Computerworld magazin 2021.08.24. LII. évfolyam 16. szám
Share Embed Flag

Computerworld magazin 2021.08.24. LII. évfolyam 16. szám

A Computerworld magazin 2021. augusztus 24-én megjelent száma. A Computerworld magazin 2021. augusztus 24-én megjelent száma.

ComputerTrends
from ComputerTrends More from this publisher
27.08.2021 Views

2021. augusztus 17. • LII. évfolyam 16. szám AZ ÉTERTŐL A SÖTÉT ANYAGIG DR. LOUIS KOMZSIK, mérnökmatematikus 9 770587 151006 21016 Ára: 495 Ft 2021. augusztus 17. / LII. évfolyam 16. szám

2021. augusztus 17. • <strong>LII</strong>. <strong>évfolyam</strong> <strong>16.</strong> <strong>szám</strong><br />

AZ ÉTERTŐL<br />

A SÖTÉT ANYAGIG<br />

DR. LOUIS<br />

KOMZSIK,<br />

mérnökmatematikus<br />

9 770587 151006 21016<br />

Ára: 495 Ft<br />

2021. augusztus 17. / <strong>LII</strong>. <strong>évfolyam</strong> <strong>16.</strong> <strong>szám</strong>

A COMPUTERWORLD CAFÉ CÉLJA, HOGY EGY KELLEMES<br />

KÁVÉZÁS KÖZBEN MEGISMERJÜK A SIKERES CÉGEK MÖGÖTT ÁLLÓ<br />

VEZETŐKET ÉS SZAKÉRTŐKET.<br />

A műsorban megérthetjük, mi motiválja vendégeinket a mindennapokban, és<br />

megismerhetjük szakmai életútjukat. Ezzel a tartalmas, egyben jó hangulatú<br />

eszmecserével igyekszünk inspirálni a szektor képviselőit.<br />

erp-consulting.hu • Kulcsár Alexandra<br />

NISZ Zrt. • Vetési Iván<br />

IdomSoft Zrt. • Karlócai Balázs<br />

<strong>Computerworld</strong>HUN computerworld.hu computerworldhu computerworld---hungary

TARTALOM | 2021. augusztus 17.<br />

/ IMPRESSZUM<br />

KIADJA A PROJECT029<br />

MAGYARORSZÁG SZOLGÁLTATÓ KFT.<br />

1065 Budapest Bajcsy-Zsilinszky út 59. II/9.<br />

HU ISSN 0237-7837<br />

Internet: project029.com<br />

FELELŐS KIADÓ: Csák Ambrus ügyvezető<br />

OPERATÍV IGAZGATÓ: Babinecz Mónika<br />

mbabinecz@project029.com<br />

MARKETING MENEDZSER: Kovács Judit<br />

jkovacs@project029.com<br />

NYOMÁS ÉS KÖTÉSZET:<br />

Keskeny és Társai 2001 Kft.<br />

1158 Budapest, Rákospalotai határút 6.<br />

Ügyvezető: Keskeny Árpád<br />

SZERKESZTŐSÉG<br />

Lapigazgató: Bozsoki Dániel Róbert<br />

dbozsoki@computerworld.hu<br />

<strong>Computerworld</strong> kiemelt szakértők:<br />

Hatvani István, RPA, GRC szakértő<br />

Kulcsár Alexandra, erp-consulting.hu<br />

Lengré Tamás, ASC Kft.<br />

Sebastian Tamas, RocketShepherd.com<br />

Szota Szabolcs, hellocristo.hu<br />

Tartalomigazgató: Urbán Anikó<br />

aurban@computerworld.hu<br />

Vezető szerkesztő: Sós Éva<br />

esos@computerworld.hu<br />

Szerkesztőség:<br />

Mallász Judit, Kis Endre,<br />

Meixner Zoltán, Móray Gábor<br />

Olvasószerkesztő: Baranyi Attila<br />

Tördelő grafikus: Király Zoltán<br />

zkiraly@computerworld.hu<br />

Videó: Gojdár Ákos, Bajusz Bence<br />

Fotó: Doba Zoltán<br />

Címlapfotó: Egry Tamás<br />

Ügyfélszolgálat: Fekete Ákos<br />

afekete@project029.com<br />

Telefon: +36 1 445 0930<br />

PIACTÉR: PIACTER.PROJECT029.COM<br />

HIRDETÉSFELVÉTEL<br />

Lapreferens: Rodriguez Nelsonné<br />

irodriguez@computerworld.hu<br />

Telefon: +36 1 577 4311<br />

Kereskedelmi asszisztens: Bohn Andrea<br />

abohn@project029.com<br />

Telefon: +36 1 577 4316, fax: +36 1 266 4274<br />

e-mail: info@project029.com<br />

ajanlat@project029.com<br />

1132 Budapest, Visegrádi u. 31.<br />

tel.: +36 1 577 4316<br />

Szerkesztőségünk a kéziratokat lehetőségei<br />

szerint gondozza, de nem vállalja azok visszaküldését,<br />

megőrzését. A COMPUTERWORLD-ben<br />

megjelenő valamennyi cikket (eredetiben vagy<br />

fordításban), minden megjelent képet, táblázatot<br />

stb. szerzői jog védi. Bármilyen másodlagos<br />

terjesztésük, nyilvános vagy üzleti felhasználásuk<br />

kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet.<br />

A hirdetéseket a kiadó a legnagyobb körültekintéssel<br />

kezeli, ám azok tartalmáért felelősséget<br />

nem vállal.<br />

TERJESZTÉSI, ELŐFIZETÉSI,<br />

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI INFORMÁCIÓK<br />

A lapot a Lapker Zrt., alternatív terjesztők és<br />

egyes <strong>szám</strong>ítástechnikai szak üzletek terjesztik.<br />

Előfizethető a kiadó terjesztési osztályán,<br />

az InterTicketnél (266-0000 9-20 óra között),<br />

a postai kézbesítőknél (hirlapelofizetes@posta.hu,<br />

fax: 303-3440). Előfizetési díj egy évre 11 340 Ft,<br />

fél évre 5700 Ft, negyed évre 2865 Ft.<br />

A <strong>Computerworld</strong> az IVSZ hivatalos<br />

médiapartnere.<br />

A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését<br />

az ESET biztonsági programokkal végezzük,<br />

amelyeket a szoftver magyarországi forgalmazója,<br />

a Sicontact Kft. biztosít <strong>szám</strong>unkra.<br />

4<br />

12<br />

4 | Vélemény – Cséri Zoltán |<br />

Hatékonyságnövelő kollaborációs<br />

rendszerek a vállalatok életében<br />

| A cég vezetőinek legfontosabb<br />

feladata, hogy motiválja a munkatársakat.<br />

5 | Címlapon | Dr. Louis Komzsik,<br />

az elfeledett tudósok krónikása<br />

7 | Hírmozaik<br />

9 | Aktuális | Az elfogadás intelligenciája<br />

| Gyorsítanak a mesterséges<br />

intelligencia bevezetésén a vállalatok<br />

a világjárvány következtében.<br />

11 | Piacelemzés | Pénzeső a felhőre<br />

| Idén felível a felhőre fordított<br />

költés Közép- és Kelet-Európában az<br />

IDC friss előrejelzése szerint.<br />

12 | 2021 Work Trend Index |<br />

Tavaly hirtelen távmunkára váltott a<br />

világ, ezért a tartósan hibrid munkavégzés<br />

felé nyitunk.<br />

14 | HR | Hogy lehet jó IT szakembert<br />

szerezni? | Az informatikusoknak<br />

eddig sem voltak elhelyezkedési<br />

gondjaik, de a Covid teremtette<br />

helyzetben valóságos roham indult<br />

9<br />

18<br />

a digitalizációhoz nélkülözhetetlen<br />

szakemberekért.<br />

16 | „Best practice” távmunka<br />

toborzásra | COVID-járvány miatti<br />

virtuális toborzás.<br />

17 | A vállalatok kezdik belakni<br />

a virtuális főhadiszállásokat |<br />

A pandémia hatására <strong>szám</strong>os virtuális<br />

főhadiszállással foglalkozó<br />

startup indult.<br />

18 | Hibrid munkavégzés: új<br />

világrend született | Szakértők<br />

az ipari forradalomhoz hasonlítják<br />

azoknak a változásoknak a horderejét,<br />

amelyeket a távmunka térhódítása<br />

okozott a munka világában.<br />

20 | Oktatás | Sokat segíthet<br />

a programozás a fogyatékkal élő<br />

gyerekeknek<br />

22 | Utazás a koponyánk körül –<br />

VR szemüveggel<br />

AKTUÁLIS SZÁMUNK HIRDETŐI<br />

BT ................................................... 23<br />

Szerencsejáték Zrt. ...........Boritó fül<br />

P029 ............................................2, 24<br />

<strong>Computerworld</strong>HUN computerworld.hu computerworldhu computerworld---hungary

VÉLEMÉNY<br />

Hatékonyságnövelő<br />

kollaborációs rendszerek<br />

a vállalatok életében<br />

Ahogy az élet sok más területét, úgy a munkavégzést is radikálisan átalakította a tavalyi<br />

évben kirobbant koronavírus-járvány.<br />

CSÉRI<br />

ZOLTÁN<br />

operatív vezető,<br />

Rocketshepherd<br />

A<br />

pandémia miatt olyan új rendszerhez<br />

kellett gyorsan és<br />

hatékonyan adaptálódni a társadalom<br />

minden tagjának, ami jelentős<br />

alkalmazkodóképességet igényelt az<br />

élet minden területén.<br />

Ameddig az operatív változások<br />

mikroszinten, családi életben<br />

történnek (ahol a szereplők évek, évtizedek<br />

óta ismerik egymást), sokkal<br />

könnyebben és gördülékenyebben<br />

tudnak az új folyamatokhoz alkalmazkodni<br />

a szereplők. Ugyanezt egy<br />

kkv vagy nagyvállalat (a munkavállalók<br />

<strong>szám</strong>ától függően) már nagyobb<br />

kihívásokkal teszi meg.<br />

Elég csak a „home office” intézményesülését<br />

megnézni! Még az olyan<br />

munkahelyeken is, ahol már kialakult<br />

ennek a munkarendnek a folyamata,<br />

egy újszerű megközelítéssel kellett<br />

ezt kiterjeszteni, valamint a szükséges<br />

technológiai hátteret megteremteni.<br />

Mindezt úgy, hogy minden cég igyekezett<br />

az üzletmenetének zavartalan<br />

folytatását biztosítani, a munkavállalók<br />

megváltozott igényeit menedzselni,<br />

illetve a kialakult folyamatokat folyamatosan<br />

monitorozni és optimalizálni.<br />

Ezek rendkívül nagy erőforrásokat<br />

vesznek el a vállalatok idejéből, ami a<br />

cég sikerességét is veszélyeztetheti.<br />

Ebből is látható, hogy mind a<br />

cég vezetésének, mind pedig a cég<br />

munkatársainak folyamatos és<br />

erőteljes szerepe van abban, hogy a<br />

hirtelen külső vagy belső változásra<br />

mennyire gyorsan tud reagálni a<br />

vállalat. Azonban ezek a szerepek<br />

eltérnek, például egy vállalkozás<br />

vezetője képes kell legyen arra, hogy<br />

víziót adjon a munkavállalóknak, akik<br />

között a kollaboráció elengedhetetlen<br />

a működéshez. A cég vezetőinek<br />

legfontosabb feladata az, hogy motiválja<br />

a munkatársakat abban, hogy<br />

proaktívan, a többi szereplőt bevonva<br />

tudjanak kialakítani egy innovatív<br />

és kollaboratív közösséget, akik<br />

hatékonyan használják a technológiai<br />

fejlesztéseket, valamint képesek ezt<br />

megosztani a csapat többi tagjával is<br />

– amiképpen jelentős versenyelőnyre<br />

tehetnek szert. A vezetés feladata<br />

továbbá, hogy folyamatosan monitorozza<br />

a lehetőségeket a piacon és<br />

képes legyen ezeket rászabni a saját<br />

munkafolyamataira.<br />

Egy cég hatékony működésének<br />

másik legfontosabb ismérve a munkavállalók<br />

közötti együttműködés hatékonyságában<br />

áll. A járvány során<br />

kialakult formális és informális<br />

kommunikációs hidak teljesen átalakultak,<br />

és amennyiben a munkavállalók<br />

nem találják a helyüket ebben az új<br />

információs sztrádában, olyan hírek<br />

veszhetnek el, amik a vállalat nyereségességét<br />

is befolyásolják. Ezért rendkívül<br />

fontos, hogy a technológiailag új<br />

rendszerek kialakításáról ne csak és<br />

kizárólag felülről történjen döntés,<br />

hanem már a kezdetektől bevonásra<br />

kerüljenek a munkavállalók – akik a<br />

saját preferenciáikkal még hatékonyabbá<br />

tudják a modellt alakítani.<br />

A 2020-as év is megmutatta, hogy<br />

ugyan senki nem tud felkészülni<br />

minden lehetséges változásra, azonban<br />

az látható, hogy amennyiben a cég<br />

vezetősége rendelkezik egy adaptálható<br />

és technológiailag fejlett keretrendszerrel<br />

– ami a kollaborációt<br />

minden megváltozott körülményben<br />

segíteni tudja –, önkénytelenül is versenyelőnyt<br />

szerez a piacon.<br />

4 | | 2021.08.17.

INTERJÚ<br />

SÓS<br />

ÉVA<br />

AZ ÉTERTŐL A SÖTÉT ANYAGIG<br />

Dr. Louis Komzsik,<br />

az elfeledett tudósok krónikása<br />

A mérnök-matematikus a világ első polgári célú végeselem analízis szoftvere, a Nastran<br />

sajátérték-<strong>szám</strong>ítási módszerét fejlesztette tovább, aminek eredményeként ma már rendkívül<br />

nagy szabadságfokú (több százmilliós) modellek is könnyen analizálhatók. A University of<br />

California nyugdíjas alkalmazott matematika professzora hamarosan az egyik nívós magyar<br />

egyetem doktori iskolájában oktatja majd a hallgatókat távoktatás formájában Amerikából.<br />

