10.02.2022 Views

Computerworld magazin 2022.02.09. LIII. évfolyam 03. szám

A Computerworld magazin 2022. február 9-én megjelent száma.

A Computerworld magazin 2022. február 9-én megjelent száma.

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

2022. február 9. • LIII. évfolyam 3. szám

ANDREAS

BENDER

Vice President Consulting,

OTRS Group

DIGITALIZÁCIÓS TIPPEK

STARTUPOKNAK

2022. február 9. / LIII. évfolyam 3. szám

9 770587 151006 22003

Ára: 495 Ft


A COMPUTERWORLD CAFÉ CÉLJA, HOGY EGY KELLEMES

KÁVÉZÁS KÖZBEN MEGISMERJÜK A SIKERES CÉGEK MÖGÖTT ÁLLÓ

VEZETŐKET ÉS SZAKÉRTŐKET.

A műsorban megérthetjük, mi motiválja vendégeinket a mindennapokban, és

megismerhetjük szakmai életútjukat. Ezzel a tartalmas, egyben jó hangulatú

eszmecserével igyekszünk inspirálni a szektor képviselőit.

erp-consulting.hu • Kulcsár Alexandra

NISZ Zrt. • Vetési Iván

IdomSoft Zrt. • Karlócai Balázs

ComputerworldHUN computerworld.hu computerworldhu computerworld---hungary


TARTALOM | 2022. február 9.

/ IMPRESSZUM

KIADJA A PROJECT029

MAGYARORSZÁG SZOLGÁLTATÓ KFT.

1065 Budapest Bajcsy-Zsilinszky út 59. II/9.

HU ISSN 0237-7837

Internet: project029.com

FELELŐS KIADÓ: Csák Ambrus ügyvezető

OPERATÍV IGAZGATÓ: Babinecz Mónika

mbabinecz@project029.com

MARKETING MENEDZSER: Kovács Judit

jkovacs@project029.com

NYOMÁS ÉS KÖTÉSZET:

Keskeny és Társai 2001 Kft.

1158 Budapest, Rákospalotai határút 6.

Ügyvezető: Keskeny Árpád

SZERKESZTŐSÉG

Lapigazgató: Bozsoki Dániel Róbert

dbozsoki@computerworld.hu

Computerworld kiemelt szakértők:

Hatvani István, RPA, GRC szakértő

Kulcsár Alexandra, erp-consulting.hu

Lengré Tamás, ASC Kft.

Sebastian Tamas, RocketShepherd.com

Szota Szabolcs, hellocristo.hu

Tartalomigazgató: Urbán Anikó

aurban@computerworld.hu

Vezető szerkesztő: Sós Éva

esos@computerworld.hu

Szerkesztőség:

Mallász Judit, Kis Endre,

Meixner Zoltán, Móray Gábor

Olvasószerkesztő: Pál Attila

pattila@computerworld.hu

Tördelő grafikus: Király Zoltán

zkiraly@computerworld.hu

Videó: Gojdár Ákos, Bajusz Bence

Fotó: Doba Zoltán

Ügyfélszolgálat: Fekete Ákos

afekete@project029.com

Telefon: +36 1 445 0930

PIACTÉR: PIACTER.PROJECT029.COM

HIRDETÉSFELVÉTEL

Lapreferens: Rodriguez Nelsonné

irodriguez@computerworld.hu

Telefon: +36 1 577 4311

Kereskedelmi asszisztens: Bohn Andrea

abohn@project029.com

Telefon: +36 1 577 4316, fax: +36 1 266 4274

e-mail: info@project029.com

ajanlat@project029.com

1132 Budapest, Visegrádi u. 31.

tel.: +36 1 577 4316

Szerkesztőségünk a kéziratokat lehetőségei

szerint gondozza, de nem vállalja azok visszaküldését,

megőrzését. A COMPUTERWORLD-ben

megjelenő valamennyi cikket (eredetiben vagy

fordításban), minden megjelent képet, táblázatot

stb. szerzői jog védi. Bármilyen másodlagos

terjesztésük, nyilvános vagy üzleti felhasználásuk

kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet.

A hirdetéseket a kiadó a legnagyobb körültekintéssel

kezeli, ám azok tartalmáért felelősséget

nem vállal.

TERJESZTÉSI, ELŐFIZETÉSI,

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI INFORMÁCIÓK

A lapot a Lapker Zrt., alternatív terjesztők és

egyes számítástechnikai szak üzletek terjesztik.

Előfizethető a kiadó terjesztési osztályán,

az InterTicketnél (266-0000 9-20 óra között),

a postai kézbesítőknél (hirlapelofizetes@posta.hu,

fax: 303-3440). Előfizetési díj egy évre 11 340 Ft,

fél évre 5700 Ft, negyed évre 2865 Ft.

A Computerworld az IVSZ hivatalos

médiapartnere.

A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését

az ESET biztonsági programokkal végezzük,

amelyeket a szoftver magyarországi forgalmazója,

a Sicontact Kft. biztosít számunkra.

4 | Vélemény | Dellei László

György | A kihívásokra reagáló

kiberbiztonság

4

5 | Címlapon | OTRS | Digitalizációs

tippek startupoknak

6 | Hírmozaik

7 | Aktuális | MABISZ | Különleges

E-kárbejelentő fejlesztés segíti a

magyarországi balesetek résztvevőit

8 | Újabb befektető csatlakozott

a hazai SDSYS Zrt. vállalathoz |

Adóinformatikai platform fejlesztésére

és külpiaci céljainak megvalósításához

kapott újabb befektetést a vállalat

10 | Piackutatás | Adatstratégia

a felhőkben | Jobb üzleti

teljesítményről számoltak be az

adataikat kiforrott stratégia mentén

kezelő vállalatok a Cloudera globális

felmérésében

12

12 | Gyártanak és szolgálnak |

A Nemzetközi Robotikai Szövetség

jelentése

14 | Ipar 4.0 | Kutatói tudás az

ipar szolgálatában | A hazai

Kiváló Kutatási Infrastruktúrák közé

választották a SZTAKI és a BME

három elemű Ipar 4.0 kutatási és

demonstrációs infrastruktúráját

14

16 | 3D bionyomtatás – egy

kis iparág mérhetetlenül nagy

potenciállal | Az egészségipar

hatalmas léptekkel fejlődik jelentős

részben a technológiai áttöréseknek

köszönhetően

18 | Zöld szakadék | A klímaváltozás

kedvezőtlen hatásait már szinte

minden vállalat tapasztalta, állapította

meg világszintű felmérésében a

Deloitte

20

20 | IoT | Új távlatok az IoT-ben

| 2022-ben szintet lép a dolgok

internete, és a gyártók a komponens

alapú kínálattól az integrált

megoldások felé mozdulnak el

22 | Fintech | Mit hozhat az idei év

a fintech szektorban? | A fintech

szektor várhatóan az idei évben is

folytatni fogja az eddig tapasztalt

térnyerését, csak másféleképp, mint

eddig

AKTUÁLIS SZÁMUNK HIRDETŐI

P029...........................................2, 23, 24

OTRS......................................................5

ComputerworldHUN computerworld.hu computerworldhu computerworld---hungary


VÉLEMÉNY

A kihívásokra reagáló

kiberbiztonság

Az ipari gyártás egyre inkább fordulóponthoz érkezik, ahogy a

szervezetek megpróbálják átvenni az Ipar 4.0-t. A gyártás még soha

nem állt szemben ilyen komoly kihívással, és a túlélés érdekében ezt

nagyon rövid időn belül kell megvalósítani.

DELLEI

LÁSZLÓ GYÖRGY

ügyvezető,

Kerubiel Kft.

Az információs társadalomban és az

úgynevezett adatvezérelt gazdaságban

az információ a technológiai,

gazdasági és társadalmi fejlődés elsődleges

forrása. Az online jelenlét a társadalmi és

kereskedelmi interakciók fő előfeltételévé

vált a 2020-as világjárvány óta. A hálózat

azonban egyre sebezhetőbbé is válik; a

legfőbb fenyegetések már ismert kockázatokból

állnak, mint például az adathalásztámadások,

az IoT-eszközök sebezhetősége,

a deep-fake, a malware- és zsarolóprogram-támadások,

valamint újakból,

mint például a távmunkavégpontok biz -

tonsági problémái, a cloud jacking és az

úgynevezett "5G-to-Wifi" sebezhetőségek.

Az ipari gyártás a rendelkezésre állásról,

a biztonságról, az üzemek és az emberek

biztonságban tartásáról szól. Az ellátási

lánc integrációjáról szól, és egyre inkább

arról, hogy érzékelőkkel, vezeték nélküli

technológiákkal, analitikával és gépi tanulással

modernizáljuk a gyárat, ami csökkenti

a költségeket, és a gyártás a mai világ

számára is releváns marad.

Míg a funkcionalitás és a termelés hatékonysága

érthető módon elsőbbséget élvez

a kiberbiztonsággal szemben, egyetlen

vállalatnak sem szabad megkísérelnie

az áttérést az Ipar 4.0-ra anélkül, hogy a

kiberbiztonságra, mint minden döntés és

folyamat létfontosságú elemére összpontosítana.

A kibertámadások egyre inkább

nemcsak az IT rendszereket, hanem a

kritikus üzemeltetési technológiákat (OT)

– a gyártási műveletekben használt érzékelőket,

eszközöket és szoftvereket – is

célba veszik.

E rendszerek konvergenciája azt jelenti,

hogy az IT vagy OT rendszerek (vagy mindkettő)

elleni támadások képesek tönkretenni

a termelés hatékonyságát és jelentős

pénzügyi kárt okozni. A Ponemon Intézet

nemrégiben készült jelentése szerint egy

sikeres kibertámadás átlagos költsége több

mint 5 millió dollár. Mivel a fenyegetések

folyamatosan fejlődnek, az iparág kénytelen

változni, és a gyártásnak egy lépéssel

előrébb kell járnia.

Az elmúlt néhány évben az IoT eszközök a

teljes hálózat közös belépési pontjává váltak,

és gyakran figyelmen kívül hagyják őket

a széles körben alkalmazott informatikai

platformokkal és operációs rendszerekkel

szemben. Az IoT eszközök gyakran lecsupaszított

operációs rendszereket futtatnak,

amelyekből az energia- és költségkorlátok

miatt eltávolították a biztonsági funkciókat.

Míg az OT rendszerek, például a SCADA

és ICS berendezések egykor a Wi-Fi, az

internet és a nagyobb IT felhőhálózat közötti

légrésekre támaszkodhattak, ez ma már

nem így van. A biztonsági védelmet ennek

megfelelően meg kell erősíteni.

Véleményem szerint egy IT-alapú vállalatnak

soha nem szabad elhanyagolnia a

K+F fontosságát, mivel az innovációból él. A

technológiai alapú alkalmazások egyaránt

magukban hordozzák az informatikai és

információs rendszerek működésének és

biztonságának javítási lehetőségét, valamint

az ilyen infrastruktúrák megzavarásának

veszélyét.

Tavaly a Kerubiel arra sarkallta a K+F

rész legét, hogy naprakész maradjon a

leg újabb iparági trendekkel. Számos,

a feltörekvő technológiákkal, például a

mesterséges intelligenciával és a VR-ral

kapcsolatos K+F projektben is aktívan

részt vesz. Az egyik projekt a kibervédelem

hatékonyságát célozza egy fejlett AI-alapú

megoldás bevezetésével.

A magyar AI közösség tagjaként a vállalat

folyamatosan részt vesz a kutatás-fejlesztésben,

hogy mindig innovatív és hatékony

technológiákkal álljon elő.

4 | | 2022.02.09.


Digitalizációs tippek startupoknak

A digitális átalakulás elsősorban nem technológiai, hanem szervezeti és kulturális változás,

amelyen minden vállalatnak szükséges átmennie. De egy startup hogyan építse be ezt a

folyamatot transzformációs stratégiájába?

Újonnan induló cégek számára különösen

összetett folyamattá válhat a

digitális átalakulás, mivel rengeteg,

szüntelenül változó elemet kell figyelembe

venniük, és akár egyetlen hiba is rossz

irányba viheti őket. A vállalatoknak ezért

már a transzformáció kezdetétől világosan

látniuk kell az összképet, a megcélzott

kimenetelt. A digitális átalakulás lényege

az átfogó gondolkodás, mondta Andreas

Bender, az OTRS Group tanácsadói üzletágának

alelnöke, akit a digitalizáció sikertényezőiről

kérdeztünk.

Computerworld: Mire figyeljenek a

vállalatok, amikor a digitalizáció útjára

lépnek?

