NSZI kiadvány 2021

PROJEKTZÁRÓ KIADVÁNY
EFOP-1.9.3-VEKOP-17-2017-00001 PROJEKT:
A
FOGLALKOZTATÁSI
REHABILITÁCIÓ
SZAKMAI
FOLYAMATAINAK
FEJLESZ TÉSE
Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet
2021. december

„Nagyon jó tapasztalatokat szereztem a fogyatékossággal
élők munkalehetőségeiről a program segítségével.
A projekt munkatársa nagyon készséges és segítőkész volt,
több munkalehetőséget is ajánlott. Jó lenne, ha sokáig folytatódhatna
a program. Ezúton is szeretném megköszönni az
intézmény létét és az ott dolgozók munkáját, hozzáállását a
sérültekhez, segítőkészségüket.” M.K. Budapest
KÖSZÖNTŐ
A megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek
alacsony foglalkoztatási aránya mögött húzódó legfőbb
okok a tartós munkaerőpiaci távollét, az elavult vagy hiányzó
szakképzettség, a foglalkoztatók célcsoporttal szembeni
előítéletei és szemlélete, a célcsoport alacsony motivációs
és aktivitási szintje, valamint a foglalkoztathatóság terén jelentkező
korlátok, valamint a munkáltatói oldalon jelentkező
információhiány és a foglalkoztatásukkal kapcsolatos előítéletek
jelenléte. A megváltozott munkaképességű személyek
munkaerőpiaci helyzetének előmozdítása a társadalom és az
állam elemi érdeke, mert a megváltozott munkaképességű
emberek aktivitásának növelésével és munkába állásának
elősegítése révén nagymértékben javítható a foglalkoztatottság,
és ezáltal könnyebben elérhető az Európa 2020 tervben
megfogalmazott 75%-os foglalkoztatási ráta.
Jelenleg 160 ezer megváltozott munkaképességű munkavállaló
van Magyarországon, ami 10 év alatt 150%-os növekedést
jelent.
Az EFOP-1.9.3-VEKOP-17 projekt legfőbb célja a megváltozott
munkaképességű személyek integrációjának és életesélyeinek,
ezen belül elhelyezkedési esélyeinek növelése a rehabilitációs
szakmai rendszer további fejlesztésével, amelyet
kiegészít a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának
élénkítését, valamint a munkahelyek megváltozott
munkaképességű személyek számára történő adaptációjának
elősegítését támogató fejlesztés megvalósítása volt.
A projekt szakmafejlesztési tevékenységével hidat épített a
megváltozott munkaképességű álláskeresők és a munkáltatók
közé, segítve ezzel az esélyteremtést és szemléletformálást,
valamint lehetőséget nyújtott a célzott információgyűjtésre,
növelve a megváltozott munkaképességű emberek
munkaerőpiachoz való hozzáférését.
A projekt kihasználta az egyes elemek közti szinergiákat,
ezért az Érték Vagy! Portál elkészítése mellett foglalkozási
rehabilitációs célú szolgáltatásokkal segítették a projektben
dolgozó szakemberek a fogyatékos és megváltozott munkaképességű
személyek nyílt munkaerőpiaci integrációját.
Dr. Tóth Tibor
főigazgató
1

BEVEZETÉS
AZ EFOP-1.9.3-VEKOP-17
PROJEKT INDOKOLTSÁGA
A megváltozott munkaképességű és fogyatékos személyek
minél nagyobb számú munkaerőpiaci integrációja érdekében
Magyarország Kormánya felhívást tett közzé a Slachta
Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet (a továbbiakban:
NSZI) részére a megváltozott munkaképességű személyek
rehabilitációjának elősegítését támogató fejlesztések megvalósítása
érdekében.
Az EFOP-1.9.3-VEKOP-17-2017-00001 azonosítószámú „A
foglalkoztatási rehabilitáció szakmai folyamatainak fejlesztése”
elnevezésű projekt (A továbbiakban: EFOP-1.9.3-
VEKOP-17 projekt) rendelkezésre álló forrása 866.366.122
forint vissza nem térítendő támogatási összeg, megvalósításával
az NSZI hozzájárul a rehabilitációs szakmai tevékenységek
hatékonyságának minőségének növeléséhez,
elősegíti a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását
és a munkahelyek adaptációját. A projekt forrását
az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése
társfinanszírozásban biztosította.
Az EFOP-1.9.3-VEKOP-17 projekt a megváltozott munkaképességű
személyek munkaerőpiaci integrációját hivatott
még jobban elmélyíteni.
A projekt szükségességének egyik legfontosabb indoka volt
az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott cél, mely szerint
„A 20–64 évesek foglalkoztatási rátáját a jelenlegi 69%-
ról legalább 75%-ra kell növelni a hátrányos helyzetű csoportok
munkaerőpiaci integrációjával.
Az EFOP-1.9.3-VEKOP-17 projekt Támogatási Szerződésének
értelmében a megvalósítás 2017. november 1-vel kezdetét
vette és a fizikai zárás időpontjáig, 2021. december 31. napjáig
folytatta tevékenységét.
jóval magasabb fejlesztési hozzáadott érték mellett integrálhatók
sikeresen a munkaerőpiacra.
A megváltozott munkaképességű és a fogyatékos emberek
munkaerőpiaci integrációját számos foglalkozási rehabilitációt
segítő szervezet támogatja, melyek szakmai hálózatba
szervezése, tevékenységük koordinációja és a szakmai módszertani
kérdések összehangolása a tevékenység eredményességét
segíti elő. Első lépéseként a hiteles információk
elérhetőségének egységes bázisát kell létrehozni. Jelen projekt
többek között olyan tevékenységekre fókuszál, melyek a
kialakult foglalkozási rehabilitációs rendszer továbbfejlesztése
útján egyszerűsíthetik a munkaadók és ügyfelek egymásra
találását és növelhetik a megváltozott munkaképességű
személyek nyílt munkaerőpiaci jelenlétét.
A munkaerőpiac keresleti oldalán jelentős kihasználatlan, aktiválható
foglalkoztatási potenciál van jelen a megváltozott
munkaképességű emberek foglalkoztatása helyett a rehabilitációs
hozzájárulás éves összegét befizető munkáltatói körben.