Dr.<br />

Louis Komzsik, a magyar születésű<br />

mérnök-matematikus, bár az érettségi<br />

után focista szeretett volna lenni, ezért<br />

tornatanárnak készült, azonban a korlátgyakorlatot<br />

nem sikerült megfelelően végrehajtania. Annál jobb<br />

volt viszont matematikából, olyannyira, hogy érettségiznie<br />

sem kellett, a középiskolai tanulmányi<br />

eredményeinek köszönhetően felmentést kapott. A<br />

tudományok iránti szeretetét egy jó pedagógusnak<br />

köszönheti, ugyanis Vid atya ferences rendi matematika<br />

tanár tett rá nagy benyomást és ő keltette<br />

fel az érdeklődést benne a matematika iránt.<br />

Ennek eredményeként a<br />

Műegyetemre jelentkezett,<br />

ahol hajógyári ösztöndíjas lett,<br />

diploma után pedig azonnal a<br />

hajógyárban kezdett dolgozni.<br />

Itt ismerte fel, hogy szeretné<br />

továbbfejleszteni matematikai és<br />

<strong>szám</strong>ítástechnikai képzettségét.<br />

Munka mellett elvégezte az<br />

ELTE-n a programozó matematikus<br />

szakot, majd a műegyetemi<br />

doktorátus megszerzése után,<br />

1981-ben Amerikába költözött.<br />

Mindössze három hónapos<br />

angoltudással bejutott a McDonnell<br />

Douglas repülőgépipari<br />

vállalathoz állásinterjúra, ahol –<br />

mint mondta – szerencséje volt,<br />

ugyanis egy német származású<br />

szakemberhez került, akivel<br />

sikerült – német nyelvtudásának<br />

köszönhetően – hozzáértését<br />

elfogadtatnia.<br />

Amerikai karrierje az MSC (McNeal Schwendler<br />

Corporation) és UGS (Unigraphics) vállalatoknál<br />

folytatódott, végül a Siemensnél fejeződött be<br />

2016-ban.<br />

A világ minden szegletében ismerik munkásságát:<br />

nemcsak felismerte a numerikus módszerek, ezen<br />

belül a Lánczos-módszer alkalmazásának lehetőségeit,<br />

hanem széleskörű gyakorlatban is használható<br />

értékké tette. A mai napig ceruzával, papíron végzi<br />

a matematikai fejlesztést, és az évtizedek során<br />

mindig büszke volt arra, hogy iskolai végzettségét<br />

kizárólag Magyarországon szerezte, még angolt<br />

sem tanult az USA-ban.<br />

A professzor úr méltán híres arról, hogy a legbonyolultabb<br />

dolgokról is tud közérthető, sőt élvezetes<br />

előadást tartani.<br />

Nem véletlen, hogy gyerekkori barátja, Jeney<br />

Attila, az Arany Oroszlán Kulturális Egyesület<br />

elnöke, nem kevés egyeztetés árán felkérte, hogy<br />

tartson több ismeretterjesztő előadást itthon,<br />

Magyarországon. A professzort olyan embernek<br />

mutatta be, aki furcsa módon mindenben jó: a<br />

sportban, az irodalomban és persze olyan tevékenységekben,<br />

amelyek érdemben előreviszik a<br />

világot. És ez így is van, hiszen Dr. Louis Komzsik<br />

kutat, szoftvert fejleszt, könyveket ír, és nem utolsósorban<br />

miután alkalmazott matematikát tanított a<br />

University of Californián, Irvine-ban, nemsokára egy<br />

magyar egyetemen is oktatni fog.<br />

Lánczos Kornél,<br />

a méltatlanul elfeledett tudós<br />

Lánczos Kornél Budapesten hunyt el 1974. június<br />

25-én. Komzsik professzor szerint a világ legszélesebb<br />

körben alkalmazott numerikus megoldásának<br />

megalkotója Magyarországon sokkal több figyelmet<br />

érdemelne, mert amíg külföldön az Ír Tudományos<br />

Akadémia rendes tagja, a Trinity College<br />

díszdoktora, az Amerikai Matematikai Társaság<br />

Chauvenet-díjazottja, addig itthoni elismertségét az<br />

Eötvös Fizikai Társaság Tiszteletbeli tagsága jelenti,<br />

illetve az, hogy a Lánczos Kornél Gimnáziumot róla<br />

nevezték el.<br />

– Az ELTE-n Kátai Imre professzor jóvoltából<br />

ismertem meg a Lánczos-módszert. Miután a 70-es<br />

évek elején, a Műegyetemen – hajógyári ösztöndíjas<br />

hallgatóként – kiváló oktatóktól már megismerhettem<br />

ezt a numerikus <strong>szám</strong>ítási módot, az első és<br />

egyetlen magyarországi munkahelyemen, a Magyar<br />

2021.08.17. | | 5

INTERJÚ<br />

Hajó- és Darugyárban pedig szerencsére az új<br />

megoldásokra nyitott vállalatvezetés volt, így lehetőségünk<br />

volt az új típusú mérnöki <strong>szám</strong>ítások kipróbálására,<br />

majd ezek bevezetésére. Szerencsére az<br />

MSC-nél (ahol amerikai karrierje indult – a szerk.)<br />

sikerült a cég fejlesztőit meggyőznöm arról, hogy<br />

van jobb, hatékonyabb <strong>szám</strong>ítási módszer annál,<br />

mint amit a Nastranban használnak. A cég vezetősége<br />

elfogadta a javaslatomat, így lettem ismert<br />

a végeselemes szakmában. Azóta a világ minden<br />

szoftverébe beépítették a Lánczos-módszert.<br />

Természetesen olyan módosításokkal, amelyek<br />

tükrözik az évtizedek alatt bekövetkezett <strong>szám</strong>ítástechnikai<br />

változtatásokat a szuperkomputerektől a<br />

felhőben történő végrehajtásig – mondta Dr. Louis<br />

Komzsik. – Írtam róla könyvet is, Lanczos-method –<br />

History and evolution címmel, ami később megjelent<br />

magyarul, kínaiul, japánul és koreai nyelven is.<br />

Emellett féltucat olyan könyvet is jegyez,<br />

amelyek a matematikát vagy fizikát népszerűsítették<br />

– tudománytörténeti, ismeretterjesztő köteteket.<br />

– Mindig érdekeltek a <strong>szám</strong>ok mögött lévő<br />

történeti hátterek, majd az unokáim miatt fizikai<br />

jelenségekről is írtam könyveket, gravitációról,<br />

forgási jelenségről. Kettő ezek közül magyarul is<br />

megjelent: egy matematikai, Három a világ (érdekességek<br />

a trilitonoktól az ókori geometrián, a<br />

görög építészeten keresztül a bennünket körülvevő<br />

<strong>szám</strong>talan trichotómiáig) és egy fizikai, az Égi<br />

kerekek örökké forognak címmel, amelynek 15<br />

fejezete hatalmas ívet ír le, az emberiség hajnalától<br />

a centrifugális és a Coriolis-erő, az Eötvös-hatás<br />

és az Euler-erő, valamint a gravitáció földi jelenségeinek<br />

vizsgálatán át világegyetem hiperuniverzumban<br />

feltételezett mozgásáig – természetesen<br />

<strong>szám</strong>talan tudománytörténeti érdekességet bemutatva,<br />

élvezetes, olvasmányos stílusban. Ezek a<br />

fiatalabb generációnak szóló könyvek, hétköznapi<br />

szintű matematikával, de történelmi jellege nagyon<br />

érdekessé teszi mindenki <strong>szám</strong>ára.<br />

„Elképesztő mennyiségű információ özönlik<br />

felénk, csak kapkodjuk a fejünket, és egyre elkeserítőbb,<br />

hogy ezek egyre nagyobb része butaság,<br />

még rosszabb esetben félrevezető információ.<br />

Meg kell becsülnünk azokat, akik józan tárgyilagossággal<br />

tárják elénk a gondolataikat, pontosan<br />

jelezve a lehetséges korlátokat, elemezve a korábbi<br />

feltételezéseket, megtalált megoldásokat és azt,<br />

hogy hol tartunk, merre halad a tudomány, milyen<br />

hipotéziseket állítottak fel, hol lehetnek a határaink,<br />

hol kezdődik a filozófia, a hit…” – írta Jeney Attila, a<br />

könyveket ajánlva.<br />

50 éven belül átütő felfedezés<br />

Legutóbbi tudománytörténeti előadásában, amelyet<br />

augusztus 6-án tartott a magyar fővárosban, a<br />

professzor rendkívül jól érthető rendszerben ismertette<br />

a klasszikus gravitációs elmélet komponenseit<br />

– mint Platón étere (Aether egyébként a görög mitológiai<br />

alak, Erebosznak a gyermeke, az örök világosság<br />

és a lég istene), Galilei guruló golyói, Newton<br />

elrepülő Holdja, Kepler ellipszisei, Lagrange pontjai<br />

és Le Verrier anomáliája –, amelynek köszönhetően<br />

az előadást záró témakör, a gravitáció megmagyarázatlan<br />

jelenségei és titkai mindenki <strong>szám</strong>ára jól<br />

átláthatóak voltak.<br />

Dr. Louis Komzsik most sem győzte hangsúlyozni<br />

egy magyar tudósnak, Eötvös Lorándnak a témához<br />

való rendkívüli hozzájárulását: az Eötvös-szabály,<br />

az Eötvös-hatás, az ekvivalencia elve, az Eötvös<br />

gravitációs gradiens és az Eötvös-inga nélkül ma<br />

nem lenne annyira egyértelmű a modern gravitációs<br />

elmélet alapját képező görbült tér elmélet, Einstein<br />

bizonyítékai (a Mercury anomália megoldása és a<br />

fénysugarak gravitációs elhajlása) sem. Einstein<br />

jóslatai (a gravitációs vöröseltolódás és gravitációs<br />

hullámok) és az azzal kapcsolatos kételyek is<br />

részletezésre kerültek, illetve Eötvös nemzetközi<br />

elismerései mellett az is kiderült, hogy létezik egy<br />

Eötvös-csúcs és kráter is, valamint Eötvös kevésbé<br />

ismert költői tehetségéből is kaphattak ízelítőt a<br />

résztvevők. A professzor szerint a gravitáció és<br />

Eötvös Loránd munkássága rendkívül fontos és<br />

érdekes téma, ezért könyvet is írt róla.<br />

- A méltatlanul elfeledett tudósok közé tartozik<br />

Karl Schwarzschild, aki 1916 végén megkapta<br />

Einstein gravitációról szóló értekezését és egyben<br />

behívóját is a nyugati frontra, ahol 2 év alatt teljes<br />

analitikai megoldást talált Einstein egyenletére,<br />

olyannyira, hogy a mai napig ezt a Schwarzschild-megoldást<br />

követik a levezetés során.<br />

Schwarzschild nevezte meg elsőként a fekete lyuk<br />

lehetőségét is, azonban a mustárgáz hatására<br />

elvitte a tüdőbaj, így életében soha nem ismerték el<br />

megoldását.<br />

Hasonlóan szomorú a története Jurij Vasziljevics<br />

Kondratyuk ukrán származású szovjet rakétakutatónak,<br />

aki az 1916-17-es években az orosz<br />

forradalom idején szibériai <strong>szám</strong>űzetésbe került,<br />

ahol leírta a gravitációs lendítést, a parittya-elvet,<br />

amelyet a mai napig alkalmaznak az űriparban.<br />

- Jelenleg az a kérdés foglalkoztatja a szakembereket,<br />

hogy hogyan lehetne az elektromágneses,<br />

nukleáris és gravitációs jelenségeket összefoglalni<br />

egy matematikai rendszerbe. A következő 50 évben<br />

várható egy olyan nagy előrelépés, ami legalább<br />

olyan meghatározó lesz, mint az, amit Newton vagy<br />

Einstein tett le az asztalra. Ez vagy megválaszolja<br />

az eddigi kérdéseinket a sötét anyaggal kapcsolatban,<br />

vagy magfizikai szempontból fogjuk megérteni.<br />

Viszont ahogy Einstein sem írta felül Newtont,<br />

úgy ez is inkább kiterjeszti és pontosítja majd az<br />

eddigi elméleteket – jósolta a mérnök-matematikus<br />

professzor.<br />

6 | | 2021.08.17.

