Vasárnapi Ujság 51. évf. 18. sz. (1904. május 1.) - EPA
Vasárnapi Ujság 51. évf. 18. sz. (1904. május 1.) - EPA
Vasárnapi Ujság 51. évf. 18. sz. (1904. május 1.) - EPA
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
288 VASÁRNAPI UJSAG.<br />
Hazai gyártmány!<br />
KLEINOSCHEG SEC<br />
ff f<br />
ELSŐ MINŐSÉGŰ<br />
PEZSGŐ.<br />
1K<br />
KLEINOSCHE TESTVÉREK<br />
csá<strong>sz</strong>. és kir.<br />
udvari <strong>sz</strong>állító pezsgő* pinczéi<br />
BUDAFOK. 10301<br />
Különlegességeket<br />
női ruhakelmék és mosóárukban<br />
dús vála<strong>sz</strong>ték és jutányos árban<br />
ajánl<br />
FRANK LAJOS<br />
Budapest, Koronaherczeg-utcza 9.<br />
10351<br />
Wusiu Arany ér-bahsam.<br />
tökéletesen és biztosan gryógyitja úgy a vak,<br />
valamint a nyitott aranyeret. Elismerőlevelek.<br />
Ké<strong>sz</strong>íti: 10326<br />
Nagy Kálmán gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong> Nyíregyházán.<br />
Kapható az ös<strong>sz</strong>es gyógy<strong>sz</strong>ertárakban. Főraktár: Török<br />
József és Egger Leó gyógy<strong>sz</strong>.Badapesten. Ára ha<strong>sz</strong>nálati<br />
utasítással együtt 4 kor., bérmentes küldéssel postán 5 kor.<br />
Marienbadi Z**i.%*<br />
RUDOLF-FOBnAS<br />
Termé<strong>sz</strong>etes<br />
Kö<strong>sz</strong>vény-Gyógyviz<br />
l<br />
„Változatlanul rarto<br />
^.esa<strong>sz</strong>állirásn<br />
jJÉáiöanjüsalniasI<br />
'"Hl<br />
>í pi<br />
Broaurákat ét ha<strong>sz</strong>nalati utasítást<br />
INGYEN<br />
kaid > Marifflkadi íirainiz-ÍKIktldési Irata.<br />
Kapható a<br />
^ laiicaiaü Asvá«v»i2m<br />
SZÍMMÉSÍ inmúu<br />
*• . leateab<br />
lyojyarartártieii, droju-<br />
•rtaláaaée uvtnyvlt-<br />
•lUaeUaa.<br />
javaslatok i Kö<strong>sz</strong>vény, mirigyek, búgysavas dlathesis, vese- és hétyagkóvek<br />
[dalt vesefvűlladas és hólyagnarulnál, különösen hatékony pedig mint diáte<br />
tikus ital Ital ezen ezeti bajok meggitTásira meggátTisira oly egyéneiméi, egyéneknél, a kik ezen betegségekre<br />
orSklés titjan vagy tipUUkozások és életmódjuknál fogva hajlandósággal bírnak.<br />
J801YAILLAT0S<br />
MflNPülfl KORPA<br />
flRCAPOLrlSRfl<br />
tEGJOBBflN BEVÁLT SltR<br />
/V\OTS<br />
Hamburg 190<strong>1.</strong> 6—8 hét alatl<br />
már 30 fontnyi gyarapodásért ka-<br />
Eeeség. Orvosi rend. <strong>sz</strong>erint. Szigorúan<br />
becsületes.Nem asédelgée.Ssámoa<br />
kö<strong>sz</strong>önőlevél.Ara kartononként<br />
i kor. 60 fillér. Postautalvány vagy<br />
utánvéttel. Szállítja: 10118<br />
TÖRŐK JÓZSEF<br />
gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong>,<br />
Budapest,18,Király-n.12<br />
B pikantériák,<br />
DK I II fén > ké p "J do "-<br />
H|\ | Ul\ sá S ok ' kabinelésstereoskopnaarysigban.<br />
Katalógus és 100 kisebhilelt<br />
lénvképet 1 kor. 20 fillérért<br />
küld a "Novitasi kiadó-czég<br />
.München XXV 506. 1U32S<br />
Kérje csak a<br />
Selle & Kary-féle<br />
legjobb ti<strong>sz</strong>tító<strong>sz</strong>ert<br />
minden finom lábbeli <strong>sz</strong>ámára.<br />
Sárára és fekete.<br />
Különösen ajánlható Boxcalfs-,<br />
Osoaria-, Chevreaux-<br />
és lakkczipökre.<br />
Wien, Xn/<strong>1.</strong><br />
• 10157<br />
Minden gyógy<strong>sz</strong>ertarban kapható.<br />
I<br />
Legtökéletesebb arcz ti<strong>sz</strong>ti tó I<br />
és <strong>sz</strong>épitő<strong>sz</strong>erek a<br />
KRIEGNER-fél.<br />
'véojeoy\ Akácia-créme<br />
<strong>sz</strong>appan<br />
^^^^H 1 kor.<br />
(<br />
Tőrv. védve. — Kapható gyógy<strong>sz</strong>ertárakban.<br />
Főraktár: Korona-gyógytár<br />
Budapest, Kálvin-tér.<br />
10170<br />
17. SZÁM. <strong>1904.</strong> <strong>5<strong>1.</strong></strong> évT0LTA,<br />
HOGY K/aMSpiSSSS<br />
melyeknek gyóCTe«J ea ( novén > ek ^ ln y ert )^«s/cu/os/ne.lizenoivo5ilekinte|vek;!Íi<br />
jóknak elismeri piluiák karcsúvá te<strong>sz</strong>nek, hatásuk azonli.n ninrs hátrányára a.<br />
egé<strong>sz</strong>ségnek, mint sok más ké<strong>sz</strong>ítmény. Nem hashajtók, hanem egyenesen a iióli_<br />
Ikozásra és a zsiranyagsejtekie hatnak. — A túlságos lesiess. gsiógyiiásánLiSi<br />
i.Pilules Apoilo»-t <strong>sz</strong>abályozzák a <strong>sz</strong>ervi működést, uaiahiiák a<br />
arczvonásokatés megadják a testnek ismét az ügyességet és erűt. Ez a ti tk i min |.<br />
as<strong>sz</strong>onynak,ki megakarja órizni kaicsu esn.italusalakját.A t Piiules Apolló. k.<br />
iegkényeselibtermé<strong>sz</strong>etű mindkémembclickiiekha<strong>sz</strong>nálnak es ntmánhatnaksiihl<br />
azegé<strong>sz</strong>ségnek. A körülbelül két hónapig tarló gyógyítást könnyen be lehet tartani<br />
é«végeredménye teljesen állandó.lTórvenyesen védeti vedjegv). Egy üveerúin<br />
ntasiláísal: K.6.45 bérmentve; utánvéttel K.0.15. - J.Ratié,gtó.y<strong>sz</strong>eréL'<br />
5, Passage Vvdeau. Pari,, IX.*. "—«> ••-ek'l ^ : ' 2SS22ÜVI Sf' férfl J t gy A ermekrilhát - háztartá3i «*í*<br />
wjflAJlrUWiejJfJrl.j VIIj Kerepesi-ut 78, ( ^Sgonjo^., hímzések, csipkék, <strong>sz</strong>őnyegek, tollak,<br />
JVI1I., Ű116i-ut 30. bátorok és bútor<strong>sz</strong>övetek stb., stb. ré<strong>sz</strong>ére.<br />
fi«éki negbiiágok jutányosán és pontosa tetfoittotnek. PostakBIdemények wimendiik: EL, Kini.si-.tw 14.<br />
Fraiiirim-TársTilat nyomdája, Budapest, IVn Etryetem-nteza 4.<br />
f-*F
290<br />
gorú kritikával gondolkozó erős egyéniség, a ki<br />
nem könnyen ajándékoz meg valakit bizalmával,<br />
a míg annak megérdemlett voltát nem tapa<strong>sz</strong>talja,<br />
folyton megőrizte Párvy iránt teljes<br />
bizalmát és miután 1891-ben előterje<strong>sz</strong>tésére a<br />
király egri kanonokká nevezte ki őt, az érsek<br />
1901-ben oldalkanonokjává, egy<strong>sz</strong>ersmind ajogi<br />
liceum igazgatójává tette s őt <strong>sz</strong>emelte ki segédpüspöknek<br />
is. Püspöki méltóságra 1903-ban<br />
emelkedett Párvy Sándor, a mikor carpasiai<br />
püspöki czímmel kineveztetvén, április 19-én<br />
föl<strong>sz</strong>enteltetett.<br />
Erényekben gazdag, buzgóságban, munkában<br />
fáradhatatlan, emberi kedvességben <strong>sz</strong>inte páratlan.<br />
Mind oly tulajdonságok, melyek a legnagyobb<br />
ti<strong>sz</strong>telettel övezték nevét. Kispap korában<br />
feltűnt mély érzésű és formás költeményeivel,<br />
melyek révén kivált a veterán költővel,<br />
Zalár Józseffel lépett <strong>sz</strong>orosabb barátságba.<br />
Később mindinkább az egyházi irodalom terén<br />
fejtette ki munkásságát, értekezéseket, egyházjogi<br />
tanulmányokat irt. Feltűnt nemsokára<br />
<strong>sz</strong>entbe<strong>sz</strong>édeivel is, melyekben mély tanulmány,<br />
e<strong>sz</strong>megazdagság társul a <strong>sz</strong>ép formával.<br />
1896-ban ő mondotta a Szent István-napi be<strong>sz</strong>édet<br />
a koronázó Mátyás-templomban. Az irodalom<br />
iránti <strong>sz</strong>eretete nyilatkozott meg abban<br />
is, hogy Egerben irodalmi egyesületet <strong>sz</strong>ervezett,<br />
irodalmi és művé<strong>sz</strong>eti előadások rendezését<br />
vezette. De társadalmi téren sem pihent<br />
alkotó ereje: megteremtette a líceumban a<br />
mensa academicát; támogatta a hevesmegyei<br />
és egri jótékony nőegyletek áldásos működését.<br />
Ez egyesületek új árvaházának megteremtésében<br />
igen nagy ré<strong>sz</strong>e volt. Alig van tehát papi<br />
hivatásán kívül is a nemes cselekedetek és művelődési<br />
munkák olyan tere, melyen ne igyekeznék<br />
embertársainak és hazájának ha<strong>sz</strong>nára<br />
lenni, még a megyei és városi ügyekben is alapos<br />
tudásával és higgadt megfontolásával sok ha<strong>sz</strong>nos<br />
dolgot művelt<br />
EADNAI FARKAS, az új be<strong>sz</strong>terczebányai püspök,<br />
<strong>sz</strong>intén 1848-ban <strong>sz</strong>ületett, a márcziusi napokban,<br />
az aradmegyei Kisjenőn. Atyja, ki bérlő volt,<br />
korán elhalván, a kis fiú <strong>sz</strong>űkös vi<strong>sz</strong>onyok közt<br />
nevelkedett öregatyjánál, de erős pártfogót<br />
talált Péky Antal békéscsabai plébánosban, a ki<br />
fölismerte tehetségeit és beajánlotta Szani<strong>sz</strong>ló<br />
nagyváradi püspöknek. Ez fölvette a Salamonintézet<br />
növendékei közé, a kiknek kormányzója<br />
akkor Nogáll János, a nem rég elhunyt író<br />
püspök volt. Ez nagyon meg<strong>sz</strong>erette az eleven<br />
e<strong>sz</strong>ű, <strong>sz</strong>orgalmas, jó viseletű ifjút, nem egy tantárgyra<br />
külön ő maga tanítgatta, ambiczióját<br />
éle<strong>sz</strong>tette és akaraterejét, kitartását erősítette.<br />
Eadnai kispapnak állván be, püspöke mint jeles<br />
tanulót, a budapesti központi papnevelő intézetbe<br />
küldötte, a hol akkor Ipolyi Arnold, a későbbi<br />
be<strong>sz</strong>terczebányai püspök volt prefektusa.<br />
Ipolyi is nagyon meg<strong>sz</strong>erette. Minő következetessége<br />
sorsának, hogy mentorának <strong>sz</strong>ellemét<br />
mindig körülötte érezhette! Ipolyi később nagyváradi<br />
püspök lett, ma pedig be<strong>sz</strong>terczebányai<br />
<strong>sz</strong>ékébe Nagyváradról lép az ő kedves tanítványa.<br />
Mint ifjú kispap, <strong>sz</strong>intén <strong>sz</strong>ép költeményekkel<br />
tűnt föl, melyek közül többet megőriztek<br />
az Egyházirodalmi iskola évkönyvei.<br />
Nemzeti érzülete vitte arra is, hogy ne csak<br />
<strong>sz</strong>ívében, hanem nevében is magyarnak bizonyítsa<br />
magát Eredeti Eitthammer nevét<br />
mint fiatal pap cserélte föl a magyar Eadnai<br />
névvel. 1871-ben <strong>sz</strong>entelték föl. Ő is csak rövid<br />
ideig káplánkodott, mert berendelték a püspöki<br />
udvarba, hol három püspöknek, Lipovniczkynak,<br />
Ipolyinak és Schlauchnak volt titkára,<br />
segítő munkása. Schlauch csakhamar meg is<br />
jutalmaztatta általa fölismert és nagyrabecsült<br />
érdemeit: 1889-ben kanonokká nevez<br />
VASÁRNAPI ÚJSÁG.<br />
tette ki és irodaigazgatóvá tette. Mint Párvy,<br />
ő is feltűnt <strong>sz</strong>ép egyházi <strong>sz</strong>ónoklataival, melyekben<br />
lobog a lelkesedés tüze és a meggyőződés<br />
ereje. 1901-ben pápai prelátus lett,<br />
1902 január 25-ón pedig europosi czímzetes püspökké<br />
<strong>sz</strong>entelték.<br />
Mind a két új püspökben tehát nemcsak az<br />
érdemek megjutalmazottját láthatjuk, hanem<br />
java korukban levő munkaerőket is, akik nehéz,<br />
de hazájukra s egyházukra nézve nagy fontossággal<br />
bírható feladatuknak kétségtelenül eddigi<br />
munkásságuk erejével fognak megfelelni.<br />
Dr. Sz—y J.<br />
ANAKREONI DALOK.<br />
i.<br />
Hajói akar<strong>sz</strong> mulatni. . .<br />
Ha jól akar<strong>sz</strong> mulatni:<br />
Ne menj nagy társaságba.<br />
Keress kis kört magadnak,<br />
Egynéhány jó barátot,<br />
Egy-két könnyelmű ficzkót,<br />
Kik ismerik az élet<br />
Gondját, de van <strong>sz</strong>ivök, hogy<br />
Megértsék örömét is.<br />
Nagy társaság: nagy álság.<br />
Sok ember: sok hazugság.<br />
Kis körben, tréfa s bor közt,<br />
Egymással <strong>sz</strong>emtől-<strong>sz</strong>embe<br />
Nyíltabb a <strong>sz</strong>ó, az érzés.<br />
Az ember jobban látja<br />
Mindazt, mit — egy a másban —<br />
Szerethet, megbecsülhet,<br />
S hiBak iránt — ha vannak —<br />
Elnézó'bb, megbocsátóbb.<br />
Kis körben, tréfa s bor közt,<br />
A <strong>sz</strong>ellemes vidámság<br />
Dévaj birokra perdűl<br />
A ját<strong>sz</strong>i ötletekkel<br />
S jókedvünk tüzvirága<br />
Szikrázó <strong>sz</strong>irmokat nyit<br />
Pengéjük ütközőjén!<br />
Kis körben, tréfa s bor közt,<br />
Ha mes<strong>sz</strong>e van, hát jöjjön<br />
Az ellenség, a Bánat!<br />
Hah, táborrá verődünk<br />
S legyőzzük, istenemre!<br />
Agyoncsiklandjuk élczczel,<br />
Borgyöngybe fojtogatjuk<br />
S megöljük hahotánkkal!<br />
II.<br />
Vallomás.<br />
Nem irtam, nem daloltam<br />
Semmit sem életemben,<br />
Csak azt, mit lelki <strong>sz</strong>ükség<br />
Diktált fel ajakamra.<br />
Daloltam, a mit érzék,<br />
A mit kellett dalolnom,<br />
És nem törődtem azzal:<br />
Mi le<strong>sz</strong> jutalmam érte.<br />
Nem voltam gőgös, önhitt,<br />
Mert jókor megtanultam,<br />
Hogy : épen annyi gőg van<br />
Mindenkiben, a mennyi<br />
Az e<strong>sz</strong>éből hiányzik, —<br />
De mindig sanda <strong>sz</strong>emmel,<br />
Sőt gyűlölettel néztem<br />
A hazug hősködöket<br />
S a léha histriókat,<br />
Kik a nemes művé<strong>sz</strong>et<br />
Lelketgyujtó borából<br />
Csak hitvány kotyvadékot<br />
Tudtak le<strong>sz</strong>űrni másnak,<br />
És pénzért bukfenczeztek<br />
A költé<strong>sz</strong>et porondján.<br />
<strong>18.</strong> 3ZAM. <strong>1904.</strong> <strong>5<strong>1.</strong></strong> ÉVFOLYAM.<br />
Ma többé ez se bánt már.<br />
Csinálhatnak miattam<br />
Szabad kényökre mindent.<br />
Meleg <strong>sz</strong>ivem bezárom<br />
Mint alkony közeledtén<br />
Virág bezárja kelyhét —<br />
S zavartalan magányban<br />
Dalolva, iddogálva<br />
Szemlélem a világot,<br />
Jól tudva, jönnek egykor<br />
Bizony nyal jobb idők is,<br />
Midőn — mint minden álság —<br />
Magától ös<strong>sz</strong>eomlik<br />
A hazugság uralma,<br />
És vis<strong>sz</strong>avívja trónját<br />
A bujdosó igazság!<br />
Kndrödi Sándor.<br />
A VÉN GAZEMBER<br />
Elbe<strong>sz</strong>élés. (Foljtatá«.)<br />
Irta Mik<strong>sz</strong>áth Kálmán.<br />
Ilyen be<strong>sz</strong>élgetés és gondolatok közt tért be<br />
apa és fiú a «Zöld fába» ebédelni, a hol, vizsgák<br />
idején, mikoron <strong>sz</strong>ámos nagy úr gyűlt be<br />
a vidékről a fehér czipók városába, a híres<br />
Csutorásnó <strong>sz</strong>okott főzni, kinek ételei egy<br />
egé<strong>sz</strong> or<strong>sz</strong>ágré<strong>sz</strong>ben úgy emlegetettek, mint<br />
csodák. Csutorásné as<strong>sz</strong>onynéni kastólybólkastélyba<br />
vándorolt, a hol névnap vagy lakodalom<br />
esett, előre praenumerálva voltak rá a<br />
famíliák, a mes<strong>sz</strong>e Gömörből még Kis-Mártonba<br />
is elvitte egy<strong>sz</strong>er herczeg Esterházy s<br />
egy ezrest adott neki naponként, mikor pedig<br />
állandóan akarta volna <strong>sz</strong>erződtetni, a derék<br />
as<strong>sz</strong>onyság, a ki egy rima<strong>sz</strong>ombati hentes özvegye<br />
volt, hidegen, gőgösen utasítá el:<br />
— Az nem lehet, instálom. Csutorásné nem<br />
főzhet egy famíliának, Csutorásné az egé<strong>sz</strong><br />
nemzeté.<br />
Úton is volt ő kigyelme, jóformán az egé<strong>sz</strong><br />
évben, hanem a vizsgák idején pontosan beállított<br />
a «Zöld fába» «A Zöld fa» voltazőkedvencz<br />
orgánuma. Innen árad <strong>sz</strong>ót híre, neve,<br />
dicsősége az or<strong>sz</strong>ágba, <strong>sz</strong>étvi<strong>sz</strong>ik a mindenünnen<br />
ös<strong>sz</strong>egyűlt urak.<br />
Fölösleges mondani, hogy pompásan ebédeltek<br />
meg, különösen a lúdgége leves, meg a<br />
csirke volt remek, melyet Csutorásné a saját<br />
methodusa <strong>sz</strong>erint «prezli» nélkül mártott be<br />
egy<strong>sz</strong>er-két<strong>sz</strong>er forró zsírba és azután sütötte<br />
meg, külön a «rurá»-ban.<br />
Ebéd után nagy ferbli kerekedett az urak<br />
közt, az extrában. Termé<strong>sz</strong>etesen Inokay is leült<br />
ját<strong>sz</strong>ani. Sőt ő indítványozta:<br />
— Egy kis alkotmányos költséget <strong>sz</strong>eretnék<br />
nyerni tőletek.<br />
Eleinte nyert is, pana<strong>sz</strong>kodtak a Szentmiklósyak,<br />
Eagályiak, Eadván<strong>sz</strong>kyak, a kik ját<strong>sz</strong>ottak<br />
:<br />
— Nagyon <strong>sz</strong>omjasak lehetnek a vála<strong>sz</strong>tóid.<br />
— Kicsi érdemeket borral kell megtoldani,<br />
— tréfálózott Inokay.<br />
Délután vele volt a <strong>sz</strong>erencse, este azonban<br />
elfordult tőle s reggelre minden pénzét elve<strong>sz</strong>tette,<br />
még a <strong>sz</strong>ép sárga négyesét is elnyerte egy<br />
Eadván<strong>sz</strong>ky. Az Isten is a tótokkal tart.<br />
Hanem az azért mindegy volt, Inokay olyan<br />
egykedvű maradt, mintha babba menne a játék,<br />
nyugodtan felkelt az a<strong>sz</strong>taltól reggel, egyetkettőt<br />
nyújtózkodott a sok ülés után, aztán barátságosan<br />
megrázta a partnerek kezét.<br />
— Már most aztán még arra kérlek, — <strong>sz</strong>ólt<br />
odaEadván<strong>sz</strong>kyhoz — hogy tartsd meg a parádés<br />
kocsisomat is, mert nincs rá <strong>sz</strong>ükségem.<br />
— Hogyhogy? Hi<strong>sz</strong>en a többi lovaknál is<br />
ha<strong>sz</strong>nát ve<strong>sz</strong>ed.<br />
Inokay keserűen mosolygott.<br />
— De nincsenek ám más lovaim. Ha csak<br />
<strong>18.</strong> SZÁM. <strong>1904.</strong> <strong>5<strong>1.</strong></strong> ÉVFOLYAM.<br />
azt a <strong>sz</strong>áz sárga csikót nem ve<strong>sz</strong>ed, a mit a<br />
fiam majdnem megnyert.<br />
— No hát csak vidd el most még a lovakat.<br />
Hi<strong>sz</strong>en nem ere<strong>sz</strong>thetlek innen világ csúfjára<br />
fogadott kocsin. Majd ide adod őket ő<strong>sz</strong><strong>sz</strong>el vagy<br />
télen, ha újakat ve<strong>sz</strong>el, addig ott hagyom ha<strong>sz</strong>nálatra.<br />
— Majd bolond vagyok, hogy az én drága<br />
takarmányomon hizlaljam a lovaidat, — utasítá<br />
vis<strong>sz</strong>a az ajánlatot gavallérosan.<br />
De abba mégis belenyugodott, hogy a fogaton<br />
most előbb hazamegy. Azután küldi el otthonról.<br />
Pompás útjok volt <strong>sz</strong>ép júniusi napon.<br />
Az apabáró valóságos aka<strong>sz</strong>tófa-humorban volt,<br />
az egé<strong>sz</strong> úton derülten be<strong>sz</strong>élgetve a fiával,<br />
tele volt ötlettel, <strong>sz</strong>iporkával, anekdotával.<br />
A mint azonban a kerületébe érkezett, a házakon<br />
lengő zá<strong>sz</strong>lók, melyeken az Inokay név kígyózott,<br />
mélabús hangulatba hozták. A kis<br />
Inokay <strong>sz</strong>ívét a lelkesedés daga<strong>sz</strong>totta ezektől,<br />
az idősb Inokayt az önvád mardosta. Pedig igen<br />
egy<strong>sz</strong>erű p<strong>sz</strong>ihologikus tünet. Léha embereknél<br />
gyakran tapa<strong>sz</strong>talni. Lefelé az örvénybe, a<br />
mélységbe bátran, elfásultan lépegetnek, sőt<br />
bizonyos nyegle virtussal, — de a mélységből<br />
fölfelé esik nehéz ökre egyet lépni s el<strong>sz</strong>orul a<br />
<strong>sz</strong>ivük, hogy immár milyen nagyot csú<strong>sz</strong>tak le.<br />
Kalapot lengettek a para<strong>sz</strong>tok, a <strong>sz</strong>érűkről,<br />
az Inokay-ház régi jobbágyai, meg az apró<br />
bocskoros nemesek a falvakon, a gyerekek éljeneket<br />
visítottak. A kovács-műhelyben, Daróezon<br />
egy lovat patkoltató palócz-nemes elrikkantotta<br />
magát:<br />
— Inokay Pozsonyba, Pe<strong>sz</strong>erónyi puttonyba!<br />
(Pozsony alatt, régi módiasan a diétát értette<br />
ő kigyelme, puttony alatt a megbukást).<br />
— Szeretnek apám, — monda villogó <strong>sz</strong>emekkel<br />
a kis Inokay.<br />
A mivel aztán egé<strong>sz</strong>en el<strong>sz</strong>omorította az<br />
öregjét, egy <strong>sz</strong>ót se <strong>sz</strong>ólt, csak a fejét horga<strong>sz</strong>totta<br />
le, néha meg elfordítá, talán azért, hogy<br />
egy elő<strong>sz</strong>ivárgó könnyet töröljön ki a <strong>sz</strong>emeiből.<br />
— Mit ér már az nekem ? — felelte egy<br />
mérfölddel odább.<br />
Talán mindig ezen gondolkozott azóta. Az<br />
elhibázott életén. A tizenkét átkozott e<strong>sz</strong>tendőn,<br />
a mikor a magyar a maga sírját is megásta. Ha<br />
már nincs haza, minek van ő is ? Pedig benne<br />
kellett volna élnie a hitnek, hogy a haza halhatatlan,<br />
íme itt van a haza ós hivja a hatalmas<br />
Inokayak sarját, hogy lépjen előre építeni,<br />
áldozni. De kit talál ? Egy tehetetlen koldust,<br />
egy tékozlót, a kinek ma-holnap mindenét elliczitálják.<br />
Hát előlépjen? Nem <strong>sz</strong>emtelenség-e<br />
az?<br />
Igazán fájt neki ez a nép<strong>sz</strong>erűség. Hagynák<br />
őt az elzüllós útján, egyet se <strong>sz</strong>is<strong>sz</strong>enne, egyet<br />
se mukkanna, de így kitör belőle a keserűség.<br />
Fia próbálta <strong>sz</strong>étbeBzélni, de csak rövidesen<br />
felelt<br />
— Mit CBinál a mama?<br />
— Megvan.<br />
— Hát az öreg Borly ?<br />
Kedvetlenül vont vállat.<br />
— Az ördög tudja.<br />
— Hát a Miczi otthon van-e már?<br />
— Igen, őt már a múlt héten haza hozta<br />
mamád a zárdából.<br />
— Megnőtt?<br />
— Eá sem ösmer<strong>sz</strong>. Igazi nagy lány.<br />
— Hos<strong>sz</strong>ú ruhát visel ?<br />
— Per<strong>sz</strong>e.<br />
— Szép-e benne ?<br />
— Minden Inokay kisas<strong>sz</strong>ony <strong>sz</strong>ép fiatalon.<br />
— Talán már kérője is van ?<br />
Megint egy fájdalmas helyre ért a be<strong>sz</strong>éd.<br />
VASÁRNAPI ÜJSÁG.<br />
A hozomány, a hozomány ! sikoltozott az Inokay<br />
lelke, mely tele volt ilyen sebekkel.<br />
— Szamár be<strong>sz</strong>éd, — felelte mogorván.<br />
Két emberből volt ös<strong>sz</strong>etéve. Egy finom lelkületű,<br />
érzékeny idealistából, a kinek minden<br />
igazságtalanság fáj, a mit másoknak okozott és<br />
egy léha főúrból, a kiről mindig mások gondoskodtak<br />
s a ki minden akarat nélkül él egyik<br />
napról a másikra, a környezete mindent el<strong>sz</strong>ed<br />
tőle, mindent elfojt benne, csak a <strong>sz</strong>envedélyeit<br />
hagyja meg. Van ugyan véleménye<br />
mindenről és okos véleménye, de lusta azt<br />
megformálni, mindig annak az akaratába öltözik,<br />
a kivel legutoljára be<strong>sz</strong>élt. A sulyomi<br />
Virgoncz zsidó jellemezte legjobban : «A méltóságos<br />
úr mindig vagy túl korán jön a vasúthoz,<br />
vagy lekésik, mert másoktól kérdezi meg,<br />
hány óra, a helyett, hogy a saját zsebébe nyúljon,<br />
a hol a legpontosabb chronométer óra<br />
ketyeg.»<br />
Hogy im hazafelé közelgett — az éjjeli kártyave<strong>sz</strong>teség<br />
is bo<strong>sz</strong>antani kezdte, egyre levertebb<br />
lett s mikor végre egy kanyarodónál előbukkant<br />
a kastély bádogtornya s mellette mint egy<br />
meglapult cserebogár a ka<strong>sz</strong>nár-lak barna zsindelyfedele,<br />
félénkség fogta el, hogy mit fog<br />
mondani Borlynak, mikor majd reggel útnak<br />
kell indítani a négyes fogatot az új tulajdonosának.<br />
A fogat olyan, mint a mindennapi kenyér,<br />
minden perezben <strong>sz</strong>ükséges és neki azt<br />
kell mondani, elkártyáztam, nem az enyém többé.<br />
Hi<strong>sz</strong>en úri tempó — ha aztán egy ménes van<br />
otthon, de hajh, mit mondjon ilyen esetben<br />
Borlynak ?<br />
Hi<strong>sz</strong>en talán a báróné is megkérdezi, elhalványodik<br />
és sírni fog titkon, a hol senki sem<br />
látja, de ez mind nem olyan* borza<strong>sz</strong>tó, mint<br />
mikor a vén gazember rámere<strong>sz</strong>ti a <strong>sz</strong>emeit, a<br />
hogy azt előre elképzelte, gúnyosan, mélabúsan<br />
: «Hát már most min parádézunk a kerületben?")<br />
Kere<strong>sz</strong>tül-kasul zagyván kergették egymást<br />
a keserű gondolatok, majd <strong>sz</strong>étlökték a koponyáját,<br />
mely lüktetett a halántékoknál. Ejh, mit,<br />
hadd törjön, a mi törni való. Hi<strong>sz</strong>en minden<br />
oldalról repedezik már az existenczia. Az árverések<br />
az ingatlanokra is ki vannak tűzve, csak<br />
a vén gazember tudja még őket elodázni mindenféle<br />
furfangokkal—jele, hogy még mindent<br />
el nem lopott. A négyese miatt is bizony csak<br />
azért fog haragudni, mert ha ő adhatja vala el,<br />
egy kis polgári ha<strong>sz</strong>not csinálhatott volna magának.<br />
És végre is mit alterálja őt a ka<strong>sz</strong>nár?<br />
Hát tartozik ő neki felelősséggel ? Ejnye, de bohókás<br />
gyerek vagyok — biztatta magát a báró.<br />
Fölkaczagott hangosan, vidáman. — «Félek a<br />
saját ka<strong>sz</strong>náromtól.» Pali csodálkozva nézett<br />
körül.<br />
— Min nevet<strong>sz</strong> apa ?<br />
— Valami furcsa jutott e<strong>sz</strong>embe.<br />
Úgy volt, mint mikor az ijedt ember éjjel<br />
egyedül fütyülni kezd, el akarván magával hitetni<br />
