmények
tehetségbarát tanulási környezet kialakítására töreksze-
Howard Gardner, a Harvard Egyetem pszichológiaprofesszora,
a többszörös intelligencia elméletének kidolgozója
A kérdőíves kutatás alapján a vizsgált iskolákban a legjellemzőbb
tehetséggondozási formák: a versenyfelkészítés és a tanórai differenciálás.
A szakkörök megszervezése és az intézményi mentorálás
szintén a célzott támogatáshoz kapcsolódik, mindezek tovább
erősítik azt a tendenciát, hogy a már felszínre hozott erősségek
mentén történik a fejlesztés a vizsgált szakképzési intézményekben.
Megerősíti továbbá azt is, hogy a szakképző intézmények penek,
tekintve, hogy a képzésspecifikus területek, a szakmai erősségek
azonosítása és fejlesztése kiemelt területként jelenik meg.
Az eredményeink rámutatnak arra, hogy szükségszerű a tehetségparadigma
felülvizsgálata a szakképzésben, valamint azon
metódusok szakmai megalapozása, amelyek lehetővé teszik a
szakképző intézmények tehetséggondozó profiljának újragondolását.
Fontos lenne a folyamat komplexitásához új eszközöket,
módszereket biztosítani, amelyek által a diákok adekvát tehetséghasznosulási
formái meghatározhatóvá válnak. Ily módon a tehetséggondozás
nemcsak a tehetséges tanuló megalapozott pályadöntését,
az életpálya-építés tudatosságát támogathatja, hanem
pályaszocializációját is elősegítheti, ami a köznevelés ezen területén
különösen hangsúlyosan jelenik meg. Mindez pedig közvetve
hozzájárulhat a nemzeti tehetségvagyon megóvásához.
Mindkét kutatás eredményei megerősítik, hogy a válaszadók szerint
a tehetséggondozás akadályai közül az anyagi források hiánya
mellett az idő hiánya a legfontosabb akadály.
A cikkhez tartozó online segédlet:
Kovács Mónika
pedagógus, tehetségtámogató coach,
oktatási tanácsadó
– Dr. Sass Judit – Dr. Bodnár Éva: Pedagógusok a tehetséggondozásról. Nemzeti
Tehetség Központ, 2020.
https://nemzetitehetsegkozpont.hu/wp-content/uploads/2020/10/Tehetsegmuhely-7-online_compressed-1.pdf
Fotó: www.metode.org
14 2020. NOVEMBER 2020. NOVEMBER 15

Intézményvezetés
Intézményvezetés
A helyzetelemzés
mint a pedagógiai
program része
Korábban tanfelügyeleti területen dolgozó tisztviselőként, jelenleg nevelési-oktatási
és szakképző intézmények fenntartójánál végzett munkám
során tanügyigazgatóként rengeteg intézmény pedagógiai programjával
találkoztam, találkozom. A pedagógiai program az intézményben folytatott
nevelő-oktató munka, a pedagógiai tevékenység alapdokumentuma.
A nevelőtestület tagjainak azt maradéktalanul ismerniük kell, hiszen az
abban foglalt célok elérésére kell törekedniük, az abban foglaltakat kell
megvalósítaniuk munkájuk során.
Mi célból készítünk pedagógiai programot?
A pedagógiai program meghatározza a helyi nevelés, a nevelő-oktató
munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, eszközeit,
feladatait, eljárásait, a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel,
egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat. Ezen túl a
pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka
tartalmát, és még hosszan sorolhatnám. A pedagógiai program
kötelező tartalmi elemeit a nevelési-oktatási intézmények működéséről
és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.
(VIII. 31.) EMMI rendelet rögzíti.
Kinek szól?
A pedagógiai program nem csak a pedagógusoknak szól. Ugyan
külön statisztika, kutatás és elemzés nélkül is teljes magabiztossággal
kijelenthető, hogy a szabad óvoda-és iskolaválasztás jogának
gyakorlása keretében a szülők többsége nem szokta elolvasni
az intézmény pedagógiai programját, mégiscsak ez az a dokumentum,
amiben testet ölt, deklarálásra kerül, hogy miben több,
miben más az adott intézményben folytatott nevelő vagy nevelő-oktató
munka a más intézményekéhez képest. A szülő számon
kérheti a pedagógiai programban foglaltak végrehajtását, betartását
az intézményen, az intézményben dolgozó pedagógusokon,
mert akár a körzetes iskolába vagy óvodába íratta gyermekét,
akár élt a szabad választás jogával, és másik intézményt választott
gyermeke számára, elviekben azt felelősen akként tette, hogy
meggyőződött arról – a pedagógiai program alapján –, hogy az
intézményben folyó pedagógiai munka olyan elveken nyugszik,
amelyekkel ő szülőként többnyire egyetért, azonosulni tud.
Függetlenül attól, hogy tudjuk, véljük, hogy a szülők nem ássák
bele magukat mélyen az intézményünk pedagógiai programjába,
nem tekinthetünk el annak felelős végrehajtásától, betartásától.
A pedagógiai programra nem tekinthetünk egy pusztán
jogszabály által előírt kötelező dokumentumként, amit, miután
rákerült a pecsét, elteszünk a fiókba, letudva a feladatot.
Munkám során számos olyan pedagógiai programmal találkoztam,
amely szerkezete, szerkesztése és sajnos nem utolsósorban
tartalma ezt sugallja. Tanfelügyeleti és önértékelési területen
dolgozó tisztviselőként nem egyszer kérdezte meg tőlem az önértékelésére
vagy tanfelügyeletére készülő pedagógus, hogy akkor
neki most el kéne olvasnia a pedagógiai programot? Természetesen
ez csekély szám az összes pedagógushoz képest, és nem célom
ezáltal negatív színben feltüntetni a magyar pedagógusokat,
hiszen tudom és tapasztalom, hogy a legtöbben lelkiismeretesen
és tiszteletre méltó odaadással végzik a munkájukat. Mindenesetre
érdekes tapasztalat volt, hogy többször is visszatérő kérdésként
felmerült a pedagógiai program ismeretének szükségessége.
Mikor jó a pedagógiai program?
A pedagógiai programot akkor érdemes azonban ismerni – pedagógusnak
és szülőnek egyaránt –, ha az jó. Nemcsak a jogszabályi
kötelezettség teljesítésére szolgál, hanem ténylegesen alkalmas
arra, hogy az intézményben folyó pedagógiai munka alapja legyen.
A hatályos jogszabályok sem öncélúan rögzítik a pedagógiai
program meglétének szükségességét, hanem azért, mert a
pedagógiai programra ténylegesen szükség van. A pedagógiai
program akkor jó, akkor tudja betölteni a szerepét, ha releváns,
igazodik a helyi sajátosságokhoz, végrehajtható, megalapozott
célokat tűz ki az intézmény elé. Sok esetben találkoztam olyan
pedagógiai programmal, amely teljesen elrugaszkodott volt az
adott intézmény valóságától. Visszaköszöntek az „elit”-nek gondolt
intézmények pedagógiai programjában rögzített elemek,
függetlenül attól, hogy teljesen különböztek a helyi sajátosságok,
az infrastruktúra, és az intézménybe járó gyerekek, tanulók családi
háttere. Nem attól jó a pedagógiai program, hogy az az „elit”-nek
gondolt iskoláé, és az abban foglaltak nem feltétlenül lesznek jók
és hatékonyak, hatásosan végrehajthatók bármely intézményben.
Ehhez szükséges egy rövid kitérőt tennünk.
Általános tévhit, hogy akkor jó egy iskola, ha a kompetenciamérések
eredményei alapján tanulói magas pontszámokat érnek
el. Személyes véleményem szerint ez a mutató nem az iskola eredményességét
mutatja, pusztán azt, hogy jó képességű diákok járnak
oda, ami nem ugyanaz. A tanulói eredmények mögött áll még
egy mutató a kompetenciamérések eredményeiben, ez a családi
háttérindex. A grafikonokon jól leolvasható, hogy az adott családi
háttérindexszel rendelkező gyermekek általában milyen eredményt
szoktak elérni, és ehhez képest milyen eredményt értek el
az intézményben. A kettő közötti különbség mutatja az úgynevezett
hozzáadott pedagógiai értéket, ami sokkal beszédesebb,
sokkal többet elárul az intézményben folyó nevelő-oktató munka
eredményességéről, mint pusztán a tanulói eredmények átlaga.
Az „elit”-nek gondolt iskolák esetében sokszor nincs releváns különbség
a családi háttér alapján általában elvárható magas tanulói
eredmény és a tényleges tanulói eredmény között. A legtöbbször
borítékolható, hogy a jól kereső, magas társadalmi elismertségű,
több diplomás szülők gyermekei jól, vagy inkább kimagaslóan
teljesítenek, többnyire függetlenül attól, hogy melyik iskolába
járnak. Az „elit” iskolák, a „versenyistállók” pedagógiai programjai
általában arra specializálódnak, hogy miképp lehet erre a családi
hátérre építeni. Ezért az ezekben foglaltak nem feltétlenül fognak
jól működni, nem lesznek igazán hasznosíthatók, ha adaptálják
őket olyan intézmények pedagógiai programjába, amelyekbe lényegesen
eltérő családi hátterű tanulók járnak.