Andreas Bender: Az összes érintettel

ismertetni kell a digitalizációs terveket,

ez alapvető, mivel az átalakulás a vállalat

rendes működése, a napi munka mellett

megy végbe. Fontos, hogy a munkatársak

folyamatosan pontos információt kapjanak

a tervekről, amiben egy tömör és világos, az

érintetteket összhangban tartó kommunikáció

sokat segíthet.

Az érintettek közé tartoznak a vállalattal

együttműködő partnerek is. Érdemes kiaknázni

a velük ápolt kapcsolatok előnyeit,

a technológiai partnerrel és a rendszerintegrátorral

összehangolódva az integráció

könnyebb lesz. Tanácsos velük közösen

meghatározni a fontos lépéseket és

mérföldköveket. Számos jó ötletet adhatnak,

amivel előrelendítik a vállalat digitalizációs

folyamatát, és támogatást nyújthatnak akár

anyagi, akár más erőforrások vagy emberi

szakértelem formájában.

CW: Melyek a digitális átalakulás fő

mérföldkövei?

AB: A digitalizációs folyamat mérföldköveinek

meghatározása a tervezési folyamat

része, és fontos, hogy ebben minden érintett

fél részt vegyen. Mérföldkő lehet például a

kódérvényesítés. A leszállított kód tartalmazhat

problémákat, de azoknak nem a

projekt befejezése után kell kiderülniük.

Jelentősen csökken az átdolgozás esélye,

ha a vállalat néhány sprint során validálja a

kódot a használatba vétel előtt. Kihagyhatatlan

lépés az IT architektúra felülvizsgálata

is. A partnerek segíthetnek a meglévő

architektúra, az integrációs érintkezési

pontok és a külső rendszerkapcsolatok

értékelésében.

Andreas Bender

Vice President Consulting,

OTRS Group

Meghatározó mérföldkő a további

műszaki teljesítmény értékelése, illetve az

éles üzembe helyezés ellenőrzése is. Sokat

segíthetnek ebben a vállalat rendszerintegrátorai

vagy technológiai partnerei, akik

listát adnak a feladatokról, amelyeket az

éles üzembe helyezés előtt el kell végezni.

A rendszerintegrátorral kötött szerződésben

szerepeljen egy lista arról, hogy az

éles üzembe helyezést követően a partnereknek

milyen problémákat kell kezelniük,

és hogy mi az a küszöbérték, amely alatt kell

tartani a másodlagos problémák számát.

Már a projekt elején érdemes kidolgozni

a karbantartási stratégiát, hogy a vállalat

belső csapata akkor is kapjon támogatást

ezen a téren, ha az éles üzembe helyezés

már megtörtént.

CW: Milyen ötleteket adna a forrásigényes

digitális átalakulás pénzügyi

tervezéséhez?

AB: A digitális átalakítás terveit be kell

építeni a költségvetésbe. Kellemetlen

igazság, de kockáztatja a projekt sikerét,

ha a vállalat visszatér a befektetőkhöz, és

további finanszírozást kér. Nagyjából a teljes

költségvetés 15 százalékát érdemes félretenni

az előre nem látható kiadásokra. A

pénzügyi források mellett kiemelten fontos

az emberi erőforrás megfelelő kiaknázása

is. Szükséges ezért, hogy a vállalat vezetői

az ügy mellé álljanak, főleg a felmerülő

problémák esetén.

Elengedhetetlen a belső csapat bevonása

az éles üzembe helyezést követő támogatásba,

biztosítani kell, hogy a kollégák

a rendszerintegrátortól megtanulhassák

a rendszer támogatásával és karbantartásával

kapcsolatos teendőket. A felhős,

teljesen menedzselt megoldások segítségével

az emberi erőforrással kapcsolatos

problémák javarészt megelőzhetők, ezeknél

a megoldásoknál ugyanis a szolgáltató

tapasztalt szakértői csapata végzi az adott

rendszer támogatását és karbantartását.

CW: Mit tanácsolna még a vállalatoknak

a digitalizációs folyamat sikerre

viteléhez?

AB: Hasznos lehet a fentieken túl, ha a

vállalat vezetői reprezentatív eszközöket is

bevetnek. Egy hivatalos projektnyitó rendezvény

például lehetőséget ad az elvárások

és célok egységes kommunikációjára, és

elősegíti a csapatmunkát, az érintettek

motiválását. Hasonló módon a projekt

csúcspontját is érdemes megünnepelni,

akár egy go-live party megrendezésével.

Az elért eredményekről így minden dolgozó

értesül, azokkal jobban azonosul, lelkesedése

hosszabb távon is kitart.

2022.02.09. | | 5


AKTUÁLIS

Zyxel bővíti

Nebula portfólióját

A Zyxel Networks bejelentette, hogy Nebula

Cloud Networking megoldása mostantól az

5G kapcsolatot is támogatja, biztonsági szolgáltatásait

pedig közvetlenül a hozzáférési

pontokra is kiterjeszti.

A digitális integráció egyre fontosabbá

válik minden vállalkozás számára. Ennek

eredményeként a megbízható „mindig

kapcsolatban lévő” csatlakozás a mindennapi

üzleti élet elengedhetetlen részévé vált.

Az ügyfelek a Zyxel 5G/LTE routereivel

élvezhetik a „mindig kapcsolatban lévő”

csatlakozás munkahelyi előnyeit. Az üzleti

hálózatok kiterjeszthetők, hogy olyan területeken

is csatlakozást nyújtsanak, amelyeket

a hagyományos internetes hálózatok nem

tudnak elérni, így több lehetőség nyílik a

kapcsolattartásra az ügyfelekkel.

A Zyxel új, az iparágban elsőként kínált

Connect and Protect (CNP) AP biztonsági

szolgáltatása rugalmas megközelítést

nyújt a biztonsághoz, amely közvetlenül

alkalmazható a kiválasztott vezeték nélküli

hozzáférési pontokra, a személyzet és az

ügyfelek hozzáférésének támogatására.

A legújabb Nebula termékcsalád egy

erőteljes, mégis egyszerű központosított

felügyeleti platformmal bővül, amely több

mint 80 hálózati eszközt támogat. A hálózati

csatlakozási hardverek ezen átfogó választéka

lehetővé teszi az ügyfelek számára,

hogy sokkal személyre szabottabb megközelítést

válasszanak, amely bármilyen

igényhez megfelel.

Hírmozaik

ceginfo.computerworld.hu

Micro Focus szerint ezek

a trendek formálják az

irodákat idén

Jelentős átalakulás kezdődött a munkavégzés

terén az elmúlt években, ami idén

tovább erősödik, alapvetően befolyásolva a

vállalatok működését. Mivel a munkavégzés

már nem helyhez kötött, a rendszereknek

és a biztonsági megoldásoknak alkalmazkodniuk

kell ehhez.

A Micro Focus szakértői összegyűjtötték

a legfontosabb trendeket, amelyek világszerte

hatással lesznek a vállalatok életére

2022-ben.

Évek óta folyamatosan súlyosbodik a

szakemberhiány az IT-iparban, miközben

meredeken nő a kibertámadások száma.

A munkaerőhiány és a kiberfenyegetés

problémája 2022-ben sem fog varázsütésre

megoldódni, sőt tovább fokozódik, és

egymást előzgeti fej-fej mellett. Egy tavaly

ősszel készült kutatás szerint a technológiai

döntéshozók számára a szakemberhiány

lett a legfontosabb aggály, ami már a

kiberbiztonsággal kapcsolatos félelmeket

is megelőzte. Mivel kevés a szakember,

ezért a vállalatok egyre nagyobb súlyt

helyeznek az intelligens megoldásokra,

és automatizálnak minden feladatot, amit

csak lehet. A kibervédelemben például

gépi tanulásra alapozva tudják kiszűrni a

kétes tevékenységeket a rengeteg esemény

közül, amely a vállalat infrastruktúrájában

történik.

A távmunka elterjedésével számos

vállalatnál hosszú távon is engedélyeznek

hetente néhány nap otthoni munkavégzést,

ami mind a munkavállalóknak, mind

a cégeknek előnyös lehet. Ehhez azonban

a szervezeteknek át kellett alakítaniuk az

IT-rendszereiket, és folyamatosan gondoskodniuk

kell róla, hogy az alkalmazottak

egyszerűen, de biztonságosan végezhessék

otthonról a munkájukat.

Mivel az alkalmazottak rengeteg különböző

helyről dolgoznak, a hibrid felhők

szerepe is növekszik. A vállalatok ugyanis

igyekeznek kihasználni minden lehetséges,

rendelkezésre álló platform előnyeit, hogy a

legjobb feltételekkel és a legkedvezőbb áron

működtessék alkalmazásaikat, és egyben a

legkedvezőbb opciókat nyújtsák a munkavállalóiknak

és az ügyfeleiknek egyaránt.

6 | | 2022.02.09.


AKTUÁLIS

Áttörést hoz a szökőárelőrejelzésben

a Fugaku

szuperszámítógép és a

mesterséges intelligencia

Japán 2011-ben hatalmas veszteségeket

szenvedett el mind emberéletben, mind a

vagyoni kárt tekintve egy óriási földrengés

kiváltotta pusztító szökőár miatt. A Fujitsu

ekkor kezdett el dolgozni a nagy pontosságú

szökőár‐szimulációkon szuperszámítógépek

és MI-technológia segítségével.

A programban együttműködő iparági,

kormányzati és tudományos szereplők

gyorsan és nagy pontossággal készítenek

egyedi szökőár-előrejelzéseket különböző

területek lakói számára.

Nagy bejelentést tett

a LogMeIn

Bejelentette névváltoztatását, termékportfóliójának

egyszerűsítését, valamint új

fejlesztéseit a LogMeIn. A 15 éve használt

megnevezést a GoTo váltja, zászlóshajó

megoldásuk, a LastPass jelszószéf-szolgáltatás

pedig egy újonnan létrehozott

társaságba kiszervezve működik tovább,

a nagyobb hatékonyság jegyében. Ugyanis

míg a társaság GoTo márkanéven forgalmazott

termékeit világszinten ismerik,

a LogMeIn inkább csak a hazánkban és

a szakmai körökben mond valamit. A

frissen bejelentett GoTo Resolve egy IT

menedzsment- és támogatási alkalmazás,

a GoTo Connect pedig egy egységes

kommunikációt termékként kínáló (UCaaS)

megoldás.

Telenor Magyarország

márciustól Yettel néven

folytatja működését

2022. március 1-jétől Yettel Magyarország

Zrt., röviden Yettel néven folytatja működését

a Telenor Magyarország. Hazánk

legnagyobb telekommunikációs cége közel

12 év után vált nevet ismét. Márciustól az

eddig megszokottak helyett navy blue és

„Yettel-lime” színek veszik át a hatalmat az

új márkanév felett.

A névváltás a PPF Telecom Csoport

három Telenor néven működő telekommunikációs

vállalatát érinti Magyarországon,

Szerbiában és Bulgáriában. A tulajdonosi

közlemény szerint az új márkát számos

piackutatásra és ügyfél-visszajelzésre

alapozva úgy tervezték, hogy innovatív

termékekkel és szolgáltatásokkal járuljon

hozzá az emberek életminőségének javulásához.

A tudósok elborzadnak

Elon Musk Neuralink

agychipje miatt

Miközben Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója

úgy véli, hogy az általa alapított Neuralink

nevű agy-számítógép

interfész startup az

emberi és technológiai

interakciók jövője, erről

sok szakértő nincs

igazán meggyőződve.

Az okospisztolyok

felforgathatják

az amerikai fegyverpiacot

Az okospisztolyokkal akarják a gyártók

letörni a lőfegyver miatti halálesetek számának

növekedését,

mi közben a szövetségi

törvényhozók továbbra

is patthelyzetben van -

nak a fegyverkorlátozásokat

illetően.

Az EU Parlament döntése

brutális pénzügyi fenyegetés

az amerikai techóriásoknak

Az Európai Parlament jóváhagyta az amerikai

technológiai óriások ellen irányuló új szabályokról

szóló javaslatot.

A törvény arra kényszerítené

a cégeket,

hogy többet tegyenek a

platformjaikon található

illegális tartalmak ellen.

2022.02.09. | | 7


AKTUÁLIS

Különleges E-kárbejelentő fejlesztés

segíti a magyarországi

balesetek résztvevőit

Hazai fejlesztésű biztosítási ügyintéző applikáció nyerte el az Év honlapja pályázaton

az Év technológiai megoldása díjat.

A

Pénzügyminisztérium és az Innovációs

és Technológiai Minisztérium

támogatásával indított kategóriában

első helyen végzett új megoldás tesztelését,

programozását és megvalósítását

a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ)

hajtotta végre. Mészáros László, a szervezet

Műszaki és Informatikai főosztályának

vezetője beszélt a különleges

újításról.

