Computerworld magazin 2021.04.28.

Kor- és kórkép Covidkor | Felhős ügyek | Belendül a blokklánc | Gaudi és a gépi tanulás

INFORMATIKA A VERSENYKÉPESSÉGÉRT / ALAPÍTVA 1969 / 2021. ÁPRILIS 28. / LII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM

MÁTHÉ

SÁNDOR

ügyvezető,

CHS Hungary Kft.

CSR a CHS-nél

Ára: 495 Ft

9 770587 151006 21008

2021. április 28. / LII. évfolyam 8. szám

InnoWorld 2021

Tűzoltás után

alapozás

► 2021. május 26. online konferencia

► Tegye fenntarthatóvá vállalatánál

a járványhelyzetben felpörgött

digitalizációt!

A világjárvány hatására éveket léptünk előre a digitális átalakulásban. A pandémia felszínre hozta, piros ceruzával

jelölte meg azokat a fejlődési irányokat, amelyek az új normalitás idején is érvényesülni fognak. Ezekre a tendenciákra

legérzékenyebben a startupok reagálnak.

Az elmúlt évben számtalan fejlesztés, kutatás irányát a pandémia jelölte ki. A vállalatok mostanra felismerték,

hogy a felgyorsított digitalizációs projektek során bevezetett megoldásokat – amelyek például a távmunkát, a

távoli együttműködést, az ügyfel ek online kiszolgálását támogatják – hosszú távra kell beépíteniük informatikai

környezetükbe. Digitális átalakulásukat folytatva a háttérrendszereket is át kell alakítaniuk. Be kell rendezkedniük

a hibrid, többfelhős működésre – szem előtt tartva persze, hogy az új normalitás a mostaninál is digitálisabb

gazdaságában milyen célokat szeretnének elérni, üzleti igényeiket milyen digitális képességek szolgálják

majd a legjobban.

► Mit teszünk a gyógyításért?

► Miken törik a fejüket az innovátorok?

► Honnan lesz minderre pénz?

► Hol tart nálunk a mesterséges intelligencia, az IoT vagy az RPA?

► Hibrid felhő, nyilvános vagy magánfelhő?

► Jelen van-e a reziliencia a gyorsan változó üzleti környezetben?

Konferenciánkon új, innovatív megoldásokat, a digitalizáció nyújtotta előnyöket mutatunk be. Aki idejekorán

lép, érti a piaci mozgásokat, jól tudja felhasználni az adatokat, az versenyelőnyre tesz szert.

Írja be naptárába:

InnoWorld 2021

2021. május 26., online konferencia

ComputerworldHUN computerworld.hu computerworldhu computerworld---hungary

TARTALOM | 2021. április 28.

/ IMPRESSZUM

KIADJA A PROJECT029

MAGYARORSZÁG SZOLGÁLTATÓ KFT.

1132 Budapest, Visegrádi u 31.

HU ISSN 0237-7837

Internet: project029.com

FELELŐS KIADÓ:

Csák Ambrus ügyvezető

OPERATÍV IGAZGATÓ:

Babinecz Mónika

mbabinecz@project029.com

MARKETING MENEDZSER:

Kovács Judit

jkovacs@project029.com

NYOMÁS ÉS KÖTÉSZET:

Keskeny és Társai 2001 Kft.

1158 Budapest, Rákospalotai határút 6.

Ügyvezető: Keskeny Árpád

SZERKESZTŐSÉG

Lapigazgató: Bozsoki Dániel

dbozsoki@computerworld.hu

Főszerkesztő: Kelenhegyi Péter

pkelenhegyi@computerworld.hu

Olvasószerkesztő, korrektor:

Pál Attila

Munkatársak:

Kis Endre, Mallász Judit, Móray Gábor

Tipográfia: Király Zoltán

Címlapfotó: Sághi József

Online brand manager: Sós Éva

8 13

Munkatársaink elérhetőségeit megtalálja

weboldalunkon: computerworld.hu

Ügyfélszolgálat: Bohn Andrea

abohn@idg.hu

Telefon: +36 1 577 4301

PIACTÉR: PIACTER.PROJECT029.COM

HIRDETÉSFELVÉTEL

Lapreferens:

Rodriguez Nelsonné

irodriguez@computerworld.hu

Telefon: +36 1 577 4311

Kereskedelmi asszisztens:

Bohn Andrea – abohn@project029.com

Telefon: +36 1 577 4316, fax: +36 1 266 4274

e-mail: info@project029.com

ajanlat@project029.com

1132 Budapest, Visegrádi u. 31.

tel.: +36 1 577 4316

Szerkesztőségünk a kéziratokat

lehetőségei szerint gondozza, de nem

vállalja azok visszaküldését, megőrzését.

A COMPUTERWORLD-ben megjelenő

valamennyi cikket (eredetiben vagy

fordításban), minden megjelent képet,

táblázatot stb. szerzői jog védi. Bármilyen

másodlagos terjesztésük, nyilvános vagy üzleti

felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes

engedélyével történhet. A hirdetéseket a kiadó

a legnagyobb körültekintéssel kezeli, ám azok

tartalmáért felelősséget nem vállal.

TERJESZTÉSI, ELŐFIZETÉSI,

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI INFORMÁCIÓK

A lapot a Lapker Zrt., alternatív terjesztők és

egyes számítástechnikai szak üzletek terjesztik.

Előfizethető a kiadó terjesztési osztályán, az

InterTicketnél (266-0000 9-20 óra között), a

postai kézbesítőknél

(hirlapelofizetes@posta.hu, fax: 303-3440).

Előfizetési díj egy évre 11 340 forint,

fél évre 5700 forint, negyed évre 2865 forint.

A Computerworld az IVSZ hivatalos

médiapartnere.

A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését

az ESET biztonsági programokkal végezzük,

amelyeket a szoftver magyarországi forgalmazója,

a Sicontact Kft. biztosít számunkra.

16

8 | ECM | Felhős ügyek | Modern

munkavégzést segítő tartalomés

ügykezelő platformszolgáltatásokat

jelentett be az OpenText.

13 | Interjú | Élénkülő légtérre

várva | Jóllehet a légi forgalom

a töredékére esett vissza a

Covid-19-járvány előtti időkéhez

képest, a HungaroControl

továbbra is elkötelezett abban,

hogy megőrizze az irányítói

kapacitásokat.

16 | Adattudomány | Gaudi és a

gépi tanulás | Moore törvényét is

felülírja a tempó, amelyet a gépi

tanulás számításigénye diktál a

hardverszállítóknak.

22 | ERP | Hibát hibára

halmozva | Az ERPmegoldások

a vállalati

működés hatékonyságának

jelentős javulását ígérik. Ám ha

megtervezésük során nem

tartunk be néhány alapszabályt,

kidobott pénznek bizonyulnak.

22

4 | Vélemény | Kelenhegyi Péter:

Kor- és kórkép Covidkor

6 | Hírmozaik, Személyi hírek

19 | Piacelemzés | Belendül

a blokk-lánc | Ötven százalék

felett bővülhet idén a blokklánctechnológia

piaca, és lendülete a

következő három évben sem fog

lankadni az IDC előrejelzése szerint.

20 | AI | Rövid pórázon tartott

mesterséges intelligencia |

A mesterséges intelligencia már

ott kopogtat a vállalatok ajtaján.

De nem csak hatékonyságnövelést

hoz magával, hanem rengeteg etikai

és adatkezelési problémát is.

AKTUÁLIS SZÁMUNK HIRDETŐI

InnoWorld ............................................... 2

CHS Hungary ......................................... 5

ELO Digital Office ................................ 10

Bravogroup .......................................... 12

Antenna Hungária Zrt. ........................ 15

Szerencsejáték Zrt. ..............................17

P029 ...................................................... 24

computerworld.hu | computerworldhu | ComputerworldHUN

VÉLEMÉNY

DX ÉS CSR

Kor- és kórkép Covidkor

Akár fizikai, akár virtuális boltban fordulnak meg a vevők, egy felmérés szerint újabban

nincsenek feldobva attól, amit tapasztalnak. Olykor drága, máskor silány az áru, a lassú

szállítás miatt néha heteket kell rá várni, a türelmetlenebbeknek meg a végén egyszerre

több boltból is befuthat a rendelésük.

KELENHEGYI

PÉTER

főszerkesztő,

Computerworld

Higiéniai aggályok,

távolságtartás,

érintés nélküli

fizetés lehetősége

– ezek a globális

elvárások a vevői

oldalon –, míg

az eladóknak a

kontaktkövetés

volna megnyugtató.

Állítólag a Zebra Technologies

teszi közzé a világ egyetlen

olyan elemzését, amely egyben

mutatja meg a vevők, a kiskereskedelmi

egységek eladóinak és vezetőinek

hozzáállását és viselkedését

tükröző információkat, mi több: górcső

alá veszi, hogyan hatnak a technikai és

egyéb trendek a vásárlói szokásokra.

A legfrissebb Global Shopper Study

kor- és kórkép egyszerre.

Ám mielőtt elmerülnénk az elemzésben,

engedtessék meg egy apró

kitérő!

Rég nem látott olyan jó időszakot

az informatikai és telekommunikációs

szektor, az e-kereskedelem, a

távmunkát működésben tartó ágazatok

zöme – az ételkihordó futárokkal bezárólag

–, amilyenben épp most vagyunk.

Egyeseknek ez az aranykor, a mesés

felfutás kora (másoknál redőny le, itt a

vége, megesznek majd a nagy halak).

Vállalati kultúrától, filozófiától függően

egyesek úgy ülnek most a rulett-,

akarom mondani, vezérigazgatói

íróasztalnál, mint akiknek más dolguk

sincs, mint besöpörni a zsetonokat.

Mások ezzel szemben úgy érzik, ideje

két kézzel osztaniuk a bőségszaruból

azoknak, akikre épp most sújt le akár a

Covid-válság, akár valamely más sorscsapás

– legyenek azok a munkatársaik,

egy kórház dolgozói vagy az egyik arra

érdemesnek vélt segítő szervezet. Ők

is tudják, hogy a járvány levonulása

után (ha ugyan levonul) jönnek a szűk

esztendők, de a tisztesség azt diktálja,

hogy ilyenkor ne a nadrágszíjjal babráljanak,

hanem a gyeplőt rángassák:

átszervezzenek, digitalizáljanak, a

webre menjenek és így tovább.

Mert hát a webre mentek a vevők is.

Csak az elmúlt három hónapban világszerte

60 százalékkal többen rendeltek

online, mint korábban. Sajtot, sört vagy

pizzát kép alapján megvenni nem nagy

ügy, de vannak necces holmik, ezért a

visszáruk aránya is megugrott: a Zebra

szerint a vásárlók ötöde egyet-egyet

visszaküld. Az elégedetlen vevőkkel

is foglalkozni kell, ami újabb teher a

webáruházi dolgozók több mint felének.

Nincs készleten az áru? Hosszú a sor

a pénztárig? Ezekre manapság nincs

idő.

Brutális mértékben nőtt viszont

a mobilvásárlások aránya – minden

korosztályban –, és szinte biztosra

vehető, hogy ez így is marad. A szupermarketek

önkiszolgáló pénztárairól

már jobban megoszlanak a vélemények:

ezeket az idősebbek (értsd: nyugdíjasok)

már kevésbé kedvelik. Közülük sokan

– magam is ismerek ilyeneket – inkább

havonta egyszer készpénzben veszik

fel a nyugdíjukat, így aztán az online

vásárlás kényelmét jobbára csak hírből

ismerik. Sovány vigasz ez azoknak a

fizikai térben működő-létező áruházaknak,

amelyeknél épp munkaerőhiánnyal

küzdenek, vagy a sorban

állást szeretnék Covid-kompatibilis

mértékűre csökkenteni.

Ami az egészséget és a biztonságot

illeti, a Zebra szerint jelenleg bizalmi

szakadék tátong a kereskedők, a

vásárlók és az eladók között. Míg a

boltok oldalán a döntéshozók szinte

egyöntetűen úgy vélik, ők mindent

megtesznek a biztonságért, a vevők

oldalán csak 65, az eladók körében 77

százalék veszi ezt készpénznek. Higiéniai

aggályok, távolságtartás, érintés

nélküli fizetés lehetősége – ezek a

globális elvárások a vevői oldalon –,

míg az eladóknak a kontaktkövetés

volna megnyugtató.

S milyen igazuk van! Habár épp az

ő munkakörükben elképesztően nagy

munka volna felderíteni, melyik vevő

volt vírushordozó…

4 | | 2021.04.28.

VÉLEMÉNY

VÁLLALATI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

CSR a CHS-nél

A CHS Hungary Kft., a magyar IT-piac meghatározó szereplője, 1996 óta foglalkozik

infokommunikációs termékek disztribúciójával. A cég ügyvezető igazgatójával arról beszélgettünk,

hogyan értelmezik a vállalati, más terminus szerint társadalmi felelősségvállalást.

A

pandémia egyfelől távolította,

másfelől viszont közelebb hozta

egymáshoz az embereket: sokan

érzik úgy, hogy a nehéz helyzetben támogatniuk

kell a másikat. Minden vállalatnál

be kellett vezetni bizonyos óvintézkedéseket,

de néhol továbbmentek ennél.

Máthé Sándor ügyvezetővel a cégen belül

és kívül nyújtott segítségről beszélgettünk.

Computerworld: Hogyan értelmezik a

CHS Hungarynél a CSR, a Corporate

Social Responsibility fogalmát?

Máthé Sándor: A vállalati felelősségvállalás

a CHS-nél nem új keletű. Tulajdonosaink

a kezdetektől fogva hangsúlyt

helyeztek arra, hogy a munkatársak minőségi

környezetben dolgozzanak. Jóllehet az

elmúlt két évben jelentős személyi változások

történtek a menedzsmentben, a cég

emlékszik a múltjára. Akkor is fontosnak

tartottuk a támogatást, amikor az éves

forgalom töredéke volt az elmúlt évekéhez

képest – csak az arányok változtak.

Az említett személyi változások célja

olyan vezetőség kialakítása volt, amely nem

csupán a következő évek fejlődését tudja

elősegíteni, hanem új szemléletet hozva

modernizálja a vállalati kultúrát és a szervezeti

felépítést. Újradefiniáltuk az egyes

területek feladatait és felelősségi köreit,

új csapatokat hoztunk létre például egy új

stratégiai irány, a napelemes rendszerek

disztribúciójára. A megújuló energiát támogató

termékek forgalmazásával cégünk

hozzájárul a környezet megóvását célzó

társadalmilag elvárt törekvésekhez.

CW: Milyen belső intézkedésekkel,

támogatásokkal válaszoltak a járványra?