A valós helyzetelemzés fontossága
Ezért, bár a hatályos szabályozás nem írja elő kötelező tartalmi
elemként, fontos, hogy az intézmény pedagógiai programját úgy
készítsük el, hogy annak az elején egy valós helyzetelemzést, helyzetleírást
készítünk. Ebben felmérjük az intézményünk környezetét,
az intézménynek otthont adó település(ek) helyzetét, figyelembe
véve, hogy az:
- mennyire frekventált helyen fekszik,
- tipikusan milyen családi hátérrel rendelkező gyermekek,
tanulók járnak oda,
- milyen az intézmény épületének, felszereltségének az
állapota,
- milyen igénybe vehető egyéb lehetőségek vannak a közelben,
- milyen a szakmai együttműködés más köznevelési intézményekkel,
- az intézményben dolgozó pedagógusok a munkakörükhöz
szükséges szakmai tudáson kívül milyen plusz
ismeretekkel, szakképzettséggel rendelkeznek, amikre
építeni lehet stb.
A valós helyzet felmérését követően tudjuk megfogalmazni
az intézményben folyó pedagógiai munka reális céljait, az ahhoz
szükséges eszközöket, módszereket.
Hiába adaptálunk egy korszerű számítógépekkel és egyéb
digitális eszközökkel rendelkező „elit” iskola pedagógiai programjából
az IKT kompetenciákra, a digitális oktatásra vonatkozó
elemeket, ha egyébként az intézményünkben 10 éves vagy annál
öregebb számítógépek állnak rendelkezésre, és igazából még
korszerű informatikai ismeretekkel sem rendelkeznek a munkatársaink,
mert sajnálatos módon elöregedő nevelőtestület van az
intézményben, és nem igazán merült fel senkiben sem az igény a
digitális kompetenciái fejlesztésére.
Természetesen nem tilos adaptálni, sőt! Senki sem várja el,
hogy minden egyes köznevelési intézmény saját maga találja fel
a spanyolviaszt, de ahhoz, hogy az adaptált tartalomnak tényleg
helye legyen a pedagógiai programban, fontos átgondolni az intézményünk
helyzetét. És természetesen nem tilos előremutató
célokat kitűzni magunk elé, sőt, mindenképp a fejlődés a cél, de
annak is csak akkor van értelme, ha tartható léptékű, reális célként
és igényként merül fel.
Ha reális lesz a tartalom, a kitűzött pedagógiai célok, eszközök
és módszerek végrehajthatók, és alkalmasak arra, hogy a tanulók
családi hátterét és az intézmény környezetét, a helyi sajátosságokat
is figyelembe véve ténylegesen hatékonyak legyenek, akkor
lesz érdemes az intézményben foglalkoztatott pedagógusoknak
is ismerniük azt. Addig, amíg már az első oldalakon azzal szembesülnek
a munkatársaink, hogy a pedagógiai program a valóságtól
elrugaszkodott, önmagával nem koherens, nagy valószínűség
szerint nem fogják az időt pazarolni arra, hogy végigolvassák,
mert úgysem fogják tudni betartani az abban foglaltakat.
A pedagógiai program végrehajthatósága
A jó, a valóság talaján álló pedagógiai program végrehajtható, behajtható.
Azt eredményezi, hogy az iskola hozzáadott pedagógiai
értékét növeli, és adott esetben a tanulók jobban fognak teljesíteni,
mint az a családi háttérindexük alapján általában elvárható
tőlük, egyúttal kijelöli a munkatársaink fejlődésének útját, módját,
ütemét is.
Fontos megjegyeznem, hogy nem ez az egyetlen mutató, amely
alkalmas szemléltetni az intézmény, a pedagógusok munkájának
eredményességét. Egy iskola lehet akkor is nagyon jó, ha egyébként
sem a kompetenciaméréseken mutatkozó tanulói eredmények,
sem a családi háttérindex és a hozzáadott pedagógiai
érték egymáshoz való aránya nem mutat szembetűnő értéket.
A hasznos, jó pedagógiai munka megmutatkozhat abban is, ha az
egyébként tipikusan nehezebb körülményekből érkező gyerekek
között alacsony a lemorzsolódási mutató. Az is beszédes, ha a tanulók
jó felvételi eredményeket produkálnak, és végeredményben
tisztességes, becsületes dolgozó emberek lesznek. Nem csak
a számok mutatják az eredményes pedagógiai munkát. Sőt, a legtöbb
pedagógus a munkája tényleges eredményével legtöbbször
csak évtizedekkel később szembesül.
Mindenesetre a jó pedagógiai program mindenképpen ezeket a
célokat szolgálja.
dr. Szabó Zoltán
tanügyigazgató
16 2020. NOVEMBER 2020. NOVEMBER 17

Digitális távoktatás
Digitális távoktatás
NAIH tájékoztató
a digitális távoktatás
adatvédelmi és adatbiztonsági
vonatkozásairól
A Covid-19 járvány második hulláma miatt egyre több oktatási intézmény
dönt ismételten a digitális oktatás bevezetése mellett. A téma aktualitására
tekintettel a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
(NAIH) tájékoztatót adott ki a digitális távoktatás adatvédelmi és adatbiztonsági
vonatkozásairól. A tájékoztatót az alábbiakban teljes terjedelmében
közöljük.
A Covid-19 járvány első hulláma idején bevezetett tanterven
kívüli digitális oktatás számos adatvédelmi és adatbiztonsági
kérdést vetett fel, különösen a tananyagok, a diákok
feladatainak elvégzését igazoló videofelvételek és más
egyéb dokumentumok feltöltése, megosztása és tárolása
kapcsán. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság
Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a honlapján is közzétett
állásfoglalások útján kiemelkedően fontos feladatának
tartotta az adatvédelmi tudatosság növelését mind az intézmények,
mind az azok alkalmazásában álló tanítók, tanárok,
oktatók, előadók, trénerek (a továbbiakban együtt:
pedagógusok) és a szülők körében ezen a területen. A vírus
második hulláma során, a járvány gyors ütemű terjedése
miatt egyre több oktatási intézmény dönt ismételten a digitális
oktatás bevezetése mellett. A téma aktualitására tekintettel
a Hatóság az alábbi tájékoztatót adja ki a digitális
távoktatás adatvédelmi és adatbiztonsági vonatkozásairól.
I. A 2018. május 25. napjától hazánkban is közvetlenül alkalmazandó
általános adatvédelmi rendelet (a továbbiakban: GDPR)
fogalommeghatározásai alapján személyes adat az azonosított
vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó
bármely információ.
A fentiek alapján a diák, hallgató neve és egyéb azonosító
adatai, az írásbeli és szóbeli számonkérések tartalma, órai
hozzászólásai, eredményei, fényképe, valamint a vizsgaeredmények
is személyes adatnak, az adatokon elvégzett bármely
művelet pedig adatkezelésnek minősül.
Fontos kiemelni, hogy az adatvédelmi szabályozásban a gyermekek
személyes adatait fokozott, különös védelem illeti meg,
tekintettel arra, hogy ők kevésbé lehetnek tisztában a személyes
adataik kezelésével összefüggő körülményekkel, ideértve
az adatkezelés esetleges kockázatait is.
Ehhez hasonlóan a pedagógus által a tanórák keretében elmondottak
kapcsán a hangja és a képmása, a munkahelyi tevékenységére
vonatkozó adatok is személyes adatok.
II. A digitális távoktatás kereteit és részletszabályait jogszabály
jelenleg nem rendezi, ugyanakkor a koronavírus-járvány második
hulláma által előidézett helyzetre tekintettel – figyelemmel
az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban:
Infotv.) 5. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségre is
– továbbra is indokolt a jogalkotás e területen. A köznevelési,
felsőoktatási intézmények (a továbbiakban együtt: oktatási
intézmények) a tárgykör részletes jogalkotó általi szabályozásáig
kizárólag az adatvédelmi alapelveknek alárendelten
az ágazaton belüli etikai szabályok, ajánlások, útmutatók és
egyéb dokumentumok betartása mellett kezelhetnek személyes
adatokat.
III. Nem kell alkalmazni az általános adatvédelmi rendelet előírásait
személyes adatoknak a természetes személy által
kizárólag személyes vagy otthoni tevékenység keretében
végzett kezelésére, amely semmilyen szakmai vagy üzleti tevékenységgel
nem hozható összefüggésbe (ún. magáncélú
adatkezelés).
Mivel digitális távoktatás esetén az adatkezelés célja a nemzeti
köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban:
Köznevelési tv.) alapján az iskolai nevelés és oktatás mint
köznevelési alapfeladat ellátása, illetve a nemzeti felsőoktatásról
szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti felsőoktatás biztosítása,
erre tekintettel az annak során végzett adatkezelési
tevékenységek a Hatóság véleménye szerint nem minősülnek
magáncélú adatkezelésnek, mivel azok egyértelmű célja
az iskolai nevelés és oktatás mint törvényben meghatározott
közfeladat ellátása folytonosságának a biztosítása.
Tehát nem a pedagógus, hanem az önálló jogi személyiséggel
rendelkező oktatási intézmény – egyes esetekben, ha
konkrét adatkezelési célt határoz meg, akkor a tankerület –
tekinthető adatkezelőnek, amely köteles az adatkezelés céljának
és eszközeinek a meghatározására, az ő feladata az
adatkezelésről megfelelő tájékoztatás nyújtása és az egyéb
adatvédelmi követelményeknek való megfelelés biztosítása.
A pedagógus az oktatási intézmény alkalmazásában/nevében
jár el, és közfeladatot lát el. A pedagógust a gyermekkel
kapcsolatosan tudomására jutott adatok vonatkozásában
titoktartási kötelezettség terheli. Abban az esetben, ha a kezelt
személyes adatokat az adatkezelés céljától eltérő, azaz a
közfeladata ellátásán kívüli bármilyen más célból felhasználja
(így például jogosulatlanul továbbítja harmadik személy
részére, terjeszti vagy nyilvánosságra hozza) vagy az elengedhetetlenül
szükséges időtartamon túl tárolja, az adatok
biztonságát szolgáló intézkedéseket elmulasztja,
úgy ez a magatartása jogellenes
adatkezelésnek, bizonyos esetekben
bűncselekménynek is minősülhet.