A szakember feladata a MABISZ meglévő

rendszereinek támogatása, továbbá a

biztosítási üzletág innovatív lehetőségei -

nek felkutatása és elemzése. Több mint 30

éve segíti és irányítja informatikai és üzleti

felsővezetőként a szállítói és a vevői oldal

megoldásainak fejlesztését. A kezdetektől

szívügye az E-kárbejelentő mobilapplikáció

megvalósítása.

A fejlesztés

fejlődéstörténete

„Amikor 2018-ban elkezdtük az E-kárbejelentő

fejlesztését, a biztosítótársaságok

már jelentős lépéseket tettek a digitalizáció

útján” – mondta Mészáros László. „A rendszer

fontos része, hogy az összes kötelező

gépjármű-felelősségbiztosításban (KGFB)

érintett biztosítót sikerült megnyernünk a

projektnek, ezért olyan megoldást akartunk,

amit minden társaság elfogad és használ,

továbbá az ügyfelek, a felhasználók szempontjából

is hibátlanul és gyorsan működik.

Közös munkával összesen fél év alatt

sikerült elkészítenünk és 2019 elején elindítanunk

az applikációt, amelyben az akkor

a piacon még kevésbé elterjedt QR-kódos

megoldást alkalmaztuk. Az egyik fő célunk

az volt, hogy minél kevesebb rontási lehetőség

legyen benne, és minél könnyebben

lehessen megadni a kárbejelentéshez

szükséges adatokat.”

További finomhangolás

„Ezzel azonban a fejlesztések nem álltak

le: a balesetben részt vevőktől és a biztosítótársaságoktól

érkező visszajelzések

alapján tovább alakítottunk az alkalmazáson,

új szolgáltatásokat tettünk benne

elérhetővé. Fontos, hogy ezáltal már Casco

biztosításokra is el lehet kezdeni a kárbejelentési

folyamatot, amely később átvált

KGFB-re, így gyorsul az ügyintézés. A cél

az volt, hogy a fejlesztések a balesetekben

részt vevőket segítsék, ezért rengeteg

apróságot javítottunk a rendszerben.

Rövidebb lett a kitöltés ideje, javult a minősége

és a sebessége, többféle segítséget

építettünk be a balesetek lerajzolásához,

a fotózásnál pedig támogatást adunk a

felhasználóknak arra vonatkozóan, mely

részekről készítsenek felvételeket a kárbejelentés

beküldéséhez” – folytatta a szakember.

„Az egyik legfontosabb változtatás,

hogy míg az E-kárbejelentő rendszernek

korábban nem volt lehetősége a biztosítottak

adatait tartalmazó központi adatbázisba

betekinteni, ma már képes erre. Ez

annak is köszönhető, hogy a törvényalkotók

is afelé mozdultak, hogy gyorsítsunk a

folyamatokon. Így a megfelelő engedélyek

és feltételek biztosításával a MABISZ programja

bekérdezhet az adatbázisba, amely

alapján a rendszer automatikusan kitölti

az ott található információkkal a megfelelő

rubrikákat. Ezzel már QR-kódra sincs

szükség az elektronikus kárbejelentéshez,

a rendszám alapján a felelősségbiztosításnál

megadott szerződéskötő születési

dátumát, esetleg az érintett cég adószámát

ismerve rendkívül gyorsan bekérdez a

nyilvántartásba, és onnan azonnal érkez -

nek az adatok.”

A programozás

részegységei

„A programozás különlegessége, hogy

mindegyik fejlesztés önálló, nem használunk

hozzá motorokat. A munka során

igyekszünk minden esetben ugyanazokat a

szolgáltatásokat biztosítani a végpontokra.

A fejlesztés projektszempontból vizsgálva

folyamatosan négy szálon fut. A kódolás a

felhasználók visszajelzéseitől függ, amit

kiegészítünk a SurveyMonkey felületen

végzett felmérésekkel. Elmondható, hogy

a baleseti kárbejelentők 10 százaléka

visszajelez a rendszer működésével

kapcsolatban, ezen adathalmazt elemezve

is további finomításokat tudunk elvégezni.

Az új release-eket féléves etapokban

töltjük fel a szolgáltatásra, ezekbe a

folyamatosan érkező biztosítói igényeket

is beillesztjük. A negyedik vonal a User

Experience (UX) vizsgálata, a felhasználói

élmény tervezése, amit külsős személyek

bevonásával, nagy mintás teszteléssel

végzünk el a piac teljes vertikumát

felmérve” – mondta Mészáros László.

8 | | 2022.02.09.


AKTUÁLIS

Újabb befektető csatlakozott

a hazai SDSYS Zrt. vállalathoz

Adóinformatikai platform fejlesztésére és külpiaci céljainak megvalósításához kapott

újabb befektetést az SDSYS.

Poór Károly

vezérigazgató,

SDSYS Zrt.

,,Célunk, hogy a vállalatok, amelyek

nyitottak a jelenkor technológiái iránt,

és jövőtálló megoldásokat keresnek,

könnyedén, kényelmesen és fenntartható

módon alkalmazhassák a fejlesztéseket.

Azt tapasztaljuk, hogy a cégek egyre nyitottabbak

és elkötelezettebbek, hogy okos

automatizmusokat használva élhetőbb

vállalatot alakítsanak ki. Mi ebben segítünk”

– kezdte Poór Károly, az SDSYS Zrt.

vezérigazgatója.

Január elejével újabb befektető csatlakozott

a hazai SDSYS Zrt. adóinformatikai

megoldásokat fejlesztő vállalathoz. A GB

& Partners Kockázati Tőkealap-kezelő

Zrt. befektetése az EXIM Exportösztönző

Magántőkealap keretéből valósult meg,

és a korábbi partner, az MFB csoporthoz

tartozó Hiventures újabb, immár harmadik

körös befektetésével együttesen 1,3 Mrd

forintot tesz ki. A létrejött ügylet újabb

lendületet ad a 2020-ban kifejezetten

közép- és nagyvállalatok részére fejlesztett

Matching számlafeldolgozó ökoszisztéma

továbbfejlesztésére, valamint viszonteladói

hálózatának és partneri körének bővítésére.

Az automatizált számlafeldolgozásnak

köszön hetően a számlakép és annak

NAV-adatainak párosítása, az ezekhez

kapcsolódó adminisztratív feladatokat

manuális munka nélkül végzik el, így téve

élhetőbbé a folyamatokat. A létrehozott

rendszerek tökéletes megoldást kínálnak a

számviteli és logisztikai bizonylatok kezelésére,

azok automatikus, papírmentes

feldolgozására, ezáltal csökkentve a feldolgozó

osztályok leterheltségét és a kör -

nyezeti hatásokat. További céljaik között

az is szerepel, hogy új megközelítésben

tegye elérhetővé a hazai és nyugat-európai

vállalatok részére az ERP és DMS rendszerekben

elérhető FINTECH, TAXTECH

és LEGALTECH megoldásokat.

A 2014-ben létrejött SDSYS mögött

több mint két évtizedes tapasztalat, ERP,

számviteli szakértelem, és sok száz ügyfél

kiszolgálása során megszerzett tudás áll.

Elégedett partnereik között olyan cégek

szerepelnek, mint a Hunland csoport, a

Danubius Hotels, a Wing Zrt. és a WHC,

valamint a Delta Truck és BHS Trans.

,,Nagy jelentőséggel bír számunkra, hogy

mostantól a Hiventures mellett a GB &

Partnerst is a befektetőink között tudhatjuk,

melynek révén látjuk, jó irányba haladunk

automatizált megoldásunkkal az élhetőbb

folyamatok megteremtésére a számlakezelésben.

Terveink szerint az idei esztendőben

a hazai nagyvállalatok mellett a nemzetközi

színtéren is bemutathatjuk szolgáltatásunkat”

- zárta Poór Károly.

2022.02.09. | | 9


KIS

ENDRE

PIACKUTATÁS

CLOUDERA

Adatstratégia a felhőkben

Következetesen jobb üzleti teljesítményről és állóképességről számoltak be

az adataikat kiforrott stratégia mentén kezelő vállalatok a Cloudera globális

felmérésében. Bár jelentőségét elvileg az üzleti és az informatikai vezetők is

felismerték, a stratégia a legtöbb szervezetnél valójában még messze jár attól,

hogy lefedje az adatok teljes életútját, pedig a hibrid, többfelhős jövőre készülve

ez kulcsfontosságú lenne.

Alapvető eszközt látnak adataikban

a vállalatok, amellyel nemcsak

napjaink állandó és gyakran felforgató

erejű változásait értelmezhetik,

hanem a jövőre is jobban felkészülhetnek

– mondta Ram Venkatesh, a Cloudera technológiai

igazgatója a szervezetek adatérettségét

vizsgáló jelentés (Cloudera

Enterprise Data Maturity Report: Identifying

the Business Impact of an Enterprise

Data Strategy) közzétételekor.

A kutatás a szervezeti szintű, minden

üzletágat átfogó, integrált és holisztikus

adatstratégia kiforrottsága és a vállalat

üzleti teljesítménye közötti összefüggést

vizsgálta a mostani járványhelyzet tükrében.

Elkészítéséhez a Clouderával együttműködő

Vanson Bourne a múlt év második

felében 3150 felső- és középvezetővel készített

interjút a világ valamennyi régiójából

összesen 15 országban. A megkérdezettek

a köz- és a versenyszféra szereplőinél,

legalább ezerfős nagyvállalatoknál üzleti

vagy informatikai oldalon, felső- vagy középvezetői

pozíciót betöltő döntéshozók közül

kerültek ki.

Válaszaikból egyértelműen kiolvasható,

hogy a hibrid és többfelhős környezetekre

optimalizált, érett adatstratégiát

követő vállalatok jobb üzleti eredményeket

mutatnak fel. Az üzleti felsővezetők szinte

mindegyike (96 százaléka) arról számolt

be, hogy vállalatánál az adatkezelés és

-felügyelet módja kedvezően hatott a teljesítmény

alakulására. Közel kétharmaduk

(64 százalékuk) emellett úgy ítéli meg,

hogy adatstratégiájuk kiérlelésével együtt

szervezeti állóképességüket is növelték. A

kutatás készítői például megállapították,

hogy a Vanson Bourne modellje (Enterprise

Data Cloud Maturity Model) szerint érettnek

minősülő adatstratégiát legalább 12 hónapja

Ram Venkatesh

technológiai igazgató,

Cloudera

követő vállalatok átlagosan 5,97 százalékkal

nagyobb nyereségnövekedést érnek el, mint

az adatok kezelésében és elemzésében

kevésbé kiforrott módszereket alkalmazó

szervezetek.

Bukkanók

az adatok életútján

Bár a megkérdezett üzleti és informatikai

vezetők egyaránt stratégiai jelentőségű

üzleti erőforrásnak tekintik a vállalati adatvagyont,

az adatok kezelését, felügyeletét és

hasznosítását szolgáló folyamatokról, kialakításukról

és bevezetésükről már eltérően

vélekednek.

A rálátás szinte minden szervezet

számára kulcsfontosságú. Tíz közül

csaknem kilenc (89 százalék) az adatok

megfelelő kezeléséhez és menedzseléséhez

fontosnak és szükségesnek tartja a

biztonság és a megfelelés teljes életútra

kiterjedő, központi irányítását. A gyakorlat

azonban egyelőre élesen eltér ettől az

eszménytől. A válaszadó IT vezetők mindössze

12 százaléka mondta ugyanis, hogy

vállalatánál az informatikai szervezet az

adatéletút minden szakaszában aktívan

részt vesz a folyamatokban – pedig ez

rendkívül hasznos lenne a vállalati szintű

adatstratégia sikeres megvalósításához.

Az adatéletút minden szakaszára kiterjedő,

valóban átfogó rálátás, irányítás és

ellenőrzés nélkül a szervezetek ugyanis az

üzleti innovációt serkentő, kulcsfontosságú

képességeket fognak nélkülözni.

Jóllehet a szervezetek szinte kivétel

nélkül tisztában vannak a vállalati szintű

adatstratégia jelentőségével és értékével,

hatékony megvalósításával már

korántsem boldogul mindegyikük. Sokat

elárul nehézségeikről, hogy még az ilyen

kiterjedt adatstratégiát több mint 12 hónapja

10 | | 2022.02.09.


PIACKUTATÁS

alkalmazó szervezeteknek is csak kevesebb, mint

kétharmada (63 százalék) értékelte gyakorlatát

nagyon hatékonynak, és tudott beszámolni nagyobb

nyereségbővülésről.

