23.08.2021 Views

Migrációkutató Intézet - Évkönyv 2019

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Migrációkutató Intézet

Évkönyv

2019


Migrációkutató Intézet

Évkönyv

2019


Kiadó: Migrációkutató Intézet

Szerkesztés: Kóczán András Imre

Tördelés: Fancsek Krisztina

Lektorálta: Janik Szabolcs, Dr. Marsai Viktor

A kiadó elérhetősége: H-1518 Budapest, Pf. 155

Tel.: +36 1 372 0191

E-mail: info@migraciokutato.hu

© Migrációkutató Intézet, 2019


Ta r t a l o m

Elemzések 2019 4

Konferenciák és előadások 2019 16

Terepkutatások 2019 30

Média 2019 52

Terrorism 3.0 konferencia 56


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Elemzések

4


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Elemzések 2019

A Migrációkutató Intézet kutatóinak legfontosabb feladata, hogy a migrációhoz, illetve

az azt kiváltó közel-keleti, afrikai és európai biztonságpolitikai kihívásokhoz kapcsolódó

jelenségekről elemzéseket írjanak. Az elemzéseknek az a célja, hogy tudományos alapon,

tudományos igényességgel világítsák meg a vizsgált jelenség okait, mélyebb összefüggéseit,

illetve várható következményeit, így az európai és ezzel a magyar (biztonság)politikára

gyakorolt közvetlen vagy várható közvetett hatásait.

Az alábbi fejezetben összefoglaljuk, hogy az Intézet kutatói mely aktuális témákról készítettek

elemzéseket a 2019-es évben. Az elemzések jól illusztrálják azt, hogy milyen külső

hatások és jelenségek határozták meg a tágabb értelemben vett migrációs problémakörről

folyó diskurzust.

Elemzések

5


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Elemzések

1.

Az ENSZ globális migrációs egyezménye

Gyorselemzés

(2019. január 2.)

A Migrációkutató Intézet áttekintette

a 2018. december 10-én 164 ENSZtagállam

által aláírt globális migrációs

paktum tartalmát. A több mint

egytucat ország – köztük a V4-ek

– által elutasított dokumentummal

szembeni legfőbb érv, hogy leegyszerűsítő

módon, elkerülhetetlen, de

megfelelő menedzselés mellett mindenki

számára előnyös folyamatként

írja le a migrációt. A dokumentum egységes migráció-fogalmat használ, összemosva ezzel a

legális és az illegális mozgásokat. A 23 célkitűzést lefektető egyezmény szinte teljes egészében

a nemzetközi migránsok jogaira helyezi a hangsúlyt, miközben a nemzetállamok szuverenitásának

fontosságát és a migrációt sok esetben övező kockázatokat csupán néhány helyen

említi. Ebből következően a paktum szinte kizárólag a fogadó államoknak és társadalmaknak

irányoz elő kötelezettségeket. Az egyezmény alapvetően a kibocsátó országok

(vélelmezett) érdekeit szolgálja, amelyek jelenleg (látszólag) egybeesnek a bevándorlást

támogató nyugati országok érdekeivel, ám a dokumentum leegyszerűsítései tudományos

szempontból erőteljesen megkérdőjelezhetők.

2.

Bevándorlás és antiszemita indíttatású atrocitások:

nyugat- és észak-európai körkép

Veszprémy László Bernát elemzése

(2019. január 15.)

Tanulmányunk a nyugat- és északeurópai

antiszemita hátterű atrocitások

mértékét és azok bevándorlással

fennálló összefüggéseit vizsgálja Franciaországban,

az Egyesült Királyságban,

Németországban, Hollandiában,

Svédországban, Norvégiában és Dániában.

A legtöbb vizsgált országgal kapcsolatos

médiaelemzés és statisztikák

az antiszemita indíttatású atrocitások számának növekedését mutatják. A migrációs válság

kezdetétől folyamatos emelkedés tapasztalható az Egyesült Királyságban, Németország-

6


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

ban és Dániában, míg Hollandiában – több visszaesést követően – 2017-ben jutottak el

az elmúlt évekhez képest igen magas támadásszámhoz. Az elkövetők hátterét tekintve

a támadók jelentős része a bevándorló közösségből került ki. Lényegében mindegyik ország

esetében feltételezhető, hogy az atrocitások száma a valóságban valamivel vagy jóval

nagyobb a hivatalos számoknál.

3.

A politikai rendezés kérdőjelei Líbiában

Marsai Viktor elemzése

(2019. január 22.)

Bár a 2018-as összesített migrációs statisztikák

és a líbiai tárgyalásokról érkező pozitív

hírek alapján megnyugtatónak tűnt a helyzet

az észak-afrikai országban, a decemberi

választások elnapolása és a novemberi lermói konferencia félsikerei azt mutatták,

pa-

hogy messze még a tartós megoldás. Az

elemzés 2018 végének politikai manővereit

mutatja be, amelyek tovább növelték az ország

instabilitását.

Elemzések

4.

Európa iszlamizációjából az üzleti körök profitálnak

(2019. január 28.)

Az iszlám gazdaságtanán alapuló pénzügyi

szolgáltatások az egyik leggyorsabban bő-

vülő pénzügyi szektort képezik, amely

az elmúlt két évtizedben évente 10–12

százalékos növekedési rátát mutatott, és

mintegy 2,5 milliárd fontnyi tőkével rendelkezik.

Az iszlám pénzügyi szolgáltatások

európai működéséhez olyan muszlim

közösségre van szükség, amely elég nagy

ahhoz, hogy tartós fogyasztói bázist jelentsen.

Az iszlám pénzügyi és egyéb termékeinek megjelenését a piacon a nyugat-európai

országok egy része – mint például Nagy-Britannia – lelkesen, más részük vonakodva

fogadta el – ilyenek Németország és Franciaország.

7


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Elemzések

5.

Teherviselés, teherexportálás: a migrációról szóló globális paktum az arab világ

szemszögéből

(2019. január 30.)

A Migrációkutató Intézet tanulmánya egyes

arab országok a migrációról szóló globális

megállapodáshoz fűződő viszonyát vizsgálva

azt mutatja be, hogy milyen érdekek mentén

támogatják vagy kritizálják az adott országok

a paktumot. Az elemzés közelebbről

vizsgálja két támogató ország, az Egyesült

Arab Emirátusok és Tunézia, valamint két

kritikákat megfogalmazó ország, Algéria és

Libanon álláspontját, melyet a migrációról

szóló globális megállapodásról a marokkói

Marrákesben 2018. december 10–11-én

tartott ENSZ kormányközi konferencia

előtt és után képviseltek.

6.

A nők jogai és helyzete

– egyes migráns közösségek nyugatitól eltérő civilizációs háttere tükrében

(2019. február 6.)

Az Európát érintő tömeges bevándorlók

letelepedése óhatatlanul jelenti az eltérő

kultúrák és értékrendszerek találkozását.

A női egyenjogúság, önrendelkezés látozása elfogadhatatlan Európa orszá-

korjogi

különbségekből fakadóan egyes

gaiban. A befogadó társadalmak erkölcsi

normái szerint a vallási, társadalmi,

közel-keleti és észak-afrikai közösségek

súlyosan korlátozzák a nők jogait.

A betelepülő, hagyományokat követő

muszlimoknak köszönhetően bizonyos kulturális különbségek már megjelentek Európában.

A mindennapi életben felfedezhető a többnejűség, a gyermekházasság, a nők

viselkedési normáinak meghatározása, illetve becsületgyilkosságokra is volt példa nyugat-európai

országokban.

8


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

7.

Észak-Afrika stabil pontja: helyszíni beszámoló Marokkóból

Kövecsi-Oláh Péter úti beszámolója

(2019. február 12.)

Napjainkban az Európát érő migrációs kihívások

tekintetében sokat hallani Észak-

Afrikáról. Az ún. arab tavasz óta – mely

utólag inkább tűnik egy külső, mintsem

belső társadalmi igényen alapuló folyamatnak

– nemcsak a szubszaharai régió lakosai

jelentek és jelennek meg nagy számban Európa

kapujában, hanem a Magreb országok

lakói között is számottevő az elvándorolni

igyekvők aránya. Mindez annak fényében

nem meglepő, hogy Líbiában 2011-ben káoszt eredményezett a nyugati beavatkozás,

Tunézia déli felében egyre erősödik a keleti szomszédból az illegális átáramlás,

s Algéria is erősen küzd a beszivárgó fegyver- és embercsempészek ellen. Ebből a szempontból

Marokkó stabil pontnak tűnik a térségben még úgy is, hogy az országot dél felől

Ceuta irányába átszelni igyekvők, ha nem is látványosan, de azért nagy számban jelen

vannak a nyugat-afrikai ország városainak utcáin.

Elemzések

8.

Különös szövetség: Baloldali pártok és muszlim szavazóik

Nyugat-Európában

Veszprémy László Bernát elemzése

(2019. február 18.)

Tanulmányunk egyes nyugat-európai baloldali

pártok muszlim szavazatokat elnyerni

kívánó taktikáit és a muszlim szavazók

pártpreferenciáit vizsgálja, különös tekintettel

a Munkáspártra és a brit viszonyokra.

Kutatásunk során kiemelten vizsgáltuk a modern

antiszemita retorikát mint a progresszív

baloldal és a muszlim szavazók közötti kapcsolatteremtés

módszerét.

9


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Elemzések

9.

Kína és Törökország viszonya az ujgur kisebbséghez

(2019. március 12.)

A nagyságrendileg 10 millió főt számláló

kínai ujgur közösség története és világpolitikában

betöltött szerepe kevésbé ismert a magyar

olvasók előtt. Az alábbi írásban igyekszünk

felvázolni a szóban forgó népcsoport

eredetét, az ujgurokat napjainkban érő kihívásokat,

illetve a nemzetközi politikában

való megjelenésük körülményeit. Elemzésünk

apropóját nemcsak az adja, hogy Kína

igyekszik az ujgur kérdést számára kedvezően

alakítani, hanem az is, hogy muszlim ujgurok egyre többször tűntek fel fegyveres

konfliktuszónákban. Ráadásul az ujgurok vallási elköteleződése változóban van, amiről a

sokuknak otthont adó Törökországban egyre több írás jelenik meg. Az újdonsült középázsiai,

főleg ujgur gyülekezetekből sok ember az Iszlám Állam soraiban harcolt.

