Computerworld magazin 2021.05.12.

computerworldhungary

A Computerworld magazin 2021. május 12-én megjelent száma.

Plakátok, pénzek, paripák | Sebességváltó telekommunikáció | Az adat az új arany | Kód és etika

INFORMATIKA A VERSENYKÉPESSÉGÉRT / ALAPÍTVA 1969 / 2021. MÁJUS 12. / LII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM

ZUBER

GYULA

tulajdonos,

ZNET Telekom Zrt.

IRÁNY A BALATON!

Ára: 495 Ft

9 770587 151006 21009

2021. május 12. / LII. évfolyam 9. szám


InnoWorld 2021

Tűzoltás után

alapozás

► 2021. május 26. online konferencia

► Tegye fenntarthatóvá vállalatánál

a járványhelyzetben felpörgött

digitalizációt!

A világjárvány hatására éveket léptünk előre a digitális átalakulásban. A pandémia felszínre hozta, piros ceruzával

jelölte meg azokat a fejlődési irányokat, amelyek az új normalitás idején is érvényesülni fognak. Ezekre a tendenciákra

legérzékenyebben a startupok reagálnak.

Az elmúlt évben számtalan fejlesztés, kutatás irányát a pandémia jelölte ki. A vállalatok mostanra felismerték,

hogy a felgyorsított digitalizációs projektek során bevezetett megoldásokat – amelyek például a távmunkát, a

távoli együttműködést, az ügyfel ek online kiszolgálását támogatják – hosszú távra kell beépíteniük informatikai

környezetükbe. Digitális átalakulásukat folytatva a háttérrendszereket is át kell alakítaniuk. Be kell rendezkedniük

a hibrid, többfelhős működésre – szem előtt tartva persze, hogy az új normalitás a mostaninál is digitálisabb

gazdaságában milyen célokat szeretnének elérni, üzleti igényeiket milyen digitális képességek szolgálják

majd a legjobban.

► Mit teszünk a gyógyításért?

► Miken törik a fejüket az innovátorok?

► Honnan lesz minderre pénz?

► Hol tart nálunk a mesterséges intelligencia, az IoT vagy az RPA?

► Hibrid felhő, nyilvános vagy magánfelhő?

► Jelen van-e a reziliencia a gyorsan változó üzleti környezetben?

Konferenciánkon új, innovatív megoldásokat, a digitalizáció nyújtotta előnyöket mutatunk be. Aki idejekorán

lép, érti a piaci mozgásokat, jól tudja felhasználni az adatokat, az versenyelőnyre tesz szert.

Írja be naptárába:

InnoWorld 2021

2021. május 26., online konferencia

Kapcsolat: dbozsoki@computerworld.hu

ComputerworldHUN computerworld.hu computerworldhu computerworld---hungary


TARTALOM | 2021. május 12.

/ IMPRESSZUM

KIADJA A PROJECT029

MAGYARORSZÁG SZOLGÁLTATÓ KFT.

1132 Budapest, Visegrádi u 31.

HU ISSN 0237-7837

Internet: project029.com

FELELŐS KIADÓ:

Csák Ambrus ügyvezető

OPERATÍV IGAZGATÓ:

Babinecz Mónika

mbabinecz@project029.com

MARKETING MENEDZSER:

Kovács Judit

jkovacs@project029.com

NYOMÁS ÉS KÖTÉSZET:

Keskeny és Társai 2001 Kft.

1158 Budapest, Rákospalotai határút 6.

Ügyvezető: Keskeny Árpád

SZERKESZTŐSÉG

Lapigazgató: Bozsoki Dániel

dbozsoki@computerworld.hu

Főszerkesztő: Kelenhegyi Péter

pkelenhegyi@computerworld.hu

Olvasószerkesztő, korrektor:

Pál Attila

Munkatársak:

Kis Endre, Mallász Judit, Móray Gábor

Tipográfia: Király Zoltán

Címlapfotó: KKFOTO

Online brand manager: Sós Éva

8 10

Munkatársaink elérhetőségeit megtalálja

weboldalunkon: computerworld.hu

Ügyfélszolgálat: Bohn Andrea

abohn@idg.hu

Telefon: +36 1 577 4301

PIACTÉR: PIACTER.PROJECT029.COM

HIRDETÉSFELVÉTEL

Lapreferens:

Rodriguez Nelsonné

irodriguez@computerworld.hu

Telefon: +36 1 577 4311

Kereskedelmi asszisztens:

Bohn Andrea – abohn@project029.com

Telefon: +36 1 577 4316, fax: +36 1 266 4274

e-mail: info@project029.com

ajanlat@project029.com

1132 Budapest, Visegrádi u. 31.

tel.: +36 1 577 4316

Szerkesztőségünk a kéziratokat

lehetőségei szerint gondozza, de nem

vállalja azok visszaküldését, megőrzését.

A COMPUTERWORLD-ben megjelenő

valamennyi cikket (eredetiben vagy

fordításban), minden megjelent képet,

táblázatot stb. szerzői jog védi. Bármilyen

másodlagos terjesztésük, nyilvános vagy üzleti

felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes

engedélyével történhet. A hirdetéseket a kiadó

a legnagyobb körültekintéssel kezeli, ám azok

tartalmáért felelősséget nem vállal.

TERJESZTÉSI, ELŐFIZETÉSI,

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI INFORMÁCIÓK

A lapot a Lapker Zrt., alternatív terjesztők és

egyes számítástechnikai szak üzletek terjesztik.

Előfizethető a kiadó terjesztési osztályán, az

InterTicketnél (266-0000 9-20 óra között), a

postai kézbesítőknél

(hirlapelofizetes@posta.hu, fax: 303-3440).

Előfizetési díj egy évre 11 340 forint,

fél évre 5700 forint, negyed évre 2865 forint.

A Computerworld az IVSZ hivatalos

médiapartnere.

A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését

az ESET biztonsági programokkal végezzük,

amelyeket a szoftver magyarországi forgalmazója,

a Sicontact Kft. biztosít számunkra.

12

8 | Aktuális | Sebességváltó

telekommunikáció | A digitális

átalakulás felpörgetéséhez a

szolgáltatói és a felhasználói

oldalnak is hozzá kell járulnia.

10 | Konferencia | Intelligencia

ipari méretekben | Robotvezérlő

okospadlótól a növényihletésű

okosanyagokig, hibakereső gépi

látástól a klímavédő digitális ikrekig

a fenntarthatóbb gyártásra mutatott

tízezernél több új megoldást az idei

Hannover Messe.

12 | Bankinformatika | Az adat

az új arany | A Covid-19-járvány

a kereskedelmi bankoknál is nagy

lendületet adott a digitális átállás

folyamatának.

20 | Információs társadalom |

Kód és etika | Adatok és

algoritmusok alkotják

a mesterséges intelligenciát,

amely magától nem válik sem

elfogulttá, sem pártatlanná,

minden a létrehozó emberen múlik.

20

4 | Vélemény | Kelenhegyi Péter:

Plakátok, pénzek, paripák

6 | Hírmozaik, Személyi hírek

14 | Bankinformatika | Rendszercsere

járvány idején | Az Erste

Bank a Covid-19 járvány tetőzésekor,

2021 februárjában cserélte le

korábbi, bevált digitális bankolási

megoldásait egy új platformra,

a George-ra.

16 | DevOps | Platformon

pörög a DevOps | A gyorsabb

alkalmazásszállítás titka a

platformalapú megközelítés.

18 | Kormányzati informatika |

Kódolj határok nélkül!

19 | Kormányzati informatika |

Európai kitekintő

AKTUÁLIS SZÁMUNK HIRDETŐI

InnoWorld .............................................2

ZNET .....................................................5

Kopint-Datorg ....................................22

IIR Hungary ........................................23

P029 ....................................................24

ComputerworldHUN computerworld.hu computerworldhu computerworld---hungary


VÉLEMÉNY

INNOVÁCIÓ

Plakátok, pénzek, paripák

Nyitás, teraszok, újraindítás. A kék plakátok és a valóság korrelációja. Támogatás és

támogatás. Jöhetnek a vendégvélemények!

KELENHEGYI

PÉTER

főszerkesztő,

Computerworld

…örömmel

helyt adunk

az érintett

vállalkozások

vendégvéleményének…

Ritka, hogy egyszerre két forrásból

érkezik hasonló hír, és csak a harmadik

részleteire várunk. Nálam „kicsapta a

biztosítékot” – megosztom hát mindenkivel.

Az egyik szerint 5 millió euróra pályázhatnak

az Európai Innovációs és Technológiai Intézetnél

a magyar gyártóipari vállalkozások, a másik

szerint 50 ezer helyi vállalkozást, startupot és

magánszemélyt támogat online programokkal,

eszközökkel, technológiákkal és képzésekkel a

világ egyik legismertebb technológiai óriása.

Egyikük sem az ismert plakátokról mászott

le, korábban nem ígért hasonlót, csak jött,

és cselekedett. Ezúton hirdetjük meg, hogy

a Computerworld hasábjain örömmel helyt

adunk az érintett vállalkozások vendégvéleményének:

a Covid-válság kezdete óta milyen

segítséget kaptak, és honnan.

És akkor a részletek: az EIT Manufacturing

regionális innovációs programjának (RIS) keretében

több mint 2 millió európai gyártóvállalatot

céloz meg azzal az 5 millió eurós keretöszszeggel,

amelyből az oktatást, a tudásátadást, a

jövőbe mutató ipari megoldásokat fejleszthetik,

de az induló vállalkozások, kkv-k is erősíthetnek.

Az EIT Jumpstarter pályázat nyertesei

tréning- és mentorprogramokon vehetnek

majd részt, az Evolution Of Research Results

In Manufacturing program pedig az ötletekből

megszületett termékek, szolgáltatások piacra

lépését segíti majd elő.

Szokás az EU-s szervekre rásütni a

lomhaság, a túlbonyolított ügyintézés bélyegét,

de a hozzánk eljuttatott sajtóközlemény

szerint a 2020-as év nagy sikert hozó inkubációs

projektje volt az EIT Manufacturingnél a

prágai Cseh Műszaki Egyetemen belül működő

Informatikai, Robotikai és Kibernetikai Intézet

fejlesztése, az RP95 szelepes maszkok 3D

nyomtatásának módszere, és az a kiegészítés,

amelynek keretében olyan arcleolvasó okostelefonos

alkalmazás is született, amelynek

használatával az emberek testre szabott

szelepek közül választhatnak a védőálarcuk

tökéletes illeszkedése érdekében.

Tessék fellapozni a Computerworld CWEX

oldalait: a hazai egyetemeknek sincs okuk

szégyenkezni!

Ami pedig a másik pénzügyi injekciót illeti,

annak a neve Grow Hungary with Google,

melynek keretében 2021 végéig a keresőóriás

és partnerei 50 ezer helyi vállalkozást, startupot

és magánszemélyt támogatnak online

programokkal, eszközökkel, technológiákkal és

professzionális végzettséget adó képzésekkel.

Elég impresszív szám – és most tegyük félre a

tech-gigászok világuralmi terveivel kapcsolatos

jogi aggályokat és konteókat, mert ezúttal a

Google sem egyedül akarja felfalni a piacot.

Persze a digitális átalakulás a kulcs,

hiszen bő egy esztendeje erről szól minden,

de a kaliforniai cég hazai képviseleténél úgy

fogalmaznak, hogy a digitális eszközökön és

díjmentes forrásokon kívül más módon, például

exporttanácsadással is segítik a magyar

kkv-kat a nemzetközivé válásban, a külpiaci

terjeszkedésben. (Tudjuk, milyen méretkülönbségek

vannak a mi kkv-ink és a tőlünk nyugatabbra

lévők között.)

A kis- és közepes vállalkozásokra is kiterjesztett

New Generation of Founders program

a design thinking, azaz az ügyfélközpontú,

kreatív problémamegoldás módszertanával

segít a vállalkozásoknak, hogy a startupokhoz

hasonló rugalmassággal és gyorsasággal

tudjanak reagálni a világjárvány okozta kihívásokra.

Sok kicsi sokra megy alapon a

Google Career Certificate Program négyszáz

embernek teljesen díjmentesen segít versenyképes

tudást szerezni, a Magyar Szállodák és

Éttermek Szövetségével közösen száz ösztöndíjas

hely áll turizmusban dolgozó magyarok

rendelkezésére, hogy IT-ügyfélszolgálat,

projektmenedzsment, adatelemzés és felhasználóiélmény-tervezés

területén fejlesszék

magukat, háromszáz női hallgató pedig – ez

nem a reklám helye – a Green Fox Academy és

az INCO Academy képzésén kerülhet közelebb

informatikai karrierlehetőségekhez.

Magyarországon a Google az IVSZ és a Design

Terminál partnere, és – bár erről nem szól a

fáma – nyilván számos más országban is kurátori

szerepet vállal, hasonló módon.

Sok országban az állam erős keze segít

leginkább. Várjuk jó tollú olvasóink beszámolóit:

honnan, milyen támogatást kaptak.

4 | | 2021.05.12.


VÉLEMÉNY

Zuber Gyula

tulajdonos,

ZNET Telekom Zrt.

ZNET

Irány a Balaton!

Pandémia idején a távmunkához alkalmazkodó vállalatoknak és

munkatársaiknak rugalmas, megbízható internetszolgáltatóra

van szükségük.

Több mint egy éve kezdődött a Covidválság,

amikor szinte egyik napról

a másikra kiürültek az irodák, és

a cégeknek és munkatársaiknak home

office-ra kellett átállniuk. Az első nagy

kihívás a távmunka fizikai feltételeinek

megteremtése volt. Ebben kulcsszerepet

játszottak a távoli, biztonságos, szélessávú

kommunikációs kapcsolatot megteremtő

szolgáltatók, köztük az ország 11 megyéjében

működő ZNET Telekom. Az elmúlt

évről Zuber Gyula, a ZNET tulajdonosa beszélt

a Computerworldnek.

Zuber Gyula: Tavaly tavasszal, amikor

hirtelen sokan otthon maradtak, és elkezdtek

home office-ban dolgozni, továbbá

elindult a távoktatás, a vártnál nagyobb

forgalomnövekedés volt a hálózatokban. Ez

azonban fokozatosan lecsengett, és beállt

egy normál szintre. Sokéves tapasztalat,

hogy a távközlés soha nem stagnál, viszont

a növekedés üteme változhat. Amikor beruházunk,

eleve úgy tervezzük a hálózatot,

hogy évekkel előre számolunk a várható

terhelésváltozással. Most csupán annyi

történt, hogy a hálózatba épített plusz kapacitásokat

a tervezettnél előbb kellett kihasználnunk.

Ennek köszönhető, hogy gördülékenyen

ki tudtuk elégíteni a megnövekedett

igényeket. Ugyanakkor természetesen olyan

fejlesztéseket is végrehajtottunk, amelyekre

normál körülmények között még nem lett

volna szükség.