Az üzleti vezetők válaszai alapján egyébként a

szervezetek évente átlagosan 390 ezer dollár értékű

üzleti lehetőséget mulasztanak el az adatstratégia

hiányosságai miatt, de ez az érték iparáganként

jelentősen eltérő, a távközlésben például a 6,6 millió

dollárt is meghaladja. Ugyanakkor a vállalati szintű

adatstratégiát megvalósító vállalatok informatikai

vezetői szinte kivétel nélkül (91 százalék) úgy ítélik

meg, hogy kialakított gyakorlatuk nagyban hozzájárult

az üzlet állóképességének fokozásához.

Hibrid, többfelhős architektúrák

Jelentős elmozdulás várható a hibrid felhő irányába

a következő másfél évben, állapította meg a Cloudera

felmérése. A megkérdezett üzleti és informatikai

vezetők szerint vállalatuknál az alkalmazottak

közel fele (átlagosan 43 százaléka) idén is távmunkában

fog dolgozni, ezért a szervezetek a hibrid

munkakörnyezetek támogatásához szükséges

infrastruktúra fejlesztésébe ruháznak be. Az informatikai

vezetők többsége (79 százaléka) mondta

például, hogy vállalatánál hibrid architektúrára

akarják vinni az adatokat és a teljesítményigényes

analitikai munkaterheléseket. Felhőoldalon a többfelhős

(multi-cloud) modell a kedvenc, az IT vezetők

44 százaléka jelezte ugyanis, hogy vállalatánál 18

hónapon belül várhatóan erre az architektúrára

váltanak.

Hibrid adatfelhőben a szervezetek könnyen

és gyorsan érhetik el és elemezhetik az okos,

adatvezérelt döntéshozatalhoz szükséges összes

adatot, így napjaink kíméletlen üzleti környezetében

előre felkészülhetnek, vagy hamarabb és

pontosabban válaszolhatnak a változásokra, növelhetik

versenyképességüket. Feltéve, hogy ehhez

megfelelő szintre fejlesztik és terjesztik ki vállalati

adatstratégiájukat.

Különböző forrásokból és helyszíneken elérhető

adataikat átfogó irányítás mellett következetesen

kezelve és felügyelve a szervezetek a hibrid munkaerőt

rugalmasan, mégis biztonságosan, a rendes

üzletmenet részeként támogathatják. A várható

előnyöket illetően nagy az egyetértés üzleti és informatikai

oldal között. A megkérdezett üzleti vezetők

92 százaléka például biztos benne, hogy a hibrid,

többfelhős és házon belüli architektúrákon elérhető

és együttesen elemezhető adatok értékes felismerésekhez

juttatják a vállalatot. A válaszadó informatikai

vezetők 90 százaléka pedig kijelentette, hogy

a felhőalapú adatmenedzsment legalább néhány

képességének bevezetését prioritásként kezelik

szervezeténél. A felmérés résztvevőinek többsége

(89 százaléka) arról is meg van győződve, hogy az

adatstratégia részeként hibrid architektúrákat be -

vezető vállalatok versenyelőnyre tesznek szert.

Az adatok ráadásul a puszta profitnövelésen túl

is fontos eredmények eléréséhez segíthetik a szervezeteket.

Sok vállalat tisztában van vele, hogy a

sokszínűség, az egyenlőség és a befogadás jegyében

indított kezdeményezések létfontosságú szerephez

jutnak az üzlet sikerre vitelében. Felmérésében a

Cloudera megállapította, hogy az adatok átgondolt

gyűjtésével és elemzésével az ilyen kezdeményezések

hatásfoka is növelhető, a megkérdezett üzleti

és informatikai vezetők 95 százaléka osztja ezt a

véleményt. A vállalati szintű adatstratégiát hatékonyan

alkalmazó szervezetek ugyanis jobban kiértékelhetik

programjaik teljesítményét, amelyekkel az

alkalmazottak elégedettségét és jólétét növelnék

– a nagyobb rálátás, sokszínűség, egyenlőség és

befogadás pedig jobb együttműködést és döntéshozást,

több innovációt eredményez.

2022.02.09. | | 11


KIS

ENDRE

PIACKUTATÁS

IFR

Dolgos robotok

Egyre gyorsabban nő a robotsűrűség a világ gyáraiban. A Nemzetközi Robotikai Szövetség

jelentése szerint régiós összehasonlításban Ázsia vezet, de országok szintjén tarkább a kép: az

Egyesült Államok előzi Kínát, a német ipar pedig a negyedik leginkább automatizált a világon. A

járványhelyzetben kilőtt a szolgáltató robotok piaca is, amelyet viszont európai szállítók uralnak.

Fotó: KUKA

Mindössze öt év leforgása alatt gyakorlatilag

megduplázódott, a 2015-ben mért 66

darabról az évtized végére 126-ra ugrott a

10 ezer alkalmazottra jutó robotok száma a világ

gyártóiparában, tette közzé legfrissebb jelentésében

(2021 World Robot Report) a Nemzetközi

Robotikai Szövetség (International Federation of

Robotics). A robotsűrűség az iparág automatizáltságának

legjobb mutatója, és – Ausztráliát is beleszámítva

– Ázsiában a legnagyobb, 134 darab.

Európában és az amerikai kontinensen, ahol 123,

illetve 111 ipari robot jut 10 ezer alkalmazottra, a

szám egyaránt elmarad a globális átlagtól. A világ

öt leginkább automatizált országának élmezőnyében

azonban a toronymagasan vezető Dél-Korea, valamint

Szingapúr és Japán után Németország és Svédország

következik.

Az ipari automatizálás alfái

A robotsűrűség egyébként Kínában növekszik a

legdinamikusabban, ahol a múlt évtized derekán

jegyzett 49 darabhoz képest 2020-ban már 246

darab ipari robot jutott 10 ezer alkalmazottra. A

távol-keleti ország ezzel a huszonötödik helyről a

kilencedikre jött fel a listán.

Dél-Korea kiugró, 932 darabos robotsűrűsége a

globális átlag hétszerese. Gazdaságának két nagy

pillérre, az elektronikai és az autóipar egyben az

ipari robotok két legnagyobb felhasználója is, így

aligha meglepő, hogy az ázsiai ország 2010 óta

folyamatosan és nagy fölénnyel vezeti az automatizáltság

rangsorát. A második helyezett Szingapúr

robotsűrűsége 605 darab, de 2015 óta évente átlagosan

27 százalékkal növekszik, majdnem háromszor

gyorsabban, mint Dél-Korea mutatója. A

dobogó harmadik fokán álló Japán gyártóiparában

390 robot jut 10 ezer alkalmazottra, ugyanakkor az

összes ipari robot közel fele ebben az országban

készül. A japán gyártók 2020-ban 174 ezer darabot

szállítottak, ami a világ robotellátásának 45 százaléka

volt abban az évben.

Az Egyesült Államok öt év alatt 176-ról 255

darabra tornázta fel robotsűrűségét, amivel

jelenleg hetedik a listán. A belföldi gyártás modernizálásában

fontos szerep jut az ipari robotoknak,

amelyek többek között a napelemek, az elektromos

autók és az akkumulátorok előállítását is hatékonyabbá

teszik. Több amerikai autógyártó is jelezte,

hogy további beruházásokat tervez ezen a téren,

így projektjeikkel a következő pár évben várhatóan

tovább növelik az ipar robotok forgalmát az ottani

piacon.

Európában Németország a leginkább automatizált,

370 darabos robotsűrűségével világszinten

is ranglista előkelő, negyedik helyét mondhatja

magáénak. A Nemzetközi Robotikai Szövetség

adatai szerint 2020-ban az európai roboteladások

harmada (33 százalék) a német piacon történt,

és az Európában már bevezetett ipari robotok 38

százalékát is ott telepítették. A belföldi kereslet

lassabb növekedése várható ennek alapján, és

ma már a német robotgyártók sem a hazai vagy

európai, hanem a tengerentúli piacokon kötik nagy

üzleteiket.

Franciaország 194 darabos robotsűrűsége jóval

a globális átlag feletti, és Spanyolország (203

darab), Ausztria (205 darab), valamint Hollandia

(209 darab) mutatójával mérhető össze, ugyanakkor

jelentősen elmarad a svéd (289 darab), a

dán (246 darab) és az olasz (224 darab) ipar automatizáltságától.

Összehasonlításképp szűkebb

térségünkben Szlovénia (183 darab), Szlovákia (175

darab) és Csehország (162 darab) robotsűrűsége is

átlagon felüli.

12 | | 2022.02.09.


PIACKUTATÁS

Az Egyesült Királyságban viszont – a G7-es

országok közül egyedüliként – a 101 darabos robotsűrűség

a globális átlag alatt maradt 2020-ban. A

jelentés hozzáteszi, hogy a Brexit után megfogyatkozó

külföldi munkaerő és a tavaly életbe lépő, két

éven át elérhető, jelentős adókedvezmény hatására

az ipar robotikai beruházásai a szigetországban is

bővülhetnek.

Szállítás, takarítás, vendéglátás

A professzionális szolgáltató robotok teljes piaca

2020-ban elérte a 6,7 milliárd dollárt, ami 12

százalékos éves növekedést mutat, ezen belül az új

gépek értékesítéséből származó bevétel még gyorsabban

nőtt, 16 százalékkal 4,4 milliárd dollárra

emelkedett. A Nemzetközi Robotikai Szövetség

adata szerint világszerte 131 800 darab professzionális

szolgáltató robot kelt el 2020-ban, ami robbanásszerű,

41 százalékos piacbővülést jelez.

Öt alkalmazási területen a járványhelyzetben

különösen felívelt a kereslet. Minden harmadik

professzionális szolgáltató robotot áru- vagy tehermozgatáshoz

szállítottak a gyártók, az önvezérlő

mobil robotok (AMR-ek) értékesítéséből származó

bevételeik 11 százalékkal 1 milliárd dollárra

nőttek. A legtöbb ilyen gép beltéri környezetekben,

gyárcsarnokokban és raktárakban állt munkába,

és a mind erősebb trend jegyében egyre gyakrabban

villás targoncákkal, más robotokkal, valamint

emberekkel is együttműködik. Komoly piaci

potenciállal bírnak a kültéri szállítmányozásban

– például a házhoz szállítás utolsó kilométerén

– bevethető AMR-ek is, szélesebb körű alkalmazásukat

azonban a legtöbb országban még mindig

akadályozza a megfelelő törvényi szabályozási

keretrendszer hiánya.

A járványhelyzetben a szigorúbbá váló higiéniai

követelmények hatására a professzionális takarító

robotok forgalma csaknem megduplázódott, 92

százalékkal 34400 darabra szökött fel. Ötvennél

több gyártó lépett piacra különböző technológiákkal

– például vegyszerek permetezésével vagy

ibolyántúli sugarakkal – fertőtlenítő gépekkel,

gyakran meglévő modelljeit alakítva át erre a

célra. A jelentés szerint a professzionális padlótisztító

gépek piacán évi kétszámjegyű növekedés

várható 2024-ig.

Értékalapon 2020-ban is a rendkívül drága

orvosi – mindenekelőtt sebészeti – robotok

forgalma adta a piac 55 százalékát. Az értékesítésükből

származó bevételek 11 százalékkal 3,6

milliárd dollárra emelkedtek. Az eladott darabszámot

tekintve azonban a nem invazív terápiában

alkalmazott és rehabilitációs robotok szegmense

nőtt a leggyorsabban.

A COVID-19 pandémia a társasági robotok

népszerűségét is növelte, amelyek például az

idősek és szeretteik kapcsolattartását segítik a

lezárások idején. Más kommunikációs robotok

pedig a közterületeken érintésmentesen adnak

tájékoztatást, vagy az eladóterekben dolgoznak.

A járványhelyzetben a vendéglátás szintén a

professzionális szolgáltató robotok fontos alkalmazási

területévé vált, a szegmens mérete

2020-ban elérte a 249 millió dollárt. Az étel- és

italkészítő robotok forgalma például hatalmas,

196 százalékos növekedéssel 32 millió dollárra

emelkedett. Az előrejelzés szerint a vendéglátó

robotok piacán a továbbiakban is erős kétszámjegyű

növekedést fogunk látni.

Figyelemre méltó, hogy a szolgáltató robotok

lakossági piaca eközben jóval szerényebb ütem -

ben bővült. A szegmens legnagyobb termékcsoportját

alkotó háztartási robotokból 18,5 millió

darab talált gazdára 2020-ban, összesen 4,3

milliárd dollár bevételhez juttatva a szállítókat. Úgy

tűnik, a korlátozások idején négy fal közé zárva az

emberek inkább maguk végezték a házimunkát.

