Computerworld magazin 2022.08.24. LIII. évfolyam 16. szám
A Computerworld magazin 2022. augusztus 24-én megjelent száma.
A Computerworld magazin 2022. augusztus 24-én megjelent száma.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
2022. augusztus 24. • <strong>LIII</strong>. <strong>évfolyam</strong> <strong>16.</strong> <strong>szám</strong><br />
FRITSCH<br />
RÓBERT<br />
elnök,<br />
Magyarországi Vezető<br />
Informatikusok Szövetsége<br />
ÖSSZETARTÓ ÉS<br />
JÓL MŰKÖDŐ KÖZÖSSÉG<br />
AZ MVISZ<br />
2022. augusztus 24. / <strong>LIII</strong>. <strong>évfolyam</strong> <strong>16.</strong> <strong>szám</strong><br />
9 770587 151006 22016<br />
Ára: 495 Ft
ELO
TARTALOM | 2022. augusztus 24.<br />
/ IMPRESSZUM<br />
KIADJA A PROJECT029<br />
MAGYARORSZÁG SZOLGÁLTATÓ KFT.<br />
1065 Budapest Bajcsy-Zsilinszky út 59. II/9.<br />
HU ISSN 0237-7837 web: project029.com<br />
FELELŐS KIADÓ: Csák Ambrus ügyvezető<br />
OPERATÍV IGAZGATÓ: Babinecz Mónika<br />
mbabinecz@project029.com<br />
MARKETINGMENEDZSER: Kovács Judit<br />
jkovacs@project029.com<br />
NYOMÁS ÉS KÖTÉSZET:<br />
Keskeny és Társai 2001 Kft.<br />
1158 Budapest, Rákospalotai határút 6.<br />
Ügyvezető: Keskeny Árpád<br />
SZERKESZTŐSÉG<br />
Brand Director: Schrankó Péter<br />
pschranko@computerworld.hu<br />
<strong>Computerworld</strong> kiemelt szakértők:<br />
Hatvani István, RPA, GRC szakértő<br />
Kulcsár Alexandra, erp-consulting.hu<br />
Lengré Tamás, ASC Kft.<br />
Sebastian Tamas, RocketShepherd.com<br />
Szota Szabolcs, hellocristo.hu<br />
Főszerkesztő: Sós Éva<br />
esos@computerworld.hu<br />
Szerkesztőség:<br />
Mallász Judit, Kis Endre,<br />
Meixner Zoltán, Móray Gábor<br />
Olvasószerkesztő: Váczy Laura<br />
lvaczy@computerworld.hu<br />
Tördelő grafikus: Király Zoltán<br />
zkiraly@computerworld.hu<br />
Fotó: Udvardy Áron<br />
Ügyfélszolgálat:<br />
terjesztes@project029.com<br />
A <strong>Computerworld</strong> az IVSZ hivatalos<br />
médiapartnere.<br />
PIACTÉR: PIACTER.PROJECT029.COM<br />
HIRDETÉSFELVÉTEL<br />
Lapreferens: Rodriguez Nelsonné<br />
irodriguez@computerworld.hu<br />
Telefon: +36 1 577 4311<br />
Kereskedelmi asszisztens: Bohn Andrea<br />
abohn@project029.com<br />
Telefon: +36 1 577 4316, fax: +36 1 266 4274<br />
e-mail: info@project029.com<br />
ajanlat@project029.com<br />
1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 59. 2/9.<br />
Szerkesztőségünk a kéziratokat lehetőségei<br />
szerint gondozza, de nem vállalja azok visszaküldését,<br />
megőrzését. A COMPUTERWORLD-ben<br />
megjelenő valamennyi cikket (eredetiben vagy<br />
fordításban), minden megjelent képet, táblázatot<br />
stb. szerzői jog védi. Bármilyen másodlagos<br />
terjesztésük, nyilvános vagy üzleti felhasználásuk<br />
kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet.<br />
A hirdetéseket a kiadó a legnagyobb körültekintéssel<br />
kezeli, ám azok tartalmáért felelősséget<br />
nem vállal.<br />
TERJESZTÉSI, ELŐFIZETÉSI,<br />
ÜGYFÉLSZOLGÁLATI INFORMÁCIÓK<br />
A lapot a Lapker Zrt., alternatív terjesztők és<br />
egyes <strong>szám</strong>ítástechnikai szak üzletek terjesztik.<br />
Előfizethető a kiadó terjesztési osztályán,<br />
az InterTicketnél (266-0000 9-20 óra között),<br />
a postai kézbesítőknél (hirlapelofizetes@posta.hu,<br />
fax: 303-3440). Előfizetési díj egy évre 11 340 Ft,<br />
fél évre 5700 Ft, negyed évre 2865 Ft.<br />
Olvassa online is a <strong>Computerworld</strong> szaklapot!<br />
A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését<br />
az ESET biztonsági programokkal végezzük,<br />
amelyeket a szoftver magyarországi forgalmazója,<br />
a Sicontact Kft. biztosít <strong>szám</strong>unkra.<br />
Lapunkat rendszeresen szemlézi a megújult<br />
4 | Vélemény | Laczkó Kristóf, stratégiai<br />
és operatív igazgató, ELO<br />
Digital Office • Az intelligens<br />
automatizáció hatása napjaink<br />
munkahelyeire | Jelenlegi, technológia-vezérelt<br />
világunkban szinte<br />
minden cég eljutott már valamilyen<br />
szinten a vállalati feladatok, illetve folyamatok<br />
automatizációjához.<br />
5<br />
5 | Címlapon | Fritsch Róbert, elnök,<br />
Magyarországi Vezető Informatikusok<br />
Szövetsége • Összetartó<br />
és jól működő közösség az<br />
MVISZ | Interjú Fritsch Róberttel, a<br />
Magyarországi Vezető Informatikusok<br />
Szövetségének elnökével az elmúlt<br />
időszak rendkívüli kihívásairól, a<br />
szakmai közösség munkájáról, valamint<br />
a jövőbeli trendekről és tervekről.<br />
8 | MVISZ-melléklet | A szervezet<br />
lelke | Akkor működik jól egy szövetség,<br />
ha tagjai nemcsak szakmai munkát<br />
végeznek, hanem közösségben<br />
gondolkodnak, együtt dobban a szívük.<br />
11 | Hibrid munkavégzés és az<br />
agilitás | Az agilis módszertan analóg<br />
eszköztárának digitális transzformációjával<br />
és az egyetemi előadótermekből<br />
közvetítő, automatizált irányítópulttal<br />
támogatja a szintet lépő hibrid<br />
munkavégzést és hibrid oktatást az<br />
LSK Hungária.<br />
12 | Veréb Elemér: Üllő és<br />
kalapács között • AIOps – kulcs<br />
a digitális transzformációhoz.<br />
13 | OTRS Spotlight: Ügyfélszolgálat<br />
– mi erősíti és hogyan segíti az<br />
üzletet a változékony időkben | A<br />
világgazdaságban tapasztalt gazdasági<br />
recesszió miatt az új üzletkötések nehézkessé<br />
válnak.<br />
14 | Csak nyerni lehet az automatizációval<br />
| Minden eddigi válságon is<br />
túltesz egy, a háttérben egyre jobban<br />
erősödő globális trend, amelyről az<br />
Innodox Technologies Zrt. vezérigazgatójával,<br />
Nagy Dominique-kal beszélgettünk.<br />
16 | Technológia | Mesterséges<br />
intelligencia – tanszéki szinten<br />
| Projektvezérelt kutatás, kutatásvezérelt<br />
oktatás, valamint a kettőt<br />
összekapcsoló innováció. Így fest egy<br />
modern tanszék működési modellje.<br />
17 | Minőségi szakemberképzés |<br />
Fontos, hogy az egyetemi oktatók és<br />
hallgatók bekerüljenek az innováció<br />
nemzetközi vérkeringésébe. Ebben segíthetnek<br />
az akadémia, az egyetem és<br />
az ipar között létrehozott hidak.<br />
18 | Deloitte - Transzformációs<br />
titkok és tanácsok | A sikeres vállalatok<br />
a társadalmi, gazdasági és<br />
technológiai zavarokban a digitális<br />
átalakulás lehetőségét keresik és lelik<br />
meg a gyorsabb innováció és a hatékonyabb<br />
működés által – mutatott rá a<br />
Deloitte éves CTRO tanulmányában.<br />
20 | McKinsey – Ügyfélszolgálatok<br />
fordulóponton | Az ügyfélélmény<br />
ma már stratégiai fontosságú az üzlet<br />
<strong>szám</strong>ára – állapította meg éves felmérésében<br />
a McKinsey.<br />
22 | A fintech lehet a mankó a<br />
személyes pénzügyek kezelésében<br />
| Már tényként kezelhető, hogy a<br />
pénzügyi tudatosság jó ideje nem volt<br />
olyan fontos, mint napjainkban. Arra<br />
viszont nincs egyértelmű válasz, hogy<br />
ki felelős a megfelelő pénzügyi edukációért<br />
– a család, az oktatási rendszer<br />
vagy a pénzügyi szektor.<br />
23 | IDC – Piacok a kevert valóságban<br />
| A munkahelyek átalakításához<br />
és az alkalmazotti élmény<br />
javításához az európai vállalatok száz<br />
milliárd dollárt költenek az emberi<br />
képességeket kiterjesztő technológiákra,<br />
adott előrejelzést az IDC.<br />
AKTUÁLIS SZÁMUNK HIRDETŐI<br />
ELO Digital Office ................................2.<br />
LSK Hungária .................................... 11.<br />
Provice Informatika ..........................12.<br />
OTRS ..................................................13.<br />
Innodox Technologies .......................15.<br />
P029 ...................................................24.<br />
<strong>Computerworld</strong>HUN computerworld.hu computerworldhu computerworld---hungary
VÉLEMÉNY<br />
Az intelligens automatizáció<br />
hatása napjaink munkahelyeire<br />
Jelenlegi, technológia-vezérelt világunkban szinte minden cég eljutott már<br />
valamilyen szinten a vállalati feladatok, illetve folyamatok automatizációjához.<br />
A mesterséges intelligenciával és gépi tanulással bővített intelligens automatizáció<br />
(IA) kritikus szerepet játszik a modern munkahelyek hatékonyságának és<br />
termelékenységének javításában.<br />
LACZKÓ<br />
KRISTÓF,<br />
stratégiai és<br />
operatív igazgató<br />
ELO Digital Office<br />
Sokszor homályosnak tűnik, mit is jelent ez<br />
a változás, milyen konkrét következményekkel<br />
jár az IA alkalmazása az irodákban?<br />
Hogyan lehet a legtöbbet kihozni az intelligens<br />
folyamatokból a gyakorlatban? Ezekre a kérdésekre<br />
próbálok meg válaszolni.<br />
Az intelligens automatizáció arra ösztönzi a<br />
szervezeteket, hogy a hagyományos, idáig érintetlen<br />
– így vagy úgy, de működő – üzleti folyamatokat<br />
dinamikus változtatásokkal még jobbá<br />
tegyék. Például egy cégnél a digitális átalakítás<br />
felgyorsulásával a kollégák kiléphetnek a szokásos<br />
manuális feladatokból álló mókuskerékből és<br />
idejüket a kreatív, intellektuális és kommunikatív<br />
képességeik fejlesztésére is fordíthatják.<br />
Izgalmas lehetőségekről, ugyanakkor a napi<br />
feladatok alapvető megváltoztatásáról beszélünk<br />
<strong>szám</strong>os területen.<br />
Munkaerőfelvétel és tehetségek foglalkoztatása:<br />
a megfelelő munkatárs megtalálása<br />
hatalmas feladat. A dolgozók beléptetése és elbocsátása<br />
időigényes folyamat, ami rengeteg erőforrást<br />
emészt fel, így az olyan tevékenységeknek,<br />
mint a lehetséges jelentkezők felkutatásának és<br />
az interjúk egyeztetésének digitális folyamatokkal<br />
való optimalizálása időt szabadíthat fel.<br />
A termelékenység növelése: az IA a produktivitás<br />
drasztikus fokozására képes az időt rabló,<br />
unalmas folyamatok automatizálásával és az<br />
emberi hibák csökkentésével. A HR osztályokon<br />
például automatizálni lehet – többek közt – a<br />
teljesítménykezelést, a fizetett szabadságok és<br />
távollétek nyilvántartását.<br />
A kollégák újra-képzése és kompetenciáik<br />
növelése: az automatizáció megvalósításához a<br />
cégeknek muszáj a munkavállalóik újra-képzésébe<br />
és kompetenciafejlesztésébe invesztálniuk.<br />
Így a szervezet nagyobb szellemi erőforrással<br />
rendelkezik majd új stratégiák kialakításához és<br />
az out-of-the-box problémamegoldáshoz, miután<br />
dolgozói kevesebb időt töltenek értéket nem<br />
teremtő rutinfeladatokkal. Ez az átalakulás segít,<br />
hogy a cégek felgyorsíthassák a növekedésüket<br />
és nyereségesebbek legyenek. Míg a mesterséges<br />
intelligencia irányította intelligens automatizáció<br />
képes átvenni <strong>szám</strong>os monoton, folyamatirányított<br />
feladatot, nem helyettesíthet olyan alapvető<br />
emberi jellemzőket, mint az empátia, kreativitás,<br />
intuíció vagy a találékonyság.<br />
A döntéshozatali folyamatok leegyszerűsítése:<br />
az intelligens automatizáció magasabbra teszi a<br />
mércét a hagyományos folyamatautomatizálással<br />
szemben. A mesterséges intelligenciával működtetett<br />
automatizáció az idő haladtával magától<br />
fejlődhet és javulhat ahelyett, hogy csak meghatározott<br />
eljárásokat és folyamatokat hajtana végre. A<br />
célja az, hogy az emberi képességek kibővítésével<br />
és kiegészítésével alakítsa át egy cég működését.<br />
Segíthet a legjobb gyakorlatok (best practice)<br />
azonosításában és optimalizálásában és így lehetővé<br />
teszi, hogy a cégvezetők több adat-alapú és<br />
pontos döntést hozzanak.<br />
A jövő végtelen <strong>szám</strong>ú előrelépési lehetőséget<br />
tartogat nekünk, ahogy az intelligens automatizáció<br />
a különböző szektorokban tevékenykedő<br />
cégek lényeges részévé válik a célzott szoftverek<br />
használatával. A lehetőségek kiaknázása nagyrészt<br />
azon fog múlni, hogy mennyire alkalmazkodó<br />
maga cég és a munkavállalói az új kihívásokkal<br />
szemben – hajlandóak és akarják-e újra gondolni a<br />
régi folyamatokat.<br />
Csak abban az esetben lesz előnyös hatású ez a<br />
fajta automatizáció, ha előtte pontosan meghatározzák<br />
– belső felmérésekkel, ügyfelek megkérdezésével<br />
–, hogy mikor, hol és miért kellene<br />
használni az új eszközöket.<br />
Jusson eszünkbe, hogy egy folyamat automatizálása<br />
gyakran tanít nekünk új dolgokat<br />
a rákövetkező folyamatokról. Nem szükséges<br />
rögtön a teljes rendszer átalakításában gondolkodni:<br />
egy-egy terület kisebb rész-projektjei is<br />
gyors nyereséget hozhatnak és lépésről lépésre<br />
vezetnek el a hatékonyabb, intelligens szolgáltatáshoz.<br />
4 | | <strong>2022.08.24.</strong>
Összetartó és jól működő közösség<br />
az MVISZ<br />
Interjú Fritsch Róberttel, a Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetségének elnökével<br />
az elmúlt időszak rendkívüli kihívásairól, a szakmai közösség munkájáról, valamint a jövőbeli<br />
trendekről és tervekről.<br />
Tavaly március végén választott<br />
új vezetőséget a Magyarországi<br />
Vezető Informatikusok Szövetsége.<br />
A közgyűlés a szervezet elnökévé Fritsch<br />
Róbertet, a Fővárosi Vízművek informatikai<br />
igazgatóját választotta, aki 2014 óta<br />
tagja, 2019 óta pedig alelnöke volt a szervezetnek.<br />
Az azóta eltelt, válságokban gazdag<br />
másfél év megpróbáltatásairól és az ebben<br />
a környezetben mégis egyre sikeresebb<br />
szervezetről kérdeztük.<br />
<strong>Computerworld</strong>: Egy igen zűrzavaros<br />