IV. A GDPR 5. cikke tartalmazza azon fő
alapelveket, amelyeket a személyes
adatok kezelése során az adatkezelés
jogalapjától függetlenül figyelembe
kell venni, amelyeknek folyamatosan
érvényesülniük kell az adatkezelés
során. Az adatkezelő felelős
az adatvédelmi alapelveknek
való megfelelésért, amellett
képesnek kell lennie e megfelelés
igazolására („elszámoltathatóság”).
Ez alapján
az adatkezelő köteles úgy
dokumentálni és nyilvántartani
az adatkezelést,
hogy annak jogszerűsége
utólag bizonyítható
legyen.
IV.1. Az adattakarékosság
elve
előírja, hogy csak
olyan adatot lehet
kezelni (gyűjteni és
tárolni), amely a cél megvalósításához
elengedhetetlenül szükséges és azzal
arányos. Tehát például abban az esetben, ha az iskolai (elsősorban
gyakorlati) feladat elvégzését videofelvétellel kell a
diáknak igazolni, úgy elvárás, hogy a felvételen ne szerepeljen
a tanulón kívül más személy, és az otthoni, privát teréből, környezetéből
is minél kevesebb látszódjon.
Fontos elvárás, hogy személyes adatok kezelése csak akkor
és annyiban lehet indokolt, amennyiben az adatkezelés célját
nem lehetséges adatkezelést nem igénylő eszközökkel elérni,
személyes adatok kezelése esetén pedig minden esetben
vizsgálni kell, hogy létezhet-e hatékony, de az érintettek magánszférájára
kevésbé kockázatos megoldás.
Egyes esetekben például a tanulmányi kötelezettségek teljesítésének
ellenőrzésére videofelvétel készítése és feltöltése
helyett e kötelezettségek teljesítésének írásban történő igazolása
a szülő által, vagy valós idejű kommunikációra szolgáló
módszer (például online videochat) alkalmazása hatékony,
ugyanakkor a gyermekek magánszférájára kevésbé kockázatos
megoldást jelenthet, amennyiben az adatkezelő megítélése
szerint az oktatott gyermekek száma és a pedagógus
óraszáma alapján ezek is alkalmasak a cél elérésére.
Szintén kevésbé korlátozó megoldás a tanórák élő, valós idejű
közvetítése („streaming”) a távoktatás keretében becsatlakozó
diákok, hallgatók részére. A Hatóság felhívja a figyelmet
arra, hogy az adattakarékosság elvére tekintettel a kamerát
úgy szükséges elhelyezni, hogy az elsősorban a pedagógust,
az általa alkalmazott oktatási eszközöket (tábla, projektor)
közvetítse, azon lehetőség szerint csak abban az esetben
szerepeljenek diákok, hallgatók, ha az a tanórán
végzett tevékenység bemutatásához,
a tananyag feldolgozásához
szorosan kapcsolódik,
ahhoz
Illusztráció: Depositphotos.com
18 2020. NOVEMBER

Digitális távoktatás
Digitális távoktatás
szükséges (pl. kiscsoportos feladatmegoldás eredményének
bemutatása a többi tanuló részére). Ehhez kapcsolódó követelmény
a célhoz kötöttség elvére tekintettel, hogy a közvetített
órákat, előadásokat ne rögzítsék, ne tárolják, hiszen azok
a hagyományos oktatás keretében sem kerülnek megőrzésre,
és alkalmasak lehetnek a diákokkal, hallgatókkal vagy a pedagógussal
szembeni visszaélésre (például online zaklatás esetleges
kockázata). Amennyiben a távoktatásban részesülő diák,
hallgató, szülői felügyeletet gyakorló személy a valós idejű
közvetítést mégis rögzíti, jogosulatlanul felhasználja, úgy önállóan
felel annak szerzői jogi, adatvédelmi jogi és esetleges
büntetőjogi jogkövetkezményeiért is.
IV.2. Amennyiben tehát az adott konkrét köznevelési, felsőoktatási
cél eléréséhez személyes adatok kezelése feltétlenül
szükségesnek tűnik, akkor ehhez az adatok kezelésének pontos
célját és az adatkezelés jogszerűségét alátámasztó jogalapot
kell elsőként az adatkezelőnek meghatároznia, amelyre a személyes
adatok kezelésének általános eseteiben a GDPR 6. cikk
(1) bekezdése szerinti jogalapokra hivatkozással kerülhet sor.
Az oktatási
intézmény mint adatkezelő adatkezelésének a jogalapjaként
a Hatóság álláspontja szerint nem az érintettek
(illetve 18 éven aluli gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló
személy) engedélye avagy hozzájárulása [GDPR 6. cikk
(1) bekezdés a) pont] , hanem a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e)
pontjában meghatározott jogalap (közfeladat ellátása) szolgál,
így annak jogszerűségéhez az érintettek hozzájárulása nem
szükséges.
IV.3. A korlátozott tárolhatóság elve értelmében az otthoni
feladatként meghatározott videofelvétel készítése esetén a
diákok (illetve a szülői felügyeletet gyakorló személy), hallgatók
által megküldött vagy feltöltött felvételek megőrzésének
időtartama sem lehet korlátlan, azt a feltétlenül szükséges
időtartamra kell szűkíteni. A Hatóság véleménye szerint jó
gyakorlatnak mondható annak előírása az oktatási intézmény
részéről, hogy a felvételeket az értékelés megtörténte után
a pedagógus haladéktalanul, vissza nem állítható módon törölni
köteles. A további megőrzés indokaként az adatkezelő
nem hivatkozhat általánosságban arra, hogy azt egy esetleges
későbbi ellenőrzés miatt meg kell tartani, hiszen az iskolai
szakfelügyelők, intézményvezetők sincsenek mindig jelen a
gyakorlati órákon.
IV.4. Az adatkezelőknek rendelkezniük kell továbbá az
adatkezelés átláthatóságáról, az adatok pontosságáról.
A Hatóság kiemeli, hogy az adatkezelő, tehát az oktatási intézmény
feladata az érintetteknek a GDPR 13. cikk (1) és (2)
bekezdése szerinti tájékoztatást adni az adatkezeléssel kapcsolatos
körülményekről (a digitális eszközök alkalmazásáról
és az ennek során igénybe vett adatfeldolgozókról mint címzettekről
is), valamint részletes adatkezelési tájékoztatót kell
részükre kidolgozni, továbbá biztosítani kell számukra a GDPR
15–22. cikkei szerinti jogaik gyakorlását.
Az érintett (illetve a szülői felügyeletet gyakorló személy) a
saját (vagy a felügyelete alatt álló gyermek) helyzetével kapcsolatos
okból jogosult arra, hogy tiltakozzon a közfeladat ellátása
keretében megvalósuló egyes adatkezelési műveletek módja,
gyakorlati kialakítása kapcsán. A tiltakozást az oktatási intézmény
köteles érdemben megvizsgálni,
annak elbírálásakor az adatkezelőnek
mérlegelnie kell, hogy a
konkrét érintett vonatkozásában
enyhébb, az érintett magánszféráját
kevésbé korlátozó eszköz, adatkezelési
módszer alkalmazható-e
az adatkezelési cél elérésére. Így
például online közvetített tanóra,
előadás keretében a személyesen
részt vevő személy tiltakozását
úgy kell megítélni, hogy az adatkezelés
lehetőleg ne legyen rá
nézve kockázatosabb, mint a
hagyományos órán történő személyes
részvétele (lásd: kamera
látószögének beállítása órai számonkérés során),
azonban nem vezethet arra, hogy az oktatási intézmény
a közfeladatát digitális távoktatás formájában általánosságban
ne láthassa el.
IV.5. A bizalmasság és integritás alapelvének értelmében videofelvételek
esetén a felvételek tárolása kapcsán biztosítani
kell, hogy jogosulatlan harmadik személy azokhoz ne férhessen
hozzá.
Az adatbiztonság kapcsán a gyermekek jogai különös védelmének
a szem előtt tartásával, valamint a beépített és alapértelmezett
adatvédelem elveinek érvényre juttatásával kell
az adatkezelőnek kiválasztania az alkalmazandó módszert,
technológiát.
A Hatóság hangsúlyozza, hogy a megfelelő technológia kiválasztása
és a pedagógusok számára a használatának az előírása
az oktatási intézmény mint adatkezelő kötelezettsége és
felelőssége az adatkezelés teljes folyamata során.
V. A fenti elvárásokkal kapcsolatban a Hatóság – összhangban
a lengyel adatvédelmi hatóság (UODO) által kiadott tájékoztatóban
írtakkal – az alábbi adatvédelmi követelményekre
hívja fel a figyelmet, valamint az alábbi adatbiztonsági intézkedéseket
nevesíti „jó gyakorlat”-ként:
• Az oktatási intézmények számára javasolja a Hatóság,
hogy a pedagógusok részére munkahelyi e-mail címet
hozzon létre és a nem az oktatási keretrendszerben (pl.:
KRÉTA, Neptun, Moodle) zajló kommunikáció esetén írja
elő a munkahelyi e-mail cím kötelező alkalmazását.
• Amennyiben a technikai feltételek adottak, biztosítani kell
az iskolai rendszerek biztonságos távoli elérését. A pedagógus
köteles a rendelkezésére álló digitális eszközök biztonságos
használatára, függetlenül attól, hogy azok a saját
eszközei, avagy az oktatási intézmény bocsátotta azokat a
rendelkezésére. Tekintettel arra, hogy a pedagógus saját
eszközén is az oktatási intézmény felelőssége keretében
végzi az oktatási feladataihoz szükséges adatkezelési műveleteket,
az intézmény tájékoztatást kérhet az alkalmazott
adatbiztonsági intézkedésekről, szükség esetén pedig ellenőrizheti
is azokat.
