Computerworld magazin 2022.05.11. LIII. évfolyam 09. szám

2022. május 11. • LIII. évfolyam 9. szám 

SZEKÉR 

ZOLTÁN 

alapító-ügyvezető, 

OD & IT Solutions 

2022. május 11. / LIII. évfolyam 9. szám 

9 770587 151006 22009 

Ára: 495 Ft 

FÁJDALOMCSILLAPÍTÁS 

HELYETT 

MEGELŐZÉS

Jön a 10. jubileumi Portfolio 

Financial IT konferencia! 

– Merre tart a bankszektor digitalizációja? 

A bankszektor digitális transzformációjával kiemelten foglalkozó konferenciát jubileumi, 

10. alkalommal rendezi meg a Portfolio idén tavasszal, május 31-én, ahol a banki felsővezetők, 

IT-döntéshozók, a top tanácsadók, fintech guruk és startupperek, illetve a legfontosabb 

banki IT-beszállítók vitatják meg a legforróbb banki digitalizációs trendeket. 

A konferencián szó lesz az ESG-trendről, amely 

nem kizárólag a fenntartható vállalati működésről, 

hanem a zöld pénzügyekben rejlő új 

üzleti lehetőségekről is szól. Az AI megoldások 

is megjelentek a bankok mindennapi életében, 

a magyar nyelvi modul kifejlesztésével pedig új 

lehetőségek tárháza nyílik meg a bankok előtt. 

Az is látszik, hogy a hiperautomatizáció korába 

lépünk, amikor minden munkafolyamatot automatizálni 

és digitalizálni akarnak a bankok. 

Milyen változásmenedzsment szükséges ehhez, 

és milyen technológiák segítenek ebben? 

Az adatvezérelt működés szintén forró téma, 

melyhez IT-támogatás mellett a banki menedzsment 

átalakulásának is meg kell történnie. 

Szó lesz a bankoknak még mindig jelentős bevételt 

termelő payment piacról is, ahol az Azonnali Fizetési 

rendszer 2.0, a digitális jegybankpénzek megjelenése, 

a PSD3 és a BNPL-trend hozhat nagy változást. 

Az agilis szemlélet már a gyakorlatban is megjelent 

a bankokban Magyarországon. Milyen problémákkal 

szembesültek, és milyen eredményeket értek el eddig 

az agilis módszertan segítségével? Az elosztott rendszerek, 

a DevOps, a konténerizáció, a cloud native és hibrid 

cloud trend a legtöbb IT-részlegen már ismert fogalmak. 

Mire jó mindez, és hogyan alkalmazzák a vállalatok az új 

technológiákat? 

A konferencián szó lesz arról is, milyen 

appokkal, digitális termékekkel jelennek 

meg a bankok a digitális térben, 

és milyen új irányok alakultak ki az üzleti 

indíttatású IT-fejlesztések terén. 

További 

információk:

TARTALOM | 2022. május 11. 

/ IMPRESSZUM 

KIADJA A PROJECT029 

MAGYARORSZÁG SZOLGÁLTATÓ KFT. 

1065 Budapest Bajcsy-Zsilinszky út 59. II/9. 

HU ISSN 0237-7837 

Internet: project029.com 

FELELŐS KIADÓ: Csák Ambrus ügyvezető 

OPERATÍV IGAZGATÓ: Babinecz Mónika 

mbabinecz@project029.com 

MARKETING MENEDZSER: Kovács Judit 

jkovacs@project029.com 

NYOMÁS ÉS KÖTÉSZET: 

Keskeny és Társai 2001 Kft. 

1158 Budapest, Rákospalotai határút 6. 

Ügyvezető: Keskeny Árpád 

SZERKESZTŐSÉG 

Brand Director: Schrankó Péter 

pschranko@computerworld.hu 

Computerworld kiemelt szakértők: 

Hatvani István, RPA, GRC szakértő 

Kulcsár Alexandra, erp-consulting.hu 

Lengré Tamás, ASC Kft. 

Sebastian Tamas, RocketShepherd.com 

Szota Szabolcs, hellocristo.hu 

Tartalomigazgató: Urbán Anikó 

aurban@computerworld.hu 

Főszerkesztő: Sós Éva 

esos@computerworld.hu 

Szerkesztőség: 

Mallász Judit, Kis Endre, 

Meixner Zoltán, Móray Gábor 

Olvasószerkesztő: Pál Attila 

pattila@computerworld.hu 

Tördelő grafikus: Király Zoltán 

zkiraly@computerworld.hu 

Címlapfotó: Katkó Blanka 

Ügyfélszolgálat: 

info@project029.com 

terjesztes@project029.com 

PIACTÉR: PIACTER.PROJECT029.COM 

HIRDETÉSFELVÉTEL 

Lapreferens: Rodriguez Nelsonné 

irodriguez@computerworld.hu 

Telefon: +36 1 577 4311 

Kereskedelmi asszisztens: Bohn Andrea 

abohn@project029.com 

Telefon: +36 1 577 4316, fax: +36 1 266 4274 

e-mail: info@project029.com 

ajanlat@project029.com 

1132 Budapest, Visegrádi u. 31. 

tel.: +36 1 577 4316 

Szerkesztőségünk a kéziratokat lehetőségei 

szerint gondozza, de nem vállalja azok visszaküldését, 

megőrzését. A COMPUTERWORLD-ben 

megjelenő valamennyi cikket (eredetiben vagy 

fordításban), minden megjelent képet, táblázatot 

stb. szerzői jog védi. Bármilyen másodlagos 

terjesztésük, nyilvános vagy üzleti felhasználásuk 

kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet. 

A hirdetéseket a kiadó a legnagyobb körültekintéssel 

kezeli, ám azok tartalmáért felelősséget 

nem vállal. 

TERJESZTÉSI, ELŐFIZETÉSI, 

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI INFORMÁCIÓK 

A lapot a Lapker Zrt., alternatív terjesztők és 

egyes számítástechnikai szak üzletek terjesztik. 

Előfizethető a kiadó terjesztési osztályán, 

az InterTicketnél (266-0000 9-20 óra között), 

a postai kézbesítőknél (hirlapelofizetes@posta.hu, 

fax: 303-3440). Előfizetési díj egy évre 11 340 Ft, 

fél évre 5700 Ft, negyed évre 2865 Ft. 

A Computerworld az IVSZ hivatalos 

médiapartnere. 

A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését 

az ESET biztonsági programokkal végezzük, 

amelyeket a szoftver magyarországi forgalmazója, 

a Sicontact Kft. biztosít számunkra. 

4 | Vélemény | Horváth Tamás, 

Brightdea Solutions | Így férhetünk 

hozzá a működés során felhalmozódó 

értékes információkhoz 

4 

5 | Címlapon | Szekér Zoltán: 

Fájdalomcsillapítás helyett megelőzés 

| Az elmúlt néhány évben kevés 

elterjedtebb kifejezés volt az üzleti 

életben, mint a digitális átalakulás. 

6 | Aktuális | Budapest ML Fórum 

2022 – Gépek képzelőerővel | 

Szóbeli utasításra fotórealisztikus 

képeket szintetizáló vizuális modellek 

és csökkentett szénlábnyomú 

nyelvi modellek, a mesterséges 

intelligencia lassan körvonalazódó 

törvényi szabályozása és áttörést 

hozó, hazai AI fejlesztések a 

Budapest ML Fórumon. 

8 | Legyen ott a legjobbkor, a legjobb 

helyen – HOUG 2022 | Két év 

elteltével ismét megrendezi konferenciáját 

a hazai informatikai piac ikonikus 

felhasználói szervezete. 

9 | Oracle – Még rugalmasabb 

felhő | Tizenegy friss szolgáltatással 

bővíti felhőalapú infrastruktúráját a 

feldolgozás, a hálózat és a tárolás terén, 

jelentette be az Oracle, amelyekkel 

a vállalatok még rugalmasabban 

választhatják meg, milyen erőforrásokat 

használnak, és mennyit fizetnek 

értük. 

11 | Szabad Szoftver Konferencia 

Szegeden | A rendezvény célja, hogy 

az eddigieknél is jobban felszínre 

kerülhessenek a szabad szoftverekben 

rejlő lehetőségek, új ismereteket 

szerezve és szakmai kapcsolatokat 

építve. 

12 | Amit nem tudtál a syslog-ngről 

| Czanik Péter, a One Identity 

szakembere rendszeresen oszt 

meg technikai tartalmakat syslogng-ről, 

ám most a kevésbé ismert 

érdekességekből gyűjtött össze egy 

csokorra valót. 

16 | Technológia | Bakos Balázs – 

Remote first! | A fenntarthatóságot 

támogató, átlátható és agilis 

működési modellekre, az alapelvekre 

összpontosító döntéshozatalra, 

valamint mély folyamatismeretből 

merített rugalmasságra van 

szükségük a szervezeteknek 

napjainkban a sikerhez. 

16 

18 | Schneider Electric – Zöld 

perem | Az edge környezetek 

nélkülözhetetlenek a digitálisan 

összekapcsolt működéshez, 

megtervezésük, kiépítésük és 

üzemeltetésük azonban komoly 

kihívásokkal szembesíti a vállalatokat. 

20 | Nyolc IT-katasztrófa | Az 

IT-biztonsági szakemberek és a 

kiberbűnözők harcában néha a 

rosszfiúk győznek. De ezeknek 

az eseteknek is van hasznuk: 

tanulhatunk belőlük! 

22 | A pénzügyi szektor és a 

metaverzum találkozása | A 

metaverzum az emberiség jövője 

– egyre többen osztják ezt a víziót. 

Szerintük az emberek életük 

nagy részét egy virtuális térben, a 

metaverzumban töltik majd a jövőben. 

AKTUÁLIS SZÁMUNK HIRDETŐI 

OD & IT Solutions ......................1. oldal 

Portfolio.hu .............................. 2. oldal 

HOUG ........................................ 8. oldal 

EPAM .......................................13. oldal 

Szabad Szoftver 

Konferencia 2022 ....................15. oldal 

P029 ........................................ 23. oldal 

IT-Fest .................................... 24. oldal 

ComputerworldHUN computerworld.hu computerworldhu computerworld---hungary

VÉLEMÉNY 

Így férhetünk hozzá a 

működés során felhalmozódó 

értékes információkhoz 

HORVÁTH 

TAMÁS 

alapító, 

Brightdea Solutions 

Az eltelt pár évben a felhalmozódó adatvagyon 

számszerűsíthető értékéről egyre több fogalmunk 

van. Számos példát láthatunk arra, 

hogy szaporodnak az elemzői pozíciók és különféle 

képzések adatvizualizációs szoftverek használatára, 

vagy miként kúszik be a modern kutatásmódszertan 

olyan tudományterületekre, amelyeken korábban 

ez teljesen környezetidegen lett volna. Öngerjesztő 

mechanizmusok ezek, hiszen exponenciálisan nő a 

különféle problémákra kínált technológiai megoldások 

száma, az így előálló digitalizált információ 

pedig egyre halmozódik. De milyen kompeten - 

ciákra lehet szüksége egy vezetőnek a saját vál - 

lalatában, melyek segítik a döntéshozást és 

gyorsabb, pontosabb válaszokat képesek adni a közvetlen 

piaci környezet által minden nap megfogalmazott 

kemény kérdésekre? 

A modern vállalatok már tudatosabbak abban, 

hogy milyen adatokat, mikor és meddig kezelnek, 

pontosan mely folyamatokban állnak ezek elő. 

Bár tudatosabbak, a helyzet még távol áll a kívánt 

minimumtól, és általánosságban azt látjuk, hogy 

kisebb méretű vállalatoknál, ha van is ambíció a 

tudatos működésoptimalizálás folyamatos művelésére, 

általában a strukturálatlan adatfelhalmozás 

jellemző. Elmarad ezek osztályozása, kiértékelése 

és hasznosítása, nincs vagy nagyon ritka, ahol külön 

kijelölt felelőse van egy-egy adatkörnek. 

Ahhoz, hogy hozzáférjünk a működés során 

felhalmozódó értékes információhoz, elengedhetetlen 

egyfajta BI szemléletmód kialakítása. Nem 

kell, hogy minden munkatársunk profi adatelemző, 

piackutató, vagy hobbi szintű social media whisperer 

legyen, de a munkaköre által megkövetelt adatrögzítés 

fontosságát mindenkinek be kell látnia, hiszen 

a szervezetben mindenkit érintő döntéseket támogatnak 

a mindennapi munkavégzésünk adatnyomai. 

A megfelelőség az információbiztonságban 

is jelen van, három különböző területet foglal 

magában: 

• a jogi megfelelőséget, 

• a megfelelést az üzleti követelményeknek és 

• a megfelelést az ipari szabványoknak. 

A jogi követelményen kívül lehetnek olyan, az 

információbiztonsággal kapcsolatos belső szabályzatok, 

amelyeket az adott munkahely vagy iparág 

követel meg. Fennállnak a szervezet vezetői által 

meghatározott további követelmények is, amelyek 

közé tartozhat például az adatmentés gyakoriságára 

vonatkozó szabvány vagy az e-mail jelszóra 

vonatkozó szabályzat. Ezeken a belső követelményeken 

kívül léteznek olyan külső iparági 

szabványok is, amelyeket az információbiztonság 

területén a legjobb gyakorlatként tartanak számon, 

és amelyeket útmutatóként használhat az irányelvek 

és eljárások kidolgozásakor. 

Gyakori hiba, és sajnos a tapasztalataink azt 

mutatják, hogy adattörlés csak akkor következik be, 

ha költségesebbé válik az adattárolás, és hiányzik 

az a döntési pont a folyamatból, amikor az adat 

szükségessége felett hozunk ítéletet. 

A szabályzás hiánya nem kedvez ennek a jelenségnek, 

de vannak globálisan érvényes és kötelezően 

betartandó intézkedések, amelyek elősegítik 

a tudatosabb működés megjelenését, ilyen például 

a GDPR. Mégis jogszabályi szintre kellene emelni a 

korlátlan adatgyűjtés visszaszorítását, mert megfelelő 

osztályozás nélkül alapvető jogokat tud sérteni. 

A pár fős vállalkozásoknál még nem feltétlenül 

kell belső szervezeti és működési szabályzatot 

létrehozni a napi operatív feladatok ellátásához, sőt 

akadályozhatja is a működést egy túlszabályozott 

rendszer ott, ahol a gyakorlatban nincsenek többszörösen 

összetett hierarchiaviszonyok, jóváhagyási 

pontok, ahol a felelősségi körök pontosan érthetők 

az érintett tagok számára, és a kommunikáció 

mindennapi és gördülékeny, de az adattudatosság 

minél magasabb szintje már itt is követelmény 

kellene, hogy legyen a hosszú távú sikeres működés 

érdekében. 

Bár ijesztően nyomasztónak hangzik, az alapvető 

információbiztonsági fogalmak megértése elég 

egyszerű – és mindegyiknek gyakorlati alkalmazása 

van a mindennapi életben. 

