23.12.2012 Views

Vasárnapi Ujság 51. évf. 18. sz. (1904. május 1.) - EPA

Vasárnapi Ujság 51. évf. 18. sz. (1904. május 1.) - EPA

Vasárnapi Ujság 51. évf. 18. sz. (1904. május 1.) - EPA

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

288 VASÁRNAPI UJSAG.<br />

Hazai gyártmány!<br />

KLEINOSCHEG SEC<br />

ff f<br />

ELSŐ MINŐSÉGŰ<br />

PEZSGŐ.<br />

1K<br />

KLEINOSCHE TESTVÉREK<br />

csá<strong>sz</strong>. és kir.<br />

udvari <strong>sz</strong>állító pezsgő* pinczéi<br />

BUDAFOK. 10301<br />

Különlegességeket<br />

női ruhakelmék és mosóárukban<br />

dús vála<strong>sz</strong>ték és jutányos árban<br />

ajánl<br />

FRANK LAJOS<br />

Budapest, Koronaherczeg-utcza 9.<br />

10351<br />

Wusiu Arany ér-bahsam.<br />

tökéletesen és biztosan gryógyitja úgy a vak,<br />

valamint a nyitott aranyeret. Elismerőlevelek.<br />

Ké<strong>sz</strong>íti: 10326<br />

Nagy Kálmán gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong> Nyíregyházán.<br />

Kapható az ös<strong>sz</strong>es gyógy<strong>sz</strong>ertárakban. Főraktár: Török<br />

József és Egger Leó gyógy<strong>sz</strong>.Badapesten. Ára ha<strong>sz</strong>nálati<br />

utasítással együtt 4 kor., bérmentes küldéssel postán 5 kor.<br />

Marienbadi Z**i.%*<br />

RUDOLF-FOBnAS<br />

Termé<strong>sz</strong>etes<br />

Kö<strong>sz</strong>vény-Gyógyviz<br />

l<br />

„Változatlanul rarto<br />

^.esa<strong>sz</strong>állirásn<br />

jJÉáiöanjüsalniasI<br />

'"Hl<br />

>í pi<br />

Broaurákat ét ha<strong>sz</strong>nalati utasítást<br />

INGYEN<br />

kaid > Marifflkadi íirainiz-ÍKIktldési Irata.<br />

Kapható a<br />

^ laiicaiaü Asvá«v»i2m<br />

SZÍMMÉSÍ inmúu<br />

*• . leateab<br />

lyojyarartártieii, droju-<br />

•rtaláaaée uvtnyvlt-<br />

•lUaeUaa.<br />

javaslatok i Kö<strong>sz</strong>vény, mirigyek, búgysavas dlathesis, vese- és hétyagkóvek<br />

[dalt vesefvűlladas és hólyagnarulnál, különösen hatékony pedig mint diáte­<br />

tikus ital Ital ezen ezeti bajok meggitTásira meggátTisira oly egyéneiméi, egyéneknél, a kik ezen betegségekre<br />

orSklés titjan vagy tipUUkozások és életmódjuknál fogva hajlandósággal bírnak.<br />

J801YAILLAT0S<br />

MflNPülfl KORPA<br />

flRCAPOLrlSRfl<br />

tEGJOBBflN BEVÁLT SltR<br />

/V\OTS<br />

Hamburg 190<strong>1.</strong> 6—8 hét alatl<br />

már 30 fontnyi gyarapodásért ka-<br />

Eeeség. Orvosi rend. <strong>sz</strong>erint. Szigorúan<br />

becsületes.Nem asédelgée.Ssámoa<br />

kö<strong>sz</strong>önőlevél.Ara kartononként<br />

i kor. 60 fillér. Postautalvány vagy<br />

utánvéttel. Szállítja: 10118<br />

TÖRŐK JÓZSEF<br />

gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong>,<br />

Budapest,18,Király-n.12<br />

B pikantériák,<br />

DK I II fén > ké p "J do "-<br />

H|\ | Ul\ sá S ok ' kabinelésstereoskopnaarysigban.<br />

Katalógus és 100 kisebhilelt<br />

lénvképet 1 kor. 20 fillérért<br />

küld a "Novitasi kiadó-czég<br />

.München XXV 506. 1U32S<br />

Kérje csak a<br />

Selle & Kary-féle<br />

legjobb ti<strong>sz</strong>tító<strong>sz</strong>ert<br />

minden finom lábbeli <strong>sz</strong>ámára.<br />

Sárára és fekete.<br />

Különösen ajánlható Boxcalfs-,<br />

Osoaria-, Chevreaux-<br />

és lakkczipökre.<br />

Wien, Xn/<strong>1.</strong><br />

• 10157<br />

Minden gyógy<strong>sz</strong>ertarban kapható.<br />

I<br />

Legtökéletesebb arcz ti<strong>sz</strong>ti tó I<br />

és <strong>sz</strong>épitő<strong>sz</strong>erek a<br />

KRIEGNER-fél.<br />

'véojeoy\ Akácia-créme<br />

<strong>sz</strong>appan<br />

^^^^H 1 kor.<br />

(<br />

Tőrv. védve. — Kapható gyógy<strong>sz</strong>ertárakban.<br />

Főraktár: Korona-gyógytár<br />

Budapest, Kálvin-tér.<br />

10170<br />

17. SZÁM. <strong>1904.</strong> <strong>5<strong>1.</strong></strong> évT0LTA,<br />

HOGY K/aMSpiSSSS<br />

melyeknek gyóCTe«J ea ( novén > ek ^ ln y ert )^«s/cu/os/ne.lizenoivo5ilekinte|vek;!Íi<br />

jóknak elismeri piluiák karcsúvá te<strong>sz</strong>nek, hatásuk azonli.n ninrs hátrányára a.<br />

egé<strong>sz</strong>ségnek, mint sok más ké<strong>sz</strong>ítmény. Nem hashajtók, hanem egyenesen a iióli_<br />

Ikozásra és a zsiranyagsejtekie hatnak. — A túlságos lesiess. gsiógyiiásánLiSi<br />

i.Pilules Apoilo»-t <strong>sz</strong>abályozzák a <strong>sz</strong>ervi működést, uaiahiiák a<br />

arczvonásokatés megadják a testnek ismét az ügyességet és erűt. Ez a ti tk i min |.<br />

as<strong>sz</strong>onynak,ki megakarja órizni kaicsu esn.italusalakját.A t Piiules Apolló. k.<br />

iegkényeselibtermé<strong>sz</strong>etű mindkémembclickiiekha<strong>sz</strong>nálnak es ntmánhatnaksiihl<br />

azegé<strong>sz</strong>ségnek. A körülbelül két hónapig tarló gyógyítást könnyen be lehet tartani<br />

é«végeredménye teljesen állandó.lTórvenyesen védeti vedjegv). Egy üveerúin<br />

ntasiláísal: K.6.45 bérmentve; utánvéttel K.0.15. - J.Ratié,gtó.y<strong>sz</strong>eréL'<br />

5, Passage Vvdeau. Pari,, IX.*. "—«> ••-ek'l ^ : ' 2SS22ÜVI Sf' férfl J t gy A ermekrilhát - háztartá3i «*í*<br />

wjflAJlrUWiejJfJrl.j VIIj Kerepesi-ut 78, ( ^Sgonjo^., hímzések, csipkék, <strong>sz</strong>őnyegek, tollak,<br />

JVI1I., Ű116i-ut 30. bátorok és bútor<strong>sz</strong>övetek stb., stb. ré<strong>sz</strong>ére.<br />

fi«éki negbiiágok jutányosán és pontosa tetfoittotnek. PostakBIdemények wimendiik: EL, Kini.si-.tw 14.<br />

Fraiiirim-TársTilat nyomdája, Budapest, IVn Etryetem-nteza 4.<br />

f-*F


290<br />

gorú kritikával gondolkozó erős egyéniség, a ki<br />

nem könnyen ajándékoz meg valakit bizalmával,<br />

a míg annak megérdemlett voltát nem tapa<strong>sz</strong>talja,<br />

folyton megőrizte Párvy iránt teljes<br />

bizalmát és miután 1891-ben előterje<strong>sz</strong>tésére a<br />

király egri kanonokká nevezte ki őt, az érsek<br />

1901-ben oldalkanonokjává, egy<strong>sz</strong>ersmind ajogi<br />

liceum igazgatójává tette s őt <strong>sz</strong>emelte ki segédpüspöknek<br />

is. Püspöki méltóságra 1903-ban<br />

emelkedett Párvy Sándor, a mikor carpasiai<br />

püspöki czímmel kineveztetvén, április 19-én<br />

föl<strong>sz</strong>enteltetett.<br />

Erényekben gazdag, buzgóságban, munkában<br />

fáradhatatlan, emberi kedvességben <strong>sz</strong>inte páratlan.<br />

Mind oly tulajdonságok, melyek a legnagyobb<br />

ti<strong>sz</strong>telettel övezték nevét. Kispap korában<br />

feltűnt mély érzésű és formás költeményeivel,<br />

melyek révén kivált a veterán költővel,<br />

Zalár Józseffel lépett <strong>sz</strong>orosabb barátságba.<br />

Később mindinkább az egyházi irodalom terén<br />

fejtette ki munkásságát, értekezéseket, egyházjogi<br />

tanulmányokat irt. Feltűnt nemsokára<br />

<strong>sz</strong>entbe<strong>sz</strong>édeivel is, melyekben mély tanulmány,<br />

e<strong>sz</strong>megazdagság társul a <strong>sz</strong>ép formával.<br />

1896-ban ő mondotta a Szent István-napi be<strong>sz</strong>édet<br />

a koronázó Mátyás-templomban. Az irodalom<br />

iránti <strong>sz</strong>eretete nyilatkozott meg abban<br />

is, hogy Egerben irodalmi egyesületet <strong>sz</strong>ervezett,<br />

irodalmi és művé<strong>sz</strong>eti előadások rendezését<br />

vezette. De társadalmi téren sem pihent<br />

alkotó ereje: megteremtette a líceumban a<br />

mensa academicát; támogatta a hevesmegyei<br />

és egri jótékony nőegyletek áldásos működését.<br />

Ez egyesületek új árvaházának megteremtésében<br />

igen nagy ré<strong>sz</strong>e volt. Alig van tehát papi<br />

hivatásán kívül is a nemes cselekedetek és művelődési<br />

munkák olyan tere, melyen ne igyekeznék<br />

embertársainak és hazájának ha<strong>sz</strong>nára<br />

lenni, még a megyei és városi ügyekben is alapos<br />

tudásával és higgadt megfontolásával sok ha<strong>sz</strong>nos<br />

dolgot művelt<br />

EADNAI FARKAS, az új be<strong>sz</strong>terczebányai püspök,<br />

<strong>sz</strong>intén 1848-ban <strong>sz</strong>ületett, a márcziusi napokban,<br />

az aradmegyei Kisjenőn. Atyja, ki bérlő volt,<br />

korán elhalván, a kis fiú <strong>sz</strong>űkös vi<strong>sz</strong>onyok közt<br />

nevelkedett öregatyjánál, de erős pártfogót<br />

talált Péky Antal békéscsabai plébánosban, a ki<br />

fölismerte tehetségeit és beajánlotta Szani<strong>sz</strong>ló<br />

nagyváradi püspöknek. Ez fölvette a Salamonintézet<br />

növendékei közé, a kiknek kormányzója<br />

akkor Nogáll János, a nem rég elhunyt író<br />

püspök volt. Ez nagyon meg<strong>sz</strong>erette az eleven<br />

e<strong>sz</strong>ű, <strong>sz</strong>orgalmas, jó viseletű ifjút, nem egy tantárgyra<br />

külön ő maga tanítgatta, ambiczióját<br />

éle<strong>sz</strong>tette és akaraterejét, kitartását erősítette.<br />

Eadnai kispapnak állván be, püspöke mint jeles<br />

tanulót, a budapesti központi papnevelő intézetbe<br />

küldötte, a hol akkor Ipolyi Arnold, a későbbi<br />

be<strong>sz</strong>terczebányai püspök volt prefektusa.<br />

Ipolyi is nagyon meg<strong>sz</strong>erette. Minő következetessége<br />

sorsának, hogy mentorának <strong>sz</strong>ellemét<br />

mindig körülötte érezhette! Ipolyi később nagyváradi<br />

püspök lett, ma pedig be<strong>sz</strong>terczebányai<br />

<strong>sz</strong>ékébe Nagyváradról lép az ő kedves tanítványa.<br />

Mint ifjú kispap, <strong>sz</strong>intén <strong>sz</strong>ép költeményekkel<br />

tűnt föl, melyek közül többet megőriztek<br />

az Egyházirodalmi iskola évkönyvei.<br />

Nemzeti érzülete vitte arra is, hogy ne csak<br />

<strong>sz</strong>ívében, hanem nevében is magyarnak bizonyítsa<br />

magát Eredeti Eitthammer nevét<br />

mint fiatal pap cserélte föl a magyar Eadnai<br />

névvel. 1871-ben <strong>sz</strong>entelték föl. Ő is csak rövid<br />

ideig káplánkodott, mert berendelték a püspöki<br />

udvarba, hol három püspöknek, Lipovniczkynak,<br />

Ipolyinak és Schlauchnak volt titkára,<br />

segítő munkása. Schlauch csakhamar meg is<br />

jutalmaztatta általa fölismert és nagyrabecsült<br />

érdemeit: 1889-ben kanonokká nevez­<br />

VASÁRNAPI ÚJSÁG.<br />

tette ki és irodaigazgatóvá tette. Mint Párvy,<br />

ő is feltűnt <strong>sz</strong>ép egyházi <strong>sz</strong>ónoklataival, melyekben<br />

lobog a lelkesedés tüze és a meggyőződés<br />

ereje. 1901-ben pápai prelátus lett,<br />

1902 január 25-ón pedig europosi czímzetes püspökké<br />

<strong>sz</strong>entelték.<br />

Mind a két új püspökben tehát nemcsak az<br />

érdemek megjutalmazottját láthatjuk, hanem<br />

java korukban levő munkaerőket is, akik nehéz,<br />

de hazájukra s egyházukra nézve nagy fontossággal<br />

bírható feladatuknak kétségtelenül eddigi<br />

munkásságuk erejével fognak megfelelni.<br />

Dr. Sz—y J.<br />

ANAKREONI DALOK.<br />

i.<br />

Hajói akar<strong>sz</strong> mulatni. . .<br />

Ha jól akar<strong>sz</strong> mulatni:<br />

Ne menj nagy társaságba.<br />

Keress kis kört magadnak,<br />

Egynéhány jó barátot,<br />

Egy-két könnyelmű ficzkót,<br />

Kik ismerik az élet<br />

Gondját, de van <strong>sz</strong>ivök, hogy<br />

Megértsék örömét is.<br />

Nagy társaság: nagy álság.<br />

Sok ember: sok hazugság.<br />

Kis körben, tréfa s bor közt,<br />

Egymással <strong>sz</strong>emtől-<strong>sz</strong>embe<br />

Nyíltabb a <strong>sz</strong>ó, az érzés.<br />

Az ember jobban látja<br />

Mindazt, mit — egy a másban —<br />

Szerethet, megbecsülhet,<br />

S hiBak iránt — ha vannak —<br />

Elnézó'bb, megbocsátóbb.<br />

Kis körben, tréfa s bor közt,<br />

A <strong>sz</strong>ellemes vidámság<br />

Dévaj birokra perdűl<br />

A ját<strong>sz</strong>i ötletekkel<br />

S jókedvünk tüzvirága<br />

Szikrázó <strong>sz</strong>irmokat nyit<br />

Pengéjük ütközőjén!<br />

Kis körben, tréfa s bor közt,<br />

Ha mes<strong>sz</strong>e van, hát jöjjön<br />

Az ellenség, a Bánat!<br />

Hah, táborrá verődünk<br />

S legyőzzük, istenemre!<br />

Agyoncsiklandjuk élczczel,<br />

Borgyöngybe fojtogatjuk<br />

S megöljük hahotánkkal!<br />

II.<br />

Vallomás.<br />

Nem irtam, nem daloltam<br />

Semmit sem életemben,<br />

Csak azt, mit lelki <strong>sz</strong>ükség<br />

Diktált fel ajakamra.<br />

Daloltam, a mit érzék,<br />

A mit kellett dalolnom,<br />

És nem törődtem azzal:<br />

Mi le<strong>sz</strong> jutalmam érte.<br />

Nem voltam gőgös, önhitt,<br />

Mert jókor megtanultam,<br />

Hogy : épen annyi gőg van<br />

Mindenkiben, a mennyi<br />

Az e<strong>sz</strong>éből hiányzik, —<br />

De mindig sanda <strong>sz</strong>emmel,<br />

Sőt gyűlölettel néztem<br />

A hazug hősködöket<br />

S a léha histriókat,<br />

Kik a nemes művé<strong>sz</strong>et<br />

Lelketgyujtó borából<br />

Csak hitvány kotyvadékot<br />

Tudtak le<strong>sz</strong>űrni másnak,<br />

És pénzért bukfenczeztek<br />

A költé<strong>sz</strong>et porondján.<br />

<strong>18.</strong> 3ZAM. <strong>1904.</strong> <strong>5<strong>1.</strong></strong> ÉVFOLYAM.<br />

Ma többé ez se bánt már.<br />

Csinálhatnak miattam<br />

Szabad kényökre mindent.<br />

Meleg <strong>sz</strong>ivem bezárom<br />

Mint alkony közeledtén<br />

Virág bezárja kelyhét —<br />

S zavartalan magányban<br />

Dalolva, iddogálva<br />

Szemlélem a világot,<br />

Jól tudva, jönnek egykor<br />

Bizony nyal jobb idők is,<br />

Midőn — mint minden álság —<br />

Magától ös<strong>sz</strong>eomlik<br />

A hazugság uralma,<br />

És vis<strong>sz</strong>avívja trónját<br />

A bujdosó igazság!<br />

Kndrödi Sándor.<br />

A VÉN GAZEMBER<br />

Elbe<strong>sz</strong>élés. (Foljtatá«.)<br />

Irta Mik<strong>sz</strong>áth Kálmán.<br />

Ilyen be<strong>sz</strong>élgetés és gondolatok közt tért be<br />

apa és fiú a «Zöld fába» ebédelni, a hol, vizsgák<br />

idején, mikoron <strong>sz</strong>ámos nagy úr gyűlt be<br />

a vidékről a fehér czipók városába, a híres<br />

Csutorásnó <strong>sz</strong>okott főzni, kinek ételei egy<br />

egé<strong>sz</strong> or<strong>sz</strong>ágré<strong>sz</strong>ben úgy emlegetettek, mint<br />

csodák. Csutorásné as<strong>sz</strong>onynéni kastólybólkastélyba<br />

vándorolt, a hol névnap vagy lakodalom<br />

esett, előre praenumerálva voltak rá a<br />

famíliák, a mes<strong>sz</strong>e Gömörből még Kis-Mártonba<br />

is elvitte egy<strong>sz</strong>er herczeg Esterházy s<br />

egy ezrest adott neki naponként, mikor pedig<br />

állandóan akarta volna <strong>sz</strong>erződtetni, a derék<br />

as<strong>sz</strong>onyság, a ki egy rima<strong>sz</strong>ombati hentes özvegye<br />

volt, hidegen, gőgösen utasítá el:<br />

— Az nem lehet, instálom. Csutorásné nem<br />

főzhet egy famíliának, Csutorásné az egé<strong>sz</strong><br />

nemzeté.<br />

Úton is volt ő kigyelme, jóformán az egé<strong>sz</strong><br />

évben, hanem a vizsgák idején pontosan beállított<br />

a «Zöld fába» «A Zöld fa» voltazőkedvencz<br />

orgánuma. Innen árad <strong>sz</strong>ót híre, neve,<br />

dicsősége az or<strong>sz</strong>ágba, <strong>sz</strong>étvi<strong>sz</strong>ik a mindenünnen<br />

ös<strong>sz</strong>egyűlt urak.<br />

Fölösleges mondani, hogy pompásan ebédeltek<br />

meg, különösen a lúdgége leves, meg a<br />

csirke volt remek, melyet Csutorásné a saját<br />

methodusa <strong>sz</strong>erint «prezli» nélkül mártott be<br />

egy<strong>sz</strong>er-két<strong>sz</strong>er forró zsírba és azután sütötte<br />

meg, külön a «rurá»-ban.<br />

Ebéd után nagy ferbli kerekedett az urak<br />

közt, az extrában. Termé<strong>sz</strong>etesen Inokay is leült<br />

ját<strong>sz</strong>ani. Sőt ő indítványozta:<br />

— Egy kis alkotmányos költséget <strong>sz</strong>eretnék<br />

nyerni tőletek.<br />

Eleinte nyert is, pana<strong>sz</strong>kodtak a Szentmiklósyak,<br />

Eagályiak, Eadván<strong>sz</strong>kyak, a kik ját<strong>sz</strong>ottak<br />

:<br />

— Nagyon <strong>sz</strong>omjasak lehetnek a vála<strong>sz</strong>tóid.<br />

— Kicsi érdemeket borral kell megtoldani,<br />

— tréfálózott Inokay.<br />

Délután vele volt a <strong>sz</strong>erencse, este azonban<br />

elfordult tőle s reggelre minden pénzét elve<strong>sz</strong>tette,<br />

még a <strong>sz</strong>ép sárga négyesét is elnyerte egy<br />

Eadván<strong>sz</strong>ky. Az Isten is a tótokkal tart.<br />

Hanem az azért mindegy volt, Inokay olyan<br />

egykedvű maradt, mintha babba menne a játék,<br />

nyugodtan felkelt az a<strong>sz</strong>taltól reggel, egyetkettőt<br />

nyújtózkodott a sok ülés után, aztán barátságosan<br />

megrázta a partnerek kezét.<br />

— Már most aztán még arra kérlek, — <strong>sz</strong>ólt<br />

odaEadván<strong>sz</strong>kyhoz — hogy tartsd meg a parádés<br />

kocsisomat is, mert nincs rá <strong>sz</strong>ükségem.<br />

— Hogyhogy? Hi<strong>sz</strong>en a többi lovaknál is<br />

ha<strong>sz</strong>nát ve<strong>sz</strong>ed.<br />

Inokay keserűen mosolygott.<br />

— De nincsenek ám más lovaim. Ha csak<br />

<strong>18.</strong> SZÁM. <strong>1904.</strong> <strong>5<strong>1.</strong></strong> ÉVFOLYAM.<br />

azt a <strong>sz</strong>áz sárga csikót nem ve<strong>sz</strong>ed, a mit a<br />

fiam majdnem megnyert.<br />

— No hát csak vidd el most még a lovakat.<br />

Hi<strong>sz</strong>en nem ere<strong>sz</strong>thetlek innen világ csúfjára<br />

fogadott kocsin. Majd ide adod őket ő<strong>sz</strong><strong>sz</strong>el vagy<br />

télen, ha újakat ve<strong>sz</strong>el, addig ott hagyom ha<strong>sz</strong>nálatra.<br />

— Majd bolond vagyok, hogy az én drága<br />

takarmányomon hizlaljam a lovaidat, — utasítá<br />

vis<strong>sz</strong>a az ajánlatot gavallérosan.<br />

De abba mégis belenyugodott, hogy a fogaton<br />

most előbb hazamegy. Azután küldi el otthonról.<br />

Pompás útjok volt <strong>sz</strong>ép júniusi napon.<br />

Az apabáró valóságos aka<strong>sz</strong>tófa-humorban volt,<br />

az egé<strong>sz</strong> úton derülten be<strong>sz</strong>élgetve a fiával,<br />

tele volt ötlettel, <strong>sz</strong>iporkával, anekdotával.<br />

A mint azonban a kerületébe érkezett, a házakon<br />

lengő zá<strong>sz</strong>lók, melyeken az Inokay név kígyózott,<br />

mélabús hangulatba hozták. A kis<br />

Inokay <strong>sz</strong>ívét a lelkesedés daga<strong>sz</strong>totta ezektől,<br />

az idősb Inokayt az önvád mardosta. Pedig igen<br />

egy<strong>sz</strong>erű p<strong>sz</strong>ihologikus tünet. Léha embereknél<br />

gyakran tapa<strong>sz</strong>talni. Lefelé az örvénybe, a<br />

mélységbe bátran, elfásultan lépegetnek, sőt<br />

bizonyos nyegle virtussal, — de a mélységből<br />

fölfelé esik nehéz ökre egyet lépni s el<strong>sz</strong>orul a<br />

<strong>sz</strong>ivük, hogy immár milyen nagyot csú<strong>sz</strong>tak le.<br />

Kalapot lengettek a para<strong>sz</strong>tok, a <strong>sz</strong>érűkről,<br />

az Inokay-ház régi jobbágyai, meg az apró<br />

bocskoros nemesek a falvakon, a gyerekek éljeneket<br />

visítottak. A kovács-műhelyben, Daróezon<br />

egy lovat patkoltató palócz-nemes elrikkantotta<br />

magát:<br />

— Inokay Pozsonyba, Pe<strong>sz</strong>erónyi puttonyba!<br />

(Pozsony alatt, régi módiasan a diétát értette<br />

ő kigyelme, puttony alatt a megbukást).<br />

— Szeretnek apám, — monda villogó <strong>sz</strong>emekkel<br />

a kis Inokay.<br />

A mivel aztán egé<strong>sz</strong>en el<strong>sz</strong>omorította az<br />

öregjét, egy <strong>sz</strong>ót se <strong>sz</strong>ólt, csak a fejét horga<strong>sz</strong>totta<br />

le, néha meg elfordítá, talán azért, hogy<br />

egy elő<strong>sz</strong>ivárgó könnyet töröljön ki a <strong>sz</strong>emeiből.<br />

— Mit ér már az nekem ? — felelte egy<br />

mérfölddel odább.<br />

Talán mindig ezen gondolkozott azóta. Az<br />

elhibázott életén. A tizenkét átkozott e<strong>sz</strong>tendőn,<br />

a mikor a magyar a maga sírját is megásta. Ha<br />

már nincs haza, minek van ő is ? Pedig benne<br />

kellett volna élnie a hitnek, hogy a haza halhatatlan,<br />

íme itt van a haza ós hivja a hatalmas<br />

Inokayak sarját, hogy lépjen előre építeni,<br />

áldozni. De kit talál ? Egy tehetetlen koldust,<br />

egy tékozlót, a kinek ma-holnap mindenét elliczitálják.<br />

Hát előlépjen? Nem <strong>sz</strong>emtelenség-e<br />

az?<br />

Igazán fájt neki ez a nép<strong>sz</strong>erűség. Hagynák<br />

őt az elzüllós útján, egyet se <strong>sz</strong>is<strong>sz</strong>enne, egyet<br />

se mukkanna, de így kitör belőle a keserűség.<br />

Fia próbálta <strong>sz</strong>étbeBzélni, de csak rövidesen<br />

felelt<br />

— Mit CBinál a mama?<br />

— Megvan.<br />

— Hát az öreg Borly ?<br />

Kedvetlenül vont vállat.<br />

— Az ördög tudja.<br />

— Hát a Miczi otthon van-e már?<br />

— Igen, őt már a múlt héten haza hozta<br />

mamád a zárdából.<br />

— Megnőtt?<br />

— Eá sem ösmer<strong>sz</strong>. Igazi nagy lány.<br />

— Hos<strong>sz</strong>ú ruhát visel ?<br />

— Per<strong>sz</strong>e.<br />

— Szép-e benne ?<br />

— Minden Inokay kisas<strong>sz</strong>ony <strong>sz</strong>ép fiatalon.<br />