• Amennyiben a pedagógus saját eszközét használja, ez
esetben is fontos követelmény az alapvető biztonsági követelmények
betartása, így például jogtiszta szoftverek
alkalmazása; víruskeresők, vírusirtók használata; a szükséges
frissítések folyamatos letöltése. Ennek szabályozása,
kialakítása, ellenőrzése szintén az oktatási intézmény érdekkörébe
esik.
• Jó gyakorlat lehet – amennyiben az adatküldés az oktatási
keretrendszeren belül nem megvalósítható – egységes
e-mail címek létrehozása az oktatási intézmény címe
(domainneve) alatt a diákok részére is, annak elkerülése
céljából, hogy a digitális távoktatás során a diákok, szülők
a saját magánlevelezési fiókjukat használják, amely akár
személyes adatok harmadik országba történő továbbítását
vonná maga után.
• A Hatóság nem javasolja továbbá a diákok (szülői felügyeletet
gyakorló személy) által megküldött/feltöltött videók
adathordozóra történő kimásolását, az kizárólag abban
az esetben lehet indokolt, ha az oktatási keretrendszeren
keresztül vagy munkahelyi e-mail cím hozzáféréssel sem
lehet megvalósítani a dokumentumok elérését. Abban az
esetben, ha ez mégis elengedhetetlen, úgy mindenképpen
technikai védelemmel ellátott (jelszóval védett vagy
fájl szintű titkosítással rendelkező – hardvertitkosított)
adathordozók használata javasolt a gyermekek adatait
érintő adatvédelmi incidensek megelőzése érdekében.
Ilyen megoldások akár ingyenesen is elérhetőek mind a
szülők, mind a pedagógusok számára.
• Amennyiben a diákoknak videofelvétel megküldése útján
kell igazolniuk a gyakorlati órán kapott feladat elvégzését
a pedagógus felé, és az oktatási keretrendszer e feladatra
nem alkalmas, úgy a jelenleg elterjedtebbnek tekinthető
Messenger, Viber, Whatsapp stb. vagy e-mail útján történő
megküldésnél adatvédelmi szempontból tudatosabb
megoldás lehet például olyan platform vagy erre a célra
szolgáló alkalmazás használata, ahol a gyermek (szülői felügyeletet
gyakorló személy) a saját fiókjába feltöltött videó
korlátozott ideig elérhető elérési útját (linkjét) küldi át a pedagógusnak;
a meghatározott idő elteltét követően pedig
a pedagógus nem férhet hozzá a videóhoz.
• Leginkább felsőoktatási intézményekben gyakori a vizsgáztatás
azon esete, amely során a vizsgázónak kamerán
keresztül kell igazolnia a személyazonosságát, és a vizsgázót
a teljes vizsga során kamerával figyelik a csalások
elkerülése érdekében. Ilyen esetben fontos adatvédelmi
követelmény, hogy a kamerás megfigyelés nem járhat a
magánszféra sérelmével, így a kamerák látószögét úgy
kell beállítani, hogy csak a releváns adatok látszódjanak
rajta, a környezet, a lakás és annak berendezése semmi
esetre sem. A felvételek őrzése és tárolása kapcsán is érvényesülniük
kell a fent részletesen kifejtett adatvédelmi
alapelveknek.
• A számonkérések, dolgozatok kapcsán is érvényesülnie kell
a korlátozott tárolhatóság elvének, így azok megőrzésének
a nem távoktatás keretében előírt időtartamokhoz kell igazodnia.
Így például az értékelést követően a pedagógus az
adatokat az oktatási intézmény kapcsolódó szabályai szerint
csak témazáró dolgozatok, szakdolgozatok stb. esetében
őrizheti meg.
• A pedagógusok oktatási intézmény általi ellenőrzésére
ugyanazok a szabályok vonatkozhatnak, mint a hagyományos
oktatás esetében, az ellenőrzés terjedelme
azokon nem terjeszkedhet túl. Tekintettel arra, hogy az
intézményvezető, az ellenőrzést végző személy a hagyományos
oktatás keretében megvalósuló ellenőrzés
esetén sem vesz részt minden tanórán, és nem készít
másolatokat a diákok, hallgatók munkáiról, így digitális oktatás
során sem várható el, hogy az összes tanóra digitális
anyagát, a diákok, hallgatók összes munkáját a pedagógus
megőrizze munkahelyi ellenőrzés céljára.
• Ha többen használnak egy eszközt, fontos az ún. „erős”
jelszókövetelmények előírása és betartása, vagy például
bizonyos idejű inaktivitás esetén az automatikus kijelentkeztetés
alkalmazása a személyes adatot – is – tartalmazó
rendszerekben.
• Nyilvánosan elérhető csatornákra, weboldalakra kizárólag
oktatási anyagokat töltsön fel a pedagógus, azokat ne
használja személyes adatkezeléssel járó tevékenységre.
• Adatfeldolgozó igénybevétele esetén az oktatási intézmény
kizárólag olyan adatfeldolgozót vehet igénybe,
aki/amely megfelelő garanciákat nyújt az adatkezelés
GDPR követelményeinek való megfelelését és az érintettek
jogainak a védelmét biztosító intézkedések végrehajtására.
A Hatóság jó gyakorlatként javasolja az EGT területén
letelepedett, magára a GDPR előírásait kötelezőnek
elismerő adatfeldolgozó szolgáltatásának igénybevételét.
Tekintettel arra, hogy minden oktatási intézmény köteles adatvédelmi
tisztviselő kijelöléséről gondoskodni, akinek a GDPR-ban
foglalt kiemelt feladata az adatkezelési kérdésekkel kapcsolatos
tanácsadás, a Hatóság azt javasolja az oktatási intézmények, pedagógusok
számára, hogy személyes adatkezeléssel járó tevékenységeik
kialakítása során a fenti követelmények gyakorlati
átültetése érdekében konzultáljanak intézményük adatvédelmi
tisztviselőjével.
NAIH-tájékoztató
20 2020. NOVEMBER 2020. NOVEMBER 21

Rendszergazda
Rendszergazda
Zseniálisan
A Genially programjának iskolai felhasználása
Hogyan készíthetünk diákjainknak egyszerűen látványos interaktív tananyagot?
Hogyan hozhatunk létre „menő” prezentációkat és infografikákat?
Mik a lehetőségei egy online szabadulószoba szerkesztésének? A fenti
kérdésekre válaszokat kaphatunk, ha megnézzük a Genially alkalmazásának
lehetőségeit.
Milyen célra használhatjuk
a programot?
Az alkalmazást egy kollégám ajánlotta,
szerinte jól megosztható, látványos digitális
felületet lehet készíteni a programmal.
Az alkalmazást többféle célra is fel
lehet használni. A kész tartalmak dizájnosak
lettek, a diákok azt jelezték vissza,
hogy „menő” a kinézetük. Ugyan például
Power Point segítségével is hasonló tananyagokat
lehet szerkeszteni, de a programot
sok tekintetben könnyebb online
használni, és több felhasználható keret
(sablon) érhető el.
Az alábbiakban néhány olyan lehetőséget
és példát láthatunk, amelyek jól alkalmazhatóak
az oktatási munkában szinte minden
tantárgyhoz kapcsolódóan az általános
iskolában a középiskolában.
A program segítségével interaktív
képeket hozhatunk létre. Ebben az
esetben egy adott témához kapcsolódó
képre interaktív kapcsolódási pontokat
szerkesztünk. A pontok különböző más
digitális tartalmakhoz kapcsolódnak
(például külső honlapokhoz, képekhez,
szövegekhez). Így egy interaktív
„tankönyvet” szerkeszthetünk. Ilyen
például a Kínai nagy falról vagy a Grand
Canyonról készült tananyag. Egyes képeket
fel is címkézhetünk, így dolgok
részeit vagy szavakat taníthatunk diákjainknak.
Az újrajátszhatóság miatt ezek
gyakorlásra is hatékonyak. Például ilyen
lehet az Eukarióta sejtek, Európa természetföldrajza
vagy a Spanyol szavak: boltok
tananyaga (1. ábra).
1. ábra: Látványos interaktív kép a Nagy-korallzátonyról. A képen levő animált ikonokkal
továbbléphetünk szövegekre, képekre, videókra
A program alkalmas látványos infografikák
szerkesztésére is. Segítségükkel
különböző statisztikai adatokat mutathatunk
be grafikonok, ábrák alkalmazásával.
Ha a tanulók ilyen típusú tananyagokat
böngésznek, akkor jobban megérthetnek
gazdasági folyamatokat, összehasonlíthatnak
különböző eseményeket. Például
ilyen digitális tartalom az Európa számokban,
vagy COVID-19 Közép-Missouriban.
A megosztható idővonalak nagyban
segíthetik a diákok időben való tájékozódásának
fejlesztését. Különböző eseményeket
hasonlíthatnak össze egy idővonalon,
és tehetik sorba őket. A megértést különböző
interaktív elemek (videók, gif-ek,
képek) segíthetik. Például ilyen tananyag
készült feladatként Történelmi ismétlés
idővonal címmel vagy klasszikus idővonal
Ausztrália címmel.
Jól alkalmazható a szoftver hatásos prezentációk
készítésére is. A különféle
elemek animációi különösen látványossá
teszik a bemutatókat. Ráadásul kattintással
újabb interaktív felületeket nyithatunk
meg. A Középidőről szóló bemutató látványosan
mutatja be az idő állatvilágát
(nekem ez nem érthető, egy korszakra
gondol?), A Vérnyomás videoprezentációja
pedig mindenki számára érthetően járja
körül a biológiai folyamatot.