A munkaadók 2016-ban, több mint 68 ezer megváltozott
munkaképességű személy, a pénzügyminisztérium várakozásai
szerint 2020-ban 78 ezer célcsoporttag foglalkoztatása
helyett döntöttek a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése
mellett. Ez alapján a rehabilitációs hozzájárulás okozta ösztönző
hatás csökken, vagy az érintett munkaadói célcsoport
növekszik, amely alapján egyre nagyobb a kihasználatlan potenciál
a megváltozott munkaképességű személyek munkaerőpiacán.
változott munkaképességű emberek számára. Esetükben
az egészségi állapotot, a szociális helyzetet és a foglalkoztatáshoz
szükséges kompetenciák, készségek fejlesztését,
egymásra épülő egységes, de mindenképp személyre szabott
szolgáltatási rendszerben kell biztosítani.
A Kormányzat célja a foglalkoztatottság növelése, amelynek
keretében az egyik leghátrányosabb helyzetű célcsoport, a
megváltozott munkaképességű személyek munkaerőpiaci
integrációjának elősegítése prioritásként kezelendő, hogy
az ügyfélkör minél nagyobb része a szociális/társadalombiztosítási
ellátórendszerből foglalkoztatásba kerülhessen.
A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ
JELENLEGI FOLYAMATA
2012 januárjától átalakult a megváltozott munkaképességű
személyek ellátórendszere, mely alapjait a 2012. január 1.
napján hatályba lépett a megváltozott munkaképességű személyek
ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló
2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv) fektette le.
A fő alapelv a rehabilitáció előtérbe helyezése, megváltozott
munkaképességű személyek hatékonyabb segítése a munkavállaláshoz,
a keresőtevékenység végzéséhez
Az új rendszer nem a pénzbeli ellátások tartós igénybevételére
ösztönöz, a rehabilitáció előtérbe helyezésével, valamint
jövedelempótló pénzbeli ellátások bevezetésével biztosítja az
egyének kieső jövedelmének pótlását.
A megváltozott munkaképességű személyek hazai munkaerőpiaci
helyzetét, foglalkoztatását illetően a KSH legfrissebb
adatai szerint a 2018. március–májusi időszakban az Európa
2020 stratégia szempontjából releváns célcsoportban a
foglalkoztatási ráta 74,2%-ra emelkedett. A legutolsó adatok
szerint a megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal
élő emberek foglalkoztatási rátája egyelőre alig haladta
meg a 40%-ot, ami jelentős lemaradást jelent a társadalom
egészéhez képest. A vonatkozó adataiból egyértelműen
megállapítható, hogy a megváltozott munkaképességű
személyek foglalkoztatási aránya alacsonyabb, mint a nem
megváltozott munkaképességű aktív korú lakosságé, mivel
A megváltozott munkaképességű személyek munkaerőpiaci
helyzetének javulása, egyéni érvényesülésük és élethelyzetük
javulása a szociális/társadalombiztosítási ellátórendszer terheinek
csökkentését is eredményezi.
A munkaerőpiaci integrációt támogatásokkal, szolgáltatásokkal
és szolgáltatásfejlesztéssel lehet elősegíteni a meg-
A komplex minősítési rendszer szabályairól a komplex minősítésre
vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012.(II. 14.)
NEFMI rendelet rendelkezik. A minősítési rendszer keretében
az egészségi állapotot vizsgálják és e mellett sor kerül a rehabilitálhatóság
foglalkoztatási és szociális szempontú vizsgálatára
is.
2 3

AZ EFOP-1.9.3-VEKOP-17 PROJEKT
CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI
KATEGÓRIA
MINŐSÍTÉS
EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT
(EÁ)
B1 foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható 51-60%
B2
egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható,
de egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt
51-60%
A Széchenyi 2020 program és a hozzá kapcsolódó tervezési
dokumentumokban megjelölt célrendszer fókuszában a foglalkoztatás
dinamikus bővítése, a pénzügyi stabilitás fenntartása,
a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése,
valamint hazánk versenyképességének javítása áll.
Az EFOP-1.9.3-VEKOP-17 projekt az Emberi Erőforrás Fejlesztési
Operatív Programban (EFOP) az 1. „Együttműködő társadalom”
a 9 (i) „Az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség
és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a
foglalkoztathatóság javítása érdekében” beruházási prioritás
keretében valósul meg.
A projekt célja a megváltozott munkaképességű személyek
integrációjának és elhelyezkedési esélyeinek növelése
a rehabilitációs szakmai rendszer további fejlesztésével,
kiegészítve a munkahelyek megváltozott munkaképességű
személyek számára történő adaptációjának elősegítését támogató
fejlesztéssel.
A projekt részcéljai:
» A rehabilitációs rendszer szakmai továbbfejlesztése.
» A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását
ösztönző rehabilitációs rendszer gyakorlati továbbfejlesztése.
» A szervezeti működést támogató eszközök kifejlesztése.
» Az alkalmazott eszközök és módszertanok korszerűsítése.
» A tudásbázis fejlesztése és népszerűsítése.
» A rendszerszerű szolgáltatások összehangolt fejlesztése.
Ezeken felül sor került a munkahelyi körülményekhez való alkalmazkodóképesség
fejlesztésére, a hozzáférhetőség javítására,
munkahelyi adaptációra is.
A projekt az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program
keretében, az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával
valósult meg. A program megvalósításának forrása
az EFOP-1.9. intézkedése keretében az EFOP-1.9.3-VEKOP-17
konstrukcióra meghatározott, az Európai Szociális Alap és
Magyarország költségvetése által biztosított összeg.
A Projekt 866.366.122 forint összegű teljes költségvetéséből
a konvergencia régióban biztosítható EFOP forrás terhére
elszámolható összeg: 606 456 286 Ft, a Közép-magyarországi
régióban VEKOP forrás terhére elszámolható összeg:
259 909 836 Ft.
A PROJEKT CÉLCSOPORTJAI
ÉS ELÉRÉSE:
A) MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ,
FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ SZEMÉLYEK
A projekt foglalkozási rehabilitációs szolgáltatási tevékenységének
közvetlen célcsoportjába, illetve az Érték Vagy!