AKTUÁLIS<br />

Természetes oltóanyagok<br />

új portfólióját mutatta be<br />

a Siemens<br />

Hírmozaik<br />

ceginfo.computerworld.hu<br />

Mit jelent a magyarok<br />

<strong>szám</strong>ára a közösségi<br />

média?<br />

A hosszan elnyúló járvány időszakában<br />

rendkívül gyorsan helyeződtek át személyes<br />

kapcsolataink az online térbe – és kizárólag<br />

oda. Bár a magyarok 10 éve viszonylag<br />

aktívan használják a közösségi médiát<br />

és a lakosság csupán 3%-a nem használ<br />

efféle platformokat, a világjárvány alatt<br />

a magyarok több mint háromötöde (63%)<br />

szerint a közösségi média jelentette a létfontosságú<br />

kapcsolatot <strong>szám</strong>ukra. A Kaspersky<br />

megbízásából készült kutatás fényt derít<br />

arra, hogy melyek a leggyakrabban használt<br />

platformok, mi a közösségi média szerepe<br />

és hatása a magyarok életére.<br />

írt alá Wunsiedelben egy 100 megawattos<br />

akkumulátoros energiatároló létesítmény<br />

kulcsrakész felépítéséről. A 200 megawattóra<br />

tárkapacitású telep rendeltetése<br />

lesz, hogy a megújuló forrásból származó<br />

energiatöbblettel szolgálja ki a keresletet<br />

a villamosenergia-hálózatban jelentkező<br />

csúcsidőszakokban.<br />

Kizárólag olyan hatóanyagok és vegyületek<br />

alkotják a Sinorix NXN portfóliót, amelyek<br />

légkörünkben természetes úton jelen<br />

vannak.<br />

A Sinorix NXN oltómegoldások a fejlett<br />

technológiákat egyszerű használattal<br />

ötvözik, hogy segítsék a tűzvédelem hagyományos<br />

megközelítéseinek korszerűsítését.<br />

Az új oltóanyagok olyan természetes<br />

gázokat tartalmaznak, mint az argon, a<br />

nitrogén és a szén-dioxid. Mindegyikük más,<br />

speciális alkalmazásterületre készült, az<br />

argon például vegyszereket tároló helyiségekben,<br />

a nitrogén a kritikus fontosságú<br />

elektromos infrastruktúrában, a szén-dioxid<br />

pedig a személyzet nélküli terekben vethető<br />

be biztonságosan.<br />

Kizárólag olyan hatóanyagok és vegyületek<br />

alkotják a Sinorix NXN portfóliót,<br />

amelyek légkörünkben természetes úton<br />

jelen vannak, így nem károsítják a környezetet,<br />

és az oltómegoldások ökológiai<br />

lábnyomát is csökkentik.<br />

Kialakításuknál fogva a Sinorix NXN oltórendszerek<br />

az átfogó tűzvédelmi megoldásokba<br />

is könnyen integrálhatók, amelyekben<br />

az észleléstől az evakuálásig növelik a<br />

biztonságot és csökkentik a kockázatokat.<br />

Az integrált megoldásokhoz bevezethető,<br />

felhőalapú, digitális szolgáltatásokkal a<br />

vállalatok a létesítmények felügyeletét is<br />

optimalizálhatják.<br />

A magyarok, akik az egyes közösségi<br />

média platformokat használják, platformonként<br />

átlagosan napi 1 órát töltenek, kivéve a<br />

Facebookot, ahol az átlagosan eltöltött idő 2<br />

óra. A pandémia idején hangsúlyossá vált<br />

még egy faktor, ugyanis a magyarok egyharmada<br />

(34%) állította, hogy a közösségi média<br />

az első <strong>szám</strong>ú forrása volt a világjárványról<br />

szóló híreknek.<br />

Bár összességében pozitív érzések<br />

kapcsolódnak a közösségi média használatához,<br />

az emberek úgy érzik, hogy<br />

szórakozhatnak (60%), tájékozódhatnak<br />

(54%) a közösségi médiának köszönhetően<br />

és kapcsolódni is könnyen tudnak (26%),<br />

sok szempontból mégis ambivalensek az<br />

érzések.<br />

Építik Európa egyik<br />

legnagyobb akkumulátoros<br />

energiatárolóját<br />

A Siemens és a Zukunftsenergie Nordostbayern<br />

GmbH (ZENOB) szándéknyilatkozatot<br />

Az ötezer négyzetméteren felépülő energiatároló<br />

létesítmény húszezer átlagos<br />

háztartás egy éven át történő áramellátására<br />

lesz képes. A lítiumion-akkumulátoros<br />

tárolórendszert a Fluence, a Siemens és az<br />

AES vegyes vállalata szállítja. A projektet a<br />

Siemens vezeti, beleértve a koncepció technológiai<br />

megvalósítását, valamint a középfeszültségű<br />

kapcsolórendszer kiépítését és<br />

a telep magasfeszültségű energiahálózattal<br />

való összekapcsolását is.<br />

A Kaspersky által<br />

vizsgált minden tizedik<br />

kiberincidens súlyosnak<br />

bizonyult a szervezeteknél<br />

A Kaspersky MDR-ügyfelei által önként<br />

rendelkezésre bocsátott névtelenített<br />

adatok szerint minden tizedik megaka-<br />

2021.08.17. | | 7

AKTUÁLIS<br />

dályozott kiberbiztonsági incidens (9%)<br />

komoly fennakadást okozhat az ügyfél<br />

rendszereinek működésében, vagy jogosulatlan<br />

hozzáférést biztosíthat azokhoz.<br />

Az incidensek túlnyomó többsége (72%-a)<br />

közepes súlyosságú volt. Ez azt jelenti, hogy<br />

ha a szolgáltatás nem észlelte volna ezeket<br />

a fenyegetéseket, azok hatással lettek volna<br />

az eszközök teljesítményére, vagy adatokkal<br />

való visszaéléshez vezettek volna.<br />

A kutatás feltárta, hogy a tömegmédia<br />

és a közlekedési szektor kivételével szinte<br />

minden iparágban történtek nagyon súlyos<br />

incidensek az elemzett időszakban. A<br />

kritikus incidensek legtöbbször a közszektorban<br />

(az összes súlyos incidens 41%-át<br />

itt fedezték fel), az informatikai szektorban<br />

(15%) és a pénzügyi szektorban (13%)<br />

működő szervezeteket érintették.<br />

Tízezreket is<br />

spórolhatnánk,<br />

mégsem ellenőrizzük a<br />

mobilhasználatunkat<br />

A magyarok 21 százaléka havonta többször,<br />

míg 9 százalékuk a havi <strong>szám</strong>la beérkezésekor<br />

ellenőrzi a mobilhasználatát; 20<br />

százalékuk pedig csak akkor foglalkozik<br />

vele, amikor a költségek túl magasak vagy<br />

a szolgáltatás nem elérhető – derült ki a<br />

BillKiller megbízásából a Pulzus kutatócég<br />

által végzett friss reprezentatív felmérésből.<br />

Emellett 19 százalék vallotta azt, hogy a<br />

<strong>szám</strong>lán szereplő összegtől függetlenül<br />

egyáltalán nem foglalkozik a mobilhasználattal,<br />

a fennmaradó 28 százalék <strong>szám</strong>ára<br />

pedig a korlátlan mobilhasználat miatt ez<br />

nem releváns.<br />

A BillKiller független hátterű magyar<br />

startup, amely a hazai és nemzetközi piacon<br />

egyedülálló módon, Android-okostelefonokon<br />

használható applikációjával lehetővé<br />

teszi, hogy a felhasználók valós telefonhasználati<br />

adataik alapján másodpercek<br />

alatt kalkulálják ki az igényeiknek leginkább<br />

megfelelő és legolcsóbb mobilcsomagot,<br />

majd az adott szolgáltató honlapján arra<br />

váltsanak.<br />

E-közlekedéssel erősítenek<br />

svájci nagyvárosok<br />

által beszerzett, új buszok negyedének a<br />

meghajtás szempontjából karbonsemlegesnek<br />

kell lennie 2025-re, és arányukat az<br />

évtized végére egyharmadra kell növelni.<br />

Negyven város ezzel egy időben aláírta a<br />

fosszilis üzemanyagmentes utcákról szóló<br />

C40 Nyilatkozatot, vállalva, hogy buszflottáját<br />

már 2025-re kibocsátásmentessé teszi.<br />

Várható ezért, hogy a következő években<br />

gyorsuló ütemben nő majd az elektromos<br />

buszvonalak <strong>szám</strong>a az európai városokban.<br />

Zürich célja, hogy nagyvárosi területén<br />

2040-re nullára csökkentse az üvegházhatású<br />

gázok közvetlen kibocsátását, de<br />

már 2030-ra legalább 50 százalékkal venné<br />

vissza a mennyiséget az 1990-es szinthez<br />

képest. Zürich tömegközlekedési vállalata<br />

(VBZ) a cél elérését azzal is segíteni kívánja,<br />

hogy az évtized végére buszflottáját nagyrészt<br />

kibocsátásmentes meghajtásra állítja<br />

át.<br />

Az Európai Unió 2019 februárjában elfogadott<br />

szabályai szerint a kormányzatok<br />

A Siemens <strong>szám</strong>os európai városban, így<br />

többek közt Göteborgban, Hamburgban,<br />

Lipcsében, Nürnbergben, Osztravában,<br />

Stuttgartban kapott már felkérést, hogy<br />

e-töltési technológiájával segítse az e-buszok<br />

üzemeltetését.<br />

Hogyan lehet megoldani<br />

az egyre erősödő<br />

szakemberhiányt a<br />

kibervédelem területén?<br />

Jelenleg globálisan<br />

nagyjából hárommillió<br />

szakember dolgozik<br />

kibervédelmi munkakörökben,<br />

azonban<br />

még körülbelül további<br />

négymillió specialistára<br />

lenne szükség.<br />

A járványhelyzet tehát ráerősített a kibervédelmi<br />

szakértelem hiányára.<br />

A technológiai szektorban<br />

dolgozók csupán 10-15<br />

százaléka nő<br />

Társadalmilag pedig<br />

miért is fontos az<br />

arányok javítása?<br />

Mert az informatikai<br />

fejlesztések az embereknek<br />

készülnek. Ha<br />

a készítők nem reprezentálják<br />

megfelelően<br />

a társadalmi viszonyokat, a fejlesztésekben<br />

is eltolódik a hangsúly. Társadalmi, morális<br />

és üzleti szempontól is fontos a sokféleség.<br />

A mérnököknek<br />

kiberbiztonsági<br />

képzésre is szükségük van<br />

A kritikus infrastruktúrában<br />

működő<br />

szervezetek<br />

esetében a megfelelő<br />

képzés nélkül a<br />

mérnökök azok, akik<br />

a kiberbiztonsági<br />

kockázat frontvonalában<br />

vannak. A mérnökök alapvető<br />

fontosságúak lehetnek egy adott vállalkozás<br />

<strong>szám</strong>ára.<br />

8 | | 2021.08.17.

AKTUÁLIS / GLOBAL AI ADOPTION INDEX 2021<br />

KIS<br />

ENDRE<br />

Az elfogadás intelligenciája<br />

Gyorsítanak a mesterséges intelligencia bevezetésén a vállalatok a világjárvány<br />

következtében, tárta fel az IBM friss globális felmérése. Bár a technológia<br />

fejlődésével ma már sokkal hozzáférhetőbbek a szervezetek rugalmas<br />

állóképességét erősítő AI megoldások, a válaszadó informatikusok szerint<br />

a projektek még mindig a megfelelő szakmai képességek hiányával és az<br />

adatkörnyezet bonyolultságával küzdenek.<br />

Vállalatánál már használják a mesterséges<br />

intelligenciát, jelentette ki<br />

a megkérdezett IT szakemberek<br />

közel harmada, további 43 százalékuk<br />

pedig arról <strong>szám</strong>olt be, hogy a COVID-19<br />

pandémia miatt felgyorsították az AI bevezetését,<br />

illetve annak előkészítését. A<br />

nagyobb vállalatokra közel 70 százalékkal<br />

jellemzőbb, mint a kisebb vállalkozásokra<br />

(a különbség 18 százalékpont), hogy üzleti<br />

tevékenységük támogatására aktívan használják<br />

a mesterséges intelligenciát, míg<br />

a válaszadók alig több mint harmada (34<br />

százalék) mondta, hogy szervezetüknél<br />

még nem valósítottak meg egyetlen AI<br />

projektet sem.<br />

Noha a mesterséges intelligencia<br />

elterjedését évente feltérképező kutatás<br />

(Global AI Adoption Index 2021) idei eredményei<br />

szerint az AI elfogadottsága alig<br />

változott a tavalyi szinthez képest, azt is<br />

egyértelműen tükrözik, hogy a világjárvány<br />

körülményei között a változó üzleti igények<br />

kiszolgálásában ez a technológia minden<br />

eddiginél keresettebb lett. A mesterséges<br />

intelligencia így már napjainkban is érezhető<br />

hatást gyakorol a vállalatok működésére, az<br />

ügyfelekkel kommunikáló virtuális asszisztensektől<br />

kezdve a kulcsfontosságú munkafolyamatok<br />

automatizálásáig, vagy akár a<br />

hálózatbiztonság felügyeletéig.<br />

– Most, hogy a szervezetek a pandémia<br />

utáni időkre készülnek, felmérésünk adatai<br />

az AI beruházások jelentős fellendülését<br />

mutatják – mondta Rob Thomas, az IBM<br />

felhő- és adatplatform technológiákért<br />

felelős alelnöke a tanulmány közreadásakor.<br />

– A beruházások túlnyomó része a<br />

mesterséges intelligencia üzleti felhasználása<br />

szempontjából kulcsfontosságú<br />

képességek három területére, az IT és a<br />

folyamatok automatizálására, a technológiába<br />

és az általa elért eredményekbe vetett<br />

bizalom erősítésére, valamint az üzlet nyelvének<br />

jobb megértésére irányul. Meggyőződésünk,<br />

hogy még ez a fokozott beruházási<br />

kedv is továbbélénkül, ahogyan a szervezetek<br />

a hibrid felhőben, az AI támogatásával<br />

újabb, innovatív megoldásokat keresnek<br />

digitális átalakulásukhoz.<br />

Rob Thomas,<br />

alelnök,<br />

IBM<br />

Hasonló megállapításra jutott nemrég<br />

felmérésében (2021 CEO Study) az IBM Institute<br />

for Business Value is, amely szerint a<br />

megkérdezett vállalatvezetők több mint fele<br />

már a következő pár évben kézzelfogható<br />

üzleti előnyöket vár a mesterséges intelligencia<br />

alkalmazásától (lásd Önvizsgálat<br />

vállalatoknak című cikkünket 2021/05-ös<br />

lap<strong>szám</strong>unkban).<br />

Párbeszéd a géppel<br />

A Global AI Adoption Index 2021 alapjául<br />

szolgáló online felmérést az IBM megbízásából<br />

a Morning Consult készítette idén<br />

áprilisban. Az Egyesült Államoktól és<br />

Latin-Amerikától kezdve az Európai Unión,<br />

Indián és Szingapúron át Kínáig összesen<br />

15 országban megkérdezett üzleti döntéshozók<br />

5501 fős reprezentatív mintáját olyan<br />

vezetők alkották, akiknek részletes rálátásuk<br />

vagy jelentős szerepük van szervezetüknél<br />

az AI bevezetését érintő informatikai<br />

döntéshozatalra.<br />

Ugyan a tavalyi felméréshez hasonlóan<br />

idén is a válaszadók 31 százaléka mondta,<br />

hogy vállalatánál éles környezetben használják<br />

a mesterséges intelligenciát – azaz a<br />

technológia elterjedésében egy év alatt nem<br />

történt változás –, a szervezetek jelentős<br />

AI beruházásokra készülnek. Világszinten<br />

a megkérdezett IT szakemberek harmada<br />

(34 százaléka) mondta, hogy szervezeténél<br />

a következő 12 hónapban AI megoldások<br />

bevezetésére, valamint az ehhez szükséges<br />

képességek fejlesztésére is költeni fognak.<br />

A begyűjtött válaszokból kiderült, hogy a<br />

COVID-19 pandémia hatásától kezdve a technológia<br />

hozzáférhetőbbé válásáig többféle<br />

kihívás és lehetőség is van AI projektek indítására,<br />

illetve ilyen beruházások előkészítésére,<br />

ezért a piacon elérhető megoldások,<br />

fejlesztőeszközök és szolgáltatások kiértékelésére<br />

ösztönzi a vállalatokat.<br />

A szervezetek például látványosan<br />

ráerősítettek a folyamatok automatizálására.<br />

Nem kevesebb mint 80 százalékuk<br />

már jelenleg is használ ilyen szoftvermegoldásokat,<br />

vagy erre készül a következő<br />

12 hónapban, és több mint harmaduk<br />

azért döntött a technológia mellett,<br />

hogy a világjárvány körülményei között<br />

automatizálással növelje az alkalmazottak<br />

hatékonyságát. Más válaszadók a<br />

szervezet állóképességének erősítését<br />

célozták meg a technológiával, például<br />

automatizálással segítik az IT incidensek<br />

gyors megoldását.<br />

2021.08.17. | | 9

AKTUÁLIS / GLOBAL AI ADOPTION INDEX 2021<br />

Üzleti felhasználáshoz elengedhetetlen,<br />

hogy a mesterséges intelligencia<br />

megbízható és megmagyarázható legyen<br />

– értettek egyet a megkérdezettek. A<br />

technológiát alkalmazó szakemberek 91<br />

százaléka szerint kritikus fontosságú,<br />

hogy az AI támogatásával hozott döntéseiket<br />

a vállalatok meg tudják magyarázni.<br />

A felismerés azonban – bármilyen fontos<br />

is – önmagában még kevés a megbízható<br />

AI-hoz. A válaszadók több mint fele<br />

ugyanis arra hívta fel a figyelmet, hogy<br />

többek között a szükséges szakmai képességek<br />

hiánya, az irányítás (governance)<br />

eszközeinek rugalmatlansága és az adatok<br />

elfogultsághoz vezető aránytalansága,<br />

valamint a nem megfelelő előkészítése<br />

is jelentősen megnehezíti a mesterséges<br />

intelligencia el<strong>szám</strong>oltatását.<br />

Nemcsak a keletkező adatok mennyisége,<br />

hanem elosztottsága is rohamosan nő a<br />

vállalatoknál. Az AI-t már használó IT szakemberek<br />

több mint kétharmada mondta,<br />

hogy a modellekhez húsznál több, különböző<br />

forrásból merít adatokat. A mesterséges<br />

intelligencia további széles körű elfogadásához<br />

ezért olyan megoldásokra lesz<br />

szükség, amelyekkel az AI alkalmazások az<br />

adatok keletkezési helyén futtathatók – adott<br />

hangot véleményének a válaszadók közel 90<br />

százaléka.<br />

A felmérés szerint az AI bevezetések<br />

egyik legélénkebb területe a természetes<br />

nyelvi feldolgozás (natural language processing,<br />

NLP). A vállalatok csaknem fele már<br />

jelenleg is használja ezt a technológiát, hogy<br />

automatizált folyamataihoz párbeszéd alapú<br />

kezelőfelületet adjon, és a másik táborban<br />

négy vállalat közül egy szintén erre készül<br />

a következő 12 hónapban. Az NLP leggyakoribb<br />

használati esete az ügyfélszolgálat, a<br />

megkérdezett IT szakemberek 52 százaléka<br />

mondta, hogy szervezeténél az ügyfélélmény<br />

javítására használják a technológiát,<br />

vagy ennek megvalósítását tervezik egy<br />

éven belül. A legtöbb válaszadó ugyancsak<br />

az ügyfélszolgálatot emelte ki első helyen<br />

az AI-használati esetei közül, amelyekre<br />

vállalata a járványhelyzetben jobban<br />

összpontosít.<br />

Tudáshiányos adatbirkózás<br />

Ugyanaz a három tényező hátráltatja a leginkább<br />

a mesterséges intelligencia szélesebb<br />

körű bevezetését a vállalatoknál, amelyet<br />

a megkérdezettek a tavalyi felmérésben<br />

is megneveztek. Az IT szakemberek változatlanul<br />

az AI-hoz fűződő szakértelem és<br />

tudás korlátozottságában (39 százalék), az<br />

adatkörnyezet növekvő összetettségében<br />

és töredezettségében, vagyis az adatsilókban<br />

(32 százalék), valamint az AI-modellek<br />

fejlesztéséhez szükséges eszközök,<br />

platformok hiányában (28 százalék) látják<br />

a technológia gyorsabb elfogadásának<br />

legnagyobb akadályát. Míg az adatkomplexitás<br />

és az adatsilók problémája a nagyobb<br />

szervezeteket nagyobb arányban sújtja,<br />

mint a kisebbeket, addig az AI hozzáértés<br />

hiányosságai a kisebb vállalkozásoknál<br />

jelentkeznek hangsúlyosabban.<br />

Három vállalat közül minimum egy<br />

szembesül különféle nehézségekkel a<br />

mesterséges intelligencia bevezetése és<br />

alkalmazása során. A válaszok alapján<br />

a szervezetek gyakran küzdenek az AI<br />

megbízhatóvá tételéhez és felméretezéséhez<br />

szükséges adatelemzéssel (39<br />

százalék), a mesterséges intelligencia vállalati<br />

szintű kiterjesztésével (37 százalék),<br />

az adatkörnyezet rendezésével és az üzleti<br />

igényeket kiszolgáló analitikai alapok<br />

megteremtésével (37 százalék), valamint<br />

az adatok összegyűjtésével és hozzáférésük<br />

egyszerűsítésével (37 százalék). A<br />

nagyobb vállalatok színeiben megszólaló IT<br />

szakemberek mondták gyakrabban, hogy<br />

az adatelemzés és az AI szervezeti szintű<br />

kiterjesztése jelenti <strong>szám</strong>ukra a legnagyobb<br />

kihívást. A kisebb vállalatoknál dolgozó<br />

informatikusokra jellemző inkább, hogy az<br />

adatok összegyűjtésével birkóznak meg a<br />

legnehezebben.<br />

Miközben a mesterséges intelligencia<br />

további, gyorsuló térhódítás elé néz, a vállalatok<br />

egy része többféle kihívással is szembesül<br />

az AI bevezetése során, mutatott rá<br />

az IBM. Az idei felmérés eredménye szerint<br />

ezek az akadályok nem hárultak el, ami arra<br />

figyelmeztet, hogy a piacnak képességek<br />

és megoldások terén is mindig van hová<br />

fejlődnie, felhasználói és szállítói oldalon<br />

egyaránt.<br />

10 | | 2021.08.17.

