Computerworld magazin 2022.05.11. LIII. évfolyam 09. szám

A Computerworld magazin 2022. május 11-én megjelent száma. A Computerworld magazin 2022. május 11-én megjelent száma.

from ComputerTrends More from this publisher

19.05.2022 Views

2022. május 11. • LIII. évfolyam 9. szám SZEKÉR ZOLTÁN alapító-ügyvezető, OD & IT Solutions 2022. május 11. / LIII. évfolyam 9. szám 9 770587 151006 22009 Ára: 495 Ft FÁJDALOMCSILLAPÍTÁS HELYETT MEGELŐZÉS

2022. május 11. • LIII. évfolyam 9. szám

SZEKÉR

ZOLTÁN

alapító-ügyvezető,

OD & IT Solutions

2022. május 11. / LIII. évfolyam 9. szám

9 770587 151006 22009

Ára: 495 Ft

FÁJDALOMCSILLAPÍTÁS

HELYETT

MEGELŐZÉS

Jön a 10. jubileumi Portfolio

Financial IT konferencia!

– Merre tart a bankszektor digitalizációja?

A bankszektor digitális transzformációjával kiemelten foglalkozó konferenciát jubileumi,

10. alkalommal rendezi meg a Portfolio idén tavasszal, május 31-én, ahol a banki felsővezetők,

IT-döntéshozók, a top tanácsadók, fintech guruk és startupperek, illetve a legfontosabb

banki IT-beszállítók vitatják meg a legforróbb banki digitalizációs trendeket.

A konferencián szó lesz az ESG-trendről, amely

nem kizárólag a fenntartható vállalati működésről,

hanem a zöld pénzügyekben rejlő új

üzleti lehetőségekről is szól. Az AI megoldások

is megjelentek a bankok mindennapi életében,

a magyar nyelvi modul kifejlesztésével pedig új

lehetőségek tárháza nyílik meg a bankok előtt.

Az is látszik, hogy a hiperautomatizáció korába

lépünk, amikor minden munkafolyamatot automatizálni

és digitalizálni akarnak a bankok.

Milyen változásmenedzsment szükséges ehhez,

és milyen technológiák segítenek ebben?

Az adatvezérelt működés szintén forró téma,

melyhez IT-támogatás mellett a banki menedzsment

átalakulásának is meg kell történnie.

Szó lesz a bankoknak még mindig jelentős bevételt

termelő payment piacról is, ahol az Azonnali Fizetési

rendszer 2.0, a digitális jegybankpénzek megjelenése,

a PSD3 és a BNPL-trend hozhat nagy változást.

Az agilis szemlélet már a gyakorlatban is megjelent

a bankokban Magyarországon. Milyen problémákkal

szembesültek, és milyen eredményeket értek el eddig

az agilis módszertan segítségével? Az elosztott rendszerek,

a DevOps, a konténerizáció, a cloud native és hibrid

cloud trend a legtöbb IT-részlegen már ismert fogalmak.

Mire jó mindez, és hogyan alkalmazzák a vállalatok az új

technológiákat?

A konferencián szó lesz arról is, milyen

appokkal, digitális termékekkel jelennek

meg a bankok a digitális térben,

és milyen új irányok alakultak ki az üzleti

indíttatású IT-fejlesztések terén.

További

információk:

TARTALOM | 2022. május 11.

/ IMPRESSZUM

KIADJA A PROJECT029

MAGYARORSZÁG SZOLGÁLTATÓ KFT.

1065 Budapest Bajcsy-Zsilinszky út 59. II/9.

HU ISSN 0237-7837

Internet: project029.com

FELELŐS KIADÓ: Csák Ambrus ügyvezető

OPERATÍV IGAZGATÓ: Babinecz Mónika

mbabinecz@project029.com

MARKETING MENEDZSER: Kovács Judit

jkovacs@project029.com

NYOMÁS ÉS KÖTÉSZET:

Keskeny és Társai 2001 Kft.

1158 Budapest, Rákospalotai határút 6.

Ügyvezető: Keskeny Árpád

SZERKESZTŐSÉG

Brand Director: Schrankó Péter

pschranko@computerworld.hu

Computerworld kiemelt szakértők:

Hatvani István, RPA, GRC szakértő

Kulcsár Alexandra, erp-consulting.hu

Lengré Tamás, ASC Kft.

Sebastian Tamas, RocketShepherd.com

Szota Szabolcs, hellocristo.hu

Tartalomigazgató: Urbán Anikó

aurban@computerworld.hu

Főszerkesztő: Sós Éva

esos@computerworld.hu

Szerkesztőség:

Mallász Judit, Kis Endre,

Meixner Zoltán, Móray Gábor

Olvasószerkesztő: Pál Attila

pattila@computerworld.hu

Tördelő grafikus: Király Zoltán

zkiraly@computerworld.hu

Címlapfotó: Katkó Blanka

Ügyfélszolgálat:

info@project029.com

terjesztes@project029.com

PIACTÉR: PIACTER.PROJECT029.COM

HIRDETÉSFELVÉTEL

Lapreferens: Rodriguez Nelsonné

irodriguez@computerworld.hu

Telefon: +36 1 577 4311

Kereskedelmi asszisztens: Bohn Andrea

abohn@project029.com

Telefon: +36 1 577 4316, fax: +36 1 266 4274

e-mail: info@project029.com

ajanlat@project029.com

1132 Budapest, Visegrádi u. 31.

tel.: +36 1 577 4316

Szerkesztőségünk a kéziratokat lehetőségei

szerint gondozza, de nem vállalja azok visszaküldését,

megőrzését. A COMPUTERWORLD-ben

megjelenő valamennyi cikket (eredetiben vagy

fordításban), minden megjelent képet, táblázatot

stb. szerzői jog védi. Bármilyen másodlagos

terjesztésük, nyilvános vagy üzleti felhasználásuk

kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet.

A hirdetéseket a kiadó a legnagyobb körültekintéssel

kezeli, ám azok tartalmáért felelősséget

nem vállal.

TERJESZTÉSI, ELŐFIZETÉSI,

ÜGYFÉLSZOLGÁLATI INFORMÁCIÓK

A lapot a Lapker Zrt., alternatív terjesztők és

egyes számítástechnikai szak üzletek terjesztik.

Előfizethető a kiadó terjesztési osztályán,

az InterTicketnél (266-0000 9-20 óra között),

a postai kézbesítőknél (hirlapelofizetes@posta.hu,

fax: 303-3440). Előfizetési díj egy évre 11 340 Ft,

fél évre 5700 Ft, negyed évre 2865 Ft.

A Computerworld az IVSZ hivatalos

médiapartnere.

A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését

az ESET biztonsági programokkal végezzük,

amelyeket a szoftver magyarországi forgalmazója,

a Sicontact Kft. biztosít számunkra.

4 | Vélemény | Horváth Tamás,

Brightdea Solutions | Így férhetünk

hozzá a működés során felhalmozódó

értékes információkhoz

4

5 | Címlapon | Szekér Zoltán:

Fájdalomcsillapítás helyett megelőzés

| Az elmúlt néhány évben kevés

elterjedtebb kifejezés volt az üzleti

életben, mint a digitális átalakulás.

6 | Aktuális | Budapest ML Fórum

2022 – Gépek képzelőerővel |

Szóbeli utasításra fotórealisztikus

képeket szintetizáló vizuális modellek

és csökkentett szénlábnyomú

nyelvi modellek, a mesterséges

intelligencia lassan körvonalazódó

törvényi szabályozása és áttörést

hozó, hazai AI fejlesztések a

Budapest ML Fórumon.

8 | Legyen ott a legjobbkor, a legjobb

helyen – HOUG 2022 | Két év

elteltével ismét megrendezi konferenciáját

a hazai informatikai piac ikonikus

felhasználói szervezete.

9 | Oracle – Még rugalmasabb

felhő | Tizenegy friss szolgáltatással

bővíti felhőalapú infrastruktúráját a

feldolgozás, a hálózat és a tárolás terén,

jelentette be az Oracle, amelyekkel

a vállalatok még rugalmasabban

választhatják meg, milyen erőforrásokat

használnak, és mennyit fizetnek

értük.

11 | Szabad Szoftver Konferencia

Szegeden | A rendezvény célja, hogy

az eddigieknél is jobban felszínre

kerülhessenek a szabad szoftverekben

rejlő lehetőségek, új ismereteket

szerezve és szakmai kapcsolatokat

építve.

12 | Amit nem tudtál a syslog-ngről

| Czanik Péter, a One Identity

szakembere rendszeresen oszt

meg technikai tartalmakat syslogng-ről,

ám most a kevésbé ismert

érdekességekből gyűjtött össze egy

csokorra valót.

16 | Technológia | Bakos Balázs –

Remote first! | A fenntarthatóságot

támogató, átlátható és agilis

működési modellekre, az alapelvekre

összpontosító döntéshozatalra,

valamint mély folyamatismeretből

merített rugalmasságra van

szükségük a szervezeteknek

napjainkban a sikerhez.

16

18 | Schneider Electric – Zöld

perem | Az edge környezetek

nélkülözhetetlenek a digitálisan

összekapcsolt működéshez,

megtervezésük, kiépítésük és

üzemeltetésük azonban komoly

kihívásokkal szembesíti a vállalatokat.

20 | Nyolc IT-katasztrófa | Az

IT-biztonsági szakemberek és a

kiberbűnözők harcában néha a

rosszfiúk győznek. De ezeknek

az eseteknek is van hasznuk:

tanulhatunk belőlük!

22 | A pénzügyi szektor és a

metaverzum találkozása | A

metaverzum az emberiség jövője

– egyre többen osztják ezt a víziót.

Szerintük az emberek életük

nagy részét egy virtuális térben, a

metaverzumban töltik majd a jövőben.

AKTUÁLIS SZÁMUNK HIRDETŐI

OD & IT Solutions ......................1. oldal

Portfolio.hu .............................. 2. oldal

HOUG ........................................ 8. oldal

EPAM .......................................13. oldal

Szabad Szoftver

Konferencia 2022 ....................15. oldal

P029 ........................................ 23. oldal

IT-Fest .................................... 24. oldal

ComputerworldHUN computerworld.hu computerworldhu computerworld---hungary

VÉLEMÉNY

Így férhetünk hozzá a

működés során felhalmozódó

értékes információkhoz

HORVÁTH

TAMÁS

alapító,

Brightdea Solutions

Az eltelt pár évben a felhalmozódó adatvagyon

számszerűsíthető értékéről egyre több fogalmunk

van. Számos példát láthatunk arra,

hogy szaporodnak az elemzői pozíciók és különféle

képzések adatvizualizációs szoftverek használatára,

vagy miként kúszik be a modern kutatásmódszertan

olyan tudományterületekre, amelyeken korábban

ez teljesen környezetidegen lett volna. Öngerjesztő

mechanizmusok ezek, hiszen exponenciálisan nő a

különféle problémákra kínált technológiai megoldások

száma, az így előálló digitalizált információ

pedig egyre halmozódik. De milyen kompeten -

ciákra lehet szüksége egy vezetőnek a saját vál -

lalatában, melyek segítik a döntéshozást és

gyorsabb, pontosabb válaszokat képesek adni a közvetlen

piaci környezet által minden nap megfogalmazott

kemény kérdésekre?

A modern vállalatok már tudatosabbak abban,

hogy milyen adatokat, mikor és meddig kezelnek,

pontosan mely folyamatokban állnak ezek elő.

Bár tudatosabbak, a helyzet még távol áll a kívánt

minimumtól, és általánosságban azt látjuk, hogy

kisebb méretű vállalatoknál, ha van is ambíció a

tudatos működésoptimalizálás folyamatos művelésére,

általában a strukturálatlan adatfelhalmozás

jellemző. Elmarad ezek osztályozása, kiértékelése

és hasznosítása, nincs vagy nagyon ritka, ahol külön

kijelölt felelőse van egy-egy adatkörnek.

Ahhoz, hogy hozzáférjünk a működés során

felhalmozódó értékes információhoz, elengedhetetlen

egyfajta BI szemléletmód kialakítása. Nem

kell, hogy minden munkatársunk profi adatelemző,

piackutató, vagy hobbi szintű social media whisperer

legyen, de a munkaköre által megkövetelt adatrögzítés

fontosságát mindenkinek be kell látnia, hiszen

a szervezetben mindenkit érintő döntéseket támogatnak

a mindennapi munkavégzésünk adatnyomai.

A megfelelőség az információbiztonságban

is jelen van, három különböző területet foglal

magában:

• a jogi megfelelőséget,

• a megfelelést az üzleti követelményeknek és

• a megfelelést az ipari szabványoknak.

A jogi követelményen kívül lehetnek olyan, az

információbiztonsággal kapcsolatos belső szabályzatok,

amelyeket az adott munkahely vagy iparág

követel meg. Fennállnak a szervezet vezetői által

meghatározott további követelmények is, amelyek

közé tartozhat például az adatmentés gyakoriságára

vonatkozó szabvány vagy az e-mail jelszóra

vonatkozó szabályzat. Ezeken a belső követelményeken

kívül léteznek olyan külső iparági

szabványok is, amelyeket az információbiztonság

területén a legjobb gyakorlatként tartanak számon,

és amelyeket útmutatóként használhat az irányelvek

és eljárások kidolgozásakor.

Gyakori hiba, és sajnos a tapasztalataink azt

mutatják, hogy adattörlés csak akkor következik be,

ha költségesebbé válik az adattárolás, és hiányzik

az a döntési pont a folyamatból, amikor az adat

szükségessége felett hozunk ítéletet.

A szabályzás hiánya nem kedvez ennek a jelenségnek,

de vannak globálisan érvényes és kötelezően

betartandó intézkedések, amelyek elősegítik

a tudatosabb működés megjelenését, ilyen például

a GDPR. Mégis jogszabályi szintre kellene emelni a

korlátlan adatgyűjtés visszaszorítását, mert megfelelő

osztályozás nélkül alapvető jogokat tud sérteni.

A pár fős vállalkozásoknál még nem feltétlenül

kell belső szervezeti és működési szabályzatot

létrehozni a napi operatív feladatok ellátásához, sőt

akadályozhatja is a működést egy túlszabályozott

rendszer ott, ahol a gyakorlatban nincsenek többszörösen

összetett hierarchiaviszonyok, jóváhagyási

pontok, ahol a felelősségi körök pontosan érthetők

az érintett tagok számára, és a kommunikáció

mindennapi és gördülékeny, de az adattudatosság

minél magasabb szintje már itt is követelmény

kellene, hogy legyen a hosszú távú sikeres működés

érdekében.