10.

A törökországi „Remény karavánja” és a görögországi

„Reménysugár karaván” kezdeményezésről

Gyorselemzés

(2019. március 28.)

A Migrációkutató Intézet gyorselemzésében két olyan

civil kezdeményezést vizsgált, amelyek keretében Törökországból

és Görögországból migránskonvojok

indultak volna Észak- és Nyugat-Európa irányába.

Az arab nyelvű sajtóvisszhangot és közösségi oldalak

tartalmát áttekintve elmondható, hogy a karavánok

Közép-Európán keresztül haladtak volna elsősorban

Németország fele.

10


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

11.

Növekvő antiszemitizmus és bizonytalan jövő:

helyszíni beszámoló Hollandiából

Veszprémy László Bernát úti beszámolója

(2019. május 2.)

A Migrációkutató Intézet kutatója 2019. április

2–6. közötti tanulmányútja során a hollandiai

zsidó közösségi élet prominens szereplőit kérdezte

személyes interjúk keretében. A beszélgetések

célja a helyi zsidó közösségek általános komfortérzetének

megismerése, vallásos meggyőződésük

miatti esetleges üldöztetésük hátterének feltárása

volt.

Elemzések

12.

Görögországi migrációs helyzetkép.

A Migrációkutató Intézet terepkutatása, 2019. április 9–11.

Vargha Márk úti beszámolója

(2019. május 16.)

A Migrációkutató Intézet munkatársa áprilisban

szakmai látogatást tett Görögországba a migrációs

helyzet megismerése céljából, különös tekintettel

a krízis társadalmi következményeire. Az út keretében

ellátogatott két, a bevándorlás által nagymértékben

érintett szigetre, Számoszra és Híoszra

is. Interjúk útján lehetősége nyílt kormánypárti

politikusokkal, egyetemi tanárral, nemzetközi

szervezet képviselőjével és egyéb NGO-k munkatársaival

beszélni.

11


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Elemzések

13.

Pillanatkép a finnországi migrációs helyzetről

Vargha Márk elemzése

(2019. augusztus 13.)

Kollégánk az EU soros elnökségét betöltő

Finnország migrációs helyzetét vizsgálta, különös

tekintettel a 2015 óta eltelt időszakra.

Bár a különböző felmérések szerint a finn társadalom

erősen megosztott az öt évvel ezelőtt

kibontakozott migrációs folyamatok megítélésében,

a mainstream politikai elit összességében

egy liberális bevándorláspolitika mellett

tett hitet, és a migrációt alapvetően egy menedzselendő

folyamatnak, az érkezettek integrációját

pedig csupán egy megoldandó feladatnak tartja. Mindeközben világosan látszik,

hogy az Európán kívülről 2015 előtt érkezettek is gyengén teljesítenek a finn munkaerőpiacon,

és az integráció egyéb dimenzióiban is messze elmaradnak az ideális szinttől.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a 2015 óta érkezettek integrációja várhatóan

még komolyabb kihívást jelent majd Finnország számára.

14.

„Belépni szabad!” – Az olasz migrációs politika

és az új „kvótajavaslat” áttekintése

Janik Szabolcs, Tóth Norbert és Vargha Márk elemzése

(2019. október 9.)

A Migrációkutató Intézet elemzésében az

olaszországi migrációs helyzetet tekinti át,

különös tekintettel az egyes kormányok intézkedéseire.

Miközben a dél-európai frontország

a 2010-es évek közepétől komoly

mértékű migrációs nyomással szembesült Afrika

irányából, az első szigorító intézkedésekre

egészen 2017–2018-ig várni kellett. Bár

a tengeri határok hagyományosan nehezebben

védhetők, a Matteo Salvini belügyminisztersége idején kibontakozó szigorítások

megmutatták, hogy az irreguláris migráció érdemben visszaszorítható még Olaszországban

is. A Liga növekvő népszerűségében kulcsszerepet játszó restriktív bevándorláspolitika

hatékonyságát nem csupán az olasz állampolgárok jelentős része, de az európai határok

megvédését szorgalmazó politikai erők csoportja is példaértékűnek tekinti.

12


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

15.

A Béke Forrása elnevezésű török hadművelet – és ami mögötte van

Gyorselemzés

(2019. október 21.)

A Migrációkutató Intézet gyorselemzésében

a Törökország által Észak-Szíriában indított katonai

beavatkozás hátterét tekinti át. A 2019.

október 9-én elindított Béke Forrása Hadművelet

a Közel-Kelet vonatkozásában ismét felkorbácsolta

az indulatokat az EU-tól az Egyesült

Államokon át az Arab Ligáig. A török hadművelet

hivatalos célja, hogy a 450 km széles és

30 km mély ún. „Biztonságos Zónában” olyan

stabil állapotokat hozzon létre Szírián belül, ahová a jelenleg Törökországban élő szíriai

menekültek többsége vissza tud majd térni.

Elemzések

16.

Idegen (terrorista) harcosok az Iszlám Állam soraiban

Dezső Tamás elemzése

(2018. november 4.)

A Migrációkutató Intézet elemzése az Iszlám

Állam harcaiban részt vevő idegen (terrorista)

harcosok motivációit, illetve harctéri és

azt követő tevékenységüket mutatja be részletesen.

Az európai (és a nyugati világ Európán

kívüli) titkosszolgálatainak komoly fejtörést

okoz, hogy nem tudják azonosítani azon,

az ő országaikból útrakelő harcosokat, akik az

Iszlám Állam soraiban elestek vagy eltűntek.

Lezáratlan aktáik akár évtizedes távlatban

is óriási kihívást fognak jelenteni az elemzőknek és a szolgálatok vezetőinek egyaránt.

A tanulmány ennek a problémának a nagyságrendjét is megpróbálja feltérképezni.

Az Iszlám Állam harcaiban elesett dzsihadistákat, akár nyugati, akár helyi harcosok

voltak is, egy új hősi éthosz első mártírjainak tekinti a szunnita iszlám világ jelentős része.

Ezek a „hősök” és a visszatérő „veteránok” adják majd azt a példát, amelyet a dzsihadisták

új nemzedékeinek követni kell.

13


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Elemzések

17.

Egy elfelejtett válság – a harmadik líbiai polgárháború és a migráció

Marsai Viktor elemzése

(2019. november 5.)

A Migrációkutató Intézet elemzésében Líbia

aktuális helyzetével foglalkozik. A biztonsági

állapotok egyre kétségbeejtőbbek az

észak-afrikai országban, ami különösen igaz

az ott tartózkodó több százezer külföldire

nézve. Míg júliusban a tāǧūrā’-i menekültközpontot

ért, több mint 50 ember halálát

okozó légicsapás kapcsán egyes szervezetek

a központok teljes kiürítése mellett érveltek, addig mára a UNHCR beszámolói szerint

az a paradox helyzet állt elő, hogy a migránsok fizetnek azért, hogy a biztonságosabbnak

ítélt központokba kerüljenek. Ezáltal egyrészt védelmet remélnek a milíciák zaklatásaitól,

másrészt abban bíznak, hogy az ENSZ repatriálja vagy egy biztonságos harmadik

országba szállítja őket. Ugyanakkor egyre többen vágnak neki a tengeri útnak is: 2019

szeptemberében a Frontex adatai szerint az előző hónaphoz képest 16 %-kal nőtt az olasz

partokhoz érkezők száma, a UNHCR statisztikái szerint pedig csaknem megduplázódtak

a számok. Mindez azt mutatja, hogy miközben sokan megoldott és jelentőségét vesztett

kérdésnek tekintik a migrációs válságot, Európa határainál a krízisek csak átmenetileg

enyhültek: a fellángoló fegyveres konfliktusok, a gyenge állami struktúrák, illetve a hibás

európai határőrizeti döntések könnyen destabilizálják a törékeny status quót, és újabb

tömegeket ösztönözhetnek arra, hogy a kontinensen próbáljanak boldogulni.

18.

Klímaváltozás és vízbiztonság Marokkóban: Kihívások és válaszok

(2019. november 20.)

A Migrációkutató Intézet angol nyelvű

elemzésében a marokkói migrációs helyzetet

tekinti át a klímaváltozás és vízbiztonság aspektusából.

Miután 2017-ben az olasz-líbiai

megállapodás nyomán drasztikusan esett

a Líbia felől Európába érkezők száma, az útnak

indulók egy része Marokkón keresztül

igyekezett elérni a kontinenst, miközben

maga az ország is egyre erőteljesebben kibocsátó

állammá válik. Ennek egyik fontos

mozgatórugója a klímaváltozás következtében fellépő édesvíz-szűkösség, amely mind

a jelentős foglalkoztatóként működő mezőgazdaság, mind a napi életvitel szempontjá-

14


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

ból komoly kihívást jelent. Ugyanakkor az átgondolt, átfogó kormányzati fellépésnek

köszönhetően ezen kihívásokat az erős kormányzattal és közigazgatással rendelkező

Marokkó még képes mederben tartani. Riasztó ugyanakkor, hogy a növekvő társadalmi

egyenlőtlenségek és a romló foglalkoztatási kilátások miatt egyre többen döntenek

az elvándorlás mellett.

Azon afrikai országokban, ahol mindez a keretrendszer hiányzik, a klímaváltozás és

következményei jóval súlyosabb problémákat okoznak. Figyelembe véve, hogy számos

afrikai országban, különösen a Száhel-övezetben egyszerre van jelen a gyenge államiság,

a nagyfokú társadalmi ellentét, illetve a klímaváltozás, ezek a folyamatok komoly

destabilizációs tényezőként fognak működni.