a fütyüléssel, hogy nem fél. Tüzelte magát<br />
Borly ellen. A vén kutya az oka mindennek.<br />
Ü vitt be ezekbe a bajokba. Az ő lopásai, pu<strong>sz</strong>tításai.<br />
Versenyeztünk egymással. Siettem költeni,<br />
hogy neki ne maradjon. 0 pedig sietett<br />
lopni, hogy megelőzzön. De végre is -én az<br />
enyémet költöttem.<br />
Szinte viga<strong>sz</strong>talására <strong>sz</strong>olgált, hogy egy nap<br />
minden ös<strong>sz</strong>e fog roppanni, minden, minden, de<br />
legalább Borlytól is megmenek<strong>sz</strong>ik. Borlytól?<br />
Lehetséges-e, hogy Borly ne legyen ? Nem birta<br />
elképzelni azt az állapotot magára nézve. És<br />
végre is, mit ér az efféléken tűnődni ? Az bizonyos,<br />
hogy még moBt megvan Borly és hogy<br />
hónap reggel a fogatot el kell küldeni Eadván<strong>sz</strong>kynak<br />
és hogy Borly furcsa <strong>sz</strong>emeket vet<br />
291<br />
akkor ő rá és hogy ehhez képest a kerékbetörés<br />
is kisebb kin, talán <strong>sz</strong>i<strong>sz</strong>egés nélkül kiállaná, de<br />
ezekben a <strong>sz</strong>emekben, babona vagy nem babona,<br />
de úgy érzi, mintha az ősök <strong>sz</strong>emrehányó tekintete<br />
meredne rá és az valami <strong>sz</strong>örnyű . . .<br />
<strong>sz</strong>örnyű . . .<br />
(Folytatása következik.)<br />
BIRGER SCHÖLDSTRÖM.<br />
BIRGER SCHÖLDSTRÖMNÉL, PETŐFI<br />
SVÉD FORDÍTÓJÁNÁL.<br />
Irta Vértesi Károly.<br />
I ; Péter Pál apostolok napján, napsugaras ünnepen,<br />
mely után a magyar Alföldön megpendül<br />
a ka<strong>sz</strong>a, dr. Gopcsa Lá<strong>sz</strong>ló útitársammal<br />
úgy déltájt fölkerestük és meglátogattuk Birger<br />
Schöldström jeles svéd irót és hirlapirót, Petőfi<br />
svéd fordítóját. Utóbbi működése révén érdekelt<br />
ő minket s lett a neve kedves a magyarok előtt<br />
Stockholmban, az Engelbrechts Gatan 33. <strong>sz</strong>ám<br />
alatti ház első emeletén, kanyargó lépcsőn feljutva,<br />
becsengettünk a tudós férfiúhoz, a ki<br />
azelőtt a svéd király mellett mint titkár működött.<br />
Arczán mély béke honoL Az öregedő úr<br />
<strong>sz</strong>eretetreméltóan fogadott, örült a látogatásunknak,<br />
mikor •— úgymond — annyit foglalkozik<br />
a magyarokkal, magyar irodalmi művekkel,<br />
hogyne örülne, mikor magyarokat lát Szobája<br />
elárulja az irót. Iratcsomók, korrektúrák,<br />
újságok, könyvek, irók — köztük magyar írók<br />
és költők — művei az a<strong>sz</strong>talon, <strong>sz</strong>ekrényben.<br />
Azt hi<strong>sz</strong>em, hogy a jeles irót nem sértem meg<br />
azzal, ha elmondom, hogy lakásán festői, költői<br />
rendetlenségben voltak az iratok és nyomtatványok.<br />
Nagy elfoglaltságú embernek az Íróa<strong>sz</strong>tala<br />
nem is lehet olyan, mint a sportsmané.<br />
íróa<strong>sz</strong>talán több magyar iró arczképét is láttuk.<br />
Puha zsölye<strong>sz</strong>ékben megvetjük a hátunkat és<br />
be<strong>sz</strong>élgetünk a magyar- és svéd irodalomról,<br />
az irodalmi vi<strong>sz</strong>onyok felől, a magyarok és<br />
svédek jeleseiről s láttuk, milyen otthon van<br />
Birger Schöldström magyar irodalmunkban.<br />
Név<strong>sz</strong>erint sorolta elő kitűnőbb magyar költőinket,<br />
nevesebb íróinkat, svéd kiejtésével.<br />
Kérdezősködött Szana Tamásról, a Petőfi-Társaság<br />
titkáráról, ki egy ízben vendége volt, említi<br />
azokat is, kiket soha sem látott.<br />
Kedves emlékekkel távoztunk, örülvén, hogy<br />
láttuk Petőfi jeles fordítóját.<br />
A magyar <strong>sz</strong>abadságharezban ifjúsága virágában<br />
elhunyt nagy költőnknek, rövid életpályáján<br />
kevés jutott a dicsőségből, küzdelem<br />
és harcz volt az élete. Felújítottam Petőfi emlékezetét<br />
Stockholmban, Schöldströmnél.<br />
Hazajövet, megajándékozott Schöldström a<br />
«Varia» czímű képes folyóirat egy füzetével,<br />
melyben Petőfit ismerteti, a költő arczképét és<br />
életrajzát közli a «Talpra Magyar* fordításával.<br />
Schöldström becses emléket adott nekem, az<br />
általa íit ((Haiposlag och Svérdslang» (Hárfa<strong>sz</strong>ó<br />
és kardcsörgés) czímű művének egy példányával.<br />
A könyv homlokán «Sándor Petőfi»<br />
jól talált arczképe, a könyvben pedig a magyar<br />
<strong>sz</strong>abadságharczról és annak nevezetesebb eze-
2592<br />
repló'iről rokon<strong>sz</strong>envesen ír a magyarok barátja.<br />
Felhozza a,könyvben Petőfin kívül Kossuth,<br />
gróf Batthyány, gróf Teleki, Táncsics, Klauzál,<br />
Bem, Klapka, Vasváry, Irányi, Mé<strong>sz</strong>áros működését<br />
és a magyar <strong>sz</strong>abadságharcz gyá<strong>sz</strong>os kimenetelét.<br />
Szól még Jókai, "Vörösmarty, Kemény,<br />
Pákh, Obernyik, Li<strong>sz</strong>nyay, Arany, Kerónyi,<br />
Vahot, Egressy, Beményi és más jeleseinkről.<br />
Terjedelmesen közli Petőfi életrajzát,<br />
kiterje<strong>sz</strong>kedvén iskolai bizonyítványának érdemjegyeire<br />
is minden tantárgyból. Petőfi költeményeiből<br />
több fordítás is van ebben a nekünk<br />
magyaroknak különösen érdekes könyvben,<br />
többi között a következő ismertebb cziniűek:<br />
• .<br />
Két vándor. Tva.vandrare.<br />
Di<strong>sz</strong>nótorban. Svindansen.<br />
A koldus sirja. Tiggarns gráf.<br />
A bilincs. Bóján.<br />
VASÁKNAPI ÚJSÁG.<br />
Tán csodállak, ámde nem <strong>sz</strong>eretlek<br />
S képzetem hegy völgyedet nem járja!<br />
Alföd.<br />
Er, I vildromantiska Karpater,<br />
med er barrskog ej mitt hjerta aktai-I<br />
Er beundra kan jag, men ej álska;<br />
ej min hag till endra kjusor traktar.<br />
Nemzeti dal.<br />
Talpra magyar, hl a haza!<br />
Itt az idő, most vagy soha!<br />
Rabok legyünk, vagy <strong>sz</strong>abadok?<br />
Ez a kérdés, vála<strong>sz</strong><strong>sz</strong>atok!<br />
Upp, magyarer. .<br />
Upp, magyarer, upp till striden!<br />
Tvek'samt mi ej láligre biden!<br />
Kampen gallér endra sjalar.<br />
Váljen : frie eller trálar ?<br />
Ezt a «Nemzeti dalt» lehet még legjobban<br />
megérteni a német nyelv segélyével. ,<br />
<strong>18.</strong> SZÁM. <strong>1904.</strong> <strong>5<strong>1.</strong></strong> ÉVFOLYAM.<br />
kere<strong>sz</strong>tül, bizonyítja azt a követségek utezájában<br />
még megmaradt fal, a mely a khinaiak golyóitól<br />
ös<strong>sz</strong>e-vis<strong>sz</strong>a van lyuka<strong>sz</strong>tva. Jelenleg<br />
egy jól megerősített, falakkal körülvett városré<strong>sz</strong>ben<br />
laknak a nagykövetségek s minden<br />
nagyhatalom, melynek diplomácziai képviselete<br />
van Khinában, bőven gondoskodott követsége<br />
védelméről.<br />
A lázadást, mint tudjuk, leverték és a mi<br />
monarkhiánknak, a mely <strong>sz</strong>intén ré<strong>sz</strong>t vett a<br />
hadjáratban, kijutott a ré<strong>sz</strong>e ugy a győzelemből,<br />
mint a hadi sarczból. Az ostromnál elesett<br />
Thomann tengeró<strong>sz</strong>kapitányról Pekingben egy<br />
utczát neveztek el, melynek sarkán templom<br />
emelkedik az elesettek emlékezetére.<br />
A háború bevégezte után sokan helytelenítették<br />
itthon, hogy az o<strong>sz</strong>trák-magyar monarkhia<br />
is földet foglalt Khinában, Tientsin-hen;<br />
ujabb tehernek, felesleges dolognak tartották,<br />
l'-^-'M ff 1 TB<br />
I ' í ' 1' 'J<br />
KH1NAI UTCZA1 FOLTOZÓ VARGA. A TIENTSINI OSZTRÁK-MAGYAR TELBPÍTVÉNY KHINAI RENDŐRSÉGE.<br />
TIENTS1NI HADITENGERÉSZETI KÜLÖNÍTMÉNYÜNK PARANCSNOKA. UTCZAI BURGONYASÜTŐ KHINAIAK.<br />
Az én Pegazusom. Min Pegastts.<br />
Az őrölt. Den vansinnige.<br />
A rab oro<strong>sz</strong>lán. Den fángna lijonet. [Etelkas gráf.<br />
Czipruslombok Etelka sírjáról. Cyppresblad pa<br />
Nem ért engem a világ. Ej mig verlden kan<br />
[förstá.<br />
Most pedig lássuk Petőfi néhány költeményének<br />
az első vers<strong>sz</strong>akát magyar és svéd nyelven<br />
azon sorrendben, a mint a svéd <strong>sz</strong>öveg Schöldström<br />
könyvében van:<br />
Befordultam a konyhára ...<br />
Befordultam a konyhára,<br />
Rágyújtottam a pipára . . .<br />
Azaz rágyújtottam volna,<br />
Hogyha már nem égett volna.<br />
En titt in uti köket...<br />
Jag tittade in uti köket. . .<br />
Min pipa höll jag i handen.<br />
Förstás, jag skulleden tanda,<br />
Fást redan praktigt nog brann den.<br />
Az alföld.<br />
Mit nekem te, zordon Kárpátoknak<br />
Fenyvesekkel vadregényes tája!<br />
KÉPEK A TIENTSINI OSZTRÁK-MAGYAR TELEPÍTVENYRŐL. — Szók öéza eredeti felvételei.<br />
Schöldströmnek kö<strong>sz</strong>önjük, hogy hideg sírjában<br />
nyugvó nagy költőnk, Petőfi, a Málaren<br />
partján akkor is melegíti a <strong>sz</strong>iveket, mikor az<br />
övé már régen kihűlt.<br />
A MI KIS KHINÁNK*<br />
— A tientsini o<strong>sz</strong>trák-magyar telepítvény.—<br />
Körülbelül négy e<strong>sz</strong>tendeje, hogy Khinában az<br />
úgynevezett boxer-lázadás kiütött s a <strong>sz</strong>övetséges<br />
európai hadaknak és a japánoknak kellett rendet<br />
csinálni.<br />
A boxerek által ostromolt s kétségbeejtő<br />
helyzetbe jutott nagykövetségek Pekingben akkor<br />
egy meglehetősen elkülönített városré<strong>sz</strong>ben<br />
laktak már, s hogy mily kemény próbán mentek<br />
.*,* £«,* J¥ za , Ganz gy íiri főmérnök 1903 július havától<br />
1904 február haváig Khinában és Japánban tartózkodott<br />
az ottani közgazdasági, pénzügyi és mű<strong>sz</strong>aki<br />
állapotok tanulmányozása czéljából; az ő tollából<br />
közöljük e czikket.<br />
mivel azt hitték, hogy gyarmatosítani akaruek.<br />
Most, hogy alkalmam volt hos<strong>sz</strong>abb ideig a<br />
hely<strong>sz</strong>ínén tartózkodni, a vi<strong>sz</strong>onyokat tanulmányozni<br />
és a mi kis Khinánkkal alaposan<br />
foglalkozni, nem hi<strong>sz</strong>em, hogy felesleges munkát<br />
végezek, ha egyet-mást elmondok róla.<br />
Mikor Európát elhagytam, azt hittem, hogy<br />
Tientsinben meglehetős kezdetleges állapotokat<br />
fogok • találni, azonban alaposan csalódtam.<br />
Tímtsin Khinának egyik legnépesebb városa,<br />
van körülbelül egy millió lakosa, tehát több,<br />
mint Pekingnek, a mennyei birodalom fővárosának.<br />
Tientsin két ré<strong>sz</strong>ből áll, az egyik a tulajdonképi<br />
khinai városré<strong>sz</strong>, a másik az európai<br />
telepítés, vagy a mint ott nevezik, settlement.<br />
A város a Pei-Ho folyó és a Csá<strong>sz</strong>ár-csatorna<br />
mellett fek<strong>sz</strong>ik, a mely a birodalom <strong>sz</strong>ámottevő<br />
vízi <strong>sz</strong>állító útja. A Pei-Ho folyó Tientsintől<br />
kezdve a tengerig jól hajózható, kisebb tengeri<br />
hajók úgy 1200—1400 tonna hordképességgel<br />
járnak rajta, a forgalom élénk. A folyó mindkét<br />
<strong>18.</strong> 9ZAM. <strong>1904.</strong> <strong>5<strong>1.</strong></strong> ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÜJSÁG. 293<br />
partján falvak ós termékeny földek terülnek el;<br />
a vize különös <strong>sz</strong>ínű, leginkább hasonlít a csokoládéhoz,<br />
annyi i<strong>sz</strong>apot és <strong>sz</strong>emetet hord, hogy<br />
nem is nézné az ember víznek.<br />
A khinai városré<strong>sz</strong>hez csatlakoznak a folyó<br />
jobb oldalán a japán, franczia, angol, majd<br />
német telepítések. A baloldalon, a legelőnyösebb<br />
helyen, a Pei-Ho, Csá<strong>sz</strong>ár-csatorna és a<br />
tientsin-pekingi vasút mellett terül el a mi<br />
földünk. Szom<strong>sz</strong>édjaink dél felé az ola<strong>sz</strong>ok,<br />
azontúl az oro<strong>sz</strong> ós belga telepítés fek<strong>sz</strong>ik.<br />
Az idegenek által elfoglalt városré<strong>sz</strong> kiterjedésére<br />
nézve nagyobb, mint a khinai városré<strong>sz</strong>.<br />
A mi telepítésünk majdnem egé<strong>sz</strong>en be van<br />
építve khinai házakkal; valóságos hamisítatlan<br />
khinai város. Területe körülbelül hat-tized négy<strong>sz</strong>ögkilométer,<br />
tehát olyan nagy, mint a mi<br />
Belvárosunk. A vasút felé eső ré<strong>sz</strong>én megvan<br />
még a khinaiak temetkező helye, mintegy<br />
10,000 sír; most ugyan már nem <strong>sz</strong>abad oda<br />
temetkezni, de még is kellemetlen, mivel esőzések<br />
alkalmával ez a terület víz alatt áll s a<br />
koporsók ilyenkor <strong>sz</strong>abaddá le<strong>sz</strong>nek. A sírok<br />
eltávolítása nehézséggel jár, mivel khinai felfogás<br />
<strong>sz</strong>erint azokat megbolygatni nem <strong>sz</strong>abad.<br />
Pénzzel azonban Khinában mindent el lehet<br />
érni, s így bizonyos csekély ös<strong>sz</strong>egórt a sírhelyeket<br />
is megválthatjuk.<br />
városháza, .park, ka<strong>sz</strong>árnyák és a legjobb hotel<br />
egé<strong>sz</strong> Khinában, az Astor-House, mely kényelem<br />
és ellátás dolgában túlte<strong>sz</strong> a mi <strong>sz</strong>állodáinkon<br />
is.<br />
NAGYKÖVETSÉGÜNK PEKINGBEN.<br />
<strong>sz</strong>ereztek ös<strong>sz</strong>e és a pekingi franozia püspök,<br />
Favier úr, Kirínának nemcsak egyik legalaposabb<br />
ismerője, hanem mindenekfelett igen jó<br />
üzletember is.<br />
TIENTSINI HADITENGERÉSZETI KÜLÖNÍTMÉNYÜNK RAKTÁrA. KALODÁRA ÍTÉLT KHINAI TOLVAJ.<br />
A többi nagyhatalmak által elfoglalt területek<br />
ré<strong>sz</strong>ben üres telkek, ré<strong>sz</strong>ben pedig már be<br />
vannak házakkal építve európai módra, jó utakkal,<br />
árnyas fasorokkal.<br />
Első helyen állanak az angol és franczia<br />
telepítések. Az angol területen van egy <strong>sz</strong>ép<br />
A franczia ré<strong>sz</strong>ben főleg iskolák, kórházak<br />
vannak papokkal és apáczákkal.. Khinában a<br />
mis<strong>sz</strong>ionáriusok legnagyobb ré<strong>sz</strong>e a franeziák<br />
közül kerül ki s mellesleg megjegyezve, igen<br />
jól értik az igé terje<strong>sz</strong>tésével a ha<strong>sz</strong>nosat is<br />
ös<strong>sz</strong>ekötni A papok itt meglehetős vagyont<br />
TIENTSINI HADITENGERÉSZETI KÜLÖNÍTMÉNYÜNK. Szuk Géza felvétele<br />
KÉPEK A TIENTSINI OSZTRÁK-MAGYAR TEL.EPÍTVÉNYRŐL,<br />
A khinai városré<strong>sz</strong>hez legközelebb esik a<br />
japán telepítéshez is be volt annak idején<br />
építve, a japánok azonban a háború után egy<strong>sz</strong>erűen<br />
felperzselték a régi khinai kunyhókat<br />
és a mi megmaradt, azt lerombolták. Most<br />
egé<strong>sz</strong>en új, európai mintára berendezett várost<br />
építenek. •<br />
A németek — <strong>sz</strong>intén e példán indulva — a<br />
khinai házakát eltüntették a föld <strong>sz</strong>ínéről ós<br />
ha az ember a német stílusban épült villa<strong>sz</strong>erű<br />
házsorok között végig jár, a német feliratokat<br />
látja, azt hi<strong>sz</strong>i, hogy valami német vidéki városban<br />
van. A németeknek sok katonaságuk<br />
van itt.<br />
A mi közvetlen <strong>sz</strong>om<strong>sz</strong>édságunknak, az ola<strong>sz</strong>oknak<br />
csak néhány khinai sárgunyhó és<br />
gödör jutott, azonban a tervek már ké<strong>sz</strong>en vannak<br />
ós rövid idő múlva az is európai, rendezett<br />
város le<strong>sz</strong>.<br />
Az oro<strong>sz</strong>ok nagy előké<strong>sz</strong>ülettel láttak neki, a<br />
telkeket felo<strong>sz</strong>tották és jelenleg 150 házat építenek<br />
egy<strong>sz</strong>erre. Azonkívül utakat, hidakat terveznek.<br />
A nagyhatalmak mind élénken érdeklődnek<br />
tientsini telepítésük sorsa iránt, mivel ez itt a kereskedelmi<br />
központ Ej<strong>sz</strong>ak-Khinában: mindegyik<br />
igyek<strong>sz</strong>ik iparának, kereskedelmének piaezot,<br />
fogya<strong>sz</strong>tót biztosítani. A Keleten működő<br />
bankvállalatok legnagyobb ré<strong>sz</strong>ének van itt<br />
fiókja. Mindenki az első akar lenni, mert hamost<br />
még talán nincsen meg az a forgalom, a mit<br />
remélnek, de megle<strong>sz</strong> idővel, hi<strong>sz</strong>en az elmúlt<br />
évben a Khinába bevitt ös<strong>sz</strong>es árúk hú<strong>sz</strong> <strong>sz</strong>ázaléka<br />
ment Tientsinbe. A mi a kivitelt illeti,<br />
a Mongolor<strong>sz</strong>ágból. Tibetből, Éj<strong>sz</strong>ak-Khinából<br />
jövő termények mind innen mennek délre és a<br />
világ ös<strong>sz</strong>es tájaira; prémek, bőrök, gyapjú,<br />
teve<strong>sz</strong>őr, bőrök, sok ló, juh, sörte, stb. Ha talán<br />
Éj<strong>sz</strong>ak -Khina terményekben nem olyan gaz-
294<br />
VASÁBNAPI ÚJSÁG.<br />
Iréné csá<strong>sz</strong>árné (Já<strong>sz</strong>ai Mar.) a nagy tanácstan. (II, felvonás.) Konstantin csá<strong>sz</strong>ár (Beregi) búcsaja a harangoktól, (II. felvonás.)<br />
dag. mint a déli vidék, de a felsorolt árúk még<br />
is meglehetős értéket képviselnek.<br />
Tientsinnek most ugyan még talán nincs<br />
meg az a fontossága, mint Sanghainak és Honkongnak,<br />
de megle<strong>sz</strong>, ezt reményli minden<br />
kereskedő és azért igyekeznek már most megvetni<br />
lábukat.<br />
Hadá<strong>sz</strong>ati <strong>sz</strong>empontból fontos Tientsin; azért<br />
van ott sok európai katonaság, mivel a nagyhatalmak<br />
jól tudják, hogy zavargások esetén<br />
onnan könnyen féken lehet tartani Pekinget.<br />
A mi telepűvényünkőn eddig nem igen sok<br />
történt. Építünk egy konzuli lakást, ez az egé<strong>sz</strong>.<br />
Tervbe van véve egy nagyobb ka<strong>sz</strong>árnya, a mely<br />
védelmi czélokra is berendeztetnék. — A területet<br />
a khinai várossal egy rozoga hajóhíd köti<br />
ös<strong>sz</strong>e, a melyet két óránként az átmenő vitorlásoknak<br />
megnyitnak. Ilyenkor lehet leginkább<br />
látni azt a lüktető életet, mely a khinai városok<br />
jellemző sajátsága. Teherhordó állatok, hord<strong>sz</strong>ékek,<br />
kétkerekű kis kocsik, emberek tömege<br />
gyülekezik ös<strong>sz</strong>e a parton és várja az átbocsátási<br />
Körülbelül 30,000 khinai lakik a mi városré<strong>sz</strong>ünkben.<br />
Az utczák keskenyek, 2—3 méter<br />
<strong>sz</strong>élesek. A lakosok magvát néhány gazdag<br />
khinai kereskedőn kívül <strong>sz</strong>atócsok, iparosok<br />
<strong>sz</strong>olgáltatják. Van itt minden, a mit a khinai<br />
<strong>sz</strong>eme-<strong>sz</strong>ája megkíván: <strong>sz</strong>ínház, fürdők, ópiumhelyiségek,<br />
zálogházak, sőt még khinai iskola<br />
is, a hol a gyerekek kettesével ülnek kis a<strong>sz</strong>talkáknál,<br />
előttük könyv, iró<strong>sz</strong>er<strong>sz</strong>ám és teás csé<strong>sz</strong>e<br />
; a pápa<strong>sz</strong>emes görnyedt tanító nagy ti<strong>sz</strong>telettel<br />
fogadja a látogató idegent.<br />
Az utczák ti<strong>sz</strong>ták, mivel büntetés terhe alatt<br />
tilos a <strong>sz</strong>emetet az utczára kidobni és ott di<strong>sz</strong>nókat<br />
legeltetni, pedig ez már nagy haladás,<br />
mivel a legnehezebb feladat a khinait ti<strong>sz</strong>taságra<br />
<strong>sz</strong>oktatni. Nagy érdeme van mindezekben a<br />
végrehajtó hatalmat képviselő Acurti Hugó<br />
sorhajóhadnagynak, a ki 40 tengeré<strong>sz</strong>katonából<br />
álló különítménynek parancsnoka. Be van oBztva<br />
mellé egy sorhajózá<strong>sz</strong>lós és egy haditengeré<strong>sz</strong>eti<br />
orvos. A főparancsnok Pekingben <strong>sz</strong>ékel. A ti<strong>sz</strong>tek<br />
egy khinai házban laknak, e mellett van<br />
a közigazgatás czéljaira <strong>sz</strong>olgáló épület a törvény<strong>sz</strong>ékkel,<br />
adóhivatallal és rendőrlaktanyával.<br />
A rendet 70 khinai rendőr, úgynevezett<br />
shimbó tartja fenn,a kik rengeteg komoly arczczal<br />
végezik a <strong>sz</strong>olgálatot és négy őr<strong>sz</strong>obában<br />
tanyáznak rendesen. Mindennap délelőtt az<br />
előző napról beidézett vagy megcsípett bűnösöket<br />
ítélik el sommás eljárás alapján. Hu<strong>sz</strong>onöt<br />
bambu<strong>sz</strong>, pénzbüntetés, vagy a kaloda, az úgynevezett<br />
kang, a melyet a nyakra erősítenek,<br />
a büntetés.<br />
A közügyek vezetésére előkelő khinaiakból<br />
HERCZEG FERENCZ «BIZANCZ» CZÍMŰ SZÍNMÜVÉNEK NEMZETI SZÍNHÁZI ELŐADÁSÁBÓL.<br />
álló városi tanács van <strong>sz</strong>ervezve, a melyben a<br />
katonai parancsnok és tientsini konzulunk elnököl,<br />
ők ketten termé<strong>sz</strong>etesen mindig <strong>sz</strong>ótöbbséggel<br />
birnak. A khinaiak igen meg vannak<br />
elégedve, mivel európai módra bánnak<br />
velük, de a khinai hatóságok ró<strong>sz</strong> <strong>sz</strong>emmel<br />
nézik ezt, mivel hatáskörük csorbítását látják<br />
a bíráskodásban. Ha a khinai a telepítvényen kívül<br />
követ el valamit, az termé<strong>sz</strong>etesen khinai<br />
bíráskodás alá esik.<br />
A közigazgatási épülettel <strong>sz</strong>emben egy volt<br />
Buddha-templomban van elhelyezve a mi tengeré<strong>sz</strong>eti<br />
különítményünk. A katonák khinai<br />
házakban laknak. Az udvaron van a templom,<br />
benne egy aranyozott 7—8móter magas Buddha<strong>sz</strong>obor<br />
fából. Különös látvány, a mikor ezelőtt a<br />
<strong>sz</strong>ent előtt ti<strong>sz</strong>títják a tengeré<strong>sz</strong>ek a lovakat,<br />
vagy rakják be a helyiségbe a <strong>sz</strong>énát. Egy kápolna-forma<br />
helyiség raktárul <strong>sz</strong>olgál. Van itt<br />
azonkívül egy katonai kórház is. A tengeré<strong>sz</strong>ek<br />
között néhány magyar fiút is találtam.<br />
Ámbár az utczákat öntözik, ti<strong>sz</strong>togatják,<br />
mégis olyan néha a bűz, hogy azt ki nem<br />
lehet mondani, ez azonban már Khinával<br />
együtt jár. A közigazgatás pénzbe kerül, azonban<br />
az adók fedezik a költségeket, sőt <strong>sz</strong>ép<br />
ös<strong>sz</strong>eg marad minden évben, úgy, hogy a telep<br />
kezelése semmibe sem kerül és inkább még<br />
ha<strong>sz</strong>not hoz nekünk.<br />
Nem ártana, ha a többi nagyhatalom példájára<br />
mi is kiha<strong>sz</strong>nálnék telepünket kereskedelmi<br />
czélok előmozdítására. Az ös<strong>sz</strong>es európai<br />
telepítések közül a mienk fek<strong>sz</strong>ik a legjobb helyen;<br />
a Pei-Ho folyó felől majdnem másfél<br />
kilométer hos<strong>sz</strong>ú part áll rendelkezésre, ez pedig<br />
Tientsinben igen fontos, mivel a <strong>sz</strong>állítást<br />
a Csá<strong>sz</strong>ár-csatornán és a Pei-Ho folyón bonyolítják<br />
le. A keleti ré<strong>sz</strong>en a vasút érinti, tehát<br />
úgy <strong>sz</strong>árazon, mint vizén hozzáférhető.<br />
Míg az ös<strong>sz</strong>es nagyhatalmak a telepítvényeket<br />
csak bérlik a Khinaiaktól, addig a mi telepítvényünk<br />
az o<strong>sz</strong>trák-magyar monarkhia tulajdonát<br />
képezi, mi azt elfoglaltuk; csakis a magántulajdon<br />
tekintetében történt megegyezés. Ha<br />
ugyanis magánépületekre, vagy telkekre van<br />
<strong>sz</strong>ükség, azt nekünk ki kell sajátítanunk s a<br />
kisajátítási ös<strong>sz</strong>egek a házak fekvése <strong>sz</strong>erint<br />
vannak megállapítva. A nyilvános épületeket,<br />
templomokat egy<strong>sz</strong>erűen elvettük, ezek a<br />
mieink.<br />
Az utczák reggeltől estig tele vannak néppel.<br />
Az utczasarkokon nagy piros falraga<strong>sz</strong>ok tájékoztatják<br />
a mulatni vágyó népet a <strong>sz</strong>ínházban<br />
előadott darabok felől. A <strong>sz</strong>ínház a khinai nép^<br />
nek valóságos <strong>sz</strong>envedélye s még a legkisebb<br />
faluban is találunk — ha egyebet nem, hát egy<br />
Jelfy Gyula fényképei.<br />
<strong>18.</strong> SZÁM. <strong>1904.</strong> <strong>5<strong>1.</strong></strong> ÉVFOLYAM.<br />
Demeter nagyherczeg (Ivánfi.)<br />
nyitott <strong>sz</strong>ínpadot, a hol vándor komédiások<br />
mulattatják a közönséget. Különben minden<br />
khinai maga is <strong>sz</strong>íné<strong>sz</strong>; a fődolog az, hogy az<br />
élet bármily vi<strong>sz</strong>ontagságai között meg kell<br />
őrizni a nyugalmat és kül<strong>sz</strong>ínt, ezért — történjék<br />
vele bármi — soha egy arczizma meg<br />
nem rándul. A hidegvér tekintetében túlte<strong>sz</strong> az<br />
angolon.<br />
TJzlet nagyon sok van itt. Minden khinainak<br />
legfőbb kívánsága, hogy kereskedő lehessen s<br />
ügyességben a khinaiak túlte<strong>sz</strong>nek az európaiakon<br />
is. Kiváló üzleti tehetségünk van. Portékájukat<br />