A professzionális szolgáltató robotok gyorsan

fejlődő piacán persze nagy a tolongás, minden

évben sok startup lép színre új, innovatív alkalmazásokkal

vagy a meglévő koncepciók továbbfejlesztésével,

mondta az éves jelentés közzétételekor

Milton Guerry, a Nemzetközi Robotikai Szövetség

elnöke. A feltörekvő, fiatal cégek egy része

azonban gyorsan eltűnik, míg másokat a már

biztos lábon álló szereplők, illetve azok a gyártók

vásárolnak fel, amelyek ezen az izgalmas területen

terjeszkednének.

Világszinten 1050 vállalat szállít professzionális

szolgáltató robotokat. A jelentés szerint 80 százalékukról

mondható el, hogy több mint öt éve állja

a versenyt, és 47 százalékuk európai gyártó, míg a

piac fennmaradó részén Észak-Amerika (27

százalék) és Ázsia (25 százalék) közel fele-fele

arányban osztozik.

Fotó: OMRON

2022.02.09. | | 13


MALLÁSZ

JUDIT

IPAR 4.0

Kutatói tudás

az ipar szolgálatában

Egy kutatóintézet nem árul eszközöket, és nem végez rendszerintegrációs

tevékenységet. Az alapkutatások során szerzett tudásával azonban szívesen részt

vesz ipari projektekben. Például az Ipar 4.0 területén.

A

hazai Kiváló Kutatási Infrastruktúrák közé

választották a SZTAKI és a BME három

elemű Ipar 4.0 kutatási és demonstrációs

infrastruktúráját. A legnagyobb a SZTAKI győri

laboratóriuma, ahol egy kiberfizikai mintarendszer

komplex gyártási és informatikai problémák

kutatási hátterét biztosítja. A második, egyben a

legkisebb a SZTAKI budapesti telephelyén működő

Smart Factory mintarendszer, amely egy szobaméretű

okosgyár kutatási céllal épített rekonstrukciója.

Az infrastruktúra harmadik, a BME-n

üzemeltetett részének fő célja, hogy minél több

kis- és középvállalat éljen a negyedik ipari forradalom

nyújtotta lehetőségekkel.

Infrastruktúrák kreatív ötletekkel

A három rendszer közül elsőként, 2010-ben a Smart

Factoryt kezdték el fejleszteni a SZTAKI Kende utcai

épületében. A fejlesztést kezdetben Kádár Botond

irányította, később Beregi Richárd vette át az okosgyár

mintarendszer vezetését. Az első változat

a Festo Didactic rendszerére épült. – A SZTAKI

szorosan együttműködött a BME-vel, és rendszeresen

jöttek hozzánk hallgatók. Gyorsan kiderült,

hogy a diákok roppant kreatívak, így a Smart Factory,

kutatóink irányításával, egyedi megoldásokkal

bővült. Némileg elszakadtunk tehát a Didactic rendszertől,

kibővítettük, módosítottuk. Így alakult ki az

a komplex mini okosgyár, ahol különféle feladato -

kat lehet végrehajtani – tájékoztat Nacsa János,

az infrastruktúra-hálózat koordinátora.

A győri Ipar 4.0 mintarendszer kiépítése 2017-ben

kezdődött. A lehetőséget az adta, hogy a SZTAKI

a németországi Fraunhofer Intézetekkel karöltve

elnyert egy európai uniós EPIC projektet, Kiválósági

Központ létrehozására. A győztes konzorciumnak

a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar

(KJK), valamint Gépészmérnöki Kar (GPK) egy-egy

tanszéke is a tagja. A projekt magyar kiegészítő

támogatásának részeként egy alapkutatási infrastruktúrát

hoztak létre Győrben. A vadonatúj, 200

négyzetméteres laboratóriumot a Széchenyi István

Egyetem területén alakították ki. A labor fókusza

alapvetően a robotos szerelés, Ipar 4.0 megoldásokkal.

A SZTAKI saját, elsősorban a Universal

Robots eszközeire épített Ipar 4.0 környezetébe a

Széchenyi Egyetem két rendszerét is integrálták.

Biztonságos hidropóniás

termesztés

A SZTAKI nem árul robotokat, egyetlen gyártónak

sem a viszonteladója, és rendszerintegrációs feladatokat

sem lát el, tehát nem állít össze komplett

rendszereket. – A mintarendszer elsődleges célja,

hogy kutatásaink háttér-infrastruktúrája legyen.

Van azonban egy másik célunk is: ipari projektekben

is részt akarunk venni, és részt is veszünk. Jellemzően

olyan feladatok megoldásába kapcsolódunk

be, amelyek komoly automatizálási kihívást jelentenek,

vagy ahol nagyon újszerű problémáról van

szó. Egy cég például azzal keresett meg minket,

hogy robotizálni akarja egy munkahelyét, de nincs

meggyőződve róla, hogy a kiválasztott robot bírni

fogja a gyártósorukba beilleszkedéshez szükséges

ütemidőt. Mind a virtuális térben, mind valós

robottal bebizonyítottuk, hogy a feladat megoldható

a kiválasztott robottal. Ezután a cég megvalósította

a beruházást. Különösen örömteli számunkra, hogy

a mi bevonásunkat követően, saját mérnökeikkel,

önállóan tudták elvégezni a feladatot, így a mérnöki

tudás közvetlenül a cégnél gyarapodott – mutat rá

Nacsa János, a győri labor vezetője.

Nemrégiben, egy startup cég megbízásából,

egy hidropóniás rendszer elképzelt szcenárióját

alakították ki a győri laborban. A hidropónia olyan

növénytermesztési módszer, amelyben zárt térben,

tápoldatban nőnek a növények. A SZTAKI Ipar 4.0

laborjában azt vizsgálták, hogy miként lehet a

palántákat beültetni, hogyan lehet szüretelni, illetve

hogyan kell a tápoldatot és a növényeket tartalmazó

hengereket az adott fényviszonyokhoz igazítva

forgatni. A laborban működő AGV-kre (Automated

Guided Vehicles) robotkarokat szereltek, és elvégezték

a teljes folyamat biztonságtechnikai vizsgálatát.

Ennek során azt is bebizonyították, hogy

milyen kiegészítő megoldások szükségesek ahhoz,

hogy a rendszer megfeleljen a kollaboratív környezetre

vonatkozó szabályoknak, előírásoknak. Hidropóniás

növénytermesztést például a gyógyszergyári

beszállítók alkalmazhatnak.

14 | | 2022.02.09.


IPAR 4.0

Mesterséges intelligencia és

autonóm rendszerek

Az infrastruktúra-hálózat harmadik eleme egy

GINOP projekt keretében valósult meg a BME

campusán. A Kovács László vezette Ipar 4.0 Technológiai

Központ (Felsőoktatási és Ipari Együttműködési

Központ) alapvetően befogadó szemléletű,

tehát sokféle meglévő megoldást fogadott és fogad

be, illetve elsősorban az Ipar 4.0 terjesztésében vesz

részt. Olyan projektekre fókuszál, amelyek segíthetnek

másoknak, elsősorban a hazai kis- és középvállalatoknak

elindulni ezen az úton.

– A három laboratórium külön-külön indult a

Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

TOP50 Kutatási Infrastruktúra pályázatán. Végül

az a döntés született, hogy a három infrastruktúrát

vonjuk egy ernyő alá. Így jött létre a kutatási hálózat.

Különféle terveink vannak az infrastruktúrák bővítésére,

és két konkrét rendszer fejlesztése már

folyik a SZTAKI berkein belül. Ezek egyike a győrihez

hasonló, nagy mintarendszer Budapesten, amely két

nemzeti labor, a Mesterséges Intelligencia Nemzeti

Labor és az Autonóm Rendszerek Nemzeti Labor

bemutatóterme lesz – tájékoztat Nacsa János.

A fejlesztések eredményeképpen a SZTAKI budapesti

új laborja is végez majd robotizációs, automatizálási

feladatokat. A Mesterséges Intelligencia

Nemzeti Labor számára bevetik például a Piktor-obotot,

amely emberi fényképből, egy mélytanulással

felkészített hálózat segítségével, portrét rajzol az

emberről. Az Autonóm Rendszerek Nemzeti Labor

számára elsősorban nem a mesterséges intelligenciát,

hanem az autonomitást előtérbe helyező

rendszert alakítanak ki. Tipikus ipari probléma

a gépek kiszolgálása alkatrészekkel. Az egyik

feladat olyan robot építése, amely bárhol felismeri,

megfogja, majd tűpontosan behelyezi az alkatrészt a

munkagépbe.

A BME-n is folynak hasonló témájú fejlesztések.

A GPK Gyártástudomány és technológia Tanszékén,

egy komoly rekonstrukció részeként, olyan

környezetet alakítottak ki, amely Ipar 4.0 bemutatóközpontként

is funkcionálhat. Itt elsősorban a

tanszék profiljához illeszkedő gyártási, megmunkálási

feladatok jönnek szóba, de az AGV-k is fontos

szerephez jutnak. Az építkezés várhatóan idén áprilisban

fejeződik be. Az első bemutatókat, amelyeken

a GPK és a KJK, valamint a SZTAKI is részt vesz, a

nyár elejére tervezik.

Kurzus laikusoknak és

vállalatoknak

Noha az ipar egyértelműen üdvözli a kutatóintézeti

kapcsolatokat, a pandémia erősen visszafogta a

közös munkát. Vannak ugyan ipari megbízások,

de ez a fajta, korábban rendkívül hatékony együtt -

működés némileg megtorpant.

Ebben a pangó időszakban a SZTAKI új utakat

keres. A Fraunhofer Intézettel közösen nyári iskolát

fejlesztettek ki. Az elképzelések szerint a világ

minden tájáról érkező diákokat Győrben fogadnák.

A kurzusokat azonban már az első évben, 2020-ban

sem tudták megtartani a járvány miatt. A következő

évre áttervezték a tematikát, így 2021-ben online

tartották meg a tanfolyamot. A Svédországban,

Olaszországban, Bécsben, Budapesten és Győrben

élő diákok saját számítógépük előtt ülve, virtuálisan

követték a robotok mozgását, majd kamerával

megnézhették, hogy a valóságban hogyan végzi el a

robot az általuk betanított mozgást.

– Azt tervezzük, hogy ezt a kurzust az Ipar 4.0

Nemzeti Technológiai Platform keretében kiajánljuk

majd az iparvállalatoknak is. A másik elképzelésünk

a laikusokat célozza. Fejlesztés alatt áll számos

demonstrációnk, amelyben abszolút laikusok

számára adjuk a robottal való együttdolgozás

élményét. Például a robot tart egy munkaeszközt,

amelybe az ember becsavar valamit. Ha például egy

vállalat úgy dönt, hogy kollaboratív munkahelyeket

hoz létre, akár el is hozhatja ide azokat az embereket,

akik később ezen a rendszeren dolgoznak

majd. Nálunk nyilván nem ugyanazzal a robottal

találkoznak, mint amellyel a vállalatuknál fognak,

de a főbb lépéseket megismerhetik, magát az

élményt megkapják. Látják, hogy a robottal „szót

lehet érteni”. Természetesen az a legfontosabb,

hogy a robottal közösen végzett tevékenység során

az ember teljes biztonságban legyen, de lényeges

az ember és a robot tevékenységének összhangja is,

hogy a két oldal kölcsönösen értse egymást – hangsúlyozza

Nacsa János.

2022.02.09. | | 15


MEIXNER

ZOLTÁN

IPAR 4.0

3D bionyomtatás – egy kis iparág

mérhetetlenül nagy potenciállal

Az egészségipar hatalmas léptekkel fejlődik jelentős részben a technológiai áttöréseknek

köszönhetően. Ezek közé tartozik a 3D bionyomtatás, amely többek között mesterséges szövetek

és egész szervek előállítását célozta meg. Ez pedig forradalmasíthatja mind a gyógyszerkutatást,

mind a gyógyítást.

A

3D bionyomtatást az a felfedezés

alapozta meg a 2000-es évek elején,

hogy az emberi sejtek mérete nagyjából

akkora, mint a tintasugaras nyomtatók

által kilövellt festékcseppeké. Azaz

egy ilyen nyomtatóból úgy lehet kijuttatni a

sejteket, hogy azok nem sérülnek meg. Ez

a technika azóta is megmaradt, de felsorakoztak

mellé újabbak is. Iparági szakértők

szerint azonban minden fejlődés ellenére

még legalább további két évtizedre lehetünk

attól, hogy printelt szerveket lehessen

emberekbe beültetni.

Az iparág forgalma globális szinten

egyelőre még nem érte el az évi 2 milliárd

dollárt, de becslések szerint évente közel

30 százalékkal növekedik. A terület forrósodását

a számok is mutatják. A Bio-Design

and Manufacturing című folyóiratban tavaly

decemberben jelent meg az a tanulmány,

amely a bionyomtatás helyzetét elemezve

összeszámolta, hogy az elmúlt húsz év

során összesen 9314 tudományos publikáció

és 309 nemzetközi szabadalmi bejelentés

született a témában. Igen ám, de ezek

kétharmada 2016 óta jelent meg.

