22.12.2021 Views

NSZI kiadvány 2021

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

PROJEKTZÁRÓ KIADVÁNY

EFOP-1.9.3-VEKOP-17-2017-00001 PROJEKT:

A

FOGLALKOZTATÁSI

REHABILITÁCIÓ

SZAKMAI

FOLYAMATAINAK

FEJLESZ TÉSE

Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet

2021. december


„Nagyon jó tapasztalatokat szereztem a fogyatékossággal

élők munkalehetőségeiről a program segítségével.

A projekt munkatársa nagyon készséges és segítőkész volt,

több munkalehetőséget is ajánlott. Jó lenne, ha sokáig folytatódhatna

a program. Ezúton is szeretném megköszönni az

intézmény létét és az ott dolgozók munkáját, hozzáállását a

sérültekhez, segítőkészségüket.” M.K. Budapest

KÖSZÖNTŐ

A megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek

alacsony foglalkoztatási aránya mögött húzódó legfőbb

okok a tartós munkaerőpiaci távollét, az elavult vagy hiányzó

szakképzettség, a foglalkoztatók célcsoporttal szembeni

előítéletei és szemlélete, a célcsoport alacsony motivációs

és aktivitási szintje, valamint a foglalkoztathatóság terén jelentkező

korlátok, valamint a munkáltatói oldalon jelentkező

információhiány és a foglalkoztatásukkal kapcsolatos előítéletek

jelenléte. A megváltozott munkaképességű személyek

munkaerőpiaci helyzetének előmozdítása a társadalom és az

állam elemi érdeke, mert a megváltozott munkaképességű

emberek aktivitásának növelésével és munkába állásának

elősegítése révén nagymértékben javítható a foglalkoztatottság,

és ezáltal könnyebben elérhető az Európa 2020 tervben

megfogalmazott 75%-os foglalkoztatási ráta.

Jelenleg 160 ezer megváltozott munkaképességű munkavállaló

van Magyarországon, ami 10 év alatt 150%-os növekedést

jelent.

Az EFOP-1.9.3-VEKOP-17 projekt legfőbb célja a megváltozott

munkaképességű személyek integrációjának és életesélyeinek,

ezen belül elhelyezkedési esélyeinek növelése a rehabilitációs

szakmai rendszer további fejlesztésével, amelyet

kiegészít a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának

élénkítését, valamint a munkahelyek megváltozott

munkaképességű személyek számára történő adaptációjának

elősegítését támogató fejlesztés megvalósítása volt.

A projekt szakmafejlesztési tevékenységével hidat épített a

megváltozott munkaképességű álláskeresők és a munkáltatók

közé, segítve ezzel az esélyteremtést és szemléletformálást,

valamint lehetőséget nyújtott a célzott információgyűjtésre,

növelve a megváltozott munkaképességű emberek

munkaerőpiachoz való hozzáférését.

A projekt kihasználta az egyes elemek közti szinergiákat,

ezért az Érték Vagy! Portál elkészítése mellett foglalkozási

rehabilitációs célú szolgáltatásokkal segítették a projektben

dolgozó szakemberek a fogyatékos és megváltozott munkaképességű

személyek nyílt munkaerőpiaci integrációját.

Dr. Tóth Tibor

főigazgató

1



BEVEZETÉS

AZ EFOP-1.9.3-VEKOP-17

PROJEKT INDOKOLTSÁGA

A megváltozott munkaképességű és fogyatékos személyek

minél nagyobb számú munkaerőpiaci integrációja érdekében

Magyarország Kormánya felhívást tett közzé a Slachta

Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet (a továbbiakban:

NSZI) részére a megváltozott munkaképességű személyek

rehabilitációjának elősegítését támogató fejlesztések megvalósítása

érdekében.

Az EFOP-1.9.3-VEKOP-17-2017-00001 azonosítószámú „A

foglalkoztatási rehabilitáció szakmai folyamatainak fejlesztése”

elnevezésű projekt (A továbbiakban: EFOP-1.9.3-

VEKOP-17 projekt) rendelkezésre álló forrása 866.366.122

forint vissza nem térítendő támogatási összeg, megvalósításával

az NSZI hozzájárul a rehabilitációs szakmai tevékenységek

hatékonyságának minőségének növeléséhez,

elősegíti a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását

és a munkahelyek adaptációját. A projekt forrását

az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése

társfinanszírozásban biztosította.

Az EFOP-1.9.3-VEKOP-17 projekt a megváltozott munkaképességű

személyek munkaerőpiaci integrációját hivatott

még jobban elmélyíteni.

A projekt szükségességének egyik legfontosabb indoka volt

az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott cél, mely szerint

„A 20–64 évesek foglalkoztatási rátáját a jelenlegi 69%-

ról legalább 75%-ra kell növelni a hátrányos helyzetű csoportok

munkaerőpiaci integrációjával.

Az EFOP-1.9.3-VEKOP-17 projekt Támogatási Szerződésének

értelmében a megvalósítás 2017. november 1-vel kezdetét

vette és a fizikai zárás időpontjáig, 2021. december 31. napjáig

folytatta tevékenységét.

jóval magasabb fejlesztési hozzáadott érték mellett integrálhatók

sikeresen a munkaerőpiacra.

A megváltozott munkaképességű és a fogyatékos emberek

munkaerőpiaci integrációját számos foglalkozási rehabilitációt

segítő szervezet támogatja, melyek szakmai hálózatba

szervezése, tevékenységük koordinációja és a szakmai módszertani

kérdések összehangolása a tevékenység eredményességét

segíti elő. Első lépéseként a hiteles információk

elérhetőségének egységes bázisát kell létrehozni. Jelen projekt

többek között olyan tevékenységekre fókuszál, melyek a

kialakult foglalkozási rehabilitációs rendszer továbbfejlesztése

útján egyszerűsíthetik a munkaadók és ügyfelek egymásra

találását és növelhetik a megváltozott munkaképességű

személyek nyílt munkaerőpiaci jelenlétét.

A munkaerőpiac keresleti oldalán jelentős kihasználatlan, aktiválható

foglalkoztatási potenciál van jelen a megváltozott

munkaképességű emberek foglalkoztatása helyett a rehabilitációs

hozzájárulás éves összegét befizető munkáltatói körben.

