Computerworld magazin 2021.05.12.
Share Embed Flag

Computerworld magazin 2021.05.12.

A Computerworld magazin 2021. május 12-én megjelent száma. A Computerworld magazin 2021. május 12-én megjelent száma.

ComputerTrends
from ComputerTrends More from this publisher
09.05.2021 Views

Plakátok, pénzek, paripák | Sebességváltó telekommunikáció | Az adat az új arany | Kód és etika INFORMATIKA A VERSENYKÉPESSÉGÉRT / ALAPÍTVA 1969 / 2021. MÁJUS 12. / LII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM ZUBER GYULA tulajdonos, ZNET Telekom Zrt. IRÁNY A BALATON! Ára: 495 Ft 9 770587 151006 21009 2021. május 12. / LII. évfolyam 9. szám

Plakátok, pénzek, paripák | Sebességváltó telekommunikáció | Az adat az új arany | Kód és etika<br />

INFORMATIKA A VERSENYKÉPESSÉGÉRT / ALAPÍTVA 1969 / 2021. MÁJUS 12. / LII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM<br />

ZUBER<br />

GYULA<br />

tulajdonos,<br />

ZNET Telekom Zrt.<br />

IRÁNY A BALATON!<br />

Ára: 495 Ft<br />

9 770587 151006 21009<br />

2021. május 12. / LII. évfolyam 9. szám

InnoWorld 2021<br />

Tűzoltás után<br />

alapozás<br />

► 2021. május 26. online konferencia<br />

► Tegye fenntarthatóvá vállalatánál<br />

a járványhelyzetben felpörgött<br />

digitalizációt!<br />

A világjárvány hatására éveket léptünk előre a digitális átalakulásban. A pandémia felszínre hozta, piros ceruzával<br />

jelölte meg azokat a fejlődési irányokat, amelyek az új normalitás idején is érvényesülni fognak. Ezekre a tendenciákra<br />

legérzékenyebben a startupok reagálnak.<br />

Az elmúlt évben számtalan fejlesztés, kutatás irányát a pandémia jelölte ki. A vállalatok mostanra felismerték,<br />

hogy a felgyorsított digitalizációs projektek során bevezetett megoldásokat – amelyek például a távmunkát, a<br />

távoli együttműködést, az ügyfel ek online kiszolgálását támogatják – hosszú távra kell beépíteniük informatikai<br />

környezetükbe. Digitális átalakulásukat folytatva a háttérrendszereket is át kell alakítaniuk. Be kell rendezkedniük<br />

a hibrid, többfelhős működésre – szem előtt tartva persze, hogy az új normalitás a mostaninál is digitálisabb<br />

gazdaságában milyen célokat szeretnének elérni, üzleti igényeiket milyen digitális képességek szolgálják<br />

majd a legjobban.<br />

► Mit teszünk a gyógyításért?<br />

► Miken törik a fejüket az innovátorok?<br />

► Honnan lesz minderre pénz?<br />

► Hol tart nálunk a mesterséges intelligencia, az IoT vagy az RPA?<br />

► Hibrid felhő, nyilvános vagy magánfelhő?<br />

► Jelen van-e a reziliencia a gyorsan változó üzleti környezetben?<br />

Konferenciánkon új, innovatív megoldásokat, a digitalizáció nyújtotta előnyöket mutatunk be. Aki idejekorán<br />

lép, érti a piaci mozgásokat, jól tudja felhasználni az adatokat, az versenyelőnyre tesz szert.<br />

Írja be naptárába:<br />

InnoWorld 2021<br />

2021. május 26., online konferencia<br />

Kapcsolat: dbozsoki@computerworld.hu<br />

<strong>Computerworld</strong>HUN computerworld.hu computerworldhu computerworld---hungary

TARTALOM | 2021. május 12.<br />

/ IMPRESSZUM<br />

KIADJA A PROJECT029<br />

MAGYARORSZÁG SZOLGÁLTATÓ KFT.<br />

1132 Budapest, Visegrádi u 31.<br />

HU ISSN 0237-7837<br />

Internet: project029.com<br />

FELELŐS KIADÓ:<br />

Csák Ambrus ügyvezető<br />

OPERATÍV IGAZGATÓ:<br />

Babinecz Mónika<br />

mbabinecz@project029.com<br />

MARKETING MENEDZSER:<br />

Kovács Judit<br />

jkovacs@project029.com<br />

NYOMÁS ÉS KÖTÉSZET:<br />

Keskeny és Társai 2001 Kft.<br />

1158 Budapest, Rákospalotai határút 6.<br />

Ügyvezető: Keskeny Árpád<br />

SZERKESZTŐSÉG<br />

Lapigazgató: Bozsoki Dániel<br />

dbozsoki@computerworld.hu<br />

Főszerkesztő: Kelenhegyi Péter<br />

pkelenhegyi@computerworld.hu<br />

Olvasószerkesztő, korrektor:<br />

Pál Attila<br />

Munkatársak:<br />

Kis Endre, Mallász Judit, Móray Gábor<br />

Tipográfia: Király Zoltán<br />

Címlapfotó: KKFOTO<br />

Online brand manager: Sós Éva<br />

8 10<br />

Munkatársaink elérhetőségeit megtalálja<br />

weboldalunkon: computerworld.hu<br />

Ügyfélszolgálat: Bohn Andrea<br />

abohn@idg.hu<br />

Telefon: +36 1 577 4301<br />

PIACTÉR: PIACTER.PROJECT029.COM<br />

HIRDETÉSFELVÉTEL<br />

Lapreferens:<br />

Rodriguez Nelsonné<br />

irodriguez@computerworld.hu<br />

Telefon: +36 1 577 4311<br />

Kereskedelmi asszisztens:<br />

Bohn Andrea – abohn@project029.com<br />

Telefon: +36 1 577 4316, fax: +36 1 266 4274<br />

e-mail: info@project029.com<br />

ajanlat@project029.com<br />

1132 Budapest, Visegrádi u. 31.<br />

tel.: +36 1 577 4316<br />

Szerkesztőségünk a kéziratokat<br />

lehetőségei szerint gondozza, de nem<br />

vállalja azok visszaküldését, megőrzését.<br />

A COMPUTERWORLD-ben megjelenő<br />

valamennyi cikket (eredetiben vagy<br />

fordításban), minden megjelent képet,<br />

táblázatot stb. szerzői jog védi. Bármilyen<br />

másodlagos terjesztésük, nyilvános vagy üzleti<br />

felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes<br />

engedélyével történhet. A hirdetéseket a kiadó<br />

a legnagyobb körültekintéssel kezeli, ám azok<br />

tartalmáért felelősséget nem vállal.<br />

TERJESZTÉSI, ELŐFIZETÉSI,<br />

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI INFORMÁCIÓK<br />

A lapot a Lapker Zrt., alternatív terjesztők és<br />

egyes számítástechnikai szak üzletek terjesztik.<br />

Előfizethető a kiadó terjesztési osztályán, az<br />

InterTicketnél (266-0000 9-20 óra között), a<br />

postai kézbesítőknél<br />

(hirlapelofizetes@posta.hu, fax: 303-3440).<br />

Előfizetési díj egy évre 11 340 forint,<br />

fél évre 5700 forint, negyed évre 2865 forint.<br />

A <strong>Computerworld</strong> az IVSZ hivatalos<br />

médiapartnere.<br />

A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését<br />

az ESET biztonsági programokkal végezzük,<br />

amelyeket a szoftver magyarországi forgalmazója,<br />

a Sicontact Kft. biztosít számunkra.<br />

12<br />

8 | Aktuális | Sebességváltó<br />

telekommunikáció | A digitális<br />

átalakulás felpörgetéséhez a<br />

szolgáltatói és a felhasználói<br />

oldalnak is hozzá kell járulnia.<br />

10 | Konferencia | Intelligencia<br />

ipari méretekben | Robotvezérlő<br />

okospadlótól a növényihletésű<br />

okosanyagokig, hibakereső gépi<br />

látástól a klímavédő digitális ikrekig<br />

a fenntarthatóbb gyártásra mutatott<br />

tízezernél több új megoldást az idei<br />

Hannover Messe.<br />

12 | Bankinformatika | Az adat<br />

az új arany | A Covid-19-járvány<br />

a kereskedelmi bankoknál is nagy<br />

lendületet adott a digitális átállás<br />

folyamatának.<br />

20 | Információs társadalom |<br />

Kód és etika | Adatok és<br />

algoritmusok alkotják<br />

a mesterséges intelligenciát,<br />

amely magától nem válik sem<br />

elfogulttá, sem pártatlanná,<br />

minden a létrehozó emberen múlik.<br />

20<br />

4 | Vélemény | Kelenhegyi Péter:<br />

Plakátok, pénzek, paripák<br />

6 | Hírmozaik, Személyi hírek<br />

14 | Bankinformatika | Rendszercsere<br />

járvány idején | Az Erste<br />

Bank a Covid-19 járvány tetőzésekor,<br />

2021 februárjában cserélte le<br />

korábbi, bevált digitális bankolási<br />

megoldásait egy új platformra,<br />

a George-ra.<br />

16 | DevOps | Platformon<br />

pörög a DevOps | A gyorsabb<br />

alkalmazásszállítás titka a<br />

platformalapú megközelítés.<br />

18 | Kormányzati informatika |<br />

Kódolj határok nélkül!<br />

19 | Kormányzati informatika |<br />

Európai kitekintő<br />

AKTUÁLIS SZÁMUNK HIRDETŐI<br />

InnoWorld .............................................2<br />

ZNET .....................................................5<br />

Kopint-Datorg ....................................22<br />

IIR Hungary ........................................23<br />

P029 ....................................................24<br />

<strong>Computerworld</strong>HUN computerworld.hu computerworldhu computerworld---hungary

VÉLEMÉNY<br />

INNOVÁCIÓ<br />

Plakátok, pénzek, paripák<br />

Nyitás, teraszok, újraindítás. A kék plakátok és a valóság korrelációja. Támogatás és<br />