Bár ijesztően nyomasztónak hangzik, az alapvető

információbiztonsági fogalmak megértése elég

egyszerű – és mindegyiknek gyakorlati alkalmazása

van a mindennapi életben.

Kulcsfontosságú pillére a megoldásnak mindenképpen

az oktatás, és hogy a munkapiacra kerülő

tömegek számára már ne legyen kihívás új technológiát

elsajátítani. Az akkreditáció lassú folyamat

ott, ahol a technológiai fejlődés annyira rohamos,

mint az IT területén. Rengeteg lehetőség adódik

az új ismeretek elsajátítására, és ezt ma már nem

feltétlenül egy tanintézmény kőfalai között fogjuk

megkapni.

4 | | 2022.05.11.

Fájdalomcsillapítás helyett megelőzés

Az elmúlt néhány évben kevés elterjedtebb kifejezés volt

az üzleti életben, mint a digitális átalakulás, ez azonban

minden szervezet számára egyedi.

Éppen ezért a digitális stratégiaalkotás

kezdetétől a digitális érettség utolsó

lépcsőfokáig szükség van egy olyan

partnerre, amely az elvárt szakmai tudással,

átgondoltan és átfogóan képes támogatni a

vállalkozások digitális törekvéseit. A transzformáció

kihívásaiba Szekér Zoltán, az OD &

IT Solutions alapító-ügyvezetője ad betekintést

a Computerworld olvasóinak.

Computerworld: A legtöbb cég a digitális

átalakulásban látja a csodafegyvert,

ám sokan kudarcot vallanak. Mi

az oka ennek?

Szekér Zoltán: Nevezhetjük akár pandémiának,

akár digitalizációs kényszernek,

a változáskezeléshez tartozó módszerek

és módszertanok többnyire hiányoznak a

vállalatoknál. Stratégiára nem azért van

szükségünk, hogy valamit mindenképpen

digitalizáljunk, mert, amikor elérjük, hogy

bizonyos adatokat már nem fejben – vagy

papíron – vezet a munkavállaló, már az is

egyfajta digitalizáció. Fontos azonban különbséget

tenni abban, hogy mit jelent a transzformációs

technológiák alacsony szintű,

silószerű alkalmazása. A digitális stratégia

megvalósítása esetén szükséges figyelembe

venni olyan trendeket, mint a változáskezelés,

a folyamatátalakítás és -automatizálás, a

szervezeti kultúra változása, a stratégiaátalakítás,

a digitális átalakulás és pénzügyi

kontrolling vagy a kibervédelem.

CW: Milyen munkaszervezési kihívásokkal

szembesülnek a vezetők?

SzZ: Jelenleg négy generáció dolgozik egy

időben a munkaerőpiacon, és mára kikristályosodtak

az egyes korosztályokra jellemző

IT-biztonsági anomáliák. Ugyanis különbözőképpen

értelmezik a munkavégzést

a számítógéppel. Míg az X és Y nemzedék

képes fejben dolgozni, így az adat és adatvagyon

kezelésére kevés súlyt helyez, addig

a Z és Alfa korosztály el sem tudja képzelni

a munkát számítógéppel, mégis keveset

foglalkoznak azzal, milyen veszélyekkel jár,

ha mobileszköz-menedzsment (MDM) nélkül

dolgoznak egy szervezetnél. Meg kell védeni

a rendszert és a felhasználót – akár önmagától

is. Ez pedig csak úgy valósulhat meg

zökkenőmentesen, ha a folyamatok és adatkörök

ismerete összekapcsolódik. Ennek

kulcsa lehet akár a HR által meghatározott

munkaköri leírás, amely meghatározza, ki

és mihez férhet hozzá, és ami alapján az

IT osztály be tudja állítani a csoportjogosultságokat.

Már, ha a két terület beszél

egymással.

CW: Gyakori, hogy elmarad az automatizációban

rejlő lehetőségek és értékek

teljes kiaknázása, miért?

SzZ: Minden digitalizálódó szervezetnek

vannak korlátai. Mivel az átalakulások a

munkaerőt is érintik, figyelembe kell venni,

hogy az ilyen jellegű változások milyen hatást

gyakorolnak rájuk, hiszen már egy szoftverbevezetés

is okozhat jelentős fluktuációt

egy cégnél, miközben a munkaerő-megtartás

volna a legnagyobb cél. Gyakori,

hogy egy nagyobb létszámú munkaerő-lemorzsolódással

a kkv tulajdonképpen saját

konkurenciáját neveli ki, amely nemcsak

a megrendeléseket szívja el, hanem a

szakképzett és innovatív munkaerőt is, ami

el maradó üzleti hasznot eredményez.

Gyakori hiba, hogy sok döntéshozó

alábecsüli az IT fenntartásának erőforrásigényét

is. Azt gondolják, hogy az IT-szakembert,

-szaktudást, szoftvert elég egyszer

megvásárolni, és az működik, hozzá sem

kell nyúlni. Pedig ez rendszeres kiadást

jelent gazdasági oldalról. A kockázattal

arányos védelem megvalósítása érdekében

rugalmasan kell kezelni ezeket, emiatt a

működtetésre és üzemeltetésre szánt fix és

változó költségek előrejelzése sem pontos.

Sok esetben egyszerűen megfeledkeznek a

verzióváltásról vagy a lejáró licencek díjairól

is. Emiatt úgy tűnik, hogy az IT csak folyamatosan

költséget generál.

CW: Hogyan lehet a digitális eszközökkel

elérni a célokat?

SzZ: Meg kell vizsgálni a szervezet, a folyamatait

és az ezekhez tartozó infrastruktúra-technológiai

területeket. Mi, az OD & IT Solutionsnél

egy „cyberstratégia program” keretében

mérjük fel, milyen szintű az adott szervezet

digitális érettsége. Ez azért fontos, mert az

elmúlt 20 évben, több mint 10 iparágban, közel

50 projekttel a hátunk mögött megtapasztaltuk,

hogy az átvilágítást követően rövidebb idő alatt

és hatékonyan fejezhetőek be a digitális átalakítási

projektek. Ennek során megvizsgáljuk

digitalizációs szintet, a piaci környezetet, elemzéseket,

majd ezek alapján kirajzolódik, milyen

keretek között, milyen lépéssorozatok szükségesek

a stratégia megvalósításához.

CW: Igaz, hogy a legtöbb vállalkozás a

rendelkezésre álló technológia töredékével

is átalakítható?

SzZ: Folyamatszemlélet alapon alakítható

át digitalizálttá egy vállalat – ha ismerjük a

folyamatokat, akkor többnyire ismerjük a cég

működést. Csak így van lehetőség arra, hogy

hatékonyságot növeljünk. Ehhez figyelembe

kell venni a technológiát és a humán faktort,

mindezek alapján tudjuk kiválasztani, mire

van szükség a stratégia megvalósításához.

Még az olyan esetekre is volt megoldásunk,

amikor egy nem támogató munkakörnyezet

mentális problémákhoz vezetett.

CW: Mit tehet az, aki szeretne változtatni,

de nem érett még rá?

SzZ: Ott oktatásra és érzékenyítésre van

szükség, hogy megértsék a saját folyamataikat.

Evangelizációs szerepet is töltünk

be, szeretnénk elmondani, hogy van alternatíva.

A kihívást nem úgy kell kezelni, mint

a fájdalmat. Amikor csak gyógyszert adunk

rá, ami a tüneteket kezeli, az nem mindig

hatékony megoldás. Függetlenül a szervezet

aktuális állapotától, mindenképpen változáskezeléssel

érdemes indítani a projektet,

ebben kialakítjuk a közös nyelvet, szótárt,

hogy megértsük, mit szeretne a tulajdonos,

menedzsment és a munkaerő, valamint azok,

akikért a vállalkozás működik: az ügyfelek.

2022.05.11. | | 5

KIS

ENDRE

AKTUÁLIS

BUDAPEST ML FÓRUM 2022

Gépek képzelőerővel

Szóbeli utasításra fotórealisztikus képeket szintetizáló vizuális modellek és

csökkentett szénlábnyomú nyelvi modellek, a mesterséges intelligencia lassan

körvonalazódó törvényi szabályozása és áttörést hozó, hazai AI fejlesztések

a Budapest ML Fórumon. A tavalyi online premier után idén első napján már

személyesen is fogadta résztvevőit a BI Consulting konferenciája.

Bár a csevegőrobotok és az önvezető

járművek a gépi látással és

a szemantikus kereséssel együtt

nemcsak az új technológiákat övező lelkesedés

csúcsán, hanem az ezt követő kiábrándulás

mélypontján is túljutottak, és a

Gartner görbéjének (Hype Cycle for AI 2021)

azonos szakaszán helyezkednek el, további

beérésük és széles körű elfogadásuk,

alkalmazásuk üteme az elemző előrejelzése

szerint teljesen eltérő lesz – mondta

Arató Bence, a BI Consulting igazgatója,

aki nyitó előadásában a mesterséges intelligencia

helyzetét és trendjeit tekintette át.

Fejlesztői innováción túl ugyanis beruházásokon

és törvényi szabályozáson is

múlik többek között, hogy a mesterséges

intelligencia megannyi technológiája milyen

pályát fut be.

Az AI nagy pénzmágnes, így forráshiány

aligha fenyeget. A CBInsights adatai (State

of AI 2021) szerint a területre áramló

kockázati tőke összege tavaly például az

egy évvel korábbi kétszeresére nőtt, így

elérte a 66,8 milliárd dollárt. A több mint

2800 megkötött üzlet közül három értéke is

meghaladta az 1 milliárd dollárt. A Stanford

Egyetem jelentésében (2022 AI Index) még

ennél is nagyobb összeg, 93,54 milliárd

dollár szerepel, de a duplázás stimmel.

Az évente közreadott elemzés szerint az

újonnan finanszírozott cégek száma 2018

óta csökkent, de a trend megtorpanni

látszik. Az ebbe a kategóriába sorolt AI

startupok száma ugyanis tavaly és tavalyelőtt

is 750-hez közelített.

Idén áprilisban egy hazai rekord is

született ezen a téren. A csalásmegelőző

technológiát fejlesztő SEON – amelynek

megoldásait a Revolut, a Wise és a Patreon

is használja – 94 millió dolláros, azaz több

mint 32 milliárd forintos tőkeinjekciót

kapott. Magyar startupba ekkora bizalmat

még soha nem helyeztek befektetők. A

pénz azonban nem minden. A mesterséges

intelligencia mind nagyobb szerephez

jut az élet minden területén, nemcsak

a szervezetek, a vállalati folyamatok

működésére és az üzleti döntéshozásra, a

tudományos kutatásra, hanem fogyasztási

szokásainkra – közöttük tartalomfogyasztási

szokásainkra, így gondolkodásmódunk

formálására –, hivatalos ügyeink

intézésére és orvosi ellátásunkra is egyre

nagyobb hatással van, miközben a technológia

fekete dobozként működik. Többségünk

számára nehezen magyarázható,

hogy miként jut felismerésekre, és azt is

tapasztaljuk, hogy sokszor elfogultnak

bizonyul.

Tavaly áprilisban ezért az Európai

Bizottság törvénytervezetet (EU AI Act)

tett közzé, amelyben a mesterséges intelligencia

használatának szabályozását javasolja

az unióban. A leendő törvény mostani

formájában négy kockázati szintre sorolná

be az alkalmazásokat, és ennek megfelelően

engedélyezné, követelményekhez

kötné, illetve tiltaná őket.

Mint arra a fejleményeket kísérő és

elemző Future of Life Institute rámutat, a

szabályozás folyamata rendkívül bonyolult,

ezért hosszas lesz, mint azt a GDPR

esetében is láttuk. Ugyanakkor az általános

adatvédelmi rendelethez hasonlóan

az uniós AI törvény is globális szabvánnyá

válhat, amely a világ számos országában is

segít majd meghúzni a határt, amelyen túl

a mesterséges intelligencia inkább negatív,

mint pozitív hatással lenne az emberek

életére.

Nyelvi és vizuális modellek

zárt-nyílt világa

Az OpenAI 2020 szeptemberében több évre

szóló megállapodás keretében licencelte

nagy teljesítményű, általános célú GPT-3

nyelvi modelljét a Microsoftnak, hogy azt a

szoftvercég termékeibe és szolgáltatásaiba

építse – emlékeztetett rá előadásában

Arató Bence. Tavaly novemberben így

megjelent az Azure OpenAI Service, amely

az OpenAI API-ján keresztül a GPT-3-hoz

ad hozzáférést, de azt a Microsoft felhőplatformjára

épülő biztonsági, rendel-

6 | | 2022.05.11.

AKTUÁLIS

kezésre állási, megfelelési, adatvédelmi

és más, nagyvállalati szintű, azaz fizetős

szolgáltatásokkal övezi.

Bár az OpenAI API-ja 2020 júniusától

hozzáférhető, és ezen a Microsofttal kötött

megállapodás nem változtatott, a lépést

nem mindenki üdvözölte. Idén februárra

az Eleuther.ai el is készítette a nyílt forráskódú

alternatívát, a 20 milliárd paramétert

tartalmazó GPT-NeoX-20B nyelvi modellt,

amelyet saját GPT-NeoX keretrendszerével,

a CoreWeave grafikus processzorait

használó gépeken tanított. Az Eleuther.

ai szerint jelenleg ez a legnagyobb, nyilvánosan

hozzáférhető, előtanított, általános

célú, autoregressziós nyelvi modell, amely

méreténél és széles körű elérhetőségénél

fogva segítheti az AI rendszerek biztonságos

alkalmazását célzó kutatásokat. A

cég várja az ilyen irányú munka iránt érdeklődők

jelentkezését, és a GPT-NeoX-20B

demója a CoreWeave és az Anlatan goose.

ai szolgáltatásán keresztül is kipróbálható.