időszakban vette át az elnökséget,<br />
hogyan értékeli az elmúlt másfél évet<br />
saját munkája szempontjából?<br />
Fritsch Róbert: A kritikus infrastruktúrák<br />
közé tartozó létfontosságú rendszerek és<br />
létesítmények üzemeltetőinek folyamatosan<br />
készen kell állniuk a rendkívüli eseményekre<br />
és helyzetekre, valamint azok kezelésére.<br />
Mivel az ivóvízellátás és -elosztás<br />
is ide tartozik, a Vízmű informatikai vezetőjeként<br />
a válsághelyzetek nem idegenek<br />
a <strong>szám</strong>omra. Azt se felejtsük el, hogy a<br />
koronavírus-járványt megelőzően már<br />
küzdöttünk a madárinfluenza okozta kihívásokkal,<br />
szerencsére abból nem lett emberi<br />
életeket is veszélyeztető világjárvány, de<br />
így is okozott kisebb-nagyobb gondokat.<br />
Mivel maximálisan fel voltunk rá készülve,<br />
nemcsak a szabályozások, hanem a folyamatok<br />
szintjén is, a pandémia már nem érintett<br />
váratlanul. Ezt a tapasztalatot pedig az<br />
MVISZ elnökeként a szervezet működésénél<br />
is alkalmazni tudtam, ami lehetővé tette,<br />
hogy előrelátóan működjünk, hatékonyan<br />
reagáljunk, így könnyebben átvészeljük ezt<br />
az időszakot.<br />
Bár eleinte úgy éreztük, hogy a világ<br />
átalakulása, a távmunka, a megváltozott<br />
élethelyzet a rendezvényeinket visszavetette,<br />
ám hamarosan mindez egy olyan<br />
újfajta lökést és lendületet adott, ami még az<br />
informatika korszakában is elképzelhetetlen<br />
voltak addig. Mindent, amit addig csakis<br />
személyes jelenléttel tudtunk elképzelni,<br />
felváltotta az online verzió, amit nagyon<br />
hamar az MVISZ mindennapi rutinjává<br />
tudtunk tenni, a tagság pedig mit sem veszített<br />
lelkesedéséből. Persze, amint lehetett,<br />
azonnal tartottunk személyes összejövetelt,<br />
így egyik évben sem maradt el legnagyobb<br />
éves rendezvényünk, az INFOGOLF. Mindez<br />
annyira jó bevált, hogy a járványhelyzet<br />
javulása ellenére is fennmaradtak a hibrid<br />
megoldások.<br />
A mi szempontunkból ez az eredményesség<br />
főként annak köszönhető, hogy míg<br />
az ilyen-olyan ad hoc szervezeteknél nem<br />
mozdult meg senki, addig a mi közösségünk<br />
aktív, összetartó és jól működő, tagjaink<br />
ismerik egymást, a szakmain túl sok baráti<br />
kapcsolat is kialakult. Épp ezért nem is<br />
törekszünk arra, hogy óriási szervezetté<br />
váljunk és meglazuljanak ezek a szálak,<br />
pont arra tesszük a hangsúlyt, hogy minőségi<br />
viszonyt építsünk ki egymás között, ahol<br />
elsődleges szerepe van a kapcsolatoknak és<br />
a networkingnek.<br />
Fritsch Róbert<br />
2014 óta tagja a Magyarországi Vezető<br />
Informatikusok Szövetségének, amelynek<br />
munkáját az előző ciklusban, 2019 óta alelnökként<br />
segítette. Szakmai pályafutását a<br />
Kontrax Zrt.-nél kezdte, majd hosszú időt<br />
töltött az Aegon Biztosítónál informatikai<br />
szakértőként, később fejlesztési vezetőként.<br />
Az AAM tanácsadó cégnél belekóstolt<br />
a tanácsadói munkába is. A Fővárosi<br />
Vízműveknél 2001 óta dolgozik informatikai<br />
igazgatóként.<br />
CW: Milyen változást tapasztalt a<br />
vezető informatikusok körében és<br />
hogyan vette a szakma az akadályokat<br />
összességében?<br />
FR: Nagyon eltérően reagáltak az egyes<br />
szektorok. Az egyik véglet a magyarországi<br />
multinacionális cégeknél volt látható, ahol<br />
sok esetben még a mai napig sem lehet<br />
az irodákba bemenni, a másik az államigazgatásnál,<br />
amely talán kulturálisan<br />
még jóval kevésbé sem volt felkészülve a<br />
váratlan eseményekre, mint technológiailag.<br />
E kettő között helyezkednek el széles<br />
skálán a kkv-k: attól függően, hogy melyik<br />
iparágban dolgoznak, kerültek könnyebb<br />
vagy nehezebb helyzetbe, amit azonban<br />
mindenképpen súlyosbított, hogy informatikailag<br />
sem voltak felkészülve az ilyen<br />
eshetőségekre. De úgy gondolom, az egész<br />
informatikai ágazat <strong>szám</strong>ára ez egy nagyon<br />
jó lehetőség volt arra, hogy teljes erőbedobással<br />
bizonyítson az üzleti élet előtt. Ismét<br />
megmutattuk, hogy igenis lehet ránk <strong>szám</strong>ítani,<br />
és megoldottuk minden problémájukat.<br />
Mivel a jó IT észrevehetetlen, általában csak<br />
akkor tűnik fel az embereknek, ha nem<br />
működik vagy lassú, így általános vélekedés,<br />
hogy mindig csak a baj van vele, az informatikus<br />
pedig szinte elérhetetlen. De most itt<br />
bebizonyosodott, hogy az egész társadalom<br />
<strong>szám</strong>íthat az informatikai technológiákra.<br />
<strong>2022.08.24.</strong> | | 5
CÍMLAPUNKON<br />
CW: Visszatekintve, a pandémia<br />
okozott-e az átlagos incidensekhez<br />
képest nagyobb stresszt az IT-vezetők<br />
körében? Az akkor meglépett fejlesztések<br />
gyümölcsei élvezhetőek most,<br />
vagy inkább egy égető lemaradást<br />
hozott be a legtöbb szervezet?<br />
FR: A krízishelyzetek nemcsak a kritikus<br />
infrastruktúráknál gyakoriak, az IT-ban<br />
is rendszeresen előfordulnak, a pályafutásom<br />
alatt már nem egy ilyen esettel<br />
találkoztam, de eddig általában a klímával<br />
vagy az áramellátással volt a legtöbb probléma.<br />
Szerencsére az utóbbi időben egyre<br />
kevesebb gond adódik, mivel a technológiák<br />
fejlettebbek és a hibatűrés is magasabb<br />
szintű lett. A stressz az IT-szegmensben is<br />
különféleképpen érintette az embereket:<br />
volt, aki nagyon nehezen viselte a bezártságot,<br />
míg mások kifejezetten örültek<br />
neki, mert általában sem szeretik, ha túl<br />
gyakran hozzájuk szólnak. Bár valamenynyire<br />
ez is ágazatspecifikus, de az tény,<br />
hogy az egész világ eltolódott egy erőteljes<br />
online irányba, a tagvállalataink személyes<br />
ügyfélszolgálatain mindenhol lecsökkent<br />
a forgalom, sokkal inkább az internetes<br />
felületeket használják az ügyfelek, és tulajdonképpen<br />
már nem is akarnak mindent<br />
személyesen intézni. Az irodai munkában<br />
is egyértelmű létjogosultságot szerzett a<br />
távmunka, aminek aránya az IT-szektorban<br />
igen magas, 70-80 százalékos, de szerencsére<br />
nem is próbálják meg az informatikusokat<br />
a munkáltatók bekényszeríteni. Ezt<br />
még olyan vállalatoknál is látjuk a tagság<br />
körében – például a bankoknál –, ahol alapvetően<br />
a személyes jelenlét a policy. Ami<br />
érthető, hiszen senki sem szeretné, hogy a<br />
bank<strong>szám</strong>latitkát az ügyintézőnek a férje<br />
vagy a felesége nézegesse, de az informatikusokkal<br />
azért muszáj kivételt tenniük, mert<br />
az egész ágazatban a távoli munkavégzés<br />
mára sztenderd lett.<br />
Szerencsére, egyáltalán nem érezhető a<br />
munkavállalók részéről semmiféle teljesítménycsökkenés,<br />
ugyanolyan hatékonyak,<br />
mintha az irodában ülnének. Természetesen<br />
ehhez másfajta vezetési módszerekre és<br />
fejlett technológiákra van szükség. Háttérbe<br />
szorul a vezetők személyes hozzáadott<br />
értéke, amit más módszerekkel kell helyettesíteniük.<br />
A hatékonyság tekintetében pedig<br />
be kell vetni olyan technológiai eszközöket,<br />
amivel a dolgozókat mérni, ellenőrizni lehet.<br />
A Vízműnél is működik egy ilyen rendszer,<br />
ami figyeli a munkaidőt és a produktivitást.<br />
Mindenki akkor foglalkozik a munkájával,<br />
amikor tud, de le kell dolgoznia a munkaidejét,<br />
ebben a fázisban pedig nem lehet<br />
online újságot olvasgatni. Ezt a fajta kontrollt<br />
mégis szeretik a munkavállalók: elégedettek<br />
vele, mert így mindenki pontosan<br />
tudja, mennyit tett le aznap az asztalra.<br />
A home office egyébként nem új keletű<br />
dolog a Vízműnél, akkor kezdtünk bele,<br />
amikor a Dózsa György útról átköltöztünk<br />
az új székhelyünkre, a tízemeletes épületből<br />
két szintre, így már akkor adott volt a<br />
feladat, hogy nem lehet ugyanannyi ember<br />
egyszerre bent az irodában, mint régen.<br />
CW: Mennyire érezhető a kiberháborús<br />
helyzet a magyarországi IT-vezetők<br />
<strong>szám</strong>ára?<br />
FR: Ahogy a háború elkezdődött, a támadási<br />
kísérletek <strong>szám</strong>a Magyarországon<br />
valóban ugrásszerűen megnőtt, szerencsére<br />
azóta már enyhült a helyzet. Eleinte<br />
hullámokban érkezett, voltak olyan hetek,<br />
amikor egyes nagyvállalatokat folyamatosan<br />
ért a provokáció keleti irányból.<br />
Biztonsági szempontból nagy kihívás előtt a<br />
komoly hiányosságokkal és lemaradásokkal<br />
küzdő kisvállalati szektor és egészségügy<br />
áll. A KKV-knak a cloud technológiák sokat<br />
segítenek, előszeretettel költöznek át a<br />
földi környezetből a felhőbe, mert ott jóval<br />
magasabb szintű az IT-biztonságuk. A probléma<br />
azonban ott kezdődik, hogy ezeknél a<br />
szervezeteknél nincs is informatikai vezető,<br />
nincs informatikai stratégia, nincs információbiztonsági<br />
irányítás.<br />
Az ipari rendszerek esetében az is<br />
jellemző, hogy ezeket már nagyon régen,<br />
akár évtizedekkel ezelőtt bevezették,<br />
és nem szívesen nyúlnak hozzá, a rendszerfrissítéseket<br />
pedig szándékosan nem<br />
végzik el – például egy olajfinomítónak vagy<br />
egy atomerőműnek az informatikai rendszeréről<br />
beszélek, amelyek hermetikusan<br />
le vannak választva az internetről a legtöbb<br />
esetben, de bizony előfordulhatnak közműveknél,<br />
bankoknál olyan átjárók, amik<br />
nincsenek szem előtt, így viszont a biztonsági<br />
rések hamar fel tudnak szaporodni.<br />
Ezeknek a rendszereknek a védelmével is<br />
egyre többet kell foglalkozni, mert a leginkább<br />
kitettek a támadási vagy behatolási<br />
kísérleteknek.<br />
CW: Ennek eredményeként a CIO-k<br />
mellett a CISO-k és DPO-k szerepe<br />
megerősödött-e a cégeken belül,<br />
várható a felemelkedésük?<br />
FR: A nagyvállalati szektorban, a multinacionális<br />
cégnél napjainkra teljesen<br />
szétváltak ezek a pozíciók, már csak<br />
a törvényi szabályozás miatt is, amely<br />
előírja, hogy teljesen függetlennek kell<br />
lennie az informatikai biztonsági felügyelőnek<br />
az informatikai szervezettől. Ebből<br />
a szempontból a KKV-szektor szintén<br />
egyre nagyobb kihívások előtt áll, miután<br />
az Európai Uniónak a nemrég megjelent<br />
NIS 2 irányelve már nem csak a kritikus<br />
infrastruktúrákra korlátozódik, azaz kiszélesíti<br />
azt a kört gyakorlatilag, amire az<br />
informatikai, biztonsági követelmények<br />
vonatkoznak – ez pedig a kisebb cégeknél<br />
komoly fennakadásokat okoz majd.<br />
Gondoljunk csak a beszállítói láncokra,<br />
amelyeknél egy-egy informatikai biztonsági<br />
esemény megakaszthat akár egy teljes<br />
autógyárat is, vagy egy nagyobb bankra,<br />
ha ott az egyik beszállító informatikai<br />
cégnél következik be valamilyen incidens.<br />
6 | | <strong>2022.08.24.</strong>
CÍMLAPUNKON<br />
AMagyarországi Vezető Informatikusok<br />
Szövetsége (MVISZ)<br />
a hazai vállalatoknál dolgozó<br />
vezető informatikusokat tömörítő<br />
nonprofit egyesület, amely az informatikai<br />
megoldások alkalmazóinak<br />
szempontjából támogatja az informatikai<br />
kultúra fejlődését és terjesztését.<br />
Az MVISZ elsődleges célja, hogy<br />
növelje a szervezet ismertségét,<br />
megőrizze azt a szerepét, amit az<br />
elmúlt közel 25 évben betöltött a hazai<br />
társadalomban. Egyik küldetése az<br />
informatikai szektor képviselői közötti<br />
érdekegyeztetés, a közös vélemény<br />
kialakítása, ezt segítik elő a különböző<br />
munkacsoportok is, illetve az oktatásban<br />
vállalt szerepük erősödése:<br />
tanácsadóként és vizsgáztatóként<br />
is részt vesznek az egyetemi informatikai<br />
képzésben, középiskolák<br />
<strong>szám</strong>ára pályázatokat, díjakat írnak<br />
ki, valamint nyári informatikai táborokat<br />
szerveznek a jövő leendő<br />
szakemberei <strong>szám</strong>ára. Emellett<br />
természetesen szakmai tanácsadást<br />
nyújtanak a kormányzati informatikai<br />
programokhoz.<br />
Az MVISZ fontosnak tartja a szakmai<br />
kapcsolatok építését és erősítését, a<br />
tudásmegosztást, az érdekképviseletet,<br />
valamint a lobbitevékenységet.<br />
Jelenlegi periódusában a szervezet<br />
kiemelten foglalkozik a digitális transzformációval,<br />
a digitális oktatással,<br />
a digitális készségek fejlesztésével,<br />
valamint a női esélyegyenlőség növelésével<br />
és az utánpótlás neveléssel az<br />
IKT-szektort érintően.<br />
A szervezet célkitűzéseinek megvalósítása<br />
érdekében további nagyvállalatokat<br />
vár szakmai közösségébe.<br />
CW: A sok válságtényező fényében<br />
jut-e elég energia az ESG-re?<br />
FR: Ebben az esetben is szétválnak a vállalatok:<br />
azoknál a multiknál, ahol központilag<br />
van erre energia, szervezett tudás és<br />
tapasztalat, ott ezt nagyon komolyan veszik<br />
és globális sztenderdek mentén teljeskörűen<br />
bevezetik – a skandináv országokból<br />
származó vállalatok a legprofibbak ebben.<br />
A magyar tulajdonú vállalatoknál ez ilyen<br />
erőteljesen még nincs a zászlókra tűzve.<br />
De azt gondolom, hogy a mostani energiaválság<br />
automatikusan előtérbe helyezi a<br />
környezetvédelmet és az alternatív, zöld<br />
energiák használatát, mind a lakosság, mind<br />
a döntéshozók szempontjából.<br />
CW: Milyen más kihívásokkal<br />
küzdenek még az IT-vezetők?<br />
FR: Az a szerencsénk, hogy az utóbbi<br />