Computerworld: Sokan a városi lakásokat

inkább a nyaralókra cserélték.

Az üdülőkörzetek ellátásával hogyan

birkóztak meg?

ZGy: Valóban, 2020 tavaszán tömegesen

költöztek az emberek a Balatonhoz, és

mindenki egyszerre akart felkapcsolódni a

világhálóra. Noha nyaranta szintén sokan

interneteznek, üdüléskor jellemzően

kielégítő a mobilnet. Az otthoni munkavégzés

és tanulás azonban egészen más.

Hirtelen olyan tömeges megrendeléseket

kaptunk a Balatonról, hogy alig győztük.

Ez a helyzet idén hellyel-közzel megismétlődött.

Ezen a szinten a céges és lakossági

igények egyébként már összemosódnak.

A kiváltó ok mindkét oldalon a távmunka.

A vállalatok azért fordulnak hozzánk, hogy

megerősítsék irodai távközlési kapcsolataikat,

a lakosság pedig azért, hogy zökkenőmentesen

kapcsolódhasson a céges

rendszerekhez.

CW: Mi volt a ZNET-nél a szűk keresztmetszet?

ZGy: Az emberi erőforrás. A Balaton

környékén valamiért mindig kevés

megfelelő szaktudású embert tudunk

felvenni. A megnövekedett igény kielégítéséhez

máshonnan kellett átirányítanunk

szerelőket. Például Győrből, ahol az Audi

leállása érzékenyen érintette a gyár alvállalkozóit,

és így bennünket is érezhetően

kevesebben kerestek meg. Rugalmasan

mozgattuk az embereinket, így oldottuk

meg a problémát.

CW: Mi érzékelhető a ZNET-et érintő

piacon 2021 tavaszán?

ZGy: Az emberek megszokták a megváltozott

helyzetet. Ugyanúgy alkalmazkodtak az

interneten folytatott munkához, tanuláshoz

és szórakozáshoz, mint a maszkviseléshez.

Az iparra viszont nagy ütést mért az elmúlt

egy év. Magyarországon nem gyártanak

távközlési chipeket, sőt távközlési berendezéseket

sem nagyon, beszerzési forrásaink

jellemzően Ázsiában vannak. Hagyományosan

viszonylag nagy raktárkészlettel

dolgozunk, mostanra azonban oda jutottunk,

hogy bizonyos dolgokból gyakorlatilag

kifogytunk. Beszállítóink tavaly még

ígérgettek, az iparnak volt némi tartaléka.

Mára azonban ez teljesen kiürült, és

már nem is hitegetnek, fogalmuk sincs,

mikor tudnak szállítani.

CW: Miközben a korábbiaknál több

munkafolyamat terelődött az internet-

re, mit tapasztaltak az IT-biztonság

területén?

ZGy: Kétféle cégvezetés létezik. Az egyik,

amelyik komolyan veszi az IT-biztonságot,

a másik, amelyik csak azután veszi

komolyan, miután feltörték a rendszerét.

Mi azért vagyunk nehéz helyzetben,

mert mi tartjuk nyitva a kaput az ügyfeleknek,

amin ki-bejárnak az internet felé.

Nálunk viszonylag szigorú tűzfal védi az

ügyfeleket. Ha az ügyfél nem kéri, hogy a

végponti eszközeit távolról is el lehessen

érni, azt alapesetben letiltjuk. Az ügyfelek

számítógépén lévő szoftveres biztonsági

problémákkal viszont már nem tudunk

foglalkozni, az mindenkinek a saját felelőssége.

Ami rajtunk múlik, azt már jóval

a pandémia előtt megtettük. Az a sajnálatos

tapasztalatunk, hogy egyfelől rohamosan

terjed a kiberbűnözés, másfelől

az emberek nincsenek erre felkészülve.

Sokan arra sem gondolnak, hogy amikor

valamilyen ingyenes alkalmazást használnak,

kiszolgáltatják magukat az illető

szoftver gyártójának. Az ingyenes használatért

legtöbbször az adatainkkal fizetünk.

Az adatokban azonban lehetnek hibák,

amelyek hátsó bejáratot nyithatnak a

számítógépre. Az ilyen típusú IT-biztonsági

kockázatok ellen nem tudunk mit tenni.

CW: Milyen tanulsággal szolgálhat a

járványidőszak a szolgáltató és az

ügyfél számára?

ZGy: Általános tanulság, hogy aki rugalmas,

alkalmazkodik, képes változtatni,

az túlél, aki ragaszkodik a megszokotthoz,

az elhal. Ez minden szektorra igaz. Jó

példa erre a tavaly márciusi gyakorlatunk,

amikor hirtelen rengeteg sávszélességnövelési

igényt kaptunk. Válaszként nyárig

ingyenesen háromszorosára növeltük a letöltési

sebességet, kétszeresére a feltöltési

sebességet. Ehhez nem kellett plusz beruházás,

volt ekkora tartalékkapacitásunk.

Sokat segítettünk ezzel ügyfeleinknek, akik

nagyra értékelték ezt a lépésünket.

2021.05.12. | | 5


AKTUÁLIS

Hírmozaik Személyi hírek

ceginfo.computerworld.hu

computerworld.hu/karrier

Halló, Ferihegy!

Lezárult a HungaroControl beruházása,

melynek keretében teljesen megújultak

a társaság egyes rendszerei, munkaállomásai.

Korszerűsítették az elmúlt hét

évben éjjel-nappal szünetmentesen működő

MATIAS légi navigációs és Frequentis hangkommunikációs

rendszerek hardvereit és

hálózati eszközeit. Az eddigi analóg kommunikációs

csatornák helyett digitális

megoldásokkal teremtettek még átláthatóbb

környezetet az irányítók számára.

Rekordforgalom a weben

A GKI Digital és az Árukereső közös kutatása

szerint 2020-ban egyetlen év alatt

három évet ugrott előre az e-kereskedelem

a koronavírus-járványnak és a digitalizációs

forradalomnak köszönhetően. A belföldi

online kiskereskedelmi forgalom 45 százalékos

bővülést követően 909 milliárd forint

forgalmat bonyolított. A Retargeting.Biz

szerint a következő években lassulni fog a

növekedés.

Újraindítás kis segítséggel

Egyre több, akár hónapok óta zárva tartó

vállalkozásnak nyílik lehetősége arra, hogy

megkezdje a visszatérést a korábbi üzletmenet

kialakításához. Ehhez kíván segítséget

adni a Telenor két üzleti csomagjával

május 4. és június 30. között. Az egyiknél

hat hónapon át megduplázza az adatkeretet,

másoknál fél éven át havi 100 GB belföldi

mobilnet, illetve 50 százalék havidíjkedvezmény

az ajándék az új üzleti ügyfeleknek.

Hitelmoratórium és káosz

Ha a jogszabályi környezet nem változik, a

hitelmoratóriumban résztvevő cégek fizetési

haladéka jóval hamarabb járhat le, mint

ahogy a vállalkozás működése, jövedelemtermelő

képessége helyreállna. Ráadásul a

közelgő, június 30-i dátum egyszerre érinti

majd az összes, a moratóriumot igénybe

vevő hazai céget, amire a banki kapacitásokat

sem biztos, hogy fel lehet készíteni,

figyelmeztet a CFI Hungary. Felmérésük

szerint a moratórium hatására felszabaduló

összeget a vállalati adósok elsősorban

munkavállalóik bérének kifizetésére, illetve

egyéb, likviditáshiányos helyzetük orvoslására

használták fel. Egyelőre nem látszik,

hogy a kormányzat meghosszabbítja-e a

moratóriumot, és mivel nem tudni pontosan,

hogy mekkora az érintett vállalkozások

köre, az sem egyértelmű, hogy ez indokolt

lenne-e, teszik hozzá.

Vissza az üzletbe!

Májustól magyar változatban is elérhető az

SAP Business ByDesign felhős, SaaS vállalatirányítási

rendszer. Bár iparáganként

és vállalattípusonként eltérő, hogy milyen

Őrffy

Zsolt

Áprilistól új ügyvezető igazgató irányítja

a Deutsche Telekom IT Solutions (DT-ITS)

pénzügyeit. Őrffy Zsolt, a vállalat Controlling

csoportjának korábbi vezetője Ollárné

Riedl Katalintól veszi át a VP Finance

and Controlling pozíciót. Őrffy Zsolt 2010

óta tagja a DT-ITS csapatának, ahol 2016

óta volt controllingvezető. Őrffy több

átfogó lokális és nemzetközi nagyprojektben

vállalt vezető szerepet. Emellett a

data-science és az automatizálási kezdeményezések,

valamint a pénzügyi tervezés

és riportálás területén indított fontos

fejlesztéseket.

Daniel

Korioth

Daniel Korioth, a magyarországi Bosch

csoport és az Adria régió vezetője, valamint

a Robert Bosch Kft. ügyvezető igazgatója

augusztus 1-jétől a csoport Törökország

és a Közel-Kelet régiójának elnökeként

folytatja karrierjét. 2016 óta töltötte be

tisztségét, 1989 óta dolgozik a vállalatcsoportnál.

Pályafutását értékesítési és

marketingterületen kezdte, majd Németországban,

Spanyolországban, Argentínában,

Uruguayban és Brazíliában töltött be

vezetői pozíciókat, korábban a Bosch dízelrendszerek

üzletágánál a Dél-Amerika

régió elnöke volt.

Szászi

István

A magyarországi Bosch csoport és az

Adria régió vezetői tisztségét Szászi István

veszi át. A szakember 17 éve dolgozik a

Bosch csoportnál, 2019-ben nevezték ki

a Budapesti Fejlesztési Központ vezetőjének.

Tanulmányait a BME-n végezte,

karrierjét projektmérnökként kezdte a

Bosch csoportnál, vezetői pályafutása

Reutlingenben indult. 2009-ben csoportvezető,

majd a járműirányítási rendszerekkel

foglalkozó fejlesztési osztály vezetője

lett a budapesti telephelyen. 2018-ban

vette át a budapesti telephely autóipari

elektronika divízió irányítását.

6 | | 2021.05.12.


AKTUÁLIS

méretű cégek részére ajánlják, általában

olyan vállalkozásoknak lehet ez a legjobb

megoldás, amelyek egyelőre nem szervezeti

egységekben és funkciókban gondolkoznak,

hanem csupán folyamatok és szabályok

alapján végzik munkájukat. Az SAP

Hungary információs oldalt és blogot is

indít kkv.hu néven.

Focizik az Oracle

A Premier League labdarúgó-bajnokság az

Oracle-t választotta hivatalos felhőszolgáltatójának.

Az A Match Insights – Powered

by Oracle Cloud a 2021/22-es szezontól

kezdődően fogja megosztani a játékosok

Pedro

Vargas

Santos

David

A 4iG új igazgatósági tagjának választották

meg Pedro Vargas Santos Davidot, az Alpac

Capital vezérigazgatóját, a portugál NOVA

de Lisboa feltörekvő piacokkal foglalkozó

adjunktusát. Korábban vezető pozíciókat

töltött be több portugál vállalatnál, így

a PB Colombiánál, a Jeronimo Martins

Groupnál, illetve a McKinsey & Company

vezetési tanácsadója volt. Az Alpac Capital

a portugál értékpapír-felügyelet által

bejegyzett társaság. Vezetője Pedro Vargas

Santos David. A cég Budapesten, Lisszabonban

és az Egyesült Arab Emírségekben

működtet irodát.

teljesítményére vonatkozó adatokat és

meccsstatisztikákat a globális közvetítés

során és a Premier League közösségi

csatornáin. Az erre a célra fejlesztett gépi

tanulási modellek azonnali eredményeket

generálnak az élő adatfolyamok, a valós

idejű nyomon követési adatok, valamint a

liga egyes játékosairól és a korábbi mérkőzések

ezreiből összegyűjtött tények alapján.

Zsarolók menni Amerika

Világszerte rengeteg, a 2019-esnél 170

százalékkal több zsarolóvírusos támadás

történt az elmúlt évben, az Atlas VPN

felmérése szerint azonban ezek 45 százalékát

egyesült államokbeli célpontok ellen

intézték. Ennek az oka az, hogy az amerikai

áldozatokból több pénzt lehet kiszedni azok

széles nemzetközi jelenléte, a nagy alkalmazotti

létszám és a partneri kör számossága

miatt. A zsarolók második kedvenc célpontja

Kanada, a harmadik pedig Németország.

Önvezetés japánul

Újgenerációs járműkommunikációs eszközökre

vonatkozó műszaki specifikációk

közös fejlesztéséről állapodott meg a Toyota

és a vállalatcsoporthoz tartozó Daihatsu,

a Subaru, a Mazda és a Suzuki. Utóbbiak

jelenleg a saját technológiáikat építik be

a Toyota által kifejlesztett járműkommunikációs

alaptechnológiába, ugyanakkor

közösen alakítják ki azokat a rendszereket

a következő generációs járművek számára,

amelyek ugyanazt a technikai specifikációt

alkalmazzák a járművek és hálózatok,

valamint a járművek és járműkommunikációs

központ közötti kommunikációban. A

Toyota vezetésével együttműködésre lépett

öt japán autógyártó nyitott más, hasonló

gondolkodású partnerekkel is megvizsgálni

a most elfogadott közös fejlesztés kapcsán

kialakítandó együttműködés lehetőségét.

Villámgyors toborzás

Egyedi toborzási megoldással keresi az

új tehetségeket a Magyar Telekom: 24 óra

leforgása alatt 22 Kickstart gyakornokot

szerződtet. Az online regisztrációs felület

május 20-án 12:00-kor nyílik meg, és a fiataloknak

18:00-ig van lehetőségük pályázni egy

egyszerű online regisztrációval, melynek

része egy néhány kérdésből álló videóinterjú

is. A Telekom HR-szakemberei folyamatosan

értékelik ki a jelentkezéseket. A legjobbak

20-án este meghívást kapnak egy digitális

assessment centerre, ahol találkoznak az

adott szakterület szakmai vezetőivel is. Az

eredményhirdetésre május 21-én kerül sor.

A jelöltek többek között olyan IT- és műszaki

pozíciókra jelentkezhetnek, mint data

analyst, Java fejlesztő, Frontend fejlesztő,

hálózati mérnök gyakornok.

Infodémia

Európai diákok körében végzett felmérést

az OECD a Vodafone Németország Alapítvány

társfinanszírozásában. Mint kiderült, a

járvány idején a 15 éves korosztályba tartozó

magyarországi diákok 90 százaléka rendelkezett

otthoni internetkapcsolattal és az

iskolai feladataikhoz használható digitális

eszközzel, ugyanakkor a megkérdezettek

mindössze 46 százaléka számolt be arról,

hogy iskolájuk megfelelő tudást biztosít

számukra ahhoz, hogy tudatosan eligazodhassanak

az internet nyújtotta információáradatban.