Hatékonyan használható a felület
feladatkiosztásra. Például egy projekt
lépéseinek leírását nem szövegfájlban
osztjuk meg a tanulókkal, hanem egy érdekfeszítő
felületen. Az angolórára készült
projektben egy kalandnyaraláson vehetnek
részt a diákok.
Az alkalmazással szabadulószoba is
megszerkeszthető. Egy alaptörténethez
kapcsolódó feladatsort hozhatunk így
létre, melynek több választható elágazása
is lehet. Az interaktív feladatsor elvégzése
során információkhoz juthatunk,
amelyek segítségével kiszabadulhatunk.
A Növények és állatok felfedezése című
szabadulószoba a biológia rejtelmeibe
kalauzol el bennünket.
Hogyan szerkeszthetjük
a tananyagokat?
A programba regisztráció után léphetünk
be. A szoftver angol nyelvű, de alapfokú
nyelvtudással könnyen használható.
Az alapfunkciói ingyenesek. Ha a Power
Point programját tudjuk használni, akkor
ennek az alkalmazásnak az elsajátítása
sem okozhat nehézséget, mert sok szempontból
hasonlóak a funkciói. A program
felhasználásában segítségünkre lehetnek
magyar nyelvű videók is, melyek részletesen
ismertetik a szerkesztés menetét.
Az alábbiakban csak néhány lehetőséget
és funkciót emelnék ki, mert a program
számos megoldással rendelkezik.
Balra fenn a Create (Készít)
gombbal lehet új felületet létrehozni.
Ezután számos lehetőséget (prezentáció,
infografika stb.) ajánl fel a program.
Ha ezekre kattintunk, akkor példákat
kaphatunk, és angol nyelvű ismertető
videót tölthetünk le. A lehetőségek közül
jobbra lenn a Blank Creation (Üres felület
készítése) egy üres felületet ad, amiből
bármilyen tananyagot létrehozhatunk.
Az üres oldalt megkapva középen
láthatjuk a szerkesztendő felületet, balra
a szerkesztő menüsort. Ha egy interaktív
képet szeretnénk szerkeszteni, akkor először
egy alapképet érdemes beszúrni. Ezt
megtehetjük balra az Image (Kép) gombra
kattintva. Beilleszthetünk képet saját
gépünkről feltöltve, de választhatunk az
ingyenes galériákból is. A program támogatja
a mozgó gif-eket is.
Ha megvan az alapképünk, akkor lehet
szöveget ráírni (balra fenn Text), vagy
más képeket is rátehetünk. Mégis a legfontosabb
funkció az, ahogy interaktívvá
tesszük a képet. Balra az Interactive elements
(Interaktív elemek) gombra kattintva
olyan elemeket szerkeszthetünk
a képre, melyek továbbirányítanak más
digitális tartalmakra. A program számos
ikont ajánl fel. Ha kiválasztottunk egyet,
akkor rákattintva megjelenik a szerkesztőfelületen.
Ha a felületen kattintunk rá,
akkor három kis ikon jelenik meg felette
2. ábra: Könnyű szerkesztési lehetőségek
(2. ábra). A bal felső kis ikon egy kis kezet
ábrázol egy félkörrel. Itt kapcsolhatunk
az elemhez további digitális tartalmakat.
Választhatunk kis felugró címke (Tooltip);
felugró információs ablak (Windows); a
dokumentum másik oldala (Go to page);
vagy link közül. A felugró ablakokat és
címkéket tovább lehet szerkeszteni: lehet
különböző módon formázott szöveget
beleírni, de bele lehet ágyazni képet vagy
videót is.
Az elkészült tananyagot jobbra fenn a
szem ikonnal ellenőrizhetjük, ekkor megnézhetjük,
mit látnak a diákok a munkánkból.
Az elkészült munkát a program
automatikusan menti. Ha készen
vagyunk a szerkesztéssel, jobbra fenn az
All set (Kész) gombbal véglegesíthetjük a
dokumentumot. A kész tananyagokat különböző
módon lehet megosztani: linkkel,
közösségi oldalakon, beágyazva.
A cikk elkészülésében Orbán Katalin segített.
Guba András
gyakorló pedagógus
22 2020. NOVEMBER 2020. NOVEMBER 23

Önképző
Önképző
Szembenézni
a váratlannal
24 2020. NOVEMBER
Illusztráció: Depositphotos.com
A jogszabályok, a nemzetközi
és hazai oktatással
kapcsolatos célok világosan
meghatározzák
a nevelés- és más társtudományra
alapozva azokat
a képzési kimeneteket,
emberi értékeket,
amelyekre a társadalmaknak
manapság nagy
szükségük van a fenntarthatósághoz.
Kizökkenés a megszokottból
Bárhol, ahol emberek tevékenykednek, váratlan események gördíthetnek
akadályokat a megszokott folyamatok útjába. A reakciók,
amelyekkel találkozhatunk, annyifélék, ahány ember érintve
érzi magát. A tehetetlenségtől való félelemre, a változás elutasítására,
bizalmatlanságra lehetne gyanakodni akkor, amikor
valaki azt állítja, hogy megérti a veszélyhelyzet miatti intézkedések
szükségességét, de ő nem látja azokat megalapozottnak,
mást kellene tenni. A negatív hozzáállásban nincs semmi rossz,
egészen addig, amíg a kételkedőt meg lehet észérvekkel győzni,
megnyugtatni, hogy elfogadja a megváltozott körülményeket.
Az elfogadás persze még nem azt jelenti, hogy elkötelezett a
probléma megoldása iránt. Arra is láthatunk elég példát, hogy
inkább bűnbakokat keresnek az intézkedések elszenvedői, mintsem
hogy kiutat találjanak a nehézségekből. A megszokottak
közé benyomuló rejtélyes ismeretlen mindig megijeszti az embereket.
Kizökkenés a megszokottból – ezt okozta az ismeretlen és agresszív
vírus. A pedagógus számára a tanulás-tanítás folyamatában,
amikor már úgy érzi, minden tanulási képességet kiismert
és kezelni tud, rendszerint felbukkan egy olyan nevelési-oktatási
probléma, amivel még soha nem találkozott. Minél több szakértő
foglalkozik az oktatás minőségével, annál több megoldást
fognak kidolgozni a tanítók számára, de igazán soha nem lehet
előre kiszámítani, hogy mi lesz a következő változás, amihez
igazodni kell majd. Például hogyan fog boldogulni a közép- és
felsőfokú képzésben az a kisgyerek, aki ma hosszabb-rövidebb
időre kiesik a személyes kontaktusokból, iskolai életből?
A hiányos vagy rendezetlen információhalmazból is kihámozható
az a mögöttes tény, ami befolyásolja az emberi viselkedést.
A káoszkutatók úgy vélik, hogy egy jól működő rendszer hamar
visszazökkenhet, akármilyen mértékű anomália éri. Akármennyire
is kaotikusnak látszik egy iskolai élet, ott van benne a rendszer
is, csak esetleg bizonyos tevékenységek átmenetileg háttérbe,
mások előtérbe kerülhetnek.
Az utóbbi évben a jogszabály által determinált szakmai tudást
érte nagymértékű támadás akkor, amikor hirtelen kellett online
oktatásra átállni. Az átmeneti zavar a digitális tudás kialakulatlansága
miatt alakulhatott ki. Az iskolák egy egészen újszerű
problémával találták szemben magukat. A felszínes, kevésbé
megrázó változás elviselhető, de ami teljesen átszervezi a
mindennapokat, már gyakran ellenségessé teheti az embereket.
Nem várt törvényszerűségek
Az iskolai szervezet viselkedését nem várt törvényszerűségek zavarhatják
meg, amik szakmai szempontból nem, de emberileg
próbára teszik a környezetben élőket. Ilyen például a pedagógusok
nagymértékű hiányzásának problémája. Bármikor előfordulhat
a jövőben is. Az iskola működése szabályos és szabálytalan
folyamatok összessége, de még a rejtett folyamatok is rendszert
alkothatnak egy összeszokott közösségben. Ha a járvány
erősödésével az épphogy visszazökkenni készülő iskolai működés
újra és újra akadályokba ütközik, akkor előbb-utóbb felerősödhet
az ellenségeskedés is. Ezért a kérdés az, hogy mennyire
hatékonyan működött a veszélyhelyzet előtt az iskolai rendszer,
és milyen gyorsan képes megtalálni az új működési mechanizmust.
A stabilitásért az igazgatók felelnek. De vajon megtudjuk-e
valaha, hogy mennyire uralták a káoszt? Ma még csupán
a szabályozott, átlátható folyamatokban képesek bizonyítani a
külvilágnak az elért eredményeket. Sem az idő, sem az emberi
kapacitás nem elég ahhoz, hogy mélyebben behatoljanak az iskolai
szervezeti kultúrákba annak érdekében, hogy tudják, mit
kell tenniük, hogyan lehet az embereket sikeresen motiválni.
Felkészülés a nem várt eseményekre
Hogyan lehet a nem várt eseményekre mégis felkészülni? Hogyan
lehet a fáradságos méricskélés, kérdőívezés helyett gyorsabban
bevonni a döntés-előkészítésbe a pedagógusokat? Véleményem
szerint: ismerni kell azokat a szakmai partnereket,
akiktől a helyzetkezelés függ. Érdemes tehát arra „edzeni” az
iskolavezetőket, hogy az emberek különbözőképpen, de nagyjából
kiszámíthatóan reagálnak bizonyos akadályokra.
Az iskolai rendszerben a szabálytalanságok keresése eljuttathatja
a vezetőket a megfelelő szabályok meghatározásához. Sokat
segíthet egy problémalista készítése. Kinek mikor mivel kellett
megküzdenie? Veszélyes és kezelhető esetekből kiderül, hova
kell fordulni a probléma megoldásáért. Pontosan az ilyen időszakban
szükséges a rendszeres kommunikáció, vagyis a nem
várt események egy jól működő kapcsolatrendszerben gyorsabban
kaphatnak megfelelő segítő beavatkozást.