— Talán már kérője is van ?<br />

Megint egy fájdalmas helyre ért a be<strong>sz</strong>éd.<br />

VASÁRNAPI ÜJSÁG.<br />

A hozomány, a hozomány ! sikoltozott az Inokay<br />

lelke, mely tele volt ilyen sebekkel.<br />

— Szamár be<strong>sz</strong>éd, — felelte mogorván.<br />

Két emberből volt ös<strong>sz</strong>etéve. Egy finom lelkületű,<br />

érzékeny idealistából, a kinek minden<br />

igazságtalanság fáj, a mit másoknak okozott és<br />

egy léha főúrból, a kiről mindig mások gondoskodtak<br />

s a ki minden akarat nélkül él egyik<br />

napról a másikra, a környezete mindent el<strong>sz</strong>ed<br />

tőle, mindent elfojt benne, csak a <strong>sz</strong>envedélyeit<br />

hagyja meg. Van ugyan véleménye<br />

mindenről és okos véleménye, de lusta azt<br />

megformálni, mindig annak az akaratába öltözik,<br />

a kivel legutoljára be<strong>sz</strong>élt. A sulyomi<br />

Virgoncz zsidó jellemezte legjobban : «A méltóságos<br />

úr mindig vagy túl korán jön a vasúthoz,<br />

vagy lekésik, mert másoktól kérdezi meg,<br />

hány óra, a helyett, hogy a saját zsebébe nyúljon,<br />

a hol a legpontosabb chronométer óra<br />

ketyeg.»<br />

Hogy im hazafelé közelgett — az éjjeli kártyave<strong>sz</strong>teség<br />

is bo<strong>sz</strong>antani kezdte, egyre levertebb<br />

lett s mikor végre egy kanyarodónál előbukkant<br />

a kastély bádogtornya s mellette mint egy<br />

meglapult cserebogár a ka<strong>sz</strong>nár-lak barna zsindelyfedele,<br />

félénkség fogta el, hogy mit fog<br />

mondani Borlynak, mikor majd reggel útnak<br />

kell indítani a négyes fogatot az új tulajdonosának.<br />

A fogat olyan, mint a mindennapi kenyér,<br />

minden perezben <strong>sz</strong>ükséges és neki azt<br />

kell mondani, elkártyáztam, nem az enyém többé.<br />

Hi<strong>sz</strong>en úri tempó — ha aztán egy ménes van<br />

otthon, de hajh, mit mondjon ilyen esetben<br />

Borlynak ?<br />

Hi<strong>sz</strong>en talán a báróné is megkérdezi, elhalványodik<br />

és sírni fog titkon, a hol senki sem<br />

látja, de ez mind nem olyan* borza<strong>sz</strong>tó, mint<br />

mikor a vén gazember rámere<strong>sz</strong>ti a <strong>sz</strong>emeit, a<br />

hogy azt előre elképzelte, gúnyosan, mélabúsan<br />

: «Hát már most min parádézunk a kerületben?")<br />

Kere<strong>sz</strong>tül-kasul zagyván kergették egymást<br />

a keserű gondolatok, majd <strong>sz</strong>étlökték a koponyáját,<br />

mely lüktetett a halántékoknál. Ejh, mit,<br />

hadd törjön, a mi törni való. Hi<strong>sz</strong>en minden<br />

oldalról repedezik már az existenczia. Az árverések<br />

az ingatlanokra is ki vannak tűzve, csak<br />

a vén gazember tudja még őket elodázni mindenféle<br />

furfangokkal—jele, hogy még mindent<br />

el nem lopott. A négyese miatt is bizony csak<br />

azért fog haragudni, mert ha ő adhatja vala el,<br />

egy kis polgári ha<strong>sz</strong>not csinálhatott volna magának.<br />

És végre is mit alterálja őt a ka<strong>sz</strong>nár?<br />

Hát tartozik ő neki felelősséggel ? Ejnye, de bohókás<br />

gyerek vagyok — biztatta magát a báró.<br />

Fölkaczagott hangosan, vidáman. — «Félek a<br />

saját ka<strong>sz</strong>náromtól.» Pali csodálkozva nézett<br />

körül.<br />

— Min nevet<strong>sz</strong> apa ?<br />

— Valami furcsa jutott e<strong>sz</strong>embe.<br />

Úgy volt, mint mikor az ijedt ember éjjel<br />

egyedül fütyülni kezd, el akarván magával hitetni<br />

a fütyüléssel, hogy nem fél. Tüzelte magát<br />

Borly ellen. A vén kutya az oka mindennek.<br />

Ü vitt be ezekbe a bajokba. Az ő lopásai, pu<strong>sz</strong>tításai.<br />

Versenyeztünk egymással. Siettem költeni,<br />

hogy neki ne maradjon. 0 pedig sietett<br />

lopni, hogy megelőzzön. De végre is -én az<br />

enyémet költöttem.<br />

Szinte viga<strong>sz</strong>talására <strong>sz</strong>olgált, hogy egy nap<br />

minden ös<strong>sz</strong>e fog roppanni, minden, minden, de<br />

legalább Borlytól is megmenek<strong>sz</strong>ik. Borlytól?<br />

Lehetséges-e, hogy Borly ne legyen ? Nem birta<br />

elképzelni azt az állapotot magára nézve. És<br />

végre is, mit ér az efféléken tűnődni ? Az bizonyos,<br />

hogy még moBt megvan Borly és hogy<br />

hónap reggel a fogatot el kell küldeni Eadván<strong>sz</strong>kynak<br />

és hogy Borly furcsa <strong>sz</strong>emeket vet<br />

291<br />

akkor ő rá és hogy ehhez képest a kerékbetörés<br />

is kisebb kin, talán <strong>sz</strong>i<strong>sz</strong>egés nélkül kiállaná, de<br />

ezekben a <strong>sz</strong>emekben, babona vagy nem babona,<br />

de úgy érzi, mintha az ősök <strong>sz</strong>emrehányó tekintete<br />

meredne rá és az valami <strong>sz</strong>örnyű . . .<br />

<strong>sz</strong>örnyű . . .<br />

(Folytatása következik.)<br />

BIRGER SCHÖLDSTRÖM.<br />

BIRGER SCHÖLDSTRÖMNÉL, PETŐFI<br />

SVÉD FORDÍTÓJÁNÁL.<br />

Irta Vértesi Károly.<br />

I ; Péter Pál apostolok napján, napsugaras ünnepen,<br />

mely után a magyar Alföldön megpendül<br />

a ka<strong>sz</strong>a, dr. Gopcsa Lá<strong>sz</strong>ló útitársammal<br />

úgy déltájt fölkerestük és meglátogattuk Birger<br />

Schöldström jeles svéd irót és hirlapirót, Petőfi<br />

svéd fordítóját. Utóbbi működése révén érdekelt<br />

ő minket s lett a neve kedves a magyarok előtt<br />

Stockholmban, az Engelbrechts Gatan 33. <strong>sz</strong>ám<br />

alatti ház első emeletén, kanyargó lépcsőn feljutva,<br />

becsengettünk a tudós férfiúhoz, a ki<br />

azelőtt a svéd király mellett mint titkár működött.<br />

Arczán mély béke honoL Az öregedő úr<br />

<strong>sz</strong>eretetreméltóan fogadott, örült a látogatásunknak,<br />

mikor •— úgymond — annyit foglalkozik<br />

a magyarokkal, magyar irodalmi művekkel,<br />

hogyne örülne, mikor magyarokat lát Szobája<br />

elárulja az irót. Iratcsomók, korrektúrák,<br />

újságok, könyvek, irók — köztük magyar írók<br />

és költők — művei az a<strong>sz</strong>talon, <strong>sz</strong>ekrényben.<br />

Azt hi<strong>sz</strong>em, hogy a jeles irót nem sértem meg<br />

azzal, ha elmondom, hogy lakásán festői, költői<br />

rendetlenségben voltak az iratok és nyomtatványok.<br />

Nagy elfoglaltságú embernek az Íróa<strong>sz</strong>tala<br />

nem is lehet olyan, mint a sportsmané.<br />

íróa<strong>sz</strong>talán több magyar iró arczképét is láttuk.<br />

Puha zsölye<strong>sz</strong>ékben megvetjük a hátunkat és<br />

be<strong>sz</strong>élgetünk a magyar- és svéd irodalomról,<br />

az irodalmi vi<strong>sz</strong>onyok felől, a magyarok és<br />

svédek jeleseiről s láttuk, milyen otthon van<br />

Birger Schöldström magyar irodalmunkban.<br />

Név<strong>sz</strong>erint sorolta elő kitűnőbb magyar költőinket,<br />

nevesebb íróinkat, svéd kiejtésével.<br />

Kérdezősködött Szana Tamásról, a Petőfi-Társaság<br />

titkáráról, ki egy ízben vendége volt, említi<br />

azokat is, kiket soha sem látott.<br />

Kedves emlékekkel távoztunk, örülvén, hogy<br />

láttuk Petőfi jeles fordítóját.<br />

A magyar <strong>sz</strong>abadságharezban ifjúsága virágában<br />

elhunyt nagy költőnknek, rövid életpályáján<br />

kevés jutott a dicsőségből, küzdelem<br />

és harcz volt az élete. Felújítottam Petőfi emlékezetét<br />

Stockholmban, Schöldströmnél.<br />

Hazajövet, megajándékozott Schöldström a<br />

«Varia» czímű képes folyóirat egy füzetével,<br />

melyben Petőfit ismerteti, a költő arczképét és<br />

életrajzát közli a «Talpra Magyar* fordításával.<br />

Schöldström becses emléket adott nekem, az<br />

általa íit ((Haiposlag och Svérdslang» (Hárfa<strong>sz</strong>ó<br />

és kardcsörgés) czímű művének egy példányával.<br />

A könyv homlokán «Sándor Petőfi»<br />

jól talált arczképe, a könyvben pedig a magyar<br />

<strong>sz</strong>abadságharczról és annak nevezetesebb eze-


2592<br />

repló'iről rokon<strong>sz</strong>envesen ír a magyarok barátja.<br />

Felhozza a,könyvben Petőfin kívül Kossuth,<br />

gróf Batthyány, gróf Teleki, Táncsics, Klauzál,<br />

Bem, Klapka, Vasváry, Irányi, Mé<strong>sz</strong>áros működését<br />

és a magyar <strong>sz</strong>abadságharcz gyá<strong>sz</strong>os kimenetelét.<br />

Szól még Jókai, "Vörösmarty, Kemény,<br />

Pákh, Obernyik, Li<strong>sz</strong>nyay, Arany, Kerónyi,<br />

Vahot, Egressy, Beményi és más jeleseinkről.<br />

Terjedelmesen közli Petőfi életrajzát,<br />

kiterje<strong>sz</strong>kedvén iskolai bizonyítványának érdemjegyeire<br />

is minden tantárgyból. Petőfi költeményeiből<br />

több fordítás is van ebben a nekünk<br />

magyaroknak különösen érdekes könyvben,<br />

többi között a következő ismertebb cziniűek:<br />

• .<br />

Két vándor. Tva.vandrare.<br />

Di<strong>sz</strong>nótorban. Svindansen.<br />

A koldus sirja. Tiggarns gráf.<br />

A bilincs. Bóján.<br />

VASÁKNAPI ÚJSÁG.<br />

Tán csodállak, ámde nem <strong>sz</strong>eretlek<br />

S képzetem hegy völgyedet nem járja!<br />

Alföd.<br />

Er, I vildromantiska Karpater,<br />

med er barrskog ej mitt hjerta aktai-I<br />

Er beundra kan jag, men ej álska;<br />

ej min hag till endra kjusor traktar.<br />

Nemzeti dal.<br />

Talpra magyar, hl a haza!<br />

Itt az idő, most vagy soha!<br />

Rabok legyünk, vagy <strong>sz</strong>abadok?<br />

Ez a kérdés, vála<strong>sz</strong><strong>sz</strong>atok!<br />

Upp, magyarer. .<br />

Upp, magyarer, upp till striden!<br />

Tvek'samt mi ej láligre biden!<br />

Kampen gallér endra sjalar.<br />

Váljen : frie eller trálar ?<br />

Ezt a «Nemzeti dalt» lehet még legjobban<br />

megérteni a német nyelv segélyével. ,<br />

<strong>18.</strong> SZÁM. <strong>1904.</strong> <strong>5<strong>1.</strong></strong> ÉVFOLYAM.<br />

kere<strong>sz</strong>tül, bizonyítja azt a követségek utezájában<br />

még megmaradt fal, a mely a khinaiak golyóitól<br />

ös<strong>sz</strong>e-vis<strong>sz</strong>a van lyuka<strong>sz</strong>tva. Jelenleg<br />

egy jól megerősített, falakkal körülvett városré<strong>sz</strong>ben<br />

laknak a nagykövetségek s minden<br />

nagyhatalom, melynek diplomácziai képviselete<br />

van Khinában, bőven gondoskodott követsége<br />

védelméről.<br />

A lázadást, mint tudjuk, leverték és a mi<br />

monarkhiánknak, a mely <strong>sz</strong>intén ré<strong>sz</strong>t vett a<br />

hadjáratban, kijutott a ré<strong>sz</strong>e ugy a győzelemből,<br />

mint a hadi sarczból. Az ostromnál elesett<br />

Thomann tengeró<strong>sz</strong>kapitányról Pekingben egy<br />

utczát neveztek el, melynek sarkán templom<br />

emelkedik az elesettek emlékezetére.<br />

A háború bevégezte után sokan helytelenítették<br />

itthon, hogy az o<strong>sz</strong>trák-magyar monarkhia<br />

is földet foglalt Khinában, Tientsin-hen;<br />

ujabb tehernek, felesleges dolognak tartották,<br />

l'-^-'M ff 1 TB<br />

I ' í ' 1' 'J<br />

KH1NAI UTCZA1 FOLTOZÓ VARGA. A TIENTSINI OSZTRÁK-MAGYAR TELBPÍTVÉNY KHINAI RENDŐRSÉGE.<br />

TIENTS1NI HADITENGERÉSZETI KÜLÖNÍTMÉNYÜNK PARANCSNOKA. UTCZAI BURGONYASÜTŐ KHINAIAK.<br />

Az én Pegazusom. Min Pegastts.<br />

Az őrölt. Den vansinnige.<br />

A rab oro<strong>sz</strong>lán. Den fángna lijonet. [Etelkas gráf.<br />

Czipruslombok Etelka sírjáról. Cyppresblad pa<br />

Nem ért engem a világ. Ej mig verlden kan<br />

[förstá.<br />

Most pedig lássuk Petőfi néhány költeményének<br />

az első vers<strong>sz</strong>akát magyar és svéd nyelven<br />

azon sorrendben, a mint a svéd <strong>sz</strong>öveg Schöldström<br />

könyvében van:<br />

Befordultam a konyhára ...<br />

Befordultam a konyhára,<br />

Rágyújtottam a pipára . . .<br />

Azaz rágyújtottam volna,<br />

Hogyha már nem égett volna.<br />

En titt in uti köket...<br />

Jag tittade in uti köket. . .<br />

Min pipa höll jag i handen.<br />

Förstás, jag skulleden tanda,<br />

Fást redan praktigt nog brann den.<br />

Az alföld.<br />

Mit nekem te, zordon Kárpátoknak<br />

Fenyvesekkel vadregényes tája!<br />

KÉPEK A TIENTSINI OSZTRÁK-MAGYAR TELEPÍTVENYRŐL. — Szók öéza eredeti felvételei.<br />

Schöldströmnek kö<strong>sz</strong>önjük, hogy hideg sírjában<br />

nyugvó nagy költőnk, Petőfi, a Málaren<br />

partján akkor is melegíti a <strong>sz</strong>iveket, mikor az<br />

övé már régen kihűlt.<br />

A MI KIS KHINÁNK*<br />

— A tientsini o<strong>sz</strong>trák-magyar telepítvény.—<br />

Körülbelül négy e<strong>sz</strong>tendeje, hogy Khinában az<br />

úgynevezett boxer-lázadás kiütött s a <strong>sz</strong>övetséges<br />

európai hadaknak és a japánoknak kellett rendet<br />

csinálni.<br />

A boxerek által ostromolt s kétségbeejtő<br />

helyzetbe jutott nagykövetségek Pekingben akkor<br />

egy meglehetősen elkülönített városré<strong>sz</strong>ben<br />

laktak már, s hogy mily kemény próbán mentek<br />

.*,* £«,* J¥ za , Ganz gy íiri főmérnök 1903 július havától<br />

1904 február haváig Khinában és Japánban tartózkodott<br />

az ottani közgazdasági, pénzügyi és mű<strong>sz</strong>aki<br />

állapotok tanulmányozása czéljából; az ő tollából<br />

közöljük e czikket.<br />

mivel azt hitték, hogy gyarmatosítani akaruek.<br />

Most, hogy alkalmam volt hos<strong>sz</strong>abb ideig a<br />

hely<strong>sz</strong>ínén tartózkodni, a vi<strong>sz</strong>onyokat tanulmányozni<br />

és a mi kis Khinánkkal alaposan<br />

foglalkozni, nem hi<strong>sz</strong>em, hogy felesleges munkát<br />

végezek, ha egyet-mást elmondok róla.<br />

Mikor Európát elhagytam, azt hittem, hogy<br />

Tientsinben meglehetős kezdetleges állapotokat<br />

fogok • találni, azonban alaposan csalódtam.<br />

Tímtsin Khinának egyik legnépesebb városa,<br />

van körülbelül egy millió lakosa, tehát több,<br />

mint Pekingnek, a mennyei birodalom fővárosának.<br />

Tientsin két ré<strong>sz</strong>ből áll, az egyik a tulajdonképi<br />

khinai városré<strong>sz</strong>, a másik az európai<br />

telepítés, vagy a mint ott nevezik, settlement.<br />

A város a Pei-Ho folyó és a Csá<strong>sz</strong>ár-csatorna<br />

mellett fek<strong>sz</strong>ik, a mely a birodalom <strong>sz</strong>ámottevő<br />

vízi <strong>sz</strong>állító útja. A Pei-Ho folyó Tientsintől<br />

kezdve a tengerig jól hajózható, kisebb tengeri<br />

hajók úgy 1200—1400 tonna hordképességgel<br />

járnak rajta, a forgalom élénk. A folyó mindkét<br />

<strong>18.</strong> 9ZAM. <strong>1904.</strong> <strong>5<strong>1.</strong></strong> ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÜJSÁG. 293<br />

partján falvak ós termékeny földek terülnek el;<br />

a vize különös <strong>sz</strong>ínű, leginkább hasonlít a csokoládéhoz,<br />

annyi i<strong>sz</strong>apot és <strong>sz</strong>emetet hord, hogy<br />

nem is nézné az ember víznek.<br />

A khinai városré<strong>sz</strong>hez csatlakoznak a folyó<br />

jobb oldalán a japán, franczia, angol, majd<br />

német telepítések. A baloldalon, a legelőnyösebb<br />

helyen, a Pei-Ho, Csá<strong>sz</strong>ár-csatorna és a<br />

tientsin-pekingi vasút mellett terül el a mi<br />

földünk. Szom<strong>sz</strong>édjaink dél felé az ola<strong>sz</strong>ok,<br />

azontúl az oro<strong>sz</strong> ós belga telepítés fek<strong>sz</strong>ik.<br />

Az idegenek által elfoglalt városré<strong>sz</strong> kiterjedésére<br />

nézve nagyobb, mint a khinai városré<strong>sz</strong>.<br />

A mi telepítésünk majdnem egé<strong>sz</strong>en be van<br />

építve khinai házakkal; valóságos hamisítatlan<br />

khinai város. Területe körülbelül hat-tized négy<strong>sz</strong>ögkilométer,<br />

tehát olyan nagy, mint a mi<br />

Belvárosunk. A vasút felé eső ré<strong>sz</strong>én megvan<br />

még a khinaiak temetkező helye, mintegy<br />

10,000 sír; most ugyan már nem <strong>sz</strong>abad oda<br />

temetkezni, de még is kellemetlen, mivel esőzések<br />

alkalmával ez a terület víz alatt áll s a<br />

koporsók ilyenkor <strong>sz</strong>abaddá le<strong>sz</strong>nek. A sírok<br />

eltávolítása nehézséggel jár, mivel khinai felfogás<br />

<strong>sz</strong>erint azokat megbolygatni nem <strong>sz</strong>abad.<br />

Pénzzel azonban Khinában mindent el lehet<br />

érni, s így bizonyos csekély ös<strong>sz</strong>egórt a sírhelyeket<br />

is megválthatjuk.<br />

városháza, .park, ka<strong>sz</strong>árnyák és a legjobb hotel<br />

egé<strong>sz</strong> Khinában, az Astor-House, mely kényelem<br />

és ellátás dolgában túlte<strong>sz</strong> a mi <strong>sz</strong>állodáinkon<br />

is.<br />

NAGYKÖVETSÉGÜNK PEKINGBEN.<br />

<strong>sz</strong>ereztek ös<strong>sz</strong>e és a pekingi franozia püspök,<br />

Favier úr, Kirínának nemcsak egyik legalaposabb<br />

ismerője, hanem mindenekfelett igen jó<br />

üzletember is.<br />

TIENTSINI HADITENGERÉSZETI KÜLÖNÍTMÉNYÜNK RAKTÁrA. KALODÁRA ÍTÉLT KHINAI TOLVAJ.<br />

A többi nagyhatalmak által elfoglalt területek<br />

ré<strong>sz</strong>ben üres telkek, ré<strong>sz</strong>ben pedig már be<br />

vannak házakkal építve európai módra, jó utakkal,<br />

árnyas fasorokkal.<br />

Első helyen állanak az angol és franczia<br />

telepítések. Az angol területen van egy <strong>sz</strong>ép<br />

A franczia ré<strong>sz</strong>ben főleg iskolák, kórházak<br />

vannak papokkal és apáczákkal.. Khinában a<br />

mis<strong>sz</strong>ionáriusok legnagyobb ré<strong>sz</strong>e a franeziák<br />

közül kerül ki s mellesleg megjegyezve, igen<br />

jól értik az igé terje<strong>sz</strong>tésével a ha<strong>sz</strong>nosat is<br />

ös<strong>sz</strong>ekötni A papok itt meglehetős vagyont<br />

TIENTSINI HADITENGERÉSZETI KÜLÖNÍTMÉNYÜNK. Szuk Géza felvétele<br />

KÉPEK A TIENTSINI OSZTRÁK-MAGYAR TEL.EPÍTVÉNYRŐL,<br />

A khinai városré<strong>sz</strong>hez legközelebb esik a<br />

japán telepítéshez is be volt annak idején<br />

építve, a japánok azonban a háború után egy<strong>sz</strong>erűen<br />

felperzselték a régi khinai kunyhókat<br />

és a mi megmaradt, azt lerombolták. Most<br />

egé<strong>sz</strong>en új, európai mintára berendezett várost<br />

építenek. •<br />

A németek — <strong>sz</strong>intén e példán indulva — a<br />

khinai házakát eltüntették a föld <strong>sz</strong>ínéről ós<br />

ha az ember a német stílusban épült villa<strong>sz</strong>erű<br />

házsorok között végig jár, a német feliratokat<br />

látja, azt hi<strong>sz</strong>i, hogy valami német vidéki városban<br />

van. A németeknek sok katonaságuk<br />

van itt.<br />

A mi közvetlen <strong>sz</strong>om<strong>sz</strong>édságunknak, az ola<strong>sz</strong>oknak<br />

csak néhány khinai sárgunyhó és<br />

gödör jutott, azonban a tervek már ké<strong>sz</strong>en vannak<br />

ós rövid idő múlva az is európai, rendezett<br />

város le<strong>sz</strong>.<br />

Az oro<strong>sz</strong>ok nagy előké<strong>sz</strong>ülettel láttak neki, a<br />

telkeket felo<strong>sz</strong>tották és jelenleg 150 házat építenek<br />

egy<strong>sz</strong>erre. Azonkívül utakat, hidakat terveznek.<br />

A nagyhatalmak mind élénken érdeklődnek<br />

tientsini telepítésük sorsa iránt, mivel ez itt a kereskedelmi<br />

központ Ej<strong>sz</strong>ak-Khinában: mindegyik<br />

igyek<strong>sz</strong>ik iparának, kereskedelmének piaezot,<br />

fogya<strong>sz</strong>tót biztosítani. A Keleten működő<br />

bankvállalatok legnagyobb ré<strong>sz</strong>ének van itt<br />

fiókja. Mindenki az első akar lenni, mert hamost<br />

még talán nincsen meg az a forgalom, a mit<br />

remélnek, de megle<strong>sz</strong> idővel, hi<strong>sz</strong>en az elmúlt<br />

évben a Khinába bevitt ös<strong>sz</strong>es árúk hú<strong>sz</strong> <strong>sz</strong>ázaléka<br />

ment Tientsinbe. A mi a kivitelt illeti,<br />

a Mongolor<strong>sz</strong>ágból. Tibetből, Éj<strong>sz</strong>ak-Khinából<br />

jövő termények mind innen mennek délre és a<br />

világ ös<strong>sz</strong>es tájaira; prémek, bőrök, gyapjú,<br />

teve<strong>sz</strong>őr, bőrök, sok ló, juh, sörte, stb. Ha talán<br />

Éj<strong>sz</strong>ak -Khina terményekben nem olyan gaz-


294<br />

VASÁBNAPI ÚJSÁG.<br />

Iréné csá<strong>sz</strong>árné (Já<strong>sz</strong>ai Mar.) a nagy tanácstan. (II, felvonás.) Konstantin csá<strong>sz</strong>ár (Beregi) búcsaja a harangoktól, (II. felvonás.)<br />

dag. mint a déli vidék, de a felsorolt árúk még<br />

is meglehetős értéket képviselnek.<br />

Tientsinnek most ugyan még talán nincs<br />

meg az a fontossága, mint Sanghainak és Honkongnak,<br />

de megle<strong>sz</strong>, ezt reményli minden<br />

kereskedő és azért igyekeznek már most megvetni<br />

lábukat.<br />

Hadá<strong>sz</strong>ati <strong>sz</strong>empontból fontos Tientsin; azért<br />

van ott sok európai katonaság, mivel a nagyhatalmak<br />

jól tudják, hogy zavargások esetén<br />

onnan könnyen féken lehet tartani Pekinget.<br />

A mi telepűvényünkőn eddig nem igen sok<br />

történt. Építünk egy konzuli lakást, ez az egé<strong>sz</strong>.<br />

Tervbe van véve egy nagyobb ka<strong>sz</strong>árnya, a mely<br />

védelmi czélokra is berendeztetnék. — A területet<br />

a khinai várossal egy rozoga hajóhíd köti<br />

ös<strong>sz</strong>e, a melyet két óránként az átmenő vitorlásoknak<br />

megnyitnak. Ilyenkor lehet leginkább<br />

látni azt a lüktető életet, mely a khinai városok<br />

jellemző sajátsága. Teherhordó állatok, hord<strong>sz</strong>ékek,<br />

kétkerekű kis kocsik, emberek tömege<br />

gyülekezik ös<strong>sz</strong>e a parton és várja az átbocsátási<br />

Körülbelül 30,000 khinai lakik a mi városré<strong>sz</strong>ünkben.<br />

Az utczák keskenyek, 2—3 méter<br />

<strong>sz</strong>élesek. A lakosok magvát néhány gazdag<br />

khinai kereskedőn kívül <strong>sz</strong>atócsok, iparosok<br />

<strong>sz</strong>olgáltatják. Van itt minden, a mit a khinai<br />

<strong>sz</strong>eme-<strong>sz</strong>ája megkíván: <strong>sz</strong>ínház, fürdők, ópiumhelyiségek,<br />

zálogházak, sőt még khinai iskola<br />

is, a hol a gyerekek kettesével ülnek kis a<strong>sz</strong>talkáknál,<br />

előttük könyv, iró<strong>sz</strong>er<strong>sz</strong>ám és teás csé<strong>sz</strong>e<br />