Elemzések

15


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Konferenciák és előadások

16


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Konferenciák és előadások 2019

A Migrációkutató Intézet munkatársai a tudományos/szakmai közéletben is hangsúlyos

szerepet játszanak – Magyarországon és külföldön egyaránt. Ez a pozíció a stratégiaalkotó

think tank munka és a tudományos alapvetés közötti térben mozog. Munkatársaink

jelentős része egyetemi oktató, így tudományos/oktatói munkát is végez, ami a think

tank szerepen túlmutató tevékenység. Az Intézet stratégiai célja, hogy a nemzetközi tudományos/szakmai

közéletben tovább erősítse pozícióit. Előadói tevékenységünket három

fő profil jellemzi:

1) Disszemináció. Olyan előadásokat tartunk, amelyek a nem szakmai közönségnek

magyarázzák el azokat a tágabb értelemben vett migrációs válsághoz kapcsolódó

folyamatokat, amelyeket vagy a hírekből, vagy a saját életükre is hatást gyakorló

eseményekből ismernek. Célunk a folyamatok okainak feltárása és a szélesebb közönséggel

való megértetése.

2) Think tank munka. Az Intézet tevékenységének fontos jellegzetessége a stratégiaalkotást

segítő/támogató think tank munka. Ezért számos olyan hazai és nemzetközi

rendezvényen jelenünk meg, amelyek célja, hogy fórumot biztosítson mindazoknak

a szakértőknek, akik részei ennek a nemzetközi szakmai közösségnek. Ilyen

konferenciákon a nézőpontok összevetése segíti a szakmai munkát és a stratégiai

döntéselőkészítést.

3) Tudományos kutatómunka. Az Intézet – amely hagyományos értelemben véve

is tudományos kutatóintézet – erős tudományos profilt visz. Egyértelmű, hogy

a migráció jelensége nem maga a betegség, hanem annak csak a tünete. Hogy

Európa a tüneteket sem tudja kezelni, az már önmagában is probléma. Súlyosabb

gond azonban, hogy magának a betegségnek az okait kevesen kutatják. Az Intézet

ezen a területen alapkutatásokat végez és ezekhez a témákhoz kapcsolódó nemzetközi

tudományos konferenciákat is rendez (lásd a Terrorism 3.0 konferenciáról

szóló beszámolót).

Kollégáink a fenti három területen az év folyamán több tucat előadást tartottak. Ezen

előadások közel fele tudományos és idegen nyelvű előadás volt. A következőkben ezekből

adunk ízelítőt.

Konferenciák és előadások

17


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Konferenciák és előadások

1.

Dezső Tamás, „Cui Prodest? Demography, Migration, and the Future of the Muslim World”

MCC Budapest Summit on Migration (Budapest, Várkert Bazár, 2019.

03. 22-23.), 2019. 03. 22., 18:50

Az előadás témája a muszlim világ túlnépesedése

volt, mint a menekült/válság

egyik közvetett oka. Maga a menekült/

válság – amely 2015–2016-ban megrázta

Európát és látens módon a mai napig

és még hosszú évtizedeken keresztül

tematizálni fogja az európai biztonságpolitikai

és politikai diskurzusokat – nem

maga a betegség, hanem annak csak egyik

tünete volt. Maga a betegség, amely az

Arab Tavasz 2011-es kirobbanásához, ezzel

párhuzamosan a szélsőséges dzsihadista csoportok páratlan népszerűségnövekedéséhez,

végül pedig a szíriai polgárháborúhoz és az Iszlám Állam váratlan térhódításához vezetett,

sokkal mélyebben rejlő okokra vezethető vissza. Ezek egyik legfontosabbika az

a páratlan demográfiai robbanás volt, amely szinte megoldhatatlan problémák elé állította

és fogja állítani a muszlim világot.

Az ENSZ (United Nations Department of Economic and Social Affairs, Population

Division) által 2017-ben revideált retrospektív és prospektív (2100-ig terjedő) adatsorok

szerint a Közép-Kelettől a Közel-Keleten keresztül Észak-Afrika nyugati csücskéig

(Marokkóig) terjedő muszlim világ 28 országának népessége az 1955-ös 193 416 897

főről 2017-re 879 038 864 főre, tehát 685 621 967 fővel (454 %-kal) nőtt, és 2050-re

egy további 403 539 346 fős növekedést jósol, amelynek eredményeként ezen, migrációs

szempontból elsődleges kibocsátó régiók népessége 1 282 578 210 főre fog nőni. Ez

a robbanásszerű népességnövekedés és a belőle levezethető munkanélküliség, kilátástalanság

és erőforráshiány az egyik oka annak a fent említett válságsorozatnak, amelynek

eredményeként a szélsőséges dzsihadisták térnyerése és a szíriai polgárháború emberek

millióit mozdította ki otthonukból és indította meg Európa felé.

Amíg a világ az erőforrásait nem arra koncentrálja, hogy ezeket a drámaian túlnépesedő

régiókat anyagilag támogatva fejlessze eltartóképességüket, beruházásaival munkahelyeket

teremtsen stb., addig ezzel a válsághelyzettel és annak egyik közvetlen következményével,

a muszlim népesség tömeges kivándorlásával és annak minden, az európai

politikai életre gyakorolt hatásával együtt kell élnünk. Cui prodest? Kinek az érdeke,

hogy ez a probléma megoldódjon és kinek nem?

18


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

2.

Dezső Tamás, Session II: “Assessing and mitigating the risks posed by returning foreign

terrorist fighters”, Joint United Nations – Hungary Regional Conference

for Central Europe: Prevention of Radicalization to Terrorism

Through Holistic Policy Responses and Risk Mitigation (Ministry of

Foreign Affairs and Trade of Hungary, 2019. 11. 07., 15:00–18:00)

Az angol nyelvű előadás során Dezső Tamás sorba

vette, hogy milyen veszélyt jelent

1) Európa és a világ biztonságára az az 50 000

dzsihadista (köztük 10 000 idegen terrorista harcossal),

aki életét vesztette az Iszlám Állam soraiból

(ők lettek a dzsihád új hősei, egy szellemhadsereg,

akiknek dicsőséges tetteiről fognak szólni a

történetek),

2) az a kb. 30 000 dzsihadista, aki az Iszlám

Állam soraiból fogságba esett és fogvatartásuk

szinte lehetetlen feladat elé állítja a szíriai kurdokat

és az iraki államot,

3) az a kb. 6 000 dzsihadista, aki eltűnt a hatóságok

szeme elől,

4) az a kb. 15 000 dzsihadista, aki a mai napig fegyverben van Szíria és Irak területén,

illetve,

5) az a fokozatosan növekvő számú dzsihadista, aki a 2016 végéig Európából Szíriába

és Irakba utazó 6 155 dzsihadistából visszatért (2016 végéig 1 192) Európába.

Konferenciák és előadások

3.

Dezső Tamás, “Persecuted Christians, Fighting Assyrians”, 2 nd International Conference

on Christian Persecution, 2019; Section 2: Academic Research on the

Phenomenon of Christian Persecution), Corinthia Hotel, 3. terem, 2019.

11. 25., 14:00–16:00

Az előadás arról szólt, hogy az Iszlám Állam szíriai és iraki térhódítása miként érintette

a helyi keresztény közösségeket, és miként váltak a jazidiakkal együtt a világ legüldözöttebb

vallási és etnikai közösségeivé. Fontos kettősség mutatkozik abban, hogy a közel-keleti

keresztények etnikailag arámiak, az ókori Asszír Birodalom egyik államalkotó

népének leszármazottai. A kulturális életben a keresztény identitás, a politikai életben

azonban az arámi etnikai identitás kerül előtérbe (vallási nemzet és nemzetvallás). A keresztények

is létrehoztak önvédelmi milíciákat, amelyek a kurdokkal, az iraki kormánycsapatokkal,

sőt, még a síita Hasd es-Sábi miliciákkal karöltve is harcoltak az ISIS ellen.

Ebben a harcban nem használhatták a keresztény szimbólumokat, kereszttel díszített

19


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Konferenciák és előadások

zászlókat, mert az más üzenetet kölcsönzött volna küzdelmüknek és a muszlim szövetségeseik

sem nézték volna jó szemmel. Ehelyett etnikai szimbólumokat, a hivatalos arámi

zászlónak az ókori Asszíriára visszanyúló, ma világi értelmű szimbólumait, Assur isten

alakját és Samas napisten szimbólumát használták katonai jelvényként.

4.

Marsai Viktor, „Go South – the Africa-Hungary Relations Before and After the Regime

Change”, 30 Years of Freedom – The Farewell to Communism in Hungary,

Local and Global Lessons, Addisz-Abeba, Etiópia, 2019. 10. 25.

2019. október 25-én kutatási igazgatónk, Marsai

Viktor előadást tartott a Nemzeti Közszolgálati

Egyetem, az Etióp Közszolgálati Egyetem,

a Pécsi Tudományegyetem, illetve az addiszabebai

magyar nagykövetség közös, 30 Years

of Freedom – The Farewell to Communism in

Hungary, Local and Global Lessons elnevezésű

konferenciáján. Munkatársunk „Go South – the

Africa-Hungary Relations Before and After the

Regime Change” című prezentációja az elmúlt

20


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

évtized magyar-afrikai kapcsolatait vizsgálta, különös tekintettel a 2015-ben meghirdetett

Déli Nyitás külpolitikai stratégiára.

Konferenciák és előadások

5.

Speidl Bianka, „Jihadist Attacks against Critical Infrastructure in Europe”, The 2019 International

Conference on Central European Critical Infrastructure Protection (ICCECIP

2019), Budapest, 2019. 11. 18–19.

A Közép-európai Kritikus Infrastruktúra

Védelme Nemzetközi

Konferencia az Óbudai Egyetem

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai

Mérnöki Karán került

megrendezésre. A kétnapos

rendezvényen a szervező V4 országok

egyetemeinek képviselői

mellett francia, ukrán, szlovén

és szerb résztvevők mutatták

be a kritikus infrastruktúra védelme

és a biztonsági tanulmá-

21


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Konferenciák és előadások

nyok területén elért kutatási eredményeiket. Speidl Bianka előadásában hangsúlyozta,

hogy bármely országban a kritikus infrastruktúra biztonságos működtetése bizonyítja

azt, hogy az állam képes megvédeni állampolgárait. Ezért egy sikeres, kritikus infrastruktúra

ellen irányuló terrortámadás a megfélemlítés mellett aláássa az állam és

a kormányzat működőképességét.