támogatás. Jöhetnek a vendégvélemények!<br />

KELENHEGYI<br />

PÉTER<br />

főszerkesztő,<br />

<strong>Computerworld</strong><br />

…örömmel<br />

helyt adunk<br />

az érintett<br />

vállalkozások<br />

vendégvéleményének…<br />

Ritka, hogy egyszerre két forrásból<br />

érkezik hasonló hír, és csak a harmadik<br />

részleteire várunk. Nálam „kicsapta a<br />

biztosítékot” – megosztom hát mindenkivel.<br />

Az egyik szerint 5 millió euróra pályázhatnak<br />

az Európai Innovációs és Technológiai Intézetnél<br />

a magyar gyártóipari vállalkozások, a másik<br />

szerint 50 ezer helyi vállalkozást, startupot és<br />

magánszemélyt támogat online programokkal,<br />

eszközökkel, technológiákkal és képzésekkel a<br />

világ egyik legismertebb technológiai óriása.<br />

Egyikük sem az ismert plakátokról mászott<br />

le, korábban nem ígért hasonlót, csak jött,<br />

és cselekedett. Ezúton hirdetjük meg, hogy<br />

a <strong>Computerworld</strong> hasábjain örömmel helyt<br />

adunk az érintett vállalkozások vendégvéleményének:<br />

a Covid-válság kezdete óta milyen<br />

segítséget kaptak, és honnan.<br />

És akkor a részletek: az EIT Manufacturing<br />

regionális innovációs programjának (RIS) keretében<br />

több mint 2 millió európai gyártóvállalatot<br />

céloz meg azzal az 5 millió eurós keretöszszeggel,<br />

amelyből az oktatást, a tudásátadást, a<br />

jövőbe mutató ipari megoldásokat fejleszthetik,<br />

de az induló vállalkozások, kkv-k is erősíthetnek.<br />

Az EIT Jumpstarter pályázat nyertesei<br />

tréning- és mentorprogramokon vehetnek<br />

majd részt, az Evolution Of Research Results<br />

In Manufacturing program pedig az ötletekből<br />

megszületett termékek, szolgáltatások piacra<br />

lépését segíti majd elő.<br />

Szokás az EU-s szervekre rásütni a<br />

lomhaság, a túlbonyolított ügyintézés bélyegét,<br />

de a hozzánk eljuttatott sajtóközlemény<br />

szerint a 2020-as év nagy sikert hozó inkubációs<br />

projektje volt az EIT Manufacturingnél a<br />

prágai Cseh Műszaki Egyetemen belül működő<br />

Informatikai, Robotikai és Kibernetikai Intézet<br />

fejlesztése, az RP95 szelepes maszkok 3D<br />

nyomtatásának módszere, és az a kiegészítés,<br />

amelynek keretében olyan arcleolvasó okostelefonos<br />

alkalmazás is született, amelynek<br />

használatával az emberek testre szabott<br />

szelepek közül választhatnak a védőálarcuk<br />

tökéletes illeszkedése érdekében.<br />

Tessék fellapozni a <strong>Computerworld</strong> CWEX<br />

oldalait: a hazai egyetemeknek sincs okuk<br />

szégyenkezni!<br />

Ami pedig a másik pénzügyi injekciót illeti,<br />

annak a neve Grow Hungary with Google,<br />

melynek keretében 2021 végéig a keresőóriás<br />

és partnerei 50 ezer helyi vállalkozást, startupot<br />

és magánszemélyt támogatnak online<br />

programokkal, eszközökkel, technológiákkal és<br />

professzionális végzettséget adó képzésekkel.<br />

Elég impresszív szám – és most tegyük félre a<br />

tech-gigászok világuralmi terveivel kapcsolatos<br />

jogi aggályokat és konteókat, mert ezúttal a<br />

Google sem egyedül akarja felfalni a piacot.<br />

Persze a digitális átalakulás a kulcs,<br />

hiszen bő egy esztendeje erről szól minden,<br />

de a kaliforniai cég hazai képviseleténél úgy<br />

fogalmaznak, hogy a digitális eszközökön és<br />

díjmentes forrásokon kívül más módon, például<br />

exporttanácsadással is segítik a magyar<br />

kkv-kat a nemzetközivé válásban, a külpiaci<br />

terjeszkedésben. (Tudjuk, milyen méretkülönbségek<br />

vannak a mi kkv-ink és a tőlünk nyugatabbra<br />

lévők között.)<br />

A kis- és közepes vállalkozásokra is kiterjesztett<br />

New Generation of Founders program<br />

a design thinking, azaz az ügyfélközpontú,<br />

kreatív problémamegoldás módszertanával<br />

segít a vállalkozásoknak, hogy a startupokhoz<br />

hasonló rugalmassággal és gyorsasággal<br />

tudjanak reagálni a világjárvány okozta kihívásokra.<br />

Sok kicsi sokra megy alapon a<br />

Google Career Certificate Program négyszáz<br />

embernek teljesen díjmentesen segít versenyképes<br />

tudást szerezni, a Magyar Szállodák és<br />

Éttermek Szövetségével közösen száz ösztöndíjas<br />

hely áll turizmusban dolgozó magyarok<br />

rendelkezésére, hogy IT-ügyfélszolgálat,<br />

projektmenedzsment, adatelemzés és felhasználóiélmény-tervezés<br />

területén fejlesszék<br />

magukat, háromszáz női hallgató pedig – ez<br />

nem a reklám helye – a Green Fox Academy és<br />

az INCO Academy képzésén kerülhet közelebb<br />

informatikai karrierlehetőségekhez.<br />

Magyarországon a Google az IVSZ és a Design<br />

Terminál partnere, és – bár erről nem szól a<br />

fáma – nyilván számos más országban is kurátori<br />

szerepet vállal, hasonló módon.<br />

Sok országban az állam erős keze segít<br />

leginkább. Várjuk jó tollú olvasóink beszámolóit:<br />

honnan, milyen támogatást kaptak.<br />

4 | | <strong>2021.05.12.</strong>

VÉLEMÉNY<br />

Zuber Gyula<br />

tulajdonos,<br />

ZNET Telekom Zrt.<br />

ZNET<br />

Irány a Balaton!<br />

Pandémia idején a távmunkához alkalmazkodó vállalatoknak és<br />

munkatársaiknak rugalmas, megbízható internetszolgáltatóra<br />

van szükségük.<br />

Több mint egy éve kezdődött a Covidválság,<br />

amikor szinte egyik napról<br />

a másikra kiürültek az irodák, és<br />

a cégeknek és munkatársaiknak home<br />

office-ra kellett átállniuk. Az első nagy<br />

kihívás a távmunka fizikai feltételeinek<br />

megteremtése volt. Ebben kulcsszerepet<br />

játszottak a távoli, biztonságos, szélessávú<br />

kommunikációs kapcsolatot megteremtő<br />

szolgáltatók, köztük az ország 11 megyéjében<br />

működő ZNET Telekom. Az elmúlt<br />

évről Zuber Gyula, a ZNET tulajdonosa beszélt<br />

a <strong>Computerworld</strong>nek.<br />

Zuber Gyula: Tavaly tavasszal, amikor<br />

hirtelen sokan otthon maradtak, és elkezdtek<br />

home office-ban dolgozni, továbbá<br />

elindult a távoktatás, a vártnál nagyobb<br />

forgalomnövekedés volt a hálózatokban. Ez<br />

azonban fokozatosan lecsengett, és beállt<br />

egy normál szintre. Sokéves tapasztalat,<br />

hogy a távközlés soha nem stagnál, viszont<br />

a növekedés üteme változhat. Amikor beruházunk,<br />

eleve úgy tervezzük a hálózatot,<br />

hogy évekkel előre számolunk a várható<br />

terhelésváltozással. Most csupán annyi<br />

történt, hogy a hálózatba épített plusz kapacitásokat<br />

a tervezettnél előbb kellett kihasználnunk.<br />

Ennek köszönhető, hogy gördülékenyen<br />

ki tudtuk elégíteni a megnövekedett<br />

igényeket. Ugyanakkor természetesen olyan<br />

fejlesztéseket is végrehajtottunk, amelyekre<br />

normál körülmények között még nem lett<br />

volna szükség.<br />

<strong>Computerworld</strong>: Sokan a városi lakásokat<br />

inkább a nyaralókra cserélték.<br />

Az üdülőkörzetek ellátásával hogyan<br />

birkóztak meg?<br />

ZGy: Valóban, 2020 tavaszán tömegesen<br />

költöztek az emberek a Balatonhoz, és<br />

mindenki egyszerre akart felkapcsolódni a<br />

világhálóra. Noha nyaranta szintén sokan<br />

interneteznek, üdüléskor jellemzően<br />

kielégítő a mobilnet. Az otthoni munkavégzés<br />

és tanulás azonban egészen más.<br />

Hirtelen olyan tömeges megrendeléseket<br />

kaptunk a Balatonról, hogy alig győztük.<br />

Ez a helyzet idén hellyel-közzel megismétlődött.<br />

Ezen a szinten a céges és lakossági<br />

igények egyébként már összemosódnak.<br />

A kiváltó ok mindkét oldalon a távmunka.<br />

A vállalatok azért fordulnak hozzánk, hogy<br />

megerősítsék irodai távközlési kapcsolataikat,<br />

a lakosság pedig azért, hogy zökkenőmentesen<br />

kapcsolódhasson a céges<br />

rendszerekhez.<br />

CW: Mi volt a ZNET-nél a szűk keresztmetszet?<br />

ZGy: Az emberi erőforrás. A Balaton<br />

környékén valamiért mindig kevés<br />

megfelelő szaktudású embert tudunk<br />

felvenni. A megnövekedett igény kielégítéséhez<br />

máshonnan kellett átirányítanunk<br />

szerelőket. Például Győrből, ahol az Audi<br />

leállása érzékenyen érintette a gyár alvállalkozóit,<br />

és így bennünket is érezhetően<br />

kevesebben kerestek meg. Rugalmasan<br />

mozgattuk az embereinket, így oldottuk<br />

meg a problémát.<br />

CW: Mi érzékelhető a ZNET-et érintő<br />

piacon 2021 tavaszán?<br />

ZGy: Az emberek megszokták a megváltozott<br />

helyzetet. Ugyanúgy alkalmazkodtak az<br />

interneten folytatott munkához, tanuláshoz<br />

és szórakozáshoz, mint a maszkviseléshez.<br />

Az iparra viszont nagy ütést mért az elmúlt<br />

egy év. Magyarországon nem gyártanak<br />

távközlési chipeket, sőt távközlési berendezéseket<br />

sem nagyon, beszerzési forrásaink<br />

jellemzően Ázsiában vannak. Hagyományosan<br />

viszonylag nagy raktárkészlettel<br />

dolgozunk, mostanra azonban oda jutottunk,<br />

hogy bizonyos dolgokból gyakorlatilag<br />

kifogytunk. Beszállítóink tavaly még<br />

ígérgettek, az iparnak volt némi tartaléka.<br />

Mára azonban ez teljesen kiürült, és<br />

már nem is hitegetnek, fogalmuk sincs,<br />

mikor tudnak szállítani.<br />

CW: Miközben a korábbiaknál több<br />

munkafolyamat terelődött az internet-<br />

re, mit tapasztaltak az IT-biztonság<br />

területén?<br />

ZGy: Kétféle cégvezetés létezik. Az egyik,<br />

amelyik komolyan veszi az IT-biztonságot,<br />

a másik, amelyik csak azután veszi<br />

komolyan, miután feltörték a rendszerét.<br />

Mi azért vagyunk nehéz helyzetben,<br />

mert mi tartjuk nyitva a kaput az ügyfeleknek,<br />

amin ki-bejárnak az internet felé.<br />

Nálunk viszonylag szigorú tűzfal védi az<br />

ügyfeleket. Ha az ügyfél nem kéri, hogy a<br />

végponti eszközeit távolról is el lehessen<br />

érni, azt alapesetben letiltjuk. Az ügyfelek<br />

számítógépén lévő szoftveres biztonsági<br />

problémákkal viszont már nem tudunk<br />

foglalkozni, az mindenkinek a saját felelőssége.<br />

Ami rajtunk múlik, azt már jóval<br />

a pandémia előtt megtettük. Az a sajnálatos<br />

tapasztalatunk, hogy egyfelől rohamosan<br />

terjed a kiberbűnözés, másfelől<br />

az emberek nincsenek erre felkészülve.<br />

Sokan arra sem gondolnak, hogy amikor<br />

valamilyen ingyenes alkalmazást használnak,<br />

kiszolgáltatják magukat az illető<br />

szoftver gyártójának. Az ingyenes használatért<br />

legtöbbször az adatainkkal fizetünk.<br />

Az adatokban azonban lehetnek hibák,<br />

amelyek hátsó bejáratot nyithatnak a<br />

számítógépre. Az ilyen típusú IT-biztonsági<br />

kockázatok ellen nem tudunk mit tenni.<br />

CW: Milyen tanulsággal szolgálhat a<br />

járványidőszak a szolgáltató és az<br />

ügyfél számára?<br />

ZGy: Általános tanulság, hogy aki rugalmas,<br />

alkalmazkodik, képes változtatni,<br />

az túlél, aki ragaszkodik a megszokotthoz,<br />

az elhal. Ez minden szektorra igaz. Jó<br />

példa erre a tavaly márciusi gyakorlatunk,<br />

amikor hirtelen rengeteg sávszélességnövelési<br />

igényt kaptunk. Válaszként nyárig<br />

ingyenesen háromszorosára növeltük a letöltési<br />

sebességet, kétszeresére a feltöltési<br />

sebességet. Ehhez nem kellett plusz beruházás,<br />

volt ekkora tartalékkapacitásunk.<br />

Sokat segítettünk ezzel ügyfeleinknek, akik<br />

nagyra értékelték ezt a lépésünket.<br />

<strong>2021.05.12.</strong> | | 5

AKTUÁLIS<br />

Hírmozaik Személyi hírek<br />

ceginfo.computerworld.hu<br />

computerworld.hu/karrier<br />

Halló, Ferihegy!<br />

Lezárult a HungaroControl beruházása,<br />

melynek keretében teljesen megújultak<br />

a társaság egyes rendszerei, munkaállomásai.<br />

Korszerűsítették az elmúlt hét<br />

évben éjjel-nappal szünetmentesen működő<br />

MATIAS légi navigációs és Frequentis hangkommunikációs<br />

rendszerek hardvereit és<br />

hálózati eszközeit. Az eddigi analóg kommunikációs<br />

csatornák helyett digitális<br />

megoldásokkal teremtettek még átláthatóbb<br />

környezetet az irányítók számára.<br />

Rekordforgalom a weben<br />

A GKI Digital és az Árukereső közös kutatása<br />

szerint 2020-ban egyetlen év alatt<br />

három évet ugrott előre az e-kereskedelem<br />

a koronavírus-járványnak és a digitalizációs<br />

forradalomnak köszönhetően. A belföldi<br />

online kiskereskedelmi forgalom 45 százalékos<br />

bővülést követően 909 milliárd forint<br />

forgalmat bonyolított. A Retargeting.Biz<br />

szerint a következő években lassulni fog a<br />

növekedés.<br />

Újraindítás kis segítséggel<br />

Egyre több, akár hónapok óta zárva tartó<br />

vállalkozásnak nyílik lehetősége arra, hogy<br />

megkezdje a visszatérést a korábbi üzletmenet<br />

kialakításához. Ehhez kíván segítséget<br />

adni a Telenor két üzleti csomagjával<br />

május 4. és június 30. között. Az egyiknél<br />

hat hónapon át megduplázza az adatkeretet,<br />

másoknál fél éven át havi 100 GB belföldi<br />

mobilnet, illetve 50 százalék havidíjkedvezmény<br />

az ajándék az új üzleti ügyfeleknek.<br />

Hitelmoratórium és káosz<br />

Ha a jogszabályi környezet nem változik, a<br />

hitelmoratóriumban résztvevő cégek fizetési<br />

haladéka jóval hamarabb járhat le, mint<br />

ahogy a vállalkozás működése, jövedelemtermelő<br />

képessége helyreállna. Ráadásul a<br />

közelgő, június 30-i dátum egyszerre érinti<br />

majd az összes, a moratóriumot igénybe<br />

vevő hazai céget, amire a banki kapacitásokat<br />

sem biztos, hogy fel lehet készíteni,<br />

figyelmeztet a CFI Hungary. Felmérésük<br />

szerint a moratórium hatására felszabaduló<br />

összeget a vállalati adósok elsősorban<br />

munkavállalóik bérének kifizetésére, illetve<br />

egyéb, likviditáshiányos helyzetük orvoslására<br />

használták fel. Egyelőre nem látszik,<br />

hogy a kormányzat meghosszabbítja-e a<br />

moratóriumot, és mivel nem tudni pontosan,<br />

hogy mekkora az érintett vállalkozások<br />

köre, az sem egyértelmű, hogy ez indokolt<br />

lenne-e, teszik hozzá.<br />

Vissza az üzletbe!<br />

Májustól magyar változatban is elérhető az<br />

SAP Business ByDesign felhős, SaaS vállalatirányítási<br />

rendszer. Bár iparáganként<br />

és vállalattípusonként eltérő, hogy milyen<br />

Őrffy<br />

Zsolt<br />

Áprilistól új ügyvezető igazgató irányítja<br />

a Deutsche Telekom IT Solutions (DT-ITS)<br />

pénzügyeit. Őrffy Zsolt, a vállalat Controlling<br />

csoportjának korábbi vezetője Ollárné<br />

Riedl Katalintól veszi át a VP Finance<br />

and Controlling pozíciót. Őrffy Zsolt 2010<br />

óta tagja a DT-ITS csapatának, ahol 2016<br />

óta volt controllingvezető. Őrffy több<br />

átfogó lokális és nemzetközi nagyprojektben<br />

vállalt vezető szerepet. Emellett a<br />

data-science és az automatizálási kezdeményezések,<br />

valamint a pénzügyi tervezés<br />

és riportálás területén indított fontos<br />

fejlesztéseket.<br />

Daniel<br />

Korioth<br />

Daniel Korioth, a magyarországi Bosch<br />

csoport és az Adria régió vezetője, valamint<br />

a Robert Bosch Kft. ügyvezető igazgatója<br />

augusztus 1-jétől a csoport Törökország<br />

és a Közel-Kelet régiójának elnökeként<br />

folytatja karrierjét. 2016 óta töltötte be<br />

tisztségét, 1989 óta dolgozik a vállalatcsoportnál.<br />

Pályafutását értékesítési és<br />

marketingterületen kezdte, majd Németországban,<br />

Spanyolországban, Argentínában,<br />

Uruguayban és Brazíliában töltött be<br />

vezetői pozíciókat, korábban a Bosch dízelrendszerek<br />

üzletágánál a Dél-Amerika<br />

régió elnöke volt.<br />

Szászi<br />

István<br />

A magyarországi Bosch csoport és az<br />

Adria régió vezetői tisztségét Szászi István<br />

veszi át. A szakember 17 éve dolgozik a<br />

Bosch csoportnál, 2019-ben nevezték ki<br />

a Budapesti Fejlesztési Központ vezetőjének.<br />

Tanulmányait a BME-n végezte,<br />

karrierjét projektmérnökként kezdte a<br />

Bosch csoportnál, vezetői pályafutása<br />

Reutlingenben indult. 2009-ben csoportvezető,<br />

majd a járműirányítási rendszerekkel<br />

foglalkozó fejlesztési osztály vezetője<br />

lett a budapesti telephelyen. 2018-ban<br />

vette át a budapesti telephely autóipari<br />

elektronika divízió irányítását.<br />

6 | | <strong>2021.05.12.</strong>

AKTUÁLIS<br />

méretű cégek részére ajánlják, általában<br />

olyan vállalkozásoknak lehet ez a legjobb<br />

megoldás, amelyek egyelőre nem szervezeti<br />

egységekben és funkciókban gondolkoznak,<br />

hanem csupán folyamatok és szabályok<br />

alapján végzik munkájukat. Az SAP<br />

Hungary információs oldalt és blogot is<br />

indít kkv.hu néven.<br />

Focizik az Oracle<br />

A Premier League labdarúgó-bajnokság az<br />

Oracle-t választotta hivatalos felhőszolgáltatójának.<br />

Az A Match Insights – Powered<br />

by Oracle Cloud a 2021/22-es szezontól<br />

kezdődően fogja megosztani a játékosok<br />

Pedro<br />

Vargas<br />

Santos<br />

David<br />

A 4iG új igazgatósági tagjának választották<br />

meg Pedro Vargas Santos Davidot, az Alpac<br />

Capital vezérigazgatóját, a portugál NOVA<br />

de Lisboa feltörekvő piacokkal foglalkozó<br />

adjunktusát. Korábban vezető pozíciókat<br />

töltött be több portugál vállalatnál, így<br />

a PB Colombiánál, a Jeronimo Martins<br />

Groupnál, illetve a McKinsey & Company<br />

vezetési tanácsadója volt. Az Alpac Capital<br />

a portugál értékpapír-felügyelet által<br />

bejegyzett társaság. Vezetője Pedro Vargas<br />

Santos David. A cég Budapesten, Lisszabonban<br />

és az Egyesült Arab Emírségekben<br />

működtet irodát.<br />

teljesítményére vonatkozó adatokat és<br />

meccsstatisztikákat a globális közvetítés<br />

során és a Premier League közösségi<br />

csatornáin. Az erre a célra fejlesztett gépi<br />

tanulási modellek azonnali eredményeket<br />

generálnak az élő adatfolyamok, a valós<br />

idejű nyomon követési adatok, valamint a<br />

liga egyes játékosairól és a korábbi mérkőzések<br />

ezreiből összegyűjtött tények alapján.<br />

Zsarolók menni Amerika<br />

Világszerte rengeteg, a 2019-esnél 170<br />

százalékkal több zsarolóvírusos támadás<br />

történt az elmúlt évben, az Atlas VPN<br />

felmérése szerint azonban ezek 45 százalékát<br />

egyesült államokbeli célpontok ellen<br />

intézték. Ennek az oka az, hogy az amerikai<br />

áldozatokból több pénzt lehet kiszedni azok<br />

széles nemzetközi jelenléte, a nagy alkalmazotti<br />

létszám és a partneri kör számossága<br />

miatt. A zsarolók második kedvenc célpontja<br />

Kanada, a harmadik pedig Németország.<br />

Önvezetés japánul<br />

Újgenerációs járműkommunikációs eszközökre<br />

vonatkozó műszaki specifikációk<br />

közös fejlesztéséről állapodott meg a Toyota<br />

és a vállalatcsoporthoz tartozó Daihatsu,<br />

a Subaru, a Mazda és a Suzuki. Utóbbiak<br />

jelenleg a saját technológiáikat építik be<br />

a Toyota által kifejlesztett járműkommunikációs<br />

alaptechnológiába, ugyanakkor<br />

közösen alakítják ki azokat a rendszereket<br />

a következő generációs járművek számára,<br />

amelyek ugyanazt a technikai specifikációt<br />

alkalmazzák a járművek és hálózatok,<br />

valamint a járművek és járműkommunikációs<br />

központ közötti kommunikációban. A<br />

Toyota vezetésével együttműködésre lépett<br />

öt japán autógyártó nyitott más, hasonló<br />

gondolkodású partnerekkel is megvizsgálni<br />

a most elfogadott közös fejlesztés kapcsán<br />

kialakítandó együttműködés lehetőségét.<br />

Villámgyors toborzás<br />

Egyedi toborzási megoldással keresi az<br />

új tehetségeket a Magyar Telekom: 24 óra<br />

leforgása alatt 22 Kickstart gyakornokot<br />

szerződtet. Az online regisztrációs felület<br />

május 20-án 12:00-kor nyílik meg, és a fiataloknak<br />

18:00-ig van lehetőségük pályázni egy<br />

egyszerű online regisztrációval, melynek<br />

része egy néhány kérdésből álló videóinterjú<br />

is. A Telekom HR-szakemberei folyamatosan<br />

értékelik ki a jelentkezéseket. A legjobbak<br />

20-án este meghívást kapnak egy digitális<br />

assessment centerre, ahol találkoznak az<br />

adott szakterület szakmai vezetőivel is. Az<br />

eredményhirdetésre május 21-én kerül sor.<br />

A jelöltek többek között olyan IT- és műszaki<br />

pozíciókra jelentkezhetnek, mint data<br />

analyst, Java fejlesztő, Frontend fejlesztő,<br />

hálózati mérnök gyakornok.<br />

Infodémia<br />

Európai diákok körében végzett felmérést<br />

az OECD a Vodafone Németország Alapítvány<br />

társfinanszírozásában. Mint kiderült, a<br />

járvány idején a 15 éves korosztályba tartozó<br />

magyarországi diákok 90 százaléka rendelkezett<br />

otthoni internetkapcsolattal és az<br />

iskolai feladataikhoz használható digitális<br />

eszközzel, ugyanakkor a megkérdezettek<br />

mindössze 46 százaléka számolt be arról,<br />

hogy iskolájuk megfelelő tudást biztosít<br />

számukra ahhoz, hogy tudatosan eligazodhassanak<br />

az internet nyújtotta információáradatban.<br />

Egy olyan feladatra, amely a<br />

tény és a vélemény megkülönböztetését<br />

írta elő, a magyar diákok 43 százalékban<br />

válaszoltak helyesen.<br />

Samsung Webáruház<br />

Áprilisban megnyílt a Samsung Magyarország<br />

hivatalos Webáruháza, amelyen<br />

keresztül közvetlenül a hivatalos magyarországi<br />

forgalmazó weboldaláról vásárolhatók<br />

meg a legújabb mobil- és viselhető<br />

eszközök.<br />

<strong>2021.05.12.</strong> | | 7

MALLÁSZ<br />

JUDIT<br />

AKTUÁLIS<br />

TÁVKÖZLÉSI VILÁGNAP<br />

Sebességváltó telekommunikáció<br />

A pandémia világossá tette, hogy a digitalizáció már nem pusztán műszaki, hanem egyre<br />