MS: A Covid addig nem ismert feladatokkal

szembesített minket a fertőtlenítéstől

kezdve a home office azonnali bevezetésének

szükségességéig. Világos volt, hogy

sok család nem képes önerőből megoldani

az új helyzetet. Veszélyeztetett, kisgyerekes,

illetve idősebb családtaggal együtt

élő kollégáink tartósan home office-ba

vonulhattak, de heti 2-3 nap távmunka

mindenkinek rendelkezésére áll, és

ehhez kiosztottuk a szükséges eszközöket:

laptopot, mobiltelefont, monitort,

kiegészítőket.

Máthé Sándor

ügyvezető,

CHS Hungary

A teljes dolgozói állomány jelentős

anyagi támogatásban részesült karácsonyt

megelőzően, valamint tavasszal a Covid

által okozott nehézségek enyhítésére.

Minden munkatársnak gyors- és PCR teszteket,

fertőtlenítő automatákat, védőfelszereléseket

és vitamincsomagokat szereztünk

be több millió forint ráfordítással. Folyamatosan

biztosítunk FFP2-es és céges logóval

ellátott szövetmaszkokat. Plexilapokat

szereltettünk fel a munkaállomások között.

Érintésmentes hőmérők kerültek a falra,

tartós nanobevonatot adó fertőtlenítővel

kezeltettük például a gyakran használt

felületeket. Egyedülállóként a piacon, a

Covid-fertőzött munkatársak táppénzét

a cég 100 százalékra egészíti ki, ezzel is

csökkentve a bizonytalanságot.

CW: A klasszikus értelemben vett

CSR-tevékenységek keretében a CHS

Hungary milyen szervezeteknek vagy

intézményeknek segít?

MS: Csak néhány példát sorolok fel:

önkormányzatoknak, a Heim Pál és a

Tűzoltó utcai Gyerekkórháznak nyújtottunk

pénzbeli támogatást, a Szent

János Kórház Gyermekosztályának

és az Országos Onkológiai Intézetnek

adományoztunk több mint 20 ezer FFP2

és orvosi maszkot, játékkonzolt kiegészítőkkel.

Az MSA Zsombor Alapítványt a

rendkívül drága gyógyszerekhez mérten

jelentős összeggel segítettük. A Bethesda

Kórházban pedig a HPE-vel karöltve

közösen frissítjük a teljes szerverparkot.

Fontos számunkra, hogy a támogatásaink

mindig oda kerüljenek, ahol arra éppen a

legnagyobb szükség van.

A CHS a CSR keretében kiemelt figyelmet

fordít a gyermekekre. 15 éves hagyománya

van a Családi napnak, melyen a

cég és az üzleti partnerek gyermekei és a

hozzátartozók egész napos szórakoztató

programban és vendéglátásban vehetnek

részt. Az elmúlt években több, gyermekeket

felkaroló alapítványt támogattunk,

így a Mosoly alapítványt, a Bátor Tábor

alapítványt. Mindent összeadva évente több

tízmillió forintot fordítunk egészségügyi

és kórházi támogatásokra, kisebb alapítványok

erősítésére.

CW: Igénybe tudtak venni e célokra

valamilyen támogatást?

MS: Semmilyen külső segítséget nem

vettünk igénybe, és nem is lett volna

etikus, hiszen a mi iparágunkban a járvány

éppenséggel fellendülést hozott. Ezért

is érezzük úgy, hogy kötelességünk – a

munkahelyek megőrzése mellett – visszaadnunk

valamit abból, amit kaptunk.

Habár a CSR-tevékenység többletmunkát

jelent, de a projektek kezelése a cég

minden részlegének inkább jelent örömet,

mint terhet.

2021.04.28. | | 5

AKTUÁLIS

Hírmozaik Személyi hírek

ceginfo.computerworld.hu

computerworld.hu/karrier

Életmentő drónok

Sikeres drónkísérletet mutatott be a Vodafone

és az Ericsson a németországi Aldenhovenben.

A két vállalat a hálózati adatok

felhasználásával lefedettségi térképeket

készített, melyek alapján a drónok olyan

területeken nyújthatnak gyors és hatékony

segítséget, ahol a földi mentőegységek

nem, vagy csak korlátozottan bevethetők.

A drónok közben végig kapcsolatban

maradnak az irányítóközponttal, még

akkor is, ha kikerülnek a látókörből. Így

baleset esetén a kórházak bizalmas adatok

megadása és közlése nélkül hálózati

információt tudnának igényelni, hogy drónt

küldhessenek a helyszínre.

Fintechben a Z-k

Fintech Design Versenyt hirdet a Digitális

Jólét Program a felsőoktatásban tanuló

Jeránek

Tamás

Májustól Jeránek Tamás veszi át a Siemens

Zrt. elnök-vezérigazgatói teendőit. Jeránek

Tamás 2012 óta dolgozik a Siemens Zrt.-nél,

eddig a Digital Industries terület vezetője

volt, és 2020 óta a cég igazgatósági tagja.

Siemenses karrierje előtt saját cégét

irányította, és multicégnél töltött be vezetői

pozíciókat. Diplomáit a Kandó Kálmán

Műszaki Főiskolán és a Corvinus Egyetemen

szerezte. Társadalmi munkában az Óbudai

Egyetem Konzisztóriumának tagja. Elődje,

Dale A. Martin nyugdíjba vonul.

diákok számára. A megmérettetésre április

30-ig lehet jelentkezni a palyazat@djnkft.

hu címen, a pályázatokat május 31-ig kell

benyújtani. A verseny során a jövő digitális

pénzügyi megoldásait a Z generáció tagjai

tervezhetik meg. A legjobb pályaművek

benyújtói arra is lehetőséget kaphatnak,

hogy megvalósítsák ötleteiket.

Startup-fesztivál Bécsben

A Bécsi Gazdasági Ügynökség, a Wirtschaftsagentur

2021. április 27. és május

12. között rendezi meg Közép-Európa legnagyobb

startup eseményét, a ViennaUP´21

-et. Az esemény célja, hogy közelebb hozza

egymáshoz az üzleti és a technológiai

szféra jövőjét formáló szereplőket, illetve

megerősítse Bécs szerepét mint gazdasági

és startupközpont. A vállalkozások

jelenléte azért is fontos, mivel egy startup

Dale A.

Martin

Dale A. Martin irányítása alatt a Siemens

Zrt. az ipari digitalizáció, az automatizálás

és az innováció kiemelkedő szereplőjévé vált

a magyar piacon. A szakember 2013 és 2019

között három cikluson keresztül töltötte

be a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi

Kamara elnöki pozícióját, elnökségének

továbbra is tagja. 2020-ig négy éven át volt

tagja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

elnökségének, 2017 óta a Nemzeti

Versenyképességi Tanácsnak. Tevékenységét

számos kitüntetéssel ismerték el.

átlagosan 11 munkahelyet teremt. A ViennaUP

minden eseményét online, angol nyelven,

a b2Match platformján tartják meg.

Agrárbefektetés

Az OTP Csoporthoz tartozó PortfoLion

Capital Partners részt vett az egyik leggyorsabban

fejlődő régiós agrártechnológiai

startup 5 millió dolláros, úgynevezett Series

A befektetési körében. A befektetést az

Almaz Capital vezette. A svájci–fehérorosz

OneSoil műholdképek segítségével teszi

egyszerűbbé a termőföldek és termények

monitorozását. A cég megoldása itthon

is széles körben ismert, több mint 2000

gazdálkodó összesen 300 ezer hektár

termőföld megművelésében hasznosítja az

applikáció által nyújtott lehetőségeket, ez

az összes magyarországi termőföld 7

százalékát jelenti. 2021-től az alkalmazás

minden funkciója elérhető magyar nyelven

is, ebbe a feladatba közösségi összefogás

keretében a Szent István Egyetemhez tartozó

GAK Oktatási, Kutatási és Innovációs

Központ munkatársait vonta be a OneSoil.

ÚNKP-ösztöndíjak

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium

szakmai támogatásával újra megnyílnak

az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP)

ösztöndíjpályázatai – jelentette be a tárca.

A program 4 milliárdos keretösszegére

május 20-ig, elektronikus úton pályázhatnak

az alap-, mester- vagy doktori képzésben

tanuló hallgatók, fiatal oktatók és kutatók.

Önt már doxolták?

Mióta az életünk lényegében a digitális

térben zajlik, annak biztonsága minden

eddiginél fontosabbá vált. Az egyik veszély

a doxolás, amikor összegyűjtik az adott

személyről elérhető személyes informá-

6 | | 2021.04.28.

AKTUÁLIS

ciókat, és közzéteszik azokat az illető

akarata ellenére. A Kaspersky és az

Endtab.org ingyenes online kurzust indított

a doxolás elleni védekezésről.

Bosch-évzáró

A Bosch mesterséges intelligenciával ötvözi

a dolgok internetét, és meggyőződése, hogy

az elektromobilitás új üzleti lehetőségeket

teremt a jelenleg zajló technológiai és

ökológiai változások nyomán, hangsúlyozta

Volkmar Denner, a Robert Bosch GmbH

igazgatótanácsának elnöke a vállalat

2020-as üzleti évét bemutató sajtótájékoztatón.

A német cégóriás jelentősen

bővíti szoftverüzletágát, a területet összekapcsolja

a mesterséges intelligencián

alapuló fejlesztésekkel.

Karbonsemleges Visa

2040-re nullára csökkenti szén-dioxidkibocsátását

– jelentette be új globális

vállalását a Visa, egyúttal megerősítette,

hogy 2020-ban minden működési területén

elérte a karbonsemlegességet.

Túllőttek a célon

A Lenovo nem csak teljesítette, de túl

is szárnyalta mindazon célkitűzéseit,

amelyeket az üvegházhatású gázok kibocsátásával

kapcsolatban a 2010–2020-as

évekre tervezett. Itt azonban nem állnak

meg, hanem 2030-ra további csökkentést

vállalnak, hozzájárulva az ENSZ azon törekvéseihez,

hogy a globális felmelegedést

1,5 Celsius-fokra korlátozzák, közölték a

Föld Napján.

Szén-dioxid-megkötés

A szén-dioxid megkötéséhez és hasznos

energiahordozóvá alakításához már több

fejlesztéssel is hozzájárultak a Szegedi

Tudományegyetem kutatói. Az innovatív

katalizátor-előállítási módszereket, a

többcellás elektrokémiai reaktort vagy a

rendkívül nagy áramerősséget eredményező

fejlesztéseket megkoronázza az

SZTE TTIK egyetemi docense, Janáky Csaba

által vezetett kutatócsoport legújabb felfedezése.

Ennek lényege, hogy lúg helyett

vizet forgatnak az anód oldalon, másrészt

működés közben kationt tartalmazó oldatot

injekcióznak a katód részre. Ezzel egyszerre

érik el a stabil és hatékony működést. A

szegedi kutatók ipari partnereikkel közösen

folytatják a munkát.

Zárt hurkú

mozgásszabályozó

A BME több éve kutatja a járművek

autonóm irányításának lehetséges módjait

az úgynevezett stabilitási határon túl,

amikor a vezetőnek már nincs ráhatása a

jármű irányítására, az autó instabillá válik,

csikorog, driftel. A most szabadalmaztatott

berendezéssel együtt egy olyan algoritmust

dolgoztak ki, amely a tapadási határon túl

is kontrolláltan tudja irányítani a járművet,

azaz még az ESP vagy ABS járműdinamikai

szabályozó rendszerrel rendelkező

járműveknél is nagyobb hatékonysággal

irányítja vészhelyzetben a tapadási határt

átlépő autót. A BME a közelmúltban indította

el az Autonomous Vehicle Control

Engineer (autonóm járműirányítási mérnök)

angol nyelvű MSc-képzését, amelyben hat

műegyetemi kar oktatói tartanak elméleti

és gyakorlatorientált előadásokat.

Mennyit ér a net?

Étel és víz nélkül nincs élet, de ma már az

internet is szinte létszükséglet. Kérdés,

mennyibe kerül. A Numbeo kiszámolta, hogy

a családok éves bevételéhez képest hol a

legdrágább a szélessáv Európában. A listát

Albánia vezeti, ahol a családi jövedelem

7,1 százaléka megy el netezésre, Magyarország,

ahol ez az arány 1,7 százalék, a 37

országból Hollandiával és Lettországgal

osztozik a 17. helyen. Albániát a következő

országok követik a lista elején: Észak-

Macedónia, Montenegro, Görögország,

Portugália, Bosznia és Hercegovina,

valamint Szerbia és Horvátország.

Gamerektől visszhangzik

Valósággal bedurrantotta az online játékok

piacát a koronavírus-járvány: emberek

millióit szegezték a képernyő elé a PC-s

játékok. Egy elemzés szerint a szegmens

hardverforgalma idén meghaladja a 65

millió darabot, 2025-ben a 73 milliót. A

játék-PC-k és -laptopok már korábban is

szépen teljesítettek: a Worldwide Quarterly

Gaming Tracker című IDC-jelentés 30 százalékos

éves növekedést mért, 2025-ig

évi 40 százalékot prognosztizálnak.

Hidrogén hajtású hajók

A Toyota közvetlen tulajdonrészesedést

vásárolt az Energy Observer Developments

nevű francia startupban, mellyel már régóta

együttműködik a zéró emissziós

hidrogén üzemanyagcellák fejlesztésében.

Az Energy Observer nevű hajó átszelte az

Atlanti- és a Csendes-óceánt.

2021.04.28. | | 7

KIS

ENDRE

ECM / OPENTEXT WORLD EUROPE 2021

Felhős ügyek

Modern munkavégzést segítő tartalom- és ügykezelő platformszolgáltatásokat

jelentett be az OpenText, amelyek minden környezetben bevezethetők,

és a vállalatok meglévő felhőalapú üzleti alkalmazásaival összekapcsolva

bárhonnét elérhetők. A kanadai cég Magellan analitikai platformja új

AI/ML-képességekkel, többek között intuitív modellmenedzsment-eszközzel

és összetett szövegbányászattal bővült.

Záporoztak a bejelentések az április

közepén digitális eseményként

megtartott OpenText World Europe

2021 konferencián, amelynek két napján

a cég friss felhőalapú megoldásait

mutatta be. Az OpenText Cloud Editions

(CE) felhőplatform 21.2-es verziója, valamint

két új SaaS-alkalmazás, az Open-

Text Core Content és Case Management a

többi fejlesztéssel együtt a munkavégzés

korszerű formáit, a globális ellátási láncok

összekapcsolását, a digitális ügyfélélmény

javítását, valamint az információvédelem

és az üzlet rugalmas állóképességének

erősítését hivatott szolgálni.

– Megtanultuk az elmúlt évben, hogy az

üzlet digitális átalakítása mennyire fontos

minden vállalat számára, szervezetmérettől

függetlenül, mondta nyitóelőadásában

Mark J. Barrenechea, az OpenText

vezérigazgatója. – A munkahely jövője digitális,

ezért a digitális üzleti folyamatok

kialakításához és felügyeletéhez olyan

megoldások szükségesek, amelyeket a

vállalatok könnyen és gyorsan bevezethetnek,

egyszerűen konfigurálhatnak és

kormányozhatnak, a felhasználók pedig

ugyanilyen egyszerűen használhatnak.