; a pápa<strong>sz</strong>emes görnyedt tanító nagy ti<strong>sz</strong>telettel<br />

fogadja a látogató idegent.<br />

Az utczák ti<strong>sz</strong>ták, mivel büntetés terhe alatt<br />

tilos a <strong>sz</strong>emetet az utczára kidobni és ott di<strong>sz</strong>nókat<br />

legeltetni, pedig ez már nagy haladás,<br />

mivel a legnehezebb feladat a khinait ti<strong>sz</strong>taságra<br />

<strong>sz</strong>oktatni. Nagy érdeme van mindezekben a<br />

végrehajtó hatalmat képviselő Acurti Hugó<br />

sorhajóhadnagynak, a ki 40 tengeré<strong>sz</strong>katonából<br />

álló különítménynek parancsnoka. Be van oBztva<br />

mellé egy sorhajózá<strong>sz</strong>lós és egy haditengeré<strong>sz</strong>eti<br />

orvos. A főparancsnok Pekingben <strong>sz</strong>ékel. A ti<strong>sz</strong>tek<br />

egy khinai házban laknak, e mellett van<br />

a közigazgatás czéljaira <strong>sz</strong>olgáló épület a törvény<strong>sz</strong>ékkel,<br />

adóhivatallal és rendőrlaktanyával.<br />

A rendet 70 khinai rendőr, úgynevezett<br />

shimbó tartja fenn,a kik rengeteg komoly arczczal<br />

végezik a <strong>sz</strong>olgálatot és négy őr<strong>sz</strong>obában<br />

tanyáznak rendesen. Mindennap délelőtt az<br />

előző napról beidézett vagy megcsípett bűnösöket<br />

ítélik el sommás eljárás alapján. Hu<strong>sz</strong>onöt<br />

bambu<strong>sz</strong>, pénzbüntetés, vagy a kaloda, az úgynevezett<br />

kang, a melyet a nyakra erősítenek,<br />

a büntetés.<br />

A közügyek vezetésére előkelő khinaiakból<br />

HERCZEG FERENCZ «BIZANCZ» CZÍMŰ SZÍNMÜVÉNEK NEMZETI SZÍNHÁZI ELŐADÁSÁBÓL.<br />

álló városi tanács van <strong>sz</strong>ervezve, a melyben a<br />

katonai parancsnok és tientsini konzulunk elnököl,<br />

ők ketten termé<strong>sz</strong>etesen mindig <strong>sz</strong>ótöbbséggel<br />

birnak. A khinaiak igen meg vannak<br />

elégedve, mivel európai módra bánnak<br />

velük, de a khinai hatóságok ró<strong>sz</strong> <strong>sz</strong>emmel<br />

nézik ezt, mivel hatáskörük csorbítását látják<br />

a bíráskodásban. Ha a khinai a telepítvényen kívül<br />

követ el valamit, az termé<strong>sz</strong>etesen khinai<br />

bíráskodás alá esik.<br />

A közigazgatási épülettel <strong>sz</strong>emben egy volt<br />

Buddha-templomban van elhelyezve a mi tengeré<strong>sz</strong>eti<br />

különítményünk. A katonák khinai<br />

házakban laknak. Az udvaron van a templom,<br />

benne egy aranyozott 7—8móter magas Buddha<strong>sz</strong>obor<br />

fából. Különös látvány, a mikor ezelőtt a<br />

<strong>sz</strong>ent előtt ti<strong>sz</strong>títják a tengeré<strong>sz</strong>ek a lovakat,<br />

vagy rakják be a helyiségbe a <strong>sz</strong>énát. Egy kápolna-forma<br />

helyiség raktárul <strong>sz</strong>olgál. Van itt<br />

azonkívül egy katonai kórház is. A tengeré<strong>sz</strong>ek<br />

között néhány magyar fiút is találtam.<br />

Ámbár az utczákat öntözik, ti<strong>sz</strong>togatják,<br />

mégis olyan néha a bűz, hogy azt ki nem<br />

lehet mondani, ez azonban már Khinával<br />

együtt jár. A közigazgatás pénzbe kerül, azonban<br />

az adók fedezik a költségeket, sőt <strong>sz</strong>ép<br />

ös<strong>sz</strong>eg marad minden évben, úgy, hogy a telep<br />

kezelése semmibe sem kerül és inkább még<br />

ha<strong>sz</strong>not hoz nekünk.<br />

Nem ártana, ha a többi nagyhatalom példájára<br />

mi is kiha<strong>sz</strong>nálnék telepünket kereskedelmi<br />

czélok előmozdítására. Az ös<strong>sz</strong>es európai<br />

telepítések közül a mienk fek<strong>sz</strong>ik a legjobb helyen;<br />

a Pei-Ho folyó felől majdnem másfél<br />

kilométer hos<strong>sz</strong>ú part áll rendelkezésre, ez pedig<br />

Tientsinben igen fontos, mivel a <strong>sz</strong>állítást<br />

a Csá<strong>sz</strong>ár-csatornán és a Pei-Ho folyón bonyolítják<br />

le. A keleti ré<strong>sz</strong>en a vasút érinti, tehát<br />

úgy <strong>sz</strong>árazon, mint vizén hozzáférhető.<br />

Míg az ös<strong>sz</strong>es nagyhatalmak a telepítvényeket<br />

csak bérlik a Khinaiaktól, addig a mi telepítvényünk<br />

az o<strong>sz</strong>trák-magyar monarkhia tulajdonát<br />

képezi, mi azt elfoglaltuk; csakis a magántulajdon<br />

tekintetében történt megegyezés. Ha<br />

ugyanis magánépületekre, vagy telkekre van<br />

<strong>sz</strong>ükség, azt nekünk ki kell sajátítanunk s a<br />

kisajátítási ös<strong>sz</strong>egek a házak fekvése <strong>sz</strong>erint<br />

vannak megállapítva. A nyilvános épületeket,<br />

templomokat egy<strong>sz</strong>erűen elvettük, ezek a<br />

mieink.<br />

Az utczák reggeltől estig tele vannak néppel.<br />

Az utczasarkokon nagy piros falraga<strong>sz</strong>ok tájékoztatják<br />

a mulatni vágyó népet a <strong>sz</strong>ínházban<br />

előadott darabok felől. A <strong>sz</strong>ínház a khinai nép^<br />

nek valóságos <strong>sz</strong>envedélye s még a legkisebb<br />

faluban is találunk — ha egyebet nem, hát egy<br />

Jelfy Gyula fényképei.<br />

<strong>18.</strong> SZÁM. <strong>1904.</strong> <strong>5<strong>1.</strong></strong> ÉVFOLYAM.<br />

Demeter nagyherczeg (Ivánfi.)<br />

nyitott <strong>sz</strong>ínpadot, a hol vándor komédiások<br />

mulattatják a közönséget. Különben minden<br />

khinai maga is <strong>sz</strong>íné<strong>sz</strong>; a fődolog az, hogy az<br />

élet bármily vi<strong>sz</strong>ontagságai között meg kell<br />

őrizni a nyugalmat és kül<strong>sz</strong>ínt, ezért — történjék<br />

vele bármi — soha egy arczizma meg<br />

nem rándul. A hidegvér tekintetében túlte<strong>sz</strong> az<br />

angolon.<br />

TJzlet nagyon sok van itt. Minden khinainak<br />

legfőbb kívánsága, hogy kereskedő lehessen s<br />

ügyességben a khinaiak túlte<strong>sz</strong>nek az európaiakon<br />

is. Kiváló üzleti tehetségünk van. Portékájukat<br />

nagy lármával kínálják. A kiabálás és<br />

lárma, a mit a különféle árusok véghez vi<strong>sz</strong>nek,<br />

az agyvelőt remegteti meg, mindenki<br />

igyek<strong>sz</strong>ik <strong>sz</strong>om<strong>sz</strong>édját túlkiabálni, lármázni,<br />

vasdarabokat, dobot, réztányérokat vernek<br />

ös<strong>sz</strong>e. Borbélyok <strong>sz</strong>aladgálnak a <strong>sz</strong>űk utczákban,<br />

mert itt nem műhelyekben, hanem az utczán<br />

borotválják az embert. Egy rúdon vi<strong>sz</strong>ik<br />

vállukon a kis <strong>sz</strong>éket, melyre a borotválandó<br />

leül, a rud másik végén egy <strong>sz</strong>ekrényke van<br />

felfügge<strong>sz</strong>tve az ös<strong>sz</strong>es <strong>sz</strong>ükséges mű<strong>sz</strong>erekkel.<br />

A legnagyobb tolongás közepette leülteti a borbély<br />

pácziensét, egy kevés vizzel lemossa az<br />

arczát és borotvál, mert itt a <strong>sz</strong>appant nem ismerik.<br />

A borotválás után kibontja a haját és<br />

megfésüli, befonja, mindezt körülbelül hét fillérért.<br />

Az a legérdekesebb, hogy közben teherhordók,<br />

megrakott <strong>sz</strong>amarak haladnak el mellette<br />

és ő a legnagyobb lelki nyugalommal tovább<br />

működik.<br />

A jövendőmondók, iródiákok, kis a<strong>sz</strong>taloknál<br />

űzik foglalkozásukat. Koldusokat, kéregetőket<br />

az utczán nem látni, pedig másutt a khinai<br />

városok tele vannak velük s jaj annak, a ki ad<br />

valamit, mert az egé<strong>sz</strong> utcza utána <strong>sz</strong>alad.<br />

Egy templom előtt a téren egé<strong>sz</strong> nagy tömeg<br />

áll, ül, és hallgatja egy öreg khinai elbe<strong>sz</strong>élését,<br />

a ki nyugodt arczczal mesél mindenféle meséket.<br />

A khinai <strong>sz</strong>envedélyes játékos, akárhány<strong>sz</strong>or<br />

az út <strong>sz</strong>élén néhány ember leül és kártyázik.<br />

O<strong>sz</strong><strong>sz</strong>el burgonya- és ge<strong>sz</strong>tenye sütők ütik<br />

fel tanyájukat az utczán. A burgonyát agyagkályhákban<br />

sütik, a ge<strong>sz</strong>tenyét finom apró<br />

kavics között pörkölik.<br />

A Pei-Ho partján emelkedik egy emelet<br />

magasságú épület, ez a népfürdő; a bemenetnél<br />

egy festmény dí<strong>sz</strong>eleg: a hullámokban fürdő<br />

potyka. Ha lefizeti a czopfos atyafi az 5 fillért,<br />

bemehet. Egy nagy helyiségben körül kis <strong>sz</strong>ekrénykék<br />

vannak, a középen padok; a közönség<br />

levetkezik és egy ajtóval elzárt helyiségbe megy,<br />

hol padok vannak s egy nagy üstben forr a víz<br />

és gőzzel tölti be a helyiséget, melyben a khinai<br />

izzad. Majd kijövet leöntik vizzel és úgy, a hogy<br />

<strong>18.</strong> SZÁM. <strong>1904.</strong> <strong>5<strong>1.</strong></strong> ÉVFOLYAM. VASÁBNAPI ÚJSÁG. 295<br />

Iréné csá<strong>sz</strong>árné (Já<strong>sz</strong>ai Mari) Moharnmedet Tárva. (III. felvonás,) Spiridion ndvarmester (Náday F.) és La<strong>sz</strong>kari<strong>sz</strong> admirális (Horváth). (I. felvonás.)<br />

van, ádámko<strong>sz</strong>tümben odaül vagy fek<strong>sz</strong>ik egy<br />

padra, a borbélyok, körömvágók megkezdik<br />

működésüket, közben teáznak, pipáznak.<br />

A házak sűrűn egymás mellett sorakoznak,<br />

téglából, vályogból épültek, az utczára nincs<br />

ablakuk egyré<strong>sz</strong>t, hogy a <strong>sz</strong>om<strong>sz</strong>édok be ne<br />

lássanak, s másré<strong>sz</strong>t hogy a nők el legyenek<br />

a külvilágtól zárva. Ha tűz üt ki, pedig nyáron,<br />

a mikor nagy meleg van, gyakran megtörténik, a<br />

helyett, hogy vizet hoznának és oltanának, elő<strong>sz</strong>ör<br />

mindenféle lármás <strong>sz</strong>er<strong>sz</strong>ámmal a tűz ró<strong>sz</strong><br />

<strong>sz</strong>ellemét igyek<strong>sz</strong>enek elria<strong>sz</strong>tani s csak mikor<br />

rendőrségünk emberei megjelennek a fecskendőkkel,<br />

indul meg az oltás, sok<strong>sz</strong>or későn.<br />

A khinai, ha beteg, mindenféle házi<strong>sz</strong>errel<br />

igyek<strong>sz</strong>ik magát gyógyítani; az európai orvostól<br />

félnek, különösen a nők, de a mi különítményünk<br />

orvosát megkedvelték már és ha baj<br />

van, sok<strong>sz</strong>or fordulnak hozzá. Különösen ha<br />

sebé<strong>sz</strong>eti beavatkozásról van <strong>sz</strong>ó, ve<strong>sz</strong>ik <strong>sz</strong>ívesen<br />

a segítséget, mivel látják, hogy az európai<br />

kezelés többet ér, mint a khinai. A mi doktorunk<br />

érdekes eseteket tudna elmondani a khinaiak<br />

érzéketlenségéről. Olyan esetben, a mikor az<br />

európait el kell altatni, a khinai a nélkül, hogy<br />

arczának egy izma megrándulna, tűri el az<br />

operácziót, az első vágásnál <strong>sz</strong>is<strong>sz</strong>en egyet,<br />

azzal vége.<br />

A közegé<strong>sz</strong>ségügyi intézkedések is dicsérik a<br />

mi parancsnokunk előrelátását és erélyét. Csatornázás<br />

és vízvezeték nincs, a nép a Pei-Ho<br />

pi<strong>sz</strong>kos vizét i<strong>sz</strong><strong>sz</strong>a és Isten csodája, hogy ezek<br />

az emberek mind el nem pu<strong>sz</strong>tulnak; ha európai<br />

i<strong>sz</strong>ik ebből a vizből, biztos a tifu<strong>sz</strong> vagy<br />

vérhas. Daczára minden óvintézkedésnek, mégis<br />

előfordul a kolera, tifu<strong>sz</strong>, sőt a pestis is, de<br />

megállapítani a betegséget igen nehéz, mert az<br />

ilyen betegeket titkolják s ha meghalnak, azonnal<br />

koporsóba te<strong>sz</strong>ik ós eltemetik.<br />

Olyan az élet ebben a kis Khinában, mint<br />

egy méhkasban, napkeltével kezdődik és napnyugtával<br />

végződik. Este az utczák meg vannak<br />

világítva, minden háztulajdonos tartozik ugyanis<br />

egy kis mécset égetni háza előtt; de azonkívül<br />

vannak nyilvános lámpák is. A többi<br />

nagyhatalmak gázzal és villámmal világítják<br />

meg telepítésüket, sőt a khinai város most villamos<br />

vasútra és világításra rendezkedik be. A<br />

khinai üzletek késő estig vannak nyitva, élet<br />

ugyan már ilyenkor nincs, de mindig kerül egy<br />

elkésett, a ki vásárol valamit.<br />

Éjfél felé már csak a rendőrök lépteinek<br />

ne<strong>sz</strong>e hallat<strong>sz</strong>ik.<br />

Midőn elő<strong>sz</strong>ör láttam meg haditengeré<strong>sz</strong>etünk<br />

zá<strong>sz</strong>lóját a hídon ós ka<strong>sz</strong>árnyán lengeni,<br />

HERCZEG FERENCZ «BIZÁNCZ» CZÍMŰ SZÍNMŰVÉNEK NEMZETI SZÍNHÁZI ELŐADÁSÁBÓL. — Jelfy Gyula fényképei.<br />

ebben a khinai környezetben különös volt,<br />

azonban az ember hamar hozzá<strong>sz</strong>okik s csak<br />

az az óhaja támad, bár hazánk kereskedelmének<br />

és iparának is jutna ré<strong>sz</strong>e és alkalma ezen<br />

darab föld kiha<strong>sz</strong>nálásában. Szúk Géza.<br />

AZ OROSZ RIVIÉRA ÉS A KAUKÁZUS.<br />

Irta Csudáky Bertalan.<br />

HL<br />

A kutató etnográfusnak Kaukázus középső<br />

ré<strong>sz</strong>e és a vad Dage<strong>sz</strong>tán még ma is legtöbb<br />

eredetiséggel kedveskedik az egé<strong>sz</strong> Kaukázusban.<br />

A többi vidék már teljesen az oro<strong>sz</strong> kultúra<br />

hatását mutatja. Dage<strong>sz</strong>tán már az arab<br />

irók <strong>sz</strong>erint is a «nyelvek hegye». Ezen a kicsiny<br />

területen valóságos bábeli kavarodás<br />

van. Öt lergin nyelv küzd itt az elsőségért.<br />

Nem csoda, ha akadnak oly <strong>sz</strong>om<strong>sz</strong>édos falvak,<br />

melyeknek lakói még ma sem értik meg egymást.<br />

De hagyjuk a vad, a félelmetes Dage<strong>sz</strong>táni!<br />

Mes<strong>sz</strong>e a látóhatáron még csillognak a meseor<strong>sz</strong>ág<br />

ezüstös jég- és hópiramisai, de nem<br />

fázunk és nem remegünk többé ! Hi<strong>sz</strong> Kaukázus<br />

legdélibb vidékeire érkeztünk. A Káspi-tenger<br />

<strong>sz</strong>elíden ere<strong>sz</strong>kedő partjaihoz jutottunk s a<br />

napsugarak rezgő ködéből már tevekaravánok<br />

képei bontakoznak ki előttünk. Volt idő, a<br />

mikor tömérdek karaván fordult meg ezen a<br />

titokzatos földön. Mes<strong>sz</strong>e keletről, sok<strong>sz</strong>or India<br />

verőfényes vidékeiről fáradtak ide, pompás<br />

selymet hoztak teveháton, hogy drága pénzen<br />

továbbítsák a középkori Velencze as<strong>sz</strong>onyaihoz<br />

és piperé<strong>sz</strong>kedő leányaihoz. Semachán, Sírván<br />

egykori fővárosa és Baku a kicsiny tatár<br />

falu voltak a karaván-kereskedelem középpontjai.<br />

De jött az izlam, ki<strong>sz</strong>orította innen<br />

Ormuzd hiveit, Semachán ragyogó csillaga<br />

letűnt, kikopott Ázsia <strong>sz</strong>e<strong>sz</strong>élyes kegyeiből, de a<br />

régi Baku a világ egyik legmozgalmasabb helyévé<br />

fejlődött. A petróleum, ez a kimeríthetetlen<br />

pénzforrás tette nagygyá Baku-t s mozgalmassá<br />

varázsolta egé<strong>sz</strong> környékét. — Baku<br />

közvetlen határában van az a földi pokol, honnan<br />

még az út<strong>sz</strong>éli ördög-bogáncs is menekül s az<br />

élet hinnondójául csak az örökké sóvárgó s<br />

kincskereső ember maradt meg. A petróleumtól<br />

átázott talajban se híre, se hamva a meleg délvidék<br />

növényzetének s egy gyű<strong>sz</strong>űnyi forrásvíz<br />

sincs. A naftakutak piramis<strong>sz</strong>erű, kormos<br />

házikói, mint valami derékig égett hatalmas<br />

erdő fatörzsei <strong>sz</strong>inte félelmetes jelleget kölcsö­<br />

nöznek az egé<strong>sz</strong> környéknek. A láng, az örök<br />

füst, a gyárak sűrű telegráf- és telefonhálózata.<br />

vé<strong>sz</strong>es felhők gyanánt lebegnek a mazutos Bálácháni<br />

felett. Szurácháni ós Bálácháni lakosai<br />

valósággal tűzben élnek. Több mint 500 forrásból<br />

<strong>sz</strong>ökik a magasba a kegyetlen <strong>sz</strong>agot ára<strong>sz</strong>tó<br />

petróleum. Tűzben, lángban, füstben és örök<br />

ve<strong>sz</strong>edelemben itt ké<strong>sz</strong>ítik azokat a hatalmas<br />

csöveket, melyeken át Csernij-gorod óriási<br />

rezervoárjaiba vándorol a feldolgozatlan gyúlékony<br />

folyadék. Vannak oly gazdag források,<br />

melyekből 24 óra leforgása alatt öt<strong>sz</strong>ázezer,<br />

sőt egy millió pud petróleum is hömpölyög az<br />

agyaggal kivert gödrökbe. Ilyenkor aztán valóságos<br />

petroleumtavak keletkeznek s ezek a<br />

nagymennyiségű robbanékony gázok kifejlődése<br />

miatt sok időn át megközelíthetetlenek.<br />

Nincs megrázóbb látványosság, mintha <strong>sz</strong>ikrát<br />

kap egy ilyen medencze, vagy lángba borul<br />

a naftakutak valamelyike. A tűzbirodalom lakói<br />

már meg<strong>sz</strong>okták a termé<strong>sz</strong>etnek ezt a rettenetes<br />

jelenségét, de a ki nem látta, az el sem tudja<br />

képzelni a naftaégés pokoli látványosságát.<br />

Báláchániba kell mennünk, itt van a legtöbb<br />

petroleumforrás, pénz, ve<strong>sz</strong>edelem, nyomor és<br />

kata<strong>sz</strong>trófa egy<strong>sz</strong>erre.<br />

Ebben a központi pokolban végig nézhetjük<br />

a naftakutak hajmere<strong>sz</strong>tő pu<strong>sz</strong>tulását. A földből<br />

előtörő nyers nafta hatalmas sugarú <strong>sz</strong>ökőkutak<br />

alakjában ömlik a <strong>sz</strong>abadba s a gyorsan<br />

fejlődő gyúlékony gázok sok<strong>sz</strong>or egy pillanat<br />

alatt, haragos vulkán módjára tombolnak.<br />

Hömpölyög a tüzes mazut, életre kelnek a<br />

gázok, sorra gyulladnak a kutak, komor vastag<br />

füstfelhők eltakarják az eget; — bódító <strong>sz</strong>ag,<br />

füst s hőség árad mindenfelé !<br />

Néhány röpke pillanat alatt lángba borulnak<br />

a medenczék. Becseg, pattog a piramis tetőzet,<br />

majd óriási dörrenéssel robbannak <strong>sz</strong>ét a fedett<br />

naftatartályok. Sisteregve lángnyelvekben, kövér<br />

füstfelhőkön át, röpül <strong>sz</strong>ana<strong>sz</strong>ét a világító<br />

anyag minden ké<strong>sz</strong>lete.<br />

A naftakutak nagyobb tűzkata<strong>sz</strong>trófájánál<br />

megbénul a tűzoltás csaknem minden tudománya.<br />

A gyors és bátor oltás <strong>sz</strong>inte képtelenség<br />

<strong>sz</strong>ámba megy. Csupán a körülsánczolás az<br />

egyetlen mód<strong>sz</strong>er, melylyel tovaterjedését sikerül<br />

megakadályozni, de a mi a lángfalakon<br />

belül kerül, az menthetetlen. így pu<strong>sz</strong>tul el<br />

néhány óra alatt sok<strong>sz</strong>or öt-hatezer pud petróleum.<br />

— A ki bepillant a Csernij-gorodi destilláló<br />

gyárakba, az <strong>sz</strong>ótlan csodálkozással néz<br />

körűi, mert 20—30 kazán mellett alig lát néhány<br />

embert komolyabb munkában.<br />

Mazuttal fűtött gép<strong>sz</strong>erkezetek bonyolítanak


296<br />

«MUSA» (HORDÁK) KECSKEBŐR-TÖMLŐVEL.<br />

(KAUKÁZUS.)<br />

PETROLEUMFORRÁS ÉGÉSE BAKUBAN.<br />

le minden nehezebb munkát s az a néhány<br />

perzsa vagy tatár munkás tulajdonképen csak<br />

felügyeletet gyakorol az eleven gópóriások felett<br />

így pótolják manapság az embert' Szegény<br />

perzsák, <strong>sz</strong>egény tatárok, csakhogy épen<br />

éhen nem halnak a petroleum-krözusok <strong>sz</strong>ívességéből.<br />

Dinnyét, fonnyadt gyümölcsöt e<strong>sz</strong>nek, <strong>sz</strong>áraz<br />

kenyerén tengődnek, sós vizet i<strong>sz</strong>nak a tetejébe<br />

s meg így is sok<strong>sz</strong>or ráfanyalodnak a kedélyes<br />

tatár csenuristák (zené<strong>sz</strong>ek) melódiáira Lekuporodnak<br />

a földre s a chajtarma (tatár dal)<br />

edes-bus keleti akkordjainál tekintetök a mes<strong>sz</strong>e<br />

végtelenbe revedez, s <strong>sz</strong>ivök, lelkök a rózsás<br />

ke et verőfényes fensíkjain bolyong. így fojtják<br />

dalba Balacham-b&n a füstös nafta-birodalom<br />

KOSGrVGl X.<br />

Az érdekességekben kifogyhatatlan Kaukázustól<br />

nem búcsúzhat el a turista, míg Tamara<br />

czarno egykor híres birodalmába a felség tá<br />

jakban bővelkedő Gruzidba be nemp Soít<br />

Szerencsés darab földje ez a világnak - Emlékezetes<br />

romjai, a költé<strong>sz</strong>et légkörébe varázsolják<br />

lelkünket Mozgás, fény és tflVr* A<br />

nütt Illatos hamatgyl^Vffig^<br />

tek csillagoktól ragyogó éj<strong>sz</strong>akák, a S n l<br />

olteto melege várnak ránk. Itt, ebben a Vifi? P<br />

hetetlenül kellemes kis birodalomban " ü l "<br />

Kaukázus legkedvesebb népe, a vendég<strong>sz</strong>ereti<br />

lovagias, <strong>sz</strong>ókimondó és vígkedélyü gnSai<br />

VASÁÉNAK ÜJSÁG.<br />

faj. És sajátos életet él ez az érdekes nép. Szü.<br />

letósétől haláláig egyebet sem te<strong>sz</strong>, mint mulat,<br />

tánczol, énekel s czigányok módjára vándorol,<br />

egyik vendégségből a másikba.<br />

Ünnepnapokon, hogy az ő <strong>sz</strong>ólásmódjukkal<br />

éljünk, <strong>sz</strong>eretnek az «Isten dicsőségére* nem<br />

kevesebbet, mint egy-két veder bort felhörpinteni,<br />

de <strong>sz</strong>ívesen koczintanak a <strong>sz</strong>ürke hétköznapokon<br />

is. Mindig találnak ürügyet, hogy elkerüljék<br />

a munkát s odaüljenek a borral telt<br />

burájukhoz, a sajátságos külsejű, kecskebőrtömlőhöz.<br />

A bazári élet forgatagában épen úgy,<br />

mint akármely <strong>sz</strong>ürke kis faluban mindenütt<br />

megtaláljuk a verőfényes kis Grúzia sajátos<br />

iparczikkét, a burdjukot. A Kaukázust voltaképen<br />

burájuk nélkül elképzelni is lehetetlen !<br />

A burájuk előállítása nem oly egy<strong>sz</strong>erű dolog,<br />

-— sok munkába kerül a kidolgozása s még<br />

így is megesik, hogy sok esetben nem sikerül.<br />

Megnyúzzák a borjut, a bölényt vagy a kecskét,<br />

bőrét több<strong>sz</strong>ör besózzák, különféle zsírokkal<br />

kipreparálják, meg<strong>sz</strong>árítják, tágítják s öblögetik.<br />

De mind hiába, a <strong>sz</strong>erencsétlen burájuk<br />

még így sem <strong>sz</strong>abadul meg a nyersbőr kegyetlen<br />

illatától. Burájukban a bor nem meleg<strong>sz</strong>ik<br />

fel, nem romlik meg, csak sajátos ízt és <strong>sz</strong>agot<br />

kap — s a boldog Kachétyia tüzes nedűje, bármennyire<br />

zamatos legyen is, az európai izlésű<br />

ember sokáig nem tudja meg<strong>sz</strong>okni. — Egyedüli<br />

és rendkívüli előnye az, hogy <strong>sz</strong>állítása<br />

igen egy<strong>sz</strong>erű. Hátára kapja az izmos tatár<br />

hordár, bazári nevén a musa (a mint a képünkön<br />

is látható) s gyorsan ott terem vele, akár az<br />

<strong>18.</strong> SZÁM. <strong>1904.</strong> <strong>5<strong>1.</strong></strong> ÉVFOLYAM.<br />

Ararát tetején. Nincs komikusabb látványosság,<br />

mint mikor 50—60 burdjukos musa libasorban<br />

végig czammog a népes bazárokon s vis<strong>sz</strong>avonulásra<br />

kény<strong>sz</strong>eríti a keskeny utczák minden<br />

forgalmát. A hol meg<strong>sz</strong>ólal a zurna, a csenuri,<br />

csenguri, bubui vagy a dimplipüo (kaukázusi<br />

hang<strong>sz</strong>erek), ott a borral telt burájuk sem<br />

hiányzik, ^ melyhez <strong>sz</strong>ívesen kuporodik a földre<br />

a vadregényes és etnográfiai érdekességekben<br />

bővelkedő Kaukázus minden törzse.<br />

EGYVELEG.<br />

* A királyok kedvencz ételei. A mostani czár<br />

kedvencz étele olajba főtt tőkehal. Királyunk a sült<br />

borjúhúst bormártással <strong>sz</strong>ereti. Vilmos német csá<strong>sz</strong>ár<br />

vadfélét, leginkább pedig sült apró madarakat<br />

kedvel. Az ola<strong>sz</strong> király kedvencz ételei a gyümölcscsel<br />

töltött kis pástétomok és torták.<br />

* A japán a napot tizenkét idő<strong>sz</strong>akra o<strong>sz</strong>tja be,<br />

s ez idő<strong>sz</strong>akokat állatokról nevezi el a következőkép:<br />

patkány, ökör, tigris, nyúl, sárkány, ló, kigyó, kos,<br />

majom, kakas, di<strong>sz</strong>nó, róka.<br />

* Spanyolor<strong>sz</strong>ágban legújabb adatok <strong>sz</strong>erint<br />

190,227 koldus van, kik a hatóság forma<strong>sz</strong>erű engedelmével<br />

koldulnak, de a kapott alamizsnák egy meghatározott<br />

<strong>sz</strong>ázalékát a kincstárnak átadni kötelesek.<br />

Sevilla az egyedüli spanyol város, mely az<br />

utczai koldulást nem tűri.<br />

* A khinai birodalom lakossága legújabb <strong>sz</strong>ámítások<br />

<strong>sz</strong>erint 426 millióra tehető. Ebbe Mandsúria<br />

8.500,000 lakója is bele van <strong>sz</strong>ámítva.<br />

* Egy-egy nagy postagőzös Hamburgból vagy<br />

Brémából 200 ezer levelet és 300 zsák újságot <strong>sz</strong>állít<br />

New-Yorkba.<br />

PETROLEUM-FELDOIGOZÓ TELEP BALÁCHÁNIBAN, BAKU MELLETT.<br />

TIFL1SZ KÖRNYÉKBELIEK LAKOMÁJA.<br />

tómiwíniAd, .Az oro<strong>sz</strong> Riviéra és a Kaukázus, czimű új darabjából.<br />

<strong>18.</strong> SZÁM. <strong>1904.</strong> <strong>5<strong>1.</strong></strong> ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 297<br />