inkább operatív kérdés: a cégek és intézmények működésének, túlélésének, hatékonyságának<br />

feltétele. A digitális átalakulás felpörgetéséhez a szolgáltatói és a felhasználói oldalnak is<br />

hozzá kell járulnia.<br />

A<br />

Covid-19-válság ráirányította a<br />

figyelmet az információs és kommunikációs<br />

technológiák kritikus szerepére.<br />

Gyakorlatilag a gazdaság minden<br />

területén – és a magánéletben – nélkülözhetetlenné<br />

váltak a digitális megoldások.<br />

Ebben a kihívásokkal teli időben teljesen<br />

érthető, hogy az ITU az idei Távközlési<br />

és Információs Társadalom Világnap<br />

(május 17.) mottójául a digitális átalakulás<br />

felgyorsítását választotta.<br />

háztartás és vállalkozás számára kínál gigabites<br />

sebességet. Idén a tavalyihoz hasonló<br />

nagyságrendű új optikai elérést terveznek<br />

építeni. A pandémia ellenére tavaly áprilisban<br />

a Telekom elindította kereskedelmi<br />

5G szolgáltatását.<br />

Volt egy időszak, amikor a távoli munkavégzéssel<br />

kapcsolatos megoldások iránt lett<br />

kiugróan magas a kereslet, hosszabb távon<br />

pedig az IT-biztonság és a felhőalapú megoldások<br />

iránt mutatkozott komoly érdeklődés,<br />

tájékoztat Marton László, az Invitech vál -<br />

Készülnek a digitalizációra<br />

A Magyar Telekom hálózatai – köszönhetően<br />

az elmúlt évek jelentős befektetéseinek – a<br />

pandémia okán megnövekedett hang- és<br />

adatforgalmat is jól ki tudták/tudják szolgálni,<br />

tájékoztatott a társaság sajtóosztálya.<br />

Felértékelődött a megbízható, stabil<br />

hálózat, megugrott a digitális szolgáltatások<br />

használata.<br />

Egyértelműen érzékelhető a forgalomban,<br />

ha sokan dolgoznak, tanulnak<br />

egyszerre otthonról. Különösen szembetűnő<br />

ilyenkor, hogy jelentősen megnő az<br />

egyik legnagyobb felhőszolgáltató csoportkommunikációs<br />

platformjához tartozó<br />

távmunka- és távoktatás-forgalom.<br />

A mobiladat-forgalmat bonyolító ügyfelek<br />

száma 2020-ban (egy év alatt) 5,8 százalékkal,<br />

közel 3,3 millióra nőtt. A Telekom<br />

ügyfelei egy hónapban átlagosan 5,8 GB<br />

mobiladatot fogyasztanak, ami 47 százalékos<br />

ugrást jelent az előző évhez képest.<br />

Emellett a mobiltelefonos hangforgalom<br />

is több mint tizedével nőtt (2019 decemberétől<br />

2020 decemberéig). Ami a vezetékes<br />

adatforgalmat illeti, 2020-ban 34 százalék<br />

növekedést mértek. Az ügyfelek havonta<br />

átlagosan közel 20 százalékkal beszéltek<br />

többet vezetékes telefonon, mint az azt<br />

megelőző évben.<br />

Tavaly a Telekom 377 ezer optikai hozzáférést<br />

épített ki, emellett 117 ezer kábeles<br />

elérési pontot is gigabites képességűvé<br />

fejlesztett. Így hálózata már közel 2,5 millió<br />

A cég tavaly nyári kutatása szerint a kisés<br />

középvállalkozások mindössze harmada<br />

működött zavartalanul a koronavírus<br />

miatti korlátozások idején, és egyre növekszik<br />

azoknak a száma, amelyek digitális<br />

fejlesztésre készülnek. Minél több digitális<br />

megoldást használt már korábban is egy<br />

vállalkozás, annál kevésbé nehezítette<br />

meg a működését a járvány. A webshop, a<br />

készpénzmentes fizetési megoldások, az<br />

elektronikus kommunikáció és az online<br />

számlázás már a járvány előtt is széles<br />

körben használt funkciók voltak a vizsgált<br />

kisvállalkozásoknál, de mindegyik esetben<br />

elmondható, hogy jelentősen nőtt a használók<br />

száma, és több vállalkozás tervezi,<br />

hogy a jövőben maga is bevezeti ezeket az<br />

újításokat.<br />

Előtérben a biztonság<br />

– A koronavírus-járvány nagyban befolyásolta<br />

ügyfeleink igényeit. Mi leginkább a<br />

megnövekedett kereslettel találkoztunk.<br />

lalati értékesítési vezérigazgató-helyettese.<br />

A vállalati oldal számára fontos tapasztalás<br />

volt, hogy bármikor adódhat olyan<br />

helyzet, amikor gyorsan és tömegesen kell<br />

újabb és újabb technológiai, informatikai<br />

megoldásokat alkalmaznia fennmaradása<br />

érdekében. A szolgáltatói oldalnak az ilyen<br />

igények minél gyorsabb kiszolgálásában<br />

kellett elsősorban jeleskednie. – Nekünk<br />

az Invitechnél a hirtelen megnövekedett,<br />

és tömegesen jelentkező ügyféligényeket<br />

kellett kiszolgálnunk. Sikerrel jártunk,<br />

rendszereink, üzleti folyamataink jól vizsgáztak,<br />

foglalja össze Marton László.<br />

Több olyan tényező is volt, amely arra<br />

ösztönözte a vállalatokat, hogy áldozzanak<br />

többet a biztonságra. Ilyenek voltak például<br />

az egyre nagyobb számban tapasztalható,<br />

és soha nem látott nagyságú DDoS-támadások.<br />

A vezérigazgató-helyettes elmondta:<br />

az Invitech által alkalmazott hibrid technológia<br />

sikeresen helytállt, sok nagyvállalat<br />

érdeklődését keltette fel, többekkel meg<br />

8 | | <strong>2021.05.12.</strong>

AKTUÁLIS<br />

is állapodtak. Hozzátette: 2021-re is ambiciózus<br />

terveket tűztek maguk elé: jelenleg<br />

is bővítik adatközpontjuk kapacitását,<br />

és több szolgáltatásuk is megújul. Magyarországon<br />

is az a trend, hogy a vállalatok<br />

egyre nagyobb arányban döntenek a műszakilag<br />

és anyagilag is kedvezőbb szerverszolgáltatások<br />

és az azokhoz kapcsolódó<br />

felhőmegoldások mellett.<br />

Adatközponti fejlesztések<br />

– Több mint egy éve tapasztaljuk, hogy a<br />

cégek jelentős része otthoni távmunkára<br />

kéri munkavállalóit. A tömeges távmunka<br />

velejárója, hogy a dolgozók számítógépei<br />

kívülről próbálták elérni a munkahelyükön<br />

lévő szervert. Ez érdemben megnövelte<br />

a szerverükre kívülről érkező adatforgalmat,<br />

ami így jelentősen lassította a<br />

munkavégzést. E problémára megoldást<br />

keresve a cégvezetők nagy számban<br />

döntöttek úgy, hogy a vállalatukon belül<br />

lévő szervert professzionális adatközpontba<br />

költöztetik, ahol az nagy sávszélességen<br />

képes csatlakozni a világhálóra.<br />

Az ACE Telecomnál ezzel a megnövekedett<br />

ügyféligények kiszolgálása érdekében az<br />

adatközpontjaink redundáns infrastruktúrájának<br />

bővítését, illetve az eredetileg<br />

későbbre tervezett fejlesztését kellett<br />

elvégeznünk, sorolja Németh Péter, az<br />

ACE Telecom marketingvezetője.<br />

– Mivel a hálózatunkon tapasztalt növekvő<br />

adatforgalom ellenére is folyamatosan jó<br />

minőségben kívánunk internetszolgáltatást<br />

nyújtani, több fejlesztést is végeztünk.<br />

Adatközpontjainkban – többek között – már<br />

a legnépszerűbb tartalomszolgáltatók<br />

cache szervereit üzemeltetjük, ezáltal a<br />

leggyakrabban látogatott tartalmakat saját<br />

rendszerünkből még gyorsabban és hatékonyabban<br />

szolgáljuk ki. Továbbá a hálózatunk<br />

biztonságát forgalomanalizáló és beavatkozó<br />

rendszer garantálja, amely DDoStámadás<br />

észlelése esetén azonnal kizárja<br />

a támadó fél forgalmát, hangsúlyozza a<br />

marketingvezető, majd hozzáteszi: sajnos<br />

vállalati ügyfeleink a számítógépes vírustámadások<br />

növekvő számával szembesülnek,<br />

és így gyakran elveszítik a szervereiken,<br />

laptopjaikon tárolt adatokat. A probléma<br />

megoldására 2020-ban bevezettük az adatmentés<br />

szolgáltatást, ami nemcsak szándékos<br />

károkozás esetén nyújt hatékony<br />

megoldást, hanem a véletlenszerű törlésből<br />

vagy hardver-meghibásodásból eredő<br />

adatvesztések megelőzésére is.<br />

Hálózati nagygenerál<br />

A járványhelyzet a DIGI minden munkatársát<br />

új kihívások elé állította, a kormányzati<br />

intézkedések kapcsán azonnali megoldásokkal<br />

kellett előrukkolniuk. Ami az ügyféloldali<br />

intézkedéseket illeti, már tavaly<br />

tavasszal országszerte feltérképezték az<br />

extrém hálózati terhelési pontokat, és ahol<br />

szükséges volt, bővítették a hálózati és<br />

adatközponti kapacitásokat. Így – reményeik<br />

szerint – felkészültek a mostani nehéz<br />

időszakra is. Céljuk, hogy minden előfizető<br />

otthonába eljusson a száloptikai hálózat.<br />

A 2021-es év mottója: technológiai fejlesztés<br />

az ügyféligények minőségi kiszolgálása<br />

érdekében. Ennek jegyében folyik<br />

a gerinc- és a mobilhálózat bővítése és a<br />

lefedettség sűrítése; a főbb vidéki nagyvárosokban<br />

és Budapest számos kerületében<br />

megvolt már a hálózatfejlesztési<br />

nagygenerál.<br />

…a legtöbb munkahelyen<br />

elsődleges intézkedés volt<br />

az üzletmenet-folytonosságot<br />

biztosító távoli munkavégzés<br />

bevezetése.<br />

A válság idején a DIGI vezetékes<br />

üzletága – FTTH hálózata révén – még<br />

inkább előtérbe került, hiszen a legtöbb<br />

munkahelyen elsődleges intézkedés volt<br />

az üzletmenet-folytonosságot biztosító<br />

távoli munkavégzés bevezetése. Az idei év<br />

elsősorban annak a munkának a folytatása,<br />

amely a 2019 májusában indult mobilszolgáltatásukhoz<br />

kapcsolódik.<br />

Felhő, felhő, felhő<br />

A T-Systems Magyarország az ügyfelei<br />

körében 2020 őszén végzett felmérésben<br />

arra a kérdésre kereste a választ, hogy a<br />

járványhelyzet jelentkezésekor lehetséges-e<br />

fenntartani az üzleti folyamatokat,<br />

megtartani az ügyfeleket, garantálni a<br />

megszokott értékesítési, illetve szolgáltatási<br />

színvonalat – a dolgozók és az üzleti<br />

partnerek biztonságát szem előtt tartva.<br />

A válasz egyértelmű igen, sőt az alkalmazkodás<br />

kényszere olyan változásokat is<br />

magával hozott, amelyek hosszú távon is a<br />

hatékonyság és a versenyképesség növelését<br />

szolgálják. Ennek érdekében azonban<br />

eltérő stratégiákra volt szükség.<br />

Míg a vállalati oldalon az elektronikus<br />

fizetés, illetőleg a felhőtechnológia jelent<br />

meg a fő prioritások között, a kisebb intézményi<br />

ügyfeleknél a közösségi média és az<br />

elektronikus ügyintézés, a nagyobbaknál<br />

az elektronikus aláírás bevezetése tört<br />

előre. Hasonló kényszert érzékelt a T-Systems<br />

az intézmények online jelenléténél,<br />

ahol a járvány első hulláma a személyes<br />

kapcsolattartáshoz szokott önkormányzatok<br />

számára jelentett leginkább problémát: új<br />

platformokra volt szükségük a kontaktmentes<br />

ügyfélkezeléshez és a közérdekű<br />

információk megosztásához.<br />

A felmérésből kiderült, hogy a T-Systems<br />

ügyfeleinek kétharmada kényszerült<br />

a belső folyamatok és az azokat támogató<br />

eszközrendszer átalakítására. A legfőbb<br />

prioritásnak a fizikai biztonság, az elsőszámú<br />

kihívásnak a kötelező munkahelyi<br />

óvintézkedések betartása és betartatása,<br />

illetve az otthoni munkavégzés feltételeinek<br />

megteremtése bizonyult. Az az ügyfélnyomás,<br />

amely a vállalati oldalon már<br />

korábban kikényszerítette az igények<br />

szerinti digitalizációt, most – legalább<br />

részben – áthelyeződött a közintézményi<br />

oldalra: az állami és az önkormányzati<br />

szférában eddig egyértelműen a fizikai<br />

kontaktusok domináltak az ügyfélkapcsolatokban,<br />

amit a járványhelyzet felülírt.<br />

Szintén az intézményi ügyfelekre volt<br />

inkább jellemző, hogy korábban sokan és<br />

helyhez kötötten végeztek náluk szellemi<br />

munkát. A digitalizációban rejlő rugalmassági<br />

tartalékokat jelzi, hogy az online<br />

megoldásoknak köszönhetően a válaszadók<br />

mindössze néhány százaléka kényszerült<br />

átmenetileg vagy teljesen beszüntetni<br />

addigi tevékenységét, inkább csak<br />

bizonyos részfeladatokat kellett leállítani.<br />

A legmarkánsabb változás a felhőszolgáltatások<br />

területén következett be: már<br />

korábban is folyamatos igénynövekedés<br />

volt tapasztalható, ezt felgyorsította a<br />

világjárvány. Amikor hirtelen kell bővíteni<br />

a kapacitást, ugyanakkor továbbra is<br />

fontos a költséghatékonyság és a méretezhetőség,<br />

a legkézenfekvőbb megoldás a<br />

felhő. A járvány során olyan vállalkozások<br />

és intézmények is a felhő-infrastruktúra<br />

felé fordultak – például a pénzintézeti szektorban<br />

–, amelyeknek korábban nem szerepelt<br />

az opciós listáján a cloud computing.<br />

A járványhelyzet világos tanulsága, hogy<br />

a digitalizáció már nem pusztán műszaki,<br />

hanem egyre inkább operatív kérdés: a<br />

cégek és intézmények működésének, túlélésének,<br />

hatékonyságának feltétele.<br />

<strong>2021.05.12.</strong> | | 9

KIS<br />

ENDRE<br />

KONFERENCIA / HANNOVER MESSE 2021<br />

Intelligencia ipari méretekben<br />

Robotvezérlő okospadlótól a növényihletésű okosanyagokig, hibakereső<br />

gépi látástól a klímavédő digitális ikrekig a fenntarthatóbb gyártásra mutatott<br />

tízezernél több új megoldást az idei Hannover Messe. A dolgok internetére épülő<br />