Cloud Editions felhőplatformunk ehhez

igény szerinti környezetben, rugalmasan

bevezethető és biztonságosan használható

célmegoldásokat ad. A CE 21.2-es verzió

innovációi még gyorsabb növekedéshez

és nagyobb versenyelőnyhöz segítik

ügyfeleinket.

Az OpenText Cloud Editions platformon

a vállalatok az általuk előnyben részesített

környezetben, bárhol – felhőn kívül,

magánfelhőben vagy nyilvános felhőben –

bevezethetik és futtathatják tartalomkezelő

alkalmazásaikat, illetve azokat

felhős API-szolgáltatásokon keresztül is

elérhetik. A CE platformot a szervezetek

menedzselt szolgáltatásokkal társíthatják,

amelyekkel az OpenText és partnerköre

segíti az információmenedzsment sikerre

vitelét a digitális átalakulás minden

szakaszában. Felhőplatformját a kanadai

cég negyedévente újabb képességekkel,

fejlesztésekkel és használati esetekkel

bővíti. Mostani konferenciáján a CE 21.2-es

verziójával együtt az új OpenText Core

Content és Case Management tartalom- és

ügykezelő szolgáltatásokat is bejelentette.

Tartalom- és ügykezelés

SaaS-szárnyakon

Mind az OpenText Core Content, mind a

Core Case Management egyszerre több

bérlőt kiszolgáló – multi-tenant szoftverarchitektúrára

épülő – felhőalapú

megoldás, amelyet a vállalatok könnyen

bevezethetnek és egyedi üzletági, illetve

iparági igényeikhez igazíthatnak. A két

új alkalmazás fejlett irat- és ügykezelő

képességekkel, alkalmazásprogramozási

interfészekkel (API-kal) érkezik, és jól

integrálható a vezető üzleti alkalmazásokkal,

amelyekről az OpenText ismert,

mondta Mark J. Barrenechea. A vállalati

tartalmakat rendszerekkel és emberekkel

összekapcsoló Core Content együttműködik

a szervezetek már meglévő üzleti

alkalmazásaival, többek között az SAP

S/4HANA nyilvános felhőben elérhető

vállalatirányítási megoldással, amellyel

az OpenText mély integrációt alakított ki.

A Core Case Management pedig SaaSalkalmazásként

egy kódírást nem igénylő

(no-code) megoldást ad a strukturálatlan

és bonyolult folyamatok menedzseléséhez,

így a vállalatok okosabban és

gyorsabban kezelhetik és oldhatják meg

az ügyeket, javíthatják az ügyfelek és az

alkalmazottak felhasználói élményét is.

Legyen szó számlanyitásról, követelések

feldolgozásáról vagy ingatlanok

nyilvántartásáról, kulcsfontosságú, hogy

a szervezet mindenkor pontosan tudja, ki

dolgozik egy adott ügyön, mi történt, azaz

hol tart a folyamat, hol találhatók a dokumentumok,

és mit szükséges még tenni a

feladat sikeres elvégzéséhez. A tartalomés

az ügykezelés, valamint a nagy üzleti

alkalmazások összekapcsolásával a Core

8 | | 2021.04.28.

ECM / OPENTEXT WORLD EUROPE 2021

…kulcsfontosságú,

hogy

a szervezet

mindenkor

pontosan tudja,

ki dolgozik egy

adott ügyön, mi

történt, azaz hol

tart a folyamat,

hol találhatók a

dokumentumok,

és mit szükséges

még tenni

a feladat sikeres

elvégzéséhez.

Content és Case Management egységes megoldást

ad a vállalatoknak, amellyel a tartalom

teljes életciklusát menedzselhetik formális és

előre nem definiált folyamataik összefüggésében

egyaránt.

– Core alkalmazásainkkal a szervezetek egyszerűen

és korszerűen válaszolhatják meg az

információmenedzsment komplex kihívásait,

mondta a konferencián Muhi Majzoub, az OpenText

vezető termékmenedzsere. – Megoldásainkat a

modern munkavégzés és az új használati esetek

követelményei szerint alakítottuk ki. A Core

Content és Case Management olyan integrált,

több-bérlős megoldás alapja, amely a megbízhatóságtól

kezdve a méretezhetőségen át a biztonságig

a felhő minden előnyét megadja.

Az OpenText új tartalom- és ügykezelő megoldása

a fejlett tartalomszolgáltatásokat felvonultató

Core SaaS alkalmazásokat alapvető

ECM- (enterprise content management) képességekkel

támasztja alá és foglalja egységbe. Az

átfogó Core portfólió többek között a dokumentumok

digitális aláírását, megosztását, törvényi

előírásoknak megfelelő kezelését és SAP-alkalmazásokkal

integrált archiválását támogatja.

Szövegbányászó

kompozit AI

Jelentős fejlesztésekkel frissültek a CE 21.2-es

verziójában az OpenText Cloud palettát alkotó

felhők is. A Content Cloud egyik újdonsága, hogy

a Core for Federated Compliance a megfelelés

kormányzását kiterjesztette a Microsoft Office

365-re, így a szervezetek az iratkezelés szabályait

és a törvényi követelmények teljesítését

egyszerre kezelhetik az OpenText- és a Microsoft-alapú

dokumentumtárakban, a SharePointot

és a OneDrive-ot is beleértve. A tartalomfelhőben

emellett az OpenText eDOCS okos profilozással

és automatizált tartalomosztályozással fokozza

a munka hatékonyságát, az OpenText Axcelerate

pedig az e-keresést és -nyomozást pörgeti fel

gyorsabb adatfelvétellel, valamint fejlettebb

selejtezéssel és csevegés-felülvizsgálattal.

Az OpenText további négy felhője – Business

Network, Experience, Security & Protection, valamint

Developer Cloud – szintén számos fejlesztést

kapott, amelyek többek között az ellátási

láncokban zajló együttműködés hatékonyságát,

az ügyfél-elkötelezettség erősítését, a kockázatok

csökkentését, a fenyegetések gyorsabb észlelését

és semlegesítését, illetve a fejlesztői

munka könnyítését szolgálják.

Mindegyik felhő az OpenText fejlett technológiáira,

közöttük a Magellan analitikai és mesterségesintelligencia-platformra

épül. A Magellan

AI- és ML-komponensei egyenként is bevezethetők,

és az építőelemekből az OpenText AppWorks

platformon a vállalati informatikusok mellett

az üzleti felhasználók is gyorsan készíthetnek

alkalmazásokat az okosabb és hatékonyabb

munkához, a tartalmakból nyerhető felismerések

elmélyítéséhez.

A CE 21.2-es verziójában a Magellan is újabb

képességekkel bővült. A Data Science Notebookban

a felhasználók például kiterjesztett AI- és

ML-modelleket építhetnek a SciKit-Learn keretrendszer

eszközeivel. Az ML-modelleket REST API

szolgáltatásként tehetik közzé, és az új Magellan

ML Model Management eszközzel intuitív módon,

egyszerűen kezelhetik. A Magellan Text Mining új,

összetett mesterséges intelligenciája egyszerre

több modellt használ az AI-támogatással készülő

megjegyzésekhez, például a személyes azonosításra

alkalmas információk (PII) és más, érzékeny

tartalmak még pontosabb kiemeléséhez. Az

OpenText továbbfejlesztette a Contract Center

teljes szöveges keresését a szerződések metaadatainak

egyszerűbb kinyeréséhez, az új AppWorks

Case Accelerator pedig Quick Start csomagokkal

segíti az érdemi munka gyorsabb megkezdését.

Három új iparági megoldást is bejelentett

továbbá az OpenText a Cloud Edition 21.2-es

verziójával. Az energia- és a gyártóipar igényeire

szabott Remote Access for Energy and Manufacturing

a releváns technológiai tartalomhoz,

például a kulcsfontosságú dokumentációk legfrissebb

verziójához ad valós idejű távoli hozzáférést

a dolgozók mobileszközein. Az Asset Intelligence

Tracking for Manufacturing az eszközök

követését és a logisztikai folyamatok áttekintését,

javítását segíti a gyártóiparban. A Digital

Experience (DXP) for Retail Banking alkalmazással

pedig a lakossági bankok gazdagíthatják az

ügyfelek digitális élményét valós időben összefüggésbe

illesztett, releváns tartalmakkal.

2021.04.28. | | 9

ECM

Nem beszélni kell, hanem cselekedni

A koronavírus-válság kíméletlenül felszínre hozott egy sor hiányosságot, elsősorban az

intézmények, iskolák és sok vállalat digitalizációjával kapcsolatban.

A

digitalizáció nem boszorkányság,

csak bátran kell megközelíteni.

Nem beszélni kell, hanem cselekedni,

mondja interjúnkban Laczkó Kristóf,

az ELO Digital Office operatív igazgatója.

a know-how átadását segíti, az ELO

Learning pedig optimális felületet nyújt a

dolgozók képzésére a járvány ideje alatt

is, hogy továbbfejleszthessék ismereteiket

az új helyzetek kezeléséhez.

metaadatokat elkülönítve tárolja a rendszer,

az adatállományok neve és a köztük

fennálló logikai kapcsolatok is kódoltak,

így minden információ titkosított. Ez azt

jelenti, hogy támadás során esetleg el-

Computerworld: A Covid-19 hónapok

óta rányomja a bélyegét a munkahelyi

hétköznapjainkra: nemcsak a

vezetőknek, hanem a beosztottaknak

is a korlátozások és a home office

szabta új munkavégzési formákra

kellett berendezkedniük. Milyen

eszközökhöz nyúlhatnak ilyen helyzetben

a felhasználók?

Laczkó Kristóf: Jelen helyzetben a

legfontosabb a digitális formátumú céges

adatok távoli elérhetősége a felhasználók

számára. Előnnyel indul az a cég,

amelynél már működő vállalati tartalomkezelő

rendszerrel – ECM-szoftverrel –

dolgoznak. Ezek a komplex ECM-rendszerek

digitális formában kezelik és

vezérlik az adatokat, és specializált üzleti

megoldásokat kínálnak a cég minden

részlegének munkájához. A digitális

dokumentumkezelés első lépcsőjeként

egyszemélyes cég számára is van a digitális

munkafolyamatokat támogató szoftverünk,

de meglévő ELO rendszert már

használó ügyfeleinknél még egyszerűbb

volt az átállás: szükség esetén modulárisan

tudták bővíteni rendszereiket a még

esetleg hiányzó szakmai megoldásokkal

– számla- vagy szerződéskezelő modulokkal,

munkaügyi modullal vagy akár

az ELO rendszer és az általuk használt

ERP- vagy CRM-rendszer integrációjával.

A központi irányítású, egymással

összefonódó digitális munkafolyamatok

lehetővé teszik a helyszíntől független

munkavégzést, így az ELO rendszerek

használatával hatásos választ tudunk adni

a járványhelyzet okozta kihívásokra.

Üzleti megoldásainkat egészítik ki az

elmúlt években egymást követően fejlesztett

tudásmenedzsment- és továbbképzés-platformjaink

is. Az ELO Knowledge

Laczkó Kristóf

operatív igazgató,

ELO Digital Office

CW: A vállalati tartalomkezelő rendszereknél

nagyfokú biztonságra van

szükség. Hogyan garantálják ezt?

LK: Kétségtelenül fontos tényező a

biztonság – különösen akkor, ha az egész

cég home office-ból dolgozik. Hiszen

minél magasabb fokú a digitalizáció,

annál nagyobb hozzáférési felületet

kínál az ipari kémek vagy kiberbűnözők

számára. Az archívum adatainak nagyfokú

hozzáférés-védettsége mellett mi

– a magyar piacon jelenlévő gyártók

között ritkaságként – inkább az alapértelmezettként

integrált titkosítási technológiában

bízunk, nagyon magas fokú

biztonsági előírások használatával. Ez sok

ügyfélnél előfeltétel, hiszen szoftvereinkkel

érzékeny, személyes és/vagy üzleti

adatokat is kezelnek például bankoknál,

biztosítóknál vagy önkormányzatoknál. A

dokumentumokat és a hozzájuk tartozó

lopott információk a hacker számára is

használhatatlanok.

CW: Így ügyfeleiknek a GDPR betartásával

sincs problémájuk…

LK: Így van. Magától értetődően minden

termékünk teljesíti a GDPR-előírásokat,

tehát a személyes adatok megfelelő védelemmel

ellátva kezelhetőek, és a lejárati

határidő után a jogszabályi előírás és

a rendszerbeállítások alapján törlésre

kerülnek. A célunk teljesen egyértelmű:

szeretnénk tehermentesíteni a cégeket

a GDPR-előírások betartása során, és

segíteni őket folyamataik automatizálásában.

Az ügyfeleket mintamegoldások

és részletes dokumentáció segíti, hogy

elkerüljék az adatvédelmi törvénnyel

összefüggő hibákat.

Az otthonról végzett munkával az IT-részlegek

is kemény próba elé kerültek, hiszen

10 | | 2021.04.28.

ECM

sok cég és szervezet még nincs megfelelően

felszerelkezve a digitális átállásra. Aki

most nem cselekszik, nagy esélyt mulaszt

el. Az ELO 2008 óta van jelen a magyar

piacon, magyar üzleti partnereink pedig

teljes erőbedobással támogatják meglévő

és érdeklődő ügyfeleinket a digitalizáció

kiterjesztésében.

CW: Hogyan látják a helyzetet a

cégvezetők és a beosztottak? Mi a

legnagyobb kihívás, és mit kellene

sürgősen megtenni?

LK: Ez sok szempontból eltérő lehet. Sok

cég, és különösen ügyfeleink, néhány

területen már nagyon jól felkészültek, és

egyszerűen tudták virtualizálni működésüket.

A digitalizációra kevésbé hajló

cégeknél azonban kíméletlenül felszínre

buktak a meglévő hiányosságok. Náluk

a járvány ellenére is szükséges volt az

irodai jelenlét, mivel nem működtek

másképp a munkafolyamatok, eljárásaik

papíralapon zajlanak, a munkatársaknak

nem volt otthonról hozzáférésük a dokumentumokhoz

és adatokhoz. A cégeknek

haladék nélkül minden esetben – már

a válság ideje alatt is – digitalizálniuk

kell azokat a vállalati területeket, ahol a

legjobban szorít a cipő. Ez nem boszorkányság,

és részben már akár hetek alatt

megvalósítható.

CW: Minden rosszban van valami jó.

Milyen következtetést vont le 2020-

ból, mit tanultunk, mit csinálhatnánk

jobban, és milyen feladatok vannak

előttünk 2021-re?