nagy lármával kínálják. A kiabálás és<br />
lárma, a mit a különféle árusok véghez vi<strong>sz</strong>nek,<br />
az agyvelőt remegteti meg, mindenki<br />
igyek<strong>sz</strong>ik <strong>sz</strong>om<strong>sz</strong>édját túlkiabálni, lármázni,<br />
vasdarabokat, dobot, réztányérokat vernek<br />
ös<strong>sz</strong>e. Borbélyok <strong>sz</strong>aladgálnak a <strong>sz</strong>űk utczákban,<br />
mert itt nem műhelyekben, hanem az utczán<br />
borotválják az embert. Egy rúdon vi<strong>sz</strong>ik<br />
vállukon a kis <strong>sz</strong>éket, melyre a borotválandó<br />
leül, a rud másik végén egy <strong>sz</strong>ekrényke van<br />
felfügge<strong>sz</strong>tve az ös<strong>sz</strong>es <strong>sz</strong>ükséges mű<strong>sz</strong>erekkel.<br />
A legnagyobb tolongás közepette leülteti a borbély<br />
pácziensét, egy kevés vizzel lemossa az<br />
arczát és borotvál, mert itt a <strong>sz</strong>appant nem ismerik.<br />
A borotválás után kibontja a haját és<br />
megfésüli, befonja, mindezt körülbelül hét fillérért.<br />
Az a legérdekesebb, hogy közben teherhordók,<br />
megrakott <strong>sz</strong>amarak haladnak el mellette<br />
és ő a legnagyobb lelki nyugalommal tovább<br />
működik.<br />
A jövendőmondók, iródiákok, kis a<strong>sz</strong>taloknál<br />
űzik foglalkozásukat. Koldusokat, kéregetőket<br />
az utczán nem látni, pedig másutt a khinai<br />
városok tele vannak velük s jaj annak, a ki ad<br />
valamit, mert az egé<strong>sz</strong> utcza utána <strong>sz</strong>alad.<br />
Egy templom előtt a téren egé<strong>sz</strong> nagy tömeg<br />
áll, ül, és hallgatja egy öreg khinai elbe<strong>sz</strong>élését,<br />
a ki nyugodt arczczal mesél mindenféle meséket.<br />
A khinai <strong>sz</strong>envedélyes játékos, akárhány<strong>sz</strong>or<br />
az út <strong>sz</strong>élén néhány ember leül és kártyázik.<br />
O<strong>sz</strong><strong>sz</strong>el burgonya- és ge<strong>sz</strong>tenye sütők ütik<br />
fel tanyájukat az utczán. A burgonyát agyagkályhákban<br />
sütik, a ge<strong>sz</strong>tenyét finom apró<br />
kavics között pörkölik.<br />
A Pei-Ho partján emelkedik egy emelet<br />
magasságú épület, ez a népfürdő; a bemenetnél<br />
egy festmény dí<strong>sz</strong>eleg: a hullámokban fürdő<br />
potyka. Ha lefizeti a czopfos atyafi az 5 fillért,<br />
bemehet. Egy nagy helyiségben körül kis <strong>sz</strong>ekrénykék<br />
vannak, a középen padok; a közönség<br />
levetkezik és egy ajtóval elzárt helyiségbe megy,<br />
hol padok vannak s egy nagy üstben forr a víz<br />
és gőzzel tölti be a helyiséget, melyben a khinai<br />
izzad. Majd kijövet leöntik vizzel és úgy, a hogy<br />
<strong>18.</strong> SZÁM. <strong>1904.</strong> <strong>5<strong>1.</strong></strong> ÉVFOLYAM. VASÁBNAPI ÚJSÁG. 295<br />
Iréné csá<strong>sz</strong>árné (Já<strong>sz</strong>ai Mari) Moharnmedet Tárva. (III. felvonás,) Spiridion ndvarmester (Náday F.) és La<strong>sz</strong>kari<strong>sz</strong> admirális (Horváth). (I. felvonás.)<br />
van, ádámko<strong>sz</strong>tümben odaül vagy fek<strong>sz</strong>ik egy<br />
padra, a borbélyok, körömvágók megkezdik<br />
működésüket, közben teáznak, pipáznak.<br />
A házak sűrűn egymás mellett sorakoznak,<br />
téglából, vályogból épültek, az utczára nincs<br />
ablakuk egyré<strong>sz</strong>t, hogy a <strong>sz</strong>om<strong>sz</strong>édok be ne<br />
lássanak, s másré<strong>sz</strong>t hogy a nők el legyenek<br />
a külvilágtól zárva. Ha tűz üt ki, pedig nyáron,<br />
a mikor nagy meleg van, gyakran megtörténik, a<br />
helyett, hogy vizet hoznának és oltanának, elő<strong>sz</strong>ör<br />
mindenféle lármás <strong>sz</strong>er<strong>sz</strong>ámmal a tűz ró<strong>sz</strong><br />
<strong>sz</strong>ellemét igyek<strong>sz</strong>enek elria<strong>sz</strong>tani s csak mikor<br />
rendőrségünk emberei megjelennek a fecskendőkkel,<br />
indul meg az oltás, sok<strong>sz</strong>or későn.<br />
A khinai, ha beteg, mindenféle házi<strong>sz</strong>errel<br />
igyek<strong>sz</strong>ik magát gyógyítani; az európai orvostól<br />
félnek, különösen a nők, de a mi különítményünk<br />
orvosát megkedvelték már és ha baj<br />
van, sok<strong>sz</strong>or fordulnak hozzá. Különösen ha<br />
sebé<strong>sz</strong>eti beavatkozásról van <strong>sz</strong>ó, ve<strong>sz</strong>ik <strong>sz</strong>ívesen<br />
a segítséget, mivel látják, hogy az európai<br />
kezelés többet ér, mint a khinai. A mi doktorunk<br />
érdekes eseteket tudna elmondani a khinaiak<br />
érzéketlenségéről. Olyan esetben, a mikor az<br />
európait el kell altatni, a khinai a nélkül, hogy<br />
arczának egy izma megrándulna, tűri el az<br />
operácziót, az első vágásnál <strong>sz</strong>is<strong>sz</strong>en egyet,<br />
azzal vége.<br />
A közegé<strong>sz</strong>ségügyi intézkedések is dicsérik a<br />
mi parancsnokunk előrelátását és erélyét. Csatornázás<br />
és vízvezeték nincs, a nép a Pei-Ho<br />
pi<strong>sz</strong>kos vizét i<strong>sz</strong><strong>sz</strong>a és Isten csodája, hogy ezek<br />
az emberek mind el nem pu<strong>sz</strong>tulnak; ha európai<br />
i<strong>sz</strong>ik ebből a vizből, biztos a tifu<strong>sz</strong> vagy<br />
vérhas. Daczára minden óvintézkedésnek, mégis<br />
előfordul a kolera, tifu<strong>sz</strong>, sőt a pestis is, de<br />
megállapítani a betegséget igen nehéz, mert az<br />
ilyen betegeket titkolják s ha meghalnak, azonnal<br />
koporsóba te<strong>sz</strong>ik ós eltemetik.<br />
Olyan az élet ebben a kis Khinában, mint<br />
egy méhkasban, napkeltével kezdődik és napnyugtával<br />
végződik. Este az utczák meg vannak<br />
világítva, minden háztulajdonos tartozik ugyanis<br />
egy kis mécset égetni háza előtt; de azonkívül<br />
vannak nyilvános lámpák is. A többi<br />
nagyhatalmak gázzal és villámmal világítják<br />
meg telepítésüket, sőt a khinai város most villamos<br />
vasútra és világításra rendezkedik be. A<br />
khinai üzletek késő estig vannak nyitva, élet<br />
ugyan már ilyenkor nincs, de mindig kerül egy<br />
elkésett, a ki vásárol valamit.<br />
Éjfél felé már csak a rendőrök lépteinek<br />
ne<strong>sz</strong>e hallat<strong>sz</strong>ik.<br />
Midőn elő<strong>sz</strong>ör láttam meg haditengeré<strong>sz</strong>etünk<br />
zá<strong>sz</strong>lóját a hídon ós ka<strong>sz</strong>árnyán lengeni,<br />
HERCZEG FERENCZ «BIZÁNCZ» CZÍMŰ SZÍNMŰVÉNEK NEMZETI SZÍNHÁZI ELŐADÁSÁBÓL. — Jelfy Gyula fényképei.<br />
ebben a khinai környezetben különös volt,<br />
azonban az ember hamar hozzá<strong>sz</strong>okik s csak<br />
az az óhaja támad, bár hazánk kereskedelmének<br />
és iparának is jutna ré<strong>sz</strong>e és alkalma ezen<br />
darab föld kiha<strong>sz</strong>nálásában. Szúk Géza.<br />
AZ OROSZ RIVIÉRA ÉS A KAUKÁZUS.<br />
Irta Csudáky Bertalan.<br />
HL<br />
A kutató etnográfusnak Kaukázus középső<br />
ré<strong>sz</strong>e és a vad Dage<strong>sz</strong>tán még ma is legtöbb<br />
eredetiséggel kedveskedik az egé<strong>sz</strong> Kaukázusban.<br />
A többi vidék már teljesen az oro<strong>sz</strong> kultúra<br />
hatását mutatja. Dage<strong>sz</strong>tán már az arab<br />
irók <strong>sz</strong>erint is a «nyelvek hegye». Ezen a kicsiny<br />
területen valóságos bábeli kavarodás<br />
van. Öt lergin nyelv küzd itt az elsőségért.<br />
Nem csoda, ha akadnak oly <strong>sz</strong>om<strong>sz</strong>édos falvak,<br />
melyeknek lakói még ma sem értik meg egymást.<br />
De hagyjuk a vad, a félelmetes Dage<strong>sz</strong>táni!<br />
Mes<strong>sz</strong>e a látóhatáron még csillognak a meseor<strong>sz</strong>ág<br />
ezüstös jég- és hópiramisai, de nem<br />
fázunk és nem remegünk többé ! Hi<strong>sz</strong> Kaukázus<br />
legdélibb vidékeire érkeztünk. A Káspi-tenger<br />
<strong>sz</strong>elíden ere<strong>sz</strong>kedő partjaihoz jutottunk s a<br />
napsugarak rezgő ködéből már tevekaravánok<br />
képei bontakoznak ki előttünk. Volt idő, a<br />
mikor tömérdek karaván fordult meg ezen a<br />
titokzatos földön. Mes<strong>sz</strong>e keletről, sok<strong>sz</strong>or India<br />
verőfényes vidékeiről fáradtak ide, pompás<br />
selymet hoztak teveháton, hogy drága pénzen<br />
továbbítsák a középkori Velencze as<strong>sz</strong>onyaihoz<br />
és piperé<strong>sz</strong>kedő leányaihoz. Semachán, Sírván<br />
egykori fővárosa és Baku a kicsiny tatár<br />
falu voltak a karaván-kereskedelem középpontjai.<br />
De jött az izlam, ki<strong>sz</strong>orította innen<br />
Ormuzd hiveit, Semachán ragyogó csillaga<br />
letűnt, kikopott Ázsia <strong>sz</strong>e<strong>sz</strong>élyes kegyeiből, de a<br />
régi Baku a világ egyik legmozgalmasabb helyévé<br />
fejlődött. A petróleum, ez a kimeríthetetlen<br />
pénzforrás tette nagygyá Baku-t s mozgalmassá<br />
varázsolta egé<strong>sz</strong> környékét. — Baku<br />
közvetlen határában van az a földi pokol, honnan<br />
még az út<strong>sz</strong>éli ördög-bogáncs is menekül s az<br />
élet hinnondójául csak az örökké sóvárgó s<br />
kincskereső ember maradt meg. A petróleumtól<br />
átázott talajban se híre, se hamva a meleg délvidék<br />
növényzetének s egy gyű<strong>sz</strong>űnyi forrásvíz<br />
sincs. A naftakutak piramis<strong>sz</strong>erű, kormos<br />
házikói, mint valami derékig égett hatalmas<br />
erdő fatörzsei <strong>sz</strong>inte félelmetes jelleget kölcsö<br />
nöznek az egé<strong>sz</strong> környéknek. A láng, az örök<br />
füst, a gyárak sűrű telegráf- és telefonhálózata.<br />
vé<strong>sz</strong>es felhők gyanánt lebegnek a mazutos Bálácháni<br />
felett. Szurácháni ós Bálácháni lakosai<br />
valósággal tűzben élnek. Több mint 500 forrásból<br />
<strong>sz</strong>ökik a magasba a kegyetlen <strong>sz</strong>agot ára<strong>sz</strong>tó<br />
petróleum. Tűzben, lángban, füstben és örök<br />
ve<strong>sz</strong>edelemben itt ké<strong>sz</strong>ítik azokat a hatalmas<br />
csöveket, melyeken át Csernij-gorod óriási<br />
rezervoárjaiba vándorol a feldolgozatlan gyúlékony<br />
folyadék. Vannak oly gazdag források,<br />
melyekből 24 óra leforgása alatt öt<strong>sz</strong>ázezer,<br />
sőt egy millió pud petróleum is hömpölyög az<br />
agyaggal kivert gödrökbe. Ilyenkor aztán valóságos<br />
petroleumtavak keletkeznek s ezek a<br />
nagymennyiségű robbanékony gázok kifejlődése<br />
miatt sok időn át megközelíthetetlenek.<br />
Nincs megrázóbb látványosság, mintha <strong>sz</strong>ikrát<br />
kap egy ilyen medencze, vagy lángba borul<br />
a naftakutak valamelyike. A tűzbirodalom lakói<br />
már meg<strong>sz</strong>okták a termé<strong>sz</strong>etnek ezt a rettenetes<br />
jelenségét, de a ki nem látta, az el sem tudja<br />
képzelni a naftaégés pokoli látványosságát.<br />
Báláchániba kell mennünk, itt van a legtöbb<br />
petroleumforrás, pénz, ve<strong>sz</strong>edelem, nyomor és<br />
kata<strong>sz</strong>trófa egy<strong>sz</strong>erre.<br />
Ebben a központi pokolban végig nézhetjük<br />
a naftakutak hajmere<strong>sz</strong>tő pu<strong>sz</strong>tulását. A földből<br />
előtörő nyers nafta hatalmas sugarú <strong>sz</strong>ökőkutak<br />
alakjában ömlik a <strong>sz</strong>abadba s a gyorsan<br />
fejlődő gyúlékony gázok sok<strong>sz</strong>or egy pillanat<br />
alatt, haragos vulkán módjára tombolnak.<br />
Hömpölyög a tüzes mazut, életre kelnek a<br />
gázok, sorra gyulladnak a kutak, komor vastag<br />
füstfelhők eltakarják az eget; — bódító <strong>sz</strong>ag,<br />
füst s hőség árad mindenfelé !<br />
Néhány röpke pillanat alatt lángba borulnak<br />
a medenczék. Becseg, pattog a piramis tetőzet,<br />
majd óriási dörrenéssel robbannak <strong>sz</strong>ét a fedett<br />
naftatartályok. Sisteregve lángnyelvekben, kövér<br />
füstfelhőkön át, röpül <strong>sz</strong>ana<strong>sz</strong>ét a világító<br />
anyag minden ké<strong>sz</strong>lete.<br />
A naftakutak nagyobb tűzkata<strong>sz</strong>trófájánál<br />
megbénul a tűzoltás csaknem minden tudománya.<br />
A gyors és bátor oltás <strong>sz</strong>inte képtelenség<br />
<strong>sz</strong>ámba megy. Csupán a körülsánczolás az<br />
egyetlen mód<strong>sz</strong>er, melylyel tovaterjedését sikerül<br />
megakadályozni, de a mi a lángfalakon<br />
belül kerül, az menthetetlen. így pu<strong>sz</strong>tul el<br />
néhány óra alatt sok<strong>sz</strong>or öt-hatezer pud petróleum.<br />
— A ki bepillant a Csernij-gorodi destilláló<br />
gyárakba, az <strong>sz</strong>ótlan csodálkozással néz<br />
körűi, mert 20—30 kazán mellett alig lát néhány<br />
embert komolyabb munkában.<br />
Mazuttal fűtött gép<strong>sz</strong>erkezetek bonyolítanak
296<br />
«MUSA» (HORDÁK) KECSKEBŐR-TÖMLŐVEL.<br />
(KAUKÁZUS.)<br />
PETROLEUMFORRÁS ÉGÉSE BAKUBAN.<br />
le minden nehezebb munkát s az a néhány<br />
perzsa vagy tatár munkás tulajdonképen csak<br />
felügyeletet gyakorol az eleven gópóriások felett<br />
így pótolják manapság az embert' Szegény<br />
perzsák, <strong>sz</strong>egény tatárok, csakhogy épen<br />
éhen nem halnak a petroleum-krözusok <strong>sz</strong>ívességéből.<br />
Dinnyét, fonnyadt gyümölcsöt e<strong>sz</strong>nek, <strong>sz</strong>áraz<br />
kenyerén tengődnek, sós vizet i<strong>sz</strong>nak a tetejébe<br />
s meg így is sok<strong>sz</strong>or ráfanyalodnak a kedélyes<br />
tatár csenuristák (zené<strong>sz</strong>ek) melódiáira Lekuporodnak<br />
a földre s a chajtarma (tatár dal)<br />
edes-bus keleti akkordjainál tekintetök a mes<strong>sz</strong>e<br />
végtelenbe revedez, s <strong>sz</strong>ivök, lelkök a rózsás<br />
ke et verőfényes fensíkjain bolyong. így fojtják<br />
dalba Balacham-b&n a füstös nafta-birodalom<br />
KOSGrVGl X.<br />
Az érdekességekben kifogyhatatlan Kaukázustól<br />
nem búcsúzhat el a turista, míg Tamara<br />
czarno egykor híres birodalmába a felség tá<br />
jakban bővelkedő Gruzidba be nemp Soít<br />
Szerencsés darab földje ez a világnak - Emlékezetes<br />
romjai, a költé<strong>sz</strong>et légkörébe varázsolják<br />
lelkünket Mozgás, fény és tflVr* A<br />
nütt Illatos hamatgyl^Vffig^<br />
tek csillagoktól ragyogó éj<strong>sz</strong>akák, a S n l<br />
olteto melege várnak ránk. Itt, ebben a Vifi? P<br />
hetetlenül kellemes kis birodalomban " ü l "<br />
Kaukázus legkedvesebb népe, a vendég<strong>sz</strong>ereti<br />
lovagias, <strong>sz</strong>ókimondó és vígkedélyü gnSai<br />
VASÁÉNAK ÜJSÁG.<br />
faj. És sajátos életet él ez az érdekes nép. Szü.<br />
letósétől haláláig egyebet sem te<strong>sz</strong>, mint mulat,<br />
tánczol, énekel s czigányok módjára vándorol,<br />
egyik vendégségből a másikba.<br />
Ünnepnapokon, hogy az ő <strong>sz</strong>ólásmódjukkal<br />
éljünk, <strong>sz</strong>eretnek az «Isten dicsőségére* nem<br />
kevesebbet, mint egy-két veder bort felhörpinteni,<br />
de <strong>sz</strong>ívesen koczintanak a <strong>sz</strong>ürke hétköznapokon<br />
is. Mindig találnak ürügyet, hogy elkerüljék<br />
a munkát s odaüljenek a borral telt<br />
burájukhoz, a sajátságos külsejű, kecskebőrtömlőhöz.<br />
A bazári élet forgatagában épen úgy,<br />
mint akármely <strong>sz</strong>ürke kis faluban mindenütt<br />
megtaláljuk a verőfényes kis Grúzia sajátos<br />
iparczikkét, a burdjukot. A Kaukázust voltaképen<br />
burájuk nélkül elképzelni is lehetetlen !<br />
A burájuk előállítása nem oly egy<strong>sz</strong>erű dolog,<br />
-— sok munkába kerül a kidolgozása s még<br />
így is megesik, hogy sok esetben nem sikerül.<br />
Megnyúzzák a borjut, a bölényt vagy a kecskét,<br />
bőrét több<strong>sz</strong>ör besózzák, különféle zsírokkal<br />
kipreparálják, meg<strong>sz</strong>árítják, tágítják s öblögetik.<br />
De mind hiába, a <strong>sz</strong>erencsétlen burájuk<br />
még így sem <strong>sz</strong>abadul meg a nyersbőr kegyetlen<br />
illatától. Burájukban a bor nem meleg<strong>sz</strong>ik<br />
fel, nem romlik meg, csak sajátos ízt és <strong>sz</strong>agot<br />
kap — s a boldog Kachétyia tüzes nedűje, bármennyire<br />
zamatos legyen is, az európai izlésű<br />
ember sokáig nem tudja meg<strong>sz</strong>okni. — Egyedüli<br />
és rendkívüli előnye az, hogy <strong>sz</strong>állítása<br />
igen egy<strong>sz</strong>erű. Hátára kapja az izmos tatár<br />
hordár, bazári nevén a musa (a mint a képünkön<br />
is látható) s gyorsan ott terem vele, akár az<br />
<strong>18.</strong> SZÁM. <strong>1904.</strong> <strong>5<strong>1.</strong></strong> ÉVFOLYAM.<br />
Ararát tetején. Nincs komikusabb látványosság,<br />
mint mikor 50—60 burdjukos musa libasorban<br />
végig czammog a népes bazárokon s vis<strong>sz</strong>avonulásra<br />
kény<strong>sz</strong>eríti a keskeny utczák minden<br />
forgalmát. A hol meg<strong>sz</strong>ólal a zurna, a csenuri,<br />
csenguri, bubui vagy a dimplipüo (kaukázusi<br />
hang<strong>sz</strong>erek), ott a borral telt burájuk sem<br />
hiányzik, ^ melyhez <strong>sz</strong>ívesen kuporodik a földre<br />
a vadregényes és etnográfiai érdekességekben<br />
bővelkedő Kaukázus minden törzse.<br />
EGYVELEG.<br />
* A királyok kedvencz ételei. A mostani czár<br />
kedvencz étele olajba főtt tőkehal. Királyunk a sült<br />
borjúhúst bormártással <strong>sz</strong>ereti. Vilmos német csá<strong>sz</strong>ár<br />
vadfélét, leginkább pedig sült apró madarakat<br />
kedvel. Az ola<strong>sz</strong> király kedvencz ételei a gyümölcscsel<br />
töltött kis pástétomok és torták.<br />
* A japán a napot tizenkét idő<strong>sz</strong>akra o<strong>sz</strong>tja be,<br />
s ez idő<strong>sz</strong>akokat állatokról nevezi el a következőkép:<br />
patkány, ökör, tigris, nyúl, sárkány, ló, kigyó, kos,<br />
majom, kakas, di<strong>sz</strong>nó, róka.<br />
* Spanyolor<strong>sz</strong>ágban legújabb adatok <strong>sz</strong>erint<br />
190,227 koldus van, kik a hatóság forma<strong>sz</strong>erű engedelmével<br />
koldulnak, de a kapott alamizsnák egy meghatározott<br />
<strong>sz</strong>ázalékát a kincstárnak átadni kötelesek.<br />
Sevilla az egyedüli spanyol város, mely az<br />
utczai koldulást nem tűri.<br />
* A khinai birodalom lakossága legújabb <strong>sz</strong>ámítások<br />
<strong>sz</strong>erint 426 millióra tehető. Ebbe Mandsúria<br />
8.500,000 lakója is bele van <strong>sz</strong>ámítva.<br />
* Egy-egy nagy postagőzös Hamburgból vagy<br />
Brémából 200 ezer levelet és 300 zsák újságot <strong>sz</strong>állít<br />
New-Yorkba.<br />
PETROLEUM-FELDOIGOZÓ TELEP BALÁCHÁNIBAN, BAKU MELLETT.<br />
TIFL1SZ KÖRNYÉKBELIEK LAKOMÁJA.<br />
tómiwíniAd, .Az oro<strong>sz</strong> Riviéra és a Kaukázus, czimű új darabjából.<br />
<strong>18.</strong> SZÁM. <strong>1904.</strong> <strong>5<strong>1.</strong></strong> ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 297<br />
SUTTNER BERTA BÁRÓNÉ.<br />
Fővárosunknak érdekes vendége volt e napokban.<br />
A magyar békeegyesület folyó hó 24-én<br />
tartotta rendes évi közgyűlését a Boyal-<strong>sz</strong>álló<br />
dí<strong>sz</strong>termében, a mely ez alkalommal <strong>sz</strong>orongásig<br />
megtelt közönséggel. A nagy érdeklődést<br />
az okozta, hogy a közgyűlésre eljött a világhírű<br />
bókeapostol, Suttner Berta báróné is, és felolvasásával<br />
újabb propagandát csinált a világbéke<br />
nagy és nemes e<strong>sz</strong>méjének.<br />
Suttner Berta báróné, — a kit művei révén,<br />
melyek csaknem minden európai nyelvre le vannak<br />
fordítva, az egé<strong>sz</strong> művelt világ ismer —<br />
Prágában <strong>sz</strong>ületett 1843 június 9-én. Kinski<br />
Ferencz gróf leánya volt és már kora ifjúságában<br />
sok jelét adta írói tehetségének. 1876-ban<br />
férjhez ment Suttner Artúr Gundakker báróhoz,<br />
kivel tiz e<strong>sz</strong>tendeig élt Tifli<strong>sz</strong>ben. Jelenleg özvegyi<br />
fátyolt visel, mert férje ezelőtt egy évvel<br />
meghalt. Állandó lakhelye Hermansdorf. Alsó-<br />
Au<strong>sz</strong>triában, de tevékenysége megköveteli<br />
a gyakori utazásokat.<br />
Ez az érdekes as<strong>sz</strong>ony egé<strong>sz</strong> életét<br />
annak a nemes e<strong>sz</strong>mének <strong>sz</strong>entelte,<br />
hogy a tömeggyilkolás: a háború meg<strong>sz</strong>üntetésére<br />
törekedjék. Nem csupán<br />
üres <strong>sz</strong>ónoklatokkal, de tettekkel és<br />
eredményekkel is érvel a czól érdekében.<br />
Csak as<strong>sz</strong>ony lelkében <strong>sz</strong>ülethetik<br />
meg az a gondolat, hogy <strong>sz</strong>eretettel<br />
akarja kicsavarni az egymást öldöklő<br />
ellenség kezéből a fegyvert, hogy<br />
vérontás nélkül, csupán az igazság<br />
alapján akarjon minden ellentétet kiegyenlíteni.<br />
A teljes siker elé még<br />
ezernyi akadály tornyosul, de Suttner<br />
báróné bízik a jövőben. Nem csügged,<br />
hanem minden ékes<strong>sz</strong>ólásával, ragyogó<br />
tollával fáradhatatlanul küzd<br />
a békéért.<br />
1891-ben Bécsben megalapította az<br />
o<strong>sz</strong>trák bókebarátok társaságát. Megvála<strong>sz</strong>tották<br />
a társaság elnökévé és<br />
ilyen minőségben ré<strong>sz</strong>t vett 1891-ben<br />
a római, 1892-ben a berni, 1894-ben<br />
az antwerpeni, 1895-ben a brüs<strong>sz</strong>eli<br />
és 1896-ban a budapesti békekongres<strong>sz</strong>uson.<br />
Szava mindenütt a hivek<br />
nagy táborát toborzottá.<br />
A béke e<strong>sz</strong>méjét <strong>sz</strong>olgálj a nagy feltűnést<br />
keltett regénye is, melynek'<br />
czíme : «Die Waffen nieder!» («Le a<br />
fegyverekkel!") 1889-ben jelent meg<br />
elő<strong>sz</strong>ör s eddig 16 kiadást ért. Számos<br />
műve közül legismertebbek ezenkívül:<br />
(ilnventarium einer Seele»,<br />
«Ein Manuscript», «Erzáhlte Lustspiele»,<br />
((Trente et quarante», «Das<br />
Maschienenalter», «Éinsam und verlassen»<br />
stb. Azonfelül Suttner báróné<br />
1892 óta «Die Waffen nieder!» czímen<br />
havi folyóiratot <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>t, a mely <strong>sz</strong>intén<br />
a békemozgalom <strong>sz</strong>olgálatában áll.<br />
Suttner báróné régi ismerőse a budapesti közönségnek.<br />
Ismételten tartott már nálunk felolvasásokat,<br />
nevezetesen 1895-ben, a mikor a<br />
magyar békeegyesület megalakult és 1897-ben.<br />
Mostani fölolvasása be<strong>sz</strong>ámoló volt az utóbbi<br />
kilencz e<strong>sz</strong>tendő eseményeiről. Elmondta azokat<br />
az eredményeket, melyek már is igen<br />
fontosak. Mindegyik egy-egy bizonyítéka az<br />
e<strong>sz</strong>me térfoglalásának. A békeegyesület kilencz<br />
év alatt tíz<strong>sz</strong>er működött közre a háború<br />
megakadályozására; a béke érdekében ezalatt<br />
két hatalom <strong>sz</strong>ólalt meg: a pápa és a czár.<br />
Destournelles báró fáradozása folytán a világ<br />
legelőkelőbb politikusaiból megalakult az állandó<br />
békebiróság. Ugyancsak a békeegyesületből<br />
indult ki a párbaj ellenes mozgalom.<br />
Valóban nem kicsinyelhető az aránylag rövid<br />
idő alatt elért eredmény. Hogy ezzel <strong>sz</strong>emben<br />
rémes czáfolatként a boer és a japán-oro<strong>sz</strong> háború<br />
áll, ezt Suttner báróné termé<strong>sz</strong>etesnek találja.<br />
Az eddigi felfogásokkal és hagyományokkal<br />
ennyire ellentétes e<strong>sz</strong>mék hirtelen nem<br />
mehetnek át a yalóságba. Meg kell még előbb<br />
erősödnie ama felfogásnak, hogy a változott<br />
korban változott e<strong>sz</strong>közökkel döntsük el a jogés<br />
becsület kérdéseit<br />
Az oro<strong>sz</strong>-japán háború, — úgymond — tekintve<br />
a czár manife<strong>sz</strong>tumát, sok gúnyolódásra<br />
ád alkalmat a békemozgalom ellenségeinek. Ép<br />
olyan ez, mint mikor járvány esetén egy orvos<br />
is áldozatul esik az öldöklő kórnak s mi ezért a<br />
<strong>sz</strong>élhámosság vádjával illetnők az orvosi tudományt<br />
!<br />
Suttner báróné végre néhány <strong>sz</strong>óban tiltakozott<br />
ama barbár <strong>sz</strong>okás ellen, hogy az ágyúkat,<br />
fegyvereket meg<strong>sz</strong>entelik ós istenti<strong>sz</strong>teleteket<br />
rendeznek a hála és gyá<strong>sz</strong> kifejezésére. Isten<br />
gyermekei vagyunk valamennyien és az Isten<br />