Sokan aggodalommal nézik azonban a

mind nagyobb nyelvi modellek óriásira növő

szénlábnyomát. Figyelmet érdemelnek

ezért a párhuzamos feldolgozás lehetőségeit

kiaknázó, transzformer modellekre

építő fejlesztések, amelyek lerövidítik a

tanulás idejét, és kisebb adatkészleteken

is nagy pontosságot érnek el. A szükséges

számítási kapacitást optimalizáló, ezáltal a

mesterséges intelligencia szénlábnyomát

csökkentő fejlesztések közé tartozik a

DeepMind Chinchilla 70 milliárd paramétert

tartalmazó nyelvi modellje, amely

felveszi a versenyt a nála sokkal nagyobb,

több száz milliárd paramétert tartalmazó

Gopher és Megatron-Turing NLG modellekkel

is.

Az OpenAI eredetileg 2021 januárjában

mutatta be DALL-E vizuális modelljét,

amely szöveges promptokból generált

képeket. Friss verziója a DALL-E 2, amely

idén januárban debütált, és ezt a képességet

mesterfokra emeli. Nemcsak hiperrealisztikus

képeket generál akár nem

létező dolgokról, hanem meglévő képeket

is hasonló minőségben módosít, szóban

adott utasítások szerint. Rossz kezekben

nyilván pofonegyszerűvé tenné a deepfakegyártást,

és ennek elejét kellene venni

valahogyan. A DALL-E 2-nek azonban az

AI további fejlődése és megbízható, biztonságos

alkalmazása szempontjából óriási a

jelentősége. A képpontdiffúziós technológiával

dolgozó vizuális modell addig keveri

a pixeleket, amíg a létrejövő képen tudása

alapján felismeri a kívánt dolgokat, így azt

is látványosan megmutatja, hogy a mesterséges

intelligenica ért-e bennünket, jól

tanítottuk-e ehhez a rendszert.

A DALL-E 2 egyelőre zárt körben próbálható

ki, de a Githubon már létrejött egy

csoport, hogy az OpenAI szövegből képet

szintetizáló neurális hálózatát PyTorch nyílt

forráskódú keretrendszerben implementálja

– és várja az érdeklődők csatlakozását.

MI – magyar intelligencia

Két további, áttörést hozó hazai AI-fejleményre

is kitért előadásában a BI Consulting

igazgatója. A Budapest ML Fórumon is

előadó OTP Csoport tavaly novemberben

jelentette be, hogy stratégiai együttműködésre

lép a kaliforniai SambaNova

Systemsszel, és megépíti Európa leggyorsabb

szuperszámítógépét a világ egyik

legfejlettebb nyelvi modelljének megalkotásához.

A bankcsoport ehhez a Samba-

Nova helyben telepített rack szervereit és

felhőben elérhető Dataflow-as-a-Service

GPT nyelvi modelljét is használni fogja.

A felhőben a munka napok vagy hetek

leforgása alatt megkezdhető, a helyben

telepített szerverekre pedig azért lesz

szükség, hogy a nyelvi modellt használó

alkalmazások a felhőbe nem vihető

ügyféladatokkal is tudjanak dolgozni,

mondta az OTP. Az elsőként elkészülő

magyar nyelvi modult azon országok egyedi

nyelvi moduljai követik majd, amelyekben a

bankcsoport jelen van. A fejlesztés nyomán

az ügyfélszolgálattól kezdve a háttérfeladatokat

ellátó back-office-ig jelentős

változások indulhatnak el az OTP működésének

számos területén. Az Innovációs

és Technológiai Minisztérium segítségével

emellett a köz- és a magánszféra, valamint

a felsőoktatás szereplői is elérhetik majd az

AI-megoldást.

HuSpaCy néven azonban már idén áprilistól

szabadon hozzáférhető egy magyar

nyelvi elemző rendszer, amelyet a SZTAKI

által koordinált Mesterséges Intelligencia

Nemzeti Laboratórium (MILAB) projekt

keretében a Szegedi Tudományegyetem

kutatói készítettek. A rendszer az üzleti

gyakorlatban is használható erőforrásigénnyel

és integrálhatósággal dolgozik.

A mélytanulási módszerek előnyeit a

nyelvészeti elemzések interpretálhatóságával

és kontrollálhatóságával ötvöző

HuSpaCy mondatok teljes nyelvi elemzésére

és névelemek folyó szövegben

történő azonosítására is alkalmas. A

rendszerre így természetes nyelvi kezelőfelületként

szolgáló, hangalapú vagy

írásos csetbotok építhetők (ilyeneket a

MILAB is fejleszt), de szövegkategorizálásra

– például ügyfélszolgálatra beérkező

panaszok automatikus leválogatására –,

információ kinyerésére és szövegek automatikus

generálására is használható.

Demója online kipróbálható.

Tekintve, hogy mindkét projekt kormányzati

részvétellel fut, bennünk azért felötlött,

hogy az erőforrások összevonásával esetleg

még gyorsabb és nagyobb előrelépést

lehetne elérni egy kis nyelv nagy modelljének

fejlesztésében. De reméljük, hogy két

magyar nyelvi AI rendszer versenyéből is

csupa jó dolgok fognak születni.

2022.05.11. | | 7

Legyen ott a legjobbkor,

a legjobb helyen – HOUG 2022

Két év elteltével ismét megrendezi konferenciáját a hazai informatikai piac ikonikus felhasználói

szervezete.

Az Oracle Felhasználók Magyarországi

Egyesülete (HOUG) több mint

25 éve tartja meg a minden tavasszal

több száz főt vonzó rendezvényét, amelyen

az új trendekről, legfrissebb megoldásokról

és legizgalmasabb hazai esettanulmá -

nyokról tájékozódhat a szakma. Az elmúlt

két évben ugyan a szervezet online vagy hib -

rid formában igyekezett minél többet megtartani

programjaiból, de a személyes

találkozás lehetősége extra vonzerőt kölcsönöz

az idei, siófoki rendezvénynek

2022. május 17-18-án.

Nagy feladat közel két év technológiai

újdonságait és legérdekesebb hazai

felhasználási eseteit bemutatni két napban,

különösen, ha az a két év a digitalizáció

felgyorsulásáról, az online funkciók bővüléséről

és a felhasználói igények ugrásszerű

növekedéséről szól. A HOUG konferencia

mégis erre vállalkozik, plenáris előadások

és számos szekció keretében.

Kiemelt témák lesznek az adatkezelés

és adatbiztonság, új felhőinfrastruktúra-funkciók,

az analitika és gépi tanulás,

middleware újdonságok. Az iparágak

közül az államigazgatás és a pénzügy kap

külön szekciót, az Oracle University pedig

egy teljes délutánt szán a digitális oktatóanyagok

bemutatására és gyakorlati workshopokra

microservice tesztelés, Oracle SQL

hangolás és egyéb témákban.

A világjárvány a távmunka és különféle

szolgáltatások online térbe helyezését

eredményezte, a digitális világ kulcsfontosságúvá

vált a vállalkozások és közintézmények

számára egyaránt. Az is alapvető

elvárás mára, hogy a termékek és szolgáltatások

bárhol, bárki számára elérhetők, az

informatikai erőforrások pedig rugalmasan

bővíthetők legyenek. Ezért is kerültek

egyre inkább az érdeklődés középpontjába

a felhőalapú megoldások. Az Oracle az

elmúlt két évben több mint 10 új felhőrégiót

nyitott világszerte, és a tervek szerint ezek

száma 44-re bővül 2022 végére. Az Oracle

egyedülálló módon üzleti alkalmazások

és infrastruktúra-szolgáltatások teljes

portfólióját is kínálja felhőjében, és ezek

között hozzáférést ad a legújabb, feltörekvő

technológiákhoz is, mint például az autonóm

adatbázisok, az MI és a blokklánc.

Az Oracle felhőújdonságokról és alkalmazásukról

részletesen lesz szó olyan előadásokban,

mint az „Oracle Cloud 2022-ben”,

vagy „A leggyakoribb felhasználási esetek

Oracle felhőben”, de emellett konkrét

eseteket is megismerhet a hallgatóság.

A Radar Payments például globális

ügyfélkört kiszolgáló pénzügyi szolgáltató,

amelynek hat országban vannak

irodái, köztük a vezető informatikai központ

Magyarországon. A cég olyan ún. whitelabel

szolgáltatást kínál, ami lehetővé

teszi ügyfelei számára, hogy egyszerűen

adhassanak hozzá fizetési funkciókat saját

pénzügyi szolgáltatási megoldásukhoz. A

cég növekvő ügyfélköre naponta több millió

tranzakciót hajtott végre, így rendkívül

rugalmas környezetre volt szüksége. Előadásukban

elmondják, miért választották

és hogyan használják az Oracle Cloud

infrastruktúrát, és segítségével hogyan lett

cégük a régió egyik leggyorsabban növekvő

pénzügyi szolgáltatója.

Az Oracle stratégiájának az is fontos

eleme, hogy ügyfeleinek rugalmas opciókat

kínáljon arra nézve, hogy hol tartják

adataikat és hogyan férnek hozzájuk. Ennek

kulcsa az Oracle Exadata platform, amely

elérhető a nyilvános felhőben, a cloud@

customer verzióban és helyben telepítve

is. A Fortune 100 vállalatok 87 százaléka,

valamint több ezer kisebb vállalkozás

támaszkodik az Oracle Exadatara az üzletileg

kritikus rendszereinek futtatásához.

Magyarországon is több vállalat használ

Exadatat, közülük a konferencián meghallgatható

például az MKB Bank mellett az

Allianz esettanulmánya, valamint áttekintő

előadások az Oracle Exadata és a biztonság,

illetve teljesítményfokozás szemszögéből.

A pénzügyi szekcióban három nagy bank

számol be az adatvagyon-kezelésének

modernizációjáról: a K&H Bank, a fent

említett MKB és az OTP Bank. Az Államigazgatási

szekcióban szó lesz a NISZ-ben 2017-

ben létrejött kormányzati privát felhővel

kapcsolatban (KAK2) az Oracle által kidolgozott

Kormányzati Digitális Platform licenceléséről,

ami tovább bővült a Robotzsaru

és az ingatlan-nyilvántartási rendszerekkel.

Semmiképpen nem maradhat ki a

biztonság témája, amelyet több előadás is

tárgyal, többek között a korszerű kibervédelem,

a „zero trust” megközelítés és az

autonóm adatbázisok biztonsága szempontjából

is.

A HOUG egyesület a konferenciára idén

is több száz látogatót vár, akik szakmai

információk mellett új kapcsolatokkal és

kellemes társasági élményekkel is gazdagodhatnak.

A program és a jelentkezés

módja megtalálható a houg.hu weboldalon.

8 | | 2022.05.11.

AKTUÁLIS

ORACLE

Még rugalmasabb felhő

Tizenegy friss szolgáltatással bővíti felhőalapú infrastruktúráját a feldolgozás, a hálózat és a

tárolás terén, jelentette be az Oracle, amelyekkel a vállalatok még rugalmasabban választhatják

meg, milyen erőforrásokat használnak, és mennyit fizetnek értük. A szoftvercég humántőkekezelő

megoldásainak palettájához is új alkalmazotti élményplatformot adott, amely szintén a

felhőből segíti a munkavállalók boldogulását munka és magánélet egyensúlyozásában.

Bár az üzleti modellek átalakulásával és a

távolról is biztonságos hozzáférést adó technológiák

népszerűségével együtt a felhőhasználat

világszerte gyorsan növekszik, számos,

a nyilvános felhővel kapcsolatos tévhit továbbra is

tartja magát, és sok vállalatot gátol a lehetőségek

teljesebb kiaknázásában. Az egyik általánosan

elterjedt hiedelem szerint például a szervezeteknek

feltétlenül át kell írniuk alkalmazásaikat a

felhőre, és bonyolult árképzési modellekkel kell

megküzdeniük, ha szeretnének élni a cloud előnyeivel.

Sok vállalat emellett úgy véli, hogy a működés

skálázásához is egy sor nehéz technológiai döntést

kell majd hoznia.

A félreértések eloszlatását segítheti a tizenegy

szolgáltatás és képesség, amelyet az Oracle Cloud

Infrastructure (OCI) idén márciusban jelentett

be. A szoftvercég szerint az új számítási, hálózati

és tárolási szolgáltatásokkal és képességekkel

a felhasználók gyorsabban és biztonságosabban

futtathatják munkaterheléseiket, méghozzá költséghatékonyabban.

Az új megoldások ugyanis rendkívül

rugalmas alapinfrastruktúra-szolgáltatásokat

biztosítanak, amelyek az alkalmazáskövetelményeknek

megfelelően automatikusan optimalizálják

az erőforrásokat, ezáltal jelentősen csökkentik a

költségeket.

Elasztikus virtuális gépek és

hálózatok

A három új OCI Compute szolgáltatással a vállalatok

csupasz vason (bare metal) és virtuális gépeken

(virtual machines) is telepíthetik munkaterheléseiket.

A csupasz vasra kerülő példányok nagy

teljesítményt, valamint teljes mértékű irányítást és

elszigetelést adnak az alkalmazásokhoz. A virtuális

gépekkel pedig a birtoklás összköltségét optimalizálhatják

a felhasználók, többek között olyan

képességek által, mint a rugalmas memória, a

CPU-teljesítmény robbanásszerű növelésének lehetősége

és a példányok előjegyzése. A szervezetek így

alkalmazásaik átírása nélkül is jobban kiaknázhatják

a felhő elasztikusságában rejlő lehetőségeket,

amivel nemcsak a migráció költségeit, hanem annak

kockázatait is csökkenthetik.

Hat friss OCI Networking szolgáltatás segíti a

virtuális felhőhálózat (VCN) biztonságos elérését

és a munkaterhelések biztonságosan elszigetelt

környezeteinek dinamikus létrehozását. Az Oracle –

az alkalmazás-tűzfalakat, a terheléselosztást és a

hálózatok közvetlen összekapcsolását is beleértve

– az összes szükséges képességet egyszerűsítette

a gyorsabb rendelkezésre bocsátás és könnyebb

kezelés érdekében. A rugalmas terheléselosztás

emellett a teljes hálózati környezetben lehetővé teszi

a teljesítmény és a költségek optimalizálását. Az új

szolgáltatások így a piacon elérhető megoldások

között az egyik legalacsonyabb költségszintet biztosítják

a vállalatoknak világméretű hálózati munkaterheléseik

kezeléséhez, mondta a szoftvercég.