Az elmúlt években nyilvánvalóvá vált Európában a kritikus infrastruktúra sebezhetősége

és védelmének elsődlegessége. Ezt szem előtt tartva a nemzetközi terrorizmus által

jelentett kockázatok, kihívások és fenyegetések értékelése, a prognosztizálás kiemelten

fontossá vált. Európában növekszik a rendvédelmi és fegyveres erők ellen elkövetett terrorista

támadások száma. Az előadás amellett érvelt, hogy az ilyen támadásokra úgy kell

tekinteni, mint a kritikus infrastruktúra elleni merényletekre, hiszen azok az ezeket működtető

személyi állomány ellen irányulnak. Az előadás a kritikus infrastruktúra elleni

dzsihadista terrorista támadások vallásjogi igazolásának fórumait és módszereit is bemutatta.

6.

Speidl Bianka, Kerekasztal beszélgetés, 2 nd International Conference on Christian

Persecution, 2019; Section 2: Academic Research on the Phenomenon

of Christian Persecution. Budapest, 2019. 11. 25. 16:30

A beszélgetés során Speidl Bianka hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben tapasztalt keresztények

elleni erőszak példa nélküli, a jelenséget társadalmi, gazdasági, politikai összefüggéseiben

kell vizsgálni, támogató rendszereit, szereplőit pedig szankcionálni.

A közel-keleti és afrikai esetekből kitűnik, hogy a radikalizálódás a társadalmi és politikai

biztonságot és a hosszú távú létezést garantáló keretek hiányában zajlik, elsősorban

úgynevezett bukott vagy az összeomlás szélén álló államokban. A radikális iszlamizmus

megbélyegzi a keresztényeket annak érdekében, hogy igazolja megsemmisítésüket.

A dzsihadisták célja az együttélés ellehetetlenítése folyamatos konfliktusok generálásával,

valamint végzetes csapást mérni a nyugati életmódra és normákra. A két folyamat párhuzamos,

elválaszthatatlan és egymást kiegészítő.

A Nyugat számára nagy veszélyt jelent, hogy nemcsak az áldozatok érkeztek Európába

a közelmúltbeli migrációs hullámokkal, hanem üldözőik is. Ezt nemcsak a visszatérő harcosokkal

kapcsolatos hírek bizonyítják (akiknek ezrei rendelkeznek nyugati útlevéllel),

hanem a vallási jelentőségű épületek és egyházi személyek elleni támadások hulláma,

valamint a keresztény szimbólumok megszentségtelenítése. 2015 óta minden hónapban

tucatnyi ilyen támadást hajtanak végre a radikális iszlám támogatói Európa-szerte.

A kereszténység sorsa Keleten (és Afrikában) elválaszthatatlan a keresztény civilizáció

jövőjétől Nyugaton.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői Jennifer Bryson, John Eibner, Habib Malik és

Speidl Bianka voltak.

22


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Konferenciák és előadások

23


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Konferenciák és előadások

7.

Speidl Bianka a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- Kulturális Központ meghívására előadást

tartott az európai parlamenti választásokat megelőző rendezvénysorozaton. Szabadka,

Szerbia, 2019. 05. 16.

A kereszténység végveszélyben:

Európa, Közel-Kelet, migráció

című előadásában Speidl

Bianka elmondta, hogy a migráció

évtizedek óta zajlik Európában,

ugyanakkor a 2015-ös

tetőzés nyomán már nyilvánvalóvá

vált, hogy a kontinens

politikai vezetőinek sokkal határozottabb

állásfoglalására van

szükség a negatív következmények

elkerülése érdekében.

A folyamatos bevándorlás, ha nem is olyan intenzitású, mint amilyen 2015-ben volt,

a közeljövőben is folytatódni fog, amely társadalmi és politikai szempontból középés

hosszútávon meg fogja határozni Európa arculatát. Ugyanakkor a több millió már

Európába érkezett személy integrációja, munkavállalási kapacitása teljes mértékben bizonytalannak

látszik. Európa védekező képességének csökkenése egyrészt az elhibázott

bevándorláspolitika eredménye, másrészt viszont jelzi, hogy a kockázatszűrő mechanizmusok

nem működnek. Ennek egyik oka az identitás elvesztése és az álhumanitárius

nemzetfeletti ideológiák térhódítása.

Az identitás elvesztése, a nemzettudat kiszorítása a közbeszédből és a közoktatásból

ugyanakkor űrt hagy maga után, hiszen a közösségeknek, amelyek tagjai egymástól nagy

távolságban élnek, mindig is szükségük volt kohéziós erőre. Jelenleg ezt a kohéziós erőt

nagy eséllyel álhumanista ideológiák és a kereszténységtől idegen vallások fogják helyettesíteni.

Ezen ideológiák azonban pótszerek maradnak és az őshonos közösségek végelgyengüléséhez

vezetnek.

8.

Speidl Bianka a Századvég Alapítvány – Európa választ rendezvényén. A kerekasztal-beszélgetés

résztvevői: Boros Imre, Speidl Bianka, Szentesi Zöldi László, Takács Szabolcs, Varga

Judit. Budapest, 2019. 05. 14.

Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója arról beszélt, hogy a nyugati

politikusok nem nemzetben gondolkodnak, ezért számukra a tömeges bevándorlás két

célt szolgál: a munkabéreket a korábbi évtizedek átlagához képest alacsonyan tartó olcsó,

képzetlen munkaerő importját, amelynek egy része, még ha szociális segélyből él is, növeli

a fogyasztóképes keresletet. A bevándorlók a kibocsájtó országukban nem képesek

24


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

a fogyasztásra, nem hasznosak a globális piac számára. Európában azonban a szociális ellátórendszerre

támaszkodva fogyasztókká válnak, és beilleszkednek a gazdasági vérkeringésbe.

A migráció támogatásakor valójában a gazdasági lobbik működésének érdekérvényesítése

zajlik a politikusokon keresztül. A folyamat a kulturális különbségek figyelmen kívül

hagyásával zajlik, a nyugati értékek érvényesítése csak annyiban számít, amennyiben

ideológiai alapot szolgáltat ehhez a folyamathoz. A bevándorlók gazdasági eszközök, ám

az identitás-válsággal küzdő Európa számára népesedéspolitikai szempontból időzített

bombát jelentenek, mivel integrálatlan, ám egyre terjeszkedő zárványokban élnek. Hozzátette,

hogy az értelmiségiek nem lázadnak ez ellen, egyfajta módosult tudatállapotban

élnek, mert minden kulturális termék azt sugallja, hogy a bevándorlók érkezése jó nekik.

Ugyanakkor az alsó középosztályban már érezni a feszültséget, mert az ő munkájuk kerül

veszélybe és az általuk lakott negyedek züllenek le. A politikai pártok versengésében

azonban ezen közösségek egyre több helyen alkotják a mérleg nyelvét, ezért követeléseiknek

semmi sem szab határt.

Konferenciák és előadások

9.

Speidl Bianka, The Concept of Integration in the Jurisprudence of Muslim Minorities, The 2nd

Biannual Conference on Religion and Politics: Secularism as a Challenge to

Politics and Political Science. Varsó, Lengyelország, 2019. 12. 12–13.

Speidl Bianka előadásában elmondta, hogy a Nyugaton kisebbségként élő muszlimokra

vonatkozó vallásjogi szabályozás – fiqh al-aqalliyyat – szerint ezen közösségeknek specifikus

rendeletekre van szükségük egyedi vallási előírásaik biztosítása céljából. E szabályozások

alapelve, hogy az iszlám vallásjog érvényesülését biztosítsák az élet lehető legtöbb területén,

valamint promotálják a saríával nem ellentétes világi törvények tiszteletben tartását.

25


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Konferenciák és előadások

A vizsgált szövegekben és beszédekben

ugyanakkor visszatérő gondolat

a „szellemi immunizálásra” való

felhívás a nyugati erkölcstelenséggel

szemben, a vallási gyakorlat szigorú

betartása és az iszlám előírásainak

megfelelő környezet létrehozásának

ösztönzése – intézmények alapításával

és vallási társadalmi tevékenységek

szervezésével – a nem muszlim

társadalmakban. Ez tehát nem más,

mint az önszegregáció igazolása és

ösztönzése, illetve az iszlám vallásjog

látványos terjesztése a befogadó társadalmakban. A szövegek vitairat jellegűek, ami abból

fakad, hogy alapvetésük szerint az iszlám identitás „idegen” közegben megsemmisül.

E veszély elhárítása érdekében a közösséget felszólítják egy belső ellenőrzési mechanizmus

alkalmazására, hogy megerősítsék tagjaik vallási tudatát és általános kohézióját

a védekezés és ellenőrzés látható és láthatatlan határainak megteremtésével. Ennek előfeltétele

a hagyományos vallási hatóságok befolyásának megőrzése. Az iszlám normákkal

összeegyeztethetetlen jelenségek elleni határozott fellépés pedig alapvető fontosságú.

10.

Speidl Bianka, Kereszt-tűzben - Keresztényüldözés a Közel-Keleten. Münchenben, Magyarország

Főkonzulátusán mutatkozott be Speidl Bianka főkurátor tárlatvezetésével a Magyar

Nemzeti Múzeum Kereszt-tűzben - Keresztényüldözés a Közel-Keleten című

kiállítása. München, Németország, 2019. 03. 27.