nem, fogadhatja <strong>sz</strong>ívesen azt a hálát, a<br />
melyre a másik fél könnyei borítanak gyá<strong>sz</strong>fátyolt.<br />
A báróné lelki <strong>sz</strong>eme előtt egy gyönyörű<br />
álom lebeg : hatalmas, gazdag államokat<br />
lát, a melyek a <strong>sz</strong>üntelen gyarapodás útján<br />
haladnak, mert közgazdaságuk erejét nem gyöngíti<br />
a hadsereg. Nincs katonaságuk — fölöslegessé<br />
tette a teljes érvényre emelt békebiróság.<br />
A nagy közönség érdekkel, élvezettel hallgatta<br />
a tartalmas és lendületes felolvasást; végül<br />
lelkesen ünnepelte Suttner bárónét, kit az<br />
egyesület egyhangúan a kio<strong>sz</strong>tásra kerülő Nobel-díjra<br />
ajánlott. Sárosi Bella.<br />
SUTTNER BERTA BÁRÓNÉ.<br />
TOLCSÓlKÁBEL-TÁVIBATOK.<br />
A távirat a mai üzleti életben, mikor egy-egy<br />
hír gyors megkapása a kereskedőre, gyárosra<br />
sok ezerre menő nyereséget jelenthet, mind<br />
nagyobb <strong>sz</strong>erepre jut. A múlt <strong>sz</strong>ázad hetvenes<br />
éveitől fogva kezdett az üzleti távirat nagyobb<br />
lendületre jutni s azóta folyton fokozódik a<br />
ha<strong>sz</strong>nálata. Mivel pedig a táviratozás, különösen<br />
tengerentúli or<strong>sz</strong>ágokba, kábelen, igen<br />
drága (egy-egy mes<strong>sz</strong>eeső or<strong>sz</strong>ágba egy <strong>sz</strong>ó ára<br />
4—5 korona) — már régebben fölmerült, különösen<br />
Angolor<strong>sz</strong>ágban és Amerikában az e<strong>sz</strong>me,<br />
hogy u. n. távirat - kulcsokat kell csinálni,<br />
vagyis oly <strong>sz</strong>ótárakat, melyekben ha egy meg-'<br />
táviratozott <strong>sz</strong>ót kikeresünk, ez ott egé<strong>sz</strong> mondatotjelent<br />
Tudósok, kereskedők, hajósok, iparosok,<br />
gazdák közreműködésével több ily kulcsot<br />
állítottak ös<strong>sz</strong>e, a melyek a <strong>sz</strong>ükségletnek<br />
meglehetős tökéletességgel felelnek meg. Egyegy<br />
ilyen könyv ára 30—40—50 vagy több korona,<br />
de ha tekintjük, mennyit takarít meg<br />
ha<strong>sz</strong>nálatával az ember, ez az ár nagyon olcsónak<br />
bizonyul. Termé<strong>sz</strong>etesen mindig két példány<br />
kell az ily kulcskönyvből: egy annál, a<br />
ki küldi s egy annál, a ki kapja a táviratot<br />
A legkedveltebb ily angol kulcskönyvek egyike<br />
az «Abc Thelegraphic Coáe* czímű, melyet<br />
más or<strong>sz</strong>ágokban is sokan ha<strong>sz</strong>nálnak. Ebben<br />
nem kevesebb mint 103,084 különböző <strong>sz</strong>ó van,<br />
melyek a berni nemzetközi posta- és távirdaegyezménynek<br />
megfelelnek, vagyis nem mondva<br />
csinált, értelmetlenül ös<strong>sz</strong>ealkotott <strong>sz</strong>ók, hanem<br />
mindegyiknek megvan az értelme. Tegyük fel,<br />
hogy egy kereskedőnek Londonból Jokohámába<br />
ezt a mondatot kellene táviratoznia:<br />
"Foglaltassa le a hajót zálogba, míg a kérdéses<br />
ös<strong>sz</strong>eget megfizetik, vagy kellő biztosítékot<br />
adnak». Ez így többe kerülne bizonyára <strong>sz</strong>áz<br />
koronánál. A kulcskönyv segélyével sokkal olcsóbban<br />
lehet elküldeni, mert a czímen kívül<br />
csak ezt a <strong>sz</strong>ót kell táviratozni: «aájuratura».<br />
A czímzett megnézi a <strong>sz</strong>ót a könyvben s a fentebbi<br />
mondatot találja mellette.<br />
Más példa. Egy európai czéget japáni levelezője<br />
értesíteni akar az oro<strong>sz</strong>ok elleni háború<br />
fenyegető ve<strong>sz</strong>élyéről. PMrír a czégre nagyon<br />
fontos, mert ép valami árúkat akar nagy menynyiségben<br />
Japánba küldeni. A jokohámai levelező<br />
fölkeresi a kulcskönyvben a * háború*<br />
czím<strong>sz</strong>ót E rovat alatt több mint <strong>sz</strong>áz mondatot<br />
talál, melyek mind háborús hírekre vonatkoznak<br />
; ezek közül kivála<strong>sz</strong>tja, mint neki megfelelőt,<br />
ezt: «Ria<strong>sz</strong>tó hírek vannak a<br />
háború kitöréséről elterjedve s táplálókot<br />
nyernek kétségtelen, komoly<br />
hadiké<strong>sz</strong>ületekből.» Ezt az egé<strong>sz</strong> mondatot<br />
az angol kódex alapján egyetlen<br />
<strong>sz</strong>óval fejezik ki, ezzel, hogy: «walzer.»<br />
A czímzett kikeresi az abcrendbe<br />
<strong>sz</strong>edett <strong>sz</strong>ók közt a «walzer»<br />
<strong>sz</strong>ót s a megfelelő mondatot megtalálja<br />
mellette.<br />
A «Feconá» <strong>sz</strong>ó e könyvben az<br />
o<strong>sz</strong>trák-magyar, a tFeconáava* az<br />
angol, a «Feconáeis» a franczia, a<br />
nFeconáia» a német flottát jelenti. Ez<br />
a távirat pl. «Fecondeis Federwerk»<br />
ezt jelenti: «Franczia flotta ép most<br />
erre elvonult s dél felé siet.»<br />
Nagyon elmés e könyvben a titkok<br />
megőrzésére <strong>sz</strong>olgáló berendezés. Minden<br />
<strong>sz</strong>ó <strong>sz</strong>ámmal is el van benne látva.<br />
Az «adjuratura» <strong>sz</strong>ónak 02938, a<br />
«walzer»-nek43877 a <strong>sz</strong>áma. Minden<br />
<strong>sz</strong>ó legkevesebb öt ós legfeljebb tiz<br />
betűből áll, mert tíznél több betűből<br />
álló <strong>sz</strong>ót nem fogad el egy <strong>sz</strong>ónak a<br />
távíró. Már most: a kereskedő a titok<br />
megőrzése végett a következőben állapodik<br />
meg levelezőjével: ő nem azt a<br />
<strong>sz</strong>ót táviratozza meg, a mely előtt a<br />
megfelelő <strong>sz</strong>ám áll, hanem a pl. nyolcz<br />
<strong>sz</strong>ámmal alacsonyabb vagy magasabb<br />
jelzésű <strong>sz</strong>ót, vagyis azt, a mely a<br />
kódex sorozatában az előtte vagy<br />
utána álló nyolczadik <strong>sz</strong>ó. Ez is meglehetős<br />
védelme a titoknak, de még<br />
tovább is lehet menni. Közös megállapodás<br />
alapján még egyéb, bár némileg<br />
bonyolult intézkedésekkel is lehet<br />
óvni a kódex segélyével az üzleti<br />
titkot.<br />
Vannak aztán üzletágak, melyek az<br />
ily általános ha<strong>sz</strong>nálatra <strong>sz</strong>olgáló kulcskönyvekkel<br />
nem érhetik be, hanem maguknak külön<br />
kulcskönyv kell, a melyeket ezzel foglalkozó<br />
kulcskönyvcsinálókkal ké<strong>sz</strong>íttetnek. Byen foglalkozású<br />
emberek csak Angliában ós Amerikában<br />
akadnak; mesterségükhöz igen alapos üzleti<br />
képzettség és leleményesség kell s e mellett<br />
még az illető üzletnek legalább félévi tanulmányozása,<br />
hogy a legapróbb ügyeit is pontosan<br />
ismerje.<br />
Nálunk termé<strong>sz</strong>etesen, a magyar üzleti világnak<br />
nem lóvén oly élénk ös<strong>sz</strong>eköttetése a tengerentúli<br />
or<strong>sz</strong>ágokkal, nem igen ha<strong>sz</strong>nálják az<br />
ily kulcskönyveket, de az angol, amerikai s<br />
ré<strong>sz</strong>ben a német nagy czégek <strong>sz</strong>ámára ma már<br />
nélkülözhetetlenek.<br />
GENFBŐL.<br />
Tóth Béla esti leveleiből.<br />
Járok a quai du Mont-Blanc fehér porában<br />
és keresek egy nyomtalan nyomot Keresem<br />
vágyó fájdalommal; s mégis azt <strong>sz</strong>eretném,<br />
hogy közelébe se vigyen a véletlenség. Magyar<br />
ember lába ne tapodja azt a helyet, ha meg nem<br />
hajolhat a térde ott.<br />
... Ki tudja, hol volt? Valahol, a braunschweigi<br />
herczeg nagy, czifra síremléke, a pinczér-monumentálisságú<br />
Beaurivage-fogadó és a
298<br />
Villenenve felé induló gőzösök hídja között De<br />
a pöriratokból talán meg lehetne határozni,<br />
hi<strong>sz</strong>en kimérték pontosan, méterrel. És mi,<br />
magyarok, engedelmet kérhetnénk, hogy egy<br />
ara<strong>sz</strong>nyi fekete követ tétethessünk oda a fehér<br />
porba. Csak egy ara<strong>sz</strong>nyi követ; minden felirat<br />
nélkül. Minek is volna a felirat? Akár világnyelven<br />
<strong>sz</strong>ólna, akár a mi ismeretlen nyelvünkön,<br />
nem értené meg más nemzet, csak a magyar.<br />
Nekünk magunknak lenne az a kis kő.<br />
Hogy ha valamelyikünk erre jár, lába ne tapodja<br />
azt a helyet; de meghajthassa a térdét,<br />
titokban, loppal, mintha egy leejtett frankot<br />
keresne . . . Minek lássák mások, az idegen, a<br />
rideg világ, mely fecsegve és dohányozva sétál<br />
erre. Elég egy tanú, az örök tanú, az emberiség<br />
minden keservének látója, a hegyek nagyapja,<br />
a Mont-Blanc, ki a nyájas kék tavon át ide néz<br />
le a felhők közül, s bár jég a feje, nem zordonabb,<br />
nem hidegebb ennél a vidám, tarka, ifjú<br />
sokaságnál Ő pillantson havas <strong>sz</strong>emöldöke alól<br />
a magyarokra, a kik ott, a pompás, zajos sétatéren<br />
fájdalmasan dobogó <strong>sz</strong>ívvel emlékeznek<br />
arra az általdöfött <strong>sz</strong>ívre, a minket <strong>sz</strong>erető<br />
anyai <strong>sz</strong>ívre .. . Tegyük oda azt a kis fekete<br />
követ, magyar bánya fekete márványát!<br />
... A kocsisnak azt mondtam, vigyen ama<br />
börtön tájékára, a hol. . . Magam sem tudom,<br />
miért mondtam. Miért kívántam a közelséget,<br />
mely a falakon át is rettenetes? Azt hittem,<br />
hogy az épület kint van, valahol a környéken,<br />
és afféle világos téglahalmaz, mint ma minden<br />
közintézet, akár kórház, akár iskola, akár tömlöcz.<br />
Tévedtem. A börtön a legrégibb Genf kellő<br />
közepén van, a vén házak útve<strong>sz</strong>tőjében, a bástyás<br />
halmon, a kálvinizmus ősi fé<strong>sz</strong>ke, a komor<br />
Szent-Péter-kathedrális mellett. Fekete kő. Egy<br />
meredek sikátorból, régi várfal fölött, két sor alacsony,<br />
<strong>sz</strong>éles ablaka sötétlik. A nagy-templom<br />
mögött van a homlokzata. Ha a harmadik emelet<br />
ablakai nem volnának elde<strong>sz</strong>kázva, nem sejtené<br />
az ember, hogyezazóház börtön A kapuja tárvanyitva<br />
— este kilencz órakor. Őrségnek semmi<br />
nyoma. A kü<strong>sz</strong>öbtől kóku<strong>sz</strong>háncs - <strong>sz</strong>őnyeges<br />
KELET-AFRIKÁBÓL : A mombasai vasúti állomab.<br />
VASCO DE GAMA VARÁNAK ROMJAI MOMBASABAN.<br />
VASÁBNAPUHSAG^<br />
lépcső vi<strong>sz</strong> az előcsarnokba, mely ( villamos<br />
lámpásoktól fényes. Hátrább egy vasrostély s<br />
mögötte csigalépcső. Ember sehol. Egy föld<strong>sz</strong>inti<br />
ablak csipkekárpitjára legyezőpálma veti<br />
árnyékát, tányér csörög, aztán erős czuppanás<br />
hallat<strong>sz</strong>ik: dugót húztak ki a palaczkból. Az<br />
igazgatóék ebédelnek." Egy<strong>sz</strong>erre ki<strong>sz</strong>alad egy<br />
fehérfőkötős kis bonne, egy pillantást vet rám,<br />
ólálkodóra, és hirtelen - becsapj a a kaput.<br />
Fönt, a vén, zömök toronyban megcsendül<br />
az esti harangjáték. Valami friss svájczi nótát<br />
csilingel a earillon. Végül belebúg az öreg <strong>sz</strong>ázmázsás.<br />
Nyári permeteg eső <strong>sz</strong>itál akivilágított,<br />
régi patriciusi házra, a pálma bólingat . . .<br />
Sietve fordulok be egy sötét sikátorba ; kerget<br />
az i<strong>sz</strong>onyat, a lázas álmok i<strong>sz</strong>onyata, mikor az<br />
ember ismeretlen, sötét, régi városban vakon<br />
fut, rohan, menekül <strong>sz</strong>örnyetegek elől.<br />
*<br />
A fentebbi czikket Tóth Béla a «Száz esti levéb<br />
czímű most megjelent új könyvéből ve<strong>sz</strong><strong>sz</strong>ük ki.<br />
Tóth Béla esti leveleivel új, sajátságos műfaj honosodott<br />
meg sajtónkban, mely a közönség köreiben<br />
nagy érdeklődést keltett. A nap egyes kisebbnagyobb<br />
eseményeihez fűzött reflexióit mondja el<br />
bennük az író ; tudomány, társadalom, irodalom, a<br />
városi ügyek és a magánélet, jótékonyság —• <strong>sz</strong>óval<br />
erősen hullámzó életünk-mindenféle nyilvánulása<br />
megbe<strong>sz</strong>élésre kerül bennük. Valamennyi a<br />
pillanat hatása alatt <strong>sz</strong>ülemlett meg, a mi biztosítja<br />
közvetlenségüket; az iró melléktekintetet nem<br />
ismerő ő<strong>sz</strong>intesége, erősen egyéni felfogása, ritka<br />
<strong>sz</strong>éles körre kiterjedő ismeretei, <strong>sz</strong>ellemes előadása,<br />
magyaros stílje kelti fel s tartja ébren az érdeklődést<br />
irántuk. Az iró nézetei,, épen azért, mert érdekes<br />
egyéniség nyilvánul bennük, kelthetnek helyeslést<br />
vagy ellenmondást, de közönbös nem maradhat<br />
velük <strong>sz</strong>emben az olvasó, állást kell foglalnia mellettük<br />
vagy ellenük. Mint tárgyai, ép oly változatos<br />
a hangjuk: komoly fejtegetés, könnyen föllendülő<br />
lelkesedés, humor, gúny, felháborodás, aprólé-<br />
KELET-AFRIKAI KÉPEK.<br />
<strong>18.</strong> SZÁM. <strong>1904.</strong> <strong>5<strong>1.</strong></strong> KVF0I,YAM<br />
koskodó zsörtölődés, mind meg<strong>sz</strong>ólal bennük. Legnagyobb<br />
ré<strong>sz</strong>üknek hatása az alkalomhoz van<br />
kötve, a melyből <strong>sz</strong>ülettek ; nem egy azonban közűlök<br />
olyan tárgyat érint, vagy olyan álláspontot<br />
fejt ki, a melynek érdeke nem <strong>sz</strong>űnik meg a nappal.<br />
Ez utóbbiakból <strong>sz</strong>ázat, esti leveleinek legjavát, gyűjtötte<br />
ös<strong>sz</strong>e az iró új kötetében, mely bizonyára sok<br />
olvasóra fog találni. A kötet a Lampel-Wodianer<br />
czág kiadásában jelent meg <strong>sz</strong>ép kiállításban. A<br />
403 lapra terjedő vaskos kötet ára 4 korona.<br />
KELET-AFRIKAI KÉPEK.<br />
Báró Bornemi<strong>sz</strong>a Pál útjából.<br />
Ritka érdekessógű kiállítás nyílik meg <strong>május</strong><br />
hó elején a Nemzeti Múzeum dí<strong>sz</strong>termében,<br />
hol báró Bornemi<strong>sz</strong>a Pál mutatja be a főváros<br />
közönségének, a néprajz és termé<strong>sz</strong>ettudomány<br />
kedvelőinek ama hatalmas gyűjteményt, melyet<br />
legutóbbi harmadfélévi utazása alatt Kelet-<br />
Afrikában sok bajjal és fáradsággal ös<strong>sz</strong>e<strong>sz</strong>edett.<br />
Báró Bornemi<strong>sz</strong>a, ki pár évvel ezelőtt lapunkba<br />
is több érdekes közleményt irt, mintegy<br />
18 évet töltött már Afrika különböző ré<strong>sz</strong>eiben,<br />
legtöbbet a Fokföldön és a hajdani boer or<strong>sz</strong>ágokban.<br />
Az angol-boer háború után egy ideig<br />
itthon tartózkodott, majd harmadféléve ismét<br />
kiment Kelet-Afrikába, hol a Magyar Nemzeti,<br />
valamint a British Muzeum <strong>sz</strong>ámára gyűjtött,<br />
de egy<strong>sz</strong>ersmind a Kilima-Ndsaro hegységen<br />
kávéültetvényt is létesített, melyhez a föld<br />
hektárját az ottani kormánytól 5 rúpiáért kapta.<br />
(Egy rúpia = 1 korona GO fillér.) A pompás<br />
termőerejű föld őserdővel volt borítva, melyet<br />
a <strong>sz</strong>erecsen munkások irtogattak ki, <strong>sz</strong>intén<br />
igen olcsón: három rúpia havibér fejeben.<br />
E telepről rándulgatott aztán ki hazánkfia közeli,<br />
távoli tájakra, olyan helyekre is, hol fehér<br />
ember még előtte soha meg nem fordult, küzdve<br />
ezer ve<strong>sz</strong>élylyel, a ben<strong>sz</strong>ülöttek ellenséges indulatával,<br />
a lázak, malária, álomkór rémeivel,<br />
oro<strong>sz</strong>lánok, leopárdok, mérges kigyók támadásaival.<br />
De mindez nem rettentette vis<strong>sz</strong>a, vadá<strong>sz</strong>ott<br />
és gyűjtött. Hogy milyen eredménynyel,<br />
arról fogalmat nyújt majd kiállítása is.<br />
Bátor hazánkfiát rendkívül vonzzák a ve<strong>sz</strong>élyek,<br />
az ismeretlen utáni vágy, az ősvadonok<br />
rejtelmei, a forró földöv termé<strong>sz</strong>eti bájai s ismét<br />
felkeresi azokat immár előhaladottabb kora<br />
daczára is. Pár hónapig még itthon időzik, de<br />
aztán megint vis<strong>sz</strong>amegy Afrikába ré<strong>sz</strong>int<br />
káveültetvényének további gondozására, ré<strong>sz</strong>int<br />
pedig a londoni British Múzeum megbízásából,<br />
mely világhírű intézettel <strong>sz</strong>erződésre lépve,<br />
óriási körutat fog tenni Afrika közép ré<strong>sz</strong>ében,<br />
jó ré<strong>sz</strong>t olyan tájakon, melyek rendkívül egé<strong>sz</strong>ségtelen<br />
voltuk miatt — nem is említve egyéb<br />
nehézségeket, — európai emberre <strong>sz</strong>inte megközelíthetetlenek,<br />
de hazánkfia habozás nélkül<br />
vállalkozik e nehéz útra is, bizván edzett termé<strong>sz</strong>etében,<br />
hogy az ottani ártalmakkal is ép<br />
úgy meg fog küzdeni, mint a hogy eddig meg-<br />
MOMBASA KIKÖTŐJE.<br />
<strong>18.</strong> SZÁM. <strong>1904.</strong> <strong>5<strong>1.</strong></strong> KVFOLYAI M S<br />
győzött mindenféle bajt. : /oppant területeken<br />
fog a British Mú r iák gyűjteni, még<br />
pedig remélhetőleg igen ., oses dolgokat, hi<strong>sz</strong>en<br />
csak mostani kisebb útjából is <strong>sz</strong>ámos állatfajt<br />
küldött Múzeumunknak, melyek teljesen újak<br />
a tudomány előtt s melyek egy ré<strong>sz</strong>ét ő róla is<br />
nevezik el a termé<strong>sz</strong>etrajz évkönyvei.<br />
A <strong>május</strong> elején megnyitandó s több ezernyi<br />
tárgyat magában foglaló kiállításról annak idején<br />
bővebben megemlékezünk, most pedig egyelőre<br />
néhány képet mutatunk be azon tájakról,<br />
a honnan a gyűjtemény tárgyai <strong>sz</strong>ármaznak.<br />
E képek fényképfelvételek után ké<strong>sz</strong>ültek, melyeket<br />
báró Bornemi<strong>sz</strong>a sok mással együtt onnan<br />
hozott magával.<br />
Az európai czivilizáczió ellenállhatatlan erejével<br />
elhatolt már a nem rég még oly ve<strong>sz</strong>edelmes<br />
hírű és alig ismert Kelet-Afrikába is, nevezetesen<br />
a tengerparti ré<strong>sz</strong>ekre, mint ezt a<br />
Mombasa—ugandai vasútról felvett képek is<br />
bizonyítják. Egé<strong>sz</strong>en európaias <strong>sz</strong>ínezetű a<br />
momba<strong>sz</strong>ai vasúti állomás, melynek ha épületei,<br />
raktárai körűi nem durrhával bevetett<br />
földek terülnének el s nem hemzsegnének környékén<br />
a fekete emberek, alig lehetne gondolni,<br />
hogy Afrika középré<strong>sz</strong>én vagyunk. Ez állomásnak<br />
remek fekvésű kikötője pedig az ola<strong>sz</strong> Riviéra<br />
valamelyik <strong>sz</strong>ép pontját juttatja e<strong>sz</strong>ünkbe.<br />
Beljebb aztán már egé<strong>sz</strong> vad vidékeken rohan<br />
kere<strong>sz</strong>tül a vasút, melyek azonban helyenként<br />
J omek termé<strong>sz</strong>eti <strong>sz</strong>épségükkel bilincselik le az<br />
arra utazót. Különösen el lehet ezt mondani a<br />
Naivasha állomás tájáról, mely vadállatokban<br />
való rendkívüli gazdagságáról is híres, főkép a<br />
mi a vizivadakat illeti, a melyeknek mindenféle<br />
fajai sok millió <strong>sz</strong>ámban lepik el folyvást a közeli<br />
tavakat.<br />
Eleinte sok baj is volt az elefántokkal, rinoczero<strong>sz</strong>okkal,<br />
melyek derűre-borúra döntögették<br />
ki a táviró-o<strong>sz</strong>lopokat, rongálták a vasút-építményeket,<br />
mintha haragudtak volna az or<strong>sz</strong>águkba<br />
betolakodó, dübörgő vas<strong>sz</strong>örnyetegre, de<br />
aztán, ugy lát<strong>sz</strong>ik, beletörődtek a dologba, vagy<br />
magukat is annyira átjárta a czivilizáczió <strong>sz</strong>ele,<br />
hogy most már meglehetősen békén hagynak<br />
mindent, habár igaz, hogy <strong>sz</strong>ámuk is jócskán<br />
megfogyatkozott s csak egyesével mutatkoznak<br />
ott, a hol valamikor csorda<strong>sz</strong>ámra csatangoltak.<br />
Érdekes Mombasa körül egy <strong>sz</strong>igeten a<br />
Vasco da Gama hajdani várának romja is.<br />
Hatalmas bástyáiból még most is erős, tömör<br />
falak bámulnak a tengerbe, mintha a világ<br />
forgandóságán elmélkednének. *"<br />
Hej, hova lett a régi portugál világuralom,<br />
hova a hatalom, dicsőség! Hogy elmúltak azok<br />
az idők, mikor a nagy Vasco da Gama zá<strong>sz</strong>laja<br />
még bü<strong>sz</strong>kén lengett itt ezeken a magas ormokon,<br />
a hol most komoly, hallgatag angolok és<br />
<strong>sz</strong>álas, <strong>sz</strong>őke németek parancsolnak, a kik nem<br />
fényes meU-vértnek ha<strong>sz</strong>nálják a vasat, mint a<br />
derék Vasco meré<strong>sz</strong> vitézei, hanem utat építenek<br />
belőle, a melyen belehatolnak a vad földré<strong>sz</strong><br />
legközepóbe is, hova a portugál hősök<br />
soha el nem juthattak.<br />
MASSAI ASSZONY.<br />
VASÁRNAPI UJSAG. 299<br />
LOVAGLÁS ZEBRÁN<br />
VÍZHORDÓ FEGYENCZEK.<br />
SZUAHÉLI NŐK FÉSÜLKÖDÉSE.<br />
KELET-AFRIKAI KÉPEK. — Báró Bomemlua Pál útjából.<br />
Igaz, hogy néha egé<strong>sz</strong>en különös portékát is<br />
<strong>sz</strong>állítanak ezek a vasutak. Nem <strong>sz</strong>ólva a majom-<br />
és krokodil - bőrökről, hoznak különféle<br />
élő vadakat is, melyeket a híres Hagenbeck<br />
emberei fogdostak ös<strong>sz</strong>e a rengetegekben, tágas<br />
sivatagokon, hogy aztán Európába <strong>sz</strong>állítsák a<br />
czirku<strong>sz</strong>okba, állatkertekbe.<br />
Az e vidékeken honos zebrákat különben<br />
újabban a kelet-afrikai német katonaság lovaglásra<br />
is betanítja. Régebben teljesen meg<strong>sz</strong>elidíthetetlennek<br />
tartották e <strong>sz</strong>ép csíkos, de <strong>sz</strong>erfelett<br />
vad állatot, hanem ez mesének bizonyult.<br />
Bizony be lehet azt is nyereg alá törni, csak az<br />
a furcsa, hogy a vad korában mód nélkül fürge,<br />
villámgyorsaságú jó<strong>sz</strong>ág, s mihelyt meg<strong>sz</strong>elídítik,<br />
<strong>sz</strong>trájkra könnyen hajlik s olyan lusta le<strong>sz</strong>,<br />
mint akármelyik fővárosi sörös kocsit húzó ló.<br />
Egyik képünkön egy német katonati<strong>sz</strong>t űl <strong>sz</strong>elídített<br />
zebrán, előtte pedig báró Bornemi<strong>sz</strong>a áll<br />
afrikai <strong>sz</strong>ellős öltönyében.<br />
Német - Kelet - Afrikában azonban nemcsak<br />
a zebrára terjed ki a czivilizáczió áldása, hanem<br />
a ben<strong>sz</strong>ülött törzsekre is. Az a hos<strong>sz</strong>ú,<br />
fején vizes csöbröket czipelő embersor nagyobbára<br />
csupa ben<strong>sz</strong>ülött «<strong>sz</strong>ultáni)-okból s más<br />
főemberekből áll, a kik nem akarván hozzá<br />
simulni az új <strong>sz</strong>okásokhoz, egy<strong>sz</strong>er-máskor<br />
holmi zendülést táma<strong>sz</strong>tottak, a minek az lett<br />
az eredménye, hogy a kiket közülük el nem pu<strong>sz</strong>tított<br />
az ismétlő puska, most reggel 4 órától<br />
esti 8-ig vizet hordanak a német katonáknak.<br />
Mentől beljebb halad a vasút, annál ősibb<br />
állapotban élnek még a ben<strong>sz</strong>ülöttek legkülönfélébb<br />
törzsei: a vaparék, vacsagák, massaiak<br />
ós a többiek a maguk egy<strong>sz</strong>erű kunyhóiban.<br />
Megelégedve, boldogan, mint a kiknek sem<br />
fűteni valóról, sem ruháról nem sokat kell gondoskodni.<br />
Csupa boldogság sugárzik le a két <strong>sz</strong>uahéli<br />
fésülködő hölgy arczárói is. Az egyik egy ócska<br />
hordón ülve, nagy <strong>sz</strong>akértelemmel fésüli különös<br />
e<strong>sz</strong>közével előtte kuporgó társnője bodros<br />
fürtéit; nyilván olyan művé<strong>sz</strong>i rendbe akarja<br />
hozni, mint a milyet már az ő csokoládó<strong>sz</strong>in<br />
fején <strong>sz</strong>emlélhetünk.<br />
Vájjon, majd ha a vasutak ő náluk is meggyökereztetik<br />
a czivilizáczió áldásait, majd ha<br />
ők is sarkas czipőkben, sleppben és kalapban<br />
dí<strong>sz</strong>elegnek, vájjon le<strong>sz</strong>nek-e ilyen boldogok,<br />
mint most?<br />
A VASUTI SZTRÁJK.<br />
Tán egy idegen <strong>sz</strong>ó sem lett még olyan hamar<br />
közkeletű nálunk, mint a nem épen csengő hangzású<br />
«<strong>sz</strong>trájk». A mi nem is csoda, hi<strong>sz</strong>en minduntalan<br />
olvashatunk kocsis-, czukrá<strong>sz</strong>-, <strong>sz</strong>abó-, lakatos-<br />
és egyéb <strong>sz</strong>trájkokról. Hanem valamennyi eddigi<br />
<strong>sz</strong>trájk ös<strong>sz</strong>esen sem okozott olyan or<strong>sz</strong>ágos<br />
felfordulást, mint mikor a vasutasok hirtelen meg<strong>sz</strong>üntették<br />
a munkát. A hol a <strong>sz</strong>trájk kitörésének<br />
híre érte őket, ott állították meg a vonatot, sok<br />
helyen a mező közepén. Számtalan utas megrekedt<br />
így emitt-amott s ezren és ezren várták az állomásokon<br />
: mikor indul már meg ismét a vonat. Hogy<br />
MASSAI ASSZONY ŰJ BŐR-ÖLTÖZETÉN DOLGOZIK.