válsághelyzetek annyira megerősítették<br />
az informatikai ágazat tekintélyét, hogy<br />
most már nem csak költségközpontnak<br />
tartják a vállalati vezetők az IT-osztályt,<br />
sokkal inkább mint hozzáadott értéket<br />
szállító egységre tekintenek ránk, így<br />
nincs már meg az erős költségnyomás,<br />
ami korábban általános volt. Az látszik,<br />
hogy egy újabb gazdasági válság közeledik<br />
a szabályozási környezettől függetlenül:<br />
magas infláció, ki<strong>szám</strong>íthatatlan<br />
árak, a forint árfolyamának esése, mivel<br />
az informatikában a felhasznált anyagoknak,<br />
szolgáltatásoknak túlnyomó<br />
része importtermék, így ezeknek az ára<br />
nagyon váltakozó lesz.<br />
CW: Mik a főbb tervek a következő<br />
időszakra?<br />
FR: Idén volt 25 éves a Magyarországi<br />
Vezető Informatikusok Szövetsége, a<br />
születésnapot megünnepelve idéztük fel a<br />
szervezet megalapítását, ami Cannes-ban<br />
egy konferencián történt, és mint kiderült,<br />
hogy akkor még huszonévesen, de én is ott<br />
voltam eme jeles pillanatnál. Így nagyon<br />
büszke vagyok rá, hogy most már elnökként<br />
vehetek részt a szervezet munkájában.<br />
Alapvetően a hagyományokat kívánjuk<br />
továbbvinni, hiszen mindannyiunk <strong>szám</strong>ára<br />
nagy öröm egy ilyen nagy múltú szervezetben<br />
aktívan dolgozni. Fontosnak tartjuk<br />
az oktatásban, a munkacsoportokban<br />
végzett szakmai tevékenységünket, illetve<br />
célunk a horizontális kapcsolatoknak<br />
létrehozása a vevői oldal szakemberei és a<br />
vezető informatikusok között.<br />
CW: Esetleg jön egy nyugalmasabb<br />
időszak, vagy az informatikai vezetők<br />
megpróbáltatásának kora még nem<br />
járt le, így napról napra felkészültebben<br />
kell a kihívásokkal szembenézni?<br />
FR: Nem hiszem, hogy lesz nyugalmasabb<br />
időszak. Az informatikának a<br />
jelenléte a teljes világgazdaságban egyre<br />
jelentősebb. Míg évtizedekkel ezelőtt a<br />
kőolajipari vállalatok voltak <strong>szám</strong>ítottak<br />
igazán, addig a tőzsdén ma az informatikai<br />
cégek a meghatározók, és ez egyre<br />
inkább így lesz. Az élet minden területére<br />
beszivárog az informatika, olyan helyekre,<br />
amire ma még nem is gondolnánk.<br />
Ha olyan 5-10 évvel tekintünk előre, akkor<br />
az egyik fő irány az IoT lesz, ami jelentősen<br />
befolyásolja majd az életünket, mert tényleg<br />
minden mindennel kommunikálni fog.<br />
A másik irányvonal az automatizáció, ami<br />
az elmúlt években eléggé a felszínre tört,<br />
de csupán a fizikai automatizációról, tehát<br />
a robotizációról szólt – noha kezdetekben a<br />
gyárakban jelent meg, ez egyre inkább ki fog<br />
terjedni a hétköznapi életre is. A munkaerőhiány,<br />
a társadalom elöregedése, a demográfiai<br />
trendek miatt azt fogjuk tapasztalni,<br />
hogy a bevásárlóközpontban már nem<br />
takarítószemélyzet ül majd a takarítógépen<br />
és megy körbe-körbe, illetve nem biztonsági<br />
őr fogja a rendet felügyelni, hanem sokkal<br />
inkább valami kis robotszerű szerkezet.<br />
Európában még annyira nem futottak fel<br />
ezek a megoldások, de Ázsiában már egyértelműen<br />
jelen vannak, amit Japánban lehet<br />
látni, az az igazi technológiai jövő.<br />
<strong>2022.08.24.</strong> | | 7
ROVATCÍM<br />
Biztos vagyok<br />
benne, hogy kevés<br />
szervezet működik<br />
ilyen nyitottan és<br />
közvetlenül, mint a<br />
miénk.<br />
8 | | <strong>2022.08.24.</strong>
A szervezet lelke<br />
Akkor működik jól egy szövetség, ha tagjai nemcsak szakmai munkát végeznek, hanem<br />
közösségben gondolkodnak, együtt dobban a szívük. Jó példa erre az MVISZ, amely idén<br />
ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját, ügyvezető titkárának, Fainné Lacsny Évának neve<br />
pedig már jó ideje összeforrt a szakmai szervezet munkásságával és sikereivel.<br />
AMagyarországi Vezető Informatikusok<br />
Szövetsége (MVISZ) a magyar<br />
informatikai piac legnagyobb,<br />
meghatározó vásárlóit tömörítő társadalmi<br />
szervezete, amely az informatikai<br />
eszközöket, rendszereket és szolgáltatásokat<br />
felhasználó vállalatok, intézmények<br />
érdekeit képviseli. Szakmai rendezvényein<br />
az informatikai vezetők olyan programokon<br />
vehetnek részt, amelyek az új<br />
technológiák megismerése mellett saját<br />
szakterületük fejlesztését is célozzák.<br />
Aktív szerepet vállal az informatikai<br />
szektor szereplői közti érdekegyeztetésben,<br />
a közös vélemény kialakításában,<br />
és tevékenyen támogatja az informatikai<br />
kultúra általános fejlődését. Nagy hangsúlyt<br />
fektet a tagvállalatai közötti tapasztalatcserére,<br />
tudásmegosztásra, valamint<br />
kiemelt feladatának tekinti a szakmai<br />
utánpótlás-nevelést a felsőoktatásban<br />
és a közoktatásban egyaránt. Célkitűzéseik<br />
hatékony megvalósításához kétévente<br />
választanak új elnökséget, ám a<br />
ciklusokon átívelő stabilitást, a zökkenőmentes<br />
működést az ügyvezető titkár<br />
áldozatos munkája biztosítja. Arról, hogy<br />
miben más és mennyivel több az MVISZ a<br />
többi szakmai szervezethez képest, Fainné<br />
Lacsny Évával beszélgettünk.<br />
<strong>Computerworld</strong>: Mióta titkára a szervezetnek<br />
és milyen nagyobb változásokat<br />
élt meg?<br />
Fainné Lacsny Éva: Már 14 éve – e hosszú<br />
idő alatt pedig sok minden történt az MVISZ<br />
életében. Nehézségek mindig voltak és<br />
mindig is lesznek, a kihívás is egyre több,<br />
ahogy nő a szervezet és bővülnek a programok,<br />
lehetőségek. Könnyebb biztosan<br />
nem lesz a munka, de ami a legfontosabb,<br />
hogy abszolút fölfelé ívelő pályán haladunk,<br />
egyre több eredményt tudunk felmutatni<br />
és egyre nagyobb az elismertségünk<br />
mind a szövetségen belül, mind kívül. Azt<br />
látom, hogy nagy szükség van nemcsak a<br />
piacon, hanem társadalmilag is a szakmai<br />
közösségünk által képviselt értékekre és<br />
összefogásra, mivel ezek túlmutatnak a<br />
munkakapcsolatokon. Tagjaink a mindennapokban<br />
is támaszkodhatnak egymásra,<br />
nálunk nemcsak szakmai egyeztetés folyik,<br />
hanem közös gondolkodás, együttműködés<br />
zajlik, amely természetesen vezetői munkájában<br />
is mindenkit inspirál. Így jöhet akármilyen<br />
krízis, az MVISZ erős közössége képes<br />
megküzdeni vele.<br />
Bár sokan a pandémiára és a háborúra<br />
tekintenek válságként, az elmúlt tizenöt<br />
évben is tapasztaltunk kríziseket. A nagy<br />
dotcom bukás vagy a 2008-as gazdasági<br />
válság mind a taglét<strong>szám</strong> csökkenését<br />
eredményezte, ugyanis aki nem vett részt<br />
igazán az MVISZ életében, annak csak<br />
egy költségsor voltunk. Természetesen,<br />
aki ezzel szemben aktív részese volt a<br />
tagságnak, pontosan tudta, hogy miért<br />
érdemes a tagdíjat befizetni. Ami egyébként<br />
töredéke annak, amekkora értékben<br />
hasznos szakmai tapasztalatokat és<br />
kapcsolatokat szerezhet nálunk. Az éves<br />
díj ráadásul tartalmazza a rendezvényeinken<br />
történő ingyenes részvételi lehető -<br />
ségeket, az általunk támogatott eseményeken<br />
VIP, vagy jelentős kedvezménnyel<br />
járó regisztrációkat, továbbképzéseket,<br />
konferenciákat.<br />
CW: Hogyan változott a taglét<strong>szám</strong>?<br />
FLÉ: Fritsch Róbert elnök úrnak ez volt az<br />
egyik vállalása, hogy aktív tagokkal bővíti<br />
közösségünket, és mindent meg is teszünk<br />
ennek érdekében. Az elmúlt egy évben sok<br />
új belépőnk volt, így már elértük az 50-et.<br />
Bármilyen iparágból, bármilyen méretű<br />
szervezetet szívesen látunk, mindegy, hogy<br />
startup vagy nagyvállalat, államigazgatás<br />
vagy versenyszektor, mindenki hozzá tud<br />
járulni a közösségünkhöz, de továbbra sem<br />
célunk, hogy 500 tagvállalatunk legyen.<br />
Egyik fő feladatunk, hogy öregbítsük az<br />
MVISZ hírnevét, ezért rendszeresen előadunk<br />
más konferenciákon és szívesen részt<br />
veszünk kerekasztal-beszélgetéseken, hogy<br />
azokat is megcélozzuk, akik esetleg még<br />
nem ismernek minket.<br />
CW: Milyen arányú az aktivitás a tagok<br />
között?<br />
FLÉ: Büszkén mondhatom, hogy kevés szervezetnél<br />
van ilyen magas arányú – 80-90<br />
százalékos – kreatív, aktív tagság. Általában<br />
akkor tapasztalunk lazulást egy kapcsolaton,<br />
amikor a cég képviseletét ellátó vezető<br />
munkahelyet vált. Ilyenkor természetesen<br />
azonnal igyekszünk megszólítani az új<br />
kollégát és mihamarabb bevonni a közös<br />
munkába, programokba. Kiemelt szerepet<br />
játszanak a szervezet életében a rendezvények,<br />
hiszen itt tud megvalósulni legjobban<br />
a közösségépítés is. Folyamatosan bővítjük,<br />
színesítjük programjaink <strong>szám</strong>át és tematikáját,<br />
amióta pedig lehetőség van a hibrid<br />
részvételre, sokkal többen vannak jelen<br />
személyesen és online is. Emellett a sajtót is<br />
szívesen látjuk a rendezvényeinken!<br />
CW: Milyen a korfa az informatikai<br />
vezetők körében?<br />
FLÉ: Alapvetően az IT-vezetői pozíció, a<br />
már nagyobb szakmai múlttal rendelkező<br />
szakemberek köre, ebből adódóan a tagok<br />
A kezdetek...<br />
A nonprofit szakmai szervezetet hivatalosan<br />
1997. március 12-én alapították.<br />
Alapszabályban rögzített feladatai<br />
között szerepel a vállalati, intézményi<br />
vásárlók érdekeinek védelme, az<br />
informatikai kultúra általános fejlődésének<br />
és terjesztésének támogatása<br />
és az informatikusok, informatikai<br />
vezetők elismertségének növelése is.<br />
A szervezet első elnökének az alapítók<br />
– Balogh István, Bartók Sándor Péter,<br />
Dina István, Farkas Ferenc, Horváth<br />
János, Juhász Miklós, Kardos János,<br />
Klár András, Mester Sándor, Sándor<br />
László és Turmezey László – Farkas<br />
Ferencet választották meg. Jelenlegi<br />
elnöke Fritsch Róbert, korábbi elnökök:<br />
Jenei Zoltán, Jungbauer József, Takács<br />
Tibor, Braun Péter és Strausz György.<br />
<strong>2022.08.24.</strong> | | 9
MVISZ-MELLÉKLET<br />
zöme a középkorosztályt képviseli, de folyamatosan<br />
dolgozunk azon, hogy a fiatalokat is<br />
megszólítsuk, jó példa erre a Braun Péterdíjunk<br />
is, amely a 35 év alatti szakembereket<br />
célozza. Ma viszont már azzal is <strong>szám</strong>olnunk<br />
kell, hogy a technológiai fejlődéssel<br />
az informatikai vezetői pozíció is átalakul.<br />
CW: Mik a szervezet távolabbi céljai?<br />
FLÉ: A legfontosabb, hogy továbbra is<br />
erőteljes szakmai közösség maradjunk,<br />
megtartva lendületünket. Mi tényleg<br />
<strong>szám</strong>íthatunk egymásra, a szakmai életen<br />
túl nagyon fontosak a személyes kapcsolataink<br />
a szövetségen belül is. Például, ha<br />
valaki munkahelyet szeretne váltani, segítünk<br />
neki, nincs az a szakmai probléma,<br />
amin ne lendítenénk túl egymást és nincs<br />
olyan kihívás, amivel ne tudnánk együtt,<br />
közösen megbirkózni. Ezek az értékek<br />
megfizethetetlenek.<br />
A szervezet főbb<br />
szakmai díjai<br />
Az Év Informatikai Vezetője díj – A<br />
2011-től megreformált Év CIO-ja díjat<br />
2002 óta ítéli oda a VISZ által felkért<br />
független szakmai bizottság, mely<br />
mára a vállalatok működésében egyre<br />
nagyobb szerepet kapó informatikai<br />
vezetők legnagyobb presztízsű szakmai<br />
elismerésévé vált. A díjra nem kizárólag<br />
CIO-kat, hanem tágabb értelemben vett<br />
informatikai vezetőket – többek között<br />
technológiai fejlesztésért felelős vezetőket<br />
(CTO), innovációs vezetőket (CINO),<br />
digitalizációért felelős vezetőket (CDO)<br />
vagy akár operatív vezetőket (COO) is –<br />
jelölhetnek cégek, szakmai szervezetek,<br />
illetve a zsűri tagjai.<br />
Az év fiatal informatikai vezetőjének<br />
járó Braun Péter-díj – A VISZ történetének<br />
egyik legmeghatározóbb elnökének<br />
emlékét őrző elismerést 2016<br />
óta ítélik oda egy kiemelkedő szakmai<br />
teljesítményt nyújtó, de még 35 évnél<br />
fiatalabb informatikai vezetőnek.<br />
CW: Ha bárkit megkérdezünk a<br />
Szövetség valamelyik rendezvényén,<br />
azt mondja, hogy Ön a szervezet lelke.<br />
Milyen kihívásokkal kell megküzdenie?<br />
FLÉ: Mivel közösség vagyunk és közösen<br />
gondolkodunk, a feladatokat is csapatban<br />
oldjuk meg, így a sikerek mindannyiunk<br />
érdemei. Személy szerint <strong>szám</strong>omra a<br />
legnagyobb kihívást az jelentette, hogy<br />
megtaláljam magam mellé azt a munkatársat,<br />
aki képes ezzel a munkatempóval és<br />
munkamorállal dolgozni, mint én. Nem volt<br />
könnyű a keresés, de végül Fried Zsuzsanna<br />
személyében megtaláltuk azt a kollégát,<br />
aki tulajdonképpen a jobb kezem lehet, így<br />
már több, mint három éve erősíti csapatunkat.<br />
Ennek ellenére gyakran érzem úgy,<br />
hogy még így is kevesen vagyunk, a munka<br />
ugyanis egyre szerteágazóbb, hisz minden<br />
fronton aktívak vagyunk.<br />
CW: Bárki be tud illeszkedni a<br />
Szövetségbe?<br />
FLÉ: Az összetartozásunk színvonala és<br />
ereje kívülről is jól látszik, ami sokaknak<br />
úgy tűnhet, mintha az MVISZ egy zárt burok<br />
lenne, pedig biztos vagyok benne, hogy<br />
kevés szervezet működik ilyen nyitottan<br />
és közvetlenül, mint a miénk, ahol ilyen<br />
mélységben foglalkoznak a tagokkal, mint<br />
nálunk. A szűken vett szakmai tartalom<br />
mellett éppen ezért egyéb témák, például a<br />