LK: Ahogy mondja, a válságokból is

tanulunk. A végén sokunk megerősödve

kerül ki egy ilyen helyzetből. A krízis

azonban kíméletlenül felszínre hozott

egy sor hiányosságot is, mindenekelőtt a

digitalizáció elmaradottságával kapcsolatban,

legyen szó önkormányzatokról,

iskolákról és sajnos sok vállalatról is.

Adott az igény a sürgős cselekvésre.

Ahogy korábban említettem, ez nem

boszorkányság, csak bátran bele kell

vágnunk. A tanácsom tehát az, hogy

beszéd helyett cselekedjünk. Ha nem ezt

tesszük, fennáll a veszélye, hogy lemaradunk.

Az ELO bármely nagyságú és

profilú cégnek testreszabott megoldásokat

kínál folyamataik digitalizálásához

és automatizálásához. 2020-ban budapesti

képviseletünk és üzleti partnereink

is megnövekedett keresletet tapasztaltak

a teljes céget átfogó digitális

megoldásaink iránt – ha tartani tudjuk

ezt az irányt, jó úton haladunk a minél

szélesebb körű digitalizáció megvalósítása

felé Magyarországon is.

CW: Hogyan látja a francia–német

kezdeményezésű Gaia-X projektet,

amely egy teljesítő- és versenyképes,

biztonságos és megbízható európai

adat-infrastruktúra kiépítését célozza?

LK: Ez nagyon fontos kezdeményezés.

Pontosan az adattechnológia terén

növekvő függőségbe kerülünk az Egyesült

Államokkal és Kínával szemben. Hosszabb

távra tekintve ez veszélyezteti a gazdaságunkat

Európában. Itt függő viszonyba

kerülni nagyon veszélyes. Az életünk és

a munkánk számos területe egyre inkább

digitális. Ha a jövőben nem akarjuk elveszteni

Európa technológiai szuverenitását,

be kell fektetnünk egy versenyképes

európai digitális stratégiába.

ELO ECM Suite

Digitalizáció

szívvellélekkel

Váltson digitális folyamatokra

szakértőkkel – vállalati

tartalomkezelés és intelligens

üzleti megoldások, modulárisan

építhető ECM rendszer az ELO

Digital Office-tól.

1112 Budapest,

Kékperje u. 6.

Tel: +36 1 203 0229

info-hungary@elo.com

YOUR WORK FLOWS

www.elo.com

Enterprise Content Management

2021.04.28. | | 11

ECM

OFFICE

NYOMTATÁS

Hagyd, hogy elvegye a munkád!

Bő évtizede az okostelefonos appok még csak érdekességnek tűntek, ma már lehetetlen

nélkülük a hatékony kommunikáció. Az okosnyomtatók esetében még komolyabb forradalomra

számíthatunk, csak éppen a munka világában: a modern, szolgáltatásként igénybe vehető

nyomtatós appok olyan fokú hatékonyságot és biztonságot hoznak, ami hagyományos

IT-módszerekkel meg sem közelíthető. Vajon milyen munkát tudnak levenni a vállunkról?

Hosszú utat tettek meg a ma nyomtatói

és fénymásolói a kényelmes

kezelhetőség és széles használhatóság

fejlődésének rögös útján. Ma már

csak emlék a párhuzamos portra kötött

nehézkes régi modellek vagy az egyfunkciós,

fekete-fehér nyomtatók világa.

Nemcsak a hardverek fejlődtek, hanem a

rajtuk futó alkalmazások, appok is. Nem

véletlenül használjuk az app kifejezést,

mert hasonlóan a mobiltelefonokhoz, a

nyomtatók is hatalmas fejlődésen mentek

át az elmúlt évtizedekben. Az alapfunkció,

mint a mobiloknál a telefonálás, már csak

egy a sok közül: a multifunkciós nyomtatók

megokosodtak.

Elterjedtek a színes, nagyméretű érintőkijelzők,

amelyek az emberközelibb

felületet és a készülékekre telepíthető

alkalmazások egyedi megjelenését biztosítják.

A készülékek önállóan használható

okoskészülékekké fejlődtek. Könnyedén

csatlakoztathatjuk őket wifi-hez, vagy használhatjuk

mobileszközeinkkel közvetlen

vezeték nélküli kapcsolattal. Nyomatainkat

akár elektronikus levélben is eljuttathatjuk

a készülékekre, kiküszöbölve akár a drivertelepítés

nehézségeit is. A mai HP eszközök

képesek e-mailben, hálózati megosztásokba,

de akár felhőszolgáltatásokba is

közvetlenül beolvasni dokumentumainkat.

Ahhoz, hogy ezek valóban vállalkozásunk

munkamenetébe illeszkedjenek, számos

szolgáltatásként is elérhető alkalmazás telepíthető

rájuk, melyek megfelelő konnektort

biztosítanak a vállalatirányítási vagy

dokumentummenedzsment-rendszerünk

számára. Egyre több vállalati rendszer

képes a modern nyomtatók lehetőségeit

kihasználva hatékonyabb munkamódszereket

kínálni ügyfeleinek. Az olyan modern

platformok, mint a HP Workpath APPs

nemcsak az egyre bővülő gyári alkalmazáskészlet

testre szabását teszik lehetővé,

hanem nyitottak a független fejlesztők

számára, hogy azok az ügyfelek igényeihez,

üzletmenetéhez szabott speciális alkalmazásokat

készíthessenek.

Na de biztonságos ez?

Mivel e berendezések rendelkeznek

webszerverrel, e-mail klienssel, felhasználó-azonosítással,

így jogosan merülhet

fel a kérdés, mennyire biztonságos ilyen

berendezéseket beengednünk vállalati

környezetünkbe. Ezek a HP berendezések

kezelik a biztonsági tanúsítványokat, a vállalati

címtárral együttműködve azonosítják

a felhasználókat, a HP Sure Start pedig

gondoskodik a platform, az alkalmazások

és az adatok védelméről: minden app a saját

konténerében fut, és csak a HP alkalmazásinterfészén

keresztül, felügyelet alatt

éri el a hálózatot. Így 250 beágyazott bizton-

sági funkciójával – például firmware-ellenőrzéssel,

memória- és hálózatvédelem -

mel – jól felkészült arra, hogy a nyomtató

kihelyezve, távolról menedzselve is biztonságosan

működjön.

Otthon is iroda

Az otthoni iroda mindennapi életünkké vált,

várhatóan a közeljövőben is sok százezer

munkavállaló végzi majd napi munkáját az

irodától távol. A nyomtatás is hazaköltözött

velünk, ezzel sok fejtörést okozva az IT-nak.

A festékutánpótlás az egyik legégetőbb a

problémák tengeréből, ha már az otthoni

munkavállaló eszközét biztosítottuk. A

kiürült festék pótlására a HP-val közös

Instant Ink szolgáltatás lehet a megoldás,

amely – legyen szó egyéni vagy céges előfizetőkről

–, a felhasználó otthonába juttatja

el a festéket. Mindezt lapalapú előfizetési

konstrukcióban, igazodva az egyén felhasználási

szokásaihoz. A szolgáltatáscsomag

tartalmazza a kiszállítás és az

üres kellék elszállításának költségét is,

hogy soha ne fogyjunk ki a festékből.

Minden, ami iroda…

A HP Magyarország és a Bravogroup

hosszú évek óta közösen segítik a vállalkozások

egyedi nyomtatási rendszereinek

hatékonyabbá tételét, munkafolyamatokba

illesztését, a napi kihívások leküzdését.

A Bravogroup csoport irodai üzletágát

képviselő Bravogroup Office a nyomtatás,

dokumentumkezelés, üzemeltetés, szervizelés,

irattárolás, vizuáltechnika, valamint

az irodabútorok és az innovatív zöld megoldások

terén nyújt széles körű megoldásokat.

Több mint 30 éve a magyarországi

irodatechnikai piac meghatározó szereplőjeként

követi és maga is alakítja a hazai

nyomtatópiacot. Jelenleg is több mint negyvenezer

nyomtatót, fénymásolót üzemeltet

országszerte.

OFFICE

12 | | 2021.04.28.

INTERJÚ / COVID-VÁLSÁG

MALLÁSZ

JUDIT

Élénkülő légtérre várva

Jóllehet a légi forgalom a töredékére esett vissza a Covid-19-járvány előtti időkéhez

képest, a HungaroControl továbbra is elkötelezett abban, hogy megőrizze az

irányítói kapacitásokat. Emellett kiemelt törekvésük, hogy a megkezdett kutatásfejlesztési

projektek zökkenőmentesen folytatódhassanak.

A

légi közlekedés világviszonylatban

a pandémia egyik legnagyobb vesztese.

Tavaly áprilisban lényegében

lenullázódott az utasforgalom, miközben

a cargo járatok a teljes forgalom mintegy

30 százalékát tették ki. A HungaroControl

Magyar Légiforgalmi Szolgálat által kezelt

forgalom az európai trendekkel megegyező

arányban csökkent. Az ICAO (Nemzetközi

Polgári Repülési Szervezet) becslése

szerint 2020-ban 60 százalékkal esett

vissza a globális polgári légi forgalom. Az

utasszám a 2019-es 4,5 milliárd után 2020-

ban csupán 1,8 milliárd volt. A légitársaságok

vesztesége összességében mintegy

370, a repülőtereké 115, a légiforgalmi

szolgáltatóké 13 milliárd dollárra rúgott.

A magyar és a – szintén a HungaroControl

által felügyelt – koszovói légtérben átrepülő,

továbbá a Liszt Ferenc Nemzetközi

Repülőtéren fel- és leszálló, illetve a nem

ellenőrzött légtérben közlekedő kisgépek

száma 2020-ban 500 ezer alatt maradt,

szemben a 2019-es egymilliós gépmozgással.

E számokkal egybecseng a légiforgalmi

szolgáltató bevételeinek csökkenése.

A nehéz helyzetben követett stratégiáról,

a konkrét lépésekről, a jövőre

vonatkozó tervek főbb elemeiről Szepessy

Kornél, a HungaroControl vezérigazgatója

beszélt a Computerworldnek.

Computerworld: A drámai forgalomés

bevételcsökkenés hogy érintette a

céget? Rákényszerültek, hogy elbocsássanak

légiforgalmi irányítókat?

Szepessy Kornél: Az európai, illetve a

globális légi közlekedést folyamatosan érik

különböző természetű krízisek: 2000 óta

legalább öt-hat jelentős válságon esett át az

iparág, és a légi forgalom mindig viszonylag

rövid idő alatt tért vissza a korábbi állapotához.

A járvány kitörésekor is ezt vártuk,

de most már látható, hogy teljesen más

típusú válsággal állunk szemben. Két évvel

ezelőtt még az egyre növekvő forgalom

Szepessy Kornél

vezérigazgató,

HungaroControl

kezeléséhez szükséges kapacitások tervezése

volt a légiforgalmi szolgálatok egyik fő

feladata, most pedig azt próbáljuk megoldani,

hogy az extrém kicsi forgalom mellett

is szinten tartsuk irányítóink képességeit.

Úgy gondolom, ilyen helyzetre nem az

elbocsátások és a radikális intézkedések

jelenthetnek választ, hanem a rugalmas

alkalmazkodás. Ennek jegyében légiforgalmi

irányítóink számára saját szimulátorainkkal

kompetenciamegőrző tréningeket

tartunk. Nem váltunk meg, és a jövőben

sem szeretnénk megválni légiforgalmi irányítóktól.

Társaságunk alapvető célja, hogy

továbbra is fenntartsa a hazai repülésbiztonság

nemzetközi összehasonlításban

is kiemelkedő színvonalát.

CW: Mi a helyzet a vállalatnál folyó

kutatás-fejlesztéssel?

SzK: A kutatás-fejlesztés változatlanul

a fókuszban van. A járványhelyzet ugyan

arra késztetett bennünket is, hogy átgondoljuk,

milyen projekteket vigyünk tovább,

és melyek azok, amelyek esetében nem

probléma, ha később valósulnak meg. Ám

az sohasem volt kérdés, hogy az alaptevékenységünk

maradéktalan ellátása szempontjából

nélkülözhetetlen beruházások

nem szenvedhetnek késedelmet. Emellett

azokat a kutatás-fejlesztési projekteket is

tovább kell vinnünk, amelyek lényegében

az iparág jövőjét jelentik.

CW: Kezdjük a fejlesztéssel! Mivel

foglalkoznak jelenleg?

SzK: Az egyik legnagyobb, hamarosan

megvalósuló fejlesztésünk az ANS III

épületünkben működő légiforgalmi irányítóközponthoz

köthető. Az itteni, 2013-ban

telepített berendezések biztonságos életciklusuk

végéhez közelednek, ezért szükségessé

vált a cseréjük. A munkálatok idején

szakembereink a korábbi szükséghelyzeti

központból irányítják a hazai és koszovói

légi közlekedést. Az elmúlt fél évben megújítottuk

a légi navigációs és hangkommunikációs

rendszereinket, 55 új munkaállomást

és 500 kilométer vezetéket telepítettünk.

Ezzel pedig továbbra is élen járunk

az európai légi navigációs vállalatok között

– a miénk Európa egyik legkorszerűbb

irányítóközpontja. Ebben a fejlesztésben

főleg két legnagyobb partnerünk, a

Thales és a Frequentis segített bennünket.

CW: Mely folyamatban lévő kutatások a

legérdekesebbek?

SzK: A HungaroControl egyik legizgalmasabb

kutatása a szimulációkhoz köthető.

Talán kevesen tudják, hogy a légiforgalmi

irányítók a szimulációs gyakorlataik során

úgynevezett álpilótákkal beszélnek a

rádiófrekvencián, ők töltik be a repülőgépek

személyzetének szerepét, ezek az

álpilóták hajtják végre az irányítók utasításait.

A gyakorlat így valóban hiteles, de

az álpilóták toborzása, leszerződtetése és

foglalkoztatása a légi navigációs vállalatok

számára komoly pluszteher lehet. Erre

jelent megoldást a társaságunk néhány éve

elindított projektje, amelynek keretében

mesterségesintelligencia-alapú virtuális álpilóta

platformot hozunk létre. Célunk,

hogy ez a platform később átvegye az ál-

2021.04.28. | | 13

INTERJÚ / COVID-VÁLSÁG

pilóták szerepét a szimulációknál. Az eredményeink

kivívták több szimulátorhasználó

és -gyártó érdeklődését is. Egy meghatározó

nemzetközi szimulátorfejlesztő céggel

pedig már előrehaladott tárgyalásokat

folytatunk arról, hogy esetleg beépítik

termékeikbe a HungaroControl virtuális

álpilóta megoldását.

Kutatás-fejlesztéseink egy másik csoportja

a pilóta nélküli légi járművekhez,

közismertebb nevükön drónokhoz köthető.