Egy olyan feladatra, amely a

tény és a vélemény megkülönböztetését

írta elő, a magyar diákok 43 százalékban

válaszoltak helyesen.

Samsung Webáruház

Áprilisban megnyílt a Samsung Magyarország

hivatalos Webáruháza, amelyen

keresztül közvetlenül a hivatalos magyarországi

forgalmazó weboldaláról vásárolhatók

meg a legújabb mobil- és viselhető

eszközök.

2021.05.12. | | 7


MALLÁSZ

JUDIT

AKTUÁLIS

TÁVKÖZLÉSI VILÁGNAP

Sebességváltó telekommunikáció

A pandémia világossá tette, hogy a digitalizáció már nem pusztán műszaki, hanem egyre

inkább operatív kérdés: a cégek és intézmények működésének, túlélésének, hatékonyságának

feltétele. A digitális átalakulás felpörgetéséhez a szolgáltatói és a felhasználói oldalnak is

hozzá kell járulnia.

A

Covid-19-válság ráirányította a

figyelmet az információs és kommunikációs

technológiák kritikus szerepére.

Gyakorlatilag a gazdaság minden

területén – és a magánéletben – nélkülözhetetlenné

váltak a digitális megoldások.

Ebben a kihívásokkal teli időben teljesen

érthető, hogy az ITU az idei Távközlési

és Információs Társadalom Világnap

(május 17.) mottójául a digitális átalakulás

felgyorsítását választotta.

háztartás és vállalkozás számára kínál gigabites

sebességet. Idén a tavalyihoz hasonló

nagyságrendű új optikai elérést terveznek

építeni. A pandémia ellenére tavaly áprilisban

a Telekom elindította kereskedelmi

5G szolgáltatását.

Volt egy időszak, amikor a távoli munkavégzéssel

kapcsolatos megoldások iránt lett

kiugróan magas a kereslet, hosszabb távon

pedig az IT-biztonság és a felhőalapú megoldások

iránt mutatkozott komoly érdeklődés,

tájékoztat Marton László, az Invitech vál -

Készülnek a digitalizációra

A Magyar Telekom hálózatai – köszönhetően

az elmúlt évek jelentős befektetéseinek – a

pandémia okán megnövekedett hang- és

adatforgalmat is jól ki tudták/tudják szolgálni,

tájékoztatott a társaság sajtóosztálya.

Felértékelődött a megbízható, stabil

hálózat, megugrott a digitális szolgáltatások

használata.

Egyértelműen érzékelhető a forgalomban,

ha sokan dolgoznak, tanulnak

egyszerre otthonról. Különösen szembetűnő

ilyenkor, hogy jelentősen megnő az

egyik legnagyobb felhőszolgáltató csoportkommunikációs

platformjához tartozó

távmunka- és távoktatás-forgalom.

A mobiladat-forgalmat bonyolító ügyfelek

száma 2020-ban (egy év alatt) 5,8 százalékkal,

közel 3,3 millióra nőtt. A Telekom

ügyfelei egy hónapban átlagosan 5,8 GB

mobiladatot fogyasztanak, ami 47 százalékos

ugrást jelent az előző évhez képest.

Emellett a mobiltelefonos hangforgalom

is több mint tizedével nőtt (2019 decemberétől

2020 decemberéig). Ami a vezetékes

adatforgalmat illeti, 2020-ban 34 százalék

növekedést mértek. Az ügyfelek havonta

átlagosan közel 20 százalékkal beszéltek

többet vezetékes telefonon, mint az azt

megelőző évben.

Tavaly a Telekom 377 ezer optikai hozzáférést

épített ki, emellett 117 ezer kábeles

elérési pontot is gigabites képességűvé

fejlesztett. Így hálózata már közel 2,5 millió

A cég tavaly nyári kutatása szerint a kisés

középvállalkozások mindössze harmada

működött zavartalanul a koronavírus

miatti korlátozások idején, és egyre növekszik

azoknak a száma, amelyek digitális

fejlesztésre készülnek. Minél több digitális

megoldást használt már korábban is egy

vállalkozás, annál kevésbé nehezítette

meg a működését a járvány. A webshop, a

készpénzmentes fizetési megoldások, az

elektronikus kommunikáció és az online

számlázás már a járvány előtt is széles

körben használt funkciók voltak a vizsgált

kisvállalkozásoknál, de mindegyik esetben

elmondható, hogy jelentősen nőtt a használók

száma, és több vállalkozás tervezi,

hogy a jövőben maga is bevezeti ezeket az

újításokat.

Előtérben a biztonság

– A koronavírus-járvány nagyban befolyásolta

ügyfeleink igényeit. Mi leginkább a

megnövekedett kereslettel találkoztunk.

lalati értékesítési vezérigazgató-helyettese.

A vállalati oldal számára fontos tapasztalás

volt, hogy bármikor adódhat olyan

helyzet, amikor gyorsan és tömegesen kell

újabb és újabb technológiai, informatikai

megoldásokat alkalmaznia fennmaradása

érdekében. A szolgáltatói oldalnak az ilyen

igények minél gyorsabb kiszolgálásában

kellett elsősorban jeleskednie. – Nekünk

az Invitechnél a hirtelen megnövekedett,

és tömegesen jelentkező ügyféligényeket

kellett kiszolgálnunk. Sikerrel jártunk,

rendszereink, üzleti folyamataink jól vizsgáztak,

foglalja össze Marton László.

Több olyan tényező is volt, amely arra

ösztönözte a vállalatokat, hogy áldozzanak

többet a biztonságra. Ilyenek voltak például

az egyre nagyobb számban tapasztalható,

és soha nem látott nagyságú DDoS-támadások.

A vezérigazgató-helyettes elmondta:

az Invitech által alkalmazott hibrid technológia

sikeresen helytállt, sok nagyvállalat

érdeklődését keltette fel, többekkel meg

8 | | 2021.05.12.


AKTUÁLIS

is állapodtak. Hozzátette: 2021-re is ambiciózus

terveket tűztek maguk elé: jelenleg

is bővítik adatközpontjuk kapacitását,

és több szolgáltatásuk is megújul. Magyarországon

is az a trend, hogy a vállalatok

egyre nagyobb arányban döntenek a műszakilag

és anyagilag is kedvezőbb szerverszolgáltatások

és az azokhoz kapcsolódó

felhőmegoldások mellett.

Adatközponti fejlesztések

– Több mint egy éve tapasztaljuk, hogy a

cégek jelentős része otthoni távmunkára

kéri munkavállalóit. A tömeges távmunka

velejárója, hogy a dolgozók számítógépei

kívülről próbálták elérni a munkahelyükön

lévő szervert. Ez érdemben megnövelte

a szerverükre kívülről érkező adatforgalmat,

ami így jelentősen lassította a

munkavégzést. E problémára megoldást

keresve a cégvezetők nagy számban

döntöttek úgy, hogy a vállalatukon belül

lévő szervert professzionális adatközpontba

költöztetik, ahol az nagy sávszélességen

képes csatlakozni a világhálóra.

Az ACE Telecomnál ezzel a megnövekedett

ügyféligények kiszolgálása érdekében az

adatközpontjaink redundáns infrastruktúrájának

bővítését, illetve az eredetileg

későbbre tervezett fejlesztését kellett

elvégeznünk, sorolja Németh Péter, az

ACE Telecom marketingvezetője.

– Mivel a hálózatunkon tapasztalt növekvő

adatforgalom ellenére is folyamatosan jó

minőségben kívánunk internetszolgáltatást

nyújtani, több fejlesztést is végeztünk.

Adatközpontjainkban – többek között – már

a legnépszerűbb tartalomszolgáltatók

cache szervereit üzemeltetjük, ezáltal a

leggyakrabban látogatott tartalmakat saját

rendszerünkből még gyorsabban és hatékonyabban

szolgáljuk ki. Továbbá a hálózatunk

biztonságát forgalomanalizáló és beavatkozó

rendszer garantálja, amely DDoStámadás

észlelése esetén azonnal kizárja

a támadó fél forgalmát, hangsúlyozza a

marketingvezető, majd hozzáteszi: sajnos

vállalati ügyfeleink a számítógépes vírustámadások

növekvő számával szembesülnek,

és így gyakran elveszítik a szervereiken,

laptopjaikon tárolt adatokat. A probléma

megoldására 2020-ban bevezettük az adatmentés

szolgáltatást, ami nemcsak szándékos

károkozás esetén nyújt hatékony

megoldást, hanem a véletlenszerű törlésből

vagy hardver-meghibásodásból eredő

adatvesztések megelőzésére is.

Hálózati nagygenerál

A járványhelyzet a DIGI minden munkatársát

új kihívások elé állította, a kormányzati

intézkedések kapcsán azonnali megoldásokkal

kellett előrukkolniuk. Ami az ügyféloldali

intézkedéseket illeti, már tavaly

tavasszal országszerte feltérképezték az

extrém hálózati terhelési pontokat, és ahol

szükséges volt, bővítették a hálózati és

adatközponti kapacitásokat. Így – reményeik

szerint – felkészültek a mostani nehéz

időszakra is. Céljuk, hogy minden előfizető

otthonába eljusson a száloptikai hálózat.

A 2021-es év mottója: technológiai fejlesztés

az ügyféligények minőségi kiszolgálása

érdekében. Ennek jegyében folyik

a gerinc- és a mobilhálózat bővítése és a

lefedettség sűrítése; a főbb vidéki nagyvárosokban

és Budapest számos kerületében

megvolt már a hálózatfejlesztési

nagygenerál.

…a legtöbb munkahelyen

elsődleges intézkedés volt

az üzletmenet-folytonosságot

biztosító távoli munkavégzés

bevezetése.

A válság idején a DIGI vezetékes

üzletága – FTTH hálózata révén – még

inkább előtérbe került, hiszen a legtöbb

munkahelyen elsődleges intézkedés volt

az üzletmenet-folytonosságot biztosító

távoli munkavégzés bevezetése. Az idei év

elsősorban annak a munkának a folytatása,

amely a 2019 májusában indult mobilszolgáltatásukhoz

kapcsolódik.

Felhő, felhő, felhő

A T-Systems Magyarország az ügyfelei

körében 2020 őszén végzett felmérésben

arra a kérdésre kereste a választ, hogy a

járványhelyzet jelentkezésekor lehetséges-e

fenntartani az üzleti folyamatokat,

megtartani az ügyfeleket, garantálni a

megszokott értékesítési, illetve szolgáltatási

színvonalat – a dolgozók és az üzleti

partnerek biztonságát szem előtt tartva.

A válasz egyértelmű igen, sőt az alkalmazkodás

kényszere olyan változásokat is

magával hozott, amelyek hosszú távon is a

hatékonyság és a versenyképesség növelését

szolgálják. Ennek érdekében azonban

eltérő stratégiákra volt szükség.

Míg a vállalati oldalon az elektronikus

fizetés, illetőleg a felhőtechnológia jelent

meg a fő prioritások között, a kisebb intézményi

ügyfeleknél a közösségi média és az

elektronikus ügyintézés, a nagyobbaknál

az elektronikus aláírás bevezetése tört

előre. Hasonló kényszert érzékelt a T-Systems

az intézmények online jelenléténél,

ahol a járvány első hulláma a személyes

kapcsolattartáshoz szokott önkormányzatok

számára jelentett leginkább problémát: új

platformokra volt szükségük a kontaktmentes

ügyfélkezeléshez és a közérdekű

információk megosztásához.

A felmérésből kiderült, hogy a T-Systems

ügyfeleinek kétharmada kényszerült

a belső folyamatok és az azokat támogató

eszközrendszer átalakítására. A legfőbb

prioritásnak a fizikai biztonság, az elsőszámú

kihívásnak a kötelező munkahelyi

óvintézkedések betartása és betartatása,

illetve az otthoni munkavégzés feltételeinek

megteremtése bizonyult. Az az ügyfélnyomás,

amely a vállalati oldalon már

korábban kikényszerítette az igények

szerinti digitalizációt, most – legalább

részben – áthelyeződött a közintézményi

oldalra: az állami és az önkormányzati

szférában eddig egyértelműen a fizikai

kontaktusok domináltak az ügyfélkapcsolatokban,

amit a járványhelyzet felülírt.

Szintén az intézményi ügyfelekre volt

inkább jellemző, hogy korábban sokan és

helyhez kötötten végeztek náluk szellemi

munkát. A digitalizációban rejlő rugalmassági

tartalékokat jelzi, hogy az online

megoldásoknak köszönhetően a válaszadók

mindössze néhány százaléka kényszerült

átmenetileg vagy teljesen beszüntetni

addigi tevékenységét, inkább csak

bizonyos részfeladatokat kellett leállítani.

A legmarkánsabb változás a felhőszolgáltatások

területén következett be: már

korábban is folyamatos igénynövekedés

volt tapasztalható, ezt felgyorsította a

világjárvány. Amikor hirtelen kell bővíteni

a kapacitást, ugyanakkor továbbra is

fontos a költséghatékonyság és a méretezhetőség,

a legkézenfekvőbb megoldás a

felhő. A járvány során olyan vállalkozások

és intézmények is a felhő-infrastruktúra

felé fordultak – például a pénzintézeti szektorban

–, amelyeknek korábban nem szerepelt

az opciós listáján a cloud computing.

A járványhelyzet világos tanulsága, hogy

a digitalizáció már nem pusztán műszaki,

hanem egyre inkább operatív kérdés: a

cégek és intézmények működésének, túlélésének,

hatékonyságának feltétele.

2021.05.12. | | 9


KIS

ENDRE

KONFERENCIA / HANNOVER MESSE 2021

Intelligencia ipari méretekben

Robotvezérlő okospadlótól a növényihletésű okosanyagokig, hibakereső

gépi látástól a klímavédő digitális ikrekig a fenntarthatóbb gyártásra mutatott

tízezernél több új megoldást az idei Hannover Messe. A dolgok internetére épülő

kognitív megoldások fejlesztését mostantól Európa első kvantumszámítógépes

kompetenciahálózata is segíti.

Németország úttörő projektjeként

indult a 2011-es Hannover Messén,

de mára globális hajtóerővé vált,

mondta a tízéves Ipar 4.0-ról Rolf Najork,

a Bosch igazgatótanácsának tagja az idei

szakvásár virtuális sajtóbejárásán. Online

konferencia volt maga a kiállítás is, amelyet

a járványhelyzetben digitális formátumban

szervezett meg a Deutsche Messe.

Az ötnapos esemény így is tekintélyes

szakmai közönséget vonzott április közepén,

a 90 ezer regisztrált résztvevő 1800

kiállító, pontosabban előadó szállító 10,5

ezer termékújdonságát ismerhette meg

többek között a mesterséges intelligencia

(AI), a dolgok internete (IoT), az ötödik generációs

mobilkommunikáció (5G), a folyamatautomatizálás,

az ellátásilánc-kezelés

és általában a fenntarthatóbb, klímasemlegességet

célzó gyártás témaköréből.