Kulcsfontosságú pillére a megoldásnak mindenképpen 

az oktatás, és hogy a munkapiacra kerülő 

tömegek számára már ne legyen kihívás új technológiát 

elsajátítani. Az akkreditáció lassú folyamat 

ott, ahol a technológiai fejlődés annyira rohamos, 

mint az IT területén. Rengeteg lehetőség adódik 

az új ismeretek elsajátítására, és ezt ma már nem 

feltétlenül egy tanintézmény kőfalai között fogjuk 

megkapni. 

4 | | 2022.05.11.

Fájdalomcsillapítás helyett megelőzés 

Az elmúlt néhány évben kevés elterjedtebb kifejezés volt 

az üzleti életben, mint a digitális átalakulás, ez azonban 

minden szervezet számára egyedi. 

Éppen ezért a digitális stratégiaalkotás 

kezdetétől a digitális érettség utolsó 

lépcsőfokáig szükség van egy olyan 

partnerre, amely az elvárt szakmai tudással, 

átgondoltan és átfogóan képes támogatni a 

vállalkozások digitális törekvéseit. A transzformáció 

kihívásaiba Szekér Zoltán, az OD & 

IT Solutions alapító-ügyvezetője ad betekintést 

a Computerworld olvasóinak. 

Computerworld: A legtöbb cég a digitális 

átalakulásban látja a csodafegyvert, 

ám sokan kudarcot vallanak. Mi 

az oka ennek? 

Szekér Zoltán: Nevezhetjük akár pandémiának, 

akár digitalizációs kényszernek, 

a változáskezeléshez tartozó módszerek 

és módszertanok többnyire hiányoznak a 

vállalatoknál. Stratégiára nem azért van 

szükségünk, hogy valamit mindenképpen 

digitalizáljunk, mert, amikor elérjük, hogy 

bizonyos adatokat már nem fejben – vagy 

papíron – vezet a munkavállaló, már az is 

egyfajta digitalizáció. Fontos azonban különbséget 

tenni abban, hogy mit jelent a transzformációs 

technológiák alacsony szintű, 

silószerű alkalmazása. A digitális stratégia 

megvalósítása esetén szükséges figyelembe 

venni olyan trendeket, mint a változáskezelés, 

a folyamatátalakítás és -automatizálás, a 

szervezeti kultúra változása, a stratégiaátalakítás, 

a digitális átalakulás és pénzügyi 

kontrolling vagy a kibervédelem. 

CW: Milyen munkaszervezési kihívásokkal 

szembesülnek a vezetők? 

SzZ: Jelenleg négy generáció dolgozik egy 

időben a munkaerőpiacon, és mára kikristályosodtak 

az egyes korosztályokra jellemző 

IT-biztonsági anomáliák. Ugyanis különbözőképpen 

értelmezik a munkavégzést 

a számítógéppel. Míg az X és Y nemzedék 

képes fejben dolgozni, így az adat és adatvagyon 

kezelésére kevés súlyt helyez, addig 

a Z és Alfa korosztály el sem tudja képzelni 

a munkát számítógéppel, mégis keveset 

foglalkoznak azzal, milyen veszélyekkel jár, 

ha mobileszköz-menedzsment (MDM) nélkül 

dolgoznak egy szervezetnél. Meg kell védeni 

a rendszert és a felhasználót – akár önmagától 

is. Ez pedig csak úgy valósulhat meg 

zökkenőmentesen, ha a folyamatok és adatkörök 

ismerete összekapcsolódik. Ennek 

kulcsa lehet akár a HR által meghatározott 

munkaköri leírás, amely meghatározza, ki 

és mihez férhet hozzá, és ami alapján az 

IT osztály be tudja állítani a csoportjogosultságokat. 

Már, ha a két terület beszél 

egymással. 

CW: Gyakori, hogy elmarad az automatizációban 

rejlő lehetőségek és értékek 

teljes kiaknázása, miért? 

SzZ: Minden digitalizálódó szervezetnek 

vannak korlátai. Mivel az átalakulások a 

munkaerőt is érintik, figyelembe kell venni, 

hogy az ilyen jellegű változások milyen hatást 

gyakorolnak rájuk, hiszen már egy szoftverbevezetés 

is okozhat jelentős fluktuációt 

egy cégnél, miközben a munkaerő-megtartás 

volna a legnagyobb cél. Gyakori, 

hogy egy nagyobb létszámú munkaerő-lemorzsolódással 

a kkv tulajdonképpen saját 

konkurenciáját neveli ki, amely nemcsak 

a megrendeléseket szívja el, hanem a 

szakképzett és innovatív munkaerőt is, ami 

el maradó üzleti hasznot eredményez. 

Gyakori hiba, hogy sok döntéshozó 

alábecsüli az IT fenntartásának erőforrásigényét 

is. Azt gondolják, hogy az IT-szakembert, 

-szaktudást, szoftvert elég egyszer 

megvásárolni, és az működik, hozzá sem 

kell nyúlni. Pedig ez rendszeres kiadást 

jelent gazdasági oldalról. A kockázattal 

arányos védelem megvalósítása érdekében 

rugalmasan kell kezelni ezeket, emiatt a 

működtetésre és üzemeltetésre szánt fix és 

változó költségek előrejelzése sem pontos. 

Sok esetben egyszerűen megfeledkeznek a 

verzióváltásról vagy a lejáró licencek díjairól 

is. Emiatt úgy tűnik, hogy az IT csak folyamatosan 

költséget generál. 

CW: Hogyan lehet a digitális eszközökkel 

elérni a célokat? 

SzZ: Meg kell vizsgálni a szervezet, a folyamatait 

és az ezekhez tartozó infrastruktúra-technológiai 

területeket. Mi, az OD & IT Solutionsnél 

egy „cyberstratégia program” keretében 

mérjük fel, milyen szintű az adott szervezet 

digitális érettsége. Ez azért fontos, mert az 

elmúlt 20 évben, több mint 10 iparágban, közel 

50 projekttel a hátunk mögött megtapasztaltuk, 

hogy az átvilágítást követően rövidebb idő alatt 

és hatékonyan fejezhetőek be a digitális átalakítási 

projektek. Ennek során megvizsgáljuk 

digitalizációs szintet, a piaci környezetet, elemzéseket, 

majd ezek alapján kirajzolódik, milyen 

keretek között, milyen lépéssorozatok szükségesek 

a stratégia megvalósításához. 

CW: Igaz, hogy a legtöbb vállalkozás a 

rendelkezésre álló technológia töredékével 

is átalakítható? 

SzZ: Folyamatszemlélet alapon alakítható 

át digitalizálttá egy vállalat – ha ismerjük a 

folyamatokat, akkor többnyire ismerjük a cég 

működést. Csak így van lehetőség arra, hogy 

hatékonyságot növeljünk. Ehhez figyelembe 

kell venni a technológiát és a humán faktort, 

mindezek alapján tudjuk kiválasztani, mire 

van szükség a stratégia megvalósításához. 

Még az olyan esetekre is volt megoldásunk, 

amikor egy nem támogató munkakörnyezet 

mentális problémákhoz vezetett. 

CW: Mit tehet az, aki szeretne változtatni, 

de nem érett még rá? 

SzZ: Ott oktatásra és érzékenyítésre van 

szükség, hogy megértsék a saját folyamataikat. 

Evangelizációs szerepet is töltünk 

be, szeretnénk elmondani, hogy van alternatíva. 

A kihívást nem úgy kell kezelni, mint 

a fájdalmat. Amikor csak gyógyszert adunk 

rá, ami a tüneteket kezeli, az nem mindig 

hatékony megoldás. Függetlenül a szervezet 

aktuális állapotától, mindenképpen változáskezeléssel 

érdemes indítani a projektet, 

ebben kialakítjuk a közös nyelvet, szótárt, 

hogy megértsük, mit szeretne a tulajdonos, 

menedzsment és a munkaerő, valamint azok, 

akikért a vállalkozás működik: az ügyfelek. 

2022.05.11. | | 5

KIS 

ENDRE 

AKTUÁLIS 

BUDAPEST ML FÓRUM 2022 

Gépek képzelőerővel 

Szóbeli utasításra fotórealisztikus képeket szintetizáló vizuális modellek és 

csökkentett szénlábnyomú nyelvi modellek, a mesterséges intelligencia lassan 

körvonalazódó törvényi szabályozása és áttörést hozó, hazai AI fejlesztések 

a Budapest ML Fórumon. A tavalyi online premier után idén első napján már 

személyesen is fogadta résztvevőit a BI Consulting konferenciája. 

Bár a csevegőrobotok és az önvezető 

járművek a gépi látással és 

a szemantikus kereséssel együtt 

nemcsak az új technológiákat övező lelkesedés 

csúcsán, hanem az ezt követő kiábrándulás 

mélypontján is túljutottak, és a 

Gartner görbéjének (Hype Cycle for AI 2021) 

azonos szakaszán helyezkednek el, további 

beérésük és széles körű elfogadásuk, 

alkalmazásuk üteme az elemző előrejelzése 

szerint teljesen eltérő lesz – mondta 

Arató Bence, a BI Consulting igazgatója, 

aki nyitó előadásában a mesterséges intelligencia 

helyzetét és trendjeit tekintette át. 

Fejlesztői innováción túl ugyanis beruházásokon 

és törvényi szabályozáson is 

múlik többek között, hogy a mesterséges 

intelligencia megannyi technológiája milyen 

pályát fut be. 

Az AI nagy pénzmágnes, így forráshiány 

aligha fenyeget. A CBInsights adatai (State 

of AI 2021) szerint a területre áramló 

kockázati tőke összege tavaly például az 

egy évvel korábbi kétszeresére nőtt, így 

elérte a 66,8 milliárd dollárt. A több mint 

2800 megkötött üzlet közül három értéke is 

meghaladta az 1 milliárd dollárt. A Stanford 

Egyetem jelentésében (2022 AI Index) még 

ennél is nagyobb összeg, 93,54 milliárd 

dollár szerepel, de a duplázás stimmel. 

Az évente közreadott elemzés szerint az 

újonnan finanszírozott cégek száma 2018 

óta csökkent, de a trend megtorpanni 

látszik. Az ebbe a kategóriába sorolt AI 

startupok száma ugyanis tavaly és tavalyelőtt 

is 750-hez közelített. 

Idén áprilisban egy hazai rekord is 

született ezen a téren. A csalásmegelőző 

technológiát fejlesztő SEON – amelynek 

megoldásait a Revolut, a Wise és a Patreon 

is használja – 94 millió dolláros, azaz több 

mint 32 milliárd forintos tőkeinjekciót 

kapott. Magyar startupba ekkora bizalmat 

még soha nem helyeztek befektetők. A 

pénz azonban nem minden. A mesterséges 

intelligencia mind nagyobb szerephez 

jut az élet minden területén, nemcsak 

a szervezetek, a vállalati folyamatok 

működésére és az üzleti döntéshozásra, a 

tudományos kutatásra, hanem fogyasztási 

szokásainkra – közöttük tartalomfogyasztási 

szokásainkra, így gondolkodásmódunk 

formálására –, hivatalos ügyeink 

intézésére és orvosi ellátásunkra is egyre 

nagyobb hatással van, miközben a technológia 

fekete dobozként működik. Többségünk 

számára nehezen magyarázható, 

hogy miként jut felismerésekre, és azt is 

tapasztaljuk, hogy sokszor elfogultnak 

bizonyul. 

Tavaly áprilisban ezért az Európai 

Bizottság törvénytervezetet (EU AI Act) 

tett közzé, amelyben a mesterséges intelligencia 

használatának szabályozását javasolja 

az unióban. A leendő törvény mostani 

formájában négy kockázati szintre sorolná 

be az alkalmazásokat, és ennek megfelelően 

engedélyezné, követelményekhez 

kötné, illetve tiltaná őket. 

Mint arra a fejleményeket kísérő és 

elemző Future of Life Institute rámutat, a 

szabályozás folyamata rendkívül bonyolult, 

ezért hosszas lesz, mint azt a GDPR 

esetében is láttuk. Ugyanakkor az általános 

adatvédelmi rendelethez hasonlóan 

az uniós AI törvény is globális szabvánnyá 

válhat, amely a világ számos országában is 

segít majd meghúzni a határt, amelyen túl 

a mesterséges intelligencia inkább negatív, 

mint pozitív hatással lenne az emberek 

életére. 

Nyelvi és vizuális modellek 

zárt-nyílt világa 

Az OpenAI 2020 szeptemberében több évre 

szóló megállapodás keretében licencelte 

nagy teljesítményű, általános célú GPT-3 

nyelvi modelljét a Microsoftnak, hogy azt a 

szoftvercég termékeibe és szolgáltatásaiba 

építse – emlékeztetett rá előadásában 

Arató Bence. Tavaly novemberben így 

megjelent az Azure OpenAI Service, amely 

az OpenAI API-ján keresztül a GPT-3-hoz 

ad hozzáférést, de azt a Microsoft felhőplatformjára 

épülő biztonsági, rendel- 

6 | | 2022.05.11.

AKTUÁLIS 

kezésre állási, megfelelési, adatvédelmi 

és más, nagyvállalati szintű, azaz fizetős 

szolgáltatásokkal övezi. 

Bár az OpenAI API-ja 2020 júniusától 

hozzáférhető, és ezen a Microsofttal kötött 

megállapodás nem változtatott, a lépést 

nem mindenki üdvözölte. Idén februárra 

az Eleuther.ai el is készítette a nyílt forráskódú 

alternatívát, a 20 milliárd paramétert 

tartalmazó GPT-NeoX-20B nyelvi modellt, 

amelyet saját GPT-NeoX keretrendszerével, 

a CoreWeave grafikus processzorait 

használó gépeken tanított. Az Eleuther. 

ai szerint jelenleg ez a legnagyobb, nyilvánosan 

hozzáférhető, előtanított, általános 

célú, autoregressziós nyelvi modell, amely 

méreténél és széles körű elérhetőségénél 

fogva segítheti az AI rendszerek biztonságos 

alkalmazását célzó kutatásokat. A 

cég várja az ilyen irányú munka iránt érdeklődők 

jelentkezését, és a GPT-NeoX-20B 

demója a CoreWeave és az Anlatan goose. 

ai szolgáltatásán keresztül is kipróbálható. 

Sokan aggodalommal nézik azonban a 

mind nagyobb nyelvi modellek óriásira növő 

szénlábnyomát. Figyelmet érdemelnek 

ezért a párhuzamos feldolgozás lehetőségeit 

kiaknázó, transzformer modellekre 

építő fejlesztések, amelyek lerövidítik a 

tanulás idejét, és kisebb adatkészleteken 

is nagy pontosságot érnek el. A szükséges 

számítási kapacitást optimalizáló, ezáltal a 

mesterséges intelligencia szénlábnyomát 

csökkentő fejlesztések közé tartozik a 

DeepMind Chinchilla 70 milliárd paramétert 

tartalmazó nyelvi modellje, amely 

felveszi a versenyt a nála sokkal nagyobb, 

több száz milliárd paramétert tartalmazó 

Gopher és Megatron-Turing NLG modellekkel 

is. 