HR is megjelenik a programjainkban, hogy<br />
ne csak az IT-sokat szólítsuk meg, hanem<br />
a vállalati döntéshozók széles spektrumát.<br />
További célja a sokrétű témaválasztásunknak,<br />
hogy ezzel is segítjük az üzlet és<br />
az informatika között a kommunikációt.<br />
Mindezek eredményeként mára jóval változatosabb<br />
lett a közösségünk profilja, mint a<br />
pandémia előtt volt.<br />
CW: Hogyan ítéli meg az MVISZ<br />
szerepét a hazai IT-piacon?<br />
FLÉ: Bízom benne, hogy 50 év múlva is<br />
ugyanilyen jó csapat leszünk, mert igencsak<br />
szüksége van a társadalomnak a<br />
közösségformáló szervezetekre. Egyre<br />
Az év Informatikai Biztonsági Vezetője<br />
díj – A 2022-től indult pályázat célja,<br />
hogy felhívja a figyelmet az informatikai<br />
biztonsági vezetők tevékenységének<br />
fontosságára, valamint díjjal ismerje el<br />
az évek során kiemelkedő teljesítményt<br />
nyújtó Informatikai Biztonsági Vezető<br />
munkáját.<br />
jobban felértékelődik az ilyen szövetségek<br />
szerepe, mint amilyen a miénk. Nem véletlenül<br />
szervezünk programozótáborokat,<br />
hiszen nem lehet elég korán elkezdeni<br />
ennek a szemléletnek az átadását. Igyekszünk<br />
minél több programnyelvbe betekintést<br />
engedni, de nem az a cél, hogy egy<br />
hét tábor után programozókká váljanak<br />
a diákok. Nagyon fontos nekünk is, hogy<br />
megfelelő utánpótlást neveljünk, a logikus<br />
gondolkodásra serkentjük őket. Pályaorientációs<br />
előadást szervezünk nekik,<br />
együttműködéseinknek köszönhetően a<br />
fiatalok iparági szinten is betekintést nyerhetnek<br />
az egyes szakmákba. És ez csak<br />
néhány plusz mindabból a gazdag programból,<br />
ami jelentősen megkülönbözteti a<br />
VISZ-táborokat a többitől.<br />
10 | | <strong>2022.08.24.</strong>
MVISZ-MELLÉKLET<br />
KIS<br />
ENDRE<br />
LSK HUNGÁRIA<br />
Hibrid munkavégzés és az agilitás<br />
Az agilis módszertan analóg eszköztárának digitális transzformációjával és az egyetemi<br />
előadótermekből közvetítő, automatizált irányítópulttal támogatja a szintet lépő hibrid<br />
munkavégzést és hibrid oktatást az LSK Hungária. Leveli Andrást, a vállalat üzlet- és<br />
termékfejlesztési igazgatóját a hibrid modell kihívásairól és az agilis módszerekhez illeszkedő,<br />
legújabb fejlesztésekről kérdeztük.<br />
Két év leforgása alatt két szintet is<br />
lépett a hibrid munkavégzés evolúciója,<br />
és dinamikus változásával a<br />
hozzá adott informatikai támogatásnak<br />
is lépést kell tartania, vallja az LSK<br />
Hungária. A mára külön termékkategóriát<br />
képező, interaktív vizuál-kollaborációs<br />
és videokonferencia ökoszisztémát<br />
gyártó és fejlesztő cég szerint a hibrid<br />
munka fejlődése 2020 márciusában vett új<br />
lendületet, amikor a világjárvány kezdetén<br />
a munkatársak kb. 90 százaléka hirtelen<br />
otthonról kezdett dolgozni, és a vállalatok<br />
a klasszikus online megbeszélésekhez<br />
szükséges alapinfrastruktúra gyors felállítására<br />
törekedtek.<br />
A második evolúciós szint kezdete 2021<br />
tavaszára datálható, amikor a vakcinákkal<br />
szembeni bizalom kialakult és az átoltottság<br />
is elérte a megfelelő szintet. A munkavállalók<br />
kb. 30 százaléka visszatért az<br />
irodákba, szem előtt tartva a lét<strong>szám</strong>korlátozás<br />
és a távolságtartás szabályait. Átalakultak<br />
ezzel a munkahelyek is, a nagyobb<br />
tárgyalók helyett a vállalatok több kisebbet<br />
rendeztek be, de a termek foglalása kritikussá<br />
vált. Mutatja ezt az LSK SpaceTime<br />
teremfoglalási rendszer népszerűsége is,<br />
amelyről tavaly őszi cikkünkben (Fókuszban<br />
a hibrid megbeszélés, 2021/20-as lap<strong>szám</strong>)<br />
írtunk bővebben.<br />
<strong>Computerworld</strong>: Hogyan határozták<br />
meg a hibrid munkavégzés harmadik<br />
evolúciós szintjét?<br />
Leveli András: Két évvel a Covid–19-krízis<br />
kirobbanása után elfogyott a cégvezetők és<br />
a tulajdonosok türelme. Az alacsonyabb<br />
eredményességi mutatókra most már nem<br />
fogadják el kifogásként, hogy nincs kialakítva<br />
a megfelelő környezet, mert a technológiai<br />
lehetőségek adottak arra, hogy hibrid<br />
modellben is legalább ugyanolyan eredményesen<br />
tudjanak együttműködni a kollégák,<br />
mint tették azt korábban.<br />
Az idei év elején tehát a hibrid munkavégzés<br />
harmadik szintjére léptünk, ahol<br />
már az interaktív csapatmunka támogatása<br />
került fókuszba. Mostanra a munkatársak<br />
kb. 50 százaléka dolgozik az irodából, és<br />
a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a<br />
távolról csatlakozó kollégák <strong>szám</strong>ára is<br />
teljes értékű élménnyé tegyük a megbeszéléseket,<br />
különben a figyelmük elvész, a<br />
hatékonyságuk pedig romlik.<br />
CW: Mire összpontosít vállalatuk a<br />
hibrid munka mostani szakaszában?<br />
LA: Folytatódnak azok a fejlesztések,<br />
amelyeket tavaly év végén indítottunk el,<br />
és kifejezetten a fókusz erősítését, a hatékonyság<br />
növelését segítik a távolról bejelentkező<br />
kollégák körében. A két színnel<br />
történő, párhuzamos jegyzetelés, valamint<br />
LSK Searchlight alkalmazásunk – amely egy<br />
elemlámpához hasonlóan lesötétíti a kijelzőt<br />
és egy kisebb ablakon keresztül mutatja a<br />
fontosabb részleteket – a következő szoftverfrissítéssel<br />
elérhető lesz az ügyfelek<br />
<strong>szám</strong>ára.<br />
Emellett elkezdődött az intuitív gesztusvezérlési<br />
csomag fejlesztése is, amellyel<br />
többek között az agilis munkamódszereket<br />
kívánjuk támogatni. Az új lehetőségeknek<br />
köszönhetően a korábbiakhoz képest sokkal<br />
ösztönösebben lehet majd a digitális fehértábla<br />
szoftverünkben dolgozni, de megjelenik<br />
az öntapadós jegyzettömb (post-it)<br />
is, így teljessé válik ezen módszertanok<br />
analóg eszköztárának digitális megfelelője.<br />
A legnagyobb hozzáadott értéket pedig<br />
az jelenti, hogy ezek a munkafolyamatok<br />
az online térbe költözhetnek, ráadásul<br />
platformfüggetlenül.<br />
CW: A hibrid modell az irodán túl<br />
például az oktatásban is meghonosodott.<br />
Milyen igényekkel találkoznak<br />
ezen a területen?<br />
LA: Mára a felsőoktatásban kulcsfontosságúvá<br />
vált a hibrid előadások és megbeszélések<br />
támogatása, az elmúlt időszakban<br />
pedig szinte az összes szcenárióhoz fejlesztettünk<br />
megoldásokat. Építettünk több száz<br />
fős előadótermeket, kisebb szemináriumi<br />
termeket, laborokat, de dékáni és szenátusi<br />
tárgyalót, vagy épp kari tanácstermet is.<br />
A legújabb fejlesztésünk itt az érintőképernyős<br />
teremvezérlő rendszerünkhöz<br />
illesztett streaming elrendezés-választó<br />
rendszer, amelynek segítségével az előadó<br />
egyetlen kattintással kiválaszthatja, hogy<br />
az online csatlakozó hallgatók mit – például<br />
csak az interaktív kijelző képét, csak az<br />
előadó-követő kamera képét, vagy ezek<br />
különböző „kép a képben”, esetleg egymás<br />
melletti, 50-50 százalékos elrendezését –<br />
lássanak a közvetítésben.<br />
<strong>2022.08.24.</strong> | | 11
VERÉB ELEMÉR<br />
ügyvezető,<br />
PROVICE Informatika<br />
MVISZ-MELLÉKLET<br />
AIOPS – KULCS A DIGITÁLIS TRANSZFORMÁCIÓHOZ<br />
Üllő és kalapács között<br />
Egyre több IT-szakember és -vezető<br />
érzi úgy magát, mint aki egy üllő és<br />
egy kalapács közé került. Egyrészt az<br />
IT-architektúrák, -eszközök és az alkalmazott<br />
technológiák komplexitása folyamatosan<br />
növekszik.<br />
Másrészt az ügyfelek egyre bővülő<br />
kényelmi szolgáltatásokkal teletűzdelt, pár<br />
másodperc alatt betöltődő alkalmazásokat<br />
várnak el.<br />
Harmadrészt az állandó kibertámadások,<br />
valamint a rendszeresen közzétett<br />
sérülékenységek megkövetelik az IT-szakemberektől,<br />
hogy a folyamatos változások<br />
közepette is ragaszkodjanak a szigorú<br />
biztonsági szabványokhoz. Az elvárásoknak<br />
megfelelni csak folyamatos innovációval, és<br />
gyakori – akár napon belüli – alkalmazásfrissítésekkel<br />
lehet lépést tartani.<br />
AIOps felemelkedése<br />
Az IDC előrejelzése szerint a globális<br />
cégek 90%-a fog alkalmazni AIOps eszközöket<br />
2026-ra. De pontosan mi az AIOps,<br />
amely ennyire népszerű szerte a világon? A<br />
Gartner által 2016-ban megalkotott definíció<br />
szerint, az AIOps kombinálja a big datát<br />
a gépi tanulással annak érdekében, hogy<br />
automatizálja az IT-működés folyamatait.<br />
Talán nem meglepő módon az AIOps megközelítés<br />
népszerűsége gyorsan növekszik<br />
szakmai körökben, köszönhetően az előző<br />
pontban felsorolt kihívásoknak.<br />
Az AIOps alkalmazásának<br />
előnyei<br />
Üzleti szempontból négy előnyt érdemes<br />
kiemelni az AIOps megoldások bevezetése<br />
során:<br />
1. Felszabadult idő<br />
Amikor az AIOps megoldás előre jelzi,<br />
illetve feltárja a problémákat, megállapítja a<br />
gyökérokokat, majd automatikus helyreállításokat<br />
végez, akkor mentesíti a szakembereket<br />
a manuális és ismétlődő feladatoktól,<br />
a problémakeresés és a sziszifuszi helyreállítási<br />
tevékenységek végzésétől. Ezzel<br />
pénzben mérhető értékes időt takarít meg a<br />
vállalat <strong>szám</strong>ára.<br />
2. Gyorsabb innováció<br />
A manuális munka csökkentésének hatása<br />
nem csak a gyorsabb munkavégzésben<br />
jelentkezik. Az IT-teameknek több idejük<br />
marad az innovációra, új megoldások és<br />
szolgáltatások nyújtására az üzleti igények<br />
kielégítése érdekében.<br />
3. Adatvezérelt üzleti döntéshozatal<br />
Az üzleti környezetek gyors változása<br />
idején előnybe kerülnek azok a szervezetek,<br />
amelyek mélyrehatóan és valós<br />
időben képesek működésükről megbízható<br />
adatokat (analitika, KPI – pl. funkcióhasználat,<br />
felhasználói elégedettség, konverziós<br />
ráta, stb) előállítani. Az AIOps lehetővé teszi<br />
az IT és az üzleti szervezetek <strong>szám</strong>ára, hogy<br />
megalapozott operatív és stratégiai döntéseket<br />
hozzanak.<br />
4. Kiváló felhasználói élmény<br />
AIOps valós idejű információkat szolgáltat<br />
a felhasználói élményről, a várható és<br />
bekövetkezett problémákról, még azelőtt,<br />
hogy a felhasználók bármit érzékelnének.<br />
Az így feltárt üzleti összefüggések segítik<br />
a ráfordítások optimalizálását, javítják az<br />
IT-beruházások kimenetét és végső soron a<br />
felhasználói élményt.<br />
A Dynatrace faktor<br />
Dynatrace Software<br />
Intelligence Plaform<br />
4 fő alkotóeleme<br />
A legegyszerűbb AIOps megoldások korrelációkat<br />
tárnak fel (azaz felismerik az<br />
egyidőben bekövetkező eseményeket) és<br />
riasztásokat küldenek ki. Talán nem igényel<br />
komolyabb magyarázatot, hogy szimplán<br />
az egyidejűségre alapozva mennyi hibás<br />
következtetésre juthatunk. A vezető AIOps<br />
megoldás-szállítók – köztük a technológiai<br />
vezető Dynatrace – a determinisztikus<br />
mesterséges intelligencia alkalmazása<br />
mellett tették le a voksukat, amellyel a<br />
gyökérokok feltárása is nagy pontossággal<br />
lehetővé válik.<br />
A valós idejű, ok-okozati elemzések<br />
alapján a Dynatrace sokkal többet nyújt<br />
annál, hogy egyszerűen tájékoztatja a<br />
szakembereket a felmerült problémákról.<br />
Felszabadítja a szakembereket, hogy az<br />
igazán fontos, produktív és értékteremtő<br />
munkával foglalkozzanak a sok időrabló,<br />
problémakereső feladatok helyett. A<br />
Dynatrace software intelligence platform<br />
elősegíti az együttműködés kultúráját<br />
az egész szervezeten keresztül.<br />
Hogyan illeszthető az AIOps<br />
a szervezeti működésbe?<br />
Ez az egyik leggyakrabban felmerülő<br />
kérdés. Fontos leszögezni, az AIOps<br />
nem a meglévő eszközöket váltja ki, nem<br />
helyettesíti azokat. Az AIOps azon a ponton<br />
helyezkedik el, ahol a különböző domainek<br />
(service desk, orkesztrációs eszközök stb.)<br />
találkoznak, és megosztják egymással az<br />
információkat. Az AIOps platform tulajdonképpen<br />
rendszerezi és integrálja a szervezet<br />
domain-specifikus IT-monitoring és<br />
-felügyeleti eszközeiből származó kimeneteket,<br />
és könnyen hozzáférhető válaszokat<br />
kínál, így vezérelve és automatizálva az<br />
informatikai működést.<br />
Következtetés<br />
Összegzésként elmondható, hogy az AIOps<br />
a digitális transzformáció technológiai<br />
„kulcsa”, amely nemcsak felgyorsítja a<br />
digitális átalakulást, hanem növeli annak<br />
hatékonyságát is. A sikeres transzformáció<br />
folyamatos fejlődést kíván; nincs olyan,<br />
hogy egyszer csak kijelenthetjük, „megérkeztünk”.<br />
A Dynatrace használatával ezen<br />
az úton kísérjük nagyvállalati ügyfeleinket<br />
immár 12 éve, <strong>szám</strong>os eredményes digitalizációs<br />
stratégia megvalósításában volt<br />
meghatározó szerepünk.<br />
A Dynatrace a New York-i értéktőzsdén<br />
jegyzett cég. 2014-ben az elsők között<br />
volt az IT-megoldásszállítók között,<br />
akik AIOps funkciókat kínáltak DAVIS<br />
AI-motorjukkal. Számos független<br />
iparági elemző értékelése alapján<br />
(köztük a Gartnerrel) a Dynatrace<br />
Software Intelligence Platform a<br />
vezető technológiai megoldás.<br />
12 | | <strong>2022.08.24.</strong>
MVISZ-MELLÉKLET<br />
OTRS Spotlight: Ügyfélszolgálat –<br />
mi erősíti és hogyan segíti az üzletet<br />