A megnyitón, amelyen Johannes

Singhammer, a Bundestag korábbi

alelnöke is részt vett, Speidl Bianka

elmondta, hogy a kiállítás célja az

volt, hogy felhívja a figyelmet azokra a

visszafordíthatatlannak tűnő folyamatokra,

amelyek átrajzolták a térség vallási

térképét, alapvetően sértve az ott

élők emberi jogait és megszüntetve az

együttélés évszázados hagyományait. A

legfrissebb kutatási eredmények alapján

szokatlan installációba ágyazott

tárgykollekció, fotó- és videóanyag

páratlan gyűjtemény, amely bemutat-

26


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

ja az emberek ellen elkövetett erőszakot, az épített örökség elleni támadásokat, amelyek

a szimbolikus jelentőségű létesítményeket és a lakóházakat egyaránt sújtották. A kiállítás

látogatóit az áldozatok személyes történetei segítik abban, hogy átérezzék az üldöztetés

súlyát és mértékét. A kiállítás az okokat kutatva alapvetően két jelenségre irányítja rá

a figyelmet: egyrészt a radikális iszlamista, dzsihadista ideológiára, amelynek célja a keresztények

megalázása és megfélemlítése, másrészt pedig arra, hogy ezen ideológia hívei

a térség keresztényeit az ellenségnek tartott, „pogány”, szekuláris Nyugattal azonosítják.

A következményeket vizsgálva a kiállítás rávilágít az évtizedek óta tartó elvándorlásra és

a nyugati diaszpórák megjelenésére. A magyar kurátorok által alkotott kiállítás a Közel-

Kelet keresztény közösségei mellett figyelmet fordít az ISIS-re és más terrorszervezetekre

is, hangsúlyozva, hogy a szélsőséges, dzsihadista csoportok és a muszlimok közé semmi

esetre sem tehető egyenlőségjel. A különleges tárlat a drámai pillanatok, a kilátástalanság,

az állandó veszély bemutatása ellenére nem pesszimista hangvételű. Bemutatja a reménységet

tápláló kezdeményezéseket, amelyeknek célja a probléma hangsúlyozása mellett az

otthonmaradás, az újjáépítés és a hazatérés elősegítése.

11.

Janik Szabolcs, Előadás és kerekasztal-beszélgetés a „Miskolci Nőknek is Esélyt” Alapítvány

„Íróasztal és állandó lakhely nélkül: a fiatalok mobilitásának várható

hatásai a munka világára” című rendezvényén. Miskolc, 2019. 03. 01.

Konferenciák és előadások

A Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese meghívást kapott a „Miskolci Nőknek is

Esélyt” Alapítvány által megrendezett szakmai rendezvényre. Janik Szabolcs előadásában

a kárpát-medencei magyar fiatalok migrációs szándékáról beszélt a 30-40 fős (jellemzően

miskolci egyetemistákból álló) közönség előtt. A rendezvény másik plenáris előadását

Váradi Mónika, az MTA KRTK kutatója tartotta.

12.

Janik Szabolcs, Előadás a Közép-Európai Club Pannonia Közhasznú Egyesület „Közép-Európa

és Magyarország helyzete és néhány stratégiai feladata a Páneurópai

piknik után 30 évvel” című konferenciáján. Budapest, 2019. 05. 16.

Janik Szabolcs a Közép-Európai Club Pannonia Közhasznú Egyesület szervezésében létrejött

konferencián tartotta meg „Migráció az Európai Unióba: aktuális trendek, kihívások”

című előadását mintegy 60 fős közönség előtt. A rendezvényt Orbán Balázs, a Miniszterelnökség

miniszterhelyettese, parlamenti és stratégiai államtitkár nyitotta meg, előadott

többek között Pók Attila, az MTA Történettudományi Intézetének igazgatóhelyettese.

27


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Konferenciák és előadások

13.

Janik Szabolcs, Kerekasztal-beszélgetés moderálása a Vibe Fesztiválon. Marosvásárhely,

Románia, 2019. 07. 06.

A Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese a marosvásárhelyi Vibe Fesztivál keretében

megrendezett kerekasztal-beszélgetést moderált, melyen a post-truth és fake news jelenségeit

járták körbe Falyuna Nórával (MCC), Szabó Katalinnal (MCC) és Kövecsi-Oláh

Péterrel (MKI). A beszélgetés során külön kitértek a migráció és a fake news összefüggéseire.

Az eseményen mintegy 40 fiatal vett részt, a közönségből több kérdés érkezett

a résztvevőkhöz.

14.

Janik Szabolcs, Rendezvény moderálása a Századvég Alapítvány „Az EU analitikai feladása,

diagnosztikai kudarca és morális kapitulációja a tömeges bevándorlás

és az iszlamizáció előtt” című rendezvényén. Budapest, 2019. 11. 22.

Az MKI igazgatóhelyettese moderálta a Századvég Alapítvány szervezésében létrejött rendezvényt,

amely az európai muszlimok integrációjának kudarcait, illetve a nyugat-európai

államok sikertelen radikalizáció elleni politikáját járta körül. Az eseményen felszólalt

többek között Németh Zsolt (a Parlament Külügyi Bizottságának elnöke), Speidl Bianka

(az MKI vezető kutatója), illetve David Engels belga történész. Az egynapos rendezvény

közönségét szakértők és Budapestre akkreditált diplomaták alkották.

15.

Tóth Norbert, „Hatékony részvétel a közéletben? A szerbiai kisebbségi nemzeti tanácsok

esete” Előadás a Bruhács János professor emeritus 80. születésnapja

tiszteletére szervezett konferencián. Pécs, 2019. 10. 04.

Bruhács János professzor 80. születésnapját ünnepelte a magyar nemzetközi jogász közösség

nagy része, kutatónk ennek apropóján tartott előadást a szerbiai nemzeti tanácsok

és a nemzetközi jog kapcsolódási pontjairól.

28


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

16.

Tóth Norbert, „Kétoldalú szerződések, mint a nem bilaterális szokásjog azonosításának eszközei”

Kéziratvita a Társadalomtudományi Kutatóközpontban (volt

MTA TK). Budapest, 2019. 10. 17.

OTKA-projekt keretében készített kézirat vitájára került sor a Társadalomtudományi

Kutatóközpontban. A kézirat kb. 2,5 ív terjedelmű, négy opponens, illetve más kollégák

mondták el a véleményüket a szövegről.

17.

Tóth Norbert, „A Nyugat-Balkán európai integrációja” Előadás a Külgazdasági és Külügyi

Intézetben, Budapest, KKI, 2019. 10. 30.

Egy KKI-s nemzetközi részvétellel zajló projekt zárókonferenciája zajlott a Bérc utcai

épületben. Tóth Norbert a Nyugat-Balkán európai integrációjáról beszélt abból a szempontból,

hogy az EU-s csatlakozási folyamat pontosan miként befolyásolja az őshonos

nemzeti kisebbségek jogi helyzetét, illetve, hogy a V4 tapasztalatai miben jelenthetnek

segítséget a Nyugat-Balkán államainak.

Konferenciák és előadások

29


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Terepkutatás

30


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Terepkutatások 2019

A Migrációkutató Intézet munkatársai rendszeresen járnak a világnak azon területeire,

amelyek a migrációs folyamatok kiindulópontjai vagy éppen gócpontjai. Ezeken a kutatóutakon

a terepen szereznek be olyan információkat, találkoznak olyan partnerekkel,

akik segíthetik őket a migráció hátterében zajló folyamatok jobb megértésében. Hogy mi

rejlik a migráció hátterében, mik a kiváltó okai (az „Arab Tavasz”, az Iszlám Állam drámai

térhódítása, a túlnépesedés, az erőforrások szűkös volta, a klímaváltozás nemkívánt

hatásai), azt a maga összetettségében elsősorban a terepen, a kibocsátó régiókban lehet

vizsgálni. Ott lehet megismerni a helyi emberek narratíváit. Ezek az utazások, a terepen

szerzett tapasztalatok adják azokat a szakmai krediteket, amelyek a hazai és nemzetközi

szakmai életben feljogosítják kutatóinkat arra, hogy határozott véleményt formáljanak

a jelenség számos (biztonságpolitikai, demográfiai, európai jogi, szociológiai stb.) aspektusáról.

A 2019-es évben munkatársaink összesen 15 utazás során végeztek terepkutatást.

Ezek a kutatóutak lefedik azon övezeteket, amelyek közvetlenül a migrációs nyomás

szempontjából, tágabb értelemben pedig biztonságpolitikai szempontból is a legfontosabb

régióknak tekinthetők. Ezek az utak kiterjedtek Irakra (Iraki Kurdisztán), Szíriára,

Etiópiára, Líbiára és Marokkóra.

Terepkutatás

31


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

1.

Dezső Tamás, Iraki Kurdisztán (2019. szeptember 8 – október 9.)

Terepkutatás

Dezső Tamás iraki kurdisztáni kutatóútja (régészeti expedíció) során több pesmerga tábornokkal

is találkozott, akikkel az elmúlt öt évben (2014 októbere óta) szoros baráti

kapcsolatot épített ki.

1. Dezső Tamás a kutatóút során találkozott az iraki kurd hadügyminiszterrel (pesmerga

miniszterrel), Shorsh Ismaellel (1. kép) és több vezérkari tiszttel, akikkel megvitatták

az aktuális biztonságpolitikai kérdéseket. Ennek során szót ejtettek például arról is, hogy

az Iszlám Államnak Irak területén, a kurdisztáni pesmegák és iraki kormánycsapatok,

illetve síita milícák közötti 1 050 km hosszúságú demarkációs vonal mentén (az úgynevezett

„vitatott övezetben”) tevékenykedő kb. 3 000 dzsihadista, az Iszlám Állam helyben

maradt katonái milyen biztonsági és katonai veszélyt jelentenek. A minisztériumtól kapott

friss adatok tartalmazták az iszlamisták által elkövetett merényletek, a támadások, az

áldozatok, a sebesült és az elrabolt emberek számát.