kognitív megoldások fejlesztését mostantól Európa első kvantumszámítógépes<br />

kompetenciahálózata is segíti.<br />

Németország úttörő projektjeként<br />

indult a 2011-es Hannover Messén,<br />

de mára globális hajtóerővé vált,<br />

mondta a tízéves Ipar 4.0-ról Rolf Najork,<br />

a Bosch igazgatótanácsának tagja az idei<br />

szakvásár virtuális sajtóbejárásán. Online<br />

konferencia volt maga a kiállítás is, amelyet<br />

a járványhelyzetben digitális formátumban<br />

szervezett meg a Deutsche Messe.<br />

Az ötnapos esemény így is tekintélyes<br />

szakmai közönséget vonzott április közepén,<br />

a 90 ezer regisztrált résztvevő 1800<br />

kiállító, pontosabban előadó szállító 10,5<br />

ezer termékújdonságát ismerhette meg<br />

többek között a mesterséges intelligencia<br />

(AI), a dolgok internete (IoT), az ötödik generációs<br />

mobilkommunikáció (5G), a folyamatautomatizálás,<br />

az ellátásilánc-kezelés<br />

és általában a fenntarthatóbb, klímasemlegességet<br />

célzó gyártás témaköréből.<br />

Okospadlón a jövő gyárába<br />

A hálózatba kapcsolt okosgyártás célja,<br />

hogy folyamatait automatikusan finomhangolva<br />

gazdaságossá tegye a testre<br />

szabott termékek minél kisebb szériás,<br />

akár egyedi gyártását, az utóbbi években<br />

azonban a szénlábnyom csökkentése, a<br />

természeti környezet védelme és a globális<br />

felmelegedés mérséklése is hasonlóan<br />

fontos szemponttá vált a gyártóipar digitális<br />

átalakulásában. A Bosch nemcsak ügyfeleit<br />

segíti ebben 2012 óta módszeresen, hanem<br />

saját gyárait is a negyedik ipari forradalom<br />

jegyében transzformálja. Telephelyein több<br />

mint 120 ezer gépet és 250 ezer eszközt<br />

– például kamerát, robotot – kapcsolt eddig<br />

hálózatba. Mintegy 22 ezer gépvezérlő<br />

a Nexeed Ipar 4.0-s szoftverrel kommunikál,<br />

amelyet a három éve alapított Bosch<br />

Connected Industry fejlesztett.<br />

Intelligens gyártásvezérlő, monitorozó,<br />

logisztikai tervező és más szoftvereit a<br />

Bosch most saját gyártóipari platformmá<br />

integrálja, amely egy nagyobb adatbázishoz<br />

ActiveShuttle: logisztikai robotok a Bosch 5G-s telephelyi hálózatán<br />

csatlakozva egyszerűbbé teszi az olyan<br />

feladatok fejlettebb támogatását, mint<br />

például a gyártási hibák észleléséhez szükséges<br />

AI-analitika. A platform bevezetése<br />

2021 végén indul, amihez a cég hozzávetőleg<br />

240 gyára szabványos, így könnyen<br />

bővíthető Ipar 4.0-s „szerszámosládát” kap.<br />

Mintegy 400 millió eurós beruházásával a<br />

Bosch számításai szerint közel 1 milliárd<br />

euró megtakarítást fog elérni a következő<br />

öt évben. A cég eddigi tapasztalatai szerint<br />

ugyanis az Ipar 4.0-s fejlesztésekkel a<br />

termelékenység akár 25, a gépek rendelkezésre<br />

állása 15 százalékkal növelhető,<br />

miközben a karbantartási költségekből 25<br />

százalék is lefaragható.<br />

Szintén az idei Hannover Messén debütált<br />

a Bosch Rexroth ctrlX Automation<br />

platformja, amely a webes és a mobilalkalmazások<br />

nyílt, 5G-képes technológiájával<br />

hivatott segíteni az ökoszisztéma-partnerek<br />

együttműködését az ipari vezérlés terén.<br />

Próbaprojektekhez mostantól a vállalatok<br />

is elérhetik a Bosch Rexroth másik fejlesztését,<br />

az okospadlót. A két évvel ezelőtti<br />

szakvásáron még kísérleti fejlesztésként<br />

bemutatott megoldás vezeték nélküli hálózatba<br />

kapcsolt modulokból alakítja ki az<br />

üzemcsarnok padlóját, amely a gyártási<br />

folyamat részévé válik – többek között felismeri<br />

a rajta haladó embereket és logisztikai<br />

robotokat, LED fénnyel jelzi a használható<br />

útvonalakat, ott-tartózkodásra nem jogosult<br />

személyek közelében pedig kikapcsolja a<br />

gépeket. Egyébként a Hannover Messe idei<br />

Hermes-díját is a Bosch Rexroth vihette<br />

haza, amelyet egy másik termékkel, az olajés<br />

gázvezetékekhez fejlesztett, hálózatba<br />

kapcsolt vezérlőszeleppel érdemelt ki.<br />

Felhő, 5G és a biztonság<br />

Ugyancsak az integrált üzemcsarnokokba<br />

szánt megoldásait mutatta be a Fujitsu a<br />

Hannover Messe virtuális kiállítóterében.<br />

A japán gyártó az Ipar 4.0 egyik alapvető<br />

fontosságú területére, a gépek és az informatikai<br />

eszközök, a kiberfizikai környezetek<br />

összekapcsolására összpontosít, és megoldásaiba<br />

AI-, valamint kvantumihletésű<br />

technológiákat is beépít. Digital Annealeralapú<br />

QIOS (quantum-inspired optimization<br />

services) szolgáltatásaival a vállalatok<br />

például gyártási és logisztikai folyamataikat<br />

is dinamikusan finomhangolhatják.<br />

A hatékonyság fokozását segíti a Fujitsu<br />

intelligens műszerfala (Intelligent Dashboard)<br />

is, amely az ipari környezetben<br />

gyűjtött adatokat és az elemzésükkel nyert<br />

Fotó: Bosch<br />

10 | | <strong>2021.05.12.</strong>

KONFERENCIA / HANNOVER MESSE 2021<br />

információkat valós időben és többféle<br />

felbontásban jeleníti meg, hogy a felhasználók<br />

a telephelyek áttekintő nézetéből<br />

kiindulva az egyes gépsorokig, vagy egyetlen<br />

gép adott alkatrészéig lefúrva ráközelíthessenek<br />

a kívánt részletekre. SAP-partnerként<br />

a japán cég a fejlett vállalatirányítási<br />

rendszerekkel is szoros adatkapcsolatot<br />

alakított ki, de a mostani konferencián a<br />

ServiceNow felhőalapú IT-szolgáltatásfelügyeleti<br />

megoldás integrációját demózta. A<br />

megoldással a rendelés folyamata például<br />

közvetlenül – közbenső, manuális műveletek<br />

nélkül – a gyártásba kapcsolható, ami<br />

megkönnyíti a termékek konfigurálását<br />

online platformokon keresztül. A gyártó<br />

szerint a digitális munkafolyamatokat áramvonalasító<br />

és automatizáló ServiceNow<br />

segítségével emellett a gépek szintjén<br />

keletkező hibák is az eddiginél gyorsabban<br />

javíthatók.<br />

Felhőalapú és peremhálózati megoldásokat<br />

mutatott be a Siemens Energy,<br />

amelyekkel a gyárak energiaellátása és<br />

-felügyelete is okosítható. A SensSolution<br />

platform, amely elsőként a nagyfeszültségű<br />

egyenáramú (HVDC) rendszerekhez<br />

érhető el a felhőben, az alállomásokról<br />

gyűjtött adatokat különböző – például vállalati<br />

szerepkörökre szabható – analitikai<br />

alkalmazásokban és digitális műszerfalakon<br />

jeleníti meg, amelyeket a felhasználók<br />

laptopon, mobil- és viselhető<br />

eszközökön helytől és időtől függetlenül<br />

megtekinthetnek. A SensSolution portál<br />

információi így a megbízható, hatékony és<br />

fenntartható üzemeltetést, a karbantartás<br />

tervezését, a nem várt események kezelését<br />

és az energetikai beruházások tervezését is<br />

hathatósan támogatják. A megoldás kiberbiztonságát<br />

növeli, hogy az adatok egyirányú<br />

áramlása miatt a fizikailag elszigetelt<br />

HVDC alrendszer és vezérlője az internet<br />

felől egyszerűen nem férhető hozzá.<br />

Egészen kritikus területeken, amelyeken<br />

a felhőkapcsolat túl lassúnak bizonyulna,<br />

a Siemens Energy szintén újonnan bejelentett<br />

Edgegear és Edgeformer peremhálózati<br />

termékei adnak megoldást, amelyek<br />

helyben tárolják és dolgozzák fel az<br />

adatokat, és biztosítják az appokon keresztül<br />

elérhető analitikai képességeket.<br />

A Rittal és a German Edge Cloud – a<br />

Friedhelm Loh Group két tagja – szintén<br />

felhős ipari fejlesztésekkel szerepelt a<br />

mustrán. A German Edge Cloud IBM technológiára<br />

épülő Oncite platformjával a<br />

gyártóipar szereplői hibrid környezetekben,<br />

a felhőtől a peremhálózatig gyorsan és<br />

biztonságosan digitalizálhatják folyamataikat.<br />

Az Oncite mostantól tartalmazza az<br />

IBM Cloud Pak megoldását is, amelyet a<br />

Rittal már bevezetett haigeri okosgyárában.<br />

A gyártó egyébként RiMatrix újgenerációs<br />

IT-infrastruktúra-platformját mutatta be<br />

előadásában. A moduláris rendszer szintén<br />

a biztonságos adatközponti környezetek<br />

kialakítását hivatott felgyorsítani a peremhálózatoktól<br />

kezdve egészen a hiperskálázott<br />

méretekig.<br />

Kvantumszámítógép és<br />

nanobiotechnológia<br />

Egyre okosabbakká válnak az ipari robotok<br />

is. Mesterséges intelligenciát lehel minden<br />

automatizációs megoldásába, ezt a kulcstechnológiát<br />

alapkompetenciájává emeli,<br />

jelentette be a Festo a Hannover Messén.<br />

AI-fókuszú leányvállalatával, a Resoltóval<br />

közösen fejlesztett Festo AX platformján<br />

a gyártó a karbantartáshoz, a minőségellenőrzéshez<br />

és az energiafelügyelethez<br />

is intelligens, prediktív megoldásokat és<br />

szolgáltatásokat kínál. Nyílt és rugalmasan<br />

méretezhető architektúrájuknál fogva az<br />

AI-megoldások a peremhálózattól kezdve<br />

a felhőn át a házon belüli adatközpontig<br />

mindenütt bevezethetők, IoT-átjárókon és<br />

szabványos protokollokon keresztül más<br />

szállítóktól származó alkotóelemekkel is<br />

összekapcsolhatók.<br />

Az online konferencia közönsége a<br />

KUKA készülő operációs rendszerének<br />

előzetesét is láthatta. Az iiQKA.OS könnyen<br />

telepíthető és üzemeltethető alkatrészek,<br />

programok, alkalmazások, szolgáltatások<br />

és felszerelések egész ökoszisztémájának<br />

alapja lesz. Az új operációs rendszeren<br />

a laikusok is könnyen automatizálhatnak<br />

majd munkafolyamatokat, a szakemberek<br />

pedig egyszerűbben és gyorsabban bővíthetik<br />

a rendszereket, mondta a gyártó. A<br />

Linux-alapú iiQKA.OS a meglévő KUKA<br />

Robot Language (KRL) programozási<br />

nyelvet is támogatja, hogy a KUKA.System-<br />

Software rendszert használó vállalatok<br />

fejlesztéseiket és munkafolyamataikat<br />

a következő években zökkenőmentesen<br />

átköltöztethessék. Az iiQKA ökoszisztéma<br />

első három tagja a KUKA LBR iisy<br />

együttműködő robotja, valamint a KR C5<br />

micro kisrobotvezérlő és a smartPAD pro<br />

strapabíró robotkezelő eszköz lesz. Idén<br />

is kutatási projektek és innovatív megoldások<br />

kavalkádjával színesítették a német<br />

kutatóintézetek és a körülöttük létrejövő<br />

startup cégek a Hannover Messe palettáját.<br />

A Phytonics, a Karlsruhei Műszaki<br />

Egyetem (KIT) spinoff cége a növényvilágból<br />

merít ihletet nano-biotechnológiás<br />

termékek fejlesztéséhez, és olyan<br />

tükröződésgátló fóliát készített, amely<br />

bármilyen irányból és hullámhosszon érkező<br />

fény visszaverődését szinte teljesen<br />

elnyomja. A kijelzőpanelek gyártásától<br />

kezdve az építészetig számos területen<br />

hasznosítható tulajdonság ez, a bevonattal<br />

ellátott napelemek például 10 százalékkal<br />

több energiát termelnek.<br />

A Fraunhofer Társaság pedig bejelentette,<br />

hogy az IBM Quantum System One<br />

rendszeren, amely ehningeni telephelyén<br />

működik, mostantól más vállalatok és<br />

kutatóintézetek is tesztelhetik kvantumszámítógépre<br />

írott algoritmusaikat, és<br />

gyarapíthatják tudásukat. A kvantumszámítógépek<br />

pár éven belül egészen új távlatokat<br />

fognak nyitni többek között az optimalizálás,<br />

a szimulációk, a logisztika, a szállítás, az<br />

energiafelügyelet, az orvostudomány és<br />

az anyagkutatás területén. Európa első<br />

kvantumszámítógépe, amelyet a társaság<br />

az IBM-mel közösen a német adatvédelmi<br />

törvényeknek megfelelően működtet, ehhez<br />