Az OpenAI eredetileg 2021 januárjában 

mutatta be DALL-E vizuális modelljét, 

amely szöveges promptokból generált 

képeket. Friss verziója a DALL-E 2, amely 

idén januárban debütált, és ezt a képességet 

mesterfokra emeli. Nemcsak hiperrealisztikus 

képeket generál akár nem 

létező dolgokról, hanem meglévő képeket 

is hasonló minőségben módosít, szóban 

adott utasítások szerint. Rossz kezekben 

nyilván pofonegyszerűvé tenné a deepfakegyártást, 

és ennek elejét kellene venni 

valahogyan. A DALL-E 2-nek azonban az 

AI további fejlődése és megbízható, biztonságos 

alkalmazása szempontjából óriási a 

jelentősége. A képpontdiffúziós technológiával 

dolgozó vizuális modell addig keveri 

a pixeleket, amíg a létrejövő képen tudása 

alapján felismeri a kívánt dolgokat, így azt 

is látványosan megmutatja, hogy a mesterséges 

intelligenica ért-e bennünket, jól 

tanítottuk-e ehhez a rendszert. 

A DALL-E 2 egyelőre zárt körben próbálható 

ki, de a Githubon már létrejött egy 

csoport, hogy az OpenAI szövegből képet 

szintetizáló neurális hálózatát PyTorch nyílt 

forráskódú keretrendszerben implementálja 

– és várja az érdeklődők csatlakozását. 

MI – magyar intelligencia 

Két további, áttörést hozó hazai AI-fejleményre 

is kitért előadásában a BI Consulting 

igazgatója. A Budapest ML Fórumon is 

előadó OTP Csoport tavaly novemberben 

jelentette be, hogy stratégiai együttműködésre 

lép a kaliforniai SambaNova 

Systemsszel, és megépíti Európa leggyorsabb 

szuperszámítógépét a világ egyik 

legfejlettebb nyelvi modelljének megalkotásához. 

A bankcsoport ehhez a Samba- 

Nova helyben telepített rack szervereit és 

felhőben elérhető Dataflow-as-a-Service 

GPT nyelvi modelljét is használni fogja. 

A felhőben a munka napok vagy hetek 

leforgása alatt megkezdhető, a helyben 

telepített szerverekre pedig azért lesz 

szükség, hogy a nyelvi modellt használó 

alkalmazások a felhőbe nem vihető 

ügyféladatokkal is tudjanak dolgozni, 

mondta az OTP. Az elsőként elkészülő 

magyar nyelvi modult azon országok egyedi 

nyelvi moduljai követik majd, amelyekben a 

bankcsoport jelen van. A fejlesztés nyomán 

az ügyfélszolgálattól kezdve a háttérfeladatokat 

ellátó back-office-ig jelentős 

változások indulhatnak el az OTP működésének 

számos területén. Az Innovációs 

és Technológiai Minisztérium segítségével 

emellett a köz- és a magánszféra, valamint 

a felsőoktatás szereplői is elérhetik majd az 

AI-megoldást. 

HuSpaCy néven azonban már idén áprilistól 

szabadon hozzáférhető egy magyar 

nyelvi elemző rendszer, amelyet a SZTAKI 

által koordinált Mesterséges Intelligencia 

Nemzeti Laboratórium (MILAB) projekt 

keretében a Szegedi Tudományegyetem 

kutatói készítettek. A rendszer az üzleti 

gyakorlatban is használható erőforrásigénnyel 

és integrálhatósággal dolgozik. 

A mélytanulási módszerek előnyeit a 

nyelvészeti elemzések interpretálhatóságával 

és kontrollálhatóságával ötvöző 

HuSpaCy mondatok teljes nyelvi elemzésére 

és névelemek folyó szövegben 

történő azonosítására is alkalmas. A 

rendszerre így természetes nyelvi kezelőfelületként 

szolgáló, hangalapú vagy 

írásos csetbotok építhetők (ilyeneket a 

MILAB is fejleszt), de szövegkategorizálásra 

– például ügyfélszolgálatra beérkező 

panaszok automatikus leválogatására –, 

információ kinyerésére és szövegek automatikus 

generálására is használható. 

Demója online kipróbálható. 

Tekintve, hogy mindkét projekt kormányzati 

részvétellel fut, bennünk azért felötlött, 

hogy az erőforrások összevonásával esetleg 

még gyorsabb és nagyobb előrelépést 

lehetne elérni egy kis nyelv nagy modelljének 

fejlesztésében. De reméljük, hogy két 

magyar nyelvi AI rendszer versenyéből is 

csupa jó dolgok fognak születni. 

2022.05.11. | | 7

Legyen ott a legjobbkor, 

a legjobb helyen – HOUG 2022 

Két év elteltével ismét megrendezi konferenciáját a hazai informatikai piac ikonikus felhasználói 

szervezete. 

Az Oracle Felhasználók Magyarországi 

Egyesülete (HOUG) több mint 

25 éve tartja meg a minden tavasszal 

több száz főt vonzó rendezvényét, amelyen 

az új trendekről, legfrissebb megoldásokról 

és legizgalmasabb hazai esettanulmá - 

nyokról tájékozódhat a szakma. Az elmúlt 

két évben ugyan a szervezet online vagy hib - 

rid formában igyekezett minél többet megtartani 

programjaiból, de a személyes 

találkozás lehetősége extra vonzerőt kölcsönöz 

az idei, siófoki rendezvénynek 

2022. május 17-18-án. 

Nagy feladat közel két év technológiai 

újdonságait és legérdekesebb hazai 

felhasználási eseteit bemutatni két napban, 

különösen, ha az a két év a digitalizáció 

felgyorsulásáról, az online funkciók bővüléséről 

és a felhasználói igények ugrásszerű 

növekedéséről szól. A HOUG konferencia 

mégis erre vállalkozik, plenáris előadások 

és számos szekció keretében. 

Kiemelt témák lesznek az adatkezelés 

és adatbiztonság, új felhőinfrastruktúra-funkciók, 

az analitika és gépi tanulás, 

middleware újdonságok. Az iparágak 

közül az államigazgatás és a pénzügy kap 

külön szekciót, az Oracle University pedig 

egy teljes délutánt szán a digitális oktatóanyagok 

bemutatására és gyakorlati workshopokra 

microservice tesztelés, Oracle SQL 

hangolás és egyéb témákban. 

A világjárvány a távmunka és különféle 

szolgáltatások online térbe helyezését 

eredményezte, a digitális világ kulcsfontosságúvá 

vált a vállalkozások és közintézmények 

számára egyaránt. Az is alapvető 

elvárás mára, hogy a termékek és szolgáltatások 

bárhol, bárki számára elérhetők, az 

informatikai erőforrások pedig rugalmasan 

bővíthetők legyenek. Ezért is kerültek 

egyre inkább az érdeklődés középpontjába 

a felhőalapú megoldások. Az Oracle az 

elmúlt két évben több mint 10 új felhőrégiót 

nyitott világszerte, és a tervek szerint ezek 

száma 44-re bővül 2022 végére. Az Oracle 

egyedülálló módon üzleti alkalmazások 

és infrastruktúra-szolgáltatások teljes 

portfólióját is kínálja felhőjében, és ezek 

között hozzáférést ad a legújabb, feltörekvő 

technológiákhoz is, mint például az autonóm 

adatbázisok, az MI és a blokklánc. 

Az Oracle felhőújdonságokról és alkalmazásukról 

részletesen lesz szó olyan előadásokban, 

mint az „Oracle Cloud 2022-ben”, 

vagy „A leggyakoribb felhasználási esetek 

Oracle felhőben”, de emellett konkrét 

eseteket is megismerhet a hallgatóság. 

A Radar Payments például globális 

ügyfélkört kiszolgáló pénzügyi szolgáltató, 

amelynek hat országban vannak 

irodái, köztük a vezető informatikai központ 

Magyarországon. A cég olyan ún. whitelabel 

szolgáltatást kínál, ami lehetővé 

teszi ügyfelei számára, hogy egyszerűen 

adhassanak hozzá fizetési funkciókat saját 

pénzügyi szolgáltatási megoldásukhoz. A 

cég növekvő ügyfélköre naponta több millió 

tranzakciót hajtott végre, így rendkívül 

rugalmas környezetre volt szüksége. Előadásukban 

elmondják, miért választották 

és hogyan használják az Oracle Cloud 

infrastruktúrát, és segítségével hogyan lett 

cégük a régió egyik leggyorsabban növekvő 

pénzügyi szolgáltatója. 

Az Oracle stratégiájának az is fontos 

eleme, hogy ügyfeleinek rugalmas opciókat 

kínáljon arra nézve, hogy hol tartják 

adataikat és hogyan férnek hozzájuk. Ennek 

kulcsa az Oracle Exadata platform, amely 

elérhető a nyilvános felhőben, a cloud@ 

customer verzióban és helyben telepítve 

is. A Fortune 100 vállalatok 87 százaléka, 

valamint több ezer kisebb vállalkozás 

támaszkodik az Oracle Exadatara az üzletileg 

kritikus rendszereinek futtatásához. 

Magyarországon is több vállalat használ 

Exadatat, közülük a konferencián meghallgatható 

például az MKB Bank mellett az 

Allianz esettanulmánya, valamint áttekintő 

előadások az Oracle Exadata és a biztonság, 

illetve teljesítményfokozás szemszögéből. 

A pénzügyi szekcióban három nagy bank 

számol be az adatvagyon-kezelésének 

modernizációjáról: a K&H Bank, a fent 

említett MKB és az OTP Bank. Az Államigazgatási 

szekcióban szó lesz a NISZ-ben 2017- 

ben létrejött kormányzati privát felhővel 

kapcsolatban (KAK2) az Oracle által kidolgozott 

Kormányzati Digitális Platform licenceléséről, 

ami tovább bővült a Robotzsaru 

és az ingatlan-nyilvántartási rendszerekkel. 

Semmiképpen nem maradhat ki a 

biztonság témája, amelyet több előadás is 

tárgyal, többek között a korszerű kibervédelem, 

a „zero trust” megközelítés és az 

autonóm adatbázisok biztonsága szempontjából 

is. 

A HOUG egyesület a konferenciára idén 

is több száz látogatót vár, akik szakmai 

információk mellett új kapcsolatokkal és 

kellemes társasági élményekkel is gazdagodhatnak. 

A program és a jelentkezés 

módja megtalálható a houg.hu weboldalon. 

8 | | 2022.05.11.

AKTUÁLIS 

ORACLE 

Még rugalmasabb felhő 

Tizenegy friss szolgáltatással bővíti felhőalapú infrastruktúráját a feldolgozás, a hálózat és a 

tárolás terén, jelentette be az Oracle, amelyekkel a vállalatok még rugalmasabban választhatják 

meg, milyen erőforrásokat használnak, és mennyit fizetnek értük. A szoftvercég humántőkekezelő 

megoldásainak palettájához is új alkalmazotti élményplatformot adott, amely szintén a 

felhőből segíti a munkavállalók boldogulását munka és magánélet egyensúlyozásában. 

Bár az üzleti modellek átalakulásával és a 

távolról is biztonságos hozzáférést adó technológiák 

népszerűségével együtt a felhőhasználat 

világszerte gyorsan növekszik, számos, 

a nyilvános felhővel kapcsolatos tévhit továbbra is 

tartja magát, és sok vállalatot gátol a lehetőségek 

teljesebb kiaknázásában. Az egyik általánosan 

elterjedt hiedelem szerint például a szervezeteknek 

feltétlenül át kell írniuk alkalmazásaikat a 

felhőre, és bonyolult árképzési modellekkel kell 

megküzdeniük, ha szeretnének élni a cloud előnyeivel. 

Sok vállalat emellett úgy véli, hogy a működés 

skálázásához is egy sor nehéz technológiai döntést 

kell majd hoznia. 

A félreértések eloszlatását segítheti a tizenegy 

szolgáltatás és képesség, amelyet az Oracle Cloud 

Infrastructure (OCI) idén márciusban jelentett 

be. A szoftvercég szerint az új számítási, hálózati 

és tárolási szolgáltatásokkal és képességekkel 

a felhasználók gyorsabban és biztonságosabban 

futtathatják munkaterheléseiket, méghozzá költséghatékonyabban. 

Az új megoldások ugyanis rendkívül 

rugalmas alapinfrastruktúra-szolgáltatásokat 

biztosítanak, amelyek az alkalmazáskövetelményeknek 

megfelelően automatikusan optimalizálják 

az erőforrásokat, ezáltal jelentősen csökkentik a 

költségeket. 

Elasztikus virtuális gépek és 

hálózatok 

A három új OCI Compute szolgáltatással a vállalatok 

csupasz vason (bare metal) és virtuális gépeken 

(virtual machines) is telepíthetik munkaterheléseiket. 

A csupasz vasra kerülő példányok nagy 

teljesítményt, valamint teljes mértékű irányítást és 

elszigetelést adnak az alkalmazásokhoz. A virtuális 

gépekkel pedig a birtoklás összköltségét optimalizálhatják 

a felhasználók, többek között olyan 

képességek által, mint a rugalmas memória, a 

CPU-teljesítmény robbanásszerű növelésének lehetősége 

és a példányok előjegyzése. A szervezetek így 

alkalmazásaik átírása nélkül is jobban kiaknázhatják 

a felhő elasztikusságában rejlő lehetőségeket, 

amivel nemcsak a migráció költségeit, hanem annak 

kockázatait is csökkenthetik. 

Hat friss OCI Networking szolgáltatás segíti a 

virtuális felhőhálózat (VCN) biztonságos elérését 

és a munkaterhelések biztonságosan elszigetelt 

környezeteinek dinamikus létrehozását. Az Oracle – 

az alkalmazás-tűzfalakat, a terheléselosztást és a 

hálózatok közvetlen összekapcsolását is beleértve 

– az összes szükséges képességet egyszerűsítette 

a gyorsabb rendelkezésre bocsátás és könnyebb 

kezelés érdekében. A rugalmas terheléselosztás 

emellett a teljes hálózati környezetben lehetővé teszi 

a teljesítmény és a költségek optimalizálását. Az új 

szolgáltatások így a piacon elérhető megoldások 

között az egyik legalacsonyabb költségszintet biztosítják 

a vállalatoknak világméretű hálózati munkaterheléseik 

kezeléséhez, mondta a szoftvercég. 

A két új OCI Storage szolgáltatás pedig nagy 

teljesítményű, de kis költségű felhőalapú tárolási 

lehetőségeket kínál a felhasználóknak az objektum-, 

fájl-, blokk- és archívumtárolás révén. Ugyanaz a 

tömbtároló szolgál ki minden munkaterhelés-típust, 

a legkisebb költségtől a legnagyobb teljesítményig, 

és a futtatás megzavarása nélkül, menet közben 

átkonfigurálható. Olyan rugalmas szolgáltatást 

eredményez ez a megközelítés, amely a legmagasabb 

SLA-kat diktáló vállalati alkalmazásokat is 

képes kiszolgálni, akár 95 százalékkal kevesebb 

költséggel, mint más felhőszolgáltatások, mondta a 

2022.05.11. | | 9

AKTUÁLIS 

szoftvercég. Az Oracle mind a tizenegy, most 

bejelentett OCI szolgáltatását még ebben az 

évben elérhetővé teszi. 