PIACELEMZÉS / IDC<br />

KIS<br />

ENDRE<br />

Pénzeső a felhőre<br />

Idén felível a felhőre fordított költés Közép- és Kelet-Európában az IDC friss<br />

előrejelzése szerint. A gyártóipar pénztárcája nyílik a legnagyobbra, de más<br />

szektorok még nála is gyorsabb felhőmigrációra kapcsolnak.<br />

Nyilvános felhőben elérhető infrastruktúra-<br />

és szoftverszolgáltatásokra<br />

idén 27 százalékkal többet<br />

költenek majd a vállalatok Közép- és<br />

Kelet-Európában, mint tavaly, így a piac<br />

mérete 5 milliárd dollár fölé nőhet az International<br />

Data Corporation (IDC) újonnan<br />

közreadott költéskalauza (Worldwide Public<br />

Cloud Services Spending Guide) szerint.<br />

Szűkebb régiónkban 2021-ben a gyártóiparban<br />

lesz a legnagyobb az ilyen beruházások<br />

pénzügyi kerete, de a felhőmigráció<br />

üteme olyan iparágakban ígérkezik a<br />

leggyorsabbnak, mint a professzionális<br />

szolgáltatások, a kis- és a nagykereskedelem,<br />

valamint a távközlés és a média.<br />

A közép-kelet-európai vállalatok tisztán<br />

látják, a házon belüli megoldásokról nyilvános<br />

felhőre kell váltaniuk ahhoz, hogy<br />

ügyfeleiknek agilis, rugalmas és testre<br />

szabható szolgáltatásokat adhassanak –<br />

mutatott rá az elemző. Térségünkben egyre<br />

több szervezet választ például platformszolgáltatásokat<br />

az alkalmazásfejlesztés és<br />

-szállítás gyorsításához. A trend különösen<br />

a pénzügyi szektorban erős, ahol a PaaS<br />

megoldások az innovatív, ügyfélközpontú<br />

szolgáltatások gyors és költséghatékony<br />

piacra vitelében kulcsszerephez jutnak.<br />

– Digitális átalakulásukban és üzleti állóképességük<br />

erősítésében a közép-kelet-európai<br />

vállalatok mind nagyobb mértékben<br />

támaszkodnak felhőszolgáltatásokra, amelyekre<br />

a COVID-19 krízisből kilábalva egyre<br />

többet fordítanak – mondta Soheyla Mirshahi,<br />

az IDC vezető kutatáselemzője. – Infrastruktúrájukat<br />

és alkalmazásaikat is a felhőbe<br />

viszik a különböző iparágak szereplői, hogy<br />

szolgáltatásaik rugalmasságát fokozzák,<br />

és költségeik csökkentése mellett nagyobb<br />

hatékonyságra tegyenek szert.<br />

Prosperáló professzionális<br />

szolgáltatások<br />

Éves alapon 6,1 százalékkal fog bővülni<br />

2021-ben az informatikai és kommunikációs<br />

technológia (ICT) teljes piaca Közép- és<br />

Kelet-Európában, így mérete meghaladja<br />

majd a 139 milliárd dollárt, prognosztizálja<br />

az IDC másik jelentésében (Worldwide<br />

Semiannual ICT Spending Guide Industry<br />

and Company Size), amelyet hat havonta<br />

frissít. Az előrejelzés szerint 2025-ig a<br />

növekedés üteme – évente átlagosan 5,8<br />

százalék – a professzionális szolgáltatások<br />

szegmensében lesz a leggyorsabb.<br />

A hardver kategóriájában idén az infrastruktúra<br />

szolgáltatások (IaaS), az okostelefonok<br />

és a személyi <strong>szám</strong>ítógépek piacán is<br />

két<strong>szám</strong>jegyű lesz a bővülés térségünkben.<br />

Az IT üzemeltetés költségének csökkentése,<br />

valamint az agilitás és az állóképesség növelése<br />

is a felhőalapú infrastruktúra szolgáltatások<br />

felé fordítja a vállalatokat, mutatott<br />

rá az IDC. Az okostelefonok és a PC-k pedig<br />

a dolgok internete (IoT), a peremhálózati<br />

és az adatközponti környezetek, valamint<br />

a felhőszolgáltatások mellett elsődleges<br />

kliens eszközként segítik a munkavégzés új,<br />

hibrid modelljeinek bevezetését.<br />

Kiberbiztonságra 2021-ben is sokat<br />

költenek a szervezetek, ez a terület változatlanul<br />

a piacbővülés egyik fő hajtóereje<br />

– állapította meg nemrég készült felmérésében<br />

(European Industry Acceleration<br />

Survey) az IDC. A nagy- és a középvállalatok<br />

azonban gyorsabb ütemben növelik biztonsági<br />

beruházásaikat, mint a kisebb vállalkozások.<br />

Az elemző ezt azzal magyarázza,<br />

hogy a nagyobb szervezetek ellenállóbbak a<br />

makrogazdasági sokkhatásokkal szemben,<br />

ráadásul egyes országokban a COVID-19<br />

vonatkozású kormányzati támogatásokból is<br />

több jutott nekik.<br />

– A járványválság továbbra is befolyásolja<br />

az ICT beruházásokat Közép- és Kelet-Európában,<br />

de a szállítók, a szolgáltatók és<br />

rendszerintegrátorok azért találnak üzleti<br />

lehetőségeket – mondta Soheyla Mirshahi. –<br />

A vállalatok a működés és a munkavégzés új<br />

modelljeire térnek át, amelyek az agilitást, a<br />

rugalmasságot, az ügyfélközpontúságot és<br />

a folyamatautomatizálást helyezik előtérbe.<br />

Az infrastruktúra szolgáltatások iránti<br />

kereslet növekedése két<strong>szám</strong>jegyű lesz a<br />

következő években is.<br />

A munkavégzés jövője<br />

Európában 2021-ben a munkavégzés<br />

jövőjét megalapozó (FoW) beruházások<br />

összértéke meghaladja majd a 145 milliárd<br />

dollárt – adott előrejelzést az IDC új költési<br />

kalauzában (Worldwide Future of Work<br />

Spending Guide), amelyet idén júliusban első<br />

alkalommal bocsátott ki. A kalauz szerint<br />

az összeg harmadát – 46 milliárd dollárt –<br />

a szervezetek hardverre fordítják majd, a<br />

robotokat és drónokat, az infrastruktúra<br />

szolgáltatásokat (IaaS) és az IoT eszközöket<br />

is beleértve, míg szoftverre és IT szolgáltatásokra<br />

37 milliárd, illetve 27 milliárd<br />

dollárt fognak költeni.<br />

A járványhelyzetben nagy lendületet vett<br />

a munkavégzés új modelljeinek térhódítása,<br />

amelyek a harmadik vállalati platformot<br />

alkotó technológiákra épülnek. Az<br />

új modellek – közöttük a távmunka – az<br />

európai szervezeteket is arra késztetik,<br />

hogy az alkalmazotti élmény javítása és a<br />

munkahelyek gyorsabb átalakítása érdekében<br />

a fizikai terek és a vállalati kultúra<br />

fejlesztésébe, valamint a képességek<br />

digitális kiterjesztésébe is beruházzanak.<br />

Az IDC szerint idén az európai vállalatok a<br />

szervezeti kultúra fejlesztése terén több<br />

mint 17 százalékkal költenek majd többet,<br />

de a FoW beruházások összességükben is<br />

két<strong>szám</strong>jegyű növekedést mutatnak majd a<br />

következő években. Az adaptív képességek<br />

fejlesztését célzó költés 2021-ben például<br />

37 százalékkal lesz nagyobb a tavalyinál<br />

– ezt a használati esetet többek között<br />

tudásmenedzsment rendszerek és olyan<br />

technológiák támogatják, mint az analitika<br />

és a mesterséges intelligencia.<br />

2021.08.17. | | 11

KIS<br />

ENDRE<br />

PIACELEMZÉS<br />

2021 WORK TREND INDEX<br />

Munka hibrid közösségben<br />

Tavaly hirtelen távmunkára váltott a világ, így sokan több időt tölthettek családjukkal,<br />

eldönthették, ingázzanak-e és ha igen, mikor tegyék. Most azonban, amikor a tartósan<br />

hibrid munkavégzés felé nyitunk, nemcsak lehetőségek, hanem új kihívások is várnak ránk –<br />

figyelmeztet friss tanulmányában a Microsoft. Az online együttműködés másfél évében ugyanis<br />

fellazultak a kapcsolati hálók, a csapatok jobban elszigetelődtek egymástól, és fenyeget a<br />

digitális kimerültség.<br />

A<br />

munkavállalók mindenből a legjobbat<br />

akarják. Miközben több mint<br />

70 százalékuk továbbra is ragaszkodik<br />

a rugalmasságot adó távmunka<br />

lehetőségéhez, 65 százalékuk személyesen<br />

is gyakrabban találkozna kollégáival<br />

a jövőben, állapította meg kutatásában<br />

(2021 Work Trend Index) a Microsoft. A<br />

szoftvercég 31 országból több mint 30 ezer<br />

alkalmazott válaszait, valamint a Microsoft<br />

365 és a LinkedIn felhasználói aktivitásáról<br />

gyűjtött névtelenített adatokat<br />

elemezte, hogy felmérje a munkavégzés<br />

gyors átalakulásának eddigi tapasztalatait,<br />

és tanácsokat adjon az újabb modellváltáshoz.<br />

Extrém rugalmasság és a munkavégzés<br />

hibrid modellje fogja ugyanis meghatározni<br />

a járvány utáni idők munkahelyét,<br />

vagyis az alkalmazottak egy része<br />

visszatér majd az irodába, míg mások<br />

továbbra is otthonról fognak dolgozni – a<br />

globális felmérés eredményei egyértelműen<br />

ezt mutatják. A vállalati döntéshozók<br />

66 százaléka mérlegeli a fizikai<br />

irodai környezet ennek megfelelő átalakítását<br />

– ami biztató ugyan –, de kiderült az<br />

is, egyáltalán nem biztos, hogy a beruházások<br />

tervezésekor a hibrid munkavégzés<br />

minden feltételének megteremtésére<br />

kellően odafigyelnek.<br />

Nagyon jó lenne pedig, ha a vezetők<br />

átgondoltan és módszeresen közelítenének<br />

a probléma megoldásához. A<br />

munkavállalók több mint 40 százaléka<br />

ugyanis nem zárja ki, hogy még ebben<br />

az évben munkahelyet vált, és a képzett,<br />

tehetséges, tapasztalt munkaerő megtartásában<br />

– illetve megnyerésében – a<br />

hibrid munkavégzés hathatós támogatása<br />

kétségtelenül meghatározó tényezővé<br />

válik.<br />

Vezetők a párhuzamos<br />

valóságban<br />

A távmunkával töltött hosszú hónapokban<br />

az alkalmazottak összetartozása, csapatélménye<br />

jórészt erősödött. Mindannyian<br />

ugyanabban a virtuális térben találták<br />

magukat, a hibrid modellben viszont ez<br />

a szoros, bajtársi kötelék fel fog lazulni<br />

– mutatott rá a Microsoft. Fontos lesz<br />

ezért, hogy az alkalmazottak rugalmasan<br />

választhassák meg a munkavégzés<br />

helyét és idejét, valamint az eszközöket is<br />

megkapják, amelyekkel mindig és mindenütt<br />

teljes értékű munkát végezhetnek.<br />

Úgy tűnik azonban, hogy a vállalatvezetők<br />

egyelőre eléggé behatároltan értelmezik a<br />

hibrid munkavégzés támogatását. Bár több<br />

mint egy éve dolgoznak már otthonról, a<br />

munkavállalók 42 százaléka arra panaszkodik,<br />

hogy alapvető irodai felszerelést<br />

nélkülöz, tíz válaszadó közül egynek pedig<br />

még megfelelő internetkapcsolata sincs. A<br />

megkérdezettek 46 százaléka ráadásul azt<br />

mondta, hogy munkáltatója egyáltalán nem<br />

segít a távmunka költségeinek fedezésében.<br />

Itt jegyezzük meg, a Google nemrég egyenesen<br />

azzal került a hírekbe, hogy a hibrid<br />

modellben tartósan távmunkát választó<br />

alkalmazottai <strong>szám</strong>ára bércsökkentést<br />

helyezett kilátásba.<br />

Visszakanyarodva a Microsoft kutatásához,<br />

sok vállalatvezető eléggé elszakadhatott<br />

a beosztottak világától, 61 százalékuk<br />

ugyanis úgy ítéli meg, vállalatánál valósággal<br />

kivirultak a távmunka körülményei<br />

között – ez pedig 23 százalékponttal magasabb,<br />

mint a döntéshozói körön kívül mért<br />

adat. A menedzserek online munkavégzéssel<br />

szerzett – jóval kedvezőbb – élményét<br />

illusztrálja, hogy elmondásuk szerint ebben<br />

az időszakban kollégáikkal és főnökeikkel<br />

is erősebb kapcsolatokat építettek ki (itt 11,<br />

illetve 19 százalékpont az előnyük), többet<br />

kerestek (plusz 17 százalékpont a javukra),<br />

és több szabadnapot vettek ki (plusz 12<br />

százalékpontos különbség), mint korábban.<br />

A tanulmány készítői hozzáteszik, hogy<br />

a megkérdezett üzleti vezetők körében<br />

gyakrabban találkoztak a millenniumi és az<br />

X generáció képviselőivel, férfiakkal, infómunkásokkal<br />

és pályafutásukban előrébb<br />

járó személyekkel. A Z nemzedék képviselői,<br />

a nők, a frontvonalban dolgozók és a<br />

12 | | 2021.08.17.