2020. NOVEMBER 25

Önképző
Pedagógusi szemmel
Vannak vakfoltok, amelyeket nem láthat egy vezető, de érdemes
számolni velük. Például ha a nevelőtestületben van néhány
ember, és ráadásul csoportot is alkotnak, biztos, hogy van
közös véleményük, sőt befolyásolják egymás attitűdjét a problémamegoldásban.
Akármekkora is a csoport létszáma, lehetnek
akadályozók vagy előmozdítók egy-egy tevékenységben.
Egyszer egy igazgató kifakadt a kollégájára, mondván, hogy
sose tudja, hogyan fog reagálni egy-egy kijelentésére. A kolléga
megvonta a vállát, és így szólt: ha igazad van, elfogadom,
ha nincs, elutasítom. A kiszámíthatóság segít, de nem mindenkit
ismerhetünk annyira, hogy előrevetíthetjük reakcióit.
Az emberi reakciók mellett a következményeket is érdemes
megfontolni, mielőtt változtatások elé állítják az alkalmazottakat.
Megfigyeltem, hogy vezetőink gyakran azokat a beosztottakat
keresik, akik megerősíthetik elképzelésüket, nem
vitatkoznak, nem nézik őket dilettánsnak intézkedéseik miatt.
Ez kényelmes, de magában hordozza a hatástalanságot is.
Számtalanszor megfigyelhettük, hogy egy rossz döntés következménye
katasztrofális is lehet. Egy igazgató a két épület közötti
átjárót lezáratta, ezért az alsós gyerekeknek a tornaterembe
az udvaron keresztül kellett vonulniuk. Következmény: a gyerekek
és az érintett pedagógusok betegek lettek, a helyettesítések
költségnövekedést, túlterheltséget okoztak, az alsó és felső tagozat
kapcsolattartása nehézkessé vált, a szülők felháborodtak.
Pedagógusok ismerik azt az angol mondókát a patkóról, amit a
pillangó-hatást elemzők is szívesen idéznek.
Az iskolavezetők feladata a veszélyhelyzet idején a saját iskolarendszerük
létét biztosítani, tehát ha az ajánlás egy részét
nem tudják alkalmazni, akkor nem érdemes azon gondolkodni,
hogy milyen módon lehet legalább látszatmegoldást találni.
Semmi értelme a papírformát követni ott, ahol fizikai akadályokkal
állnak szemben. Fizikai akadályt képezhet például a
tanulói, pedagógusi hiányzások mértéke, de még az emberi
viselkedésben a pánikot is idesorolnám.
Az emberi viselkedés befolyásolható, és vannak olyan pillanatok,
amikor nem csupán külső tényezők miatt ébred az „esztelen
félelem” bennünk, hanem akkor is, ha saját magunkban
nem bízunk. A járvánnyal kapcsolatos protokoll egyik pedagógus
bírálója azt kifogásolta, hogy eszköz és ember nincs biztosítva
az iskolákban arra, hogy az intézkedéseket végrehajtsák.
Kérdem én, talán üresek az iskolaépületek? A lázméréshez
külön ki kellett volna képezni az egészségügyből valakiket,
hogy a pedagógusokat mentesítsük ettől a „nem szakmai” feladattól?
A reggeli ügyelet ideje alatt megoldható ez a védelmi
tevékenység.
A káoszelmélet első követőinek közös tulajdonsága volt, hogy
egyfajta sajátos fogékonysággal rendelkeztek, jó szemük volt
a mintázatokhoz (Gleick, 1988). A köznevelési rendszer intézményvezetőinek
és munkatársainak rendelkeznie kellene ezzel
a látásmóddal ahhoz, hogy bármilyen fenyegetés éri az iskolát,
képesek legyenek arra összpontosítani, hogy minél hamarabb
visszaálljon a kiegyensúlyozott működés. Ezzel elkerülhetik a
fölösleges pánikot.
Visszatérve az általam idézett angol mondókához,
arra kell törekedni a küzdelmes
időszakban, hogy a kis hibák ne okozzanak
előre nem látható végzetes következményeket.
Vagyis az iskolákban a lázmérés,
a kézmosás és egyéb higiénés eljárás lépéseinek
kihagyása ne történjen meg, mert
nem ismerhetjük a járványt okozó vírustömeg
létezésének mintázatát.
Találkoztam
egy diákommal
Barangolás a pedagógiai élmények között
Hétvégi nagybevásárlást tartottunk, és minden ellenérzésünk dacára
– pusztán egyszerűségi okokra hivatkozva – elmentünk az egyik
hodály-marketba. A kevésbé frekventált pénztárak keresésekor
egyszer csak látom, hogy az egyik pénztárfülkéből széles mosollyal
kalimpálnak felém hívogatva. Az éppen kiszolgált család – miután
sikeresen kikerülte a lendületes karmozdulatokat – kíváncsian nézelődött
felém, találgatva, ki lehet az a sztárszínész, zenész, főfejes
vagy államelnök, aki ilyen nagy ovációt érdemel, majd kérdésükre
a pénztáros büszke mosollyal elárulta: „Az ott a fizikatanárom!”.
A konklúzió: máskor jól verd be a patkószeget!
Az emberismeret, a szervezeti vélemények megismerése, az
ellenállás következményének előrevetítése lehetne az a „patkószeg”,
amire építhető egy meggyőző stratégia. A protokoll,
amely alapján a járványhelyzet kezelhető, csak egy javaslat,
mégis sokan betű szerint végrehajtják. Valószínűleg azért, mert
egyrészt így biztosan nem szegnek szabályt, másrészt meg ez
a kényelmesebb megoldás. Ha nincs hatása, nem az ő hibájuk,
hanem a javaslattevőké.
A rendhagyó esetekből és az őket követő
rendezetlenségből is lehet tanulni, rálelhetünk
érdekes törvényszerűségekre. Például:
mindenki megismerheti a vele közvetlen
kapcsolatban álló emberek viselkedéséből
kirajzolódó értéktérképet (TÁRKI) 1 . Különösen
az önállóság, a bizalom, az érdekérvényesítés
és a tolerancia tekintetében figyelhetünk
meg új jelenségeket.
Török Anna Karolina
minőségbiztosítási szakértő
1
Az értékvizsgálatot a Tárki Társadalomkutatási
Intézet Zrt. végezte 2009-ben, és 2013-ban megismételte.
A kutatás eredményei, a zárótanulmány
és a háttértanulmányok mindenki számára
hozzáférhetők a Tárki honlapján (www.tarki.hu).
26 2020. NOVEMBER 2020. NOVEMBER 27

Pedagógusi szemmel
Pedagógusi szemmel
Amikor tanítani kezdtem, az első héten három olyan élményem
is volt, amik igazolták, hogy jó irányban választottam meg a
boldoguláshoz vezető utat. A kedvencem mai napig az maradt,
amikor végzősök próbáltak zavarba hozni fizikatanárként –
„Tanár úr, milyen színű a tükör?”, „És hogy működik a lávalámpa?” –,
de tekintve, hogy világítástechnikus villamosmérnököt kaptak
fizikatanárnak, félórás spontán világítástechnikai kiselőadással
háláltam meg az érdeklődést. Az első percek alatt kialakult
csönd negyed óra múltán, mikor már egyértelmű volt, hogy ez
nem jött be, a hátsó sorokban homogén susmussal egészült ki.
Ekkor felállt Krisztián, és a maga öblös hangján szelíden elbődült,
hogy: „Kussolj már, ez érdekel!”
De nyilván nem az a pedagógiai működés sikere, hogy jó minősítést
kapunk, hiszen a minősítő eljárás teljesítményt értékel.
Ez a teljesítmény és ennek a hozadéka az, ami a munkánk eredményeként
nevesíthető. Dr. Németh József, nagyra becsült egyetemi
tanárom úgy fogalmazott, hogy egy oktatási intézmény értékét,
rangját elsősorban az határozza meg, hogy az ott végzett
tanulók milyen alkotásokat hoznak létre, mivel járulnak hozzá a
szakmai, társadalmi értékekhez. Erre a gondolatra támaszkodva
én abban látom pedagógiai, tanári eredményeimet, hogy a kezem
alól kikerült tanulók miként használják, hasznosítják a tudásukat,
milyen ember válik belőlük, milyen hatást fejtenek ki
környezetükre.
Merthogy én a mérnöki pályáról igazoltam át a közoktatás világába,
így a tudásrendszerezésem alapköve a felhasználható
ismeretek átadása volt, ami a szótárszagú adathalmaz-felsorolás
után, az újdonság jellegével elvarázsolta és lekötötte egynémely
tanulómat. Ironikus, hogy évekkel később, pedagógusképzésem
során megtudtam – elméletben –, hogy ez a korszerű pedagógus
szemlélet. Merthogy a közelmúlt felmérései épp az alkalmazott
tudást hiányolják az ország fiataljainál.
Az első hetek élményanyagát hallgatva, alapértelmezett tanítónő
ismerősöm javasolta azt, hogy írjam le ezeket a sztorikat,
mert néhány év múlva, amikor eljutnék egy kiégésközeli ingerállapotba,
nagyon jól fog jönni ez az emlékeztető, hogy felidézzem,
miért is csinálom ezt az egészet. Akkor és ott annyira csak
a gyerekeket láttam, hogy nem éreztem kiégethetőnek magam
– de azért leírtam. És most, mikor legutóbbi írásomat újraolvasva
kedvem támadt szolidan falba verni a fejemet (nekifutásból, tizenhétszer,
hátulról és persze véletlenül), úgy éreztem, hogy talán
érdemes volna a ló másik oldalát is meglátogatni.