Élményplatform 

a munkahelyen 

Felhőalapú humántőke-menedzsment 

(HCM) megoldásai között a szoftvercég áprilisban 

bejelentett egy átfogó platformot is. 

Az Oracle ME eszközeivel a HR- és az üzleti 

vezetők a dolgozók munkahelyi sikerélményét 

javíthatják a kommunikációtól kezdve a 

termelékenységen át a karrierépítésig. 

Az elmúlt két év eseményei nyomán világszerte 

megváltoztak az emberek munkaadókkal 

szembeni elvárásai. Az Oracle 

legfrissebb AI@Work felmérése szerint a 

globális munkaerő 85 százaléka elégedetlen 

például a támogatással, amelyet munkáltatójától 

kap szakmai pályafutásának előmozdításához. 

A válaszadók szintén túlnyomó 

többsége (87 százaléka) emellett úgy véli, 

hogy vállalatánál többet is tehetnének 

a munkavállalói visszajelzések érdemi 

meghallgatásáért. 

Szakmai döntéseiket az emberek személyes 

prioritásaik alapján hozzák meg, ezért 

a munkavállalók, akik munkájukban és 

magánéletükben is sikeresek szeretnének 

lenni, érthető módon útmutatást és támogatást 

várnak az összhangot adó egyensúly 

megteremtéséhez. Az elvárások ilyen 

mértékű átalakulása arra készteti a szervezeteket, 

hogy a munkavállalói élményt 

helyezzék előtérbe, de ha az egyes mun kavállalók 

egyéni igényeit nem tudják valóban 

megérteni, akkor a HR- és az üzleti vezetők 

aligha alakíthatnak ki olyan munkahelyi 

élményeket, amelyek ténylegesen támogatják 

a dolgozókat, segítik őket a személyes 

és szakmai boldogulásban. 

Az Oracle Fusion Cloud Human Capital 

Management (HCM) részeként a ME átfogó 

alkalmazotti élményplatformként segíti 

a menedzsereket a szervezeten belüli 

kommunikáció ésszerűsítésében, a gördülékeny 

beléptetésben és ügyintézésben, 

a termelékenység növelésében, valamint 

egy támogató és megbízható munkahelyi 

környezetet kialakításában, amely vonzza és 

megtartja a tehetséges munkaerőt, mondta 

a szoftvercég. 

A munkavégzés javításához a platformon 

például kontextusfüggő és irányított élmények 

hozhatók létre, amelyek erősítik a 

munkahelyi kapcsolatokat, és lehetővé 

teszik a munkavállalóknak, hogy folyamatos 

Fenntartható adatközpontok világszerte 

Az OCI a világon mindenütt elérhető, és nagyon gyorsan bővül, mondta Leo Leung, az 

Oracle felhő-infrastruktúráért felelős alelnöke az új szolgáltatások március bejelentésekor. 

Jelenleg 37 régióval és több száz csatlakozási ponttal rendelkezik, közöttük 

11 közvetlen kapcsolódási ponttal a Microsoft Azure felé. A szolgáltatások használata 

továbbra is gyors ütemben növekszik, ezért felhő-infrastruktúráját az Oracle milliárdos 

beruházással fejleszti tovább (lásd az ábrát). Tervei szerint idén további 7 adatközpontot 

nyit, így 2022 végére legalább 44 felhőrégiót fog működtetni. 

Idén áprilisi állapot szerint egyébként az Oracle nyolc felhőrégiót számlált Európában 

– kettőt az Egyesült Királyságban, egyet-egyet pedig Hollandiában, Svédországban, 

Németországban, Franciaországban, Svájcban és Olaszországban. A 

közvetlen Azure csatlakozási pontok közül három szintén térségünkben, Amszterdamban, 

Frankfurtban és Londonban található. 

Az Oracle felhője több mint 80 felhőinfrastruktúra- és platformszolgáltatást kínál, 

és a legtöbb régióban a felhőalkalmazási (SaaS) portfólió is elérhető. A szoftvercég 

elkötelezte magát a fenntarthatóság mellett, és vállalta, hogy 2025-re minden felhőrégióját 

kizárólag megújuló forrásokból előállított energiával fogja működtetni. 

Európában, valamint Észak- és Dél-Amerikában több felhőrégió már most is 100 

százalékban megújuló energiával működik, emellett az Oracle Cloud valamennyi adatközpontja 

a legkorszerűbb energiagazdálkodási és hűtési technológiákat használja a 

környezetre gyakorolt hatás minimalizálása érdekében. A zöld energiával működő, 

tiszta felhővel kapcsolatos kezdeményezés részeként az Oracle emellett a 2021-es 

pénzügyi évben forgalomból kivont hardver 99,6 százalékát újrahasznosította. 

visszajelzést adjanak vezetőiknek. Az Oracle 

ME segítségével a menedzserek valós időben 

követhetik a munkavállalók hangulatának 

változásait, amelyekre azonnal válaszolhatnak, 

és a HR-csapatok is személyre 

szabott kommunikációt folytathatnak a 

munkavállalókkal, miközben a teljes munkaerőnek 

közvetlen hozzáférést adhatnak az 

önkiszolgáló ügyintézés eszközeihez. 

Az Oracle ME mindehhez a bonyolult 

feladatok elvégzését egyszerűsítő munkafolyamat-tervezőtől 

kezdve a természetes 

nyelvi kezelőfelületet adó csevegőrobotig 

az Oracle Cloud számos HCM megoldását 

használja, amelyek beépített sablonokat 

tartalmaznak, ugyanakkor bővíthetők és 

testre szabhatók. Nyílt platformként az 

Oracle ME a szoftvercég Fusion Cloud 

Applications Suite felhőalapú alkalmazáscsomagjának 

más elemeivel, valamint 

harmadik féltől származó rendszerekkel 

is összekapcsolható, a levelezéstől kezdve 

a rövid szöveges üzeneteken, a webböngészőn 

és az együttműködést támogató 

eszközökön át a videokonferenciáig az 

összes csatornán használható az adott 

vállalat egyedi kultúráját tükröző alkalmazotti 

élmény kialakításához. 

10 | | 2022.05.11.

HAVASI FERENC 

főszervező 

Szabad Szoftver Konferencia 

Szegeden 

Húsz évvel ezelőtt a szabad szoftverek világa több tekintetben egy lelkes hippimozgalom 

szabadságharcára emlékeztethetett, amit a fő támadó „ellenséggel”, a Microsofttal szemben 

vívtunk. A szemünkben akkor ez a cég a zárt forráskódú világot testesítette meg, amely 

dominanciájával folyamatosan visszaélve érvényesíti önző pénzügyi érdekeit. 

Ez a felvétel a 2005-ös első alakalommal készült, 

amikor a szabad szoftverek világnapját ünnepeltük 

meg néhány előadással. 

Napjainkra azonban gyökeresen 

megváltozott a helyzet, aminek talán 

az egyik leglátványosabb jele, hogy 

maga a Microsoft is a szabad szoftverek 

egyik legerősebb támogatójává lépett elő, 

sőt 2014-ben még a mi konferenciánkat is 

támogatta arany fokozatban. 

Annyira elterjedt a szabad szoftverek 

használata, hogy mindannyian nap mint 

nap használjuk őket – még ha ez nem is 

feltétlen tudatosul bennünk. Nemcsak 

akkor, ha Linux vagy LibreOffice van a 

számítógépünkön, hanem akkor is, ha 

például Androidos mobiltelefont, tabletet 

vagy tévét használunk – ami önmagában 

is nyílt forráskódú, és operációs rendszerként 

Linuxot használ. Ráadásul a nem 

szabad szoftverek többsége is számos 

szabad szoftveres komponenst használ 

Az étel is szimbolikus volt: nyílt forráskódú 

palacsinta. Ez lényegében annyit jelentett, hogy a 

palacsinta forráskódját (receptjét) is mellékeltük. 

Töltelékként pedig több résztvevő hozott házi lekvárt 

és egyéb jókat, amiket megosztottunk egymással. 

fel – még a Windows is, avagy az egyik 

legnépszerűbb böngésző a Chrome is. De a 

saját eszközeinken túlmutatóan az általunk 

használt internetes szolgáltatásokat nyújtó 

szerverek túlnyomó többségén egészen 

biztosan szabad szoftverekre épülő kiszolgálóháttér 

fut. 

A konferencia egyik fő célkitűzése, hogy 

hozzájáruljon a szabad szoftverekben 

rejlő lehetőségek szélesebb körű megismertetéséhez. 

Az előadások egy része 

egyszerű felhasználók számára is hasznos, 

de vannak kifejezetten fejlesztőknek vagy 

rendszerüzemeltetőknek szóló előadások 

is. Az előadások végén és a szünetekben 

pedig ott a lehetőség a szakmai vagy akár 

teljesen kötetlen beszélgetésekre, kapcsolatépítésre 

is. 

2006-ban az informatikatörténeti kiállítást is 

meglátogattuk a konferencia előtt közösen, amihez 

akkor még jó pár percet kellett busszal utazni. Idén 

abban a szerencsében van részünk, hogy ez a kiállás 

ugyanabba az épületbe (Szent-Györgyi Albert Agóra) 

költözött, ahol a konferencia is lesz, így a konferencia 

látogatóinak lesz is lehetősége megtekinteni. 

A 2005-ös kezdet óta a konferencia jelentősen 

kinőtte magát: az utolsó években 

30-40 előadó és 300-400 látogató vett rajta 

részt párhuzamosan, 3-4 teremben. Az 

elhangzott előadások jelentős része utólag 

is visszanézhető a weboldalunkon. 

Idén első alkalommal nemzetközi 

irányban is nyitottunk – elsősorban a V4-es 

országok felé – és idén már akár online is 

részt lehet venni a konferencián, még ha az 

nem is adja ugyanazt a pezsgő légkört, de 

az előadások meghallgathatóak, sőt kérdéseket 

is lehet online feltenni az előadóknak. 

A konferencián idén is díjtalan a részvétel, 

csak előzetesen regisztrálni szükséges a 

weboldalunkon. Várunk mindenkit szeretettel! 

Néhány kép a legutóbbi konferenciáról 

2022.05.11. | | 11

SZABAD SZOFTVER KONFERENCIA 2022 

Amit nem tudtál a syslog-ng-ről 

Rendszeresen osztok meg technikai tartalmakat a syslog-ng-ről: blogokat írok, előadásokat 

tartok itthon és a világ minden táján a syslog-ng használatáról. A mélyen technikai előadások 

azonban még a gyakorlott mérnököknek is fárasztó lehet. Innen jött az ötlet, hogy előadásaimat 

egy-egy kevésbé ismert sysog-ng érdekességgel dobjam fel. Ezekből gyűjtöttem egy csokorra 

valót. 

Asyslog-ng-t gyakran hívják a 

naplózás svájci bicskájának. Az 

egyik pólónkon is így ábrázoljuk. 

Miért? Mert a syslog-ng egy nagyon sokoldalú 

naplózási megoldás, csak a felhasználón 

múlik, hogy mit használ ki belőle. 

Sokféle forrásból gyűjt naplóüzeneteket, 

ezeket valós időben értelmezi, osztályozza, 

újraírja, majd végül eltárolja őket, 

vagy továbbítja különféle elemző eszközökhöz. 

Az egyik kedvenc becsapós kérdésem 

a közönséghez: melyik a legelterjedtebb 

syslog-ng verzió? Segítek is pár adattal: 

az Ubuntu Linux-ban a syslog-ng 3.25, a 

Fedora EPEL-ben a 3.23-as verzió van. 

Szervereken valószínű, hogy a 3.23, de ha 

csak a telepítések számát nézzük, akkor 

egy igazán régi verzió, a közel másfél 

évtizedes 1.6-os verzió. Hogy miért? 

Egyszerű. Minden Amazon Kindle e-könyv 

olvasón fut syslog-ng. Több száz millió 

olvasót adtak már el. Nem hiszem, hogy 

bármely más verziót telepítették volna 

ennyiszer. 

Egy időben volt egy másik trükkös 

kérdésem is: melyik syslog-ng verzió a 

leggyorsabb? Természetesen a sebesség 

fogalmát szándékosan nem definiáltam. A 

válaszom a 3.4 volt: ez fut a BMW i3 elektromos 

autókban. Hamarosan megtudtam, 

hogy ez több okból nem így van. Először 

A szerzőről: 

Czanik Péter 

– a One Identity (régi motorosok 

Balabit néven ismerhetik) 

nyílt forráskódú szoftvereit, a 

syslog-ng-t és a sudo-t népszerűsíti. Segít 

a FreeBSD-nek és a különféle Linux disztribúcióknak 

a syslog-ng és sudo csomagok 

karbantartásában, frissítésében, segíti 

a felhasználókat és rendszeresen előad 

konferenciákon. Ha van egy kis szabad ideje, 

akkor POWER és ARM gépeket bütyköl. 

is: ez egy nagyon régi verzió, amelyik még 

nem több szálon futott. Továbbá, az Airbus 

syslog-ng-t használ a repülőgépein. Nem 

csak hogy használják a syslog-ng-t, de 

aktívan részt is vesznek a fejlesztésében: 

az üzenetek továbbítását és tárolását 

biztonságosabbá tevő megoldással 

egészítették ki a syslog-ng-t. 

Aki vet egy pillantást a syslog-ng. 

com-ra, könnyen megtalálja a „Powered 

by syslog-ng” oldalunkat. A valóságban 

a lista persze sokkal 

hosszabb, de nem so - 

kan szeretik megosztani 

infrastruktúrájuk részleteit. 

De még ezen a 

rövid listán is felfedezhető 

több ismerős név: a 

Facebook, néhány nagy 

HPC rendszer és több 

felhőszolgáltató is. 

A legtöbb Linux 

disztribúció és BSD 

változat tartalmazza a 

syslog-ng csomagot, 

így a felhasználónak 

nem kell magának fordítania. A 

syslog-ng megtalálható beágyazva a 

legkülönfélébb termékekben is. A legizgalmasabb 

példákat, mint a Kindle és 

társait már említettem, de számtalan 

NAS, tűzfal, hálózati eszköz használ 

naplózásra syslog-ng-t. Kedvencem a 

nyílt forráskódú szoftverekre 

épülő Turris 

Omnia router, de az F5, 

a TrueNAS vagy éppen a 

GitHub Enterprise mind 

syslog-ng-t használ. 

Amikor az Amerikai 

Egyesült Államokban 

adok elő a syslog-ng-ről, 

gyakran előfordul, hogy 

a hallgatóságból valaki 

rácsodálkozik az erős 

külföldi akcentusomra. 