ad biztonságos kutatóplatformot. Az érdeklődő<br />

szervezetek a Fraunhofer Competence<br />

Network Quantum Computing kompetenciahálózattal<br />

állapodhatnak meg a havidíjas<br />

hozzáférés feltételeiről.<br />

Digitális ikreket készíthetnek a vállalatok<br />

a Dassault Systèmes 3DEXPERIENCE platformján.<br />

A gyártó és az Accenture közös<br />

tanulmánya szerint a fizikai környezetek<br />

kibertérbeli leképezésével és optimalizálásával<br />

a világ 2030-ig 7,5 gigatonnával<br />

csökkenthetné széndioxid-kibocsátását, ami<br />

nagyjából a szállítmányozás éves globális<br />

szénlábnyomának felel meg. A Dassault<br />

Systèmes bejelentette továbbá, hogy<br />

márciusban alapító tagként csatlakozott az<br />

Európai Zöld Digitális Koalícióhoz, amely<br />

a gazdaság környezetbarát és fenntartható<br />

átalakítását célozza.<br />

A Hannover Messe idei, digitális rendezvényének<br />

előadásai regisztrációt követően<br />

felvételről is visszanézhetők. A szakmai<br />

konferencia és kiállítás 2022-ben – a szervező<br />

tervei szerint személyes és virtuális<br />

részvétel mellett, hibrid formátumban –<br />

április 25-29. között várja majd az érdeklődőket.<br />

<strong>2021.05.12.</strong> | | 11

MÓRAY<br />

GÁBOR<br />

BANKINFORMATIKA / BANK 4.0<br />

Az adat az új arany<br />

A Covid-19-járvány a kereskedelmi bankoknál is nagy lendületet adott a<br />

digitális átállás folyamatának. Milyen tendenciák érvényesülnek náluk, és<br />

milyen új megoldások kínálnak választ a felmerülő technológiai igényekre?<br />

Elmúltak azok az idők, amikor a bankszektorban<br />

működőképes volt a<br />

várjunk, és aztán majd meglátjuk,<br />

mi lesz konzervatív fejlesztéspolitikája. A<br />

világjárvány felgyorsította a digitális átalakulást,<br />

és arra kényszerítette a bankokat,<br />

hogy új tapasztalatokat nyújtsanak meglévő<br />

és jövendő ügyfeleiknek. Itt az ideje, hogy<br />

a pénzügyi intézmények többcsatornás<br />

bankolással és minden eddiginél lenyűgözőbb<br />

ügyfélélménnyel kápráztassák el<br />

azokat a jelenlegi és leendő ügyfeleiket,<br />

akik hozzájuk fordulnak.<br />

Ehhez az élményhez azonban, amely a<br />

pozitív fogyasztói élmény fő motorja lehet,<br />

mindenekelőtt központi adatforrásra van<br />

szükség. Az ügyfélélménynek személyre<br />

szabottnak kell lennie, emellett fontos a<br />

gyorsaság és a szolgáltatások, csatornák<br />

közötti váltások zökkenőmentessége:<br />

összességében mindennek, amivel az<br />

ügyfél találkozik, azt kell sugároznia, hogy<br />

itt valóban ő van a központban, minden az ő<br />

érdekét szolgálja, és minden megoldással<br />

az ő életét akarják egyszerűbbé tenni.<br />

A jó hír az, hogy a legsikeresebb pénzügyi<br />

intézmények mindezt már felismerték. Egy<br />

vezető bankok és pénzintézetek körében<br />

végzett globális felmérés szerint 2021-ben<br />

az intézmények 75 százalékánál kiemelt<br />

prioritást élvez a digitális bankolási átalakulás,<br />

és 51 százalék kiemelkedően fontos<br />

célként tekint az ügyfélélmény javítására.<br />

Ezek a szempontok természetesen összekapcsolódnak,<br />

és egy jól menedzselt<br />

digitálisélmény-platform (digital experience<br />

platform, DXP) mindkét célkitűzést<br />

egyszerre tudja kiszolgálni.<br />

Több mint egy csatorna<br />

Ám vannak a folyamatnak buktatói is. Téved,<br />

aki azt hiszi, hogy letudta a munkát, ha<br />

sikerült létrehoznia egy digitális csatornát<br />

az ügyfélkapcsolatok lebonyolítására.<br />

Bár bizonyos kényesebb, bonyolultabb<br />

interakciók esetén továbbra is szükség van<br />

a személyes, face-to-face megoldásokra,<br />

az ügyfelek ma már egyre inkább elvárják,<br />

hogy bankolási feladataikat a számukra<br />

legmegfelelőbb csatornán végezhessék, és<br />

a bank ehhez megfelelő kínálatot nyújtson<br />

számukra.<br />

Az ügyfél azt értékeli igazán, ha azt<br />

csinálhatja, amit szeretne, úgy, ahogy az<br />

számára a leginkább kézre esik, akkor,<br />

amikor szüksége van rá, és ott, ahol<br />

éppen tartózkodik. Vagyis a bankolás sem<br />

különbözhet attól a tapasztalattól, amit<br />

az ügyfél a digitális kor gyermekeként az<br />

élet más területein megszokott. A pénzintézeteknek<br />

is ugyanolyan jellegű digitális<br />

tapasztalatot kell nyújtaniuk, mint amilyet<br />

az Amazon, a Netflix, az Apple és azok a<br />

fintech cégek, amelyeknél a kapcsolattartás,<br />

az ügyintézés, a használat intuitív<br />

és rugalmasan alkalmazkodik a felhasználói<br />

környezethez.<br />

A DXP legfőbb ereje abban rejlik, hogy<br />

konzisztens, összehangolt és folyamatos<br />

ügyféltapasztalatot kínál a csatornák<br />

között. Ám ha azoknak a cégeknek az<br />

illetékeseit, amelyek több csatornát használnak,<br />

megkérdezzük arról, hogy milyen<br />

eszközökkel mérik az ügyféltapasztalatot,<br />

vagy egyáltalán van-e valami fogalmuk a<br />

megoldás fogadtatásáról, nagy többségük<br />

csak a vállát vonogatja.<br />

Figyelj az ügyfélre!<br />

Sajnálatos módon az általános ügyfélélmény<br />

a legtöbb cégnél jellegtelen és közhelyes.<br />

Ha egy kommunikációban nevén szólítjuk<br />

az ügyfelet, ettől még nem érzi magát<br />

ténylegesen is megszólítva. Ha maga a<br />

kommunikáció ugyanolyan, mint tízezer<br />

más ügyfél esetén, és nem célozza meg<br />

az ő személyes igényeit, elvárásait, tapasztalatait,<br />

az ügyfél odébbáll, és olyan szolgáltatót<br />

keres, ahol ez a személyesség<br />

jobban megvalósul.<br />

Talán a legnagyobb gond az, hogy az<br />

ilyen jellegű problémákról, hiányérzetekről<br />

gyakran csak akkor értesülünk, amikor<br />

már túl késő. A pénzügyi intézményeknél az<br />

ügyfelekre vonatkozó információkat többnyire<br />

elkülönítve tárolják, és emiatt nehéz<br />

átfogó képet kapni az igényeiről – és így<br />

persze megválaszolni sem könnyű azokat.<br />

Mindez ahhoz a folyamathoz vezet, amit a<br />

szakértők rejtett elpártolásnak neveznek:<br />

a kliens nem mondja fel ugyan a számláját,<br />

vagyis látszólag megmarad aktív ügyfélnek,<br />

de közben más banknál, szolgáltatónál<br />

nyit új számlát, és érdemi tevékenységét<br />

egyre inkább oda viszi át.<br />

Ma már minden nem hagyományos piaci<br />

játékos kínál digitális alternatívákat, és az<br />

12 | | <strong>2021.05.12.</strong>

BANKINFORMATIKA / BANK 4.0<br />

agilisabb versenytársak úgyszintén. Bár<br />

a rejtett elpártolás eleinte talán csak egy<br />

befektetési számlában vagy bankkártyában<br />

testesül meg, előrevetítheti az ügyfél teljes<br />

elvesztését.<br />

A kereskedelmi bankok sikerének kulcsa<br />

az, hogy megértsék és kiszolgálják az<br />

ügyféligények teljes körét, átfogó ügyfélélményt<br />

nyújtsanak, és képesek legyenek<br />

az ügyfélkapcsolatok minden egyes pontján<br />

kiértékelni az elégedettség fokát. Erőteljes<br />

tapasztalatelemzésre van szükség,<br />

amely segít abban, hogy hol és miképp kell<br />

belenyúlnunk a folyamatba, és hogyan<br />

tudjuk olajozottabbá, az ügyfél számára<br />

személyesebbé tenni a kapcsolatot.<br />

Sok kicsi sokra megy<br />

A McKinsey 2020-as átfogó felmérése<br />

szerint a Covid-19-járvány ráerősített a<br />

fogyasztók és vállalkozások viselkedésében<br />

már korábban beindult trendekre, és<br />

felgyorsította az átállást az e-bankolásra<br />

és a digitális fizetésre: a pandémia hatására<br />

néhány hónap alatt zajlott le annyi változás,<br />

amennyihez normális körülmények között<br />

több évre lett volna szükség. Lássunk<br />

néhány árulkodó számadatot az átalakulás<br />

jellemzésére! Ausztrália négy vezető<br />

bankja tavaly június óta 2150 bankautomatát<br />

szerelt le, és 175 fiókot zárt be. Indiában a<br />

helyi valós idejű fizetési rendszer, a United<br />

Payments Interface (UPI) 2020 első hét<br />

hónapjában közel 70 százalékos növekedést<br />

regisztrált, míg Nagy-Britanniában<br />

a Faster Payments szolgáltatással végrehajtott<br />

napi tranzakciós összeg több mint<br />

10 százalékkal nőtt.<br />

Ugyanakkor nem árt hangsúlyozni,<br />

hogy a korszakváltás már a járvány kitörése<br />

előtt megkezdődött. Az új korszak<br />

(nevezik Bank 4.0-nak is) egyik legmarkánsabb<br />

jele a mobiltelefonos fizetési<br />

technikák térhódítása, és a hagyományos<br />

fizetési módszerek visszaszorulása. És bár<br />

a tranzakciós összegek általában kicsik, a<br />

tranzakciók gyakorisága, illetve az állandó<br />

rendelkezésre állás hatalmas terhet ró a<br />

bankok IT-rendszereire.<br />

Ezek a műveletek az elvárt gyorsaság<br />

miatt rendkívül nagy adatfeldolgozási teljesítményt<br />

és robusztus hibatűrő rendszereket<br />

igényelnek. A Bank 4.0 korszakban<br />

az adat az új arany: a pénzügyi szektorban<br />

a mission-critical szolgáltatások<br />

egyórányi kiesése becslések szerint 6,48<br />

millió dollár veszteséget okoz.<br />

Robusztus tárolók a Bank 4.0 korszak pénzintézeteinek<br />

Az új igényeknek csak újfajta, minden eddiginél nagyobb teljesítményű és strapabíróbb<br />

tárolási megoldások képesek megfelelni. Ezek táborát erősíti a Huawei OceanStor<br />

Dorado flashtárolója, amely 2010-es megjelenése óta több mint tízezer nagyvállalatnál<br />

állt szolgálatba. A legújabb generációja már 0,05 ms látenciával működik, és 21 millió<br />

input/output műveletet képes másodpercenként végrehajtani.<br />

A megoldás a tárolástechnikában újszerű nem felejtő memóriaexpressz (non-volatile<br />

memory express; NVMe) technológiára épül. A Gartner elemzőcég szerint az NVMe<br />

jelentős előnyökkel rendelkezik olyan környezetekben, ahol az alacsony látencia az<br />

egyik legfontosabb elvárás. Az NoF+-szal felvértezett Huawei OceanStor intelligens,<br />

veszteségmentes hálózaton fut, és teljes mértékben flash memóriára épülő tárolási<br />

mechanizmusa valós idejű, automatikus hibadetektálást tesz lehetővé. Mindezek eredményeként<br />

az üzemzavarok proaktívan kezelhetők, a kapcsolati hibák észlelési ideje egy<br />

másodperc alá szorul, vagyis a rendszer a korábbiaknál jóval megbízhatóbban képes kiszolgálni a kulcsfontosságú szolgáltatásokat.<br />

A pénzintézetek műszaki igazgatói egyre inkább az olyan intelligens rendszereket részesítik előnyben, amelyekben többfajta szolgáltatást<br />

egyesíthetnek, és amelyek stabil működést biztosítanak. Az OceanStor Dorado sorozat ebből a szempontból is példaértékű,<br />

mert egy teljesen mesh-alapú, kiegyensúlyozott architektúrára épül, és a gyorstár folyamatos tükrözésével sokkal hibatűrőbbé teszi<br />

a rendszert, amely még akkor is megőrzi működőképességét, ha a nyolc vezérlőből hét elromlik, és majdnem 100 százalékos<br />

rendelkezésre állási biztonságot nyújt a folyamatosan működő szolgáltatásoknál.<br />

Végül érdemes megemlíteni az új tárolórendszerek kapcsán az intelligens adattároló rendszer (intelligent data management<br />

system, DMS) megoldást, amely logikai szinten integrálja és menedzseli a szolgáltatások, adatközpontok és felhők adatait. Ezek a<br />

technológiák minden banki IT-szakember figyelmét megérdemlik, mert csak ezekre alapozva tudja kiszolgálni azokat a példátlanul<br />

magas igényeket, amelyeket a Bank 4.0 korszak támaszt a számítógépes rendszerek teljesítményével és megbízhatóságával szemben.<br />

<strong>2021.05.12.</strong> | | 13

MÓRAY<br />

GÁBOR<br />

BANKINFORMATIKA<br />

INTERJÚ<br />

Rendszercsere járvány idején<br />

Az Erste Bank a Covid-19 járvány tetőzésekor, 2021 februárjában cserélte le korábbi, bevált<br />