SUTTNER BERTA BÁRÓNÉ.<br />

Fővárosunknak érdekes vendége volt e napokban.<br />

A magyar békeegyesület folyó hó 24-én<br />

tartotta rendes évi közgyűlését a Boyal-<strong>sz</strong>álló<br />

dí<strong>sz</strong>termében, a mely ez alkalommal <strong>sz</strong>orongásig<br />

megtelt közönséggel. A nagy érdeklődést<br />

az okozta, hogy a közgyűlésre eljött a világhírű<br />

bókeapostol, Suttner Berta báróné is, és felolvasásával<br />

újabb propagandát csinált a világbéke<br />

nagy és nemes e<strong>sz</strong>méjének.<br />

Suttner Berta báróné, — a kit művei révén,<br />

melyek csaknem minden európai nyelvre le vannak<br />

fordítva, az egé<strong>sz</strong> művelt világ ismer —<br />

Prágában <strong>sz</strong>ületett 1843 június 9-én. Kinski<br />

Ferencz gróf leánya volt és már kora ifjúságában<br />

sok jelét adta írói tehetségének. 1876-ban<br />

férjhez ment Suttner Artúr Gundakker báróhoz,<br />

kivel tiz e<strong>sz</strong>tendeig élt Tifli<strong>sz</strong>ben. Jelenleg özvegyi<br />

fátyolt visel, mert férje ezelőtt egy évvel<br />

meghalt. Állandó lakhelye Hermansdorf. Alsó-<br />

Au<strong>sz</strong>triában, de tevékenysége megköveteli<br />

a gyakori utazásokat.<br />

Ez az érdekes as<strong>sz</strong>ony egé<strong>sz</strong> életét<br />

annak a nemes e<strong>sz</strong>mének <strong>sz</strong>entelte,<br />

hogy a tömeggyilkolás: a háború meg<strong>sz</strong>üntetésére<br />

törekedjék. Nem csupán<br />

üres <strong>sz</strong>ónoklatokkal, de tettekkel és<br />

eredményekkel is érvel a czól érdekében.<br />

Csak as<strong>sz</strong>ony lelkében <strong>sz</strong>ülethetik<br />

meg az a gondolat, hogy <strong>sz</strong>eretettel<br />

akarja kicsavarni az egymást öldöklő<br />

ellenség kezéből a fegyvert, hogy<br />

vérontás nélkül, csupán az igazság<br />

alapján akarjon minden ellentétet kiegyenlíteni.<br />

A teljes siker elé még<br />

ezernyi akadály tornyosul, de Suttner<br />

báróné bízik a jövőben. Nem csügged,<br />

hanem minden ékes<strong>sz</strong>ólásával, ragyogó<br />

tollával fáradhatatlanul küzd<br />

a békéért.<br />

1891-ben Bécsben megalapította az<br />

o<strong>sz</strong>trák bókebarátok társaságát. Megvála<strong>sz</strong>tották<br />

a társaság elnökévé és<br />

ilyen minőségben ré<strong>sz</strong>t vett 1891-ben<br />

a római, 1892-ben a berni, 1894-ben<br />

az antwerpeni, 1895-ben a brüs<strong>sz</strong>eli<br />

és 1896-ban a budapesti békekongres<strong>sz</strong>uson.<br />

Szava mindenütt a hivek<br />

nagy táborát toborzottá.<br />

A béke e<strong>sz</strong>méjét <strong>sz</strong>olgálj a nagy feltűnést<br />

keltett regénye is, melynek'<br />

czíme : «Die Waffen nieder!» («Le a<br />

fegyverekkel!") 1889-ben jelent meg<br />

elő<strong>sz</strong>ör s eddig 16 kiadást ért. Számos<br />

műve közül legismertebbek ezenkívül:<br />

(ilnventarium einer Seele»,<br />

«Ein Manuscript», «Erzáhlte Lustspiele»,<br />

((Trente et quarante», «Das<br />

Maschienenalter», «Éinsam und verlassen»<br />

stb. Azonfelül Suttner báróné<br />

1892 óta «Die Waffen nieder!» czímen<br />

havi folyóiratot <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>t, a mely <strong>sz</strong>intén<br />

a békemozgalom <strong>sz</strong>olgálatában áll.<br />

Suttner báróné régi ismerőse a budapesti közönségnek.<br />

Ismételten tartott már nálunk felolvasásokat,<br />

nevezetesen 1895-ben, a mikor a<br />

magyar békeegyesület megalakult és 1897-ben.<br />

Mostani fölolvasása be<strong>sz</strong>ámoló volt az utóbbi<br />

kilencz e<strong>sz</strong>tendő eseményeiről. Elmondta azokat<br />

az eredményeket, melyek már is igen<br />

fontosak. Mindegyik egy-egy bizonyítéka az<br />

e<strong>sz</strong>me térfoglalásának. A békeegyesület kilencz<br />

év alatt tíz<strong>sz</strong>er működött közre a háború<br />

megakadályozására; a béke érdekében ezalatt<br />

két hatalom <strong>sz</strong>ólalt meg: a pápa és a czár.<br />

Destournelles báró fáradozása folytán a világ<br />

legelőkelőbb politikusaiból megalakult az állandó<br />

békebiróság. Ugyancsak a békeegyesületből<br />

indult ki a párbaj ellenes mozgalom.<br />

Valóban nem kicsinyelhető az aránylag rövid<br />

idő alatt elért eredmény. Hogy ezzel <strong>sz</strong>emben<br />

rémes czáfolatként a boer és a japán-oro<strong>sz</strong> háború<br />

áll, ezt Suttner báróné termé<strong>sz</strong>etesnek találja.<br />

Az eddigi felfogásokkal és hagyományokkal<br />

ennyire ellentétes e<strong>sz</strong>mék hirtelen nem<br />

mehetnek át a yalóságba. Meg kell még előbb<br />

erősödnie ama felfogásnak, hogy a változott<br />

korban változott e<strong>sz</strong>közökkel döntsük el a jogés<br />

becsület kérdéseit<br />

Az oro<strong>sz</strong>-japán háború, — úgymond — tekintve<br />

a czár manife<strong>sz</strong>tumát, sok gúnyolódásra<br />

ád alkalmat a békemozgalom ellenségeinek. Ép<br />

olyan ez, mint mikor járvány esetén egy orvos<br />

is áldozatul esik az öldöklő kórnak s mi ezért a<br />

<strong>sz</strong>élhámosság vádjával illetnők az orvosi tudományt<br />

!<br />

Suttner báróné végre néhány <strong>sz</strong>óban tiltakozott<br />

ama barbár <strong>sz</strong>okás ellen, hogy az ágyúkat,<br />

fegyvereket meg<strong>sz</strong>entelik ós istenti<strong>sz</strong>teleteket<br />

rendeznek a hála és gyá<strong>sz</strong> kifejezésére. Isten<br />

gyermekei vagyunk valamennyien és az Isten<br />

nem, fogadhatja <strong>sz</strong>ívesen azt a hálát, a<br />

melyre a másik fél könnyei borítanak gyá<strong>sz</strong>fátyolt.<br />

A báróné lelki <strong>sz</strong>eme előtt egy gyönyörű<br />

álom lebeg : hatalmas, gazdag államokat<br />

lát, a melyek a <strong>sz</strong>üntelen gyarapodás útján<br />

haladnak, mert közgazdaságuk erejét nem gyöngíti<br />

a hadsereg. Nincs katonaságuk — fölöslegessé<br />

tette a teljes érvényre emelt békebiróság.<br />

A nagy közönség érdekkel, élvezettel hallgatta<br />

a tartalmas és lendületes felolvasást; végül<br />

lelkesen ünnepelte Suttner bárónét, kit az<br />

egyesület egyhangúan a kio<strong>sz</strong>tásra kerülő Nobel-díjra<br />

ajánlott. Sárosi Bella.<br />

SUTTNER BERTA BÁRÓNÉ.<br />

TOLCSÓlKÁBEL-TÁVIBATOK.<br />

A távirat a mai üzleti életben, mikor egy-egy<br />

hír gyors megkapása a kereskedőre, gyárosra<br />

sok ezerre menő nyereséget jelenthet, mind<br />

nagyobb <strong>sz</strong>erepre jut. A múlt <strong>sz</strong>ázad hetvenes<br />

éveitől fogva kezdett az üzleti távirat nagyobb<br />

lendületre jutni s azóta folyton fokozódik a<br />

ha<strong>sz</strong>nálata. Mivel pedig a táviratozás, különösen<br />

tengerentúli or<strong>sz</strong>ágokba, kábelen, igen<br />

drága (egy-egy mes<strong>sz</strong>eeső or<strong>sz</strong>ágba egy <strong>sz</strong>ó ára<br />

4—5 korona) — már régebben fölmerült, különösen<br />

Angolor<strong>sz</strong>ágban és Amerikában az e<strong>sz</strong>me,<br />

hogy u. n. távirat - kulcsokat kell csinálni,<br />

vagyis oly <strong>sz</strong>ótárakat, melyekben ha egy meg-'<br />

táviratozott <strong>sz</strong>ót kikeresünk, ez ott egé<strong>sz</strong> mondatotjelent<br />

Tudósok, kereskedők, hajósok, iparosok,<br />

gazdák közreműködésével több ily kulcsot<br />

állítottak ös<strong>sz</strong>e, a melyek a <strong>sz</strong>ükségletnek<br />

meglehetős tökéletességgel felelnek meg. Egyegy<br />

ilyen könyv ára 30—40—50 vagy több korona,<br />

de ha tekintjük, mennyit takarít meg<br />

ha<strong>sz</strong>nálatával az ember, ez az ár nagyon olcsónak<br />

bizonyul. Termé<strong>sz</strong>etesen mindig két példány<br />

kell az ily kulcskönyvből: egy annál, a<br />

ki küldi s egy annál, a ki kapja a táviratot<br />

A legkedveltebb ily angol kulcskönyvek egyike<br />

az «Abc Thelegraphic Coáe* czímű, melyet<br />

más or<strong>sz</strong>ágokban is sokan ha<strong>sz</strong>nálnak. Ebben<br />

nem kevesebb mint 103,084 különböző <strong>sz</strong>ó van,<br />

melyek a berni nemzetközi posta- és távirdaegyezménynek<br />

megfelelnek, vagyis nem mondva<br />

csinált, értelmetlenül ös<strong>sz</strong>ealkotott <strong>sz</strong>ók, hanem<br />

mindegyiknek megvan az értelme. Tegyük fel,<br />

hogy egy kereskedőnek Londonból Jokohámába<br />

ezt a mondatot kellene táviratoznia:<br />

"Foglaltassa le a hajót zálogba, míg a kérdéses<br />

ös<strong>sz</strong>eget megfizetik, vagy kellő biztosítékot<br />

adnak». Ez így többe kerülne bizonyára <strong>sz</strong>áz<br />

koronánál. A kulcskönyv segélyével sokkal olcsóbban<br />

lehet elküldeni, mert a czímen kívül<br />

csak ezt a <strong>sz</strong>ót kell táviratozni: «aájuratura».<br />

A czímzett megnézi a <strong>sz</strong>ót a könyvben s a fentebbi<br />

mondatot találja mellette.<br />

Más példa. Egy európai czéget japáni levelezője<br />

értesíteni akar az oro<strong>sz</strong>ok elleni háború<br />

fenyegető ve<strong>sz</strong>élyéről. PMrír a czégre nagyon<br />

fontos, mert ép valami árúkat akar nagy menynyiségben<br />

Japánba küldeni. A jokohámai levelező<br />

fölkeresi a kulcskönyvben a * háború*<br />

czím<strong>sz</strong>ót E rovat alatt több mint <strong>sz</strong>áz mondatot<br />

talál, melyek mind háborús hírekre vonatkoznak<br />

; ezek közül kivála<strong>sz</strong>tja, mint neki megfelelőt,<br />

ezt: «Ria<strong>sz</strong>tó hírek vannak a<br />

háború kitöréséről elterjedve s táplálókot<br />

nyernek kétségtelen, komoly<br />

hadiké<strong>sz</strong>ületekből.» Ezt az egé<strong>sz</strong> mondatot<br />

az angol kódex alapján egyetlen<br />

<strong>sz</strong>óval fejezik ki, ezzel, hogy: «walzer.»<br />

A czímzett kikeresi az abcrendbe<br />

<strong>sz</strong>edett <strong>sz</strong>ók közt a «walzer»<br />

<strong>sz</strong>ót s a megfelelő mondatot megtalálja<br />

mellette.<br />

A «Feconá» <strong>sz</strong>ó e könyvben az<br />

o<strong>sz</strong>trák-magyar, a tFeconáava* az<br />

angol, a «Feconáeis» a franczia, a<br />

nFeconáia» a német flottát jelenti. Ez<br />

a távirat pl. «Fecondeis Federwerk»<br />

ezt jelenti: «Franczia flotta ép most<br />

erre elvonult s dél felé siet.»<br />

Nagyon elmés e könyvben a titkok<br />

megőrzésére <strong>sz</strong>olgáló berendezés. Minden<br />

<strong>sz</strong>ó <strong>sz</strong>ámmal is el van benne látva.<br />

Az «adjuratura» <strong>sz</strong>ónak 02938, a<br />

«walzer»-nek43877 a <strong>sz</strong>áma. Minden<br />

<strong>sz</strong>ó legkevesebb öt ós legfeljebb tiz<br />

betűből áll, mert tíznél több betűből<br />

álló <strong>sz</strong>ót nem fogad el egy <strong>sz</strong>ónak a<br />

távíró. Már most: a kereskedő a titok<br />

megőrzése végett a következőben állapodik<br />

meg levelezőjével: ő nem azt a<br />

<strong>sz</strong>ót táviratozza meg, a mely előtt a<br />

megfelelő <strong>sz</strong>ám áll, hanem a pl. nyolcz<br />

<strong>sz</strong>ámmal alacsonyabb vagy magasabb<br />

jelzésű <strong>sz</strong>ót, vagyis azt, a mely a<br />

kódex sorozatában az előtte vagy<br />

utána álló nyolczadik <strong>sz</strong>ó. Ez is meglehetős<br />

védelme a titoknak, de még<br />

tovább is lehet menni. Közös megállapodás<br />

alapján még egyéb, bár némileg<br />

bonyolult intézkedésekkel is lehet<br />

óvni a kódex segélyével az üzleti<br />

titkot.<br />

Vannak aztán üzletágak, melyek az<br />

ily általános ha<strong>sz</strong>nálatra <strong>sz</strong>olgáló kulcskönyvekkel<br />

nem érhetik be, hanem maguknak külön<br />

kulcskönyv kell, a melyeket ezzel foglalkozó<br />

kulcskönyvcsinálókkal ké<strong>sz</strong>íttetnek. Byen foglalkozású<br />

emberek csak Angliában ós Amerikában<br />

akadnak; mesterségükhöz igen alapos üzleti<br />

képzettség és leleményesség kell s e mellett<br />

még az illető üzletnek legalább félévi tanulmányozása,<br />

hogy a legapróbb ügyeit is pontosan<br />

ismerje.<br />

Nálunk termé<strong>sz</strong>etesen, a magyar üzleti világnak<br />

nem lóvén oly élénk ös<strong>sz</strong>eköttetése a tengerentúli<br />

or<strong>sz</strong>ágokkal, nem igen ha<strong>sz</strong>nálják az<br />

ily kulcskönyveket, de az angol, amerikai s<br />

ré<strong>sz</strong>ben a német nagy czégek <strong>sz</strong>ámára ma már<br />

nélkülözhetetlenek.<br />

GENFBŐL.<br />

Tóth Béla esti leveleiből.<br />

Járok a quai du Mont-Blanc fehér porában<br />

és keresek egy nyomtalan nyomot Keresem<br />

vágyó fájdalommal; s mégis azt <strong>sz</strong>eretném,<br />

hogy közelébe se vigyen a véletlenség. Magyar<br />

ember lába ne tapodja azt a helyet, ha meg nem<br />

hajolhat a térde ott.<br />

... Ki tudja, hol volt? Valahol, a braunschweigi<br />

herczeg nagy, czifra síremléke, a pinczér-monumentálisságú<br />

Beaurivage-fogadó és a


298<br />

Villenenve felé induló gőzösök hídja között De<br />

a pöriratokból talán meg lehetne határozni,<br />

hi<strong>sz</strong>en kimérték pontosan, méterrel. És mi,<br />

magyarok, engedelmet kérhetnénk, hogy egy<br />

ara<strong>sz</strong>nyi fekete követ tétethessünk oda a fehér<br />

porba. Csak egy ara<strong>sz</strong>nyi követ; minden felirat<br />

nélkül. Minek is volna a felirat? Akár világnyelven<br />

<strong>sz</strong>ólna, akár a mi ismeretlen nyelvünkön,<br />

nem értené meg más nemzet, csak a magyar.<br />

Nekünk magunknak lenne az a kis kő.<br />

Hogy ha valamelyikünk erre jár, lába ne tapodja<br />

azt a helyet; de meghajthassa a térdét,<br />

titokban, loppal, mintha egy leejtett frankot<br />

keresne . . . Minek lássák mások, az idegen, a<br />

rideg világ, mely fecsegve és dohányozva sétál<br />

erre. Elég egy tanú, az örök tanú, az emberiség<br />

minden keservének látója, a hegyek nagyapja,<br />

a Mont-Blanc, ki a nyájas kék tavon át ide néz<br />

le a felhők közül, s bár jég a feje, nem zordonabb,<br />

nem hidegebb ennél a vidám, tarka, ifjú<br />

sokaságnál Ő pillantson havas <strong>sz</strong>emöldöke alól<br />

a magyarokra, a kik ott, a pompás, zajos sétatéren<br />

fájdalmasan dobogó <strong>sz</strong>ívvel emlékeznek<br />

arra az általdöfött <strong>sz</strong>ívre, a minket <strong>sz</strong>erető<br />

anyai <strong>sz</strong>ívre .. . Tegyük oda azt a kis fekete<br />

követ, magyar bánya fekete márványát!<br />

... A kocsisnak azt mondtam, vigyen ama<br />

börtön tájékára, a hol. . . Magam sem tudom,<br />

miért mondtam. Miért kívántam a közelséget,<br />

mely a falakon át is rettenetes? Azt hittem,<br />

hogy az épület kint van, valahol a környéken,<br />

és afféle világos téglahalmaz, mint ma minden<br />

közintézet, akár kórház, akár iskola, akár tömlöcz.<br />

Tévedtem. A börtön a legrégibb Genf kellő<br />

közepén van, a vén házak útve<strong>sz</strong>tőjében, a bástyás<br />

halmon, a kálvinizmus ősi fé<strong>sz</strong>ke, a komor<br />

Szent-Péter-kathedrális mellett. Fekete kő. Egy<br />

meredek sikátorból, régi várfal fölött, két sor alacsony,<br />

<strong>sz</strong>éles ablaka sötétlik. A nagy-templom<br />

mögött van a homlokzata. Ha a harmadik emelet<br />

ablakai nem volnának elde<strong>sz</strong>kázva, nem sejtené<br />

az ember, hogyezazóház börtön A kapuja tárvanyitva<br />

— este kilencz órakor. Őrségnek semmi<br />

nyoma. A kü<strong>sz</strong>öbtől kóku<strong>sz</strong>háncs - <strong>sz</strong>őnyeges<br />

KELET-AFRIKÁBÓL : A mombasai vasúti állomab.<br />

VASCO DE GAMA VARÁNAK ROMJAI MOMBASABAN.<br />

VASÁBNAPUHSAG^<br />

lépcső vi<strong>sz</strong> az előcsarnokba, mely ( villamos<br />

lámpásoktól fényes. Hátrább egy vasrostély s<br />

mögötte csigalépcső. Ember sehol. Egy föld<strong>sz</strong>inti<br />

ablak csipkekárpitjára legyezőpálma veti<br />

árnyékát, tányér csörög, aztán erős czuppanás<br />

hallat<strong>sz</strong>ik: dugót húztak ki a palaczkból. Az<br />

igazgatóék ebédelnek." Egy<strong>sz</strong>erre ki<strong>sz</strong>alad egy<br />

fehérfőkötős kis bonne, egy pillantást vet rám,<br />

ólálkodóra, és hirtelen - becsapj a a kaput.<br />

Fönt, a vén, zömök toronyban megcsendül<br />

az esti harangjáték. Valami friss svájczi nótát<br />

csilingel a earillon. Végül belebúg az öreg <strong>sz</strong>ázmázsás.<br />

Nyári permeteg eső <strong>sz</strong>itál akivilágított,<br />

régi patriciusi házra, a pálma bólingat . . .<br />

Sietve fordulok be egy sötét sikátorba ; kerget<br />

az i<strong>sz</strong>onyat, a lázas álmok i<strong>sz</strong>onyata, mikor az<br />

ember ismeretlen, sötét, régi városban vakon<br />

fut, rohan, menekül <strong>sz</strong>örnyetegek elől.<br />

*<br />

A fentebbi czikket Tóth Béla a «Száz esti levéb<br />

czímű most megjelent új könyvéből ve<strong>sz</strong><strong>sz</strong>ük ki.<br />

Tóth Béla esti leveleivel új, sajátságos műfaj honosodott<br />

meg sajtónkban, mely a közönség köreiben<br />

nagy érdeklődést keltett. A nap egyes kisebbnagyobb<br />

eseményeihez fűzött reflexióit mondja el<br />

bennük az író ; tudomány, társadalom, irodalom, a<br />

városi ügyek és a magánélet, jótékonyság —• <strong>sz</strong>óval<br />

erősen hullámzó életünk-mindenféle nyilvánulása<br />

megbe<strong>sz</strong>élésre kerül bennük. Valamennyi a<br />

pillanat hatása alatt <strong>sz</strong>ülemlett meg, a mi biztosítja<br />

közvetlenségüket; az iró melléktekintetet nem<br />

ismerő ő<strong>sz</strong>intesége, erősen egyéni felfogása, ritka<br />

<strong>sz</strong>éles körre kiterjedő ismeretei, <strong>sz</strong>ellemes előadása,<br />

magyaros stílje kelti fel s tartja ébren az érdeklődést<br />

irántuk. Az iró nézetei,, épen azért, mert érdekes<br />

egyéniség nyilvánul bennük, kelthetnek helyeslést<br />

vagy ellenmondást, de közönbös nem maradhat<br />

velük <strong>sz</strong>emben az olvasó, állást kell foglalnia mellettük<br />

vagy ellenük. Mint tárgyai, ép oly változatos<br />

a hangjuk: komoly fejtegetés, könnyen föllendülő<br />

lelkesedés, humor, gúny, felháborodás, aprólé-<br />

KELET-AFRIKAI KÉPEK.<br />

<strong>18.</strong> SZÁM. <strong>1904.</strong> <strong>5<strong>1.</strong></strong> KVF0I,YAM<br />

koskodó zsörtölődés, mind meg<strong>sz</strong>ólal bennük. Legnagyobb<br />

ré<strong>sz</strong>üknek hatása az alkalomhoz van<br />

kötve, a melyből <strong>sz</strong>ülettek ; nem egy azonban közűlök<br />

olyan tárgyat érint, vagy olyan álláspontot<br />

fejt ki, a melynek érdeke nem <strong>sz</strong>űnik meg a nappal.<br />

Ez utóbbiakból <strong>sz</strong>ázat, esti leveleinek legjavát, gyűjtötte<br />

ös<strong>sz</strong>e az iró új kötetében, mely bizonyára sok<br />

olvasóra fog találni. A kötet a Lampel-Wodianer<br />

czág kiadásában jelent meg <strong>sz</strong>ép kiállításban. A<br />

403 lapra terjedő vaskos kötet ára 4 korona.<br />

KELET-AFRIKAI KÉPEK.<br />

Báró Bornemi<strong>sz</strong>a Pál útjából.<br />

Ritka érdekessógű kiállítás nyílik meg <strong>május</strong><br />

hó elején a Nemzeti Múzeum dí<strong>sz</strong>termében,<br />

hol báró Bornemi<strong>sz</strong>a Pál mutatja be a főváros<br />

közönségének, a néprajz és termé<strong>sz</strong>ettudomány<br />

kedvelőinek ama hatalmas gyűjteményt, melyet<br />

legutóbbi harmadfélévi utazása alatt Kelet-<br />

Afrikában sok bajjal és fáradsággal ös<strong>sz</strong>e<strong>sz</strong>edett.<br />

Báró Bornemi<strong>sz</strong>a, ki pár évvel ezelőtt lapunkba<br />

is több érdekes közleményt irt, mintegy<br />

18 évet töltött már Afrika különböző ré<strong>sz</strong>eiben,<br />

legtöbbet a Fokföldön és a hajdani boer or<strong>sz</strong>ágokban.<br />

Az angol-boer háború után egy ideig<br />

itthon tartózkodott, majd harmadféléve ismét<br />

kiment Kelet-Afrikába, hol a Magyar Nemzeti,<br />

valamint a British Muzeum <strong>sz</strong>ámára gyűjtött,<br />

de egy<strong>sz</strong>ersmind a Kilima-Ndsaro hegységen<br />

kávéültetvényt is létesített, melyhez a föld<br />

hektárját az ottani kormánytól 5 rúpiáért kapta.<br />

(Egy rúpia = 1 korona GO fillér.) A pompás<br />

termőerejű föld őserdővel volt borítva, melyet<br />

a <strong>sz</strong>erecsen munkások irtogattak ki, <strong>sz</strong>intén<br />

igen olcsón: három rúpia havibér fejeben.<br />

E telepről rándulgatott aztán ki hazánkfia közeli,<br />

távoli tájakra, olyan helyekre is, hol fehér<br />

ember még előtte soha meg nem fordult, küzdve<br />

ezer ve<strong>sz</strong>élylyel, a ben<strong>sz</strong>ülöttek ellenséges indulatával,<br />

a lázak, malária, álomkór rémeivel,<br />

oro<strong>sz</strong>lánok, leopárdok, mérges kigyók támadásaival.<br />

De mindez nem rettentette vis<strong>sz</strong>a, vadá<strong>sz</strong>ott<br />

és gyűjtött. Hogy milyen eredménynyel,<br />

arról fogalmat nyújt majd kiállítása is.<br />

Bátor hazánkfiát rendkívül vonzzák a ve<strong>sz</strong>élyek,<br />

az ismeretlen utáni vágy, az ősvadonok<br />

rejtelmei, a forró földöv termé<strong>sz</strong>eti bájai s ismét<br />

felkeresi azokat immár előhaladottabb kora<br />

daczára is. Pár hónapig még itthon időzik, de<br />

aztán megint vis<strong>sz</strong>amegy Afrikába ré<strong>sz</strong>int<br />

káveültetvényének további gondozására, ré<strong>sz</strong>int<br />

pedig a londoni British Múzeum megbízásából,<br />

mely világhírű intézettel <strong>sz</strong>erződésre lépve,<br />

óriási körutat fog tenni Afrika közép ré<strong>sz</strong>ében,<br />

jó ré<strong>sz</strong>t olyan tájakon, melyek rendkívül egé<strong>sz</strong>ségtelen<br />

voltuk miatt — nem is említve egyéb<br />

nehézségeket, — európai emberre <strong>sz</strong>inte megközelíthetetlenek,<br />

de hazánkfia habozás nélkül<br />

vállalkozik e nehéz útra is, bizván edzett termé<strong>sz</strong>etében,<br />

hogy az ottani ártalmakkal is ép<br />

úgy meg fog küzdeni, mint a hogy eddig meg-<br />

MOMBASA KIKÖTŐJE.<br />

<strong>18.</strong> SZÁM. <strong>1904.</strong> <strong>5<strong>1.</strong></strong> KVFOLYAI M S<br />

győzött mindenféle bajt. : /oppant területeken<br />

fog a British Mú r iák gyűjteni, még<br />

pedig remélhetőleg igen ., oses dolgokat, hi<strong>sz</strong>en<br />

csak mostani kisebb útjából is <strong>sz</strong>ámos állatfajt<br />

küldött Múzeumunknak, melyek teljesen újak<br />

a tudomány előtt s melyek egy ré<strong>sz</strong>ét ő róla is<br />

nevezik el a termé<strong>sz</strong>etrajz évkönyvei.<br />

A <strong>május</strong> elején megnyitandó s több ezernyi<br />

tárgyat magában foglaló kiállításról annak idején<br />

bővebben megemlékezünk, most pedig egyelőre<br />

néhány képet mutatunk be azon tájakról,<br />

a honnan a gyűjtemény tárgyai <strong>sz</strong>ármaznak.<br />

E képek fényképfelvételek után ké<strong>sz</strong>ültek, melyeket<br />

báró Bornemi<strong>sz</strong>a sok mással együtt onnan<br />

hozott magával.<br />

Az európai czivilizáczió ellenállhatatlan erejével<br />

elhatolt már a nem rég még oly ve<strong>sz</strong>edelmes<br />

hírű és alig ismert Kelet-Afrikába is, nevezetesen<br />

a tengerparti ré<strong>sz</strong>ekre, mint ezt a<br />

Mombasa—ugandai vasútról felvett képek is<br />

bizonyítják. Egé<strong>sz</strong>en európaias <strong>sz</strong>ínezetű a<br />

momba<strong>sz</strong>ai vasúti állomás, melynek ha épületei,<br />

raktárai körűi nem durrhával bevetett<br />

földek terülnének el s nem hemzsegnének környékén<br />

a fekete emberek, alig lehetne gondolni,<br />

hogy Afrika középré<strong>sz</strong>én vagyunk. Ez állomásnak<br />

remek fekvésű kikötője pedig az ola<strong>sz</strong> Riviéra<br />

valamelyik <strong>sz</strong>ép pontját juttatja e<strong>sz</strong>ünkbe.<br />