Hogy-hogy Magyarországról 

jön valaki előadni egy amerikai 

szoftverről? A meglepődés részben jogos, 

a syslog-ng felhasználók többsége az 

USA-ban él. A syslog-ng fejlesztés nagy 

része viszont nagyrészt Budapesten 

történik. Miért fogalmazok úgy, hogy nagyrészt? 

Mert bár az iroda, ahol a syslog-ng 

fejlesztők dolgoznak, itt van Budapesten 

(az egykori Balabit, most a One Identity 

budapesti fejlesztői központja), de a világ 

minden tájáról érkezik kód a syslog-ng-be. 

A syslog-ng forráskódja és problémakövető 

rendszere is a GitHub-on található, 

ahol bárki viszonylag egyszerűen 

beküldheti a változtatási javaslatait. 

Ha szeretnél olyan környezetben 

dolgozni, ahol megbecsülik a nyílt forráskódú 

szoftvereket, gyere a One Identity 

Budapesti irodába dolgozni! 

12 | | 2022.05.11.

EPAM – Nyílt forráskódú megoldásokkal 

az iparág minden területén 

Chris Howardot (Open Source Lead, EPAM Systems Inc.) és Nagy István Zoltánt, a konferencia 

egyik előadóját kérdeztük a nyílt forráskódú rendszerekkel kapcsolatban: előbbit az EPAM 

általános megközelítéséről, Istvánt vagy ahogy EPAM-os és szakmai körökben ismerik, Estát, 

az előadásának témája, az Azure Key Vault kapcsán. 

Computerworld: Az EPAM milyen projektekben 

használja a nyílt forráskódú 

rendszereket? 

Chris Howard: Az EPAM-on belül hatékony 

fejlesztési módszerként tekintünk a 

nyílt forráskódra, mivel egyedülálló lehetőséget 

kínál az együttműködésre hasonló 

gondolkodású fejlesztőkkel szerte a világon. 

Elkötelezettek vagyunk a nyílt forráskód 

mellett, egyrészt, mint felhasználó, illetve 

alkalomadtán, mint szolgáltató is. Olyan céges 

kultúrát építettünk ki és tartunk fenn, mely 

lehetővé teszi a szoftvermérnökeink, fejlesztőink 

számára, hogy munkájuk során nyílt 

forráskódú megoldásokat alkalmazzanak, 

nemcsak a belső projektek, hanem az ügyfeleknek 

szállított projektek során is. Röviden 

válaszolva, a legkisebb projektektől kezdve, a 

kollégákat támogató keretrendszereken át a 

nagy iparági adatmodellekig és eszközökig az 

EPAM nyílt forráskódú projektjeinek skálája 

hihetetlenül változatos. 

CW: Van kiemelkedően sikeres 

projektjük a zárt kódú rendszerekkel 

szemben vagy azok kiegészítésére? 

Ch.H.: A több mint 70 karbantartott nyílt 

forráskódú megoldással, amelyek többsége 

eredetileg saját projekt vagy külső megbízások 

eredménye, számos sikeres megoldás 

van, amelyeket a nyílt forráskódú licenc alatt 

tettünk elérhetővé. Példa erre az úgynevezett 

ReportPortal, egy mesterséges intelligencia 

által vezérelt tesztautomatizálási irányítópult, 

amelyet több mint 60 EPAM-ügyfél 

használ, és közel 15 000 csillaggal rendelkezik 

a GitHub-on, ami önmagában bizonyítja 

az EPAM által tervezett nyílt forráskódú 

megoldások értékét és lehetőségeit. Magát 

az eszközt immár szakértők a világ minden 

tájáról közösen tartják karban és építik. 

Legfrissebb fejlesztéseink a FINOS-hoz, a 

Fintech Open Source Foundationhöz tartalmazták 

a „GLUE”-t, egy eszköz- és vagyonkezelőket 

irányító mögöttes adatmodellt, 

valamint a „Timebase Community Edition”-t, 

egy idősoros adatbázist a pénzügyi területekre. 

Mindkét megoldás pozitív megerősítést 

kapott a bankoktól és a pénzintézetektől, és 

új lehetőségeket kínál a szigorúan szabályozott 

iparágak munkamódszereinek 

szabványosítására. 

Chris Howard 

CW: A fizetős, hagyományosan zárt 

technológiák mennyire illeszthetők a 

nyílt forráskódú „világba”, van megfelelő 

API? 

Ch.H.: A nyílt forráskódú világ hatalmas, 

végtelen számú megoldással, amelyeket úgy 

terveztek, hogy megfeleljenek az ügyfelek 

igényeinek. Azonban pusztán azért, mert 

léteznek ilyen lehetőségek, nem feltétlenül 

jelenti azt, hogy minden esetben ezeket 

kell használni. Csupán egy nyílt forráskódú 

megoldás kiválasztása a szükséges szakértelem 

nélkül sok esetben nem biztosítja a 

várt eredményt a szervezet számára, bár ez 

egyáltalán nem tekinthető akadálynak a nyílt 

forráskóddal szemben. Az EPAM-ban mindig 

is ügyfeleink egyedi igényeihez alkalmazkodva 

a legjobban működő technológiát kínáljuk, 

ami jelenti azt is, hogy olyan megoldásokat 

tervezünk, melyek nyílt forráskódú alapokra 

épülnek, vagy legalábbis integrációt biztosítanak 

a nyílt forráskódú rendszerekhez. 

A nyílt forráskódú, valamint a népszerű 

zárt és szabadalmaztatott technológiák 

közösségi kiadásai egyre népszerűbbek. Ezek 

az „ingyenes” verziók lehetővé teszik a szoftverfejlesztők 

számára a világ minden tájáról, 

hogy hozzáférjenek a kódbázishoz, megértsék 

azt és ezáltal ezen eszközök előnyeit élvezni 

tudják. Így ők is kulcsszerepet játszhatnak az 

új funkciók kialakításában és fejlesztésében, 

hiszen felhívják a figyelmet az adat- és működési 

problémákra a mindennapi használat 

közben. A nyílt forráskódú világ ezért egyre 

inkább „nyitott karok” megközelítést alkalmaz 

a zárt, hagyományosan fizetős megoldásokkal 

való integrációkkal szemben, hogy még közelebb 

kerüljön a nagyvállalati környezethez, 

és továbbra is ösztönözze az úgynevezett up - 

stream hozzájárulásokat. 

CW: Az ügyfelek részéről mennyire elfogadott 

a nyílt forráskódú technológia? 

Esetleg kimondottan kérik az ilyen 

megoldásokat? 

Ch.H.: Tekintve, hogy a Fortune 500-as cégek 

99 százaléka jelenleg nyílt forráskódú szoftvert 

használ, és az összes vállalati szoftver 

35 százaléka pedig nyílt forráskódon alapul 

(forrás: shorturl.at/afyBV) nem meglepő, hogy 

a nyílt forráskódú szoftverek egyre elfogadottabbak, 

egyre több ügyfél fogadja el szervezetén 

belül. 

Az ügyfelek nemcsak kifejezetten azt 

kérdezik az EPAM-tól, hogy hogyan kapcsolódhatnak 

be a nyílt forráskódú megoldásokba, 

hanem azt is kihasználják, hogy az 

EPAM szakemberei nyílt forráskódú tapasztalattal 

is rendelkeznek, hiszen ezek segítenek 

karbantartani és hozzájárulni azokhoz a nyílt 

forráskódú megoldásokhoz, amelyektől a 

vállalkozásuk függ. Az EPAM által te rvezett 

és fenntartott Open Source Contributor Index 

(https://opensourceindex.io/) a világ számos 

nagy szervezetét tartalmazza, köztük több 

EPAM-ügyfelet, akik mind aktívan hozzájárulnak 

a nyílt forráskódhoz, és demonstrálják 

a nyílt forráskódú technológiák iránti 

elkötelezettségüket. 

2022.05.11. | | 13

SZABAD SZOFTVER KONFERENCIA 2022 

Az utóbbi időben, tekintve, hogy egyre 

nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a 

nyílt forráskódnak, a vállalatok saját nyílt 

forráskódú szervezeten belüli egységeket 

igyekeznek létrehozni vagy megerősíteni, és 

sokszor az EPAM-ot, mint kulcsfontosságú 

partnert hívják segítségül. Nagy a kereslet 

a tanácsadásra, beleértve a nyílt forráskód 

felhasználásával és hozzájárulásával kapcsolatos 

felméréseket, irányelveket, és megfelelőséget. 

Abban az egyedülálló helyzetben 

vagyunk, hogy tanácsot tudunk adni fejlesztési 

és infrastrukturális változások esetén, melyek 

még inkább elősegítik a további nyílt forráskódú 

megoldások terjedését. 

CW: Mennyire támogatja a cég a fejlesztőik 

saját, nyílt forráskódú projektjeit? 

Ezek közvetlenül kapcsolódnak a 

munkájukhoz? 

Ch.H.: Az EPAM aktívan ösztönzi a fejlesztőket, 

hogy vegyenek részt nyílt forráskódú 

projektekben, és szervezetként büszkék 

vagyunk arra, hogy munkavállalóink között 

sok „projektfenntartó” található. Kollégáink 

javarészt EPAM projekteken dolgoznak, de 

gyakran saját fejlesztésbe is kezdenek, sőt 

olyan iparági projektekhez is hozzájárulnak, 

mint a Kubernetes, a Drupal és az Apache. 

Kulcsfontosságú számunkra a fejlesztők 

támogatása a nyílt forráskódú projekteken 

való munkájuk során, van erre könnyen átlátható 

folyamatleírás és motivációs rendszer 

is. Véleményünk szerint azok a kezdeményezések, 

amelyek még több szakembert vonnak 

be a nyílt forráskód világába, létfontosságúak 

nemcsak a jövőbeli együttműködések miatt, 

hanem hogy egy közös tudásszintre felhozzák 

a szoftvermérnököket, így magabiztosan 

tudnak nyílt forráskódú megoldásokat alkalmazni. 

Egy er ős közösség és egy támogatói 

háttér, mely elismeri a közreműködőket, 

valódi értéket teremt, és komoly vonzóerőt is 

jelent az EPAM-nál. 

CW: Számos esetben fejlesztői adatbázisokban 

találnak olyan ügyféladatokhoz 

tartozó jelszavakat, amelyek megszerzésével 

felhasználói adatokat lehet ellopni. 

Véd-e ez ellen az Azure Key Vault és a 

hasonló megoldások? 

Nagy István Zoltán: A szoftverbiztonság 

területén aligha lehet o lyan megoldásról 

beszélni, ami egymaga hatékony védelmet 

nyújt minden jogosulatlan hozzáférés ellen, 

de az adatbázisok eléréséhez használt adatok 

titokban tartása egy a sok követendő példa 

Nagy István Zoltán 

Több mint 12 éve foglalkozik 

szoftverfejlesztéssel Java 

nyelven. Egyetemi évei során 

találkozott a szabad szoftverekkel, és 

azóta is lenyűgözőnek tartja őket. 2018 

óta ő maga is nyílt forráskódú projektek 

indításába kezdett. Annak ellenére, hogy 

ezeket saját maga „szórakoztatására” 

indította, hasznos és érdekes megoldásokat 

adhatnak valós problémákra. 

Előadása a Szabad Szoftver 

Konferencia 2022-n: 

Lowkey Vault – Azure Key Vault 

egy fejlesztő gépén 

• Szekció: Fejlesztőknek 

• Terem: Kamaraterem 

közül, amelyek együttes alkalmaz ása segít 

megnehezíteni a támadók dolgát. Az Azure 

Key Vault, vagy más hasonló megoldások 

megfelelő használata segít abban, hogy ne 

kelljen a jelszavakat a forráskód mellett 

tárolni. Emellett, számos más előnye is lehet, 

például segít a fejlesztőknek titkosítani az 

adatbázis tartalmát, vagy akár abban, hogy ne 

kelljen frissíteni vagy újraindítani a rendszert, 

ha menet közben szeretnénk a jelszavakat 

időről időre lecserélni. 

CW: Hogyan könnyíti meg a fejlesztést 

a Lowkey Vault? Ezzel lényegében egy 

dummy adatbázist lehet bekötni, hogy 

ne éles adatokat tartalmazó adatbázissal 

kelljen tesztelni? 

N.I.Z: A Lowkey Vault lényegében az Azure 

Key Vault viselkedését szimulálja a tesztelés 

korai fázisaiban. Így könnyebben megvalósíthatóak 

és használhatóak azon integrációs 

tesztek, amelyek az Azure Key Vault integráció 

milyenségét hivatottak tesztelni még akkor is, 

ha a tesztkörnyezet nem fér hozzá az Azure 

szolgáltatásokhoz. 

CW: Ha alapesetben nyílt forráskódú 

megoldásokat használ valaki, miért 

érdemes pont a Microsoft Azure szolgáltatásait, 

akár a Lowkey Vaultot használnia? 

Nincs olyan nyílt forráskódú 

szolgáltatás, ami hasonló feladatra 

alkalmas lenne? 

N.I.Z: Ma már a Microsoft sokkal szorosabb 

kapcsolatot ápol a nyílt forráskódú közösséggel, 

ők maguk is népszerűsítenek nyílt 

forráskódú megoldásokat az Azure szolgáltatások 

között. Így nem is annyira alternatíváról 

lehet beszélni, hanem lehet nyílt forráskódú 

Dr. Fülöp Lajos 

Több mint 15 éve foglalkozik 

szoftverfejlesztéssel, szoftver-architektúrákkal, 

valamint 

a kapcsolódó tevékenységek összehangolásával. 

Mindig is előnyben részesítette a 

nyílt forrású technológiák alkalmazását, 

azok számtalan előnye miatt. Számos nyílt 

forráskódhoz kapcsolódó projektben vett 

részt (nyílt forráskódú szoftverek elemzése, 

TANGO Controls keretrendszer). 

Előadása a Szabad Szoftver 

Konferencia 2022-n: 

Nyílt forrású technológiák és kontribúciók 

felhő & adat területeken avatar 

• Szekció: Fejlesztőknek 

• Terem: Kamaraterem 

szoftvereket használni más Azure szolgáltatásokkal 

együtt. Természetesen, ha valaki nem 

szeretne az Azure zárt forráskódú megoldásaival 

foglalkozni, akkor használhat más 

alternatívákat akár az Azure Key Vault helyett 

is, csak ez esetben le kell mondania a vele járó 

előnyökről, például a hardveres biztonsági 

modul (HSM) olcsó használatáról. 

CW: Egy tipikus fejlesztő számára a Key 

Vault használata nagyjából mennyi időt 

takarít meg? 

N.I.Z: Nehéz konkrét számokat mondani, 

mivel az Azure Key Vault használatának több 

aspektusa is szóba kerülhet: mennyi ideig 

tart integrálni, mennyi időt töltünk a tesztek 

megírásával, a teszt környezet létrehozásával 

vagy felszabadításával, egy-egy teszt karbantartásával… 

Ennek ellenére, ha egy projekt 

szeretne Azure Key Vaultot használni, akkor 

a Lowkey Vault, mint egyszer használatos 

tesztadatbázis e szempontok többségére segít 

könnyebben választ találni, akár pár sor kód 

segítségével. 