Ez év elején lépett hatályba a pilóta nélküli

légi járművek üzemeltetésére vonatkozó

jogszabály, ezzel egy időben elérhetővé

tettük a mydronespace nevű mobilalkalmazásunkat,

amely segíti a drónpilóták

felkészülését a szabályos és biztonságos

repülésekre, illetve támogatja a helyzettudatosságukat.

A mydronespace-t egyelőre

olyan alkalmazásnak szántuk, amely az

első magyar jogszabály követelményeit

minden szempontból kielégíti, de tudjuk,

hogy fejleszthető, és a felhasználók visszajelzéseit

figyelembe véve további új funkciókkal

fogjuk kiegészíteni. Az ezzel kapcsolatos

teendőink már körvonalazódnak.

Mivel a dróniparág rendkívül dinamikusan

fejlődik – és ebben komoly ösztönző szerepe

van a koronavírus-járványnak is – egyre

égetőbb szükség van olyan szoftverekre,

amelyek megkönnyítik a pilóta nélküli

eszközök forgalommenedzsmentjét. A világ

számos pontján indult már el ilyen szoftver

fejlesztése, ám mivel még egyetlen teljesen

kiforrott, érett megoldás sincs a piacon, úgy

döntöttünk, hogy hazai erőforrások mozgósításával

magyar szoftvert fejlesztünk. A

munka szellemi vezetését a hazai légi közlekedés

biztonságáért felelő HungaroControl

vállalja, de természetesen bevonunk partnereket

is. Olyan hozzáértő társaságokkal

fogunk együttműködni, amelyek megadják

a többi precíz inputot a forgalommenedzsment-szoftver

tökéletesítéséhez.

CW: A drónok veszélyeztethetik a

polgári légi forgalmat a repülőterek

környékén. Foglalkoznak ezzel a problémával

is?

SzK: A drónfelderítés nagyon izgalmas és

fontos kérdés – két nagyszabású projektünk

is lesz, amelyek erre irányulnak. Az egyik a

Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér fel- és

leszálló gépeinek útvonalát figyelő felderítő

rendszer, amellyel kapcsolatban elvárás,

hogy az együttműködő drónok mellett a nem

együttműködőket is észlelni tudja. Szintén a

kutatási fókuszunkban van egy olyan nagyszabású

rendszer fejlesztése, amely a teljes

légtérben alkalmazható az együttműködő

drónok felderítésére és a kapcsolattartásra.

CW: Mekkora a HungaroControl kutatás-fejlesztéssel

foglalkozó csapata?

SzK: Az említett projekteken kívül foglalkozunk

a nálunk képződő óriási adatmennyiség

gyűjtésével, rendezésével. Vizsgáljuk, hogy

ezeket az adatokat felhasználva, a mesterséges

intelligencia alkalmazásával milyen

új megoldásokat állíthatunk a légi navigáció

szolgálatába. Rengeteg munka áll tehát

előttünk, ennek megfelelően a kutatás-fejlesztési

csapatunk is átalakulóban van,

jelenleg új struktúra felépítésén dolgozunk.

A jövőben még inkább támaszkodunk az

alkalmazott kutatásban és fejlesztésben

használt mérnöki erőforrásainkra, ennek

megfelelően több tíz-, de akár százfős

csapatban gondolkodunk. Ennek részeként

egyre inkább támaszkodunk külső partnereinkre,

elsősorban a szakirányú területen

előremutató eredményeket felmutató

egyetemekre.

CW: Légitársaságokkal nem folytatnak

kutatás-fejlesztési együttműködést?

Van ennek egyáltalán létjogosultsága?

SzK: Abszolút. Ha nem is klasszikus kutatás-fejlesztési

céllal, de szolgáltatásaink

minőségének folyamatos javítása és bővítése

érdekében dolgoztunk és dolgozunk

is együtt légitársaságokkal. Korábban

– magától értetődően – a Malév volt a stratégiai

partnerünk, az utóbbi években pedig

a Wizz Airrel alakítottunk ki viszonylag

szoros együttműködést. Erre jó példa a

CPDLC (Controller Pilot Data Link Communication),

vagyis az irányító és a pilóta közöt -

ti írásos alapú kommunikáció fejlesztése.

Az ehhez hasonló, közepes és nagy horderejű

újításainknál jellemzően a Wizz Air

támogatását kérjük a repülőgépen történő

tesztelésben. A fedélzeti és az irányítóközpont

közötti feladatmegosztás, az adatgyűjtés

vagy a kommunikáció javítására

irányuló projekteknél fontos a légitársasági

partner. Szükség esetén bármikor nyitottak

vagyunk ilyen jellegű együttműködésekre.

CW: Jóllehet nem köthető szorosan a

kutatás-fejlesztéshez, mégis a légiforgalmi

szolgáltató innovativitását jelzi

a szabad légtérhasználat gyakorlata.

Hol tartanak ezen a téren?

SzK: A HungaroControl 2015-ben, Európában

elsőként vezette be a magas

légtérben az úgynevezett Hungarian

Free Route Airspace-t (HUFRA), vagyis

az útvonalmentes szabad légteret. Utána

azon dolgoztunk, hogy ezt a megoldást a

Magyarországgal szomszédos országok

légterére is ki tudjuk terjeszteni, ezáltal

létrejöhessen egy olyan határokon átívelő,

nagyobb légtérblokk, amelyben a járatok a

számukra optimális, legrövidebb útvonalakon

közlekedhetnek. Következő lépésként,

2019-ben a bolgár és a román légi

navigációs szolgálattal közösen bevezettük

a három ország légterét lefedő forgalomszervezési

koncepciót, a SEE FRA-t

(South East Europe Free Route Airspace),

amelyhez 2021 januárjában Szlovákia is

csatlakozott. A délkelet-európai szabad

légtérhasználattal létrejött az egyik legnagyobb

európai, országokon átívelő szabad

légtér, amelynek köszönhetően a légitársaságok

akár 1300 kilométeren keresztül

nyílegyenes útvonalat tervezhetnek járataik

számára. Ennek egyrészt környezetvédelmi,

fenntarthatósági céljai vannak, másrészt a

koncepció jelentősen hozzájárul a légitársaságok

költségeinek csökkentéséhez is. A

Covid-járvány előtti forgalmat figyelembe

véve, a délkelet-európai szabad légtérhasználat

egy év alatt több millió mérfölddel

csökkentette a járatok által megtett út

hosszát a régió légterében. Ez egyúttal

10 ezer tonnával kevesebb üzemanyag-felhasználást

jelentett. Ezzel arányosan

csökkent a szén-dioxid-kibocsátás is.

Már folynak az egyeztetések arról, hogy

2022-ben Moldova, Lengyelország és

Litvánia is csatlakozzon a SEE FRA-hoz.

A későbbiekben pedig a legésszerűbb

megoldásnak az látszik, ha az Ausztriától

Észak-Macedóniáig tartó, a miénkkel

párhuzamosan kialakult FRA-val összeolvadunk.

Ezzel Közép-Kelet-Európa

légtere gyakorlatilag egy hatalmas Free

Route Airspace-szé válhat. Megjegyzem,

hogy a lengyel-német határtól nyugatra

egyetlen négyzetkilométernyi szabad

légtér sem működik a kontinensen. Ez

a rendkívül zsúfolt légterekben érthető

és indokolt, mindazonáltal Európában

másutt (például Spanyolországban és

Portugáliában) sem alakítottak ki ilyen

légtereket. Az európai légtér környezeti

terhelésének csökkentésére tett erőfeszítéseinket

egyébként több hazai

és nemzetközi díjjal is elismerték.

14 | | 2021.04.28.

INTERJÚ

Afokozódó kibertámadói aktivitás

kihívásaira reagálva az Antenna

Hungária magasabb szintre emelte

DDoS-védelmi szolgáltatását. A vállalkozások

és egyéb szervezetek számára

kínált szolgáltatás hatékony védelmet nyújt

napjaink egyik leggyakoribb IT-biztonsági

fenyegetése ellen. Gerlei Gyöngyvér kereskedelmi

és Árki Zsolt műszaki igazgatók

az Antenna Hungária IT-security szolgáltatásairól

nyilatkoztak lapunknak.

Computerworld: Mekkora és milyen

jellegű károkat okoznak világszerte a

DDoS-támadások?

Gerlei Gyöngyvér: A bevételszerzésre

irányuló leterheléses

támadások története az

1990-es évekig nyúlik vissza,

ám nem szakembereknek még

soha nem volt ilyen egyszerű

DDoS-zsarolóvá válniuk. Az

incidensek száma nálunk is

évről évre mintegy 20 százalékkal

emelkedik, a követelt

váltságdíj pedig ma már elérheti

a 20 Bitcoint (körülbelül

1 millió dollárt).

CW: Mit tudunk a támadókról és

szándékaikról?

GGy: A motiváció sokféle lehet. Lehetnek a

háttérben ideológiai konfliktusok, geopolitikai

viták, személyes bosszú vagy egyéb… A

magukat Fancy Bear, Cozy Bear és Lazarus

Group névvel azonosító csoportok különböző

szervezeteket zsarolnak a világ minden

táján. A NetScout megfigyelései szerint

szélesedik a támadói bázis és még fiatalabb

demográfiai csoport felé mozdul el. A

hagyományos célpontok, mint a szolgáltatók,

webáruházak, kiskereskedők, IT- és

szoftvercégek, pénzügyi szolgáltatók és

iparvállalatok mellett megjelent az egészségügy

és legújabban az oktatás is: a diákok

gyengén védett vagy teljesen védtelen

Védelem az éterben

A pandémia kezdete óta drámai mértékben nőtt a nagyméretű

terheléses támadások ereje és száma. A kiberbűnözők alkalmazkodnak

a helyzethez, kihasználják a járvány által teremtett lehetőségeket, és az

online kapcsolatok égető szükségességét.

Gerlei Gyöngyvér

kereskedelmi igazgató,

Antenna Hungária Zrt.

számítógépeire behatolva későbbi támadások

során használják fel azok erőforrásait.

CW: A kisebb vállalkozások is célkeresztbe

kerültek?

Árki Zsolt: A felgyorsult digitalizáció, az

otthoni munkavégzés, a digitális oktatás,

az online pénzügyi, gyógyászati ügyintézés

miatt a DDoS-támadások mind vonzóbbak a

kiberbűnözők számára, az ehhez szükséges

eszközkészlet fejlődése pedig megkönnyítette

a nagy volumenű és összetett támadások

kivitelezését. A jelentések szerint a

támadások intenzitása a 2020-as év vége

felé fokozódott, vagyis annak

kockázata, hogy ilyen támadásnak

esik áldozatul valamely

szervezet, valószínűleg soha

nem volt olyan nagy, mint

napjainkban.

Egyre gyakoribbak a DDoS

Ransom, vagyis zsaroló

DDoS-támadások. Ezek célkeresztjébe

olyan vállalatok is

kerülhetnek, amelyek számára

a gyártás leállása okoz anyagi

károkat. A támadók kihasználják

az ellátási lánc sebezhetőségét is,

amely során nem a jól védett nagyvállalatot

támadják, hanem a neki beszállító kisebb,

gyengébben védett partnerek rendszereit.

Az AH DDoS-védelmi szolgáltatását éppen

ezért már a kisebb szervezetek számára

is elérhetővé tettük.

CW: Milyen tanácsokat ad a

hazai piaci szereplőknek az

Antenna Hungária?

ÁZs: A pandémia kezdete

óta drámai mértékben nőtt a

kibertámadások száma. A hazai

vállalkozások is egyre nagyobb

eséllyel válhatnak támadási

célponttá, ezért a magas

hozzáadott értékkel rendelkező

IT-biztonsági szolgáltatásaink

Árki Zsolt

műszaki igazgató,

Antenna Hungária Zrt.

mellett új felületeken is nyitunk a piaci

szereplők felé. Az ahrt.hu oldalon megjelenő

cikkeink és a kibervédelmi trendekről,

biztonsági megoldásokról szóló díjmentes

májusi webináriumunk célja, hogy több

évtizedes tapasztalataink és szakértőink

tudásának megosztásával tovább emeljük a

piaci szereplők IT-biztonsági tudatosságát,

ami hozzásegítheti őket adataik, vagyonuk

védelmének kialakításához – home office

környezetben is.

CW: Az Antenna Hungária a 2017-es

vizes vb-re már kiépítette a DDoSvédelmet

mint annak távközlési

szolgáltatója. Miképpen modernizálták

azt?

ÁZs: A vizes vb rámutatott arra, hogy a

DDoS-védelmi szolgáltatás ma már elengedhetetlenül

fontos egy modern internetszolgáltató

életében. A rendezvény során

tapasztaltak bebizonyították, hogy egy jól

skálázott rendszer bármely üzletkritikus

szolgáltatást képes hatékonyan megvédeni

a váratlan eseményekkel szemben. Az év

elején a szolgáltatást új műszaki alapokra

helyeztük; modern, hatékonyan üzemeltethető

rendszerre tértünk át. Ügyfeleink

saját kezelőfelületen menedzselhetik

és monitorozhatják a szolgáltatásukat,

figyelhetik hálózati forgalmukat, megtekinthetik

az esetleges támadások adatait,

statisztikáit is. Rendszeresen teszteljük

az ügyfél beállításait, mert az optimális

beállítások nagyban növelik a

védelem hatékonyságát. Szakértői

konzultációt biztosítunk

a kezdeti beállításokhoz, ami a

rendszer öntanuló beállításai

mellett tovább növeli a védelem

hatékonyságát, és a konzultációs

lehetőséget fenntartjuk

a teljes szolgáltatási időszak

alatt, hogy legyen lehetőség az

egyeztetésekre, a finomhangolások

elvégzésére.

2021.04.28. | | 15

KIS

ENDRE

ADATTUDOMÁNY / BUDAPEST ML FÓRUM

Gaudi és a gépi tanulás

Moore törvényét is felülírja a tempó, amelyet a gépi tanulás

számításigénye diktál a hardverszállítóknak. A szoftvercégek eközben

szintetikus adatokkal demokratizálnák a mesterséges intelligenciát.

Trendek az első Budapest ML Fórumról.

Mesterséges intelligenciával (AI) találkozunk

mindenütt, a magánéletben és a munka

világában egyaránt, és ma már aligha

ütközik meg ezen bárki, akiben ez egyáltalán tudatosul.

A technológia egyre újabb, egészen meglepő

használati eseteire azonban naponta rácsodálkozhatunk,

mondta Arató Bence, a BI Consulting

ügyvezető igazgatója a Budapest ML Fórumon, a

cég első alkalommal megrendezett, kimondottan

gépi tanulásra (machine learning) és adattudományra

(data science) szakosodott online konferenciáján.

Két startup, az Authentic Artists és az Alyce

példájával illusztrálta előadásában az ügyvezető,

hogy a lehetőségek messze túlmutatnak az ügyfélszolgálati

csevegőrobotok készítésén vagy az ügyfélkör

szegmentálásán dolgozó marketingesek támogatásán.