Beljebb aztán már egé<strong>sz</strong> vad vidékeken rohan<br />

kere<strong>sz</strong>tül a vasút, melyek azonban helyenként<br />

J omek termé<strong>sz</strong>eti <strong>sz</strong>épségükkel bilincselik le az<br />

arra utazót. Különösen el lehet ezt mondani a<br />

Naivasha állomás tájáról, mely vadállatokban<br />

való rendkívüli gazdagságáról is híres, főkép a<br />

mi a vizivadakat illeti, a melyeknek mindenféle<br />

fajai sok millió <strong>sz</strong>ámban lepik el folyvást a közeli<br />

tavakat.<br />

Eleinte sok baj is volt az elefántokkal, rinoczero<strong>sz</strong>okkal,<br />

melyek derűre-borúra döntögették<br />

ki a táviró-o<strong>sz</strong>lopokat, rongálták a vasút-építményeket,<br />

mintha haragudtak volna az or<strong>sz</strong>águkba<br />

betolakodó, dübörgő vas<strong>sz</strong>örnyetegre, de<br />

aztán, ugy lát<strong>sz</strong>ik, beletörődtek a dologba, vagy<br />

magukat is annyira átjárta a czivilizáczió <strong>sz</strong>ele,<br />

hogy most már meglehetősen békén hagynak<br />

mindent, habár igaz, hogy <strong>sz</strong>ámuk is jócskán<br />

megfogyatkozott s csak egyesével mutatkoznak<br />

ott, a hol valamikor csorda<strong>sz</strong>ámra csatangoltak.<br />

Érdekes Mombasa körül egy <strong>sz</strong>igeten a<br />

Vasco da Gama hajdani várának romja is.<br />

Hatalmas bástyáiból még most is erős, tömör<br />

falak bámulnak a tengerbe, mintha a világ<br />

forgandóságán elmélkednének. *"<br />

Hej, hova lett a régi portugál világuralom,<br />

hova a hatalom, dicsőség! Hogy elmúltak azok<br />

az idők, mikor a nagy Vasco da Gama zá<strong>sz</strong>laja<br />

még bü<strong>sz</strong>kén lengett itt ezeken a magas ormokon,<br />

a hol most komoly, hallgatag angolok és<br />

<strong>sz</strong>álas, <strong>sz</strong>őke németek parancsolnak, a kik nem<br />

fényes meU-vértnek ha<strong>sz</strong>nálják a vasat, mint a<br />

derék Vasco meré<strong>sz</strong> vitézei, hanem utat építenek<br />

belőle, a melyen belehatolnak a vad földré<strong>sz</strong><br />

legközepóbe is, hova a portugál hősök<br />

soha el nem juthattak.<br />

MASSAI ASSZONY.<br />

VASÁRNAPI UJSAG. 299<br />

LOVAGLÁS ZEBRÁN<br />

VÍZHORDÓ FEGYENCZEK.<br />

SZUAHÉLI NŐK FÉSÜLKÖDÉSE.<br />

KELET-AFRIKAI KÉPEK. — Báró Bomemlua Pál útjából.<br />

Igaz, hogy néha egé<strong>sz</strong>en különös portékát is<br />

<strong>sz</strong>állítanak ezek a vasutak. Nem <strong>sz</strong>ólva a majom-<br />

és krokodil - bőrökről, hoznak különféle<br />

élő vadakat is, melyeket a híres Hagenbeck<br />

emberei fogdostak ös<strong>sz</strong>e a rengetegekben, tágas<br />

sivatagokon, hogy aztán Európába <strong>sz</strong>állítsák a<br />

czirku<strong>sz</strong>okba, állatkertekbe.<br />

Az e vidékeken honos zebrákat különben<br />

újabban a kelet-afrikai német katonaság lovaglásra<br />

is betanítja. Régebben teljesen meg<strong>sz</strong>elidíthetetlennek<br />

tartották e <strong>sz</strong>ép csíkos, de <strong>sz</strong>erfelett<br />

vad állatot, hanem ez mesének bizonyult.<br />

Bizony be lehet azt is nyereg alá törni, csak az<br />

a furcsa, hogy a vad korában mód nélkül fürge,<br />

villámgyorsaságú jó<strong>sz</strong>ág, s mihelyt meg<strong>sz</strong>elídítik,<br />

<strong>sz</strong>trájkra könnyen hajlik s olyan lusta le<strong>sz</strong>,<br />

mint akármelyik fővárosi sörös kocsit húzó ló.<br />

Egyik képünkön egy német katonati<strong>sz</strong>t űl <strong>sz</strong>elídített<br />

zebrán, előtte pedig báró Bornemi<strong>sz</strong>a áll<br />

afrikai <strong>sz</strong>ellős öltönyében.<br />

Német - Kelet - Afrikában azonban nemcsak<br />

a zebrára terjed ki a czivilizáczió áldása, hanem<br />

a ben<strong>sz</strong>ülött törzsekre is. Az a hos<strong>sz</strong>ú,<br />

fején vizes csöbröket czipelő embersor nagyobbára<br />

csupa ben<strong>sz</strong>ülött «<strong>sz</strong>ultáni)-okból s más<br />

főemberekből áll, a kik nem akarván hozzá<br />

simulni az új <strong>sz</strong>okásokhoz, egy<strong>sz</strong>er-máskor<br />

holmi zendülést táma<strong>sz</strong>tottak, a minek az lett<br />

az eredménye, hogy a kiket közülük el nem pu<strong>sz</strong>tított<br />

az ismétlő puska, most reggel 4 órától<br />

esti 8-ig vizet hordanak a német katonáknak.<br />

Mentől beljebb halad a vasút, annál ősibb<br />

állapotban élnek még a ben<strong>sz</strong>ülöttek legkülönfélébb<br />

törzsei: a vaparék, vacsagák, massaiak<br />

ós a többiek a maguk egy<strong>sz</strong>erű kunyhóiban.<br />

Megelégedve, boldogan, mint a kiknek sem<br />

fűteni valóról, sem ruháról nem sokat kell gondoskodni.<br />

Csupa boldogság sugárzik le a két <strong>sz</strong>uahéli<br />

fésülködő hölgy arczárói is. Az egyik egy ócska<br />

hordón ülve, nagy <strong>sz</strong>akértelemmel fésüli különös<br />

e<strong>sz</strong>közével előtte kuporgó társnője bodros<br />

fürtéit; nyilván olyan művé<strong>sz</strong>i rendbe akarja<br />

hozni, mint a milyet már az ő csokoládó<strong>sz</strong>in<br />

fején <strong>sz</strong>emlélhetünk.<br />

Vájjon, majd ha a vasutak ő náluk is meggyökereztetik<br />

a czivilizáczió áldásait, majd ha<br />

ők is sarkas czipőkben, sleppben és kalapban<br />

dí<strong>sz</strong>elegnek, vájjon le<strong>sz</strong>nek-e ilyen boldogok,<br />

mint most?<br />

A VASUTI SZTRÁJK.<br />

Tán egy idegen <strong>sz</strong>ó sem lett még olyan hamar<br />

közkeletű nálunk, mint a nem épen csengő hangzású<br />

«<strong>sz</strong>trájk». A mi nem is csoda, hi<strong>sz</strong>en minduntalan<br />

olvashatunk kocsis-, czukrá<strong>sz</strong>-, <strong>sz</strong>abó-, lakatos-<br />

és egyéb <strong>sz</strong>trájkokról. Hanem valamennyi eddigi<br />

<strong>sz</strong>trájk ös<strong>sz</strong>esen sem okozott olyan or<strong>sz</strong>ágos<br />

felfordulást, mint mikor a vasutasok hirtelen meg<strong>sz</strong>üntették<br />

a munkát. A hol a <strong>sz</strong>trájk kitörésének<br />

híre érte őket, ott állították meg a vonatot, sok<br />

helyen a mező közepén. Számtalan utas megrekedt<br />

így emitt-amott s ezren és ezren várták az állomásokon<br />

: mikor indul már meg ismét a vonat. Hogy<br />

MASSAI ASSZONY ŰJ BŐR-ÖLTÖZETÉN DOLGOZIK.


300<br />

aztán nem akart indulni, <strong>sz</strong>éto<strong>sz</strong>lottak a közeli városokban,<br />

falvakban. A vasutasok pedig <strong>sz</strong>trájktanyát<br />

ütöttek a zuglói sörcsarnok tágas udvarán s<br />

ott tanakodtak, alkudoztak, mígnem az államhatalom<br />

türelme véget ért és tekintvén az óriási fontosságú<br />

következményeket, melyeket e <strong>sz</strong>trájk maga<br />

után vont, erélyes intézkedéshez nyúlt. Eendőrök,<br />

hu<strong>sz</strong>árok vették körűi a <strong>sz</strong>trájktanyát, melyet aztán<br />

a hatóság felo<strong>sz</strong>latott. Megérkeztek a vasúti és<br />

táviró ezred katonái is, a hadikötelékben álló vasutasokat<br />

pedig behívták s másnap már egyenruhában<br />

<strong>sz</strong>ázával vonultak a pályaudvarok felé. Hiába,<br />

a katonai fegyelem nem ismer <strong>sz</strong>trájkot s nem tűr<br />

sem alkut, sem hala<strong>sz</strong>tást. ±gy aztán megtört a<br />

<strong>sz</strong>trájk. Hétfőn reggel vörös plakátok jelentek meg<br />

a főváros hirdető-o<strong>sz</strong>lopain, melyeken a <strong>sz</strong>trájk-vezérek<br />

maguk fel<strong>sz</strong>ólítják társaikat, hogy álljanak<br />

munkába. A vonatok megindultak, habár eleinte<br />

lassan és rendetlenül is. Sajátságos volt, ekkor. az<br />

állomások képe : több volt a katona, rendőr és csendőr,<br />

mint az utazó közönség., A'rákoskere<strong>sz</strong>túri ál-,<br />

lomáson péídáúl öt katona' őrködött és csak egy<br />

utas jelentkezett. De csakhamar meg<strong>sz</strong>aporodott az<br />

utazó közönség <strong>sz</strong>áma, a fegyveres erő pedig vi<strong>sz</strong><strong>sz</strong>avonúlt<br />

ka<strong>sz</strong>árnyáiba. Most már alig emlékeztet<br />

a sajnos dologra egyéb, mint hogy némely vonaton<br />

katona ruhába öltözött kalauzok lyukgatják a jegyeket.<br />

A FUVAROSKOCSISOK SZTRÁJK-<br />

TANYÁJA A SZÚNYOG-SZIGETEN.<br />

Soha ennyi <strong>sz</strong>trájk. Minden üzlet pana<strong>sz</strong>kodik,<br />

hogy évek óta folytonos a pangás. A <strong>sz</strong>trájkok<br />

azonban egymást váltják föl Budapesten, or<strong>sz</strong>ág<strong>sz</strong>erte.<br />

A<strong>sz</strong>talos, <strong>sz</strong>abó, czipé<strong>sz</strong>, lakatos már a tava<strong>sz</strong>kor<br />

<strong>sz</strong>trájkolt a fővárosban. Most <strong>sz</strong>trájkolnak a<br />

czukrá<strong>sz</strong>ok és fuvaroskocsisok. Napok óta látja az<br />

ember, hogy a czukrá<strong>sz</strong>boltok előtt rendőr áll, nehogy<br />

a <strong>sz</strong>trájkolok megtámadják. Ugyanezen ok<br />

miatt a <strong>sz</strong>állító- és fuvaros-<strong>sz</strong>ekerek bakján is rendőr<br />

ül a kocsis mellett. A kocsisok egy ré<strong>sz</strong>e ugyanis<br />

nem akar <strong>sz</strong>trájkolni. A Kőbányáról czammogó<br />

söröskocsikat lovasrendőrök kisérik.<br />

A kisebb fuvarozó-kocsisok, kik gyárak, ipartelepek<br />

portékáit <strong>sz</strong>állítják naponként egyes üzletekbe,<br />

sajtot, <strong>sz</strong>ódavizet, sört, kenyeret, jeget, — <strong>sz</strong>övetségesre<br />

találtak a nehéz kocsik fuvarosaiban. Ezek<br />

li<strong>sz</strong>tet, gabnát, fát, kő<strong>sz</strong>enet, téglát, me<strong>sz</strong>et és mindenfélét<br />

<strong>sz</strong>állítanak. Sőt épen most a <strong>május</strong>i költözködési<br />

éynegyedre a hurczolkodás is nagy dolog.<br />

Egy pár ezer lakó költözik ilyenkor. A fuvarosok<br />

<strong>sz</strong>trájkja főleg ezért tört ki épen április utolsó<br />

hetében.<br />

A <strong>sz</strong>trájkok már rendes reczept <strong>sz</strong>erint indulnak,<br />

folynak. Sztrájk-bizottság, <strong>sz</strong>trájk-tanya. A kocsis<strong>sz</strong>trájkra<br />

tanyának az új-pesti Szúnyog-<strong>sz</strong>igetet<br />

jelölte ki a rendőrség; oda telepedtek le a munka<strong>sz</strong>üntetők,<br />

nem épen kellemes időjárásnál. A Szúnyog-<strong>sz</strong>iget<br />

regényes hely. Ha a fővároshoz közelebb<br />

nem esnék modern berendezésével a Margit<strong>sz</strong>iget,<br />

a csaknem akkora Szúnyog-<strong>sz</strong>iget kedves<br />

kirándulóhelyévé lehetne a fővárosnak. Sűrű erdősége,<br />

buja növényzete kedves az újpestieknek és a<br />

<strong>sz</strong>trájkolóknak is. Van vendéglője, sok a bokra,<br />

mely éjjeli tanyát ad. A <strong>sz</strong>únyog-<strong>sz</strong>igeti <strong>sz</strong>trájktanyáról<br />

is adunk egy pár képet, a mozgalmas napokhoz<br />

való illu<strong>sz</strong>tráczióink kiegé<strong>sz</strong>ítésére.<br />

EGY FIATAL SZÍNÉSZNŐ SZEREN­<br />

CSÉTLEN HALÁLA.<br />

A Magyar-<strong>sz</strong>inház fiatal és kedvelt művé<strong>sz</strong>nője,<br />

Tomcsányi Eusi végzetes <strong>sz</strong>erencsétlenség következtében<br />

április 29-ikén meghalt. A <strong>sz</strong>ínházba járó<br />

közönséget egy <strong>sz</strong>ép tehetség korai elve<strong>sz</strong>tése mellett<br />

még a fájdalmas <strong>sz</strong>erencsétlenség is mélyen<br />

meghatotta.<br />

Totncsányi Rusi kisas<strong>sz</strong>ony április 27-ikén este<br />

nem ját<strong>sz</strong>ott. Otthon egy ismerősét fogadta s meg<br />

akarta gyújtani az Auer-féle spiritu<strong>sz</strong>-lámpát, de túlságosan<br />

fölcsavarta; a gyufa lángjától a spiritu<strong>sz</strong> nagy<br />

dörgéssel <strong>sz</strong>étrobbant és Tomcsányi Rusi ruhája<br />

azonnal lángba borult. A gyors segítség akadályozta<br />

meg, hogy a fiatal hölgy végképen ös<strong>sz</strong>e nem<br />

égett és takarókkal, ágyneműkkel a tüzet elnyomták.<br />

Almentő-intézet főorvosa automobilon érkezett az<br />

első segítséggel. Az égés nagyon súlyos volt; teste,<br />

<strong>sz</strong>ép arcza ös<strong>sz</strong>eégett. Arczbőre czafrangokká vált.<br />

Azonnal a sebé<strong>sz</strong>eti klinikára <strong>sz</strong>állították, hol dr.<br />

Réczey tanár maga vette ápolás alá. De a leggondosabb<br />

ápolás ellenére is április 27-én reggel meghalt.<br />

Színpadra elő<strong>sz</strong>ör az Opera-<strong>sz</strong>inházban lépett<br />

mint tánczosnő. De ját<strong>sz</strong>ó <strong>sz</strong>íné<strong>sz</strong>nő akart lenni s<br />

e ?J nyáron a városügeti arénában ját<strong>sz</strong>ott Innen<br />

vidéki <strong>sz</strong>ínházakhoz <strong>sz</strong>erződött kisebb társulatokhoz.<br />

Az eleven, csinos lány a kis <strong>sz</strong>erepekből hamar<br />

kmott s nagyobb társulatok is <strong>sz</strong>ivesen <strong>sz</strong>erződtették.<br />

Szeged, Maros-Vásárhely, Hódmező-Vásárhely,<br />

Arad már mint <strong>sz</strong>épen fejlődő tehetséget látta.<br />

VASÁRNAPI ÚJSÁG.<br />

Strelifky fényképe.<br />

TOMCSÁNYIRUSI A ('HÜVELYKKATÓi) CZfllŰ OPERETT<br />

CZÍMSZEREPÉBEN.<br />

A budapesti Magyar-<strong>sz</strong>inház megnyitásakor az<br />

akkori igazgató, Le<strong>sz</strong>kay magával hozta Aradról.<br />

Kisebb <strong>sz</strong>erepkörben alkalmazták ; a télen azonban<br />

már nagyobb <strong>sz</strong>erepeket biztak rá, melyekben mind<br />

jobban megnyerte a közönség tet<strong>sz</strong>ését. A télen<br />

«Hajduk hadnagya» előadásában oly o<strong>sz</strong>tatlan tet<strong>sz</strong>ésre<br />

segítette ezt a <strong>sz</strong>ínművet, hogy a <strong>sz</strong>ínház téli<br />

idényének fő darabja lett. E siker alkalmából a<br />

«<strong>Vasárnapi</strong> <strong>Ujság</strong>» is közölte a művé<strong>sz</strong>nő arczképét<br />

idei 8-ik <strong>sz</strong>ámában.<br />

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.<br />

Szikra: «A fölfelé züllők.. Szikra (gróf Teleki<br />

Sándorné), a jeles irónő e legújabb regénye is<br />

az előkelő úri társaság életéből van véve. «Fölfelé<br />

züllőkn alatt olyanokat ért, a kiknek egyedüli<br />

becsvágya, hogy mennél előkelőbb kőiben<br />

élhessenek s mennél előkelőbbeknek lát<strong>sz</strong>assanak;<br />

a mint SZÍVÓS küzdelem által e czéljukhoz mind<br />

közelebb jutnak, minden lépésnél elve<strong>sz</strong>tenek valamit<br />

erkölcsi tartalmukból. A vége teljes erkölcsi<br />

csőd, mely után rend<strong>sz</strong>erint az anyagi következik<br />

s a gyá<strong>sz</strong>os pu<strong>sz</strong>tulás. A regény hőse, Parajdy Endre,<br />

egy<strong>sz</strong>erű falusi kisnemes fia, apja, testvérei <strong>sz</strong>ükség<br />

esetén maguk is megfogják az eke<strong>sz</strong>arvát, ő azonban<br />

magasabbra vágy., egy társadalmi magaslatra akar<br />

jutni a hatalmas, gazdag olygarcha Ujlaky-családdal,<br />

melynek <strong>sz</strong>ép, <strong>sz</strong>ellemes, de feneketlenül önző<br />

és <strong>sz</strong>ívtelen leányába, Évába <strong>sz</strong>erelmes. Éva, mikor<br />

atyját a vagyoni bukás fenyegeti, egy becsületes,<br />

kissé együgyű parvenü felesége le<strong>sz</strong>, mire Endre, ki<br />

a gavalléri pályát mint jeles lóismerő azzal kezdte,<br />

hogy jókora ös<strong>sz</strong>eget nyert lóversenyen, külföldi<br />

játékbarlangokban keres viga<strong>sz</strong>talást. Nagy sikerrel<br />

ját<strong>sz</strong>ik, de a megnyugvást nem találja meg. Hazajön,<br />

<strong>sz</strong>erencsétlen <strong>sz</strong>envedélyéből már-már kigyógyítja<br />

egy bájos kis leánynak, Éva mostohalányának <strong>sz</strong>erelme,<br />

de a kaczér as<strong>sz</strong>ony könnyen vis<strong>sz</strong>ahódítja<br />

magának. Utána megy Nizzába, óriási ös<strong>sz</strong>eget nyer<br />

Montecarlóban, lassanként meggyőződik Éva lelketlen<br />

kaczérságáról, <strong>sz</strong>ívtelenségéről, a nyert pénzt<br />

vis<strong>sz</strong>ave<strong>sz</strong>ti, sőt sikka<strong>sz</strong>t is, nem marad <strong>sz</strong>ámára<br />

más, mint az öngyilkosság. Parajdy, a főalak, bár<br />

erős <strong>sz</strong>ínezéssel, de jól van rajzolva; Éva minden<br />

jobb érzés nélküli önző gono<strong>sz</strong>sága már kevésbbé<br />

lát<strong>sz</strong>ik való<strong>sz</strong>erűnek. Kitűnőek a vidéki úri társaság<br />

8 a nizzai és montecarlói élet <strong>sz</strong>atirikus képei. Azokat<br />

az alakokat, a kik lát<strong>sz</strong>ólag nagyúri pompában<br />

élnek, de exi<strong>sz</strong>tencziájuknak nincs semmiféle sem<br />

anyagi, sem erkölcsi biztos alapja, Írónőnk ritka<br />

élethűséggel és erővel tudja rajzolni. Hajlama a<br />

moralizálás iránt néha elő-előtör, alakjai ajkán sok<strong>sz</strong>or<br />

halljuk magának a <strong>sz</strong>erzőnek a <strong>sz</strong>avait, de azt<br />

könnyen feledteti a cselekvény friss, érdekes haladása,<br />

az elbe<strong>sz</strong>élő hang könnyed elevensége. A több<br />

mint 300 lapra terjedő kötet a Singer és Wolfner<br />

czég kiadásában jelent meg; ára 4 korona.<br />

SZÍM. <strong>1904.</strong> <strong>5<strong>1.</strong></strong> ÉVFOLYAM.<br />

= = = = = _\<br />

«Lelkek»; regény, iitii Drégely Gábor. Egy fiatal,<br />

kezdő iró első nagyobb kísérlete e könyv. Megvan<br />

benne a kezdők rendes kiforratlansága, tapogatódzása,<br />

de a tehetségnek is nem egy jelét árulja<br />

el. A világot még érzelmein kere<strong>sz</strong>tül nézi s jócskán<br />

benne van a <strong>sz</strong>entimentalizimisban, melyet<br />

azonban néha jól el tud palástolni elbe<strong>sz</strong>élő hangja<br />

vidámságával. Lelkeket egyelőre még csak meglehetős<br />

bizonytalanul tud rajzolni, — erre még nem<br />

ismeri eléggé az életet, —de egy-egy fordulata, találó<br />

megjegyzése e tekintetben is élénk megfigyelésre<br />

vall. A párbe<strong>sz</strong>édekben könnyedségre, fordulatosságra<br />

törek<strong>sz</strong>ik s nem is mindig sikertelenül.<br />

A regény a Lampel Eóbert (Wodianer F. és fiai)<br />

czég kiadásában, csinosan kiállítva jelent meg ; ára<br />

3 korona.<br />

Az 1903. évben alkotott törvények most jelentek<br />

meg a Franklin-Társulat «Corptis Juris Hungarici*<br />

czímű gyűjteményében, dr. Márkus Dezső<br />

kir. táblai bíró gondos <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tésében. A múlt évi<br />

viharos or<strong>sz</strong>ággyűlési tárgyalások nem kedveztek<br />

a nyugodt törvényalkotásnak; a mi kevés törvény<br />

ez évben <strong>sz</strong>entesítést nyert, az mind megvan a<br />

gondosan <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tett, s csinosan kiállított kötetben,<br />

melynek ára fűzve 1 korona 50 fillér, félbőrkötésben<br />

3 korona.<br />

«Az éjféli nap or<strong>sz</strong>ágában» czim alatt adta ki<br />

útirajzait Svédor<strong>sz</strong>ágból Vértesi Károly, kinek ez<br />

már tizedik utleirási munkája. Az útirajzok sok<br />

helyütt közvetlen formában mondják el a <strong>sz</strong>erző<br />

uti tapa<strong>sz</strong>talatait s alkalmasak arra, hogy felköltsék<br />

az olvasó érdeklődését 'a termé<strong>sz</strong>eti <strong>sz</strong>épségekben<br />

oly gazdag svéd föld és népe iránt, melyet különben<br />

is néhány év óta nyaranként mind nagyobb<br />

<strong>sz</strong>ámmal keresnek fel az utazók. Az útirajzokat<br />

tizenkét <strong>sz</strong>ínes kép is élénkíti. Ara vá<strong>sz</strong>onkötésben<br />

4- korona.<br />

A Vigyázó-pályázat eredménye. A Petőfi-társaság<br />

április 26-ikán rendkívüli ülésben döntött a<br />

Vigyázó-pályázat dolgában. Százhetvenhét lírai költemény<br />

érkezett be. A bírálók a 300 koronás díjat<br />

egyhangúlag «A tarpataki völgyben» czímű költeménynek<br />

ítélték. A nyertes költemény <strong>sz</strong>erzője Sajó<br />

Sándor budapesti állami tanár, lapunknak is ismert<br />

munkatársa, a ki két évvel ezelőtt a «Zrinyi György<br />

házasságas czímű verses vígjátékával Teleki-díjat<br />

nyert az Akadémián.<br />

Új zeneművek. «Zichy-Ábránd,» <strong>sz</strong>erzetté és<br />

gróf Zichy Jenőnek, mind az or<strong>sz</strong>ágos magyar<br />

iskola-egyesület elnökének ajánlja Végh Eezső;<br />

ára 4 korona nOla<strong>sz</strong> keringön («Valse Italienne»),<br />

<strong>sz</strong>erzetté Kerté<strong>sz</strong> Ignácz ; ára 2 K 40 f.<br />

Nemzeti Színház. Április 22-én este mutatták be<br />

a «Bizáncz »-ot, Herczeg Ferencz három felvonásos<br />

történelmi tragédiáját. Herczeg e darabbal megint<br />

új oldalról mutatkozott be. A «Három testőr»,<br />

«Gyurkovics leányok», «Ná<strong>sz</strong>úton» czímű darabjaival<br />

a bohózatban próbáitaki erejét, «Honthy háza»<br />

a komolyabb, az «Első viham a finomabb vígjáték<br />

felé vonzották, «Ocskay brigadérosa a magyar<br />

vitézi történet legendás hőseivel nyerte meg a<br />

közönség tet<strong>sz</strong>ését, a aBalatoni rege» tündéries,<br />

mesei történelmi játék, tavalyi darabja, a «Kéz<br />

kezet mos» erkölcs-rajz, társadalmi <strong>sz</strong>atíra. Minden<br />

eddigi <strong>sz</strong>ínpadi munkája közt a tBizáncz* tör a<br />

legmagasabbra. Egy nemzet elzüllését és elpu<strong>sz</strong>tulását<br />

akarta bemutatni a <strong>sz</strong>ínpadon. Bizáncz<br />

úgy vé<strong>sz</strong> el Konstantinnal, mint a hun birodalom<br />

Attilával. Az állam, a nép, a darab sorsa mind<br />

Konstantin sorsához fűződik, de Konstantin azért<br />

nem hőse a darabnak. A hős tulajdonképen az<br />

elfajult bizánczi nép, a kik közt csak egy igaz ember<br />

van : a csá<strong>sz</strong>ár.<br />

Mohammed <strong>sz</strong>ultán ostromolja Bizánczot. A bizánczi<br />

nép gyönge és elpuhult. A városban mindenki<br />

biztos a harcz kimeneteléről. Bizánczi kalmárok<br />

már a korona gyémántjaira alku<strong>sz</strong>nak az udvaronczokkal.<br />

Maga a főpap akarja kinyitni Mohammed<br />

előtt a zárda mellett lévő várkaput s <strong>sz</strong>ándékát<br />

azzal <strong>sz</strong>építi, hogy hátha Mohammed hálából egé<strong>sz</strong><br />

népével megkere<strong>sz</strong>telkedik ? A másik párt az udvari<br />

nemesség, a mely foglyul akarja ejteni a csá<strong>sz</strong>árt,<br />

hogy aztán Mohammed kezeibe adja s ezzel a <strong>sz</strong>olgálattal<br />

megmentse a maga bőrét. A harmadik<br />

párt: Iréné csá<strong>sz</strong>árné és as<strong>sz</strong>onyai. Iréné <strong>sz</strong>erelmes<br />

a <strong>sz</strong>ultánba, a kit egy<strong>sz</strong>er látott s <strong>sz</strong>erelemmel<br />

akarja meghódítani a hódítót, kihez leveleket küldöz.<br />

Bizáncz jövőjében egyetlen egy ember hi<strong>sz</strong>:<br />

a csá<strong>sz</strong>ár, a ki nem ve<strong>sz</strong>i é<strong>sz</strong>re, hogy népe közepett<br />

egyes-egyedül áll; csak egy genovai zsoldos-vezér<br />

tart ki mellette végig, de nem azért, mert hi<strong>sz</strong> a<br />

küzdelem sikerében, hanem mert Konstantint magát<br />

<strong>sz</strong>ereti, — s egy fiatal harczos, a ki átöltözött<br />

<strong>18.</strong> SZÁM. <strong>1904.</strong><strong>5<strong>1.</strong></strong> KVFQLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 301<br />

leány s <strong>sz</strong>erelemből kiséri hiven mindenüvé a csá-<br />

Bzárt, a ki rendületlen hittel várja a «csodát*. Meg<br />

is jön a csoda : Mohammed követeket küld a csá<strong>sz</strong>árhoz,<br />

a mint hi<strong>sz</strong>ik: békét kérni. Öcscse az egyik<br />

követ, egy ő<strong>sz</strong> öreg ember a másik. Konstantin<br />

egé<strong>sz</strong> udvara előtt fogadja őket. A követek egy órai<br />

időt adnak neki, hogy meggondolja, mit tegyen.<br />

A <strong>sz</strong>ultán <strong>sz</strong>abad fegyveres elvonulást biztosít neki,<br />

ha megadja magát. «Hát népemnek ?» kérdi a csá<strong>sz</strong>ár.<br />

«A <strong>sz</strong>ultán a maga gályáin vitet utánad mindenkit,<br />

a ki veled akar menni». «Hol van a <strong>sz</strong>ultánnak<br />

annyi gályája ?» kérdi a bü<strong>sz</strong>ke csá<strong>sz</strong>ár.<br />

A török gúnyosan azt feleli: «Egy sajka ring a<br />

Márványtengeren; gondolkozzál alkonyi harang<strong>sz</strong>óig<br />

; mire az megcsendül, elfér benne minden<br />

kísérőd, a ki veled akar menni». — A követek várnak<br />

egy óra hos<strong>sz</strong>at. Ha azalatt a fiatal khánnak<br />

csak egy haja <strong>sz</strong>ála is meggörbül, Mohammed egy<br />

élő léleknek sem ad kegyelmet Bizánczban. Mindenki<br />

el<strong>sz</strong>örnyed, s minden párt megmozdul. A nemesek<br />

ös<strong>sz</strong>edugják fejőket: meg kellene ölni a csá<strong>sz</strong>árt<br />

orvul, ezt Mohammed is jó <strong>sz</strong>olgálatnak venné.<br />

A papság Konstantin félkegyelmű öcscsét akarja a<br />

trónra ültetni, mint Mohammed helytartóját; a<br />

csá<strong>sz</strong>árné maga — levelet ir a <strong>sz</strong>ultánnak, hogy<br />