a változékony időkben<br />
A<br />
világgazdaságban tapasztalt gazdasági<br />
recesszió miatt az új üzletkötések<br />
nehézkessé válnak. Az ilyen<br />
időszakokban a jó ügyfélszolgálat nemcsak<br />
stabil és jó ügyfélkapcsolatokat, hanem<br />
további keresztértékesítést (cross-selling)<br />
és felülértékesítést (up-selling) is biztosíthat.<br />
A legutóbbi, OTRS Spotlight című<br />
kutatásban az OTRS Group 500 nemzetközi<br />
ügyfélszolgálati munkatársat kérdezett meg<br />
világszerte.<br />
Az erős ügyfélszolgálat<br />
növeli az ügyfelek hűségét<br />
és elégedettségét<br />
Az OTRS nemzetközi felmérésében a résztvevőket<br />
arra kérték, hogy egy 1-től (nincs<br />
szerepe) 5-ig (fontos a szerepe) terjedő<br />
skálán értékeljék az ügyfélszolgálat fontosságát<br />
az ügyfélmegtartás szempontjából.<br />
Összességében a válaszadók többsége<br />
(95%) 5 pontot (65%) vagy 4 pontot (30,2%)<br />
adott az ügyfélszolgálatnak, tehát annak<br />
tulajdonította a legnagyobb jelentőséget.<br />
Az ügyfélszolgálat ügyfélkapcsolat terén<br />
játszott szerepének fontossága a felmérés<br />
eredménye szerint csak némileg alacsonyabb:<br />
majdnem 90%-os: a válaszadók<br />
50,8%-a öt pontot, 39% pedig négy pontot<br />
adott erre a kérdésre. Az ügyfélszolgálat<br />
hatékonyságát növeli, ha az ügyintézők jogosultak<br />
a problémák közvetlen megoldására<br />
is.<br />
A kölcsönös együttműködés<br />
és automatizált folyamatok<br />
jobb eredményekhez vezetnek<br />
Bár az ügyfélszolgálat kulcsszerepet<br />
játszik az ügyfélkapcsolatok minőségében,<br />
a vállalaton belül más részlegekkel is jól<br />
kell együttműködnie – különösen a sikeres<br />
keresztértékesítés és felülértékesítés<br />
érdekében. A válaszadók 92% elvárja, hogy<br />
az ügyfélszolgálat hívja fel az ügyfelek<br />
figyelmét további termékekre vagy szolgáltatásokra<br />
a vállalattal való kapcsolatfelvétel<br />
során. A résztvevők körében például az<br />
ügyfélszolgálatot nagyfokú közös felelősségvállalásnak<br />
és a vállalat más részlegeivel<br />
való megosztásnak érzik, különösen az<br />
ügyfélelégedettség (42,2%) és az ügyfélhűség<br />
(28,8%) tekintetében; ez az arány<br />
lényegesen alacsonyabb az ügyfélelvándorlás<br />
(13,2%) tekintetében.<br />
A szakértelem és a valós<br />
idejű információ erősíti az<br />
ügyfélszolgálatot<br />
A szakértők és a szakértői részlegek<br />
támogatása és hozzáértése az ügyfélszolgálati<br />
csapatok esetében szintén központi<br />
szerepet játszik abban, hogy az ügyintézők<br />
jobban megértsék a vállalat termékeit és<br />
szolgáltatásait. A termék- és szolgáltatási<br />
szakértők által tartott személyes képzést<br />
például a válaszadók 22,2%-a nevezte<br />
meg az erre irányuló legsikeresebb intézkedésként.<br />
Ezt követi a chatboton vagy<br />
üzenőfalon keresztül történő belső valós<br />
idejű információcsere 20,8%-kal, valamint<br />
a tudásadatbázisból, GyIK-rendszerből<br />
vagy intranetből származó információk<br />
20,2%-kal.<br />
A többcsatornás szolgáltatás -<br />
ban még mindig az e-mail<br />
és a telefon áll az élen<br />
Az OTRS Spotlight a résztvevőket az általuk<br />
használt és preferált kommunikációs<br />
csatornákról is megkérdezte. Az eredmény<br />
szerint az összes csatornát használják<br />
mind az ügyfélszolgálat, mind az ügyfelek,<br />
és a rangsorolásuk lényegében mindkét fél<br />
esetében azonos: az<br />
e-mail és a telefon<br />
továbbra is vezető<br />
helyen áll mindkét<br />
oldal esetében.<br />
Az<br />
önkiszolgálás<br />
előny mind<br />
az ügyfelek,<br />
mind a<br />
szolgáltatók<br />
<strong>szám</strong>ára<br />
A jó ügyfélkiszolgálás megvalósulhat úgy<br />
is, hogy hatékony önkiszolgáló eszközöket<br />
biztosítunk, és nem kell, hogy egy ügyfélszolgálati<br />
ügyintéző személyesen válaszoljon<br />
minden egyes kérésre. Amint az<br />
OTRS felméréséből kiderül, az önkiszolgáló<br />
eszközök nemcsak az ügyfél-elégedettségre<br />
vannak pozitív hatással, hanem közvetlenül<br />
a bevételt is növelik.<br />
Kihívások és trendek<br />
az ügyfélszolgálatban<br />
A sikertényezők mellett az OTRS Spotlight<br />
az ügyfélszolgálat problémás területeire<br />
és a jövőre vonatkozó kiemelten fontos<br />
trendekre is rákérdezett. Az ügyfélélményt<br />
illetően a résztvevők szerint a<br />
legnagyobb probléma a megkeresések<br />
időben és megfelelő módon történő<br />
megválaszolásának elmulasztása (20%),<br />
valamint az erőforráshiány (19,2%).<br />
Az ügyfélszolgálati folyamatok javítása<br />
érdekében a résztvevők <strong>szám</strong>ára<br />
kiemelten fontos lenne az ügyféladatok<br />
jobb felhasználása (17,6%), korszerű<br />
service desk technológiai megoldások<br />
bevezetése (17,4%) és a belső vállalati<br />
folyamatok optimalizálása (16,8%) – ezek<br />
a célok könnyen elérhetők a végponttól<br />
végpontig tartó, nagy teljesítményű informatikai<br />
megoldásokkal.<br />
A felmérés összességében azt mutatja,<br />
hogy az ügyfélszolgálat akkor erős és hatékony,<br />
ha egy szakértői háttér és megfelelő<br />
eszközök állnak a rendelkezésére.<br />
<strong>2022.08.24.</strong> | | 13
Minden szervezetnek be<br />
kell rendezkednie arra,<br />
hogy a kieső munkaerőt<br />
és szakértelmet<br />
egész egyszerűen<br />
nem tudja majd<br />
pótolni. A megfelelő<br />
automatizációval viszont<br />
már most ellenállóbbá<br />
tehetik magukat az<br />
erősödő fluktuációval,<br />
változó munkaerőpiaci<br />
trendekkel szemben,<br />
így kevesebb emberrel<br />
költséghatékonyabb és<br />
gyorsabb működést<br />
valósíthatnak meg.
Csak nyerni lehet az automatizációval<br />
Minden eddigi válságon is túltesz egy, a háttérben egyre jobban erősödő globális trend, amelyről<br />
az Innodox Technologies Zrt. vezérigazgatójával, Nagy Dominique-kal beszélgettünk.<br />
A<br />
jövőre 25 éves, globális szinten<br />
is versenyképes szolgáltatásokat<br />
nyújtó Innodox Technologies Zrt.<br />
már több mint tíz éve tevékenykedik a<br />
nemzetközi piacon: budapesti anyavállalata<br />
mellett Berlinben is működtet egy<br />
irodát, így a hazai és német ügyfelein kívül<br />
észak-európai és ázsiai nagyvállalatok,<br />
pénzintézetek és gyártócégek is a megoldásaival<br />
fektették le a magas ügyfélélményt,<br />
a munkavállalói elkötelezettséget,<br />
a hatékonyabb működést és versenyelőnyt<br />
biztosító digitalizációs stratégiájuk<br />
alapköveit. „A digitális átalakulás ma már<br />
nem pusztán technológiai kérdés, hanem<br />
a legfontosabb, amivel jelenleg foglalkozni<br />
kell, hiszen csak ezzel lehet kezelni a<br />
munkaerőpiacot sújtó demográfiai krízisből<br />
eredő működési veszélyeket” – hívta fel<br />
a figyelmet Nagy Dominique. A demográfiai<br />
kutatások és előrejelzések szerint<br />
ugyanis pár évtizeden belül a munkaképes<br />
népesség <strong>szám</strong>a megfeleződhet, ezzel<br />
párhuzamosan pedig egyre jobban növekszik<br />
a munkabér mértéke és költsége.<br />
Simplifying businesses<br />
Az INNODOX legfontosabb küldetése a<br />
nagyvállalati dokumentumelőállítás és<br />
-kezelés automatizálása és egyszerűsítése<br />
akár napi 180.000 egyedi ügyirat folyamatos<br />
menedzselésével. Az ügyfélszolgálatok<br />
<strong>szám</strong>ára óriási segítség a vállalat saját<br />
fejlesztésű, nyílt forráskódú technológián<br />
alapuló INNODOX Connect integrációs platformja.<br />
Könnyen integrálható megoldás, ami<br />
felhasználóbarát felületének köszönhetően<br />
jelentősen megkönnyíti és meggyorsítja a<br />
munkát. A dokumentumok teljes életciklusának<br />
digitális átalakítása olyannyira alapjaiban<br />
változtatja meg a háttérfolyamatokat,<br />
hogy a különféle dokumentumalapú üzleti<br />
folyamatok egységesített és egyszerűsített<br />
kezelése révén évente már több mint 300<br />
millió dokumentum születik – ennek egy<br />
jelentős része például a közműveknél – az<br />
INNODOX rendszerein keresztül. „Büszkék<br />
vagyunk arra, hogy ma már szinte minden<br />
magyar háztartás találkozik a mi megoldásainkkal<br />
készült dokumentumokkal” –<br />
mondta a vezérigazgató.<br />
Elégedett ügyfelek<br />
és munkavállalók<br />
„Jelenleg közel 50 fővel, két helyszínen,<br />
de egy csapatban dolgozunk – erős céges<br />
belső kultúránk pedig visszatükröződik a<br />
megoldásainkban és az együttműködéseinkben<br />
is. Célunk, hogy egyszerűsítsük és<br />
hatékonyabbá tegyük ügyfeleink működését,<br />
tanácsadóink szakmai kompetenciáinak<br />
köszönhetően minden esetben az<br />
egyedi igényeknek és működési elvárásoknak<br />
megfelelően adaptált platformot<br />
adunk át” – tette hozzá a cégvezető. A<br />
tömeges dokumentumelőállításhoz alkalmazott<br />
INNODOX Output és az interaktív<br />
Connect együttes használata jelentősen<br />
növeli a hatékonyságot, a munkavállalói<br />
elégedettséget. A háttérfolyamatok automatizálásának<br />
eredményeként a dolgozók<br />
így a monoton, rutinszerű feladatok<br />
elvégzése helyett a nagyobb hozzáadott<br />
értékű tevékenységekre tudnak koncentrálni,<br />
a magasabb végzettségű, gyakorlott<br />
kollégák szakértelmüket pedig a nagy<br />
tapasztalatot igénylő munkafázisokban<br />
kamatoztathatják. „Ma egy ügyfélszolgálatos<br />
betanítása több hónapig is eltart, de<br />
a gépi tanulásnak hála könnyen és gyorsan<br />
vonhatók be új és akár fiatal munkavállalók<br />
is. ” – szögezte le a cégvezető. A Connect<br />
használata akár 30-40%-kal javíthatja az<br />
ügyfélszolgálatok működését, sőt a vezetők<br />
<strong>szám</strong>ára lehetővé teszik a munkafolyamatok<br />
átláthatóságát, így ezek ellenőrizhetővé<br />
és mérhetővé válnak. Az INNODOX<br />
Connect további nagy előnye, hogy lehetővé<br />
teszik a kevesebb munkatapasztalattal<br />
rendelkező munkatársak bevonását is a<br />
munkafolyamatokba. „Elengedhetetlen<br />
azonban ehhez az edukáció: tisztázni kell<br />
a dolgozókkal, hogy nem a lét<strong>szám</strong>leépítés<br />
a cél, hanem a szakemberhiány<br />
kezelése, a tudáskompetencia pedig nem a<br />
napi rutinban valósul meg, hanem a nehéz<br />
esetek lekezelésében, amit nem lehet<br />
gépesíteni. A közműszolgáltatóknál, pénzintézeteknél,<br />
biztosítóknál a folyamatok<br />
nagyságrendileg 70-80%-át lehet automatizálni,<br />
a többi egyedi kezelést igényel,<br />
erre juthat így több idejük” – mondta Nagy<br />
Dominique.<br />
Egyre nagyobb szükség<br />
van az új technológiák<br />
alkalmazásra<br />
Mivel a munkaerőhiány nemcsak az<br />
ügyfélszolgálatokat sújtja, ezért a cég<br />
egyik kiemelt célja, hogy iparágtól függetlenül<br />
ezek az ügyfélszolgálatot támogató<br />
módszerek egy termékben, a Connectben<br />
valósuljanak meg: „Cégünk a termékfejlesztés<br />
során arra törekszik, hogy az<br />
adaptálás egyszerű konfigurálással és<br />
minimális egyedi testreszabással elvégezhető<br />
legyen, ezáltal az implementációs idő<br />
lerövidül” – mondta a vezérigazgató, aki<br />
szerint a jövőben az álláskeresők tudásának<br />
minősége is jelentős változáson<br />
megy át: a régi generációk mély szakértelmét<br />
felváltja a fiatal nemzedék horizontális<br />
látásmódja. „Ezzel a szemlélettel<br />
építjük fel megoldásainkat, a frontend<br />
tervezésnél UX/UI dizájnert is alkalmazunk,<br />
amely mellé mindig bevonjuk a<br />
munkavállalókat is, hiszen ha nem kellően<br />
vonzó egy alkalmazás, mellőzni fogják<br />
használatát a munkavégzés során. A<br />
jövőben háromféle technológiát építünk<br />
be a megoldásainkba, az RPA-t, a gépi<br />
tanulást és a felhő alapú működést. Ezen<br />
technológiák alkalmazásával emeljük majd<br />
a háttérfolyamatok automatizálás skálázási<br />
körét.”<br />
<strong>2022.08.24.</strong> | | 15
MALLÁSZ<br />
JUDIT<br />
TECHNOLÓGIA<br />
Mesterséges intelligencia –<br />
tanszéki szinten<br />
Projektvezérelt kutatás, kutatásvezérelt oktatás, valamint a kettőt összekapcsoló innováció.<br />
Így fest egy modern tanszék működési modellje.<br />
Idén májusban az ELTE Informatikai<br />
Karán hivatalosan is átadták az<br />
ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia<br />
Tanszéket. A magyarországi Bosch csoport<br />
támogatásával és partnerségével létrehozott<br />
szervezet az első mesterséges intelligencia<br />
ipari tanszék Magyarországon. A<br />
tanszék egy korábban már meglévő kutatócsoportból,<br />
a Lőrincz András tudományos<br />
főmunkatárs vezette NIPG-ből<br />
(Neural Information Processing Group)<br />
nőtte ki magát. A közös munka – immár<br />
tanszéki keretek között – 2020 derekán<br />
indult, tanszékvezetőt 2021 szeptemberében<br />
neveztek ki az élére, Botzheim János<br />
személyében. Idén augusztusban a tanszék<br />
lét<strong>szám</strong>a, a doktoranduszokat is bele<strong>szám</strong>ítva,<br />
meghaladta a 25 főt. A tervek szerint<br />
a bővülés folyamatos; szeptemberben a<br />
lét<strong>szám</strong> várhatóan 30 fölé emelkedik.<br />
– A gyökereket jelentő kutatócsoport<br />
eredetileg főleg a kutatásra fókuszált,<br />
de tanszékként már nagyobb hangsúlyt<br />
tudunk és kívánunk fektetni az oktatásra<br />
is. Mi vagyunk a gazdái a programtervező<br />
informatikus mesterszakon a mesterséges<br />
intelligencia specializációnak. A tanszék<br />
megalakulásának oktatási szempontból<br />
fontos előzménye, hogy a Bosch kezdeményezésére<br />
2018-ban autonómrendszer-informatikus<br />