Portál és kommunikációs kampány szakmai fejlesztések tevékenységének
célcsoportjába tartoznak a megváltozott
munkaképességű személyek, akik a hatályos Mmtv. rendelkezései
alapján az alábbi csoportba sorolhatók:
» Akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság
komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb
mértékű (B1, B2, C1, C2, D, E kategória).
» Aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik,
az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás,
hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt. Az
említett személyek össz-szervezeti egészségkárosodás (ÖEK)
mértékének megállapítására 2008-2012 között került sor.
» Akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos
mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt.
C1 tartós foglalkozási rehabilitációt igényel 50-31%
C2
egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban
egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt
A munkaképesség-csökkenés (MKCS) mértékét 2008 előtt
állapította meg az erre kijelölt hatásósági szerv.
» Aki fogyatékossági támogatásban részesül. Fogyatékossági
támogatásban az a 18. életévét betöltött személy részesülhet,
aki esetén megállapítást nyer a jogszabályban
elismert súlyosan fogyatékos állapotok valamelyikének
fennállása. Ilyen állapotnak minősül a látási fogyatékosság,
az ügyfél nagymértékű hallásvesztesége vagy amennyiben
érthető (hangzó) beszédre sem képes, értelmi fogyatékos,
autonómiatesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak
minősíthető, súlyos vagy középsúlyos kromoszóma-rendellenessége
van, mozgásszervi fogyatékos vagy a felsorolt
állapotok halmozottan jelentkeznek nála.
» Aki vakok személyi járadékában részesül. 2001. június 30.
napjáig a 18. életévét betöltött erősen látáscsökkent vagy
vak személy részére a vakok személyi járadékát állapították
meg. 2001. július 1. napjától már nem lehet megállapítani,
csak tovább folyósítani.
» A komplex minősítés alól mentesülő személyek esetében a
rokkantsági ellátás időtartama alatt. (Mmtv. 38/C.§, 19.§ (1a))
50-31%
D kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható 30-1%
E önellátási képesség teljes vagy részleges elvesztése 30-1%
B) MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEKKEL
FOGLALKOZÓ SZAKEMBEREK
A projekt közvetett célcsoportjába tartoztak a megváltozott
munkaképességű személyekkel foglalkozó szakemberek is.
Bevonásuk érdekében azon intézmények, szervezetek felkutatása
és partneri kapcsolat (együttműködés) kialakítása
volt szükséges, akik látókörében a megváltozott munkaképességű
és fogyatékos személyek megtalálhatók.
Ennek legegyszerűbb módja, ha a potenciális programrésztvevő
önként jelentkezik a programba, azonban a megváltozott
munkaerőpiac, a munkanélküliség és a munkaerőhiány
miatt ez a legritkább esetben fordult elő, így a hagyományos
toborzási technikákat, PR- és markeringeszközöket (pl.: szórólap,
tájékoztató) is érdemes alkalmazni ott, ahol a legnagyobb
valószínűséggel találkozik vele a célcsoporttag.
A toborzás hatékonyságának növelése érdekében elengedhetetlen
volt a szakmai partnerekkel történő személyes kapcsolat
kialakítása is, hogy a projekt nyújtotta lehetőségekről
információhoz jussanak a célcsoporttagok.
A partnerszervezetek szakemberei, akik akár már hosszabb
ideje dolgoznak együtt a megváltozott munkaképességű személlyel,
segíthették a munkavállalást akadályozó tényezők
pontosabb feltárását és az egyéni fejlesztés kimenetelének
sikerességét.
4 5

AZ EFOP-1.9.3-VEKOP-17 PROJEKT SZAKMAI
PARTNEREI:
Az EFOP-1.9.3-VEKOP-17 projekt célcsoportjának elérésében
releváns partnerszervezetek:
» Fővárosi és megyei kormányhivatalok családtámogatásokkal,
társadalombiztosítási és foglalkoztatási ügyekkel érintett
illetékes szervezeti egységei;
» A komplex minősítésben és az egyes szakkérdések vizsgálatában
és az ellátás megállapításában részt vevő szakértői kör;
» Közösségi ellátásokat nyújtó szervezetek;
» Rehabilitációs intézmények: tartós vagy átmeneti bentlakásos
intézmények, a támogatott lakhatás és az egyéb speciális
szociális intézmények;
» Szakosított ellátásokat nyújtó intézmények;
» Speciális szakiskolák;
» Karrierirodák;
» Fogyatékosság témakörében érintett civil szervezetek (lakóotthon,
farm stb.);
» Családsegítő központok;
» Egészségügyi intézmények (háziorvosok, védőnői hálózat,
pszichiátriai ellátóhálózat);
» Szülőszervezetek;
» Támogató szolgálatok;
» Foglalkozási rehabilitációs szolgáltatói akkreditációval rendelkező
szervezetek;
» Érdekvédelmi szervezetek.
C) A MUNKÁLTATÓK
Közvetett célcsoportként jelennek meg a megváltozott
munkaképességű személyeket potenciálisan foglalkoztatni
tudó munkáltatók, a nagyobb szervezetek esetében a HR
területtel foglalkozó munkatársak, kisebb szervezetek esetében
pedig azok a munkatársak, döntéshozók, akik a megváltozott
munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával
kapcsolatos feladatokat látják el.
A nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatók elérése tekintetében
nem volt egységes, minden foglalkoztatót tartalmazó, ingyenesen
elérhető adatbázis, ami a most futó és a jövőbeli
uniós programok rendelkezésére állhatna, így a megkeresések
során támaszkodni lehetett a projektben dolgozó szakemberek
személyes tájékozottságára, kapcsolatrendszerére,
valamint a foglalkoztatók gyűjtőterét képező különböző
kamarák, érdekvédelmi szövetségek nyilvános adatbázisából
történő munkáltatók felkutatása, így munkatársaink 1040
munkáltatóval vették fel a kapcsolatot.
AZ EFOP-1.9.3-VEKOP-17 PROJEKTTEL
SZEMBENI ELVÁRÁSOK
től, a projekt fizikai kezdésének időpontjától 2021.12.31-ig, a
projekt fizikai zárásának napjáig volt lehetősége.