CW: Milyen fejlesztőeszközöket ajánlanának 

egy kezdő fejlesztőnek, hogy 

a lehető leghatékonyabban tudjon 

dolgozni, és ne elavult eszközökkel 

fecsérelje az idejét? 

N.I.Z: Bármely nyelvről vagy területről is 

legyen szó, érdemes megnézni a vonatkozó 

trendeket, és olyan eszközöket, megoldásokat 

használni, amelyek elterjedtek és 

aktívan karban vannak tartva. Mondjuk a 

Java esetén az egyik legismertebb integrált 

fejlesztői környezet, az IntelliJ IDEA, az egyik 

legnépszerűbb keretrendszer pedig a Spring 

Framework és a hozzá tartozó modulok. 

14 | | 2022.05.11.

Részletes program: 

 

 

 

 

 

 

9:30 

10:00 

10:30 

11:00 

11:30 

12:00 

12:30 

13:00 

14:00 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

gé 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

14:30 

 

 

 

 

 

 

 

15:00 

 

 

 

 

15:30 

16:00 

16:30 

17:00 

 

 

 

 

 

17:30 Zárszó, tombola :) 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A változtatás jogát fenntartjuk, aktuális online verzióért lásd a QR kódot!

MALLÁSZ 

JUDIT 

TECHNOLÓGIA 

Remote first! 

Bár a felhőalapú megoldások számos cégnél nélkülözhetetlenek, cégalapításkor 

vagy átszervezéskor a távmunka lehetőségének megteremtése az első feladat. 

Ez utóbbi az egyik előfeltétele annak, hogy a hazai bázisú IT cégek is igazán 

versenyképes, nemzetközi fejlesztőcsapatokat hozhassanak létre. 

Az Európai Unió tagországainak digitális 

felkészültségét mérő DESI 

2021 jelentés szerint Magyarország 

a 2020-as helyezéséhez képest két 

helyet rontott, és így a 23. helyre csúszott 

vissza. A magyar adatok egyedül az internet-hozzáférések 

terén előzik meg az 

uniós átlagot. Hogyan jelentkezik ez a 

cégek és a magánemberek mindennapi 

életében? Miként látja a jelenlegi helyzetet 

és a továbblépés, a fejlődés irányait 

egy hazai fejlesztőközponttal rendelkező, 

felhőalapú alkalmazásokra szakosodott, 

ír-magyar informatikai vállalat? Bakos 

Balázs, a Zoosh egyik alapítója, termékekért 

felelős vezetője saját tapasztalataikat 

foglalja össze. 

Bakos Balázs: Cégcsoportunk digitalizációval, 

azon belül kiemelten felhőalapú 

technológiákkal, illetve azokra alapuló 

üzletek létrehozásával foglalkozik. Megrendeléseink 

90 százalékát külföldről kapjuk. 

A pandémia során jól látszott, hogy az 

angolszász országokban a kis- és középvállalkozói 

szektor is sokkal többet költött 

digitalizációra, mint itthon. 

Computerworld: A digitalizáció tág 

fogalom. Pontosíthatnánk, hogy miről 

is beszélünk? 

BB: A digitalizációt két részre bontanám. 

Az egyik a cégek alapvető üzleti szükségleteihez, 

az ügyfelekkel való hatékony 

kapcsolattartáshoz köthető. E tekintetben 

a pandémia nagy és hirtelen ugrásra kényszerítette 

a vállalatokat. A másik rész a 

cégek alaptevékenységének digitalizációja. 

Ez nem megy egyik napról a másikra, 

viszont hosszabb távon komoly versenyelőnyt 

jelenthet a vállalatnak. Magának 

a digitalizációnak négy alapvető paraméterét 

emelném ki. Az egyik a digitális infrastruktúra 

vagy másképpen a szélessávú 

internet-hozzáférés. Mint tudjuk, ezen a 

téren kifejezetten jól állunk. Nem ilyen 

rózsás a helyzet a második paraméter, a 

humán tőke esetében. Szintén hagy némi 

kívánni valót maga után a digitális technológia 

vállalati integráltsága, valamint a 

negyedik paraméter, a digitális közszolgáltatások 

elterjedtsége. 

CW: A humán tőke elégtelensége azt 

jelenti, hogy sok ember, és ebből fakadóan 

számos vállalat nem él a digitalizáció 

adta lehetőségekkel? 

BB: Hiba volna általánosítani. A diplomások 

tekintetében az uniós átlag fölött 

vagyunk, viszont tömegesen nagy a lemaradás. 

Rendkívül fontos volna például, hogy 

a kis- és középvállalkozások derékhadát 

alkotó szakemberek jól értsék a digitális 

technológiát. Ők hozzák meg ugyanis 

azokat a döntéseket, amelyek a mindennapi 

működést befolyásoló eszközökre 

is vonatkoznak. Ezzel összefüggésben 

a gazdaság is kétarcú. Az egyik oldalon 

vannak a versenyképes, exportra is dolgozó 

vállalatok, amelyek hazai, nemzetközi 

szinten is elismert, jól képzett munkaerőt 

foglalkoztatnak. Találunk közöttük magyar, 

főként nagyobb cégeket is, illetve nem 

véletlen, hogy sok multi Magyarországra 

telepíti leányvállalatát. Ugyanakkor van 

egy másik réteg, ahol alacsonyabb szintű 

a digitalizáltság. Ezek a cégek, zömében 

hazai kkv-k, a magyar piacon kívül nehezen 

tudnak teret nyerni. 

CW: A digitalizáció elutasításának 

hátterében elsősorban szemléletbeli 

vagy pénzügyi okok állhatnak? 

BB: Meggyőződésem, hogy inkább szemléletbeli. 

Visszatekintve az elmúlt évekre, 

lehet, hogy meglepő, de forrásoldalon 

viszonylag jó lehetőségek voltak. Gondoljunk 

például az alacsony kamatú forrásokra vagy 

a pályázati lehetőségekre. Természetesen 

nem azokra az iparágakra gondolok, mint 

például a vendéglátás, amelyeket súlyosan 

érintett a Covid. 

CW: Tapasztaltak változást a 

felhőalapú alkalmazásokhoz való 

hozzállás, a félelmek, ellenvetések 

terén? 

BB: A pandémia előtt, 2018-2019 táján határozottan 

nagyobb ellenérzést tapasztaltunk 

a felhőtechnológiákkal szemben, mint ma. 

Olyan iparágakban, olyan nagyvállalatoknál 

is terjednek a felhőalapú megoldások, 

amelyek korábban elzárkóztak előle. Bőven 

van még hova fejlődni, de a pandémia 

kétségtelenül nagy lökést adott a felhő 

terjedésének. Egyébként a DESI jelentésben 

is a kiemelt technológiák között szerepel a 

cloud. 

CW: A pandémia megváltoztatta a 

munkakultúrát. Mennyire vannak 

már jelen Magyarországon a munkát 

hatékonyabbá tevő, a digitalizációra, 

illetve a legújabb technológiákra épülő 

alkalmazások? 

BB: Olyan technológiák, mint például 

a videókonferencia, nagyon gyorsan 

terjedtek. Viszonylag nagy sebességgel 

nyertek teret, különösen vállalati 

közegben, a különböző azonnali üzenetküldő 

alkalmazások, továbbá más, az irodai 

munkát segítő megoldások, mint például az 

Office Online. Ez nemcsak a nagyvállalati 

szektorra igaz, hanem általában a magyarországi 

cégekre. Felhívnám a figyelmet, 

hogy ezen eszközök olyan területeken is 

erős növekedést mutatnak, mint a marketing 

és a kereskedelem. Számos esetben 

már nem is lehet korszerű megoldáshoz 

jutni anélkül, hogy az ember felhőalapú 

szoftverhez nyúlna. Ezekbe a szoftverekbe 

ma már sokszor beépítik a mesterséges 

intelligenciát. Ha például valaki egy modern 

kereskedelmi vagy marketing eszközzel 

dolgozik, az adatok elemzése alapján 

gyakran maga a szoftver is tesz ajánlásokat. 

Úgy látom, hogy ezek a rendszerek 

itthon is terjednek, a kérdés, hogy milyen 

gyorsan. 

16 | | 2022.05.11.

TECHNOLÓGIA 

CW: Mi a legfőbb teendője egy hazai IT fejlesztőcsapatnak, 

ha sikerre tör? 

BB: A mi iparágunkban az elmúlt években a „cloud 

first” mondást kellett szem előtt tartani. Továbbra 

is nagyon fontos a felhő, de melléje bejött egy 

másik szempont is, nevezetesen a távmunka lehetőségének 

biztosítása. Munkavállalói oldalon a piac 

teljesen globálissá vált, így csak az lehet igazán 

sikeres, aki a „remote first” elv szerint építi fel és 

működteti a vállalkozását. Egyrészt belföldön tűntek 

el a különbségek abban a tekintetben, hogy valaki 

például a fővárosban vagy akár egy kis településen 

él és dolgozik. Másrészt tulajdonképpen a világ 

bármely részéről lehet ma már munkatársakat 

foglalkoztatni. A magyar fejlesztők mellett jöhetnek 

a munkavállalók külföldről is, a fizetések egyre 

jobban konvergálnak, így a hazai fejlesztőcsapatok 

számára is kinyílt a világ. Érdemes tehát a határon 

kívüli lehetőségeket is számba venni, különös 

tekintettel a régiónkra, illetve – az időzónák miatt – 

Európára. Ugyanakkor természetesen a jól képzett 

magyar informatikusok is bárhonnan és bárhova 

dolgozhatnak. Az első lépés tehát a „remote first”. 

Ahhoz, hogy egy cég a globális piacon is eredményesen 

szerepeljen, egyre inkább elengedhetetlen a 

nemzetközi csapat. E stratégiát követve gyorsabban 

lehet megtalálni a megfelelő szakembereket, és 

könnyebb megtartani őket. Mindezt saját példánk is 

igazolja. 

CW: Várhatóan a pandémiát követőn is 

dominál majd az IT iparágban a távmunka? 

BB: Cégcsoportunkat, még a pandémia előtt, 

rugalmas munkaidővel indítottuk. Felhőcégként már 

akkor úgy alakítottuk a feltételeket, hogy bárhonnan 

lehessen dolgozni. A járvány előtt az volt a jellemző, 

hogy munkatársaink több időt töltöttek az irodában, 

mint otthon. A pandémia teljes zárlatát követően ez 

a helyzet megfordult. A szoftverfejlesztésben elterjedt 

agilis módszertan egyébként kiválóan alkalmas 

arra, hogy viszonylag sokat dolgozzanak a kollégák 

távolról, de bizonyos típusú tevékenységekre rendszeresen 

összejöjjenek. A távoli munkavégzés térhódítása 

azt is magával hozta, hogy a munkatársak 

kiválasztása során felértékelődött az önálló munkavégzés, 

a felelősségvállalás képessége, az úgynevezett 

„can do” attitűd, az, hogy valaki mennyire tud 

az agilis módszertanokkal eredményesen dolgozni. 

Összességében felértékelődtek a soft skillek, fontosabbá 

váltak azok az értékek, amelyek birtokában 

önállóan is tudnak dolgozni a munkavállalók. 

CW: Hogyan érinti a távmunka általánossá 

válása a cégek vezetését? 

BB: Valóban, a távmunka terjedésének van egy 

másik vetülete is, nevezetesen az, hogy a középvezetői 

oldalon jelentősen megnőtt a terhelés. A 

csapatokat ugyanis nehezebb távolról menedzselni, 

mint úgy, ha az emberek fizikailag együtt vannak. 

Különféle dedikált vezetői képzések, mentorprogramok 

segíthetik az érintett kört. Mi is indítottunk 

ilyeneket. Figyelemre méltó az is, hogy felértékelődött 

a HR szerepe. Itt elsősorban azokról van szó, 

akik a tehetségek, a megfelelő szakemberek meg - 

találásával, illetve megtartásával foglalkoznak. 

Emellett abban is komoly szerepet játszanak a 

HR-esek, hogy a pandémiával kialakult új világban 

észrevegyék a dolgozók elakadásait, és segítsék 

életpályájájuk kiteljesedését. 

CW: Mik a Zoosh csoport közeljövőre vonatkozó 

tervei? 

BB: A pandémia összes hulláma alatt bővítettük a 

cégcsoportot. Folymatosan keresünk új embereket. 

Mivel fejlesztői központunk Magyarországon van, 

a mérnöki területen dolgozók többsége magyar. 

Ide tartoznak, többek között, a szoftverfejlesztők, a 

tesztelők, a DevOps szakértők, a projekteket vezető, 

úgynevezett product ownerek. Külföldi munkatársaink 

főként a kereskedelem, a marketing és a 

design területén dolgoznak. 

CW: A DESI 2021 jelentés nem fest rózsás 

képet a hazai digitalizáltságról. Vannak jó 

példák, amelyeket követve felzárkózhatunk 

legalább az európai középmezőnyhöz? 

BB: Igen, vannak követendő példák. A Magyarországhoz 

hasonló méretű Írország, továbbá Finnország 

és Észtország például sokkal előrébb van 

a listán. Ezek az államok nagyon jól szerepelnek 

olyan területeken, mint a humán tőke vagy a digitális 

technológiák integráltsága a vállalatokba. Magyarországhoz 

képest nem 10-20 százalék az eltérés, 

hanem ennek a duplája. Ezektől az országoktól 

tehát lehet és érdemes is tanulni. 

2022.05.11. | | 17

KIS 

ENDRE 

TECHNOLÓGIA 

SCHNEIDER ELECTRIC 

Zöld perem 

Az edge környezetek nélkülözhetetlenek a digitálisan összekapcsolt működéshez, megtervezésük, 

kiépítésük és üzemeltetésük azonban komoly kihívásokkal szembesíti a vállalatokat – tárta 

fel a Schneider Electric friss felmérése. Megválaszolásukhoz a szállító új energiagazdálkodó, 

épületfelügyeleti és hűtési megoldásokat jelentett be, amelyek az átalakulást a peremhálózattól 

az adatközpontig biztonságossá, megbízhatóvá, rugalmasan állóképessé és fenntarthatóvá 

teszik. 

Jól szemlélteti a peremhálózatok digitalizációs 

kulcsszerepét, hogy edge 

infrastruktúrát a vállalatok leggyakrabban 

az éles üzemet támogató technológiai 

környezetek kiberbiztonsági 

monitorozására, a működés során keletkező 

adatok helyi feldolgozására és tárolására, 

valamint felhőbe továbbítására 

hoznak létre, mutat rá a fehér könyv 

(Succeeding at Digital First Connected 

Operations), amelyet az International Data 

Corporation (IDC) a Schneider Electric 

megbízásából készített. A jelentés alapjául 

szolgáló felmérésben Észak-Amerikától 

kezdve Nyugat-Európán át a Távol-Keletig 

több mint ezer, közép- és nagyvállalati 

informatikai és üzemeltetési szakember 

vett részt a gyártás, az egészségügy, az 

oktatás területéről és más iparágakból. 