<strong>sz</strong>erelemmel várja. És mikor Konstantin tanácsukat<br />

kéri, rendre <strong>sz</strong>ótlanul kimennek a trónteremből,<br />

a csá<strong>sz</strong>ár maga marad. Még a felesége is<br />

elhagyja. O a trebizondi csá<strong>sz</strong>ár leánya volt, csak<br />

csá<strong>sz</strong>ár illett hozzája. Ha Konstantin nem le<strong>sz</strong><br />

csá<strong>sz</strong>ár, a csá<strong>sz</strong>árnő nem lehet a felesége. Lete<strong>sz</strong>i a<br />

koronáját a trónjára s elmegy ő is. — Konstantin<br />

most ismeri meg népét. Azt mondja a genovainak:<br />

ezt véssék majd a sírjára: «Itt fek<strong>sz</strong>ik az utolsó<br />

bizánczi csá<strong>sz</strong>ár, a ki addig élt, a míg vak volt.»<br />

A követek által hozott remény hát cselvetés : Mohammed<br />

a hősi haláltól is meg akarja fo<strong>sz</strong>tani<br />

Konstantint. Ezt nem fogja elérni. A csá<strong>sz</strong>ár megutálja<br />

népét, udvarát, feleségét és elhatározza, hogy<br />

Bizánczot feláldozza nagy múltjának és a saját<br />

sérelmének. Ha el kell pu<strong>sz</strong>tulnia, pu<strong>sz</strong>tuljon el<br />

<strong>sz</strong>épen, dicsőségesen. S bo<strong>sz</strong>úja is erre sarkalja.<br />

«Hóhérhalálra ítélem Bizánczot!» mondja. Uzsorás<br />

alkut köt a halállal; elad neki egy életet és örök<br />

életet ve<strong>sz</strong> rajta. Mikor az estharang meg<strong>sz</strong>ólal,<br />

lelkében látja, mit jelent a világra nézve Bizáncz<br />

pu<strong>sz</strong>tulása. A harangok búcsúja lelkébe nyilallik.<br />

Év<strong>sz</strong>ázadokon át, talán az idők végéig nem hall<br />

harang<strong>sz</strong>ót a Bosporus ! Egé<strong>sz</strong> csá<strong>sz</strong>ári nagyságá-<br />

ís


Rendőrök a <strong>sz</strong>trájktanya kapujában. Hasiárok a <strong>sz</strong>trájktanya hátnlsó kapujánál.<br />

Utasok s keleti pályaudvar előtt, a vonatok elindulását várva.<br />

A katonaság által órzó'tt zsolnai vonat Pozsony közelében,<br />

tehetséges <strong>sz</strong>ereplők játékának tudható be. A közönség<br />

örömmel látta vi<strong>sz</strong>ont L. Komáromi Mariskát.<br />

Hangja mit sem ve<strong>sz</strong>ített <strong>sz</strong>épségéből. Bánó<br />

Irén, Mihályi Ernő, a <strong>sz</strong>ínház új tenoristája és<br />

Ferénczi is tet<strong>sz</strong>ett. (0.)<br />

A Magyar-<strong>sz</strong>ínház tA rikkancs* czímű német<br />

operett váratlan sikerben ré<strong>sz</strong>esítette <strong>sz</strong>erzőit. A mulatságos<br />

darab eseményei Budapesten folynak Stoll<br />

Ágost bécsi zene<strong>sz</strong>erző tet<strong>sz</strong>etős muzsikájától kisérve;<br />

a <strong>sz</strong>öveg <strong>sz</strong>erzőiBlau és Taufstein. Mr. James<br />

Marlington, a volt péklegény gazdagon tér vis<strong>sz</strong>a<br />

feleségével Amerikából Budapestre, hogy fölkeresse<br />

évekkel ezelőtt elhagyott töivónytelen gyermekét,<br />

kit annak idején egy kofa őrizetére bizott. Útjába<br />

kerül egy rikkancsfiú, Poldi, kit felkér segítségül.<br />

Poldi, hogy mielőbb kézhez kerítse a jutalmul igért<br />

kincset, becsapni igyek<strong>sz</strong>ik a gazdag Marlingtont.<br />

Már-már sikerűi is neki, a mikor Krisko, a kofa<br />

férje ittas állapotban, lelkifurdalásoktól gyötörve<br />

bevallja Mariingtonnak, hogy a sokat keresett fiú<br />

nem más, mint Poldi, az ötletes rikkancs. A darabnak<br />

meséje kissé sovány, ámde sok benne a mókás<br />

jelenet. Tréfáit a fordítók, Rnttkai György és Méret<br />

Adolf is megtoldották. A közönség jól mulatott a<br />

darabban, melynek főbb <strong>sz</strong>erepeit Sziklai Kornél,<br />

Horváth Paula, Szentgyörgyi Lenke, Sziklainé, stb.<br />

ját<strong>sz</strong><strong>sz</strong>ák. (0.)<br />

A <strong>sz</strong>trájktanya körülzárása. — Kiss Ferencz fényképei.<br />

Balogh fényképei.<br />

Neumann Adolf fényképei.<br />

A VASÚTI SZTRÁJK NAPJAIBÓL.<br />

KÖZINTÉZETEK ES EGYLETEK.<br />

A Magyar Tudományos Akadémia április<br />

25-ikén, báró Eötvös Loránd elnöklésével tartott<br />

ülésén Szcnlkláray Jenő mondott emlékbe<strong>sz</strong>édet<br />

Balássy Fereocz elhunyt akadémiai tag, történetíró<br />

fölött. Balássyt 1872-ben vála<strong>sz</strong>totta az Akadémia<br />

tagjai közé <strong>sz</strong>ékely tanulmányaiért és az őshajdani<br />

magyar történelmi földrajz kérdéseinek felderítéseért.<br />

1896-ban halt meg Makiáron. Szentkláray<br />

emlékbe<strong>sz</strong>éde <strong>sz</strong>eretettel és gonddal kutatta ki az<br />

elhunyt történetirónak életfolyását, ha<strong>sz</strong>nos működését,<br />

s emlékbe<strong>sz</strong>édét nagy figyelemben is ré<strong>sz</strong>esítették.<br />

Szily Kálmán főtitkár bejelentette Mátyás<br />

Flórián és Staub Móricz halálát. Bemutatta a csáktornyai<br />

Zrínyi Miklós emlék<strong>sz</strong>obor leleplezésére<br />

és az Algírban tartandó orientalista kongres<strong>sz</strong>usra<br />

<strong>sz</strong>óló meghívókat, továbbá a bécsi botanikai kongres<strong>sz</strong>us<br />

és a berni zoológiai kongres<strong>sz</strong>usról <strong>sz</strong>óló<br />

jelentést. Bejelentette, hogy a minap lejárt Telekidíj<br />

nyertese jelentkezett a díjért: e <strong>sz</strong>erint a nyertes<br />

.Agrippinai czímű mű <strong>sz</strong>erzője Zigány Árpád.<br />

A Kisfaludy-Társaság április 27-iki ülését Bajza<br />

József emlékezetének <strong>sz</strong>entelte, <strong>sz</strong>ületésének ez év<br />

január 31-én bekövetkezett <strong>sz</strong>ázadik <strong>évf</strong>ordulója<br />

Vssuti <strong>sz</strong>olgálatra mozgósított vasutasok megérkezése katonaruhában a keleti pályaudvarhoz.<br />

A pozsonyi főpályaudvar a <strong>sz</strong>trájk alatt.<br />

alkalmából. Az elnöki <strong>sz</strong>éket Beöthy Zsolt elnök és<br />

Berzeviczy Albert mini<strong>sz</strong>ter alelnök foglalták eL<br />

Beöthy Zsolt megnyitó be<strong>sz</strong>éde Bajza Józsefnek,<br />

mint a Kisfaludy-Társaság első alapítói egyikének,<br />

kritikai és költé<strong>sz</strong>eti irodalmunk kitűnőségének<br />

<strong>sz</strong>entelt kegyeletes emlékezést. A nagy forrongásban,<br />

mely a magyar irodalomnak új irányt tűzött, Bajza<br />

<strong>sz</strong>intén alapvető, s tétovát nem ismerő bátorsággal<br />

hirdette e<strong>sz</strong>méit s kritikai meggyőződését.<br />

Széchenyinek a politikai és közgazdasági reformjait<br />

Bajza mint e<strong>sz</strong>méinek kürtöse hirdeti a <strong>sz</strong>ellemi<br />

életben. Fejtegette a párhuzamot a kettő közt egé<strong>sz</strong><br />

<strong>sz</strong>omorú végükig, midőn mindkettő meghasonlik<br />

önmagával s a haza romjain eljutnak a leg<strong>sz</strong>omorúbb<br />

pihenő házba. Beöthy így végezte <strong>sz</strong>avait<br />

: • A tanulmány, a bátorság, az önérzet, a hazafiság<br />

irodalmi értékei nemes tanítójának Írásaiból<br />

áradjon tanulság jelen és jövő irodalmunkra; de<br />

áradjon pályájából is. Tanulja meg belőle különösen<br />

kritikánk azt, a mit Spencer Herbert ép most megjelent<br />

emlékirataiban oly zseniálisan fejez ki: tAz<br />

igazság <strong>sz</strong>eretetének uralkodnia kell bennünk a<br />

győzelem vágya fölött.* Ti<strong>sz</strong>telet Bajza József nemes<br />

emlékének h<br />

A lendületes stilusu be<strong>sz</strong>édet lelkes taps kisérte.<br />

Ezután NégyesyLá<strong>sz</strong>ló,a társaság új tagja, a magyar<br />

irodalomtörténetnek buzgó művelője <strong>sz</strong>ékfoglaló<br />

<strong>18.</strong> 8ZAM. <strong>1904.</strong> <strong>5<strong>1.</strong></strong> ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÜJSAG. 303<br />

értekezést tartott tBqjza József emlékezete* czímen.<br />

E^é<strong>sz</strong> irodalmi pályáját és annak jelentőségét ös<strong>sz</strong>efoglalva<br />

ismertette, tekintettel közművelődésünk<br />

fontosságára és akkori irodalmunk állapotaira és a<br />

külföldről jövő hatásra, melyet különben Bajza is<br />

képviselt. A kritika és lira terén emelte ki<br />

Bajza legfőbb érdemeit. ítélete <strong>sz</strong>erint lehettek<br />

Bajza kortársai között nagyobb irók és nagyobb<br />

költők nála, de <strong>sz</strong>ükségesebbek semmiesetre sem.<br />

Az érdekes munkát élénk tet<strong>sz</strong>éssel, fogadta a<br />

hallgatóság. Beöthy Zsolt elnök pedig elismerő<br />

<strong>sz</strong>avak kíséretében nyújtotta át Négyesynek a Társaság<br />

tagsági oklevelét. Utána Endrödi Sándor<br />

mutatta be négy anakreoni dalát, melyek az egykor<br />

oly kedvelt formában <strong>sz</strong>ólaltatják meg a költő derült<br />

életbölcseletét. Mindannyi nagy hatást tett a<br />

közönségre. (Kettőt ezek közül mai <strong>sz</strong>ámunkban közlünk.)<br />

Az utolsó, felolvasó Pékár Gyula volt, a ki<br />

«Vitézi udvarlása czímű novelláját olvasta föl.<br />

A hallgatóság tapssal fogadta a régi magyar korból<br />

vett tárgyú felolvasást. — Zárt ülést is tartottak,<br />

s azon elhatározták, hogy a társaság <strong>május</strong> havi<br />

ülését Petrarca hat<strong>sz</strong>áz éves <strong>sz</strong>ületési jubeliuma<br />

emlékének <strong>sz</strong>enteli és üdvözölni fogja az ola<strong>sz</strong><br />

bizottságot.<br />

A Magyaror<strong>sz</strong>ági Hírlapírók Nyugdíjintézete<br />

április 24-ikén tartotta közgyűlését Falk Miksa<br />

elnöklete alatt. Ez intézetet a közönség is nagy adományokkal<br />

gyámolítja évről-évre. A mostani közgyűlés<br />

is az alaptőke jelentékeny gyarapodásáról adott<br />

<strong>sz</strong>ámot. A közgyűlés az igazgatóságnak ügybuzgóságáért<br />

kö<strong>sz</strong>önetet nyilvánított. Elhatározták rpég,.<br />

hogy legközelebb rendkívüli közgyűlést tartanak,<br />

melynek egyetlen tárgya le<strong>sz</strong> az alap<strong>sz</strong>abályok egyik<br />

pontjának megváltoztatása oly értelemben, hogyha<br />

valakire <strong>sz</strong>emérem ellen elkövetett bűntett vagy<br />

vétség bizonyul, tagsági joga meg<strong>sz</strong>űnik. Egy <strong>sz</strong>omorú<br />

eset adott alkalmat ez indítványra. Á közgyűlés<br />

után a tagok lakomára gyűltek a «Pannonian -<br />

<strong>sz</strong>álló nagy termébe.<br />

MI UJSÁG?<br />

A király az újabb megállapodások <strong>sz</strong>erint <strong>május</strong><br />

2-ikán érkezik meg Budapestre s itt marad a delegácziók<br />

tárgyalása alatt. A királyt a főváros polgársága<br />

ünnepélyesen fogadja, hogy kifejezést adjon<br />

hódolatának és hálájának a leiratért, melylyel elrendelte<br />

Bákóczi hamvainak hazahozatalát. A főváros<br />

hatósága testületileg jelenik meg a fogadásra.<br />

A fogadtatás ré<strong>sz</strong>leteinek megállapítása végett<br />

április 28-án a fővárosi társaskörök képviselői értekezletet<br />

tartottak a váczi-utczai városházán, Halmos<br />

polgármester elnöklése alatt. A polgármester<br />

jelentette, hogy a főváros kö<strong>sz</strong>önő feliratát küldöttség<br />

nyújtja át a királynak. A király megérkezésekor<br />

a főváros hatósága s bizottsági tagjai testületileg<br />

megjelennek a pályaudvarban; a háztulajdonosokat<br />

fölkérik, hogy a király bevonulási utján a házakat<br />

zá<strong>sz</strong>lókkal és <strong>sz</strong>őnyegekkel dí<strong>sz</strong>ítsék föl; a főváros<br />

maga is földí<strong>sz</strong>ltteti a lipótvárosi bazilikát,<br />

az Erzsébet-tért, József-tért, Lánczhid-tért, a Mátyás-templomot,<br />

a Halá<strong>sz</strong>bástyát. A gőzhajók lobogódí<strong>sz</strong>t<br />

öltenek. Az ünnepélyes fogadásra külön bizottságot<br />

alakítottak, mely felhívja a testületeket,<br />

ipari egyesületeket, hogy lobogóik alatt vonuljanak<br />

ki. Az egyetemi ifjúság vállalkozott, hogy ré<strong>sz</strong>t<br />

Te<strong>sz</strong> a rend fentartásában. Szóba került, hogy Bákóczi<br />

hamvainak haza<strong>sz</strong>állítását or<strong>sz</strong>ágos ünneppel<br />

is meg kell ülni.<br />

Jókai Mór, ki az egé<strong>sz</strong> telet Nizzában töltötte<br />

családjával együtt, április 27-én Budapestre érkezett.<br />

A nizzai üdülés <strong>sz</strong>emmel láthatólag jót tett a<br />

nagyúrénak, bár az út fáradalmai kissé megviselték.<br />

Április 17-én indult el Nizzából és épen azon a<br />

napon érkezett Fiúméba, a melyen a vasutas-<strong>sz</strong>trájk<br />

kitört. Ennek következtében öt napig volt kénytelen<br />

Fiúméban ve<strong>sz</strong>tegelni.<br />

Báró Bornemi<strong>sz</strong>a afrikai kiállítása. Báró Bornemi<strong>sz</strong>a<br />

Pál értesítette Falk Miksát, a Hírlapírók<br />

Nyugdíjintézetének elnökét, hogy a <strong>május</strong> 1-én a<br />

Nemzeti Múzeumban megnyitandó keletafrikai néprajzi<br />

kiállítás jövedelmének felét a Hirlapirók<br />

Nyugdíjintézete, másik felét pedig az Erzsébet<strong>sz</strong>anatórium<br />

javára ajánlja fel.<br />

Házasság.Április 26-án a terézvárosi templomban<br />

dr. hilibi IJaller Károly pénzügymini<strong>sz</strong>teri segédtitkár<br />

oltárhoz vezette Lukács Jolán kisas<strong>sz</strong>onyt,<br />

Lukács Lá<strong>sz</strong>ló pénzügymini<strong>sz</strong>ter leányát.<br />

Automobil virágkorzó. A budapesti Automobil-<br />

Klub egy munkás-foglalkoztatóház javára automobil-virágkorzót<br />

rendez <strong>május</strong> 13-án. Az ünnep védnökségét<br />

Augu<strong>sz</strong>ta főherczegnó', az elnökséget gróf<br />

Almássy Györgyné vállalta el. A korzó a Stefániauton<br />

le<strong>sz</strong>.<br />

* Budapestről Temesvárra hajón. Szabolcska<br />

Mihály, kitűnő poétánk, épen a vasúti <strong>sz</strong>trájk kitörése<br />

előtti.napon jött fel Budapestre s dolgait végezvén,<br />

másnap vis<strong>sz</strong>a akart utazni Temesvárra, de<br />

már ekkor minden forgalom <strong>sz</strong>ünetelt. Azt gondolta<br />

hát, hogy egy kis-vargabetűt csinál s — hajón utazik<br />

Temesvárra. Öt napig tartott útjáról a következő<br />

levelet írta Endrődi Sándornak:<br />

•Kedves Sándorom! Roppant odis<strong>sz</strong>eák után haza<br />

érkezvén: im, az első dolgom irni neked. Gondoltam<br />

hogy már a hajóról megtehetem ezt, de ülő helyünk<br />

se volt a hajón. Az első hajóval csak Mohácsig<br />

mehettünk, ott meg kellett várnunk a csütörtök esti<br />

A <strong>sz</strong>trájkolok gyűlése,<br />

hajót. Onnan <strong>sz</strong>ombaton délben érkeztünk Buziásra.<br />

Fehértemplomról — 130 kilométer az or<strong>sz</strong>ágúton —<br />

kocsin jöttem Temesvárig testben-lélekben ös<strong>sz</strong>etörve<br />

és a legő<strong>sz</strong>intébb jókívánságok közt átkozva<br />

minden vasutast, a kik a többieket elbolondították.<br />

Ezért vártatok rám hiába <strong>sz</strong>erdán este! Sajnálom,<br />

hogy ott nem maradtam inkább, de netn volt nyugtom.<br />

Mindnyájatokat meleg <strong>sz</strong>ívvel kö<strong>sz</strong>öntvén, ölel<br />

<strong>sz</strong>egény félholt komád, Miska.*<br />

* Já<strong>sz</strong>ai Mari útja Szegedről Budapestre.<br />

A vasutasok <strong>sz</strong>trájkjának egyik érdekes epizódja,<br />

hogy Já<strong>sz</strong>ai Mari, a Nemzeti Színház kitűnő művé<strong>sz</strong>nője<br />

a megakadt közlekedés alatt, hogyan<br />

jöhetett föl Szegedről Budapestre, hogy itt április<br />

22-ikén este elját<strong>sz</strong>hassa a Nemzeti Színházban<br />

Herczeg Ferencz új drámájában a fő<strong>sz</strong>erepet. Szegeden<br />

együtt ját<strong>sz</strong>ott jótékony czélra Lindh Marczella<br />

as<strong>sz</strong>onynyal, az Operaház művé<strong>sz</strong>nőjével.<br />

Mind a kettőnek itthon kellett volna lenni április<br />

22-ikén, különösen Já<strong>sz</strong>ai Mari kapott sok táviratot.<br />

De vasút nem járt. Ezalatt Budapesten ifjú<br />

Hegedűs Sándornak e<strong>sz</strong>ébe jutott, hogy automobilon<br />

elmegy Já<strong>sz</strong>ai Mariért. Az automobilt Brüll<br />

Alfréd, az ismert sportsman bocsátotta rendelkezésére.<br />

A művé<strong>sz</strong>nőnek pedig táviratoztak, hogy<br />

üljön bérkocsiba, induljon Félegyháza felé, ha útközben<br />

találkoznak, még kellő időben Budapestre<br />

érhetnek. Já<strong>sz</strong>ai Mari csakugyan bérkocsiban ment<br />

neki az alföldi' homoknak Lindh Marczellával<br />

együtt.-Budapestről pedig április 21-én esti 6 órakor<br />

indultak el az automobilon hárman: ifj. Hegedűs<br />

Sándor, a gépé<strong>sz</strong> s a fűtő.-Néhány perez<br />

múlva már kinn <strong>sz</strong>águldottak az or<strong>sz</strong>ágúton. Első<br />

állomásuk Félegyháza volt, harmincz perczczel<br />

éjfél után. Meg kellett állniok; a mély homokban<br />

tengelyig süppedt az automobil, a rengeteg sebesség,<br />

a homok súrlódása forróvá tette a gépet. A gépé<strong>sz</strong><br />

kijelentette, hogy nem lehet tovább menni,<br />

különben <strong>sz</strong>étpukkad a gép. Három órát kellett<br />

pihenniök s csak hajnalban, 4 óra előtt mehettek<br />

Sztrájkolok a <strong>sz</strong>nnyog<strong>sz</strong>igeti vendéglőben, Sztrájkoló a <strong>sz</strong>unyog<strong>sz</strong>igeti erdőben.<br />

SZTRÁJKOLÓ KOCSISOK A SZÚNYOG-SZIGETEN. — Kiss Ferencz fényképei.