A két új OCI Storage szolgáltatás pedig nagy

teljesítményű, de kis költségű felhőalapú tárolási

lehetőségeket kínál a felhasználóknak az objektum-,

fájl-, blokk- és archívumtárolás révén. Ugyanaz a

tömbtároló szolgál ki minden munkaterhelés-típust,

a legkisebb költségtől a legnagyobb teljesítményig,

és a futtatás megzavarása nélkül, menet közben

átkonfigurálható. Olyan rugalmas szolgáltatást

eredményez ez a megközelítés, amely a legmagasabb

SLA-kat diktáló vállalati alkalmazásokat is

képes kiszolgálni, akár 95 százalékkal kevesebb

költséggel, mint más felhőszolgáltatások, mondta a

2022.05.11. | | 9

AKTUÁLIS

szoftvercég. Az Oracle mind a tizenegy, most

bejelentett OCI szolgáltatását még ebben az

évben elérhetővé teszi.

Élményplatform

a munkahelyen

Felhőalapú humántőke-menedzsment

(HCM) megoldásai között a szoftvercég áprilisban

bejelentett egy átfogó platformot is.

Az Oracle ME eszközeivel a HR- és az üzleti

vezetők a dolgozók munkahelyi sikerélményét

javíthatják a kommunikációtól kezdve a

termelékenységen át a karrierépítésig.

Az elmúlt két év eseményei nyomán világszerte

megváltoztak az emberek munkaadókkal

szembeni elvárásai. Az Oracle

legfrissebb AI@Work felmérése szerint a

globális munkaerő 85 százaléka elégedetlen

például a támogatással, amelyet munkáltatójától

kap szakmai pályafutásának előmozdításához.

A válaszadók szintén túlnyomó

többsége (87 százaléka) emellett úgy véli,

hogy vállalatánál többet is tehetnének

a munkavállalói visszajelzések érdemi

meghallgatásáért.

Szakmai döntéseiket az emberek személyes

prioritásaik alapján hozzák meg, ezért

a munkavállalók, akik munkájukban és

magánéletükben is sikeresek szeretnének

lenni, érthető módon útmutatást és támogatást

várnak az összhangot adó egyensúly

megteremtéséhez. Az elvárások ilyen

mértékű átalakulása arra készteti a szervezeteket,

hogy a munkavállalói élményt

helyezzék előtérbe, de ha az egyes mun kavállalók

egyéni igényeit nem tudják valóban

megérteni, akkor a HR- és az üzleti vezetők

aligha alakíthatnak ki olyan munkahelyi

élményeket, amelyek ténylegesen támogatják

a dolgozókat, segítik őket a személyes

és szakmai boldogulásban.

Az Oracle Fusion Cloud Human Capital

Management (HCM) részeként a ME átfogó

alkalmazotti élményplatformként segíti

a menedzsereket a szervezeten belüli

kommunikáció ésszerűsítésében, a gördülékeny

beléptetésben és ügyintézésben,

a termelékenység növelésében, valamint

egy támogató és megbízható munkahelyi

környezetet kialakításában, amely vonzza és

megtartja a tehetséges munkaerőt, mondta

a szoftvercég.

A munkavégzés javításához a platformon

például kontextusfüggő és irányított élmények

hozhatók létre, amelyek erősítik a

munkahelyi kapcsolatokat, és lehetővé

teszik a munkavállalóknak, hogy folyamatos

Fenntartható adatközpontok világszerte

Az OCI a világon mindenütt elérhető, és nagyon gyorsan bővül, mondta Leo Leung, az

Oracle felhő-infrastruktúráért felelős alelnöke az új szolgáltatások március bejelentésekor.

Jelenleg 37 régióval és több száz csatlakozási ponttal rendelkezik, közöttük

11 közvetlen kapcsolódási ponttal a Microsoft Azure felé. A szolgáltatások használata

továbbra is gyors ütemben növekszik, ezért felhő-infrastruktúráját az Oracle milliárdos

beruházással fejleszti tovább (lásd az ábrát). Tervei szerint idén további 7 adatközpontot

nyit, így 2022 végére legalább 44 felhőrégiót fog működtetni.

Idén áprilisi állapot szerint egyébként az Oracle nyolc felhőrégiót számlált Európában

– kettőt az Egyesült Királyságban, egyet-egyet pedig Hollandiában, Svédországban,

Németországban, Franciaországban, Svájcban és Olaszországban. A

közvetlen Azure csatlakozási pontok közül három szintén térségünkben, Amszterdamban,

Frankfurtban és Londonban található.

Az Oracle felhője több mint 80 felhőinfrastruktúra- és platformszolgáltatást kínál,

és a legtöbb régióban a felhőalkalmazási (SaaS) portfólió is elérhető. A szoftvercég

elkötelezte magát a fenntarthatóság mellett, és vállalta, hogy 2025-re minden felhőrégióját

kizárólag megújuló forrásokból előállított energiával fogja működtetni.

Európában, valamint Észak- és Dél-Amerikában több felhőrégió már most is 100

százalékban megújuló energiával működik, emellett az Oracle Cloud valamennyi adatközpontja

a legkorszerűbb energiagazdálkodási és hűtési technológiákat használja a

környezetre gyakorolt hatás minimalizálása érdekében. A zöld energiával működő,

tiszta felhővel kapcsolatos kezdeményezés részeként az Oracle emellett a 2021-es

pénzügyi évben forgalomból kivont hardver 99,6 százalékát újrahasznosította.

visszajelzést adjanak vezetőiknek. Az Oracle

ME segítségével a menedzserek valós időben

követhetik a munkavállalók hangulatának

változásait, amelyekre azonnal válaszolhatnak,

és a HR-csapatok is személyre

szabott kommunikációt folytathatnak a

munkavállalókkal, miközben a teljes munkaerőnek

közvetlen hozzáférést adhatnak az

önkiszolgáló ügyintézés eszközeihez.

Az Oracle ME mindehhez a bonyolult

feladatok elvégzését egyszerűsítő munkafolyamat-tervezőtől

kezdve a természetes

nyelvi kezelőfelületet adó csevegőrobotig

az Oracle Cloud számos HCM megoldását

használja, amelyek beépített sablonokat

tartalmaznak, ugyanakkor bővíthetők és

testre szabhatók. Nyílt platformként az

Oracle ME a szoftvercég Fusion Cloud

Applications Suite felhőalapú alkalmazáscsomagjának

más elemeivel, valamint

harmadik féltől származó rendszerekkel

is összekapcsolható, a levelezéstől kezdve

a rövid szöveges üzeneteken, a webböngészőn

és az együttműködést támogató

eszközökön át a videokonferenciáig az

összes csatornán használható az adott

vállalat egyedi kultúráját tükröző alkalmazotti

élmény kialakításához.

10 | | 2022.05.11.

HAVASI FERENC

főszervező

Szabad Szoftver Konferencia

Szegeden

Húsz évvel ezelőtt a szabad szoftverek világa több tekintetben egy lelkes hippimozgalom

szabadságharcára emlékeztethetett, amit a fő támadó „ellenséggel”, a Microsofttal szemben

vívtunk. A szemünkben akkor ez a cég a zárt forráskódú világot testesítette meg, amely

dominanciájával folyamatosan visszaélve érvényesíti önző pénzügyi érdekeit.

Ez a felvétel a 2005-ös első alakalommal készült,

amikor a szabad szoftverek világnapját ünnepeltük

meg néhány előadással.

Napjainkra azonban gyökeresen

megváltozott a helyzet, aminek talán

az egyik leglátványosabb jele, hogy

maga a Microsoft is a szabad szoftverek

egyik legerősebb támogatójává lépett elő,

sőt 2014-ben még a mi konferenciánkat is

támogatta arany fokozatban.

Annyira elterjedt a szabad szoftverek

használata, hogy mindannyian nap mint

nap használjuk őket – még ha ez nem is

feltétlen tudatosul bennünk. Nemcsak

akkor, ha Linux vagy LibreOffice van a

számítógépünkön, hanem akkor is, ha

például Androidos mobiltelefont, tabletet

vagy tévét használunk – ami önmagában

is nyílt forráskódú, és operációs rendszerként

Linuxot használ. Ráadásul a nem

szabad szoftverek többsége is számos

szabad szoftveres komponenst használ

Az étel is szimbolikus volt: nyílt forráskódú

palacsinta. Ez lényegében annyit jelentett, hogy a

palacsinta forráskódját (receptjét) is mellékeltük.

Töltelékként pedig több résztvevő hozott házi lekvárt

és egyéb jókat, amiket megosztottunk egymással.

fel – még a Windows is, avagy az egyik

legnépszerűbb böngésző a Chrome is. De a

saját eszközeinken túlmutatóan az általunk

használt internetes szolgáltatásokat nyújtó

szerverek túlnyomó többségén egészen

biztosan szabad szoftverekre épülő kiszolgálóháttér

fut.

A konferencia egyik fő célkitűzése, hogy

hozzájáruljon a szabad szoftverekben

rejlő lehetőségek szélesebb körű megismertetéséhez.

Az előadások egy része

egyszerű felhasználók számára is hasznos,

de vannak kifejezetten fejlesztőknek vagy

rendszerüzemeltetőknek szóló előadások

is. Az előadások végén és a szünetekben

pedig ott a lehetőség a szakmai vagy akár

teljesen kötetlen beszélgetésekre, kapcsolatépítésre

is.

2006-ban az informatikatörténeti kiállítást is

meglátogattuk a konferencia előtt közösen, amihez

akkor még jó pár percet kellett busszal utazni. Idén

abban a szerencsében van részünk, hogy ez a kiállás

ugyanabba az épületbe (Szent-Györgyi Albert Agóra)

költözött, ahol a konferencia is lesz, így a konferencia

látogatóinak lesz is lehetősége megtekinteni.

A 2005-ös kezdet óta a konferencia jelentősen

kinőtte magát: az utolsó években

30-40 előadó és 300-400 látogató vett rajta

részt párhuzamosan, 3-4 teremben. Az

elhangzott előadások jelentős része utólag

is visszanézhető a weboldalunkon.

Idén első alkalommal nemzetközi

irányban is nyitottunk – elsősorban a V4-es

országok felé – és idén már akár online is

részt lehet venni a konferencián, még ha az

nem is adja ugyanazt a pezsgő légkört, de

az előadások meghallgathatóak, sőt kérdéseket

is lehet online feltenni az előadóknak.

A konferencián idén is díjtalan a részvétel,

csak előzetesen regisztrálni szükséges a

weboldalunkon. Várunk mindenkit szeretettel!

Néhány kép a legutóbbi konferenciáról

2022.05.11. | | 11

SZABAD SZOFTVER KONFERENCIA 2022

Amit nem tudtál a syslog-ng-ről

Rendszeresen osztok meg technikai tartalmakat a syslog-ng-ről: blogokat írok, előadásokat

tartok itthon és a világ minden táján a syslog-ng használatáról. A mélyen technikai előadások

azonban még a gyakorlott mérnököknek is fárasztó lehet. Innen jött az ötlet, hogy előadásaimat

egy-egy kevésbé ismert sysog-ng érdekességgel dobjam fel. Ezekből gyűjtöttem egy csokorra

valót.

Asyslog-ng-t gyakran hívják a

naplózás svájci bicskájának. Az

egyik pólónkon is így ábrázoljuk.

Miért? Mert a syslog-ng egy nagyon sokoldalú

naplózási megoldás, csak a felhasználón

múlik, hogy mit használ ki belőle.

Sokféle forrásból gyűjt naplóüzeneteket,

ezeket valós időben értelmezi, osztályozza,

újraírja, majd végül eltárolja őket,

vagy továbbítja különféle elemző eszközökhöz.

Az egyik kedvenc becsapós kérdésem

a közönséghez: melyik a legelterjedtebb

syslog-ng verzió? Segítek is pár adattal:

az Ubuntu Linux-ban a syslog-ng 3.25, a

Fedora EPEL-ben a 3.23-as verzió van.

Szervereken valószínű, hogy a 3.23, de ha

csak a telepítések számát nézzük, akkor

egy igazán régi verzió, a közel másfél

évtizedes 1.6-os verzió. Hogy miért?

Egyszerű. Minden Amazon Kindle e-könyv

olvasón fut syslog-ng. Több száz millió

olvasót adtak már el. Nem hiszem, hogy

bármely más verziót telepítették volna

ennyiszer.

Egy időben volt egy másik trükkös

kérdésem is: melyik syslog-ng verzió a

leggyorsabb? Természetesen a sebesség

fogalmát szándékosan nem definiáltam. A

válaszom a 3.4 volt: ez fut a BMW i3 elektromos

autókban. Hamarosan megtudtam,

hogy ez több okból nem így van. Először

A szerzőről:

Czanik Péter

– a One Identity (régi motorosok

Balabit néven ismerhetik)

nyílt forráskódú szoftvereit, a

syslog-ng-t és a sudo-t népszerűsíti. Segít

a FreeBSD-nek és a különféle Linux disztribúcióknak

a syslog-ng és sudo csomagok

karbantartásában, frissítésében, segíti

a felhasználókat és rendszeresen előad

konferenciákon. Ha van egy kis szabad ideje,

akkor POWER és ARM gépeket bütyköl.

is: ez egy nagyon régi verzió, amelyik még

nem több szálon futott. Továbbá, az Airbus

syslog-ng-t használ a repülőgépein. Nem

csak hogy használják a syslog-ng-t, de

aktívan részt is vesznek a fejlesztésében:

az üzenetek továbbítását és tárolását

biztonságosabbá tevő megoldással

egészítették ki a syslog-ng-t.

Aki vet egy pillantást a syslog-ng.

com-ra, könnyen megtalálja a „Powered

by syslog-ng” oldalunkat. A valóságban

a lista persze sokkal

hosszabb, de nem so -

kan szeretik megosztani

infrastruktúrájuk részleteit.

De még ezen a

rövid listán is felfedezhető

több ismerős név: a

Facebook, néhány nagy

HPC rendszer és több

felhőszolgáltató is.

A legtöbb Linux

disztribúció és BSD

változat tartalmazza a

syslog-ng csomagot,

így a felhasználónak

nem kell magának fordítania. A

syslog-ng megtalálható beágyazva a

legkülönfélébb termékekben is. A legizgalmasabb

példákat, mint a Kindle és

társait már említettem, de számtalan

NAS, tűzfal, hálózati eszköz használ

naplózásra syslog-ng-t. Kedvencem a

nyílt forráskódú szoftverekre

épülő Turris

Omnia router, de az F5,

a TrueNAS vagy éppen a

GitHub Enterprise mind

syslog-ng-t használ.