PIACELEMZÉS<br />

pályakezdők tapasztalatai ezzel szemben<br />

vegyesek, rájuk inkább jellemző az, hogy<br />

küzdelmesen élték meg munkahelyükön az<br />

elmúlt évet. Világszinten a munkavállalók 37<br />

százaléka mondta, hogy vállalatuk túl sokat<br />

követel tőlük a mostani helyzetben.<br />

Bár sok alkalmazott úgy ítéli meg, hogy<br />

teljesítményét a távmunkában is szinten<br />

tartotta vagy növelte, ennek megvan az<br />

ára. A felmérés minden ötödik résztvevője<br />

szerint munkaadóját egyáltalán nem érdekli<br />

a munka és a magánélet egyensúlya. A<br />

megkérdezettek 45 százaléka túlhajszoltnak,<br />

39 százaléka kimerültnek érzi magát.<br />

A Microsoft 365-ben végzett műveletek<br />

billióit elemezve <strong>szám</strong>szerűen is<br />

kimutatható ez a digitális kimerültség. Az<br />

együttműködés februári trendjei például<br />

jelzik, hogy a tavalyi év azonos időszakához<br />

képest a Teams-értekezleten töltött idő két<br />

és félszeresére nőtt, miközben a megbeszélések<br />

átlagos időtartama 10 perccel<br />

hosszabb lett, 35-ről 45 percre kúszott fel. A<br />

Teams felhasználók idén februárban hetente<br />

45 százalékkal több üzenetet küldtek, mint<br />

tavaly, és csevegési kedvük a munkaidő<br />

utáni órákban is hasonló mértékben, 42<br />

százalékkal nőtt. A versenyszférában és az<br />

oktatásban a februári e-mail-forgalom éves<br />

összehasonlításban 40,6 milliárd levéllel<br />

lett nagyobb, és a dokumentumok szerkesztésén<br />

dolgozó felhasználók tábora is 66<br />

százalékkal bővült.<br />

Ráadásul ez a kommunikációs terhelés<br />

nagyrészt tervezhetetlen is, mivel a hívások<br />

és megbeszélések 62 százalékára például<br />

nem előreütemezett módon, hanem ad hoc<br />

kerül sor. Az alkalmazottak ennek ellenére<br />

úgy érezhetik, elvárják tőlük a változatlan<br />

rendelkezésre állást. A felhasználók 50<br />

százaléka például idén februárban is öt<br />

percen belül válaszolt a Teams üzenetekre,<br />

ugyanolyan gyorsan, mint tavaly, ami jól<br />

érzékelteti, hogy a távmunkában milyen<br />

jelentősen nőtt a munkanapok intenzitása.<br />

Hitelesség, hatékonyság és<br />

innováció<br />

A Microsoft felmérése szerint a Z generáció<br />

tagjait különösen megviselte a távmunka,<br />

a 18-25 éves válaszadók 60 százaléka<br />

éppen csak túlél, vagy egyenesen küszködik<br />

a mostani helyzetben. Nehézségeik<br />

arra vezethetők vissza, hogy többségük<br />

pályakezdő és egyedülálló, így jobban érzik<br />

az elszigeteltség hatásait és nehezebben<br />

találnak motivációt, illetve gyakran pénzük<br />

sincs, hogy otthonukban megfelelő munkakörülményeket<br />

teremtsenek maguknak. A<br />

vállalatoknak megoldást kell találniuk erre<br />

a problémára, mert a fiatalok hozzájárulása<br />

kritikus fontosságú, mivel hozzásegítik<br />

az üzletet, hogy új nézőpontokat találjon,<br />

megkérdőjelezze a fennálló állapotokat,<br />

azaz újítson. A Z nemzedék tagjai közül<br />

kezdték legtöbben pályafutásukat távmunkában,<br />

ezért alkalmazotti élményük, minden<br />

tapasztalatuk és elvárásuk különösen<br />

fontos támpontokat ad a hibrid munkakörnyezet<br />

megfelelő formálásához is – mutat rá<br />

a tanulmány.<br />

Az elszigeteltség általában megviselte<br />

az alkalmazottak kapcsolati hálóit<br />

is. Az Outlook-levelezés és a Microsoft<br />

Teams-megbeszélések – névtelenített<br />

adatok elemzésével feltárt – trendjei<br />

szerint a járványhelyzetben a szorosabb<br />

kapcsolatban álló felek közötti interakciók<br />

kezdetben ugyan még gyakoribbá is váltak,<br />

idővel azonban ezek is ritkulni kezdtek,<br />

a távolabbi kapcsolatok pedig rögtön<br />

háttérbe szorultak. Más szóval a csapatok<br />

fokozatosan silókba rendeződnek, a vállalatok<br />

felaprózottabbá válnak, ez pedig nem<br />

tesz jót innovációs erejüknek. A Microsoft<br />

ezért azt tanácsolja a szervezeteknek, a<br />

hibrid modellben fordítsanak nagy gondot<br />

a közösségi tőke fejlesztésére, a csapatközi<br />

együttműködés és a spontán ötletelés<br />

elősegítésére, hogy újítóképességüket<br />

hosszú távon is megőrizhessék.<br />

Az elmúlt másfél év további értékes<br />

tapasztalata, hogy az otthoni irodában, a<br />

távmunka minden stresszhatásával együtt<br />

a munkahely emberibbé vált. Minden ötödik<br />

válaszadó arról <strong>szám</strong>olt be a felmérés<br />

során, hogy virtuálisan találkozott a<br />

kollégák családtagjaival és házi kedvenceivel,<br />

a megkérdezettek 17 százaléka<br />

pedig azt is elismerte, hogy sírt már együtt<br />

munkatársával online – a járvány által<br />

legkeményebben sújtott ágazatokban, az<br />

oktatásban, az idegenforgalomban és az<br />

egészségügyben pedig az arány még magasabb,<br />

20-23 százalék volt.<br />

Ilyen őszinte megnyilvánulások nyomán<br />

a munkahely olyan környezetté alakul,<br />

amelyben az emberek bátrabban felvállalják<br />

önmagukat. A válaszadók 39 százaléka<br />

mondta, ma már sokkal jellemzőbb,<br />

hogy munkavégzés közben teljesen hiteles<br />

önmagát adja, és 31 százalékuk kevésbé<br />

jön zavarba, ha online megbeszélés alkalmával<br />

kollégái bepillantást nyernek otthoni<br />

életébe. Ráadásul azok a megkérdezettek,<br />

akik a távmunkában intenzívebben tartották<br />

a kapcsolatot kollégáikkal, nemcsak<br />

nagyobb hatékonyságról, hanem egészében<br />

jobb közérzetről is be<strong>szám</strong>oltak. A Microsoft<br />

azonban hozzáteszi, hogy az elfogadottság<br />

élménye a munkavállalók különböző<br />

csoportjaiban eltérő, ezért a vállalatoknak<br />

oda kell figyelniük, hogy a hibrid modellben<br />

a hitelességet minden csoportban egyaránt<br />

bátorítsák.<br />

A sokszínűségben ugyanis a tehetség<br />

is nagyobb bőségben lelhető fel – és a<br />

távmunka egyik előnye, hogy ezt a piacot<br />

kiszélesíti. A járványhelyzetben a Linked-<br />

In-en közzétett távmunkás álláshirdetések<br />

<strong>szám</strong>a ötszörösére nőtt, és erre az álláskeresők<br />

is felfigyeltek. A felmérés során a<br />

megkérdezett távmunkások 46 százaléka<br />

mondta, hogy még idén elköltözik, mert<br />

élni akar a távmunka minden előnyével.<br />

Az embereknek többé nem kell felállniuk<br />

íróasztaluk mellől, kilépniük otthonukból<br />

vagy naponta ingázniuk ahhoz, hogy karriert<br />

fussanak be, és ez a Microsoft szerint mély<br />

hatással lesz a munkaerőpiacra, át fogja<br />

rajzolni a tehetségtérképet.<br />

2021.08.17. | | 13

MALLÁSZ<br />

JUDIT<br />

HR<br />

Hogy lehet jó<br />

IT szakembert szerezni?<br />

Robbanásszerű keresletnövekedés tapasztalható az IT szakemberek piacán.<br />

Az informatikusoknak eddig sem voltak elhelyezkedési gondjaik, de a Covid<br />

teremtette helyzetben valóságos roham indult a digitalizációhoz nélkülözhetetlen<br />

szakemberekért – a korábbiaknál magasabb jövedelemért.<br />

A<br />

Covid-járvány első időszakában<br />

(2020. márciustól augusztusig) a<br />

hazai cégek mintegy 30 százaléka a<br />

kivárást választotta, és azt tervezte, hogy<br />

ezen időszak elmúltával vág bele a bővítésbe.<br />

Mindössze a vállalatok 30 százaléka<br />

gondolta úgy, hogy 3-6 hónapon belül<br />

nem növeli csapatát – állapítja meg a Bluebird.<br />

A munkaerő-toborzással és -közvetítéssel<br />

foglalkozó cég azt tapasztalta,<br />

hogy 2021 augusztusára szignifikánsan –<br />

2019-hez képest akár négy-ötszörösére –<br />

nőtt az IT szakemberek iránti igény. Ennek<br />

egyik okát abban látják, hogy a tavaly elmaradt<br />

lét<strong>szám</strong>bővülés áttolódott 2021-re. A<br />

másik ok, hogy a Covid rámutatott a digitalizáció<br />

szükségszerűségére, arra, hogy az<br />

online jelenlét a versenyben maradáshoz a<br />

többség <strong>szám</strong>ára nélkülözhetetlen.<br />

– Figyelemre méltó, hogy az IT területén<br />

– az online munkavégzés térhódításának<br />

köszönhetően – a bérek viszonyítási<br />

alapja megváltozott. A vidéki szakemberek<br />

<strong>szám</strong>ára ma már a budapesti kereseti lehetőségek<br />

jelentik a viszonyítási alapot. Ebből<br />

fakadóan az IT fejlesztéssel foglalkozó, vagy<br />

jelentős IT-vel rendelkező vidéki vállalkozások<br />

versenyképessége csökkent vagy<br />

csökkenni fog. Ugyanez igaz lehet a közeljövőben<br />

Budapest és a külföld viszonylatában<br />

– mutat rá Réfi Balázs, a Bluebird alapítója<br />

és ügyvezetője.<br />

Válogathatnak – és<br />

válogatnak is az<br />

informatikusok<br />

A pandémia hangsúlyeltolódásokat okozott<br />

a munkaerő-toborzásban. – Az egyik<br />

legfontosabb változás, hogy jelentősen<br />

megnőtt a kapcsolatfelvétel/interjú arány,<br />

azaz manapság a korábbiakhoz képest az IT<br />

szakemberek többszörösével kell felvenni<br />

a kapcsolatot ahhoz, hogy létrejöhessen<br />

egy interjú. Ennek köszönhetően a többszörösére<br />

nőtt az IT szakembereket elérő<br />

megkeresések <strong>szám</strong>a, következésképpen az<br />

informatikusok megválogatják, hogy kinek<br />

válaszolnak és kinek nem. Fontos tehát,<br />

hogy honnan és ki keresi őket, azaz felértékelődött<br />

a toborzási márka és az IT toborzó<br />

személyének értéke – tájékoztat Réfi Balázs.<br />

A Bluebird tapasztalatai szerint 2020-<br />

ban az aktív álláskeresők domináltak az<br />

elhelyezések során, de 2021-ben visszaállt<br />

a pandémia előtti állapot: az elhelyezettek<br />

mintegy fele passzív álláskereső.<br />

Az IT recruitment területén a sikeres<br />

toborzáshoz nélkülözhetetlenné váltak a<br />

nyomonkövető rendszerek (ATS – applicant<br />

tracking system). Emellett felértékelődtek<br />

a GDPR-kompatibilis (főként belső) adatbázisok,<br />

illetve az olyan platformok, ahol<br />

az IT szakemberek elérhetőek (például a<br />

LinkedIn). A sikeres toborzás előfeltételévé<br />

vált a nagy merítés és a gyorsaság. – A szakemberek<br />

eléréséhez a korábbiaknál komolyabb<br />

toborzási tevékenység szükséges, így<br />

arra <strong>szám</strong>ítok, hogy sok céges belső csapat<br />

fordul külső recruitment céghez. A toborzás<br />

díja várhatóan növekedni fog, hiszen a cégek<br />

<strong>szám</strong>ára nem a toborzás ára, hanem a<br />

sikere a legfontosabb. Az is a toborzó cégek<br />

mellett szól, hogy egyszerre akár több száz<br />

pozícióra keresnek jelentkezőt, így sokkal<br />

nagyobb merítéssel dolgoznak, mint a belső<br />

toborzást folytató cégek – hangsúlyozza az<br />

ügyvezető.<br />

Újfajta IT tudás jelenik meg<br />

Jelenleg a cégek túlnyomó többsége hibrid<br />

munkarendben dolgozik. Ez jellemzően<br />

két-három nap irodai tartózkodást, a fennmaradó<br />

időben otthoni munkavégzést jelent.<br />

Nagyvállalati környezetben elindult<br />

egy folyamat, ami kifejezetten a virtuális<br />

működést, az online megbeszéléseket, az<br />

otthoni munkavégzést stb. támogatja. Ennek<br />

többnyire az irodabérleti díjak jelentős lefaragása<br />

a célja. Egy másik tendencia azon<br />

14 | | 2021.08.17.

A legkeresettebb IT szakemberek<br />

Magyarországon<br />

(2021. augusztus, forrás: Bluebird)<br />

• DevOps szakemberek<br />

• Angular fejlesztők<br />

• React fejlesztők<br />

• Fullstack fejlesztők<br />

(Java+Angular, .NET+Angular)<br />

• IT rendszerszervezők<br />

• Java fejlesztők<br />

irodák <strong>szám</strong>ának növekedése, amelyekben<br />

a bérlők maguk az IT szakemberek. Baráti<br />

közösségek hoznak létre irodai környezeteket,<br />

ahol saját maguk <strong>szám</strong>ára alakítják ki<br />

az optimális munkahelyet. Sok szakember<br />

egy ideig szívesen dolgozik otthonról, de<br />

a home office kizárólagossága többek<br />

<strong>szám</strong>ára inkább rossz, mint jó. Vannak, akik<br />

emiatt váltanak munkahelyet. Ugyanakkor<br />

az állandó irodai jelenlétet igénylő munkaadók<br />

sem népszerűek az IT szakemberek<br />

körében. A többség a hetenkénti legalább<br />

egy-két nap otthoni munkavégzést tartja a<br />

legkedvezőbbnek.<br />

– Véleményem szerint az IT-szakma<br />

mérete sokkal nagyobb lesz a jelenleginél.<br />

A jövőben az alapvető fejlesztői, üzemeltetői<br />

(core) tudással rendelkező informatikusok<br />

mellett egyre több, felhasználói<br />

IT tudással rendelkező szakember jelenik<br />

meg. Felhasználói tudás alatt azonban<br />

nem a manapság használatos irodai<br />

szoftverek ismeretét értem, hanem akár<br />

olyan szoftverekét, amelyekkel weblapot,<br />

egyszerű vállalatirányítási rendszereket<br />

stb. lehet készíteni. Ettől függetlenül egyre<br />

nagyobb szükség lesz a core IT tudásra.<br />

Ennek egyik oka, hogy a világ a rendkívül<br />

komoly szaktudást igénylő mesterséges<br />

intelligencia megoldások felé halad. A<br />

másik egyértelmű trend, hogy öt-tíz éven<br />

belül az IT-biztonság lehet az IT-szektor<br />

legmeghatározóbb területe. A nagyfokú<br />

IT-biztonság elérése, illetve a megtámadott<br />

rendszerek életre keltése minden<br />

pénzt megér majd a vállalatoknak, következésképpen<br />

óriási lehetőségeket teremt<br />

az informatikusok <strong>szám</strong>ára – fogalmaz<br />

Réfi Balázs.<br />

Csökkenő kockázatvállalási<br />

kedv<br />

A folyamatos növekedés miatt eddig is<br />

intenzíven, <strong>szám</strong>os különböző csatornán<br />

– közösségi médiaplatformokon, direkt<br />

megkereséssel vagy eseményeken<br />

keresztül – kereste leendő munkatársait<br />

HR<br />

az EPAM. A Covid-járvány elsősorban a<br />

hangsúlyokat tolta el, hiszen majdnem<br />

minden toborzást célzó tevékenység az<br />

online térbe tevődött át. Csökkent a direkt<br />

megkeresések hatékonysága, illetve a<br />

jelöltek kockázatvállalási, munkahelyváltási<br />

hajlandósága.<br />

Új eszközöket is bevetettek. Ilyen például<br />

a belépési bónusz „intézménye”, amit<br />

főleg tapasztaltabb jelölteknek ajánlanak.<br />

Negyedévente úgynevezett „hiring week”<br />

-et tartanak, aminek lényege, hogy egy<br />

előre meghirdetett héten, gyorsított eljárásban<br />

vezetik végig a jelentkezőket a<br />

többkörös, teljes felvételi folyamaton, és 48<br />

órán belül ajánlatot is adnak. Amennyiben<br />

a jelölt 24 órán belül elfogadja azt, extra<br />

bónuszt is kap.<br />

A Covid-járvány alatt vezették be külső<br />

ajánlói programjukat, amely szerint bárki<br />

ajánlhat szakembert a cégnek. Ha az illető<br />

megfelel a követelményeknek és felvételt<br />

nyer (és munkába áll), az ajánló bónuszt kap.<br />

Sok a maradandó változás<br />

Az EPAM-nál úgy gondolják, hogy a<br />

pandémia előtti éra már nem jön vissza<br />

teljesen, a munkavégzés módja maradandóan<br />

átalakult. Az emberek napirendje<br />

megváltozott, és ennek egyes elemeit<br />

(például reggeli sport) sokan szeretnék<br />

megtartani. Az IT-szektorban eddig is voltak<br />

már hibrid, nem egy helyszínen dolgozó<br />

csapatok. Ez várhatóan megmarad a<br />

jövőben is.<br />

Jelenleg az EPAM munkatársai úgynevezett<br />

hoteling rendszerben tudnak az irodában<br />

dolgozni. Ez azt jelenti, hogy nincsenek<br />

tartósan egyénekhez rendelt asztalok. A<br />

mostani járványügyi helyzetben csak a<br />

dolgozók kis hányada tartózkodhat egyszerre<br />

az irodában. A tapasztalatok azt mutatják,<br />

hogy inkább kisebb csapatok mennek az<br />

irodába megbeszélésekre, egyeztetésekre, a<br />

„magányos” gép mögötti munkát elsősorban<br />

otthonról végzik a kollégák.<br />

Fontos változás, hogy az eddigi három<br />

EPAM-városon, tehát Budapesten, Szegeden<br />

és Debrecenen túl már az egész ország<br />

területéről lehet távmunkában az EPAM-nak<br />

dolgozni. A vállalat tervei szerint ez hosszú<br />

távon így marad.<br />

Sikeres munkatárs-ajánlási<br />

rendszer<br />

A Lufthansa Systems Hungáriánál (LSYH)<br />

a jól bevált munkaerő-toborzási eszközök<br />

között kiemelkedően hatékony és sikeres<br />

a vállalat munkatárs-ajánlási folyamata.<br />

Idén például – augusztusig – az újonnan<br />

felvett munkatársak közel 40 százaléka<br />

kollégák ajánlásával indult sikeres kiválasztási<br />

folyamat eredményeképpen érkezett a<br />

céghez.<br />

A vállalat elsődleges toborzási felülete<br />

saját karrierportálja, emellett aktívak a<br />

közösségi médiában is.<br />

A munkatársak kiválasztási folyamata<br />

a pandémia alatt teljes egészében<br />

online működött, ezt részben továbbra is<br />

megtartják. Emellett a felvételi folyamat<br />

során természetesen mód van a személyes<br />

találkozóra is.<br />

Hibrid munkarend<br />

az igényekhez igazítva<br />

Az LSYH-nál hosszabb távon a hibrid<br />

munkarend meghonosítását tervezik,<br />

megpróbálják a vállalati kultúrához leginkább<br />

illeszkedő módját és szabályait kialakítani.<br />

Az otthoni/irodai jelenlét arányának<br />

meghatározásában – a kollégák egyéni<br />

preferenciáinak figyelembevételével – a cég<br />

nagyon rugalmas. Indokolt esetben lehetővé<br />

teszik akár a teljes home office-t, akár a<br />

teljes irodai munkavégzést.<br />

Tapasztalataik szerint a pandémia alatt<br />

domináló otthoni munkavégzés növelte a<br />

produktivitást. Ezzel együtt is fontosnak<br />

tartják a személyes kapcsolódást, az integrációt,<br />

a csapatkohézió támogatását.<br />

Az LSYH-nál elképzelhetőnek tartják,<br />

hogy a nagyobb arányú otthoni munkavégzés<br />

változást hoz a munkaerő összetételében,<br />

hiszen a rugalmas munkavégzés<br />

előnyös lehet különböző élethelyzetekben.<br />

Hasonlóan kedvező hatást válthat ki a részmunkaidős<br />

foglalkoztatás, ami szintén adott<br />

a cégnél.<br />

A hibrid munkavégzés új perspektívája<br />

az is, hogy a budapesti és szegedi irodáktól<br />

földrajzilag távolabb lakó potenciális<br />

új munkavállalók is nagyobb arányban<br />

jelentkeznek az LSYH-hoz, hiszen nem kell<br />

mindennap bejárniuk a munkahelyükre.<br />

A pandémia alatt a külföldi üzleti utak<br />

szinte teljes mértékben elmaradtak, azokat<br />

online megoldásokkal, eredményesen<br />

pótolták. A személyes találkozások azonban<br />

nem pótolhatóak minden esetben, a járvány<br />

elmúltával valamilyen mértékben mindenképpen<br />

visszatérnek. Egy részüket azonban<br />

kiváltják majd a jól bevált új, digitális<br />

eszközök.<br />

2021.08.17. | | 15

ŐRI<br />

ANDRÁS<br />

HR<br />

„Best practice”<br />

távmunka toborzásra<br />

A COVID-járvány új kihívások elé állította a HR-eseket. Ennek apropóján „legjobb gyakorlatokról”<br />