Elsősorban a kiberbiztonság (50 

százalék) fokozása, valamint az összekapcsolt 

rendszerek állóképességének 

és megbízhatóságának (44 százalék) 

javítása érdekében fejlesztik vállalatuk 

peremhálózatát, mondta a megkérdezettek 

fele. Válaszaikból kiderült ugyanakkor 

az is, hogy a megcélzott biztonság, 

megbízhatóság és rugalmas állóképesség 

eléréséhez a szervezeteknek komoly 

kihívásokat kell leküzdeniük. Az edge 

infrastruktúra minden vonzó ígéretével és 

kiemelkedő képességével együtt ugyanis 

sok vállalat a hálózati kapcsolatok és az 

energiaellátás terén is nehézségekbe 

ütközik. A megkérdezettek harmada (32 

százalék) mondta például, hogy peremhálózatán 

kieséseket vagy a vártnál las - 

sabb adatátvitelt tapasztal. A válasz - 

adók hasonló aránya (31 százalék) pedig 

áramkimaradásokról vagy 60 másodpercnél 

hosszabb túlfeszültséget okozó 

energiahullámokról is beszámolt. 

Távoli monitorozás és 

felügyelet méretezve 

Digitális átalakulásuk során a szervezetek 

a működés biztonsága és megbízhatósága, 

valamint a hozzáértő szakemberek toborzása 

miatt aggódnak a leginkább, mutat rá 

jelentésében az IDC. A fizikai és az informatikai 

biztonság problémaköre érthető 

módon a figyelem középpontjába kerül, 

amikor a működést támogató rendszereiket 

a vállalatok hálózatba kapcsolják. 

Rendszereiket és folyamataikat is át kell 

alakítaniuk az új modell követelményei 

szerint, és már a változás puszta kezelése 

felér egy komoly kihívással, a transzformáció 

technológiai megvalósításáról 

nem is szólva. A felhőhöz csatlakoztatva 

azonban a szervezetek látni fogják, hogy 

az üzemeltetési adatok ereje számos új 

és továbbfejlesztett alkalmazási területen 

használható. Az adatok elemzésével nyert 

felismerések birtokában vállalati szinten 

javíthatják például az együttműködést, 

és olyan távoli üzemeltetési képességekre 

tehetnek szert, amelyek egyszerre 

növelik a munka hatékonyságát és az üzlet 

rugalmas állóképességét. 

A megbízhatóság szintén létfontosságú, 

mivel a helyi, peremhálózati 

környezetekben működő rendszereiket a 

digitálisan átalakuló szervezetek mindinkább 

távolról fogják menedzselni és 

támogatni. Mindehhez azonban szükség 

lesz a munkaerő képességeinek fejlesztésére 

is, mivel az összekapcsolt technológiai 

környezetek között a megfelelő 

készségek birtokában tud majd dolgozni 

és összhangot teremteni a további átalakulás 

előmozdításához. A tudás és a 

képességek folyamatos biztosításához 

a vállalatoknak házon belül és kívül is új 

partnerek széles körével kell kapcsolatba 

lépniük és együttműködniük. 

18 | | 2022.05.11.

TECHNOLÓGIA 

Ha technológiájuk meghibásodik, a digitálisan 

átalakuló szervezetek sérülékennyé 

válnak, ezért peremhálózati környezetüket 

is jövőbiztossá kell tenniük az említett aggályokat 

kezelő megközelítéssel, mutatott rá 

az elemző, és a stratégia kidolgozásához 

néhány tanácsot is megfogalmazott. 

Csökkenthetik a vállalatok a nem tervezett 

leállások kockázatát, ha például 

adat- és áramhálózati erőforrásaikat már a 

peremhálózati környezet tervezésének korai 

szakaszában rugalmas állóképességgel 

vértezik fel. A nagy kiterjedésű, skálázott 

edge infrastruktúrák folyamatos felügyelete 

minden szervezetet próbára tesz. 

Nehéz ugyanis – vagy egyenesen lehetetlen 

– elérni, hogy a szükséges szakértelem 

mindig a megfelelő helyen és időben álljon 

rendelkezésre. A peremhálózati erőforrásokat 

ezért fel kell készíteni a folyamatos 

távoli monitorozás és felügyelet, valamint 

az önműködő üzemelés támogatására. 

Tanácsos mindebben megbízható partnerekre 

is támaszkodni, mivel ezek a szereplők 

ott – olyan helyzetekben vagy helyszíneken 

– is biztosítják az iparág legjobb gyakorlatát 

alkalmazó szolgáltatásokat, ahol ezt maguk 

a vállalatok gazdasági vagy fizikai okokból 

nem tudnák kivitelezni. A megbízható 

szervizpartnerek ráadásul gyakran előbb 

ismerik fel a kibontakozó problémákat, 

minthogy azok ténylegesen felmerülnének, 

és ez a megelőzés jelentősen továbbnöveli a 

peremhálózatok megbízhatóságát. Érdemes 

továbbá a fenntarthatóság iránt elkötelezett 

partnereket választani. Az IDC felmérésében 

a válaszadók 82 százaléka mondta, 

hogy a fenntarthatóságra fontos követelményként 

tekint, amikor edge megoldásaihoz 

szállítót választ. 

Önkiszolgáló 

IoT szoftver a felhőből 

A Schneider Electric teljes körű megoldásszolgáltatóként 

szorosan együttműködik 

ügyfeleivel a megfelelő stratégia kialakításában, 

hogy az edge infrastruktúra 

megbízhatóságát, biztonságát, rugalmas 

állóképességét és fenntarthatóságát a 

tervezés, a telepítés és a menedzsment 

során is biztosítsa. A gyártó mindebben 

épületekbe, adatközpontokba és más infrastruktúrákba 

szánt, IoT-képes, nyílt és 

plug-and-play elven átjárható EcoStruxure 

architektúrájára és platformjára támaszkodik, 

amelyet nemrég újabb megoldásokkal 

bővített. 

Idén áprilisban mutatkozott be az 

EcoStruxure Energy Hub, amely a felhőben, 

SaaS modellben, önkiszolgáló módon 

használható és skálázható IoT szoftverként 

a digitálisan átalakított elektromos 

és energetikai rendszerek felügyeletét 

egyszerűsíti. Segítségével a kereskedelmi, 

ipari és intézményi épületek tulajdonosai és 

üzemeltetői könnyebben felelhetnek meg 

a kialakulóban lévő energetikai szabályzatoknak 

és szabványoknak, hatékonyabban 

kezelhetik az alapvető energetikai rendszereket, 

továbbá biztosíthatják, hogy 

fejlesztéseik a távlati fenntarthatósági 

célok eléréséhez szükséges ütemben 

haladjanak. A gyártó szerint a megoldás 

egyedülálló módon lehetővé teszi a vállalatoknak, 

hogy egy könnyen használható 

okostelefon-alkalmazással eszközeiket 

csatlakoztatva elkezdjék az adatgyűjtést, 

és percek alatt megjelenítsék az energiafelhasználásról 

szóló, hasznosítható 

információkat. Az EcoStruxure Energy Hub 

többek között elemzésekkel segíti az energiahasználatban 

kimutatható minták és a 

fogyasztást befolyásoló tényezők azonosítását, 

valamint az energiatakarékosságot 

szolgáló intézkedések bevezetését. 

EcoStruxure Panel Server és Site Server 

néven a harmadik negyedévben elérhetővé 

válnak a Schneider Electric fokozott kibervédelmi 

képességekkel felvértezett IoT 

átjárói is, amelyekkel a vállalatok intelligens 

elektromos és energetikai hálózatokat 

alakíthatnak ki, és a begyűjtött adatokat 

biztonságos módon, percek alatt a felhőbe 

továbbíthatják. Az adatok erős védelmét 

az EcoStruxure Energy Hub ISA/IEC 62443 

nemzetközi kiberbiztonsági szabvány 

szerinti tanúsítása is szavatolja. 

a múlt hónapban debütált a két új 

megoldás, amely a gyártó szerint az 

épületek fenntarthatóságát és hatékonyságát 

a benn tartózkodók kényelmével 

együtt növeli. Az EcoStruxure Building 

Operation 2022 az okosépületek nyílt és 

integrált felügyeleti rendszere, a Space- 

Logic Insight-Sensor pedig egy „hat az 

egyben” kialakítású, beltéri érzékelő a 

jelen lévő emberek valós idejű, névtelenített 

– vagyis személyek azonosítására 

nem alkalmas – számlálásához. Ilyen és 

hasonló képességeikkel az EcoStruxure 

Building megoldások akár 40 százalékos 

energiamegtakarításhoz is hozzásegítik 

felhasználóikat, mondta a Schneider 

Electric. 

Nem utolsósorban a gyártó bejelentette 

a nagy adatközpontokba szánt, inverteres 

csavarkompresszorral ellátott Uniflair 

hűtőrendszerek új termékcsaládját. A légés 

szabadhűtéses rendszerek megnövelt 

teljesítménnyel és kisebb energiafogyasztással 

szolgálják a hatékonyságot és a fenntarthatóságot 

minden környezeti körülmény 

között. Az Uniflair hűtők emellett alacsony 

globális felmelegedési potenciállal (GWP 

értékkel) rendelkező hűtőközegeket használnak, 

amivel kategóriájukban az első 

megoldások közé tartoznak. 

2022.05.11. | | 19

MÓRAY 

GÁBOR 

TECHNOLÓGIA 

Nyolc IT-katasztrófa 

Az IT-biztonsági szakemberek és a kiberbűnözők harcában néha a rosszfiúk győznek. 

De ezeknek az eseteknek is van hasznuk: tanulhatunk belőlük! 

Akik nem ismerik a múltat, arra 

kárhoztatnak, hogy újra elkövessék 

az összes hibáját, szól George 

Santayana amerikai filozófus aforizmája. 

Az elmúlt évtized bővelkedett olyan IT-biztonsági 

katasztrófákban, amelyek fontos 

tanulságokkal szolgálnak a szakemberek 

számára. Most nyolc olyan esetet szedtünk 

össze, amikor a támadók ravaszsága 

mellett az áldozatok hibáira is szükség volt 

ahhoz, hogy az akció sikerrel járjon. 

2012: Egy szélhámos 

rászedi a Court Venturest 

Hieu Minh Ngo bebizonyította: nem kell 

magas szintű számítástechnikai tudás 

ahhoz, hogy betörjünk egy fontos adatbróker 

rendszerébe, és rengeteg személyes adatra, 

bizalmas információra tegyünk szert. Néha 

elég egy kis pimaszság, és pár ügyesen 

alkalmazott szélhámostrükk. A húszas 

évei elején járó Ngo meggyőzte a Court 

Ventures adatbókert, hogy Szingapúrban 

magánnyomozó, akinek a munkájához van 

szüksége különböző személyes azonosító 

információkra. 

A megszerzett adatokat jó pénzért 

személyazonosság-tolvajoknak adta tovább, 

és letartóztatásáig csaknem 2 millió dollárt 

keresett ezzel a módszerrel. 

2014: Összeomlik 

az Mt. Gox 

A kriptovaluták világa ma már tele van átverésekkel, 

de 2014-ben még viszonylag a 

korszak elején jártunk, és az egész szakmát 

megrázta a japán kriptováltó és tőzsde, 

az Mt. Gox krachja. Az Mt. Goxnak, amely 

addigra a világ legnagyobb kriptotőzsdéjévé 

nőtte ki magát, már három évvel korábban, 

2011-ben meggyűlt a baja a hackerekkel, 

és az eset nyomán olyan javításokat végzett 

rendszerén, amelyek a legtöbb fogyasztót 

megnyugtatták. 2014-ben mégis fizetésképtelenné 

vált, mert kiderült, hogy sokmillió 

dollárnyi bitcoin hiányzik az ügyfelek 

számlájáról. Még ma sem teljesen világos, 

pontosan mi történt, de úgy fest, hogy a 

2011-es támadást mégsem sikerült lezárni, 

és a támadók tovább dézsmálták a cég 

pénzét, az Mt. Gox pedig egyfajta piramis - 

játékot játszva az új betétek megcsapolásával 

fedezte veszteségeit. Az összeomláshoz 

a cégnél alkalmazott borzalmas 

vezetési és biztonsági gyakorlat is hozzájárult: 

kiderült például, hogy a frissítéseknél 

minden módosítást a vezérigazgatónak 

kellett jóváhagynia, így hetekig tartott, míg 

egy biztonsági javítás működésbe lépett. 

2014: A nagy kínai 

adatlopások: Starwood, 

OPM, Equifax 

A 2010-es évek közepén három nagy intézményt 

ért támadás: 2014-ben a jó nevű 

Starwood szállodalánc foglalási rendszerét, 

2015-ben az amerikai kormányzati 

munkaerő szervezésével foglalkozó U.S. 

Office of Personnel Managementet, 2017- 

ben pedig a három legnagyobb hitelminősítő 

intézmény egyikét, az Equifaxot. Mindhárom 

biztonsági katasztrófa hátterében komoly 

védelmi hibák álltak. Az OPM például azt 

hitte, hogy egy „big bang” rendszer-viszszaállítással 

teljesen kipurgálta a támadókat, 

és nem szúrta ki, hogy azok másutt 

is megvetették a lábukat a rendszerben. 

Az Equifaxnál egy SSL tanúsítványt felejtettek 

el megújítani, a Starwoodnál pedig 

olyan fokú volt a hanyagság, hogy négy 

teljes évig nem vették észre a rendszer 

meghekkelését, és csak azután derült fény 

a dologra, hogy a céget megvette a Marriott 

szállodalánc. 

Ezek az adatszivárgások több millió 

személyes adatot juttattak a támadók 

kezébe, és az OPM, illetve az Equifax 

esetében jelentős részük nagyon érzékeny 

információ volt. A hatóságok ma úgy vélik, 

hogy a támadások mögött Kína állt, amely 

az Egyesült Államok kormányával kapcsolatban 

álló személyek adataihoz akart 

hozzájutni. 

2016: A Clinton-kampány 

Sokan ma is úgy vélik, hogy Hillary Clinton 

2016-os elnökválasztási kampányának 

bukását az e-mailjeivel kapcsolatos botrány 

okozta. A szóban forgó leveleket Clinton 

még külügyminiszter korában a személyes 

szerverén tárolta, de már akkor tudható 

volt, hogy a kormányzati gépeken nagyobb 

biztonságban lennének. A választási 

kampány időszakában aztán egyre több 

pletyka kelt szárnyra velük kapcsolatban, 

végül a Wikileaks jóvoltából az összes levél 

nyilvánosságra került. 

Hogy történhetett meg mindez? Az ügy 

hátterében egy klasszikus adathalász akció 

állt. 2016-ban, amikor Clinton egy Google 

által üzemeltetett szolgáltatásra telepítette 

át az adatokat, kampánymenedzsere, John 

Podesta egy olyan, hivatalosnak tűnő e-mailt 

kapott, amelyben a Google értesítette, hogy 

20 | | 2022.05.11.