Okospadlón a jövő gyárába

A hálózatba kapcsolt okosgyártás célja,

hogy folyamatait automatikusan finomhangolva

gazdaságossá tegye a testre

szabott termékek minél kisebb szériás,

akár egyedi gyártását, az utóbbi években

azonban a szénlábnyom csökkentése, a

természeti környezet védelme és a globális

felmelegedés mérséklése is hasonlóan

fontos szemponttá vált a gyártóipar digitális

átalakulásában. A Bosch nemcsak ügyfeleit

segíti ebben 2012 óta módszeresen, hanem

saját gyárait is a negyedik ipari forradalom

jegyében transzformálja. Telephelyein több

mint 120 ezer gépet és 250 ezer eszközt

– például kamerát, robotot – kapcsolt eddig

hálózatba. Mintegy 22 ezer gépvezérlő

a Nexeed Ipar 4.0-s szoftverrel kommunikál,

amelyet a három éve alapított Bosch

Connected Industry fejlesztett.

Intelligens gyártásvezérlő, monitorozó,

logisztikai tervező és más szoftvereit a

Bosch most saját gyártóipari platformmá

integrálja, amely egy nagyobb adatbázishoz

ActiveShuttle: logisztikai robotok a Bosch 5G-s telephelyi hálózatán

csatlakozva egyszerűbbé teszi az olyan

feladatok fejlettebb támogatását, mint

például a gyártási hibák észleléséhez szükséges

AI-analitika. A platform bevezetése

2021 végén indul, amihez a cég hozzávetőleg

240 gyára szabványos, így könnyen

bővíthető Ipar 4.0-s „szerszámosládát” kap.

Mintegy 400 millió eurós beruházásával a

Bosch számításai szerint közel 1 milliárd

euró megtakarítást fog elérni a következő

öt évben. A cég eddigi tapasztalatai szerint

ugyanis az Ipar 4.0-s fejlesztésekkel a

termelékenység akár 25, a gépek rendelkezésre

állása 15 százalékkal növelhető,

miközben a karbantartási költségekből 25

százalék is lefaragható.

Szintén az idei Hannover Messén debütált

a Bosch Rexroth ctrlX Automation

platformja, amely a webes és a mobilalkalmazások

nyílt, 5G-képes technológiájával

hivatott segíteni az ökoszisztéma-partnerek

együttműködését az ipari vezérlés terén.

Próbaprojektekhez mostantól a vállalatok

is elérhetik a Bosch Rexroth másik fejlesztését,

az okospadlót. A két évvel ezelőtti

szakvásáron még kísérleti fejlesztésként

bemutatott megoldás vezeték nélküli hálózatba

kapcsolt modulokból alakítja ki az

üzemcsarnok padlóját, amely a gyártási

folyamat részévé válik – többek között felismeri

a rajta haladó embereket és logisztikai

robotokat, LED fénnyel jelzi a használható

útvonalakat, ott-tartózkodásra nem jogosult

személyek közelében pedig kikapcsolja a

gépeket. Egyébként a Hannover Messe idei

Hermes-díját is a Bosch Rexroth vihette

haza, amelyet egy másik termékkel, az olajés

gázvezetékekhez fejlesztett, hálózatba

kapcsolt vezérlőszeleppel érdemelt ki.

Felhő, 5G és a biztonság

Ugyancsak az integrált üzemcsarnokokba

szánt megoldásait mutatta be a Fujitsu a

Hannover Messe virtuális kiállítóterében.

A japán gyártó az Ipar 4.0 egyik alapvető

fontosságú területére, a gépek és az informatikai

eszközök, a kiberfizikai környezetek

összekapcsolására összpontosít, és megoldásaiba

AI-, valamint kvantumihletésű

technológiákat is beépít. Digital Annealeralapú

QIOS (quantum-inspired optimization

services) szolgáltatásaival a vállalatok

például gyártási és logisztikai folyamataikat

is dinamikusan finomhangolhatják.

A hatékonyság fokozását segíti a Fujitsu

intelligens műszerfala (Intelligent Dashboard)

is, amely az ipari környezetben

gyűjtött adatokat és az elemzésükkel nyert

Fotó: Bosch

10 | | 2021.05.12.


KONFERENCIA / HANNOVER MESSE 2021

információkat valós időben és többféle

felbontásban jeleníti meg, hogy a felhasználók

a telephelyek áttekintő nézetéből

kiindulva az egyes gépsorokig, vagy egyetlen

gép adott alkatrészéig lefúrva ráközelíthessenek

a kívánt részletekre. SAP-partnerként

a japán cég a fejlett vállalatirányítási

rendszerekkel is szoros adatkapcsolatot

alakított ki, de a mostani konferencián a

ServiceNow felhőalapú IT-szolgáltatásfelügyeleti

megoldás integrációját demózta. A

megoldással a rendelés folyamata például

közvetlenül – közbenső, manuális műveletek

nélkül – a gyártásba kapcsolható, ami

megkönnyíti a termékek konfigurálását

online platformokon keresztül. A gyártó

szerint a digitális munkafolyamatokat áramvonalasító

és automatizáló ServiceNow

segítségével emellett a gépek szintjén

keletkező hibák is az eddiginél gyorsabban

javíthatók.

Felhőalapú és peremhálózati megoldásokat

mutatott be a Siemens Energy,

amelyekkel a gyárak energiaellátása és

-felügyelete is okosítható. A SensSolution

platform, amely elsőként a nagyfeszültségű

egyenáramú (HVDC) rendszerekhez

érhető el a felhőben, az alállomásokról

gyűjtött adatokat különböző – például vállalati

szerepkörökre szabható – analitikai

alkalmazásokban és digitális műszerfalakon

jeleníti meg, amelyeket a felhasználók

laptopon, mobil- és viselhető

eszközökön helytől és időtől függetlenül

megtekinthetnek. A SensSolution portál

információi így a megbízható, hatékony és

fenntartható üzemeltetést, a karbantartás

tervezését, a nem várt események kezelését

és az energetikai beruházások tervezését is

hathatósan támogatják. A megoldás kiberbiztonságát

növeli, hogy az adatok egyirányú

áramlása miatt a fizikailag elszigetelt

HVDC alrendszer és vezérlője az internet

felől egyszerűen nem férhető hozzá.

Egészen kritikus területeken, amelyeken

a felhőkapcsolat túl lassúnak bizonyulna,

a Siemens Energy szintén újonnan bejelentett

Edgegear és Edgeformer peremhálózati

termékei adnak megoldást, amelyek

helyben tárolják és dolgozzák fel az

adatokat, és biztosítják az appokon keresztül

elérhető analitikai képességeket.

A Rittal és a German Edge Cloud – a

Friedhelm Loh Group két tagja – szintén

felhős ipari fejlesztésekkel szerepelt a

mustrán. A German Edge Cloud IBM technológiára

épülő Oncite platformjával a

gyártóipar szereplői hibrid környezetekben,

a felhőtől a peremhálózatig gyorsan és

biztonságosan digitalizálhatják folyamataikat.

Az Oncite mostantól tartalmazza az

IBM Cloud Pak megoldását is, amelyet a

Rittal már bevezetett haigeri okosgyárában.

A gyártó egyébként RiMatrix újgenerációs

IT-infrastruktúra-platformját mutatta be

előadásában. A moduláris rendszer szintén

a biztonságos adatközponti környezetek

kialakítását hivatott felgyorsítani a peremhálózatoktól

kezdve egészen a hiperskálázott

méretekig.

Kvantumszámítógép és

nanobiotechnológia

Egyre okosabbakká válnak az ipari robotok

is. Mesterséges intelligenciát lehel minden

automatizációs megoldásába, ezt a kulcstechnológiát

alapkompetenciájává emeli,

jelentette be a Festo a Hannover Messén.

AI-fókuszú leányvállalatával, a Resoltóval

közösen fejlesztett Festo AX platformján

a gyártó a karbantartáshoz, a minőségellenőrzéshez

és az energiafelügyelethez

is intelligens, prediktív megoldásokat és

szolgáltatásokat kínál. Nyílt és rugalmasan

méretezhető architektúrájuknál fogva az

AI-megoldások a peremhálózattól kezdve

a felhőn át a házon belüli adatközpontig

mindenütt bevezethetők, IoT-átjárókon és

szabványos protokollokon keresztül más

szállítóktól származó alkotóelemekkel is

összekapcsolhatók.

Az online konferencia közönsége a

KUKA készülő operációs rendszerének

előzetesét is láthatta. Az iiQKA.OS könnyen

telepíthető és üzemeltethető alkatrészek,

programok, alkalmazások, szolgáltatások

és felszerelések egész ökoszisztémájának

alapja lesz. Az új operációs rendszeren

a laikusok is könnyen automatizálhatnak

majd munkafolyamatokat, a szakemberek

pedig egyszerűbben és gyorsabban bővíthetik

a rendszereket, mondta a gyártó. A

Linux-alapú iiQKA.OS a meglévő KUKA

Robot Language (KRL) programozási

nyelvet is támogatja, hogy a KUKA.System-

Software rendszert használó vállalatok

fejlesztéseiket és munkafolyamataikat

a következő években zökkenőmentesen

átköltöztethessék. Az iiQKA ökoszisztéma

első három tagja a KUKA LBR iisy

együttműködő robotja, valamint a KR C5

micro kisrobotvezérlő és a smartPAD pro

strapabíró robotkezelő eszköz lesz. Idén

is kutatási projektek és innovatív megoldások

kavalkádjával színesítették a német

kutatóintézetek és a körülöttük létrejövő

startup cégek a Hannover Messe palettáját.

A Phytonics, a Karlsruhei Műszaki

Egyetem (KIT) spinoff cége a növényvilágból

merít ihletet nano-biotechnológiás

termékek fejlesztéséhez, és olyan

tükröződésgátló fóliát készített, amely

bármilyen irányból és hullámhosszon érkező

fény visszaverődését szinte teljesen

elnyomja. A kijelzőpanelek gyártásától

kezdve az építészetig számos területen

hasznosítható tulajdonság ez, a bevonattal

ellátott napelemek például 10 százalékkal

több energiát termelnek.

A Fraunhofer Társaság pedig bejelentette,

hogy az IBM Quantum System One

rendszeren, amely ehningeni telephelyén

működik, mostantól más vállalatok és

kutatóintézetek is tesztelhetik kvantumszámítógépre

írott algoritmusaikat, és

gyarapíthatják tudásukat. A kvantumszámítógépek

pár éven belül egészen új távlatokat

fognak nyitni többek között az optimalizálás,

a szimulációk, a logisztika, a szállítás, az

energiafelügyelet, az orvostudomány és

az anyagkutatás területén. Európa első

kvantumszámítógépe, amelyet a társaság

az IBM-mel közösen a német adatvédelmi

törvényeknek megfelelően működtet, ehhez

ad biztonságos kutatóplatformot. Az érdeklődő

szervezetek a Fraunhofer Competence

Network Quantum Computing kompetenciahálózattal

állapodhatnak meg a havidíjas

hozzáférés feltételeiről.

Digitális ikreket készíthetnek a vállalatok

a Dassault Systèmes 3DEXPERIENCE platformján.

A gyártó és az Accenture közös

tanulmánya szerint a fizikai környezetek

kibertérbeli leképezésével és optimalizálásával

a világ 2030-ig 7,5 gigatonnával

csökkenthetné széndioxid-kibocsátását, ami

nagyjából a szállítmányozás éves globális

szénlábnyomának felel meg. A Dassault

Systèmes bejelentette továbbá, hogy

márciusban alapító tagként csatlakozott az

Európai Zöld Digitális Koalícióhoz, amely

a gazdaság környezetbarát és fenntartható

átalakítását célozza.

A Hannover Messe idei, digitális rendezvényének

előadásai regisztrációt követően

felvételről is visszanézhetők. A szakmai

konferencia és kiállítás 2022-ben – a szervező

tervei szerint személyes és virtuális

részvétel mellett, hibrid formátumban –

április 25-29. között várja majd az érdeklődőket.

2021.05.12. | | 11


MÓRAY

GÁBOR

BANKINFORMATIKA / BANK 4.0

Az adat az új arany

A Covid-19-járvány a kereskedelmi bankoknál is nagy lendületet adott a

digitális átállás folyamatának. Milyen tendenciák érvényesülnek náluk, és

milyen új megoldások kínálnak választ a felmerülő technológiai igényekre?

Elmúltak azok az idők, amikor a bankszektorban

működőképes volt a

várjunk, és aztán majd meglátjuk,

mi lesz konzervatív fejlesztéspolitikája. A

világjárvány felgyorsította a digitális átalakulást,

és arra kényszerítette a bankokat,

hogy új tapasztalatokat nyújtsanak meglévő

és jövendő ügyfeleiknek. Itt az ideje, hogy

a pénzügyi intézmények többcsatornás

bankolással és minden eddiginél lenyűgözőbb

ügyfélélménnyel kápráztassák el

azokat a jelenlegi és leendő ügyfeleiket,

akik hozzájuk fordulnak.

Ehhez az élményhez azonban, amely a

pozitív fogyasztói élmény fő motorja lehet,

mindenekelőtt központi adatforrásra van

szükség. Az ügyfélélménynek személyre

szabottnak kell lennie, emellett fontos a

gyorsaság és a szolgáltatások, csatornák

közötti váltások zökkenőmentessége:

összességében mindennek, amivel az

ügyfél találkozik, azt kell sugároznia, hogy

itt valóban ő van a központban, minden az ő

érdekét szolgálja, és minden megoldással

az ő életét akarják egyszerűbbé tenni.

A jó hír az, hogy a legsikeresebb pénzügyi

intézmények mindezt már felismerték. Egy

vezető bankok és pénzintézetek körében

végzett globális felmérés szerint 2021-ben

az intézmények 75 százalékánál kiemelt

prioritást élvez a digitális bankolási átalakulás,

és 51 százalék kiemelkedően fontos

célként tekint az ügyfélélmény javítására.

Ezek a szempontok természetesen összekapcsolódnak,

és egy jól menedzselt

digitálisélmény-platform (digital experience

platform, DXP) mindkét célkitűzést

egyszerre tudja kiszolgálni.

Több mint egy csatorna

Ám vannak a folyamatnak buktatói is. Téved,

aki azt hiszi, hogy letudta a munkát, ha

sikerült létrehoznia egy digitális csatornát

az ügyfélkapcsolatok lebonyolítására.

Bár bizonyos kényesebb, bonyolultabb

interakciók esetén továbbra is szükség van

a személyes, face-to-face megoldásokra,

az ügyfelek ma már egyre inkább elvárják,

hogy bankolási feladataikat a számukra

legmegfelelőbb csatornán végezhessék, és

a bank ehhez megfelelő kínálatot nyújtson

számukra.