A munkaadók 2016-ban, több mint 68 ezer megváltozott

munkaképességű személy, a pénzügyminisztérium várakozásai

szerint 2020-ban 78 ezer célcsoporttag foglalkoztatása

helyett döntöttek a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése

mellett. Ez alapján a rehabilitációs hozzájárulás okozta ösztönző

hatás csökken, vagy az érintett munkaadói célcsoport

növekszik, amely alapján egyre nagyobb a kihasználatlan potenciál

a megváltozott munkaképességű személyek munkaerőpiacán.

változott munkaképességű emberek számára. Esetükben

az egészségi állapotot, a szociális helyzetet és a foglalkoztatáshoz

szükséges kompetenciák, készségek fejlesztését,

egymásra épülő egységes, de mindenképp személyre szabott

szolgáltatási rendszerben kell biztosítani.

A Kormányzat célja a foglalkoztatottság növelése, amelynek

keretében az egyik leghátrányosabb helyzetű célcsoport, a

megváltozott munkaképességű személyek munkaerőpiaci

integrációjának elősegítése prioritásként kezelendő, hogy

az ügyfélkör minél nagyobb része a szociális/társadalombiztosítási

ellátórendszerből foglalkoztatásba kerülhessen.

A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ

JELENLEGI FOLYAMATA

2012 januárjától átalakult a megváltozott munkaképességű

személyek ellátórendszere, mely alapjait a 2012. január 1.

napján hatályba lépett a megváltozott munkaképességű személyek

ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló

2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv) fektette le.

A fő alapelv a rehabilitáció előtérbe helyezése, megváltozott

munkaképességű személyek hatékonyabb segítése a munkavállaláshoz,

a keresőtevékenység végzéséhez

Az új rendszer nem a pénzbeli ellátások tartós igénybevételére

ösztönöz, a rehabilitáció előtérbe helyezésével, valamint

jövedelempótló pénzbeli ellátások bevezetésével biztosítja az

egyének kieső jövedelmének pótlását.

A megváltozott munkaképességű személyek hazai munkaerőpiaci

helyzetét, foglalkoztatását illetően a KSH legfrissebb

adatai szerint a 2018. március–májusi időszakban az Európa

2020 stratégia szempontjából releváns célcsoportban a

foglalkoztatási ráta 74,2%-ra emelkedett. A legutolsó adatok

szerint a megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal

élő emberek foglalkoztatási rátája egyelőre alig haladta

meg a 40%-ot, ami jelentős lemaradást jelent a társadalom

egészéhez képest. A vonatkozó adataiból egyértelműen

megállapítható, hogy a megváltozott munkaképességű

személyek foglalkoztatási aránya alacsonyabb, mint a nem

megváltozott munkaképességű aktív korú lakosságé, mivel

A megváltozott munkaképességű személyek munkaerőpiaci

helyzetének javulása, egyéni érvényesülésük és élethelyzetük

javulása a szociális/társadalombiztosítási ellátórendszer terheinek

csökkentését is eredményezi.

A munkaerőpiaci integrációt támogatásokkal, szolgáltatásokkal

és szolgáltatásfejlesztéssel lehet elősegíteni a meg-

A komplex minősítési rendszer szabályairól a komplex minősítésre

vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012.(II. 14.)

NEFMI rendelet rendelkezik. A minősítési rendszer keretében

az egészségi állapotot vizsgálják és e mellett sor kerül a rehabilitálhatóság

foglalkoztatási és szociális szempontú vizsgálatára

is.

2 3



AZ EFOP-1.9.3-VEKOP-17 PROJEKT

CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI

KATEGÓRIA

MINŐSÍTÉS

EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT

(EÁ)

B1 foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható 51-60%

B2

egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható,

de egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt

51-60%

A Széchenyi 2020 program és a hozzá kapcsolódó tervezési

dokumentumokban megjelölt célrendszer fókuszában a foglalkoztatás

dinamikus bővítése, a pénzügyi stabilitás fenntartása,

a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése,

valamint hazánk versenyképességének javítása áll.

Az EFOP-1.9.3-VEKOP-17 projekt az Emberi Erőforrás Fejlesztési

Operatív Programban (EFOP) az 1. „Együttműködő társadalom”

a 9 (i) „Az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség

és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a

foglalkoztathatóság javítása érdekében” beruházási prioritás

keretében valósul meg.

A projekt célja a megváltozott munkaképességű személyek

integrációjának és elhelyezkedési esélyeinek növelése

a rehabilitációs szakmai rendszer további fejlesztésével,

kiegészítve a munkahelyek megváltozott munkaképességű

személyek számára történő adaptációjának elősegítését támogató

fejlesztéssel.

A projekt részcéljai:

» A rehabilitációs rendszer szakmai továbbfejlesztése.

» A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását

ösztönző rehabilitációs rendszer gyakorlati továbbfejlesztése.

» A szervezeti működést támogató eszközök kifejlesztése.

» Az alkalmazott eszközök és módszertanok korszerűsítése.

» A tudásbázis fejlesztése és népszerűsítése.

» A rendszerszerű szolgáltatások összehangolt fejlesztése.

Ezeken felül sor került a munkahelyi körülményekhez való alkalmazkodóképesség

fejlesztésére, a hozzáférhetőség javítására,

munkahelyi adaptációra is.

A projekt az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program

keretében, az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával

valósult meg. A program megvalósításának forrása

az EFOP-1.9. intézkedése keretében az EFOP-1.9.3-VEKOP-17

konstrukcióra meghatározott, az Európai Szociális Alap és

Magyarország költségvetése által biztosított összeg.

A Projekt 866.366.122 forint összegű teljes költségvetéséből

a konvergencia régióban biztosítható EFOP forrás terhére

elszámolható összeg: 606 456 286 Ft, a Közép-magyarországi

régióban VEKOP forrás terhére elszámolható összeg:

259 909 836 Ft.

A PROJEKT CÉLCSOPORTJAI

ÉS ELÉRÉSE:

A) MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ,

FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ SZEMÉLYEK

A projekt foglalkozási rehabilitációs szolgáltatási tevékenységének

közvetlen célcsoportjába, illetve az Érték Vagy!