Előbbi vállalat virtuális zenészeket, lemezlovasokat

fejleszt, „akik” a tervek szerint emberi

előadóművészek társaságában lépnek majd

porondra. Az Alyce pedig egészen eredeti réspiacot

fedezett fel magának, mivel a céges ajándékozás

feladatát teszi könnyebbé AI-támogatással.

Ömlik a pénz

A kockázati tőke ennek megfelelően ömlik a

mesterséges intelligenciára és gépi tanulásra

építő startup cégekbe. Az Alyce eredeti megoldása

például 30 millió dollár befektetői bizalmat gerjesztett.

A Statista legfrissebb összesítése szerint

az AI-startupokba áramló befektetések a múlt

év első felében a 16 milliárd dollárt közelítették:

2020 első negyedében 8,5, a másodikban pedig

mintegy 7,2 milliárd dollárra rúgtak világszinten.

Idén márciusban egyedül a Feedzai mesterséges

intelligenciára építő fintech startup 200 millió

dollárt vonzott, de ebben a hónapban további nyolc

feltörekvő AI-cég egyenként 10–70 millió dolláros

tőkeinjekciójáról röppent fel hír.

Más szóval az AI/ML-szektor szépreményű

szereplői havonta tucatszám kapnak több tíz- vagy

százmilliós befektetést, és a pénz beáramlása a

Statista szerint a 2017-es ugrás (éves szinten 17,8

milliárd dollár) óta mind nagyobb méretet ölt.

Tükrözik ezt a cégfelvásárlások is, a CB Insights

idősoros áttekintése szerint a milliárd dollárnál

nagyobb értékű akvizíciók száma 2018 óta gyorsan

nő, tavaly már hat ilyen exitet is tető alá hoztak a

felek. Gyakran a nagy technológiai cégek, például

az Amazon, az Apple, a Facebook, a Google és a

Microsoft vásárolnak – tavaly mindegyikük vett

legalább egy AI-céget –, amelyek eleve AI, ML és

data science szakemberek százait, ezreit foglalkoztatják.

A Microsoft például idén áprilisban, napokkal

a konferencia előtt fizetett 19,7 milliárd dollárt

az egészségügyre optimalizált beszédfelismerő

technológiájáról ismert Nuance-ért, így ez lett eddigi

második legnagyobb akvizíciója.

Mindez ismételten a fejlődés száguldó tempójára,

valamint arra hívja fel figyelmünket, hogy a szállítók,

szolgáltatók milyen hatalmas jelentőséget tulajdonítanak

az elég nehezen különválasztható mesterséges

intelligenciának és gépi tanulásnak.

Grace: az NVIDIA első Arm-alapú adatközponti CPU-ja

Alternatívák feldolgozásra

A mesterséges intelligencia már ma is elképesztő

teljesítményre képes, és napról napra okosabb, az

igazán versenyképes AI-modellek tanítása azonban

rendkívül adatintenzív és erőforrás-igényes feladat.

Az OpenAI adatai szerint az AI-rendszerek tanítására

fordított napok száma – ha másodpercenként

1 petaflops feldolgozási teljesítményt, azaz 10 15

16 | | 2021.04.28.

SPORTFOGADÁS

SZERENCSEJÁTÉK

E-SPORT FAN VAGY?

Az e-sport robbanásszerűen növekvő népszerűségéhez képest még mindig meglepően kevés

naprakész és hiteles információ olvasható róla magyar nyelven. 2021 áprilisától azonban

megváltozott a helyzet: a www.tippmixpro.hu/e-sport oldalon a Szerencsejáték Zrt. egyedülállóan

gazdag és színes tartalmat kínál a gamertársadalom és a téma iránt érdeklődő sportfogadók

számára.

E-sport rajongóknak és a sportfogadás

szerelmeseinek szentelt oldallal

jelentkezett a Szerencsejáték

Zrt. Az oldal exkluzív és naprakész tartalmakat

nyújt, valamint teljes körű információs

és szakmai hátteret biztosít a fogadók

számára a sportággal és a bajnokságokkal

kapcsolatban, amelyek magyar nyelven

kizárólag ezen a felületen érhetőek el. A

Szerencsejáték Zrt. az e-sport fogadás

szolgáltatás során is kiemelt figyelmet

fordít a felelős játékos tudatosság erősítésére,

ami az új oldal tartalmában

is érvényesül.

E-sport fogadás

Magyarországon

2020 augusztusában a Szerencsejáték Zrt.

lottózóiban és online felületén egyaránt

elérhetővé vált az e-sport fogadás. A termék

sikere a nemzeti lottótársaság minden

várakozását felülmúlta, hiszen jelenleg a

6. legnépszerűbb piac a közel 50 sportágat

tartalmazó sportfogadási palettán.

Ezért a társaság a tippmixpro.hu-n

belül létrehozott

egy kifejezetten

e-sportoknak dedikált aloldalt,

ahol a fogadások

megkötése mellett érdekességeket

is olvashatnak

a látogatók a gamingvilág múltjáról, jelenéről

és jövőjéről.

Milyen e-sportokra

lehet jelenleg fogadni

a Szerencsejáték Zrt.

kínálatában?

Jelenleg 11 klasszikus e-sport videójátékra,

valamint 3 sportszimulációra f ogadhatnak a

játékosok. Ezek az alábbiak:

► Counter Strike: Global Offensive

► Dota 2

► League of Legends

► Call of Duty

► Overwatch

► Rainbow 6: Siege

► Starcraft II

► Arena of Valor

► King of Glory

► Hearthstone

► Rocket League

► FIFA21

► NBA 2K21

► NHL 2K21

Hogyan épül fel a

Tippmixpro e-sport

fogadásokkal foglalkozó

aloldala?

Az oldal egyszerre kínál érdekes és releváns

információkat a tapasztalt játékosoknak,

az e-spor t rajongóinak és a témával még

csak ismerkedőknek: megkönnyíti tájékozódásukat,

tanítja, és releváns, hiteles

információkkal látja el őket, legyen szó egy

adott játékról vagy iparági hírekről. Ennek

jegyében az oldalon az E-sport Szótár, a

Tudtad-e?, a Latolgató és Magazin rovat,

valamint a GYIK várja a látogatókat, mindig

aktuális tartalommal.

E-sport szótár, nem csak e-sportolóknak

– A gamingvilág sajátos nyelvezete

visszaköszön az e-sport játékokban, sőt

még a fogadási tételekben is. Ebben a

„Baron Nashoroktól” és „first bloodoktól”

hemzsegő világban nyújthat segítség et a

szótár.

Tudtad-e? – A gaming és e-sport világának

elmúlt 60 évében rengeteg izgalmas

esemény történt. Több millió mérkőzést

játszottak le, több ezer versenyt szerveztek

világszerte, legendák születtek és buktak

el. Meglepő eredmények, történelmi tettek,

őrült rekordok és különös statisztikák

várnak minden érdeklődőt ebben a rovatban.

GYIK, gyakori kérdések és válaszok – Az

e-sport játékokhoz, valamint a fogadásokhoz

kapcsolódó leggyakrabban felmerülő

kérdésekre itt minden választ megtalálnak

az érdeklődők.

Latolgató és magazincikkek – A legizgalmasabb

összecsapásokra külön latolgató

cikkek készülnek, amelyekben a

kiemelt mérkő zések hátteréről lehet többet

megtudni. Milyen formában érkeznek

a csapatok a meccsre? Mit játszottak

egymással előzőleg? Általában milyen

stílusban támadnak? A latolgatóból ezek

mind kiderülnek. A magazinos tartalmak

ligákat, csapatokat, kiemelkedő játékosokat

mutatnak be, akik az e-sportban megkerülhetetlen

szerepet töltenek be.

Kíváncsivá tettünk? Kattints a www.

tippmixpro.hu/e-sport oldalra és lépj be

az e-sport világába a Tippmixprón, hogy

garantáltan ne maradj le a legfrissebb

e-sporttal kapcsolatos hírekről.

2021.04.28. | | 17

ADATTUDOMÁNY / BUDAPEST ML FÓRUM

műveletet veszünk alapul – 3,4 havonta

megduplázódik. Komoly kérdéseket vet fel

ez egyrészt az ilyen munkaterheléseket

futtató rendszerek energiafogyasztását

és szénlábnyomát, másrészt a versenyt

korlátozó hatását tekintve, mondta Arató

Bence. A mind jobb AI-modellek gyorsabb

tanításához szükséges költségeket ugyanis

egyre kevesebb szervezet engedheti meg

magának.

Szerencsére a hardvergyártók nem nézik

tétlenül ezt a trendet, és egyre újabb célprocesszorokkal

lépnek piacra, amelyek

kisebb energiafogyasztás mellett nagyobb

teljesítményt adnak az AI-modellek tanításához.

Úgy tűnik, ezek az alternatív

feldolgozó egységek még Moore törvényét

is felülírják, amely szerint a CPU-k teljesítménye

24 havonta duplázódott meg, azaz

évente mintegy 40 százalékkal nőtt. De

míg ez a tempó mára 30 százalék körülire

Gaudi: az Intelhez tartozó Habana Labs AI-processzora

lassult, addig az arc- és beszédfelismeréshez,

és más mesterségesintelligenciaalkalmazásokhoz

használt SoC-ok (egylapkás

rendszerek) teljesítménye évente

több mint 100 százalékkal nő.

Az NVIDIA áprilisban jelentette be első

adatközponti processzorát, a Grace-t, és

azt ígéri, hogy az Arm processzormagokat

tartalmazó feldolgozó egység tízszeres

teljesítményt fog adni a legnagyobb és

legösszetettebb AI- és HPC-munkaterhelések

futtatásához.

Kétmilliárd dollár körüli áron vásárolta

fel az Intel 2019 decemberében az izraeli

Habana Labs nevű céget, amely a programozható

mélytanuláshoz készít gyorsítókat.

Az Amazon Web Services EC2 virtuális

szerverei az idei év kezdetétől a Habana

legfeljebb nyolc darab Gaudi gyorsítójával

konfigurálva ár és teljesítmény akár 40

százalékkal jobb arányát kínálják a – többek

között gépi látáshoz és természetes nyelvi

feldolgozáshoz használt – nagy AI-modellek

tanításához, jelentette be a felhőszolgáltató.

A Habana másik célprocesszora a Goya,

amely a tanított modelleket futtató, aktuális

adatokból következtető AI-rendszerek teljesítményét

és hatékonyságát fokozza.

Felhőjében, saját TPU processzorain a

Google is kínál az AWS EC2–Gaudi pároshoz

hasonló megoldást, a Microsoft Azure pedig

a Graphcore IPU-jaival gyorsítja a gépi tanulást.

Az Intel becslése szerint egyébként az

AI-szilícium piaca 2024-re 25 milliárd dollár

fölé fog nőni, és ennek több mint 10 milliárd

dolláros szelete az adatközpontokba szánt

speciális processzoroké lesz.

Szintetikus adatok,

valódi veszélyek

A mégoly különleges hardver azonban

csupán félkarú óriás lenne szoftver nélkül. A

Gartner friss mágikus négyzete (2021 Magic

Quadrant for Data Science and Machine

Learning Platforms) jól tükrözi, hogy a

vállalati data science- és ML-platformok

piacán egyrészt bővül a szállítók mezőnye,

másrészt a szereplők folyamatosan helyezkednek.

Arató Bence kiemelte, hogy az

elemző által piacvezetők közé sorolt SAS és

IBM platform valamelyike a hazai felhasználói

tábort alkotó nagyvállalatok szinte

mindegyikénél megtalálható, jellemzően

további, nyílt forráskódú szoftverek társaságában.

A nagy AI/ML-fejlesztő hármas,

az AWS, a Google és a Microsoft vállalati

platformját a Gartner a jövőbe mutató,

ígéretes megoldások között tartja számon,

a réspiaci szereplők között pedig olyan száll

ítók jönnek fel, mint a Cloudera vagy a

felénk ebben a minőségében még kevéssé

ismert Alibaba és Samsung.

Minthogy a gépi tanulás költségterheinek

enyhítésére a vállalatok egyre inkább

a nyilvános felhőben keresnek megoldást,

a szolgáltatók nemcsak hardvererőforrásokat,

hanem kész AI-modelleket is

kínálnak nyílt API-kon keresztül. Ilyen

többek között a tavaly nyáron bejelentett

GPT-3, az OpenAI harmadik generációs

autoregresszív nyelvi modellje, amely az

emberi írás minőségét idéző szöveges

tartalmat állít elő. A GPT-3 kapacitása

tízszer akkora (175 milliárd ML-paramé -

ter), mint a korábbi legnagyobb modellé,

a Microsoft által jegyzett Turing NLG-é

volt. A redmondiak tavaly szeptemberben

kizárólagos használatra licencelték is a

GPT-3-at, de ez a forráskódhoz ad exkluzív

hozzáférést, a modell nyílt API-n keresztül

továbbra is elérhető.

Izgalmas feljövő terület az MLOps,

melynek startup-szereplői az AI-modellek

vállalati felhasználásához, éles működtetéséhez

és monitorozásához adnak zömmel

nyílt forráskódú eszközöket. Minthogy

a gépi tanulás szélesebb térhódítását a

modellek tanításához szükséges nagy

adatmennyiség hiánya is hátráltathatja, a

szállítók egy másik csoportja szintetikus

adatokkal igyekszik demokratizálni, hozzáférhetőbbé

tenni a mesterséges intelligenciát,

illetve segíteni a modellek tanítását,

ha a vállalat a törvényi megfelelés miatt

meglévő adatait nem használhatja erre a

célra. Egészen új terület ez is, de hamar

megmozgatta a befektetők képzeletét, a

startupok több millió dolláros tőkeinjekciókat

kapnak, mondta Arató Bence. Fel -

hívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy

a szintetikus adatok nagyon is valódi

hibákhoz vezethetnek.

A MIT kutatói márciusban tették

közzé például, hogy az ML-kutatásokban

leggyakrabban használt 10 tesztadatkészletben

3,4 százalékos átlagos címkézési

hibaarányt állapítottak meg. A

mesterséges intelligenciát többek között

elfogulttá tevő tévesztések aránya

azonban a QuickDraw tesztadatkészletben

elérte a 10 százalékot.

18 | | 2021.04.28.

PIACELEMZÉS / IDC

KIS

ENDRE

Belendül a blokklánc

Ötven százalék felett bővülhet idén a blokklánc-technológia piaca, és lendülete

a következő három évben sem fog lankadni az IDC előrejelzése szerint.

Legkeresettebbek a transzparenciát, követhetőséget erősítő vállalati megoldások

lesznek, de a kriptopénzek is egyre komolyabb érdeklődést keltenek.