Az ügyfél azt értékeli igazán, ha azt

csinálhatja, amit szeretne, úgy, ahogy az

számára a leginkább kézre esik, akkor,

amikor szüksége van rá, és ott, ahol

éppen tartózkodik. Vagyis a bankolás sem

különbözhet attól a tapasztalattól, amit

az ügyfél a digitális kor gyermekeként az

élet más területein megszokott. A pénzintézeteknek

is ugyanolyan jellegű digitális

tapasztalatot kell nyújtaniuk, mint amilyet

az Amazon, a Netflix, az Apple és azok a

fintech cégek, amelyeknél a kapcsolattartás,

az ügyintézés, a használat intuitív

és rugalmasan alkalmazkodik a felhasználói

környezethez.

A DXP legfőbb ereje abban rejlik, hogy

konzisztens, összehangolt és folyamatos

ügyféltapasztalatot kínál a csatornák

között. Ám ha azoknak a cégeknek az

illetékeseit, amelyek több csatornát használnak,

megkérdezzük arról, hogy milyen

eszközökkel mérik az ügyféltapasztalatot,

vagy egyáltalán van-e valami fogalmuk a

megoldás fogadtatásáról, nagy többségük

csak a vállát vonogatja.

Figyelj az ügyfélre!

Sajnálatos módon az általános ügyfélélmény

a legtöbb cégnél jellegtelen és közhelyes.

Ha egy kommunikációban nevén szólítjuk

az ügyfelet, ettől még nem érzi magát

ténylegesen is megszólítva. Ha maga a

kommunikáció ugyanolyan, mint tízezer

más ügyfél esetén, és nem célozza meg

az ő személyes igényeit, elvárásait, tapasztalatait,

az ügyfél odébbáll, és olyan szolgáltatót

keres, ahol ez a személyesség

jobban megvalósul.

Talán a legnagyobb gond az, hogy az

ilyen jellegű problémákról, hiányérzetekről

gyakran csak akkor értesülünk, amikor

már túl késő. A pénzügyi intézményeknél az

ügyfelekre vonatkozó információkat többnyire

elkülönítve tárolják, és emiatt nehéz

átfogó képet kapni az igényeiről – és így

persze megválaszolni sem könnyű azokat.

Mindez ahhoz a folyamathoz vezet, amit a

szakértők rejtett elpártolásnak neveznek:

a kliens nem mondja fel ugyan a számláját,

vagyis látszólag megmarad aktív ügyfélnek,

de közben más banknál, szolgáltatónál

nyit új számlát, és érdemi tevékenységét

egyre inkább oda viszi át.

Ma már minden nem hagyományos piaci

játékos kínál digitális alternatívákat, és az

12 | | 2021.05.12.


BANKINFORMATIKA / BANK 4.0

agilisabb versenytársak úgyszintén. Bár

a rejtett elpártolás eleinte talán csak egy

befektetési számlában vagy bankkártyában

testesül meg, előrevetítheti az ügyfél teljes

elvesztését.

A kereskedelmi bankok sikerének kulcsa

az, hogy megértsék és kiszolgálják az

ügyféligények teljes körét, átfogó ügyfélélményt

nyújtsanak, és képesek legyenek

az ügyfélkapcsolatok minden egyes pontján

kiértékelni az elégedettség fokát. Erőteljes

tapasztalatelemzésre van szükség,

amely segít abban, hogy hol és miképp kell

belenyúlnunk a folyamatba, és hogyan

tudjuk olajozottabbá, az ügyfél számára

személyesebbé tenni a kapcsolatot.

Sok kicsi sokra megy

A McKinsey 2020-as átfogó felmérése

szerint a Covid-19-járvány ráerősített a

fogyasztók és vállalkozások viselkedésében

már korábban beindult trendekre, és

felgyorsította az átállást az e-bankolásra

és a digitális fizetésre: a pandémia hatására

néhány hónap alatt zajlott le annyi változás,

amennyihez normális körülmények között

több évre lett volna szükség. Lássunk

néhány árulkodó számadatot az átalakulás

jellemzésére! Ausztrália négy vezető

bankja tavaly június óta 2150 bankautomatát

szerelt le, és 175 fiókot zárt be. Indiában a

helyi valós idejű fizetési rendszer, a United

Payments Interface (UPI) 2020 első hét

hónapjában közel 70 százalékos növekedést

regisztrált, míg Nagy-Britanniában

a Faster Payments szolgáltatással végrehajtott

napi tranzakciós összeg több mint

10 százalékkal nőtt.

Ugyanakkor nem árt hangsúlyozni,

hogy a korszakváltás már a járvány kitörése

előtt megkezdődött. Az új korszak

(nevezik Bank 4.0-nak is) egyik legmarkánsabb

jele a mobiltelefonos fizetési

technikák térhódítása, és a hagyományos

fizetési módszerek visszaszorulása. És bár

a tranzakciós összegek általában kicsik, a

tranzakciók gyakorisága, illetve az állandó

rendelkezésre állás hatalmas terhet ró a

bankok IT-rendszereire.

Ezek a műveletek az elvárt gyorsaság

miatt rendkívül nagy adatfeldolgozási teljesítményt

és robusztus hibatűrő rendszereket

igényelnek. A Bank 4.0 korszakban

az adat az új arany: a pénzügyi szektorban

a mission-critical szolgáltatások

egyórányi kiesése becslések szerint 6,48

millió dollár veszteséget okoz.

Robusztus tárolók a Bank 4.0 korszak pénzintézeteinek

Az új igényeknek csak újfajta, minden eddiginél nagyobb teljesítményű és strapabíróbb

tárolási megoldások képesek megfelelni. Ezek táborát erősíti a Huawei OceanStor

Dorado flashtárolója, amely 2010-es megjelenése óta több mint tízezer nagyvállalatnál

állt szolgálatba. A legújabb generációja már 0,05 ms látenciával működik, és 21 millió

input/output műveletet képes másodpercenként végrehajtani.

A megoldás a tárolástechnikában újszerű nem felejtő memóriaexpressz (non-volatile

memory express; NVMe) technológiára épül. A Gartner elemzőcég szerint az NVMe

jelentős előnyökkel rendelkezik olyan környezetekben, ahol az alacsony látencia az

egyik legfontosabb elvárás. Az NoF+-szal felvértezett Huawei OceanStor intelligens,

veszteségmentes hálózaton fut, és teljes mértékben flash memóriára épülő tárolási

mechanizmusa valós idejű, automatikus hibadetektálást tesz lehetővé. Mindezek eredményeként

az üzemzavarok proaktívan kezelhetők, a kapcsolati hibák észlelési ideje egy

másodperc alá szorul, vagyis a rendszer a korábbiaknál jóval megbízhatóbban képes kiszolgálni a kulcsfontosságú szolgáltatásokat.

A pénzintézetek műszaki igazgatói egyre inkább az olyan intelligens rendszereket részesítik előnyben, amelyekben többfajta szolgáltatást

egyesíthetnek, és amelyek stabil működést biztosítanak. Az OceanStor Dorado sorozat ebből a szempontból is példaértékű,

mert egy teljesen mesh-alapú, kiegyensúlyozott architektúrára épül, és a gyorstár folyamatos tükrözésével sokkal hibatűrőbbé teszi

a rendszert, amely még akkor is megőrzi működőképességét, ha a nyolc vezérlőből hét elromlik, és majdnem 100 százalékos

rendelkezésre állási biztonságot nyújt a folyamatosan működő szolgáltatásoknál.

Végül érdemes megemlíteni az új tárolórendszerek kapcsán az intelligens adattároló rendszer (intelligent data management

system, DMS) megoldást, amely logikai szinten integrálja és menedzseli a szolgáltatások, adatközpontok és felhők adatait. Ezek a

technológiák minden banki IT-szakember figyelmét megérdemlik, mert csak ezekre alapozva tudja kiszolgálni azokat a példátlanul

magas igényeket, amelyeket a Bank 4.0 korszak támaszt a számítógépes rendszerek teljesítményével és megbízhatóságával szemben.

2021.05.12. | | 13


MÓRAY

GÁBOR

BANKINFORMATIKA

INTERJÚ

Rendszercsere járvány idején

Az Erste Bank a Covid-19 járvány tetőzésekor, 2021 februárjában cserélte le korábbi, bevált

digitális bankolási megoldásait egy új platformra, a George-ra.

Informatikai szempontból is modellértékű

az a fejlesztés, amelynek folyamatáról

és tanulságairól a bank digitális

csatornák és contact center vezetője,

Bek-Balla László számolt be lapunknak.

Computerworld: Az Estre Bank 2021

februárjában cserélte le korábbi, bevált

digitális bankolási megoldásait egy új

platformra, a George-ra. Mi indokolta

ezt a járvány kellős közepén végrehajtott

radikális lépést?

Bek-Balla László: Maga a platformcsere

voltaképpen független a járványtól,

mert alapvető törekvésünk, hogy a banki

termékeket, szolgáltatásokat és bankolási

műveleteket minél szélesebb körben

tegyük elérhetővé digitális csatornákon a

meglévő és potenciális ügyfeleknek. Ez a

folyamat nem most kezdődött, de felerősítette

a Covid-19-járvány, amely egyértelmű

változásokat hozott. Egyrészt a fertőzések

miatt átmenetileg szűkült a fizikai csatornák

elérhetősége, másrészt az ügyfelek is

kétszer meggondolták, hogy személyesen

ellátogassanak egy bankfiókba. Mindezek

következtében jelentősen megugrott a digitális

csatornák használata: nőtt mind a havi

átlagos belépések száma, mind pedig azon

ügyfelek aránya, akik a digitális csatornákat

(internetbank, mobilbank) használják.

2020-ban, a járvány kilenc-tíz hónapja alatt

mintegy másfél–két évnyi digitális csatorna

felé terelődés zajlott le a bank ügyfélkörében,

vagyis a pandémia ráerősített

egy korábban is jelentkező tendenciára.

Idén februárban léptünk piacra új digitális

platformunkkal, a George-dzsal, ami több

szempontból is előrelépést jelent a korábbi

megoldásokhoz képest. Új funkciók jelentek

meg a webes és mobilos alkalmazásban,

például az ügyfelek immár teljes körű

befektetési aktivitást végezhetnek mobilon,

és átfogóan kezelhetik befektetési portfóliójukat.

Szintén újdonság a George-on

belül létrehozott George Store, ez a kvázi

banki webáruház, ahol az ügyfelek új termékeket

igényelhetnek online: ha tehát

személyi kölcsönt vagy hitelkártyát igényelnének,

nem kell bemenniük a bankba,

mindezt digitálisan is megoldhatják. A

George bevezetése óta minden termékkategóriában

ugrásszerűen emelkedett az

online kezdeményezett tranzakciók száma,

vagyis bebizonyosodott, hogy felhasználói

oldalon komoly igény mutatkozik a digitális

termékigénylési lehetőségek bővülésére.

CW: Hogyan hatott a fejlesztésre a

koronavírus-járvány?

Bek-Balla László,

az Erste Bank digitális

csatornák és contact center

vezetője

BBL: A projekt jóval a pandémia kitörése

előtt indult, ám a fejlesztési szempontból

legintenzívebb utolsó egy év munkáit

már home office-ban végeztük. Soknemzetiségű

„kooprodukcióban” készült a

szoftver, a front end fejlesztése Bécsben

és Budapesten zajlott, és a bankcsoport

saját informatikusain, termékfelelősein,

egyéb munkatársain kívül számos beszállító

is részt vett a munkában. Maga

a járvány nem változtatott a fejlesztési

irányon, hiszen azzal a stratégiai céllal

14 | | 2021.05.12.


BANKINFORMATIKA

indítottuk a projektet, hogy az ügyfélkör

minél nagyobb része bankoljon digitálisan,

lehetőleg minél többen mobilon keresztül

is, továbbá minél több banki művelet legyen

elintézhető digitálisan. Ezt a célt a járványhelyzet

csak még időszerűbbé tette. És

minden bizonnyal a sikerére is rásegített:

Ausztriában például a bankhoz érkező és

számlát nyitó új ügyfelek egyharmadának

elsődleges bankválasztási oka a George.

Ezért a George brand alá új termékeket

is csoportosítottunk: bevezettünk például

egy okos számlát, amelynek díjazása

a használathoz igazodik. Vagyis ügyfélakvizícióra

is alkalmas a platform.

CW: A banki alkalmazások fejlesztése

nem most kezdődött. Informatikai

szempontból mitől különleges mégis

az önök megoldása?

BBL: Több ilyen vonást is említhetek. Az

egyik legfontosabb talán az, hogy nyitott

platform, vagyis külső fejlesztők bővítményei

is csatolhatók hozzá. Ezek a bővítmények

országról országra változhatnak:

idehaza például már dolgozunk egy olyan,

harmadik fél által fejlesztett, bankkártyahasználathoz

kapcsolódó bővítmény elérhetővé

tételén, amely az ügyfél személyes

tranzakcionális szokásaihoz kapcsolódó

kedvezményeket nyújt. Ez a bővítmény azért

izgalmas, mert az ügyfél tranzakció-történetét,

bankolási szokásait hasznosítja az

ő javára. Ez egyáltalán nem szokványos;

az ügyfelek tranzakciós adatait kevesen

hasznosítják, pedig hatalmas értéket jelentenek,

amelyek értelmes felhasználásával

új értéket teremthetünk az ügyfeleknek.

Visszatérve a platform egyedi vonásaira,

említésre méltó sajátosság az is, hogy alkalmazásai

nem saját szervereken, hanem az

Amazon felhőjében, vagyis egy rugalmasan

skálázható, szinte korlátlan kapacitású

infrastruktúrán futnak.

Szintén újdonság, hogy a platform

nemcsak a banki termékek és szolgáltatások

elérésében és használatában segít,

hanem személyre szabott jó tanácsokkal

is ellátja az ügyfeleket: például figyelmezteti,

ha lejár egy betétje vagy egy korábban

bankkártyával vásárolt autópálya-matrica

érvényessége, ahogy automatikus elemzésekkel,

kimutatásokkal is segíti az eligazodást

a pénzügyekben.

CW: Fel kellett-e újra találniuk a

spanyolviaszt? Magyarán: mennyire

voltak irányadóak a konkurensek

meglévő technikái?

BBL: Amikor az ember valami újba kezd,

természetesen inspirálódik azokból az

előremutató megoldásokból, amelyeket

más hagyományos, illetve neo- és challenger

bankok nyújtanak. Ugyanakkor a

banki termékek, folyamatok nagyrészt

adottak, és a fejlesztői cél nem lehet más,

mint az, hogy az ügyfél ezeket a műveleteket

a lehető legegyszerűbben és leggyorsabban,

csak a legszükségesebb adatok

megadásával, biztonságban végre tudja

hajtani mobilon vagy weben. Vagyis itt gyökeresen

új funkcionalitást nem nagyon

lehet, és nem is kell kitalálni.