Forgács Gábor és a

bionyomtatás irányai

Ebből alaposan kivette a részét dr. Forgács

Gábor magyar elméleti fizikus, aki a

Missouri Egyetem professzoraként kezdett

foglalkozni a bioprintinggel. Itt indította el

2007-ben az Organovót, a szakterület azóta

egyik meghatározóvá vált cégét azzal a

céllal, hogy idővel teljes emberi szerveket

állítsanak elő bionyomtatással. Forgács

2011-ben társalapítója volt a Modern

Meadow cégnek, amely printeléssel előállított

biotermékek, például sejtekből nyomtatott

bőr előállításával foglalkozik. Majd

2018-ban társalapítója volt a Fork & Goode

vállalatnak is, amely sejtekből printelt húst

gyárt. Azaz az iparág egyik atyjaként tisztelt

professzor tevékenysége önmagában is

megmutatta a technológia néhány fejlődési

irányát.

A nyomtatott biológiai termékek feleslegessé

teszik például, hogy a környezetet

terhelve állatokat tartsunk csak azért, hogy

ipari alapanyagot szolgáltassanak. Az autók

vagy bútorok kárpitozásához, de ruházati

cikkekhez is tökéletesen megfelel a printelt

bőr. Hasonló a helyzet a „műhússal” is,

amely emberi fogyasztásra is megfelelő

alternatívája lehet a vágóállatokból szerzett

fehérjének. De a szakemberek úgy

látják, hogy a bionyomtatás belátható időn

belül a legnagyobb karriert a regeneratív

gyógyítás és a gyógyszerkutatás területén

futhatja be.

A CTIBiotech bionyomtatással foglalkozó

francia cég alapítója és tudományos

igazgatója, Colin McGuckin szerint a

reprodukálhatóság jelenleg az iparág fő

problémája. Ahhoz, hogy a technológia az

„additív gyártási zónába” kerüljön a bio -

printereknek újra és újra elő kell állítaniuk

a megtervezett terméket, csak akkor érhe -

tő el, hogy „igazán hasznos legyen a vállala -

tok számára”. A technológiának túl kell lép -

nie az egyetemi kutatásokon a hosszú távú

cél eléréséhez, hogy hasznát lássák a betegek,

vagy jobb gyógyszerek készülhessenek

a segítségével. E területen idén felgyorsul -

nak a fúziók és felvásárlások, amelyek cél -

ja, hogy a bionyomtatás már inkább a normá -

lis lehetőségek közé tartozzon, és többé már

ne újdonságként tekintsenek rá – fejtette

ki a szakember a 3DPrint.com szakportálon.

A piaci igény már megvan

De miféle bionymotatási igények lehetnek

a piacon, amelyek megalapozzák az iparág

viszonylag gyors fejlődését? Közismert,

hogy a világon mindenütt hosszú sorok

várakoznak szervátültetésre súlyos sérülések,

betegségek vagy genetikai rendellenességek

miatt. Sajnálatosan sok beteg hal

meg mielőtt a transzplantáció elérhetővé

válna számukra. A bionyomtatással előállított

szövetek és szervek jelentősen javíthatnának

ezen a helyzeten.

Az emberi szervek nyomtatása nem

annyira fantasztikus, mint amilyennek

hangzik. Számos biotechnológiai vállalat

próbál a páciens saját sejtjeiből új szöveteket

létrehozni. A legtöbb esetben a

sejteket egy Nobel-díjas eljárással programozzák

át, hogy őssejtekké váljanak,

amelyek aztán elméletileg bármely emberi

szövet részévé képesek fejlődni. A megfelelő

tápanyagokkal és támogatással ezek

16 | | 2022.02.09.


IPAR 4.0

az őssejtek a kívánt sejttípussá alakíthatók.

Az őssejtek hidrogélbe szuszpendálásával

pedig „állványzatra” kapaszkodó sejttenyészeteket

lehet építeni, így a kívánt sejttípus

rétegről rétegre élő, működő szövetté

nyomtatható. Annak érdekében használják

a később felszívódó állványokat, hogy a

gravitáció ne döntse össze az épülő szervet.

De állvány nélkül is nyomtatnak szerveket,

méghozzá az űrben, ahol nem kell tartani

a gravitációtól. Ezért nem kizárt, hogy a

mesterséges szervek előállítása egyszer a

Föld körül keringő „gyárakba” költözik majd.

A BBC Future magazinnak Itedale

Redwan, a Cellink (a bionyomtatáshoz

elengedhetetlen biotintákat előállító vezető

cég) tudományos munkatársa elmondta,

hogy már előállítottak olyan szöveteket

(például bőrszöveteket), amelyeket sikeresen

ültettek vissza állatokba. „A nagy

lépés az lesz, hogy az ilyen szöveteket

emberbe ültessük” – tette hozzá a szakember.

Jegyezzük meg, hogy a nyomtatott

szövetek és szervek előállításának számos

nehézsége és megoldandó problémája van,

beleértve például a működéshez nélkülözhetetlen

érrendszer kialakítását.

A bioprinting azonban már megmutatta

a hasznát a COVID-19 járvány elleni küzdelemben

is. A technológia kiválóan megfelelt

szövet- és szervmodellek előállítására,

az in vivo környezetek reprodukálására

annak érdekében, hogy többet tudjunk meg

a fertőzésről és a fertőzés ellen alkalmazható

gyógyszerekről. Továbbá a bioprintelt

szövetek csökkentették a függést az állatmodellektől.

A jövőben pedig a bioprinting

igénybevételével az in vitro szövet- vagy

vírusbetegség-modellekként használható

konstrukciók lehetővé tehetik hatékonyabb,

eredményesebb reagálást a járványokra.

Arról van szó, hogy például tüdő-, máj- vagy

veseszövetek emberi sejtekből való létrehozásával

kockázatok és etikai korlátozások

nélkül kísérletezhetnek hatóanyagokkal

a gyógyszerkutatók. Ez pedig rendkívüli

mértékben felgyorsíthatja a jó hatóanyagok

megtalálását.

A 4D bioprinting és

a technológia jövője

A 3D bionyomtatás egyik legnagyobb problémája,

hogy amikor sejtek és hidrogélek

(biotinták) felhasználásával megpróbálnak

létrehozni testi szöveteket vagy szerveket,

azok a printelés befejezése után megmaradnak

statikus formájukban, és hiányzik

belőlük az a komplexitás, amit az emberi

szervezetben látunk. Ezt a hiányt egy

„negyedik dimenzió” pótolja, amikor fejlett

elektromos, mágneses, fény- vagy akusztikus

technológiákkal „biofabrikálnak” egy

szövetet, és az ennek révén dinamikussá

válik. Azaz képes a konformáció (a molekuláris

térszerkezet) megváltoztatására, az

emberi szervekhez hasonlóak a biomechanikai

tulajdonságai, és reagál az ingerekre.

A negyedik dimenzió olyan szövetek és

szervek létrehozásához nyújt megoldást,

amelyek teljes mértékben utánozzák a fiziológiai

környezetet, beleértve a szövetek és

szervek biomechanikáját, és lehetővé teszik

a teljes körű alkalmazásukat a regeneratív

orvoslásban– mutatott rá a bionyomtatási

technológia következő fejlődési lépésére

a 3D Printing Media Networkben megjelent

cikkében dr. Stephen Cúchulainn Gray

orvosbiológiai mérnök, aki a bionyomtatás

területén egy sor vállalkozás alapítója.

A cikkben – a jövőre tekintve – provokatív

kérdéseket is feltesz. Gray szerint a 4D

bioprinting egyik szépsége, hogy hardverre

időnként szükség van, de nem mindig. Az

intelligens anyagok megfelelő feltételek

mellett hardver nélkül is képesek felvenni

egy teljes fiziológiai struktúrát. Ezért azt

kérdi: a jövőben lehetnek 4D biofabrikált

szervek, amelyek mesterséges intelligenciával

működnek decentralizált blokklánc-technológiával?

Vagy lehet, hogy egy

metaverzumhoz kapcsolódnak, és képesek

lesznek a betegségek megfigyelésére, diagnosztizálására

és kezelésére?

Ezekre a kérdésekre ma még senki

sem tudja a választ, de Gray szerint a 4D

bionyomtatás és a bioanyagok terén a

közelmúltban elért eredmények nemcsak a

regeneratív orvoslás iparágát fejleszthetik,

hanem új, minimálisan invazív, ember-gép

interfész technológiákat hozhatnak létre,

amelyek futurisztikus orvosi eszközökként

működhetnek. Szerinte a 4D bioprinting

vállalatok új megközelítéseik révén ver -

senyelőnyben vannak, és ennek segítségével

piaci részesedést szerezhetnek a

3D bionyomtatási cégekben, betörhetnek

a szövettechnológiai iparba (amelynek

értékre 16,3 milliárd dollár), a regeneratív

orvoslásba (115,9 milliárd dollár) és

az orvostechnikai eszközök piacára (657

milliárd dollár) is.

2022.02.09. | | 17


KIS

ENDRE

IPAR 4.0

DELOITTE

Zöld szakadék

A klímaváltozás kedvezőtlen hatásait már szinte minden vállalat tapasztalta, állapította meg

világszintű felmérésében a Deloitte. A felsővezetők következésképp tisztában vannak az azonnali

cselekvés fontosságával, válaszaikból azonban kiderült, rövid távú intézkedéseit sokuk nem

tudja olyan stratégiába rendezni, amely az üzlet és a működés fenntarthatóságát növelve hosszú

távon is mérhető eredményeket hoz.

Korábbi kutatásai alapján a Deloitte a világ 21

országában több mint kétezer felsővezetőt

kérdezett a vállalatok klímaváltozással és

fenntarthatósággal összefüggő aggodalmairól és

intézkedéseiről. A válaszok kiértékelésével készült,

friss jelentés (2022 CxO Sustainability Report:

The Disconnect Between Ambition and Impact)

nemcsak a törekvések és az eredmények közötti

szakadékra derít fényt, hanem rávilágít a lépések -

re is, amelyeken keresztül a szervezetek köze -

lebb juthatnak a fenntarthatóság működőképes

modelljéhez.

A megkérdezett felsővezetők 98 százaléka egyetértett

abban, hogy a világot klímaválság sújtja, és

63 százalékuk mondta, hogy vállalatuknál emiatt

nagyon aggódnak. A krízis kezelése ezért nem

választható lehetőség, hanem az egyik legsürgősebb

feladat. Megoldását ugyanakkor rendkívül megnehezíti,

hogy ahhoz a szervezetek megszámlálhatatlanul

sokféle módon láthatnak hozzá, mutatott rá

a Deloitte. A legkisebb lépés is számít, de bizonyos

döntésekkel és intézkedésekkel a vállalatok sokkal

közelebb juthatnak a kitűzött célokhoz, és napjainkban,

amikor a klímaváltozás okozta kár még

mindig mérsékelhető, az ilyen határozott cselekvés

az időszerű.

A fordulat ösztönzői

Komoly aggodalommal tölti el a klímaváltozás a

döntéshozókat. A válaszadók többsége (79 százalék)

látja úgy, hogy a krízis megválaszolásában a világ

fordulóponthoz érkezett, ami 20 százalékponttal

nagyobb a Deloitte nyolc hónappal korábbi kutatásában

mért aránynál, és jelzi, hogy a gyors

cselekvést mind több döntéshozó tartja fontosnak.

A megkérdezettek 88 százaléka ráadásul bizakodó

abban a tekintetben, hogy azonnali cselekvéssel a

világ enyhítheti a klímaváltozás következményeit, és

így elkerülheti a legrosszabbat – a nyolc hónappal

korábban regisztrált 63 százalékhoz képest ez az

arány is hasonló mértékben nőtt. Az aggodalom és a

derűlátás együttes jelenléte is arra utal a tanácsadó

cég szerint, hogy a vállalatvezetők mind szélesebb

köre ismeri fel, most kell lépnie. A felmérés során

begyűjtött adatok mutatják, hogy a felsővezetők

több szinten is tapasztalják a cselekvést sürgető

nyomást. A megkérdezettek szinte mindegyike (97

százalék) jelezte, hogy vállalatát már érintették

a klímaváltozás negatív hatásai, és a szervezetek

közel felénél ez – például az üzleti modelleken és a

globális ellátási láncokon keresztül – az üzlet napi

működését is befolyásolta. Hőhullámok, pusztító

erejű viharok és erdőtüzek formájában a felsővezetők

81 százaléka személyesen is tapasztalta a

klímaváltozás hatásait az elmúlt 12 hónapban.