Portál és kommunikációs kampány szakmai fejlesztések tevékenységének

célcsoportjába tartoznak a megváltozott

munkaképességű személyek, akik a hatályos Mmtv. rendelkezései

alapján az alábbi csoportba sorolhatók:

» Akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság

komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb

mértékű (B1, B2, C1, C2, D, E kategória).

» Aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik,

az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás,

hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt. Az

említett személyek össz-szervezeti egészségkárosodás (ÖEK)

mértékének megállapítására 2008-2012 között került sor.

» Akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos

mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt.

C1 tartós foglalkozási rehabilitációt igényel 50-31%

C2

egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban

egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt

A munkaképesség-csökkenés (MKCS) mértékét 2008 előtt

állapította meg az erre kijelölt hatásósági szerv.

» Aki fogyatékossági támogatásban részesül. Fogyatékossági

támogatásban az a 18. életévét betöltött személy részesülhet,

aki esetén megállapítást nyer a jogszabályban

elismert súlyosan fogyatékos állapotok valamelyikének

fennállása. Ilyen állapotnak minősül a látási fogyatékosság,

az ügyfél nagymértékű hallásvesztesége vagy amennyiben

érthető (hangzó) beszédre sem képes, értelmi fogyatékos,

autonómiatesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak

minősíthető, súlyos vagy középsúlyos kromoszóma-rendellenessége

van, mozgásszervi fogyatékos vagy a felsorolt

állapotok halmozottan jelentkeznek nála.

» Aki vakok személyi járadékában részesül. 2001. június 30.

napjáig a 18. életévét betöltött erősen látáscsökkent vagy

vak személy részére a vakok személyi járadékát állapították

meg. 2001. július 1. napjától már nem lehet megállapítani,

csak tovább folyósítani.

» A komplex minősítés alól mentesülő személyek esetében a

rokkantsági ellátás időtartama alatt. (Mmtv. 38/C.§, 19.§ (1a))

50-31%

D kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható 30-1%

E önellátási képesség teljes vagy részleges elvesztése 30-1%

B) MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEKKEL

FOGLALKOZÓ SZAKEMBEREK

A projekt közvetett célcsoportjába tartoztak a megváltozott

munkaképességű személyekkel foglalkozó szakemberek is.

Bevonásuk érdekében azon intézmények, szervezetek felkutatása

és partneri kapcsolat (együttműködés) kialakítása

volt szükséges, akik látókörében a megváltozott munkaképességű

és fogyatékos személyek megtalálhatók.

Ennek legegyszerűbb módja, ha a potenciális programrésztvevő

önként jelentkezik a programba, azonban a megváltozott

munkaerőpiac, a munkanélküliség és a munkaerőhiány

miatt ez a legritkább esetben fordult elő, így a hagyományos

toborzási technikákat, PR- és markeringeszközöket (pl.: szórólap,

tájékoztató) is érdemes alkalmazni ott, ahol a legnagyobb

valószínűséggel találkozik vele a célcsoporttag.

A toborzás hatékonyságának növelése érdekében elengedhetetlen

volt a szakmai partnerekkel történő személyes kapcsolat

kialakítása is, hogy a projekt nyújtotta lehetőségekről

információhoz jussanak a célcsoporttagok.

A partnerszervezetek szakemberei, akik akár már hosszabb

ideje dolgoznak együtt a megváltozott munkaképességű személlyel,

segíthették a munkavállalást akadályozó tényezők

pontosabb feltárását és az egyéni fejlesztés kimenetelének

sikerességét.

4 5



AZ EFOP-1.9.3-VEKOP-17 PROJEKT SZAKMAI

PARTNEREI:

Az EFOP-1.9.3-VEKOP-17 projekt célcsoportjának elérésében

releváns partnerszervezetek:

» Fővárosi és megyei kormányhivatalok családtámogatásokkal,

társadalombiztosítási és foglalkoztatási ügyekkel érintett

illetékes szervezeti egységei;

» A komplex minősítésben és az egyes szakkérdések vizsgálatában

és az ellátás megállapításában részt vevő szakértői kör;

» Közösségi ellátásokat nyújtó szervezetek;

» Rehabilitációs intézmények: tartós vagy átmeneti bentlakásos

intézmények, a támogatott lakhatás és az egyéb speciális

szociális intézmények;

» Szakosított ellátásokat nyújtó intézmények;

» Speciális szakiskolák;

» Karrierirodák;

» Fogyatékosság témakörében érintett civil szervezetek (lakóotthon,

farm stb.);

» Családsegítő központok;

» Egészségügyi intézmények (háziorvosok, védőnői hálózat,

pszichiátriai ellátóhálózat);

» Szülőszervezetek;

» Támogató szolgálatok;

» Foglalkozási rehabilitációs szolgáltatói akkreditációval rendelkező

szervezetek;

» Érdekvédelmi szervezetek.

C) A MUNKÁLTATÓK

Közvetett célcsoportként jelennek meg a megváltozott

munkaképességű személyeket potenciálisan foglalkoztatni

tudó munkáltatók, a nagyobb szervezetek esetében a HR

területtel foglalkozó munkatársak, kisebb szervezetek esetében

pedig azok a munkatársak, döntéshozók, akik a megváltozott

munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával

kapcsolatos feladatokat látják el.

A nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatók elérése tekintetében

nem volt egységes, minden foglalkoztatót tartalmazó, ingyenesen

elérhető adatbázis, ami a most futó és a jövőbeli

uniós programok rendelkezésére állhatna, így a megkeresések

során támaszkodni lehetett a projektben dolgozó szakemberek

személyes tájékozottságára, kapcsolatrendszerére,

valamint a foglalkoztatók gyűjtőterét képező különböző

kamarák, érdekvédelmi szövetségek nyilvános adatbázisából

történő munkáltatók felkutatása, így munkatársaink 1040

munkáltatóval vették fel a kapcsolatot.

AZ EFOP-1.9.3-VEKOP-17 PROJEKTTEL

SZEMBENI ELVÁRÁSOK

től, a projekt fizikai kezdésének időpontjától 2021.12.31-ig, a

projekt fizikai zárásának napjáig volt lehetősége.