2. Dezső Tamás emellett látogatást tett a kirkuki fronton annál a demarkációs vonalnál,

amely Kirkuk városánál a kurd pesmerga erőket és az iraki kormánycsapatokat, illetve

síita miliciákat elválasztja egymástól. Ide Hiwa Rash tábornok vitte ki, akivel 2014

októberi kirkuki látogatása óta már hét alkalommal járta be az Iszlám Állam kirkuki

frontját. Kirkuk egy eredetileg kurd többségű, ám Szaddám Husszein által részben ’elarabosított’

város, amelyben a mai napig soknemzetiségű – kurd (50 %), szunnita arab,

síita arab, szunnita türkmén, síita türkmén, arámi keresztény – népesség él, egyben a világ

egyik leggazdagabb és legjobb minőségű szénhidrogén (kőolaj- és földgáz-) mezején fekszik.

A város hovatartozásáról a 2005-ös alkotmány értelmében népszavazást kellett volna tartani,

ám erre a mai napig nem került sor. Ezért nevezik a mai napig „vitatott területnek”. A város

a kőolajban való gazdagsága miatt vált az Iszlám Állam elsőszámú iraki célpontjává. Mivel

az iraki kormánycsapatok 2014 késő nyarán kivonultak a városból, helyükre azonnal benyomultak

a kurd pesmerga erők és több ostromot kiállva, több csatát megnyerve, megvédték

a települést, ahova nagyon sok kurd család visszetelepült az évek során. A 2017.

október 16-i „egynapos háborúban” az iraki kormánycsapatok visszaszerezték a várost,

amelynek státusza a mai napig vitatott. A város környéke a mai napig az Iszlám Állam

maradék harcosainak elsőszámú iraki célpontja. A körzet kurd parancsnoka Hiwa Rash

tábornok (2–5. kép).

3. Dezső Tamás meglátogatta a makhmúri frontot is Sirwan Barzani tábornokkal,

a front pesmerga parancsnokával. A Karacsog-hegylánc gerincéről végig lehetett látni

a hegység alatt elterülő Ninivei-síkságot, amely egy ütközőzóna („senki földje”) a kurd

pesmergák és az iraki kormánycsapatok között. Ebben az ütközőzónában az Iszlám Állam

maradék harcosai szabadon mozoghatnak. Egy ilyen harcosra lőtt rá az egyik pesmerga

mesterlövész (6–10. kép).

32


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Terepkutatás

1. kép Dezső Tamás és az iraki kurd pesmerga miniszter (hadügyminiszter) Shorsh Ismael.

2. kép A kirkuki demarkációs vonalon a pesmergákkal

33


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Terepkutatás

3. kép A kirkuki demarkációs vonalon a pesmergákkal

34


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Terepkutatás

4. kép Hiwa Rash tábornokkal a kirkuki demarkációs vonalon

5. kép Régi ismerősökkel a kirkuki demarkációs vonalon

35


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Terepkutatás

6. kép Sirwan Barzani tábornokkal a makhmúri támaszponton

7. kép Útban a makhmúri frontra

36


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Terepkutatás

8. kép Sirwan Barzani tábornok bemutatja a frontot

9. kép A pesmerga mesterlövész rálő a dzsihadistára

37


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Terepkutatás

10. kép Pesmergákkal a makhmúri fronton

2.

Janik Szabolcs, Etiópia (2019. május 21–27.)

A Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese

2019 májusában egy hetet töltött Etiópiában

egy szakmai terepkutatás keretében, melynek

célja a klímaváltozás és a migráció közötti

összefüggések azonosítása volt a tágabb keletafrikai

régióban („Afrika szarva”). A kvalitatív

kutatás két pilléren nyugodott: egyrészt helyi

szakértői interjúk nyomán kívánta feltárni

a célország és -régió aktuális kihívásait és a

probléma mélységét, másrészt sor került egy

vidéki látogatásra is az ország szomáli tartományának

központjába, Jigjigába. Utóbbi célja a klímaváltozás mikroszintű következményeinek

feltárása volt, melynek keretében egy helyi nem kormányzati szervezet (NGO)

38


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

segítségével sikerült bepillantást nyerni az időjárási körülmények változásával összefüggésben

felmerülő kihívásokba és azok lehetséges kezelésébe. A szakértői interjúk alapvetően

Addisz-Abebában készültek előzetes szervezés alapján.

Terepkutatás

11. kép Napelem panel Jigjigában (Etiópia)

12. kép Az MKI kutatói indulnak Jigjigába

39


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Terepkutatás

13. kép Vendégségben Addisz-Abebában

14. kép Iskolás gyerekek Jigjigában

40


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Terepkutatás

15. kép Jigjiga-i utcakép

3.

Janik Szabolcs, Marokkó (2019. november 24–30.)

A Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese

Tóth Norbert vezető

kutatóval és Vargha Márk

kutatóval együtt hatnapos szakmai

tanulmányút keretében

vizsgálta Marokkó migrációs

helyzetét, különös tekintettel

az országon áthaladó/onnan induló

és Európát célzó migrációs

mozgásokra, illetve a migráció

és klímaváltozás regionális öszszefüggéseire.

A látogatás keretében

több találkozóra került sor Rabatban nem kormányzati szervek (NGO-k) és állami

intézmények képviselőivel és más szakemberekkel, amelyek lehetővé tették a marokkói

migrációhoz kapcsolódó közvetlen információszerzést. A nyugat-mediterrán útvonalon

kulcsfontosságú szerepet játszó, Spanyolország fennhatósága alá tartozó Ceutában pedig

a jobboldali Vox helyi politikusai és a humanitárius feladatokat ellátó helyi Vöröskereszt

képviselői osztották meg személyes tapasztalataikat.

41


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Terepkutatás

16. kép Határkerítés Ceuta városának túlsó oldalán

17. kép Szögesdróton innen és túl – Ceuta és Marokkó

42


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

4.

Marsai Viktor, Líbia (2019. március 14–24.)

2019. március második felében Marsai Viktor kollégánk líbiai terepkutatáson vett részt,

amelynek az észak-afrikai migrációs folyamatok mélyebb megértése, illetve a líbiai belpolitikai

helyzet vizsgálata volt a célja. Kutatónk interjúkat készített különféle líbiai szereplőkkel

(a Belügyminisztérium, Külügyminisztérium munkatársaival), magyar diplomatákkal,

illetve az országban élő, zömében szubszaharai migránsokkal. Vizsgálódásának

fontos elemét képezte, hogy a fekete-afrikaiak elvándorlásában mekkora szerepet játszott

a klímaváltozás, illetve, hogy tervezik-e a továbbutazást Európa fele. A kutatóútra alig két

héttel azelőtt került sor, hogy Khalífa Haftar tábornok megindította Tripoli elleni offenzíváját,

így a fővárosban már meglehetősen feszült volt a helyzet. Ugyanakkor érdekes volt

tapasztalni, hogy a nemzetközi médiában gyakran csak ,,milíciáknak” nevezett fegyveres

csoportok milyen rendet tartottak fenn Tripoliban, és hogy az élet teljesen rendben folyt

a városban. Nem állják tehát meg a helyüket azok a narratívák, melyek szerint a fővárost

különféle dzsihádista csoportok tartották volna ellenőrzésük alatt. Sőt, a legtöbb milícia

2019 tavaszára a Belügyminisztérium ellenőrzése alá került, ahogy azt a kutató személyesen

is megtapasztalhatta.

Terepkutatás

18. kép Sikátor Tripoli belvárosában

43


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Terepkutatás

19. kép Munkára váró fekete-afrikai bevándorlók Tripoli egyik forgalmas utcáján

5.

Marsai Viktor, Etiópia (2019. május 21–27.)

Marsai Viktor kollégánk 2019 során kétszer is járt Etiópiában, ahol részben órákat tartott

az Ethiopian Civil Service University-n, részben pedig Janik Szabolccsal közösen terepkutatásokat

végzett a klímaváltozás, illetve az etióp politikai átmenet témájában. Ezek során

munkatársunk Jigjigába is eljutott, ahol különféle nem-kormányzati szervezetek munkatársaival

készíthetett interjúkat. A város közelében fekvő lerombolt település ékesen tanúskodott

azokról a feszültségekről, amelyek a különféle etnikai csoportok között mind a mai

napig tetten érhetők az országban. Etiópiában az elmúlt évben 3 millió belső menekültet

tartottak számon, akiknek a zöme a különféle szövetségi tagállamok határterületein kitört

összecsapások következtében volt kénytelen elmenekülni otthonából. A politikai és

társadalmi ellentétek mellett egyre súlyosabb problémát jelent a klímaváltozás, amely

különösen az ország alacsonyabban fekvő területeit sújtja. Az adaptációt nehezíti, hogy

az interjúalanyok bevallása szerint a nomád lakosság jelentős része továbbra is Isten

akaratát látja a természeti anomáliákban, amellyel szemben nem lehet és nem is érdemes

védekezni.

44


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Terepkutatás

20. kép Etnikai összecsapásban elpusztított falu romjai Jigjijga határában

21. kép Vízhordó fiú Jigjigában

45


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Terepkutatás

22. kép Reggeli kávézás az Ethiopian Civil Service University oktatóival

23. kép Szomáli menekültek a Kebri Beyah-i menekülttáborban

46


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

5.

Speidl Bianka, Szíria (2019. augusztus)

A szíriai al-Dmeine faluban a magyar

adományokból újjáépült templomot

augusztus 25-én szentelték fel.

A templom helyreállítása és a szíriai

falu keresztény közösségének megsegítése

Speidl Bianka, a Migrációkutató

Intézet vezető kutatója közreműködésével

valósult meg. Kocsis

Fülöp görögkatolikus metropolita

és kutatónk személyesen vett részt

a szíriai homszi kormányzóságban

található keresztény falu, al-Dmeine

al-Sarqiyya templomának újjászentelésén,

miután átadták a magyarországi görögkatolikusok gyűjtésének eredményét,

amelyből megújulhatott a falu temploma.