Ha mindez kevés lenne, a döntéshozókat a

törvényhozók, a részvényesek, az ügyfelek és az

alkalmazottak felől érkező jelzések is intézkedésre

sürgetik. A klímaváltozás már nem a távoli vagy akár

a közeljövő fenyegetése, a vezetőknek itt és most

kell lépniük, mai döntéseik azonban nemzedékekre

meghatározzák majd az emberek életminőségét,

mutatott rá a Deloitte. Jobb jövőnk azon múlik, hogy

a kormányzatok, a vállalatok és az egyének milyen

mélyrehatóan és tartósan tudnak változtatni szemléletükön

és gyakorlatukon. A tanácsadó szerint a

versenyszféra szereplői segíthetnek az együttműködés

új modelljeinek kialakításában és a legjobb

ötletek megvalósításában, amelyekkel nemcsak

az üzlet, hanem minden érintett fél, a szélesebb

közösség is a legnagyobb hatást érheti el a klímaváltozás

kezelésében.

18 | | 2022.02.09.


IPAR 4.0

Törekvések és eredmények

diszharmóniában

Sok szervezet már ma is tesz lépéseket ezen a téren.

A felsővezetők kétharmada mondta például, hogy

vállalatánál az eddiginél fenntarthatóbb anyagokat

használnak, és az energiafogyasztásban is nagyobb

hatékonyságra törekednek. A megkérdezettek több

mint fele energiahatékony gépek, technológiák és

eszközök bevezetéséről számolt be. A cégek többsége

emellett tudatosan csökkenti a repülős üzleti

utak számát, alkalmazottainak pedig képzéseket

tart, hogy ezzel is növelje a klímaintézkedések

hatásfokát.

Jóval kevesebb vállalat gyakorlatából szűrhető

le azonban, hogy a fenntarthatóság növelésére

irányuló törekvések mélyebben áthatnák a szervezeti

kultúrát, vagy a felsővezetés élükre állna a

valóban jelentőségteljes átalakulás keresztülviteléhez.

Bár minden intézkedés számít, a Deloitte öt

olyan cselekvésre hívja fel a figyelmet jelentésében,

amelyek – különösen együttvéve – hozzásegítik a

vállalatokat a fenntarthatóság üzleti értékének és

előnyeinek jobb megértéséhez és bemutatásához.

Ilyen intézkedés a klímabarát termékek és szolgáltatások

fejlesztése, a beszállítók és üzleti partnerek

megfeleltetése a fenntarthatósági kritériumoknak,

a létesítmények átalakítása vagy áthelyezése a

klímaváltozás jobb tűréséhez, a lobbizás, az adományozás

és más szerepvállalás összehangolása zöld

törekvésekkel, valamint a felsővezetés juttatásainak

összekapcsolása a fenntarthatóság növelésében

elért eredményekkel.

Más klímacselekvésekkel összevetve ezt az öt

intézkedést sokkal kevesebb vállalat hozta meg, a

szervezetek harmada (35 százalék) pedig csupán

egyet valósított meg közülük. Bár a környezeti

hatások miatti aggodalom és a fenntarthatóság

növelésének optimista megítélése egyaránt

jellemzi őket, a vállalatoknak határozottabban kell

cselekedniük, ha el akarják kerülni a klímaváltozás

legsúlyosabb következményeit, figyelmeztetett a

tanácsadó.

Elgondolkodtató az is, hogy a megkérdezett

döntéshozók a márka megítélését, az ügyfelek

elégedettségét, valamint az alkalmazottak hangulatát

és jólétét is a vállalat fenntarthatósági erőfeszítéseinek

négy legfontosabb előnye közé sorolták.

A Deloitte szerint ebből kiolvasható, hogy a felsővezetők

a klímacselekvés hasznosságát elsősorban

abban látják, hogy kedvezően hat az érintett felekkel

ápolt kapcsolatokra. A meglévő és az új üzletből

származó bevételre, az eszközértékre, a beruházásköltségre

és a működési árrésre gyakorolt

hatást a döntéshozók lejjebb sorolták az előnyök lis -

táján, ami arra utal, hogy küzdenek a szénlábnyom-csökkentés

rövid távú pénzügyi terhével.

A fenntarthatóság bajnokai

Jelentésében a Deloitte a vállalatok valamivel

kevesebb, mint ötödét (19 százalékát) sorolta a

csoportba, amely élenjár a fenntarthatóság hatékony,

valós előnyöket és eredményeket hozó növelésében,

így a többi szervezet számára modellként

szolgálhat. A tanácsolt öt intézkedés közül ezek

a szervezetek már legalább négyet meghoztak,

és jellemző rájuk, hogy jobban aggódnak a klímaváltozás

miatt, mint a többi vállalat. Közel háromnegyedük

(73 százalék) mondta, hogy ez a krízis a

következő években jelentős hatással lesz üzleti

stratégiájára, míg a több vállalat körében az arány

50 százalékon áll.

A fenntarthatóság bajnokainak 82 százaléka

tervezi, hogy már 2030-ra nettó kibocsátásmentes

működésre vált. A zöld átállás költségeit is jóval

ritkábban tekintik akadálynak, mint más vállalatok,

ami a tanácsadó szerint arra vezethető vissza, hogy

a tétlenség árát is jobban értik, és felsővezetésük a

fenntarthatósági törekvések élére állt. Nem utolsósorban

ezek a szervezetek minden bizonnyal

tisztában vannak a fenntarthatóság potenciálisan

kedvező üzleti hatásaival, a feltáruló új lehetőségekkel

is.

Klímaváltozás elleni küzdelmük más-más

szakaszában járnak a vállalatok, de hamarosan

tovább kell lépniük a probléma testre szabott

kezelésével, és a miért helyett a hogyan kérdésére

kell választ találniuk, hangsúlyozta a Deloitte. Az

élenjáró szervezetek példája mutatja, hogy ehhez

a tétlenség kockázatait és a fenntarthatóság üzleti

lehetőségeit egyaránt látó vezetői szemléletre,

a klímacselekvést az üzleti stratégiába építő

szervezeti kultúrára, felső vezetői támogatásra,

valamint hatásgyakorló képességre is szükségük

lesz, hogy törekvéseikhez az üzleti partnerek, a

kormányzatok és a szabályozó hatóságok együttműködését

is megnyerjék.

2022.02.09. | | 19


MÓRAY

GÁBOR

IoT

Új távlatok az IoT-ben

2022-ben szintet lép a dolgok internete, és a gyártók a komponensalapú kínálattól

az integrált megoldások felé mozdulnak el. A fenntarthatóság szempontjai nagy

lökést adnak a fejlesztéseknek, de tovább nő az IoT architektúrák biztonságára

nehezedő nyomás is.

A

dolgok internete (Internet of Things,

IoT) évek óta a figyelem középpontjában

áll, és a koronavírusjárvány

– illetve a vele járó új kihívások

– még nagyobb lökést adott a fejlesztéseknek.

Az IoT piac egyre érettebbé válik,

amit többek közt az is bizonyít, hogy míg

korábban a gyártók inkább olyan építőkockákat

kínáltak, amelyekből a vállalkozások

összeállíthatták saját megoldásaikat, most

egyre többek lépnek piacra integrált, széles

körű szolgáltatásokat nyújtó alkalmazásokkal.

A járvány hatását elsősorban azokon

a területeken érzékelhettük, ahol az IoT

korábban is excellált: ezek közé tartozik

például a prediktív (előrejelző képességekkel

kiegészített) ipari karbantartás,

illetve a szállítási, közlekedési létesítmények

automatizálása. Ezeken a helyeken

az IoT jóvoltából a dolgozóknak kevesebb

időt kell a helyszínen eltölteniük, hiszen a

távolról monitorozott rendszerek kevésbé

igénylik a fizikai jelenlétet. Ez járvány idején

különösen hasznos, hiszen csökkenti a

működés emberi munkaerőnek való kitettségét,

és a fertőzések veszélye is kisebb, ha

a dolgozók ritkábban kerülnek egymással

közvetlen kapcsolatba.

2022-ben azonban a világ remélhetőleg

túllép a pandémián, és az IoT területén is új

fejlesztési szempontok jelennek meg, illetve

kerülnek előtérbe.

Túl a Covidon

A Gartner elemző cég szerint az IoT területén

a következő nagy lépés az lesz, hogy

a technológia túllép az egyszerű kapcsolódások

szintjén: míg a gyártók eddig elsősorban

az adatok begyűjtésére és a felhőbe

juttatására szolgáló technológiákat árultak,

most minden komoly játékos az integrált

alkalmazások irányába mozdul el. Ennek

a trendnek már 2021-ben mutatkoztak

jelei. A Gartner elemzése szerint 2022-ben

meghatározóvá válik a fejlesztésekben, ami

annyit jelent, hogy a cégek applikációval

kiegészítve igyekeznek majd értékesíteni IoT

platformjukat.

A komponensektől a késztermékek

irányába történő elmozdulás egyértelmű

jele annak, hogy IoT piac egyre kiforrottabbá

válik, véli a Gartner. Korábban az olyan

cégek, mint például a Sigfox, elsősorban

hálózati kapcsolatokat kínáltak a végpontokkal

és felhő back-enddel rendelkező

vállalkozásoknak. Most a GE, a Siemens és

társaik integrált szolgáltatásként árulják

működési technológiáikat. Ez nem azt

jelenti, hogy bealkonyult az önálló gyártóknak,

de valószínű, hogy a jövőben nem

közvetlenül a vállalkozásoknak, hanem más

gyártóknak fogják eladni termékeiket és

szolgáltatásaikat.

Léptékváltás az IoT-ben

Az elemzők tehát arra számítanak, hogy

az integrált IoT megoldások sporadikus

felbukkanását az alkalmazások széles körű

értékesítése váltja fel, és ennek hatása a

céges kiadásokban is jelentkezni fog. Egy

friss Gartner-felmérés szerint a feltörekvő

technológiai piaccal foglalkozó IT döntéshozók

a 2022-ben az IoT-re költött összegek

50 százalékos növekedésével számolnak.

A biztonság továbbra is komoly kihívás

marad, mivel az IoT többszintű odafigyelést

igényel: védeni kell a végpontokat, a

hálózatot és a felhőt is. Tavaly folytatódott

az eszközök elleni támadások számának

gyors növekedése, és idén a helyzet tovább

eszkalálódik. Mivel a védelem felelőssége

megoszlik a felek között (más felelős a

hálózatok, más az eszközök és megint más

a felhő biztonságáért), nem egyszerű az

összes érdekeltet közös akcióra bírni.

Ezek a problémák az IoT terjedésével a

jövőben súlyosbodhatnak, és különösen

nagy fejfájást okozhatnak az olyan kritikus

összeállítások, amelyek hibái kritikus

erőforrások tömegére, illetve emberek

millióinak életére hatnak.

Különösen kitett a biztonsági fenyegetéseknek

az egészségügy: az itt használt IoT

és IoMT (internet of medical things, orvosi

dolgok internete) eszközök 53 százaléka

kritikus kiberbiztonsági kockázatot jelent,

állítja a Cynerio közel 300 amerikai kórház

vizsgálatán alapuló elemzése.

Célkeresztben a kórházak

A Cynerio, amely IoT és biztonsági rendszereket

gyárt egészségügyi ellátóknak,

a tanulmány elkészítéséhez több, mint 10

20 | | 2022.02.09.


IoT

millió IoT és IoMT eszközt szkenneltek,

mesterséges intelligencia (MI) algoritmus

segítségével feltárva a sebezhetőségeket és

a fenyegetéseket.

A cég tanulmányában megállapította,

hogy az eszközök jelentős részénél a rendszeres

frissítések elmulasztása okozza a

problémát, aminek azonban nem feltétlenül

hanyagság az oka, hanem az, hogy a

berendezések napi 24 órában működnek,

és bármifajta leállás súlyosan veszélyezteti

a betegek ellátását. Ráadásul a kórházi

környezetekben jellemzően sokfajta gyártó

eszközét használják, ami tovább nehezíti

a biztonsági és egyéb frissítések gyors

végigfuttatását.

Az IoT eszközök közel felében (48

százalék) Linux fut, ami a tanulmány szerzői

szerint azért aggasztó, mert ez a nyílt

forráskódú rendszer működteti a webrendszerek

70 százalékát, és népszerűsége

miatt egyre vonzóbb célpontja a kibertámadásoknak.

A zsarolóvírus-csoportok

világszerte szívesen támadják az IoT környezetek

Linux eszközeit, és támadásaikat

egyre inkább testre szabják. Hosszabb időt

töltenek egy-egy akció megtervezésével,

viszont nagyobb hasznot söpörnek be.