300<br />
aztán nem akart indulni, <strong>sz</strong>éto<strong>sz</strong>lottak a közeli városokban,<br />
falvakban. A vasutasok pedig <strong>sz</strong>trájktanyát<br />
ütöttek a zuglói sörcsarnok tágas udvarán s<br />
ott tanakodtak, alkudoztak, mígnem az államhatalom<br />
türelme véget ért és tekintvén az óriási fontosságú<br />
következményeket, melyeket e <strong>sz</strong>trájk maga<br />
után vont, erélyes intézkedéshez nyúlt. Eendőrök,<br />
hu<strong>sz</strong>árok vették körűi a <strong>sz</strong>trájktanyát, melyet aztán<br />
a hatóság felo<strong>sz</strong>latott. Megérkeztek a vasúti és<br />
táviró ezred katonái is, a hadikötelékben álló vasutasokat<br />
pedig behívták s másnap már egyenruhában<br />
<strong>sz</strong>ázával vonultak a pályaudvarok felé. Hiába,<br />
a katonai fegyelem nem ismer <strong>sz</strong>trájkot s nem tűr<br />
sem alkut, sem hala<strong>sz</strong>tást. ±gy aztán megtört a<br />
<strong>sz</strong>trájk. Hétfőn reggel vörös plakátok jelentek meg<br />
a főváros hirdető-o<strong>sz</strong>lopain, melyeken a <strong>sz</strong>trájk-vezérek<br />
maguk fel<strong>sz</strong>ólítják társaikat, hogy álljanak<br />
munkába. A vonatok megindultak, habár eleinte<br />
lassan és rendetlenül is. Sajátságos volt, ekkor. az<br />
állomások képe : több volt a katona, rendőr és csendőr,<br />
mint az utazó közönség., A'rákoskere<strong>sz</strong>túri ál-,<br />
lomáson péídáúl öt katona' őrködött és csak egy<br />
utas jelentkezett. De csakhamar meg<strong>sz</strong>aporodott az<br />
utazó közönség <strong>sz</strong>áma, a fegyveres erő pedig vi<strong>sz</strong><strong>sz</strong>avonúlt<br />
ka<strong>sz</strong>árnyáiba. Most már alig emlékeztet<br />
a sajnos dologra egyéb, mint hogy némely vonaton<br />
katona ruhába öltözött kalauzok lyukgatják a jegyeket.<br />
A FUVAROSKOCSISOK SZTRÁJK-<br />
TANYÁJA A SZÚNYOG-SZIGETEN.<br />
Soha ennyi <strong>sz</strong>trájk. Minden üzlet pana<strong>sz</strong>kodik,<br />
hogy évek óta folytonos a pangás. A <strong>sz</strong>trájkok<br />
azonban egymást váltják föl Budapesten, or<strong>sz</strong>ág<strong>sz</strong>erte.<br />
A<strong>sz</strong>talos, <strong>sz</strong>abó, czipé<strong>sz</strong>, lakatos már a tava<strong>sz</strong>kor<br />
<strong>sz</strong>trájkolt a fővárosban. Most <strong>sz</strong>trájkolnak a<br />
czukrá<strong>sz</strong>ok és fuvaroskocsisok. Napok óta látja az<br />
ember, hogy a czukrá<strong>sz</strong>boltok előtt rendőr áll, nehogy<br />
a <strong>sz</strong>trájkolok megtámadják. Ugyanezen ok<br />
miatt a <strong>sz</strong>állító- és fuvaros-<strong>sz</strong>ekerek bakján is rendőr<br />
ül a kocsis mellett. A kocsisok egy ré<strong>sz</strong>e ugyanis<br />
nem akar <strong>sz</strong>trájkolni. A Kőbányáról czammogó<br />
söröskocsikat lovasrendőrök kisérik.<br />
A kisebb fuvarozó-kocsisok, kik gyárak, ipartelepek<br />
portékáit <strong>sz</strong>állítják naponként egyes üzletekbe,<br />
sajtot, <strong>sz</strong>ódavizet, sört, kenyeret, jeget, — <strong>sz</strong>övetségesre<br />
találtak a nehéz kocsik fuvarosaiban. Ezek<br />
li<strong>sz</strong>tet, gabnát, fát, kő<strong>sz</strong>enet, téglát, me<strong>sz</strong>et és mindenfélét<br />
<strong>sz</strong>állítanak. Sőt épen most a <strong>május</strong>i költözködési<br />
éynegyedre a hurczolkodás is nagy dolog.<br />
Egy pár ezer lakó költözik ilyenkor. A fuvarosok<br />
<strong>sz</strong>trájkja főleg ezért tört ki épen április utolsó<br />
hetében.<br />
A <strong>sz</strong>trájkok már rendes reczept <strong>sz</strong>erint indulnak,<br />
folynak. Sztrájk-bizottság, <strong>sz</strong>trájk-tanya. A kocsis<strong>sz</strong>trájkra<br />
tanyának az új-pesti Szúnyog-<strong>sz</strong>igetet<br />
jelölte ki a rendőrség; oda telepedtek le a munka<strong>sz</strong>üntetők,<br />
nem épen kellemes időjárásnál. A Szúnyog-<strong>sz</strong>iget<br />
regényes hely. Ha a fővároshoz közelebb<br />
nem esnék modern berendezésével a Margit<strong>sz</strong>iget,<br />
a csaknem akkora Szúnyog-<strong>sz</strong>iget kedves<br />
kirándulóhelyévé lehetne a fővárosnak. Sűrű erdősége,<br />
buja növényzete kedves az újpestieknek és a<br />
<strong>sz</strong>trájkolóknak is. Van vendéglője, sok a bokra,<br />
mely éjjeli tanyát ad. A <strong>sz</strong>únyog-<strong>sz</strong>igeti <strong>sz</strong>trájktanyáról<br />
is adunk egy pár képet, a mozgalmas napokhoz<br />
való illu<strong>sz</strong>tráczióink kiegé<strong>sz</strong>ítésére.<br />
EGY FIATAL SZÍNÉSZNŐ SZEREN<br />
CSÉTLEN HALÁLA.<br />
A Magyar-<strong>sz</strong>inház fiatal és kedvelt művé<strong>sz</strong>nője,<br />
Tomcsányi Eusi végzetes <strong>sz</strong>erencsétlenség következtében<br />
április 29-ikén meghalt. A <strong>sz</strong>ínházba járó<br />
közönséget egy <strong>sz</strong>ép tehetség korai elve<strong>sz</strong>tése mellett<br />
még a fájdalmas <strong>sz</strong>erencsétlenség is mélyen<br />
meghatotta.<br />
Totncsányi Rusi kisas<strong>sz</strong>ony április 27-ikén este<br />
nem ját<strong>sz</strong>ott. Otthon egy ismerősét fogadta s meg<br />
akarta gyújtani az Auer-féle spiritu<strong>sz</strong>-lámpát, de túlságosan<br />
fölcsavarta; a gyufa lángjától a spiritu<strong>sz</strong> nagy<br />
dörgéssel <strong>sz</strong>étrobbant és Tomcsányi Rusi ruhája<br />
azonnal lángba borult. A gyors segítség akadályozta<br />
meg, hogy a fiatal hölgy végképen ös<strong>sz</strong>e nem<br />
égett és takarókkal, ágyneműkkel a tüzet elnyomták.<br />
Almentő-intézet főorvosa automobilon érkezett az<br />
első segítséggel. Az égés nagyon súlyos volt; teste,<br />
<strong>sz</strong>ép arcza ös<strong>sz</strong>eégett. Arczbőre czafrangokká vált.<br />
Azonnal a sebé<strong>sz</strong>eti klinikára <strong>sz</strong>állították, hol dr.<br />
Réczey tanár maga vette ápolás alá. De a leggondosabb<br />
ápolás ellenére is április 27-én reggel meghalt.<br />
Színpadra elő<strong>sz</strong>ör az Opera-<strong>sz</strong>inházban lépett<br />
mint tánczosnő. De ját<strong>sz</strong>ó <strong>sz</strong>íné<strong>sz</strong>nő akart lenni s<br />
e ?J nyáron a városügeti arénában ját<strong>sz</strong>ott Innen<br />
vidéki <strong>sz</strong>ínházakhoz <strong>sz</strong>erződött kisebb társulatokhoz.<br />
Az eleven, csinos lány a kis <strong>sz</strong>erepekből hamar<br />
kmott s nagyobb társulatok is <strong>sz</strong>ivesen <strong>sz</strong>erződtették.<br />
Szeged, Maros-Vásárhely, Hódmező-Vásárhely,<br />
Arad már mint <strong>sz</strong>épen fejlődő tehetséget látta.<br />
VASÁRNAPI ÚJSÁG.<br />
Strelifky fényképe.<br />
TOMCSÁNYIRUSI A ('HÜVELYKKATÓi) CZfllŰ OPERETT<br />
CZÍMSZEREPÉBEN.<br />
A budapesti Magyar-<strong>sz</strong>inház megnyitásakor az<br />
akkori igazgató, Le<strong>sz</strong>kay magával hozta Aradról.<br />
Kisebb <strong>sz</strong>erepkörben alkalmazták ; a télen azonban<br />
már nagyobb <strong>sz</strong>erepeket biztak rá, melyekben mind<br />
jobban megnyerte a közönség tet<strong>sz</strong>ését. A télen<br />
«Hajduk hadnagya» előadásában oly o<strong>sz</strong>tatlan tet<strong>sz</strong>ésre<br />
segítette ezt a <strong>sz</strong>ínművet, hogy a <strong>sz</strong>ínház téli<br />
idényének fő darabja lett. E siker alkalmából a<br />
«<strong>Vasárnapi</strong> <strong>Ujság</strong>» is közölte a művé<strong>sz</strong>nő arczképét<br />
idei 8-ik <strong>sz</strong>ámában.<br />
IRODALOM ÉS MŰVÉSZET.<br />
Szikra: «A fölfelé züllők.. Szikra (gróf Teleki<br />
Sándorné), a jeles irónő e legújabb regénye is<br />
az előkelő úri társaság életéből van véve. «Fölfelé<br />
züllőkn alatt olyanokat ért, a kiknek egyedüli<br />
becsvágya, hogy mennél előkelőbb kőiben<br />
élhessenek s mennél előkelőbbeknek lát<strong>sz</strong>assanak;<br />
a mint SZÍVÓS küzdelem által e czéljukhoz mind<br />
közelebb jutnak, minden lépésnél elve<strong>sz</strong>tenek valamit<br />
erkölcsi tartalmukból. A vége teljes erkölcsi<br />
csőd, mely után rend<strong>sz</strong>erint az anyagi következik<br />
s a gyá<strong>sz</strong>os pu<strong>sz</strong>tulás. A regény hőse, Parajdy Endre,<br />
egy<strong>sz</strong>erű falusi kisnemes fia, apja, testvérei <strong>sz</strong>ükség<br />
esetén maguk is megfogják az eke<strong>sz</strong>arvát, ő azonban<br />
magasabbra vágy., egy társadalmi magaslatra akar<br />
jutni a hatalmas, gazdag olygarcha Ujlaky-családdal,<br />
melynek <strong>sz</strong>ép, <strong>sz</strong>ellemes, de feneketlenül önző<br />
és <strong>sz</strong>ívtelen leányába, Évába <strong>sz</strong>erelmes. Éva, mikor<br />
atyját a vagyoni bukás fenyegeti, egy becsületes,<br />
kissé együgyű parvenü felesége le<strong>sz</strong>, mire Endre, ki<br />
a gavalléri pályát mint jeles lóismerő azzal kezdte,<br />
hogy jókora ös<strong>sz</strong>eget nyert lóversenyen, külföldi<br />
játékbarlangokban keres viga<strong>sz</strong>talást. Nagy sikerrel<br />
ját<strong>sz</strong>ik, de a megnyugvást nem találja meg. Hazajön,<br />
<strong>sz</strong>erencsétlen <strong>sz</strong>envedélyéből már-már kigyógyítja<br />
egy bájos kis leánynak, Éva mostohalányának <strong>sz</strong>erelme,<br />
de a kaczér as<strong>sz</strong>ony könnyen vis<strong>sz</strong>ahódítja<br />
magának. Utána megy Nizzába, óriási ös<strong>sz</strong>eget nyer<br />
Montecarlóban, lassanként meggyőződik Éva lelketlen<br />
kaczérságáról, <strong>sz</strong>ívtelenségéről, a nyert pénzt<br />
vis<strong>sz</strong>ave<strong>sz</strong>ti, sőt sikka<strong>sz</strong>t is, nem marad <strong>sz</strong>ámára<br />
más, mint az öngyilkosság. Parajdy, a főalak, bár<br />
erős <strong>sz</strong>ínezéssel, de jól van rajzolva; Éva minden<br />
jobb érzés nélküli önző gono<strong>sz</strong>sága már kevésbbé<br />
lát<strong>sz</strong>ik való<strong>sz</strong>erűnek. Kitűnőek a vidéki úri társaság<br />
8 a nizzai és montecarlói élet <strong>sz</strong>atirikus képei. Azokat<br />
az alakokat, a kik lát<strong>sz</strong>ólag nagyúri pompában<br />
élnek, de exi<strong>sz</strong>tencziájuknak nincs semmiféle sem<br />
anyagi, sem erkölcsi biztos alapja, Írónőnk ritka<br />
élethűséggel és erővel tudja rajzolni. Hajlama a<br />
moralizálás iránt néha elő-előtör, alakjai ajkán sok<strong>sz</strong>or<br />
halljuk magának a <strong>sz</strong>erzőnek a <strong>sz</strong>avait, de azt<br />
könnyen feledteti a cselekvény friss, érdekes haladása,<br />
az elbe<strong>sz</strong>élő hang könnyed elevensége. A több<br />
mint 300 lapra terjedő kötet a Singer és Wolfner<br />
czég kiadásában jelent meg; ára 4 korona.<br />
SZÍM. <strong>1904.</strong> <strong>5<strong>1.</strong></strong> ÉVFOLYAM.<br />
= = = = = _\<br />
«Lelkek»; regény, iitii Drégely Gábor. Egy fiatal,<br />
kezdő iró első nagyobb kísérlete e könyv. Megvan<br />
benne a kezdők rendes kiforratlansága, tapogatódzása,<br />
de a tehetségnek is nem egy jelét árulja<br />
el. A világot még érzelmein kere<strong>sz</strong>tül nézi s jócskán<br />
benne van a <strong>sz</strong>entimentalizimisban, melyet<br />
azonban néha jól el tud palástolni elbe<strong>sz</strong>élő hangja<br />
vidámságával. Lelkeket egyelőre még csak meglehetős<br />
bizonytalanul tud rajzolni, — erre még nem<br />
ismeri eléggé az életet, —de egy-egy fordulata, találó<br />
megjegyzése e tekintetben is élénk megfigyelésre<br />
vall. A párbe<strong>sz</strong>édekben könnyedségre, fordulatosságra<br />
törek<strong>sz</strong>ik s nem is mindig sikertelenül.<br />
A regény a Lampel Eóbert (Wodianer F. és fiai)<br />
czég kiadásában, csinosan kiállítva jelent meg ; ára<br />
3 korona.<br />
Az 1903. évben alkotott törvények most jelentek<br />
meg a Franklin-Társulat «Corptis Juris Hungarici*<br />
czímű gyűjteményében, dr. Márkus Dezső<br />
kir. táblai bíró gondos <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tésében. A múlt évi<br />
viharos or<strong>sz</strong>ággyűlési tárgyalások nem kedveztek<br />
a nyugodt törvényalkotásnak; a mi kevés törvény<br />
ez évben <strong>sz</strong>entesítést nyert, az mind megvan a<br />
gondosan <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tett, s csinosan kiállított kötetben,<br />
melynek ára fűzve 1 korona 50 fillér, félbőrkötésben<br />
3 korona.<br />
«Az éjféli nap or<strong>sz</strong>ágában» czim alatt adta ki<br />
útirajzait Svédor<strong>sz</strong>ágból Vértesi Károly, kinek ez<br />
már tizedik utleirási munkája. Az útirajzok sok<br />
helyütt közvetlen formában mondják el a <strong>sz</strong>erző<br />
uti tapa<strong>sz</strong>talatait s alkalmasak arra, hogy felköltsék<br />
az olvasó érdeklődését 'a termé<strong>sz</strong>eti <strong>sz</strong>épségekben<br />
oly gazdag svéd föld és népe iránt, melyet különben<br />
is néhány év óta nyaranként mind nagyobb<br />
<strong>sz</strong>ámmal keresnek fel az utazók. Az útirajzokat<br />
tizenkét <strong>sz</strong>ínes kép is élénkíti. Ara vá<strong>sz</strong>onkötésben<br />
4- korona.<br />
A Vigyázó-pályázat eredménye. A Petőfi-társaság<br />
április 26-ikán rendkívüli ülésben döntött a<br />
Vigyázó-pályázat dolgában. Százhetvenhét lírai költemény<br />
érkezett be. A bírálók a 300 koronás díjat<br />
egyhangúlag «A tarpataki völgyben» czímű költeménynek<br />
ítélték. A nyertes költemény <strong>sz</strong>erzője Sajó<br />
Sándor budapesti állami tanár, lapunknak is ismert<br />
munkatársa, a ki két évvel ezelőtt a «Zrinyi György<br />
házasságas czímű verses vígjátékával Teleki-díjat<br />
nyert az Akadémián.<br />
Új zeneművek. «Zichy-Ábránd,» <strong>sz</strong>erzetté és<br />
gróf Zichy Jenőnek, mind az or<strong>sz</strong>ágos magyar<br />
iskola-egyesület elnökének ajánlja Végh Eezső;<br />
ára 4 korona nOla<strong>sz</strong> keringön («Valse Italienne»),<br />
<strong>sz</strong>erzetté Kerté<strong>sz</strong> Ignácz ; ára 2 K 40 f.<br />
Nemzeti Színház. Április 22-én este mutatták be<br />
a «Bizáncz »-ot, Herczeg Ferencz három felvonásos<br />
történelmi tragédiáját. Herczeg e darabbal megint<br />
új oldalról mutatkozott be. A «Három testőr»,<br />
«Gyurkovics leányok», «Ná<strong>sz</strong>úton» czímű darabjaival<br />
a bohózatban próbáitaki erejét, «Honthy háza»<br />
a komolyabb, az «Első viham a finomabb vígjáték<br />
felé vonzották, «Ocskay brigadérosa a magyar<br />
vitézi történet legendás hőseivel nyerte meg a<br />
közönség tet<strong>sz</strong>ését, a aBalatoni rege» tündéries,<br />
mesei történelmi játék, tavalyi darabja, a «Kéz<br />
kezet mos» erkölcs-rajz, társadalmi <strong>sz</strong>atíra. Minden<br />
eddigi <strong>sz</strong>ínpadi munkája közt a tBizáncz* tör a<br />
legmagasabbra. Egy nemzet elzüllését és elpu<strong>sz</strong>tulását<br />
akarta bemutatni a <strong>sz</strong>ínpadon. Bizáncz<br />
úgy vé<strong>sz</strong> el Konstantinnal, mint a hun birodalom<br />
Attilával. Az állam, a nép, a darab sorsa mind<br />
Konstantin sorsához fűződik, de Konstantin azért<br />
nem hőse a darabnak. A hős tulajdonképen az<br />
elfajult bizánczi nép, a kik közt csak egy igaz ember<br />
van : a csá<strong>sz</strong>ár.<br />
Mohammed <strong>sz</strong>ultán ostromolja Bizánczot. A bizánczi<br />
nép gyönge és elpuhult. A városban mindenki<br />
biztos a harcz kimeneteléről. Bizánczi kalmárok<br />
már a korona gyémántjaira alku<strong>sz</strong>nak az udvaronczokkal.<br />
Maga a főpap akarja kinyitni Mohammed<br />
előtt a zárda mellett lévő várkaput s <strong>sz</strong>ándékát<br />
azzal <strong>sz</strong>építi, hogy hátha Mohammed hálából egé<strong>sz</strong><br />
népével megkere<strong>sz</strong>telkedik ? A másik párt az udvari<br />
nemesség, a mely foglyul akarja ejteni a csá<strong>sz</strong>árt,<br />
hogy aztán Mohammed kezeibe adja s ezzel a <strong>sz</strong>olgálattal<br />
megmentse a maga bőrét. A harmadik<br />
párt: Iréné csá<strong>sz</strong>árné és as<strong>sz</strong>onyai. Iréné <strong>sz</strong>erelmes<br />
a <strong>sz</strong>ultánba, a kit egy<strong>sz</strong>er látott s <strong>sz</strong>erelemmel<br />
akarja meghódítani a hódítót, kihez leveleket küldöz.<br />
Bizáncz jövőjében egyetlen egy ember hi<strong>sz</strong>:<br />
a csá<strong>sz</strong>ár, a ki nem ve<strong>sz</strong>i é<strong>sz</strong>re, hogy népe közepett<br />
egyes-egyedül áll; csak egy genovai zsoldos-vezér<br />
tart ki mellette végig, de nem azért, mert hi<strong>sz</strong> a<br />
küzdelem sikerében, hanem mert Konstantint magát<br />
<strong>sz</strong>ereti, — s egy fiatal harczos, a ki átöltözött<br />
<strong>18.</strong> SZÁM. <strong>1904.</strong><strong>5<strong>1.</strong></strong> KVFQLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 301<br />
leány s <strong>sz</strong>erelemből kiséri hiven mindenüvé a csá-<br />
Bzárt, a ki rendületlen hittel várja a «csodát*. Meg<br />
is jön a csoda : Mohammed követeket küld a csá<strong>sz</strong>árhoz,<br />
a mint hi<strong>sz</strong>ik: békét kérni. Öcscse az egyik<br />
követ, egy ő<strong>sz</strong> öreg ember a másik. Konstantin<br />
egé<strong>sz</strong> udvara előtt fogadja őket. A követek egy órai<br />
időt adnak neki, hogy meggondolja, mit tegyen.<br />
A <strong>sz</strong>ultán <strong>sz</strong>abad fegyveres elvonulást biztosít neki,<br />
ha megadja magát. «Hát népemnek ?» kérdi a csá<strong>sz</strong>ár.<br />
«A <strong>sz</strong>ultán a maga gályáin vitet utánad mindenkit,<br />
a ki veled akar menni». «Hol van a <strong>sz</strong>ultánnak<br />
annyi gályája ?» kérdi a bü<strong>sz</strong>ke csá<strong>sz</strong>ár.<br />
A török gúnyosan azt feleli: «Egy sajka ring a<br />
Márványtengeren; gondolkozzál alkonyi harang<strong>sz</strong>óig<br />