Blokkláncon alapuló megoldásokra

idén közel 6,6 milliárd dollárt

költenek majd a vállalatok világszinten,

ami a tavalyi piacmérethez képest

több mint 50 százalékos bővülést ígér. Az

International Data Corporation (IDC) most

közreadott kalauza (Worldwide Blockchain

Spending Guide, 2021) szerint ez a tempó

kitart az évtized közepéig, ezért az elemző

2020–2024 között évente átlagosan 48

százalékos növekedésre számít. Az előrejelzési

időszak végére a piac mérete így

megközelíti majd a 19 milliárd dollárt.

– Fontos időszak ez a blokkláncpiacon,

mert a vállalatok minden régióban és

iparágban növelik a technológiára fordított

költésüket, mondta James Wester, az IDC

kutatási igazgatója. – A járványhelyzetben

bebizonyosodott, hogy állóképesebb és

átláthatóbb ellátási láncokra, egészségügyi

ellátásra, pénzügyi szolgáltatásokra

és még sok minden másra van szükségünk,

amit a blokklánc-technológiával

megvalósíthatnak a szervezetek. Figyelemreméltó

fejlemény továbbá, hogy a

vállalatok, a pénzügyi intézmények, de

még a kormányzatok is komoly érdeklődést

mutatnak és beruháznak olyan

területeken, amelyeket korábban bizonyos

fenntartással kezeltek. Ide sorolhatók

például a kriptopénzek, a digitális

eszközök, a központi bankok digitális

pénznemei, a stabilérmék (kriptopénzek,

amelyek értékét más eszközhöz, például

amerikai dollárhoz vagy az aranyhoz kötik,

ilyen többek között a Tether), valamint a

decentralizált finanszírozás.

A beruházási hullám nagyon rövid idő

alatt hatalmas hatást gyakorol mindenre

– a kereskedelemtől kezdve a pénzügyi

szolgáltatásokon át a tőkepiacokig –,

mondta az elemző.

Kavarásmentes kifizetések

Blokkláncra a bankok fordítanak

legtöbbet, idén a teljes költés közel 30

százalékát a szektor szereplői jegyzik

Használati eset

Blokklánc: a legnépszerűbb használati esetek, 2020–2024

Határokon átnyúló kifizetések és

elszámolások

Tételek származási helyének és

eredetiségének ellenőrzése

Kereskedelemfinanszírozás és kereskedés

utáni tranzakció-elszámolások

Eszköz- és árukezelés

Azonosságkezelés

Egyéb

majd, és tortaszeletük – az enyhe méretvesztés

ellenére – az előrejelzési időszak

végéig a legnagyobb marad a piacon. A

pénz- és hitelintézetek körében a határokon

átnyúló kifizetések és elszámolások

kezelése lesz a blokklánc – egészen

pontosan az elosztott főkönyvi technológia

(DLT) – legelterjedtebb felhasználása

(lásd az ábrát).

A dobogó második fokán a folyamatés

a diszkrét gyártás osztozik, együttes

költésükkel a piac több mint 20 százalékát

adják. A gyártóiparban az ellátási

láncokban mozgó termékek, tételek

származási helyének és eredetiségének

ellenőrzése a DLT vezető felhasználási

területe. A nagy költők listáján a harmadik

helyen álló pénzügyi szolgáltatások után

a kereskedelem és a biztosítás következik

– ezek az iparágak is a kifizetések

és a termékek követésére használják

leginkább a blokkláncot. Az IDC szerint az

előrejelzési időszakban a professzionális

szolgáltatók növelik majd leggyorsabb

ütemben, évente átlagosan 56 százalékkal

DLT-költésüket, de a központi és helyi

kormányzatok (53,3 százalék) és az egészségügy

(52,7 százalék) beruházási kedve is

hasonló ütemben fokozódhat.

Mostanra a sikeres próbaprojektek és

bevezetések sora egyértelműen igazolta a

0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50

Százalék

Forrás: IDC, 2021

technológia létjogosultságát, a blokklánc

további térhódításához azonban együttműködésre

is szükség lesz, véli az elemző.

Az értékláncok minden szereplőjének a

hálózat tagjává kell válnia ugyanis ahhoz,

hogy a transzparencia kiteljesedjen.

Súlyos szolgáltatások

Technológiát tekintve a szervezetek blokkláncköltésük

több mint kétharmadát informatikai

és üzleti szolgáltatásokra fordítják

majd 2024-ig, ámbár a mérleg kicsit az

előbbiek felé billen. A szoftverplatformok

részesedése viszont – amely már jelenleg

is a második legnagyobb szelet ezen a

piacon – a legnagyobb lendülettel, évente

átlagosan 52,9 százalékkal fog nőni az

előrejelzési időszak végéig.

Közel 2,6 milliárd dolláros idei költésével

az Egyesült Államok a világ legnagyobb

blokkláncpiaca, amelyet tisztes

távolságból Nyugat-Európa (1,6 milliárd

dollár) és Kína (777 millió dollár) követ. Az

IDC kilenc földrajzi régióra tagolt költési

kalauza azonban a világ minden térségében

a beruházások gyors ütemű bővülésére

számít. A tempót eszerint 2024-ig

Kína diktálja majd évente átlagosan 54,6

százalékos növekedéssel, amit Közép- és

Kelet-Európa a maga 50 százalékával

szorosan követhet.

2021.04.28. | | 19

MÓRAY

GÁBOR

AI / BEVEZETÉS ELŐTT

Rövid pórázon tartott

mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia már ott kopogtat a vállalatok ajtaján.

De nemcsak hatékonyságnövelést hoz magával, hanem rengeteg etikai

és adatkezelési problémát is. Ne hagyjuk felügyelet nélkül!

A

mesterséges intelligencia (AI)

szabályozása számos nagyvállalati

területet érint. Az adatbiztonság, az

algoritmusok részrehajlás-mentessége,

a megfelelés a törvényi feltételeknek és

az etikus működés biztosítása komoly

odafigyelést igényel, amit csak megfelelő

felügyeleti rendszer kialakításával tudunk

biztosítani. Nem szabad az informatikai

vagy biztonsági szinten megrekedni: a

szabályozási kérdések rendezése a cég

legfelső vezetését is érinti.

Különleges területnek számít az egészségügy.

Itt az AI-modelleknek szigorú

ellenőrzésen kell átesniük, ámbár más

iparágakban is léteznek komoly megfelelési

szabályok, amelyek megsértése

súlyos erkölcsi-anyagi veszteséggel jár.

A vezetőségnek át kell gondolnia, milyen

kockázatot vállal a mesterségesintelligencia-eszközök

bevezetésével.

Természetesen nem minden cégnek

kell minden területen saját AI-irányítási-ellenőrzési

stratégiát kidolgoznia, ez

inkább a nagyobb cégek feladata lesz. De

így vagy úgy, előbb-utóbb minden szervezetnél

felbukkannak az AI-technológiák,

ha másképpen nem, az általuk használt,

külső fejlesztésű eszközökbe, szolgáltatásokba

ágyazódva. Megfelelő felügyelet

nélkül pedig a mesterséges intelligencia

súlyos károkat okozhat az üzleti működésben,

megsértheti az adatvédelmi

törvényeket, az iparági szabályozásokat,

és rossz színben tüntetheti fel a céget.

Mely szempontokat érdemes megfontolniuk

az előrelátó vállalkozásoknak az

AI-projektek indítása előtt?

Harag és elfogultság nélkül

Kevés terület vet fel annyi etikai kérdést,

mint az arc- és alakfelismerés, amely

hatalmas lehetőségeket nyújt a visszaélésszerű

használatra. Nem véletlen,

hogy azok a cégek, amelyek ilyen technológiákat

kínálnak, általában kerülik a

nyilvánosságot, és olykor még saját alkalmazottaik

előtt sem teljesen őszinték. A

technológia hihetetlen előnyöket kínál: a

mai járványos időkben például segíthet

azonosítani a maszkviselés szabályait

felrúgó személyeket, vagy mozgás, viselkedés

alapján kiszúrhatja a tömegben a

potenciális merénylőket.

Egyik fő veszélye az arcfelismerési

technológiáknak az algoritmikus torzításokban

rejlik. A mesterséges intelligencia

betanításához használt adatkészletek

hagyományosan nem reprezentatívak,

túlsúlyban vannak bennük a fehér férfiak.

Bár a szakma tisztában van ezekkel az

eltérésekkel, korrekciójuk sok munkát és

odafigyelést igényel.

Például a fegyverviselést figyelő alkalmazások

működéséhez elengedhetetlen,

hogy a betanításhoz használt adathalmaz

felépítésekor a fejlesztők tudatosan is a

különböző előítéletek ellen dolgozzanak,

hiszen a tömegben felbukkanó fegyveres

megbízható detektálása a szó szoros

értelmében élet-halál kérdése. De ha a

hiányos adatkészletek nem feltétlenül

vezetnek is tragédiákhoz, működési

vagy pénzügyi veszteséget okozhatnak a

cégnek, amelyik a hibájuk miatt nem tud

megfelelni a jogi előírásoknak.

Áttekinthető modellek

Azok a vállalkozások, amelyek a mesterséges

intelligencia használatával kívánják

javítani működésüket, hamarosan ráébrednek,

hogy jó és megbízható információs

architektúra nélkül nincs megbízhatóan

működő AI. Másképp fogalmazva: megbízható

modellek csak helyes adatokra

épülhetnek. A hatékony, megbízható

adatkezelés viszont magában foglalja

a biztonsági, ellenőrzési, adatvédelmi,

megfelelési és etikai kérdések rendezését.

A cégnek minden kis adatmorzsáról

tudnia kell, hol tárolják, mire használták

és tervezik használni, megfelel-e az

előírásoknak, mentes-e a torzításoktól.

Az adatok mellett az AI-modellek és

-eredmények felügyeletét is ki kell alakítani,

ami teljesen újszerű feladatot ró a

vállalatokra, és a nagy cégeknél ebbe

a munkába az AI- és adattudóscsapat

mellett a vezetőséget is be kell vonni.

Sokféleképpen épülhet be az AI egy cég

munkájába. Az igények előrejelzésével

javíthatja annak alkupozícióit, a szállítást

végző járművek útvonalának és menetrendjének

hatékony megtervezésével időt

és üzemanyagköltséget takaríthat meg,

segítheti a versenyképes árak kikalkulálását.

Ám ahhoz, hogy képességeit teljes

mértékben kibontakoztathassa, torzulásmentes

modellekre és algoritmusokra

van szükség, amit viszont csak folyamatos

ellenőrzéssel lehet elérni.

Különösen kritikus kérdés az AI-modellek

pontossága az egészségügyi rend-

20 | | 2021.04.28.

AI / BEVEZETÉS ELŐTT

szerben, hiszen életek múlhatnak rajta, de

ugyanilyen fontos az átláthatóság, illetve

az adatok ellenőrizhetősége is. Ezért

több szolgáltató nyílt forráskódú Python

csomagot használ, amely megkönnyíti a

gépi tanulási modellek tisztaságának és

hitelességének ellenőrzését. Az AI-modellek

átláthatósága erősíti a végfelhasználók

bizalmát, egyúttal a szükséges

javítások elvégzését is egyszerűbbé teszi.

Etikus intelligencia

Sokan a törvényhozóktól várják, hogy

gondoskodjanak a mesterséges intelligencia

tisztességes, etikus használatáról.

Csakhogy a technológia olyan gazdagon

rétegzett, a fejlődése annyira gyors, hogy

ezzel semmilyen szabályozó testület nem

tud lépést tartani. A gépi tanulási algoritmusok

alkotóira vár a feladat, hogy etikus

célokat és értékeket fogalmazzanak meg

– még akkor is, ha ennek érdekében

bizonyos előnyökről le kell mondaniuk,

hogy inkább az óvatosság, a túlbiztosítás

felé tévedjenek.

Egyre világosabban körvonalazódik

az AI használatával ismerkedő vállalatok

számára, hogy a technológia etikai

veszélyekkel jár. Egyelőre még kevés cég

rendelkezik olyan világos etikai kódexszel,

amit a mesterségesintelligencia-projektekre,

az adatforrásokra és a technológia

használatára alkalmazhatna. Pedig erre

mindinkább szükség lesz: a vállalkozásoknak

ki kell dolgozniuk egy olyan

erőteljes, kodifikált keretrendszert, amely

kapaszkodókat nyújt a felmerülő kérdések

kezelésében.

Irányadó lehet azon cégek stratégiája,

amelyek arra törekednek, hogy minimálisra

csökkentsék a lehetséges (nem csak

AI-val kapcsolatos), etikai természetű

gondok kockázatát, és ezért a létszámcsökkentéssel

szemben elsőbbséget

adnak azoknak a projekteknek, amelyek

a szolgáltatásokat és a fogyasztók támogatását

javítják. Egy jól működő vállalkozásnál

ugyanis nem a technológia, hanem

a dolgozók vannak a középpontban, és

a jól megválasztott AI-projekteknek is

ezt a szemléletet kell tükrözniük. Nem

az a lényeg, hogy a mesterséges intelligencia

alkalmazása után humán munkaerőtől

lehessen megszabadulni, hanem

hogy javuljanak a munkakörülmények,

és például a képfelismerési technológiák

segítsenek megelőzni az üzemi

baleseteket.

…így vagy úgy, előbbutóbb

minden szervezetnél

felbukkannak az

AI-technológiák, ha

másképpen nem, az

általuk használt, külső

fejlesztésű eszközökbe,

szolgáltatásokba ágyazódva.

Régi receptek újragondolva

Az AI-felügyeleti és -irányítási megoldások

voltaképpen nem teljesen újak az

informatikai vezetők számára. A szoftverek

és az algoritmusok fejlesztési elvei

már vagy negyedszázada ismertek – ami

új, az a fokozott adatsebesség és feldolgozási

teljesítmény, illetve a tanulási

algoritmusok megjelenése. Ugyanis az

AI-rendszerek soha nem látott méretű

adathalmazokkal dolgoznak, és a digitalizáció

miatt ezek az adatok sokféle

forrásból (webhelyek, hálózati érzékelők,

IoT-eszközök stb.) érkeznek, mégpedig

olyan sebességgel, amire korábban aligha

volt példa.

Hála a szinte korlátlanul bővíthető

felhőalapú erőforrásoknak, drámaian

felgyorsult az adatok feldolgozása is.

Végül szintén különbséget jelent az intelligens

rendszerek visszacsatolásos jellege:

az AI lényegében munka közben tanul,

és ez a tanulás olyan váratlan irányokba

viheti el, amire – pusztán a változás sebessége

miatt – az emberek nem tudnak

reagálni.

A korábbi időszakokból megörökölt

irányítási, felügyeleti modellek tehát

felülvizsgálatra szorulnak, de nem az

alapelveken kell változtatni, csupán

hozzá kell igazítani azokat a megváltozott

körülményekhez.