A kórházi környezetek IoT eszközein a

Windows viszonylag marginális szerepet tölt

be, de az irodai rendszerekben még mindig

szinte egyeduralkodó, és ami még kellemetlenebb,

a gépeken általában a Windows

10-nél korábbi változatok futnak, melyek

biztonsági kockázata is nagyobb.

Zsarolóvírusok mindenütt

A legveszélyesebb IoT fenyegetést a zsarolóvírus-támadások

jelentik: ezek száma

az egészségügyben tavaly majdnem 25

százalékkal nőtt, és a kár összértéke elérte

a 21 milliárd dollárt. Egy-egy támadás átlagosan

8 millió dollár veszteséget okozott

az érintetteknek, és az átlagos helyreállítási

idő közel 300 nap volt. Az IoT eszközök

elleni támadásoknál a tűzfal megkerülését

lehetővé tévő URGENT11 és Ripple20

sebezhetőségek mellett a Cisco IP Phone

sebezhetőségek, a gyenge http hitelesí -

tők és a nyitott HTTP kapuk jelentették.

A Cynerio tanulmánya szerint a sebezhetőségek

ellen a leghatékonyabb védelmet

a karantén és a szegmentálás jelenti,

mivel a különböző gyártóktól származó IoT

eszközök rendszeres biztonsági frissítése

nem egyszerű. Érdemes megfontolni a

kelet-nyugat (eszköz-eszköz) és észak-dél

(szerver-eszköz) típusú szegmentálás keverését,

mert ez a kapcsolódási lehetőségek

csorbítása nélkül garantál magasabb szintű

biztonságot.

Zöld IoT

Az IoT természetesen nemcsak problémát

jelent, hanem reményt is – reményt arra,

hogy gyerekeink, unokáink számára is

élhetőbbé tesszük a világot. Az elkövetkező

években az IoT beruházások egyik fő hajtóereje

a fenntarthatóság szempontja lesz,

amit sok iparágban az egyre szigorúbb

szabályozási környezet is serkent.

Az IoT technológia rengeteg előnyt kínál

ezen a területen: elég csupán az olyan intelligens

épület-karbantartó rendszerekre

utalni, amelyek kikapcsolják a világítást

az üres szobákban, vagy az ipari létesítményekben

folyamatos monitorozással

csökkentik az energiafelhasználást vagy a

károsanyag-kibocsátást.

A Forrester Research 2022-es előrejelzéseit

tartalmazó „Perem, IoT és hálózatok”

(Edge, IoT, And Networking) című

friss jelentése szerint ugyanakkor az IoT

és az edge computing (peremhálózati

számítástechnika) használata szorosan

összekapcsolódik, és mindkettő fejlődésében

kulcsszerepet játszanak a fenntarthatósági

szempontok. Az elemzők szerint

2022-ben egyre keresettebbekké válnak

az olyan környezetvédelmi alkalmazások,

mint a szénmonoxidszint, a légszennyeződés

és a levegőminőség ellenőrzése,

és az IoT rendszerek segítségével sokkal

hatékonyabban tudjuk majd kezelni a

fontos erőforrásokat (köztük az ivóvíz és

az energia) felhasználását. A Forrester

szakértői a Fortune 200 cégeit vizsgálták,

és arra jutottak, hogy több, mint felüknél

már dolgozik kifejezetten a fenntarthatósági

szempontokért felelős vezető, és a

többi szervezetnél is van, aki odafigyel a

fenntarthatóságra.

Az elemzők szerint a céges környezetvédelmi

stratégiákban egyre jobban összefonódik

az IoT és az edge, és éppen ezért a

zöld stratégiák kidolgozásában kulcsszerep

vár az IT-vezetőkre, hiszen ők azok, akik

behatóan ismerik ezeket a feltörekvő technológiákat.

2022.02.09. | | 21


QAYUM DANIEL

tanácsadó,

Peak Financial Services

FINTECH

Mit hozhat az idei év

a fintech szektorban?

Bár gyűlnek a viharfelhők a gazdasági világban, a fintech szektor várhatóan idén is

folytatja eddig tapasztalt térnyerését, csak másképpen, mint eddig.

A

növekvő inflációs értékek és jegybanki

alapkamatok mind hozzájárulhatnak

a várhatóan nagyobb

tőkeköltségekhez, így a fintech vállalatok

értékeltsége nem feltétlenül fogja tartani

a 2021-ben megszokott szintet. Azonban

számos piaci szereplő egyre érettebb

fázisba lépése, az innovatív technológiai

megoldások, valamint a szabályozói

környezet pozitív fejleményei mind meghatározó

trendeket hozhatnak el az év során.

Folytatódnak a

digitalizációs trendek

A digitalizációs folyamatok továbbra is

kiemelkedő szerepet fognak betölteni a

szektorban. A pandémia egyértelműen

felgyorsította a modern pénzügyi szolgáltatások

megjelenését és azok széles körű

elterjedését a felhasználók között. A két

digitalizációs altrend, amit az idei évtől

várunk, a fejlődő országok lakosságának

nagyobb mértékű pénzügyi bevonása,

valamint a hagyományos pénzintézetek

egyre több szolgáltatásának digitális térbe

költözése.

Idei várakozásaink mellett a Fintech

Sparks első kiadványában beszámolunk

a fintech szektor tavalyi legnagyobb

dobásairól is. A meghatározó

trendek mellett szót ejtünk az év

legnagyobb nyerteseiről és veszteseiről,

az arcokról a fintech óriások

mögött vagy a kriptopiac botrányairól.

A számok szerelmesei a tőkebevonásokról,

tőzsdei bevezetésekről,

finanszírozási kampányokról és felvásárlásokról

is olvashatnak mielőtt

a kiadvány rátér az év marketing és

design megoldásaira.

Töltsd le te is

a Fintech Sparks

2021-es évet

összefoglaló

kiadványát!

Neobankok kihívásai

Az egyre nagyobb méretet öltő neobankok

kezdenek komoly fenyegetést jelenteni az

inkumbens bankok számára. Növekedési

pályájukon azonban számos területen még

fel kell zárkózniuk a legnagyobb szereplőkhöz.

Először is tanulniuk kell több nagy

bank hibájából, és a több száz millió dolláros

vagy eurós bírságok elkerülése végett

nagy súlyt kell helyezniük a pénzmosás

elleni védekezésre és kiberbiztonságra.

Mivel a fintechek jellemzően kevésbé

szabályozottak, mint az inkumbensek,

sebezhetőbbek is, így idén ajánlott prioritásként

kezelniük ezeket a területeket.

Termékfejlesztés szempontjából a következő

nagy sláger a neobankok körében egy

hiteltermék-bevezetési hullám lehet, amivel

a hagyományos pénzintézetek egyik legfőbb

bevételi forrására jelenthetnek veszélyt.

Szükség van zöld

megoldásokra

Az inkumbens bankoktól válaszul a zöld

pénzügyi megoldások elterjedését várjuk,

hiszen míg a fintechek körében lassan

alapvetés a fenntarthatósági vonzatú

termékek kínálata, addig a hagyományos

szereplők látszólag elhanyagolják az ilyen

jellegű szolgáltatások bevezetését. A széndioxid-kibocsátást

követő és semlegesítő

kezdeményezések mellett zöld hiteleket és

fenntarthatósági edukációt várunk, mind a

lakossági, mind a vállalati szektorban.

Metaverzum a jövő?

Az erősen technológiai irányt a fintech

szektorban legfőképpen a metaverzumprojektek

és az NFT megoldások képviselhetik

majd. Egyre több nagyvállalat áll be

az alternatív, digitális világok létrehozását

elősegítő vállalkozások mögé, jelentős

jövőbeli megtérülést várva. A metaverzumoknak

pedig szerves részét képezi a nem

helyettesíthető token, azaz NFT technológia.

A kriptovaluták árfolyamának beszakadásával

már most is érzékelhető, hogy a blockchainalapú

megoldások közül egyre több

tőke vándorol az NFT piacterekre. A kérdés

idén az lesz, hogy ez a trend egész évben

kitart-e, vagy 2021-hez hasonlóan hullámvas -

útszerű árfolyammozgást láthatunk majd.

A szabályozó környezet

támogathat

Végül két korábbi fintech trendtől is azt

várjuk, hogy új erőre kapnak, és jelentős

változást hozhatnak a szektorba, köszönhetően

a szabályozói környezetben végbemenő

pozitív változásoknak.

2021 novemberében életbe lépett az

Európai Unió egységes közösségi finanszírozásról

szóló szabályozási csomagja,

amelynek egyik legfontosabb eleme az 5

millió eurós befektetési plafon, amit nem

léphetnek át a finanszírozási kampányok.

A Crowdcube és a Seedrs, két nagy név a

piacon már el is kezdte kiépíteni európai

terjeszkedési stratégiáját, így érdemes

lesz követni a fejleményeket. Továbbá az

open banking területén az Európai Bankhatóság

az Egyesült Királyság szervei

mintájára megkezdte technikai előírásainak

felülvizsgálatát, melyek eddig jelentősen

hátráltatták a színvonalas ügyfélélmény

kialakítását. Az érdemi változások elhozhatják

azt az áttörést az open banking technológiától,

amit évek óta várnak a fintech

szektor követői.

22 | | 2022.02.09.


SecWorld

2022

2022. április 6.

személyes/hibrid

ROBOTZSARU – A VÉDELEM

AUTOMATIZÁLVA

Technikailag a munkafolyamatok 49%-a

már most automatizálható lenne, ami növelheti a hatékonyságot, GDP-t,

termelékenységet és megoldást nyújtana a munkaerőhiányra. Ügyfélszolgálat, gyártás,

sales, és még számos munkafolyamat automatizálása szoftvereken, robotokon,

automatákon keresztül valósul meg. Mennyire megbízhatóak ezek a szoftverek és

eszközök? Hogyan tudjuk védeni mind a saját mind a beszállítóink folyamatait a

támadásoktól, akár automatizált szoftverek és robotok segítségével? SecDevOps a

megoldás a kiberbiztonságra? Konferenciánkon erre a kérdésre keressük a választ.

CÉLKÖZÖNSÉG

Vezető informatikusok, informatikai igazgatók, IT-biztonsági vezetők, rendszermérnökök,

üzemeltetési vezetők.

VÁRHATÓ TEMATIKA

Robotzsaru – automatizált biztonsági megoldások

Automatizálás kontra intuíció - kiválthat-e egy biztonsági szakembert egy szoftver?

Kripto valuták – hogyan tároljuk és védjük értékeinket online

Kvantum titkosítás – új iparági sztenderd?

Innovatív biztonság az informatikai infrastruktúra védelmének, egyszerűsítésének

érdekében

Trust, Agile, SecDevOps, biztonságtudatos gondolkodásmód

Kockázatkezelés és adatvédelem fejlődése

ComputerworldHUN computerworld.hu computerworldhu computerworld---hungary

A változtatás jogát fenntartjuk!


UTOLSÓ

LEHETŐSÉG

ÁRFIXÁLT

PC WORLD

ELŐFIZETÉS

Fizess elő most a PC World

magazinra 2010-es árszinten, mindössze

10 560 forintért és féléves Norton

360 Standard védelmi

szoftvercsomagot adunk ajándékba.

Az előfizetés előnyei:

• A PC World hat hónapig

egyenesen házhoz megy

• Fél évig védi számítógépedet

az egyik legjobb Norton 360

Standard biztonsági csomag

• 12 darab teljes verziós, exkluzív

felhasználói szoftvert kapsz

• 6 teljes PC-játékkal

ajándékozunk meg

• Előfizetőként beleszólhatsz

a magazin készítésébe,

tagja leszel a PC World külső

tanácsadói testületének

• Teljes reklámmentességet

élvezhetsz a PC World online

felületén, amint aktiválod

aktuális havi PC World Plus

tagságodat

Amíg a készlet tart

Megrendelhető:

piacter.project029.com

EXKLUZÍV, ÁRFIXÁLT

PC WORLD ELŐFIZETŐI AJÁNLAT

Hat lapszám ára: 10 560 forint

Az előfizetés időtartama alatt az előfizetés nem mondható fel. További információért írjon a terjesztes@project029. com e-mail címre. Megrendelése

egyben önkéntes adatközlés is. Az adatközlő hozzájárul, hogy közölt adatait a kiadó előfizetői névjegyzékében nyilvántartsa, és számára

előfizetésekkel, akciókkal kapcsolatos tájékoztatókat küldjön. Meg ren delésével továbbá hozzájárul, hogy a kiadó tájékoztató- és reklámanyagokat

küldjön, és az itt közölt adatokat marketingcélból a hozzájárulás visszavonásáig kezelje. Az adatközlés a kiadó címére (1065 Budapest,

Bajcsy Zsilinszky út 59. II/9.) írt levéllel bármikor visszavonható. Minden jog fenntartva!

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!