; mire az megcsendül, elfér benne minden<br />
kísérőd, a ki veled akar menni». — A követek várnak<br />
egy óra hos<strong>sz</strong>at. Ha azalatt a fiatal khánnak<br />
csak egy haja <strong>sz</strong>ála is meggörbül, Mohammed egy<br />
élő léleknek sem ad kegyelmet Bizánczban. Mindenki<br />
el<strong>sz</strong>örnyed, s minden párt megmozdul. A nemesek<br />
ös<strong>sz</strong>edugják fejőket: meg kellene ölni a csá<strong>sz</strong>árt<br />
orvul, ezt Mohammed is jó <strong>sz</strong>olgálatnak venné.<br />
A papság Konstantin félkegyelmű öcscsét akarja a<br />
trónra ültetni, mint Mohammed helytartóját; a<br />
csá<strong>sz</strong>árné maga — levelet ir a <strong>sz</strong>ultánnak, hogy<br />
<strong>sz</strong>erelemmel várja. És mikor Konstantin tanácsukat<br />
kéri, rendre <strong>sz</strong>ótlanul kimennek a trónteremből,<br />
a csá<strong>sz</strong>ár maga marad. Még a felesége is<br />
elhagyja. O a trebizondi csá<strong>sz</strong>ár leánya volt, csak<br />
csá<strong>sz</strong>ár illett hozzája. Ha Konstantin nem le<strong>sz</strong><br />
csá<strong>sz</strong>ár, a csá<strong>sz</strong>árnő nem lehet a felesége. Lete<strong>sz</strong>i a<br />
koronáját a trónjára s elmegy ő is. — Konstantin<br />
most ismeri meg népét. Azt mondja a genovainak:<br />
ezt véssék majd a sírjára: «Itt fek<strong>sz</strong>ik az utolsó<br />
bizánczi csá<strong>sz</strong>ár, a ki addig élt, a míg vak volt.»<br />
A követek által hozott remény hát cselvetés : Mohammed<br />
a hősi haláltól is meg akarja fo<strong>sz</strong>tani<br />
Konstantint. Ezt nem fogja elérni. A csá<strong>sz</strong>ár megutálja<br />
népét, udvarát, feleségét és elhatározza, hogy<br />
Bizánczot feláldozza nagy múltjának és a saját<br />
sérelmének. Ha el kell pu<strong>sz</strong>tulnia, pu<strong>sz</strong>tuljon el<br />
<strong>sz</strong>épen, dicsőségesen. S bo<strong>sz</strong>úja is erre sarkalja.<br />
«Hóhérhalálra ítélem Bizánczot!» mondja. Uzsorás<br />
alkut köt a halállal; elad neki egy életet és örök<br />
életet ve<strong>sz</strong> rajta. Mikor az estharang meg<strong>sz</strong>ólal,<br />
lelkében látja, mit jelent a világra nézve Bizáncz<br />
pu<strong>sz</strong>tulása. A harangok búcsúja lelkébe nyilallik.<br />
Év<strong>sz</strong>ázadokon át, talán az idők végéig nem hall<br />
harang<strong>sz</strong>ót a Bosporus ! Egé<strong>sz</strong> csá<strong>sz</strong>ári nagyságá-<br />
ís
Rendőrök a <strong>sz</strong>trájktanya kapujában. Hasiárok a <strong>sz</strong>trájktanya hátnlsó kapujánál.<br />
Utasok s keleti pályaudvar előtt, a vonatok elindulását várva.<br />
A katonaság által órzó'tt zsolnai vonat Pozsony közelében,<br />
tehetséges <strong>sz</strong>ereplők játékának tudható be. A közönség<br />
örömmel látta vi<strong>sz</strong>ont L. Komáromi Mariskát.<br />
Hangja mit sem ve<strong>sz</strong>ített <strong>sz</strong>épségéből. Bánó<br />
Irén, Mihályi Ernő, a <strong>sz</strong>ínház új tenoristája és<br />
Ferénczi is tet<strong>sz</strong>ett. (0.)<br />
A Magyar-<strong>sz</strong>ínház tA rikkancs* czímű német<br />
operett váratlan sikerben ré<strong>sz</strong>esítette <strong>sz</strong>erzőit. A mulatságos<br />
darab eseményei Budapesten folynak Stoll<br />
Ágost bécsi zene<strong>sz</strong>erző tet<strong>sz</strong>etős muzsikájától kisérve;<br />
a <strong>sz</strong>öveg <strong>sz</strong>erzőiBlau és Taufstein. Mr. James<br />
Marlington, a volt péklegény gazdagon tér vis<strong>sz</strong>a<br />
feleségével Amerikából Budapestre, hogy fölkeresse<br />
évekkel ezelőtt elhagyott töivónytelen gyermekét,<br />
kit annak idején egy kofa őrizetére bizott. Útjába<br />
kerül egy rikkancsfiú, Poldi, kit felkér segítségül.<br />
Poldi, hogy mielőbb kézhez kerítse a jutalmul igért<br />
kincset, becsapni igyek<strong>sz</strong>ik a gazdag Marlingtont.<br />
Már-már sikerűi is neki, a mikor Krisko, a kofa<br />
férje ittas állapotban, lelkifurdalásoktól gyötörve<br />
bevallja Mariingtonnak, hogy a sokat keresett fiú<br />
nem más, mint Poldi, az ötletes rikkancs. A darabnak<br />
meséje kissé sovány, ámde sok benne a mókás<br />
jelenet. Tréfáit a fordítók, Rnttkai György és Méret<br />
Adolf is megtoldották. A közönség jól mulatott a<br />
darabban, melynek főbb <strong>sz</strong>erepeit Sziklai Kornél,<br />
Horváth Paula, Szentgyörgyi Lenke, Sziklainé, stb.<br />
ját<strong>sz</strong><strong>sz</strong>ák. (0.)<br />
A <strong>sz</strong>trájktanya körülzárása. — Kiss Ferencz fényképei.<br />
Balogh fényképei.<br />
Neumann Adolf fényképei.<br />
A VASÚTI SZTRÁJK NAPJAIBÓL.<br />
KÖZINTÉZETEK ES EGYLETEK.<br />
A Magyar Tudományos Akadémia április<br />
25-ikén, báró Eötvös Loránd elnöklésével tartott<br />
ülésén Szcnlkláray Jenő mondott emlékbe<strong>sz</strong>édet<br />
Balássy Fereocz elhunyt akadémiai tag, történetíró<br />
fölött. Balássyt 1872-ben vála<strong>sz</strong>totta az Akadémia<br />
tagjai közé <strong>sz</strong>ékely tanulmányaiért és az őshajdani<br />
magyar történelmi földrajz kérdéseinek felderítéseért.<br />
1896-ban halt meg Makiáron. Szentkláray<br />
emlékbe<strong>sz</strong>éde <strong>sz</strong>eretettel és gonddal kutatta ki az<br />
elhunyt történetirónak életfolyását, ha<strong>sz</strong>nos működését,<br />
s emlékbe<strong>sz</strong>édét nagy figyelemben is ré<strong>sz</strong>esítették.<br />
Szily Kálmán főtitkár bejelentette Mátyás<br />
Flórián és Staub Móricz halálát. Bemutatta a csáktornyai<br />
Zrínyi Miklós emlék<strong>sz</strong>obor leleplezésére<br />
és az Algírban tartandó orientalista kongres<strong>sz</strong>usra<br />
<strong>sz</strong>óló meghívókat, továbbá a bécsi botanikai kongres<strong>sz</strong>us<br />
és a berni zoológiai kongres<strong>sz</strong>usról <strong>sz</strong>óló<br />
jelentést. Bejelentette, hogy a minap lejárt Telekidíj<br />
nyertese jelentkezett a díjért: e <strong>sz</strong>erint a nyertes<br />
.Agrippinai czímű mű <strong>sz</strong>erzője Zigány Árpád.<br />
A Kisfaludy-Társaság április 27-iki ülését Bajza<br />
József emlékezetének <strong>sz</strong>entelte, <strong>sz</strong>ületésének ez év<br />
január 31-én bekövetkezett <strong>sz</strong>ázadik <strong>évf</strong>ordulója<br />
Vssuti <strong>sz</strong>olgálatra mozgósított vasutasok megérkezése katonaruhában a keleti pályaudvarhoz.<br />
A pozsonyi főpályaudvar a <strong>sz</strong>trájk alatt.<br />
alkalmából. Az elnöki <strong>sz</strong>éket Beöthy Zsolt elnök és<br />
Berzeviczy Albert mini<strong>sz</strong>ter alelnök foglalták eL<br />
Beöthy Zsolt megnyitó be<strong>sz</strong>éde Bajza Józsefnek,<br />
mint a Kisfaludy-Társaság első alapítói egyikének,<br />
kritikai és költé<strong>sz</strong>eti irodalmunk kitűnőségének<br />
<strong>sz</strong>entelt kegyeletes emlékezést. A nagy forrongásban,<br />
mely a magyar irodalomnak új irányt tűzött, Bajza<br />
<strong>sz</strong>intén alapvető, s tétovát nem ismerő bátorsággal<br />
hirdette e<strong>sz</strong>méit s kritikai meggyőződését.<br />
Széchenyinek a politikai és közgazdasági reformjait<br />
Bajza mint e<strong>sz</strong>méinek kürtöse hirdeti a <strong>sz</strong>ellemi<br />
életben. Fejtegette a párhuzamot a kettő közt egé<strong>sz</strong><br />
<strong>sz</strong>omorú végükig, midőn mindkettő meghasonlik<br />
önmagával s a haza romjain eljutnak a leg<strong>sz</strong>omorúbb<br />
pihenő házba. Beöthy így végezte <strong>sz</strong>avait<br />
: • A tanulmány, a bátorság, az önérzet, a hazafiság<br />
irodalmi értékei nemes tanítójának Írásaiból<br />
áradjon tanulság jelen és jövő irodalmunkra; de<br />
áradjon pályájából is. Tanulja meg belőle különösen<br />
kritikánk azt, a mit Spencer Herbert ép most megjelent<br />
emlékirataiban oly zseniálisan fejez ki: tAz<br />
igazság <strong>sz</strong>eretetének uralkodnia kell bennünk a<br />
győzelem vágya fölött.* Ti<strong>sz</strong>telet Bajza József nemes<br />
emlékének h<br />
A lendületes stilusu be<strong>sz</strong>édet lelkes taps kisérte.<br />
Ezután NégyesyLá<strong>sz</strong>ló,a társaság új tagja, a magyar<br />
irodalomtörténetnek buzgó művelője <strong>sz</strong>ékfoglaló<br />
<strong>18.</strong> 8ZAM. <strong>1904.</strong> <strong>5<strong>1.</strong></strong> ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÜJSAG. 303<br />
értekezést tartott tBqjza József emlékezete* czímen.<br />
E^é<strong>sz</strong> irodalmi pályáját és annak jelentőségét ös<strong>sz</strong>efoglalva<br />
ismertette, tekintettel közművelődésünk<br />
fontosságára és akkori irodalmunk állapotaira és a<br />
külföldről jövő hatásra, melyet különben Bajza is<br />
képviselt. A kritika és lira terén emelte ki<br />
Bajza legfőbb érdemeit. ítélete <strong>sz</strong>erint lehettek<br />
Bajza kortársai között nagyobb irók és nagyobb<br />
költők nála, de <strong>sz</strong>ükségesebbek semmiesetre sem.<br />
Az érdekes munkát élénk tet<strong>sz</strong>éssel, fogadta a<br />
hallgatóság. Beöthy Zsolt elnök pedig elismerő<br />
<strong>sz</strong>avak kíséretében nyújtotta át Négyesynek a Társaság<br />
tagsági oklevelét. Utána Endrödi Sándor<br />
mutatta be négy anakreoni dalát, melyek az egykor<br />
oly kedvelt formában <strong>sz</strong>ólaltatják meg a költő derült<br />
életbölcseletét. Mindannyi nagy hatást tett a<br />
közönségre. (Kettőt ezek közül mai <strong>sz</strong>ámunkban közlünk.)<br />
Az utolsó, felolvasó Pékár Gyula volt, a ki<br />
«Vitézi udvarlása czímű novelláját olvasta föl.<br />
A hallgatóság tapssal fogadta a régi magyar korból<br />
vett tárgyú felolvasást. — Zárt ülést is tartottak,<br />
s azon elhatározták, hogy a társaság <strong>május</strong> havi<br />
ülését Petrarca hat<strong>sz</strong>áz éves <strong>sz</strong>ületési jubeliuma<br />
emlékének <strong>sz</strong>enteli és üdvözölni fogja az ola<strong>sz</strong><br />
bizottságot.<br />
A Magyaror<strong>sz</strong>ági Hírlapírók Nyugdíjintézete<br />
április 24-ikén tartotta közgyűlését Falk Miksa<br />
elnöklete alatt. Ez intézetet a közönség is nagy adományokkal<br />
gyámolítja évről-évre. A mostani közgyűlés<br />
is az alaptőke jelentékeny gyarapodásáról adott<br />
<strong>sz</strong>ámot. A közgyűlés az igazgatóságnak ügybuzgóságáért<br />
kö<strong>sz</strong>önetet nyilvánított. Elhatározták rpég,.<br />
hogy legközelebb rendkívüli közgyűlést tartanak,<br />
melynek egyetlen tárgya le<strong>sz</strong> az alap<strong>sz</strong>abályok egyik<br />
pontjának megváltoztatása oly értelemben, hogyha<br />
valakire <strong>sz</strong>emérem ellen elkövetett bűntett vagy<br />
vétség bizonyul, tagsági joga meg<strong>sz</strong>űnik. Egy <strong>sz</strong>omorú<br />
eset adott alkalmat ez indítványra. Á közgyűlés<br />
után a tagok lakomára gyűltek a «Pannonian -<br />
<strong>sz</strong>álló nagy termébe.<br />
MI UJSÁG?<br />
A király az újabb megállapodások <strong>sz</strong>erint <strong>május</strong><br />
2-ikán érkezik meg Budapestre s itt marad a delegácziók<br />
tárgyalása alatt. A királyt a főváros polgársága<br />
ünnepélyesen fogadja, hogy kifejezést adjon<br />
hódolatának és hálájának a leiratért, melylyel elrendelte<br />
Bákóczi hamvainak hazahozatalát. A főváros<br />
hatósága testületileg jelenik meg a fogadásra.<br />
A fogadtatás ré<strong>sz</strong>leteinek megállapítása végett<br />
április 28-án a fővárosi társaskörök képviselői értekezletet<br />
tartottak a váczi-utczai városházán, Halmos<br />
polgármester elnöklése alatt. A polgármester<br />
jelentette, hogy a főváros kö<strong>sz</strong>önő feliratát küldöttség<br />
nyújtja át a királynak. A király megérkezésekor<br />
a főváros hatósága s bizottsági tagjai testületileg<br />
megjelennek a pályaudvarban; a háztulajdonosokat<br />
fölkérik, hogy a király bevonulási utján a házakat<br />
zá<strong>sz</strong>lókkal és <strong>sz</strong>őnyegekkel dí<strong>sz</strong>ítsék föl; a főváros<br />
maga is földí<strong>sz</strong>ltteti a lipótvárosi bazilikát,<br />
az Erzsébet-tért, József-tért, Lánczhid-tért, a Mátyás-templomot,<br />
a Halá<strong>sz</strong>bástyát. A gőzhajók lobogódí<strong>sz</strong>t<br />
öltenek. Az ünnepélyes fogadásra külön bizottságot<br />
alakítottak, mely felhívja a testületeket,<br />
ipari egyesületeket, hogy lobogóik alatt vonuljanak<br />
ki. Az egyetemi ifjúság vállalkozott, hogy ré<strong>sz</strong>t<br />
Te<strong>sz</strong> a rend fentartásában. Szóba került, hogy Bákóczi<br />
hamvainak haza<strong>sz</strong>állítását or<strong>sz</strong>ágos ünneppel<br />
is meg kell ülni.<br />
Jókai Mór, ki az egé<strong>sz</strong> telet Nizzában töltötte<br />
családjával együtt, április 27-én Budapestre érkezett.<br />
A nizzai üdülés <strong>sz</strong>emmel láthatólag jót tett a<br />
nagyúrénak, bár az út fáradalmai kissé megviselték.<br />
Április 17-én indult el Nizzából és épen azon a<br />
napon érkezett Fiúméba, a melyen a vasutas-<strong>sz</strong>trájk<br />
kitört. Ennek következtében öt napig volt kénytelen<br />
Fiúméban ve<strong>sz</strong>tegelni.<br />
Báró Bornemi<strong>sz</strong>a afrikai kiállítása. Báró Bornemi<strong>sz</strong>a<br />
Pál értesítette Falk Miksát, a Hírlapírók<br />
Nyugdíjintézetének elnökét, hogy a <strong>május</strong> 1-én a<br />
Nemzeti Múzeumban megnyitandó keletafrikai néprajzi<br />
kiállítás jövedelmének felét a Hirlapirók<br />
Nyugdíjintézete, másik felét pedig az Erzsébet<strong>sz</strong>anatórium<br />
javára ajánlja fel.<br />
Házasság.Április 26-án a terézvárosi templomban<br />
dr. hilibi IJaller Károly pénzügymini<strong>sz</strong>teri segédtitkár<br />
oltárhoz vezette Lukács Jolán kisas<strong>sz</strong>onyt,<br />
Lukács Lá<strong>sz</strong>ló pénzügymini<strong>sz</strong>ter leányát.<br />
Automobil virágkorzó. A budapesti Automobil-<br />
Klub egy munkás-foglalkoztatóház javára automobil-virágkorzót<br />
rendez <strong>május</strong> 13-án. Az ünnep védnökségét<br />
Augu<strong>sz</strong>ta főherczegnó', az elnökséget gróf<br />
Almássy Györgyné vállalta el. A korzó a Stefániauton<br />
le<strong>sz</strong>.<br />
* Budapestről Temesvárra hajón. Szabolcska<br />
Mihály, kitűnő poétánk, épen a vasúti <strong>sz</strong>trájk kitörése<br />
előtti.napon jött fel Budapestre s dolgait végezvén,<br />
másnap vis<strong>sz</strong>a akart utazni Temesvárra, de<br />
már ekkor minden forgalom <strong>sz</strong>ünetelt. Azt gondolta<br />
hát, hogy egy kis-vargabetűt csinál s — hajón utazik<br />
Temesvárra. Öt napig tartott útjáról a következő<br />
levelet írta Endrődi Sándornak:<br />
•Kedves Sándorom! Roppant odis<strong>sz</strong>eák után haza<br />
érkezvén: im, az első dolgom irni neked. Gondoltam<br />
hogy már a hajóról megtehetem ezt, de ülő helyünk<br />
se volt a hajón. Az első hajóval csak Mohácsig<br />
mehettünk, ott meg kellett várnunk a csütörtök esti<br />
A <strong>sz</strong>trájkolok gyűlése,<br />
hajót. Onnan <strong>sz</strong>ombaton délben érkeztünk Buziásra.<br />
Fehértemplomról — 130 kilométer az or<strong>sz</strong>ágúton —<br />
kocsin jöttem Temesvárig testben-lélekben ös<strong>sz</strong>etörve<br />
és a legő<strong>sz</strong>intébb jókívánságok közt átkozva<br />
minden vasutast, a kik a többieket elbolondították.<br />
Ezért vártatok rám hiába <strong>sz</strong>erdán este! Sajnálom,<br />
hogy ott nem maradtam inkább, de netn volt nyugtom.<br />
Mindnyájatokat meleg <strong>sz</strong>ívvel kö<strong>sz</strong>öntvén, ölel<br />
<strong>sz</strong>egény félholt komád, Miska.*<br />
* Já<strong>sz</strong>ai Mari útja Szegedről Budapestre.<br />
A vasutasok <strong>sz</strong>trájkjának egyik érdekes epizódja,<br />
hogy Já<strong>sz</strong>ai Mari, a Nemzeti Színház kitűnő művé<strong>sz</strong>nője<br />
a megakadt közlekedés alatt, hogyan<br />
jöhetett föl Szegedről Budapestre, hogy itt április<br />
22-ikén este elját<strong>sz</strong>hassa a Nemzeti Színházban<br />
Herczeg Ferencz új drámájában a fő<strong>sz</strong>erepet. Szegeden<br />
együtt ját<strong>sz</strong>ott jótékony czélra Lindh Marczella<br />
as<strong>sz</strong>onynyal, az Operaház művé<strong>sz</strong>nőjével.<br />
Mind a kettőnek itthon kellett volna lenni április<br />
22-ikén, különösen Já<strong>sz</strong>ai Mari kapott sok táviratot.<br />
De vasút nem járt. Ezalatt Budapesten ifjú<br />
Hegedűs Sándornak e<strong>sz</strong>ébe jutott, hogy automobilon<br />
elmegy Já<strong>sz</strong>ai Mariért. Az automobilt Brüll<br />
Alfréd, az ismert sportsman bocsátotta rendelkezésére.<br />
A művé<strong>sz</strong>nőnek pedig táviratoztak, hogy<br />
üljön bérkocsiba, induljon Félegyháza felé, ha útközben<br />
találkoznak, még kellő időben Budapestre<br />
érhetnek. Já<strong>sz</strong>ai Mari csakugyan bérkocsiban ment<br />
neki az alföldi' homoknak Lindh Marczellával<br />
együtt.-Budapestről pedig április 21-én esti 6 órakor<br />
indultak el az automobilon hárman: ifj. Hegedűs<br />
Sándor, a gépé<strong>sz</strong> s a fűtő.-Néhány perez<br />
múlva már kinn <strong>sz</strong>águldottak az or<strong>sz</strong>ágúton. Első<br />
állomásuk Félegyháza volt, harmincz perczczel<br />
éjfél után. Meg kellett állniok; a mély homokban<br />
tengelyig süppedt az automobil, a rengeteg sebesség,<br />
a homok súrlódása forróvá tette a gépet. A gépé<strong>sz</strong><br />
kijelentette, hogy nem lehet tovább menni,<br />
különben <strong>sz</strong>étpukkad a gép. Három órát kellett<br />
pihenniök s csak hajnalban, 4 óra előtt mehettek<br />
Sztrájkolok a <strong>sz</strong>nnyog<strong>sz</strong>igeti vendéglőben, Sztrájkoló a <strong>sz</strong>unyog<strong>sz</strong>igeti erdőben.<br />
SZTRÁJKOLÓ KOCSISOK A SZÚNYOG-SZIGETEN. — Kiss Ferencz fényképei.
