Életigenlők magazin 2022. tavasz

ÉLETIGENLŐK | PSZICHO
TERDIK RÉKA
traumatérkép specialista
www.traumaterkep.com
Facebook: traumatérkép / Terdik Réka
Telefon: +36 30 388 1181
élet-halál harc, ilyenkor a szervezet az utolsó tartalékait
mozgósítja.)
A pszichobiológiai létfenntartás célja pedig az
életben maradás. Ez azt jelenti, hogy van az a pont,
amikor a túlélőösztön NEM tesz különbséget a jó és
rossz között. A valódi bántalmazást pedig leginkább
akkor ismerik fel az elszenvedők, ha a fizikai létük
van veszélyben. Ez a sajnálatosan hosszú felvezetés
pedig azért kellett, hogy megérthessük miért ennyire
szövevényes és buktatókkal teli a bántalmazás típusú
szenvedéstörténet.
Szerencsénk pedig akkor van, ha vannak öröklött
vagy tanult mintáink a védekezésre vagy a baj megtörténtével
annak kezelésére, rendezésére.
A bántalmazó ismétlődések pedig hihetetlen módon
éppen azért történnek, mert „újabb immunerősítésre
van szükségünk”, hogy az általunk jól ismert önmagunkat
szó szerint sejt szinten újragyárthassuk.
A VALÓDI szembesülések és megoldások pedig akkor
kezdődnek meg, amikor egy nyugodtabb, bántalmazásmentes
új trauma újrajátszási időszakunk indul. Illetve,
ha akkorát sérültünk, hogy soha de soha többet nem
akarunk ilyet átélni, mert immunrendszerünk legközpontibb
bázisa sérült. Ezek azok a pontok, ahonnan
valódi felállás és valódi megértés születik, mert hajszálpontosan
tudom, hogy a következő ilyen sérülés a
halálomat jelenti.
Hogyan vehetjük észre a bántalmazást?
A külvilág szemszögéből vizsgálva a kérdést: megfelelő
érzékenységgel, antennával rendelkező, nem ”tanult”,
„nem hivatalos személy” is azonnal látja, érzi, kiszagolja,
ugyanis a fizikai, lelki és szellemi jelek annyira
egyértelműek, hogy magukért beszélnek.
Viszont a mértékét és a rejtett sérüléseket nyilvánvalóan
a szakember fogja észrevenni.
Ám mivel mindannyiunknak vannak minimális ismeretei
a témában, bármikor ráismerhetünk a helyzetre.
Ezért a külvilág szemszögéből a kérdés mindig
inkább az, hogy szabad-e beleavatkoznunk. Ha szabad,
akkor hogyan, milyen módszerekkel és milyen mértékig.
Azaz, észrevételeink és segítő szándékunk nem
fogja-e a tragédiáig katalizálni az adott helyzetet. Ha
a kérdést viszont a bántalmazott szemszögéből nézzük,
akkor neki mindig azt kell néznie, hogy mi az, ami nem
jó, mi az, ami fáj neki, és mennyi az elég. Ugyanis a segítőket
csak a tűréshatár megközelítésekor fogja megkeresni.
Amennyiben megteszi. (Sokan egy életet leélnek
bántalmazottként és nem kérnek segítséget.)
Mivel a mai világban ezekről a kérdésekről nyíltan
olvashatunk és tájékozódhatunk SOK segítő jellegű fórumon,
általános műveltség mellett, hamar válaszokat
kaphatunk a fenti kérdésekre, mint ahogy arra is, hogy
kihez, hová fordulhatunk bajainkat orvosolandó. És
ezen a ponton már a bántalmazó is belekerül a képletbe,
hiszen ma már a nagynyilvánosság előtt is számon
kérhetőek. Valamint innentől fogva kell minden érintettnek
felmérnie a következmények súlyát, azaz közvetett
és közvetlen környezetünkre is hatással lesznek
a történtek. Konkrétan megváltozik az életünk és teljes
kapcsolati rendszerünk felborulhat.
Én magam a fájdalommentes, józaneszű helyzetkezelés
és cselekedetek híve vagyok, viszont azt el kell
ismernem, hogy nem mindig ez az út vezet a sikerhez
és a gyógyuláshoz, különösen 50 éves kor alatt, mert
még kimondani is rettenetes, de van, hogy a gyógyulás
fájdalma tesz igazi jót.
Hogyan tudunk helyesen segíteni?
1. Elsősorban saját segítői kapacitásunkat kell helyesen
felmérnünk.
2. A megértés, elfogadás, és támogatás alapvető szellemi,
lelki és fizikai eszközeivel kell rendelkezzünk.
Ne feledjük, ez egy hosszú folyamat, ezért minél több
a segítő, annál jobb és könnyebb és gyorsabb. Ez az
úgynevezett segítői és támogatói háló.
3. Nagyon pontosan és mindenre kiterjedően kell a
gyógyulás lehetséges fázisait és következményeit
feltárni a bántalmazottnak.
4. Kitartás: fokozatosan kell végigvezetni a bántalmazottat
a SAJÁT viszonyaihoz, személyiségéhez és lehetőségeihez
mérten, mert az ilyenkor kötelezően
bekövetkező életviteli és személyiségbeli változások
amúgy is teljesen felforgatják a már nem létező
egyensúlyt is. Személy szerint azt mondom, ez a legnehezebb
része. Valamint az a pillanat, amikor segítőként
már elengedheted a kezét, mert helyrejött
annyira, hogy megáll a saját lábán, legalábbis ebben
a kérdésben biztosan.
ARADI MÁRIA
Life és Business Coach
kapcsolat@almaviragosszefogas.hu
30 RÁKELLENES ÉLETMÓDMAGAZIN | ELETIGENLOK.HU