Amikor az Amerikai

Egyesült Államokban

adok elő a syslog-ng-ről,

gyakran előfordul, hogy

a hallgatóságból valaki

rácsodálkozik az erős

külföldi akcentusomra.

Hogy-hogy Magyarországról

jön valaki előadni egy amerikai

szoftverről? A meglepődés részben jogos,

a syslog-ng felhasználók többsége az

USA-ban él. A syslog-ng fejlesztés nagy

része viszont nagyrészt Budapesten

történik. Miért fogalmazok úgy, hogy nagyrészt?

Mert bár az iroda, ahol a syslog-ng

fejlesztők dolgoznak, itt van Budapesten

(az egykori Balabit, most a One Identity

budapesti fejlesztői központja), de a világ

minden tájáról érkezik kód a syslog-ng-be.

A syslog-ng forráskódja és problémakövető

rendszere is a GitHub-on található,

ahol bárki viszonylag egyszerűen

beküldheti a változtatási javaslatait.

Ha szeretnél olyan környezetben

dolgozni, ahol megbecsülik a nyílt forráskódú

szoftvereket, gyere a One Identity

Budapesti irodába dolgozni!

12 | | 2022.05.11.

EPAM – Nyílt forráskódú megoldásokkal

az iparág minden területén

Chris Howardot (Open Source Lead, EPAM Systems Inc.) és Nagy István Zoltánt, a konferencia

egyik előadóját kérdeztük a nyílt forráskódú rendszerekkel kapcsolatban: előbbit az EPAM

általános megközelítéséről, Istvánt vagy ahogy EPAM-os és szakmai körökben ismerik, Estát,

az előadásának témája, az Azure Key Vault kapcsán.

Computerworld: Az EPAM milyen projektekben

használja a nyílt forráskódú

rendszereket?

Chris Howard: Az EPAM-on belül hatékony

fejlesztési módszerként tekintünk a

nyílt forráskódra, mivel egyedülálló lehetőséget

kínál az együttműködésre hasonló

gondolkodású fejlesztőkkel szerte a világon.

Elkötelezettek vagyunk a nyílt forráskód

mellett, egyrészt, mint felhasználó, illetve

alkalomadtán, mint szolgáltató is. Olyan céges

kultúrát építettünk ki és tartunk fenn, mely

lehetővé teszi a szoftvermérnökeink, fejlesztőink

számára, hogy munkájuk során nyílt

forráskódú megoldásokat alkalmazzanak,

nemcsak a belső projektek, hanem az ügyfeleknek

szállított projektek során is. Röviden

válaszolva, a legkisebb projektektől kezdve, a

kollégákat támogató keretrendszereken át a

nagy iparági adatmodellekig és eszközökig az

EPAM nyílt forráskódú projektjeinek skálája

hihetetlenül változatos.

CW: Van kiemelkedően sikeres

projektjük a zárt kódú rendszerekkel

szemben vagy azok kiegészítésére?

Ch.H.: A több mint 70 karbantartott nyílt

forráskódú megoldással, amelyek többsége

eredetileg saját projekt vagy külső megbízások

eredménye, számos sikeres megoldás

van, amelyeket a nyílt forráskódú licenc alatt

tettünk elérhetővé. Példa erre az úgynevezett

ReportPortal, egy mesterséges intelligencia

által vezérelt tesztautomatizálási irányítópult,

amelyet több mint 60 EPAM-ügyfél

használ, és közel 15 000 csillaggal rendelkezik

a GitHub-on, ami önmagában bizonyítja

az EPAM által tervezett nyílt forráskódú

megoldások értékét és lehetőségeit. Magát

az eszközt immár szakértők a világ minden

tájáról közösen tartják karban és építik.

Legfrissebb fejlesztéseink a FINOS-hoz, a

Fintech Open Source Foundationhöz tartalmazták

a „GLUE”-t, egy eszköz- és vagyonkezelőket

irányító mögöttes adatmodellt,

valamint a „Timebase Community Edition”-t,

egy idősoros adatbázist a pénzügyi területekre.

Mindkét megoldás pozitív megerősítést

kapott a bankoktól és a pénzintézetektől, és

új lehetőségeket kínál a szigorúan szabályozott

iparágak munkamódszereinek

szabványosítására.

Chris Howard

CW: A fizetős, hagyományosan zárt

technológiák mennyire illeszthetők a

nyílt forráskódú „világba”, van megfelelő

API?

Ch.H.: A nyílt forráskódú világ hatalmas,

végtelen számú megoldással, amelyeket úgy

terveztek, hogy megfeleljenek az ügyfelek

igényeinek. Azonban pusztán azért, mert

léteznek ilyen lehetőségek, nem feltétlenül

jelenti azt, hogy minden esetben ezeket

kell használni. Csupán egy nyílt forráskódú

megoldás kiválasztása a szükséges szakértelem

nélkül sok esetben nem biztosítja a

várt eredményt a szervezet számára, bár ez

egyáltalán nem tekinthető akadálynak a nyílt

forráskóddal szemben. Az EPAM-ban mindig

is ügyfeleink egyedi igényeihez alkalmazkodva

a legjobban működő technológiát kínáljuk,

ami jelenti azt is, hogy olyan megoldásokat

tervezünk, melyek nyílt forráskódú alapokra

épülnek, vagy legalábbis integrációt biztosítanak

a nyílt forráskódú rendszerekhez.

A nyílt forráskódú, valamint a népszerű

zárt és szabadalmaztatott technológiák

közösségi kiadásai egyre népszerűbbek. Ezek

az „ingyenes” verziók lehetővé teszik a szoftverfejlesztők

számára a világ minden tájáról,

hogy hozzáférjenek a kódbázishoz, megértsék

azt és ezáltal ezen eszközök előnyeit élvezni

tudják. Így ők is kulcsszerepet játszhatnak az

új funkciók kialakításában és fejlesztésében,

hiszen felhívják a figyelmet az adat- és működési

problémákra a mindennapi használat

közben. A nyílt forráskódú világ ezért egyre

inkább „nyitott karok” megközelítést alkalmaz

a zárt, hagyományosan fizetős megoldásokkal

való integrációkkal szemben, hogy még közelebb

kerüljön a nagyvállalati környezethez,

és továbbra is ösztönözze az úgynevezett up -

stream hozzájárulásokat.

CW: Az ügyfelek részéről mennyire elfogadott

a nyílt forráskódú technológia?

Esetleg kimondottan kérik az ilyen

megoldásokat?

Ch.H.: Tekintve, hogy a Fortune 500-as cégek

99 százaléka jelenleg nyílt forráskódú szoftvert

használ, és az összes vállalati szoftver

35 százaléka pedig nyílt forráskódon alapul

(forrás: shorturl.at/afyBV) nem meglepő, hogy

a nyílt forráskódú szoftverek egyre elfogadottabbak,

egyre több ügyfél fogadja el szervezetén

belül.

Az ügyfelek nemcsak kifejezetten azt

kérdezik az EPAM-tól, hogy hogyan kapcsolódhatnak

be a nyílt forráskódú megoldásokba,

hanem azt is kihasználják, hogy az

EPAM szakemberei nyílt forráskódú tapasztalattal

is rendelkeznek, hiszen ezek segítenek

karbantartani és hozzájárulni azokhoz a nyílt

forráskódú megoldásokhoz, amelyektől a

vállalkozásuk függ. Az EPAM által te rvezett

és fenntartott Open Source Contributor Index

(https://opensourceindex.io/) a világ számos

nagy szervezetét tartalmazza, köztük több

EPAM-ügyfelet, akik mind aktívan hozzájárulnak

a nyílt forráskódhoz, és demonstrálják

a nyílt forráskódú technológiák iránti

elkötelezettségüket.

2022.05.11. | | 13

SZABAD SZOFTVER KONFERENCIA 2022

Az utóbbi időben, tekintve, hogy egyre

nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a

nyílt forráskódnak, a vállalatok saját nyílt

forráskódú szervezeten belüli egységeket

igyekeznek létrehozni vagy megerősíteni, és

sokszor az EPAM-ot, mint kulcsfontosságú

partnert hívják segítségül. Nagy a kereslet

a tanácsadásra, beleértve a nyílt forráskód

felhasználásával és hozzájárulásával kapcsolatos

felméréseket, irányelveket, és megfelelőséget.

Abban az egyedülálló helyzetben

vagyunk, hogy tanácsot tudunk adni fejlesztési

és infrastrukturális változások esetén, melyek

még inkább elősegítik a további nyílt forráskódú

megoldások terjedését.

CW: Mennyire támogatja a cég a fejlesztőik

saját, nyílt forráskódú projektjeit?

Ezek közvetlenül kapcsolódnak a

munkájukhoz?

Ch.H.: Az EPAM aktívan ösztönzi a fejlesztőket,

hogy vegyenek részt nyílt forráskódú

projektekben, és szervezetként büszkék

vagyunk arra, hogy munkavállalóink között

sok „projektfenntartó” található. Kollégáink

javarészt EPAM projekteken dolgoznak, de

gyakran saját fejlesztésbe is kezdenek, sőt

olyan iparági projektekhez is hozzájárulnak,

mint a Kubernetes, a Drupal és az Apache.

Kulcsfontosságú számunkra a fejlesztők

támogatása a nyílt forráskódú projekteken

való munkájuk során, van erre könnyen átlátható

folyamatleírás és motivációs rendszer

is. Véleményünk szerint azok a kezdeményezések,

amelyek még több szakembert vonnak

be a nyílt forráskód világába, létfontosságúak

nemcsak a jövőbeli együttműködések miatt,

hanem hogy egy közös tudásszintre felhozzák

a szoftvermérnököket, így magabiztosan

tudnak nyílt forráskódú megoldásokat alkalmazni.

Egy er ős közösség és egy támogatói

háttér, mely elismeri a közreműködőket,

valódi értéket teremt, és komoly vonzóerőt is

jelent az EPAM-nál.

CW: Számos esetben fejlesztői adatbázisokban

találnak olyan ügyféladatokhoz

tartozó jelszavakat, amelyek megszerzésével

felhasználói adatokat lehet ellopni.

Véd-e ez ellen az Azure Key Vault és a

hasonló megoldások?

Nagy István Zoltán: A szoftverbiztonság

területén aligha lehet o lyan megoldásról

beszélni, ami egymaga hatékony védelmet

nyújt minden jogosulatlan hozzáférés ellen,

de az adatbázisok eléréséhez használt adatok

titokban tartása egy a sok követendő példa

Nagy István Zoltán

Több mint 12 éve foglalkozik

szoftverfejlesztéssel Java

nyelven. Egyetemi évei során

találkozott a szabad szoftverekkel, és

azóta is lenyűgözőnek tartja őket. 2018

óta ő maga is nyílt forráskódú projektek

indításába kezdett. Annak ellenére, hogy

ezeket saját maga „szórakoztatására”

indította, hasznos és érdekes megoldásokat

adhatnak valós problémákra.

Előadása a Szabad Szoftver

Konferencia 2022-n:

Lowkey Vault – Azure Key Vault

egy fejlesztő gépén

• Szekció: Fejlesztőknek

• Terem: Kamaraterem

közül, amelyek együttes alkalmaz ása segít

megnehezíteni a támadók dolgát. Az Azure

Key Vault, vagy más hasonló megoldások

megfelelő használata segít abban, hogy ne

kelljen a jelszavakat a forráskód mellett

tárolni. Emellett, számos más előnye is lehet,

például segít a fejlesztőknek titkosítani az

adatbázis tartalmát, vagy akár abban, hogy ne

kelljen frissíteni vagy újraindítani a rendszert,

ha menet közben szeretnénk a jelszavakat

időről időre lecserélni.

CW: Hogyan könnyíti meg a fejlesztést

a Lowkey Vault? Ezzel lényegében egy

dummy adatbázist lehet bekötni, hogy

ne éles adatokat tartalmazó adatbázissal

kelljen tesztelni?

N.I.Z: A Lowkey Vault lényegében az Azure

Key Vault viselkedését szimulálja a tesztelés

korai fázisaiban. Így könnyebben megvalósíthatóak

és használhatóak azon integrációs

tesztek, amelyek az Azure Key Vault integráció

milyenségét hivatottak tesztelni még akkor is,

ha a tesztkörnyezet nem fér hozzá az Azure

szolgáltatásokhoz.

CW: Ha alapesetben nyílt forráskódú

megoldásokat használ valaki, miért

érdemes pont a Microsoft Azure szolgáltatásait,

akár a Lowkey Vaultot használnia?

Nincs olyan nyílt forráskódú

szolgáltatás, ami hasonló feladatra

alkalmas lenne?

N.I.Z: Ma már a Microsoft sokkal szorosabb

kapcsolatot ápol a nyílt forráskódú közösséggel,

ők maguk is népszerűsítenek nyílt

forráskódú megoldásokat az Azure szolgáltatások

között. Így nem is annyira alternatíváról

lehet beszélni, hanem lehet nyílt forráskódú

Dr. Fülöp Lajos

Több mint 15 éve foglalkozik

szoftverfejlesztéssel, szoftver-architektúrákkal,

valamint

a kapcsolódó tevékenységek összehangolásával.

Mindig is előnyben részesítette a

nyílt forrású technológiák alkalmazását,

azok számtalan előnye miatt. Számos nyílt

forráskódhoz kapcsolódó projektben vett

részt (nyílt forráskódú szoftverek elemzése,

TANGO Controls keretrendszer).

Előadása a Szabad Szoftver

Konferencia 2022-n:

Nyílt forrású technológiák és kontribúciók

felhő & adat területeken avatar

• Szekció: Fejlesztőknek

• Terem: Kamaraterem

szoftvereket használni más Azure szolgáltatásokkal

együtt. Természetesen, ha valaki nem

szeretne az Azure zárt forráskódú megoldásaival

foglalkozni, akkor használhat más

alternatívákat akár az Azure Key Vault helyett

is, csak ez esetben le kell mondania a vele járó

előnyökről, például a hardveres biztonsági

modul (HSM) olcsó használatáról.

CW: Egy tipikus fejlesztő számára a Key

Vault használata nagyjából mennyi időt

takarít meg?

N.I.Z: Nehéz konkrét számokat mondani,

mivel az Azure Key Vault használatának több

aspektusa is szóba kerülhet: mennyi ideig

tart integrálni, mennyi időt töltünk a tesztek

megírásával, a teszt környezet létrehozásával

vagy felszabadításával, egy-egy teszt karbantartásával…

Ennek ellenére, ha egy projekt

szeretne Azure Key Vaultot használni, akkor

a Lowkey Vault, mint egyszer használatos

tesztadatbázis e szempontok többségére segít

könnyebben választ találni, akár pár sor kód

segítségével.