Igazi jelentősége annak van, hogy azok a

felületek, amelyekkel a felhasználó találkozik,

a lehető legbarátságosabbak és

legintuitívabbak legyenek. A George ebből

a szempontból előrelépést jelent a korábbi

webes és mobilos alkalmazásokhoz képest,

és azoknál jóval letisztultabb, áttekinthetőbb

felületet kínál. Ebben természetesen

rengeteg tudatos munka fekszik: hiszen

ma már nem a „kockáknak”, a digitális affinitással

rendelkező ügyfeleknek fejlesztünk,

a digitális csatornákat az ügyfelek

kétharmada használja több-kevesebb

rendszerességgel, és ez az életkor, iskolázottság,

lakóhely stb. szerint is roppant

heterogén összetételű ügyfélkör megköveteli

a használat maximális egyszerűségét.

Egy példával élve: ahogy a Facebook, a

Spotify vagy a Netflix használatához nem

kell tréninget tartani, mert logikusak és

intuitívak, ugyanúgy egy jól megírt banki

alkalmazásnak is azonnal használatba

vehetőnek kell lennie. Úgy tűnik, a George

megfelel ennek a kritériumnak: az online

számlanyitási képesség bevezetése után

nagyon hamar 10 százalékot ért el az ilyen

módon számlát nyitó ügyfelek aránya,

akik tehát nem bankfiókba mentek, hanem

otthon, a karosszékükből végezték el ezt

a műveletet.

CW: Az ügyfél számára minden

váltás nyűg: hogyan sikerült a George

esetében levezényelniük?

BBL: Az agilis fejlesztések egyik alapvetése,

hogy nem egyből egy teljes funkcionalitást

nyújtó komplikált és minden

elemében végleges megoldásra törekszünk,

hanem egy már használható, de még nem

minden elemében teljes termékváltozattal

(minimum viable product, MVP) lépünk

piacra. A George-nál is ezt az irányt választottuk:

nem vártuk be az összes funkció

elkészültét, hanem havonta bővítjük új

képességekkel mind a mobil-, mind a webes

verziót. A februári indítás óta márciusban

és áprilisban is frissült mindkét alkalmazás,

és most jön a következő update.

Az ügyfelek egy része, akik évek óta használták

és „belakták” az előző megoldást,

az első pillanatban természetesen nem

feltétlenül örültek a módosításoknak.

Egy ilyen termékbevezetésnél ugyanis

mindig van egy alapvető konfliktus: az

ügyfél nem akar mást, mint a lehető

legegyszerűbben letudni az alkalmazással

a feladatait, és a barátkozás az új felülettel

hónapokig, vagy a kevésbé aktív ügyfeleknél

akár negyedévekig is eltarthat. A fejlesztőnek

tehát értelmes döntést kell hoznia

arról, hogy mikor vezeti be az újdonságot,

hiszen, ha nagyon sokáig elodázza ezt a

lépést, akkor két rendszert kell párhuzamosan

fenntartania és üzemeltetnie.

Ez nyilván azt diktálná, hogy minél hamarabb

hozzuk ki az új rendszert, és migráljuk

át az ügyfeleket az új platformra. A kuncsaft

viszont azt szeretné, hogy ha már váltania

kell, akkor erre csak az után kényszerüljön,

amikor már minden funkció, amit valaha

is használt korábban, elérhető az új alkalmazásban

is. A George esetében ezt az

érdekütközést a két alkalmazás esetében

eltérő módon oldottuk fel, vagyis a mobilon

és a weben más-más stratégiát követtünk.

A mobilalkalmazásban a mobilbank verziófrissítéseként

hoztuk ki a George-ot, ezáltal

az ügyfeleknek nem kellett újra regisztrálniuk,

vagyis egyszerűbb volt a dolguk,

viszont amennyiben automatikus frissítés

volt a mobiljukon beállítva, akkor nem is

befolyásolhatták a folyamatot: egy szép

napon arra ébredtek, hogy kicserélődött

az app a mobiljukon. A folyamat gyorsan

lezajlott, a mintegy háromszázezer mobilos

ügyfelet három hét alatt tereltük át az

új platformra, és a harmadik hét végén

lekapcsoltuk a régi mobilbankot.

A weben, ahol jellemzően konzervatívabbak

a felhasználók, más utat járunk:

hat hullámban, februártól szeptemberig

elnyújtva tereljük át az ügyfeleket: mindenkinek

egy hatvannapos „megszokási” periódust

biztosítunk, amikor párhuzamosan

használhatja a két platformot, miközben

gondoskodunk a megfelelő értesítésekről,

támogató anyagokról, és csak azután

kapcsoljuk le a régi alkalmazást.

2021.05.12. | | 15


KIS

ENDRE

DEVOPS / TRENDEK

Platformon pörög a DevOps

Prioritásként kezeli az alkalmazásfejlesztést a mostani helyzetben a vállalatok

többsége, a munkát azonban szűk keresztmetszetek lassítják, amelyeket a

folyamatok, a technológiák, és legfőképp maguk az emberek teremtenek. A

gyorsabb alkalmazásszállítás titka az automatizálásra és önkiszolgálásra építő,

platformalapú megközelítés, derült ki a Puppet felméréseiből.

Tapasztaltuk az elmúlt bő egy évben,

hogy a járványhelyzet hirtelen

és gyökeresen változó körülményeihez

alkalmazkodni igyekvő szervezetek

világszerte felgyorsították digitális

átalakulásukat. A Covid-19 miatt vállalatuknál

kiemelt fontosságot tulajdonítanak

az alkalmazásfejlesztésnek, mondta az

informatikai vezetők 52 százaléka abban

a felmérésben is, amelyet az IT-automatizációs

platformjáról ismert Puppet

tavaly készített 5 és 10 ezer főnél nagyobb

észak-amerikai vállalatok körében. Valójában

a megkérdezett kétszáz IT-vezető

szinte mindegyike prioritásként kezeli

ezt a területet, mert csupán 3 százalékuk

mondta, hogy az alkalmazásfejlesztést

jelenleg nem sorolja előre.

Kiszámítható fejlesztés

Bár a prioritást illetően nagy az egyetértés,

a gyors, hatékony és eredményes alkalmazásfejlesztés

komoly akadályokba ütközhet

a vállalatoknál. A válaszadók többsége (53

százalék) szerint leggyakrabban maguk az

emberek – egészen pontosan a kézi vezérlésű,

felaprózott munkafolyamatok – hátráltatják

a munkát, de a vállalat technológiai

környezetének összetettsége (32 százalék)

és üzleti folyamatainak töredezettsége (13

százalék) is komoly akadályt jelenthet.

Az alkalmazásfejlesztés ráadásul a vállalati

területeken átívelő folyamattá vált, mivel

a munkában a szervezetek többségénél az

informatikai (81 százalék), a biztonsági (57

százalék) és a termékfelelős (52 százalék)

csapatok is részt vesznek. A nagyvállalati

IT-vezetők zöme (a válaszadók 83 százaléka)

ezért a platformok szellemében kezeli az

alkalmazásfejlesztés összetettségét is, hogy

felgyorsítsa a folyamatot – gyakran több

szervezeti egységet is összefogó platformcsapatokat

hoz létre, amelyek önkiszolgáló

módon hozzáférnek a szükséges technológiai

képességekhez.

Egyetért az IT-vezetők túlnyomó többsége

(86 százalék) abban is, hogy ilyen

módon felgyorsítható az alkalmazásfejlesztés,

ezek a technológiák és eszközök

azonban egyúttal tovább bonyolítják a

folyamatot. Automatizálással kerülhető

el, hogy ez ismét szűk keresztmetszetté

váljon. A programozható infrastruktúrát

(Infrastructure as Code, IaC) használó

vállalatok IT-vezetői a konfigurációk következetességét

(46 százalék), a kockázatok

csökkentését (41 százalék) és a hatékonyabb

szoftverfejlesztést (36 százalék)

emelték ki az automatizáció legnagyobb

előnyei között.

Az IaC mellett a felmérésben részt vevő

nagyvállalatok többsége (61 százalék)

DevOps módszereket alkalmaz, hogy a

fejlesztőkörnyezetek szabványosításával és

az alkalmazásszállítás folyamatainak automatizálásával

növelje a hatékonyságot,

a biztonságot és az üzemeltethetőséget,

röviden a fejlesztés kiszámíthatóságát.

Automatizálás és

önkiszolgálás, gyorsabb

szoftverszállítás

Szoros összefüggést talált az önkiszolgáló

platformok és a DevOps eredményessége

között a Puppet jelentése (2020 State of

DevOps) is, amelynek elkészítésében idén

közreműködött a CircleCI. Utóbbi vállalat

a szoftverkód folyamatos integrálásához

és szállításához (CI/CD) ad elosztott

platformot, amellyel a vállalatok a szoftverkiadások

kezelését, tesztelését és

telepítését automatizálhatják. A jelentés

alapjául szolgáló globális felmérésben

ezúttal több mint 2400 vállalati informatikus,

fejlesztő és információbiztonsági

szakember vett részt.

A szervezetek mindig nagy fába vágják

fejszéjüket, amikor az egymástól elszigetelten

dolgozó csapatok DevOps-gyakorlatát

megpróbálják felméretezni, hogy azt

vállalati szintre emeljék. A Puppet felmérése

szerint a platformalapú megközelítés

megkönnyíti a DevOps-gyakorlat vállalati

szabványosítását és kiterjesztését több

alkalmazásfejlesztő csapatra. Bár az ilyen

csapatok támogatásában a platformmodell

viszonylag új megközelítésnek számít, a

vállalatokat hozzásegítheti a legfontosabb

DevOps-célok eléréséhez, a jobb minőségű

és biztonságosabb szoftver könnyebb és

gyorsabb szállításához, állapították meg

a jelentés készítői.

16 | | 2021.05.12.


DEVOPS / TRENDEK

Puppet Insights: a DevOps teljesítmény mérhető

Egyértelműen erre utal ugyanis, hogy a

DevOps-gyakorlatukat tekintve érettebb

vállalatokról kiderült, közel kétszer annyian

használnak belső platformokat és önkiszolgáló

módon elérhető eszközöket, képességeket,

mint a közepesen érett szervezetek.

Hozzátartozik ehhez, hogy a Puppet 2018-as

jelentésében ismertette DevOps-evolúciós

modelljét, amely érettségük alapján öt

csoportba sorolja a vállalatokat, meghatározza

az adott érettségi szint eléréséhez

nélkülözhetetlen gyakorlatot, módszerek

alkalmazását, valamint azt is, hogy a

szervezetek miként léphetnek előre, a

DevOps-fejlettség következő szintjére.

– A DevOps-gyakorlatukat tekintve

legérettebb vállalatok olyan szerkezeti

változtatásokat vittek keresztül, amelyekkel

mérsékelték technológiai környezetük

komplexitását, az időigényes műveletek

nagy részét automatizálták, és csökkentették

a csapatok közötti átadások számát,

miközben erősítették az alkalmazásszállításban

együttműködő felek közötti bizalmat

is, mondta Alanna Brown, a Puppet fejlesztői

kapcsolatokért felelő igazgatója, a jelentés

egyik szerzője. – Mindezek az alkotóelemek

szükségesek egy olyan házon belüli platform

kiépítéséhez, amely valóban nagyobb

értéket fog adni a szervezetnek. Azok a

vállalatok, amelyek még nem készek a platformalapú,

önkiszolgálást előtérbe helyező

modell bevezetésére, változáskezelő folyamataik

felülvizsgálatával és frissítésével

szintén gyorsíthatnak a szoftverszállításon.

Változáskezelés négy

megközelítésben

Rávilágított a Puppet jelentése arra is,

hogy a jóváhagyási folyamatokat, az automatizáció

mértékét és a kockázatkezelés

technikáit tekintve a vállalatok a változáskezelés

négyféle megközelítésének

valamelyikét alkalmazzák. A négy megközelítés

– üzemeltetés szempontjából érett,

mérnökközpontú, irányításfókuszú és

ad hoc – mindegyike a hatékonyság más

szintjére és másfajta eredményre vezet. Az

ortodox jóváhagyási folyamatok például

nehezítik a hatékony változáskezelést. Az

ilyen merev jóváhagyási folyamatokkal

jellemezhető szervezetek körében kilencszer

nagyobb a rossz hatékonyság problémáival

küzdő vállalatok aránya, mint haladó

szellemű társaik táborában. A kockázatkezelésüket

automatizáló vállalatok például

meggyőződéssel vallják, hogy változáskezelő

folyamataikkal nemcsak a kockázatokat

és a leállások számát csökkentették,

hanem a gyorsaságot is elérik, amelyet az

üzlet ezen a téren elvár.

– Legutóbbi felmérésünk során olyan

adatokat gyűjtöttünk, amelyek szoros

összefüggést mutatnak a változáskezelés

gyakorlata és a szervezet eredményessége

között, mondta Michael Stahnke, a CircleCI

platformfelelős alelnöke. – A kutatás egyik

legfontosabb eredményének tartom, hogy

bizonyítékot találtunk arra, hogy folyamatos

integrációval és automatizálással

a vállalatok elsődleges változáskezelő

mechanizmusuk hatásfokát is javíthatják.

Első pillantásra ezért meglepőnek tűnhet,

hogy éppen a legjobb eredményeket elérő

csapatok a legkevésbé elégedettek változáskezelő

folyamataikkal. De ez azzal

magyarázható, hogy a változáskezelés

hagyományos módszereit alkalmazó szervezetekkel

szemben pontosan ők azok,

akik folyamatos fejlődésre és javulásra

törekednek.

A jelentés további figyelemreméltó

megállapításokat is tartalmaz. A válaszadó

informatikai szakemberek 63 százaléka

mondta, hogy vállalatánál legalább egy

belső, önkiszolgáló platformot használnak,

de a szervezetek 60 százalékánál már 2–4

ilyen platform működik. Hatszor gyakrabban

fordulnak elő ezek a platformok a

DevOps-gyakorlatukat tekintve érettnek

minősülő vállalatoknál, mint más szervezeteknél,

ami talán kevéssé meglepő.

Utóbbiak a vállalaton belüli szabványosítás,

a szükséges technológiai képességek és

az idő hiányával magyarázták, miért nem

építettek még ki ilyen platformot. Az alkalmazásfejlesztés

folyamatába a biztonságot

is teljesen integráló vállalatok 45 százaléka

jelentette ki, hogy a szoftverek kritikus

sérülékenységeit egy napon belül orvosolni

tudja. A biztonságot csak kismértékben

integráló szervezetek mindössze negyede

mondhatja el magáról ugyanezt.

