Download (198Kb)

real.mtak.hu

Download (198Kb)

Lelőhely

Levélindex

(hossz/

szélesség

/cm/)

Level méret kategóriák

Épszélű

levelek aránya

(%)

Összes

levélszám

meso noto micro nano lepto

Tatabánya

"márgabánya"

3,3 7,46 88,81 2,98 0,75 78,78 323

Messel 3,38 2,02 10,23 75,88 11,87 57,05 1078

Tardi Agyag

(Eger-Kiseged)

3,98 1,28 12,12 73,84 12,69 0,07 61,49% 2239

A Tatabánya, Eger-Kiseged és Messel flórák levélfiziognómiájának összehasonlítása alapján

az Eger-Kiseged lelőhely leveleinek „szubxerofil” jellege (magasabb levélindex) megerősíti

egy nyitottabb vegetáció (?erősebb csapadékbeli szezonalitás) előfordulásának lehetőségét,

szemben a nagyobb humiditással, jobb vízellátottsággal jellemezhető Tatabányai (ill. Messel)

lelőhelyekkel.

2.3. Pft (plant functional types) típusok kialakítása

A kvarter kutatásokban és klímaelemzésekben már régen használatos „pft” (plant functional

types) típusok kialakítására tettünk kísérletet idősebb – paleogén/neogén lelőhelyek flóralistái

alapján. Számos lelőhely fásszárú elemeit figyelembevéve 13 pft kategóriát sikerült

elkülöníteni. A program célja adott fosszilis növényegyüttesek „pft” spektruma alapján a „pft”

diverzitás térbeli mintázatának (spatial diversity pattern) rekonstrukciója, majd

vegetációtérképek készítése. Hasonló „pft” spektrumú flórák csoportokba különítését cluster

analízis segítségével végeztük el, így a vegetáció típusokhoz hasonló csoportokat határoztunk

meg. Ezek térbeli eloszlásának térképi ábrázolására is sor került, mely alapján zonális

vegetációmintázatot lehetett rekonstruálni. (Broadleaved Deciduous Forest, Mixed

Mesophytic Forest, Evergreen Broadleaved Forest)

Bár a módszer alkalmazására eddig miocén flóráknál került sor, reményeink szerint az

idősebb paleogén flórák esetében is eredményeket hoz a későbbiekben.

További célja a „pft” kategóriák kialakításának a jelenleg használatos módszerektől eltérő, új

klímaelemző módszer kidolgozása.

Beerling, D.J., Matey, D.P., Chaloner, W.G. 1993. Shifts in the δ 13 C composition of Salix herbacea L. leaves in

response to spatial and temporal gradients of atmospheric CO2 concentrations. Proceedings of the Royal

Society of London B 253, 53-60.

Mosbrugger, V., Utescher, T. 1997. The coexistence approach – a method for quantitative reconstructions of

Tertiary terrestrial palaeoclimate data using plant fossils. Palaeogeography, Palaeoclimatology,

Palaeoecology 134, 61-86.

Nguyen Tu, T.T., Kürschner, W., Schouten, S., Van Bergen, P.F. 2004. Leaf carbon isotope composition of

fossil and extant oaks grown under differing atmospheric CO2 levels. Palaeogeography,

Palaeoclimatology, Palaeoecology, 212(3-4), 199-213.

Poole, I., Kürschner, W. 1999. Stomatal density and index: the practice. In: Jones, T.P., Rowe, N.P. (Eds.),

Fossil plants and spores: modern techniques. The Geological Society, London, pp.257-260.

Prothero, D.R., Berggren, W.A. 1992. Eocene-Oligocene climatic and biotic evolution. Princeton University Press, New

Yersey.

Zachos, J.C., Pagani, M., Sloan, L., Thomas, E., Billups, K. 2001. Trends, rhythms, and aberrations in global

climate 65 Ma to present. Science 292, 686-693.

More magazines by this user
Similar magazines