INDIKÁTOROK, SZÁMSZERŰSÍTETT SZAKMAI ELVÁRÁSOK ÉS SZAKPOLITIKAI MUTATÓK
INDIKÁTOR
MEGNEVEZÉSE
Szervezetfejlesztési
intézkedésekkel
érintett intézmények
száma
INDIKÁTOROK
Az EFOP-1.9.3-VEKOP-17 kiemelt projekt a 2014-2020 programozási
időszakra rendelt források keretrendszeréből több,
mint 866 millió forintot használhatott fel, amelyre 2017.11.01-
PROJEKT-
SZINTEN
INDIKÁTOR DEFINÍCIÓJA
1 db Azon intézmények száma összesítve,
amelyek az ESZA rendelet 3. cikk (1)
b) iv.) alpontjában meghatározott beruházási
prioritáshoz kapcsolódó intézkedések
keretében végrehajtottak
legalább egy, a szervezeti működés
fejlesztésére irányuló projektet.
Fogyatékossággal
élő résztvevők száma
1.000 fő Azok a személyek, akik a hazai definíciók
alapján fogyatékkal élőként
lettek regisztrálva.
Az egyének egyszerre több hátránynyal
is küzdhetnek, vagyis megfelel a
célcsoportban meghatározott 2011.
évi CXCI törvény 22. § vagy 38/C §
szerinti megváltozott munkaképességű
személy fogalmának.
6 7

A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSA
SZÁMSZERŰSÍTETT SZAKMAI ELVÁRÁSOK
INDIKÁTOR MEGNEVEZÉSE CÉLÉRTÉKE* INDIKÁTOR DEFINÍCIÓJA
Megváltozott munkaképességű
személyek képzési támogatásban
részesítése
Munkáltatók Portálon történő
regisztrációja
Megváltozott munkaképességű
személyek rehabilitációjával
foglalkozó szakemberek és
megváltozott munkaképességű
személyek Portálon történő
regisztrációja
Munkáltatók megkeresése,
ösztönzése megváltozott
munkaképességű személyek
foglalkoztatása céljából
A projekt eredményeképpen
közvetett módon elhelyezkedett
ügyfelek
Kommunikációs aktivitások
(közösségimédia-kampány)
Elvárás: 130 fő
Megvalósult:
131 fő
Elvárás: 400 db
Megvalósult:
505 db
Elvárás: 400 db
Megvalósult:
2434 db
Elvárás: 1000 db
Megvalósult:
1040 db
Elvárás: 70 fő
Megvalósult:
80 fő
Elvárás: 1 db
Megvalósult: 1 db
Egyéni fejlesztési terv alapján, képzési támogatás biztosítása
mellett képzésben részt vevő személyek száma.
A projekt keretében létrehozott online felületen a munkaerőközvetítés,
illetve a további funkció használata érdekében
regisztrált munkaadók száma.
A projekt keretében létrehozott online felületen a munkaerőközvetítés,
illetve további funkciók használata érdekében a
munkáltatókon kívül regisztrált munkavállalók, szakemberek,
megváltozott munkaképességű személyek száma.
A Tanácsadói Hálózat által a megváltozott munkaképességű
személyek foglalkoztatása érdekében igazolt módon felkeresett,
ösztönzött munkaadók száma.
Az ügyfelek száma, akik a mobilitási, a képzési támogatás,
illetve a Rehabilitációs Portál révén helyezkedtek el.
A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását
növelő és népszerűsítő – több elemből álló – kommunikációs
kampány lefolytatása.
*A számszerűsített szakmai elvárások megvalósult célértékei a 2021.12.21. napon elért adatokat tartalmazza.
A projekt célja és részcéljai a foglalkozási rehabilitáció
munkaerőpiaci tevékenységeit megalapozó Rehabilitációs
Fejlesztési Központ által végzett rehabilitációs szakmafejlesztésre,
a munkaerőpiaci kereslet és kínálat közvetett
élénkítésére és összehangolására irányuló feladatok.
REHABILITÁCIÓS FEJLESZTÉSI KÖZPONT
A projekttevékenységek ellátásáról a projekt keretében létrehozott,
a fejlesztések tekintetében országos hatáskörrel, a
belső kapacitásból nyújtott szolgáltatások és az ügyfeleknek
közvetlenül nyújtott támogatások vonatkozásában a projekt
stratégiai átalakításáig országos, az átalakítást követően a
Közép-magyarországi régióra kiterjedő illetékességgel rendelkező
– nem intézményesített formában létrehozott – Rehabilitációs
Fejlesztési Központ (a továbbiakban: RFK) gondoskodott.
AZ RFK FELADATKÖRE
» a projekt megvalósításának szakmai és koordinációs irányítása
» rehabilitációs szakmafejlesztési tevékenység megvalósítása
» szakmafejlesztési tevékenységelemek koordinációja, egymásra
épülésének és szinergiájának biztosítása
» az Érték Vagy! Portál fejlesztésének és működtetésének
tevékenysége
» egy több elemből álló kommunikációs kampány lebonyolítása
» megváltozott munkaképességű személyek projektbe történő
bevonása
» projekthez kapcsolódó szakmai, pénzügyi és adminisztrációs
feladatok ellátása
A kommunikációs kampány célja hagyományos és modern
kommunikációs eszközökkel a célcsoporttagok információval
történő ellátása, a munkáltatók szemléletformálása, társadalmi
érzékenyítés.
A Rehabilitációs Fejlesztési Központ vezetője a projekt szakmai
vezetője, aki az Intézet rehabilitációs területért felelős
szervezeti egységének szakmai irányítása mellett ellátta a
projekt szakmai, illetőleg a központ vezetését. A szakmai
vezető munkáját a projekt időtartama alatt átlagosan 5 fő
szakmai referens, 3 fő ügyfélszolgálati és munkaadói munkacsoportban
dolgozó projektmunkatárs, 5 fő portálkommunikációs
stábtag és 2 fő informatikus segítette.
SZAKMAFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉGEK
MEGVALÓSÍTÁSA
A foglalkoztatást segítő szemléletformálást célzó kommunikációs
feladatok (közösségimédia-kampány)
A projekt keretében olyan több elemből álló kommunikációs,
szemléletformáló kampány valósult meg, amely képes felhívni
az érintett megváltozott munkaképességű személyek, családtagjaik,
segítő, szolgáltató partnerek és a potenciális munkáltatók
figyelmét az elérhető információkra, szolgáltatásokra,
jó gyakorlatokra, a megváltozott munkaképességű személyek
foglalkoztatásában rejlő erőforrásokra, ezzel elősegítve a célcsoporttagok
nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatását.