digitális bankolási megoldásait egy új platformra, a George-ra.<br />

Informatikai szempontból is modellértékű<br />

az a fejlesztés, amelynek folyamatáról<br />

és tanulságairól a bank digitális<br />

csatornák és contact center vezetője,<br />

Bek-Balla László számolt be lapunknak.<br />

<strong>Computerworld</strong>: Az Estre Bank 2021<br />

februárjában cserélte le korábbi, bevált<br />

digitális bankolási megoldásait egy új<br />

platformra, a George-ra. Mi indokolta<br />

ezt a járvány kellős közepén végrehajtott<br />

radikális lépést?<br />

Bek-Balla László: Maga a platformcsere<br />

voltaképpen független a járványtól,<br />

mert alapvető törekvésünk, hogy a banki<br />

termékeket, szolgáltatásokat és bankolási<br />

műveleteket minél szélesebb körben<br />

tegyük elérhetővé digitális csatornákon a<br />

meglévő és potenciális ügyfeleknek. Ez a<br />

folyamat nem most kezdődött, de felerősítette<br />

a Covid-19-járvány, amely egyértelmű<br />

változásokat hozott. Egyrészt a fertőzések<br />

miatt átmenetileg szűkült a fizikai csatornák<br />

elérhetősége, másrészt az ügyfelek is<br />

kétszer meggondolták, hogy személyesen<br />

ellátogassanak egy bankfiókba. Mindezek<br />

következtében jelentősen megugrott a digitális<br />

csatornák használata: nőtt mind a havi<br />

átlagos belépések száma, mind pedig azon<br />

ügyfelek aránya, akik a digitális csatornákat<br />

(internetbank, mobilbank) használják.<br />

2020-ban, a járvány kilenc-tíz hónapja alatt<br />

mintegy másfél–két évnyi digitális csatorna<br />

felé terelődés zajlott le a bank ügyfélkörében,<br />

vagyis a pandémia ráerősített<br />

egy korábban is jelentkező tendenciára.<br />

Idén februárban léptünk piacra új digitális<br />

platformunkkal, a George-dzsal, ami több<br />

szempontból is előrelépést jelent a korábbi<br />

megoldásokhoz képest. Új funkciók jelentek<br />

meg a webes és mobilos alkalmazásban,<br />

például az ügyfelek immár teljes körű<br />

befektetési aktivitást végezhetnek mobilon,<br />

és átfogóan kezelhetik befektetési portfóliójukat.<br />

Szintén újdonság a George-on<br />

belül létrehozott George Store, ez a kvázi<br />

banki webáruház, ahol az ügyfelek új termékeket<br />

igényelhetnek online: ha tehát<br />

személyi kölcsönt vagy hitelkártyát igényelnének,<br />

nem kell bemenniük a bankba,<br />

mindezt digitálisan is megoldhatják. A<br />

George bevezetése óta minden termékkategóriában<br />

ugrásszerűen emelkedett az<br />

online kezdeményezett tranzakciók száma,<br />

vagyis bebizonyosodott, hogy felhasználói<br />

oldalon komoly igény mutatkozik a digitális<br />

termékigénylési lehetőségek bővülésére.<br />

CW: Hogyan hatott a fejlesztésre a<br />

koronavírus-járvány?<br />

Bek-Balla László,<br />

az Erste Bank digitális<br />

csatornák és contact center<br />

vezetője<br />

BBL: A projekt jóval a pandémia kitörése<br />

előtt indult, ám a fejlesztési szempontból<br />

legintenzívebb utolsó egy év munkáit<br />

már home office-ban végeztük. Soknemzetiségű<br />

„kooprodukcióban” készült a<br />

szoftver, a front end fejlesztése Bécsben<br />

és Budapesten zajlott, és a bankcsoport<br />

saját informatikusain, termékfelelősein,<br />

egyéb munkatársain kívül számos beszállító<br />

is részt vett a munkában. Maga<br />

a járvány nem változtatott a fejlesztési<br />

irányon, hiszen azzal a stratégiai céllal<br />

14 | | <strong>2021.05.12.</strong>

BANKINFORMATIKA<br />

indítottuk a projektet, hogy az ügyfélkör<br />

minél nagyobb része bankoljon digitálisan,<br />

lehetőleg minél többen mobilon keresztül<br />

is, továbbá minél több banki művelet legyen<br />

elintézhető digitálisan. Ezt a célt a járványhelyzet<br />

csak még időszerűbbé tette. És<br />

minden bizonnyal a sikerére is rásegített:<br />

Ausztriában például a bankhoz érkező és<br />

számlát nyitó új ügyfelek egyharmadának<br />

elsődleges bankválasztási oka a George.<br />

Ezért a George brand alá új termékeket<br />

is csoportosítottunk: bevezettünk például<br />

egy okos számlát, amelynek díjazása<br />

a használathoz igazodik. Vagyis ügyfélakvizícióra<br />

is alkalmas a platform.<br />

CW: A banki alkalmazások fejlesztése<br />

nem most kezdődött. Informatikai<br />

szempontból mitől különleges mégis<br />

az önök megoldása?<br />

BBL: Több ilyen vonást is említhetek. Az<br />

egyik legfontosabb talán az, hogy nyitott<br />

platform, vagyis külső fejlesztők bővítményei<br />

is csatolhatók hozzá. Ezek a bővítmények<br />

országról országra változhatnak:<br />

idehaza például már dolgozunk egy olyan,<br />

harmadik fél által fejlesztett, bankkártyahasználathoz<br />

kapcsolódó bővítmény elérhetővé<br />

tételén, amely az ügyfél személyes<br />

tranzakcionális szokásaihoz kapcsolódó<br />

kedvezményeket nyújt. Ez a bővítmény azért<br />

izgalmas, mert az ügyfél tranzakció-történetét,<br />

bankolási szokásait hasznosítja az<br />

ő javára. Ez egyáltalán nem szokványos;<br />

az ügyfelek tranzakciós adatait kevesen<br />

hasznosítják, pedig hatalmas értéket jelentenek,<br />

amelyek értelmes felhasználásával<br />

új értéket teremthetünk az ügyfeleknek.<br />

Visszatérve a platform egyedi vonásaira,<br />

említésre méltó sajátosság az is, hogy alkalmazásai<br />

nem saját szervereken, hanem az<br />

Amazon felhőjében, vagyis egy rugalmasan<br />

skálázható, szinte korlátlan kapacitású<br />

infrastruktúrán futnak.<br />

Szintén újdonság, hogy a platform<br />

nemcsak a banki termékek és szolgáltatások<br />

elérésében és használatában segít,<br />

hanem személyre szabott jó tanácsokkal<br />

is ellátja az ügyfeleket: például figyelmezteti,<br />

ha lejár egy betétje vagy egy korábban<br />

bankkártyával vásárolt autópálya-matrica<br />

érvényessége, ahogy automatikus elemzésekkel,<br />

kimutatásokkal is segíti az eligazodást<br />

a pénzügyekben.<br />

CW: Fel kellett-e újra találniuk a<br />

spanyolviaszt? Magyarán: mennyire<br />

voltak irányadóak a konkurensek<br />

meglévő technikái?<br />

BBL: Amikor az ember valami újba kezd,<br />

természetesen inspirálódik azokból az<br />

előremutató megoldásokból, amelyeket<br />

más hagyományos, illetve neo- és challenger<br />

bankok nyújtanak. Ugyanakkor a<br />

banki termékek, folyamatok nagyrészt<br />

adottak, és a fejlesztői cél nem lehet más,<br />

mint az, hogy az ügyfél ezeket a műveleteket<br />

a lehető legegyszerűbben és leggyorsabban,<br />

csak a legszükségesebb adatok<br />

megadásával, biztonságban végre tudja<br />

hajtani mobilon vagy weben. Vagyis itt gyökeresen<br />

új funkcionalitást nem nagyon<br />

lehet, és nem is kell kitalálni.<br />

Igazi jelentősége annak van, hogy azok a<br />

felületek, amelyekkel a felhasználó találkozik,<br />

a lehető legbarátságosabbak és<br />

legintuitívabbak legyenek. A George ebből<br />

a szempontból előrelépést jelent a korábbi<br />

webes és mobilos alkalmazásokhoz képest,<br />

és azoknál jóval letisztultabb, áttekinthetőbb<br />

felületet kínál. Ebben természetesen<br />

rengeteg tudatos munka fekszik: hiszen<br />

ma már nem a „kockáknak”, a digitális affinitással<br />

rendelkező ügyfeleknek fejlesztünk,<br />

a digitális csatornákat az ügyfelek<br />

kétharmada használja több-kevesebb<br />

rendszerességgel, és ez az életkor, iskolázottság,<br />

lakóhely stb. szerint is roppant<br />

heterogén összetételű ügyfélkör megköveteli<br />

a használat maximális egyszerűségét.<br />

Egy példával élve: ahogy a Facebook, a<br />

Spotify vagy a Netflix használatához nem<br />

kell tréninget tartani, mert logikusak és<br />

intuitívak, ugyanúgy egy jól megírt banki<br />

alkalmazásnak is azonnal használatba<br />

vehetőnek kell lennie. Úgy tűnik, a George<br />

megfelel ennek a kritériumnak: az online<br />

számlanyitási képesség bevezetése után<br />

nagyon hamar 10 százalékot ért el az ilyen<br />

módon számlát nyitó ügyfelek aránya,<br />

akik tehát nem bankfiókba mentek, hanem<br />

otthon, a karosszékükből végezték el ezt<br />

a műveletet.<br />

CW: Az ügyfél számára minden<br />

váltás nyűg: hogyan sikerült a George<br />

esetében levezényelniük?<br />

BBL: Az agilis fejlesztések egyik alapvetése,<br />

hogy nem egyből egy teljes funkcionalitást<br />

nyújtó komplikált és minden<br />

elemében végleges megoldásra törekszünk,<br />

hanem egy már használható, de még nem<br />

minden elemében teljes termékváltozattal<br />

(minimum viable product, MVP) lépünk<br />

piacra. A George-nál is ezt az irányt választottuk:<br />

nem vártuk be az összes funkció<br />

elkészültét, hanem havonta bővítjük új<br />

képességekkel mind a mobil-, mind a webes<br />

verziót. A februári indítás óta márciusban<br />

és áprilisban is frissült mindkét alkalmazás,<br />

és most jön a következő update.<br />

Az ügyfelek egy része, akik évek óta használták<br />

és „belakták” az előző megoldást,<br />

az első pillanatban természetesen nem<br />

feltétlenül örültek a módosításoknak.<br />

Egy ilyen termékbevezetésnél ugyanis<br />

mindig van egy alapvető konfliktus: az<br />

ügyfél nem akar mást, mint a lehető<br />

legegyszerűbben letudni az alkalmazással<br />

a feladatait, és a barátkozás az új felülettel<br />

hónapokig, vagy a kevésbé aktív ügyfeleknél<br />

akár negyedévekig is eltarthat. A fejlesztőnek<br />

tehát értelmes döntést kell hoznia<br />

arról, hogy mikor vezeti be az újdonságot,<br />

hiszen, ha nagyon sokáig elodázza ezt a<br />

lépést, akkor két rendszert kell párhuzamosan<br />

fenntartania és üzemeltetnie.<br />

Ez nyilván azt diktálná, hogy minél hamarabb<br />

hozzuk ki az új rendszert, és migráljuk<br />

át az ügyfeleket az új platformra. A kuncsaft<br />

viszont azt szeretné, hogy ha már váltania<br />

kell, akkor erre csak az után kényszerüljön,<br />

amikor már minden funkció, amit valaha<br />

is használt korábban, elérhető az új alkalmazásban<br />

is. A George esetében ezt az<br />

érdekütközést a két alkalmazás esetében<br />

eltérő módon oldottuk fel, vagyis a mobilon<br />

és a weben más-más stratégiát követtünk.<br />

A mobilalkalmazásban a mobilbank verziófrissítéseként<br />

hoztuk ki a George-ot, ezáltal<br />

az ügyfeleknek nem kellett újra regisztrálniuk,<br />

vagyis egyszerűbb volt a dolguk,<br />

viszont amennyiben automatikus frissítés<br />

volt a mobiljukon beállítva, akkor nem is<br />

befolyásolhatták a folyamatot: egy szép<br />

napon arra ébredtek, hogy kicserélődött<br />

az app a mobiljukon. A folyamat gyorsan<br />

lezajlott, a mintegy háromszázezer mobilos<br />

ügyfelet három hét alatt tereltük át az<br />

új platformra, és a harmadik hét végén<br />

lekapcsoltuk a régi mobilbankot.<br />

A weben, ahol jellemzően konzervatívabbak<br />

a felhasználók, más utat járunk:<br />

hat hullámban, februártól szeptemberig<br />

elnyújtva tereljük át az ügyfeleket: mindenkinek<br />

egy hatvannapos „megszokási” periódust<br />

biztosítunk, amikor párhuzamosan<br />

használhatja a két platformot, miközben<br />

gondoskodunk a megfelelő értesítésekről,<br />

támogató anyagokról, és csak azután<br />

kapcsoljuk le a régi alkalmazást.<br />

<strong>2021.05.12.</strong> | | 15

KIS<br />

ENDRE<br />

DEVOPS / TRENDEK<br />

Platformon pörög a DevOps<br />

Prioritásként kezeli az alkalmazásfejlesztést a mostani helyzetben a vállalatok<br />

többsége, a munkát azonban szűk keresztmetszetek lassítják, amelyeket a<br />

folyamatok, a technológiák, és legfőképp maguk az emberek teremtenek. A<br />

gyorsabb alkalmazásszállítás titka az automatizálásra és önkiszolgálásra építő,<br />

platformalapú megközelítés, derült ki a Puppet felméréseiből.<br />

Tapasztaltuk az elmúlt bő egy évben,<br />

hogy a járványhelyzet hirtelen<br />

és gyökeresen változó körülményeihez<br />

alkalmazkodni igyekvő szervezetek<br />

világszerte felgyorsították digitális<br />

átalakulásukat. A Covid-19 miatt vállalatuknál<br />

kiemelt fontosságot tulajdonítanak<br />

az alkalmazásfejlesztésnek, mondta az<br />

informatikai vezetők 52 százaléka abban<br />

a felmérésben is, amelyet az IT-automatizációs<br />

platformjáról ismert Puppet<br />

tavaly készített 5 és 10 ezer főnél nagyobb<br />

észak-amerikai vállalatok körében. Valójában<br />

a megkérdezett kétszáz IT-vezető<br />

szinte mindegyike prioritásként kezeli<br />

ezt a területet, mert csupán 3 százalékuk<br />

mondta, hogy az alkalmazásfejlesztést<br />

jelenleg nem sorolja előre.<br />

Kiszámítható fejlesztés<br />

Bár a prioritást illetően nagy az egyetértés,<br />

a gyors, hatékony és eredményes alkalmazásfejlesztés<br />

komoly akadályokba ütközhet<br />

a vállalatoknál. A válaszadók többsége (53<br />

százalék) szerint leggyakrabban maguk az<br />

emberek – egészen pontosan a kézi vezérlésű,<br />

felaprózott munkafolyamatok – hátráltatják<br />

a munkát, de a vállalat technológiai<br />

környezetének összetettsége (32 százalék)<br />

és üzleti folyamatainak töredezettsége (13<br />

százalék) is komoly akadályt jelenthet.<br />

Az alkalmazásfejlesztés ráadásul a vállalati<br />

területeken átívelő folyamattá vált, mivel<br />

a munkában a szervezetek többségénél az<br />

informatikai (81 százalék), a biztonsági (57<br />

százalék) és a termékfelelős (52 százalék)<br />

csapatok is részt vesznek. A nagyvállalati<br />

IT-vezetők zöme (a válaszadók 83 százaléka)<br />

ezért a platformok szellemében kezeli az<br />

alkalmazásfejlesztés összetettségét is, hogy<br />

felgyorsítsa a folyamatot – gyakran több<br />

szervezeti egységet is összefogó platformcsapatokat<br />

hoz létre, amelyek önkiszolgáló<br />

módon hozzáférnek a szükséges technológiai<br />

képességekhez.<br />

Egyetért az IT-vezetők túlnyomó többsége<br />

(86 százalék) abban is, hogy ilyen<br />

módon felgyorsítható az alkalmazásfejlesztés,<br />

ezek a technológiák és eszközök<br />

azonban egyúttal tovább bonyolítják a<br />

folyamatot. Automatizálással kerülhető<br />

el, hogy ez ismét szűk keresztmetszetté<br />

váljon. A programozható infrastruktúrát<br />

(Infrastructure as Code, IaC) használó<br />

vállalatok IT-vezetői a konfigurációk következetességét<br />

(46 százalék), a kockázatok<br />

csökkentését (41 százalék) és a hatékonyabb<br />

szoftverfejlesztést (36 százalék)<br />

emelték ki az automatizáció legnagyobb<br />

előnyei között.<br />

Az IaC mellett a felmérésben részt vevő<br />

nagyvállalatok többsége (61 százalék)<br />

DevOps módszereket alkalmaz, hogy a<br />

fejlesztőkörnyezetek szabványosításával és<br />

az alkalmazásszállítás folyamatainak automatizálásával<br />

növelje a hatékonyságot,<br />

a biztonságot és az üzemeltethetőséget,<br />

röviden a fejlesztés kiszámíthatóságát.<br />

Automatizálás és<br />

önkiszolgálás, gyorsabb<br />

szoftverszállítás<br />

Szoros összefüggést talált az önkiszolgáló<br />

platformok és a DevOps eredményessége<br />

között a Puppet jelentése (2020 State of<br />

DevOps) is, amelynek elkészítésében idén<br />

közreműködött a CircleCI. Utóbbi vállalat<br />

a szoftverkód folyamatos integrálásához<br />

és szállításához (CI/CD) ad elosztott<br />

platformot, amellyel a vállalatok a szoftverkiadások<br />

kezelését, tesztelését és<br />

telepítését automatizálhatják. A jelentés<br />

alapjául szolgáló globális felmérésben<br />

ezúttal több mint 2400 vállalati informatikus,<br />

fejlesztő és információbiztonsági<br />

szakember vett részt.<br />

A szervezetek mindig nagy fába vágják<br />

fejszéjüket, amikor az egymástól elszigetelten<br />

dolgozó csapatok DevOps-gyakorlatát<br />

megpróbálják felméretezni, hogy azt<br />

vállalati szintre emeljék. A Puppet felmérése<br />

szerint a platformalapú megközelítés<br />

megkönnyíti a DevOps-gyakorlat vállalati<br />

szabványosítását és kiterjesztését több<br />

alkalmazásfejlesztő csapatra. Bár az ilyen<br />

csapatok támogatásában a platformmodell<br />

viszonylag új megközelítésnek számít, a<br />

vállalatokat hozzásegítheti a legfontosabb<br />

DevOps-célok eléréséhez, a jobb minőségű<br />

és biztonságosabb szoftver könnyebb és<br />

gyorsabb szállításához, állapították meg<br />

a jelentés készítői.<br />

16 | | <strong>2021.05.12.</strong>

DEVOPS / TRENDEK<br />

Puppet Insights: a DevOps teljesítmény mérhető<br />

Egyértelműen erre utal ugyanis, hogy a<br />

DevOps-gyakorlatukat tekintve érettebb<br />

vállalatokról kiderült, közel kétszer annyian<br />

használnak belső platformokat és önkiszolgáló<br />

módon elérhető eszközöket, képességeket,<br />

mint a közepesen érett szervezetek.<br />

Hozzátartozik ehhez, hogy a Puppet 2018-as<br />

jelentésében ismertette DevOps-evolúciós<br />

modelljét, amely érettségük alapján öt<br />

csoportba sorolja a vállalatokat, meghatározza<br />

az adott érettségi szint eléréséhez<br />

nélkülözhetetlen gyakorlatot, módszerek<br />

alkalmazását, valamint azt is, hogy a<br />

szervezetek miként léphetnek előre, a<br />

DevOps-fejlettség következő szintjére.<br />

– A DevOps-gyakorlatukat tekintve<br />

legérettebb vállalatok olyan szerkezeti<br />

változtatásokat vittek keresztül, amelyekkel<br />

mérsékelték technológiai környezetük<br />

komplexitását, az időigényes műveletek<br />

nagy részét automatizálták, és csökkentették<br />

a csapatok közötti átadások számát,<br />

miközben erősítették az alkalmazásszállításban<br />

együttműködő felek közötti bizalmat<br />

is, mondta Alanna Brown, a Puppet fejlesztői<br />

kapcsolatokért felelő igazgatója, a jelentés<br />

egyik szerzője. – Mindezek az alkotóelemek<br />

szükségesek egy olyan házon belüli platform<br />

kiépítéséhez, amely valóban nagyobb<br />

értéket fog adni a szervezetnek. Azok a<br />

vállalatok, amelyek még nem készek a platformalapú,<br />

önkiszolgálást előtérbe helyező<br />

modell bevezetésére, változáskezelő folyamataik<br />

felülvizsgálatával és frissítésével<br />

szintén gyorsíthatnak a szoftverszállításon.<br />

Változáskezelés négy<br />

megközelítésben<br />

Rávilágított a Puppet jelentése arra is,<br />

hogy a jóváhagyási folyamatokat, az automatizáció<br />

mértékét és a kockázatkezelés<br />

technikáit tekintve a vállalatok a változáskezelés<br />

négyféle megközelítésének<br />

valamelyikét alkalmazzák. A négy megközelítés<br />

– üzemeltetés szempontjából érett,<br />

mérnökközpontú, irányításfókuszú és<br />

ad hoc – mindegyike a hatékonyság más<br />

szintjére és másfajta eredményre vezet. Az<br />

ortodox jóváhagyási folyamatok például<br />

nehezítik a hatékony változáskezelést. Az<br />

ilyen merev jóváhagyási folyamatokkal<br />

jellemezhető szervezetek körében kilencszer<br />

nagyobb a rossz hatékonyság problémáival<br />

küzdő vállalatok aránya, mint haladó<br />

szellemű társaik táborában. A kockázatkezelésüket<br />

automatizáló vállalatok például<br />

meggyőződéssel vallják, hogy változáskezelő<br />

folyamataikkal nemcsak a kockázatokat<br />

és a leállások számát csökkentették,<br />

hanem a gyorsaságot is elérik, amelyet az<br />

üzlet ezen a téren elvár.<br />

– Legutóbbi felmérésünk során olyan<br />

adatokat gyűjtöttünk, amelyek szoros<br />

összefüggést mutatnak a változáskezelés<br />

gyakorlata és a szervezet eredményessége<br />

között, mondta Michael Stahnke, a CircleCI<br />

platformfelelős alelnöke. – A kutatás egyik<br />

legfontosabb eredményének tartom, hogy<br />

bizonyítékot találtunk arra, hogy folyamatos<br />

integrációval és automatizálással<br />

a vállalatok elsődleges változáskezelő<br />

mechanizmusuk hatásfokát is javíthatják.<br />

Első pillantásra ezért meglepőnek tűnhet,<br />

hogy éppen a legjobb eredményeket elérő<br />

csapatok a legkevésbé elégedettek változáskezelő<br />

folyamataikkal. De ez azzal<br />

magyarázható, hogy a változáskezelés<br />

hagyományos módszereit alkalmazó szervezetekkel<br />

szemben pontosan ők azok,<br />

akik folyamatos fejlődésre és javulásra<br />

törekednek.<br />

A jelentés további figyelemreméltó<br />

megállapításokat is tartalmaz. A válaszadó<br />

informatikai szakemberek 63 százaléka<br />

mondta, hogy vállalatánál legalább egy<br />

belső, önkiszolgáló platformot használnak,<br />

de a szervezetek 60 százalékánál már 2–4<br />

ilyen platform működik. Hatszor gyakrabban<br />

fordulnak elő ezek a platformok a<br />

DevOps-gyakorlatukat tekintve érettnek<br />

minősülő vállalatoknál, mint más szervezeteknél,<br />

ami talán kevéssé meglepő.<br />

Utóbbiak a vállalaton belüli szabványosítás,<br />

a szükséges technológiai képességek és<br />

az idő hiányával magyarázták, miért nem<br />

építettek még ki ilyen platformot. Az alkalmazásfejlesztés<br />

folyamatába a biztonságot<br />

is teljesen integráló vállalatok 45 százaléka<br />

jelentette ki, hogy a szoftverek kritikus<br />

sérülékenységeit egy napon belül orvosolni<br />

tudja. A biztonságot csak kismértékben<br />

integráló szervezetek mindössze negyede<br />

mondhatja el magáról ugyanezt.<br />

<strong>2021.05.12.</strong> | | 17

KELENHEGYI<br />

PÉTER<br />

KORMÁNYZATI INFORMATIKA / INTERJÚ<br />

Kódolj határok nélkül!<br />

A Belügyminisztérium és a NISZ Zrt. idén is meghirdette nyílt forráskódú programozó<br />

