Budapest Funzine 2022 október

10
BUDAPEST
BUDAPEST 11
Fotó: Fortepan Budapest
Főváros Levéltára Klösz György fényképei
A Pál utcai fiúk
BUDAPESTJE
Molnár Ferenc 1906-ban, folytatásokban megjelent
ifjúsági regénye nemcsak a bajtársiasság
könyve, hanem egyben a századforduló Budapestjének
lenyomatát is őrzi. Tartsatok velünk
egy sétára a Pál utcai fiúk által rótt utcák és
helyszínek rengetegébe!
Református Főgimnázium
Az 1889-ben játszódó történet
egyik legfontosabb helyszíne a
Pál utcai fiúk iskolája, amelyet
Molnár Ferenc ugyan nem említ
szó szerint a könyvben, mégis
egyértelművé válik, hogy a Lónyay
utca 4/c szám alatt található
Református Főgimnáziumról
van szó, ahová egyébként maga
Írta: Sutus Dolli
az író is járt 1887-től. A gimnázium
csak 1888-ban költözött át a
Kálvin téri református templom
mellől új épületébe a Lónyay
utcába, így Molnár Ferenc már
itt kezdhette meg a harmadik
osztályt. Ez az iskolai tanév, valamint
9-14 éves osztálytársai
ihlették a regény cselekményét
és karaktereit.
1093 Budapest, Lónyay utca 4/c
A grund
A Pál utcai fiúk rivális
bandájának tagjai, a vörösingesek
a Zerge utcai
(ma Horánszky utca) Józsefvárosi
Reálgimnáziumba
jártak, ahol ma a
Vörösmarty Gimnázium
épületét találjuk. Innen
pusztán néhány sarokra,
egy fatelep mellett
bukkanhattunk rá egykor
arra a foghíjtelekre,
amelyet a Pál utcaiak
magukénak éreztek, s
ahol később a bandák
háborúja zajlott. A Pál
utca és a Mária utca sarkán
lévő üres telekről,
a grundról így ír Molnár
Ferenc: „A pesti gyereknek
ez az alföldje, a rónája,
a síksága. Ez jelenti
számára a végtelenséget
és a szabadságot.” Ennek
a szimbolikus helyszínnek
állít ma emléket
A Grund nevű szórakozóhely
pár utcára a regénybéli
telektől.
A Pál utca 2-6. és a Mária
utca 48-46. közötti üres
telek
Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
Nemecsek otthona
A mai Corvin-negyed
közelében, a Rákos utca
(ma Hőgyes Endre utca)
egyik bérházában, egy
sötét, földszinti lakásában
lakott Nemecsek
szüleivel, a Pál utcaiak
vezére, Boka János és
családja pedig az ezzel
párhuzamosan futó Kinizsi
utcában élte mindennapjait.
Nemecsek otthonának
helyén jelenleg
a Bartók Béla Unitárius
Egyházközösség templomát
találjuk, melynek
utcára néző homlokzatán
egy emléktábla hirdeti,
hogy itt élt egykor
az emberi méltóságról
és becsületről példát adó
Nemecsek Ernő.
1092 Budapest,
Hőgyes Endre utca 3.
A Magyar Nemzeti Múzeum kertje
A Magyar Nemzeti Múzeumot körülölelő park ad otthont a regény
egyik kulcsjelenetének, amelyben a vörösingesek bandáját
erősítő Pásztor testvérek einstandolják, vagyis hadizsákmányként
elkobozzák a tehetetlen Nemecsek nyereményét, a
gyerekvilágban felbecsülhetetlenül értékes golyókat. A múzeumkert
parkosítása egyébként 1857-ben fejeződött be, 1880-
ban azonban levágtak egy részt belőle az úttest kiépítése miatt,
így a Pál utcai fiúk gyakorlatilag a ma is ismert területen
játszhattak. Napjainkban, Einstand címmel szoborcsoport emlékezik
meg a golyózó Pál utcaiakról és az őket figyelő Pásztor
fivérekről a Práter utcai Szent Benedek Gimnázium előtt.
1088 Budapest, Múzeum körút 14-16.
VIII. KERÜLET, PRÁTER UTCA 11.
Fotó: Füvészkertért Alapítvány
Füvészkert
A Füvészkert területe a
19. század végén sokszorosa
volt mai megfelelőjének,
így a vörösingesek
a ma már jórészt beépített
Semmelweis Klinikák
metróállomástól kifelé
kalandozhattak. Áts Feriék
birodalmában, a pálmaházban
kerül sor a regény
egyik legemlékezetesebb
jelenetére, Nemecsek
megfürdetésére. Hiába a
fürdetés, a kis Nemecsek
bátorságával mégis kivívja
a vörösingesek tiszteletét,
akik szalutálva várják
meg, amíg a fiú csuromvizesen
elhagyja a kertet. A
fürdetés pillanatát örökítette
meg Zsigó András
keramikus 2019-ben,
aminek gyümölcsét, a
tóba elhelyezett Nemecsek-szobrot
ma is megtekinthetjük
a Füvészkert
pálmaházában.
1083 Budapest,
Illés utca 25.
Fotó: Egy jó kép az utazásról