304 VASÁBNATJ ÚJSÁG.<br />
tovább. Nem sokára találkoztak egy hintóval, melyben<br />
a két művé<strong>sz</strong>nő ült. A hölgyeket bepólyálták<br />
plaidekbe, hogy a nyitott kocsiban bajuk ne essék<br />
s úgy indultak nagy sebességgel. Az útbaeső városokban<br />
hire ment jövetelüknek s mindenütt nagy<br />
tömeg várta őket kiváncsian. Déli 1 óra 20 perczkor<br />
az automobil megérkezett a Nemzeti Színház bérháza<br />
elé, a hol Já<strong>sz</strong>ai Mari lakik. Este a «Bizáncz»<br />
bemutató előadását meg lehetett tartani. A közönségből<br />
csak kevesen tudták, mi történt nap közben<br />
a darab fő<strong>sz</strong>ereplőjével. Fényképi fölvételünk az<br />
automobil megérkezését mutatja. Egé<strong>sz</strong>en beburkolva<br />
ül rajta Já<strong>sz</strong>ai Mari, mellette Lindh Marczella<br />
as<strong>sz</strong>ony. A kocsi első ülésében ifjú Hegedűs<br />
Sándor, rajta tul a gépé<strong>sz</strong>.<br />
A. csecsemő csont- és izomfejlődését legjobban<br />
elősegíti, ha a tehéntejben Kufeke-levest keverünk.<br />
A Kufeke-féle gyermekli<strong>sz</strong>tből főzött leves,nagyon jól<br />
keveredik a tehéntejjel, ugy hogy a tej könnyebben<br />
emé<strong>sz</strong>thető és a táplálék tápláló erejét" fokozza az<br />
anyatejnek megfelelő ásvány- és tojásfehérje-anyagok<br />
tartalmával.<br />
Erőt, kitartást és nagy munkaképességet<br />
fára<strong>sz</strong>tó meneteknél a turisták, kerékpározók és lovaglók<br />
így érhetnek el, ha tagjaikat munka előtt és<br />
után a Kwizdafóle •kigyó-jegyü» fluiddal rend<strong>sz</strong>eresen<br />
bedörzsölik. E kipróbált <strong>sz</strong>er kitűnő erősítő bedörzsölés,<br />
mely az izmok minden fáradságát és lankadtságát<br />
gyorsan meg<strong>sz</strong>ünteti és a testet ujabb nagyobb<br />
munkabírásra képesiti. A Kwizda-féle fluid ne<br />
hiányozzék a turisták, kerékpározók és lovaglók fel<strong>sz</strong>ereléseiből.<br />
Az Anker élet- és járadékbiztosító társaság<br />
Bécsben április 20 án tartotta 45 ik rendes közgyűlését<br />
Prokesch Osten Antal gróf elnöklésével. Mint a<br />
<strong>sz</strong>ámadási jelentésből kitűnik, az 1903. évben 9388 ajánlat<br />
nyújtatott be 55,909.936 kor. tőkére és 73,343 kor.<br />
járadékra és 7260 <strong>sz</strong>erződés 43,567.849 kor. tőkére és<br />
6<strong>1.</strong>160 kor. járadékra létesíttetett. Az év végéo érvényben<br />
volt 88.440 kor. biztosítási <strong>sz</strong>erződés 521,475.546<br />
korona tőkére és 447.839 kor. járadékra. A halálesetre<br />
nyereményo<strong>sz</strong>talékkal biztosítottak, mint nyereményo<strong>sz</strong>talékot<br />
az A o<strong>sz</strong>talékterv régi ré<strong>sz</strong>esedési mód <strong>sz</strong>erint<br />
25 <strong>sz</strong>ázalékát, uj ré<strong>sz</strong>esedési mód <strong>sz</strong>erint 20 <strong>sz</strong>ázalékát,<br />
a B o<strong>sz</strong>talékterv (emelkedő o<strong>sz</strong>talék) <strong>sz</strong>erint pedig a<br />
biztosítás tartama arányában az évi dij 25, 22Va, 20,<br />
17V2, 15, 12V2, 10 és 9 <strong>sz</strong>ázalékát kapják. A ré<strong>sz</strong>vényeseknek<br />
o<strong>sz</strong>talék és fölülo<strong>sz</strong>talék gyanánt 400.000<br />
korona — o<strong>sz</strong>tatik ki; az elélési és halálesetre nyeremény<br />
ré<strong>sz</strong>esüléssel biztosítottak o<strong>sz</strong>talék alapja javára<br />
350.000 korona — utaltatik, s a rendkívüli tartalékok<br />
emelésére 130.000 korona fordittatik. Az 1903. évben a<br />
nyereséggel biztosítottak között és az esedékes kölcsönös,<br />
túlélési csoportbiztositások utján 887.674 korona<br />
nyereségré<strong>sz</strong>esedés fizettetett ki. Az igazgatóságból kilépő<br />
Frokes Otten Antal gróf újból megvála<strong>sz</strong>tatott.<br />
Az 1903. évi ré<strong>sz</strong>vény<strong>sz</strong>elvény a társaság bécsi és budapesti<br />
pénztárainál április 21-től kezdve 200 koronával<br />
váltatik be.<br />
HALÁLOZÁS.<br />
Dr. SCHERMANN ADOLF, Budapest főváros ti<strong>sz</strong>ti<br />
főorvosa, egyik régi ti<strong>sz</strong>tviselője, meghalt április<br />
27-ikén 62 éves korában, rövid betegség után.<br />
A nagy város annyira fontos közegé<strong>sz</strong>ségének intézése<br />
épen akkor háramlott rá, mikor az orvosi tudomány<br />
a legnagyobb követelések teljesítését kívánta<br />
a közigazgatástól; <strong>sz</strong>igorú intézkedéseket, kórházakat,<br />
minél több orvost. Schermann maga is több<br />
ha<strong>sz</strong>nos reformot léptetett életbe. Az érdemes férfiú<br />
1842-ben a főváros közelében Tétényben <strong>sz</strong>ületett,<br />
1867-ben lett orvos, s a város <strong>sz</strong>olgálatába 1877-ben<br />
lépett. A fertőtlenítő intézetet 1892-ben alapította<br />
meg, a mikor a kholera volt. 1894 óta helyettes<br />
főorvos, majd ti<strong>sz</strong>ti főorvos volt. Halála váratlanul<br />
következett be. Az új vízművek bekapcsolása után<br />
tartott vizsgálódásai közben meghűlt, tüdőgyuladásba<br />
esett és betegsége gyógyíthatatlanná vált.<br />
Gróf BEVERTERAFRIGYES KÁROLY, Au<strong>sz</strong>tria-Magyaror<strong>sz</strong>ágnak<br />
volt vatikáni nagykövete, meghalt a tiroli<br />
Brixenben 77 éves korában. Nápolyból Au<strong>sz</strong>triába<br />
bevándorolt család sarja volt. A diplomácziai pályán<br />
több követségnél, így Pétervárott is működött,<br />
1889-ben mint o<strong>sz</strong>trák-magyar nagykövet a <strong>sz</strong>ent<strong>sz</strong>ékhez<br />
került, és csak tavaly vonult nyugalomba.<br />
Elhunytak még a közelebbi napokban: GERECS<br />
ISTVÁN kántortanító, a ki nyolczvan évet töltött<br />
a katonai pályán, a <strong>sz</strong>abadságharczban is ré<strong>sz</strong>t vett,<br />
<strong>sz</strong>ázéves korában Sziget-Becsén. Az elhunytban<br />
Gerecs János, a debreczeni és kolozsvári <strong>sz</strong>ínházak<br />
volt nép<strong>sz</strong>ínműénekese, majd a Nemzeti-<strong>sz</strong>inház<br />
tagja, most nagykátai kántor, édes atyját gyá<strong>sz</strong>olja.—<br />
FRONTOS KÁROLY, nyűg. kir. ítélőtáblai biró, Fehértemplomváros<br />
polgármestere, 63-ik évében.—Pávai<br />
VÁJNA DÉNES nyűg. törvény<strong>sz</strong>éki biró 54 éves korában,<br />
Gidófalván. — HALÁSZ IMRE galamboki ev. ref.<br />
lelké<strong>sz</strong> 62 éves korában Budapesten. — CSEŐRGHEÖ<br />
ALADÁR, E<strong>sz</strong>tergom főegyházmegyei áldozópap, kerületi<br />
állami főreáliskola nyűg. hittanára, Budapesten<br />
66 éves korában. — KLEINER ÁRMIN fővárosi<br />
bizottsági tag, a budapesti lég<strong>sz</strong>e<strong>sz</strong>gyárak igazgatója.<br />
— Svábóczi és tótfalvi SVÁBY FRIGYES <strong>sz</strong>epesvármegyei<br />
főlevéltárnok, ki a történelmi irodalom<br />
terén is működött, Lőcsén 70 éves korában. —<br />
Ivánkái FLEISCHHAKKER SÁNDOR, nyűg. cs. és kir.<br />
hu<strong>sz</strong>ár<strong>sz</strong>ázados 86 éves korában Bató községben. —<br />
UGRÓN JÁNOS posta- és táviró-segédellenőr Budapesten<br />
51-ik évében.<br />
KTJBINYI FERENCZNÉ, <strong>sz</strong>ül. dombóvári Kelemen<br />
Margit élete 25 dik évében Szatmáron. — Ozv. SZE-<br />
KULA MÓRNÉ Pancsován, 75 éves korában. — Ozv.<br />
FŰHRER JÁNOSNÉ, <strong>sz</strong>ül. Úrban Hermina 63 éves korában<br />
Szabadkán. — KÁCSKY JÁNOSNÉ, <strong>sz</strong>ül. Feith<br />
Mária budapesti előkelő polgár neje, 41 éves korában.<br />
— GAJZÁGÓ SÁRIKA, Gajzágó Manó városi<br />
ügyé<strong>sz</strong> és neje, Placsintár Sarolta 12 éves leánya<br />
Kolozsváron. — Özv. GRÓSZ ADOLFNÉ, <strong>sz</strong>ül. Ehrlich<br />
Johanna, Nagy Sándor or<strong>sz</strong>ággyűlési képviselő édes<br />
anyja, 64-ik évében Budapesten. — Özv. SIMSA SÁN-<br />
DORNÉ, <strong>sz</strong>ül. Damjanovich Antónia, 59 éves, Mikóházán.<br />
SAKKJÁTÉK<br />
2378. <strong>sz</strong>ámú feladvány Hállström E.-tó'l.<br />
Világos indul s a harmadik lépésre matot mond.<br />
KÉPTALÁNY.<br />
A t<strong>Vasárnapi</strong> <strong>Ujság</strong>» 15. <strong>sz</strong>ámában megjelent<br />
képtalány megfejtése : Téli álmára ké<strong>sz</strong>ül a termé<strong>sz</strong>et,<br />
vándorútra mennek a gólyák.<br />
Felelős <strong>sz</strong>erke<strong>sz</strong>tő: Nagy Miklós.<br />
Szerke<strong>sz</strong>tőségi iroda: Budapest, IV., Kaplony-utcza 9.<br />
Menyas<strong>sz</strong>ony-selyem<br />
60 krtól frt 1<strong>1.</strong>33-ig mélerenkint minden <strong>sz</strong>ínben, bérmentve és<br />
már megvámolva házhoz <strong>sz</strong>állítva. Gazdag mintavála<strong>sz</strong>ték<br />
postafordultával. 10264<br />
kW Selyemgyár, Henneberg, Zürich. ~»a<br />
Satvator<br />
Termé<strong>sz</strong>etes<br />
•••mentes<br />
Lithion-forrás<br />
kitfinS hatása<br />
'•"•. •>*'T«e-. raeuma-, «• k&azT6nybáatalmaknál,<br />
vU.leti nehéz.éheknél, cxuk»rbetegaéccknél, a<br />
léjiö- «s cmíiiiéil ••ervek hmtatail<br />
Budapesten, főraktár Édeskuty L. urnái.<br />
A l á'».lá'>^:'X.al kedves lapjából kívánatra<br />
^ " - ü l l C O A C J * . mutatványt küld ingyen a<br />
•Széttekintő Méhé<strong>sz</strong>, kiadóhivatala Sajtény, Csemegeméz<br />
5 kilogrammos postadobozzal 3 frt 20 kr.,<br />
métermázsánként 50 frt, 10357<br />
PURGO<br />
KODAK újdonságok<br />
^ ^ _ _ 1904-re.<br />
Árjegyzék ingyen és bérmentve valamennyi árusítónál.<br />
IS. SZAM. <strong>1904.</strong> <strong>5<strong>1.</strong></strong> ÍVFOLYAM.<br />
GEROiÉfeáDOLF<br />
udvari <strong>sz</strong>állító czipó<strong>sz</strong>-mester<br />
Budapest, IY., Kossuth Lajos-utcza 4.<br />
Ajánlja ké<strong>sz</strong>ítményeit mindennemű 10186<br />
estély és utczai czipőujdonságokban, hölgyek<br />
és urak ré<strong>sz</strong>ére. Legfinomabb és tartós kivitel.<br />
Uetr Jutányos <strong>sz</strong>abott árak! ~mk<br />
ELSŐ MAGYAR ÜVEGGYÁR<br />
RÉSZVÉXY1ÁRSASÁG<br />
Budapest.V., Ferencz József-tér 3<br />
(Fürdő-utoja sarkán).<br />
: Ajánlja : Margit befőttes üvegéi, mely minden<br />
tekintetben felülmúlja a más <strong>sz</strong>erkezetiteket. Az<br />
üveg <strong>sz</strong>ép fehér légmentes zára egy<strong>sz</strong>erű, kezelése<br />
könnyű.<br />
Ké<strong>sz</strong>ül 3 /io lit. űrtartalommal a 40 fii.<br />
Va « • a 50 •<br />
, Kristályüveg a<strong>sz</strong>talké<strong>sz</strong>letek nagy raktára.<br />
a a a ci a<br />
\ FOG APOLO-SZER<br />
(Elixír, Por és Pa<strong>sz</strong>ta)<br />
KÉSZÍTIK A<br />
BENCÉSEK<br />
SOULAC-Tjan.<br />
A. SEGUIN, Bordeaux<br />
JTTJR.Y-T.A.G-<br />
VERSENYEN KÍVÜL.<br />
az 1900-iki párisi világkiállításon.<br />
ii n a n a<br />
POLGÁR SANDOB<br />
orvosi mű- és köt<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong>nél<br />
lindapest, Hl., Emébet-kb'rut 50<br />
legjutányosabban be<strong>sz</strong>erezhetők<br />
saját gyártmányú m. kir. <strong>sz</strong>ab.<br />
sérvkötők, betegápolásiczikkek,<br />
köt<strong>sz</strong>erek, ös<strong>sz</strong>es<br />
guminiáruk, valódi franczia<br />
különlegességek (óv<strong>sz</strong>erek)<br />
stb. 10145<br />
MF~ Képes árjegyzék Ingyen.<br />
Szépségápolás.<br />
Szeplős arczu, májfoltos hölgyek hófehér arezbőrre<br />
te<strong>sz</strong>nek <strong>sz</strong>ert. 10311<br />
Pattanásos, atkás (mites<strong>sz</strong>eréé) arcz bársonysima le<strong>sz</strong>.<br />
Vörös orr, vörös kéz, vörös foltok (tűzfolt) <strong>sz</strong>ép<br />
fehérre gyógyulnak.<br />
Szemölcs, lenese, anyajegy nyomtalanul, fájdalom és<br />
vérzés nélkül távolittatnak el.<br />
Szőrös arczn nők örökre meg<strong>sz</strong>abadulnak bajuktól.<br />
Kopa<strong>sz</strong>odó arak gyors segitséget találnak.<br />
Öregedő, ránezos. hervadó arezok üdeségüket, <strong>sz</strong>épségüket<br />
vis<strong>sz</strong>anyerik.<br />
Csúnya, makacs bőrbetegségek (pl. bőrvi<strong>sz</strong>ketés,<br />
lupus, ekzema, psoriasia stb.) Kóntgen-fénynyel gyógyíttatnak.<br />
Gondos, óvatos kezelés.<br />
Helytelen arozápolás vagy ros<strong>sz</strong>ul vála<strong>sz</strong>tott <strong>sz</strong>épitő<strong>sz</strong>erek<br />
által elrontott és elhanyagolt arezok helyrehozatnak.<br />
Arczpárolás, arezfürdő, arezmas<strong>sz</strong>álás a legjobb<br />
konzerváló <strong>sz</strong>ere az arcz <strong>sz</strong>épségének.<br />
Hajfestés ártalmatlan (légnemű) <strong>sz</strong>erekkel.<br />
Intelligens nők a <strong>sz</strong>épségápolásból (arcz-, kéz- és hajápolás)<br />
oktatást és bizonyítványt nyerhetnek.<br />
Orvosi Kozmetikai Intézet<br />
Budapest, IV., Kossuth Lajos-utcza 4., i. em.<br />
a hol hozzáértő <strong>sz</strong>akor vos tudományos aiapon kezeli az<br />
arcz, kéz és haj <strong>sz</strong>épséghibáit. D. e. 9—12-ig, d. u. 2—5-ig.<br />
Levelekre vála<strong>sz</strong>.<br />
• Szépséghibák s azok gyógyítása* czimü tájékoztató<br />
füzet postán zárt borítékban 50 fill. bélyegért.<br />
Csapó-táskák 3 és 3A, eltolható előrá<strong>sz</strong><strong>sz</strong>el és önműködő zárral.<br />
Seed <strong>sz</strong>árazlemezek. A világ legjobb lemezei. 10245<br />
Kodak-platin-papiros. Valódi platinpapir, határtalan tartóssága.<br />
On<strong>sz</strong>inületező Salio-papir, <strong>sz</strong>ükségtelenné te<strong>sz</strong>i az aranyfiirdőt.<br />
Kodak Ltd. Wien. I.. Graben 29.<br />
<strong>18.</strong> SZÁM. 1904-. <strong>5<strong>1.</strong></strong> ÉVFOLYAM. JMARNAPI UJSAG. 305<br />
10Ü83<br />
ZSIGMONDI KAEOLY kocsi-gyártó,<br />
Bndapest, IX., Imre-ntoza 3, a központi vásárcsarnok<br />
mögött. Árjegyzéket ingyen és bérmentve küld.<br />
Mncenm-körntl raktárát be<strong>sz</strong>üntette. Ha<strong>sz</strong>nált<br />
kocsikat becserél, javításokat elfogad.<br />
A Franklin-Társulat kiadá<br />
sában megjelent<br />
NÉGY OROSZ<br />
KÖLTŐ.<br />
Puskin Sándor, Lermontov M.<br />
Nyekra<strong>sz</strong>ov A.M., gr.Tolstoj K. E.<br />
Ford. Szabó Endre.<br />
Ára amateurkötésben K6.—<br />
BUDAPESTI GYÁRAK ÉS CZÉGEK.<br />
megyeit G e r Ő A d o l f $ &<br />
IV., Kossuth Lajos-utcza 4. <strong>sz</strong>.<br />
0 M M - * "» s»v^ m aa-.«,-»- — — -<br />
Specialista anatomikns alapon ké<strong>sz</strong>alt gyermek-czipőkben.<br />
Badapesti Takarékpénztár és Or<strong>sz</strong>ágos Zálogkölcsön Ré<strong>sz</strong>Y.-társ,<br />
Irodái: VI. ker., Audrássy-ut 5. (saját házában) 10243<br />
Befizetett ré<strong>sz</strong>vénytőke 10 millió korona. Elfogad betéteket takarék-betéti könyvecskék<br />
és pénztári jegyek ellenében 4o/„-os kamatozással, valamint folyó<strong>sz</strong>ámlában<br />
(cheek-<strong>sz</strong>ámlán). A 10o/0-os betétkamat-adót az intézet fizeti. Lte<strong>sz</strong>ámitol<br />
váltókat, előlegeket nyújt értékpapírokra. V Á I Í T O -<br />
Ü Z ti E T E megbizási ól teljesiti mindenféle értékpapírok vételét és eladását<br />
a legelőnyösebb feltételek mellett 8 foglalkozik minden a váltóttzletek keretébe<br />
tartozó üzletágakkal. Üzleti órák: délelőtt Vsb—Vsl-ig, délusán ViS-ig.<br />
Magyar kir. o<strong>sz</strong>tály sorsjegyek í'őelárusitó helye IV., Ferencziektere<br />
2. <strong>sz</strong>ám. Kézi zálogüzletei: IV., Károly-körut <strong>18.</strong>, IV., Ferencziek-tere<br />
és Irányi-u. sarkán, VII., Király-u. 57., VHL, József-körut 2., Üllői-út 6. <strong>sz</strong>.<br />
Son« LOER MÁTUA *w 57 -°*<br />
ezelőtt KROÜSTFUSZ<br />
csipke, vegyé<strong>sz</strong>eti ti<strong>sz</strong>tító- és mfifestő-intézete megnaayobbitlatott<br />
erőmüvi <strong>sz</strong>őnyegporló és <strong>sz</strong>őrmeáru megóvó-intézettel. — Megbízások átvétetnek:<br />
VIII., Baross-utcza 85. <strong>sz</strong>, saját házában levő gyárban es a következő fióküzletekben<br />
IX., Calvin-tér 9. V., Harminczad-ntcza 3. VI., Teréz-körnt 30. VI., Andrássy-út 16.<br />
KIRNER JÓZSEF<br />
VIII., József-körat 2. <strong>sz</strong>ám. 10347<br />
cs. és kir. udv. puskamüves, az ola<strong>sz</strong><br />
király 0 felségének udvari <strong>sz</strong>állítója,<br />
BUDAPESTEN raktára: IV., Bécsi-ntesa 2., gyára: Rózsa-utca 7.<br />
Dúsan ellátott raktár legújabb <strong>sz</strong>erkezetű kettős vadá<strong>sz</strong>-fegyverekből,<br />
golyófegyverek, amerikai Winchester serétes ismétlő fegyverek, forgópi<strong>sz</strong>tolyok,<br />
<strong>sz</strong>alonfegyverek és pi<strong>sz</strong>tolyok, töltények és vadá<strong>sz</strong>-<strong>sz</strong>erekből, melyek<br />
jóságáért kezeskedik. (Alapíttatott Í8O8. érben.)<br />
Sürgönyczim<br />
Cartonaee. DÁVID<br />
KAROLY ES FIA Telefon<br />
41-4H<br />
doboz-papiráru és <strong>sz</strong>ab. fém kapocsgyára<br />
Budapest, I., Mé<strong>sz</strong>áros-utcza 38. 10030<br />
Gyár : Papirtáiiyért, bonboniert<br />
és jardinet-dobozokat.<br />
Sajtolt kerek dobosokat,<br />
légmentesen elzárható,<br />
ös<strong>sz</strong>ehajtható dobozokat pólyák,<br />
kötőgyapot, stb. csomagolására.<br />
Hintódobozok,valamint húzott<br />
lemez-csövek tet<strong>sz</strong>és <strong>sz</strong>erinti *V»—<br />
Dagyságban.Teáadoboaok V« kgr.- - r<br />
tél 10 kgr.-ig, valamim 6, 10 és 30 filléres tea csomagolásához. Szekrényozlpke<br />
ládapapír"^legujabb síin és kivágásban.<br />
Állandó kiállítás a lenti czikkekből a<br />
városligeti iparcsarnokban megtekinthető.<br />
PÁRAM ÜVEGGYÁR RAKTÁRA<br />
ÖÖRÖG ISTV/ÍN<br />
BUDAPEST<br />
IV. ker. Kossuth Lajosutcza15.si.<br />
e. köpő<br />
A <strong>sz</strong>épség csak addig tart, a meddig ápolják.<br />
Ti<strong>sz</strong>telt hölgyeimi Teisék bármelyik bőrgyógyá<strong>sz</strong>t m gkérdezni s ugyanazt a vála<strong>sz</strong>t fogja<br />
hallani, hogy minden eddig ismert, vegyi utón ké<strong>sz</strong>ült arczkrémnek, kenőcsnek, <strong>sz</strong>appannak<br />
és púdernek vannak előnyei és hátrányai. Az ös<strong>sz</strong>es előnyöket — a hátrányok nélkül — csak<br />
A Mely tarai 3s&a«s<br />
egyesíti magában, mely ti<strong>sz</strong>ta bivalytejből s havasi<br />
növénynedvekböl ké<strong>sz</strong>ül s igy maró, ártalmas<br />
vegyi termékeket nem tartalmaz. A művelt<br />
hölgyeknek egyedüli bőrávoló kozmetikuma<br />
—• 'ö<br />
A Székely havasi<br />
tejkrém ára 1 K<br />
A Székely havasi<br />
tejkrém-<strong>sz</strong>appan<br />
ára 1<br />
A Székely havasi<br />
tejkrém-hölgypor<br />
ára 1 K 50 f<br />
A bőrön nem morzsolódik.<br />
A bőrt nem <strong>sz</strong>árítja.<br />
A bőrt nem marja.<br />
A bőrt nem zsírozza.<br />
Nem csoda<strong>sz</strong>er, márólholnapra<br />
csodát nemmüvel,<br />
de a legjobb és legolcsóbb<br />
bőrápoló kozmetikum,<br />
mely állandóan ha<strong>sz</strong>nálva<br />
nem csak a <strong>sz</strong>épséget<br />
tartja meg, de az elrontott<br />
arezbort is helyrehozza<br />
s azt <strong>sz</strong>ép üde és<br />
hófehérré változtatja.<br />
Egyedüli ké<strong>sz</strong>ítője : lOOil<br />
Balázsovich Sándor<br />
gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong><br />
s.-pM Széni »;yörgyön, Kossutu-tér 5.<br />
Ki bérmentve küld bárhova<br />
1 krémet, 1 <strong>sz</strong>appant. 1 hölgyport 4 X-ért<br />
2 . 2 • 2 • 7 X-ért<br />
Budapesten kapható: Török József gyógy<strong>sz</strong>ertárában,<br />
Király-utcza tí és Verada Nándornál,<br />
Kossuth Lajos-utcza 7.<br />
W" ^4<br />
JÁTÉKOKAT TARTALMAZÓ'<br />
KÉPES ÁRJEGYZÉK<br />
Kívánatra _+ese" •<br />
dijme pT<br />
SefferiVnta<br />
ipartelepe es ang-ol sportjátékok<br />
gyári raktára<br />
C3<br />
Budapest, Károly-utca,<br />
bolt<strong>sz</strong>ám 12<br />
(Központi városház<br />
épület.)<br />
^f &a<br />
&.<br />
Ponyvák.<br />
GANZ ÉS TÁRSA<br />
vasöntő- és gépgyár-ré<strong>sz</strong>vénytársulat<br />
Leobersdorf, BUDAPEST, Ratibor. "<br />
Városi üzlet: IV., Ferencziek-tere 2. <strong>sz</strong>ám.<br />
.Elektromos világítás és erőátviteli<br />
berendezések, egyenáramú, váltakozó<br />
és forgó aramra. Elektromos távolsági,<br />
városi, bánya- és iparvasntak.<br />
Dinamógépek, elektromotorok, transformátorok<br />
és áramátalakítók, daruk és<br />
<strong>sz</strong>ivattyúk; felvonók, <strong>sz</strong>ellóztetök, továbbá<br />
elektromos gépek és teljes berendezések<br />
a karbidgyártáshoz.<br />
Áram<strong>sz</strong>ámláink, ívlámpák,<br />
mérőké<strong>sz</strong>ülékek.<br />
Lakások és épületek elektromos világítási<br />
berendezése.<br />
Vas-, aczél- és érczöiitvények építési<br />
és gépé<strong>sz</strong>eti czélokra.<br />
Kéregröntésfl vasúti kerekek és<br />
kere<strong>sz</strong>tezések különleges vasból, elsőrangú,<br />
helyiérdekű elektromos és keskenyvágányu<br />
vasutak <strong>sz</strong>ámára.<br />
Heiiger<strong>sz</strong>ékek és malomberendezésekbez<br />
<strong>sz</strong>ükséges tárgyak.<br />
Aprító gépek kőzúzók és Sattler-féle<br />
léczes golyómalmok.<br />
Turbinák, zsilipek és csővezetékek.<br />
Papir és czelluloze gyártásra <strong>sz</strong>olgáló<br />
gépek.<br />
Vasúti kocsik elsőrangú, helyiérdekű<br />
elektromos és keskenyvágányu vasutak<br />
<strong>sz</strong>ámára.<br />
Vasúti kocsialkatré<strong>sz</strong>ek, csapágyak<br />
(Eorbuly és Katona-Varga <strong>sz</strong>abadalma).<br />
Forgó korongok, tolópadok és kitérők.<br />
Daruk kézi-, gőz, petróleumvagy<br />
elektromos erővel váló hajtásra.<br />
Tran<strong>sz</strong>mis<strong>sz</strong>iók. Gázmotorok,<br />
kotró-, generátor- és világító gázra<br />
1000 lóerőig és azon túl. Petroleum-,<br />
Benzin- és Spiritus-mótorok és<br />
Lokomobilok Bánki-féle vizbefecskendezéssel.<br />
Füstemé<strong>sz</strong>tő ké<strong>sz</strong>ülékek.<br />
Víz<strong>sz</strong>űrők. 10150
306 VASÁRNAPI ÚJSÁG.<br />
Vihnye Kiváló<br />
fyógyhalisn noi<br />
betegségek, vér<strong>sz</strong>egénység<br />
eseteiben<br />
és idegbajokban.<br />
Hidegiizgyogyinlézet. Láp<br />
és fenyöfiirdők.<br />
Termé<strong>sz</strong>etes meleg (38°) vasas gyógyfürdő Bars vármegyében, fenyves<br />
és lombos erdő környezte <strong>sz</strong>élmentes völgyben. — Posta-, távíró-<br />
és interurbán telefonállomás helyben. Vasúti állomás : Szénásfalu-Vihnye,<br />
a fürdőtelepiül 5 kilométer távolságban. — Szobák<br />
hetenként 7 K-tél 31 K 50 f.-ig. A <strong>sz</strong>obák árai az előés<br />
utóévadban jun. 14-ig és augu<strong>sz</strong>tus á3-tól 40°o-kal mérsékrliebbek.<br />
— A fürdői Se.'meczbánya városa há>ilag kezelteti; gondnukul<br />
ez évben is Sztanesay Miklós tvh. főjegyzőt küldötte ki. — Hatósági<br />
fürdőorvos és igazgató : dr. Boleman István kir. tanácsos. — A fürdő<br />
közvetlen közelrben egy csolnakázé tó létesült ez évben,<br />
mely hidegiizü tó lürdésre is be van rendezve, mi állal e kies fürdőtelep<br />
nyaralásra is igen alkalmas. — Étkezés : reggeli, ebéd,<br />
ozsonna és vacsora egy napra 3 K, egy hétre 20 K.<br />
Prospektust küld és ré<strong>sz</strong>letesebb felvilágosítást<br />
az igazgatóság ad. 10445<br />