Eddig, és ne tovább!

Mindez a gyakorlatban annyit jelent, hogy

a fejlesztőknek automatikus védelmet

kell beépíteniük az AI-rendszerekbe. Ha

például egy modell előrejelzési pontossága

eltér egy megadott értéktartománytól,

vagy más szempontból mutat

hiányosságokat, a rendszer jelzi, hogy

ideje beavatkozni. Hasonlóképpen, ha a

rendszerbe beérkező adatok többé nem

tükrözik a kívánt tulajdonságokat, ugyancsak

szükségessé válik a beavatkozás:

érdemes újraértékelni az adatforrásokat,

avagy olyan modellre váltani, amely

jobban illeszkedik a befutó adatokhoz.

Vannak más megoldások is az AI-rendszerek

monitorozására. Hasznos technika

lehet a végső ajánlások tesztelése, és ma

már léteznek olyan eszközök is – a Google

és a Microsoft egyaránt rendelkezik ilyenekkel

–, amelyek a modellek elfogulatlanságát

ellenőrzik.

Végül minden jó AI-felügyelő program

alapvető tulajdonsága az elszámoltathatóság:

ismerni kell, hogy ki működteti,

és ki az, aki az esetleges hibákért felelősséget

vállal. Azok a vállalkozások,

amelyek nem tisztázzák ezeket a kérdéseket,

komoly kockázatnak teszik ki

magukat.

A mesterséges intelligencia nagyszerű

eszköz – de szüksége van az irányításra és

a felügyeletre. Ne engedjük elszabadulni,

mert a számlát nekünk kell állnunk!

2021.04.28. | | 21

MÓRAY

GÁBOR

ERP / BEVEZETÉS

Hibát hibára halmozva

Az ERP-megoldások a vállalati működés hatékonyságának jelentős javulását

ígérik. Ám ha megtervezésük során nem tartunk be néhány alapszabályt, kidobott

pénznek bizonyulnak.

Előrejelzések szerint 2021 a vállalatirányítási

rendszerek (Enterprise

Resource Planning, ERP) nagy

éve lesz. A koronavírus-járvány teljesen

felülírta a korábban kidolgozott digitális

átalakulási terveket, most viszont a pandémiából

lábadozó vállalkozások teljes

erővel vethetik bele magukat az újratervezésbe

és a működés újragondolásába. Az

IDC elemzése szerint a Covid-19-járvány

az ERP-piacon is komoly változásokat

hozott: a cégek a saját bőrükön tapasztalhatták

meg, milyen fontos, hogy modern,

felhőalapú ERP-rendszerekkel digitalizálják

üzleti folyamataikat.

Idén 7 százalékos növekedés várható a

globális ERP-piacon. A fejlődés fő motorjai

a közepes méretű vállalkozások lesznek,

melyek körében egyre nagyobb igény mutatkozik

az SaaS-alapú ERP-megoldásokra.

Ám mielőtt fejest ugranánk egy kecsegtető

ERP-projektbe, nem árt megismerkednünk

azokkal a hibákkal, amelyeket a fejlesztés,

illetve beruházás során elkövethetünk.

Nézzük, mik azok a leggyakoribb csapdák,

amelyek akkor leselkednek ránk, amikor

bevezetjük első ERP-rendszerünket, illetve

bővítjük a meglévőt, avagy új ERP-megoldást

választunk a régi helyett, esetleg

a helyben telepített megoldásról felhősre

váltunk át!

lehetőségekhez juttatja a céget. Ez azt

jelenti, hogy az üzleti vezetőknek már az

első pillanattól fogva részt kell venniük a

fejlesztési folyamatban: nekik kell kijelölniük

az irányt és a célokat, és meghatározni

azokat a területeket, amelyeken a legnagyobb

előrelépést szeretnék a projekttől.

Az informatikai vezetőknek persze nem

feltétlenül kell rábólintaniuk valamennyi

elképzelésre: szakértelmükkel korrigálhatják

az irányokat, és hozzásegíthetik

a céget ahhoz, hogy az álmok egy része

teljesüljön az ERP-technológia jóvoltából.

Súlyos hiba, ha az ERP fejlesztését

csupán egy szokásos informatikai projektnek

tekintjük: a tapasztalatok szerint valódi

sikerre csak akkor számíthatunk, ha a

megoldást a cég teljes működését átfogó

üzleti fejlesztési programba ágyazzuk.

hogy átfogó elemzésnek vessék alá üzleti

architektúrájukat, és a folyamatok újratervezésével

új szintre emeljék a vállalati integrációt.

Az új ERP-rendszernek végső

soron azt a módot is meg kell változtatnia,

ahogy a kapcsolódó folyamatok működnek:

hatása a szervezet egészét érinti, és ennek

kezelésére érdemes előre felkészülni.

Nyilván nem szeretnénk, ha az ERP-projekt

lezárása után üzleti felhasználóink arról

panaszkodnának, hogy minden másképp

néz ki, és az adatok újfajta megjelenési

módjával nem tudnak mit kezdeni. A projekt

elkapkodása végső soron a hatékonyságot

veszélyezteti – ne essünk ebbe a hibába!

Elnyúlik a tervezés: Ugyanakkor az sem

jó, ha túl sokáig pepecselünk az előkészítéssel:

azok a cégek, amelyek minden

Rossz kézbe kerül a volán: Ha ERP-projektünket

az informatikai főnök vezérli,

máris hibát követtünk el. Az IT-vezetők

teljes mértékben kompetensek lehetnek

abban az esetben, ha tovább kell fejleszteni

a meglévő ERP-t, mert például a jelenlegi

változatot nem támogatja többé a fejlesztő,

illetve SaaS-megoldásra kell váltani, hogy

a cég spórolhasson azon munkatársak fizetésén,

akik a rendszert kezelik, ellenőrzik.

De egy ERP-projektet sosem szabad teljes

mértékben az informatikusokra bízni: az

irányítás a cég üzleti működéséért felelős

vezető dolga.

Az ERP-projekt stratégiai célja nem

lehet más, mint az, hogy olyan lökést adjon

a vállalati innovációnak, amely új bevételi

Elhamarkodjuk a projektet: Ha fogunk

egy rossz hatékonysággal működő, bonyolult

üzleti folyamatot, és mindenfajta

érdemi változtatás nélkül áttesszük egy új

platformra, legyen bár helyben telepített

vagy felhőalapú rendszer, hatalmas hibát

követünk el. Az ERP-projektek a gyökeres

változásról szólnak: az üzleti folyamatok

optimalizálásáról, automatizálásáról és

áramvonalasításáról.

Úgy kell kezelniük a cégeknek a fejlesztést,

mint egy fontos lehetőséget arra,

egyes szolgáltatásról listát készítenek,

minden kívánatos funkciót összeírnak, és

túl sok időt töltenek a tökéletes megoldás

kiválasztásával, szintén hibát követnek el.

Fontos a tervezés, de tisztában kell lennünk

azzal, hogy a dolgok gyorsan változnak,

és nem lehet mindent előre megtervezni.

Ha túl sokat hezitálunk, elveszíthetünk

egy sor olyan előnyt, amit az ERP továbbfejlesztése

ígér, és versenyhátrányba kerülünk

a nálunk szemfülesebb, bátrabb vetélytársainkkal

szemben.

22 | | 2021.04.28.

ERP / BEVEZETÉS

Az egységesség oltárán feláldozzuk

a hatékonyságot: Amikor begyűjtjük a

különböző ajánlatokat jövendő ERP-rendszerünkre,

alighanem minden fejlesztő

minden létező funkcióra ajánl majd egy

modult, sőt olyan szolgáltatásokra is megoldást

ajánlanak, amelyekre korábban

nem is gondoltunk. Ez arra csábíthat bennünket,

hogy leselejtezzük meglévő célzott

megoldásainkat.

Amikor egy ajánlattevő például azt

mondja, hogy ERP-megoldása CRM-funkciókat

is képes ellátni, kísértésbe eshetünk,

hogy kidobjuk jól bevált CRM-szoftverünket,

és egyetlen platformon vonjuk össze a

különböző funkciókat. Ez azonban adott

esetben hiba is lehet, mert minden egyes

ERP-platformnak vannak előnyei és hátrányai

az önálló modulokhoz képest.

Kezeljük óvatosan azokat a fejlesztőket,

akik minden felhasználó minden igényének

meg akarnak felelni!

ról. Az adatok a tesztelési és alkalmazási

fázisban is kulcsszerepet játszanak, és a

vállalkozásoknak racionalizálniuk kell a

különböző forrásból származó információkat.

Hibát követ el az a cég, amelyik nem

tekinti át, hogyan tudja a keletkező adatokat

az üzleti siker szolgálatába állítani. Nem

csupán az adatok tartalmát, hanem formátumát

is meg kell vizsgálni, megkeresve

a leghatékonyabb módszert az adatok

fogyasztható, a vizualizációt, illetve a BI-

(business intelligence) technológiákat

leginkább segítő átalakítására.

Túl sokat várunk az adatelemzéstől: Az

ERP-továbbfejlesztések egyik legnagyobb

potenciális haszna abból származik, hogy

lehetővé teszi a gépi tanulás és a mesterséges

intelligencia bevonásával elvégzett,

mélyreható adatelemzést, ez pedig olyan

összefüggések felismeréséhez segítheti

hozzá a cég vezetőségét, amelyeket remekül

Hiányzik a felhőstratégia: Nem kérdés,

hogy az ERP jövője a felhő, és egy ilyen

továbbfejlesztés kiváló alkalom arra, hogy

áttekintsük, miként tudnánk alkalmazásainkat

a felhőbe áttelepíteni, és bizonyos

funkciókat SaaS-megoldásra váltani. Csakhogy

az átállás nem lehet automatikus

folyamat: mielőtt bármibe is belevágnánk,

készítsünk leltárt alkalmazásainkról, és

döntsük el, melyek azok, amelyek SaaS után

kiáltanak, és melyeket érdemes – biztonsági,

szabályozási vagy egyéb okokból –

helyben telepített rendszereken megtartani.

Nem tekintjük át, milyen területeken

lesz szükség testre szabásra: Az ERP

egyértelműen a szabványosítás felé tart.

Ám ha egy cégnek 80 százalékban megfelelnek

is a szabványos megoldások, az üzleti

folyamatokból még mindig marad 20

százalék, amelyik egyedi kialakítást, testre

szabást igényel. Ennél a pontnál dönteniük

kell: felvállalják-e a testre szabás minden

kínját és költségét, vagy inkább a

folyamatokon változtatnak.

Fontos kérdés ez, amelynek megválaszolására

érdemes időt szentelni. A fejlesztő

ajánlata és a cég igényei sosem fogják

pontosan fedni egymást, és a hézagok

feltárása hozzásegítheti a vállalkozásokat

ahhoz, hogy elkerüljék a későbbi csalódásokat.

Mindenesetre a szakértők ökölszabályként

azt javasolják, hogy ha lehet, inkább

az üzleti folyamaton változtassunk, általában

az olcsóbb és gyorsabb megoldás.

Fennáll a veszély, hogy az új ERP-modulok

nem biztosítják azt a funkcionalitást,

amire szükségünk van, és amit egy önálló

termék esetleg szállítani tud. Éppen ezért

érdemes szolgáltatásról szolgáltatásra

végigzongorázni az ajánlatokon, számba

venni a lehetőségeket, és így kiválasztani

a legjobb megoldást.

Hiányzik az átfogó adatstratégia: ERPprojektünk

csak akkor lehet sikeres, ha átfogó

vizsgálat előzi meg, amely fényt derít

arra, hogy az öröklött adatokat hogyan lehet

becsatornázni az új rendszerbe. A szervezeteknek

azt is meg kell tervezniük, hogy

az ERP-, CRM- és egyéb rendszereik adatait

hogyan integrálják, mert csak így

nyerhető átfogó kép az üzleti folyamatok-

kamatoztathat a piaci versenyben. Az

AI előnyeit azonban kissé eltúlozzák,

ezért fontos, hogy a cégek tisztán lássák,

mi az, amit joggal remélhetnek tőle, és

mi az, amire viszont hiába várnak.

Szakértők szerint a gépi tanulási rendszerek

kiválóan használhatók a működési

környezet inkrementális változásainak kezelésére.

Viszont ne várjunk tőlük túl sokat

akkor, ha a környezet drámaian változik,

tehát például olyan esetekben, amikor valamilyen

okból súlyos zavarok keletkeznek

a beszállítói láncban.

Nincs elég pénz a projektre: A legtöbb

informatikai beruházáshoz hasonlóan

ERP-projektünk is valószínűleg többe fog

kerülni, mint amennyit eredetileg szántunk

rá. Mielőtt belevágnak a fejlesztésbe, a

vezetőknek gondoskodniuk kell a megfelelő

forrásokról, és nem árt, ha felkészülnek

arra, hogy az IT később további összegeket

kér majd. A tapasztalatok szerint a cégek

általában alábecsülik a felhőalapú átállás

költségvonzatait, mivel nem számolnak

a megnövekedett kapcsolódási költségekkel,

és az adatmozgatásból eredő

többletkiadásokkal.

Költeniük kell továbbá a dolgozók képzésére,

és ha a cég nem rendelkezik a nagy

ERP-projekt levezényléséhez szükséges

tudással – erre a legtöbb helyen csak utólag

ébrednek rá –, a szakértelmet külső

cégtől kell beszerezniük. Gyakorta a kapcsolat

a telepítés után is megmarad,

és az IT-szolgáltatást nyújtó partner a

felügyeletből, valamint az üzemeltetésből

is kiveszi a részét, ami tovább hizlalja a

projekt számláját.

2021.04.28. | | 23

ELŐFIZETÉS

12 hó • 11 340 Ft

6 hó • 5 700 Ft

3 hó • 2 865 Ft

Informatika a versenyképességért

piacter.project029.com • terjesztes@project029.com • +36 1 577 4300

computerworld.hu • computerworldhu

Az előfizetés időtartama alatt az előfizetés nem mondható fel. További információért hívja a 06-1/577-4301,

nem emelt díjas telefonszámot, vagy írjon a terjesztes@project029.com e-mail címre. Megrendelése

egyben önkéntes adatközlés is. Az adatközlő hozzájárul, hogy közölt adatait a kiadó előfizetői

névjegyzékében nyilvántartsa, és számára előfizetésekkel, akciókkal kapcsolatos tájékoztatókat küldjön.

Megrendelésével továbbá hozzájárul, hogy a kiadó tájékoztató- és reklámanyagokat küldjön, és az itt

közölt adatokat marketingcélból a hozzájárulás visszavonásáig kezelje. Az adatközlés a kiadó címére

(Project029 Magyarország Szolgáltató Kft. 1374 Budapest 5, Pf. 578) írt levéllel bármikor visszavonható.

Minden jog fenntartva!

Computerworld magazin 2021.04.28.

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?