2021.05.12. | | 17


KELENHEGYI

PÉTER

KORMÁNYZATI INFORMATIKA / INTERJÚ

Kódolj határok nélkül!

A Belügyminisztérium és a NISZ Zrt. idén is meghirdette nyílt forráskódú programozó

versenyét, amelyre kétszer annyi nevezés érkezett, mint a tavalyi, első verseny

alkalmával. A zsűrizés döntő szempontjai a felhasználói élmény, a kódminőség, a

dokumentáció, a feladatmegoldás és a továbbfejleszthetőség voltak.

Tavalyi tapasztalatok alapján sok

középiskolás diák tulajdonképpen

csak a versenyt megelőző felkészülés

során ismerkedett meg az olyan

nyílt forráskódú szoftverekkel, mint a

Linux, a LibreOffice vagy az Apache webkiszolgáló

alkalmazás, mivel ezek nem

jutnak hangsúlyos szerephez a középiskolai

tanulmányokban. Újdonság volt, hogy idén

felsőoktatási kategóriát is létrehoztak. A

verseny kapcsán Hajzer Károly informatikai

helyettes államtitkárral a nyílt forráskódú

szoftverek államigazgatási használatáról

beszélgettünk.

Computerworld: Miért egészítette ki

idén a versenyt felsőoktatási kategóriával

a Belügyminisztérium és a

NISZ?

Hajzer Károly: A tavalyi sikerek után úgy

éreztük, hogy szükséges lenne a fiatalok

szélesebb körét is bevonni a versenybe,

amely egyszerre szolgál edukációs célokat

és a nyílt forráskódú rendszerek népszerűsítését,

valamint a versenyre készülő

baráti társaságok összekovácsolódását.

Persze mindez nem titkoltan arra is lehetőséget

ad, hogy olyan fiatalokkal találkozzunk,

akik nemsokára megjelennek a

munkaerőpiacon.

CW: Teljesítette a kezdeményezés az

induláskor kitűzött célokat?

HK: Úgy érezzük, igen. Nagyon sok tehetséges

fiatallal találkoztunk, akik számára

a verseny megmérettetés, a feladatok elvégzése

pedig öröm volt. A mi céljaink is

maximálisan teljesültek, hiszen sikerült

népszerűsíteni az eddig szigetszerűen

működő nyílt forráskódú alkalmazásokat:

videókonferencia-rendszereket, irodai csomagokat,

időpontfoglaló alkalmazásokat,

csevegőprogramokat. A versenyzők

körében olyan fiatalokat is megismerhettünk,

akiknek gyakornoki munkát vagy

álláslehetőséget fogunk felkínálni.

CW: Jelenleg milyen szerepet töltenek

be a nyílt forráskódú megoldások a

hazai közigazgatásban?

HK: Egyes szoftverek a háttérből szolgálják

ki a felhasználókat, másokkal pedig mindennapi

tevékenységük során találkozhatnak. A

közigazgatásban szinte valamennyi szerverünk

nyílt forráskódú operációs rendszeren

fut és gyakran az adatbázis-kezelő, illetve

a szövegszerkesztő alkalmazásaink is nyílt

forráskódú szoftverek. Ahol megoldható,

ezekkel váltjuk ki a lényegesen drágább zárt

kódú alkalmazásokat.

CW: Miért bíznak abban, hogy a nyílt

szabványok egyre inkább elterjednek?

HK: Elsősorban azért, mert ezek a szoftverek

évről évre egyre jobbak és kiforrottabbak

lesznek. Másodsorban a gazdasági

kényszer is fontos szempont. Mindemellett

a nyílt forráskódú alkalmazások lehetővé

teszik a költségek minimalizálását.

CW: Mely államok a legaktívabbak

az ilyen jellegű államigazgatási fejlesztésekben?

HK: Magyarország a szabad szoftverek

használatát tekintve az élenjáró államok

közé tartozik. Szerverparkunkat szabad

szoftverekre, illetve felhőalkalmazásokra

építjük, de a felügyeleti rendszer is nyílt

forráskódú, ezzel biztosítjuk a szállítósemlegességet.

Minden bizonnyal más országokban

is érvényesül ez a törekvés, de ezzel

kapcsolatban nem gyűjtünk adatokat.

CW: Van-e arra példa, hogy magyar

fejlesztők közigazgatási termékeit használják

más európai tagállamok?

HK: A kooperáció, az adat- és technológiacsere

ellenére minden állam igyekszik a

saját lábára állni, saját fejlesztőire támaszkodni.

Mi is átadjuk a saját megoldásainkat,

ám a közigazgatás olyan terület, amely

erősen függ az adott állam jogrendjétől.

Noha az uniós törekvések az egységesülést

Hajzer Károly

informatikai helyettes

államtitkár, BM

szorgalmazzák, országonként más-más

tulajdon-, család- vagy például földjogi

szabályozásokhoz kell igazodni. Az eljárások

pedig minden esetben a személyazonosítással

kezdődnek. Magyarország

világszínvonalú személyazonosító rendszerrel

rendelkezik, amellyel a környékbeli

országokat időben is megelőzte. Jóllehet

ezt a tudást szívesen átadnánk másoknak

is, de mivel minden ország a maga alapnyilvántartására

épít, a közigazgatásban

aligha valósulhat meg efféle transzport.

Olyan alkalmazások átvételére, mint az

útvonal-nyilvántartás, természetesen van

példa, ilyeneket egységesen használnak a

világ minden táján. A közigazgatási rendszerek

azonban éppen úgy nem egységesíthetők,

ahogyan pénzintézetek sem vennék

át egymás megoldásait annak ellenére,

hogy azok alapelveikben megegyeznek.

A szűken vett közigazgatást szolgáló

termékek mellett a LibreOffice irodai

programcsomag kapcsán a NISZ Zrt. nyílt

forráskódú rendszerek szakterületének

fejlesztőcsapata az elmúlt években átütő

sikereket ért el az alkalmazások továbbfejlesztésében

és az interoperabilitási bug

feltárásában is. A programcsomag NISZ

Zrt. által fejlesztett verziója már az egész

világon elérhető.

18 | | 2021.05.12.


KORMÁNYZATI INFORMATIKA

OECD-HÍREK

Európai kitekintő

A hatóságok és a lakosság kapcsolatára is hatással van a koronavírus-járvány.

Összeállításunkban a Digitális Jólét Program Digitális Krónika című kiadványát is szemléztük.

Már a koronavírus-járvány előtt

megkezdődött egyes adóigazgatási

folyamatok digitalizációja, amelyek

eredményeként számos országban többek

között az adóhatósággal történő kommunikáció,

kapcsolattartás több mint háromnegyede

immár elektronikus csatornákon

valósult meg. Az ágazatot érintő elektronizáció

azonban ennek ellenére sem öltött

olyan méreteket, ami a járvány kezdetén

teljesen zökkenőmentes, valamennyi területre

kiterjedő ügyintézést biztosított volna.

Emiatt egyrészt jelentős munkamenet-átszervezési

feladatok hárultak az adóhatóságokra,

másrészt új, rendkívüli elemekkel

is bővült a szervek feladat- és hatásköre. A

helyzetet tovább nehezítette, hogy a járvány

épp az adóbevallási időszakban futott fel.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési

Szervezet (OECD) tanulmánya azt

vizsgálta, hogy az adóigazgatás digitalizálásának

milyen hatásai voltak a Covid-19-

válsággal összefüggésben. Összességében

elmondható, hogy az adóhatóságok többsége

eredményesen és gyorsan reagált

a kihívásokra, a távmunkában dolgozók

száma átlagosan 60 százalékkal nőtt. A

dokumentum kitér a szolgáltatások megjelenési

formáiban, a kockázatkezelési folyamatokban,

a távmunkát végzők számában,

az alkalmazott informatikai rendszerekben

bekövetkező változásokra és eredményekre.

Tudomány,

technológia, innováció

Az OECD a koronavírus-járvány várható

hosszú távú hatásait vizsgálja öt különböző

aspektusból a tudomány, a technológia és az

Vega, az EU-s

szuperszámítógép

Április 21-én ünnepélyes keretek

között működésbe helyezték az EU

első szuperszámítógépét a szlovéniai

Mariborban. A 17,2 millió euró összegű

beruházás közös uniós és tagállami

forrásból valósult meg. A Vega

mellett az európai nagy teljesítményű

számítástechnikai közös vállalkozás

(EuroHPC) további hét helyszínen

támogatja HPC-központ létrehozását

az Európai Unió területén (Bulgáriá-

ban, Csehországban, Finnországban,

Olaszországban, Luxemburgban,

Portugáliában és Spanyolországban).

innováció (TTI) területén. Az egyes vizsgálati

dimenziók közé tartozik a finanszírozás;

a digitális technológiák és a mesterséges

intelligencia alkalmazása a kutatások és

innovációk során; a tudományos, technológiai

és innovációs rendszerek jövőbeli

nyitottsága, teljessége és globális természete;

a várható jövőbeli politikai irányok;

továbbá a koronavírus-járvány hatására

bekövetkező szakstratégiai változások.

A tanulmány azt is feltárja, hogy a TTI-vel

összefüggő szakpolitikák hogyan alakíthatók

át, mivel az olyan sajátosságok, mint

az ellenálló képesség, rugalmasság, a

környezeti fenntarthatóság és a befogadás

(inkluzivitás) egyre hangsúlyosabb célkitűzéssé

váltak az elmúlt időszakban. Ez

magában foglal olyan újszerű adatgazdálkodási

módszereket és különböző digitális

megoldásokat is, amelyek ösztönözhetik a

hatékonyabb szakpolitikai tervek és intézkedések

kialakítását, majd elfogadását a

tudománnyal, technológiával és innovációval

összefüggésben.

A felgyorsult technológiai fejlődés a

közszférát is jelentős kihívások elé állítja.

A szervezet tanulmánya a közszférában

dolgozók kompetenciafejlesztési keretrendszerét

mutatja be. A három fő pillérre épülő

megközelítés olyan környezet létrehozásához

nyújt támpontokat, amely

• ösztönzi a digitális átalakulást,

• olyan készségeket és kompetenciákat

rögzít, amelyek megalapozzák a digitális

kormányzati megoldásokat és folyamatokat,

valamint

• külön kitér a „digitális munkaerő” mint

bázis megteremtésére (képzésére) és

fenntartására.

A jó digitális kormányzáshoz, digitális

igazgatáshoz szükséges kompetenciák és

készségek ötszintes rendszere hatékonyan

hozzájárulhat a hazai közszolgálati (kompetencia)

keretek kialakításához és további

fejlesztéséhez.

Netre fel!

Számos kutatás igazolja, hogy az idősebb

korosztály tagjai gyermekeikre és unokáikra

hallgatnak, ha a digitális világban

szeretnének eligazodni, sokszor az ezzel

kapcsolatos ügyeik intézésével is a fiatalabbakat

bízzák meg. Az ő digitális készségeik

fejlesztésére indított országos

kampányt a hírközlési hatóság (NMHH).

A Netre fel! központi része egy weboldal,

amely a szenior nethasználóknak is

érthető és könnyen áttekinthető tudástárként

működik. Ezen túl a közösségi és a

hagyományos média eszközeivel, valamint

podcasttal is támogatják a 65 év felettiek

digitális felzárkózását.

Az NMHH egy korábbi kutatása szerint a

nagymamák 82, a nagypapák 78 százaléka

rendelkezik ugyan mobiltelefonnal, de az

idős nők mindössze 12, a férfiak 14 százaléka

képes vagy lenne képes egyedül elboldogulni

egy okostelefon funkcióival.

2021.05.12. | | 19


KIS

ENDRE

INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM / AI-SZABÁLYOZÁS

Kód és etika

Adatok és algoritmusok alkotják a mesterséges intelligenciát, amely magától

nem válik sem elfogulttá, sem pártatlanná, minden a létrehozó emberen múlik.

A technológia etikus és transzparens alkalmazásához ezért szabályozásra is

szükség lesz, de a fejlődés korlátozása nélkül. Európa AI-rendelete kockázatalapú

megközelítéssel készül.

Évtizedek óta létezik, a mesterséges

intelligencia képességei mégis mostanában,

a számítási teljesítmény

gyors növekedésével kezdenek igazán

kibontakozni. Ma már látjuk, hogy az AI az

egészségügytől kezdve a közlekedésen és a

logisztikán, a gyártó- és az energiaiparon, a

mezőgazdaságon és a turizmuson, a kereskedelmen

és a médián át a kiberbiztonságig

az élet minden területén új távlatokat nyit.

Egyúttal azt is jobban értjük, hogy a technológia

alkalmazása a hatalmas lehetőségekhez

mérhető kockázatokat is hordoz.

Az Európai Unió a megbízható mesterséges

intelligencia globális központjává

válna, ezért a világon elsőként olyan jogi

keretrendszert és koordinációs tervet készít,

amely a tervek szerint garantálni fogja

az emberek és a szervezetek biztonságát

és alapvető jogait, miközben az AI további

térhódítását, a technológiai beruházásokat

és innovációt is elősegíti a tagállamokban.

Több mint két év előkészítő munka

eredményeként az Európai Bizottság idén

áprilisban tette közzé törvényjavaslatát

(Proposal for a Regulation laying down

harmonised rules on artificial intelligence

– Artificial Intelligence Act), amely

az AI-rendszerekben megjelenő, pontosan

meghatározott kockázatok kezelését

arányosan és rugalmasan szabályozza,

ezáltal világszinten is meghatározó szabvánnyá

válhat. A koordinációs terv (Coordinated

Plan on Artificial Intelligence 2021

Review) pedig a törvénymódosításokat és

beruházásokat körvonalazza tagállamok

szintjén, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Európa vezető helyet foglalhasson el az

emberközpontú, fenntartható, biztonságos,

befogadó és megbízható mesterséges

intelligencia fejlesztésében.

Kockázatok négy szinten

Az uniós AI-törvény tervezete a mesterséges

intelligenciára épülő rendszereket

az elfogadhatatlantól a minimálisig négy

kockázati szintre sorolja, és előírja, hogy

a használatukra kialakított szabályokat

minden tagállam egységesen alkalmazza.

Elfogadhatatlan kockázatokat hordoznak,

ezért tiltottak lesznek azon AI-rendszerek,

amelyek egyértelműen veszélyeztethetik

az emberek biztonságát, megélhetését

és jogait. Ebbe a kategóriába tartoznak az

ember szabad akaratát befolyásoló vagy

megkerülő, manipulatív alkalmazások

(például játékok, amelyek hangalapú

segítségnyújtással veszélyes viselkedésre

bátoríthatnak kiskorúakat), valamint az

olyan rendszerek, amelyeket a kormányok

a polgárok „társadalmi” pontozására

használhatnak.

Magas kockázati besorolást kapna a

tervezet szerint az AI-rendszerek másik

csoportja, amely szintén az emberek

épségét veszélyeztetheti, illetve jogait

csorbíthatja. A javaslat példákon mutatja

be, hogy a törvény pontosan milyen alkalmazásokat

sorolna erre a kockázati szintre.