INDIKÁTOROK, SZÁMSZERŰSÍTETT SZAKMAI ELVÁRÁSOK ÉS SZAKPOLITIKAI MUTATÓK

INDIKÁTOR

MEGNEVEZÉSE

Szervezetfejlesztési

intézkedésekkel

érintett intézmények

száma

INDIKÁTOROK

Az EFOP-1.9.3-VEKOP-17 kiemelt projekt a 2014-2020 programozási

időszakra rendelt források keretrendszeréből több,

mint 866 millió forintot használhatott fel, amelyre 2017.11.01-

PROJEKT-

SZINTEN

INDIKÁTOR DEFINÍCIÓJA

1 db Azon intézmények száma összesítve,

amelyek az ESZA rendelet 3. cikk (1)

b) iv.) alpontjában meghatározott beruházási

prioritáshoz kapcsolódó intézkedések

keretében végrehajtottak

legalább egy, a szervezeti működés

fejlesztésére irányuló projektet.

Fogyatékossággal

élő résztvevők száma

1.000 fő Azok a személyek, akik a hazai definíciók

alapján fogyatékkal élőként

lettek regisztrálva.

Az egyének egyszerre több hátránynyal

is küzdhetnek, vagyis megfelel a

célcsoportban meghatározott 2011.

évi CXCI törvény 22. § vagy 38/C §

szerinti megváltozott munkaképességű

személy fogalmának.

6 7



A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSA

SZÁMSZERŰSÍTETT SZAKMAI ELVÁRÁSOK

INDIKÁTOR MEGNEVEZÉSE CÉLÉRTÉKE* INDIKÁTOR DEFINÍCIÓJA

Megváltozott munkaképességű

személyek képzési támogatásban

részesítése

Munkáltatók Portálon történő

regisztrációja

Megváltozott munkaképességű

személyek rehabilitációjával

foglalkozó szakemberek és

megváltozott munkaképességű

személyek Portálon történő

regisztrációja

Munkáltatók megkeresése,

ösztönzése megváltozott

munkaképességű személyek

foglalkoztatása céljából

A projekt eredményeképpen

közvetett módon elhelyezkedett

ügyfelek

Kommunikációs aktivitások

(közösségimédia-kampány)

Elvárás: 130 fő

Megvalósult:

131 fő

Elvárás: 400 db

Megvalósult:

505 db

Elvárás: 400 db

Megvalósult:

2434 db

Elvárás: 1000 db

Megvalósult:

1040 db

Elvárás: 70 fő

Megvalósult:

80 fő

Elvárás: 1 db

Megvalósult: 1 db

Egyéni fejlesztési terv alapján, képzési támogatás biztosítása

mellett képzésben részt vevő személyek száma.

A projekt keretében létrehozott online felületen a munkaerőközvetítés,

illetve a további funkció használata érdekében

regisztrált munkaadók száma.

A projekt keretében létrehozott online felületen a munkaerőközvetítés,

illetve további funkciók használata érdekében a

munkáltatókon kívül regisztrált munkavállalók, szakemberek,

megváltozott munkaképességű személyek száma.

A Tanácsadói Hálózat által a megváltozott munkaképességű

személyek foglalkoztatása érdekében igazolt módon felkeresett,

ösztönzött munkaadók száma.

Az ügyfelek száma, akik a mobilitási, a képzési támogatás,

illetve a Rehabilitációs Portál révén helyezkedtek el.

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását

növelő és népszerűsítő – több elemből álló – kommunikációs

kampány lefolytatása.

*A számszerűsített szakmai elvárások megvalósult célértékei a 2021.12.21. napon elért adatokat tartalmazza.

A projekt célja és részcéljai a foglalkozási rehabilitáció

munkaerőpiaci tevékenységeit megalapozó Rehabilitációs

Fejlesztési Központ által végzett rehabilitációs szakmafejlesztésre,

a munkaerőpiaci kereslet és kínálat közvetett

élénkítésére és összehangolására irányuló feladatok.

REHABILITÁCIÓS FEJLESZTÉSI KÖZPONT

A projekttevékenységek ellátásáról a projekt keretében létrehozott,

a fejlesztések tekintetében országos hatáskörrel, a

belső kapacitásból nyújtott szolgáltatások és az ügyfeleknek

közvetlenül nyújtott támogatások vonatkozásában a projekt

stratégiai átalakításáig országos, az átalakítást követően a

Közép-magyarországi régióra kiterjedő illetékességgel rendelkező

– nem intézményesített formában létrehozott – Rehabilitációs

Fejlesztési Központ (a továbbiakban: RFK) gondoskodott.

AZ RFK FELADATKÖRE

» a projekt megvalósításának szakmai és koordinációs irányítása

» rehabilitációs szakmafejlesztési tevékenység megvalósítása

» szakmafejlesztési tevékenységelemek koordinációja, egymásra

épülésének és szinergiájának biztosítása

» az Érték Vagy! Portál fejlesztésének és működtetésének

tevékenysége

» egy több elemből álló kommunikációs kampány lebonyolítása

» megváltozott munkaképességű személyek projektbe történő

bevonása

» projekthez kapcsolódó szakmai, pénzügyi és adminisztrációs

feladatok ellátása

A kommunikációs kampány célja hagyományos és modern

kommunikációs eszközökkel a célcsoporttagok információval

történő ellátása, a munkáltatók szemléletformálása, társadalmi

érzékenyítés.

A Rehabilitációs Fejlesztési Központ vezetője a projekt szakmai

vezetője, aki az Intézet rehabilitációs területért felelős

szervezeti egységének szakmai irányítása mellett ellátta a

projekt szakmai, illetőleg a központ vezetését. A szakmai

vezető munkáját a projekt időtartama alatt átlagosan 5 fő

szakmai referens, 3 fő ügyfélszolgálati és munkaadói munkacsoportban

dolgozó projektmunkatárs, 5 fő portálkommunikációs

stábtag és 2 fő informatikus segítette.

SZAKMAFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGEK

MEGVALÓSÍTÁSA

A foglalkoztatást segítő szemléletformálást célzó kommunikációs

feladatok (közösségimédia-kampány)

A projekt keretében olyan több elemből álló kommunikációs,

szemléletformáló kampány valósult meg, amely képes felhívni

az érintett megváltozott munkaképességű személyek, családtagjaik,

segítő, szolgáltató partnerek és a potenciális munkáltatók

figyelmét az elérhető információkra, szolgáltatásokra,

jó gyakorlatokra, a megváltozott munkaképességű személyek

foglalkoztatásában rejlő erőforrásokra, ezzel elősegítve a célcsoporttagok

nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatását.