mesterszakot indított a<br />
kar, amelynek oktatásában tanszékünk is<br />
oroszlánrészt vállal. Természetesen tevékenységünkben<br />
továbbra is hangsúlyos<br />
a kutatás. Az oktatáshoz és a kutatáshoz<br />
szervesen kapcsolódik az innováció, illetve<br />
a különféle projektmunkák. A kutatás<br />
segíti az oktatás folyamatos modernizálását,<br />
és a projektmunkák adnak keretet<br />
és lehetőséget a hallgatók bevonására a<br />
kutatásba. Úgy is fogalmazhatunk, hogy<br />
egy projektvezérelt láncolat mentén<br />
működünk. Emellett tetten érhető egy<br />
párhuzamos folyamat is: vannak alapkutatásaink,<br />
amelyekből akár projektkezdemények<br />
is kinőhetik magukat – fogalmaz<br />
Botzheim János.<br />
A tanszék nem kizárólag a Boschtól<br />
érkező projektekkel foglalkozik. Portfóliójában<br />
vannak európai uniós, valamint<br />
hazai kezdeményezésű (például pályázati)<br />
projektek is. A Bosch szponzorációjáért<br />
cserébe a tanszék hallgatói belefolyhatnak<br />
a kutatásaikba, hogy a Bosch <strong>szám</strong>ára<br />
fontos dolgokkal mielőbb megismerkedjenek.<br />
A végzett hallgatók a kutatástámogatott<br />
képzés után szívesen csatlakoznak a<br />
Bosch csapatához. Az összefonódás egyre<br />
szorosabb. Rövidesen hét új, Bosch-kötődésű<br />
doktorandusz kezdi meg a munkát a<br />
tanszéken.<br />
Kutatási témáik sokrétűek. Az NIPG<br />
például – a Mesterséges Intelligencia<br />
Nemzeti Laboratóriumhoz kötődően –<br />
úgynevezett mélyhálós kutatásokkal,<br />
a Humane-AI.NET európai zászlóshajó<br />
projekt keretében pedig emberközpontú<br />
mesterséges intelligenciával foglalkozik.<br />
A mesterséges intelligencia egészségügyi<br />
alkalmazásai napjaink egyik legígéretesebb<br />
kutatási és fejlesztési területét képviselik.<br />
Komoly eredményeket értek el többek<br />
között a mesterséges intelligenciával támogatott<br />
melanómadetektálás, az autizmus és<br />
a PTSD (poszttraumás stressz-betegség)<br />
terápia, valamit a mozgásszervi betegségek<br />
rehabilitációja terén. A Boschtól<br />
– többek között – önvezető járművekkel,<br />
valamit automata vezetéssel kapcsolatos,<br />
doktoranduszokhoz kötődő témák erednek.<br />
Piaci indíttatású kutatás-fejlesztés-innováció<br />
a gépi látásra épülő, mesterséges<br />
intelligenciával támogatott automata<br />
raktárrendszer.<br />
A Mesterséges Intelligencia Tanszék<br />
működéséhez szükséges pénzügyi háttér<br />
három forrásból származik. Az első rész<br />
az oktatásból, illetve a külföldi hallgatók<br />
által fizetett tandíjból érkezik. A második<br />
részt az EU-s, valamint a hazai finanszírozású<br />
projektek teszik ki. A harmadik,<br />
folyamatossága miatt is legjelentősebb<br />
láb a Bosch állandó támogatása. A vállalat<br />
egy fix pénzügyi keretet bocsát a tanszék<br />
rendelkezésére. Ennek fejében – saját ipari,<br />
valamint szakemberek iránti igényeit szem<br />
előtt tartva – részt vesz a tanszék által követendő<br />
főbb oktatási és kutatási irányvonalak<br />
meghatározásában.<br />
A tanszék működését irányítóbizottság<br />
kíséri figyelemmel. Az ELTE és a Bosch<br />
három-három vezetőjéből álló grémium<br />
háromhavonta ülésezik: áttekinti a<br />
projektek állását, az elmúlt időben folytatott<br />
kutatási és oktatási tevékenységeket,<br />
a pénzügyi helyzetet, feltérképezi a Bosch<br />
aktuális szakemberigényét, kijelöli a stratégiai<br />
tennivalókat. Elősegíti a döntéseket<br />
az esetleges konferenciákról, illetve arról,<br />
hogy miként népszerűsítsék a tanszéken<br />
gondozott témákat és magát a Boscht. – Jól<br />
látható mindebből, hogy speciális összefonódás<br />
van a Bosch és a tanszék között. A<br />
Bosch projektjei közvetve mutatnak irányt<br />
<strong>szám</strong>unkra, hangsúlyosan jelennek meg<br />
nálunk egyéb futó európai és hazai projektek<br />
mellett, így segítve, hogy a végzettek tudása<br />
minél jobban illeszkedjen a vállalat elvárásaihoz.<br />
Tipikus win-win szituáció ez – mutat<br />
rá a tanszékvezető.<br />
16 | | <strong>2022.08.24.</strong>
TECHNOLÓGIA<br />
MALLÁSZ<br />
JUDIT<br />
Minőségi szakemberképzés<br />
Fontos, hogy az egyetemi oktatók és hallgatók bekerüljenek az innováció nemzetközi<br />
vérkeringésébe. Ebben segíthetnek az akadémia, az egyetem és az ipar között létrehozott hidak.<br />
Szerencsére egyre gyakoribb, hogy<br />
felsőoktatási intézmények és iparvállalatok<br />
összefognak, és a kutatás,<br />
az oktatás és az innováció területén támogatják<br />
egymást. Az ELTE és a Bosch által<br />
nemrégiben életre hívott Mesterséges<br />
Intelligencia Tanszék egy a jó példák közül.<br />
Vajon milyen úton jutottak el a felek a<br />
megállapodáshoz, illetve miért az ELTE-t<br />
választotta a Bosch partneréül?<br />
– A Bosch ökoszisztémában gondolkodik<br />
a gazdaság, az ipar és a felsőoktatás<br />
vonatkozásában is. Ennek fontos része a<br />
hazai egyetemekkel való együttműködés. A<br />
magyar felsőoktatás fejlesztésére, támogatására<br />
prioritásként tekintünk, nemcsak<br />
a mérnök- és informatikusképzés, hanem<br />
a közös kutatás-fejlesztés területén is. Azt<br />
valljuk, hogy az egyetem oktatóit és hallgatóit<br />
be kell vonni az innováció nemzetközi<br />
vérkeringésébe, hidat kell létrehozni az<br />
akadémia, az egyetem és az ipar között. Ez<br />
a siker kulcsa a minőségi szakemberek<br />
képzéséhez. A vállalatok és a felsőoktatás<br />
dinamikus együttműködése ugyanakkor<br />
hatással van a gazdaságra is, az ország<br />
munkahelymegtartó képessége jelentősen<br />
növekedhet a befektetésekért folyó globális<br />
versenyben. Ezen értékek mentén a Bosch<br />
több felsőoktatási intézménnyel alakított<br />
már ki stratégiai partnerséget, így az Óbudai<br />
Egyetemmel, a Budapesti Műszaki és<br />
Gazdaságtudományi Egyetemmel, valamint<br />
– többek között – az ELTE-vel is. A felsőoktatási<br />
intézményekkel való együttműködés<br />
során megpróbálunk specializálódni, figyelembe<br />
venni az egyetem erősségeit azokon<br />
a területeken, ahol szakmailag támogatni<br />
tudjuk őket. Az ELTE-vel való együttműködésünk<br />
is több évre tekint vissza, 5-6 éve<br />
tart a folyamatos, közös munka. A tanszék<br />
megalakításával a régebbi projektjeinket<br />
kissé átalakítottuk, aminek köszönhetően<br />
most már közösen kutatunk együtt a hallgatókkal,<br />
az oktatókkal. A tanszéken van<br />
olyan Bosch-munkatárs is, aki idejének<br />
szinte 100 százalékában az ELTE-n dolgozik<br />
– foglalja össze a tanszék megalakításával<br />
kapcsolatos gondolatait Kemler András, a<br />
Robert Bosch Kft. műszaki területekért és<br />
a telephely működéséért felelős ügyvezető<br />
igazgatója.<br />
A közös munka előnye, hogy a friss<br />
diplomások alapkészségekkel kerülnek ki<br />
a felsőoktatási intézményekből. – Természetesen<br />
<strong>szám</strong>olunk vele, hogy a pozitív<br />
tapasztalatoknak, az izgalmas kutatás-fejlesztési<br />
projekteknek köszönhetően minket<br />
választanak a végzősök, de ennél sokkal<br />
hosszabb távban gondolkodunk. Ha összességében<br />
egyre több a szakemberek <strong>szám</strong>a,<br />
a választási lehetőségeink is növekednek. A<br />
Boschnál folyamatosan keressük a motivált<br />
tehetségeket. Tavaly több mint 1700 munkavállalót<br />
vettünk fel, nagy részben fejlesztőés<br />
gyártástámogató mérnököket. Jelenleg is<br />
folyik a munkaerő-toborzás ezeken a területeken<br />
– mutat rá Kemler András.<br />
Az együttműködésnek köszönhetően<br />
a hallgatók gyakorlati szempontból még<br />
relevánsabb, még versenyképesebb tudást,<br />
innovációs-üzletfejlesztési ismereteket<br />
szerezhetnek, miközben a projektek<br />
megvalósítása során az önvezető járművek,<br />
az ipari automatizáció, a gépi látás vagy az<br />
emberi agy működését leképező neurális<br />
hálók területén kutatnak-fejlesztenek<br />
közösen. A Bosch és az ELTE egyik legizgalmasabb<br />
közös kutatási területe a Level<br />
4 és 5 szintű, önvezetést támogató rendszerek<br />
fejlesztése, ahol a gépi intelligencia<br />
már teljes mértékben, emberi felügyelet<br />
és beavatkozás nélkül át tudja venni a<br />
járművek biztonságos irányítását.<br />
– A Bosch nemcsak az ipari hátteret és<br />
tudást biztosítja az új tanszék <strong>szám</strong>ára,<br />
hanem annak fizikai megvalósításában<br />
is segítséget nyújtott: modern kutatási<br />
környezet, új típusú egyetemi tér jött<br />
létre, összhangban a Bosch „New Way of<br />
Working” megközelítésével. A megújult, 400<br />
négyzetméteres tanszéken tantermeket,<br />
rugalmasan használható kutatói munkaállomásokat,<br />
kollaborációs teret, workshop<br />
szobát és könyvtárhelyiséget alakítottunk ki<br />
úgy, hogy azok támogassák a kreatív, inspiráló<br />
munkavégzést, a közös alkotást – tájékoztat<br />
az ügyvezető igazgató.<br />
A „New Way of Working” (NWW)<br />
koncepció indulása a koronavírus-járványhoz<br />
köthető. A veszélyhelyzet miatt<br />
életbe lépett korlátozások, a home<br />
office átalakította a megszokott munkarendet,<br />
és az elmúlt években érezhetően<br />
megváltoztak a munkavállalók igényei is.<br />
– Egyértelmű volt <strong>szám</strong>unkra, hogy modernizációra,<br />
másfajta gondolkodásra, szemléletváltásra<br />
van szükség. Természetesen<br />
mi is előnyben részesítjük a különböző<br />
formában megvalósuló, nem fix helyhez<br />
kötött munkavégzést, a rugalmas munkaidő-beosztást,<br />
de az NWW ennél szélesebb<br />
spektrumú. A koncepció három pillérre<br />
épül: a fizikai, az informatikai környezet,<br />
valamint a vállalati kultúra átalakulása. A<br />
NWW szellemében nemcsak a munkakörnyezetet<br />
szeretnénk vonzóbbá tenni, hanem<br />
például az irodai munkát végzők körében a<br />
tevékenységalapú munkakörülményeket<br />
vesszük alapul, e szempontok szerint<br />
alakítjuk ki az őket körülvevő környezetet.<br />
Az online megbeszéléseket segítő modern<br />
technika mellett nagy hangsúlyt fektetünk<br />
a kreatív gondolkodást, inspirációt<br />
segítő közösségi terek létrehozására. A<br />
New Way of Working bizonyos aspektusait<br />
hamarosan be is tudjuk mutatni, amikor<br />
szeptemberben hivatalosan is átadjuk új<br />
kutatás-fejlesztési központunkat, a 90 000<br />
négyzetméter területű Bosch Budapest<br />
Innovációs Kampuszt – fogalmaz Kemler<br />
András.<br />
<strong>2022.08.24.</strong> | | 17
KIS<br />
ENDRE<br />
TECHNOLÓGIA<br />
DELOITTE<br />
Transzformációs titkok és tanácsok<br />
A sikeres vállalatok a társadalmi, gazdasági és technológiai zavarokban a digitális átalakulás<br />
lehetőségét keresik és lelik meg a gyorsabb innováció és a hatékonyabb működés által – mutatott<br />
rá a Deloitte éves CTRO tanulmányában. Az ilyen zavarok azonban egyre gyakoribbak és nagyobb<br />
hatásúak, ezért a mind nehezebben előrejelezhető körülmények között a transzformációnak is<br />
át kell alakulnia.<br />
Ahelyett, hogy a digitális átalakulásban az<br />
egyes eseményekre adott, különálló válaszlépések<br />
összességét látnánk, sokkal inkább<br />
olyan vállalati képességként kell értelmeznünk,<br />
amely minden szervezet DNS-ébe beépül, hogy<br />
lehetővé tegye a folyamatos és hatékony változást<br />
– állapította meg friss tanulmányában (Chief<br />
Transformation Officer Study 2022) a Deloitte. Az<br />
átalakulás mindig aktív képessége azonban nem<br />
veleszületett tulajdonság, azt a szervezeteknek<br />
transzformációs törekvéseiken keresztül tudatosan<br />
kell fejleszteniük, a vezető vállalatok pedig<br />
azzal emelkednek ki a mezőnyből, hogy ezt már<br />
felismerték és gyakorolják.<br />
Különböző iparágakban és földrajzi térségekben<br />
több mint 300 vezető pozíciót betöltő szakember<br />
tapasztalatait mérte fel a Deloitte, hogy CTRO tanulmányában<br />
rávilágítson, mi szükséges a transzformációs<br />
programok hatékony megtervezéséhez és<br />
sikerre viteléhez. A válaszadók több mint háromnegyede<br />
kiterjedt gyakorlatra tett szert az üzlet digitális<br />
átalakításában, és 76 százalékuk vezetett már<br />
olyan kezdeményezést vállalatánál, amely a transzformáció<br />
minden kitűzött pénzügyi célját eredményesen<br />
elérte.<br />
Célok és szerepek<br />
Digitális átalakulásukkal a vállalatok az üzleti<br />
környezet változásaira válaszolnak, azokhoz alkalmazkodnak,<br />
ezért a transzformáció a stratégián, a<br />
munkaerőn, az üzemeltetésen, a technológián és<br />
<strong>szám</strong>os más dimenzión átívelő, holisztikus megközelítést<br />
követel, mutatott rá a Deloitte.<br />
Felmérése szerint a vállalatok leggyakrabban<br />
az üzlet bővítéséhez, például új üzleti modellek és<br />
szolgáltatások bevezetéséhez indítanak transzformációs<br />
projekteket, ezt ugyanis a megkérdezettek<br />
42 százaléka emelte ki az átalakulás céljai között.<br />
A vállalati működés optimalizálása a válaszok<br />
32 százalékával a második helyet szerezte meg<br />
a digitalizációs ambíciók toplistáján, míg az üzlet<br />
újragondolása, például egy teljesen új célcsoport<br />
vagy piaci szegmens megszólítása a válaszok 21<br />
százalékával került a harmadik helyre. Bár minden<br />
transzformációs program egyedi, sikeressége jól<br />
mérhető annak alapján, hogy a kitűzött pénzügyi és<br />
nem pénzügyi célokat mennyiben érte el. A Deloitte<br />
tanulmánya szerint három tényező – a felsővezetői<br />