versenyét, amelyre kétszer annyi nevezés érkezett, mint a tavalyi, első verseny<br />

alkalmával. A zsűrizés döntő szempontjai a felhasználói élmény, a kódminőség, a<br />

dokumentáció, a feladatmegoldás és a továbbfejleszthetőség voltak.<br />

Tavalyi tapasztalatok alapján sok<br />

középiskolás diák tulajdonképpen<br />

csak a versenyt megelőző felkészülés<br />

során ismerkedett meg az olyan<br />

nyílt forráskódú szoftverekkel, mint a<br />

Linux, a LibreOffice vagy az Apache webkiszolgáló<br />

alkalmazás, mivel ezek nem<br />

jutnak hangsúlyos szerephez a középiskolai<br />

tanulmányokban. Újdonság volt, hogy idén<br />

felsőoktatási kategóriát is létrehoztak. A<br />

verseny kapcsán Hajzer Károly informatikai<br />

helyettes államtitkárral a nyílt forráskódú<br />

szoftverek államigazgatási használatáról<br />

beszélgettünk.<br />

<strong>Computerworld</strong>: Miért egészítette ki<br />

idén a versenyt felsőoktatási kategóriával<br />

a Belügyminisztérium és a<br />

NISZ?<br />

Hajzer Károly: A tavalyi sikerek után úgy<br />

éreztük, hogy szükséges lenne a fiatalok<br />

szélesebb körét is bevonni a versenybe,<br />

amely egyszerre szolgál edukációs célokat<br />

és a nyílt forráskódú rendszerek népszerűsítését,<br />

valamint a versenyre készülő<br />

baráti társaságok összekovácsolódását.<br />

Persze mindez nem titkoltan arra is lehetőséget<br />

ad, hogy olyan fiatalokkal találkozzunk,<br />

akik nemsokára megjelennek a<br />

munkaerőpiacon.<br />

CW: Teljesítette a kezdeményezés az<br />

induláskor kitűzött célokat?<br />

HK: Úgy érezzük, igen. Nagyon sok tehetséges<br />

fiatallal találkoztunk, akik számára<br />

a verseny megmérettetés, a feladatok elvégzése<br />

pedig öröm volt. A mi céljaink is<br />

maximálisan teljesültek, hiszen sikerült<br />

népszerűsíteni az eddig szigetszerűen<br />

működő nyílt forráskódú alkalmazásokat:<br />

videókonferencia-rendszereket, irodai csomagokat,<br />

időpontfoglaló alkalmazásokat,<br />

csevegőprogramokat. A versenyzők<br />

körében olyan fiatalokat is megismerhettünk,<br />

akiknek gyakornoki munkát vagy<br />

álláslehetőséget fogunk felkínálni.<br />

CW: Jelenleg milyen szerepet töltenek<br />

be a nyílt forráskódú megoldások a<br />

hazai közigazgatásban?<br />

HK: Egyes szoftverek a háttérből szolgálják<br />

ki a felhasználókat, másokkal pedig mindennapi<br />

tevékenységük során találkozhatnak. A<br />

közigazgatásban szinte valamennyi szerverünk<br />

nyílt forráskódú operációs rendszeren<br />

fut és gyakran az adatbázis-kezelő, illetve<br />

a szövegszerkesztő alkalmazásaink is nyílt<br />

forráskódú szoftverek. Ahol megoldható,<br />

ezekkel váltjuk ki a lényegesen drágább zárt<br />

kódú alkalmazásokat.<br />

CW: Miért bíznak abban, hogy a nyílt<br />

szabványok egyre inkább elterjednek?<br />

HK: Elsősorban azért, mert ezek a szoftverek<br />

évről évre egyre jobbak és kiforrottabbak<br />

lesznek. Másodsorban a gazdasági<br />

kényszer is fontos szempont. Mindemellett<br />

a nyílt forráskódú alkalmazások lehetővé<br />

teszik a költségek minimalizálását.<br />

CW: Mely államok a legaktívabbak<br />

az ilyen jellegű államigazgatási fejlesztésekben?<br />

HK: Magyarország a szabad szoftverek<br />

használatát tekintve az élenjáró államok<br />

közé tartozik. Szerverparkunkat szabad<br />

szoftverekre, illetve felhőalkalmazásokra<br />

építjük, de a felügyeleti rendszer is nyílt<br />

forráskódú, ezzel biztosítjuk a szállítósemlegességet.<br />

Minden bizonnyal más országokban<br />

is érvényesül ez a törekvés, de ezzel<br />

kapcsolatban nem gyűjtünk adatokat.<br />

CW: Van-e arra példa, hogy magyar<br />

fejlesztők közigazgatási termékeit használják<br />

más európai tagállamok?<br />

HK: A kooperáció, az adat- és technológiacsere<br />

ellenére minden állam igyekszik a<br />

saját lábára állni, saját fejlesztőire támaszkodni.<br />

Mi is átadjuk a saját megoldásainkat,<br />

ám a közigazgatás olyan terület, amely<br />

erősen függ az adott állam jogrendjétől.<br />

Noha az uniós törekvések az egységesülést<br />

Hajzer Károly<br />

informatikai helyettes<br />

államtitkár, BM<br />

szorgalmazzák, országonként más-más<br />

tulajdon-, család- vagy például földjogi<br />

szabályozásokhoz kell igazodni. Az eljárások<br />

pedig minden esetben a személyazonosítással<br />

kezdődnek. Magyarország<br />

világszínvonalú személyazonosító rendszerrel<br />

rendelkezik, amellyel a környékbeli<br />

országokat időben is megelőzte. Jóllehet<br />

ezt a tudást szívesen átadnánk másoknak<br />

is, de mivel minden ország a maga alapnyilvántartására<br />

épít, a közigazgatásban<br />

aligha valósulhat meg efféle transzport.<br />

Olyan alkalmazások átvételére, mint az<br />

útvonal-nyilvántartás, természetesen van<br />

példa, ilyeneket egységesen használnak a<br />

világ minden táján. A közigazgatási rendszerek<br />

azonban éppen úgy nem egységesíthetők,<br />

ahogyan pénzintézetek sem vennék<br />

át egymás megoldásait annak ellenére,<br />

hogy azok alapelveikben megegyeznek.<br />

A szűken vett közigazgatást szolgáló<br />

termékek mellett a LibreOffice irodai<br />

programcsomag kapcsán a NISZ Zrt. nyílt<br />

forráskódú rendszerek szakterületének<br />

fejlesztőcsapata az elmúlt években átütő<br />

sikereket ért el az alkalmazások továbbfejlesztésében<br />

és az interoperabilitási bug<br />

feltárásában is. A programcsomag NISZ<br />

Zrt. által fejlesztett verziója már az egész<br />

világon elérhető.<br />

18 | | <strong>2021.05.12.</strong>

KORMÁNYZATI INFORMATIKA<br />

OECD-HÍREK<br />

Európai kitekintő<br />

A hatóságok és a lakosság kapcsolatára is hatással van a koronavírus-járvány.<br />

Összeállításunkban a Digitális Jólét Program Digitális Krónika című kiadványát is szemléztük.<br />

Már a koronavírus-járvány előtt<br />

megkezdődött egyes adóigazgatási<br />

folyamatok digitalizációja, amelyek<br />

eredményeként számos országban többek<br />

között az adóhatósággal történő kommunikáció,<br />

kapcsolattartás több mint háromnegyede<br />

immár elektronikus csatornákon<br />

valósult meg. Az ágazatot érintő elektronizáció<br />

azonban ennek ellenére sem öltött<br />

olyan méreteket, ami a járvány kezdetén<br />

teljesen zökkenőmentes, valamennyi területre<br />

kiterjedő ügyintézést biztosított volna.<br />

Emiatt egyrészt jelentős munkamenet-átszervezési<br />

feladatok hárultak az adóhatóságokra,<br />

másrészt új, rendkívüli elemekkel<br />

is bővült a szervek feladat- és hatásköre. A<br />

helyzetet tovább nehezítette, hogy a járvány<br />

épp az adóbevallási időszakban futott fel.<br />

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési<br />

Szervezet (OECD) tanulmánya azt<br />

vizsgálta, hogy az adóigazgatás digitalizálásának<br />

milyen hatásai voltak a Covid-19-<br />

válsággal összefüggésben. Összességében<br />

elmondható, hogy az adóhatóságok többsége<br />

eredményesen és gyorsan reagált<br />

a kihívásokra, a távmunkában dolgozók<br />

száma átlagosan 60 százalékkal nőtt. A<br />

dokumentum kitér a szolgáltatások megjelenési<br />

formáiban, a kockázatkezelési folyamatokban,<br />

a távmunkát végzők számában,<br />

az alkalmazott informatikai rendszerekben<br />

bekövetkező változásokra és eredményekre.<br />

Tudomány,<br />

technológia, innováció<br />

Az OECD a koronavírus-járvány várható<br />

hosszú távú hatásait vizsgálja öt különböző<br />

aspektusból a tudomány, a technológia és az<br />

Vega, az EU-s<br />

szuperszámítógép<br />

Április 21-én ünnepélyes keretek<br />

között működésbe helyezték az EU<br />

első szuperszámítógépét a szlovéniai<br />

Mariborban. A 17,2 millió euró összegű<br />

beruházás közös uniós és tagállami<br />

forrásból valósult meg. A Vega<br />

mellett az európai nagy teljesítményű<br />

számítástechnikai közös vállalkozás<br />

(EuroHPC) további hét helyszínen<br />

támogatja HPC-központ létrehozását<br />

az Európai Unió területén (Bulgáriá-<br />

ban, Csehországban, Finnországban,<br />

Olaszországban, Luxemburgban,<br />

Portugáliában és Spanyolországban).<br />

innováció (TTI) területén. Az egyes vizsgálati<br />

dimenziók közé tartozik a finanszírozás;<br />

a digitális technológiák és a mesterséges<br />

intelligencia alkalmazása a kutatások és<br />

innovációk során; a tudományos, technológiai<br />

és innovációs rendszerek jövőbeli<br />

nyitottsága, teljessége és globális természete;<br />

a várható jövőbeli politikai irányok;<br />

továbbá a koronavírus-járvány hatására<br />

bekövetkező szakstratégiai változások.<br />

A tanulmány azt is feltárja, hogy a TTI-vel<br />

összefüggő szakpolitikák hogyan alakíthatók<br />

át, mivel az olyan sajátosságok, mint<br />

az ellenálló képesség, rugalmasság, a<br />

környezeti fenntarthatóság és a befogadás<br />

(inkluzivitás) egyre hangsúlyosabb célkitűzéssé<br />

váltak az elmúlt időszakban. Ez<br />

magában foglal olyan újszerű adatgazdálkodási<br />

módszereket és különböző digitális<br />

megoldásokat is, amelyek ösztönözhetik a<br />

hatékonyabb szakpolitikai tervek és intézkedések<br />

kialakítását, majd elfogadását a<br />

tudománnyal, technológiával és innovációval<br />

összefüggésben.<br />

A felgyorsult technológiai fejlődés a<br />

közszférát is jelentős kihívások elé állítja.<br />

A szervezet tanulmánya a közszférában<br />

dolgozók kompetenciafejlesztési keretrendszerét<br />

mutatja be. A három fő pillérre épülő<br />

megközelítés olyan környezet létrehozásához<br />

nyújt támpontokat, amely<br />

• ösztönzi a digitális átalakulást,<br />

• olyan készségeket és kompetenciákat<br />

rögzít, amelyek megalapozzák a digitális<br />

kormányzati megoldásokat és folyamatokat,<br />

valamint<br />

• külön kitér a „digitális munkaerő” mint<br />

bázis megteremtésére (képzésére) és<br />

fenntartására.<br />

A jó digitális kormányzáshoz, digitális<br />

igazgatáshoz szükséges kompetenciák és<br />

készségek ötszintes rendszere hatékonyan<br />

hozzájárulhat a hazai közszolgálati (kompetencia)<br />

keretek kialakításához és további<br />

fejlesztéséhez.<br />

Netre fel!<br />

Számos kutatás igazolja, hogy az idősebb<br />

korosztály tagjai gyermekeikre és unokáikra<br />

hallgatnak, ha a digitális világban<br />

szeretnének eligazodni, sokszor az ezzel<br />

kapcsolatos ügyeik intézésével is a fiatalabbakat<br />

bízzák meg. Az ő digitális készségeik<br />

fejlesztésére indított országos<br />

kampányt a hírközlési hatóság (NMHH).<br />

A Netre fel! központi része egy weboldal,<br />

amely a szenior nethasználóknak is<br />

érthető és könnyen áttekinthető tudástárként<br />

működik. Ezen túl a közösségi és a<br />

hagyományos média eszközeivel, valamint<br />

podcasttal is támogatják a 65 év felettiek<br />

digitális felzárkózását.<br />

Az NMHH egy korábbi kutatása szerint a<br />

nagymamák 82, a nagypapák 78 százaléka<br />

rendelkezik ugyan mobiltelefonnal, de az<br />

idős nők mindössze 12, a férfiak 14 százaléka<br />

képes vagy lenne képes egyedül elboldogulni<br />

egy okostelefon funkcióival.<br />

<strong>2021.05.12.</strong> | | 19

KIS<br />

ENDRE<br />

INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM / AI-SZABÁLYOZÁS<br />

Kód és etika<br />

Adatok és algoritmusok alkotják a mesterséges intelligenciát, amely magától<br />

nem válik sem elfogulttá, sem pártatlanná, minden a létrehozó emberen múlik.<br />

A technológia etikus és transzparens alkalmazásához ezért szabályozásra is<br />

szükség lesz, de a fejlődés korlátozása nélkül. Európa AI-rendelete kockázatalapú<br />