További cél volt:

» az általános információnyújtáson túl, célzott információk

eljuttatása a célcsoportoknak

» a munkáltatók foglalkoztatási motivációja

» a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával

összefüggő vélelmek, prekoncepciók megváltoztatása

» jó gyakorlatok, sikeres pályázatok bemutatása (munkavállalói

és munkáltatói egyaránt)

A kommunikációs kampány megvalósítása beszerzés keretében,

a Promo Service Kft. partner által valósult meg 2021.11.16.

– 2021.12.31. között, 900.000 fő elérésével. A kampányidőszak

8 9



lezárását követően a közösségimédia-felületek fenntartásához

kapcsolódó feladatokat az NSZI munkatársai látják el.

A kommunikációs kampány célcsoportjai:

» megváltozott munkaképességű személyek és családjaik;

» megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztatni

kívánó szervezetek munkatársai;

» megváltozott munkaképességű személyek részére ellátásokat

és szolgáltatásokat nyújtó szervezetek szakemberei;

» megváltozott munkaképességű személyek tágabb körében

élő közösség, és a többségi társadalom.

A kampányok koncepciója arra épült, hogy a megváltozott munkaképességű

személyek munkavállalása olyan abszolút előny,

amely révén társadalmi, közösségi integrációjuk javul, önértékelésük,

önállóságuk erősödik, ezzel csökkentve a társadalomban

meglévő negatív vélelmek és prekoncepciók káros hatását.

A kampányok során a főbb üzenetek, különösen a munkához való

egyenlő esélyű hozzáférés előmozdítása és erősítése érdekében:

» a megváltozott munkaképességű személyek munkájában

rejlő értékek

» a megváltozott munkaképességű személyek csoportjában

rejlő erőforrások

» a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása

során kialakított jó gyakorlatok példaértékűsége

» a megváltozott munkaképességű személyek támogatás

nélküli, a nyílt munkaerőpiacon történő foglalkoztatása

» a foglalkoztatás hatásaként fellépő erősödő önbecsülés,

önértékelés, és önfenntartás

A központban a cél elérésében megfogalmazott üzenetek az

Érték Vagy! Portál közösségimédia-felületen történő megjelentetése

állt. A kampány keretében a Portál különböző részeihez

11 db rövid, magyarázó, feliratozott animációs videó

készült, amelyek a célcsoporttagok számára egyszerűsítik és

segítik annak használatát.

AZ ÉRTÉK VAGY! PORTÁL FEJLESZTÉSE

ÉS MŰKÖDTETÉSE

Az Érték Vagy! Portál létrehozása előtt nem volt olyan online

felület, amely egyszerre biztosít naprakész ismereteket

a megváltozott munkaképességű személyek, a munkáltatók

és a szakemberek számára, és képes a munkaerő keresleti és

kínálati oldalának egymásra találását elősegíteni.

A projekt keretében fejlesztésre került egy komplex funkcióval

bíró online információs felület, az Érték Vagy! Portál,

amely elérhetővé teszi a szükséges információkat és speciális,

innovatív szolgáltatásokat a megváltozott munkaképességű

személyek, szolgáltatószervezetek és munkáltatók

képviselői számára, megkönnyítve a HR-szakemberek feladatát

a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával

kapcsolatban.

A portál biztosítja, hogy a foglalkozási rehabilitáció területén

dolgozó elérjék a célcsoportra irányuló állásajánlatokat,

a különböző szakmai fejlesztések ismeretanyagait, a szakmai

felkészülést, fejlődést segítő kutatási anyagokat, tanulmányokat,

módszertani anyagokat, valamint biztosítja a megváltozott

munkaképességű személyek és az őket foglalkoztatni kívánó

munkaadói kör számára a foglalkoztatáshoz szabályozási,

munkaerőpiaci információk gyors, egy helyen való elérését,

Ezzel elősegíthető:

» a megváltozott munkaképességű álláskeresők részére információk

biztosítása, állásajánlatok megosztása;

» a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását

vállaló munkáltatók és álláskeresők feltárása,

elérése;

» a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása

iránt még nem fogékony, munkáltatók informálása,

szemléletformáló anyagok és célirányos információk biztosítása

A komplex funkcióval bíró online információs felület az alábbi

lehetőségekkel gazdagítja a rehabilitációs eszköztárat:

» Az általános információellátottság növelése a célcsoporttagok

számára tájékoztató információk a rehabilitációs

rendszer elemeiről, szereplőiről, szabályairól, elérhető

szolgáltatási elemekről és szolgáltatókról.

» A munkáltatók információ-ellátottságának fokozása: a

munkavállalói célcsoportról szóló kutatások legfontosabb

eredményei, a jógyakorlatok megosztása.

» A kifejezetten megváltozott munkaképességű személyekre

fókuszáló online munkaerő-közvetítési funkció, innovatív

„párosító” algoritmusok alkalmazása, regisztrált, álláskereső,

megváltozott munkaképességű ügyfél és a munkaadó

által feltöltött álláshirdetés általános jellemzőinek

és hagyományos specifikumainak figyelembevételével, a

munkakörillesztés munkakörelemzés tényezői és az egyén

meglévő, megmaradt képességei alapján.

Fentiek hatására jelentős mértékben javulhat az érintettek és

a szakemberek általános információs állapota, a rehabilitációs

célú munkaközvetítés eredményessége, így a Portál működése

a célcsoport foglalkoztatottságának növekedése.

» A Portálon elérhető továbbá:

» az MMK-s személyek körében legjellemzőbb munkakörök

leírása, a foglalkoztathatóság szempontjából figyelembe

vehető akadálymentesítési, munkavédelmi és foglalkozás

egészségügyi (kizáró/korlátozó tényezők alapján) szempontok

bemutatása,

» szakmai iránymutatás, módszertani segítség a megváltozott

munkaképességű személyek toborzása és kiválasztása

során javasolt szempontokról, elvekről és a megvalósítást

segítő gyakorlati módszerekről,

» a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását

tapasztalatok megosztásával segítő sikertörténetek és

jó gyakorlatok példatára.

MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ

SZEMÉLYEK PROGRAMBA VONÁSÁNAK ÉS

PROGRAMRÉSZVÉTELÉNEK FOLYAMATA

„Sokáig kerestem munkát sikertelenül,

a programban nem kellett sokat várnom rá,

hogy állásajánlatot kapjak.

Köszönöm a program munkatársának segítségét.” B.CS.

A programba történő bevonás és részvétel időbeli hatálya az

EFOP-1.9.3-VEKOP-17 projekt megvalósításának kezdő időpontja

2017.11.01. napja volt, a projekt időtartama 50 hónap.

Az ügyfelek programrészvételére vonatkozó szerződéskötésre

a projekt utolsó napjáig (2021.12.31.) volt lehetőség a

programrésztvevővel történő hosszú távú együttműködés

és sikeres munkaerőpiaci integráció érdekében.

A PROGRAMBA VONÁS ÉS PROGRAMRÉSZVÉTEL

ILLETÉKESSÉGI SZABÁLYAI

Az EFOP-1.9.3-VEKOP-17 projekt területi hatályát tekintve a

kezdetekben országos lefedettségű volt. A 21 TH megyei iroda

az ország minden megyéjében (Pest megyében 2 helyen),

valamint a fővárosban került kialakításra. A kezdetekben az

ügyfél, fő szabályként szabadon választhatott a megvalósítási

helyszínek közül, valamint programba vonását követően

esetleges költözés, vagy egyéb döntés okán is módosíthatta

előzetes választását.

A stratégiai átalakítást követően a projektben a célcsoport

számára meghatározott szolgáltatások, támogatások azon

személyeknek voltak nyújthatók, akiknek a projektbe történő

belépés időpontjában bejelentett állandó lakcíme vagy tartózkodási

helye a Közép-magyarországi régióban volt.

A program közvetett célcsoportjába azok a munkáltatók,

mikro-, kis- és középvállalkozások, költségvetési vagy más

gazdálkodó és civil szervezetek tartoztak, akik vállalták a

közvetlen célcsoport tagjait alkotó megváltozott munkaképességű

személyek foglalkoztatását, munkahelyen megvalósuló

foglalkozási rehabilitációjának elősegítését.

10 11



A CÉLCSOPORT BEMUTATÁSA

A projektbe vont ügyfelek (941 fő) 53%-a nő (502 fő), 47%-a

(439 fő) férfi. A korcsoport szerinti megoszlást tekintve elmondható,

hogy a projekt a legnagyobb arányban 34,54%-ban

50 és 59 év közötti ügyfeleket vont be, ezt követte 27%-os

arányban a 40-49 év közötti korcsoportú bevont ügyfelek

száma. 18,5%-ban 30 és 39 év közötti, 15,72%-ban 60 év feletti

az arány. Alulreprezentált volt a 25 év alatti ügyfelek száma,

amely 40 fő volt, az összevontak 4,25%-a (lásd alábbi táblázat).

Mind a nők, mind a férfiak tekintetében a projektbe vont

ügyfelek döntő többsége 40-59 év közötti korosztályba tartozott,

emellett magas a 60 év feletti korcsoportú programrésztvevők

aránya is. Ennek oka abban keresendő, hogy a projekt

toborzási tevékenysége nem a rehabilitációs hatóságok

bázisára, hanem a látóterükből kikerülő partnerszervezetek

ügyfeleire épült.

Végzettségüket tekintve a programrésztvevők

közül 500 (53,13%-a) fő középfokú

végzettséggel rendelkezik, 271

fő (29,39%) alapfokú végzettségű, 66

fő (7,16%) felsőfokú szakképzettséget

szerzett, főiskolát, illetve egyetemet

végzett. 85 fő (9,22%) nem rendelkezik

alapfokú végzettséggel sem.

2. számú ábra

1. számú ábra

3. számú ábra

12 13



A foglalkozási rehabilitáció folyamatát, rehabilitálhatósági

szempontokat figyelembe véve, valamint az elődprojektben

szerzett tapasztalatok alapján az volt prognosztizálható,

hogy a megvalósítás során a rehabilitálható B1 és C1 kategóriából

kerül ki a programrésztvevők többsége. Ezzel szemben,

a programba vont ügyfelek aránya nagyobb egészségkárosodással

rendelkező megváltozott munkaképességű ügyfelek

irányába tolódott el.

Megállapítható, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő személyeknek

nagyobb szüksége volt a projekt által kínált szakmai

foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások és támogatási

elemek igénybevételére:

» B1, C1 minősítéssel rendelkezők: 27,62%

» B2, C2 kategóriába sorolt: 46,11%

» D, E minősítéssel, vakok személyi járadékéban, fogyatékossági

támogatásban részesülő, valamint korábbi szakértői/orvosi

szakvéleménnyel rendelkező ügyfelek aránya:

26,22%

5. számú ábra

6. számú ábra

4. számú ábra

Összességében jól látható, hogy a

komplex minősítéssel rendelkező programrésztvevők

(846 fő) 30%-a tartozik a

rehabilitálható B1, C1 kategóriába, amíg

rehabilitációja nem javasolt kategóriába

a programrésztvevők több, mint 2/3-a

tartozik. Az adatokból arra lehet következtetni,

hogy a megváltozott munkaképesség

és fogyatékosság okán megállapított

ellátások mellett sikeresek a

célcsoport foglalkoztatását elősegítő

intézkedések, az egészségkárosodás ellenére

a célcsoport tagjai szeretnének a

társadalom hasznos tagjává válni.

14 15



A projekt ügyfélkörének egészségkárosodás

típusa szerinti megoszlása.

A 3 legjellemzőbb betegségcsoport a

projekt ügyfélkörében:

1. BNO-10-05 – Mentális és viselkedészavarok

(Alzheimer-kór, szenvedélybetegség,

pszichés betegségek, mentális

retardáció stb.)

2. BNO-10-13 – A csont-izomrendszer

és kötőszövet betegségei (pl.: ízületi

gyulladás, gerincproblémák, sérv,

izom-rendellenesség stb.)

3. BNO-10-09 – A keringési rendszer

betegségei (pl.: magas vérnyomás,

érszűkület, szívbetegségek stb.)

Ezentúl a BNO-10-07 Szem és függelékeinek

megbetegedése, valamint a

BNO-10-06 Az idegrendszer betegségei

voltak magasan reprezentáltak ügyfeleink

körében.