További cél volt:
» az általános információnyújtáson túl, célzott információk
eljuttatása a célcsoportoknak
» a munkáltatók foglalkoztatási motivációja
» a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával
összefüggő vélelmek, prekoncepciók megváltoztatása
» jó gyakorlatok, sikeres pályázatok bemutatása (munkavállalói
és munkáltatói egyaránt)
A kommunikációs kampány megvalósítása beszerzés keretében,
a Promo Service Kft. partner által valósult meg 2021.11.16.
– 2021.12.31. között, 900.000 fő elérésével. A kampányidőszak
8 9

lezárását követően a közösségimédia-felületek fenntartásához
kapcsolódó feladatokat az NSZI munkatársai látják el.
A kommunikációs kampány célcsoportjai:
» megváltozott munkaképességű személyek és családjaik;
» megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztatni
kívánó szervezetek munkatársai;
» megváltozott munkaképességű személyek részére ellátásokat
és szolgáltatásokat nyújtó szervezetek szakemberei;
» megváltozott munkaképességű személyek tágabb körében
élő közösség, és a többségi társadalom.
A kampányok koncepciója arra épült, hogy a megváltozott munkaképességű
személyek munkavállalása olyan abszolút előny,
amely révén társadalmi, közösségi integrációjuk javul, önértékelésük,
önállóságuk erősödik, ezzel csökkentve a társadalomban
meglévő negatív vélelmek és prekoncepciók káros hatását.
A kampányok során a főbb üzenetek, különösen a munkához való
egyenlő esélyű hozzáférés előmozdítása és erősítése érdekében:
» a megváltozott munkaképességű személyek munkájában
rejlő értékek
» a megváltozott munkaképességű személyek csoportjában
rejlő erőforrások
» a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása
során kialakított jó gyakorlatok példaértékűsége
» a megváltozott munkaképességű személyek támogatás
nélküli, a nyílt munkaerőpiacon történő foglalkoztatása
» a foglalkoztatás hatásaként fellépő erősödő önbecsülés,
önértékelés, és önfenntartás
A központban a cél elérésében megfogalmazott üzenetek az
Érték Vagy! Portál közösségimédia-felületen történő megjelentetése
állt. A kampány keretében a Portál különböző részeihez
11 db rövid, magyarázó, feliratozott animációs videó
készült, amelyek a célcsoporttagok számára egyszerűsítik és
segítik annak használatát.
AZ ÉRTÉK VAGY! PORTÁL FEJLESZTÉSE
ÉS MŰKÖDTETÉSE
Az Érték Vagy! Portál létrehozása előtt nem volt olyan online
felület, amely egyszerre biztosít naprakész ismereteket
a megváltozott munkaképességű személyek, a munkáltatók
és a szakemberek számára, és képes a munkaerő keresleti és
kínálati oldalának egymásra találását elősegíteni.
A projekt keretében fejlesztésre került egy komplex funkcióval
bíró online információs felület, az Érték Vagy! Portál,
amely elérhetővé teszi a szükséges információkat és speciális,
innovatív szolgáltatásokat a megváltozott munkaképességű
személyek, szolgáltatószervezetek és munkáltatók
képviselői számára, megkönnyítve a HR-szakemberek feladatát
a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával
kapcsolatban.
A portál biztosítja, hogy a foglalkozási rehabilitáció területén
dolgozó elérjék a célcsoportra irányuló állásajánlatokat,
a különböző szakmai fejlesztések ismeretanyagait, a szakmai
felkészülést, fejlődést segítő kutatási anyagokat, tanulmányokat,
módszertani anyagokat, valamint biztosítja a megváltozott
munkaképességű személyek és az őket foglalkoztatni kívánó
munkaadói kör számára a foglalkoztatáshoz szabályozási,
munkaerőpiaci információk gyors, egy helyen való elérését,
Ezzel elősegíthető:
» a megváltozott munkaképességű álláskeresők részére információk
biztosítása, állásajánlatok megosztása;
» a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását
vállaló munkáltatók és álláskeresők feltárása,
elérése;
» a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása
iránt még nem fogékony, munkáltatók informálása,
szemléletformáló anyagok és célirányos információk biztosítása
A komplex funkcióval bíró online információs felület az alábbi
lehetőségekkel gazdagítja a rehabilitációs eszköztárat:
» Az általános információellátottság növelése a célcsoporttagok
számára tájékoztató információk a rehabilitációs
rendszer elemeiről, szereplőiről, szabályairól, elérhető
szolgáltatási elemekről és szolgáltatókról.
» A munkáltatók információ-ellátottságának fokozása: a
munkavállalói célcsoportról szóló kutatások legfontosabb
eredményei, a jógyakorlatok megosztása.
» A kifejezetten megváltozott munkaképességű személyekre
fókuszáló online munkaerő-közvetítési funkció, innovatív
„párosító” algoritmusok alkalmazása, regisztrált, álláskereső,
megváltozott munkaképességű ügyfél és a munkaadó
által feltöltött álláshirdetés általános jellemzőinek
és hagyományos specifikumainak figyelembevételével, a
munkakörillesztés munkakörelemzés tényezői és az egyén
meglévő, megmaradt képességei alapján.
Fentiek hatására jelentős mértékben javulhat az érintettek és
a szakemberek általános információs állapota, a rehabilitációs
célú munkaközvetítés eredményessége, így a Portál működése
a célcsoport foglalkoztatottságának növekedése.
» A Portálon elérhető továbbá:
» az MMK-s személyek körében legjellemzőbb munkakörök
leírása, a foglalkoztathatóság szempontjából figyelembe
vehető akadálymentesítési, munkavédelmi és foglalkozás
egészségügyi (kizáró/korlátozó tényezők alapján) szempontok
bemutatása,
» szakmai iránymutatás, módszertani segítség a megváltozott
munkaképességű személyek toborzása és kiválasztása
során javasolt szempontokról, elvekről és a megvalósítást
segítő gyakorlati módszerekről,
» a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását
tapasztalatok megosztásával segítő sikertörténetek és
jó gyakorlatok példatára.
MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ
SZEMÉLYEK PROGRAMBA VONÁSÁNAK ÉS
PROGRAMRÉSZVÉTELÉNEK FOLYAMATA
„Sokáig kerestem munkát sikertelenül,
a programban nem kellett sokat várnom rá,
hogy állásajánlatot kapjak.
Köszönöm a program munkatársának segítségét.” B.CS.
A programba történő bevonás és részvétel időbeli hatálya az
EFOP-1.9.3-VEKOP-17 projekt megvalósításának kezdő időpontja
2017.11.01. napja volt, a projekt időtartama 50 hónap.
Az ügyfelek programrészvételére vonatkozó szerződéskötésre
a projekt utolsó napjáig (2021.12.31.) volt lehetőség a
programrésztvevővel történő hosszú távú együttműködés
és sikeres munkaerőpiaci integráció érdekében.
A PROGRAMBA VONÁS ÉS PROGRAMRÉSZVÉTEL
ILLETÉKESSÉGI SZABÁLYAI
Az EFOP-1.9.3-VEKOP-17 projekt területi hatályát tekintve a
kezdetekben országos lefedettségű volt. A 21 TH megyei iroda
az ország minden megyéjében (Pest megyében 2 helyen),
valamint a fővárosban került kialakításra. A kezdetekben az
ügyfél, fő szabályként szabadon választhatott a megvalósítási
helyszínek közül, valamint programba vonását követően
esetleges költözés, vagy egyéb döntés okán is módosíthatta
előzetes választását.
A stratégiai átalakítást követően a projektben a célcsoport
számára meghatározott szolgáltatások, támogatások azon
személyeknek voltak nyújthatók, akiknek a projektbe történő
belépés időpontjában bejelentett állandó lakcíme vagy tartózkodási
helye a Közép-magyarországi régióban volt.
A program közvetett célcsoportjába azok a munkáltatók,
mikro-, kis- és középvállalkozások, költségvetési vagy más
gazdálkodó és civil szervezetek tartoztak, akik vállalták a
közvetlen célcsoport tagjait alkotó megváltozott munkaképességű
személyek foglalkoztatását, munkahelyen megvalósuló
foglalkozási rehabilitációjának elősegítését.
10 11

A CÉLCSOPORT BEMUTATÁSA
A projektbe vont ügyfelek (941 fő) 53%-a nő (502 fő), 47%-a
(439 fő) férfi. A korcsoport szerinti megoszlást tekintve elmondható,
hogy a projekt a legnagyobb arányban 34,54%-ban
50 és 59 év közötti ügyfeleket vont be, ezt követte 27%-os
arányban a 40-49 év közötti korcsoportú bevont ügyfelek
száma. 18,5%-ban 30 és 39 év közötti, 15,72%-ban 60 év feletti
az arány. Alulreprezentált volt a 25 év alatti ügyfelek száma,
amely 40 fő volt, az összevontak 4,25%-a (lásd alábbi táblázat).
Mind a nők, mind a férfiak tekintetében a projektbe vont
ügyfelek döntő többsége 40-59 év közötti korosztályba tartozott,
emellett magas a 60 év feletti korcsoportú programrésztvevők
aránya is. Ennek oka abban keresendő, hogy a projekt
toborzási tevékenysége nem a rehabilitációs hatóságok
bázisára, hanem a látóterükből kikerülő partnerszervezetek
ügyfeleire épült.
Végzettségüket tekintve a programrésztvevők
közül 500 (53,13%-a) fő középfokú
végzettséggel rendelkezik, 271
fő (29,39%) alapfokú végzettségű, 66
fő (7,16%) felsőfokú szakképzettséget
szerzett, főiskolát, illetve egyetemet
végzett. 85 fő (9,22%) nem rendelkezik
alapfokú végzettséggel sem.
2. számú ábra
1. számú ábra
3. számú ábra
12 13

A foglalkozási rehabilitáció folyamatát, rehabilitálhatósági
szempontokat figyelembe véve, valamint az elődprojektben
szerzett tapasztalatok alapján az volt prognosztizálható,
hogy a megvalósítás során a rehabilitálható B1 és C1 kategóriából
kerül ki a programrésztvevők többsége. Ezzel szemben,
a programba vont ügyfelek aránya nagyobb egészségkárosodással
rendelkező megváltozott munkaképességű ügyfelek
irányába tolódott el.
Megállapítható, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő személyeknek
nagyobb szüksége volt a projekt által kínált szakmai
foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások és támogatási
elemek igénybevételére:
» B1, C1 minősítéssel rendelkezők: 27,62%
» B2, C2 kategóriába sorolt: 46,11%
» D, E minősítéssel, vakok személyi járadékéban, fogyatékossági
támogatásban részesülő, valamint korábbi szakértői/orvosi
szakvéleménnyel rendelkező ügyfelek aránya:
26,22%
5. számú ábra
6. számú ábra
4. számú ábra
Összességében jól látható, hogy a
komplex minősítéssel rendelkező programrésztvevők
(846 fő) 30%-a tartozik a
rehabilitálható B1, C1 kategóriába, amíg
rehabilitációja nem javasolt kategóriába
a programrésztvevők több, mint 2/3-a
tartozik. Az adatokból arra lehet következtetni,
hogy a megváltozott munkaképesség
és fogyatékosság okán megállapított
ellátások mellett sikeresek a
célcsoport foglalkoztatását elősegítő
intézkedések, az egészségkárosodás ellenére
a célcsoport tagjai szeretnének a
társadalom hasznos tagjává válni.
14 15

A projekt ügyfélkörének egészségkárosodás
típusa szerinti megoszlása.
A 3 legjellemzőbb betegségcsoport a
projekt ügyfélkörében:
1. BNO-10-05 – Mentális és viselkedészavarok
(Alzheimer-kór, szenvedélybetegség,
pszichés betegségek, mentális
retardáció stb.)
2. BNO-10-13 – A csont-izomrendszer
és kötőszövet betegségei (pl.: ízületi
gyulladás, gerincproblémák, sérv,
izom-rendellenesség stb.)
3. BNO-10-09 – A keringési rendszer
betegségei (pl.: magas vérnyomás,
érszűkület, szívbetegségek stb.)
Ezentúl a BNO-10-07 Szem és függelékeinek
megbetegedése, valamint a
BNO-10-06 Az idegrendszer betegségei
voltak magasan reprezentáltak ügyfeleink
körében.