CW: Milyen fejlesztőeszközöket ajánlanának

egy kezdő fejlesztőnek, hogy

a lehető leghatékonyabban tudjon

dolgozni, és ne elavult eszközökkel

fecsérelje az idejét?

N.I.Z: Bármely nyelvről vagy területről is

legyen szó, érdemes megnézni a vonatkozó

trendeket, és olyan eszközöket, megoldásokat

használni, amelyek elterjedtek és

aktívan karban vannak tartva. Mondjuk a

Java esetén az egyik legismertebb integrált

fejlesztői környezet, az IntelliJ IDEA, az egyik

legnépszerűbb keretrendszer pedig a Spring

Framework és a hozzá tartozó modulok.

14 | | 2022.05.11.

Részletes program:

9:30

10:00

10:30

11:00

11:30

12:00

12:30

13:00

14:00

gé

14:30

15:00

15:30

16:00

16:30

17:00

17:30 Zárszó, tombola :)

A változtatás jogát fenntartjuk, aktuális online verzióért lásd a QR kódot!

MALLÁSZ

JUDIT

TECHNOLÓGIA

Remote first!

Bár a felhőalapú megoldások számos cégnél nélkülözhetetlenek, cégalapításkor

vagy átszervezéskor a távmunka lehetőségének megteremtése az első feladat.

Ez utóbbi az egyik előfeltétele annak, hogy a hazai bázisú IT cégek is igazán

versenyképes, nemzetközi fejlesztőcsapatokat hozhassanak létre.

Az Európai Unió tagországainak digitális

felkészültségét mérő DESI

2021 jelentés szerint Magyarország

a 2020-as helyezéséhez képest két

helyet rontott, és így a 23. helyre csúszott

vissza. A magyar adatok egyedül az internet-hozzáférések

terén előzik meg az

uniós átlagot. Hogyan jelentkezik ez a

cégek és a magánemberek mindennapi

életében? Miként látja a jelenlegi helyzetet

és a továbblépés, a fejlődés irányait

egy hazai fejlesztőközponttal rendelkező,

felhőalapú alkalmazásokra szakosodott,

ír-magyar informatikai vállalat? Bakos

Balázs, a Zoosh egyik alapítója, termékekért

felelős vezetője saját tapasztalataikat

foglalja össze.

Bakos Balázs: Cégcsoportunk digitalizációval,

azon belül kiemelten felhőalapú

technológiákkal, illetve azokra alapuló

üzletek létrehozásával foglalkozik. Megrendeléseink

90 százalékát külföldről kapjuk.

A pandémia során jól látszott, hogy az

angolszász országokban a kis- és középvállalkozói

szektor is sokkal többet költött

digitalizációra, mint itthon.

Computerworld: A digitalizáció tág

fogalom. Pontosíthatnánk, hogy miről

is beszélünk?

BB: A digitalizációt két részre bontanám.

Az egyik a cégek alapvető üzleti szükségleteihez,

az ügyfelekkel való hatékony

kapcsolattartáshoz köthető. E tekintetben

a pandémia nagy és hirtelen ugrásra kényszerítette

a vállalatokat. A másik rész a

cégek alaptevékenységének digitalizációja.

Ez nem megy egyik napról a másikra,

viszont hosszabb távon komoly versenyelőnyt

jelenthet a vállalatnak. Magának

a digitalizációnak négy alapvető paraméterét

emelném ki. Az egyik a digitális infrastruktúra

vagy másképpen a szélessávú

internet-hozzáférés. Mint tudjuk, ezen a

téren kifejezetten jól állunk. Nem ilyen

rózsás a helyzet a második paraméter, a

humán tőke esetében. Szintén hagy némi

kívánni valót maga után a digitális technológia

vállalati integráltsága, valamint a

negyedik paraméter, a digitális közszolgáltatások

elterjedtsége.

CW: A humán tőke elégtelensége azt

jelenti, hogy sok ember, és ebből fakadóan

számos vállalat nem él a digitalizáció

adta lehetőségekkel?

BB: Hiba volna általánosítani. A diplomások

tekintetében az uniós átlag fölött

vagyunk, viszont tömegesen nagy a lemaradás.

Rendkívül fontos volna például, hogy

a kis- és középvállalkozások derékhadát

alkotó szakemberek jól értsék a digitális

technológiát. Ők hozzák meg ugyanis

azokat a döntéseket, amelyek a mindennapi

működést befolyásoló eszközökre

is vonatkoznak. Ezzel összefüggésben

a gazdaság is kétarcú. Az egyik oldalon

vannak a versenyképes, exportra is dolgozó

vállalatok, amelyek hazai, nemzetközi

szinten is elismert, jól képzett munkaerőt

foglalkoztatnak. Találunk közöttük magyar,

főként nagyobb cégeket is, illetve nem

véletlen, hogy sok multi Magyarországra

telepíti leányvállalatát. Ugyanakkor van

egy másik réteg, ahol alacsonyabb szintű

a digitalizáltság. Ezek a cégek, zömében

hazai kkv-k, a magyar piacon kívül nehezen

tudnak teret nyerni.

CW: A digitalizáció elutasításának

hátterében elsősorban szemléletbeli

vagy pénzügyi okok állhatnak?

BB: Meggyőződésem, hogy inkább szemléletbeli.

Visszatekintve az elmúlt évekre,

lehet, hogy meglepő, de forrásoldalon

viszonylag jó lehetőségek voltak. Gondoljunk

például az alacsony kamatú forrásokra vagy

a pályázati lehetőségekre. Természetesen

nem azokra az iparágakra gondolok, mint

például a vendéglátás, amelyeket súlyosan

érintett a Covid.

CW: Tapasztaltak változást a

felhőalapú alkalmazásokhoz való

hozzállás, a félelmek, ellenvetések

terén?

BB: A pandémia előtt, 2018-2019 táján határozottan

nagyobb ellenérzést tapasztaltunk

a felhőtechnológiákkal szemben, mint ma.

Olyan iparágakban, olyan nagyvállalatoknál

is terjednek a felhőalapú megoldások,

amelyek korábban elzárkóztak előle. Bőven

van még hova fejlődni, de a pandémia

kétségtelenül nagy lökést adott a felhő

terjedésének. Egyébként a DESI jelentésben

is a kiemelt technológiák között szerepel a

cloud.

CW: A pandémia megváltoztatta a

munkakultúrát. Mennyire vannak

már jelen Magyarországon a munkát

hatékonyabbá tevő, a digitalizációra,

illetve a legújabb technológiákra épülő

alkalmazások?

BB: Olyan technológiák, mint például

a videókonferencia, nagyon gyorsan

terjedtek. Viszonylag nagy sebességgel

nyertek teret, különösen vállalati

közegben, a különböző azonnali üzenetküldő

alkalmazások, továbbá más, az irodai

munkát segítő megoldások, mint például az

Office Online. Ez nemcsak a nagyvállalati

szektorra igaz, hanem általában a magyarországi

cégekre. Felhívnám a figyelmet,

hogy ezen eszközök olyan területeken is

erős növekedést mutatnak, mint a marketing

és a kereskedelem. Számos esetben

már nem is lehet korszerű megoldáshoz

jutni anélkül, hogy az ember felhőalapú

szoftverhez nyúlna. Ezekbe a szoftverekbe

ma már sokszor beépítik a mesterséges

intelligenciát. Ha például valaki egy modern

kereskedelmi vagy marketing eszközzel

dolgozik, az adatok elemzése alapján

gyakran maga a szoftver is tesz ajánlásokat.

Úgy látom, hogy ezek a rendszerek

itthon is terjednek, a kérdés, hogy milyen

gyorsan.

16 | | 2022.05.11.

TECHNOLÓGIA

CW: Mi a legfőbb teendője egy hazai IT fejlesztőcsapatnak,

ha sikerre tör?

BB: A mi iparágunkban az elmúlt években a „cloud

first” mondást kellett szem előtt tartani. Továbbra

is nagyon fontos a felhő, de melléje bejött egy

másik szempont is, nevezetesen a távmunka lehetőségének

biztosítása. Munkavállalói oldalon a piac

teljesen globálissá vált, így csak az lehet igazán

sikeres, aki a „remote first” elv szerint építi fel és

működteti a vállalkozását. Egyrészt belföldön tűntek

el a különbségek abban a tekintetben, hogy valaki

például a fővárosban vagy akár egy kis településen

él és dolgozik. Másrészt tulajdonképpen a világ

bármely részéről lehet ma már munkatársakat

foglalkoztatni. A magyar fejlesztők mellett jöhetnek

a munkavállalók külföldről is, a fizetések egyre

jobban konvergálnak, így a hazai fejlesztőcsapatok

számára is kinyílt a világ. Érdemes tehát a határon

kívüli lehetőségeket is számba venni, különös

tekintettel a régiónkra, illetve – az időzónák miatt –

Európára. Ugyanakkor természetesen a jól képzett

magyar informatikusok is bárhonnan és bárhova

dolgozhatnak. Az első lépés tehát a „remote first”.

Ahhoz, hogy egy cég a globális piacon is eredményesen

szerepeljen, egyre inkább elengedhetetlen a

nemzetközi csapat. E stratégiát követve gyorsabban

lehet megtalálni a megfelelő szakembereket, és

könnyebb megtartani őket. Mindezt saját példánk is

igazolja.

CW: Várhatóan a pandémiát követőn is

dominál majd az IT iparágban a távmunka?

BB: Cégcsoportunkat, még a pandémia előtt,

rugalmas munkaidővel indítottuk. Felhőcégként már

akkor úgy alakítottuk a feltételeket, hogy bárhonnan

lehessen dolgozni. A járvány előtt az volt a jellemző,

hogy munkatársaink több időt töltöttek az irodában,

mint otthon. A pandémia teljes zárlatát követően ez

a helyzet megfordult. A szoftverfejlesztésben elterjedt

agilis módszertan egyébként kiválóan alkalmas

arra, hogy viszonylag sokat dolgozzanak a kollégák

távolról, de bizonyos típusú tevékenységekre rendszeresen

összejöjjenek. A távoli munkavégzés térhódítása

azt is magával hozta, hogy a munkatársak

kiválasztása során felértékelődött az önálló munkavégzés,

a felelősségvállalás képessége, az úgynevezett

„can do” attitűd, az, hogy valaki mennyire tud

az agilis módszertanokkal eredményesen dolgozni.

Összességében felértékelődtek a soft skillek, fontosabbá

váltak azok az értékek, amelyek birtokában

önállóan is tudnak dolgozni a munkavállalók.

CW: Hogyan érinti a távmunka általánossá

válása a cégek vezetését?

BB: Valóban, a távmunka terjedésének van egy

másik vetülete is, nevezetesen az, hogy a középvezetői

oldalon jelentősen megnőtt a terhelés. A

csapatokat ugyanis nehezebb távolról menedzselni,

mint úgy, ha az emberek fizikailag együtt vannak.

Különféle dedikált vezetői képzések, mentorprogramok

segíthetik az érintett kört. Mi is indítottunk

ilyeneket. Figyelemre méltó az is, hogy felértékelődött

a HR szerepe. Itt elsősorban azokról van szó,

akik a tehetségek, a megfelelő szakemberek meg -

találásával, illetve megtartásával foglalkoznak.

Emellett abban is komoly szerepet játszanak a

HR-esek, hogy a pandémiával kialakult új világban

észrevegyék a dolgozók elakadásait, és segítsék

életpályájájuk kiteljesedését.

CW: Mik a Zoosh csoport közeljövőre vonatkozó

tervei?

BB: A pandémia összes hulláma alatt bővítettük a

cégcsoportot. Folymatosan keresünk új embereket.

Mivel fejlesztői központunk Magyarországon van,

a mérnöki területen dolgozók többsége magyar.

Ide tartoznak, többek között, a szoftverfejlesztők, a

tesztelők, a DevOps szakértők, a projekteket vezető,

úgynevezett product ownerek. Külföldi munkatársaink

főként a kereskedelem, a marketing és a

design területén dolgoznak.

CW: A DESI 2021 jelentés nem fest rózsás

képet a hazai digitalizáltságról. Vannak jó

példák, amelyeket követve felzárkózhatunk

legalább az európai középmezőnyhöz?

BB: Igen, vannak követendő példák. A Magyarországhoz

hasonló méretű Írország, továbbá Finnország

és Észtország például sokkal előrébb van

a listán. Ezek az államok nagyon jól szerepelnek

olyan területeken, mint a humán tőke vagy a digitális

technológiák integráltsága a vállalatokba. Magyarországhoz

képest nem 10-20 százalék az eltérés,

hanem ennek a duplája. Ezektől az országoktól

tehát lehet és érdemes is tanulni.

2022.05.11. | | 17

KIS

ENDRE

TECHNOLÓGIA

SCHNEIDER ELECTRIC

Zöld perem

Az edge környezetek nélkülözhetetlenek a digitálisan összekapcsolt működéshez, megtervezésük,

kiépítésük és üzemeltetésük azonban komoly kihívásokkal szembesíti a vállalatokat – tárta

fel a Schneider Electric friss felmérése. Megválaszolásukhoz a szállító új energiagazdálkodó,

épületfelügyeleti és hűtési megoldásokat jelentett be, amelyek az átalakulást a peremhálózattól

az adatközpontig biztonságossá, megbízhatóvá, rugalmasan állóképessé és fenntarthatóvá

teszik.

Jól szemlélteti a peremhálózatok digitalizációs

kulcsszerepét, hogy edge

infrastruktúrát a vállalatok leggyakrabban

az éles üzemet támogató technológiai

környezetek kiberbiztonsági

monitorozására, a működés során keletkező

adatok helyi feldolgozására és tárolására,

valamint felhőbe továbbítására

hoznak létre, mutat rá a fehér könyv

(Succeeding at Digital First Connected

Operations), amelyet az International Data

Corporation (IDC) a Schneider Electric

megbízásából készített. A jelentés alapjául

szolgáló felmérésben Észak-Amerikától

kezdve Nyugat-Európán át a Távol-Keletig

több mint ezer, közép- és nagyvállalati

informatikai és üzemeltetési szakember

vett részt a gyártás, az egészségügy, az

oktatás területéről és más iparágakból.

