A LEGÁLIS ÉS ILLEGÁLIS SZERHASZNÁLAT INTEGRÁLT ...

ADDIKTOLÓGIA – 2005. IV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM
vés emberre ható szerek csak pszichiátriai betegségben vagy bonyolult és nehezen
rekonstruálható szubjektív jelentéstulajdonítási folyamatokon át lehetnek hatékonyak.
A pszichotróp hatás tényezõje nagyon szembetûnõ az alkohol, a nikotin
vagy a koffein hatására, csakúgy, mint az illegális szerek hatására. Más kérdés,
hogy sok esetben nem lehet pontosan definiálni, hogy mi a hatás maga; többféle
biológiai, lélektani és szociális folyamat kapcsolódik össze, dózis- és szituációfüggõ
módon. 5
2. A pszichotróp hatás fontos szükségletté válik, amelynek szubjektív értéke a
viselkedésben megnyilvánuló választási lehetõségek igénybevételénél mutatkozik
meg. Nemcsak hozzászokás, hanem kötõdés is kialakul tehát a szerhez. Ez a kötõdés
a szerhasználat idõfolyamatában erõsödik, és a szer hiányában elvonási tünetként,
hiányérzésként jelentkezik. Ha úgy tetszik, a megszokott szerhasználat
kiesése is pszichotróp hatású, csak negatív formában, a közérzetet, a szubjektív
lelki egyensúlyt rontja.
3. A szer szubjektív értéke a használó számára túl naggyá válik, de az erõs hozzászokás,
kötõdés miatt a személyiség mintegy rákényszerül a fogyasztására. Az
„érték”, az „ár” metaforikus általánosítás, illegális szereknél kellemetlen utóhatásokat
jelenthet (vagy éppen nagyon erõs elvonási tüneteket), legális szerek esetében
egészségkárosodást, de jelentheti a szerhasználat miatt bekövetkezõ negatív
társas visszacsatolásokat, kapcsolatok romlását, izolációt, vagy éppen a távlati célok
feladásának fokozatosan mutatkozó kárait. A hozzászokásban tehát jelentkezik
a kényszer mozzanata, illetve szükségszerû összetevõ a viselkedés diszfunkcionális
(célszerûtlen, káros) jellegének észlelése. 6
4. A szubjektív érték, illetve a viselkedési „költségek” kérdése a szerhasználattal
kapcsolatos biológiai illetve pszichoneuro-endokrinológiai mechanizmusok hasonlóságára
utal. Ez ma dinamikusan fejlõdõ kutatási terület, és tudjuk, hogy
közvetlenül vagy közvetve minden „szer” befolyásolja az agy ún. jutalmazási
rendszereit. Többféle ilyen rendszer van, ezek idegpályák, ideggócok mûködései,
neurotranszmitter-folyamatok. Ma például sok szó esik az ún. endocannabinoid
rendszerrõl, ezt például a marihuána hatóanyagai közvetlenül befolyásolják, megváltoztatják.
Korábban sok szó volt az endorfin szerekrõl (az endorfinok a központi
idegrendszerben keletkezõ, morfinszerû „jutalmazó molekulák”). Nagyon
sok receptor van minden ilyen rendszerben, a „szerek” ezeket érik el, agonista és
antagonista hatásokat váltanak ki stb. A kutatásokból felsejlik, hogy valami közös
biokémiai út(vesztõ) létezik illetve alakul ki minden szerhasználatban. 7
5 J. H. Lovinson et al. (eds.): Substance Abuse. A Comprehensive Textbook. (Third ed.) Williams &
Wilkins, Baltimore, 1997.
6 A. Schuller – J. A. Kleber (Hrsg.): Gier. Zur Anthropologie der Sucht. Vandenhoek & Ruprecht,
Göttingen, 1993.
7 C. Stefanis – H. Hippius (eds.): Research in Addiction. An Update. Hogrefe & Huber, Seattle,
Göttingen, 1995.
66
SZEMLE