A fentiek alapján összességében elmondható,
hogy az ügyfelek jelentős
részének (80%) (re)integrációja a nyílt
munkaerőpiacra nagyobb szakmai odafigyelést
és magasabb óraszámú mentori
segítségnyújtást igényelt a projektben
dolgozó szakmai megvalósító
munkatársak részéről.
A hazai munkaerőpiac sajátosságait
figyelembe véve megvizsgáltuk a betegségcsoportok
szerinti megoszlást
a Közép-magyarországi régió és a vidéki
megyék szerint is. Megállapítható,
hogy szignifikáns eltérés csak az
idegrendszer és a szem és függelékeinek
megbetegedései esetében mutatkozott.
Mindkét esetben, Budapesten
és Pest megyében ezen megbetegedések
aránya több mint a duplája a
konvergencia régió megyéihez képest.
A fenti adatokból arra lehet következtetni,
hogy mivel számos országos
7. számú ábra
hatáskörrel rendelkező egészségügyi,
rehabilitációs intézmények, érdekvédelmi
és civil szervezetek is területileg
a fővárosban találhatók, könnyebben
férnek hozzá szolgáltatásokhoz az
ezen betegségcsoportba tartozó célcsoporttagok.
FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS, KOMPLEX
MUNKAERŐPIACI SZOLGÁLTATÁSOK
„Nagyon örülök, hogy sikerült munkát találni. Most még próbaidőn
vagyok, de a munkahelyemen nagyon befogadóak, a
feladatok is tetszenek, öröm itt dolgozni.” S.A., Budapest
A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások célja a megváltozott
munkaképességű személyek meglévő, fejleszthető
képességeire épülő komplex rehabilitációjának, munkaerőpiaci
integrációjának és munkába állásának elősegítése különböző
mélységben megvalósuló fejlesztési folyamatok és
eltérő eszközrendszer igénybevételével.
A projekt megvalósítása során az ügyfelek egyéni igényeihez
igazodóan biztosította az egyéni fejlesztéshez szükséges,
alábbi foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokat.
Egyéni tanácsadás, amelynek típusai:
» Foglalkozási rehabilitációs tanácsadás, ezen belül
• Foglalkozási rehabilitációs munkatanácsadás
• Foglalkozási rehabilitációs álláskeresési tanácsadás
» Foglalkozási rehabilitációs célú pályatanácsadás
» Foglalkozási rehabilitációt elősegítő pszichológiai tanácsadás
» Foglalkozási rehabilitációs mentori szolgáltatás
Csoportos tanácsadás, amelynek típusai
» Foglalkozási rehabilitációt elősegítő álláskeresési technikák
tréning
» Képzésre történő fejlesztő felkészítés
» Foglalkozási rehabilitációt elősegítő újraorientáló foglalkozás
Szakmai referenseink országos lefedettséggel várták a megváltozott
munkaképességű ügyfeleket. A bevonási folyamat
során az első interjú, a kérdőívek eredménye és a helyzetfeltáró
interjú alapján kirajzolódott minden ügyfél esetében
a foglalkozási rehabilitációját befolyásoló külső és belső tényezők
széles köre.
A kellő mennyiségű és minőségű információ birtokában a
szakmai referensek komplex képesség- és helyzetfelmérést
végeztek, melynek során beazonosíthatóvá váltak a foglalkozási
rehabilitációt akadályozó munkaerőpiaci, szociális és
életvezetési tényezők.
A leggyakoribb munkavállalást akadályozó tényezők:
» Álláskeresési nehézségek
» Nem reális célállás meghatározása
» Elavult szakmai tudás, szakképzettség
» Munkaképesség csökkenéséből adódó hátrányok, terhelhetőség
hiánya
» Alacsony elhelyezési esélyeket biztosító térségi munkaerőpiaci
helyzet
» Mentális kondíció, betegségfelfogás, életmód
» Munkatapasztalat hiánya
» Mobilitási és közlekedési problémák
» Életkorból adódó hátrány
» Motiváció hiánya, együttműködési készség, képesség alacsony
jellege
Az interjút követően munkatársaink minden ügyfél számára
Rehabilitációs Fejlesztési Tervet készítettek, amely az előzőekben
vázolt feltárt akadályokhoz rendelt egyéni szükségletekre
reagáló támogatási és szolgáltatási eszközök kombinációjának
és igénybevételének ütemezett menetrendjét
tartalmazta.
Az azonosított problémák alapján az ügyféllel közösen került
megfogalmazásra a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások
iránya:
» A hosszú egészségügyi rehabilitáció miatt bizonyos készségeinek
fejlesztésére szorul ahhoz, hogy akár képzést, akár
munkát vállaljon (100 fő);
» Munkatapasztalatához kapcsolódó munkakörben kíván elhelyezkedni
(269 fő);
» Munkavállalást tervez, de új szakmai irányt keres (384 fő);
» Szakképzettségének megfelelő munkatapasztalattal nem
rendelkezik, ezért új foglalkozás irányába csak betanítás
vagy új szakmai képzettség segítségével indulhat el (36 fő);
16 17

FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS
CÉLÚ SZOLGÁLTATÁSOK MEGNEVEZÉSE
Foglalkozási rehabilitációs munkatanácsadás 572
Foglalkozási rehabilitációs álláskeresési tanácsadás 557
Foglalkozási rehabilitációs célú pályatanácsadás 331
Foglalkozási rehabilitációs célú újraorientáló tanácsadás 16
Foglalkozási rehabilitációs mentori szolgáltatás 1.720
Foglalkozási rehabilitációs célú munkaközvetítés 47
Foglalkozási rehabilitációs információnyújtás 2.299
ÖSSZESEN: 5.542
8. számú ábra
MENNYISÉG (DB)
» Vállalja a munkába állást, de tájékozatlan
önmagáról és/vagy a munkaerőpiacról,
ezért számára szolgáltatások
nyújtása szükséges (152 fő).
A projektben dolgozó szakmai megvalósító
munkatársak (diplomás szociális
szakemberek) 49 hónap alatt összesen
5.542 db foglalkozási rehabilitációs
szolgáltatásban részesítették
ügyfeleinket, azaz átlagban egy ügyfelünk
5,88 szolgáltatáson vett részt.