A fentiek alapján összességében elmondható,

hogy az ügyfelek jelentős

részének (80%) (re)integrációja a nyílt

munkaerőpiacra nagyobb szakmai odafigyelést

és magasabb óraszámú mentori

segítségnyújtást igényelt a projektben

dolgozó szakmai megvalósító

munkatársak részéről.

A hazai munkaerőpiac sajátosságait

figyelembe véve megvizsgáltuk a betegségcsoportok

szerinti megoszlást

a Közép-magyarországi régió és a vidéki

megyék szerint is. Megállapítható,

hogy szignifikáns eltérés csak az

idegrendszer és a szem és függelékeinek

megbetegedései esetében mutatkozott.

Mindkét esetben, Budapesten

és Pest megyében ezen megbetegedések

aránya több mint a duplája a

konvergencia régió megyéihez képest.

A fenti adatokból arra lehet következtetni,

hogy mivel számos országos

7. számú ábra

hatáskörrel rendelkező egészségügyi,

rehabilitációs intézmények, érdekvédelmi

és civil szervezetek is területileg

a fővárosban találhatók, könnyebben

férnek hozzá szolgáltatásokhoz az

ezen betegségcsoportba tartozó célcsoporttagok.

FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS, KOMPLEX

MUNKAERŐPIACI SZOLGÁLTATÁSOK

„Nagyon örülök, hogy sikerült munkát találni. Most még próbaidőn

vagyok, de a munkahelyemen nagyon befogadóak, a

feladatok is tetszenek, öröm itt dolgozni.” S.A., Budapest

A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások célja a megváltozott

munkaképességű személyek meglévő, fejleszthető

képességeire épülő komplex rehabilitációjának, munkaerőpiaci

integrációjának és munkába állásának elősegítése különböző

mélységben megvalósuló fejlesztési folyamatok és

eltérő eszközrendszer igénybevételével.

A projekt megvalósítása során az ügyfelek egyéni igényeihez

igazodóan biztosította az egyéni fejlesztéshez szükséges,

alábbi foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokat.

Egyéni tanácsadás, amelynek típusai:

» Foglalkozási rehabilitációs tanácsadás, ezen belül

• Foglalkozási rehabilitációs munkatanácsadás

• Foglalkozási rehabilitációs álláskeresési tanácsadás

» Foglalkozási rehabilitációs célú pályatanácsadás

» Foglalkozási rehabilitációt elősegítő pszichológiai tanácsadás

» Foglalkozási rehabilitációs mentori szolgáltatás

Csoportos tanácsadás, amelynek típusai

» Foglalkozási rehabilitációt elősegítő álláskeresési technikák

tréning

» Képzésre történő fejlesztő felkészítés

» Foglalkozási rehabilitációt elősegítő újraorientáló foglalkozás

Szakmai referenseink országos lefedettséggel várták a megváltozott

munkaképességű ügyfeleket. A bevonási folyamat

során az első interjú, a kérdőívek eredménye és a helyzetfeltáró

interjú alapján kirajzolódott minden ügyfél esetében

a foglalkozási rehabilitációját befolyásoló külső és belső tényezők

széles köre.

A kellő mennyiségű és minőségű információ birtokában a

szakmai referensek komplex képesség- és helyzetfelmérést

végeztek, melynek során beazonosíthatóvá váltak a foglalkozási

rehabilitációt akadályozó munkaerőpiaci, szociális és

életvezetési tényezők.

A leggyakoribb munkavállalást akadályozó tényezők:

» Álláskeresési nehézségek

» Nem reális célállás meghatározása

» Elavult szakmai tudás, szakképzettség

» Munkaképesség csökkenéséből adódó hátrányok, terhelhetőség

hiánya

» Alacsony elhelyezési esélyeket biztosító térségi munkaerőpiaci

helyzet

» Mentális kondíció, betegségfelfogás, életmód

» Munkatapasztalat hiánya

» Mobilitási és közlekedési problémák

» Életkorból adódó hátrány

» Motiváció hiánya, együttműködési készség, képesség alacsony

jellege

Az interjút követően munkatársaink minden ügyfél számára

Rehabilitációs Fejlesztési Tervet készítettek, amely az előzőekben

vázolt feltárt akadályokhoz rendelt egyéni szükségletekre

reagáló támogatási és szolgáltatási eszközök kombinációjának

és igénybevételének ütemezett menetrendjét

tartalmazta.

Az azonosított problémák alapján az ügyféllel közösen került

megfogalmazásra a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások

iránya:

» A hosszú egészségügyi rehabilitáció miatt bizonyos készségeinek

fejlesztésére szorul ahhoz, hogy akár képzést, akár

munkát vállaljon (100 fő);

» Munkatapasztalatához kapcsolódó munkakörben kíván elhelyezkedni

(269 fő);

» Munkavállalást tervez, de új szakmai irányt keres (384 fő);

» Szakképzettségének megfelelő munkatapasztalattal nem

rendelkezik, ezért új foglalkozás irányába csak betanítás

vagy új szakmai képzettség segítségével indulhat el (36 fő);

16 17



FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS

CÉLÚ SZOLGÁLTATÁSOK MEGNEVEZÉSE

Foglalkozási rehabilitációs munkatanácsadás 572

Foglalkozási rehabilitációs álláskeresési tanácsadás 557

Foglalkozási rehabilitációs célú pályatanácsadás 331

Foglalkozási rehabilitációs célú újraorientáló tanácsadás 16

Foglalkozási rehabilitációs mentori szolgáltatás 1.720

Foglalkozási rehabilitációs célú munkaközvetítés 47

Foglalkozási rehabilitációs információnyújtás 2.299

ÖSSZESEN: 5.542

8. számú ábra

MENNYISÉG (DB)

» Vállalja a munkába állást, de tájékozatlan

önmagáról és/vagy a munkaerőpiacról,

ezért számára szolgáltatások

nyújtása szükséges (152 fő).

A projektben dolgozó szakmai megvalósító

munkatársak (diplomás szociális

szakemberek) 49 hónap alatt összesen

5.542 db foglalkozási rehabilitációs

szolgáltatásban részesítették

ügyfeleinket, azaz átlagban egy ügyfelünk

5,88 szolgáltatáson vett részt.