A vezető kutató 2017 júniusában

járt terepkutatáson a háború

sújtotta országban, ahová 2019-cel

bezárólag még öt alkalommal tért

vissza. A 2017-ben még romokban

álló templomot Kocsis Fülöp

figyelmébe ajánlotta, hiszen a 2011

óta dúló háború több alkalommal

is szörnyű pusztítást végzett ebben

a melkita görögkatolikusok által lakott

kis településen. Az áldozatok

között számos gyermek is volt és a

családok közül sokaknak elrabolták

valamely hozzátartozóját. A templom falára táblát is helyeznek, amely az utókor számára

is tanúsítja a magyarok nagylelkűségét és testvéri szeretetét. Az adományból a helyi iskolák

téli fűtésére és a legnagyobb szükségben élő elhagyatott emberek megsegítésére is

fordított a helyi közösség.

Terepkutatás

47


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Terepkutatás

24. kép A templom újraszentelésén

48


7.

Vargha Márk, Görögország (2019. április 9–11.)

Az Európai Unió több vezető selője és egyes nemzetek vezetői szerint

tisztségvivéget

ért. Ugyanakkor minden rendelke-

a 2015-ben tetőző európai migrációs válság

zésre álló információ arra utalt, hogy Görögország

továbbra is olyan komoly nehézségekkel

szembesül, amelyekkel képtelen

megbirkózni. A migrációs helyzet – ahogy

ma is – különösen kritikus a török-görög

tengeri határvonalhoz közeli szigeteken.

Terepkutatás céljából Vargha Márk kutatónk két érintett szigetre, Híoszra és Számoszra

látogatott el. A görögországi út keretében személyes interjúk készültek Athénban is, melyek

nyomán tágabb politikai, humanitárius, tudományos szempontból is sikerült tájékozódni.

Terepkutatás

25. kép Muszlim bevándorló nő gyermekeivel a számoszi Váthí kikötőjében


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Terepkutatás

26. kép A számoszi migránstábor bejáratánál játszó kísérő nélküli kiskorúak egy csoportja

27. kép Tüntetés a számoszi migránstábor bezárásáért Váthíban

50


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

8.

Vargha Márk, Dánia (2019. november 12–14.)

A 2019 júniusi parlamenti választási kampány egyik nagy kérdése: marad-e Rasmussennel

a keményvonalas irány vagy jön Frederiksennel a puhulás a dán migrációs politikában?

A Szociáldemokratáknak sikerült újrakeretezniük a kampányt, megígérték a bevándorlás-politikai

szigorítások fenntartását és szociális kérdésekre, főleg az óvodákban lévő

óvónőhiányra tudtak fókuszálni. Emellett a társadalom fogékony volt a karbon-semlegességgel,

klímavédelemmel kapcsolatos komoly vállalásaikra is. Ezek együttesen, kiegészülve

a kisebb baloldali pártok jó szereplésével, eredményezték a választási győzelmet.

A kutatás célja az volt, hogy tájékozódjunk az elmúlt évtizedek bevándorlási és integrációs

politikájáról, annak okaival és körülményeivel együtt, valamint arról, hogy van-e

esély arra, hogy baloldali nyomásra a most indult kormányzati ciklusban könnyítések

lépjenek életbe.

Terepkutatás

51


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

52


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Média 2019

A Migrációkutató Intézet kutatói szakértőként

számos esetben jelentek meg a különböző

médiafelületeken, ahol interjúkban,

vitaműsorokban és hírműsorokban kommentálták

a tágabb értelemben vett migrációs

válsággal kapcsolatos eseményeket.

Szakértelmünk a közel-keleti és európai

biztonságpolitikai kérdésektől, a migrációs

folyamatokon, valamint a muszlim és nyugati

társadalomfilozófia ellentétein keresztül

a nemzetközi jog különféle értelmezéseiig

terjed.

Kutatóink 2019-ben összesen 232 alkalommal

jelentek meg különféle médiafelületeken

(televízió, rádió, online média,

nyomtatott sajtó). Ez a szám csak a primer

megjelenéseket tartalmazza és nem veszi

számba a szekunder, más sajtóorgánumok

és médiafelületek által átvett primér riportokat.

A 232 médiamegjelenésből 67 alkalommal

televíziós műsorokba látogattak el kutatóink.

Emellett 92 rádióriport is készült

velük. A nyomtatott sajtóban 14 alkalommal,

az online sajtófelületeken pedig 59

alkalommal volt lehetőségünk szakértői

megjelenésre. Ezen interjúk során – a tudományos

követelmények szigorú betartásával

– tárjuk fel a hírek összefüggéseit és

magyarázatot adunk a menekült/migrációs

válság okaira, illetve várható következményére.

TV Rádió Nyomtatott sajtó Online sajtó Összesen

67 db 92 db 14 db 59 db 232 db

29% 40% 6% 25% 100%

53


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Médiamegjelenéseink a következő témák köré csoportosultak:

Az Intézet kutatói természetesen rendelkeznek

szűkebb kutatási területekkel

is, amely témák szakértőiként igyekeznek

tudásukat a tágabb értelemben vett

migrációs problémakör területein kamatoztatni.

Az egyes szakterületek mozaikkockákként

egészítik ki egymást, így

az Intézet kutatóinak kollektív tudása

a menekült/migrációs válság szinte minden

aspektusát lefedi.

1) Közel-keleti konfliktus – a szíriai polgárháború, az Iszlám Állam térnyerése Szíriában

és Irakban, az Iszlám Állam elleni háború Irakban, Iraki Kurdisztánban és

Szíriában (Dezső Tamás, Speidl Bianka)

2) Terrorizmus és biztonságpolitika – a közel-keleti konfliktus és az Iszlám Állam,

illetve az iszlám radikalizmus által előidézett terrorfenyegetettség a Közel-Keleten,

Afrikában, Európában és a világ más területein (Dezső Tamás, Speidl Bianka,

Marsai Viktor)

3) Az iszlám vallás, társadalom és kultúra hatása az európai társadalmakra (Speidl

Bianka)

4) Afrika és a migráció – az afrikai migrációs hullámok kiváltó okai

a szubszaharai Afrikától Líbiáig (Marsai Viktor)

5) Keresztényüldözés – az Iszlám Állam szélsőséges ideológiája által újra erőre kapó

közel-keleti, közép-keleti és afrikai keresztényüldözés (Speidl Bianka, Dezső Tamás,

Marsai Viktor)

6) Törökország szerepe a migrációs konfliktus kezelésében (Kövecsi-Oláh Péter,

Dezső Tamás)

7) Balkáni migrációs útvonal (Janik Szabolcs, Speidl Bianka. Vargha Márk)

8) Földközi-tengeri migrációs útvonal – görög, olasz és spanyol migrációs politika

(Vargha Márk, Janik Szabolcs)

9) A migráció nemzetközi jogi aspektusai – az uniós és nemzeti jogértelmezések és

joggyakorlatok közötti ellentét (Tóth Norbert, Vargha Márk)

10) Európai antiszemitizmus (Veszprémy László Bernát)

11) Európai integrációs politikák (mindegyik kutató)

12) Európa migrációs fenyegetettsége (mindegyik kutató)

13) Magyar migrációs politika és határzár (mindegyik kutató)

A fenti témák közül az Európa és a migráció – beleértve a balkáni és földközi-tengeri

útvonalakon Európa áramló migránsokat – (91) és az európai migrációs politikák

(19) témaköre volt az a két terület, amely uralta a híreket. Ezek mellett sajnos

a terrorizmus (52) tematizálta az európai és hazai biztonságpolitikai közbeszédet és adott

alkalmat a szakértői kommentárokra. 2019-ben ezek mellet Afrika biztonságpolitikai

Média

54


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Média

helyzete (beleértve a líbiai polgárháborút)

szolgáltatott nagy számban alkalmat a médiában

való megjelenésekre (25). Továbbá

az új típusú, a menekült-, majd migrációs

válsággal Európába érkező és elsősorban a

muszlim népesség körében megfigyelhető

antiszemitizmus, illetve a nyugati radikális

baloldali és liberális körökben megjelenő

anticionizmus szolgáltatott okot a szakértői

megjelenésre.

Médiaszereplés témája

A médiaszereplés száma (db)

Európa és migráció 91

Terrorizmus 52

Afrika biztonságpolitikai helyzete 25

Európai migrációs politika 19

Antiszemitizmus 12

Török migrációs politika 6

Balkáni migrációs útvonal 6

Iszlám 6

Demográfia és migráció 5

Menekülttáborok 3

Keresztényüldözés 3

Közel-Kelet és migráció 2

Brexit 2

232

55


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

56


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Terrorism 3.0 konferencia

Kétnapos szakmai konferenciát szervezett a Migrációkutató Intézet a globális terrorizmus

jelentette kihívások témájában. A „Terrorism 3.0 – Current Security Challenges and

Prospects” című angol nyelvű nemzetközi konferencián több elismert kormányzati és akadémiai

intézmény képviselője, valamint számos hazai és külföldi szakértő vett részt.

„A rendezvény lehetőséget teremt a globális terrorizmus jelenlegi helyzetének, trendjeinek

és jövőbeli kilátásainak értelmezésére. Meghívott vendégeink valamennyien a téma szakértői,

akikkel a konferencia különböző szekcióiban megvizsgáljuk korunk egyik legégetőbb, terrorizmushoz

kapcsolódó biztonsági kihívását, és egyúttal alternatívákat kínálunk a fenyegetés

csökkentésére” – mondta Dezső Tamás, a Migrációkutató Intézet igazgatója.

A december 5–6-án a Marriott Hotelben rendezett eseményen kulcskérdés volt

a terrorszervezetek megerősödése és térhódítása. Többek között szó volt arról, hogy habár

az iraki és szíriai Iszlám Állam (ISIS) súlyos katonai vereséget szenvedett (Irakban

2017. december, Szíriában 2019 márciusában), a dzsihádizmus elleni globális küzdelem

nem ért véget. Ennek legfőbb oka, hogy az ISIS helyi szövetségesei Afganisztántól

Nigériáig továbbra is ütőképesek, máig teljes országrészeket ellenőriznek, és nap

mint nap hajtanak végre pusztító támadásokat, miközben fokozott aktivitást mutatnak

a globális médiatérben.