A projekt megvalósítása során a bevont ügyfelek 42%-a részesült
a projektről és elhelyezkedési lehetőségekkel kapcsolatos
foglalkozási rehabilitációs munkaerőpiaci információnyújtásban.
A programrésztvevők több, mint fele részesült foglalkozási
rehabilitációs célú munka és álláskeresési tanácsadásban,
amelynek során a tanácsadó felmérte a munkaerőpiaci
adottságokat, készségeket, képességeket, segítette az elhelyezkedést
akadályozó körülmények feltárását és megszüntetését,
valamint az ügyféllel közösen meghatározta és egyéni
fejlesztési tervben rögzítette a foglalkozási rehabilitációs
folyamat lépéseit és célját.
A foglalkozási rehabilitációs álláskeresési tanácsadás során
a tanácsadó hozzásegítette az ügyfelet a reális célállás megtalálásához,
megosztotta vele az álláskereséshez szükséges
ismereteket, valamint felkészítette az eredményes álláskeresésre.
Az egyénre szabott állásfeltárás során a célállásnak
megfelelő munkaadókat kerestek fel.
A foglalkozási rehabilitációs mentori szolgáltatások során
megvalósult a képzésben részesülők lemorzsolódásának elkerülése,
a munkahelyi környezetbe történő beilleszkedés
elősegítése, a betanítás, a munkahelymegtartás segítése, az
utókövetés, valamint az egyéni rehabilitációt támogató, segítő
szolgáltatások szervezése, az életvitelt, munkavállalást
segítő eszközök hozzáférésének szervezése a mentor által.
Továbbá egyéb tanácsadási módszerek és eszközök felhasználásával
segítette a mentor a munkaerőpiaci integrációt és
a munkaadók befogadóvá válását a megváltozott munkaképességű
személyek iránt.
A foglalkozási rehabilitációs pályatanácsadás és újraorientáló
tanácsadás során képzési célokat fogalmaztak meg.
A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások biztosításával 99
programrésztvevő helyezkedett el a nyílt munkaerőpiacon.
A fent leírt tapasztalatok és adatok alapján elmondható,
hogy ügyfeleinknek nagy szüksége volt a projekt egész időtartama
alatt biztosított szociális szakemberek által nyújtott
szolgáltatásokra és az azok általi támogatásra.
KÉPZÉSI TÁMOGATÁS
A projektben a projektmunkatársak 139 főt irányítottak képzésbe,
akik közül 131–en sikeres OKJ-s bizonyítványt vagy tanúsítványt
szereztek. Voltak olyan képzések, ahol saját ügyfélkörünkből
saját csoportot szerveztünk, és a képző a megváltozott
munkaképességű ügyfeleink igényeit maximálisan szem előtt
tudta tartani, amíg voltak olyan képzések, amelyre nem jelentkezett
annyi ügyfelünk, hogy saját csoport indulhasson, így a piaci
alapon szerveződő tanulócsoportba csatlakoztak be ügyfeleink.
Ezen ügyfeleink számára egy magasabb szintű felkészítésre volt
szükség, és a képzés ideje alatt is egy magasabb fokú mentorálást
kellett biztosítani a szociális szakembereinknek a képzésben történő
bent maradáshoz és a képzés sikeres elvégzéséhez.
Projektünkben az alábbi képzéseken vettek részt ügyfeleink:
» ECDL képzés 15 fő,
» számítógép használatának alapjai képzésen 29 fő,
» betanított szociális segítő képzésen 11 fő,
» konyhai kisegítő képzésen 6 fő,
» parkgondozó képzésen 65 fő,
» vendéglátó eladó képzésen 6 fő,
» szállodai szobaasszony képzésen 5 fő vett részt.
A képzések befejezését követően az utánkövetéses vizsgálat
során felkerestük valamennyi sikeres záróvizsgát tett ügyfelünket.
Ez alapján elmondható, hogy 19 főnek sikerült elhelyezkednie
a képzést követően, ebből 37% a frissen megszerzett
végzettségével dolgozik a nyílt munkaerőpiacon.
A tapasztalatok alapján elmondható, hogy a megváltozott munkaképességű
személyek szívesen vettek részt a projekt által
támogatott képzéseken. A képzéshez kapcsolódó támogatások
(megélhetést biztosító támogatás, útiköltség-térítés) pedig
nagymértékben hozzájárultak a motiváció erősítéséhez és
ahhoz, hogy a projektrésztvevők kiegyensúlyozott anyagi háttér
mellett tudták az új szakmát elsajátítani. Ezért igyekeztünk az
ügyfelek igényeihez igazodva minél szélesebb képzési paletta
kialakítására, minél változatosabb szakmák elsajátítására lehetőséget
biztosítani, amelynek segítségével eredményesen és
sikeresen el tudnak helyezkedni a nyílt munkaerőpiacon.
18 19

ÖSSZEFOGLALÓ
Az EFOP-1.9.3-VEKOP-17-2017-00001 „A foglalkoztatási
rehabilitáció szakmai folyamatainak fejlesztése” elnevezésű
kiemelt projekt országos hatáskörben több, mint 2 évig,
a Közép–magyarországi régióban négy éven át segítette 941
megváltozott munkaképességű személy munkaerőpiaci reintegrációját,
javította a foglalkoztathatóságot és a társadalmi
befogadást, az egyénre szabott szolgáltatások megfelelő
szintű variációjával, mentorálással, képzéssel, átképzéssel.
A projektben megvalósult Érték Vagy! Portál használata
segíti az érzékenyítést és szemléletformálást, lehetőséget
nyújt a célzott információgyűjtésre, a regisztrált felhasználók
számára teret biztosít az ingyenes online álláskereséshez,
toborzáshoz, növeli a munkaerőpiachoz való hozzáférést,
a munkába állás esélyét, ezáltal új munkakapcsolatok
kialakításához vezet, növelve a megváltozott munkaképességű
személyek foglalkoztatását.
Bízunk benne, hogy a négy év szakmai munkája hosszú távon
is kifejti hatását és országos hatáskörben pozitív irányba
mozdítja elő a megváltozott munkaképességű személyek
megítélését, életminőségét is.
20

KÉSZÜLT
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MEGBÍZÁSÁBÓL
AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL
Slachta Margit
Nemzeti Szociálpolitikai
Intézet