támogatás, a transzformációs vezetői elkötelezettség<br />
és a pénzügyi ráfordítás – az átalakítás<br />
céljától vagy kiváltó okától függetlenül mindig nagy<br />
bizonyossággal előrejelezheti a kezdeményezés<br />
várható sikerességét.<br />
Döntő fontosságú, hogy igazgatói szinten a<br />
vállalatvezetés reális elvárásokat és ösztönzőket<br />
határozzon meg, a megfelelő embereket jelölje ki a<br />
feladatra, és meggyőző narratívával nyerje meg az<br />
alkalmazottakat a transzformáció ügyének. A kezdeményezés<br />
sikere múlhat azon, hogy élvezi-e a felsővezetés<br />
támogatását – de miből állapítható meg,<br />
hogy az igazgatók valóban vevők az átalakításra?<br />
A megkérdezettek közel fele hangsúlyozta, hogy<br />
a transzformációs beruházás megtérüléséhez, az<br />
elért eredmények <strong>szám</strong>szerűsítéséhez mindig kellő<br />
időt kell hagyni, és ennek biztosítása a felsővezetésen<br />
múlik. Ha ezt megérti a topmenedzsment,<br />
az már a támogatás egyik biztos jele. A válaszadók<br />
szerint hasonlóan fontos az is, hogy a vezetőség a<br />
projekt teljes átfutása alatt érdemi figyelemmel<br />
kísérje megvalósítás folyamatát. A tapasztalatok<br />
szerint ugyanis a transzformációs törekvéseiket<br />
sikerrel megvalósító felsővezetők idejük átlagosan<br />
18 | | <strong>2022.08.24.</strong>
TECHNOLÓGIA<br />
18 százalékát végig a programok irányításának<br />
és finomhangolásának szentelték. Nem utolsósorban<br />
a megkérdezettek 38 százaléka szerint az<br />
igazgatói szintű támogatásnak egy nyílt, közvetlen<br />
kommunikációban is kifejezésre kell jutnia, amely a<br />
vállalatnál mindenki <strong>szám</strong>ára világosan kijelöli és<br />
érthetővé teszi az átalakítás célját. A transzformáció<br />
sikeréhez ugyanis elengedhetetlen, hogy az alkalmazottak<br />
azonosuljanak a kezdeményezéssel, és<br />
elfogadják az új üzleti modelleket, alkalmazásokat<br />
és folyamatokat, azokkal akarjanak és tudjanak is<br />
dolgozni.<br />
Nincs általánosan érvényes szabály arra nézve,<br />
hogy kiből válhat transzformációs igazgató (Chief<br />
Transformation Officer, CTRO), vagy ki válhat be<br />
ebben a szerepkörben. A felmérés szerint a pozíciót<br />
a leggyakrabban az informatika (25 százalék),<br />
az értékesítés és marketing (23 százalék), valamint<br />
az általános üzleti vezetés (19 százalék) területéről<br />
érkező szakemberek töltik be, elég hasonló<br />
arányban.<br />
Senkivel és semmivel nem helyettesíthető<br />
azonban az elkötelezett transzformációs igazgató,<br />
akinek kellő ideje és mozgástere van ahhoz, hogy a<br />
vállalati területeken átívelő programot összefogja,<br />
és nagy agilitással az átalakulás élére álljon – derült<br />
ki a felmérésből. Mi több, a transzformáció előmozdítására<br />
időt és energiát fordító, felhatalmazott<br />
CTRO elkötelezettsége még a rendelkezésre álló<br />
pénzügyi keretnél is nagyobb hatással lesz a projekt<br />
kimenetelére.<br />
Ha a transzformációs vezető például 15 százalékkal<br />
több időt szentel a kezdeményezésnek, akkor<br />
a sikeres megvalósítás valószínűsége 16 százalékkal<br />
növekszik, állapította meg a Deloitte. Összehasonlításképp<br />
a vállalatnak mintegy 12 százalékkal kellene<br />
növelnie a program költségvetését, hogy hasonló<br />
mértékben javítsa a siker esélyét. Az idő pénz ezen a<br />
téren is, és a nagyobb költésnél egyértelműen hatékonyabb<br />
módszer a CTRO fokozott időráfordítása.<br />
...valamint a pénz<br />
A Deloitte felmérése szerint a transzformációs<br />
igazgatók a rendelkezésükre álló keret bő<br />
negyedéből (26 százalékát) a vállalat működését<br />
támogató technológiai környezet átalakítását<br />
– például új architektúrák, alkalmazások és<br />
szolgáltatások bevezetését – finanszírozzák. A<br />
költségvetés közel ötödét (19 százalékát) az üzleti<br />
változtatások megvalósítására fordítják, amelyek<br />
többek között a stratégiát, az ügyfélélményt és az<br />
üzleti modellt érintik, míg a forrás 18 százalékát<br />
a folyamatok átalakításához – optimalizálásához<br />
és automatizálásához, valamint ezzel összefüggő<br />
tanácsadáshoz – rendelik. Listájukon a termék- és<br />
szolgáltatáskínálat transzformációjától kezdve<br />
a munkaerő fejlesztéséig több más tétel is<br />
szerepel, de mindegyikről elmondható, csupán a<br />
megkérdezettek 6-8 százaléka mérlegelné, hogy<br />
az eddiginél kevesebbet költsön rájuk. Egyedüli<br />
kivétel a folyamatváltoztatások kategóriája, ahol<br />
13 százalék az arány.<br />
A kellő méretű és megfelelően felhasznált<br />
pénzügyi keret a sikeres digitális átalakítás három<br />
legfontosabb előfeltételének egyike. Mennyit és<br />
hogyan költsön a vállalat a kezdeményezésekre<br />
– nem véletlenül ez a két legnagyobb kérdés,<br />
amelyre a vezérigazgatónak és a transzformációs<br />
igazgatónak választ kell találnia. A beruházástervezés<br />
azonban nemcsak kritikus folyamat, hanem<br />
gyakran összetett is. A döntéshozatal gyorsításával<br />
ezért a vállalatok ezen a téren is előreléphetnek,<br />
és ehhez sokat meríthetnek a CTRO-k tapasztalatából,<br />
akik meg tudják mondani, hogy a gyakorlatban<br />
mely beruházások segítik a leginkább az<br />
átalakítás sikerre vitelét.<br />
Mindenesetre a begyűjtött válaszokból is egyértelműen<br />
kiolvasható, hogy ha pénzt akar keresni,<br />
akkor az üzletnek költenie kell. A megkérdezettek<br />
közel fele mondta, hogy vállalatánál a bevétel 1-5<br />
százalékát transzformációs projektek megvalósítására<br />
fordítják, míg bő ötödük (22 százalékuk)<br />
arról <strong>szám</strong>olt be, hogy digitális átalakulást célzó<br />
beruházásaik összértéke eléri az éves bevétel 6-10<br />
százalékát.<br />
Kiderült ugyanakkor az is, hogy a vállalatok<br />
hajlamosak alulfinanszírozni a transzformáció puha<br />
oldalát. A válaszadók 52 százaléka például úgy<br />
ítéli meg, hogy a kelleténél kevesebbet költenek<br />
a munkaerő fejlesztésére, 34 százalékuk pedig<br />
ugyanezt gondolja a változáskezelésre, illetve a<br />
kezdeményezések kommunikációjára fordított<br />
összegekről. A Deloitte arra figyelmeztet, hogy ez a<br />
gyakorlat a transzformációs program előrehaladtával<br />
gyakran megbosszulja magát, és újabb kihívásokkal<br />
szembesíti a vállalatokat a kezdeményezések<br />
és a változások szervezeti elfogadtatásában vagy a<br />
célok világos kommunikálásában.<br />
<strong>2022.08.24.</strong> | | 19
KIS<br />
ENDRE<br />
TECHNOLÓGIA<br />
MCKINSEY<br />
Ügyfélszolgálatok fordulóponton<br />
Az ügyfélélmény ma már stratégiai fontosságú az üzlet <strong>szám</strong>ára – állapította meg éves<br />
felmérésében a McKinsey. De miközben az elvárásokkal együtt a megkeresések <strong>szám</strong>a is<br />
gyorsan növekszik, az ügyfélszolgálatok nemcsak szakemberhiánnyal, hanem gyakran a<br />
működésüket támogató technológiával is küzdenek.<br />
Két éve, a világjárvány kirobbanásakor az<br />
ügyfélszolgálatok is arra kényszerültek,<br />
hogy rendszereiket és működésüket hirtelen<br />
a távmunka támogatására állítsák át, mivel ügyintézőik<br />
akár 85 százaléka is otthonról dolgozott.<br />
A kapcsolattartó központok munkatársait<br />
azonban jellemzően nehezebb megtartani, így az<br />
ügyfélszolgálati vezetők közel fele tavaly már a<br />
lemorzsolódás növekedésével és a teljesítmény<br />
ingadozásával szembesült – tárta fel a terület állapotát<br />
vizsgáló, friss felmérésében (2022 State of<br />
Customer Care Survey) a McKinsey.<br />
Bár digitális megoldások és az önkiszolgáló<br />
ügyintézés bevezetésével a vállalatok elvileg sok<br />
ilyen kihívást megválaszolhatnak, a helyzet valójában<br />
ennél összetettebb. A szervezetek többsége<br />
ugyanis tapasztalja, hogy a digitális kapcsolattartás<br />
továbbra is a tervezettnél több emberi közreműködést<br />
igényel, az új digitális platformok ritkán<br />
terjeszthetők ki teljesen, vagy felemás fogadtatásra<br />
találnak az ügyfelek körében.<br />
Az ügyfélszolgálati trendek feltérképezéséhez<br />
a tanácsadó cég a terület több mint 160 vezetőjével<br />
készített interjút. Az igazgatói, alelnöki és csúcsvezetői<br />
szinteken dolgozó szakemberek válaszaiból<br />
nemcsak az derült ki, hogy csapataikkal az elmúlt<br />
két évben miként alkalmazkodtak a COVID–19<br />
krízisben megváltozott körülményekhez, hanem az<br />
is körvonalazódik, hogyan készülnek a posztpandémiás<br />
időkre.<br />
Távol a tényleges<br />
önkiszolgálástól<br />
A McKinsey három évvel ezelőtt készült, hasonló<br />
felméréséhez (2019 State of Customer Care Survey)<br />
képest mostanra azon ügyfélszolgálati vezetők<br />
aránya nőtt a legnagyobb mértékben (19 százalékponttal),<br />
akik az ügyfélélmény fejlesztését emelték<br />
ki legfontosabb prioritásaik között. A hívásmenynyiség<br />
csökkentését – vagyis az önkiszolgálás<br />
előtérbe állítását – ide soroló válaszadók aránya 8<br />
százalékponttal növekedett, míg a lista harmadik<br />
helyén a mesterséges intelligenciára épülő megoldások,<br />
AI asszisztensek bevezetése szerepel, az<br />
idei felmérésben ezt 5 százalékponttal több vezető<br />
nevezte meg kiemelt fontosságú feladatként.<br />
Kiolvasható a mostani válaszokból, hogy a mind<br />
nagyobb hívásmennyiség kezelése ugyancsak<br />
próbára teszi az ügyfélszolgálatok meglévő erőforrásait.<br />
A megkérdezett vezetők 61 százaléka <strong>szám</strong>olt<br />
be a hívás<strong>szám</strong> növekedéséről, és 58 százalékuk<br />
szerint a következő másfél évben is ez lesz a trend.<br />
Nemcsak az ügyfélkör bővülése, hanem az igények<br />
összetettebbé válása is növeli a szolgálatra befutó<br />
hívások mennyiségét – mind gyakoribb, hogy az<br />
ügyfelek többször is betelefonálnak egy bonyolultabb<br />
probléma megoldásához, ami nemcsak<br />
több kapacitást köt le, hanem az ügyfélélményt is<br />
beárnyékolja.<br />
Nem használ ebben a helyzetben, hogy az ügyfélszolgálati<br />
alkalmazottak gyorsabban válnak meg<br />
munkahelyüktől, mint a járvány előtti időkben, és<br />
pótolni is nehezebb őket. A válaszadók közel fele<br />
mondta, hogy ügyfélszolgálatukon a lemorzsolódás<br />
növekedését tapasztalta az előző 12 hónapban. A<br />
távozó alkalmazottak többsége (58 százaléka) a<br />
versenytársaktól kapott jobb ajánlattal magyarázta<br />
döntését, de a kiégés, az elégedetlenség, az előrelépés<br />
lehetőségének hiánya, valamint a munka és<br />
a magánélet rossz egyensúlya is a leggyakoribb<br />
válóokok között szerepel.<br />
Tekintve, hogy az újonnan belépő kollégák a<br />
válaszadó vezetők 41 százaléka szerint 3-6 hónap<br />
20 | | <strong>2022.08.24.</strong>
TECHNOLÓGIA<br />
alatt érik el az optimális teljesítményt – a megkérdezettek<br />
további 20 százaléka pedig úgy tapasztalja,<br />
hogy ez még hosszabb időbe telik –, a tehetséges<br />
munkaerő megtartása kulcsfontosságúvá vált az<br />
ügyfélszolgálatokon.<br />
Sok vállalat komoly erőfeszítéseket tesz az<br />
ügyfélszolgálat digitális átalakítására is, a kapcsolattartás<br />
különböző csatornái közötti integráció és<br />
migráció nehézségei azonban hátráltatják a fejlesztéseket.<br />
A válaszadó vezetők 77 százaléka mondta<br />
például, hogy vállalatánál digitális platformokat<br />
vezettek be, de csupán 10 százalékuk tudott arról<br />
is be<strong>szám</strong>olni, hogy ezeket a platformokat teljes<br />
mértékben fel tudták méretezni és ügyfeleikkel<br />
elfogadtatni. Az ügyfélszolgálatok működését támogató<br />
digitális platformok mindössze 12 százaléka<br />
integrált nagy mértékben, és a legtöbb szervezetnél<br />
a digitális ügyintézés csupán 20 százaléka zajlik<br />
ügyfélszolgálati alkalmazott közreműködése nélkül.<br />
Erősít az ügyintéző intelligencia<br />
Az ügyfélszolgálatok az előttük tornyosuló kihívások<br />
megválaszolásához egyrészt a munkaerő fejlesztésére<br />
összpontosítanak. A McKinsey által megkérdezett<br />
vezetők többsége (öt közül három) a tehetséges<br />
munkaerő toborzását, képzését és megtartását is<br />
a beruházás fontos területeként emelte ki, továbbá<br />
olyan vállalati kultúrát alakítana ki, amely jobban<br />
válaszol az alkalmazottak visszajelzéseire, és motiválja<br />
őket, erősíti a felek közötti bizalmat.<br />
A vállalatok emellett a tranzakciókezelő<br />
működés felől mindinkább a megoldásközpontú<br />
interakció irányába igyekeznek továbbfejleszteni az<br />
ügyfélszolgálatot, különös tekintettel az ügyfelek<br />
<strong>szám</strong>ára minden bizonnyal legfontosabb, összetett<br />
igényeket vagy problémákat megfogalmazó<br />
hívásokra. Párhuzamosan ezzel a szervezetek az<br />
önkiszolgáló ügyintézést lehetővé tevő csatornák<br />
és technológiák felé is nyitnak, hogy segítségükkel<br />
hatékonyabban kezelhessék az egyszerűbb hívások<br />
nagy volumenét. A megkérdezett vezetők közel<br />
kétharmada mondta például, hogy ügyfélszolgálatukon<br />
elsősorban az önkiszolgálás támogatásával<br />
csökkentették az alkalmazottakhoz befutó hívások<br />
<strong>szám</strong>át.<br />
A felmérés szerint a vállalatok 2024-ig a mostani<br />
másfélszeresére növelnék ügyfélszolgálatukon<br />
a digitális interakciók arányát. Az ehhez szükséges<br />
beruházások három legfontosabb területe a<br />
megkérdezettek szerint a minden kommunikációs<br />
csatornát átfogó (omnichannel) és digitális képességek<br />