A projekt megvalósítása során a bevont ügyfelek 42%-a részesült

a projektről és elhelyezkedési lehetőségekkel kapcsolatos

foglalkozási rehabilitációs munkaerőpiaci információnyújtásban.

A programrésztvevők több, mint fele részesült foglalkozási

rehabilitációs célú munka és álláskeresési tanácsadásban,

amelynek során a tanácsadó felmérte a munkaerőpiaci

adottságokat, készségeket, képességeket, segítette az elhelyezkedést

akadályozó körülmények feltárását és megszüntetését,

valamint az ügyféllel közösen meghatározta és egyéni

fejlesztési tervben rögzítette a foglalkozási rehabilitációs

folyamat lépéseit és célját.

A foglalkozási rehabilitációs álláskeresési tanácsadás során

a tanácsadó hozzásegítette az ügyfelet a reális célállás megtalálásához,

megosztotta vele az álláskereséshez szükséges

ismereteket, valamint felkészítette az eredményes álláskeresésre.

Az egyénre szabott állásfeltárás során a célállásnak

megfelelő munkaadókat kerestek fel.

A foglalkozási rehabilitációs mentori szolgáltatások során

megvalósult a képzésben részesülők lemorzsolódásának elkerülése,

a munkahelyi környezetbe történő beilleszkedés

elősegítése, a betanítás, a munkahelymegtartás segítése, az

utókövetés, valamint az egyéni rehabilitációt támogató, segítő

szolgáltatások szervezése, az életvitelt, munkavállalást

segítő eszközök hozzáférésének szervezése a mentor által.

Továbbá egyéb tanácsadási módszerek és eszközök felhasználásával

segítette a mentor a munkaerőpiaci integrációt és

a munkaadók befogadóvá válását a megváltozott munkaképességű

személyek iránt.

A foglalkozási rehabilitációs pályatanácsadás és újraorientáló

tanácsadás során képzési célokat fogalmaztak meg.

A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások biztosításával 99

programrésztvevő helyezkedett el a nyílt munkaerőpiacon.

A fent leírt tapasztalatok és adatok alapján elmondható,

hogy ügyfeleinknek nagy szüksége volt a projekt egész időtartama

alatt biztosított szociális szakemberek által nyújtott

szolgáltatásokra és az azok általi támogatásra.

KÉPZÉSI TÁMOGATÁS

A projektben a projektmunkatársak 139 főt irányítottak képzésbe,

akik közül 131–en sikeres OKJ-s bizonyítványt vagy tanúsítványt

szereztek. Voltak olyan képzések, ahol saját ügyfélkörünkből

saját csoportot szerveztünk, és a képző a megváltozott

munkaképességű ügyfeleink igényeit maximálisan szem előtt

tudta tartani, amíg voltak olyan képzések, amelyre nem jelentkezett

annyi ügyfelünk, hogy saját csoport indulhasson, így a piaci

alapon szerveződő tanulócsoportba csatlakoztak be ügyfeleink.

Ezen ügyfeleink számára egy magasabb szintű felkészítésre volt

szükség, és a képzés ideje alatt is egy magasabb fokú mentorálást

kellett biztosítani a szociális szakembereinknek a képzésben történő

bent maradáshoz és a képzés sikeres elvégzéséhez.

Projektünkben az alábbi képzéseken vettek részt ügyfeleink:

» ECDL képzés 15 fő,

» számítógép használatának alapjai képzésen 29 fő,

» betanított szociális segítő képzésen 11 fő,

» konyhai kisegítő képzésen 6 fő,

» parkgondozó képzésen 65 fő,

» vendéglátó eladó képzésen 6 fő,

» szállodai szobaasszony képzésen 5 fő vett részt.

A képzések befejezését követően az utánkövetéses vizsgálat

során felkerestük valamennyi sikeres záróvizsgát tett ügyfelünket.

Ez alapján elmondható, hogy 19 főnek sikerült elhelyezkednie

a képzést követően, ebből 37% a frissen megszerzett

végzettségével dolgozik a nyílt munkaerőpiacon.

A tapasztalatok alapján elmondható, hogy a megváltozott munkaképességű

személyek szívesen vettek részt a projekt által

támogatott képzéseken. A képzéshez kapcsolódó támogatások

(megélhetést biztosító támogatás, útiköltség-térítés) pedig

nagymértékben hozzájárultak a motiváció erősítéséhez és

ahhoz, hogy a projektrésztvevők kiegyensúlyozott anyagi háttér

mellett tudták az új szakmát elsajátítani. Ezért igyekeztünk az

ügyfelek igényeihez igazodva minél szélesebb képzési paletta

kialakítására, minél változatosabb szakmák elsajátítására lehetőséget

biztosítani, amelynek segítségével eredményesen és

sikeresen el tudnak helyezkedni a nyílt munkaerőpiacon.

18 19



ÖSSZEFOGLALÓ

Az EFOP-1.9.3-VEKOP-17-2017-00001 „A foglalkoztatási

rehabilitáció szakmai folyamatainak fejlesztése” elnevezésű

kiemelt projekt országos hatáskörben több, mint 2 évig,

a Közép–magyarországi régióban négy éven át segítette 941

megváltozott munkaképességű személy munkaerőpiaci reintegrációját,

javította a foglalkoztathatóságot és a társadalmi

befogadást, az egyénre szabott szolgáltatások megfelelő

szintű variációjával, mentorálással, képzéssel, átképzéssel.

A projektben megvalósult Érték Vagy! Portál használata

segíti az érzékenyítést és szemléletformálást, lehetőséget

nyújt a célzott információgyűjtésre, a regisztrált felhasználók

számára teret biztosít az ingyenes online álláskereséshez,

toborzáshoz, növeli a munkaerőpiachoz való hozzáférést,

a munkába állás esélyét, ezáltal új munkakapcsolatok

kialakításához vezet, növelve a megváltozott munkaképességű

személyek foglalkoztatását.

Bízunk benne, hogy a négy év szakmai munkája hosszú távon

is kifejti hatását és országos hatáskörben pozitív irányba

mozdítja elő a megváltozott munkaképességű személyek

megítélését, életminőségét is.

20



KÉSZÜLT

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MEGBÍZÁSÁBÓL

AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL

Slachta Margit

Nemzeti Szociálpolitikai

Intézet

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!