Ide tartoznának a kritikus infrastruktúrák,

közöttük a közlekedés mesterséges intelligenciára

épülő alkalmazásai és az olyan

termékek biztonsági alkotóelemei, mint

például a sebészeti robotok, amelyek nyilvánvalóan

veszélyeztethetik az emberek

életét vagy egészségét.

Velük egy csoportba kerülnének a különböző

kérelmek – például felvételik, vizsgák,

álláshirdetésekre és más pályázatokra

beadott jelentkezések, hiteligénylések –

elbírálását a köz- és a versenyszférában

részben vagy teljesen automatizáló AI-rendszerek,

mivel pontozásukkal, döntéseikkel

közvetlenül befolyásolhatják az emberek

életét, oktatáshoz, munkához és más

lehetőségekhez, szolgáltatásokhoz való

hozzáférését. Ugyancsak ebbe a kategóriába

tartoznának a határvédelem és az

idegenrendészet AI-alkalmazásai, amelyek

az utazási dokumentumok hitelességét ellenőrzik

és a menedékkérelmek elbírálását

támogatják. Magas kockázati besorolásúak

lennének továbbá az igazságszolgáltatásban

és a demokratikus folyamatokban

alkalmazott AI-rendszerek is.

Forgalmazásuk engedélyezéséhez a

magas kockázati besorolású AI-rendszereknek

szigorú követelményeknek kell

majd eleget tenniük. A kockázatok felmé-

20 | | 2021.05.12.


INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM / AI-SZABÁLYOZÁS

réséhez és kezeléséhez például megfelelő

képességekkel kell bírniuk, és minőségi

adatkészletekkel dolgozniuk az elfogulás,

a hátrányos megkülönböztetés elkerüléséhez.

Naplózniuk kell minden tevékenységet,

hogy követhető legyen, miként jutnak

adott eredményre, és megfelelő emberi

felügyelet mellett lesznek alkalmazhatók.

A hatóságoknak részletes dokumentációt

kell kapniuk a megfelelőség ellenőrzéséhez,

de a felhasználókat is világosan és kellő

mértékben tájékoztatni kell a mesterséges

intelligencia alkalmazásáról. Az AI-rendszerek

kimagasló robusztussága, biztonságossága

és pontossága is alapelvárás lesz

ezen a szinten.

A távoli biometrikus azonosításra

alkalmas AI-rendszereket a törvénytervezet

külön is kiemeli ebben a magas kockázati

kategóriában, és használatukat szigorú

feltételekhez köti. Rendészeti célú, valós

idejű alkalmazásuk a köztereken elvben

tilos lesz. A hatóságok ettől csak kivételes

esetekben és pontosan előírt módon

térhetnek el – ha például elveszett gyermeket

vagy veszélyes bűnözőt keresnek,

illetve közvetlen terrorfenyegetés elhárításán

dolgoznak. Azonban ilyen esetekben

is bírói felhatalmazást vagy más független

testület engedélyét kell kérniük, amely

pontosan meghatározza, hogy hol és

mennyi ideig, milyen adatbázisokban

keresve végezhetnek ilyen megfigyelést.

Mérsékelten kockázatosnak minősülő

AI-rendszereknek a javaslat szerint az

átláthatóság tekintetében kell majd speciális

követelményeknek megfelelniük. A

csevegőrobotok (chatbotok) esetében

például figyelmeztetni kell a felhasználókat,

hogy géppel társalognak, és lehetővé

tenni, hogy ennek ismeretében folytassák

az interakciót vagy visszalépjenek. A

törvényjavaslat a minimális kockázatot

hordozó alkalmazások – például videójátékok,

levélszemét-szűrők – szabad

használatát engedi, mivel ezek nem, vagy

csak elenyésző mértékben veszélyeztethetik

az emberek jogait vagy biztonságát.

Az AI-rendszerek nagy többsége ebbe a

kategóriába tartozik.

Az Európai Bizottság javasolja, hogy

az AI-törvény szabályainak betartását a

tagállamokban kompetens piaci hatóságok

figyeljék, és az Európai Mesterséges Intelligencia

Tanács létrehozását is ajánlja, amely

a megfelelés megkönnyítéséhez AI-szabványok

kidolgozását kezdeményezné, az

alacsony kockázati szintű mesterségesintelligencia-alkalmazások

készítéséhez

és használatához pedig önkéntes alapon

követhető etikai kódex is készülne.

Precíziós szabályozás

Márciusban és áprilisban az IBM is az AI

szabályozásának különböző vonatkozásait

és lehetőségeit tárgyalta régiós sajtóbeszélgetésein,

azonban a technológia

egyik vezető szállítójaként a témával korábbról

behatóan foglalkozik.

Bár a technológia kiterjedtebb szabályozásával

az amerikaiak és az európaiak

kevesebb mint 10 százaléka ért egyet, az

Egyesült Államokban a megkérdezettek

60 százaléka, az Európai Unióban pedig

a válaszadók 70 százaléka támogatja a

mesterséges intelligencia – és más technológiák

– célzott, precíziós regulázását,

derült ki például a felmérésből, amelyet

a Morning Consult tavaly készített az IBM

Policy Lab megbízásából.

Az amerikaiak 74 százaléka és az uniós

állampolgárok 85 százaléka szerint a

mesterséges intelligenciának átláthatónak

és megmagyarázhatónak kell lennie,

és nagy többségük azzal is egyetért, hogy

az AI-rendszereket fejlesztő és forgalmazó

vállalatokat a megfelelő információk

közzétételére kell kötelezni. Négy európai

közül három és az amerikaiak kétharmada

támogatja az olyan szabályok bevezetését,

mint a kockázatfelmérés, a bevezetés

előtti tesztelés az elfogultság, illetve a

méltányosság ellenőrzésére, valamint a

fogyasztók tájékoztatása a döntéshozatali

folyamatban használt mesterséges

intelligenciáról.

Tavaly januárban az IBM az AI-szabályozásról

alkotott nézetét (Precision Regulation

for Artificial Intelligence) is ismertette.

Rámutatott többek között arra, hogy a

piacra kerülő mesterségesintelligenciamegoldások

életciklusának különböző

szakaszaiban a vállalatok a kutatástól és

fejlesztéstől kezdve a modellek tanításán,

menedzselésén és üzemeltetésén át az

AI gyakorlati, kereskedelmi alkalmazásáig

más-más szerepet töltenek be – akár szállítók,

akár birtoklók, azaz felhasználók, vagy

mindkét kalapot hordják –, és ennek alapján

az adott AI-rendszer kockázati szintjét

alapul vevő precíziós szabályozást javasolt

a terület számára.

Hasonló javaslatot fogalmazott meg az

Európai Bizottság is az AI-törvény tervezetében,

ami jó kiindulópontnak ígérkezik a

szabályozás véglegesítéséig vezető úton. A

leendő törvénynek megfelelésüket a szervezeteknek

azonban tanúsítaniuk is kell

majd, ezért ennek megkönnyítéséhez – és

ettől függetlenül a méltányos, elfogulatlan

és elszámoltatható mesterséges intelligencia

fejlesztéséhez és használatához –

az IBM nyílt forráskódú eszközkészleteket

(AI 360 Toolkit) készített. AI FactSheet

360 kutatási projektjében pedig olyan

tájékoztatókat állít össze partnereivel az

AI-modellek és -szolgáltatások létrehozásához

és bevezetéséhez, amelyek szintén

a transzparencia, az irányíthatóság és a

mesterséges intelligenciába vetett bizalom

erősítését segítik a különböző használati

esetekben. Ezek az AI-adatlapok – az

újabbak készítéséhez kidolgozott módszertanhoz

hasonlóan – szintén elérhetők az

IBM felhőjében.

2021.05.12. | | 21


INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM

KOPINT-DATORG

Megbízható háttércsapat

az e-közigazgatási szolgáltatások

fejlesztésében

A Kopint-Datorg Kft. tizenöt éve az e-közigazgatási

fejlesztések megbízható háttércsapata – innovatív informatikai

megoldásokkal az űrlap-technológiától az automatizált

ügyintézési folyamatokig.

AKopint-Datorg Kft. a Belügyminisztérium

szakmai felügyelete alatt

működő NISZ Zrt. leányvállalatai

közül a legkisebb: állandó létszáma mindössze

80 fő. – Nálunk nemcsak szlogen

a „megbízható, pontos csapat”, hanem

valóban mindig határidőre, magas színvonalon

teljesítjük feladatainkat, így a vállalat

az elektronikus közigazgatás hazai

modernizálását célzó informatikai

fejlesztések állandó szereplője, emeli ki

Tolnay Roland, a Kft. ügyvezetője.

A cégnél futó projektek jelentős részének

alapját a saját fejlesztésű iFORM intelligens

űrlap-technológia képezi. Az iFORM

űrlap-technológia három modulból épül fel,

amelyek az adatgyűjtési folyamat különböző

munkafázisaihoz kapcsolódnak az űrlap

elkészítésétől kezdődően az űrlap központi

menedzselésén át a felhasználónál megjelenő

kitöltési felület biztosításáig.

iFORM-alapú megoldásokkal találkozhatnak

az ügyfelek például a Cégkapu

regisztráció alkalmával vagy a központi

ügyintézési felületeken, de az Önkormányzati

ASP űrlapkezelő rendszere, az Országos

Rendőr-főkapitányság InNOVA ügyintézési

portálja, valamint az állami tisztviselők eHR

rendszere is a kft. által fejlesztett technológiára

épül. Kiemelten fontos a felhasználók

folyamatos szakmai támogatása, így számos

oktatási videó, valamint az iFORM űrlapszerkesztéshez

kapcsolódó tudásmegosztó

portál is segíti a technológiát alkalmazó

szervezetek munkatársait.

Élethelyzetek és

megoldások

A cég tevékenysége szerteágazó, hiszen

az alkalmazásfejlesztés teljes vertikuma

mellett jelentős tudással és tapasztalattal

rendelkezik az elektronikus aláírási technológia

területén, részt vesz a KSH ELEKTRA

elektronikus adatgyűjtési rendszerének

továbbfejlesztésében, ellátja az Országos

Bírói Hivatal Bírósági Integrált Információs

Rendszer központi alkalmazásüzemeltetési,

támogatási feladatait is. Részt vett a

Magyar Vöröskereszt vizsgaszervezéshez

kapcsolódó tevékenységeinek elektronizálásában,

emellett Budapest Főváros

Kormányhivatala megbízásából ellátja

számos, saját fejlesztésű kereskedelmi,

engedélyezési, e-ügyintézési rendszer teljes

körű üzemeltetését, szoftverkövetését és

továbbfejlesztését.

Az informatika – mint az egyik leggyorsabban

változó iparág – a pandémia hatására

még nagyobb szerephez jutott az

elmúlt időszakban. Felértékelődtek mindazon

technológiai megoldások, amelyek

közvetlen emberi érintkezés nélkül nyújtanak

segítséget egy-egy élethelyzet

megoldásában. Ezt szolgálja az Automatikus

Közigazgatási Döntéshozatali rendszer

projekt is, amelynek célja egy olyan

központi automatizált rendszer létrehozása,

amelynek segítségével a közigazgatási ügy

elindítása és lezárása közötti ügyintézési

lépések emberi beavatkozás nélkül történhetnek

meg. A pilotprojekt keretében olyan

ügytípusok vizsgálata történik, amelyek

esetében a szükséges részletes jogi, igazgatási,

technikai és integrációs szempontú

elemzések elvégzését követően indokolt

lehet a jelenlegi papíralapú vagy részben

elektronizált folyamatok teljes körű automatizálása.

Ezzel jelentősen csökken az

ügyintézési idő, valamint egyszerűsödnek a

közigazgatási szerveknél végrehajtott és az

Tolnay Roland

ügyvezető,

Kopint-Datorg Kft.

ügyféloldali folyamatok egyaránt. A projekt

hosszú távú célja, hogy feltérképezze

mindazon közigazgatási ügyeket, amelyekre

az automatizált döntéshozatali rendszer

működése kiterjeszthető, ezzel jelentősen

hozzájárulva a bürokráciacsökkentéshez.

Speciális szerepkörben

Emellett a közelmúltban a cég feladatköre

jelentősen kibővült a szabályozott

elektronikus ügyintézési szolgáltatások

igénybe vételi feltételeinek ellenőrzésével,

a csatlakozó szervezetek nyilvántartásával,

valamint a nem a Kopint-Datorg Kft. által

fejlesztett alkalmazásokhoz kapcsolódó

minőségbiztosítási feladatok ellátásával.

Tolnay Roland ügyvezető szerint a kft.

speciális szerepkörben van: mivel fejlesztéseik

általában egy-egy közigazgatási szerv

elektronikus szolgáltatásába épülnek be, így

kiemelten fontos számukra, hogy könnyen

átlátható, ügyfélbarát alkalmazásokat

hozzanak létre, hiszen ezzel hozzájárulnak

az e-közszolgáltatások pozitív megítéléséhez,

valamint áttételesen a szolgáltatást

nyújtó szerv reputációjának növeléséhez

is a végfelhasználók körében. A vállalat

hosszú távú célja, hogy tovább erősítse az

e-közigazgatási fejlesztésekben betöltött

szerepét, valamint elmélyítse a szakmai

műhelyében meglévő, szerteágazó szakmai

tudást, és bővítse a már eddig is széles

körű szakmai portfólióját, a szolgáltatási

színvonalának további emelése mellett.

22 | | 2021.05.12.


ELŐFIZETÉS

12 hó • 11 340 Ft

6 hó • 5 700 Ft

3 hó • 2 865 Ft

Informatika a versenyképességért

piacter.project029.com • terjesztes@project029.com • +36 1 577 4300

ComputerworldHUN computerworld.hu computerworldhu computerworld---hungary

Az előfizetés időtartama alatt az előfizetés nem mondható fel. További információért hívja a 06-1/577-4301,

nem emelt díjas telefonszámot, vagy írjon a terjesztes@project029.com e-mail címre. Megrendelése

egyben önkéntes adatközlés is. Az adatközlő hozzájárul, hogy közölt adatait a kiadó előfizetői

névjegyzékében nyilvántartsa, és számára előfizetésekkel, akciókkal kapcsolatos tájékoztatókat küldjön.

Megrendelésével továbbá hozzájárul, hogy a kiadó tájékoztató- és reklámanyagokat küldjön, és az itt

közölt adatokat marketingcélból a hozzájárulás visszavonásáig kezelje. Az adatközlés a kiadó címére

(Project029 Magyarország Szolgáltató Kft. 1374 Budapest 5, Pf. 578) írt levéllel bármikor visszavonható.

Minden jog fenntartva!

More magazines by this user
Similar magazines