Világhírű!<br />
a I B E K O R D I festé<strong>sz</strong>eti műintézet a kiválóan<br />
sikerült életnagyságú arczképeiről,<br />
melyeket elismert művé<strong>sz</strong>ek által ké<strong>sz</strong>íttet.<br />
Számos (kir. közjegyző által hitelesített) elismerő<br />
levél a világ minden tájáról.<br />
Elsőrangú képek árai:<br />
Olaj- aquarcll- és pastell-festesben<br />
fénykép után 48 63 cm. nagyságban 20 kor.<br />
Legfinomabb kivitelű Broni, l'latin és<br />
krétarajz ___ ___ ... ... 5 kor.<br />
Ré<strong>sz</strong>letes árjegyzék bérmentve.<br />
Egy életnagyságú festményt ké<strong>sz</strong>ítünk mindenkinek<br />
teljesen ingyen, ha ré<strong>sz</strong>ünkre<br />
5 rendelést <strong>sz</strong>erez és azokat egyenként vagy<br />
egy<strong>sz</strong>erre beküldi. 10335<br />
„REKORD"<br />
festé<strong>sz</strong>eti műintézet,<br />
Budapest,VII., Bottenbiller-utcza 46.<br />
4 Az egyedül létező valódi angol<br />
WT SZÉPITÓSZER<br />
mely már 2—3-<strong>sz</strong>ori bekcnés után bizto<br />
san hat és a bőrnek nem árt.<br />
Balassa-féle valódi -fii<br />
angol<br />
Eltávolít<br />
minden arCZtlSZ-<br />
\S<br />
. ^ tátlanságot, tát »i kiütést,<br />
pattanást, <strong>sz</strong>epliit, májfoltot,<br />
borátkát (mitessert)stb. és az arcznak<br />
Iriss üdeséget, fiatalságot kölcsönöz. 1 üveg 2 K.<br />
Ehhez agorka<strong>sz</strong>appan 1 kor., pondre <strong>1.</strong>20 kor.<br />
fö<strong>sz</strong>élküldési<br />
hely: Balassa Kornél *tSti£x£l£<br />
Kapható minden gyógy<strong>sz</strong>ertárban. — Főraktár Budapesten:<br />
Török József gyógytárában, XirilT-utcza 13. és Andrássyút<br />
26. Dr. Egfg-er Leó • Sádor—gyógytára, Váczi-körút 17.,<br />
Zoltán Béla gyógytárában. V., Szabadság-tér, továbbá<br />
a következő dro'gériókban: Detsinyi Fiigyes, V. ker„<br />
Maroir'-ói-uicza 2. Fodor Márton, VII., Király-utcza 42.,<br />
lux Mihály, IV., Muzeum-kürút 7., Sexuda Nándor, IV.,<br />
_ Kossuth Lajos-utcza 7., Molnár és Móser, " ^_<br />
•^ Korona-herczeg-utcza 1<strong>1.</strong> 0269^^<br />
M2S Charlotte<br />
Kozmetikai intézete<br />
Budapest,V., Bécsi-utcza 6. II. 5.<br />
Elektro arczmassage és hygienikns párolás segélyével eltávolítók<br />
minden <strong>sz</strong>épséghibát; kisimítom a redöket és azok képződését<br />
meggátolom. — Kozmetikai <strong>sz</strong>ereimet orvosi<br />
kapaositasok ajánlják. 10304<br />
Kö<strong>sz</strong>önetnyilvánítás.<br />
Mittelbaoh S. untak, Zágráb.<br />
Nem bírtam járni! Véletlenül jutottam az ön tyúk<strong>sz</strong>emirtó<br />
<strong>sz</strong>eréhez és már rövid ha<strong>sz</strong>nálat után képes voltam órák<br />
hos<strong>sz</strong>at minden fáradtság érzése nélkül gyalogolni. Hálás kö<strong>sz</strong>önetet<br />
mondok önnek ezért és a <strong>sz</strong>ert mindenkinek melegen ajánlhatom.<br />
Kizárólagos raktár :<br />
MITTELBACH S.-nél,<br />
ZÁGRÁB, Duga ulioa 3 B. 10388<br />
80 fillérnek előleges beküldése útin bérmentve küldetik.<br />
Szerke<strong>sz</strong>ti<br />
Radó Antal tMAGYAR KÖNYVTÁR gflt/<br />
Márczius havi füzetek:<br />
377. MAETERLINCK.Joyzelle. Színjáték öt<br />
felvonásban. Fordította Ábrányi Emil.<br />
A „Monna Vanna" világhírű <strong>sz</strong>erző<br />
jének egy rendkívül poétikus drámája<br />
remek fordításban<br />
378-379. CONAN DOYLE. Az Ágra kincse.<br />
(Egy Sherlock Holmes-eset). Fordította<br />
Mikes Lajos.<br />
Remeke a híres bűnügyi regények<br />
<strong>sz</strong>erzőjének.<br />
380. DEÁK FERENCZ második felirati<br />
be<strong>sz</strong>éde Beöthy Zsolt bevezetésével.<br />
A bevezetés azt a gyönyörű Deákemlékbe<strong>sz</strong>édet<br />
tartalmazza, melyet Beöthy<br />
nemrég mondott el az egyetem ünnepén.<br />
A legutóbb megjelent 10 <strong>sz</strong>ám jegyzéke<br />
•367-368. Petőfi S. Tigris és Hiéna.<br />
369. Tóth Rezső. É<strong>sz</strong>akafrikai kikötők.<br />
(Tuni<strong>sz</strong>tól Tangerig).<br />
370. Roberto Bracco. Hűtelen. Fordította:<br />
Radó Antal.<br />
371—372. Gyöngyösi István. Porából megéledett<br />
Phönix. Kőltai V.<br />
373—375. Mik<strong>sz</strong>áth Kálmán. Be<strong>sz</strong>tercze<br />
ostroma I—IV.<br />
A MAGYAR<br />
KÖNYVTÁR<br />
«?TELJES JEGYZÉKÉT<br />
(.380 <strong>sz</strong>ám) kívánatra ké<strong>sz</strong>séggel ingyen és<br />
bérmentve megküldi minden könyvkereske<br />
dés vagy kiadóhivatal.<br />
LfiMPEL RÓBERT (Wodiancr p. és Piai)<br />
.»* cs. és kir. udvari könyvkereskedésében Budapest, VI., Andrássy-ut 2<strong>1.</strong> <strong>sz</strong>ám. ^»<br />
- - I S — 7 ~ z -<br />
Magyarnak Pécs!<br />
Németnek Bécs!<br />
Ne vásároljunk külföldön!<br />
mert nálam órákat, aranyés<br />
ezüst-ék<strong>sz</strong>ereket olcsóbban<br />
és jobban lehet be<strong>sz</strong>erezni.<br />
Ingyen és bérmentve küldöm nagy<br />
képes árjegyzékemet bárkinek, ki<br />
érte ir; a meg nem felelő árakért a I<br />
pénzt vis<strong>sz</strong>aadom.<br />
Több mint 20,000 elismerő-levól a |<br />
világ minden ré<strong>sz</strong>éről.<br />
HOGY KARCSUVAi<br />
<strong>18.</strong> SZÁM. 1903. <strong>5<strong>1.</strong></strong> ÉVFOLYAM.<br />
váljunk él eryoltal ej.5ízié.<br />
jönkel is mcgerüíiuiik.batj.<br />
náljuk a Pllules Apollo-k.ii<br />
meT«luiekeycÍijerejea(nöiénjekbőlnjert)r'85/oi;/os/ne.Ezenor»oaitekintélyfkiöi<br />
jóknak elismeri pilulák karcsuTá te<strong>sz</strong>nek, hatásuk azonban nincs hátrányára ai<br />
egé<strong>sz</strong>ségnek, mint sok más ké<strong>sz</strong>ítmény. Nem hashajlók, hanem egyenesen a táplálkozásra<br />
es a zsiranyagsij leki e hatnak. — A túlságos lestessrg tiyógyiiásán kivül<br />
atPilules Ap o,lo»-k <strong>sz</strong>abályozzák a <strong>sz</strong>ervi működést, fiatalítják az<br />
arezvonásokatés megadják a testnek ismét az ügyességet és erőt. Ez a titka minden<br />
as<strong>sz</strong>onynak.ki megakarja ó7izni karcsú es fiatalos a lakját. A c Pilules Apolló » -k a<br />
legkényesebb terme<strong>sz</strong>eid mindkétnembeliekiuk ha<strong>sz</strong>nálnak és ntm ái Ihatnak sóba<br />
az egé<strong>sz</strong>ségnek. A körülbelül két hónapig lartó tyogyitást könnyen be leheltartani<br />
és cégeredménye teljesen állandó.lTOrvenyesen védett védjegy). Egy üvegrse ár»<br />
utasítással: K.6.45 bérmentve; ulánvétlel K.G.75. - J.Ratie, gjógys/créiz,<br />
S, Paasaía Vtrdeau, Psris, IX.'. — Egyedüli raktár Au<strong>sz</strong>tria-Magyarur<strong>sz</strong>áf<br />
ré<strong>sz</strong>ére: Budapest, Török Joxsei, fyógy<strong>sz</strong>ertára, Alraly-utcza, 12.<br />
Szájpadlás nélküli<br />
FOGSOROK.<br />
Szájpadlás nélküli műfogak feleslegessé te<strong>sz</strong>ik az inylemez<br />
ha<strong>sz</strong>nálatát. Hygienicus fogsort ezen elnevezése><br />
alatt kizárólag magam ké<strong>sz</strong>ítek. Saját rend<strong>sz</strong>erem <strong>sz</strong>erint.<br />
És ezen fogsort a <strong>sz</strong>ájból kivenni nem kell. Hygienicusfogsorral<br />
néhány perez múlva tökéletesen be<strong>sz</strong>élni és<br />
rágni lehet. — Egyedüli specialisla a <strong>sz</strong>ájpadlás nélküli<br />
hygienicus fogsorok ké<strong>sz</strong>ítésében: 10247<br />
id. PROHÁSZKA HENRIK<br />
Budapest, VII., Király-utcza 15.<br />
Vidékiek a műfogak elké<strong>sz</strong>ítését előre való bejelentésután<br />
megvárhatják. Eautsukba foglalt műfogakat 2 írttól,<br />
teljes fogsorokat 40 írttól. Mindennemű munkálatomért<br />
10 évi jótállást vállalok. Bos<strong>sz</strong>ul működő fog<br />
sorokat átalakítok, <strong>sz</strong>ájpadlást <strong>sz</strong>abadon hagyva.<br />
MIMII Aranyér-balzsam.<br />
tökéletesen és biztosan gyófryitja úgy a vak,<br />
valamint a nyitott aranyeret. Elismerőlevelek.<br />
Ké<strong>sz</strong>íti: 10326<br />
Nagy Kálmán gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong> Nyíregyházán.<br />
Kapható az ös<strong>sz</strong>es gyógy<strong>sz</strong>ertárakban. Főraktár: Török<br />
József és Egger Leó gyógy <strong>sz</strong>. Budapesten. Ára ha<strong>sz</strong>nálati<br />
utasítással együtt 4 kor., bérmentes küldéssel postán 5 kor.<br />
Meglepő gyógyhatáfisal bír Különösen<br />
női bajokban,<br />
továbbá alhasi és általános vérbőségben,<br />
verőczéri pangások esetén máj- és lépbaj<br />
okban, aranyérben stb.<br />
Idény április 15-étől <strong>sz</strong>ept. végéig.<br />
65 fürdő<strong>sz</strong>oba;<br />
<strong>sz</strong>ámos kellően berendezett kényelmes vendég<strong>sz</strong>oba.<br />
Vendéglő mérsékelt áru ételek és italokkal.<br />
Rendelő orvos: 10345<br />
Dr. POLGÁR EMIL.<br />
Villamos vasúti állomás.<br />
A Mt <strong>sz</strong>eretünk, a kit ti<strong>sz</strong>telünk<br />
annak vegyünk egy gyönyörű<br />
kivitelű, valódi ezüst<br />
czigaretta-tárczát, <strong>sz</strong>ipkát,<br />
gyufatartöt elegáns tokban,<br />
csak 34 kor.<br />
SGHÖNWALD IMRE<br />
magyar<br />
órásmester és ék<strong>sz</strong>ergyárosnál,<br />
Pécsett 2.<br />
Elragadó <strong>sz</strong>ép bérmálási<br />
ajándéktárgyak mesés vála<strong>sz</strong>tékban.<br />
10382<br />
<strong>18.</strong> SZÁM. <strong>1904.</strong> <strong>5<strong>1.</strong></strong> ÉVFOLYAM. VASÁRNAPI ÚJSÁG. 307<br />
Hazai gyártmányi<br />
KLEINOSCHEG SEC<br />
ELSŐ MINŐSÉGŰ<br />
PEZSGŐ.<br />
?<br />
I KLEINQSCHEC TESTVÉREK<br />
J"""" lijl csá<strong>sz</strong>. és kir.<br />
uavarl <strong>sz</strong>állító pezsgő' pinczéi<br />
BUDAFOK. 10301<br />
Különlegességeket<br />
női ruhakelmék és mosóárukban<br />
dús vála<strong>sz</strong>ték és jutányos árban<br />
ajánl<br />
FRANK LAJOS<br />
Budapest, Koronaherczeg-utcza 9.<br />
ásassa** 10351<br />
LIPIK<br />
(Szlavóniában)<br />
elsőrendű fürdőhely.<br />
Egyetlen jódtartalmú alkalikus hőforrás<br />
(04" C.) a kontinensen. 10337<br />
A lonjavölgyi vasút állomása (Dugoselon át). Azonkívül<br />
Pakrac-Lipik déli vasút állomása. Kitüntetve:<br />
Budapest, Bécs, London, Róma, Brüssel.<br />
Elsőrangú héwizes fiirdök, vizgyógyintézet. Bullig-félc inhalatnriiini,<br />
külön diabetikus konyha ; gyermeksanatorinm. katonati<strong>sz</strong>ti<br />
gyógyház. Fényesen berendezett gyógyterem, kávéház és éttermek,<br />
nagy<strong>sz</strong>abású park, fedett sétány, térzene, kitűnő gyógy<strong>sz</strong>állodák.<br />
Villamos világítás.<br />
Felnlmiilhatatlan hatású gyomor-, bél- és gége- és egvéb<br />
hurutoknál, kö<strong>sz</strong>vénynél és osúzos bajoknál,<br />
ischiasnál, csontbajoknál,hasürbeli izzadmányoknál,<br />
valamint minden mirigy- és vérbetegségnéL<br />
A fürdőidénv alatt tíz kiváló orvos rendel.<br />
Iiipiki hévviz <strong>sz</strong>éikíildése közvetlenül a fonástól, továbbá<br />
Édeskuty L. elégtél Budapesten.<br />
Lipiki iorrássó közvetlen a fürdőigazgatóság<br />
nál rendelhető. — Bővebb felvilágosítással <strong>sz</strong>olgál<br />
a fürdőiaazf/atósúg.<br />
/<br />
\<br />
\<br />
WiÉ^MM m<br />
China-bora vassal.<br />
Erősítő <strong>sz</strong>er gyengék, vér<strong>sz</strong>egények ég<br />
lábbadozók <strong>sz</strong>ámara. Étvágygerjeeztő.idegerősitö,<br />
vérjavitó <strong>sz</strong>er.<br />
Bsf 2000-nél több orvosi Telemén*. "••<br />
Kitűnő íz.<br />
J. Serravallo — Trieste-Barcola.<br />
B#~ Kapható a gyógy<strong>sz</strong>ertárakban<br />
Vi literes üvegekben K 2.40 és<br />
1 literes üvegekben K 4.40.<br />
Kováts Béla<br />
kocsigyártó<br />
Budapest, V., I«ipót-körnt<br />
3.<br />
Ajánlja újonnan berendezett<br />
modern<br />
hintó raktárát.<br />
Alapíttatott 1886. Képes árjegyzék bérmentve.<br />
A „CRÉME de MARGUERITE"<br />
sajátságai.<br />
Ezen kitűnő ké<strong>sz</strong>ítmény némely feltűnő sajátságánál<br />
fogra rendkívül előnyösen különbözik minden<br />
eddig ismert hasonnemü toilette-azertől.<br />
Egyik előnyös sajátsága ezen Crémenek, hogy a bőrt<br />
nem te<strong>sz</strong>i zsíros tapintatuvá, fényessé, mint más kenőcs,<br />
minélfogva az nappalra is alkalmazható. Igen<br />
meglepő tulajdonsága a Créme de Margueritenek,<br />
hogy daczára teljesen festanyag-mentességéuek, a bőrt<br />
rögtön megfehéríti, minélfogva fölöslegessé te<strong>sz</strong>i a<br />
rizspor ha<strong>sz</strong>nálatát. Mindazonáltal, ha valaki mégis<br />
alkalmazni akarja a rizsport, azt valóban <strong>sz</strong>épen<br />
csakis ezen Créme segélyével esközölheti, A<br />
mert meggátolja a rizspornak behatolását a bőr<br />
likacsaiba. A Créme de Marguerite táplálja<br />
a bőrt, miáltal az üdeséget, bársony<strong>sz</strong>erű<br />
puhaságot és kellemes, czetagy (spermacet)-<strong>sz</strong>erü<br />
tapintatot nyer. A Créme de Marguerite<br />
igen kellemes, üdítő, hűsítő hatással<br />
bír s rendkívüli finomsága, ha<strong>sz</strong>nos befolyása<br />
már az első ha<strong>sz</strong>nálatnál é<strong>sz</strong>lelhető. Pár nap alatt<br />
eltávolítja a bőrhámlást, kiütéseket,<br />
máj foltot és bőratkát íMitesser), néhány<br />
heti ha<strong>sz</strong>nálat alatt a <strong>sz</strong>eplőt is. A Créme de<br />
Margueritenek még egy lényeges előnye, más<br />
hasonnemü ké<strong>sz</strong>ítmények fölött: hogy mindennemű<br />
fém- és festanyagtól teljesen ment s így<br />
egé<strong>sz</strong>en ártalmatlan, miről a követkelő hivatalos<br />
bizonyítvány kezeskedik:<br />
M. k. állami vegykisérleti állomás Budapestén.<br />
Hivatalos bizonyítvány<br />
A budapesti m. kir. aílami Tégy kísérleti illotaás rtaéról exeinel<br />
hivatalosan bizonyittatlk, hogy a Kríegner György gyógy<strong>sz</strong>ertára<br />
által gyártott Créme de Marguerite* >rczkenöcs,<br />
fémalkatré<strong>sz</strong>eket, festékanyagot vagy egyáltalában a<br />
<strong>sz</strong>ervezetre ártalmas hatású anyagot nem tartalmaz.<br />
Dr. Liebermann<br />
a m. k. á. vegykisérleti állomás vezetője.<br />
Ezen közkedvelt Créme de Marguerite látogatás,<br />
séta, bál vagy <strong>sz</strong>ínház előtt előkelő hölgyeink és <strong>sz</strong>ínpadi<br />
művé<strong>sz</strong>nőink legkedveltebb toiletté-czikke. Egy<br />
tégely ára 4 korona. Kizárólag a<br />
KORONA-GYÓGYTÁR -ban, Budapest, Kálvin-tér.<br />
Postai <strong>sz</strong>étküldés naponta.<br />
Minden gyógy<strong>sz</strong>ertárban kapható.<br />
Alapítva: 1804.— Kitüntetve: Paris, Budapest, Bécs, Szeqed.— lele/'on 63—30.<br />
BERKETZI. UTÓDA.<br />
Kelme-, selyemfestő és vegyti<strong>sz</strong>titó gyára, Budapest, Kinizsi-u. 14.<br />
IV., Váczi-utcza 51, | Női- férfi- ós gyermekröliák, háztartási czikkek,<br />
Vlí"' Kerene^urts<br />
!<br />
60 ' függönyök, hirnzóaek, csipkék, <strong>sz</strong>őnyegek, tollak,<br />
VIII.' Uliői-ut 30. ' bátorok ós biitor<strong>sz</strong>öveteü stb., stb. ré<strong>sz</strong>ére.<br />
Vidéki nMchfeuftk jutányosán és pontosan teljesittotnnk. Post ikilMíinénvok rzimwnd ik: IX.. Kiniisiutcia 14.<br />
10157<br />
Egy kísérlet elejjendő<br />
annak igazolására, hogy az arcz és kéz ápolására,<br />
<strong>sz</strong>eplők, májfoltok, pattauások,<br />
kiUtések ellen a már általánosan elterjedt<br />
Koráuyi-íéle 10363<br />
kámforos arcz-krém<br />
hatásában fölülmulhatatlan. Zsírtalan, nappalra<br />
is alkalmazható. Kgy tégely ára 1 korona,<br />
6 tégelyt bérmentve küld:<br />
Korányi Imre «Kígyóhoz czimzett» gyógy<strong>sz</strong>ertára<br />
-Nyíregyházán.<br />
BH RMtazrrts<br />
<strong>1.</strong> A magyar zene ereklyéi. Itoka. liihari. Csennék, l./.mk;i<br />
Panna, Lavnila, Egressy, RézSivÜgyi, Szerdahelyi remek magyar<br />
k'as<strong>sz</strong>ikus <strong>sz</strong>erzeményei. Zongnrára álirta ll'uher S ára 6 k.<br />
Vonósnégyesek a magyar zene ereklyéiből, álirta Bloch József,<br />
liiliari János <strong>sz</strong>erzeményei: I. Bercsényi nótája, á. Kei|iiime<br />
fia halálára. 3. Hadik óbester nótája, i. Kesergője, továbbá .">. liíka<br />
kesergője. B. Czinka Panna nótája. 7. Kán : Szerenád >Ti<strong>sz</strong>a haz<br />
elölt. Mindegyik vezérkönyv és <strong>sz</strong>ólamukkal esak á <strong>1.</strong>60 kor.<br />
A hét darab esv<strong>sz</strong>erre vásárolva 10 korona.<br />
Hegedűre átírta Bloch József, ára 4 korona.<br />
A kellő együll dou-ban ját<strong>sz</strong>ható ; egy<strong>sz</strong>erre véve 8 korona.<br />
"2. Kurucz dalok teljesebb iryüjleménye, <strong>sz</strong>ép művé<strong>sz</strong>i leiéiben,<br />
teljes <strong>sz</strong>öveggel, zongorára 6 korona.<br />
Hegedttre átirta Bloch J. Ara 4 korona.<br />
A kellő erynil duo-ban jál<strong>sz</strong>baló ; egy<strong>sz</strong>erre véve 8 korona.<br />
3. A <strong>sz</strong>abadságbaroz dalai és indalói 1848 49. zene<strong>sz</strong>óban.<br />
Álirta : lluber Sándor. Ezen terjedelmes, pompás<br />
gyűjtemény a függetlenségi liarcz ös<strong>sz</strong>i s ismert <strong>sz</strong>ép dalait tartalmazza.<br />
Zongorára 6 korona.<br />
DaV E három kötet a bazalias dalok valóságos kincsesháza.<br />
Zongnráia egy<strong>sz</strong>erre véve IS kor. beívelt esak 16 kor.<br />
101 magyar leg<strong>sz</strong>ebb népdal. Zongorára átirta lluber<br />
Sándor, ara 3 kor na. Hegedűre átirta Blooh J. Ara<br />
3 korona. Két hegedűre 5.40 korona.<br />
12 fűzet, legújabb 24 népdallal: a nóták remekei.<br />
Szerke<strong>sz</strong>ti Tainay Alajos. Zongorára füzetje 60 fillér.<br />
Bloch József. A hegedűjátéh és tanítási mód<strong>sz</strong>ere<br />
77 ábrával és OtKI kutape iláwil I.Töiténelini. II. Gyakorlati<br />
III. Zeneelméleti ré<strong>sz</strong>. Ára 4 korona.<br />
ROZSNYAI KÁROLY anliqnar-, könyv7 és zenemíikereskedo<br />
Budapestén, IV., Mnzenm-körnt 15. Könyvekel<br />
és zenemüvekéi állandóan vásárolok. Bármely könyv vagy zenemű<br />
azonnal jutányosán kapható. — Árjegyzék ingven. 1(1380<br />
Ha ő<strong>sz</strong>ül a haja<br />
ne ha<strong>sz</strong>náljon mást, mint a<br />
„STELLA"-HAJVIZET,<br />
mert ez nem hajfestő, de oly vegyi ös<strong>sz</strong>etételű <strong>sz</strong>er,<br />
mely a haj eredeti <strong>sz</strong>ínét adja vis<strong>sz</strong>a. Üvegje 2 K.<br />
ZOLTÁN BÉLA gyógy<strong>sz</strong>ertárában,<br />
Bndapest, V/49, Saabadaag-tór, 8état«r-at«n<br />
•árkán. 10380<br />
SZÖNYEG-JAVITAS!<br />
Perzsa-, smyrna-<strong>sz</strong>őnyegek csak a keleti <strong>sz</strong>őnyeg<br />
műtömő-intézetben a legpontosabban, művé<strong>sz</strong>iesen<br />
és legjutányosabban kijavítatnak. Levelezőlapon tessék<br />
értesíteni. 10298<br />
GOLDENBERG NETTI<br />
BUDAPEST,<br />
VII. kerület, Dembiii<strong>sz</strong>ky-iitca 41, III. <strong>5<strong>1.</strong></strong><br />
KWIZDA FERENCZ JÁN. 9931<br />
es. és kir. o<strong>sz</strong>lr.-magv., román kir. és bulgár fejed. udv. <strong>sz</strong>állító,<br />
Kerületi gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong> Korneuburghan Becs mellett.<br />
Kwizda Fluidja<br />
Kígyó védjeg (Tnrista-nnid).<br />
(Kwizda-féle kö<strong>sz</strong>véuy-Iluirt.)<br />
Régi jéhirú diatet.-kosm. <strong>sz</strong>er (bedörzsőlesre<br />
az emberi test izmainak és<br />
inainak erősitésére és edzésére. ni //<br />
Eredményesen ha<strong>sz</strong>nálva tu- ^nl/Zy^,<br />
risták, kerékpárosok s lovaglók ^<br />
által nagyobb túrák utáni<br />
erősítésre és erőgyűjtésre.<br />
Arak: V-. palaczk K 2.—<br />
t/i palaczk K <strong>1.</strong>20<br />
Kapható minden gyógy<strong>sz</strong>ertárban.<br />
— Képes árjegyzék<br />
ingyen és bérmentve.<br />
Főraktár Magyaror<strong>sz</strong>ág ré<strong>sz</strong>ére<br />
: Török József<br />
gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong>nél, Budapest, Király-utcza Iá és Andrássy-ut *i. <strong>sz</strong>.
308 VASÁRNAPI ÚJSÁG. ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ _ 1 8 . MÁM, m <strong>5<strong>1.</strong></strong> ÉVFOLYAM.<br />
H-SoYányságH-<br />
Szép telt tentidomok a D. Franz<br />
Steiner & Co. Berlin eröpora<br />
által. Aranyéremmel kitüntetve<br />
Paris 1900, Hjgiene-kiállitás te<br />
Hamburg 190<strong>1.</strong> 6—8 hét alatt<br />
mar 30 fontnyi gyarapodásért ke*<br />
sasség. Orvosi rend. <strong>sz</strong>erint, Hzlgornan<br />
becsületes.Nem <strong>sz</strong>édelgés.Számoe<br />
ko<strong>sz</strong>önölevél.Ara kartononként<br />
1 kor. 60 fillér. Postautalvány vagy<br />
ntánvéttel. Szállítja: 10128<br />
TÖRÖK JÓZSEF<br />
gyógy<strong>sz</strong>eré<strong>sz</strong>,<br />
Budapest, 18, Kiraly-n. 12<br />
Kérje csak a<br />
Selle & Kary-féle<br />
legjobb ti<strong>sz</strong>tító<strong>sz</strong>ert<br />
minden finom lábbeli <strong>sz</strong>ámára.<br />
Sarcra és fekete.<br />
Különösen ajánlható Boxoalfs-,<br />
Oacaria-, Chevreaux-<br />
éa lakkozipőkre.<br />
Wien, xn/<strong>1.</strong><br />
Csá<strong>sz</strong>árfiirdő<br />
BUDAPESTEN 86U<br />
1611 és nyári gyógyhely.<br />
Elsőrangu.E kénesviza gyó(.yfürdő,<br />
páratlan gőzfürdővel 6a<br />
legmodernebb i<strong>sz</strong>apfürdőkké;<br />
pompás ásványvíz u<strong>sz</strong>odákkal,<br />
hő- és kádfürdőkkel.<br />
Prospektus ingyen bérmentva<br />
A Kalap-király<br />
3, 4, 5 koronás különlegességekben elismert specialista.<br />
Kossuth Lajos-utcza végén, Eskii-út, Klotild-palota.<br />
[•••• i - . - • . • . i. I „lí . il,;:,:' 1 |.I,„TI. • -. i.il •-,. I!L~ ~ ;<br />
SZÉNÁSY, HOFFMANN ÉS TÁRSA'<br />
[SELYEMÁRUHÁZA;!<br />
BUDAPEST, IV. KER., BÉCSI-UTCZA 4. SZ.<br />
A TAVASZI<br />
és nyári idényre selyemkelme-, bársony-, csipke-<br />
' és <strong>sz</strong>alag<strong>sz</strong>ükségleteit vásárolja ^^^rz:<br />
SZÉNÁST, HOFFMANN és TÁRSA<br />
SELYEMÁRUHÁZÁBAN<br />
BUDAPEST, IV., BÉCSI-UTCZA 4.<br />
A legnagyobb vála<strong>sz</strong>ték mindenféle selyemárukban.<br />
Az idény ös<strong>sz</strong>es njdonBágai folyton raktáron vannak.<br />
Szabott árak, tulkövetelés kizárva.<br />
Minták vidékre bérmentve küldetnek.<br />
SZÉNÁSY, HOFFMANN ÉS TÁRSA<br />
SELYEMÁRUHÁZA 10317<br />
BUDAPEST, IV. KER., BÉCSI-UTCZA 4. SZ.<br />
arád gyógyfürdő<br />
Gróf Károlyi Mihály tulajdona, Heves megyében.<br />
Vastimsós fürdőkkel és hidegvizgyógyintézettel. égvé-<br />
^ •^aa^a.a.^a.m.— nyes kénes savanyúvíz és termé<strong>sz</strong>etes arzén-vastartalmu<br />
vizekkel. Lakások újonnan épült <strong>sz</strong>állodákban, 146 <strong>sz</strong>obával, uradalmi kezelés alatt állanak, a vendégek élelmezése di<strong>sz</strong>es<br />
külön csarnokban bérlet utján Verseghy István já<strong>sz</strong>berényi jóhirli konyhájára bizatik. 10429<br />
-n 1—rrm—nr<br />
A — A\/arl Junius 1 - tó1 <strong>sz</strong>eptember végéig tart, és pedig az eló'évad június 1-tó'l június 20-ig, a fó'évad Június 21-töl augu<strong>sz</strong>tus<br />
*»^ C V a U 20-ig, utóévad augu<strong>sz</strong>tus 21-től <strong>sz</strong>eptember végéig. Az elő- ós utóévadban a lakások 30°/o-kal olcsóbbak,<br />
.„ _ —9M«»iuo Í.Í-IUI a