(best practice) olvashattunk a hrmorning.com oldalán.<br />

A<br />

COVID-járvány miatti virtuális<br />

toborzás és kiválasztás új munkamódszerek<br />

kidolgozására sarkallta<br />

a HR-eseket. A járvány enyhültével ugyan<br />

sokaknak vissza kellett térniük az irodájukba,<br />

de többségük megkedvelte a home<br />

office-t, és továbbra is igénylik legalább<br />

a hibrid (irodai és otthoni) munkavégzést.<br />

Nemrégiben a népszerű HR portál oldalán<br />

(a hrmorning.com-on) ezzel kapcsolatban<br />

hét „legjobb gyakorlatról” (best practice)<br />

olvashattunk.<br />

Keressünk új megoldásokat<br />

Annie Lin, a People at Lever alelnöke szerint<br />

először mindenkinek érdemes alaposan<br />

kielemeznie azt, hogy hogyan végezte<br />

korábban a toborzás és kiválasztás folyamatát.<br />

Nem szabad megelégedni a felhígított<br />

változattal, hanem minden korábbi<br />

lépéshez, vagy legalábbis ezek többségéhez<br />

meg kell keresni a megvalósítás új módját.<br />

Így hasonlíthat a legjobban a folyamat az<br />

eredetihez, és ekkor lesz a legnagyobb esély<br />

a sikerre is.<br />

Használjunk<br />

több platformot<br />

A távmunkában többféle kommunikációs<br />

csatornát használnak. Sokszor van videokonferencia,<br />

vagy one-on-one meeting.<br />

Egy telefonbeszélgetés azonban teljesen<br />

más készségeket igényel, hogy az e-mailről<br />

már ne is beszéljünk! A Harvard Business<br />

Rewiew (HBR) egyik tanulmánya kifejezetten<br />

ajánlja ezeken a platformokon külön-külön<br />

is felmérni a jelöltek készségét. Így lehet<br />

a legteljesebb képet kapni arról, hogy a<br />

jelentkező kommunikációs stílusa mennyire<br />

illeszkedik az elvárt irányhoz.<br />

Szélesítsük a merítést<br />

Egy meghirdetett táv- vagy hibrid munka<br />

során nem csupán a környékről <strong>szám</strong>íthatunk<br />

jelentkezőkre, tehát azok elvileg a<br />

világ bármelyik részéről érkezhetnek. Így a<br />

közzétételre se a helyi médiumokat, hanem<br />

ennél nagyobb merítést célszerű használni.<br />

Hatékonyak lehetnek erre a közösségi<br />

médiumok, de jó módszer lehet az is, ha a<br />

meglévő munkavállalók a potenciális ismerőseiket<br />

ajánlják.<br />

Be kell vonni<br />

a leendő munkatársakat<br />

A Harvard kutatói azt találták, hogy az<br />

együttműködés és a csapatdinamika jelentősen<br />

hat az egyén teljesítményére. Ha tehát<br />

a leendő munkatársak is részt vesznek a<br />

kiválasztás folyamatában, akkor nagyobb<br />

esély van annak a jelöltnek a megtalálására,<br />

aki a legtöbbet tudja majd hozzátenni a<br />

csapat teljesítményéhez. Nem is beszélve<br />

arról, hogy az így bevont munkavállalóknak<br />

már nem lesz idegen az új társuk.<br />

Minél hamarabb és<br />

gyakran közöljük<br />

az elvárásokat<br />

Írásban és szóban is fel kell hívni az új<br />

munkatárs figyelmét – még a belépés<br />

előtt –, hogy mire <strong>szám</strong>íthat és mit várnak<br />

el tőle. Részletesen le kell írni például,<br />

mikor és hogyan kell részt vennie az online<br />

képzéseken, vagy felvennie a kapcsolatot<br />

egy mentorral. Az eredmény érdekében<br />

rendszeresen el kell magyarázni, hogy<br />

mindez hogyan illeszkedik a vállalat küldetéséhez,<br />

a csapat céljaihoz, illetve az ő saját<br />

felelősségéhez.<br />

Ne hagyjuk magára<br />

az új munkatársat<br />

Akit távmunkára alkalmaznak, az<br />

kezdetben nagyon egyedül érezheti magát.<br />

Sok cégnél az új munkavállalóknak ún.<br />

induló csomagot állítanak össze, amiben<br />

minden lényeges és szükséges információt<br />

megtalálnak (mint például a vállalati<br />

kultúra elemeit, kontaktokat stb.). Máshol<br />

szokás, hogy az új munkatársat a többiek<br />

személyre szóló videoüzenettel fogadják.<br />

A HBR egyik cikkében kifejezetten ajánlják<br />

egy induló kapcsolattartó kinevezését<br />

is, akihez gyakorlatilag mindennel lehet<br />

fordulni.<br />

Segítség a<br />

kapcsolatépítésben<br />

Az otthoni munka egyik kockázata, hogy az<br />

emberek elszigetelődhetnek egymástól,<br />

ezért formális és informális interakciókkal<br />

kell menedzselni a beilleszkedést. Minden<br />

új alkalmazottat mihamarabb be kell<br />

vonni a csoportos megbeszélésekbe, hogy<br />

megérezzék és átvegyék a csapat dinamikáját.<br />

Ugyanakkor egy felsőbb szintű<br />

megbeszélésen való megfigyelői részvétel<br />

segíthet megérteni a vállalat működését<br />

is. A közvetlen kollegákkal szervezett<br />

„találkozók” – Teams, Zoom – képesek<br />

kiváltani az irodákban a pihenőidőben<br />

zajló kapcsolatépítő „csevegéseket”.<br />

16 | | 2021.08.17.

HR<br />

MEIXNER<br />

ZOLTÁN<br />

A vállalatok kezdik belakni<br />

a virtuális főhadiszállásokat<br />

A pandémia hatására <strong>szám</strong>os virtuális főhadiszállással foglalkozó startup indult. De vajon van-e<br />

jövője az ilyen cégeknek?<br />

A<br />

pandémia egyik leglátványosabb<br />

következménye a munkahelyeken<br />

a hibrid rendszerek felé<br />

való elmozdulás. Azaz a munkaadóktól<br />

és munkaköröktől függően különböző<br />

mértékben, de az alkalmazottak otthonról<br />

dolgoznak. Ez csak akkor lehet hatékony,<br />

ha a saját kanapéjukról is ugyanazt a<br />

munkakörnyezetet érik el, mint a céges<br />

iróasztaluknál. Ez kiváltotta a virtuális<br />

cégközpontok termékként való fejlesztését.<br />

„Az ügyfelekkel folytatott megbeszélések<br />

során gyakran felmerült a vállalati<br />

szintű metaversum létrehozásának<br />

koncepciója” – mondta Liz Kiehner, a<br />

Capgemini Invent észak-amerikai részlegének<br />

munkaerővel és szervezeti<br />

kérdésekkel foglalkozó alelnöke. A metaversum<br />

egy megosztott interaktív, magával<br />

ragadó, kollaboratív 3D-s világ, amely a<br />

munkahelyek esetében a központi iroda<br />

virtuális megtestesülése lenne, ahol a<br />

távolban és a fizikailag a cégközpontban<br />

lévők azonos feltételek között dolgoznának<br />

és együttműködnének.<br />

Az elmúlt évben <strong>szám</strong>os virtuális főhadiszállással<br />

foglalkozó startup indult, köztük<br />

a Teamflow, a Gather, a Branch, a Nooks,<br />

a HubbleHQ és a Teemyco. Emellett egy<br />

nagyvállalati szoftvergyártó hivatalosan is<br />

belépett a digitális főhadiszállás területére.<br />

A Salesforce júliusban, a Slack 27 milliárd<br />

dolláros felvásárlásának lezárásáról szóló<br />

bejelentés részeként mutatta be a vállalati<br />

digitális főhadiszállás megalapítására<br />

vonatkozó stratégiáját.<br />

„Együtt fogjuk meghatározni a vállalati<br />

szoftverek jövőjét, létrehozva a digitális<br />

főhadiszállást, amely minden szervezet<br />

<strong>szám</strong>ára lehetővé teszi, hogy bárhonnan<br />

elérhetővé tegye az ügyfelek és a munkatársak<br />

sikeres tevékenységét” – idézte Marc<br />

Benioff, a Salesforce elnök-vezérigazgató<br />

közleményét az amerikai emberi erőforrás<br />

szövetség portálja, az SHRM.org.<br />

A különböző virtuális főhadiszállás<br />

platformok kissé eltérő megközelítéseket<br />

alkalmaznak. Egyesek a munkaköri kötelezettségekre<br />

helyezik a hangsúlyt, míg<br />

mások inkább a közösségi spontaneitásra<br />

összpontosítanak. Mindegyikük megpróbál<br />

tőkét kovácsolni abból, hogy <strong>szám</strong>os<br />

vállalat újragondolja az iroda funkcióját.<br />

„Sok vállalat felteszi a kérdést, hogy mi<br />

szükség van a vállalati központokra? Meg<br />

kellene találnunk a megfelelő modellt,<br />

amely passzol a vállalatunkhoz, az üzletágunk<br />

karakteréhez, a stratégiánkhoz és<br />

a növekedési modellünkhöz” – mondta<br />

Kiehner.<br />

A Teamflow fő piaca a hivatásos<br />

munkaerő, bár rendezvények lebonyolítására<br />

is alkalmas. „A célcsoportunkba<br />

tartozik bárki, akinek van professzionális<br />

e-mail címe. Határozottan a munkavégzésre<br />

orientálódunk” – fejtette ki Florent Crivello<br />

alapító vezérigazgató. A vállalat 2020 júliusi<br />

alapítása óta mintegy 50 millió dollárt gyűjtött<br />

össze.<br />

A virtuális iroda alaprajzán minden<br />

egyes alkalmazottat egy buborék képvisel,<br />

amelyet a dolgozó mozgathat, így szimulálva<br />

az irodában való járkálást. A platform<br />

térbeli hangtechnológiát használ, így a<br />

hang csökken, ahogy a buborékok távolodnak<br />

egymástól, ami azt jelenti, hogy az<br />

egyes buborékok közelebb kerülhetnek<br />

egymáshoz, hogy privát beszélgetéseket<br />

folytassanak. A platform integrálható más<br />

alkalmazásokkal, például a Google Docs<br />

alkalmazással, lehetővé téve a csoportok<br />

együttműködését. „Létrehozhatsz egy<br />

szobát egy adott projekt <strong>szám</strong>ára, és az<br />

összes, a projekthez kapcsolódó elem<br />

abban az egy szobában marad. Így amikor<br />

együttműködünk a projekten, csak egy<br />

linket kell megnyitni – ahelyett, hogy a<br />

Zoomot és öt másik dolgot nyitnánk meg a<br />

háttérben –, és minden, amire szükségünk<br />

van, egy helyen megtalálható” – magyarázta<br />

Crivello.<br />

A Bramble a „digitális vendéglátás”<br />

megteremtését tűzte ki célul – közölte<br />

Vladic Ravich a cég társalapítója. A terméket<br />

az Artery, mint kulturális és társadalmi<br />

összejövetelek (például előadások és<br />

partik) közösségi platformjaként építette.<br />

„Értelemszerűen a platformoknak tudniuk<br />

kell, hogy mit csinálnak jól. Amit mi jól<br />

csinálunk, az az összejövetelek, a szocializáció,<br />

tehát az emberi oldal” – mondta<br />

Ravich.<br />

„Ahhoz, hogy a virtuális főhadiszállást<br />

hatékonyan működtessék, a vállalatoknak<br />

nagyon jól meg kell érteniük a felhasználók<br />

igényeit. Meg kell érteni, hogy kinek lenne<br />

jó a virtuális HQ-modell, és kinek nem” –<br />

magyarázta Kiehner. Emellett sok múlik<br />

azon is, hogy egy vállalat milyen hibrid<br />

munkamodellt szeretne alkalmazni.<br />

A különböző virtuális HQ-modellek<br />

azonban annyira újak, hogy a vállalkozások<br />

még csak most kezdik felfedezni őket. „Nem<br />

gondoljuk, hogy a vállalkozások azonnal<br />

belevetik magukat. Valószínűleg lesznek<br />

olyan csapatok a szervezeten belül, amelyek<br />

kipróbálják, és csak aztán szállhat be a felső<br />

vezetés. A legtöbb szervezetnél jelenleg ez a<br />

helyzet” – szögezte le Ravich.<br />

2021.08.17. | | 17

MÓRAY<br />

GÁBOR<br />

HR<br />

Hibrid munkavégzés:<br />

új világrend született<br />

Szakértők az ipari forradalomhoz hasonlítják azoknak a változásoknak a horderejét, amelyeket<br />

a távmunka térhódítása okozott a munka világában. Az átalakulás mindenkit érint – de milyen<br />