Mindezeket számba véve merültek fel bennem a gondolatok, hogy
mit is tekintünk egy pedagógusi működés sikerének? Mi vész el
ebből, vagy mit nem értékelünk eléggé a fásulási folyamatban?
És – tekintve, hogy fiatal, lelkes tanáremberként a legtöbben azzal a
vággyal vágunk neki a katedra sárga köves útjának, hogy a tanulóink
gazdagabb, értékes emberként éljenek túl minket –, hogy vajon
nem a fásultság és az abból követező értéktorzulás-e az oka annak,
ha a pedagógusból adathalmozó felolvasógép válik?
A pedagógusértékelésnek mondjuk megvannak a – szakmai –
módszerei. Sőt, ezek fejlesztései, újragondolásai, újragombolásai
is napvilágot látnak újra és újra. Na persze vannak olyan vélemények
– és ki vagyok én, hogy ezt firtassam –, hogy az utóbbi
időkben ez az értékelés belefullad az adminisztrációba és éppen
csak az emberi kapcsolatot hagyja figyelmen kívül tanár és tanuló
között.
A közelmúltban ugyanakkor voltak pedagóguskutatások is, azt
keresve, mik is egy „jó tanár” ismérvei, és itt kiderült a hierarchiából
fakadó szempontkülönbségek is. Míg az intézményvezetők
a tanár kvalifikációját, illetve beosztottként értelmezett megbízhatóságát
értékelték nagyobbra, addig a tanulók elsősorban a
tanár személyiségjegyei, empátiája, fellépése, korrekt értékelése
alapján ítélték meg a minőségét – nem elhanyagolva természetesen
a szükséges pedagógiai tényezőket.
Nehéz kérdés ez, és markánsan szubjektív, hiszen a közös munka
során nem csupán ismereteket adunk át, nem csak egy tudásbázis
szerkezetét értetjük meg a tanulóinkkal. Pedagógusként értékrendet
adunk át – néha szándékosan, nevelő célzattal, néha
csak közvetve, saját példánkon keresztül. Tanulóink továbbmenetelét
is nyilván ezen értékrend mentén ítéljük meg. Ugyanakkor
nem szabad megfeledkeznünk róla, hogy egy tanuló –
szerencsés esetben – családi értékekkel, szociális környezettel,
egyes esetekben saját, egyéni célokkal is rendelkezik, amelyek
között a mi személyes működésünk csak egy szempont.
Őszinte önvizsgálatot igényel annak megítélése, hogy
egy úgymond sikeres tanuló eredményeihez vajon mi is
hozzájárultunk-e, és az is legalább ilyen fontos, hogy a
kudarcokat megélő, nehezebb életpályát osztályrészül kapó
egykori tanulóink életére vajon sikerült-e legalább egy kis
pozitív hatást kifejtenünk.
Persze akadnak ennél könnyebben kiértékelhető sikerindikátorok
is. Ha tanulmányi versenyekre tudunk ösztönözni diákot,
ahol ráadásul még érdemes eredményt is elér, az egyértelmű
közös ok az örömre. A tanulmányi versenyek világában arra kell
ügyelnünk, hogy mind a tanulóban, mind bennünk megmaradjon
az egészséges versengés ösztönző erejének dominanciája,
szemben a győzelemkényszer és a kudarckerülés stresszkeltő
hatásaival.
Sikernek könyvelhető el a közoktatásban a következő iskolaszint,
illetőleg a felsőoktatási intézmény terveknek megfelelő elérése,
sikeres elvégzése, a tudás, a szellem és a szakmai karrier eredményes
építése egykori tanulónk életpályájában, hiszen ezek szükséges
alapozását közös munkánk teremtette meg.
Ám az igazi örömöt nem az okozza, ha látjuk a hírekben, a
folyóiratokban, esetleg az általunk használt tankönyvekben
visszaköszönni régi diákjainkat. A legőszintébb pedagógiai siker
szerintem az, amit első kézből kapunk vissza, amikor fontosnak
tartja egy régi diák, hogy személyesen számoljon be az eredményeiről.
Bennem legalábbis ez tartja legerősebben a lelket. Amikor hazaír
a Németországban szerencsét próbáló egykori diákom, csak
hogy fél év múltán elmondja, neki nagyon tetszettek az óráim,
és egész más szemmel néz azóta egy addig unt és utált tudományra.
Amikor a nyár közepén képeket kapok egy elballagott
„(…) én abban
látom pedagógiai, tanári eredményeimet,
hogy a kezem alól kikerült tanulók miként használják,
hasznosítják a tudásukat, milyen ember válik belőlük,
milyen hatást fejtenek ki környezetükre.”
osztályfiamtól, amint a tengerparton megkéri a barátnője kezét.
És amikor leugrom a postára befizetni két csekket, de három perc
helyett zárásig ott maradok beszélgetni, mert az egyik postai
kézbesítő egy volt diákom, aki most jön vissza estin megszerezni
a szakképesítést. És rám köszönnek az utcán, a vonaton, az
Állatkertben, a Balaton parton – de komolyan mondom, ezek
mindenhol ott vannak.
Amikor elkezdtem tanítani, megdöbbentő élmény volt először
találkozni, beszélgetni az iskola falain kívül ezeken a spontán
szemináriumokon. A család először ovációval fogadta ezeket a
sztorikat, aztán jókat nevettek rajta, milyen lehetetlen helyeken
botlok bele a diákjaimba. Ma már úgy fogadnak, mikor hazaérek,
hogy meséljek, ma kivel találkoztam.
Én ezektől a beszélgetésektől mindig feltöltődöm. Annyira
értékesek számomra ezek a találkozások, hogy már kifejezetten
várom az újabb alkalmakat. Mert az egész valahol értelmet ad a
munkámnak. Persze, macerás a pedagógusi pálya, tudjuk, hogy
a tudás ma nem a legelismertebb érték, a megítélésünk ennek
megfelelő szinten van, a munkánk nehézkes és többszörösen
akadályozott, az oktatási-tanulási folyamat többi résztvevője
nem mindig partner és az időben, energiában, értelmetlen
feladat-végrehajtásban mérhető leterheltségünk még a jövő
bizonytalansági faktoránál is nagyobb mértékben nő. De én
úgy vagyok vele, hogy ha azzal a sok befektetett energiával
néhány fiatalnak segítek emberré válni, jó szakemberré érni,
érdeklődő, nyitott, cselekvő és kérdező felnőtté cseperedni,
és a magam hiteles prezentációját úgy fogadják el, hogy azt
kényszer nélkül, spontán, az utcán is köszönésre méltatják,
akkor van értelme a munkámnak. És ezt sokan – az enyémnél
nagyságrenddel több fizetéssel és jóval magasabb társadalmi
státusszal – nem mondhatják el magukról. És nekem ez megéri.
Barkóczi Gergely
okleveles mérnöktanár
28 2020. NOVEMBER 2020. NOVEMBER 29
Illusztrációk: Depositphotos.com

Közszolga
Közszolga
Mentesülés a rendelkezésre
állási és munkavégzési
kötelezettség teljesítése alól
A munkavállalót, valamint a közalkalmazottat – a közalkalmazottak jogállásáról
szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 2. § (3) bekezdése alapján
alkalmazandó munka törvénykönyve (Mt.) 52. §-a értelmében – rendelkezésre
állási és munkavégzési kötelezettség terheli. A rendelkezésre állási
és munkavégzés alóli mentesülések időtartama az Mt. 115. § (2) bekezdése
értelmében olyan munkából való távollét, mely szabadságra jogosító
időtartamnak minősül. Vegyük sorra a részletszabályokat.
Illusztráció: Depositphotos.com
Mikor lehetséges a mentesülés?
A munkavállaló és a közalkalmazott az
Mt. 55. §-a alapján az alábbi esetekben
mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési
kötelezettségének teljesítése
alól:
a keresőképtelenség idejére, abban az
esetben is, ha táppénz nem illeti meg,
például mert már kimerítette a táppénzjogosultságát
vagy nyugdíjas,
a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós
eljárással összefüggő, egészségügyi
intézményben történő kezelés
esetén,
önkéntes vagy létesítményi tűzoltói
szolgálat ellátása tartamára,
különös méltánylást érdemlő személyi,
családi vagy elháríthatatlan ok miatt
indokolt távollét tartamára azzal,
hogy a munkáltató hozzájárulása esetén
a mentesítés időtartamára a felek
megállapodása szerinti díjazás illeti
meg a munkavállalót, amely akár nulla
forint is lehet [Mt. 146. § (2) bek.],
a munkaviszonyra vonatkozó szabályban
meghatározott tartamra, például
a munkaviszony munkáltatói felmondással
vagy a közalkalmazotti jogviszony
munkáltatói felmentéssel történő
megszüntetése esetén a munkavégzés
alóli mentesítés időtartamára.
Mikor jár egyben távolléti díj?
A munkavállalót távolléti díj illeti meg
[Mt. 146. § (3) bek.]:
a kötelező orvosi vizsgálat tartamára,
például a munkaköri alkalmassági
vizsgálat időtartamára.
a véradáshoz szükséges, legalább
négy óra időtartamra.
a szoptató anya a szoptatás első hat
hónapjában naponta kétszer egy,
ikergyermekek esetén kétszer két
órára, a kilencedik hónap végéig naponta
egy, ikergyermekek esetén naponta
két órára.
hozzátartozója halálakor két munkanapra,
e körbe tartozik a munkavállaló
veje és a menye, sógora, sógornője is.