TECHNOLÓGIA 

megpróbáltak hozzáférni a fiókjához, és egy 

megadott hivatkozásra kattintva tudja elvégezni 

a jelszó visszaállításával kapcsolatos 

teendőket. Bár egy technikai segítő jelezni 

próbálta Podestának, hogy az üzenet „nem 

szabályos e-mail”, a „nem” fatális módon 

lemaradt az üzenetről. Podesta végül kattintott, 

és a hackerek kezébe juttatta a bejelentkezési 

adatait. 

2016: Bankrablás 

Bangladesben 

A nemzetközi banki átutalásokhoz kifejlesztett 

SWIFT rendszert feltörhetetlennek 

szánták, de egy hackercsoport – feltehetőleg 

az észak-koreai Lazarus Group – megtalálta 

a gyenge pontját, amely nem volt más, mint 

egy fejlődő ország központi bankja, ahol 

kevesebb pénz jutott a biztonságra. A kiberbűnözők 

speciálisan kifejlesztett kártékony 

programokkal átfogó támadást indítottak 

a Bangladesh Bank ellen, és végül sikerült 

is hozzáférést szerezniük a SWIFT terminálhoz, 

amely az ajánlásokkal ellentétben 

nem a hálózattól elkülönülve működött. Úgy 

időzítették az akciót, hogy minél kevesebb 

figyelmet keltsen: Bangladesben pénteken 

és szombaton nem nyitottak ki a bankok, 

New Yorkban, ahol a legtöbb SWIFT tranzakciót 

kezelő Federal Reserve Bank található, 

a vasárnap szünnap volt, és a Fülöp-szigeteken, 

ahol tisztára akarták mosni a pénzt, 

a holdújév miatt volt minden zárva, vagyis a 

bankok között elvileg nem lehetett „forródrótos” 

úton kommunikálni. 

A hackerek abban bíztak, hogy az 

átutalások automatikusan végbemennek, 

mielőtt bárki is ellenőrizhetné őket, ám 

balszerencséjükre az egyik köztes bank 

nevében szerepelt a Jupiter szó, ami véletlenül 

egy iráni szállítások miatt szankciókkal 

sújtott fuvarozó cég neve is volt, 

ez pedig automatikusan riasztást váltott 

ki, és az ellenőrzést végző személynek 

feltűnt, hogy a Bangladesh Bank soha az - 

előtt nem kezdeményezett hasonló mérté - 

kű tranzakciókat. A kibertolvajoknak így 

is sikerült 20 millió dollárt meglovasíta - 

niuk, de ha nem buknak le, több milliárd 

dollár lett volna a kár. 

2016: Támadnak 

az IoT-zombik 

2016. október 21-én az internet jelentős 

része elérhetetlenné vált rengeteg európai 

és észak-amerikai felhasználó számára. Az 

első hírek arról szóltak, hogy egy hackercsoport 

térdre akarja kényszeríteni az 

internetet. Utóbb kiderült, hogy a támadás 

hátterében jóval kisszerűbb okok állnak, 

de az akció sikere rávilágított a netes infrastruktúra 

gyenge pontjaira. 

A DDoS, más néven túlterheléses támadások 

általában botnetekre, vagyis meghekkelt 

számítógépek zombihadseregeire 

épülnek, amelyek egyszerre próbálnak 

elérni egy webhelyet. Mivel a PC-ket a 

biztonsági szoftverek egyre jobban védik, a 

hackerek az IoT eszközök felé fordultak. A 

Mirai botnet csomag, amelyet egy amerikai 

diák írt, nem tett mást, mint megkereste 

a nyitott telnet kapuval rendelkező eszközöket, 

és végigpróbált rajtuk néhány tucat 

olyan felhasználónév-jelszó párost, amit 

különböző IoT eszközöknél alapbeállítás - 

ként használtak. 

Tömérdek kütyüt – legfőképpen CCTV 

kamerát – sikerült így hadrendbe állítania. 

Az első támadási hullám a DDoS támadások 

elleni védelmet kínáló helyeket célozta, de 

amikor a Mirai forráskódja kikerült az internetre, 

egy másik felhasználó a DNS szolgáltatásokat 

nyújtó Dyn ellen indította harcba, 

és ennek hatása már valóban pusztító volt. 

2021: A Parler lebuktatja 

saját felhasználóit 

Az amerikai Parler Twitter-stílusú helynek 

indult olyan felhasználóknak, akik úgy 

vélték, hogy politikai nézeteik miatt cenzúrázzák 

őket a nagy közösségi hálózatok. 

Igazi – és meglehetősen kétes – hírnévre 

a Parler a Capitolium elleni támadás 

során tett szert: kiderült ugyanis, hogy 

sok támadó itt egyeztette, vagy dokumentálta 

tevékenységét. Mindezek alapján az 

Amazon úgy döntött, lekapcsolja a platform 

tárhely-szolgáltatását az AWS szervereken, 

egy hacker azonban az utolsó pillanatban 

még megpróbált minél több adatot lementeni, 

és ez meglepően könnyűnek bizonyult 

a hanyag biztonsági rendtartás miatt. Nem 

világos, hogy a Parler API-ja egyáltalán nem 

igényelt-e hitelesítést, vagy csak nagyon 

egyszerű volt megkerülni, mindenesetre a 

hackernek sikerült a Parler-tartalmak 99 

százalékát megszereznie. Ez az anyag pedig 

igazi kincsesbányának bizonyult. Kiderült, 

hogy a törlés funkció csak félig-meddig 

működött (a törölt tartalom megmaradt 

az adatbázisban), és a metaadatokat sem 

tüntették el azokról a kompromittáló 

képekről, videókról, amelyeket a Capitolium 

ostromlói készítettek egymásról és 

magukról. 

2021: Megbénul 

a Colonial Pipeline 

2021-ben zsarolóvírus támadás érte az 

Egyesült Államok keleti partvidékének 

üzemanyag-ellátásában kulcsszerepet ját - 

szó Colonial Pipeline-t. Hat napra leállt a 

cég teljes működése, ami súlyos üzemanyaghiányt 

és ideiglenes drágulásokat 

okozott. Egy darabig úgy hírlett, hogy a 

vezetékek működtetését végző rendszerek 

bénultak le, de kiderült, hogy „csak” a 

számlázó rendszert érte a támadás. Vagyis a 

Colonial fizikailag képes lett volna gázolajat 

és egyéb üzemanyagot szállítani, csak épp 

az árát nem tudta volna kiszámlázni. Az eset 

jól példázta, hogy ma már milyen szorosan 

összefonódnak a működési és információs 

technológiák, és arra is rávilágított, hogy 

egy bonyolult rendszernek számos olyan 

sebezhető pontja van, ami szigorúan vett 

mérnöki nézőpontból észrevétlen marad. 

2022.05.11. | | 21

QAYUM DANIEL 

tanácsadó, 

Peak Financial Services 

TECHNOLÓGIA 

A pénzügyi szektor és 

a metaverzum találkozása 

A metaverzum az emberiség jövője – egyre többen osztják ezt a víziót. Szerintük az emberek 

életük nagy részét egy virtuális térben, a metaverzumban töltik majd a jövőben. 

Felerősödtek ugyanakkor a jóval földhözragadtabb 

meglátások is, amelyek 

szerint a metaverzum kisebb, de 

maradandó szerepet kap életünkben. A fő 

értékajánlat azonban változatlan: a való 

világban nem elérhető, egyedi és színes 

élmények kínálata. 

Mit mutatnak a számok? 

A metaverzum elképesztő bővülés előtt áll: a 

piac mérete 2030-ra elérheti a 8-13 ezermilliárd 

dollárt a Citi kutatásai szerint. Egyetlen 

bank becsléseire hagyatkozni persze nem 

bölcs dolog, optimizmusával nincs azonban 

egyedül. A nagy amerikai befektetési bankok 

közül hasonlóan hatalmas lehetőséget lát a 

metaverzumban a JPMorgan is, amely éves 

szinten ezermilliárd dolláros bevételt vár 

ezen a területen. Ha a számokban van is 

eltérés, a nagyságrendek jelzésértékűek. 

Számos vállalat igyekszik betörni a metaverzumba, 

köztük több pénzügyi szereplő. A 

motivációk azonban változóak. 

Ügyfélélmény-fokozás 

a bankoknál 

A CaixaBank digitális leánybankja, az Imagin 

példamutatóan közelíti meg az ügyfélélmény 

fokozását a metaverzumon keresztül. A 

fintech barcelonai közösségi terét replikálta 

virtuális formában a „Decentraland” metaverzumában. 

Az ImaginCafé a valós és a 

virtuális világban egyaránt fontos szerepet 

szán a kultúrának, a kreativitásnak, a fenntarthatóságnak, 

valamint a technológiának. 

A metaverzumban különböző interaktív 

anyagok segítik e területek megismerését. 

A kezdeményezés népszerűsítése érdekében 

a valódi ImaginCaféban is kialakítottak 

egy sarkot, ahol bárki beléphet a 

metaverzumba. 

Ez a fajta élménycentrikus szolgáltatás 

az, amivel a legjobban ki lehet aknázni a 

metaverzumban rejlő lehetőségeket. A 

hagyományos bankok számára például 

egyértelmű, hogy az unalmas ügyintézéssel 

összemosott bankfiókokat érdekes, 

stimuláló környezetekké változtassák. Az 

egyedi virtuális élmények növelhetik az 

ügyfélelégedettséget egy-egy kötelező 

ügyintézési kör során, amellyel mélyíthető 

a bank és a klientúra között a kapcsolat, 

valamint fejleszthető az ügyfélszerzés és 

-megtartás. 

A metaverzum, 

mint marketingeszköz 

A PwC, a világ egyik legismertebb könyvvizsgáló 

és tanácsadó cége még tavaly év 

végén vásárolt egy virtuális telket a „The 

Sandbox” metaverzumában. A vállalat az 

egyik első nagy név volt, amely megvetette 

lábát ebben az univerzumban. Az akkori 

árak mellett a telek 10 ezer dollárba kerülhetett, 

ami egy embernek sok pénz, egy 

ekkora vállalatnak viszont semmiség. A 

PwC vélhetően ezért is döntött a vásárlás 

mellett. 

Az összeg adott esetben egy kisebb 

közösségimédia-kampányra is elegendő lett 

volna, de a virtuális telekvásárlásnak sokkal 

nagyobb hírértéke volt. A PwC jelentős 

publicitást kapott, és a metaverzumban 

érdekelt tanácsadóként tudta magát pozicionálni. 

Az elmúlt hónapokban ugyanakkor 

nem érkezett hír arról, hogy milyen 

élményekkel vagy funkciókkal fejlesztette 

telkét a tanácsadó, így egyelőre csupán 

marketingdöntésként értékelhető a metaverzumba 

lépés. 

A fenti csak két példa az elmúlt hónapok 

fejleményeiből. Más szolgáltatók a pénzügyi 

edukációt és a női egyenjogúságot is népszerűsítik 

a metaverzumban. A Peak kutató és 

tanácsadó csapata minden hónapban átfogó 

körképet készít a fintech világ mozzanatairól, 

azok bankszektorra, biztosítókra, 

IT szektorra és kormányzati szervekre 

gyakorolt hatásairól. A tanulmányokban 

részletesen foglalkozunk a nemzetközi 

metaverzum fejleményekkel is, amelyeket 

a lehetőségek és a fenyegetések szempontjából 

is elemzünk. A teljes körképpel, 

vagy annak egyes elemeivel kapcsolatban 

felmerülő kérdéseket a science@peakfs.io 

e-mail-címre várjuk. 

A metaverzum egy ú j digitá lis vilá g, 

amelyben a közösségi interakciók során 

jelen van a virtuá lis való sá g, a kiterjesztett 

való sá g, valamint a digitá lis 

gazdasá g is. Az első metaverzum 

kezdeményezések a videójátékokhoz 

köthetők, amelyek már több jelentős 

virtuális közösséget hoztak létre. 

Újabban a nem helyettesíthető tokenek 

(NFT) és a kriptovaluták adtak lendületet 

a metaverzum-kezdeményezéseknek, 

ezek új lehetőségeket tártak fel 

a digitális eszközök tulajdonlásában és 

adás-vételében. 

A Fintech Világa 

Heti Hírlevelének 

feliratkozása 

a QR-kóddal! 

22 | | 2022.05.11.

UTOLSÓ 

LEHETŐSÉG 

ÁRFIXÁLT 

PC WORLD 

ELŐFIZETÉS 

Fizess elő most a PC World 

magazinra 2010-es árszinten, mindössze 

10 560 forintért és féléves Norton 

360 Standard védelmi 

szoftvercsomagot adunk ajándékba. 

Az előfizetés előnyei: 

• A PC World hat hónapig 

egyenesen házhoz megy 

• Félévig védi számítógépedet az 

egyik legjobb Norton 360 

Standard biztonsági csomag 

• 12 darab teljes verziós, exkluzív 

felhasználói szoftvert kapsz 

• 6 teljes PC-játékkal 

ajándékozunk meg 

• Előfizetőként beleszólhatsz 

a magazin készítésébe, 

tagja leszel a PC World külső 

tanácsadói testületének 

• Teljes reklámmentességet 

élvezhetsz a PC World online 

felületén, amint aktiválod 

aktuális havi PC World Plus 

tagságodat 

Amíg a készlet tart 

Megrendelhető: 

piacter.project029.com 

EXKLUZÍV, ÁRFIXÁLT 

PC WORLD ELŐFIZETŐI AJÁNLAT 

Hat lapszám ára: 10 560 forint 

Az előfizetés időtartama alatt az előfizetés nem mondható fel. További információért hívja a +36 1 445 0930, nem emelt díjas telefonszámot, vagy 

írjon a terjesztes@project029. com e-mail címre. Megrendelése egyben önkéntes adatközlés is. Az adatközlő hozzájárul, hogy közölt adatait a kiadó 

előfizetői névjegyzékében nyilvántartsa, és számára előfizetésekkel, akciókkal kapcsolatos tájékoztatókat küldjön. Megrendelésével továbbá 

hozzájárul, hogy a kiadó tájékoztató- és reklámanyagokat küldjön, és az itt közölt adatokat marketingcélból a hozzájárulás visszavonásáig kezelje. 

Az adatközlés a kiadó címére (1065 Budapest, Bajcsy Zsilinszky út 59. II/9.) írt levéllel bármikor visszavonható. Minden jog fenntartva!

Jön...jön...jön...! 

A United Consult 

és az IT Fest csapata 

elhozza az év legmenőbb 

szakmai fesztiválját! 

› 3 színpad 

› 100+ előadó 

› a hazai IT szakma 

megkerülhetetlen 

szakértői. 

#fesztelenhangulat 

#rendhagyótémák 

#lazaszakmázás 

a város szívében. 

Program, jegyek: 

www.itfest.businessfest.hu 

2022.06.09. 

BUSINESS FEST

Computerworld magazin 2022.05.11. LIII. évfolyam 09. szám

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?