megközelítéssel készül.<br />

Évtizedek óta létezik, a mesterséges<br />

intelligencia képességei mégis mostanában,<br />

a számítási teljesítmény<br />

gyors növekedésével kezdenek igazán<br />

kibontakozni. Ma már látjuk, hogy az AI az<br />

egészségügytől kezdve a közlekedésen és a<br />

logisztikán, a gyártó- és az energiaiparon, a<br />

mezőgazdaságon és a turizmuson, a kereskedelmen<br />

és a médián át a kiberbiztonságig<br />

az élet minden területén új távlatokat nyit.<br />

Egyúttal azt is jobban értjük, hogy a technológia<br />

alkalmazása a hatalmas lehetőségekhez<br />

mérhető kockázatokat is hordoz.<br />

Az Európai Unió a megbízható mesterséges<br />

intelligencia globális központjává<br />

válna, ezért a világon elsőként olyan jogi<br />

keretrendszert és koordinációs tervet készít,<br />

amely a tervek szerint garantálni fogja<br />

az emberek és a szervezetek biztonságát<br />

és alapvető jogait, miközben az AI további<br />

térhódítását, a technológiai beruházásokat<br />

és innovációt is elősegíti a tagállamokban.<br />

Több mint két év előkészítő munka<br />

eredményeként az Európai Bizottság idén<br />

áprilisban tette közzé törvényjavaslatát<br />

(Proposal for a Regulation laying down<br />

harmonised rules on artificial intelligence<br />

– Artificial Intelligence Act), amely<br />

az AI-rendszerekben megjelenő, pontosan<br />

meghatározott kockázatok kezelését<br />

arányosan és rugalmasan szabályozza,<br />

ezáltal világszinten is meghatározó szabvánnyá<br />

válhat. A koordinációs terv (Coordinated<br />

Plan on Artificial Intelligence 2021<br />

Review) pedig a törvénymódosításokat és<br />

beruházásokat körvonalazza tagállamok<br />

szintjén, amelyek szükségesek ahhoz, hogy<br />

Európa vezető helyet foglalhasson el az<br />

emberközpontú, fenntartható, biztonságos,<br />

befogadó és megbízható mesterséges<br />

intelligencia fejlesztésében.<br />

Kockázatok négy szinten<br />

Az uniós AI-törvény tervezete a mesterséges<br />

intelligenciára épülő rendszereket<br />

az elfogadhatatlantól a minimálisig négy<br />

kockázati szintre sorolja, és előírja, hogy<br />

a használatukra kialakított szabályokat<br />

minden tagállam egységesen alkalmazza.<br />

Elfogadhatatlan kockázatokat hordoznak,<br />

ezért tiltottak lesznek azon AI-rendszerek,<br />

amelyek egyértelműen veszélyeztethetik<br />

az emberek biztonságát, megélhetését<br />

és jogait. Ebbe a kategóriába tartoznak az<br />

ember szabad akaratát befolyásoló vagy<br />

megkerülő, manipulatív alkalmazások<br />

(például játékok, amelyek hangalapú<br />

segítségnyújtással veszélyes viselkedésre<br />

bátoríthatnak kiskorúakat), valamint az<br />

olyan rendszerek, amelyeket a kormányok<br />

a polgárok „társadalmi” pontozására<br />

használhatnak.<br />

Magas kockázati besorolást kapna a<br />

tervezet szerint az AI-rendszerek másik<br />

csoportja, amely szintén az emberek<br />

épségét veszélyeztetheti, illetve jogait<br />

csorbíthatja. A javaslat példákon mutatja<br />

be, hogy a törvény pontosan milyen alkalmazásokat<br />

sorolna erre a kockázati szintre.<br />

Ide tartoznának a kritikus infrastruktúrák,<br />

közöttük a közlekedés mesterséges intelligenciára<br />

épülő alkalmazásai és az olyan<br />

termékek biztonsági alkotóelemei, mint<br />

például a sebészeti robotok, amelyek nyilvánvalóan<br />

veszélyeztethetik az emberek<br />

életét vagy egészségét.<br />

Velük egy csoportba kerülnének a különböző<br />

kérelmek – például felvételik, vizsgák,<br />

álláshirdetésekre és más pályázatokra<br />

beadott jelentkezések, hiteligénylések –<br />

elbírálását a köz- és a versenyszférában<br />

részben vagy teljesen automatizáló AI-rendszerek,<br />

mivel pontozásukkal, döntéseikkel<br />

közvetlenül befolyásolhatják az emberek<br />

életét, oktatáshoz, munkához és más<br />

lehetőségekhez, szolgáltatásokhoz való<br />

hozzáférését. Ugyancsak ebbe a kategóriába<br />

tartoznának a határvédelem és az<br />

idegenrendészet AI-alkalmazásai, amelyek<br />

az utazási dokumentumok hitelességét ellenőrzik<br />

és a menedékkérelmek elbírálását<br />

támogatják. Magas kockázati besorolásúak<br />

lennének továbbá az igazságszolgáltatásban<br />

és a demokratikus folyamatokban<br />

alkalmazott AI-rendszerek is.<br />

Forgalmazásuk engedélyezéséhez a<br />

magas kockázati besorolású AI-rendszereknek<br />

szigorú követelményeknek kell<br />

majd eleget tenniük. A kockázatok felmé-<br />

20 | | <strong>2021.05.12.</strong>

INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM / AI-SZABÁLYOZÁS<br />

réséhez és kezeléséhez például megfelelő<br />

képességekkel kell bírniuk, és minőségi<br />

adatkészletekkel dolgozniuk az elfogulás,<br />

a hátrányos megkülönböztetés elkerüléséhez.<br />

Naplózniuk kell minden tevékenységet,<br />

hogy követhető legyen, miként jutnak<br />

adott eredményre, és megfelelő emberi<br />

felügyelet mellett lesznek alkalmazhatók.<br />

A hatóságoknak részletes dokumentációt<br />

kell kapniuk a megfelelőség ellenőrzéséhez,<br />

de a felhasználókat is világosan és kellő<br />

mértékben tájékoztatni kell a mesterséges<br />

intelligencia alkalmazásáról. Az AI-rendszerek<br />

kimagasló robusztussága, biztonságossága<br />

és pontossága is alapelvárás lesz<br />

ezen a szinten.<br />

A távoli biometrikus azonosításra<br />

alkalmas AI-rendszereket a törvénytervezet<br />

külön is kiemeli ebben a magas kockázati<br />

kategóriában, és használatukat szigorú<br />

feltételekhez köti. Rendészeti célú, valós<br />

idejű alkalmazásuk a köztereken elvben<br />

tilos lesz. A hatóságok ettől csak kivételes<br />

esetekben és pontosan előírt módon<br />

térhetnek el – ha például elveszett gyermeket<br />

vagy veszélyes bűnözőt keresnek,<br />

illetve közvetlen terrorfenyegetés elhárításán<br />

dolgoznak. Azonban ilyen esetekben<br />

is bírói felhatalmazást vagy más független<br />

testület engedélyét kell kérniük, amely<br />

pontosan meghatározza, hogy hol és<br />

mennyi ideig, milyen adatbázisokban<br />

keresve végezhetnek ilyen megfigyelést.<br />

Mérsékelten kockázatosnak minősülő<br />

AI-rendszereknek a javaslat szerint az<br />

átláthatóság tekintetében kell majd speciális<br />

követelményeknek megfelelniük. A<br />

csevegőrobotok (chatbotok) esetében<br />

például figyelmeztetni kell a felhasználókat,<br />

hogy géppel társalognak, és lehetővé<br />

tenni, hogy ennek ismeretében folytassák<br />

az interakciót vagy visszalépjenek. A<br />

törvényjavaslat a minimális kockázatot<br />

hordozó alkalmazások – például videójátékok,<br />

levélszemét-szűrők – szabad<br />

használatát engedi, mivel ezek nem, vagy<br />

csak elenyésző mértékben veszélyeztethetik<br />

az emberek jogait vagy biztonságát.<br />

Az AI-rendszerek nagy többsége ebbe a<br />

kategóriába tartozik.<br />

Az Európai Bizottság javasolja, hogy<br />

az AI-törvény szabályainak betartását a<br />

tagállamokban kompetens piaci hatóságok<br />

figyeljék, és az Európai Mesterséges Intelligencia<br />

Tanács létrehozását is ajánlja, amely<br />

a megfelelés megkönnyítéséhez AI-szabványok<br />

kidolgozását kezdeményezné, az<br />

alacsony kockázati szintű mesterségesintelligencia-alkalmazások<br />

készítéséhez<br />

és használatához pedig önkéntes alapon<br />

követhető etikai kódex is készülne.<br />

Precíziós szabályozás<br />

Márciusban és áprilisban az IBM is az AI<br />

szabályozásának különböző vonatkozásait<br />

és lehetőségeit tárgyalta régiós sajtóbeszélgetésein,<br />

azonban a technológia<br />

egyik vezető szállítójaként a témával korábbról<br />

behatóan foglalkozik.<br />

Bár a technológia kiterjedtebb szabályozásával<br />

az amerikaiak és az európaiak<br />

kevesebb mint 10 százaléka ért egyet, az<br />

Egyesült Államokban a megkérdezettek<br />

60 százaléka, az Európai Unióban pedig<br />

a válaszadók 70 százaléka támogatja a<br />

mesterséges intelligencia – és más technológiák<br />

– célzott, precíziós regulázását,<br />

derült ki például a felmérésből, amelyet<br />

a Morning Consult tavaly készített az IBM<br />

Policy Lab megbízásából.<br />

Az amerikaiak 74 százaléka és az uniós<br />

állampolgárok 85 százaléka szerint a<br />

mesterséges intelligenciának átláthatónak<br />

és megmagyarázhatónak kell lennie,<br />

és nagy többségük azzal is egyetért, hogy<br />

az AI-rendszereket fejlesztő és forgalmazó<br />

vállalatokat a megfelelő információk<br />

közzétételére kell kötelezni. Négy európai<br />

közül három és az amerikaiak kétharmada<br />

támogatja az olyan szabályok bevezetését,<br />

mint a kockázatfelmérés, a bevezetés<br />

előtti tesztelés az elfogultság, illetve a<br />

méltányosság ellenőrzésére, valamint a<br />

fogyasztók tájékoztatása a döntéshozatali<br />

folyamatban használt mesterséges<br />

intelligenciáról.<br />

Tavaly januárban az IBM az AI-szabályozásról<br />

alkotott nézetét (Precision Regulation<br />

for Artificial Intelligence) is ismertette.<br />

Rámutatott többek között arra, hogy a<br />

piacra kerülő mesterségesintelligenciamegoldások<br />

életciklusának különböző<br />

szakaszaiban a vállalatok a kutatástól és<br />

fejlesztéstől kezdve a modellek tanításán,<br />

menedzselésén és üzemeltetésén át az<br />

AI gyakorlati, kereskedelmi alkalmazásáig<br />

más-más szerepet töltenek be – akár szállítók,<br />

akár birtoklók, azaz felhasználók, vagy<br />

mindkét kalapot hordják –, és ennek alapján<br />

az adott AI-rendszer kockázati szintjét<br />

alapul vevő precíziós szabályozást javasolt<br />

a terület számára.<br />

Hasonló javaslatot fogalmazott meg az<br />

Európai Bizottság is az AI-törvény tervezetében,<br />

ami jó kiindulópontnak ígérkezik a<br />

szabályozás véglegesítéséig vezető úton. A<br />

leendő törvénynek megfelelésüket a szervezeteknek<br />

azonban tanúsítaniuk is kell<br />

majd, ezért ennek megkönnyítéséhez – és<br />

ettől függetlenül a méltányos, elfogulatlan<br />

és elszámoltatható mesterséges intelligencia<br />

fejlesztéséhez és használatához –<br />

az IBM nyílt forráskódú eszközkészleteket<br />

(AI 360 Toolkit) készített. AI FactSheet<br />

360 kutatási projektjében pedig olyan<br />

tájékoztatókat állít össze partnereivel az<br />

AI-modellek és -szolgáltatások létrehozásához<br />

és bevezetéséhez, amelyek szintén<br />

a transzparencia, az irányíthatóság és a<br />

mesterséges intelligenciába vetett bizalom<br />

erősítését segítik a különböző használati<br />

esetekben. Ezek az AI-adatlapok – az<br />

újabbak készítéséhez kidolgozott módszertanhoz<br />

hasonlóan – szintén elérhetők az<br />

IBM felhőjében.<br />

<strong>2021.05.12.</strong> | | 21

INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM<br />

KOPINT-DATORG<br />

Megbízható háttércsapat<br />

az e-közigazgatási szolgáltatások<br />

fejlesztésében<br />

A Kopint-Datorg Kft. tizenöt éve az e-közigazgatási<br />

fejlesztések megbízható háttércsapata – innovatív informatikai<br />

megoldásokkal az űrlap-technológiától az automatizált<br />

ügyintézési folyamatokig.<br />

AKopint-Datorg Kft. a Belügyminisztérium<br />

szakmai felügyelete alatt<br />

működő NISZ Zrt. leányvállalatai<br />

közül a legkisebb: állandó létszáma mindössze<br />

80 fő. – Nálunk nemcsak szlogen<br />

a „megbízható, pontos csapat”, hanem<br />

valóban mindig határidőre, magas színvonalon<br />

teljesítjük feladatainkat, így a vállalat<br />

az elektronikus közigazgatás hazai<br />

modernizálását célzó informatikai<br />

fejlesztések állandó szereplője, emeli ki<br />

Tolnay Roland, a Kft. ügyvezetője.<br />

A cégnél futó projektek jelentős részének<br />

alapját a saját fejlesztésű iFORM intelligens<br />

űrlap-technológia képezi. Az iFORM<br />

űrlap-technológia három modulból épül fel,<br />

amelyek az adatgyűjtési folyamat különböző<br />

munkafázisaihoz kapcsolódnak az űrlap<br />

elkészítésétől kezdődően az űrlap központi<br />

menedzselésén át a felhasználónál megjelenő<br />

kitöltési felület biztosításáig.<br />

iFORM-alapú megoldásokkal találkozhatnak<br />

az ügyfelek például a Cégkapu<br />

regisztráció alkalmával vagy a központi<br />

ügyintézési felületeken, de az Önkormányzati<br />

ASP űrlapkezelő rendszere, az Országos<br />

Rendőr-főkapitányság InNOVA ügyintézési<br />

portálja, valamint az állami tisztviselők eHR<br />

rendszere is a kft. által fejlesztett technológiára<br />

épül. Kiemelten fontos a felhasználók<br />

folyamatos szakmai támogatása, így számos<br />

oktatási videó, valamint az iFORM űrlapszerkesztéshez<br />

kapcsolódó tudásmegosztó<br />

portál is segíti a technológiát alkalmazó<br />

szervezetek munkatársait.<br />

Élethelyzetek és<br />

megoldások<br />

A cég tevékenysége szerteágazó, hiszen<br />

az alkalmazásfejlesztés teljes vertikuma<br />

mellett jelentős tudással és tapasztalattal<br />

rendelkezik az elektronikus aláírási technológia<br />

területén, részt vesz a KSH ELEKTRA<br />

elektronikus adatgyűjtési rendszerének<br />

továbbfejlesztésében, ellátja az Országos<br />

Bírói Hivatal Bírósági Integrált Információs<br />

Rendszer központi alkalmazásüzemeltetési,<br />

támogatási feladatait is. Részt vett a<br />

Magyar Vöröskereszt vizsgaszervezéshez<br />

kapcsolódó tevékenységeinek elektronizálásában,<br />

emellett Budapest Főváros<br />

Kormányhivatala megbízásából ellátja<br />

számos, saját fejlesztésű kereskedelmi,<br />

engedélyezési, e-ügyintézési rendszer teljes<br />

körű üzemeltetését, szoftverkövetését és<br />

továbbfejlesztését.<br />

Az informatika – mint az egyik leggyorsabban<br />

változó iparág – a pandémia hatására<br />

még nagyobb szerephez jutott az<br />

elmúlt időszakban. Felértékelődtek mindazon<br />

technológiai megoldások, amelyek<br />

közvetlen emberi érintkezés nélkül nyújtanak<br />

segítséget egy-egy élethelyzet<br />

megoldásában. Ezt szolgálja az Automatikus<br />

Közigazgatási Döntéshozatali rendszer<br />

projekt is, amelynek célja egy olyan<br />

központi automatizált rendszer létrehozása,<br />

amelynek segítségével a közigazgatási ügy<br />

elindítása és lezárása közötti ügyintézési<br />

lépések emberi beavatkozás nélkül történhetnek<br />

meg. A pilotprojekt keretében olyan<br />

ügytípusok vizsgálata történik, amelyek<br />

esetében a szükséges részletes jogi, igazgatási,<br />

technikai és integrációs szempontú<br />

elemzések elvégzését követően indokolt<br />

lehet a jelenlegi papíralapú vagy részben<br />

elektronizált folyamatok teljes körű automatizálása.<br />

Ezzel jelentősen csökken az<br />

ügyintézési idő, valamint egyszerűsödnek a<br />

közigazgatási szerveknél végrehajtott és az<br />

Tolnay Roland<br />

ügyvezető,<br />

Kopint-Datorg Kft.<br />

ügyféloldali folyamatok egyaránt. A projekt<br />

hosszú távú célja, hogy feltérképezze<br />

mindazon közigazgatási ügyeket, amelyekre<br />

az automatizált döntéshozatali rendszer<br />

működése kiterjeszthető, ezzel jelentősen<br />

hozzájárulva a bürokráciacsökkentéshez.<br />

Speciális szerepkörben<br />

Emellett a közelmúltban a cég feladatköre<br />

jelentősen kibővült a szabályozott<br />

elektronikus ügyintézési szolgáltatások<br />

igénybe vételi feltételeinek ellenőrzésével,<br />

a csatlakozó szervezetek nyilvántartásával,<br />

valamint a nem a Kopint-Datorg Kft. által<br />

fejlesztett alkalmazásokhoz kapcsolódó<br />

minőségbiztosítási feladatok ellátásával.<br />

Tolnay Roland ügyvezető szerint a kft.<br />

speciális szerepkörben van: mivel fejlesztéseik<br />

általában egy-egy közigazgatási szerv<br />

elektronikus szolgáltatásába épülnek be, így<br />

kiemelten fontos számukra, hogy könnyen<br />

átlátható, ügyfélbarát alkalmazásokat<br />

hozzanak létre, hiszen ezzel hozzájárulnak<br />

az e-közszolgáltatások pozitív megítéléséhez,<br />

valamint áttételesen a szolgáltatást<br />

nyújtó szerv reputációjának növeléséhez<br />

is a végfelhasználók körében. A vállalat<br />

hosszú távú célja, hogy tovább erősítse az<br />

e-közigazgatási fejlesztésekben betöltött<br />

szerepét, valamint elmélyítse a szakmai<br />

műhelyében meglévő, szerteágazó szakmai<br />

tudást, és bővítse a már eddig is széles<br />

körű szakmai portfólióját, a szolgáltatási<br />

színvonalának további emelése mellett.<br />

22 | | <strong>2021.05.12.</strong>

ELŐFIZETÉS<br />

12 hó • 11 340 Ft<br />

6 hó • 5 700 Ft<br />

3 hó • 2 865 Ft<br />

Informatika a versenyképességért<br />

piacter.project029.com • terjesztes@project029.com • +36 1 577 4300<br />

<strong>Computerworld</strong>HUN computerworld.hu computerworldhu computerworld---hungary<br />

Az előfizetés időtartama alatt az előfizetés nem mondható fel. További információért hívja a 06-1/577-4301,<br />

nem emelt díjas telefonszámot, vagy írjon a terjesztes@project029.com e-mail címre. Megrendelése<br />

egyben önkéntes adatközlés is. Az adatközlő hozzájárul, hogy közölt adatait a kiadó előfizetői<br />

névjegyzékében nyilvántartsa, és számára előfizetésekkel, akciókkal kapcsolatos tájékoztatókat küldjön.<br />

Megrendelésével továbbá hozzájárul, hogy a kiadó tájékoztató- és reklámanyagokat küldjön, és az itt<br />

közölt adatokat marketingcélból a hozzájárulás visszavonásáig kezelje. Az adatközlés a kiadó címére<br />

(Project029 Magyarország Szolgáltató Kft. 1374 Budapest 5, Pf. 578) írt levéllel bármikor visszavonható.<br />

Minden jog fenntartva!

logo

products

Resources

Company

Terms of service
Privacy policy
Cookie policy
Cookie settings
Imprint
Change language
Made with love in Switzerland
© 2024 Yumpu.com all rights reserved

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!