Elsősorban a kiberbiztonság (50

százalék) fokozása, valamint az összekapcsolt

rendszerek állóképességének

és megbízhatóságának (44 százalék)

javítása érdekében fejlesztik vállalatuk

peremhálózatát, mondta a megkérdezettek

fele. Válaszaikból kiderült ugyanakkor

az is, hogy a megcélzott biztonság,

megbízhatóság és rugalmas állóképesség

eléréséhez a szervezeteknek komoly

kihívásokat kell leküzdeniük. Az edge

infrastruktúra minden vonzó ígéretével és

kiemelkedő képességével együtt ugyanis

sok vállalat a hálózati kapcsolatok és az

energiaellátás terén is nehézségekbe

ütközik. A megkérdezettek harmada (32

százalék) mondta például, hogy peremhálózatán

kieséseket vagy a vártnál las -

sabb adatátvitelt tapasztal. A válasz -

adók hasonló aránya (31 százalék) pedig

áramkimaradásokról vagy 60 másodpercnél

hosszabb túlfeszültséget okozó

energiahullámokról is beszámolt.

Távoli monitorozás és

felügyelet méretezve

Digitális átalakulásuk során a szervezetek

a működés biztonsága és megbízhatósága,

valamint a hozzáértő szakemberek toborzása

miatt aggódnak a leginkább, mutat rá

jelentésében az IDC. A fizikai és az informatikai

biztonság problémaköre érthető

módon a figyelem középpontjába kerül,

amikor a működést támogató rendszereiket

a vállalatok hálózatba kapcsolják.

Rendszereiket és folyamataikat is át kell

alakítaniuk az új modell követelményei

szerint, és már a változás puszta kezelése

felér egy komoly kihívással, a transzformáció

technológiai megvalósításáról

nem is szólva. A felhőhöz csatlakoztatva

azonban a szervezetek látni fogják, hogy

az üzemeltetési adatok ereje számos új

és továbbfejlesztett alkalmazási területen

használható. Az adatok elemzésével nyert

felismerések birtokában vállalati szinten

javíthatják például az együttműködést,

és olyan távoli üzemeltetési képességekre

tehetnek szert, amelyek egyszerre

növelik a munka hatékonyságát és az üzlet

rugalmas állóképességét.

A megbízhatóság szintén létfontosságú,

mivel a helyi, peremhálózati

környezetekben működő rendszereiket a

digitálisan átalakuló szervezetek mindinkább

távolról fogják menedzselni és

támogatni. Mindehhez azonban szükség

lesz a munkaerő képességeinek fejlesztésére

is, mivel az összekapcsolt technológiai

környezetek között a megfelelő

készségek birtokában tud majd dolgozni

és összhangot teremteni a további átalakulás

előmozdításához. A tudás és a

képességek folyamatos biztosításához

a vállalatoknak házon belül és kívül is új

partnerek széles körével kell kapcsolatba

lépniük és együttműködniük.

18 | | 2022.05.11.

TECHNOLÓGIA

Ha technológiájuk meghibásodik, a digitálisan

átalakuló szervezetek sérülékennyé

válnak, ezért peremhálózati környezetüket

is jövőbiztossá kell tenniük az említett aggályokat

kezelő megközelítéssel, mutatott rá

az elemző, és a stratégia kidolgozásához

néhány tanácsot is megfogalmazott.

Csökkenthetik a vállalatok a nem tervezett

leállások kockázatát, ha például

adat- és áramhálózati erőforrásaikat már a

peremhálózati környezet tervezésének korai

szakaszában rugalmas állóképességgel

vértezik fel. A nagy kiterjedésű, skálázott

edge infrastruktúrák folyamatos felügyelete

minden szervezetet próbára tesz.

Nehéz ugyanis – vagy egyenesen lehetetlen

– elérni, hogy a szükséges szakértelem

mindig a megfelelő helyen és időben álljon

rendelkezésre. A peremhálózati erőforrásokat

ezért fel kell készíteni a folyamatos

távoli monitorozás és felügyelet, valamint

az önműködő üzemelés támogatására.

Tanácsos mindebben megbízható partnerekre

is támaszkodni, mivel ezek a szereplők

ott – olyan helyzetekben vagy helyszíneken

– is biztosítják az iparág legjobb gyakorlatát

alkalmazó szolgáltatásokat, ahol ezt maguk

a vállalatok gazdasági vagy fizikai okokból

nem tudnák kivitelezni. A megbízható

szervizpartnerek ráadásul gyakran előbb

ismerik fel a kibontakozó problémákat,

minthogy azok ténylegesen felmerülnének,

és ez a megelőzés jelentősen továbbnöveli a

peremhálózatok megbízhatóságát. Érdemes

továbbá a fenntarthatóság iránt elkötelezett

partnereket választani. Az IDC felmérésében

a válaszadók 82 százaléka mondta,

hogy a fenntarthatóságra fontos követelményként

tekint, amikor edge megoldásaihoz

szállítót választ.

Önkiszolgáló

IoT szoftver a felhőből

A Schneider Electric teljes körű megoldásszolgáltatóként

szorosan együttműködik

ügyfeleivel a megfelelő stratégia kialakításában,

hogy az edge infrastruktúra

megbízhatóságát, biztonságát, rugalmas

állóképességét és fenntarthatóságát a

tervezés, a telepítés és a menedzsment

során is biztosítsa. A gyártó mindebben

épületekbe, adatközpontokba és más infrastruktúrákba

szánt, IoT-képes, nyílt és

plug-and-play elven átjárható EcoStruxure

architektúrájára és platformjára támaszkodik,

amelyet nemrég újabb megoldásokkal

bővített.

Idén áprilisban mutatkozott be az

EcoStruxure Energy Hub, amely a felhőben,

SaaS modellben, önkiszolgáló módon

használható és skálázható IoT szoftverként

a digitálisan átalakított elektromos

és energetikai rendszerek felügyeletét

egyszerűsíti. Segítségével a kereskedelmi,

ipari és intézményi épületek tulajdonosai és

üzemeltetői könnyebben felelhetnek meg

a kialakulóban lévő energetikai szabályzatoknak

és szabványoknak, hatékonyabban

kezelhetik az alapvető energetikai rendszereket,

továbbá biztosíthatják, hogy

fejlesztéseik a távlati fenntarthatósági

célok eléréséhez szükséges ütemben

haladjanak. A gyártó szerint a megoldás

egyedülálló módon lehetővé teszi a vállalatoknak,

hogy egy könnyen használható

okostelefon-alkalmazással eszközeiket

csatlakoztatva elkezdjék az adatgyűjtést,

és percek alatt megjelenítsék az energiafelhasználásról

szóló, hasznosítható

információkat. Az EcoStruxure Energy Hub

többek között elemzésekkel segíti az energiahasználatban

kimutatható minták és a

fogyasztást befolyásoló tényezők azonosítását,

valamint az energiatakarékosságot

szolgáló intézkedések bevezetését.

EcoStruxure Panel Server és Site Server

néven a harmadik negyedévben elérhetővé

válnak a Schneider Electric fokozott kibervédelmi

képességekkel felvértezett IoT

átjárói is, amelyekkel a vállalatok intelligens

elektromos és energetikai hálózatokat

alakíthatnak ki, és a begyűjtött adatokat

biztonságos módon, percek alatt a felhőbe

továbbíthatják. Az adatok erős védelmét

az EcoStruxure Energy Hub ISA/IEC 62443

nemzetközi kiberbiztonsági szabvány

szerinti tanúsítása is szavatolja.

a múlt hónapban debütált a két új

megoldás, amely a gyártó szerint az

épületek fenntarthatóságát és hatékonyságát

a benn tartózkodók kényelmével

együtt növeli. Az EcoStruxure Building

Operation 2022 az okosépületek nyílt és

integrált felügyeleti rendszere, a Space-

Logic Insight-Sensor pedig egy „hat az

egyben” kialakítású, beltéri érzékelő a

jelen lévő emberek valós idejű, névtelenített

– vagyis személyek azonosítására

nem alkalmas – számlálásához. Ilyen és

hasonló képességeikkel az EcoStruxure

Building megoldások akár 40 százalékos

energiamegtakarításhoz is hozzásegítik

felhasználóikat, mondta a Schneider

Electric.

Nem utolsósorban a gyártó bejelentette

a nagy adatközpontokba szánt, inverteres

csavarkompresszorral ellátott Uniflair

hűtőrendszerek új termékcsaládját. A légés

szabadhűtéses rendszerek megnövelt

teljesítménnyel és kisebb energiafogyasztással

szolgálják a hatékonyságot és a fenntarthatóságot

minden környezeti körülmény

között. Az Uniflair hűtők emellett alacsony

globális felmelegedési potenciállal (GWP

értékkel) rendelkező hűtőközegeket használnak,

amivel kategóriájukban az első

megoldások közé tartoznak.

2022.05.11. | | 19

MÓRAY

GÁBOR

TECHNOLÓGIA

Nyolc IT-katasztrófa

Az IT-biztonsági szakemberek és a kiberbűnözők harcában néha a rosszfiúk győznek.

De ezeknek az eseteknek is van hasznuk: tanulhatunk belőlük!

Akik nem ismerik a múltat, arra

kárhoztatnak, hogy újra elkövessék

az összes hibáját, szól George

Santayana amerikai filozófus aforizmája.

Az elmúlt évtized bővelkedett olyan IT-biztonsági

katasztrófákban, amelyek fontos

tanulságokkal szolgálnak a szakemberek

számára. Most nyolc olyan esetet szedtünk

össze, amikor a támadók ravaszsága

mellett az áldozatok hibáira is szükség volt

ahhoz, hogy az akció sikerrel járjon.

2012: Egy szélhámos

rászedi a Court Venturest

Hieu Minh Ngo bebizonyította: nem kell

magas szintű számítástechnikai tudás

ahhoz, hogy betörjünk egy fontos adatbróker

rendszerébe, és rengeteg személyes adatra,

bizalmas információra tegyünk szert. Néha

elég egy kis pimaszság, és pár ügyesen

alkalmazott szélhámostrükk. A húszas

évei elején járó Ngo meggyőzte a Court

Ventures adatbókert, hogy Szingapúrban

magánnyomozó, akinek a munkájához van

szüksége különböző személyes azonosító

információkra.

A megszerzett adatokat jó pénzért

személyazonosság-tolvajoknak adta tovább,

és letartóztatásáig csaknem 2 millió dollárt

keresett ezzel a módszerrel.

2014: Összeomlik

az Mt. Gox

A kriptovaluták világa ma már tele van átverésekkel,

de 2014-ben még viszonylag a

korszak elején jártunk, és az egész szakmát

megrázta a japán kriptováltó és tőzsde,

az Mt. Gox krachja. Az Mt. Goxnak, amely

addigra a világ legnagyobb kriptotőzsdéjévé

nőtte ki magát, már három évvel korábban,

2011-ben meggyűlt a baja a hackerekkel,

és az eset nyomán olyan javításokat végzett

rendszerén, amelyek a legtöbb fogyasztót

megnyugtatták. 2014-ben mégis fizetésképtelenné

vált, mert kiderült, hogy sokmillió

dollárnyi bitcoin hiányzik az ügyfelek

számlájáról. Még ma sem teljesen világos,

pontosan mi történt, de úgy fest, hogy a

2011-es támadást mégsem sikerült lezárni,

és a támadók tovább dézsmálták a cég

pénzét, az Mt. Gox pedig egyfajta piramis -

játékot játszva az új betétek megcsapolásával

fedezte veszteségeit. Az összeomláshoz

a cégnél alkalmazott borzalmas

vezetési és biztonsági gyakorlat is hozzájárult:

kiderült például, hogy a frissítéseknél

minden módosítást a vezérigazgatónak

kellett jóváhagynia, így hetekig tartott, míg

egy biztonsági javítás működésbe lépett.

2014: A nagy kínai

adatlopások: Starwood,

OPM, Equifax

A 2010-es évek közepén három nagy intézményt

ért támadás: 2014-ben a jó nevű

Starwood szállodalánc foglalási rendszerét,

2015-ben az amerikai kormányzati

munkaerő szervezésével foglalkozó U.S.

Office of Personnel Managementet, 2017-

ben pedig a három legnagyobb hitelminősítő

intézmény egyikét, az Equifaxot. Mindhárom

biztonsági katasztrófa hátterében komoly

védelmi hibák álltak. Az OPM például azt

hitte, hogy egy „big bang” rendszer-viszszaállítással

teljesen kipurgálta a támadókat,

és nem szúrta ki, hogy azok másutt

is megvetették a lábukat a rendszerben.

Az Equifaxnál egy SSL tanúsítványt felejtettek

el megújítani, a Starwoodnál pedig

olyan fokú volt a hanyagság, hogy négy

teljes évig nem vették észre a rendszer

meghekkelését, és csak azután derült fény

a dologra, hogy a céget megvette a Marriott

szállodalánc.

Ezek az adatszivárgások több millió

személyes adatot juttattak a támadók

kezébe, és az OPM, illetve az Equifax

esetében jelentős részük nagyon érzékeny

információ volt. A hatóságok ma úgy vélik,

hogy a támadások mögött Kína állt, amely

az Egyesült Államok kormányával kapcsolatban

álló személyek adataihoz akart

hozzájutni.

2016: A Clinton-kampány

Sokan ma is úgy vélik, hogy Hillary Clinton

2016-os elnökválasztási kampányának

bukását az e-mailjeivel kapcsolatos botrány

okozta. A szóban forgó leveleket Clinton

még külügyminiszter korában a személyes

szerverén tárolta, de már akkor tudható

volt, hogy a kormányzati gépeken nagyobb

biztonságban lennének. A választási

kampány időszakában aztán egyre több

pletyka kelt szárnyra velük kapcsolatban,

végül a Wikileaks jóvoltából az összes levél

nyilvánosságra került.

Hogy történhetett meg mindez? Az ügy

hátterében egy klasszikus adathalász akció

állt. 2016-ban, amikor Clinton egy Google

által üzemeltetett szolgáltatásra telepítette

át az adatokat, kampánymenedzsere, John

Podesta egy olyan, hivatalosnak tűnő e-mailt

kapott, amelyben a Google értesítette, hogy

20 | | 2022.05.11.