kihívásokat támaszt a vezetőkkel szemben az új munkavégzési paradigma?<br />

A<br />

COVID-19 járvány világszerte<br />

rákényszerítette a vállalatokat,<br />

hogy lényegében napok alatt átálljanak<br />

egy gyökeresen újfajta munkarendre,<br />

amit a távmunka dominál. A vírus szétrobbantotta<br />

az ötnapos (reggel 9-től délután<br />

5-ig tartó) munkarendet, és noha sokan<br />

összeomlástól tartottak, kiderült, hogy a<br />

rugalmasság egyáltalán nem veszélyezteti<br />

a teljesítményt – mivel a dolgozók értékelik<br />

a szabadságot és nem élnek vissza vele.<br />

Bár az intézmények egy részét (kórházakat,<br />

fuvarozó szolgáltatásokat stb.)<br />

kevésbé érintette a változás, a többi szektorban<br />

alapvetően átformálta a dolgozók<br />

mentalitását. A Society for Human Resource<br />

Management (SHRM) felmérése szerint az<br />

amerikai dolgozók hetven százaléka ma<br />

már hosszú távon is szívesebben dolgozna<br />

részben vagy egészben hazulról, és 35<br />

százalék még azt is elfogadná, ha cserébe<br />

kevesebb pénzt vihetne haza. A távmunkát<br />

előnyben részesítők 20 százaléka ki is lépne,<br />

ha köteleznék rá, hogy bejárjon.<br />

A változás szele<br />

A munkaadók pedig komolyan veszik ezt a<br />

fenyegetést, és a Gartner kutatása szerint<br />

a nagyvállalati vezetők közel 60 százaléka a<br />

jövőben is engedné a távmunkát, 49 százalék<br />

pedig csak a hét bizonyos napjain várná el<br />

a bejárást az irodába. A cégek ezzel párhuzamosan<br />

irodai kapacitásuk leépítését is<br />

tervbe vették, és közel felük az elkövetkező<br />

két évben 30 százalékos csökkentésre<br />

készül ezen a téren.<br />

Szakértők szerint olyan változásokat<br />

élünk át, amelyek csak az első és második<br />

ipari forradalomhoz hasonlíthatók. A hightech<br />

cégek már korábban is elkezdtek<br />

elmozdulni a rugalmas munkarend felé, de<br />

a járvány felgyorsította ezt a folyamatot. Az<br />

olyan óriások, mint a Facebook, a Spotify,<br />

a VMware, a Twitter és a Reddit ma már<br />

természetes módon biztosítják a lehetőséget<br />

alkalmazottaiknak, hogy onnan<br />

dolgozzanak, ahonnan akarnak, és egyre<br />

többen közülük külön vezetőt alkalmaznak a<br />

távmunka kézben tartására.<br />

Ugyanakkor sok olyan cég van, amelyik<br />

még nem döntötte el, hogyan szervezze át<br />

meglévő irodai kapacitásait, és nem akar<br />

visszavonhatatlan lépést tenni, amíg a<br />

helyzet képlékeny. A kivárás mögött anyagi<br />

megfontolások állnak, ugyanis minden<br />

változtatás pénzbe kerül, és ezek a vállalatok<br />

egyelőre még nem akarnak hatalmas<br />

összegeket elkölteni erre a célra, amíg<br />

nem tisztázzák, hány ember dolgozzon az<br />

irodában és hogyan alakul a térhasználat az<br />

új viszonyok közt.<br />

Nem mind arany,<br />

ami hibrid<br />

De vannak más problémák is. Az elmúlt<br />

időszakot – és talán az elkövetkező hónapokat<br />

ismét – a vírus terjedését lassító<br />

védelmi intézkedések (maszkviselés,<br />

távolságtartás stb.) szigorú betartatása<br />

jellemezte. Nyitott kérdés, hogy mikor<br />

engedhetők vissza a dolgozók az irodába<br />

biztonságosan és milyen feltételeket kell<br />

megteremtenie a munkaadónak? Egyelőre<br />

az is kérdéses, hogy a hibrid munkavégzés<br />

milyen hatással lesz a vállalati kultúrára és<br />

a dolgozók előmenetelére? Felmerülhetnek<br />

olyan aggályok, hogy az előléptetéseknél<br />

a vezetők előnyben részesítik azokat, akik<br />

sokat vannak az irodában, a távmunkások<br />

pedig háttérbe szorulnak.<br />

Ezek a félelmek nem teljesen megalapozatlanok.<br />

A Stanford kutatói már a járvány<br />

előtt megállapították, hogy azon alkalmazottak<br />

<strong>szám</strong>ára – akik otthonról dolgoznak<br />

– csökkennek az előrejutás esélyei,<br />

hiába nyújtanak irodai társaikkal azonos<br />

teljesítményt.<br />

A vállalati vezetők attól is tartanak, hogy<br />

a hibrid munkahelyeken A és B csapatok<br />

jönnek létre, így a hibrid megközelítés<br />

kétfajta munkavállalói tapasztalathoz<br />

vezet: korlátokat emel a dolgozók közé<br />

és az egyenlőtlenségek táptalajává válik.<br />

Ezek az aggodalmak fokozottan érintik a<br />

nőket, akiket a családdal, háztartással<br />

kapcsolatos teendők amúgy is nagyobb<br />

mértékben az otthonukhoz kötnek, és így<br />

még inkább háttérbe szorulhatnak a vezetők<br />

körül nyüzsgő férfikollégákkal szemben. Ez<br />

különösen súlyos probléma a járvány újabb<br />

és újabb hullámai idején, amikor az online<br />

oktatás miatt a szülők (jellemzően az anyák)<br />

félnapokat kényszerültek kisiskolás gyerekeik<br />

mellett ülni a <strong>szám</strong>ítógép előtt. Nem<br />

véletlen, hogy a járvány okozta recesszió<br />

miatti leépítések a nőket nagyobb arányban<br />

érintette, mint a férfiakat (a Gallup elemzése<br />

18 | | 2021.08.17.

HR<br />

szerint a különbség megközelíti a 30 százalékot)<br />

és ha az irodákat elsősorban férfiak<br />

népesítik be, ez akár olyan jelzést is küldhet<br />

a nők felé, hogy nemkívánatosak ebben a<br />

belső körben.<br />

Újszerű megoldások<br />

A vállalati vezetők többsége természetesen<br />

tisztában van a hibrid modell potenciális<br />

veszélyeivel, és igyekszik megelőzni a problémákat.<br />

A hátrányos megkülönböztetés<br />

ellen például azzal igyekeznek tenni, hogy<br />

minden megbeszélést online tartanak, még<br />

abban az esetben is, ha a résztvevők egy<br />

része bent van az irodában. A megoldás<br />

támogatói szerint ez a helyzet egyenlő feltételeket<br />

teremt a dolgozók <strong>szám</strong>ára. Azonban<br />

a szakértők azt is fontosnak tartják, hogy<br />

a csapatok tagjai lehetőleg ugyanazokon<br />

a napokon jöjjenek be az irodába – amely<br />

megoldás szorosabbra fűzi a munkatársak<br />

közti személyes kapcsolatokat, ezáltal<br />

javítja a csapatszellemet, a team munkamorálját,<br />

emellett elejét veszi, hogy némelyek<br />

közelebb kerüljenek a tűzhöz, mint más<br />

kollégák.<br />

A COVID-19 járvány arra is rákényszerítette<br />

a cégeket, hogy újragondolják a<br />

dolgozók elhelyezésével kapcsolatos kérdéseket.<br />

A vállalatok ezen a területen is többfajta<br />

megoldással kísérleteznek.<br />

A Spotify például annak ellenére<br />

megtartja irodáit, hogy a távmunkát<br />

részesíti előnyben. A több, mint hatezer<br />

dolgozó ma már nem köteles bejárni a<br />

munkahelyére, de ha ehhez van kedve,<br />

használhatja az irodát is.<br />

A stockholmi székhelyű streamelő szolgáltatás<br />

továbbképzéssel igyekszik segíteni<br />

vezetőit a földrajzilag szétszórt teamek<br />

munkájának menedzselésében. Ezeken<br />

a tanfolyamokon, amelyek a járvány alatt<br />

szerzett tapasztalatokra épülnek, a menedzserek<br />

azt is megtanulják, miként ismerjék<br />

fel a bezártság vagy a depresszió jeleit. A<br />

járvány alatt egyébként rengeteget lehetett<br />

hallani az otthoni munka káros lelki hatásairól,<br />

de egyelőre még tisztázatlan, hogy a<br />

sokaknál tapasztalható kiégés és letörtség<br />

mennyiben köszönhető az otthoni munkával<br />

együtt járó izolációnak, és mennyiben<br />

magának a pandémiának, amely önmagában<br />

is hatalmas lelki megterhelést jelentett<br />

mindannyiunk <strong>szám</strong>ára.<br />

Van, aki közösen szereti<br />

A Spotify-hoz hasonló úton jár a VMware is,<br />

amely több, mint harmincezer dolgozójának<br />

biztosítja az otthoni munkavégzés lehetőségét,<br />

ugyanakkor világszerte megtartja 200<br />

irodáját, hogy azok se maradjanak hoppon,<br />

akik inkább bejárnának. Az irodák a munkatársak<br />

találkozási helyéül is szolgálnak,<br />

mert a VMware-nél azt vallják, hogy az ilyen<br />

személyes meetingek nélkül a csapatok<br />

széthullanak. A cég senkire sem erőlteti rá<br />

egyik megoldását sem, és mindent megtesz<br />

azért, hogy az otthon dolgozók se kerüljenek<br />

ki a vezetők látóköréből.<br />

De nem mindenütt adnak akkora<br />

döntési szabadságot a dolgozóknak, mint a<br />

Spotify-nál vagy a VMware-nél. Egyes cégek<br />

szakértőkre bízzák annak eldöntését, hogy<br />

melyik munkakör igényel teljes munkaidős<br />

jelenlétet, és melyik végezhető otthonról.<br />

Ezeknél a vállalatoknál a hazulról dolgozók<br />

bizonyos keretek között szabadon oszthatják<br />

be munkaidejüket, de valamennyi időt<br />

mindenképp a munkahelyen kell tölteniük.<br />

Végül a lehetséges utak közül említést<br />

érdemel még a Schneider Electric megoldása,<br />

amely a közösségi irodák használatára<br />

épül. A több, mint 135000 alkalmazottat<br />

foglalkoztató francia világcég 2020-ban 27<br />

kis irodát zárt be, és 2021-ben további 20<br />

iroda bezárására készül. Az ingatlanállomány<br />

ésszerű leépítését már a járvány előtt<br />

<strong>szám</strong>ításba vették, és a pandémia felgyorsította<br />

a folyamatot.<br />

A Schneider Electric most egy nagy<br />

közösségi irodahálózattal kötöttek megállapodást,<br />

így a dolgozók nem kényszerülnek<br />

rá, hogy állandóan otthon dolgozzanak,<br />

ugyanakkor a cég is mentesül a fölösleges<br />

irodai kapacitás fenntartásának terhétől.<br />

A jó példa ragadós<br />

Már szó volt róla, hogy az online munkavégzési<br />

forma terjedésének egyik fontos<br />

következményeként új munkakör született:<br />

a távmunka igazgatóé. Egyre több cég<br />

ismeri fel, hogy a távmunkával kapcsolatos<br />

kérdések kezelésére külön vezetőre<br />

van szükség, akinek az egyik legfontosabb<br />

feladata a vállalati kultúra megőrzése és<br />

továbbfejlesztése. A megváltozott körülmények<br />

között ehhez nagy empátiára és<br />

kreativitásra van szükség, hiszen a korábbi<br />

technikák nem működnek, ugyanis a fizikai<br />

környezet egységes kialakításával nem<br />

lehet közösségi élményt adni a dolgozóknak,<br />

és hiányoznak a személyes találkozások jól<br />

bevált, mindennapos formái a büfében és a<br />

kávéautomaták előtt.<br />

A távmunkához kapcsolódó további fontos<br />

felismerés az, hogy a munkafolyamatok<br />

a korábbiakhoz képest teljes átalakítást<br />

igényelnek. Az ökölszabály a következő:<br />

meg kell nézni, hogy egy munkafolyamat<br />

csak akkor működik-e, ha mindenki az<br />

irodában van. Ha a válasz igen, akkor ideje a<br />

változtatásoknak.<br />

Paradox módon a hibrid munkavégzési<br />

forma tovább bonyolítja a vezetők<br />

helyzetét, mint az egyszerű távmunka,<br />

mert noha a team egyik része hazulról<br />

dolgozik, a másik az irodából. A vezetőnek<br />

azonban el kell érnie, hogy mindenki<br />

egyenragú csapattagnak érezze magát.<br />

A tapasztalatok szerint sokat segít, ha<br />

az igazgatók is otthonról dolgoznak, ha<br />

ugyanis állandóan az irodában tartózkodnak,<br />

a hangsúly óhatatlanul visszakerül<br />

a fizikai munkahelyre. Amennyiben<br />

viszont ők is távmunkára állnak rá, ez<br />

fontos és megnyugtató jelzés a dolgozók<br />

<strong>szám</strong>ára, hogy nem az irodai munka a<br />

szakmai előmenetel záloga.<br />

2021.08.17. | | 19

OKTATÁS<br />

Sokat segíthet a programozás<br />

a fogyatékkal élő gyerekeknek<br />

A vállalatok egyre nagyobb energiát fordítanak a diákok megszólítására, remélve,<br />

hogy fel tudják kelteni az érdeklődésüket a programozás iránt.<br />

Az<br />

idei Amerikai Nemzeti Kódolási<br />

Szimpóziumon a legnagyobb<br />

tech-óriások szakemberei<br />

beszélgettek arról, hogyan tudják a kódolás<br />

területére vonzani a tehetséges, ám fogyatékkal<br />

élő fiatalokat. Ez az amerikai trend<br />

még csak most kezd begyűrűzni Európába,<br />

de az első hullámai már érezhetők. A hazai<br />

lehetőségeket kutatva bemutatunk két<br />

olyan iskolát, ahol fogyatékkal élő gyerekeket<br />

tanítanak programozásra.<br />

A konferencia központi témája volt, hogy<br />

a programozás milyen karrierlehetőségeket<br />

nyújthat látássérült fiatalok <strong>szám</strong>ára.<br />

A rendezvény jelentőségét mutatja, hogy<br />

olyan cégek képviseltették magukat, mint az<br />

Apple, az Amazon, a LinkedIn és a Google. A<br />

cégeket azonban nem csak a jószándék hívta<br />

össze. Az IT területe az egyik leggyorsabban<br />

fejlődő iparág, amely óriási munkaerőt szív<br />

fel évről évre. Ezzel az állandóan növekvő<br />

kereslettel azonban a kínálat egyelőre nem<br />

tud lépést tartani: nincs elég szakember.<br />

Ezért a vállalatok egyre nagyobb energiát<br />

fordítanak a diákok megszólítására,<br />

remélve, hogy fel tudják kelteni az érdeklődésüket<br />

a programozás iránt.<br />

Ez a megközelítés a versenyszféra<br />

részéről Magyarországon még gyerekcipőben<br />

jár, de egyre több szülő és tanár<br />

ismeri fel a kódolásban rejlő potenciált. A<br />

Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola és<br />

Gimnázium, Kollégium, EGYMI középiskolás<br />

mozgáskorlátozott diákjai már lassan öt éve<br />

tanulnak programozást. Az intézmény 2017<br />

óta működik együtt a Logiscool alapítványával,<br />

a Digitális Tudásért Alapítvánnyal.<br />

„Első évben, amikor találkoztunk az<br />

»élményalapú programozást oktató<br />

módszerrel«, egyből tudtuk, hogy be akarjuk<br />

építeni a tananyagunkba. Az alapítványnál a<br />

kollégák látva a lelkesedésünket, felajánlották,<br />

hogy ingyenesen használhatjuk a<br />

Logiscool oktatási platformját és tananyagait”<br />

– mondta Szabó Csaba, a középiskolai<br />

intézményegység-vezetője.<br />

Játékosan a szakmába<br />

„Ekkor közösen elkezdtük megteremteni<br />

a feltételeket. Itt olyasmire kell gondolni,<br />

hogy a gyerekek először színes, játékos<br />

blokkokból építik fel a programokat, de<br />

ehhez szükség van egérhasználatra,<br />

vagyis finommotoros készségekre. Ez nem<br />

minden mozgáskorlátozott diákunknak<br />

megy könnyen, így kérésünkre a fejlesztők<br />

átalakították az oktatási platformot, hogy<br />

akadálymentesebb legyen” – jelentette ki<br />

továbbá Szabó Csaba.<br />

Az oktatási platform és a technikai<br />

háttér egy kicsit át lett alakítva a Mozgásjavító<br />

diákjainak speciális igényei szerint.<br />

Az intézmény tanárainak elhivatottságát<br />

mutatja, hogy itt nem álltak meg. Egy<br />

pályázaton robotokat is nyertek, amelyek<br />

nem csak a programozási órákon jelentek<br />

meg, de a többi óra állandó szereplőivé<br />

is váltak, vagyis ma már a tantestület<br />

nagy része használja őket. Mindezeknek<br />

köszönhetően ez elmúlt években egyre<br />

több diák kezdett el érdeklődni a programozás<br />

iránt. A megközelítés láthatóan<br />

működik: „Különleges öröm a <strong>szám</strong>unkra,<br />

hogy az egyik diákunk idén emelt szintű<br />

informatika érettségit tett nagyon jó<br />

eredménnyel” – emelte ki újfent Szabó<br />

Csaba.<br />

„Amikor sérült gyerekekről beszélünk,<br />

abban az esetben a sérülésspecifikus<br />

megoldások nagyon egyénre szabottak”<br />

– mondta a <strong>Computerworld</strong>nek a szakember.<br />

„A mozgáskorlátozottak esetében<br />

a legnagyobb nehézséget az egérhasználat<br />

okozza. Nálunk nagyon sok olyan<br />

tanuló van, akik izomsorvadásban szenvednek,<br />

azaz a kezüket nagyon kis terjedelemben<br />

képesek mozgatni. Így amikor<br />

össze kellett kapcsolni két utasítást, akkor<br />

abban az esetben nagyon közel kellett<br />

mozgatni az egyiket a másikhoz, hogy<br />

úgynevezett mágneshatással kapcsolódjanak.<br />

Amikor ezt a Logiscool felé jeleztük,<br />

akkor ők ezt a távolságot picit megnövelték,<br />

hogy ne kelljen annyira pontosan<br />

illeszteni a részeket, így könnyebbé téve a<br />

felületet.<br />

Azok a fiatalok, akik nem képesek a standard<br />

egereket használni, hanem például<br />

trackballal dolgoznak, az ő esetükben ez<br />

nagyon nagy segítség volt, hogy gyorsak<br />

legyenek, hiszen a programozásnál sosem<br />

az a kérdés, hogy meg tudjuk-e csinálni,<br />

hanem az, hogy mennyi idő alatt. Amikor a<br />

20 | | 2021.08.17.