57


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Terrorism 3.0 konferencia

Dr. Németh Gergely, a Honvédelmi Minisztérium

védelempolitikáért felelős helyettes

államtitkára nyitóbeszédében kifejtette,

hogy biztonsági környezetünk megváltozott,

a nem állami szereplők egyre veszélyesebbek

támadásaik mennyiségében, minőségében

és összetettségében. A terroristák ma már

ugyanazon a technológiai szinten lehetnek,

mint a nyugati államok. Gondoljunk

a drónokra, melyeket bárki olcsón megvehet,

és kis változtatásokkal gyilkolásra használhat. Az egyes terrorcsoportok egymást is kiemelten

figyelik: „ha rájövünk, hogyan kell megverni őket Irakban, másnap ez a módszer

már nem fog működni Afganisztánban”.

Dr. Béres János altábornagy, a Katonai Nemzetbiztonsági

Szolgálat főigazgatója a radikális

iszlámról beszélt, mely az iszlámhoz kötődő terrorizmus

alapvető ideológiája. Az altábornagy

rámutatott, hogy a radikális iszlám az iszlám

előtti időszakot kaotikus, megvetendő időszakként

kezeli. A globális szalafista dzsihádizmus

legmarkánsabb képviselője az Iszlám Állam

volt, mely minden eszközt megengedettnek

tekintett a hitetlenek elleni harcban. Fontos

szempont, hogy a Koránt a teljes muszlim közösség

sérthetetlennek tartja.

Dezső Tamás, a Migrációkutató Intézet igazgatója

arról beszélt, hogy az Iszlám Államhoz

csatlakozott idegen harcosok aktáiból még

mindig sokat nem tudnak lezárni más országok

titkosszolgálatai, mivel az elesetteket

tömegsírba temették, és sokakról nem lehet

tudni, mi lett velük. Egyeseket talán elfogtak,

másokat megölhettek, de sokan hazatérhettek,

és még mindig a globális dzsihád

ügynökei. „A nyugati szolgálatok legrosszabb

rémálmai közé tartoznak a lezáratlan akták

ezrei”.

58


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Terrorism 3.0 konferencia

59


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Terrorism 3.0 konferencia

Keresztes Péter, az Információs Hivatal főosztályvezetője

arról beszélt, hogy Abu Bakr

Al-Bagdadi halála nem jelent komoly csapást

az ISIS számára, mivel a szíriai és iraki

szunnita lakosság továbbra is nagyon rossz

körülmények között él, és ez a dzsihádizmust

táplálhatja. Ráadásul a nyugati iszlámellenesség

növekedésével a muszlim közösséget is

támadások érhetik, ami alapot szolgáltathat

a dzsihádisták általi bosszúhoz.

Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem

(NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának

igazgatója arról beszélt, hogy adatokra

van szükségünk a globális fenyegetettség

felmérésére, mert a valóság gyakran eltér

a percepciótól. A terrortól akkor is félünk,

ha nem szembesülünk vele, csak hallunk

róla. A stratégiai terrortámadások különösen

befolyásolják a percepciót. A leginkább

fenyegetett térségek azonban arab és ázsiai

országok.

Resperger István ezredes, a Nemzetbiztonsági

Intézet igazgatója kijelentette, hogy katonai

és diplomáciai szempontokat egyszerre

kell vizsgálni a kérdésben. A világ GDP-jének

11,2%-át költik biztonságra, a terror

elleni védekezés ekképp meglehetősen drága,

mert nem állami szereplők ellen kell harcolni.

A „normál” háborúban egy halottra három

sebesült jut, itt egy halottra 6–14. A terroristák

brutálisak, nem érdekli őket a nemzetközi

jog, és reklámozzák mártírjaikat. Sokszor a sokkolás hatásával élnek, a Boko Haram

például kisgyerekeket és lányokat használ az öngyilkos merényletekhez.

60


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Terrorism 3.0 konferencia

61


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Terrorism 3.0 konferencia

Inmaculada Marrero Rocha, a Granadai

Egyetem előadója kifejtette, hogy a terrorizmus

egyre függetlenebb az államoktól és

kormányoktól, és mindinkább egymással

működnek együtt bűnszervezetekként. Voltaképpen

a terrorizmust sokszor bűnözéssel

finanszírozzák, amit a tőke szabad mozgása

és a decentralizáció segít.

Hankiss Ágnes, az NKE Terrorelhárítási Tanszékének

vezetője szerint az ISIS nem megbukott,

hanem csupán területet vesztett. 9/11

hírszerzési kudarc volt, későn rekonstruálták

a kapcsolatrendszert, pedig hálózat-alapú felderítéssel

láthatták volna, hogy a merénylet

több más támadással is összefüggött. Sokat

beszélünk magányos farkasokról, de a súlyos

támadások nem hozzájuk köthetők, és még ha

egyedül is ül egy támadó a kamionban, van

mögötte terrorszervezeti kiképzés, logisztika,

ideológia és pénzügyi támogatás, ilyen volt

például a berlini karácsonyi merénylő.

Claude Moniquet, a belga European Strategic

Intelligence and Security Centre igazgatója

arról az ellentmondásról beszélt, mely

szerint bár Belgium fontos szerepet játszik

a dzsihádizmusban, egészen 2015-ig erre nem

volt állami válasz. Kifejtette, hogy a baloldali

szocialista kormány 9/11 után tíz évig semmit

sem tett a dzsihádista terror ellen, és „naivak,

bűnösen naivak” voltak. A terror aláássa

a társadalmi kohéziót, intézményesíti a nők és

férfiak közötti társadalmi különbséget és az antiszemitizmust is. A Bataclan után felébredtek

a hatóságok, megtettek bizonyos lépéseket, de nem eleget. Ráadásul manapság

Irán is támogatja a terrorizmust, túszokat szed, fizeti a Hezbollah-t és Európa ez ellen

nem tesz semmit.

62


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Terrorism 3.0 konferencia

63


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Terrorism 3.0 konferencia

64


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Cyprian Kozera, a lengyel War Studies

University oktatója kifejtette, hogy a klíma is

szerepet játszik a terrorizmusban, hiszen Maliban

folyamatosan csökken az esőzés mértéke,

és így a gazdasági konfliktusra rátelepszik

a terrorizmus, új dimenziót adva neki.

Kaleab Sigatu Tadesse, az etióp Amani Africa

Media and Research kutatója arról beszélt,

hogy a szélsőséges szegénység erősíti a terrorizmust

Afrikában.

Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási

igazgatója bemutatta az afrikai dzsihádista

szervezetek új módszerét, amelynek keretében

2015 óta több tucat katonai bázist semmisítettek

meg a szubszaharai Afrikában Szomáliától

kezdve Nigérián át Maliig. Jól látszik, hogy

a csoportok tanulnak egymástól, és a térségben

található külföldi katonai bázisokat, köztük

az ENSZ és EU támaszpontjait is idővel fenyegethetik

a támadások.

Terrorism 3.0 konferencia

65


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Terrorism 3.0 konferencia

66


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

A konferencia második napján Kiss-Benedek

József, az NKE professzora Izrael biztonsági

szempontjait mutatta be. Kiemelte,

hogy az Iszlám Államhoz 100 izraeli arab

csatlakozhatott.

Walter Posch, az osztrák Institut für

Friedenssicherung und Konfliktmanagement

munkatársa a török radikális baloldali mozgalmak

és a PKK kapcsolatát járta körül történelmi

és eszmetörténeti szempontokat is

szem előtt tartva. Szóba került Taner Akcsam

és Deniz Gezmis, valamint az alevik baloldalhoz

(és a nacionalizmushoz) való kötődése is.

Kiemelte, hogy a PKK jól használja a nemzetközi

szolidaritást és sok esetben párhuzamot

igyekszik vonni saját ügye és egyéb szeparatista törekvések (pl. Katalónia) között. Szerinte

a török politika lemondott a nyugati baloldali értelmiség meggyőzéséről, helyette saját

közösségeit igyekszik megerősíteni Nyugaton.

Terrorism 3.0 konferencia

Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet

vezető elemzője bemutatta az Iszlám Állam

helyzetét és kérdéseit al-Bagdadi halálát

követően.

Simon Péter, a Katonai Nemzetbiztonsági

Szolgálat munkatársa szerint Damaszkusz

hamarosan felszámolja az idlibi ellenállást,

hogy utána az Iszlám Államot is kiszorítsák

az országból. Szerinte Aszad maradni fog, a

kurdok legfeljebb a nyelvüket őrizhetik majd

meg az új rendszerben. Törökország még kb.

1–3 évig maradhat Szíriában, és azon vannak,

hogy a Béke Forrása hadművelet után

csak szunnikat és ne kurdokat telepítsenek az

általuk ellenőrzött területre.

67


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Terrorism 3.0 konferencia

68


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Diego Muro, a brit St Andrews Egyetem

professzora szerint a terrorizmus sikerét nem

lehet egy szóval értékelni (sikeres/sikertelen),

hanem részletesebb, átfogóbb kutatások kellenek,

melyek különböző metódusokat ötvöznek.

Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója a terroristák társadalmi hálóiról

beszélt, vagyis arról, miként válik egy szociális, informális kapcsolatrendszereken alapuló

háló terrorista hálózattá. A közös származási

régió a szolidaritás és a bizalom gyökere.

Ezt erősíti a hasonló migrációs tapasztalat

és a köztörvényes, illegális cselekményekben

történő részvétel. A származási

és a befogadó országok között folyamatos

a mobilitás, a személyek, a tőke és az illegális

árucikkek áramlása. Kifejtette, hogy az igazi

ötletgazdák rendszerint a háttérben maradnak,

a szerveződések felépítését többszintű

tagozódás jellemzi. Az elkövető általában

a leggyengébb láncszem, aki a legkevesebb kapcsolati tőkével és legkisebb karizmával

rendelkezik.

Terrorism 3.0 konferencia

Radko Hokovský, a cseh European Values

think tank vezetője előadásában részletesen

beszélt a militáns dzsihádizmusról, mint

a muszlim extremizmus, az iszlám szélsőségesség

militáns formájáról.

69


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

Terrorism 3.0 konferencia

70


Migrációkutató Intézet 2019 Beszámoló

71

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!