304 VASÁBNATJ ÚJSÁG.<br />

tovább. Nem sokára találkoztak egy hintóval, melyben<br />

a két művé<strong>sz</strong>nő ült. A hölgyeket bepólyálták<br />

plaidekbe, hogy a nyitott kocsiban bajuk ne essék<br />

s úgy indultak nagy sebességgel. Az útbaeső városokban<br />

hire ment jövetelüknek s mindenütt nagy<br />

tömeg várta őket kiváncsian. Déli 1 óra 20 perczkor<br />

az automobil megérkezett a Nemzeti Színház bérháza<br />

elé, a hol Já<strong>sz</strong>ai Mari lakik. Este a «Bizáncz»<br />

bemutató előadását meg lehetett tartani. A közönségből<br />

csak kevesen tudták, mi történt nap közben<br />

a darab fő<strong>sz</strong>ereplőjével. Fényképi fölvételünk az<br />

automobil megérkezését mutatja. Egé<strong>sz</strong>en beburkolva<br />

ül rajta Já<strong>sz</strong>ai Mari, mellette Lindh Marczella<br />

as<strong>sz</strong>ony. A kocsi első ülésében ifjú Hegedűs<br />

Sándor, rajta tul a gépé<strong>sz</strong>.<br />

A. csecsemő csont- és izomfejlődését legjobban<br />

elősegíti, ha a tehéntejben Kufeke-levest keverünk.<br />

A Kufeke-féle gyermekli<strong>sz</strong>tből főzött leves,nagyon jól<br />

keveredik a tehéntejjel, ugy hogy a tej könnyebben<br />

emé<strong>sz</strong>thető és a táplálék tápláló erejét" fokozza az<br />

anyatejnek megfelelő ásvány- és tojásfehérje-anyagok<br />

tartalmával.<br />

Erőt, kitartást és nagy munkaképességet<br />

fára<strong>sz</strong>tó meneteknél a turisták, kerékpározók és lovaglók<br />

így érhetnek el, ha tagjaikat munka előtt és<br />

után a Kwizdafóle •kigyó-jegyü» fluiddal rend<strong>sz</strong>eresen<br />

bedörzsölik. E kipróbált <strong>sz</strong>er kitűnő erősítő bedörzsölés,<br />

mely az izmok minden fáradságát és lankadtságát<br />

gyorsan meg<strong>sz</strong>ünteti és a testet ujabb nagyobb<br />

munkabírásra képesiti. A Kwizda-féle fluid ne<br />

hiányozzék a turisták, kerékpározók és lovaglók fel<strong>sz</strong>ereléseiből.<br />

Az Anker élet- és járadékbiztosító társaság<br />

Bécsben április 20 án tartotta 45 ik rendes közgyűlését<br />

Prokesch Osten Antal gróf elnöklésével. Mint a<br />

<strong>sz</strong>ámadási jelentésből kitűnik, az 1903. évben 9388 ajánlat<br />

nyújtatott be 55,909.936 kor. tőkére és 73,343 kor.<br />

járadékra és 7260 <strong>sz</strong>erződés 43,567.849 kor. tőkére és<br />

6<strong>1.</strong>160 kor. járadékra létesíttetett. Az év végéo érvényben<br />

volt 88.440 kor. biztosítási <strong>sz</strong>erződés 521,475.546<br />

korona tőkére és 447.839 kor. járadékra. A halálesetre<br />

nyereményo<strong>sz</strong>talékkal biztosítottak, mint nyereményo<strong>sz</strong>talékot<br />

az A o<strong>sz</strong>talékterv régi ré<strong>sz</strong>esedési mód <strong>sz</strong>erint<br />

25 <strong>sz</strong>ázalékát, uj ré<strong>sz</strong>esedési mód <strong>sz</strong>erint 20 <strong>sz</strong>ázalékát,<br />

a B o<strong>sz</strong>talékterv (emelkedő o<strong>sz</strong>talék) <strong>sz</strong>erint pedig a<br />

biztosítás tartama arányában az évi dij 25, 22Va, 20,<br />

17V2, 15, 12V2, 10 és 9 <strong>sz</strong>ázalékát kapják. A ré<strong>sz</strong>vényeseknek<br />

o<strong>sz</strong>talék és fölülo<strong>sz</strong>talék gyanánt 400.000<br />

korona — o<strong>sz</strong>tatik ki; az elélési és halálesetre nyeremény<br />

ré<strong>sz</strong>esüléssel biztosítottak o<strong>sz</strong>talék alapja javára<br />

350.000 korona — utaltatik, s a rendkívüli tartalékok<br />

emelésére 130.000 korona fordittatik. Az 1903. évben a<br />

nyereséggel biztosítottak között és az esedékes kölcsönös,<br />

túlélési csoportbiztositások utján 887.674 korona<br />

nyereségré<strong>sz</strong>esedés fizettetett ki. Az igazgatóságból kilépő<br />

Frokes Otten Antal gróf újból megvála<strong>sz</strong>tatott.<br />

Az 1903. évi ré<strong>sz</strong>vény<strong>sz</strong>elvény a társaság bécsi és budapesti<br />

pénztárainál április 21-től kezdve 200 koronával<br />

váltatik be.<br />

HALÁLOZÁS.<br />

Dr. SCHERMANN ADOLF, Budapest főváros ti<strong>sz</strong>ti<br />

főorvosa, egyik régi ti<strong>sz</strong>tviselője, meghalt április<br />

27-ikén 62 éves korában, rövid betegség után.<br />

A nagy város annyira fontos közegé<strong>sz</strong>ségének intézése<br />

épen akkor háramlott rá, mikor az orvosi tudomány<br />

a legnagyobb követelések teljesítését kívánta<br />

a közigazgatástól; <strong>sz</strong>igorú intézkedéseket, kórházakat,<br />

minél több orvost. Schermann maga is több<br />

ha<strong>sz</strong>nos reformot léptetett életbe. Az érdemes férfiú<br />

1842-ben a főváros közelében Tétényben <strong>sz</strong>ületett,<br />

1867-ben lett orvos, s a város <strong>sz</strong>olgálatába 1877-ben<br />

lépett. A fertőtlenítő intézetet 1892-ben alapította<br />

meg, a mikor a kholera volt. 1894 óta helyettes<br />

főorvos, majd ti<strong>sz</strong>ti főorvos volt. Halála váratlanul<br />

következett be. Az új vízművek bekapcsolása után<br />

tartott vizsgálódásai közben meghűlt, tüdőgyuladásba<br />

esett és betegsége gyógyíthatatlanná vált.<br />

Gróf BEVERTERAFRIGYES KÁROLY, Au<strong>sz</strong>tria-Magyaror<strong>sz</strong>ágnak<br />

volt vatikáni nagykövete, meghalt a tiroli<br />

Brixenben 77 éves korában. Nápolyból Au<strong>sz</strong>triába<br />

bevándorolt család sarja volt. A diplomácziai pályán<br />

több követségnél, így Pétervárott is működött,<br />

1889-ben mint o<strong>sz</strong>trák-magyar nagykövet a <strong>sz</strong>ent<strong>sz</strong>ékhez<br />

került, és csak tavaly vonult nyugalomba.<br />

Elhunytak még a közelebbi napokban: GERECS<br />

ISTVÁN kántortanító, a ki nyolczvan évet töltött<br />

a katonai pályán, a <strong>sz</strong>abadságharczban is ré<strong>sz</strong>t vett,<br />

<strong>sz</strong>ázéves korában Sziget-Becsén. Az elhunytban<br />

Gerecs János, a debreczeni és kolozsvári <strong>sz</strong>ínházak<br />

volt nép<strong>sz</strong>ínműénekese, majd a Nemzeti-<strong>sz</strong>inház<br />

tagja, most nagykátai kántor, édes atyját gyá<strong>sz</strong>olja.—<br />

FRONTOS KÁROLY, nyűg. kir. ítélőtáblai biró, Fehértemplomváros<br />

polgármestere, 63-ik évében.—Pávai<br />

VÁJNA DÉNES nyűg. törvény<strong>sz</strong>éki biró 54 éves korában,<br />

Gidófalván. — HALÁSZ IMRE galamboki ev. ref.<br />

lelké<strong>sz</strong> 62 éves korában Budapesten. — CSEŐRGHEÖ<br />

ALADÁR, E<strong>sz</strong>tergom főegyházmegyei áldozópap, kerületi<br />

állami főreáliskola nyűg. hittanára, Budapesten<br />

66 éves korában. — KLEINER ÁRMIN fővárosi<br />

bizottsági tag, a budapesti lég<strong>sz</strong>e<strong>sz</strong>gyárak igazgatója.<br />

— Svábóczi és tótfalvi SVÁBY FRIGYES <strong>sz</strong>epesvármegyei<br />

főlevéltárnok, ki a történelmi irodalom<br />

terén is működött, Lőcsén 70 éves korában. —<br />

Ivánkái FLEISCHHAKKER SÁNDOR, nyűg. cs. és kir.<br />

hu<strong>sz</strong>ár<strong>sz</strong>ázados 86 éves korában Bató községben. —<br />

UGRÓN JÁNOS posta- és táviró-segédellenőr Budapesten<br />

51-ik évében.<br />

KTJBINYI FERENCZNÉ, <strong>sz</strong>ül. dombóvári Kelemen<br />

Margit élete 25 dik évében Szatmáron. — Ozv. SZE-<br />

KULA MÓRNÉ Pancsován, 75 éves korában. — Ozv.<br />

FŰHRER JÁNOSNÉ, <strong>sz</strong>ül. Úrban Hermina 63 éves korában<br />

Szabadkán. — KÁCSKY JÁNOSNÉ, <strong>sz</strong>ül. Feith<br />

Mária budapesti előkelő polgár neje, 41 éves korában.<br />

— GAJZÁGÓ SÁRIKA, Gajzágó Manó városi<br />

ügyé<strong>sz</strong> és neje, Placsintár Sarolta 12 éves leánya<br />

Kolozsváron. — Özv. GRÓSZ ADOLFNÉ, <strong>sz</strong>ül. Ehrlich<br />

Johanna, Nagy Sándor or<strong>sz</strong>ággyűlési képviselő édes<br />

anyja, 64-ik évében Budapesten. — Özv. SIMSA SÁN-<br />

DORNÉ, <strong>sz</strong>ül. Damjanovich Antónia, 59 éves, Mikóházán.<br />

SAKKJÁTÉK<br />

2378. <strong>sz</strong>ámú feladvány Hállström E.-tó'l.<br />

Világos indul s a harmadik lépésre matot mond.<br />

KÉPTALÁNY.<br />

A t<strong>Vasárnapi</strong> <strong>Ujság</strong>» 15. <strong>sz</strong>ámában megjelent<br />

képtalány megfejtése : Téli álmára ké<strong>sz</strong>ül a termé<strong>sz</strong>et,<br />

vándorútra mennek a gólyák.<br />

Felelős <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tő: Nagy Miklós.<br />

Szerke<strong>sz</strong>tőségi iroda: Budapest, IV., Kaplony-utcza 9.<br />

Menyas<strong>sz</strong>ony-selyem<br />

60 krtól frt 1<strong>1.</strong>33-ig mélerenkint minden <strong>sz</strong>ínben, bérmentve és<br />

már megvámolva házhoz <strong>sz</strong>állítva. Gazdag mintavála<strong>sz</strong>ték<br />

postafordultával. 10264<br />

kW Selyemgyár, Henneberg, Zürich. ~»a<br />

Satvator<br />

Termé<strong>sz</strong>etes<br />

•••mentes<br />

Lithion-forrás<br />

kitfinS hatása<br />

'•"•. •>*'T«e-. raeuma-, «• k&azT6nybáatalmaknál,<br />

vU.leti nehéz.éheknél, cxuk»rbetegaéccknél, a<br />

léjiö- «s cmíiiiéil ••ervek hmtatail<br />

Budapesten, főraktár Édeskuty L. urnái.<br />

A l á'».lá'>^:'X.al kedves lapjából kívánatra<br />

^ " - ü l l C O A C J * . mutatványt küld ingyen a<br />

•Széttekintő Méhé<strong>sz</strong>, kiadóhivatala Sajtény, Csemegeméz<br />

5 kilogrammos postadobozzal 3 frt 20 kr.,<br />

métermázsánként 50 frt, 10357<br />

PURGO<br />

KODAK újdonságok<br />

^ ^ _ _ 1904-re.<br />

Árjegyzék ingyen és bérmentve valamennyi árusítónál.<br />

IS. SZAM. <strong>1904.</strong> <strong>5<strong>1.</strong></strong> ÍVFOLYAM.<br />

GEROiÉfeáDOLF<br />

udvari <strong>sz</strong>állító czipó<strong>sz</strong>-mester<br />

Budapest, IY., Kossuth Lajos-utcza 4.<br />

Ajánlja ké<strong>sz</strong>ítményeit mindennemű 10186<br />

estély és utczai czipőujdonságokban, hölgyek<br />

és urak ré<strong>sz</strong>ére. Legfinomabb és tartós kivitel.<br />

Uetr Jutányos <strong>sz</strong>abott árak! ~mk<br />

ELSŐ MAGYAR ÜVEGGYÁR<br />

RÉSZVÉXY1ÁRSASÁG<br />

Budapest.V., Ferencz József-tér 3<br />

(Fürdő-utoja sarkán).<br />

: Ajánlja : Margit befőttes üvegéi, mely minden<br />

tekintetben felülmúlja a más <strong>sz</strong>erkezetiteket. Az<br />

üveg <strong>sz</strong>ép fehér légmentes zára egy<strong>sz</strong>erű, kezelése<br />

könnyű.<br />

Ké<strong>sz</strong>ül 3 /io lit. űrtartalommal a 40 fii.<br />

Va « • a 50 •<br />

, Kristályüveg a<strong>sz</strong>talké<strong>sz</strong>letek nagy raktára.<br />

a a a ci a<br />

\ FOG APOLO-SZER<br />

(Elixír, Por és Pa<strong>sz</strong>ta)<br />

KÉSZÍTIK A<br />

BENCÉSEK<br />

SOULAC-Tjan.<br />

A. SEGUIN, Bordeaux<br />

JTTJR.Y-T.A.G-<br />

VERSENYEN KÍVÜL.<br />

az 1900-iki párisi világkiállításon.<br />

ii n a n a<br />

POLGÁR SANDOB<br />

orvosi mű- és köt<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong>nél<br />

lindapest, Hl., Emébet-kb'rut 50<br />

legjutányosabban be<strong>sz</strong>erezhetők<br />

saját gyártmányú m. kir. <strong>sz</strong>ab.<br />

sérvkötők, betegápolásiczikkek,<br />

köt<strong>sz</strong>erek, ös<strong>sz</strong>es<br />

guminiáruk, valódi franczia<br />

különlegességek (óv<strong>sz</strong>erek)<br />

stb. 10145<br />

MF~ Képes árjegyzék Ingyen.<br />

Szépségápolás.<br />

Szeplős arczu, májfoltos hölgyek hófehér arezbőrre<br />

te<strong>sz</strong>nek <strong>sz</strong>ert. 10311<br />

Pattanásos, atkás (mites<strong>sz</strong>eréé) arcz bársonysima le<strong>sz</strong>.<br />

Vörös orr, vörös kéz, vörös foltok (tűzfolt) <strong>sz</strong>ép<br />

fehérre gyógyulnak.<br />

Szemölcs, lenese, anyajegy nyomtalanul, fájdalom és<br />

vérzés nélkül távolittatnak el.<br />

Szőrös arczn nők örökre meg<strong>sz</strong>abadulnak bajuktól.<br />

Kopa<strong>sz</strong>odó arak gyors segitséget találnak.<br />

Öregedő, ránezos. hervadó arezok üdeségüket, <strong>sz</strong>épségüket<br />

vis<strong>sz</strong>anyerik.<br />

Csúnya, makacs bőrbetegségek (pl. bőrvi<strong>sz</strong>ketés,<br />

lupus, ekzema, psoriasia stb.) Kóntgen-fénynyel gyógyíttatnak.<br />

Gondos, óvatos kezelés.<br />

Helytelen arozápolás vagy ros<strong>sz</strong>ul vála<strong>sz</strong>tott <strong>sz</strong>épitő<strong>sz</strong>erek<br />

által elrontott és elhanyagolt arezok helyrehozatnak.<br />

Arczpárolás, arezfürdő, arezmas<strong>sz</strong>álás a legjobb<br />

konzerváló <strong>sz</strong>ere az arcz <strong>sz</strong>épségének.<br />

Hajfestés ártalmatlan (légnemű) <strong>sz</strong>erekkel.<br />

Intelligens nők a <strong>sz</strong>épségápolásból (arcz-, kéz- és hajápolás)<br />

oktatást és bizonyítványt nyerhetnek.<br />

Orvosi Kozmetikai Intézet<br />

Budapest, IV., Kossuth Lajos-utcza 4., i. em.<br />

a hol hozzáértő <strong>sz</strong>akor vos tudományos aiapon kezeli az<br />

arcz, kéz és haj <strong>sz</strong>épséghibáit. D. e. 9—12-ig, d. u. 2—5-ig.<br />

Levelekre vála<strong>sz</strong>.<br />

• Szépséghibák s azok gyógyítása* czimü tájékoztató<br />

füzet postán zárt borítékban 50 fill. bélyegért.<br />

Csapó-táskák 3 és 3A, eltolható előrá<strong>sz</strong><strong>sz</strong>el és önműködő zárral.<br />

Seed <strong>sz</strong>árazlemezek. A világ legjobb lemezei. 10245<br />

Kodak-platin-papiros. Valódi platinpapir, határtalan tartóssága.<br />

On<strong>sz</strong>inületező Salio-papir, <strong>sz</strong>ükségtelenné te<strong>sz</strong>i az aranyfiirdőt.<br />

Kodak Ltd. Wien. I.. Graben 29.<br />

<strong>18.</strong> SZÁM. 1904-. <strong>5<strong>1.</strong></strong> ÉVFOLYAM. JMARNAPI UJSAG. 305<br />

10Ü83<br />

ZSIGMONDI KAEOLY kocsi-gyártó,<br />

Bndapest, IX., Imre-ntoza 3, a központi vásárcsarnok<br />

mögött. Árjegyzéket ingyen és bérmentve küld.<br />

Mncenm-körntl raktárát be<strong>sz</strong>üntette. Ha<strong>sz</strong>nált<br />

kocsikat becserél, javításokat elfogad.<br />

A Franklin-Társulat kiadá­<br />

sában megjelent<br />

NÉGY OROSZ<br />

KÖLTŐ.<br />

Puskin Sándor, Lermontov M.<br />

Nyekra<strong>sz</strong>ov A.M., gr.Tolstoj K. E.<br />

Ford. Szabó Endre.<br />

Ára amateurkötésben K6.—<br />

BUDAPESTI GYÁRAK ÉS CZÉGEK.<br />

megyeit G e r Ő A d o l f $ &<br />

IV., Kossuth Lajos-utcza 4. <strong>sz</strong>.<br />

0 M M - * "» s»v^ m aa-.«,-»- — — -<br />

Specialista anatomikns alapon ké<strong>sz</strong>alt gyermek-czipőkben.<br />

Badapesti Takarékpénztár és Or<strong>sz</strong>ágos Zálogkölcsön Ré<strong>sz</strong>Y.-társ,<br />

Irodái: VI. ker., Audrássy-ut 5. (saját házában) 10243<br />

Befizetett ré<strong>sz</strong>vénytőke 10 millió korona. Elfogad betéteket takarék-betéti könyvecskék<br />

és pénztári jegyek ellenében 4o/„-os kamatozással, valamint folyó<strong>sz</strong>ámlában<br />

(cheek-<strong>sz</strong>ámlán). A 10o/0-os betétkamat-adót az intézet fizeti. Lte<strong>sz</strong>ámitol<br />

váltókat, előlegeket nyújt értékpapírokra. V Á I Í T O -<br />

Ü Z ti E T E megbizási ól teljesiti mindenféle értékpapírok vételét és eladását<br />

a legelőnyösebb feltételek mellett 8 foglalkozik minden a váltóttzletek keretébe<br />

tartozó üzletágakkal. Üzleti órák: délelőtt Vsb—Vsl-ig, délusán ViS-ig.<br />

Magyar kir. o<strong>sz</strong>tály sorsjegyek í'őelárusitó helye IV., Ferencziektere<br />

2. <strong>sz</strong>ám. Kézi zálogüzletei: IV., Károly-körut <strong>18.</strong>, IV., Ferencziek-tere<br />

és Irányi-u. sarkán, VII., Király-u. 57., VHL, József-körut 2., Üllői-út 6. <strong>sz</strong>.<br />

Son« LOER MÁTUA *w 57 -°*<br />

ezelőtt KROÜSTFUSZ<br />

csipke, vegyé<strong>sz</strong>eti ti<strong>sz</strong>tító- és mfifestő-intézete megnaayobbitlatott<br />

erőmüvi <strong>sz</strong>őnyegporló és <strong>sz</strong>őrmeáru megóvó-intézettel. — Megbízások átvétetnek:<br />

VIII., Baross-utcza 85. <strong>sz</strong>, saját házában levő gyárban es a következő fióküzletekben<br />

IX., Calvin-tér 9. V., Harminczad-ntcza 3. VI., Teréz-körnt 30. VI., Andrássy-út 16.<br />

KIRNER JÓZSEF<br />

VIII., József-körat 2. <strong>sz</strong>ám. 10347<br />

cs. és kir. udv. puskamüves, az ola<strong>sz</strong><br />

király 0 felségének udvari <strong>sz</strong>állítója,<br />

BUDAPESTEN raktára: IV., Bécsi-ntesa 2., gyára: Rózsa-utca 7.<br />

Dúsan ellátott raktár legújabb <strong>sz</strong>erkezetű kettős vadá<strong>sz</strong>-fegyverekből,<br />

golyófegyverek, amerikai Winchester serétes ismétlő fegyverek, forgópi<strong>sz</strong>tolyok,<br />

<strong>sz</strong>alonfegyverek és pi<strong>sz</strong>tolyok, töltények és vadá<strong>sz</strong>-<strong>sz</strong>erekből, melyek<br />

jóságáért kezeskedik. (Alapíttatott Í8O8. érben.)<br />

Sürgönyczim<br />

Cartonaee. DÁVID<br />

KAROLY ES FIA Telefon<br />

41-4H<br />

doboz-papiráru és <strong>sz</strong>ab. fém kapocsgyára<br />

Budapest, I., Mé<strong>sz</strong>áros-utcza 38. 10030<br />

Gyár : Papirtáiiyért, bonboniert<br />

és jardinet-dobozokat.<br />

Sajtolt kerek dobosokat,<br />

légmentesen elzárható,<br />

ös<strong>sz</strong>ehajtható dobozokat pólyák,<br />

kötőgyapot, stb. csomagolására.<br />

Hintódobozok,valamint húzott<br />

lemez-csövek tet<strong>sz</strong>és <strong>sz</strong>erinti *V»—<br />

Dagyságban.Teáadoboaok V« kgr.- - r<br />

tél 10 kgr.-ig, valamim 6, 10 és 30 filléres tea csomagolásához. Szekrényozlpke<br />

ládapapír"^legujabb síin és kivágásban.<br />

Állandó kiállítás a lenti czikkekből a<br />

városligeti iparcsarnokban megtekinthető.<br />

PÁRAM ÜVEGGYÁR RAKTÁRA<br />

ÖÖRÖG ISTV/ÍN<br />

BUDAPEST<br />

IV. ker. Kossuth Lajosutcza15.si.<br />

e. köpő<br />

A <strong>sz</strong>épség csak addig tart, a meddig ápolják.<br />

Ti<strong>sz</strong>telt hölgyeimi Teisék bármelyik bőrgyógyá<strong>sz</strong>t m gkérdezni s ugyanazt a vála<strong>sz</strong>t fogja<br />

hallani, hogy minden eddig ismert, vegyi utón ké<strong>sz</strong>ült arczkrémnek, kenőcsnek, <strong>sz</strong>appannak<br />

és púdernek vannak előnyei és hátrányai. Az ös<strong>sz</strong>es előnyöket — a hátrányok nélkül — csak<br />

A Mely tarai 3s&a«s<br />

egyesíti magában, mely ti<strong>sz</strong>ta bivalytejből s havasi<br />

növénynedvekböl ké<strong>sz</strong>ül s igy maró, ártalmas<br />

vegyi termékeket nem tartalmaz. A művelt<br />

hölgyeknek egyedüli bőrávoló kozmetikuma<br />

—• 'ö<br />

A Székely havasi<br />

tejkrém ára 1 K<br />

A Székely havasi<br />

tejkrém-<strong>sz</strong>appan<br />

ára 1<br />

A Székely havasi<br />

tejkrém-hölgypor<br />

ára 1 K 50 f<br />

A bőrön nem morzsolódik.<br />

A bőrt nem <strong>sz</strong>árítja.<br />

A bőrt nem marja.<br />

A bőrt nem zsírozza.<br />

Nem csoda<strong>sz</strong>er, márólholnapra<br />

csodát nemmüvel,<br />

de a legjobb és legolcsóbb<br />

bőrápoló kozmetikum,<br />

mely állandóan ha<strong>sz</strong>nálva<br />

nem csak a <strong>sz</strong>épséget<br />

tartja meg, de az elrontott<br />

arezbort is helyrehozza<br />

s azt <strong>sz</strong>ép üde és<br />

hófehérré változtatja.<br />

Egyedüli ké<strong>sz</strong>ítője : lOOil<br />

Balázsovich Sándor<br />

gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong><br />

s.-pM Széni »;yörgyön, Kossutu-tér 5.<br />

Ki bérmentve küld bárhova<br />

1 krémet, 1 <strong>sz</strong>appant. 1 hölgyport 4 X-ért<br />

2 . 2 • 2 • 7 X-ért<br />

Budapesten kapható: Török József gyógy<strong>sz</strong>ertárában,<br />

Király-utcza tí és Verada Nándornál,<br />

Kossuth Lajos-utcza 7.<br />

W" ^4<br />

JÁTÉKOKAT TARTALMAZÓ'<br />

KÉPES ÁRJEGYZÉK<br />

Kívánatra _+ese" •<br />

dijme pT<br />

SefferiVnta<br />

ipartelepe es ang-ol sportjátékok<br />

gyári raktára<br />

C3<br />

Budapest, Károly-utca,<br />

bolt<strong>sz</strong>ám 12<br />

(Központi városház<br />

épület.)<br />

^f &a<br />

&.<br />

Ponyvák.<br />

GANZ ÉS TÁRSA<br />

vasöntő- és gépgyár-ré<strong>sz</strong>vénytársulat<br />

Leobersdorf, BUDAPEST, Ratibor. "<br />

Városi üzlet: IV., Ferencziek-tere 2. <strong>sz</strong>ám.<br />

.Elektromos világítás és erőátviteli<br />

berendezések, egyenáramú, váltakozó<br />

és forgó aramra. Elektromos távolsági,<br />

városi, bánya- és iparvasntak.<br />

Dinamógépek, elektromotorok, transformátorok<br />

és áramátalakítók, daruk és<br />

<strong>sz</strong>ivattyúk; felvonók, <strong>sz</strong>ellóztetök, továbbá<br />

elektromos gépek és teljes berendezések<br />

a karbidgyártáshoz.<br />

Áram<strong>sz</strong>ámláink, ívlámpák,<br />

mérőké<strong>sz</strong>ülékek.<br />

Lakások és épületek elektromos világítási<br />

berendezése.<br />

Vas-, aczél- és érczöiitvények építési<br />

és gépé<strong>sz</strong>eti czélokra.<br />

Kéregröntésfl vasúti kerekek és<br />

kere<strong>sz</strong>tezések különleges vasból, elsőrangú,<br />

helyiérdekű elektromos és keskenyvágányu<br />

vasutak <strong>sz</strong>ámára.<br />

Heiiger<strong>sz</strong>ékek és malomberendezésekbez<br />

<strong>sz</strong>ükséges tárgyak.<br />

Aprító gépek kőzúzók és Sattler-féle<br />

léczes golyómalmok.<br />

Turbinák, zsilipek és csővezetékek.<br />

Papir és czelluloze gyártásra <strong>sz</strong>olgáló<br />

gépek.<br />

Vasúti kocsik elsőrangú, helyiérdekű<br />

elektromos és keskenyvágányu vasutak<br />

<strong>sz</strong>ámára.<br />

Vasúti kocsialkatré<strong>sz</strong>ek, csapágyak<br />

(Eorbuly és Katona-Varga <strong>sz</strong>abadalma).<br />

Forgó korongok, tolópadok és kitérők.<br />

Daruk kézi-, gőz, petróleumvagy<br />

elektromos erővel váló hajtásra.<br />

Tran<strong>sz</strong>mis<strong>sz</strong>iók. Gázmotorok,<br />

kotró-, generátor- és világító gázra<br />

1000 lóerőig és azon túl. Petroleum-,<br />

Benzin- és Spiritus-mótorok és<br />

Lokomobilok Bánki-féle vizbefecskendezéssel.<br />

Füstemé<strong>sz</strong>tő ké<strong>sz</strong>ülékek.<br />

Víz<strong>sz</strong>űrők. 10150


306 VASÁRNAPI ÚJSÁG.<br />

Vihnye Kiváló<br />

fyógyhalisn noi<br />

betegségek, vér<strong>sz</strong>egénység<br />

eseteiben<br />

és idegbajokban.<br />

Hidegiizgyogyinlézet. Láp<br />

és fenyöfiirdők.<br />

Termé<strong>sz</strong>etes meleg (38°) vasas gyógyfürdő Bars vármegyében, fenyves<br />

és lombos erdő környezte <strong>sz</strong>élmentes völgyben. — Posta-, távíró-<br />

és interurbán telefonállomás helyben. Vasúti állomás : Szénásfalu-Vihnye,<br />

a fürdőtelepiül 5 kilométer távolságban. — Szobák<br />

hetenként 7 K-tél 31 K 50 f.-ig. A <strong>sz</strong>obák árai az előés<br />

utóévadban jun. 14-ig és augu<strong>sz</strong>tus á3-tól 40°o-kal mérsékrliebbek.<br />

— A fürdői Se.'meczbánya városa há>ilag kezelteti; gondnukul<br />

ez évben is Sztanesay Miklós tvh. főjegyzőt küldötte ki. — Hatósági<br />

fürdőorvos és igazgató : dr. Boleman István kir. tanácsos. — A fürdő<br />

közvetlen közelrben egy csolnakázé tó létesült ez évben,<br />

mely hidegiizü tó lürdésre is be van rendezve, mi állal e kies fürdőtelep<br />

nyaralásra is igen alkalmas. — Étkezés : reggeli, ebéd,<br />

ozsonna és vacsora egy napra 3 K, egy hétre 20 K.<br />

Prospektust küld és ré<strong>sz</strong>letesebb felvilágosítást<br />

az igazgatóság ad. 10445<br />

Világhírű!<br />

a I B E K O R D I festé<strong>sz</strong>eti műintézet a kiválóan<br />

sikerült életnagyságú arczképeiről,<br />

melyeket elismert művé<strong>sz</strong>ek által ké<strong>sz</strong>íttet.<br />

Számos (kir. közjegyző által hitelesített) elismerő<br />

levél a világ minden tájáról.<br />

Elsőrangú képek árai:<br />

Olaj- aquarcll- és pastell-festesben<br />

fénykép után 48 63 cm. nagyságban 20 kor.<br />

Legfinomabb kivitelű Broni, l'latin és<br />

krétarajz ___ ___ ... ... 5 kor.<br />

Ré<strong>sz</strong>letes árjegyzék bérmentve.<br />

Egy életnagyságú festményt ké<strong>sz</strong>ítünk mindenkinek<br />

teljesen ingyen, ha ré<strong>sz</strong>ünkre<br />

5 rendelést <strong>sz</strong>erez és azokat egyenként vagy<br />

egy<strong>sz</strong>erre beküldi. 10335<br />

„REKORD"<br />

festé<strong>sz</strong>eti műintézet,<br />

Budapest,VII., Bottenbiller-utcza 46.<br />

4 Az egyedül létező valódi angol<br />

WT SZÉPITÓSZER<br />

mely már 2—3-<strong>sz</strong>ori bekcnés után bizto<br />

san hat és a bőrnek nem árt.<br />

Balassa-féle valódi -fii<br />

angol<br />

Eltávolít<br />

minden arCZtlSZ-<br />

\S<br />

. ^ tátlanságot, tát »i kiütést,<br />

pattanást, <strong>sz</strong>epliit, májfoltot,<br />

borátkát (mitessert)stb. és az arcznak<br />

Iriss üdeséget, fiatalságot kölcsönöz. 1 üveg 2 K.<br />

Ehhez agorka<strong>sz</strong>appan 1 kor., pondre <strong>1.</strong>20 kor.<br />

fö<strong>sz</strong>élküldési<br />

hely: Balassa Kornél *tSti£x£l£<br />

Kapható minden gyógy<strong>sz</strong>ertárban. — Főraktár Budapesten:<br />

Török József gyógytárában, XirilT-utcza 13. és Andrássyút<br />

26. Dr. Egfg-er Leó • Sádor—gyógytára, Váczi-körút 17.,<br />

Zoltán Béla gyógytárában. V., Szabadság-tér, továbbá<br />

a következő dro'gériókban: Detsinyi Fiigyes, V. ker„<br />

Maroir'-ói-uicza 2. Fodor Márton, VII., Király-utcza 42.,<br />

lux Mihály, IV., Muzeum-kürút 7., Sexuda Nándor, IV.,<br />

_ Kossuth Lajos-utcza 7., Molnár és Móser, " ^_<br />

•^ Korona-herczeg-utcza 1<strong>1.</strong> 0269^^<br />

M2S Charlotte<br />

Kozmetikai intézete<br />

Budapest,V., Bécsi-utcza 6. II. 5.<br />

Elektro arczmassage és hygienikns párolás segélyével eltávolítók<br />

minden <strong>sz</strong>épséghibát; kisimítom a redöket és azok képződését<br />

meggátolom. — Kozmetikai <strong>sz</strong>ereimet orvosi<br />

kapaositasok ajánlják. 10304<br />

Kö<strong>sz</strong>önetnyilvánítás.<br />

Mittelbaoh S. untak, Zágráb.<br />

Nem bírtam járni! Véletlenül jutottam az ön tyúk<strong>sz</strong>emirtó<br />

<strong>sz</strong>eréhez és már rövid ha<strong>sz</strong>nálat után képes voltam órák<br />

hos<strong>sz</strong>at minden fáradtság érzése nélkül gyalogolni. Hálás kö<strong>sz</strong>önetet<br />

mondok önnek ezért és a <strong>sz</strong>ert mindenkinek melegen ajánlhatom.<br />