OKTATÁS<br />

fejlesztői felületnek az ilyen fajta specializációjáról<br />

beszélünk, akkor nem arról van szó, hogy nem<br />

akadálymentes, vagy használhatatlan, hanem hogy<br />

az adott szempontból könnyített-e. Azaz látássérült<br />

vagy más specifikum esetén más lényeges, de<br />

mozgáskorlátozott tanulók esetében a már említett<br />

beavatkozás nagyon sokat segítetett” – tette hozzá<br />

Szabó Csaba.<br />

Közös munka<br />

„Sok támogatást kapunk az intézményi gyógypedagógusoktól,<br />

van, amikor a segítségükkel a<br />

tanulókat alakítjuk a szoftverhez, azt tanítjuk meg<br />

nekik, hogyan tudják a leghatékonyabban használni<br />

és van, amikor más jellegű szoftvereket kell<br />

keresnünk, mert van, amikor egyik-másik kevésbé<br />

működőképes az adott ember <strong>szám</strong>ára. Szerencsére,<br />

ma már széles repertoáron mozognak<br />

ezek a szoftverek, azaz, ha valamelyik alkalmazás<br />

használata nem megfelelő, akkor van lehetőség<br />

egy másik típusú megoldás kipróbálására” –<br />

foglalta össze a jelenlegi helyzetet a középiskolai<br />

intézményegység-vezetője.<br />

A Gyengénlátók Általános Iskolájában is van programozás<br />

oktatása Digitális Tudásért Alapítvánnyal<br />

együttműködve. „A látássérült gyerekeknél 3-4.<br />

osztályban kezdjük el az oktatást, mert ekkor már a<br />

praktikus látásukat magabiztosan tudják használni<br />

a gyerekek, és vannak alapszintű informatikai ismereteik<br />

is” – mesélte Krénusz Kata gyógypedagógus.<br />

„A gyerekeknek kinagyítjuk a képernyőt, majd a<br />

színes blokkok élénk színeit segítségül hívva tudnak<br />

tájékozódni a programnyelvben. A mi gyerekeink<br />

ugyanazt tanulják, mint jól látó társaik, csak egy<br />

kicsit lassabban haladunk.” A kódolás egyik központi<br />

eleme a problémamegoldó képesség fejlesztése<br />

és használata. Látássérültként már kicsi gyermekkorban<br />

erősen fejletté válik a problémamegoldó<br />

képesség, amit a gyerekek nagyon jól tudnak<br />

hasznosítani a programozás tanulásakor, valamint<br />

később is, ha IT területen helyezkednének el. Emellett<br />

a kódolás más készségeket is fejleszt. „A programozás<br />

magabiztosságot ad” – tette hozzá Bodányi<br />

Levente, igazgatóhelyettes. „Hiszen amikor lefut<br />

a program, a munka gyümölcse azonnal láthatóvá<br />

válik, működik a játék, és ez egy azonnali visszacsatolás.<br />

Sikerélmény nem csak a diákjainknak, hanem<br />

nekünk tanároknak is.”<br />

Számítógépezni jó<br />

„A <strong>szám</strong>ítógép vagy egyéb elektronikai eszköz,<br />

mindenképpen csak egy eszköz, ez viszont a<br />

mozgáskorlátozottak életében nagyon meghatározó,<br />

ami a kommunikációjukat is jelentősen érinti. Ha<br />

ugyanis a mozgáskorlátozottsággal a beszédközpont<br />

is sérült és a tanuló nem igazán tud kommunikálni,<br />

neki a <strong>szám</strong>ítógép vagy az egyéb elektronikai<br />

eszköz egyben kommunikációs eszköz is lesz, azon<br />

keresztül tudja elmondani, mit szeretne. Itt megint<br />

a sebességre kívánok visszautalni, ha a társadalmat<br />

szeretnénk érzékenyíteni ezen emberek irányába,<br />

akkor feltétlenül a türelem a legfontosabb dolog,<br />

amit magukévá kell tenniük, mert csupán egy rövid<br />

ideig van türelem arra, hogy kivárjuk, a másik mit<br />

szeretne kérdezni vagy mondani, ám ha perceket<br />

kell várni egy mondatra, akkor az empátia is alacsonyabb<br />

szintre süllyed, ily módon a <strong>szám</strong>ítógépezésnek,<br />

eszközhasználatnak, még akkor is ha csak<br />

ülnek a gyerekek a <strong>szám</strong>ítógép előtt és használják,<br />

van tanító és fejlesztő hatása. Az nem mindegy, mit<br />

enged a család a gyerekének, sokat nyom benne<br />

a szülői felelősség, de mindenképpen eszközként<br />

kell ezeket az informatikai megoldásokat kezelni” –<br />

mondta Szabó Csaba.<br />

Magyarországon informatikaóra elvileg minden<br />

középiskolában van, és a programozás is része a<br />

tananyagnak, de a tantárgy oktatása rossz helyzetben<br />

van. Alacsony az óra<strong>szám</strong>, fejlesztést kívánna<br />

a tananyag, kevés a felkészült tanár, valamint az<br />

eszközpark sem ideális. Az eszközhiány különösen<br />

problémás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai<br />

Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) 6-8 éve<br />

200 milliárd forintra becsülte azt az összeget, amit<br />

évente beszerzésre és karbantartásra kellene fordítani.<br />

Ezért különösen fontosak az olyan alulról jövő<br />

kezdeményezések, amelyek a két fenti iskolában<br />

példaértékűek. A látássérült és mozgáskorlátozott<br />

gyermekek <strong>szám</strong>ára a programozás nem csak azért<br />

fontos, mert későbbi munkalehetőséget is adhat,<br />

hanem mert a kódolás tanulása közben fejlődik a<br />

gyerekek problémamegoldó képessége, és önbizalmat,<br />

pozitív énképet nyernek. Akár az IT területén<br />

helyezkednek el egy nagy tech-óriásnál, akár<br />

más területen próbálnak majd szerencsét, ezek a<br />

képességek elengedhetetlenek lesznek a jövőben a<br />

<strong>szám</strong>ukra.<br />

2021.08.17. | | 21

MÓRAY<br />

GÁBOR<br />

OKTATÁS<br />

Utazás a koponyánk körül<br />

– VR szemüveggel<br />

Kutatók olyan 3D vizualizácót készítettek, amely az idegrendszer tanulmányozásában segíti az<br />

orvostanhallgatókat. Az ötperces anyagok élményszerűvé teszik a tudás megszerzését, és a VR<br />

alkalmazásai új lehetőségeket tárnak fel – ugyanakkor a korlátait is megmutatják.<br />

A<br />

világ legelső virtuális valóság (VR)<br />

alapú szimulált idegsebészeti műtétét<br />

2009-ben hajtotta végre Dr. David<br />

Clarke, és a forradalmi jelentőségű virtuális<br />

operáció óta a VR megoldások egyre inkább<br />

teret nyernek az egészségügyben dolgozók<br />

(orvosok, ápolók), illetve orvostanhallgatók<br />

<strong>szám</strong>ára. A technika terjedésének komoly<br />

lökést adott a COVID-19 járvány, és a virtuális<br />

valóságon alapuló megoldások hatásosságát<br />

ma már kutatások is igazolják:<br />

a BMC Medical Education tavaly szeptemberi<br />

felmérése szerint például a megkérdezett<br />

orvostanhallgatók lelkesednek az<br />

új technikáért, és 77 százalékuk tekinti a<br />

VR képzést olyan megbízható platformnak,<br />

amely hasznos segítéséget nyújt a klinikai<br />

gyakorlat megszerzéséhez, 94 százalékuk<br />

pedig ideális diagnosztikai segédeszközt lát<br />

a VR-ben.<br />

Irány az agy<br />

Bár a VR elsősorban olyan gyakorló eszközként<br />

van jelen az oktatásban, amely lehetővé<br />

teszi bizonyos eljárások kockázatmentes<br />

elsajátítását, ismeretszerzésre is kiválóan<br />

használható, amint azt a Neuroimaging<br />

Center at NYU Abu Dhabi (NYUAD) és a<br />

Wisconsin Institute for the Discovery at<br />

University Wisconsin-Madison kutatóinak<br />

UW Virtual Brain Project nevet viselő<br />

fejlesztése is bizonyítja.<br />

A kutatók kísérőszöveggel ellátott 3D<br />

vizualizációkat használtak fel oktatási<br />

eszközként. A VR-technika ezen a területen<br />

is kiválóan bevált, és a kutatók tapasztalatai<br />

szerint a PC-nél sokkal hatékonyabb<br />

eszköznek bizonyult az élményszerű<br />

tudásszerzésre. Ugyanakkor azonban a<br />

kutatók <strong>szám</strong>ára az is egyértelművé vált,<br />

hogy noha a VR a hagyományos oktatási<br />

technikáknál izgalmasabb és könnyebben<br />

használható, semmiképp sem váltja ki a<br />

klasszikus ismeretszerzési módszereket.<br />

A kutatók a projekt keretében olyan újszerű,<br />

kísérőszöveggel ellátott interaktív 3D<br />

videoanyagokat hoztak létre, amelyek segítségével<br />

a tanulók jobban megérhették az<br />

emberi agy észleléssel kapcsolatos rendszereinek<br />

felépítését és működését. Ezután<br />

megvizsgálták, hogy miként reagálnak a<br />

diákok ezekre a leckékre a <strong>szám</strong>ítógépek<br />

előtt – illetve a virtuális valóságban –, ahol<br />

újszerű módon tudták magukévá tenni a<br />

tudásanyagot.<br />

Élményszerű tanulás<br />

A UW Virtual Brain Project kutatási tapasztalatait<br />

az American Psychological Association<br />

(APA) tudományos folyóiratában adták közre.<br />

A tesztek során a tudósok arra a következtetésre<br />

jutottak, hogy a résztvevők tudása<br />

PC-k és VR szemüvegek használata esetén<br />

egyaránt jelentősen gyarapodott, ebből a<br />

szempontból tehát nem volt különbség a<br />

PC-s és VR eszközök között. Viszont ami az<br />

élményszerűséget és a személyes tapasztalatokat<br />

illeti, kiderült, hogy ezen a téren a VR<br />

fölényesen veri a PC-t.<br />

Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a VR „elvarázsolta”,<br />

azaz magával ragadta a diákokat,<br />

akik kifejezetten élvezték ezeket a VR alapú,<br />

3D-s körutazásokat az emberi agyban.<br />

Viszont a funkcionális neuroanatómiai<br />

ismeretek megszerzését a PC ugyanolyan<br />

22 | | 2021.08.17.

OKTATÁS<br />

hatékonyan támogatta, mint a VR, vagyis<br />

azok, akik nem tudnak hozzáférni a drágább<br />

VR megoldásokhoz, nem kerülnek behozhatatlan<br />

hátrányba szerencsésebb (vagy<br />

módosabb) társaikhoz képest.<br />

A VR legfőbb előnye tehát az, hogy<br />

élményszerűvé teszi a tudás megszerzését,<br />

és a diákokat egy olyan új világba vezeti el,<br />

ahová VR szemüveg nélkül soha nem léphetnének<br />

be. Viszont, mint oktatási technika<br />

nem törekedhet kizárólagos szerepre, mivel<br />

nem tudja helyettesíteni a valós világbeli<br />

interakciót a diákok és az oktatók között.<br />

Visszatérés a valóságba<br />

A narrációval ellátott 3D videók használata<br />

azóta jócskán túllépett a tesztfázison,<br />

és ma már rendszeresen alkalmazzák<br />

őket a University of Wisconsin-Madison<br />

és NYUAD egyetemi kurzusain. A leckék<br />

viszonylag rövidek, nagyjából négy-öt perc<br />

hosszúságúak, és az idegi struktúrákat,<br />

funkciókat tárgyaló szabályos előadásokba<br />

illeszkednek be.<br />

A kutatók szerint az oktatásban a VR<br />

egyfajta lencse, amely a mikroszkóphoz<br />

vagy a távcsőhöz hasonlítható: segítségével<br />

a hallgatók olyan nézőpontokat<br />

próbálhatnak ki, és olyan tapasztalatokban<br />

részesülhetnek, amelyeket más módon<br />

nem szerezhetnek meg. A VR semmiképp<br />

sem csodaszer a oktatásban, de pezsdítő<br />

élménnyé teheti a tudás megszerzését,<br />

és jelentősen gazdagíthatja a diákok<br />

tapasztalatait. Fontos ugyanakkor, hogy<br />

a VR egy szélesebb oktatási struktúrába<br />

integrálódjon, és ne lecserélni akarják<br />

vele a hagyományos módszereket, hanem<br />

kiegészíteni azokat. Ahogy a projekt egyik<br />

résztvevője fogalmazott: a mikroszkópot se<br />

viselhetik állandóan az arcukra rögzítve a<br />

tanulók, ugyanúgy le kell tenniük időnként a<br />

VR szemüveget, és a virtuális világból vissza<br />

kell térniük a valóságba.<br />

Ugyancsak fontos tapasztalat, hogy a<br />

VR-nek nem szabad elszigetelnie egymástól<br />

a diákokat és az oktatókat, és segítenie,<br />

valamint ösztönöznie kell az órai megbeszéléseket<br />

és az egyéb tanár-diák interakcióra<br />

épülő tevékenységeket.<br />

/BTCareersHungary<br />

bit.ly/btcareershungary

Ideje újra<br />

vitorlát bontani!<br />

2021. szeptember 22-23.<br />

(szerda-csütörtök )<br />

BALATONFÜRED,<br />

FLAMINGÓ WELLNESS ÉS<br />

KONFERENCIA HOTEL<br />

Felsorolni is nehéz minden olyan területet, amelyben egy vitorlásverseny és a<br />

cégvezetés hasonló. A sikerhez közös munka, tökéletes összhang és nyílt, határozott<br />

kommunikáció szükséges. A pandémiás helyzetből is azok jöttek ki győztesen, akik<br />

képesek voltak a kemény idők alatt is változni, változtatni, átalakítani és alkalmazkodni.<br />

ÉPP EZÉRT ITT AZ IDŐ ARRA, HOGY ÚJRA VITORLÁT BONTSUNK:<br />

AZ ÜZLETBEN ÉS A VÍZEN EGYARÁNT.<br />

A COMPUTERWORLD ENNEK SZELLEMÉBEN SZERVEZI MEG<br />

AZ ELSŐ COMPUTERWORLD REGATTÁT.<br />

KI NEVEZHET?<br />

Bármilyen IKT-hez köthető vállalkozás, amely<br />

szeretné megmérettetni magát, bemutatni<br />

tudását, versenyszellemét egy vitorlás irányításában<br />

is.<br />

TERVEZETT PROGRAM:<br />

A verseny mellett szakmai<br />

kerekasztal is várja a<br />

vendégeket, így az üzletről<br />

is szó eshet, ezen felül<br />

állófogadás, valamint este<br />

koktélparty segít levezetni a<br />

vitorlázás izgalmait.<br />

HOGYAN ZAJLIK A VERSENY?<br />

• Minden nevező cég négy fős csapatot állíthat<br />

ki. Nem kell, hogy profi hajósok legyenek:<br />

egy órás elméleti oktatáson megtanulhatják a<br />

vitorlázás alapjait.<br />

• Az oktatást követően a csapatok pályaversenyen<br />

mérkőznek meg.<br />

• A biztonság és a siker érdekében minden hajón<br />

egy profi oktató is helyet foglal, aki felügyeli a<br />

csapatokat, tanácsokkal segíti a versenyzőket.<br />

• A több fordulós verseny egyes szakaszaiban<br />

egyszerre öt darab hajó teljesíti a versenypályát.<br />

• A versenyt és a regattát az a csapat nyeri, aki a<br />

legrövidebb idő alatt ér végig a kijelölt pályán.<br />

Ajánlatunkért érdeklődjön kapcsolattartójánál vagy küldjön levelet az ajanlat@project029.com címre.<br />

<strong>Computerworld</strong>HUN computerworld.hu computerworldhu computerworld---hungary

logo

products

Resources

Company

Terms of service
Privacy policy
Cookie policy
Cookie settings
Imprint
Change language
Made with love in Switzerland
© 2024 Yumpu.com all rights reserved

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!