A hozzátartozó fogalma
„Mt. 294. § (1) E törvény alkalmazásában
b) hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli
rokon, az örökbefogadott, a
mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-,
a mostoha- és a nevelőszülő
és a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli
rokon házastársa, a házastárs
egyeneságbeli rokona és testvére, és a
testvér házastársa,…”
E munkavégzés alóli mentesülés nem
szabadság, jogviszony megszűnésekor
nem kell pénzben megváltani,
akkor sem, ha annak biztosítását a
munkavállaló nem kérte.
E jogosultság a hozzátartozója halálakor
illeti meg a dolgozót. A törvény
ezen túlmenően nem írja elő azt,
hogy mennyi időn belül vagy meddig
igényelhető a két nap munkavégzés
alóli mentesülés. Figyelemmel e
jogosultság rendeltetésére, továbbá
arra, hogy az Mt. 6. § (2) bekezdése
értelmében a felek jogaik gyakorlása
során a jóhiszeműség és a tisztesség
elvének megfelelően kölcsönösen
együttműködve kötelesek eljárni,
azt a munkavállaló közvetlenül a
halálesetet követő időszakban igényelheti.
Igénye álláspontom szerint
addig érvényesíthető, amíg arra a
munkavállalónak mint az elhunyt
hozzátartozójának a halálesethez
közvetlenül kapcsolódóan, például
kegyeleti (temetés) vagy egyéb okból
szüksége van.
• az általános iskolai tanulmányok folytatásának
időtartamára
Képzés, továbbképzés esetén a képzésben
való részvételhez szükséges
időre csak akkor jár távolléti díj, ha
abban a felek megállapodnak (pl. tanulmányi
szerződésben).
• bíróság vagy hatóság felhívására
vagy az eljárásban való személyes
részvételhez szükséges időtartamra,
de csak a tanúként történő meghallgatás
miatti távollét időtartamára jár
távolléti díj.
A peres félként személyes megjelenésre
idézés miatti távollét – akár a
munkáltatóval szembeni munkaügyi
perben is – időtartamára is mentesül
a munkavállaló munkavégzés alól,
igaz, a távollét idejére díjazás nem
illeti meg.
• 2020. szeptember 1-jétől bővült
a rendelkezésre állás és a munkavégzés
alóli mentesítések köre.
Ugyanis az örökbefogadás előkészítése
időszakában a gyermek és az
örökbe fogadó szülők ismerkedésének
megkönnyítése érdekében az
örökbefogadást elősegítő szervezet
által kiállított igazolás alapján a kiállítástól
számított 90 napon belül a
munkavállaló vagy a közalkalmazott
a kérésének megfelelő időpontban
évente legfeljebb tíz munkanapra –
az örökbe fogadható gyermekkel
történő személyes találkozás céljából
– mentesül a rendelkezésre állási
és munkavégzési kötelezettség alól.
Az igénybevételről a munkavállalónak,
közalkalmazottnak legalább öt
munkanappal korábban tájékoztatnia
kell munkáltatóját. A mentesítés
időtartamára a dolgozót távolléti díj
illeti meg.
A távollét időtartama szabadságra jogosító
időtartamnak minősül.
Kollektív szerződés csak a munkavállaló
javára térhet el
A fenti, munkavégzés alóli mentesülés
időtartamait kollektív szerződés csak a
munkavállaló javára határozhatja meg
eltérően.
A munkavállaló által elkövetett
kötelezettségszegés körülményeinek
kivizsgálása miatti
mentesítés
Az Mt. 55. § (2) bekezdése értelmében
a munkáltató, ha a munkavállaló által
elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek
kivizsgálása miatt indokolt,
a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de
legfeljebb harmincnapos időtartamra
mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre
állási és munkavégzési kötelezettségének
teljesítése alól. Ezen időtartamra
az Mt. 146. § (3) bekezdésének
b) pontja értelmében a munkavállalót
távolléti díj illeti meg.
dr. Gáspárné dr. Szokol Márta
ügyvéd
30 2020. NOVEMBER 2020. NOVEMBER 31

Közszolga
Közszolga
Ikt. sz.
IRATMINTA *
Ikt. sz.
IRATMINTA *
MEGÁLLAPODÁS
MEGÁLLAPODÁS
(mentesítés a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alól,
(munkavégzés és rendelkezésre állás alóli – díjazás nélküli – mentesülés)
díjazás fizetése mellett)
amely létrejött egyrészről a
Cégnév:
Székhely:
Adószám:
munkáltató (a továbbiakban: Munkáltató),
másrészről
Név:
Lakcím:
Munkakör:
munkavállaló (továbbiakban: Munkavállaló) között az alulírott napon és helyen a következő feltételek szerint.
amely létrejött egyrészről a
Cégnév:
Székhely:
Adószám:
(a továbbiakban mint Munkáltató),
másrészről
Név:
Lakcím:
Munkakör:
munkavállaló (továbbiakban: Munkavállaló) között az alulírott napon és helyen a következő feltételek szerint.
1. Felek az Mt. 55.§ (1) bekezdés k) pontjában biztosított jogukkal élve megállapodnak abban, hogy a munkáltató a munkavállalót
személyi és családi körülményeire tekintettel
1. A felek az Mt. 55. § (1) bekezdés k) pontjában biztosított jogukkal élve megállapodnak abban, hogy Munkáltató a Munkavállalót
személyi és családi körülményeire tekintettel
202..... ................... napjától 202..... ...................napjáig
mentesíti a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.
202..... ................... napjától 202..... ...................napjáig
mentesíti a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.
2. Az Mt. 146. § (2) bekezdése alapján a felek megállapodnak abban, hogy munkavállalót az 1. pontban foglaltak alapján kiesett
munkaidőre havonta/beosztás szerinti munkanapra/munkaórára* .................. Ft, azaz ..............................................
forint díjazás illeti meg, kivéve, ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult. A díjazás a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig kerül
kifizetésre/átutalásra.
2. A felek az Mt. 146. § (2) bekezdése alapján megállapodnak abban, hogy a munkavállalót az 1. pontban foglaltak alapján kiesett
munkaidőre díjazás nem illeti meg.
Ezen megállapodást a felek elolvasás és kölcsönös értelmezés után mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írták alá.
Ezen megállapodást a felek elolvasás és kölcsönös értelmezés után mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írták alá.
Dátum: ........................................
Dátum: ........................................
........................................ ........................................
munkáltató
munkavállaló
........................................ ........................................
munkáltató
munkavállaló
A megfelelő rész aláhúzandó, illetve kitöltendő!
* Az iratminta szerkeszthető formátumban letölthető a Kiadó honlapjáról.
Nem kell mást tennie, mint bejelentkezni az Előfizetői fiókjába.
* Az iratminta szerkeszthető formátumban letölthető a Kiadó honlapjáról.
Nem kell mást tennie, mint bejelentkezni az Előfizetői fiókjába.
32 2020. NOVEMBER 2020. NOVEMBER 33

A közpénzt felhasználó
gazdálkodási szerveket érintő változások
az adózás, számvitel és ellenőrzés területén-,
egy helyen, közérthető formában!
A közszférát érintő speciális változásokkal nehéz lépést tartani, illetve a változásokat értelmezni.
Ezt a terhet szeretnénk levenni a válláról, hogy Önnek csak a pénzügyi teendőivel kelljen foglalkoznia,
miközben a változásokról közérthető formában olvashat. Egyedülálló szakmai folyóiratunk nagy
hangsúlyt fektet a gyakorlati megközelítésre is, így ha elakadt, bármikor számíthat segítségünkre,
akár a lapban található esettanulmányokkal, akár az Ön rendelkezésére álló, ingyenes tanácsadási
szolgáltatásunk keretein belül.
Közpénz-gazdálkodási
tanácsadó
Évente 11 lapszámmal megjelenő
elektronikus szakmai folyóirat a költségvetési
szervekre vonatkozó speciális adózási,
számviteli, ellenőrzési szabályokról
Miért érdemes kiadványunkat választania?
• több évtizedes szakmai múlttal rendelkező szakemberek
közérthetően mutatják be a változások lényegét,
• személyre szabott szaktanácsadással bármely kérdésére választ kaphat,
• az online formátumnak köszönhetően azonnal rákereshet a keresett kifejezésre,
• egy helyen megtalálhatja az összes kötelező szabályzatot, szerkeszthető mintadokumentumot,
• az államháztartási számvitel legfőbb kérdései mellett a közszférában dolgozó összes érintettnek
nyújt szakmai tartalmat az ellenőrzéstől egészen az adózási vagy munkaügyi témákig.
Szerzőink:
Szentirmainé Holi Gabriella, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara minősített oktatója
Kovácsné Horváth Mónika Éva, okleveles adószakértő, költségvetési belső ellenőr
2
kredit
Kiadványunk fő témái:
Számvitel: Vagyongazdálkodás | Készletek, leltározás | Értékcsökkenés | Maradvány-kimutatás | Kötelező
szabályzatminták | Beruházás, felújítás elszámolása
Adózás: Aktuális adó- és járulékváltozások | Adózói minősítés
Ellenőrzés: Belső kontrollok kialakítása | Belső ellenőrzés | Belső ellenőrzési, éves belső ellenőrzési terv |
Kockázatelemzés | Szabályszerűségi ellenőrzés
Kötelező szabályzatok: Közszolgálati, önköltségszámítási szabályzat | Számviteli, cafeteria, bizonylati,
értékelési, pénzkezelési, kockázatértékelési szabályzat | SZMSZ irányelvek
A lap évente 10 lapszámmal jelenik meg, előfizetési díja
32 900 Ft helyett most 20% kedvezménnyel: 26 320 Ft + áfa.
Előfizetne?
Rendelje meg kiadványunkat a weboldalunkon!
További információ: 06 (1) 273-2090 // forum-media@forum-media.hu // www.forum-media.hu