– például csevegőrobotok és más AI-eszközök<br />
– fejlesztése, a kézi vezérlésű munkafolyamatok<br />
automatizálása, valamint a fejlett analitikai megoldások<br />
bevezetése.<br />
Minden digitalizációs átalakítással együtt<br />
az emberi közreműködés azonban továbbra is<br />
megtartja majd fontos szerepét az ügyfélélmény<br />
formálásában. Az ügyfelek végső soron nemcsak<br />
gyors és hatékony kiszolgálására, hanem személyre<br />
szóló odafigyelésre és törődésre is vágynak, ezt<br />
értékelik a legtöbbre, függetlenül attól, hogy milyen<br />
csatornán veszik fel a kapcsolatot a vállalattal.<br />
A mind nagyobb hívásmennyiségből, az egyre<br />
összetettebbé váló igényekből és elvárásokból, valamint<br />
a szakemberhiányból adódó kihívásokat ezért<br />
az ügyfélszolgálatok aligha tudják majd megválaszolni<br />
a mesterséges intelligencia és a fejlett analitika<br />
támogatása nélkül, mutatott rá a McKinsey.<br />
A technológia segítségével a szervezetek ugyanis<br />
mérhetik a teljesítményt, felismerhetik a javítás<br />
lehetőségeit, és az értéket növelő változtatásokat<br />
vihetnek végbe. Olyan kritikus fontosságú felismerésekre<br />
jutnak, amelyek alapján az ügyfélszolgálat<br />
teljes működését optimalizálhatják, beleértve a<br />
munkafolyamatok átalakítását, automatizálását, és<br />
az ügyintézői munka, illetve oktatás gépi támogatását<br />
is.<br />
Nem utolsósorban prediktív analitikai megoldásokkal<br />
és más, AI-alapú eszközökkel a vállalatok<br />
előrejelezhetik ügyfeleik igényeit, és megoldhatják<br />
problémáikat, mielőtt azok tudatosulnának bennük,<br />
így jobb élményt szerezhetnek nekik. A mesterséges<br />
intelligenciával támogatott ügyfélszolgálaton a<br />
feladatok mintegy 65 százaléka és a kapcsolatfelvételek<br />
50–70 százaléka automatizált, ami az összes<br />
csatornán és interakción átívelő, következetes és<br />
varratmentes omnichannel élményt eredményez,<br />
erősítve ezzel az ügyfelek lojalitását, emelte ki a<br />
tanácsadó cég. A kapcsolattartó központok így az<br />
emberi és a digitális képességek okos ötvözésével<br />
nemcsak megoldásorientált, hanem a bevételeket<br />
tevékenyen is növelő, az üzlet <strong>szám</strong>ára hatalmas<br />
lehetőséget teremtő szolgáltatássá fejlődhetnek.<br />
<strong>2022.08.24.</strong> | | 21
QAYUM DANIEL<br />
tanácsadó,<br />
Peak<br />
TECHNOLÓGIA<br />
A fintech lehet a mankó a személyes<br />
pénzügyek kezelésében<br />
Már tényként kezelhető, hogy a pénzügyi tudatosság jó ideje nem volt olyan fontos, mint<br />
napjainkban. Arra viszont nincs egyértelmű válasz, hogy ki felelős a megfelelő pénzügyi<br />
edukációért – a család, az oktatási rendszer vagy a pénzügyi szektor.<br />
Mindenesetre fintech megoldások<br />
sorát kapják fel jelenleg a pénzügyi<br />
szolgáltatók, amelyekkel segítséget<br />
nyújthatnak a megfelelő pénzkezelésben,<br />
és ez a trend várhatóan sokáig velünk is<br />
marad.<br />
Kis lépéseknek is lehet<br />
nagy hatása<br />
A pénzkezelést <strong>szám</strong>os kisebb, de annál<br />
hasznosabb funkció is segíti. Ilyenek a<br />
különböző megtakarítási logikák. A nemzetközi<br />
fintech szektorban bevett szokás az<br />
automatikus megtakarítások beállítása. Az<br />
ügyfelek időszakosan fix vagy arányosan<br />
változó összegeket is beállíthatnak,<br />
amelyeket több alkalmazás is félre tud tenni<br />
nekik egy <strong>szám</strong>lára. Feltörekvőben vannak<br />
azok a megoldások is, amelyek egy vásárlás<br />
során felkerekítik a végösszeget, és a kerekítésből<br />
származó különbözetet teszik félre.<br />
A pénzvisszatérítés is kezd utat törni<br />
magának az európai piacokon. Startupok és<br />
kereskedők sora egyezett már meg arról,<br />
hogy a vásárlás végösszegének egy kis<br />
részét visszaadják a vásárlóknak. A kereskedők<br />
több érdeklődőt és nagyobb értékesítési<br />
forgalmat kapnak a szolgáltatástól,<br />
míg a vásárlók lényegében kedvezményhez<br />
jutnak, ami értékesnek bizonyulhat a pénzkezelés<br />
során.<br />
A megtakarítás és pénzvisszatérítés<br />
egyaránt jó kezdőlépések, befektetésekkel<br />
kiegészítve viszont mindkettő egy új szintet<br />
képvisel. Jelenleg még formálódik, hogy<br />
a következő években milyen befektetési<br />
stratégiáktól várható stabil hozam. Addig is<br />
a lakossági ügyfelek befektetési alapokba<br />
helyezhetik félretett pénzüket, vagy akár<br />
részvényeket is kaphatnak a pénzvisszatérítés<br />
keretein belül helyett.<br />
Néha szükség van<br />
egy lökésre<br />
A pénzkezelési funkciók elérhetősége<br />
fontos, sokaknak azonban szükségük van<br />
egy lökésre, hogy rendszeresen el is kezdjék<br />
használni a szolgáltatásokat. A személyes<br />
pénzügykezelő alkalmazások egy teljes<br />
képet adnak az elérhető szolgáltatásokról,<br />
megkönnyítve a pénzkezelés elkezdését.<br />
A motiváció viszont így is hiányozhat. Ezen<br />
segít a szokatlanul szókimondó, harsány<br />
stílusú Cleo. A startup mesterséges intelligencián<br />
alapuló pénzügyi asszisztense<br />
folyamatosan követi az ügyfelek pénzügyeit.<br />
Amint azok nem megfelelően alakulnak, az<br />
asszisztens közbelép.<br />
Akár túlköltekezést, akár a tervezettnél<br />
kevesebb megtakarítást vesz észre az alkalmazás,<br />
azt azonnal jelzi a felhasználónak.<br />
A pénzügyi asszisztenssel többféle módon<br />
is lehet kommunikálni. Az egyik üzemmód<br />
lelkesítően és felemelően szólítja meg az<br />
ügyfeleket, motiválva őket a további felelős<br />
pénzkezelésre. A másik lehetőség, hogy<br />
az applikáció lényegében <strong>szám</strong>onkéri az<br />
ügyfelet, egy egyszerre nyers és vicces,<br />
szókimondó stílust képviselve.<br />
Átfogó életút tervezés<br />
A személyes pénzügykezelő alkalmazások<br />
után már egy nagyobb ugrás szükséges a<br />
következő lépés eléréséhez. A Rabobank<br />
az InvestCloudhoz fordult segítségért, hogy<br />
ügyfelei <strong>szám</strong>ára egy teljes életutat lefedő<br />
megoldást tudjon nyújtani. A két vállalat új<br />
szolgáltatásainak keretein belül a lakossági<br />
és privát banki ügyfelek egy teljes életükre<br />
szóló, személyre szabott tervet kaphatnak.<br />
A terv kitérhet különböző életcélokra,<br />
mint a korai nyugdíjba vonulás, egy nagy<br />
utazás, lakás- és házvásárlás, megtakarítás<br />
a gyermekek továbbtanulására, vagy bármilyen<br />
más személyes cél. A pontos tervezést<br />
több funkció segíti: nyugdíj adat integráció,<br />
valószínűség<strong>szám</strong>ítás és grafikonok a célok<br />
teljesíthetőségéről, automatikus tanácsok a<br />
megtakarítás módjára, valamint befektetés.<br />
Amellett, hogy a szolgáltatás fontos pénzügyi<br />
igényekre ad választ, a bank <strong>szám</strong>ára is<br />
sok hasznot rejteget. Amikor egy részletes<br />
pénzügyi terv kidolgozásra kerül, sokkal<br />
könnyebb lehet a további termékek értékesítése.<br />
Az életcélok azonosításánál hitelezési<br />
lehetőségek születhetnek, valamint a<br />
megtakarítások értékének fenntartását a<br />
vagyonkezelési termékpaletta segíti – és a<br />
sor tovább folytatódik.<br />
A Peak kutató és tanácsadó csapata<br />
minden hónapban átfogó körképet<br />
készít a fintech világ mozzanatairól,<br />
azok bankszektorra, biztosítókra,<br />
IT-szektorra és kormányzati szervekre<br />
gyakorolt hatásairól. A tanulmányokban<br />
részletesen foglalkozunk<br />
a telekommunikációs szektor fejleményeivel.<br />
A teljes körképpel vagy annak<br />
egyes elemeivel kapcsolatban felmerülő<br />
kérdéseket a science@peakfs.io<br />
e-mail-címre várjuk.<br />
A Fintech Világa<br />
Heti Hírlevelének<br />
feliratkozási linkje<br />
a QR-kód alatt!<br />
22 | | <strong>2022.08.24.</strong>
TECHNOLÓGIA<br />
KIS<br />
ENDRE<br />
IDC<br />
Piacok a kevert valóságban<br />
A munkahelyek átalakításához és az alkalmazotti élmény javításához az európai vállalatok száz<br />
milliárd dollárt költenek az emberi képességeket kiterjesztő technológiákra, adott előrejelzést<br />
az IDC. A beléptetést és a hozzáférés-kezelést modernizáló biometrikus azonosító megoldások<br />
piaca szintén dinamikus növekedés elé néz.<br />
A<br />
munkakultúra változásával az<br />
európai vállalatok is felgyorsították<br />
digitális átalakulásukat, ezért a<br />
következő években egyre többet hallunk<br />
majd az emberi képességek kiterjesztéséről<br />
és annak előnyeiről – mondta Andrea<br />
Minonne, az International Data Corporation<br />
(IDC) kutatási igazgatója az elemző cég<br />
friss előrejelzésének (European Human<br />
Augmentation Forecast, 2021–2026: How<br />
AR/VR, Biometrics, Wearables, and Other<br />
Augmentation Techs Will Elevate Human<br />
Skills and Transform Businesses) bejelentésekor.<br />
Míg idén a humán augmentáció európai<br />
piaca 37 százalékos bővüléssel 62 milliárd<br />
dollár közelébe nőhet (lásd a táblázatot),<br />
addig a prognózis szerint az ilyen megoldásokra<br />
– a kiterjesztett és a virtuális<br />
valóság (AR/VR), a biometrikus azonosítás<br />
és az emberi megnyilvánulásokat felismerő<br />
feldolgozás (affective computing) technológiáira,<br />
valamint a viselhető eszközökre és<br />
exoszkeletonokra – fordított költés 2026-ra<br />
a 100 milliárd dolláros határt is átlépheti.<br />
Kütyüvakcina<br />
és agyinterfész<br />
Hanggal vezérelhető okos és viselhető<br />
eszközökre az európai vállalatok idén nem<br />
kevesebb mint 55 milliárd dollárt fognak<br />
fordítani. Bár ezek a széles körben elterjedt<br />
és jól bejáratott eszközök eddig elsősorban<br />
a lakosság felhasználói élményét javították,<br />
az elemző szerint a piac vállalati szegmensében<br />
is beszerzésükre és bevezetésükre<br />
költik majd a legtöbbet a távoli együttműködés,<br />
az online jelenlét, valamint a hibrid<br />
és augmentált munkavégzés más használati<br />
eseteinek támogatásához megoldásokat<br />
kereső szervezetek.<br />
Más, feljövő technológiák, mint például<br />
a biometrikus megoldások, az AR és a VR<br />
alkalmazások, még térhódításuk korai<br />
szakaszában járnak, de különböző munkafolyamatok<br />
támogatására a nagyvállalatok<br />
már legalább néhány területen, üzletágban<br />
szintén egyre gyakrabban vezetik be őket.<br />
A humán augmentáció olyan technológiáknak<br />
azonban, mint az emészthető, injekcióval<br />
beadható vagy a bőr alá beültethető<br />
eszközök, a külső vázak (exoszkeletonok),<br />
ember és gép közvetlen kommunikációját<br />
lehetővé tevő agyi csatolófelületek, valamint<br />
az emberi érzelmeket nemcsak felismerő<br />
és értelmező, hanem azokat szimulálni is<br />
képes (affective) megoldásoknak azonban<br />
még sokat kell fejlődniük, mielőtt a gyakorlatban<br />
kiterjedtebben is alkalmazhatóvá<br />
válnak, vagy egyáltalán továbbléphetnek a<br />
próbaprojektek szintjéről.<br />
Technológia<br />
Okos eszközök<br />
Viselhető eszközök<br />
Biometrikus megoldások<br />
AR/VR<br />
Emészthető, injektálható,<br />
beültethető eszközök<br />
Exoszkeletonok<br />
Agyi interfészek<br />
Affektív megoldások<br />
Megtörik a biometrikus jég<br />
Az IDC előrejelzése szerint az európai vállalatok<br />
idén 3,3 milliárd dollárt költenek majd<br />
biometrikus megoldásokra, ami a tavalyi<br />
évhez képest 20 százalékos növekedést<br />
ígér. A piaci szegmens ráadásul a következő<br />
években is átlagosan 18 százalékkal<br />
fog bővülni, így mérete 2026-ra eléri a 6,1<br />
milliárd dollárt.<br />
Térségünkben a legtöbb vállalat jövőre<br />
is ujjlenyomat-olvasó, valamint arc- és<br />
hangfelismerő megoldásokat fog bevezeti,<br />
így továbbra is ezek lesznek a munkahelyi<br />
azonosítás legelterjedtebb formái. Az<br />
európai szervezetek csupán egy szűk köre<br />
használ majd olyan technológiákat, mint<br />
2022-es költés (milliárd dollár) Várható növekedés 2021-hez képest (százalék)<br />
a mozgáselemzés, a gépelés (a billentyűzethasználat)<br />
dinamikájának vizsgálata,<br />
a kézgeometria vagy az írisz szkennelése<br />
– a biometrikus azonosítás ilyen típusai<br />
csak specifikus környezetekben találnak<br />
alkalmazásra.<br />
Bár a biometrikus megoldásokat ellentmondások,<br />
a biztonsággal és a potenciális<br />
visszaélésekkel, elfogultsággal és<br />
hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos<br />
aggodalmak övezik, az IDC tavalyi<br />
felmérése (Emerging Technology Survey<br />
2021) szerint az európai vállalatok 59<br />
százaléka tervezi, hogy 2023-ig bevezeti<br />
a technológiát a munkaerő menedzselésének<br />
automatizálásához, a fizikai és a<br />
digitális biztonság növeléséhez, valamint<br />
a törvényi megfelelés követelményeinek<br />
teljesítéséhez.<br />
– A munkahelyek átalakulnak, ezért a<br />
zökkenőmentes működés érdekében az<br />
európai vállalatok az innovációt, a munkavállalói<br />
élményt és a létesítménybiztonságot<br />
egyaránt elősegítő és növelő biometrikus<br />
megoldások felé fordulnak – mondta Andrea<br />
Minonne. – A világjárvány és a háború<br />
félresöpörte a korábbi biztonsági aggályokat,<br />
így jobban előtérbe került, hogy ez a<br />
technológia milyen rendkívüli eredményeket<br />
hozhat, az üzleti életre és a társadalomra is<br />
kedvező hatással lehet.<br />
Forrás: IDC Human Augmentation Forecast, July 2022<br />
<strong>2022.08.24.</strong> | | 23
A SIKER ÚTJA<br />
A FELHŐBE VEZET!<br />
2022.10.13–14.<br />
Tisia Hotel & Spa **** superior, Tiszaújváros
Change language