Kizárólagos raktár :<br />

MITTELBACH S.-nél,<br />

ZÁGRÁB, Duga ulioa 3 B. 10388<br />

80 fillérnek előleges beküldése útin bérmentve küldetik.<br />

Szerke<strong>sz</strong>ti<br />

Radó Antal tMAGYAR KÖNYVTÁR gflt/<br />

Márczius havi füzetek:<br />

377. MAETERLINCK.Joyzelle. Színjáték öt<br />

felvonásban. Fordította Ábrányi Emil.<br />

A „Monna Vanna" világhírű <strong>sz</strong>erző­<br />

jének egy rendkívül poétikus drámája<br />

remek fordításban<br />

378-379. CONAN DOYLE. Az Ágra kincse.<br />

(Egy Sherlock Holmes-eset). Fordította<br />

Mikes Lajos.<br />

Remeke a híres bűnügyi regények<br />

<strong>sz</strong>erzőjének.<br />

380. DEÁK FERENCZ második felirati<br />

be<strong>sz</strong>éde Beöthy Zsolt bevezetésével.<br />

A bevezetés azt a gyönyörű Deákemlékbe<strong>sz</strong>édet<br />

tartalmazza, melyet Beöthy<br />

nemrég mondott el az egyetem ünnepén.<br />

A legutóbb megjelent 10 <strong>sz</strong>ám jegyzéke<br />

•367-368. Petőfi S. Tigris és Hiéna.<br />

369. Tóth Rezső. É<strong>sz</strong>akafrikai kikötők.<br />

(Tuni<strong>sz</strong>tól Tangerig).<br />

370. Roberto Bracco. Hűtelen. Fordította:<br />

Radó Antal.<br />

371—372. Gyöngyösi István. Porából megéledett<br />

Phönix. Kőltai V.<br />

373—375. Mik<strong>sz</strong>áth Kálmán. Be<strong>sz</strong>tercze<br />

ostroma I—IV.<br />

A MAGYAR<br />

KÖNYVTÁR<br />

«?TELJES JEGYZÉKÉT<br />

(.380 <strong>sz</strong>ám) kívánatra ké<strong>sz</strong>séggel ingyen és<br />

bérmentve megküldi minden könyvkereske­<br />

dés vagy kiadóhivatal.<br />

LfiMPEL RÓBERT (Wodiancr p. és Piai)<br />

.»* cs. és kir. udvari könyvkereskedésében Budapest, VI., Andrássy-ut 2<strong>1.</strong> <strong>sz</strong>ám. ^»<br />

- - I S — 7 ~ z -<br />

Magyarnak Pécs!<br />

Németnek Bécs!<br />

Ne vásároljunk külföldön!<br />

mert nálam órákat, aranyés<br />

ezüst-ék<strong>sz</strong>ereket olcsóbban<br />

és jobban lehet be<strong>sz</strong>erezni.<br />

Ingyen és bérmentve küldöm nagy<br />

képes árjegyzékemet bárkinek, ki<br />

érte ir; a meg nem felelő árakért a I<br />

pénzt vis<strong>sz</strong>aadom.<br />

Több mint 20,000 elismerő-levól a |<br />

világ minden ré<strong>sz</strong>éről.<br />

HOGY KARCSUVAi<br />

<strong>18.</strong> SZÁM. 1903. <strong>5<strong>1.</strong></strong> ÉVFOLYAM.<br />

váljunk él eryoltal ej.5ízié.<br />

jönkel is mcgerüíiuiik.batj.<br />

náljuk a Pllules Apollo-k.ii<br />

meT«luiekeycÍijerejea(nöiénjekbőlnjert)r'85/oi;/os/ne.Ezenor»oaitekintélyfkiöi<br />

jóknak elismeri pilulák karcsuTá te<strong>sz</strong>nek, hatásuk azonban nincs hátrányára ai<br />

egé<strong>sz</strong>ségnek, mint sok más ké<strong>sz</strong>ítmény. Nem hashajlók, hanem egyenesen a táplálkozásra<br />

es a zsiranyagsij leki e hatnak. — A túlságos lestessrg tiyógyiiásán kivül<br />

atPilules Ap o,lo»-k <strong>sz</strong>abályozzák a <strong>sz</strong>ervi működést, fiatalítják az<br />

arezvonásokatés megadják a testnek ismét az ügyességet és erőt. Ez a titka minden<br />

as<strong>sz</strong>onynak.ki megakarja ó7izni karcsú es fiatalos a lakját. A c Pilules Apolló » -k a<br />

legkényesebb terme<strong>sz</strong>eid mindkétnembeliekiuk ha<strong>sz</strong>nálnak és ntm ái Ihatnak sóba<br />

az egé<strong>sz</strong>ségnek. A körülbelül két hónapig lartó tyogyitást könnyen be leheltartani<br />

és cégeredménye teljesen állandó.lTOrvenyesen védett védjegy). Egy üvegrse ár»<br />

utasítással: K.6.45 bérmentve; ulánvétlel K.G.75. - J.Ratie, gjógys/créiz,<br />

S, Paasaía Vtrdeau, Psris, IX.'. — Egyedüli raktár Au<strong>sz</strong>tria-Magyarur<strong>sz</strong>áf<br />

ré<strong>sz</strong>ére: Budapest, Török Joxsei, fyógy<strong>sz</strong>ertára, Alraly-utcza, 12.<br />

Szájpadlás nélküli<br />

FOGSOROK.<br />

Szájpadlás nélküli műfogak feleslegessé te<strong>sz</strong>ik az inylemez<br />

ha<strong>sz</strong>nálatát. Hygienicus fogsort ezen elnevezése><br />

alatt kizárólag magam ké<strong>sz</strong>ítek. Saját rend<strong>sz</strong>erem <strong>sz</strong>erint.<br />

És ezen fogsort a <strong>sz</strong>ájból kivenni nem kell. Hygienicusfogsorral<br />

néhány perez múlva tökéletesen be<strong>sz</strong>élni és<br />

rágni lehet. — Egyedüli specialisla a <strong>sz</strong>ájpadlás nélküli<br />

hygienicus fogsorok ké<strong>sz</strong>ítésében: 10247<br />

id. PROHÁSZKA HENRIK<br />

Budapest, VII., Király-utcza 15.<br />

Vidékiek a műfogak elké<strong>sz</strong>ítését előre való bejelentésután<br />

megvárhatják. Eautsukba foglalt műfogakat 2 írttól,<br />

teljes fogsorokat 40 írttól. Mindennemű munkálatomért<br />

10 évi jótállást vállalok. Bos<strong>sz</strong>ul működő fog<br />

sorokat átalakítok, <strong>sz</strong>ájpadlást <strong>sz</strong>abadon hagyva.<br />

MIMII Aranyér-balzsam.<br />

tökéletesen és biztosan gyófryitja úgy a vak,<br />

valamint a nyitott aranyeret. Elismerőlevelek.<br />

Ké<strong>sz</strong>íti: 10326<br />

Nagy Kálmán gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong> Nyíregyházán.<br />

Kapható az ös<strong>sz</strong>es gyógy<strong>sz</strong>ertárakban. Főraktár: Török<br />

József és Egger Leó gyógy <strong>sz</strong>. Budapesten. Ára ha<strong>sz</strong>nálati<br />

utasítással együtt 4 kor., bérmentes küldéssel postán 5 kor.<br />

Meglepő gyógyhatáfisal bír Különösen<br />

női bajokban,<br />

továbbá alhasi és általános vérbőségben,<br />

verőczéri pangások esetén máj- és lépbaj<br />

okban, aranyérben stb.<br />

Idény április 15-étől <strong>sz</strong>ept. végéig.<br />

65 fürdő<strong>sz</strong>oba;<br />

<strong>sz</strong>ámos kellően berendezett kényelmes vendég<strong>sz</strong>oba.<br />

Vendéglő mérsékelt áru ételek és italokkal.<br />

Rendelő orvos: 10345<br />

Dr. POLGÁR EMIL.<br />

Villamos vasúti állomás.<br />

A Mt <strong>sz</strong>eretünk, a kit ti<strong>sz</strong>telünk<br />

annak vegyünk egy gyönyörű<br />

kivitelű, valódi ezüst<br />

czigaretta-tárczát, <strong>sz</strong>ipkát,<br />

gyufatartöt elegáns tokban,<br />

csak 34 kor.<br />

SGHÖNWALD IMRE<br />

magyar<br />

órásmester és ék<strong>sz</strong>ergyárosnál,<br />

Pécsett 2.<br />

Elragadó <strong>sz</strong>ép bérmálási<br />

ajándéktárgyak mesés vála<strong>sz</strong>tékban.<br />

10382<br />

<strong>18.</strong> SZÁM. <strong>1904.</strong> <strong>5<strong>1.</strong></strong> ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 307<br />

Hazai gyártmányi<br />

KLEINOSCHEG SEC<br />

ELSŐ MINŐSÉGŰ<br />

PEZSGŐ.<br />

?<br />

I KLEINQSCHEC TESTVÉREK<br />

J"""" lijl csá<strong>sz</strong>. és kir.<br />

uavarl <strong>sz</strong>állító pezsgő' pinczéi<br />

BUDAFOK. 10301<br />

Különlegességeket<br />

női ruhakelmék és mosóárukban<br />

dús vála<strong>sz</strong>ték és jutányos árban<br />

ajánl<br />

FRANK LAJOS<br />

Budapest, Koronaherczeg-utcza 9.<br />

ásassa** 10351<br />

LIPIK<br />

(Szlavóniában)<br />

elsőrendű fürdőhely.<br />

Egyetlen jódtartalmú alkalikus hőforrás<br />

(04" C.) a kontinensen. 10337<br />

A lonjavölgyi vasút állomása (Dugoselon át). Azonkívül<br />

Pakrac-Lipik déli vasút állomása. Kitüntetve:<br />

Budapest, Bécs, London, Róma, Brüssel.<br />

Elsőrangú héwizes fiirdök, vizgyógyintézet. Bullig-félc inhalatnriiini,<br />

külön diabetikus konyha ; gyermeksanatorinm. katonati<strong>sz</strong>ti<br />

gyógyház. Fényesen berendezett gyógyterem, kávéház és éttermek,<br />

nagy<strong>sz</strong>abású park, fedett sétány, térzene, kitűnő gyógy<strong>sz</strong>állodák.<br />

Villamos világítás.<br />

Felnlmiilhatatlan hatású gyomor-, bél- és gége- és egvéb<br />

hurutoknál, kö<strong>sz</strong>vénynél és osúzos bajoknál,<br />

ischiasnál, csontbajoknál,hasürbeli izzadmányoknál,<br />

valamint minden mirigy- és vérbetegségnéL<br />

A fürdőidénv alatt tíz kiváló orvos rendel.<br />

Iiipiki hévviz <strong>sz</strong>éikíildése közvetlenül a fonástól, továbbá<br />

Édeskuty L. elégtél Budapesten.<br />

Lipiki iorrássó közvetlen a fürdőigazgatóság<br />

nál rendelhető. — Bővebb felvilágosítással <strong>sz</strong>olgál<br />

a fürdőiaazf/atósúg.<br />

/<br />

\<br />

\<br />

WiÉ^MM m<br />

China-bora vassal.<br />

Erősítő <strong>sz</strong>er gyengék, vér<strong>sz</strong>egények ég<br />

lábbadozók <strong>sz</strong>ámara. Étvágygerjeeztő.idegerősitö,<br />

vérjavitó <strong>sz</strong>er.<br />

Bsf 2000-nél több orvosi Telemén*. "••<br />

Kitűnő íz.<br />

J. Serravallo — Trieste-Barcola.<br />

B#~ Kapható a gyógy<strong>sz</strong>ertárakban<br />

Vi literes üvegekben K 2.40 és<br />

1 literes üvegekben K 4.40.<br />

Kováts Béla<br />

kocsigyártó<br />

Budapest, V., I«ipót-körnt<br />

3.<br />

Ajánlja újonnan berendezett<br />

modern<br />

hintó raktárát.<br />

Alapíttatott 1886. Képes árjegyzék bérmentve.<br />

A „CRÉME de MARGUERITE"<br />

sajátságai.<br />

Ezen kitűnő ké<strong>sz</strong>ítmény némely feltűnő sajátságánál<br />

fogra rendkívül előnyösen különbözik minden<br />

eddig ismert hasonnemü toilette-azertől.<br />

Egyik előnyös sajátsága ezen Crémenek, hogy a bőrt<br />

nem te<strong>sz</strong>i zsíros tapintatuvá, fényessé, mint más kenőcs,<br />

minélfogva az nappalra is alkalmazható. Igen<br />

meglepő tulajdonsága a Créme de Margueritenek,<br />

hogy daczára teljesen festanyag-mentességéuek, a bőrt<br />

rögtön megfehéríti, minélfogva fölöslegessé te<strong>sz</strong>i a<br />

rizspor ha<strong>sz</strong>nálatát. Mindazonáltal, ha valaki mégis<br />

alkalmazni akarja a rizsport, azt valóban <strong>sz</strong>épen<br />

csakis ezen Créme segélyével esközölheti, A<br />

mert meggátolja a rizspornak behatolását a bőr<br />

likacsaiba. A Créme de Marguerite táplálja<br />

a bőrt, miáltal az üdeséget, bársony<strong>sz</strong>erű<br />

puhaságot és kellemes, czetagy (spermacet)-<strong>sz</strong>erü<br />

tapintatot nyer. A Créme de Marguerite<br />

igen kellemes, üdítő, hűsítő hatással<br />

bír s rendkívüli finomsága, ha<strong>sz</strong>nos befolyása<br />

már az első ha<strong>sz</strong>nálatnál é<strong>sz</strong>lelhető. Pár nap alatt<br />

eltávolítja a bőrhámlást, kiütéseket,<br />

máj foltot és bőratkát íMitesser), néhány<br />

heti ha<strong>sz</strong>nálat alatt a <strong>sz</strong>eplőt is. A Créme de<br />

Margueritenek még egy lényeges előnye, más<br />

hasonnemü ké<strong>sz</strong>ítmények fölött: hogy mindennemű<br />

fém- és festanyagtól teljesen ment s így<br />

egé<strong>sz</strong>en ártalmatlan, miről a követkelő hivatalos<br />

bizonyítvány kezeskedik:<br />

M. k. állami vegykisérleti állomás Budapestén.<br />

Hivatalos bizonyítvány<br />

A budapesti m. kir. aílami Tégy kísérleti illotaás rtaéról exeinel<br />

hivatalosan bizonyittatlk, hogy a Kríegner György gyógy<strong>sz</strong>ertára<br />

által gyártott Créme de Marguerite* >rczkenöcs,<br />

fémalkatré<strong>sz</strong>eket, festékanyagot vagy egyáltalában a<br />

<strong>sz</strong>ervezetre ártalmas hatású anyagot nem tartalmaz.<br />

Dr. Liebermann<br />

a m. k. á. vegykisérleti állomás vezetője.<br />

Ezen közkedvelt Créme de Marguerite látogatás,<br />

séta, bál vagy <strong>sz</strong>ínház előtt előkelő hölgyeink és <strong>sz</strong>ínpadi<br />

művé<strong>sz</strong>nőink legkedveltebb toiletté-czikke. Egy<br />

tégely ára 4 korona. Kizárólag a<br />

KORONA-GYÓGYTÁR -ban, Budapest, Kálvin-tér.<br />

Postai <strong>sz</strong>étküldés naponta.<br />

Minden gyógy<strong>sz</strong>ertárban kapható.<br />

Alapítva: 1804.— Kitüntetve: Paris, Budapest, Bécs, Szeqed.— lele/'on 63—30.<br />

BERKETZI. UTÓDA.<br />

Kelme-, selyemfestő és vegyti<strong>sz</strong>titó gyára, Budapest, Kinizsi-u. 14.<br />

IV., Váczi-utcza 51, | Női- férfi- ós gyermekröliák, háztartási czikkek,<br />

Vlí"' Kerene^urts<br />

!<br />

60 ' függönyök, hirnzóaek, csipkék, <strong>sz</strong>őnyegek, tollak,<br />

VIII.' Uliői-ut 30. ' bátorok ós biitor<strong>sz</strong>öveteü stb., stb. ré<strong>sz</strong>ére.<br />

Vidéki nMchfeuftk jutányosán és pontosan teljesittotnnk. Post ikilMíinénvok rzimwnd ik: IX.. Kiniisiutcia 14.<br />

10157<br />

Egy kísérlet elejjendő<br />

annak igazolására, hogy az arcz és kéz ápolására,<br />

<strong>sz</strong>eplők, májfoltok, pattauások,<br />

kiUtések ellen a már általánosan elterjedt<br />

Koráuyi-íéle 10363<br />

kámforos arcz-krém<br />

hatásában fölülmulhatatlan. Zsírtalan, nappalra<br />

is alkalmazható. Kgy tégely ára 1 korona,<br />

6 tégelyt bérmentve küld:<br />

Korányi Imre «Kígyóhoz czimzett» gyógy<strong>sz</strong>ertára<br />

-Nyíregyházán.<br />

BH RMtazrrts<br />

<strong>1.</strong> A magyar zene ereklyéi. Itoka. liihari. Csennék, l./.mk;i<br />

Panna, Lavnila, Egressy, RézSivÜgyi, Szerdahelyi remek magyar<br />

k'as<strong>sz</strong>ikus <strong>sz</strong>erzeményei. Zongnrára álirta ll'uher S ára 6 k.<br />

Vonósnégyesek a magyar zene ereklyéiből, álirta Bloch József,<br />

liiliari János <strong>sz</strong>erzeményei: I. Bercsényi nótája, á. Kei|iiime<br />

fia halálára. 3. Hadik óbester nótája, i. Kesergője, továbbá .">. liíka<br />

kesergője. B. Czinka Panna nótája. 7. Kán : Szerenád >Ti<strong>sz</strong>a haz<br />

elölt. Mindegyik vezérkönyv és <strong>sz</strong>ólamukkal esak á <strong>1.</strong>60 kor.<br />

A hét darab esv<strong>sz</strong>erre vásárolva 10 korona.<br />

Hegedűre átírta Bloch József, ára 4 korona.<br />

A kellő együll dou-ban ját<strong>sz</strong>ható ; egy<strong>sz</strong>erre véve 8 korona.<br />

"2. Kurucz dalok teljesebb iryüjleménye, <strong>sz</strong>ép művé<strong>sz</strong>i leiéiben,<br />

teljes <strong>sz</strong>öveggel, zongorára 6 korona.<br />

Hegedttre átirta Bloch J. Ara 4 korona.<br />

A kellő erynil duo-ban jál<strong>sz</strong>baló ; egy<strong>sz</strong>erre véve 8 korona.<br />

3. A <strong>sz</strong>abadságbaroz dalai és indalói 1848 49. zene<strong>sz</strong>óban.<br />

Álirta : lluber Sándor. Ezen terjedelmes, pompás<br />

gyűjtemény a függetlenségi liarcz ös<strong>sz</strong>i s ismert <strong>sz</strong>ép dalait tartalmazza.<br />

Zongorára 6 korona.<br />

DaV E három kötet a bazalias dalok valóságos kincsesháza.<br />

Zongnráia egy<strong>sz</strong>erre véve IS kor. beívelt esak 16 kor.<br />

101 magyar leg<strong>sz</strong>ebb népdal. Zongorára átirta lluber<br />

Sándor, ara 3 kor na. Hegedűre átirta Blooh J. Ara<br />

3 korona. Két hegedűre 5.40 korona.<br />

12 fűzet, legújabb 24 népdallal: a nóták remekei.<br />

Szerke<strong>sz</strong>ti Tainay Alajos. Zongorára füzetje 60 fillér.<br />

Bloch József. A hegedűjátéh és tanítási mód<strong>sz</strong>ere<br />

77 ábrával és OtKI kutape iláwil I.Töiténelini. II. Gyakorlati<br />

III. Zeneelméleti ré<strong>sz</strong>. Ára 4 korona.<br />

ROZSNYAI KÁROLY anliqnar-, könyv7 és zenemíikereskedo<br />

Budapestén, IV., Mnzenm-körnt 15. Könyvekel<br />

és zenemüvekéi állandóan vásárolok. Bármely könyv vagy zenemű<br />

azonnal jutányosán kapható. — Árjegyzék ingven. 1(1380<br />

Ha ő<strong>sz</strong>ül a haja<br />

ne ha<strong>sz</strong>náljon mást, mint a<br />

„STELLA"-HAJVIZET,<br />

mert ez nem hajfestő, de oly vegyi ös<strong>sz</strong>etételű <strong>sz</strong>er,<br />

mely a haj eredeti <strong>sz</strong>ínét adja vis<strong>sz</strong>a. Üvegje 2 K.<br />

ZOLTÁN BÉLA gyógy<strong>sz</strong>ertárában,<br />

Bndapest, V/49, Saabadaag-tór, 8état«r-at«n<br />

•árkán. 10380<br />

SZÖNYEG-JAVITAS!<br />

Perzsa-, smyrna-<strong>sz</strong>őnyegek csak a keleti <strong>sz</strong>őnyeg<br />

műtömő-intézetben a legpontosabban, művé<strong>sz</strong>iesen<br />

és legjutányosabban kijavítatnak. Levelezőlapon tessék<br />

értesíteni. 10298<br />

GOLDENBERG NETTI<br />

BUDAPEST,<br />

VII. kerület, Dembiii<strong>sz</strong>ky-iitca 41, III. <strong>5<strong>1.</strong></strong><br />

KWIZDA FERENCZ JÁN. 9931<br />

es. és kir. o<strong>sz</strong>lr.-magv., román kir. és bulgár fejed. udv. <strong>sz</strong>állító,<br />

Kerületi gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong> Korneuburghan Becs mellett.<br />

Kwizda Fluidja<br />

Kígyó védjeg (Tnrista-nnid).<br />

(Kwizda-féle kö<strong>sz</strong>véuy-Iluirt.)<br />

Régi jéhirú diatet.-kosm. <strong>sz</strong>er (bedörzsőlesre<br />

az emberi test izmainak és<br />

inainak erősitésére és edzésére. ni //<br />

Eredményesen ha<strong>sz</strong>nálva tu- ^nl/Zy^,<br />

risták, kerékpárosok s lovaglók ^<br />

által nagyobb túrák utáni<br />

erősítésre és erőgyűjtésre.<br />

Arak: V-. palaczk K 2.—<br />

t/i palaczk K <strong>1.</strong>20<br />

Kapható minden gyógy<strong>sz</strong>ertárban.<br />

— Képes árjegyzék<br />

ingyen és bérmentve.<br />

Főraktár Magyaror<strong>sz</strong>ág ré<strong>sz</strong>ére<br />

: Török József<br />

gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong>nél, Budapest, Király-utcza Iá és Andrássy-ut *i. <strong>sz</strong>.


308 VASÁRNAPI ÚJSÁG. ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ _ 1 8 . MÁM, m <strong>5<strong>1.</strong></strong> ÉVFOLYAM.<br />

H-SoYányságH-<br />

Szép telt tentidomok a D. Franz<br />

Steiner & Co. Berlin eröpora<br />

által. Aranyéremmel kitüntetve<br />

Paris 1900, Hjgiene-kiállitás te<br />

Hamburg 190<strong>1.</strong> 6—8 hét alatt<br />

mar 30 fontnyi gyarapodásért ke*<br />

sasség. Orvosi rend. <strong>sz</strong>erint, Hzlgornan<br />

becsületes.Nem <strong>sz</strong>édelgés.Számoe<br />

ko<strong>sz</strong>önölevél.Ara kartononként<br />

1 kor. 60 fillér. Postautalvány vagy<br />

ntánvéttel. Szállítja: 10128<br />

TÖRÖK JÓZSEF<br />

gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong>,<br />

Budapest, 18, Kiraly-n. 12<br />

Kérje csak a<br />

Selle & Kary-féle<br />

legjobb ti<strong>sz</strong>tító<strong>sz</strong>ert<br />

minden finom lábbeli <strong>sz</strong>ámára.<br />

Sarcra és fekete.<br />

Különösen ajánlható Boxoalfs-,<br />

Oacaria-, Chevreaux-<br />

éa lakkozipőkre.<br />

Wien, xn/<strong>1.</strong><br />

Csá<strong>sz</strong>árfiirdő<br />

BUDAPESTEN 86U<br />

1611 és nyári gyógyhely.<br />

Elsőrangu.E kénesviza gyó(.yfürdő,<br />

páratlan gőzfürdővel 6a<br />

legmodernebb i<strong>sz</strong>apfürdőkké;<br />

pompás ásványvíz u<strong>sz</strong>odákkal,<br />

hő- és kádfürdőkkel.<br />

Prospektus ingyen bérmentva<br />

A Kalap-király<br />

3, 4, 5 koronás különlegességekben elismert specialista.<br />

Kossuth Lajos-utcza végén, Eskii-út, Klotild-palota.<br />

[•••• i - . - • . • . i. I „lí . il,;:,:' 1 |.I,„TI. • -. i.il •-,. I!L~ ~ ;<br />

SZÉNÁSY, HOFFMANN ÉS TÁRSA'<br />

[SELYEMÁRUHÁZA;!<br />

BUDAPEST, IV. KER., BÉCSI-UTCZA 4. SZ.<br />

A TAVASZI<br />

és nyári idényre selyemkelme-, bársony-, csipke-<br />

' és <strong>sz</strong>alag<strong>sz</strong>ükségleteit vásárolja ^^^rz:<br />

SZÉNÁST, HOFFMANN és TÁRSA<br />

SELYEMÁRUHÁZÁBAN<br />

BUDAPEST, IV., BÉCSI-UTCZA 4.<br />

A legnagyobb vála<strong>sz</strong>ték mindenféle selyemárukban.<br />

Az idény ös<strong>sz</strong>es njdonBágai folyton raktáron vannak.<br />

Szabott árak, tulkövetelés kizárva.<br />

Minták vidékre bérmentve küldetnek.<br />

SZÉNÁSY, HOFFMANN ÉS TÁRSA<br />

SELYEMÁRUHÁZA 10317<br />

BUDAPEST, IV. KER., BÉCSI-UTCZA 4. SZ.<br />

arád gyógyfürdő<br />

Gróf Károlyi Mihály tulajdona, Heves megyében.<br />

Vastimsós fürdőkkel és hidegvizgyógyintézettel. égvé-<br />

^ •^aa^a.a.^a.m.— nyes kénes savanyúvíz és termé<strong>sz</strong>etes arzén-vastartalmu<br />

vizekkel. Lakások újonnan épült <strong>sz</strong>állodákban, 146 <strong>sz</strong>obával, uradalmi kezelés alatt állanak, a vendégek élelmezése di<strong>sz</strong>es<br />

külön csarnokban bérlet utján Verseghy István já<strong>sz</strong>berényi jóhirli konyhájára bizatik. 10429<br />

-n 1—rrm—nr<br />

A — A\/arl Junius 1 - tó1 <strong>sz</strong>eptember végéig tart, és pedig az eló'évad június 1-tó'l június 20-ig, a fó'évad Június 21-töl augu<strong>sz</strong>tus<br />

*»^ C V a U 20-ig, utóévad augu<strong>sz</strong>tus 21-től <strong>sz</strong>eptember végéig. Az elő- ós utóévadban a lakások 30°/o-kal olcsóbbak,<br />

.„ _ —9M«»iuo Í.Í-IUI a

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!