TECHNOLÓGIA

megpróbáltak hozzáférni a fiókjához, és egy

megadott hivatkozásra kattintva tudja elvégezni

a jelszó visszaállításával kapcsolatos

teendőket. Bár egy technikai segítő jelezni

próbálta Podestának, hogy az üzenet „nem

szabályos e-mail”, a „nem” fatális módon

lemaradt az üzenetről. Podesta végül kattintott,

és a hackerek kezébe juttatta a bejelentkezési

adatait.

2016: Bankrablás

Bangladesben

A nemzetközi banki átutalásokhoz kifejlesztett

SWIFT rendszert feltörhetetlennek

szánták, de egy hackercsoport – feltehetőleg

az észak-koreai Lazarus Group – megtalálta

a gyenge pontját, amely nem volt más, mint

egy fejlődő ország központi bankja, ahol

kevesebb pénz jutott a biztonságra. A kiberbűnözők

speciálisan kifejlesztett kártékony

programokkal átfogó támadást indítottak

a Bangladesh Bank ellen, és végül sikerült

is hozzáférést szerezniük a SWIFT terminálhoz,

amely az ajánlásokkal ellentétben

nem a hálózattól elkülönülve működött. Úgy

időzítették az akciót, hogy minél kevesebb

figyelmet keltsen: Bangladesben pénteken

és szombaton nem nyitottak ki a bankok,

New Yorkban, ahol a legtöbb SWIFT tranzakciót

kezelő Federal Reserve Bank található,

a vasárnap szünnap volt, és a Fülöp-szigeteken,

ahol tisztára akarták mosni a pénzt,

a holdújév miatt volt minden zárva, vagyis a

bankok között elvileg nem lehetett „forródrótos”

úton kommunikálni.

A hackerek abban bíztak, hogy az

átutalások automatikusan végbemennek,

mielőtt bárki is ellenőrizhetné őket, ám

balszerencséjükre az egyik köztes bank

nevében szerepelt a Jupiter szó, ami véletlenül

egy iráni szállítások miatt szankciókkal

sújtott fuvarozó cég neve is volt,

ez pedig automatikusan riasztást váltott

ki, és az ellenőrzést végző személynek

feltűnt, hogy a Bangladesh Bank soha az -

előtt nem kezdeményezett hasonló mérté -

kű tranzakciókat. A kibertolvajoknak így

is sikerült 20 millió dollárt meglovasíta -

niuk, de ha nem buknak le, több milliárd

dollár lett volna a kár.

2016: Támadnak

az IoT-zombik

2016. október 21-én az internet jelentős

része elérhetetlenné vált rengeteg európai

és észak-amerikai felhasználó számára. Az

első hírek arról szóltak, hogy egy hackercsoport

térdre akarja kényszeríteni az

internetet. Utóbb kiderült, hogy a támadás

hátterében jóval kisszerűbb okok állnak,

de az akció sikere rávilágított a netes infrastruktúra

gyenge pontjaira.

A DDoS, más néven túlterheléses támadások

általában botnetekre, vagyis meghekkelt

számítógépek zombihadseregeire

épülnek, amelyek egyszerre próbálnak

elérni egy webhelyet. Mivel a PC-ket a

biztonsági szoftverek egyre jobban védik, a

hackerek az IoT eszközök felé fordultak. A

Mirai botnet csomag, amelyet egy amerikai

diák írt, nem tett mást, mint megkereste

a nyitott telnet kapuval rendelkező eszközöket,

és végigpróbált rajtuk néhány tucat

olyan felhasználónév-jelszó párost, amit

különböző IoT eszközöknél alapbeállítás -

ként használtak.

Tömérdek kütyüt – legfőképpen CCTV

kamerát – sikerült így hadrendbe állítania.

Az első támadási hullám a DDoS támadások

elleni védelmet kínáló helyeket célozta, de

amikor a Mirai forráskódja kikerült az internetre,

egy másik felhasználó a DNS szolgáltatásokat

nyújtó Dyn ellen indította harcba,

és ennek hatása már valóban pusztító volt.

2021: A Parler lebuktatja

saját felhasználóit

Az amerikai Parler Twitter-stílusú helynek

indult olyan felhasználóknak, akik úgy

vélték, hogy politikai nézeteik miatt cenzúrázzák

őket a nagy közösségi hálózatok.

Igazi – és meglehetősen kétes – hírnévre

a Parler a Capitolium elleni támadás

során tett szert: kiderült ugyanis, hogy

sok támadó itt egyeztette, vagy dokumentálta

tevékenységét. Mindezek alapján az

Amazon úgy döntött, lekapcsolja a platform

tárhely-szolgáltatását az AWS szervereken,

egy hacker azonban az utolsó pillanatban

még megpróbált minél több adatot lementeni,

és ez meglepően könnyűnek bizonyult

a hanyag biztonsági rendtartás miatt. Nem

világos, hogy a Parler API-ja egyáltalán nem

igényelt-e hitelesítést, vagy csak nagyon

egyszerű volt megkerülni, mindenesetre a

hackernek sikerült a Parler-tartalmak 99

százalékát megszereznie. Ez az anyag pedig

igazi kincsesbányának bizonyult. Kiderült,

hogy a törlés funkció csak félig-meddig

működött (a törölt tartalom megmaradt

az adatbázisban), és a metaadatokat sem

tüntették el azokról a kompromittáló

képekről, videókról, amelyeket a Capitolium

ostromlói készítettek egymásról és

magukról.

2021: Megbénul

a Colonial Pipeline

2021-ben zsarolóvírus támadás érte az

Egyesült Államok keleti partvidékének

üzemanyag-ellátásában kulcsszerepet ját -

szó Colonial Pipeline-t. Hat napra leállt a

cég teljes működése, ami súlyos üzemanyaghiányt

és ideiglenes drágulásokat

okozott. Egy darabig úgy hírlett, hogy a

vezetékek működtetését végző rendszerek

bénultak le, de kiderült, hogy „csak” a

számlázó rendszert érte a támadás. Vagyis a

Colonial fizikailag képes lett volna gázolajat

és egyéb üzemanyagot szállítani, csak épp

az árát nem tudta volna kiszámlázni. Az eset

jól példázta, hogy ma már milyen szorosan

összefonódnak a működési és információs

technológiák, és arra is rávilágított, hogy

egy bonyolult rendszernek számos olyan

sebezhető pontja van, ami szigorúan vett

mérnöki nézőpontból észrevétlen marad.

2022.05.11. | | 21

QAYUM DANIEL

tanácsadó,

Peak Financial Services

TECHNOLÓGIA

A pénzügyi szektor és

a metaverzum találkozása

A metaverzum az emberiség jövője – egyre többen osztják ezt a víziót. Szerintük az emberek

életük nagy részét egy virtuális térben, a metaverzumban töltik majd a jövőben.

Felerősödtek ugyanakkor a jóval földhözragadtabb

meglátások is, amelyek

szerint a metaverzum kisebb, de

maradandó szerepet kap életünkben. A fő

értékajánlat azonban változatlan: a való

világban nem elérhető, egyedi és színes

élmények kínálata.

Mit mutatnak a számok?

A metaverzum elképesztő bővülés előtt áll: a

piac mérete 2030-ra elérheti a 8-13 ezermilliárd

dollárt a Citi kutatásai szerint. Egyetlen

bank becsléseire hagyatkozni persze nem

bölcs dolog, optimizmusával nincs azonban

egyedül. A nagy amerikai befektetési bankok

közül hasonlóan hatalmas lehetőséget lát a

metaverzumban a JPMorgan is, amely éves

szinten ezermilliárd dolláros bevételt vár

ezen a területen. Ha a számokban van is

eltérés, a nagyságrendek jelzésértékűek.

Számos vállalat igyekszik betörni a metaverzumba,

köztük több pénzügyi szereplő. A

motivációk azonban változóak.

Ügyfélélmény-fokozás

a bankoknál

A CaixaBank digitális leánybankja, az Imagin

példamutatóan közelíti meg az ügyfélélmény

fokozását a metaverzumon keresztül. A

fintech barcelonai közösségi terét replikálta

virtuális formában a „Decentraland” metaverzumában.

Az ImaginCafé a valós és a

virtuális világban egyaránt fontos szerepet

szán a kultúrának, a kreativitásnak, a fenntarthatóságnak,

valamint a technológiának.

A metaverzumban különböző interaktív

anyagok segítik e területek megismerését.

A kezdeményezés népszerűsítése érdekében

a valódi ImaginCaféban is kialakítottak

egy sarkot, ahol bárki beléphet a

metaverzumba.

Ez a fajta élménycentrikus szolgáltatás

az, amivel a legjobban ki lehet aknázni a

metaverzumban rejlő lehetőségeket. A

hagyományos bankok számára például

egyértelmű, hogy az unalmas ügyintézéssel

összemosott bankfiókokat érdekes,

stimuláló környezetekké változtassák. Az

egyedi virtuális élmények növelhetik az

ügyfélelégedettséget egy-egy kötelező

ügyintézési kör során, amellyel mélyíthető

a bank és a klientúra között a kapcsolat,

valamint fejleszthető az ügyfélszerzés és

-megtartás.

A metaverzum,

mint marketingeszköz

A PwC, a világ egyik legismertebb könyvvizsgáló

és tanácsadó cége még tavaly év

végén vásárolt egy virtuális telket a „The

Sandbox” metaverzumában. A vállalat az

egyik első nagy név volt, amely megvetette

lábát ebben az univerzumban. Az akkori

árak mellett a telek 10 ezer dollárba kerülhetett,

ami egy embernek sok pénz, egy

ekkora vállalatnak viszont semmiség. A

PwC vélhetően ezért is döntött a vásárlás

mellett.

Az összeg adott esetben egy kisebb

közösségimédia-kampányra is elegendő lett

volna, de a virtuális telekvásárlásnak sokkal

nagyobb hírértéke volt. A PwC jelentős

publicitást kapott, és a metaverzumban

érdekelt tanácsadóként tudta magát pozicionálni.

Az elmúlt hónapokban ugyanakkor

nem érkezett hír arról, hogy milyen

élményekkel vagy funkciókkal fejlesztette

telkét a tanácsadó, így egyelőre csupán

marketingdöntésként értékelhető a metaverzumba

lépés.

A fenti csak két példa az elmúlt hónapok

fejleményeiből. Más szolgáltatók a pénzügyi

edukációt és a női egyenjogúságot is népszerűsítik

a metaverzumban. A Peak kutató és

tanácsadó csapata minden hónapban átfogó

körképet készít a fintech világ mozzanatairól,

azok bankszektorra, biztosítókra,

IT szektorra és kormányzati szervekre

gyakorolt hatásairól. A tanulmányokban

részletesen foglalkozunk a nemzetközi

metaverzum fejleményekkel is, amelyeket

a lehetőségek és a fenyegetések szempontjából

is elemzünk. A teljes körképpel,

vagy annak egyes elemeivel kapcsolatban

felmerülő kérdéseket a science@peakfs.io

e-mail-címre várjuk.

A metaverzum egy ú j digitá lis vilá g,

amelyben a közösségi interakciók során

jelen van a virtuá lis való sá g, a kiterjesztett

való sá g, valamint a digitá lis

gazdasá g is. Az első metaverzum

kezdeményezések a videójátékokhoz

köthetők, amelyek már több jelentős

virtuális közösséget hoztak létre.

Újabban a nem helyettesíthető tokenek

(NFT) és a kriptovaluták adtak lendületet

a metaverzum-kezdeményezéseknek,

ezek új lehetőségeket tártak fel

a digitális eszközök tulajdonlásában és

adás-vételében.

A Fintech Világa

Heti Hírlevelének

feliratkozása

a QR-kóddal!

22 | | 2022.05.11.

UTOLSÓ

LEHETŐSÉG

ÁRFIXÁLT

PC WORLD

ELŐFIZETÉS

Fizess elő most a PC World

magazinra 2010-es árszinten, mindössze

10 560 forintért és féléves Norton

360 Standard védelmi

szoftvercsomagot adunk ajándékba.

Az előfizetés előnyei:

• A PC World hat hónapig

egyenesen házhoz megy

• Félévig védi számítógépedet az

egyik legjobb Norton 360

Standard biztonsági csomag

• 12 darab teljes verziós, exkluzív

felhasználói szoftvert kapsz

• 6 teljes PC-játékkal

ajándékozunk meg

• Előfizetőként beleszólhatsz

a magazin készítésébe,

tagja leszel a PC World külső

tanácsadói testületének

• Teljes reklámmentességet

élvezhetsz a PC World online

felületén, amint aktiválod

aktuális havi PC World Plus

tagságodat

Amíg a készlet tart

Megrendelhető:

piacter.project029.com

EXKLUZÍV, ÁRFIXÁLT

PC WORLD ELŐFIZETŐI AJÁNLAT

Hat lapszám ára: 10 560 forint

Az előfizetés időtartama alatt az előfizetés nem mondható fel. További információért hívja a +36 1 445 0930, nem emelt díjas telefonszámot, vagy

írjon a terjesztes@project029. com e-mail címre. Megrendelése egyben önkéntes adatközlés is. Az adatközlő hozzájárul, hogy közölt adatait a kiadó

előfizetői névjegyzékében nyilvántartsa, és számára előfizetésekkel, akciókkal kapcsolatos tájékoztatókat küldjön. Megrendelésével továbbá

hozzájárul, hogy a kiadó tájékoztató- és reklámanyagokat küldjön, és az itt közölt adatokat marketingcélból a hozzájárulás visszavonásáig kezelje.

Az adatközlés a kiadó címére (1065 Budapest, Bajcsy Zsilinszky út 59. II/9.) írt levéllel bármikor visszavonható. Minden jog fenntartva!

Jön...jön...jön...!

A United Consult

és az IT Fest csapata

elhozza az év legmenőbb

szakmai fesztiválját!

› 3 színpad

› 100+ előadó

› a hazai IT szakma

megkerülhetetlen

szakértői.

#fesztelenhangulat

#rendhagyótémák

#lazaszakmázás

a város szívében.

Program, jegyek:

www.itfest.businessfest.hu

2022.06.09.

BUSINESS FEST

Computerworld magazin 2022.05.11. LIII. évfolyam 09. szám

A Computerworld magazin 2022. május 11-én megjelent száma. ... View more A Computerworld magazin 2022. május 11-én megjelent száma.

Delete template?

Save as template ?

A Computerworld magazin 2022. május 11-én megjelent száma. A Computerworld magazin 2022. május 11-én megjelent száma.